Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről
|
|
- Győző Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről AND-International (Párizs), COGEA (Róma), Lleidai Egyetem (Lleida) és a Danish Agriculture Advisory Service (Aarhus) az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága számára Összefoglaló 1. A SZÁRÍTOTT-TAKARMÁNY-ÁGAZAT GAZDASÁGI HELYZETE A megtermelt szárított takarmány mennyisége az EU-25-ben ban 4,5 millió tonna volt, aminek 80%-át a lucerna, 20%-át pedig a fű adta. A termelés 17 tagállam között oszlik meg, de a közülük elemzésre kiválasztott 8 tagállam képviseli a termelés 97%-át. A fő termelő ország Spanyolország (45%), megelőzve Franciaországot (24%), Olaszországot (15%) és Németországot (7%). Hollandia, Dánia, az Egyesült Királyság és Csehország együttesen az össztermelés 8%-át adják. A termelés több mint fele három területre összpontosul: az Ebro völgyére, a Pó völgyére és a Champagne- Ardenne régióra. Az ágazat 2005/2006 évi üzleti forgalmát 550 millió euróra becsülik, ami az európai takarmány-előállító ágazat forgalmának 0,9%-a. A kapcsolódó foglalkoztatottság teljes munkaidejű állásnak felel meg, amelyből a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ágazatokban jelenik meg. A szárított-takarmány-ágazat hektárnyi területével évente a zöldtakarmány termőterületének kevesebb, mint 1%-át teszi ki az EU 25-ben (ideértve a legelőket is). A szárítás egyedül a lucerna esetében a termőterületek 23%-át érinti. Az EU 25-ben a szárított takarmányból származik a felhasznált növényi fehérjék 15%- a. A szárított takarmányt az esetek 70%-ában változatlan formában fogyasztják, más anyagok hozzáadása vagy hozzákeverése nélkül. Az elsődleges piac a tejelőtehéntenyésztés (63%). Az értékesítések 18%-a a tejelő juh és kecske tenyésztéséhez kapcsolódik, míg a nyúltenyésztés ebből 10%-ot tesz ki. A dehidratált (mesterségesen szárított) takarmányok vásárlók által említett erőssége az eltarthatóság, a rendszeresség és a kiváló egészségügyi minőség. A száraz hüvelyesek és más dehidratált fűfélék a magas fehérjetartalom mellett rostokkal, kalciummal és egyéb értékes tápanyagokkal (Omega 3) látják el a kérődzőket. Fő gyengeségük a magas termelési költség, az állattenyésztésben alkalmazott elsődleges helyettesítő terméküknek, a szójának az árához viszonyítva. A szárított-takarmány-ágazatban a fejlesztés és javítás lehetősége a kedvtelési célú lótartás iránti kereslet fellendülésében, a biomassza energiaforrásként való felhasználásában és az üzemek termikus (és CO 2 -) egyensúlyának javulásában rejlik. A veszélyek köre az energiaköltség növekedését, a CO 2 -mérlegek figyelembe vételét és az új a bioüzemanyaggal foglalkozó ágazatok által is előállított helyettesítő termékek megjelenését foglalja magában. 2. A SZÁRÍTOTT-TAKARMÁNY-PIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2.1. A SZÁRÍTOTT TAKARMÁNY PIACÁNAK KÖZÖS SZERVEZÉSE A szárított takarmány termeléséhez nyújtott támogatási politika 1975 óta létezik. Az eredeti rendelet preambulumbekezdései hangsúlyozzák a növényi fehérjék
2 2 termelésének a közösségi hiány enyhítése érdekében történő növelésére vonatkozó célkitűzést. A támogatás a feldolgozóipart érintette, és a támogatási program a 2003-as reformig több változtatáson ment keresztül. A 2005-től hatályos reform termeléstől függetlenített közvetlen támogatásban részesíti a hagyományos termelőket, és harmonizálja a feldolgozásnak a termeléstől függő támogatás körébe tartozó két típusa a zöldtakarmányok mesterséges szárítása (dehidratálása) és a napon szárított takarmányok őrlése tekintetében odaítélt támogatás mértékét (késztermék után 33 EUR/tonna). A támogatási program szabályozási keretét képezi 1995-ös bevezetése óta a maximális garantált mennyiség (MGM), amely nemzeti garantált mennyiségekre (NGM) oszlik. Megállapítható, hogy a termelési volumen eléri az MGM felső határát, míg az NGM felhasználási aránya meglehetősen változó: a mediterrán éghajlatú tagállamok növelték termelésüket, míg az északi és keleti tagállamok termelése csökkent AZ ÉRTÉKELŐ KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK téma: A támogatás hatékonysága a reform előtt. 1. kérdés Milyen mértékben járult hozzá az intézkedés a fehérjében gazdag takarmányok kínálatának javulásához? A piac közös szervezése lehetővé tette a termelés mennyiségének az MGM-et meghaladó mértékű növelését és fenntartását; A szárított takarmányokat a felhasználók nem csak magas fehérjetartalmuk, hanem az áruk miatt is értékes takarmánynak tartják; Az árakat a piac határozza meg. A magasabb árak elérésére irányuló politikát lehetővé tevő minőségi szegmensek az össztermelés körülbelül 20%-át teszik ki. 2. kérdés Milyen mértékben járult hozzá az intézkedés a feldolgozók zöldtakarmánnyal való rendszeres ellátásának az ösztönzéséhez? Az ágazat jövedelmezőségének csökkenése, ami részben a közösségi támogatás 1995 óta bekövetkező csökkentésére és az energiaárak drágulására vezethető vissza, jelentős telephelybezárásokhoz, a vállalkozások eltűnéséhez és a termelés visszaeséséhez vezetett. A jövedelmezőség ilyen mértékű csökkenése leginkább a termelési és forgalmazási lánc megelőző szakaszában jelenik meg: a termelőknek kínált árak erőteljes csökkenése állapítható meg. A kevésbé vonzó árak következtében az ellátás csökkent. A déli tagállamokban a kisebb feldolgozási költségeknek köszönhetően nem figyelhető meg ez a tendencia. A évi, 2005-ben és 2006-ban végrehajtott reform ugyanezt a folyamatot erősít: a termelői ár csökkenése ezúttal a déli tagállamokat érinti. Az intézkedés így egészen 2005/2006-ig lehetővé tette, hogy északon az ipar egy szegmense fennmaradjon, míg a másik rész eltűnt: a rendszer nem mindig bizonyult hatékonynak. A feldolgozó telepek ellátásával kapcsolatos célkitűzéshez viszonyított hatékonyság az új reformmal visszaesett: a csökkenő ár még kevésbé motiválja a termelőket. 3. kérdés Milyen mértékben volt előnyös az intézkedés a termelők számára? Jóllehet az intézkedés nem rendelkezik olyan egyedi mechanizmusról, amelynek révén a termelők részesülnének feldolgozási támogatásban, a rendelet által előírt szerződéses rendszer azonban lehetővé tette, hogy a támogatás egy részét a szerződésben kellően vonzó szinten rögzített árakon keresztül átruházzák.
3 3 Az FADN adatai alapján sor került a földterület-tényező és a munkaerő-tényező relatív jövedelmezőségének összehasonlítására. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a termelők kevesebb személyt foglalkoztattak a takarmány-előállító üzemekben, akkor a munkaerő-tényező nagyobb és idővel tovább fokozódó jövedelmezőséget eredményezett, még akkor is, ha a földterület-tényező jövedelmezősége időnként csekélyebb volt. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a termelők az árakon keresztül közvetlenül részesültek a feldolgozáshoz nyújtott támogatásban téma: Környezet. 4. kérdés Milyen mértékben gyakorolt negatív hatást az intézkedés egésze a talajra és a vízre nézve? Az elemzés főként Spanyolországra összpontosított, mivel az éghajlati viszonyok és a talaj jellemzői itt jelentik a legkomolyabb problémát, és mivel a takarmánynövények termesztése során itt rendszeresen használják a vizet öntözésre. A lucernának a kukoricához és az őszi vetésű gabonafélékhez viszonyított nagyobb vízigénye általában arra enged következtetni, hogy a takarmánynövények termőterületeinek növekedése több öntözővíz felhasználásához vezetett az adott kultúra által érintett régiókban. Abban az esetben, ha a lucernatermelést felváltják a kukorica monokultúrájával, az éves vízmegtakarítás 270 millió köbméterre azaz a jelenlegi fogyasztás 3,2%-ára becsülhető. 5. kérdés Milyen mértékben eredményezte az intézkedés egésze a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának nem kívánt növekedését? Milyen következményekkel jár ez a környezetre nézve? A szárított-takarmány-ágazatnak az energiafogyasztása a piac közös szervezésének egyik közvetlen, bruttó hatása. Ez a reform hatásainak megjelenése előtti ( ), 1,6 millió tonna CO 2 -egyenértékre becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátásban és a gazdasági évre vonatkozóan 1,4 millió tonna CO 2 -egyenértéknyi kibocsátásban nyilvánul meg (a visszaesés a feldolgozott mennyiség csökkenésével magyarázható) ben a fosszilis tüzelőanyagok képviselték az ágazat energiaforrásainak 90%-át, azaz tonna kőolaj-egyenértéket. A megújuló energiaforrások fejlődése lassú, az egyes tagállamokban pedig egyenlőtlen. A piac közös szervezése csak mellékes tényező volt a kedvezményezettek műszaki döntéseiben és tüzelőanyag-választásában. A 2003-as reform visszaesést eredményezett a dehidratált takarmányok előállításában (-16% ban), és a fosszilis tüzelőanyagok ebből következő és ennek megfelelő csökkenésével járt, azonban nem járult hozzá jelentős mértékben a napon szárítás jelentős fejlődéséhez (csak korlátozott mértékben Olaszországban). 6. kérdés Milyen mértékben eredményezett az intézkedés egésze a környezetre nézve pozitív hatásokat, és mekkora az esély e hatások további javulására? Azok a tagadhatatlan és jelentős pozitív környezeti hatások, amelyeket a piac közös szervezése közvetlen bruttó hatásainak lehet tekinteni, a szárításra szánt zöldtakarmányok mezőgazdasági termeléséhez kapcsolódnak. Ezeket számos mezőgazdasági tényező magyarázza (a hüvelyes kultúrák, különösen a lucerna pozitív hatásai meghaladják a vegyes legelőkét vagy a fűfélékét, különösen mert képesek megkötni a légköri nitrogént, és azt a talajban raktározni), és a földterületek helyi felhasználásának és hasznosításának módjával függnek össze. E hatások jellege és terjedelme az egyes területeken következésképpen rendkívül változó, különösen a szántóföldi növények intenzív rendszereinek vetésforgóiban: a
4 4 hasznos földterület 5%-a mellett a hatás nem elhanyagolható Champagne-ban, és a hasznos földterület 16,6%-a mellett a pozitív hatás igen jelentős a Pó völgyében. Helyi szinten a dehidratálásra szánt takarmány termesztése az egyes területeken évente tonna vegyi nitrogén, tonna kőolaj-egyenértékű fosszilis tüzelőanyag és 1 millió tonna CO 2 -egyenértéknyi üvegházhatású gáz megtakarítását teszi lehetővé a helyettesítő kultúrák termesztéséhez viszonyítva. Globális szinten (éghajlatváltozás, erőforrás- és földterület-felhasználás) ez a mérleg sokkal bizonytalanabb az ismeretek és megközelítések változásai miatt, valamint a nemzetközi szinten elismert módszertan hiányának következtében téma Hatékonyság és koherencia 7. kérdés Mennyire volt hatékony az intézkedés az előirányzott hatások kiváltása tekintetében? A költségvetési hatékonyság valójában kismértékű: Az elemzés azt mutatta, hogy a reform előtt a szárított takarmányhoz nyújtott hektáronkénti támogatás jóval jelentősebb volt, mint az alternatív kultúrákhoz nyújtott támogatás (a függetlenítés előtt: gabonafélék és olajnövények). A termeléshez kötődő támogatás csökkentésének és a dehidratált és napon szárított takarmányra vonatkozó rendszer 1786/2003/EK rendeletben elfogadott egységesítésének ellenére a támogatási és igazgatási költségek az előállított fehérjék egységértékéhez viszonyítva nagyon magasak maradtak. A helyszíni vizsgálat vállalkozásonként és tagállamonként igen eltérő igazgatási költségeket állapított meg. 8. kérdés Jelenlegi állapotában milyen mértékben áll összhangban az intézkedés a KAP célkitűzéseivel (a 2003-as reform után és a közötti vidékfejlesztési politikát is ideértve)? 1 A jelenlegi intézkedés összhangja a megreformált KAP célkitűzéseivel A jelenlegi intézkedés nem áll összhangban a piac liberalizációjának a célkitűzésével, mivel az egyelőre a termeléshez kötődő támogatás megléte lehetővé teszi a szereplők számára a mezőgazdasági termelők ösztönző rendszerének fenntartását, ami torzító hatással jár. Az intézkedés csak részben áll összhangban az ágazat életképességével kapcsolatos célkitűzéssel. A mezőgazdaságban az üzemek megerősödése tapasztalható, ipari téren azonban a termeléshez kötődő támogatás csökkentése (más kapcsolódó tényezőkkel együtt) a jövedelmezőség és a gazdasági életképesség mérséklődéséhez vezetett. Számos szereplő tekintetében gyors hanyatlásra van kilátás, főként északon. Az intézkedés csak részben áll összhangban a környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéssel. Mezőgazdasági szinten a részleges függetlenítés révén egyes intenzív termelésű területeken csökkent a lucerna termőterülete, és a lucernát olyan kultúrákkal helyettesítették, amelyek sokkal erőteljesebb hatást gyakorolnak a környezetre. Ipari szinten az üzemanyag-fogyasztás relatív csökkenése mérsékelt maradt. Az intézkedés nem áll összhangban az irányítási rendszer egyszerűsítésének célkitűzésével, mivel egyszerre van jelen a függetlenített és a termeléshez kötődő támogatások igazgatási rendszere. 2 A teljes függetlenítés valószínűsíthető hatásai a célkitűzésekhez viszonyítva Teljes függetlenítés esetén megvalósulna a piaci liberalizációval kapcsolatos célkitűzés. Ami az ágazat életképességét illeti: a függetlenítés várhatóan a feldolgozó tevékenység erőteljes csökkenéséhez vezet, főként az északi országokban. Ha nem lesz jelentős lehetőség az áttérésre, az üzemek nagy részének bezárása a gazdasági
5 5 teljesítmény és a foglalkoztatottság csökkenéséhez vezet az érintett térségekben, ami összeegyeztethetetlen a vidékfejlesztési célkitűzésekkel és stratégiákkal. A helyi környezet védelme: mezőgazdasági szinten a teljes függetlenítés hatásai igen negatívak lennének, mivel a takarmánytermő területeken gabonafélékre, olajnövényekre és fehérjenövényekre kellene áttérni (több trágya, több növényvédőszer, nagyobb szennyezés, nagyobb erózió, a biológiai sokféleség csökkenése); az öntözésre gyakorolt kedvező hatás Spanyolországban igen korlátozott lenne. Ezek a fejlemények ellentmondanak a vidékfejlesztés és a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek és stratégiáinak. Ipari szinten a dehidratáló üzemek bezárása kedvező hatást gyakorolna a környezetre, mivel a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása és a CO 2 -kibocsátás a nullára csökkenne, ami összhangban áll a célkitűzéssel. Az irányítási rendszer egyszerűsítését illetően, a teljes függetlenítés lehetővé tenné a célkitűzés elérését. 9. kérdés Az intézkedés által kitűzött célok összességükben milyen mértékben felelnek meg a termelők, a végfelhasználók és a vidéki térségek szintjén azonosított igényeknek? Az ellátás biztonsága és az állattenyésztésben használt növényi fehérjék közösségi piacának egyensúlya (a piac közös szervezésének eredeti célja) csak nagyon csekély mértékben függ a szárított takarmányok támogatott termelésétől (ami a fehérjében gazdag alapanyagokkal való ellátás 2%-át adja). A dehidratált takarmányokat a takarmánygyártók inkább ipari nyersanyagként meglévő tulajdonságai (rendszeresség, egészségügyi minőség) miatt kedvelik, nem pedig fehérje- vagy rosttartalma miatt. Az ipar számára ezek nem nélkülözhetetlenek, de a más nyersanyagokhoz viszonyított alkalmi áraik függvényében érdekesek lehetnek. Ennek ellenére az intézkedés részben megfelel egyes igényeknek: a termelőkének, mivel jövedelmező piacot kínál a számukra, illetve mivel lehetővé teszi számukra egy mezőgazdasági szempontból érdekes kultúra termelését; azon tejhasznú állatokat tenyésztők igényeinek, akik maguk termelik meg a szárításra szánt takarmányt, mivel lehetővé teszi munkaidejüknek, takarmánytermelési potenciáljuknak, az állatállomány takarmányfelvételének és tartási módjának az optimalizálását; a nem termelő, de felhasználó állattenyésztők igényeinek, különösen a nyúltenyésztőkének, a bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott egyes sajtokhoz szükséges tej termelőinek, vagy a nagyon intenzív termelést folytatóknak. Területi szinten az intézkedés megfelel egyes kollektív igényeknek: mivel alternatívát kínál a gabonafélékhez és olajnövényekhez képest, amelyek nagyobb mértékben fogyasztanak inputanyagokat, különösen nitrogént; az intézkedés lehetővé teszi a vízfolyásokat érő környezetterhelés csökkentését; Spanyolországban a lucerna talajstrukturáló képessége hatékony fegyver az erózió elleni küzdelemben, különösen, ha a kukoricatermesztés az alternatíva; egyes régiókban vagy kisebb térségekben (Champagne-Ardenne, Hollandia északi része, az Ebro völgyének egyes részei) a szárítási tevékenység stratégiai vagy jelentős munkahelyteremtő tényező. 3. JAVASLATOK 3.1. A JELENLEGI TÁMOGATÁSI RENDSZER NEM TARTHATÓ FENN EBBEN AZ ÁLLAPOTÁBAN, SEM PEDIG ÚJBÓLI KIS MÉRTÉKŰ KIIGAZÍTÁSSAL
6 6 A fent kifejtett indokok alapján a szárított takarmányhoz nyújtott támogatás rendszerét jelen állapotában nem lehet fenntartani. A továbbiakban a KAP első pillérének keretében csak a támogatás megszüntetése jöhet szóba. A környezetet és a vidékfejlesztést érő bemutatott előnyös hatások ugyanis inkább a második pillérbe tartoznak. A termeléshez kötődő támogatás leállításának közvetlen következményei: a termelt mennyiség drasztikus, 80%-os csökkenése; munkahelyek elvesztése, jövedelemkiesés, ipari eszközök és a know-how eltűnése. Az érintett személyzet átképzésének esélyei elég csekélyek az esetek 30%-ában, a legkevésbé lakott vidéki térségekben; a más terményekre átálló takarmánytermelő üzemek jövedelme nem változhat, és ugyanígy az állati takarmányokat gyártó ágazat ellátottsága sem; a helyi pozitív környezeti hatások megszűnnek; a dehidratációhoz használt fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának megszűnése és az ezzel járó csökkenő CO 2 -kibocsátás globális környezeti előnyhöz vezet A PIAC KÖZÖS SZERVEZÉSE VÍVMÁNYAINAK MEGŐRZÉSÉHEZ MEGFELELŐ TÁMOGATÁSRA VAN SZÜKSÉG A piac közös szervezésének pozitív hatásai az EU néhány jól körülhatárolható területét érintik, és lényegében a vidékfejlesztéshez és a helyi környezetvédelemhez kapcsolódnak. Az ágazat nem maradhat fenn termeléshez kötődő támogatás nélkül. A piac közös szervezése vidékfejlesztési szempontból többségében pozitív hatásainak a megőrzéséhez a támogatást a KAP első pilléréből át kell helyezni a másodikba. Ezt az áthelyezést előítéletek nélkül kell vizsgálni. Az áthelyezés mindazonáltal politikai akaratot feltételez, és ehhez a nemzeti hatóságoknak egy rendszer és ezzel egyidejűleg egy átmeneti időszak bevezetésébe történő nagyobb mértékű bevonása, adott esetben pedig a piac közös szervezése költségvetési forrásainak a nemzeti vidékfejlesztési tervekhez történő átcsoportosítása válik szükségessé A MÁSODIK PILLÉRRE VALÓ ÁTÁLLÁS ÁTMENETI IDŐSZAKA AZ AZONOSÍTOTT IGÉNYEKHEZ IGAZÍTOTT ÚJ CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSÁVAL Az átmeneti rendszer bevezetését több programozási tényező és menetrendi kényszer indokolja, ideértve különösen a nemzeti vidékfejlesztési tervek közelmúltbeli bevezetését. Az átmeneti időszak ahhoz szükséges, hogy a takarmánytermelők alkalmazkodni tudjanak, a feldolgozók versenyképessége erősödjék, valamint hogy meghatározzák a pontos helyi célkitűzéseket a vidékfejlesztést, a foglalkoztatást és a helyi környezeti előnyöket illetően A NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVEKBE VALÓ FELVÉTEL A zöldtakarmány termeléséhez nyújtott támogatás a nemzeti vidékfejlesztési tervek két fő logikájához igazodhat, azaz: Ellensúlyozó szerep azokon a területeken, ahol intenzív szántóföldi növénytermesztés folyik. A lucernatermesztéshez nyújtott egyedi támogatás így egy környezeti célú rotációs intézkedés része lehet;
7 7 A füves területek és a félextenzív legeltető állattenyésztési rendszerek megőrzésének szerepe más medencékben (Egyesült Királyság, Németország, Dánia ), amely a helyi (adott esetben biogazdálkodással érintett) ágazatokra gyakorolt strukturális hatásokkal, valamint többszörös környezeti előnyökkel jár (talajtakarás, a mezőgazdasági ökológiai rendszerek sokfélesége, a földterületek hasznosítása, a szükségtelen szállítások korlátozása ). Fokozható a feldolgozó ágazatokba történő befektetéshez (a felfelé és lefelé irányuló kapcsolatok és a termékek jobb hasznosíthatóságára törekvés logikája, a környezetvédelmi befektetések logikája alapján) nyújtott támogatás is, annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat a termékek és eljárások versenyképességének javításában.
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenA zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek
RészletesebbenA CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban
A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság
RészletesebbenAgrosynergie. Európai Gazdasági Egyesülés. A támogatások termeléstől való részleges függetlenítéséből eredő piaci hatások értékelése.
Agrosynergie Európai Gazdasági Egyesülés A támogatások termeléstől való részleges függetlenítéséből eredő piaci hatások értékelése Összefoglaló 2010. október E horizontális értékelés a termeléstől független
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
Részletesebben- Alliance Environnement - Európai Gazdasági Egyesülés. EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság
- Alliance Environnement - Európai Gazdasági Egyesülés EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság A szántóföldi növényekre vonatkozó közös piacszervezési intézkedések és a KAP megfelelő közvetlen támogatási
RészletesebbenAz egyes ágazatok főbb döntési problémái
Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,
RészletesebbenAz EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós
Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenB7-0079/139. Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások
6.3.2013 B7-0079/139 139 Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások 21 preambulumbekezdés (21) Miután a különböző ágazatok bekerültek az egységes támogatási rendszerbe
RészletesebbenA hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.
A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó
RészletesebbenA KAP juh- és kecskeágazatra
10 Boulevard de Bonne Nouvelle - 75010 Paris A KAP juh- és kecskeágazatra irányuló intézkedéseinek értékelése AGRI 2010 EVAL 02. számú pályázat Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóság Rövid összefoglaló
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenA DDGS a takarmányozás aranytartaléka
A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenTANULMÁNY AZ ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KAP- INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS A BIOENERGIA PIACÁRÓL. Rövid összefoglaló
TANULMÁNY AZ ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KAP- INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS A BIOENERGIA PIACÁRÓL Rövid összefoglaló Dipartimento di Economia e Ingegneria Agrarie (A Bolognai Egyetem Agrárgazdaságtani
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenA sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban
A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2015. május 5. NAIK Mezőgazdasági
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
Részletesebben2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. május 3. 2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból A 2012-es évet meghatározó visszaesést követően az előrejelzések
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november
RészletesebbenAz Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány évi Üzletszabályzatának módosulása július 1-i hatállyal
Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány 2009. évi Üzletszabályzatának módosulása 2009. július 1-i hatállyal Az elmúlt évben bekövetkezett pénzügyi-gazdasági válság hatására kialakult helyzetben a
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenJELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2097(INI)
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 18.7.2013 2013/2097(INI) JELENTÉSTERVEZET a tejtermelés hegyvidéki térségekben, hátrányos helyzetű területeken és legkülső régiókban
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már
A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenA kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai
A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2016. november 10. A mezőgazdasági
RészletesebbenMezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 6. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 6. (OR. en) 11765/17 ADD 1 AGRIFIN 84 FIN 513 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma:
RészletesebbenBurgenland mezőgazdasága és vidékfejlesztése. A szomszéd fűje mindig zöldebb, avagy Ausztria a vidékfejlesztő szemével
Burgenland mezőgazdasága és vidékfejlesztése A szomszéd fűje mindig zöldebb, avagy Ausztria a vidékfejlesztő szemével Készítette: Dr. Mezei Katalin, Dr. Troján Szabolcs, Lipcseiné Takács Nóra Földrajzi
RészletesebbenA szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?
A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenAZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS JÖVŐJE
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS JÖVŐJE #EUBudget #EURoadSibiu #FutureofEurope 08. február 4. MILYEN EURÓPÁT SZERETNÉNK A JÖVŐBEN? Az EU vezetői hétévente eldönthetik, milyen Európát szeretnének és egyhangúlag meghatározhatják,
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre
VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 21/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.7.2009 COM(2009) 354 végleges 2009/0094 (CNS) C7-0103/09 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az 1234/2007/EK rendelettől ( az egységes közös piacszervezésről szóló
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
Részletesebben2015. OKTÓBER 61/2015. (X. 12.) FM
2015. OKTÓBER Miniszteri rendeletek 61/2015. (X. 12.) FM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
Részletesebben2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal
Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0181 (NLE) 10166/16 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: AGRI 328 AGRIFIN 68 AGRIORG 51 A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU
RészletesebbenA Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.
A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.10. COM(2016) 384 final 2016/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenKAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,
RészletesebbenIndikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41%
Tapasztalatok Szabóné Németh Ágnes szaktanácsadó Euro-Eco Csoport NAKVI névjegyzéki tanácsadók bemutatkozás szakmai kompetencia Közvetlen kapcsolat a gazdálkodókkal 1 98 db ügyfélből Gazdaság mérete túl
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év
ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év Cégnév: Időszak: Inno-Comp Kft. év A jelentést készítette: Technológiatranszfer és Gazdaságfejlesztő Mérnöki Iroda Kft. (T.G.M.I. Kft.) Tompa Ferenc energetikai auditor EA-1-83/216
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenLokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,
Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3
2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenA Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai
XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenA REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA
A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós
RészletesebbenA Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0282B (COD) 15577/17 ADD 1 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenLIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation
LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai
RészletesebbenStrukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
RészletesebbenA NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok
A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0206/784. Módosítás
22.3.2019 A8-0206/784 784 9 d preambulumbekezdés (új) (9d) A vállalkozókat arra kell ösztönözni, hogy vállalják a társadalmi felelősséget és olyan közúti fuvarozókat alkalmazzanak, akik betartják az ezen
Részletesebben