Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről"

Átírás

1 1 Tanulmány a szárított-takarmány-ágazatban hozott közösségi intézkedések értékeléséről AND-International (Párizs), COGEA (Róma), Lleidai Egyetem (Lleida) és a Danish Agriculture Advisory Service (Aarhus) az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága számára Összefoglaló 1. A SZÁRÍTOTT-TAKARMÁNY-ÁGAZAT GAZDASÁGI HELYZETE A megtermelt szárított takarmány mennyisége az EU-25-ben ban 4,5 millió tonna volt, aminek 80%-át a lucerna, 20%-át pedig a fű adta. A termelés 17 tagállam között oszlik meg, de a közülük elemzésre kiválasztott 8 tagállam képviseli a termelés 97%-át. A fő termelő ország Spanyolország (45%), megelőzve Franciaországot (24%), Olaszországot (15%) és Németországot (7%). Hollandia, Dánia, az Egyesült Királyság és Csehország együttesen az össztermelés 8%-át adják. A termelés több mint fele három területre összpontosul: az Ebro völgyére, a Pó völgyére és a Champagne- Ardenne régióra. Az ágazat 2005/2006 évi üzleti forgalmát 550 millió euróra becsülik, ami az európai takarmány-előállító ágazat forgalmának 0,9%-a. A kapcsolódó foglalkoztatottság teljes munkaidejű állásnak felel meg, amelyből a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ágazatokban jelenik meg. A szárított-takarmány-ágazat hektárnyi területével évente a zöldtakarmány termőterületének kevesebb, mint 1%-át teszi ki az EU 25-ben (ideértve a legelőket is). A szárítás egyedül a lucerna esetében a termőterületek 23%-át érinti. Az EU 25-ben a szárított takarmányból származik a felhasznált növényi fehérjék 15%- a. A szárított takarmányt az esetek 70%-ában változatlan formában fogyasztják, más anyagok hozzáadása vagy hozzákeverése nélkül. Az elsődleges piac a tejelőtehéntenyésztés (63%). Az értékesítések 18%-a a tejelő juh és kecske tenyésztéséhez kapcsolódik, míg a nyúltenyésztés ebből 10%-ot tesz ki. A dehidratált (mesterségesen szárított) takarmányok vásárlók által említett erőssége az eltarthatóság, a rendszeresség és a kiváló egészségügyi minőség. A száraz hüvelyesek és más dehidratált fűfélék a magas fehérjetartalom mellett rostokkal, kalciummal és egyéb értékes tápanyagokkal (Omega 3) látják el a kérődzőket. Fő gyengeségük a magas termelési költség, az állattenyésztésben alkalmazott elsődleges helyettesítő terméküknek, a szójának az árához viszonyítva. A szárított-takarmány-ágazatban a fejlesztés és javítás lehetősége a kedvtelési célú lótartás iránti kereslet fellendülésében, a biomassza energiaforrásként való felhasználásában és az üzemek termikus (és CO 2 -) egyensúlyának javulásában rejlik. A veszélyek köre az energiaköltség növekedését, a CO 2 -mérlegek figyelembe vételét és az új a bioüzemanyaggal foglalkozó ágazatok által is előállított helyettesítő termékek megjelenését foglalja magában. 2. A SZÁRÍTOTT-TAKARMÁNY-PIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2.1. A SZÁRÍTOTT TAKARMÁNY PIACÁNAK KÖZÖS SZERVEZÉSE A szárított takarmány termeléséhez nyújtott támogatási politika 1975 óta létezik. Az eredeti rendelet preambulumbekezdései hangsúlyozzák a növényi fehérjék

2 2 termelésének a közösségi hiány enyhítése érdekében történő növelésére vonatkozó célkitűzést. A támogatás a feldolgozóipart érintette, és a támogatási program a 2003-as reformig több változtatáson ment keresztül. A 2005-től hatályos reform termeléstől függetlenített közvetlen támogatásban részesíti a hagyományos termelőket, és harmonizálja a feldolgozásnak a termeléstől függő támogatás körébe tartozó két típusa a zöldtakarmányok mesterséges szárítása (dehidratálása) és a napon szárított takarmányok őrlése tekintetében odaítélt támogatás mértékét (késztermék után 33 EUR/tonna). A támogatási program szabályozási keretét képezi 1995-ös bevezetése óta a maximális garantált mennyiség (MGM), amely nemzeti garantált mennyiségekre (NGM) oszlik. Megállapítható, hogy a termelési volumen eléri az MGM felső határát, míg az NGM felhasználási aránya meglehetősen változó: a mediterrán éghajlatú tagállamok növelték termelésüket, míg az északi és keleti tagállamok termelése csökkent AZ ÉRTÉKELŐ KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK téma: A támogatás hatékonysága a reform előtt. 1. kérdés Milyen mértékben járult hozzá az intézkedés a fehérjében gazdag takarmányok kínálatának javulásához? A piac közös szervezése lehetővé tette a termelés mennyiségének az MGM-et meghaladó mértékű növelését és fenntartását; A szárított takarmányokat a felhasználók nem csak magas fehérjetartalmuk, hanem az áruk miatt is értékes takarmánynak tartják; Az árakat a piac határozza meg. A magasabb árak elérésére irányuló politikát lehetővé tevő minőségi szegmensek az össztermelés körülbelül 20%-át teszik ki. 2. kérdés Milyen mértékben járult hozzá az intézkedés a feldolgozók zöldtakarmánnyal való rendszeres ellátásának az ösztönzéséhez? Az ágazat jövedelmezőségének csökkenése, ami részben a közösségi támogatás 1995 óta bekövetkező csökkentésére és az energiaárak drágulására vezethető vissza, jelentős telephelybezárásokhoz, a vállalkozások eltűnéséhez és a termelés visszaeséséhez vezetett. A jövedelmezőség ilyen mértékű csökkenése leginkább a termelési és forgalmazási lánc megelőző szakaszában jelenik meg: a termelőknek kínált árak erőteljes csökkenése állapítható meg. A kevésbé vonzó árak következtében az ellátás csökkent. A déli tagállamokban a kisebb feldolgozási költségeknek köszönhetően nem figyelhető meg ez a tendencia. A évi, 2005-ben és 2006-ban végrehajtott reform ugyanezt a folyamatot erősít: a termelői ár csökkenése ezúttal a déli tagállamokat érinti. Az intézkedés így egészen 2005/2006-ig lehetővé tette, hogy északon az ipar egy szegmense fennmaradjon, míg a másik rész eltűnt: a rendszer nem mindig bizonyult hatékonynak. A feldolgozó telepek ellátásával kapcsolatos célkitűzéshez viszonyított hatékonyság az új reformmal visszaesett: a csökkenő ár még kevésbé motiválja a termelőket. 3. kérdés Milyen mértékben volt előnyös az intézkedés a termelők számára? Jóllehet az intézkedés nem rendelkezik olyan egyedi mechanizmusról, amelynek révén a termelők részesülnének feldolgozási támogatásban, a rendelet által előírt szerződéses rendszer azonban lehetővé tette, hogy a támogatás egy részét a szerződésben kellően vonzó szinten rögzített árakon keresztül átruházzák.

3 3 Az FADN adatai alapján sor került a földterület-tényező és a munkaerő-tényező relatív jövedelmezőségének összehasonlítására. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a termelők kevesebb személyt foglalkoztattak a takarmány-előállító üzemekben, akkor a munkaerő-tényező nagyobb és idővel tovább fokozódó jövedelmezőséget eredményezett, még akkor is, ha a földterület-tényező jövedelmezősége időnként csekélyebb volt. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a termelők az árakon keresztül közvetlenül részesültek a feldolgozáshoz nyújtott támogatásban téma: Környezet. 4. kérdés Milyen mértékben gyakorolt negatív hatást az intézkedés egésze a talajra és a vízre nézve? Az elemzés főként Spanyolországra összpontosított, mivel az éghajlati viszonyok és a talaj jellemzői itt jelentik a legkomolyabb problémát, és mivel a takarmánynövények termesztése során itt rendszeresen használják a vizet öntözésre. A lucernának a kukoricához és az őszi vetésű gabonafélékhez viszonyított nagyobb vízigénye általában arra enged következtetni, hogy a takarmánynövények termőterületeinek növekedése több öntözővíz felhasználásához vezetett az adott kultúra által érintett régiókban. Abban az esetben, ha a lucernatermelést felváltják a kukorica monokultúrájával, az éves vízmegtakarítás 270 millió köbméterre azaz a jelenlegi fogyasztás 3,2%-ára becsülhető. 5. kérdés Milyen mértékben eredményezte az intézkedés egésze a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának nem kívánt növekedését? Milyen következményekkel jár ez a környezetre nézve? A szárított-takarmány-ágazatnak az energiafogyasztása a piac közös szervezésének egyik közvetlen, bruttó hatása. Ez a reform hatásainak megjelenése előtti ( ), 1,6 millió tonna CO 2 -egyenértékre becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátásban és a gazdasági évre vonatkozóan 1,4 millió tonna CO 2 -egyenértéknyi kibocsátásban nyilvánul meg (a visszaesés a feldolgozott mennyiség csökkenésével magyarázható) ben a fosszilis tüzelőanyagok képviselték az ágazat energiaforrásainak 90%-át, azaz tonna kőolaj-egyenértéket. A megújuló energiaforrások fejlődése lassú, az egyes tagállamokban pedig egyenlőtlen. A piac közös szervezése csak mellékes tényező volt a kedvezményezettek műszaki döntéseiben és tüzelőanyag-választásában. A 2003-as reform visszaesést eredményezett a dehidratált takarmányok előállításában (-16% ban), és a fosszilis tüzelőanyagok ebből következő és ennek megfelelő csökkenésével járt, azonban nem járult hozzá jelentős mértékben a napon szárítás jelentős fejlődéséhez (csak korlátozott mértékben Olaszországban). 6. kérdés Milyen mértékben eredményezett az intézkedés egésze a környezetre nézve pozitív hatásokat, és mekkora az esély e hatások további javulására? Azok a tagadhatatlan és jelentős pozitív környezeti hatások, amelyeket a piac közös szervezése közvetlen bruttó hatásainak lehet tekinteni, a szárításra szánt zöldtakarmányok mezőgazdasági termeléséhez kapcsolódnak. Ezeket számos mezőgazdasági tényező magyarázza (a hüvelyes kultúrák, különösen a lucerna pozitív hatásai meghaladják a vegyes legelőkét vagy a fűfélékét, különösen mert képesek megkötni a légköri nitrogént, és azt a talajban raktározni), és a földterületek helyi felhasználásának és hasznosításának módjával függnek össze. E hatások jellege és terjedelme az egyes területeken következésképpen rendkívül változó, különösen a szántóföldi növények intenzív rendszereinek vetésforgóiban: a

4 4 hasznos földterület 5%-a mellett a hatás nem elhanyagolható Champagne-ban, és a hasznos földterület 16,6%-a mellett a pozitív hatás igen jelentős a Pó völgyében. Helyi szinten a dehidratálásra szánt takarmány termesztése az egyes területeken évente tonna vegyi nitrogén, tonna kőolaj-egyenértékű fosszilis tüzelőanyag és 1 millió tonna CO 2 -egyenértéknyi üvegházhatású gáz megtakarítását teszi lehetővé a helyettesítő kultúrák termesztéséhez viszonyítva. Globális szinten (éghajlatváltozás, erőforrás- és földterület-felhasználás) ez a mérleg sokkal bizonytalanabb az ismeretek és megközelítések változásai miatt, valamint a nemzetközi szinten elismert módszertan hiányának következtében téma Hatékonyság és koherencia 7. kérdés Mennyire volt hatékony az intézkedés az előirányzott hatások kiváltása tekintetében? A költségvetési hatékonyság valójában kismértékű: Az elemzés azt mutatta, hogy a reform előtt a szárított takarmányhoz nyújtott hektáronkénti támogatás jóval jelentősebb volt, mint az alternatív kultúrákhoz nyújtott támogatás (a függetlenítés előtt: gabonafélék és olajnövények). A termeléshez kötődő támogatás csökkentésének és a dehidratált és napon szárított takarmányra vonatkozó rendszer 1786/2003/EK rendeletben elfogadott egységesítésének ellenére a támogatási és igazgatási költségek az előállított fehérjék egységértékéhez viszonyítva nagyon magasak maradtak. A helyszíni vizsgálat vállalkozásonként és tagállamonként igen eltérő igazgatási költségeket állapított meg. 8. kérdés Jelenlegi állapotában milyen mértékben áll összhangban az intézkedés a KAP célkitűzéseivel (a 2003-as reform után és a közötti vidékfejlesztési politikát is ideértve)? 1 A jelenlegi intézkedés összhangja a megreformált KAP célkitűzéseivel A jelenlegi intézkedés nem áll összhangban a piac liberalizációjának a célkitűzésével, mivel az egyelőre a termeléshez kötődő támogatás megléte lehetővé teszi a szereplők számára a mezőgazdasági termelők ösztönző rendszerének fenntartását, ami torzító hatással jár. Az intézkedés csak részben áll összhangban az ágazat életképességével kapcsolatos célkitűzéssel. A mezőgazdaságban az üzemek megerősödése tapasztalható, ipari téren azonban a termeléshez kötődő támogatás csökkentése (más kapcsolódó tényezőkkel együtt) a jövedelmezőség és a gazdasági életképesség mérséklődéséhez vezetett. Számos szereplő tekintetében gyors hanyatlásra van kilátás, főként északon. Az intézkedés csak részben áll összhangban a környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéssel. Mezőgazdasági szinten a részleges függetlenítés révén egyes intenzív termelésű területeken csökkent a lucerna termőterülete, és a lucernát olyan kultúrákkal helyettesítették, amelyek sokkal erőteljesebb hatást gyakorolnak a környezetre. Ipari szinten az üzemanyag-fogyasztás relatív csökkenése mérsékelt maradt. Az intézkedés nem áll összhangban az irányítási rendszer egyszerűsítésének célkitűzésével, mivel egyszerre van jelen a függetlenített és a termeléshez kötődő támogatások igazgatási rendszere. 2 A teljes függetlenítés valószínűsíthető hatásai a célkitűzésekhez viszonyítva Teljes függetlenítés esetén megvalósulna a piaci liberalizációval kapcsolatos célkitűzés. Ami az ágazat életképességét illeti: a függetlenítés várhatóan a feldolgozó tevékenység erőteljes csökkenéséhez vezet, főként az északi országokban. Ha nem lesz jelentős lehetőség az áttérésre, az üzemek nagy részének bezárása a gazdasági

5 5 teljesítmény és a foglalkoztatottság csökkenéséhez vezet az érintett térségekben, ami összeegyeztethetetlen a vidékfejlesztési célkitűzésekkel és stratégiákkal. A helyi környezet védelme: mezőgazdasági szinten a teljes függetlenítés hatásai igen negatívak lennének, mivel a takarmánytermő területeken gabonafélékre, olajnövényekre és fehérjenövényekre kellene áttérni (több trágya, több növényvédőszer, nagyobb szennyezés, nagyobb erózió, a biológiai sokféleség csökkenése); az öntözésre gyakorolt kedvező hatás Spanyolországban igen korlátozott lenne. Ezek a fejlemények ellentmondanak a vidékfejlesztés és a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek és stratégiáinak. Ipari szinten a dehidratáló üzemek bezárása kedvező hatást gyakorolna a környezetre, mivel a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása és a CO 2 -kibocsátás a nullára csökkenne, ami összhangban áll a célkitűzéssel. Az irányítási rendszer egyszerűsítését illetően, a teljes függetlenítés lehetővé tenné a célkitűzés elérését. 9. kérdés Az intézkedés által kitűzött célok összességükben milyen mértékben felelnek meg a termelők, a végfelhasználók és a vidéki térségek szintjén azonosított igényeknek? Az ellátás biztonsága és az állattenyésztésben használt növényi fehérjék közösségi piacának egyensúlya (a piac közös szervezésének eredeti célja) csak nagyon csekély mértékben függ a szárított takarmányok támogatott termelésétől (ami a fehérjében gazdag alapanyagokkal való ellátás 2%-át adja). A dehidratált takarmányokat a takarmánygyártók inkább ipari nyersanyagként meglévő tulajdonságai (rendszeresség, egészségügyi minőség) miatt kedvelik, nem pedig fehérje- vagy rosttartalma miatt. Az ipar számára ezek nem nélkülözhetetlenek, de a más nyersanyagokhoz viszonyított alkalmi áraik függvényében érdekesek lehetnek. Ennek ellenére az intézkedés részben megfelel egyes igényeknek: a termelőkének, mivel jövedelmező piacot kínál a számukra, illetve mivel lehetővé teszi számukra egy mezőgazdasági szempontból érdekes kultúra termelését; azon tejhasznú állatokat tenyésztők igényeinek, akik maguk termelik meg a szárításra szánt takarmányt, mivel lehetővé teszi munkaidejüknek, takarmánytermelési potenciáljuknak, az állatállomány takarmányfelvételének és tartási módjának az optimalizálását; a nem termelő, de felhasználó állattenyésztők igényeinek, különösen a nyúltenyésztőkének, a bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott egyes sajtokhoz szükséges tej termelőinek, vagy a nagyon intenzív termelést folytatóknak. Területi szinten az intézkedés megfelel egyes kollektív igényeknek: mivel alternatívát kínál a gabonafélékhez és olajnövényekhez képest, amelyek nagyobb mértékben fogyasztanak inputanyagokat, különösen nitrogént; az intézkedés lehetővé teszi a vízfolyásokat érő környezetterhelés csökkentését; Spanyolországban a lucerna talajstrukturáló képessége hatékony fegyver az erózió elleni küzdelemben, különösen, ha a kukoricatermesztés az alternatíva; egyes régiókban vagy kisebb térségekben (Champagne-Ardenne, Hollandia északi része, az Ebro völgyének egyes részei) a szárítási tevékenység stratégiai vagy jelentős munkahelyteremtő tényező. 3. JAVASLATOK 3.1. A JELENLEGI TÁMOGATÁSI RENDSZER NEM TARTHATÓ FENN EBBEN AZ ÁLLAPOTÁBAN, SEM PEDIG ÚJBÓLI KIS MÉRTÉKŰ KIIGAZÍTÁSSAL

6 6 A fent kifejtett indokok alapján a szárított takarmányhoz nyújtott támogatás rendszerét jelen állapotában nem lehet fenntartani. A továbbiakban a KAP első pillérének keretében csak a támogatás megszüntetése jöhet szóba. A környezetet és a vidékfejlesztést érő bemutatott előnyös hatások ugyanis inkább a második pillérbe tartoznak. A termeléshez kötődő támogatás leállításának közvetlen következményei: a termelt mennyiség drasztikus, 80%-os csökkenése; munkahelyek elvesztése, jövedelemkiesés, ipari eszközök és a know-how eltűnése. Az érintett személyzet átképzésének esélyei elég csekélyek az esetek 30%-ában, a legkevésbé lakott vidéki térségekben; a más terményekre átálló takarmánytermelő üzemek jövedelme nem változhat, és ugyanígy az állati takarmányokat gyártó ágazat ellátottsága sem; a helyi pozitív környezeti hatások megszűnnek; a dehidratációhoz használt fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának megszűnése és az ezzel járó csökkenő CO 2 -kibocsátás globális környezeti előnyhöz vezet A PIAC KÖZÖS SZERVEZÉSE VÍVMÁNYAINAK MEGŐRZÉSÉHEZ MEGFELELŐ TÁMOGATÁSRA VAN SZÜKSÉG A piac közös szervezésének pozitív hatásai az EU néhány jól körülhatárolható területét érintik, és lényegében a vidékfejlesztéshez és a helyi környezetvédelemhez kapcsolódnak. Az ágazat nem maradhat fenn termeléshez kötődő támogatás nélkül. A piac közös szervezése vidékfejlesztési szempontból többségében pozitív hatásainak a megőrzéséhez a támogatást a KAP első pilléréből át kell helyezni a másodikba. Ezt az áthelyezést előítéletek nélkül kell vizsgálni. Az áthelyezés mindazonáltal politikai akaratot feltételez, és ehhez a nemzeti hatóságoknak egy rendszer és ezzel egyidejűleg egy átmeneti időszak bevezetésébe történő nagyobb mértékű bevonása, adott esetben pedig a piac közös szervezése költségvetési forrásainak a nemzeti vidékfejlesztési tervekhez történő átcsoportosítása válik szükségessé A MÁSODIK PILLÉRRE VALÓ ÁTÁLLÁS ÁTMENETI IDŐSZAKA AZ AZONOSÍTOTT IGÉNYEKHEZ IGAZÍTOTT ÚJ CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSÁVAL Az átmeneti rendszer bevezetését több programozási tényező és menetrendi kényszer indokolja, ideértve különösen a nemzeti vidékfejlesztési tervek közelmúltbeli bevezetését. Az átmeneti időszak ahhoz szükséges, hogy a takarmánytermelők alkalmazkodni tudjanak, a feldolgozók versenyképessége erősödjék, valamint hogy meghatározzák a pontos helyi célkitűzéseket a vidékfejlesztést, a foglalkoztatást és a helyi környezeti előnyöket illetően A NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVEKBE VALÓ FELVÉTEL A zöldtakarmány termeléséhez nyújtott támogatás a nemzeti vidékfejlesztési tervek két fő logikájához igazodhat, azaz: Ellensúlyozó szerep azokon a területeken, ahol intenzív szántóföldi növénytermesztés folyik. A lucernatermesztéshez nyújtott egyedi támogatás így egy környezeti célú rotációs intézkedés része lehet;

7 7 A füves területek és a félextenzív legeltető állattenyésztési rendszerek megőrzésének szerepe más medencékben (Egyesült Királyság, Németország, Dánia ), amely a helyi (adott esetben biogazdálkodással érintett) ágazatokra gyakorolt strukturális hatásokkal, valamint többszörös környezeti előnyökkel jár (talajtakarás, a mezőgazdasági ökológiai rendszerek sokfélesége, a földterületek hasznosítása, a szükségtelen szállítások korlátozása ). Fokozható a feldolgozó ágazatokba történő befektetéshez (a felfelé és lefelé irányuló kapcsolatok és a termékek jobb hasznosíthatóságára törekvés logikája, a környezetvédelmi befektetések logikája alapján) nyújtott támogatás is, annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat a termékek és eljárások versenyképességének javításában.

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Agrosynergie. Európai Gazdasági Egyesülés. A támogatások termeléstől való részleges függetlenítéséből eredő piaci hatások értékelése.

Agrosynergie. Európai Gazdasági Egyesülés. A támogatások termeléstől való részleges függetlenítéséből eredő piaci hatások értékelése. Agrosynergie Európai Gazdasági Egyesülés A támogatások termeléstől való részleges függetlenítéséből eredő piaci hatások értékelése Összefoglaló 2010. október E horizontális értékelés a termeléstől független

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

- Alliance Environnement - Európai Gazdasági Egyesülés. EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság

- Alliance Environnement - Európai Gazdasági Egyesülés. EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság - Alliance Environnement - Európai Gazdasági Egyesülés EURÓPAI BIZOTTSÁG Mezőgazdasági Főigazgatóság A szántóföldi növényekre vonatkozó közös piacszervezési intézkedések és a KAP megfelelő közvetlen támogatási

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29. A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A KAP juh- és kecskeágazatra

A KAP juh- és kecskeágazatra 10 Boulevard de Bonne Nouvelle - 75010 Paris A KAP juh- és kecskeágazatra irányuló intézkedéseinek értékelése AGRI 2010 EVAL 02. számú pályázat Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóság Rövid összefoglaló

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány évi Üzletszabályzatának módosulása július 1-i hatállyal

Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány évi Üzletszabályzatának módosulása július 1-i hatállyal Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány 2009. évi Üzletszabályzatának módosulása 2009. július 1-i hatállyal Az elmúlt évben bekövetkezett pénzügyi-gazdasági válság hatására kialakult helyzetben a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

TANULMÁNY AZ ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KAP- INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS A BIOENERGIA PIACÁRÓL. Rövid összefoglaló

TANULMÁNY AZ ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KAP- INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS A BIOENERGIA PIACÁRÓL. Rövid összefoglaló TANULMÁNY AZ ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KAP- INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS A BIOENERGIA PIACÁRÓL Rövid összefoglaló Dipartimento di Economia e Ingegneria Agrarie (A Bolognai Egyetem Agrárgazdaságtani

Részletesebben

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2015. május 5. NAIK Mezőgazdasági

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

Az öntözés tízparancsolata

Az öntözés tízparancsolata 1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2016. november 10. A mezőgazdasági

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 17. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 17. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0181 (NLE) 10166/16 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: AGRI 328 AGRIFIN 68 AGRIORG 51 A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.10. COM(2016) 384 final 2016/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD)

Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 6. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) 8576/15 AGRILEG 102 CODEC 651 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség a Tanács Előző dok. sz.: 14760/14,

Részletesebben

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)

Részletesebben

Indikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41%

Indikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41% Tapasztalatok Szabóné Németh Ágnes szaktanácsadó Euro-Eco Csoport NAKVI névjegyzéki tanácsadók bemutatkozás szakmai kompetencia Közvetlen kapcsolat a gazdálkodókkal 1 98 db ügyfélből Gazdaság mérete túl

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 21/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.7.2009 COM(2009) 354 végleges 2009/0094 (CNS) C7-0103/09 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az 1234/2007/EK rendelettől ( az egységes közös piacszervezésről szóló

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10.

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10. Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó 2016. június 9-10. Termelői csoportok Magyar mezőgazdaság: kitörési pont a termelői összefogás Önkéntes együttműködés Termelői csoportok Nemzeti

Részletesebben

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.15. COM(2016) 797 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Unió legkülső régióit célzó egyedi mezőgazdasági

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért

Részletesebben

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Segédlet a kezesség támogatási kategóriájának megállapításához

Segédlet a kezesség támogatási kategóriájának megállapításához Segédlet a kezesség kategóriájának megállapításához Jelen Segédlet célja, hogy segítséget nyújtson a kezesség kategóriájának kiválasztásában. A kezesség alapvetően az ügylet cél szerinti tevékenységi köre

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

7801/16 NP/is DGB 1A. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 14. (OR. en) 7801/16. Intézményközi referenciaszám: 2016/0111 (NLE)

7801/16 NP/is DGB 1A. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 14. (OR. en) 7801/16. Intézményközi referenciaszám: 2016/0111 (NLE) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0111 (NLE) 7801/16 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: AGRI 177 AGRIFIN 34 AGRIORG 28 A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 3. Előadás A mezőgazdasági vállalatok termelési szerkezete A mezőgazdasági vállalatok termelési

Részletesebben