Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről"

Átírás

1 1 Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről AND-International (Párizs), COGEA (Róma), Lleidai Egyetem (Lleida) és a Danish Agriculture Advisory Service (Aarhus) az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága számára Összefoglaló 1. A SZÁRÍTOTT-TAKARMÁNY-ÁGAZAT GAZDASÁGI HELYZETE A megtermelt szárított takarmány mennyisége az EU-25-ben ban 4,5 millió tonna volt, aminek 80%-át a lucerna, 20%-át pedig a fű adta. A termelés 17 tagállam között oszlik meg, de a közülük elemzésre kiválasztott 8 tagállam képviseli a termelés 97%-át. A fő termelő ország Spanyolország (45%), megelőzve Franciaországot (24%), Olaszországot (15%) és Németországot (7%). Hollandia, Dánia, az Egyesült Királyság és Csehország együttesen az össztermelés 8%-át adják. A termelés több mint fele három területre összpontosul: az Ebro völgyére, a Pó völgyére és a Champagne- Ardenne régióra. Az ágazat 2005/2006 évi üzleti forgalmát 550 millió euróra becsülik, ami az európai takarmány-előállító ágazat forgalmának 0,9%-a. A kapcsolódó foglalkoztatottság teljes munkaidejű állásnak felel meg, amelyből a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ágazatokban jelenik meg. A szárított-takarmány-ágazat hektárnyi területével évente a zöldtakarmány termőterületének kevesebb, mint 1%-át teszi ki az EU 25-ben (ideértve a legelőket is). A szárítás egyedül a lucerna esetében a termőterületek 23%-át érinti. Az EU 25-ben a szárított takarmányból származik a felhasznált növényi fehérjék 15%- a. A szárított takarmányt az esetek 70%-ában változatlan formában fogyasztják, más anyagok hozzáadása vagy hozzákeverése nélkül. Az elsődleges piac a tejelőtehéntenyésztés (63%). Az értékesítések 18%-a a tejelő juh és kecske tenyésztéséhez kapcsolódik, míg a nyúltenyésztés ebből 10%-ot tesz ki. A dehidratált (mesterségesen szárított) takarmányok vásárlók által említett erőssége az eltarthatóság, a rendszeresség és a kiváló egészségügyi minőség. A száraz hüvelyesek és más dehidratált fűfélék a magas fehérjetartalom mellett rostokkal, kalciummal és egyéb értékes tápanyagokkal (Omega 3) látják el a kérődzőket. Fő gyengeségük a magas termelési költség, az állattenyésztésben alkalmazott elsődleges helyettesítő terméküknek, a szójának az árához viszonyítva. A szárított-takarmány-ágazatban a fejlesztés és javítás lehetősége a kedvtelési célú lótartás iránti kereslet fellendülésében, a biomassza energiaforrásként való felhasználásában és az üzemek termikus (és CO 2 -) egyensúlyának javulásában rejlik. A veszélyek köre az energiaköltség növekedését, a CO 2 -mérlegek figyelembe vételét és az új a bioüzemanyaggal foglalkozó ágazatok által is előállított helyettesítő termékek megjelenését foglalja magában. 2. A SZÁRÍTOTT-TAKARMÁNY-PIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2.1. A SZÁRÍTOTT TAKARMÁNY PIACÁNAK KÖZÖS SZERVEZÉSE A szárított takarmány termeléséhez nyújtott támogatási politika 1975 óta létezik. Az eredeti rendelet preambulumbekezdései hangsúlyozzák a növényi fehérjék

2 2 termelésének a közösségi hiány enyhítése érdekében történő növelésére vonatkozó célkitűzést. A támogatás a feldolgozóipart érintette, és a támogatási program a 2003-as reformig több változtatáson ment keresztül. A 2005-től hatályos reform termeléstől függetlenített közvetlen támogatásban részesíti a hagyományos termelőket, és harmonizálja a feldolgozásnak a termeléstől függő támogatás körébe tartozó két típusa a zöldtakarmányok mesterséges szárítása (dehidratálása) és a napon szárított takarmányok őrlése tekintetében odaítélt támogatás mértékét (késztermék után 33 EUR/tonna). A támogatási program szabályozási keretét képezi 1995-ös bevezetése óta a maximális garantált mennyiség (MGM), amely nemzeti garantált mennyiségekre (NGM) oszlik. Megállapítható, hogy a termelési volumen eléri az MGM felső határát, míg az NGM felhasználási aránya meglehetősen változó: a mediterrán éghajlatú tagállamok növelték termelésüket, míg az északi és keleti tagállamok termelése csökkent AZ ÉRTÉKELŐ KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK téma: A támogatás hatékonysága a reform előtt. 1. kérdés Milyen mértékben járult hozzá az intézkedés a fehérjében gazdag takarmányok kínálatának javulásához? A piac közös szervezése lehetővé tette a termelés mennyiségének az MGM-et meghaladó mértékű növelését és fenntartását; A szárított takarmányokat a felhasználók nem csak magas fehérjetartalmuk, hanem az áruk miatt is értékes takarmánynak tartják; Az árakat a piac határozza meg. A magasabb árak elérésére irányuló politikát lehetővé tevő minőségi szegmensek az össztermelés körülbelül 20%-át teszik ki. 2. kérdés Milyen mértékben járult hozzá az intézkedés a feldolgozók zöldtakarmánnyal való rendszeres ellátásának az ösztönzéséhez? Az ágazat jövedelmezőségének csökkenése, ami részben a közösségi támogatás 1995 óta bekövetkező csökkentésére és az energiaárak drágulására vezethető vissza, jelentős telephelybezárásokhoz, a vállalkozások eltűnéséhez és a termelés visszaeséséhez vezetett. A jövedelmezőség ilyen mértékű csökkenése leginkább a termelési és forgalmazási lánc megelőző szakaszában jelenik meg: a termelőknek kínált árak erőteljes csökkenése állapítható meg. A kevésbé vonzó árak következtében az ellátás csökkent. A déli tagállamokban a kisebb feldolgozási költségeknek köszönhetően nem figyelhető meg ez a tendencia. A évi, 2005-ben és 2006-ban végrehajtott reform ugyanezt a folyamatot erősít: a termelői ár csökkenése ezúttal a déli tagállamokat érinti. Az intézkedés így egészen 2005/2006-ig lehetővé tette, hogy északon az ipar egy szegmense fennmaradjon, míg a másik rész eltűnt: a rendszer nem mindig bizonyult hatékonynak. A feldolgozó telepek ellátásával kapcsolatos célkitűzéshez viszonyított hatékonyság az új reformmal visszaesett: a csökkenő ár még kevésbé motiválja a termelőket. 3. kérdés Milyen mértékben volt előnyös az intézkedés a termelők számára? Jóllehet az intézkedés nem rendelkezik olyan egyedi mechanizmusról, amelynek révén a termelők részesülnének feldolgozási támogatásban, a rendelet által előírt szerződéses rendszer azonban lehetővé tette, hogy a támogatás egy részét a szerződésben kellően vonzó szinten rögzített árakon keresztül átruházzák.

3 3 Az FADN adatai alapján sor került a földterület-tényező és a munkaerő-tényező relatív jövedelmezőségének összehasonlítására. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a termelők kevesebb személyt foglalkoztattak a takarmány-előállító üzemekben, akkor a munkaerő-tényező nagyobb és idővel tovább fokozódó jövedelmezőséget eredményezett, még akkor is, ha a földterület-tényező jövedelmezősége időnként csekélyebb volt. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a termelők az árakon keresztül közvetlenül részesültek a feldolgozáshoz nyújtott támogatásban téma: Környezet. 4. kérdés Milyen mértékben gyakorolt negatív hatást az intézkedés egésze a talajra és a vízre nézve? Az elemzés főként Spanyolországra összpontosított, mivel az éghajlati viszonyok és a talaj jellemzői itt jelentik a legkomolyabb problémát, és mivel a takarmánynövények termesztése során itt rendszeresen használják a vizet öntözésre. A lucernának a kukoricához és az őszi vetésű gabonafélékhez viszonyított nagyobb vízigénye általában arra enged következtetni, hogy a takarmánynövények termőterületeinek növekedése több öntözővíz felhasználásához vezetett az adott kultúra által érintett régiókban. Abban az esetben, ha a lucernatermelést felváltják a kukorica monokultúrájával, az éves vízmegtakarítás 270 millió köbméterre azaz a jelenlegi fogyasztás 3,2%-ára becsülhető. 5. kérdés Milyen mértékben eredményezte az intézkedés egésze a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának nem kívánt növekedését? Milyen következményekkel jár ez a környezetre nézve? A szárított-takarmány-ágazatnak az energiafogyasztása a piac közös szervezésének egyik közvetlen, bruttó hatása. Ez a reform hatásainak megjelenése előtti ( ), 1,6 millió tonna CO 2 -egyenértékre becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátásban és a gazdasági évre vonatkozóan 1,4 millió tonna CO 2 -egyenértéknyi kibocsátásban nyilvánul meg (a visszaesés a feldolgozott mennyiség csökkenésével magyarázható) ben a fosszilis tüzelőanyagok képviselték az ágazat energiaforrásainak 90%-át, azaz tonna kőolaj-egyenértéket. A megújuló energiaforrások fejlődése lassú, az egyes tagállamokban pedig egyenlőtlen. A piac közös szervezése csak mellékes tényező volt a kedvezményezettek műszaki döntéseiben és tüzelőanyag-választásában. A 2003-as reform visszaesést eredményezett a dehidratált takarmányok előállításában (-16% ban), és a fosszilis tüzelőanyagok ebből következő és ennek megfelelő csökkenésével járt, azonban nem járult hozzá jelentős mértékben a napon szárítás jelentős fejlődéséhez (csak korlátozott mértékben Olaszországban). 6. kérdés Milyen mértékben eredményezett az intézkedés egésze a környezetre nézve pozitív hatásokat, és mekkora az esély e hatások további javulására? Azok a tagadhatatlan és jelentős pozitív környezeti hatások, amelyeket a piac közös szervezése közvetlen bruttó hatásainak lehet tekinteni, a szárításra szánt zöldtakarmányok mezőgazdasági termeléséhez kapcsolódnak. Ezeket számos mezőgazdasági tényező magyarázza (a hüvelyes kultúrák, különösen a lucerna pozitív hatásai meghaladják a vegyes legelőkét vagy a fűfélékét, különösen mert képesek megkötni a légköri nitrogént, és azt a talajban raktározni), és a földterületek helyi felhasználásának és hasznosításának módjával függnek össze. E hatások jellege és terjedelme az egyes területeken következésképpen rendkívül változó, különösen a szántóföldi növények intenzív rendszereinek vetésforgóiban: a

4 4 hasznos földterület 5%-a mellett a hatás nem elhanyagolható Champagne-ban, és a hasznos földterület 16,6%-a mellett a pozitív hatás igen jelentős a Pó völgyében. Helyi szinten a dehidratálásra szánt takarmány termesztése az egyes területeken évente tonna vegyi nitrogén, tonna kőolaj-egyenértékű fosszilis tüzelőanyag és 1 millió tonna CO 2 -egyenértéknyi üvegházhatású gáz megtakarítását teszi lehetővé a helyettesítő kultúrák termesztéséhez viszonyítva. Globális szinten (éghajlatváltozás, erőforrás- és földterület-felhasználás) ez a mérleg sokkal bizonytalanabb az ismeretek és megközelítések változásai miatt, valamint a nemzetközi szinten elismert módszertan hiányának következtében téma Hatékonyság és koherencia 7. kérdés Mennyire volt hatékony az intézkedés az előirányzott hatások kiváltása tekintetében? A költségvetési hatékonyság valójában kismértékű: Az elemzés azt mutatta, hogy a reform előtt a szárított takarmányhoz nyújtott hektáronkénti támogatás jóval jelentősebb volt, mint az alternatív kultúrákhoz nyújtott támogatás (a függetlenítés előtt: gabonafélék és olajnövények). A termeléshez kötődő támogatás csökkentésének és a dehidratált és napon szárított takarmányra vonatkozó rendszer 1786/2003/EK rendeletben elfogadott egységesítésének ellenére a támogatási és igazgatási költségek az előállított fehérjék egységértékéhez viszonyítva nagyon magasak maradtak. A helyszíni vizsgálat vállalkozásonként és tagállamonként igen eltérő igazgatási költségeket állapított meg. 8. kérdés Jelenlegi állapotában milyen mértékben áll összhangban az intézkedés a KAP célkitűzéseivel (a 2003-as reform után és a közötti vidékfejlesztési politikát is ideértve)? 1 A jelenlegi intézkedés összhangja a megreformált KAP célkitűzéseivel A jelenlegi intézkedés nem áll összhangban a piac liberalizációjának a célkitűzésével, mivel az egyelőre a termeléshez kötődő támogatás megléte lehetővé teszi a szereplők számára a mezőgazdasági termelők ösztönző rendszerének fenntartását, ami torzító hatással jár. Az intézkedés csak részben áll összhangban az ágazat életképességével kapcsolatos célkitűzéssel. A mezőgazdaságban az üzemek megerősödése tapasztalható, ipari téren azonban a termeléshez kötődő támogatás csökkentése (más kapcsolódó tényezőkkel együtt) a jövedelmezőség és a gazdasági életképesség mérséklődéséhez vezetett. Számos szereplő tekintetében gyors hanyatlásra van kilátás, főként északon. Az intézkedés csak részben áll összhangban a környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéssel. Mezőgazdasági szinten a részleges függetlenítés révén egyes intenzív termelésű területeken csökkent a lucerna termőterülete, és a lucernát olyan kultúrákkal helyettesítették, amelyek sokkal erőteljesebb hatást gyakorolnak a környezetre. Ipari szinten az üzemanyag-fogyasztás relatív csökkenése mérsékelt maradt. Az intézkedés nem áll összhangban az irányítási rendszer egyszerűsítésének célkitűzésével, mivel egyszerre van jelen a függetlenített és a termeléshez kötődő támogatások igazgatási rendszere. 2 A teljes függetlenítés valószínűsíthető hatásai a célkitűzésekhez viszonyítva Teljes függetlenítés esetén megvalósulna a piaci liberalizációval kapcsolatos célkitűzés. Ami az ágazat életképességét illeti: a függetlenítés várhatóan a feldolgozó tevékenység erőteljes csökkenéséhez vezet, főként az északi országokban. Ha nem lesz jelentős lehetőség az áttérésre, az üzemek nagy részének bezárása a gazdasági

5 5 teljesítmény és a foglalkoztatottság csökkenéséhez vezet az érintett térségekben, ami összeegyeztethetetlen a vidékfejlesztési célkitűzésekkel és stratégiákkal. A helyi környezet védelme: mezőgazdasági szinten a teljes függetlenítés hatásai igen negatívak lennének, mivel a takarmánytermő területeken gabonafélékre, olajnövényekre és fehérjenövényekre kellene áttérni (több trágya, több növényvédőszer, nagyobb szennyezés, nagyobb erózió, a biológiai sokféleség csökkenése); az öntözésre gyakorolt kedvező hatás Spanyolországban igen korlátozott lenne. Ezek a fejlemények ellentmondanak a vidékfejlesztés és a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek és stratégiáinak. Ipari szinten a dehidratáló üzemek bezárása kedvező hatást gyakorolna a környezetre, mivel a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása és a CO 2 -kibocsátás a nullára csökkenne, ami összhangban áll a célkitűzéssel. Az irányítási rendszer egyszerűsítését illetően, a teljes függetlenítés lehetővé tenné a célkitűzés elérését. 9. kérdés Az intézkedés által kitűzött célok összességükben milyen mértékben felelnek meg a termelők, a végfelhasználók és a vidéki térségek szintjén azonosított igényeknek? Az ellátás biztonsága és az állattenyésztésben használt növényi fehérjék közösségi piacának egyensúlya (a piac közös szervezésének eredeti célja) csak nagyon csekély mértékben függ a szárított takarmányok támogatott termelésétől (ami a fehérjében gazdag alapanyagokkal való ellátás 2%-át adja). A dehidratált takarmányokat a takarmánygyártók inkább ipari nyersanyagként meglévő tulajdonságai (rendszeresség, egészségügyi minőség) miatt kedvelik, nem pedig fehérje- vagy rosttartalma miatt. Az ipar számára ezek nem nélkülözhetetlenek, de a más nyersanyagokhoz viszonyított alkalmi áraik függvényében érdekesek lehetnek. Ennek ellenére az intézkedés részben megfelel egyes igényeknek: a termelőkének, mivel jövedelmező piacot kínál a számukra, illetve mivel lehetővé teszi számukra egy mezőgazdasági szempontból érdekes kultúra termelését; azon tejhasznú állatokat tenyésztők igényeinek, akik maguk termelik meg a szárításra szánt takarmányt, mivel lehetővé teszi munkaidejüknek, takarmánytermelési potenciáljuknak, az állatállomány takarmányfelvételének és tartási módjának az optimalizálását; a nem termelő, de felhasználó állattenyésztők igényeinek, különösen a nyúltenyésztőkének, a bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott egyes sajtokhoz szükséges tej termelőinek, vagy a nagyon intenzív termelést folytatóknak. Területi szinten az intézkedés megfelel egyes kollektív igényeknek: mivel alternatívát kínál a gabonafélékhez és olajnövényekhez képest, amelyek nagyobb mértékben fogyasztanak inputanyagokat, különösen nitrogént; az intézkedés lehetővé teszi a vízfolyásokat érő környezetterhelés csökkentését; Spanyolországban a lucerna talajstrukturáló képessége hatékony fegyver az erózió elleni küzdelemben, különösen, ha a kukoricatermesztés az alternatíva; egyes régiókban vagy kisebb térségekben (Champagne-Ardenne, Hollandia északi része, az Ebro völgyének egyes részei) a szárítási tevékenység stratégiai vagy jelentős munkahelyteremtő tényező. 3. JAVASLATOK 3.1. A JELENLEGI TÁMOGATÁSI RENDSZER NEM TARTHATÓ FENN EBBEN AZ ÁLLAPOTÁBAN, SEM PEDIG ÚJBÓLI KIS MÉRTÉKŰ KIIGAZÍTÁSSAL

6 6 A fent kifejtett indokok alapján a szárított takarmányhoz nyújtott támogatás rendszerét jelen állapotában nem lehet fenntartani. A továbbiakban a KAP első pillérének keretében csak a támogatás megszüntetése jöhet szóba. A környezetet és a vidékfejlesztést érő bemutatott előnyös hatások ugyanis inkább a második pillérbe tartoznak. A termeléshez kötődő támogatás leállításának közvetlen következményei: a termelt mennyiség drasztikus, 80%-os csökkenése; munkahelyek elvesztése, jövedelemkiesés, ipari eszközök és a know-how eltűnése. Az érintett személyzet átképzésének esélyei elég csekélyek az esetek 30%-ában, a legkevésbé lakott vidéki térségekben; a más terményekre átálló takarmánytermelő üzemek jövedelme nem változhat, és ugyanígy az állati takarmányokat gyártó ágazat ellátottsága sem; a helyi pozitív környezeti hatások megszűnnek; a dehidratációhoz használt fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának megszűnése és az ezzel járó csökkenő CO 2 -kibocsátás globális környezeti előnyhöz vezet A PIAC KÖZÖS SZERVEZÉSE VÍVMÁNYAINAK MEGŐRZÉSÉHEZ MEGFELELŐ TÁMOGATÁSRA VAN SZÜKSÉG A piac közös szervezésének pozitív hatásai az EU néhány jól körülhatárolható területét érintik, és lényegében a vidékfejlesztéshez és a helyi környezetvédelemhez kapcsolódnak. Az ágazat nem maradhat fenn termeléshez kötődő támogatás nélkül. A piac közös szervezése vidékfejlesztési szempontból többségében pozitív hatásainak a megőrzéséhez a támogatást a KAP első pilléréből át kell helyezni a másodikba. Ezt az áthelyezést előítéletek nélkül kell vizsgálni. Az áthelyezés mindazonáltal politikai akaratot feltételez, és ehhez a nemzeti hatóságoknak egy rendszer és ezzel egyidejűleg egy átmeneti időszak bevezetésébe történő nagyobb mértékű bevonása, adott esetben pedig a piac közös szervezése költségvetési forrásainak a nemzeti vidékfejlesztési tervekhez történő átcsoportosítása válik szükségessé A MÁSODIK PILLÉRRE VALÓ ÁTÁLLÁS ÁTMENETI IDŐSZAKA AZ AZONOSÍTOTT IGÉNYEKHEZ IGAZÍTOTT ÚJ CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSÁVAL Az átmeneti rendszer bevezetését több programozási tényező és menetrendi kényszer indokolja, ideértve különösen a nemzeti vidékfejlesztési tervek közelmúltbeli bevezetését. Az átmeneti időszak ahhoz szükséges, hogy a takarmánytermelők alkalmazkodni tudjanak, a feldolgozók versenyképessége erősödjék, valamint hogy meghatározzák a pontos helyi célkitűzéseket a vidékfejlesztést, a foglalkoztatást és a helyi környezeti előnyöket illetően A NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVEKBE VALÓ FELVÉTEL A zöldtakarmány termeléséhez nyújtott támogatás a nemzeti vidékfejlesztési tervek két fő logikájához igazodhat, azaz: Ellensúlyozó szerep azokon a területeken, ahol intenzív szántóföldi növénytermesztés folyik. A lucernatermesztéshez nyújtott egyedi támogatás így egy környezeti célú rotációs intézkedés része lehet;

7 7 A füves területek és a félextenzív legeltető állattenyésztési rendszerek megőrzésének szerepe más medencékben (Egyesült Királyság, Németország, Dánia ), amely a helyi (adott esetben biogazdálkodással érintett) ágazatokra gyakorolt strukturális hatásokkal, valamint többszörös környezeti előnyökkel jár (talajtakarás, a mezőgazdasági ökológiai rendszerek sokfélesége, a földterületek hasznosítása, a szükségtelen szállítások korlátozása ). Fokozható a feldolgozó ágazatokba történő befektetéshez (a felfelé és lefelé irányuló kapcsolatok és a termékek jobb hasznosíthatóságára törekvés logikája, a környezetvédelmi befektetések logikája alapján) nyújtott támogatás is, annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat a termékek és eljárások versenyképességének javításában.

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Agrosynergie. Európai Gazdasági Egyesülés. A támogatások termeléstől való részleges függetlenítéséből eredő piaci hatások értékelése.

Agrosynergie. Európai Gazdasági Egyesülés. A támogatások termeléstől való részleges függetlenítéséből eredő piaci hatások értékelése. Agrosynergie Európai Gazdasági Egyesülés A támogatások termeléstől való részleges függetlenítéséből eredő piaci hatások értékelése Összefoglaló 2010. október E horizontális értékelés a termeléstől független

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

- Alliance Environnement - Európai Gazdasági Egyesülés. EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság

- Alliance Environnement - Európai Gazdasági Egyesülés. EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság - Alliance Environnement - Európai Gazdasági Egyesülés EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság A szántóföldi növényekre vonatkozó közös piacszervezési intézkedések és a KAP megfelelő közvetlen támogatási

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A KAP juh- és kecskeágazatra

A KAP juh- és kecskeágazatra 10 Boulevard de Bonne Nouvelle - 75010 Paris A KAP juh- és kecskeágazatra irányuló intézkedéseinek értékelése AGRI 2010 EVAL 02. számú pályázat Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóság Rövid összefoglaló

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2015. május 5. NAIK Mezőgazdasági

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

TANULMÁNY AZ ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KAP- INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS A BIOENERGIA PIACÁRÓL. Rövid összefoglaló

TANULMÁNY AZ ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KAP- INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS A BIOENERGIA PIACÁRÓL. Rövid összefoglaló TANULMÁNY AZ ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KAP- INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS A BIOENERGIA PIACÁRÓL Rövid összefoglaló Dipartimento di Economia e Ingegneria Agrarie (A Bolognai Egyetem Agrárgazdaságtani

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 2 Termék fogalma Terméknek minősül mindaz,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A közös agrárpolitikai intézkedések értékelése a rizságazatban

A közös agrárpolitikai intézkedések értékelése a rizságazatban 30-CE-0197396/00-06 sz. keretszerződés A közös agrárpolitikai intézkedések hatásvizsgálata azokban az ágazatokban, amelyek közvetlen támogatásban részesülnek vagy részesültek 6. tétel: Rizs és dohány A

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1 22. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. PE414.222v01-00 13.10.2008

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1 22. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. PE414.222v01-00 13.10.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság PE414.222v01-00 13.10.2008 MÓDOSÍTÁS: 1 22 Neil Parish (PE412.276v01-00) a méhészet helyzetéről AM\746991.doc PE414.222v01-00 AM_Com_NonLegRE

Részletesebben

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Agrosynergie. Groupement Européen d Intérêt Economique. 30-EK-0197396/00-06 számú keretszerződés

Agrosynergie. Groupement Européen d Intérêt Economique. 30-EK-0197396/00-06 számú keretszerződés Agrosynergie Groupement Européen d Intérêt Economique 30-EK-0197396/00-06 számú keretszerződés A közös agrárpolitika keretében az olajbogyó-ágazatban alkalmazott intézkedések értékelése Összefoglaló 2009.

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk HU III. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ A 12. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Összefoglaló. Szerződés száma: 30-CE 0233430/0094

Összefoglaló. Szerződés száma: 30-CE 0233430/0094 A közös agrárpolitika keretében a legkülső régiók támogatására hozott intézkedések (POSEI), valamint az kisebb égei-tengeri szigetek támogatását szolgáló intézkedések végrehajtásának értékelése Szerződés

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 Potori Norbert Martonvásár, 2014. szeptember 25. Magyarország KAP pénzügyi kerete 2016-2020 (pénzügyi év) + 15% Pillérek közötti átcsoportosítás -15%

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben