TANULMÁNY AZ ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KAP- INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS A BIOENERGIA PIACÁRÓL. Rövid összefoglaló
|
|
- Veronika Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TANULMÁNY AZ ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KAP- INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS A BIOENERGIA PIACÁRÓL Rövid összefoglaló Dipartimento di Economia e Ingegneria Agrarie (A Bolognai Egyetem Agrárgazdaságtani és Agrármérnöki Kara) Alma Mater Studiorum Università di Bologna november A tanulmány célja és alkalmazási területe A tanulmány a következőket tartalmazza: Az Európai Unió bioenergia-piacának elemzése; értékelés a közös agrárpolitika (KAP) energianövényekre vonatkozó intézkedéseiről: a támogatások termeléstől való elválasztása, a nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztésének támogatási rendszere, az energianövényekre vonatkozó támogatások, vidékfejlesztési intézkedések (mezőgazdasági üzemekbe történő beruházások, mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalomba hozatala, erdészeti termékek nem ipari feldolgozása és forgalomba hozatala és erdőtelepítés, vidéki térségek alkalmazkodásának elősegítése); a piac alakulásával kapcsolatos jövőbeni kilátások és szakpolitikai ajánlások. A következőkkel foglalkozik: a bioenergia fő forrásai: bioetanol, biodízel, biogáz és közvetlenül elégetett biomassza; a főbb energianövények (réparepcemag, szójabab, napraforgómag, cukorrépa, kukorica, árpa, rozs, burgonya, búza, fűzfa, elefántfű, fű), valamint a mezőgazdasági maradékanyagok; a következő bioenergia-felhasználó ágazatok: villamosenergia-termelés, közlekedés és hőenergia-termelés. A piacelemzés az EU-25-re, míg maga az értékelés az EU-15-re vonatkozik 1992 és 2006 között. Módszerek A piacelemzés a biomasszára és a bioenergiára vonatkozó kínálat és kereslet bemutatásából, a bioenergiára vonatkozó árképzési mechanizmusok, az energianövények és a bioenergia nyereségességének és versenyképességének elemzéséből, valamint a CO 2 -kibocsátás csökkenésére és a fosszilis tüzelőanyagokkal való takarékosságra kifejtett hatások értékeléséből áll. Mindez különböző forrásokból származó statisztikák elemzésén, becsléseken, a szakirodalomból, állami és magánintézményektől, az érdekelt felektől és esettanulmányokból származó minőségi információkon alapszik. Az értékelő kérdések meghatározása során alkalmazott általános módszertan a következő volt: A vizsgált intézkedések intervenciólogikai modelljeinek a meghatározása. A vonatkozó problémák, elbírálási kritériumok és a kapcsolódó mutatók megállapítása. 1
2 A szükséges adatok és információk összegyűjtése és feldolgozása (a piacelemzésből származó adatok; a Mezőgazdasági Főigazgatóság intézkedéseinek végrehajtására vonatkozó mennyiségi adatok; az energianövények nyereségességére vonatkozó, az esettanulmányokból származó adatok; a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására vonatkozó, a szakirodalomból és az állami intézményektől származó minőségi információ). Az egyes értékelő kérdésekre adott válaszok megalkotása. A bioenergia-piac főbb jellemzői A következő táblázat a különböző vizsgált bioenergia-források 2005-ös termelési és fogyasztási szintjeit mutatja. A bioenergiát felhasználó ágazat Villamos energia Hőenergia Bioenergia-forrás Szilárd biomassza közvetlen elégetéséből* Ezen belül energianövényekből és mezőgazdasági maradékanyagokból származik Uniós termelési szint Mtoe** 2005 Uniós fogyasztási szint Mtoe** ,35 3,35 0,013 0,013 Biogázból 1,3 1,3 Ezen belül energianövényekből és mezőgazdasági maradékanyagokból származik Szilárd biomassza közvetlen elégetéséből* Ezen belül energianövényekből és mezőgazdasági maradékanyagokból származik 0,23 0,23 1,6 1,6 0,0064 0,0064 Biogázból 0,424 0,424 Ezen belül energianövényekből és mezőgazdasági maradékanyagokból 0,063 0,063 A bioenergia aránya (2005) A teljes végső fogyasztás 1,43%-a Szilárd biomassza közvetlen elégetéséből származó villamos energia 0,4%-a A teljes végső fogyasztás 0,5%- a A biogázból származó villamos energia 17%-a A teljes hőenergia-igény 2%-a Szilárd biomassza közvetlen elégetéséből származó hőenergia 0,4%- a A teljes hőenergia-igény 0,6%-a A biogázból származó hő energia 15%-a Források EurObserv ER EurObserv ER EurObserv ER 2
3 Közlekedés származik * A végső fogyasztást kivéve ** Mtoe = millió tonna olajegyenérték Bioüzemanyagok 3,33 Biodízel 2,87 Bioetanol 0,46 n.a. (1, ben) n.a. (1, ben) n.a. (0, ben) A teljes üzemanyagfogyasztás 1,1%- a A dízelfogyasztás 1,6%-a A benzinfogyasztás 0,4%-a EBB statisztikai adatok; EurObserv ER 2005; A megújuló energiaforráso kra vonatkozó Európai Barométer; ebio; Mezőgazdaság i Főigazgatóság Az energianövények termesztésére használt terület az utóbbi években folyamatosan növekedett; 1993-ban ha volt, ami 2003-ra ha-ra nőtt, és 2005-ben már ha körüli területet tett ki. Az Európai Unió bioenergia-termelése gyorsan növekedett az utóbbi évek során és 2005 között a szilárd biomassza energetikai célú felhasználása körülbelül 48%-kal nőtt; ugyanezen időszak alatt a biogáztermelés majdnem megháromszorozódott, a bioüzemanyag-termelés pedig csaknem tízszeresére nőtt. Jelenleg 0,13 millió tonna olajegyenértéknyi bioetanolt importálnak harmadik országokból (főleg Brazíliából). A villamosenergia-ágazatban az energianövényekből és mezőgazdasági maradékanyagokból előállított villamos energia általában drágább, mint a fosszilis tüzelőanyagokból nyert villamos energia. Amennyiben a tagállamok által a 2001/77/EK rendelet értelmében nyújtott kiegészítő támogatást is figyelembe vesszük, az energianövényekből és a mezőgazdasági maradékanyagból előállított villamos energia jelentős számú tagállamban versenyképessé válik az egyéb energiaforrásokhoz viszonyítva. A hőenergia-ágazatban az energianövényekből és mezőgazdasági maradékanyagokból kazánokban közvetlen elégetéssel előállított hőenergia néhány esetben az egyéb biomasszából, vagy fosszilis tüzelőanyagokból nyert hőenergiához hasonló költségekkel bír, de ez szigorúan a nyersanyag árától függ. Végül pedig a közlekedési ágazatban az Unióban előállított biodízel és bioetanol támogatási intézkedések nélkül ritkán versenyképes a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Amennyiben viszont jövedékiadó-mentesség formájában támogatásban részesül, mindkét bioüzemanyag versenyképes áron kerülhet forgalomba a legtöbb tagállamban. A bioüzemanyag előállításának uniós költségei magasabbak az egyéb jelentősebb bioüzemanyag-termelő országokban (pl. Brazília és az USA) nyilvántartott költségeknél. Az értékelő kérdések alapján levont következtetések Az energianövények termelésére kifejtett hatások Az energianövények részére nyújtott támogatás által érintett terület a 2004-es hektárról hektárra nőtt 2005-re, és 2006-ban elérte az 1,2 millió hektárt (előzetes adat). Csak ott bizonyult meghatározó ösztönzőnek az energianövények bevezetése, ahol az 3
4 energianövények piaci árrése negatív vagy szűk, illetve ahol az energianövények termesztése nyereségesebb, mint a legtöbb általánosan használt alternatív (nem energia-) növényé. Ezt a hat régióban vizsgált tíz esetből két régió négy esetében figyelték meg. Ezért az energianövények számára nyújtott támogatás hatékonysága meghatározott körülményekre korlátozódik. 1 Egyéb körülmények között lehetséges, hogy az energianövények számára nyújtott támogatás olyan megterhelő hatással jár, amely csökkenti a támogatás hatékonyságát. Valójában egyéb elősegítő tényezők is fontos szerepet játszottak, különösen a tagállami szintű kiegészítő támogatás és/vagy az uniós szintű, nem a KAP keretében nyújtott támogatás, valamint kedvező rendszertényezők (pl. az ellátási lánc megszervezése és a megfelelő infrastruktúrák elérhetősége). A nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztése támogatási rendszerének keretében hozzávetőlegesen hektáron termesztettek energianövényeket. A rendszer az energianövények termesztésének bevezetésére irányuló ösztönzőként működik a mezőgazdasági termelő számára, mivel általa elkerülhetők a föld termőképességének fenntartására fordított költségek (az ugaron hagyásos pihentetés tekintetében), továbbá a pihentetett földterületen a nem élelmiszer jellegű növények termesztésén kívül nincs más kivitelezhető és jövedelmező alternatíva. Az energianövények termesztésének az említett rendszer keretében történő növelése útjában korlátozó tényezők állnak: egyfelől a kötelezően pihentetett területek aránya, másfelől pedig a Blair Housemegállapodásban vállalt kötelezettségek. Mindazonáltal e két korláton belül a meghozott intézkedések hatékony ösztönzőnek bizonyultak az energianövények elsődleges termelésének elősegítésében. Az intézkedés egyik előnye, hogy hatásait az Unió költségvetésének további terhelése nélkül éri el. A bioenergia-termelésre kifejtett hatások Ha a nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztésének támogatási rendszerét megszüntetnék, az energianövények összkínálata vélhetőleg nem számszerűsíthető mértékben csökkenne. Az energianövényekre nyújtott támogatás a bioenergia-mennyiségre csak ott van hatással, ahol az energianövények bevezetésében is meghatározó volt. Ezért az intézkedések a bioenergia-mennyiség abszolút szintjére nem számszerűsíthető mértékű hatást fejtettek ki. A 2003 és 2005 közötti időszakban a bioenergia mennyiségében bekövetkezett növekedés nem magyarázható kizárólag az ebben a vonatkozásban nem meghatározó szerepet játszó külön rendszerek szerinti energianövénytermelés fokozásával. A kifejezetten a bioenergiára vonatkozó vidékfejlesztési intézkedések végrehajtási szintjét, valamint a támogatott projektek számát uniós szinten igen korlátozottnak találták. A vidékfejlesztési intézkedéseknek a bioenergia mennyiségére kifejtett hatását ezért korlátozottnak kell tekinteni. Az energianövényekre nyújtott támogatás, valamint egyfelől a nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztésének támogatási rendszere, és másfelől a vidékfejlesztési intézkedések között megállapított szinergiák a bioenergia mennyiségére korlátozott mértékű hatást fejtettek ki, és csak meghatározott esetekben jelentkeztek. 1 Érdemes itt megemlíteni, hogy az értékelés alkalmazási köre az EU-15-re és a 2006-ig tartó időszakra korlátozódik. Tehát a 10 új tagállamra nem vonatkozik. 4
5 Lehetséges nem szándékolt hatások Azok az intézkedések, amelyek kedvezhetnek az energianövények egyes fajtái termesztésének, vagy eltántoríthatnak attól, a következők: a támogatások termeléstől történő elválasztását megelőzően a szántóföldi nővényekre nyújtott területalapú támogatások (az energianövények egyes fajtáinak a területalapú támogatásokra való jogosulatlansága és esetenként növénytípus szerint differenciált támogatások); a támogatások termeléstől történő elválasztását követően a részlegesen elválasztott támogatások; az energia célú cukorrépa-termelés jellemzői a cukorpiac közös szervezésének ban végrehajtott reformját megelőzően (a nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztése támogatási rendszerének keretében nyújtott területpihentetési támogatásról való lemondás; az energianövényekre nyújtott támogatásra való jogosultság). Mindazonáltal a gyakorlatban az említett intézkedések egyike sem okozott jelentős nem szándékolt hatást a különféle energianövények relatív arányára. Az energianövényekre nyújtott támogatás torzíthatja az energia-, illetve az élelmiszer- és takarmánynövények közötti versenyt. Mindazonáltal az élelmiszer- és takarmánynövények energianövényekkel történő helyettesítése többnyire az intézkedésen kívül eső tényezőkre vezethető vissza (pl. az árdinamikában bekövetkező változások). Ugyanakkor az említett helyettesítés az EU-15 használható mezőgazdasági összterületének csak igen korlátozott hányadát érintette (körülbelül 0,2%-ot 2004-ben és 0,4%-ot 2005-ben). Megállapítható tehát, hogy az energianövényekre nyújtott támogatás nem okozott jelentős torzulást az energianövények használata, illetve az élelmiszer- és takarmánynövények használata közötti versenyben uniós szinten az értékelési időszak során. A versenyképességre gyakorolt hatás Az energianövényekre nyújtott támogatás közvetlen hatással lehet a biomassza árára, azonban ezt általában túlságosan korlátozott mértékűnek találták ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljon az energianövények és a belőlük nyert bioenergia egyéb energiaforrásokkal szembeni versenyképessé tételéhez. A nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztése támogatási rendszerének az árra vonatkozó hatásai csak közvetettek, azok mértékét nem lehet számszerűsíteni. Mindazonáltal néhány minőségi megfontolás azt mutatja, hogy e rendszer vélhetőleg csak csekély mértékben fejtett ki hatást. Az intézkedések hozzájárulása a bioenergia-források versenyképességéhez ezért korlátozott: a vizsgált esetekben az energianövényekre nyújtott támogatás a biomasszából előállított villamos energia esetében egy energiaegység teljes költsége 1,4%-ának, a bioüzemanyag-termelés esetében pedig ugyanezen költség 4 6,5%-ának felelt meg. Összehasonlításképp a vizsgált esetekben a tagállami szinten odaítélt kiegészítő támogatás a biomasszából előállított villamos energia esetében egy energiaegység teljes költsége 19 62%-ának, a bioüzemanyag-termelés esetében pedig ugyanezen költség %-ának felelt meg. Valójában az elérhető technológiákkal és a jelenlegi biomassza árak mellett jelenleg lehetetlen, hogy a vizsgált bioenergia-ellátási láncok többsége tagállami szintű kiegészítő támogatás és/vagy uniós szintű, nem a KAP keretében nyújtott támogatás (kötelező átvételi árak, adómentesség, zöld bizonyítványok, stb.) nélkül fennmaradjon. A mezőgazdasági termelők bevételére gyakorolt hatások 5
6 Az energianövények után nyújtott támogatás és a nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztése támogatási rendszerének hozzájárulása a mezőgazdasági termelők bevételének diverzifikációjához igen csekély volt: a két rendszer keretében végzett energianövény-termesztésnek a mezőgazdasági termelők közötti elterjedtsége nagyon alacsony volt. A gazdaságok bevételének azon hányada, amely a két rendszer keretében végzett energianövény-termesztésnek tulajdonítható általában az összes vizsgált reprezentatív esetben elhanyagolható. Tehát az intézkedések hozzájárulása az uniós termelők megfelelő életszínvonalának megvalósításához nem volt jelentős. Így a két intézkedés hozzájárulása a vidéki térületeken történő munkahelyteremtéshez és fenntartáshoz ugyancsak nem volt jelentős. Környezeti hatások A szakirodalmi becslések széles skálán mozgó értékeket adnak meg a bioenergia használatával elérhető fosszilistüzelőanyag-megtakarításra és a CO 2 -kibocsátás csökkentésére vonatkozóan. A tudományos egységesség hiánya arra késztette az értékelő csoportot, hogy kizárólag a fogyasztási szakaszra összpontosítson. A villamos energia és a hőenergia ágazatban az intézkedések hozzájárulása a fosszilis tüzelőanyagok megtakarításához és a CO 2 -kibocsátás csökkentéséhez elhanyagolhatónak tekinthető. A közlekedési ágazatban a nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztése támogatási rendszerének és az energianövényekre nyújtott támogatásnak a fosszilis tüzelőanyagok megtakarításához és a CO 2 -kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulásának felső határát az EU-25-ben a következőképp becsülték: A fosszilis tüzelőanyagok tekintetében hozzávetőlegesen 2,02 milliárd liternyi dízelüzemanyag (a biodízel használatának köszönhetően) és 0,42 milliárd liter benzin (a bioetanol használatának köszönhetően) helyettesítése, amely a teljes dízelfogyasztás körülbelül 0,9%-ának, illetve a teljes benzinfogyasztás körülbelül 0,3%-ának felel meg az Unión belül. A CO 2 -kibocsátás csökkentése hozzávetőlegesen 1,76 Mt CO 2 -dal, amelyből biodízel használatával 1,49 Mt, míg bioetanol használatával 0,27 Mt CO 2 kibocsátását kerülik el. Mindazonáltal a nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztése támogatási rendszerének és különösen az energianövényekre nyújtott támogatásnak vélhetőleg jelentősen kisebb a tényleges hozzájárulása, mivel az előállított bioüzemanyagoknak csak egy része hozható kapcsolatba ezekkel az intézkedésekkel, és mivel az elemzésben csak a fogyasztási szakaszt vették figyelembe. Az energianövények után nyújtott támogatás keretében végzett energianövény-termesztés a rendelkezésre álló információk értelmében korlátozott környezeti hatást fejtett ki az értékelési időszak során, mivel az ilyen termesztés főleg a hasonló mezőgazdasági technikákkal művelt és hasonló környezeti hatásokkal bíró hagyományos növények helyét vette át. A nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztése támogatási rendszerének keretében végzett (az ugaron hagyásos pihentetést helyettesítő) energianövény-termesztés eredményezhette volna a környezeti kockázatok csökkenését a nitrogén-kioldódás és a talaj szervesanyag-tartalma vonatkozásában, de magasabb környezeti kockázathoz vezethetett volna a növényvédő szerek, a felhasznált vízmennyiség és a biodiverzitás vonatkozásában. A talajerózió és a szén-dioxid-megkötés vonatkozásában nem volt meghatározható általános tendencia. A hatások azonban nagymértékben függnek a 6
7 termőhely-specifikus feltételektől, valamint az ugaron hagyva pihentetett földterület kezelésétől, amelyhez az energianövényes alternatívát viszonyítják. Mivel a két intézkedés által érintett terület csak egy nagyon korlátozott részét képviseli az EU-15 teljes használható mezőgazdasági összterületének (2005-ben ez kevesebb, mint 0,6% a nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztésének támogatási rendszere, és 0,4%-ot az energianövényekre nyújtott támogatás esetében), a két intézkedésből következő uniós szintű környezeti hatásokat egyelőre korlátozott mértékűnek kell tekinteni. Ajánlások 1. Tekintettel az energianövényekre nyújtott támogatás jelenlegi korlátozott hatékonyságára, dönteni kell arról, hogy jelentősen növelni kell-e az összeget a hatékonyság növelése érdekében, vagy meg kell-e szüntetni az intézkedést, amely esetben keresni kell az energianövények termesztését elősegítő egyéb, hatékonyabb eszközöket. Bármi történjék is, az energianövények termelésének növelésére vonatkozó célkitűzés megvalósítása érdekében támogató intézkedésekre lenne szükség, mivel ahogy azt be is mutattuk az energianövény-termesztés és nagyobb általánosságban a bioenergia-termelés nem lenne képes fennmaradni az állami szakpolitikák támogatása nélkül. 2. Mivel a nem élelmiszer jellegű növények pihentetett területen történő termesztésének támogatási rendszeréről megállapították, hogy hatékony eszköz az energianövények támogatása célkitűzésének megvalósításához, annak folytatása ajánlott, kivéve, ha egyéb, hatékony intézkedéseket hoznak (ez különösen az olyan intézkedéseket érinti, amelyek lehetővé tennék a Blair House-megállapodás megkötéseinek elhárítását). 3. Ahol a bioenergiához kifejezetten kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések korlátozott elterjedtsége a mezőgazdasági termelők e lehetőséggel kapcsolatos korlátozott tudatosságának tudható be, célszerű volna javítani a vonatkozó információ áramlását. 4. Mivel a bioenergia-ellátási láncok különböző szintjeinek szervezettsége és a közöttük lévő kapcsolódások alapvető fontosságú tényezők fejlődésük szempontjából, a koordináció különböző formáit horizontálist és vertikálist egyaránt kell kidolgozni. Ez különösen az energianövény-termesztők szervezeteinek létrehozását, valamint az ilyen szervezetek és a biomassza feldolgozók szervezetei közötti iparközi megállapodások végrehajtását érinti. 5. Mivel az értékelési időszak során a vonatkozó szakpolitikák végrehajtásának nyomon követését célzó rendszerek nem tették lehetővé megfelelően specifikus adatok összegyűjtését, a következő kiigazításoka van szükség: Pontos képet kell alkotni a kifejezetten a bioenergia-termelés elősegítését célzó vidékfejlesztési intézkedések végrehajtásáról. A szükséges adatok magukban foglalják a kedvezményezettek számát, a finanszírozott projektek típusát, amennyiben szükséges az érintett mezőgazdasági terület nagyságát, és a költségvetést. A bioenergia-ellátási láncok érintett piacai információs rendszereinek a következő adatokat kellene magukban foglalniuk: a területek, az energianövények hozama az adott rendszer támogatása nélkül; a fő mezőgazdasági termékekre megállapított rendszerezett ársorok, felhasználásuk szerint (élelmiszer/takarmány, energia, egyéb nem élelmiszer jellegű felhasználások). Az e tanulmányban felmerült konkrét problémák alapos elemzésének lehetővé tételét célzó további javítások a következőket érintik: a különféle típusú bioenergia-források CO 2 -kibocsátást csökkentő és fosszilis tüzelőanyagot megtakarító tényleges 7
8 kapacitásának értékelése (a teljes életciklusos megközelítéssel); az energianövényekre vonatkozó KAP-intézkedések tényleges környezeti hatásainak értékelése. 8
Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenFókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER
Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenBioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai
Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai Juhász Anikó - Potori Norbert Budapest, 2017. október 25. Bioüzemanyag-termelés uniós jogszabályi háttere Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve
RészletesebbenMegújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép Szabó Zsolt államtitkár Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenEnergetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek
Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenA szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?
A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.10. COM(2016) 384 final 2016/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó
RészletesebbenA mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István
A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.14. COM(2017) 643 final 2017/0297 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 2003/17/EK tanácsi határozatnak a Brazíliában a takarmánynövény- és gabonavetőmag-termesztés
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.
RészletesebbenOLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére
OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.11. COM(2016) 208 final 2016/0111 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B7-0080/390. Módosítás. James Nicholson az ECR képviselőcsoport nevében Britta Reimers saját maga nevében
6.3.2013 B7-0080/390 390 Britta Reimers saját maga nevében 109 cikk 109. cikk törölve A piaci szereplők szervezetei E rendelet alkalmazásában az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci
RészletesebbenA Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai
XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia
RészletesebbenElemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012
Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.15. COM(2016) 797 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Unió legkülső régióit célzó egyedi mezőgazdasági
RészletesebbenZöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.
RészletesebbenA biomassza energetikai hasznosítása és a DANUBIOM projektötlet. Kohlheb Norbert Szent István Egyetem Bioeuparks tréning 2015.December 8.
A biomassza energetikai hasznosítása és a DANUBIOM projektötlet Kohlheb Norbert Szent István Egyetem Bioeuparks tréning 2015.December 8. Budapest Potenciálok Elméleti potenciál Műszaki potenciálok Gazdaságitársadalmi
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP5-8.6.1-17 Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások pályázat tervezetének rövid összefoglaló
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
RészletesebbenKüzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenKárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján
Magyar Energetikai Társaság (MET) Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Budapest (Pesthidegkút), 2018. szept. 20. Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol
RészletesebbenNatura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból
Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Balczó Bertalan Vidékfejlesztési
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
Részletesebben6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember
Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.
RészletesebbenEnergiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály
Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort
RészletesebbenPálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály
EU stratégiai és jogszabályi keretek Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály Budapest, 2019. március 1. Európai energiapolitika 2015 után harmadik éve növekvő európai energiafogyasztás A 2020-as
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenVidékfejlesztési Program
Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenA zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 10. (OR. en) az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0181 (NLE) 10133/16 AGRI 325 AGRIFIN 66 AGRIORG 49 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. június 10. Címzett:
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenA Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.
A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti
RészletesebbenTelepülési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
RészletesebbenAz Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
RészletesebbenPROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA
PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 6. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 6. (OR. en) 11765/17 ADD 1 AGRIFIN 84 FIN 513 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma:
RészletesebbenA megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az előadás vázlata 1. A METÁR bevezetésének előzményei 2. A METÁR főbb elemei 3. Kérdések
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program dísznövénytermesztők számára elérhető pályázati felhívásai
A Vidékfejlesztési Program dísznövénytermesztők számára elérhető pályázati felhívásai Nagy Attila Főosztályvezető EMVA Stratégiai Főosztály Agrár-vidékfejlesztésért felelős Államtitkárság Miniszterelnökség
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.3.4. C(2019) 1616 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2012/27/EU irányelv VIII. és IX. mellékletének
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.22. COM(2016) 159 final 2016/0086 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2016-os
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés. Kőbányahő Kft.
Éves energetikai szakreferensi jelentés Kőbányahő Kft. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.25. COM(2014) 390 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenOLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT
OLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT Kép EU-28 repce kínálata és forgalmazása 2017/18-ban EU repce termelése várhatóan
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.4.22. COM(2014) 241 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai
RészletesebbenEnergiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál
Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál Szabó Rudolf Textil- és Ruhaipari Szakmai Fórum OKISZ Székház Budapest Thököly út 58-60. 2015. 05.
RészletesebbenA zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenSokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.
Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR
RészletesebbenELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD
ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei
RészletesebbenÚj típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében
Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében Palotai Zoltán osztályvezető Megújuló Energia Osztály Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2018. május
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
Részletesebben