Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről"

Átírás

1 1 Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről AND-International (Párizs), COGEA (Róma), Lleidai Egyetem (Lleida) és a Danish Agriculture Advisory Service (Aarhus) az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága számára Összefoglaló 1. A SZÁRÍTOTT-TAKARMÁNY-ÁGAZAT GAZDASÁGI HELYZETE A megtermelt szárított takarmány mennyisége az EU-25-ben ban 4,5 millió tonna volt, aminek 80%-át a lucerna, 20%-át pedig a fű adta. A termelés 17 tagállam között oszlik meg, de a közülük elemzésre kiválasztott 8 tagállam képviseli a termelés 97%-át. A fő termelő ország Spanyolország (45%), megelőzve Franciaországot (24%), Olaszországot (15%) és Németországot (7%). Hollandia, Dánia, az Egyesült Királyság és Csehország együttesen az össztermelés 8%-át adják. A termelés több mint fele három területre összpontosul: az Ebro völgyére, a Pó völgyére és a Champagne- Ardenne régióra. Az ágazat 2005/2006 évi üzleti forgalmát 550 millió euróra becsülik, ami az európai takarmány-előállító ágazat forgalmának 0,9%-a. A kapcsolódó foglalkoztatottság teljes munkaidejű állásnak felel meg, amelyből a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ágazatokban jelenik meg. A szárított-takarmány-ágazat hektárnyi területével évente a zöldtakarmány termőterületének kevesebb, mint 1%-át teszi ki az EU 25-ben (ideértve a legelőket is). A szárítás egyedül a lucerna esetében a termőterületek 23%-át érinti. Az EU 25-ben a szárított takarmányból származik a felhasznált növényi fehérjék 15%- a. A szárított takarmányt az esetek 70%-ában változatlan formában fogyasztják, más anyagok hozzáadása vagy hozzákeverése nélkül. Az elsődleges piac a tejelőtehéntenyésztés (63%). Az értékesítések 18%-a a tejelő juh és kecske tenyésztéséhez kapcsolódik, míg a nyúltenyésztés ebből 10%-ot tesz ki. A dehidratált (mesterségesen szárított) takarmányok vásárlók által említett erőssége az eltarthatóság, a rendszeresség és a kiváló egészségügyi minőség. A száraz hüvelyesek és más dehidratált fűfélék a magas fehérjetartalom mellett rostokkal, kalciummal és egyéb értékes tápanyagokkal (Omega 3) látják el a kérődzőket. Fő gyengeségük a magas termelési költség, az állattenyésztésben alkalmazott elsődleges helyettesítő terméküknek, a szójának az árához viszonyítva. A szárított-takarmány-ágazatban a fejlesztés és javítás lehetősége a kedvtelési célú lótartás iránti kereslet fellendülésében, a biomassza energiaforrásként való felhasználásában és az üzemek termikus (és CO 2 -) egyensúlyának javulásában rejlik. A veszélyek köre az energiaköltség növekedését, a CO 2 -mérlegek figyelembe vételét és az új a bioüzemanyaggal foglalkozó ágazatok által is előállított helyettesítő termékek megjelenését foglalja magában. 2. A SZÁRÍTOTT-TAKARMÁNY-PIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2.1. A SZÁRÍTOTT TAKARMÁNY PIACÁNAK KÖZÖS SZERVEZÉSE A szárított takarmány termeléséhez nyújtott támogatási politika 1975 óta létezik. Az eredeti rendelet preambulumbekezdései hangsúlyozzák a növényi fehérjék

2 2 termelésének a közösségi hiány enyhítése érdekében történő növelésére vonatkozó célkitűzést. A támogatás a feldolgozóipart érintette, és a támogatási program a 2003-as reformig több változtatáson ment keresztül. A 2005-től hatályos reform termeléstől függetlenített közvetlen támogatásban részesíti a hagyományos termelőket, és harmonizálja a feldolgozásnak a termeléstől függő támogatás körébe tartozó két típusa a zöldtakarmányok mesterséges szárítása (dehidratálása) és a napon szárított takarmányok őrlése tekintetében odaítélt támogatás mértékét (késztermék után 33 EUR/tonna). A támogatási program szabályozási keretét képezi 1995-ös bevezetése óta a maximális garantált mennyiség (MGM), amely nemzeti garantált mennyiségekre (NGM) oszlik. Megállapítható, hogy a termelési volumen eléri az MGM felső határát, míg az NGM felhasználási aránya meglehetősen változó: a mediterrán éghajlatú tagállamok növelték termelésüket, míg az északi és keleti tagállamok termelése csökkent AZ ÉRTÉKELŐ KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK téma: A támogatás hatékonysága a reform előtt. 1. kérdés Milyen mértékben járult hozzá az intézkedés a fehérjében gazdag takarmányok kínálatának javulásához? A piac közös szervezése lehetővé tette a termelés mennyiségének az MGM-et meghaladó mértékű növelését és fenntartását; A szárított takarmányokat a felhasználók nem csak magas fehérjetartalmuk, hanem az áruk miatt is értékes takarmánynak tartják; Az árakat a piac határozza meg. A magasabb árak elérésére irányuló politikát lehetővé tevő minőségi szegmensek az össztermelés körülbelül 20%-át teszik ki. 2. kérdés Milyen mértékben járult hozzá az intézkedés a feldolgozók zöldtakarmánnyal való rendszeres ellátásának az ösztönzéséhez? Az ágazat jövedelmezőségének csökkenése, ami részben a közösségi támogatás 1995 óta bekövetkező csökkentésére és az energiaárak drágulására vezethető vissza, jelentős telephelybezárásokhoz, a vállalkozások eltűnéséhez és a termelés visszaeséséhez vezetett. A jövedelmezőség ilyen mértékű csökkenése leginkább a termelési és forgalmazási lánc megelőző szakaszában jelenik meg: a termelőknek kínált árak erőteljes csökkenése állapítható meg. A kevésbé vonzó árak következtében az ellátás csökkent. A déli tagállamokban a kisebb feldolgozási költségeknek köszönhetően nem figyelhető meg ez a tendencia. A évi, 2005-ben és 2006-ban végrehajtott reform ugyanezt a folyamatot erősít: a termelői ár csökkenése ezúttal a déli tagállamokat érinti. Az intézkedés így egészen 2005/2006-ig lehetővé tette, hogy északon az ipar egy szegmense fennmaradjon, míg a másik rész eltűnt: a rendszer nem mindig bizonyult hatékonynak. A feldolgozó telepek ellátásával kapcsolatos célkitűzéshez viszonyított hatékonyság az új reformmal visszaesett: a csökkenő ár még kevésbé motiválja a termelőket. 3. kérdés Milyen mértékben volt előnyös az intézkedés a termelők számára? Jóllehet az intézkedés nem rendelkezik olyan egyedi mechanizmusról, amelynek révén a termelők részesülnének feldolgozási támogatásban, a rendelet által előírt szerződéses rendszer azonban lehetővé tette, hogy a támogatás egy részét a szerződésben kellően vonzó szinten rögzített árakon keresztül átruházzák.

3 3 Az FADN adatai alapján sor került a földterület-tényező és a munkaerő-tényező relatív jövedelmezőségének összehasonlítására. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a termelők kevesebb személyt foglalkoztattak a takarmány-előállító üzemekben, akkor a munkaerő-tényező nagyobb és idővel tovább fokozódó jövedelmezőséget eredményezett, még akkor is, ha a földterület-tényező jövedelmezősége időnként csekélyebb volt. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a termelők az árakon keresztül közvetlenül részesültek a feldolgozáshoz nyújtott támogatásban téma: Környezet. 4. kérdés Milyen mértékben gyakorolt negatív hatást az intézkedés egésze a talajra és a vízre nézve? Az elemzés főként Spanyolországra összpontosított, mivel az éghajlati viszonyok és a talaj jellemzői itt jelentik a legkomolyabb problémát, és mivel a takarmánynövények termesztése során itt rendszeresen használják a vizet öntözésre. A lucernának a kukoricához és az őszi vetésű gabonafélékhez viszonyított nagyobb vízigénye általában arra enged következtetni, hogy a takarmánynövények termőterületeinek növekedése több öntözővíz felhasználásához vezetett az adott kultúra által érintett régiókban. Abban az esetben, ha a lucernatermelést felváltják a kukorica monokultúrájával, az éves vízmegtakarítás 270 millió köbméterre azaz a jelenlegi fogyasztás 3,2%-ára becsülhető. 5. kérdés Milyen mértékben eredményezte az intézkedés egésze a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának nem kívánt növekedését? Milyen következményekkel jár ez a környezetre nézve? A szárított-takarmány-ágazatnak az energiafogyasztása a piac közös szervezésének egyik közvetlen, bruttó hatása. Ez a reform hatásainak megjelenése előtti ( ), 1,6 millió tonna CO 2 -egyenértékre becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátásban és a gazdasági évre vonatkozóan 1,4 millió tonna CO 2 -egyenértéknyi kibocsátásban nyilvánul meg (a visszaesés a feldolgozott mennyiség csökkenésével magyarázható) ben a fosszilis tüzelőanyagok képviselték az ágazat energiaforrásainak 90%-át, azaz tonna kőolaj-egyenértéket. A megújuló energiaforrások fejlődése lassú, az egyes tagállamokban pedig egyenlőtlen. A piac közös szervezése csak mellékes tényező volt a kedvezményezettek műszaki döntéseiben és tüzelőanyag-választásában. A 2003-as reform visszaesést eredményezett a dehidratált takarmányok előállításában (-16% ban), és a fosszilis tüzelőanyagok ebből következő és ennek megfelelő csökkenésével járt, azonban nem járult hozzá jelentős mértékben a napon szárítás jelentős fejlődéséhez (csak korlátozott mértékben Olaszországban). 6. kérdés Milyen mértékben eredményezett az intézkedés egésze a környezetre nézve pozitív hatásokat, és mekkora az esély e hatások további javulására? Azok a tagadhatatlan és jelentős pozitív környezeti hatások, amelyeket a piac közös szervezése közvetlen bruttó hatásainak lehet tekinteni, a szárításra szánt zöldtakarmányok mezőgazdasági termeléséhez kapcsolódnak. Ezeket számos mezőgazdasági tényező magyarázza (a hüvelyes kultúrák, különösen a lucerna pozitív hatásai meghaladják a vegyes legelőkét vagy a fűfélékét, különösen mert képesek megkötni a légköri nitrogént, és azt a talajban raktározni), és a földterületek helyi felhasználásának és hasznosításának módjával függnek össze. E hatások jellege és terjedelme az egyes területeken következésképpen rendkívül változó, különösen a szántóföldi növények intenzív rendszereinek vetésforgóiban: a

4 4 hasznos földterület 5%-a mellett a hatás nem elhanyagolható Champagne-ban, és a hasznos földterület 16,6%-a mellett a pozitív hatás igen jelentős a Pó völgyében. Helyi szinten a dehidratálásra szánt takarmány termesztése az egyes területeken évente tonna vegyi nitrogén, tonna kőolaj-egyenértékű fosszilis tüzelőanyag és 1 millió tonna CO 2 -egyenértéknyi üvegházhatású gáz megtakarítását teszi lehetővé a helyettesítő kultúrák termesztéséhez viszonyítva. Globális szinten (éghajlatváltozás, erőforrás- és földterület-felhasználás) ez a mérleg sokkal bizonytalanabb az ismeretek és megközelítések változásai miatt, valamint a nemzetközi szinten elismert módszertan hiányának következtében téma Hatékonyság és koherencia 7. kérdés Mennyire volt hatékony az intézkedés az előirányzott hatások kiváltása tekintetében? A költségvetési hatékonyság valójában kismértékű: Az elemzés azt mutatta, hogy a reform előtt a szárított takarmányhoz nyújtott hektáronkénti támogatás jóval jelentősebb volt, mint az alternatív kultúrákhoz nyújtott támogatás (a függetlenítés előtt: gabonafélék és olajnövények). A termeléshez kötődő támogatás csökkentésének és a dehidratált és napon szárított takarmányra vonatkozó rendszer 1786/2003/EK rendeletben elfogadott egységesítésének ellenére a támogatási és igazgatási költségek az előállított fehérjék egységértékéhez viszonyítva nagyon magasak maradtak. A helyszíni vizsgálat vállalkozásonként és tagállamonként igen eltérő igazgatási költségeket állapított meg. 8. kérdés Jelenlegi állapotában milyen mértékben áll összhangban az intézkedés a KAP célkitűzéseivel (a 2003-as reform után és a közötti vidékfejlesztési politikát is ideértve)? 1 A jelenlegi intézkedés összhangja a megreformált KAP célkitűzéseivel A jelenlegi intézkedés nem áll összhangban a piac liberalizációjának a célkitűzésével, mivel az egyelőre a termeléshez kötődő támogatás megléte lehetővé teszi a szereplők számára a mezőgazdasági termelők ösztönző rendszerének fenntartását, ami torzító hatással jár. Az intézkedés csak részben áll összhangban az ágazat életképességével kapcsolatos célkitűzéssel. A mezőgazdaságban az üzemek megerősödése tapasztalható, ipari téren azonban a termeléshez kötődő támogatás csökkentése (más kapcsolódó tényezőkkel együtt) a jövedelmezőség és a gazdasági életképesség mérséklődéséhez vezetett. Számos szereplő tekintetében gyors hanyatlásra van kilátás, főként északon. Az intézkedés csak részben áll összhangban a környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéssel. Mezőgazdasági szinten a részleges függetlenítés révén egyes intenzív termelésű területeken csökkent a lucerna termőterülete, és a lucernát olyan kultúrákkal helyettesítették, amelyek sokkal erőteljesebb hatást gyakorolnak a környezetre. Ipari szinten az üzemanyag-fogyasztás relatív csökkenése mérsékelt maradt. Az intézkedés nem áll összhangban az irányítási rendszer egyszerűsítésének célkitűzésével, mivel egyszerre van jelen a függetlenített és a termeléshez kötődő támogatások igazgatási rendszere. 2 A teljes függetlenítés valószínűsíthető hatásai a célkitűzésekhez viszonyítva Teljes függetlenítés esetén megvalósulna a piaci liberalizációval kapcsolatos célkitűzés. Ami az ágazat életképességét illeti: a függetlenítés várhatóan a feldolgozó tevékenység erőteljes csökkenéséhez vezet, főként az északi országokban. Ha nem lesz jelentős lehetőség az áttérésre, az üzemek nagy részének bezárása a gazdasági

5 5 teljesítmény és a foglalkoztatottság csökkenéséhez vezet az érintett térségekben, ami összeegyeztethetetlen a vidékfejlesztési célkitűzésekkel és stratégiákkal. A helyi környezet védelme: mezőgazdasági szinten a teljes függetlenítés hatásai igen negatívak lennének, mivel a takarmánytermő területeken gabonafélékre, olajnövényekre és fehérjenövényekre kellene áttérni (több trágya, több növényvédőszer, nagyobb szennyezés, nagyobb erózió, a biológiai sokféleség csökkenése); az öntözésre gyakorolt kedvező hatás Spanyolországban igen korlátozott lenne. Ezek a fejlemények ellentmondanak a vidékfejlesztés és a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek és stratégiáinak. Ipari szinten a dehidratáló üzemek bezárása kedvező hatást gyakorolna a környezetre, mivel a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása és a CO 2 -kibocsátás a nullára csökkenne, ami összhangban áll a célkitűzéssel. Az irányítási rendszer egyszerűsítését illetően, a teljes függetlenítés lehetővé tenné a célkitűzés elérését. 9. kérdés Az intézkedés által kitűzött célok összességükben milyen mértékben felelnek meg a termelők, a végfelhasználók és a vidéki térségek szintjén azonosított igényeknek? Az ellátás biztonsága és az állattenyésztésben használt növényi fehérjék közösségi piacának egyensúlya (a piac közös szervezésének eredeti célja) csak nagyon csekély mértékben függ a szárított takarmányok támogatott termelésétől (ami a fehérjében gazdag alapanyagokkal való ellátás 2%-át adja). A dehidratált takarmányokat a takarmánygyártók inkább ipari nyersanyagként meglévő tulajdonságai (rendszeresség, egészségügyi minőség) miatt kedvelik, nem pedig fehérje- vagy rosttartalma miatt. Az ipar számára ezek nem nélkülözhetetlenek, de a más nyersanyagokhoz viszonyított alkalmi áraik függvényében érdekesek lehetnek. Ennek ellenére az intézkedés részben megfelel egyes igényeknek: a termelőkének, mivel jövedelmező piacot kínál a számukra, illetve mivel lehetővé teszi számukra egy mezőgazdasági szempontból érdekes kultúra termelését; azon tejhasznú állatokat tenyésztők igényeinek, akik maguk termelik meg a szárításra szánt takarmányt, mivel lehetővé teszi munkaidejüknek, takarmánytermelési potenciáljuknak, az állatállomány takarmányfelvételének és tartási módjának az optimalizálását; a nem termelő, de felhasználó állattenyésztők igényeinek, különösen a nyúltenyésztőkének, a bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott egyes sajtokhoz szükséges tej termelőinek, vagy a nagyon intenzív termelést folytatóknak. Területi szinten az intézkedés megfelel egyes kollektív igényeknek: mivel alternatívát kínál a gabonafélékhez és olajnövényekhez képest, amelyek nagyobb mértékben fogyasztanak inputanyagokat, különösen nitrogént; az intézkedés lehetővé teszi a vízfolyásokat érő környezetterhelés csökkentését; Spanyolországban a lucerna talajstrukturáló képessége hatékony fegyver az erózió elleni küzdelemben, különösen, ha a kukoricatermesztés az alternatíva; egyes régiókban vagy kisebb térségekben (Champagne-Ardenne, Hollandia északi része, az Ebro völgyének egyes részei) a szárítási tevékenység stratégiai vagy jelentős munkahelyteremtő tényező. 3. JAVASLATOK 3.1. A JELENLEGI TÁMOGATÁSI RENDSZER NEM TARTHATÓ FENN EBBEN AZ ÁLLAPOTÁBAN, SEM PEDIG ÚJBÓLI KIS MÉRTÉKŰ KIIGAZÍTÁSSAL

6 6 A fent kifejtett indokok alapján a szárított takarmányhoz nyújtott támogatás rendszerét jelen állapotában nem lehet fenntartani. A továbbiakban a KAP első pillérének keretében csak a támogatás megszüntetése jöhet szóba. A környezetet és a vidékfejlesztést érő bemutatott előnyös hatások ugyanis inkább a második pillérbe tartoznak. A termeléshez kötődő támogatás leállításának közvetlen következményei: a termelt mennyiség drasztikus, 80%-os csökkenése; munkahelyek elvesztése, jövedelemkiesés, ipari eszközök és a know-how eltűnése. Az érintett személyzet átképzésének esélyei elég csekélyek az esetek 30%-ában, a legkevésbé lakott vidéki térségekben; a más terményekre átálló takarmánytermelő üzemek jövedelme nem változhat, és ugyanígy az állati takarmányokat gyártó ágazat ellátottsága sem; a helyi pozitív környezeti hatások megszűnnek; a dehidratációhoz használt fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának megszűnése és az ezzel járó csökkenő CO 2 -kibocsátás globális környezeti előnyhöz vezet A PIAC KÖZÖS SZERVEZÉSE VÍVMÁNYAINAK MEGŐRZÉSÉHEZ MEGFELELŐ TÁMOGATÁSRA VAN SZÜKSÉG A piac közös szervezésének pozitív hatásai az EU néhány jól körülhatárolható területét érintik, és lényegében a vidékfejlesztéshez és a helyi környezetvédelemhez kapcsolódnak. Az ágazat nem maradhat fenn termeléshez kötődő támogatás nélkül. A piac közös szervezése vidékfejlesztési szempontból többségében pozitív hatásainak a megőrzéséhez a támogatást a KAP első pilléréből át kell helyezni a másodikba. Ezt az áthelyezést előítéletek nélkül kell vizsgálni. Az áthelyezés mindazonáltal politikai akaratot feltételez, és ehhez a nemzeti hatóságoknak egy rendszer és ezzel egyidejűleg egy átmeneti időszak bevezetésébe történő nagyobb mértékű bevonása, adott esetben pedig a piac közös szervezése költségvetési forrásainak a nemzeti vidékfejlesztési tervekhez történő átcsoportosítása válik szükségessé A MÁSODIK PILLÉRRE VALÓ ÁTÁLLÁS ÁTMENETI IDŐSZAKA AZ AZONOSÍTOTT IGÉNYEKHEZ IGAZÍTOTT ÚJ CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSÁVAL Az átmeneti rendszer bevezetését több programozási tényező és menetrendi kényszer indokolja, ideértve különösen a nemzeti vidékfejlesztési tervek közelmúltbeli bevezetését. Az átmeneti időszak ahhoz szükséges, hogy a takarmánytermelők alkalmazkodni tudjanak, a feldolgozók versenyképessége erősödjék, valamint hogy meghatározzák a pontos helyi célkitűzéseket a vidékfejlesztést, a foglalkoztatást és a helyi környezeti előnyöket illetően A NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVEKBE VALÓ FELVÉTEL A zöldtakarmány termeléséhez nyújtott támogatás a nemzeti vidékfejlesztési tervek két fő logikájához igazodhat, azaz: Ellensúlyozó szerep azokon a területeken, ahol intenzív szántóföldi növénytermesztés folyik. A lucernatermesztéshez nyújtott egyedi támogatás így egy környezeti célú rotációs intézkedés része lehet;

7 7 A füves területek és a félextenzív legeltető állattenyésztési rendszerek megőrzésének szerepe más medencékben (Egyesült Királyság, Németország, Dánia ), amely a helyi (adott esetben biogazdálkodással érintett) ágazatokra gyakorolt strukturális hatásokkal, valamint többszörös környezeti előnyökkel jár (talajtakarás, a mezőgazdasági ökológiai rendszerek sokfélesége, a földterületek hasznosítása, a szükségtelen szállítások korlátozása ). Fokozható a feldolgozó ágazatokba történő befektetéshez (a felfelé és lefelé irányuló kapcsolatok és a termékek jobb hasznosíthatóságára törekvés logikája, a környezetvédelmi befektetések logikája alapján) nyújtott támogatás is, annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat a termékek és eljárások versenyképességének javításában.

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A KAP juh- és kecskeágazatra

A KAP juh- és kecskeágazatra 10 Boulevard de Bonne Nouvelle - 75010 Paris A KAP juh- és kecskeágazatra irányuló intézkedéseinek értékelése AGRI 2010 EVAL 02. számú pályázat Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóság Rövid összefoglaló

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Éves Jelentés 2010 A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Budapest, 2011 május 24.... Kovács Dóra ügyvezető 1. Partnereink számának alakulása

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

LXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2014. április 2. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 3. S z á m T á r g y O l d a l.

LXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2014. április 2. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 3. S z á m T á r g y O l d a l. LXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2014. április 2. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 3. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény Tájékoztató a mezőgazdasági- és az általános csekély összegű

Részletesebben

Közös Agrárpolitika 2014-2020

Közös Agrárpolitika 2014-2020 Elfogadott rendeletek 2013 dec. 17 Közös Agrárpolitika 2014-2020 Közös Agrárpolitika 2014-2020 A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Embajada de Hungría Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Maácz Miklós Spanyolország, Madrid 2015. július 20. Spanyol politikai helyzet Kormányzó párt: Partido Popular (PP), Szaktárca:

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek

MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek Hatályos: 2012. június 15. 1 MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek Hitelprogram keretösszege 15 milliárd forint. Hitelprogram célja A mezőgazdasági termelés, elsősorban az

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

I. ELJÁRÁS II. LEÍRÁS. 2. Birtokfejlesztési célú termőföldvásárlásra nyújtott beruházási támogatás

I. ELJÁRÁS II. LEÍRÁS. 2. Birtokfejlesztési célú termőföldvásárlásra nyújtott beruházási támogatás EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2006-XII-22 B(2006) 7226 Tárgy: Állami támogatás / Magyarország Támogatás száma: N 795/2006 Birtokfejlesztési hitel kamattámogatása Tisztelt Külügyminiszter Asszony! A Bizottság

Részletesebben

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 Potori Norbert Martonvásár, 2014. szeptember 25. Magyarország KAP pénzügyi kerete 2016-2020 (pénzügyi év) + 15% Pillérek közötti átcsoportosítás -15%

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Hogyan lesz több munkahely a mezőgazdaságban? A nemzeti támogatások szerepe

Hogyan lesz több munkahely a mezőgazdaságban? A nemzeti támogatások szerepe Hogyan lesz több munkahely a mezőgazdaságban? A nemzeti támogatások szerepe Móró Tamás Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály AgrarkozgazdasagiFO@fm.gov.hu Budapest, 2015. február 27.

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/Digitális menetrend pg. 1 of 13 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

PNDR 121 Mezőgazdasági farmok és gazdaságok modernizálása Családi gazdaság 2014

PNDR 121 Mezőgazdasági farmok és gazdaságok modernizálása Családi gazdaság 2014 PNDR 121 Mezőgazdasági farmok és gazdaságok modernizálása Családi gazdaság 2014 I. LEADÁS HATÁRIDŐ A LEADÁS MÓDJA KIVÁLASZTÁSI KRÍTÉRIUM 20. május 18. július 2013 Határidős leadás az OJPDRP székhelyén

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk HU III. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ A 12. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek

MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek Hatályos: 2013. február 13. 1 MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek Hitelprogram keretösszege 15 milliárd forint. Hitelprogram célja A mezőgazdasági termelés, elsősorban

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

Közvetlen támogatási lehetőségek 2014-2020 között

Közvetlen támogatási lehetőségek 2014-2020 között Közvetlen támogatási lehetőségek 2014-2020 között Dr. Vásáry Miklós EU referens, FM Agrárközgazdasági Főosztály Kecskemét - 2014. június 25. 2014. átmeneti év (1310/2013/EK/EP rendelet alapján) A Bizottság

Részletesebben

A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy Ciklikusság: a

A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy Ciklikusság: a 1. gyakorlat A mezőgazdasági termelés sajátosságai A termelés természeti környezetben folyik A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. augusztus

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. augusztus NAV tájékoztató szálláshely szolgáltatók részére A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót tett közé az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység és a falusi szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésével

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály Bejelentés a hazai feltételekről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.2.20.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.2.20.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.20. C(2015) 861 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.2.20.) a 376/2008/EK rendeletnek a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol behozatalára

Részletesebben