CARLTON HOUSE-ÍRÓASZTAL RESTAURÁLÁSA

Átírás

1 CARLTON HOUSE-ÍRÓASZTAL RESTAURÁLÁSA Pályázó: Kuny Domokos Múzeum 2890 TATA Öregvár, Váralja u.1-3. Restaurátor: Papp Kinga Enikő farestaurátor művész

2 PÁLYÁZAT CARLTON HOUSE-ÍRÓASZTAL RESTAURÁLÁSÁRA A műtárgy helytörténeti jelentősége: Angolok Tatán Eszterházy Miklós magának és barátainak lóversenypályát építtetett a Nagy tó mellett. Tata, nemcsak mint tréningtelep, de mint híres versenyhely is közkedvelt volt a budapesti és a bécsi közönség körében ben már lóversenyeket tartottak Tatán. Az idomárok angol kolóniát alkottak a városban. A vár egykori börtön kápolnájában számukra anglikán istentiszteleteket tartottak. Az l. világháború előtt az idomárok többsége hazament, de a Milne család itt maradt végleg. A tóvárosi temetőben visszaemlékezések alapján az alábbi angolok nyugszanak: Alfred Beeson, John Beeson, Henry Milne, Robert Smart, Sames Styles, Brighterell, Ralph Heath, Robert Kased, Harry Wukelel, Philip Claridge, Mrs. Haele, Mr. Maw, Mary Caewood, Jettie Marsh, Mrs. Carlyle, George Sands. 1 Így kerülhetett Tatára ez az eredeti Carlton Houseíróasztal. 1 Tata története II Szerk. Körmendi Géza 94-96p. Carlton House London: Carlton House a legismertebb kastély Londonban IV.György rezidenciája volt több évtizeden át. Ezt a meglévő házat építették át a tizennyolcadik század elején Carlton House tágas és fényűző tartózkodási hely volt és már kijelölt egy minőségi elvárást sok országban azokkal a palotákkal szemben ahova ellátogatott IV. György király ban a saját lakóhelye és a hivatalos királyi székhely az a St. James-palota lett, míg az apjáé III.Györgyé a Buckingham Palota felelt meg az ő igényeiknek. A Carlton House-t lebontották, és helyére ben két nagy fehér stukkós teraszos drága házat az úgynevezett Carlton House Terrace épült, mely az előkelő vendégeknek adott szállást. A bevételt a Buckingham-palota költségeire irányozták elő. Ezeknek a lakosztályoknak a berendezését neves angol bútortervezők tervezték. A bútorok stílusa a IV. György korától a Viktoriánus korig terjedően a legértékesebbek. Carlton House Carlton House Terrace

3 Carlton House-íróasztal az íróasztalok különleges típusa, emelt hátsó részében fiókok vannak, melyek kétoldalt előreugranak, és az írásra középütt zárt helyet biztosítanak. Gazdagon díszített, nemesfákból készült intarziával. A műtárgy adatai: Anyaga: fenyőfa, dió- és jávorfurnér Származása: XIX. sz. Ltsz.: Mérete: M.: 108 cm Sz.: 190x106 cm A tárgy restaurálás előtti állapotleírása Carlton House-íróasztal nagyméretű, kidomborodó homlokzatú, Cabriol-lábakon nyugvó, terjengős felépítménnyel. Gazdagon tagolt, felépítménye csakúgy, mint az asztallap alatti része, sok fiókkal, rácsos polcocskákkal és titkos rekeszekkel ellátott. Finom míves intarziával ellátott minden apró felület is. Háromféle fából készült a tárgy, fenyő, dió- és jávorfából. Az íróasztal szerkezete és lapjai fenyőfából készültek, míg az intarziák dió- és jávorfurnérból.

4 Fizikai korrózió: Felülete koszos, kopott, karcos. Fa részek, párkánylécek, betétdíszek hiányoznak, repedések, vetemedések vannak a tárgyon. Szerkezetileg rossz megtartású a tárgy, instabil. Helytelen tárolás és szállítás következtében törések keletkeztek a tárgyon. A belsejében lévő papírtapéta nedvesség hatására foltosodott és elvált a fafelülettől, szakadások, gyűrődések, hiányok keletkeztek rajta. Kémiai korrózió: A felületén lévő bevonat teljesen besötétedett, a benne lévő intarzia szinte nem is látható, mert egybe olvad a diófa és jávor berakás színárnyalata. A plasztikus hatást pörköléssel érték el, ami mára a túlégetés és nagy hőingadozás hatására porlékony lett és sok helyen kipotyogott. A helytelen javítások miatt a belekerülő szegek a nedvesség hatására elrozsdásodtak és a vas-szulfát beleivódott a fába. Biológiai korrózió: A tárgy rovarfertőzött, mely nemcsak a rovarrágás nyomait mutatja, hanem a naponta megjelenő rágcsálék kupacok a tárló talapzatán az élő rovartelepekre utalnak, melynek mielőbbi megszüntetése az egyik legfontosabb feladat.

5

6 Készítés-technikai megoldások A bútor alap szerkezetét fenyőfa és szilfa alkotja. A bútor szerkezeti darabjai egyes helyeken tömör szilfából máshol tömör fenyőfából készültek. Felületét díszítő furnérozás, intarzia borítja, melyet sellak politúrral láttak el. Az anyagválasztást a statikai igénybevétel és a díszítés alkalmazása szerint váltakozva használták. A párkányléceket feketére pácolt, politúrozott hársfa alkotja. Az íróasztal különleges díszítőanyagainak felhasználásakor az intarziakészítésnek a pörköléses technikáját alkalmazták. Forró homokkal, sóval történő árnyalás igen régi intarzia díszítő eljárás. Már a 18. századi angol bútorkészítői számos díszítő motívumot árnyaltak ezzel a technikával. A pörköléses díszítésnél nagyon fontos az árnyalás tónusának megválasztása, hogy a kívánt esztétikai hatást eltudjuk érni. Akkor helyes az árnyalás, ha a pörkölés nem túl feltűnő, mégis térbeli hatást kelt a motívum. Ezt az eljárást két kontrasztos furnér használatánál alkalmazták előszeretettel, pl. (juhar-dió). Az elvégzett vizsgálatok eredményei Módszertani és tudományos vizsgálat: A tárgy értelmezése, információinak megismerése, a megőrzendő információk meghatározása, a tárgy konzerválási szükségleteinek felmérése. Szakirodalmazással, valamint tisztítási kutatóablakok készítésével és a természettudományos vizsgálatokkal megállapíthatóvá vált a szükséges beavatkozások mértéke. Az előzetes feltételezéseket igazolták a vizsgálatok, így a felületet borító besötétedett politúr rétegek csak az író felületen, valamint a felépítmény tetején került eltávolításra. A gyenge szerkezeti elemeket átitatással szilárdítottam, de epoxigyantás rögzítést csak azok a részek kaptak a stabilitás növelése érdekében, ahol az eredeti fa szerkezeti elemeket másként rögzíteni nem lehetett egymáshoz. Esztétikai kiegészítést csak reverzibilis, a korabeli technikával megegyező eljárással készítettem. Felületi védelmet sellak politúr oldattal láttam el. Természettudományos vizsgálatok: A felületbevonó anyag IR spektroszkópos vizsgálatára nem volt szükség, hiszen a mikroszkópos vizsgálat, és az UV fotózás minden feltett kérdésünkre maradék nélküli választ tudott adni.

7 A felületbevonó anyag UV fotózását Balázs József az MNM restaurátora végezte. Megállapíthatóvá vált, hogy a tárgyat sellakk politúr réteg fedi, melyet valamikor át mázoltak egy újabb sellakk réteggel. A felületbevonó anyag mikroszkópos vizsgálatát Gardánfalvi Magdolna az MNM vegyésze végezte. Először kis nagyítású sztereómikroszkóp alatt figyelte meg a mintákat, majd UP223 nevű poliészter gyantába ágyazta azokat. A beágyazott mintákból keresztmetszet-csiszolatokat készített, melyeket polarizációs mikroszkóp alatt tanulmányozott. A mintákról normál, illetve UV-megvilágításban, valamint a polárszűrőt elforgatva fényképeket készített. Megállapította, a rétegszerkezetet. A mintáknál a fa hordozón fényes, tömör lakk rétegen látható, melyen helyenként egy sötétbarna felületet adó második lakk réteg is található. A fafajta makroszkópos vizsgálatát és metszés előtti orientálását Papp Kinga a KDM restaurátora végezte. Először kis nagyítású sztereómikroszkóp alatt figyelte meg a mintákat, majd az anatómiai irányoknak megfelelően metszett ki darabokat a gépi metszéshez történő beágyazás előtt. Dr. Szűcs Iván (patológus osztályvezető főorvos, Szt. Borbála Kórház Tatabánya) segítségével 3D szkenner Panoramic Viewer, Ing Flow computer program

8 használatával, mérési paraméterek alkalmazásával készültek a minták. A faanyag preparátumok parafinba beágyazását és azok metszeteit Sebestyén Ibolya (orvos diagnosztikai laboratóriumi analitikus, Szt. Borbála Kórház tatabánya) végezte. A fafajta mikroszkópos vizsgálatát Dr. Fehér Sándor (docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faanyag-tudományi Intézet, Sopron) végezte. Számítógépes adatbázis segítségével megállapította a fafajtákat. Közönséges dió (Juglans regia). Hárs (Tilia sp.). Korai juhar (Acer platanoides). A rovarfertőzést okozó kártevő meghatározása nagyfelbontású mikroszkóp alkalmazásával történt. Az aktív fertőzéses helyeken a fertőtlenítést injektálással végeztük, a rovarfertőzés által statikailag meggyengült helyeket műgyantás átitatással erősítettük meg.

9 Carlton House-íróasztal restaurálása A konzerválás és a restaurálás eljárása, műveletei: A tárgy-együttes restaurálását az egyes elemek szétszerelésével kezdtem meg, ez a hozzáférhetőség szempontjából is célszerű volt. A fa részek kezelése: Portalanítás után egy enyhén nedves tisztítást végeztem zsíralkohol-szulfát 5%-os vizes oldatának a habjával. A felületét borító besötétedett sellakpolitúr nem fedte minden felületen egységes bevonatként a tárgyakat és helyenként megkopott, karcos, hiányos volt, sötét foltokkal tarkítva, ezért az író felületen, valamint a felépítmény tetején eltávolításra került. Itt a rétegek eltávolítását Szuper Kromofág oldószerrel, tamponálással távolítottam el. A tisztítás után láthatóvá váltak a korábbi javítás nyomai, kiegészítései. Ezek általában beöregedett és besötétedett különböző glett anyagok, jávor-, és hársfa furnér volt. A korábbi kiegészítésekből csak a tárgyhoz harmonikusan nem illeszkedő (színben, anyagában, állagában) pótlásokat távolítottam el. A faelemek és faragási hiányokat az eredetivel megegyező faanyaggal pótoltam. hiányzó intarziák és furnérok pótlását az eredetivel megegyező faanyaggal pótoltam, az új furnérok szinét UV ládás öregítéssel hoztam a kívánt árnyalatra. A pörköléses technikát, csak az egyértelműen bizonyítható helyeknél alkalmaztam a meglévő minták alapján készített rekonstrukció szerint. A pótlások, és csapozások ragasztását nyúlenyvvel végeztem, de helyenként acetaldehides vizes bázisú (Pálma-fa Expressz) ragasztót is használtam ahol a szerkezeti statika meg kívánta. A rovarfertőzött elemeknél a fertőtlenítéshez Wolmanol BX favédő, és konzerváló szert alkalmaztam. A teljesen letisztított intarziás elemek felületkezelése 10%-os sellak politúros oldattal több réteggel történt. A bútor többi felületén sellakk lakkretust alkalmaztam. A fém részek kezelése: Az íróasztal három oldalsó fiókjára bronz fogantyúk kerültek. A fém részek tisztítását mechanikus majd szerves oldószeres kezeléssel tisztítottam (EDTE), majd a sérült felületeket kiegyengettem, deformációkat megszüntettem, végül 2%-os paraloid oldattal (1:1 aceton: toluol) felület kezeltem. A papír részek kezelése: A fiókok és szekrénykék belsejébe a XIX.-XX. században többször papírtapéta került. Először piros, majd kék papír borítást kaptak a belső felületek. Ennek tisztítását mechanikusan kezdtem, porszívózás és radírozás után nedves tisztítást végeztem desztillált vizes nedves vattával. Az elvált felületeket CMC ragasztóval rögzítettem. Kiegészítés nem történt.

10 A restaurálás közben

11 A restaurálás végeredménye TÁROLÁSI JAVASLAT Az fa tárgyak, intarzia berakásos bútor tárolására legideálisabb a pamut vászonnal letakart, UV fény és a szilárd (por) és gáz halmazállapotú légszennyezők (NO2, SO2, ózon) mentes raktár. Amennyiben kiállításba kerül a tárgy, törekedni kell az optimális műtárgy környezet kialakítására. Ideális műtárgy környezet: Hőmérséklet C RH (relatív páratartalom) % Megvilágítás lux Az igen jelentős iparművészeti érétket képviselő íróasztal, restaurálás után a felújított Majki volt Kamalduli szerzetesek rendházában rendezendő kiállításban kap helyet. Az kiállításba helyezés után a dokumentációba és a honlapra is felkerülnek a lábaira állított tárgyfotók. Jelenleg raktárban várja a szállítását a tágy. Papp Kinga Enikő farestaurátor művész