Nyílt forráskódú operációs rendszerek alkalmazási lehetőségei a köznevelési intézményekben

Átírás

1 Nyílt forráskódú operációs rendszerek alkalmazási lehetőségei a köznevelési intézményekben

2 Jelen kiadvány a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz kiemelt projekt keretében készült Projekt azonosítószáma: TÁMOP / Kedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kötet szerzői: Dr. Légrádi Gábor (2 5. és 7. fejezet) Mede Perla (6. fejezet) Dr. Szekeres Ágota (6. fejezet) Dr. Virányi Anita (6. fejezet) Szerkesztette: Farkas Bertalan Péter Dr. Főző Attila László Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály, Felelős kiadó: Kiss József ügyvezető ISBN Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt. Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

3 3 Tartalomjegyzék 1. Előszó 7 2. A szabad és nyílt forráskódú szoftverek Definíciós problémák A szabad és nyílt szoftverek alkalmazási területei Az alkalmazás lehetséges szintjei Nyílt szoftverek jelenlegi helyzete a közoktatásban A nyílt forráskódra történő migráció hatékony eszközei és módszerei Nemzetközi tapasztalatok Brazília Egyesült Királyság Összegzés A szabad és nyílt kódú szoftverekre, illetve az ilyen megoldású operációs rendszerekre való áttérés eredményei a közoktatás területén, Magyarországon Az áttérés lehetséges motivációi Kiválasztási szempontok átállás előtt Az átállás tapasztalatai A szabad- és nyílt kódú rendszerekre való áttérés esetleges gátló tényezői Nemzeti szintű teendők a szabad szoftverek fejlesztéséért és elterjedéséért Kommunikáció, PR, lobbi Közösség, hálózat, koordináció Migráció ösztönzése, támogatása Tudásbázis, elemzések, watchdog Képzések, oktatás, tréning Szabályozás Monitoring, jelentések Szabad és nyílt forráskódú rendszerek hazánkban Jelenleg is folyamatban levő szabad és nyílt kódú projektek áttekintése Az oktatási igényeket kiszolgáló szabad és nyílt forráskódú rendszerek Telepítés és konfigurálás Támogatás és frissítés 41

4 4 TA R T A L O M 4.3 A jelenleg is használt szabad- és nyílt kódú operációs rendszerek részletes bemutatása HuEDU OpenEDU program (SuliX) Ubuntu Érettségi Remix csomag Érettségi informatikából szabad és nyílt szoftveres alapokon Szabad és nyílt forráskódú szoftverek a tanórákon Javasolt szoftverek a természettudományok oktatásához Javasolt szoftverek a matematika oktatásához Nyílt forráskódú irodai szoftvercsomagok OpenOffice irodai szoftvercsomag Nyílt forráskódú interaktív tábla szoftver: Open Sankoré A közép- és emelt szintű informatika érettségeire való felkészítéshez szükséges szoftverek és tananyagokkal kapcsolatos ismeretek Szabad és nyílt forráskódú operációs rendszerek pilot projektje A pilot kutatás paraméterei A pilot kutatás céljai A pilot kutatás kérdései, hipotézisei A pilot kutatás módszertana és eszközei A pilot kutatás mintája A pilot kutatás eredményei A kérdőívek elemzése Az interjúk elemzése Az iskolai adminisztrációs rendszer beválásvizsgálata A szabad, nyílt kódú rendszerekre történő átállás tapasztalatainak összegzése Az iskolai alkalmazás feltárt előnyei és hátrányai Az iskolai tanulásban az alkalmazással kapcsolatban feltárt lehetőségek A pilot kutatás kérdéseinek megválaszolása A pilot kutatás hipotéziseinek beválása Összegzés, ajánlások Összegzés a köznevelésben dolgozó pedagógusok számára Összegzés az intézményvezetők számára Összegzés a fenntartó számára Javaslatok más iskolák számára 123

5 TA R T A L O M Ajánlások, javaslatok intézményi és nemzeti szinten Javaslatok a tanárképzés, tanártovábbképzés számára A pedagógiai gyakorlatban használható nyílt forráskódú, szabad terjesztésű eszközök/szoftverek bemutatása, tantárgyi jó gyakorlatok Informatikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel Prezentáció készítés alapjai ismétlés (Ubuntu) Prezentációkészítés alapjai ismétlés (SuliX) Gyakorlás SuliX Fizikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel Az elektromos áram kialakulása - SuliX Ohm törvénye az ellenállás értelmezése anyagszerkezeti, mechanikai modell segítségével SuliX Az áramköri alapmennyiségek. Ohm törvénye. Az ellenállás értelmezése anyagszerkezeti modell segítségével Ubuntu Matematikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel Ismeretek elmélyítése, gyakorlás: nevezetes szögek szögfüggvényei Ubuntu Vektorműveletek és tulajdonságaik SuliX A hegyesszögek szögfüggvényei HuEdu Idegen nyelv tanítása nyílt forráskódú eszközökkel Egészséges étkezés-vásárlás Ubuntu Az emberi test Ubuntu Közlekedés a városban és a világban SuliX Irodalmak jegyzéke Táblázatatok jegyzéke 169

6

7 1. Előszó E L Ő S Z Ó 7 Az oktatás területén az informatikai eszközök megjelenése, majd egyre szélesebb körű alkalmazása jól megfigyelhető volt az elmúlt évtizedekben Magyarországon is. Ebben a folyamatban elsősorban a Microsoft Windows operációs rendszerek használata és az azok alatt működő szoftverek terjedtek az intézményekben, amely tendencia köszönhető volt az állami, kormányzati támogatásoknak, programoknak is, amelyek az intézmények, a tanulók, a tanárok és családok számára is lehetőséget nyújtott ezen eszközök kedvezményes konstrukcióban történő beszerzésére (vö. például Sulinet Program adta lehetőségek). A Tisztaszoftver Program révén az oktatási intézmények és azok résztvevői (tanulók, tanárok) a Microsoft termékeit ingyenes formában vehették igénybe. A Tisztaszoftver program jelenleg kibővített formában működik, a Microsoft termékei mellett a HuEdu Program és az OpenEdu Program vehető igénybe az oktatási intézmények számára. A cél az lehet az oktatás szereplői számára, hogy a zárt kódú, többnyire költséggel járó, kötött licencelésű Microsoft-termékeket egyre inkább megpróbálják olyan konstrukciókkal, csomagokkal kiváltani, amelyek hasonló színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani, de nem jelentenek anyagi és/vagy licenckötöttségeket számukra. A cél azonban egyértelműen nem a jelenleg használt zárt kódú megoldások mindenáron és kritika nélküli elvetése, hanem sokkal inkább az, hogy ha megoldható szabad vagy nyílt kódú megoldással, akkor legyen lehetőség arra, hogy ez utóbbit vezessék be, és használják a továbbiakban. Ebbe az irányba mutat a HuEdu és az OpenEdu programok Tisztaszoftver Programban történt elhelyezése is. A hétköznapi gyakorlatban a számítógépes konfigurációk, szoftveres megoldások használatában vezető szempont ma már az a kérdés, hogy milyen minőségben és milyen áron lehet igénybe venni azt. Az otthoni felhasználásban egyre inkább teret nyernek azok a lehetőségek, amelyek nyílt forráskódú megoldásokat használnak, szabad szoftveres formákat jelentenek, és ez a trend már a mobileszközök használatában is tetten érhető. Ezért elfogadhatónak látszik az az igény, hogy a köznevelés rendszerében működő intézmények oktatást segítő elektronikus eszközei esetében is megjelenjen ez a szempont, gyakorlat. E kötet azt tűzte ki célul, hogy bemutassa a nyílt forráskódú operációs rendszerek alapvető jellemzőit, összefoglalja a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, illetve felvázoljon egy megvalósítható jövőképet azon köznevelési intézmények számára, akik szeretnének áttérni a nyílt forráskódú operációs rendszerekre. A kötet alapjául szolgáló szakterületi elemzés és a kutatási jelentés 2014-ben készült.

8

9 Köszönet KÖSZÖNE T 9 Ezúton szeretnénk köszönetet nyilvánítani azon pedagógusoknak, akik részt vettek a nyílt forráskódú operációs rendszerekkel segített tanítással és tanulással kapcsolatos kutatásban: Antal Erzsébet, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest; Czeczei József, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest; Csanády Szilvia, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest; Erhardt Emese, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest; Hegyiné Farkas Éva, Szerb Antal Gimnázium, Budapest; Imrőné Kemény Gabriella, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest; Jánvári Zsuzsanna, Szerb Antal Gimnázium, Budapest; Ladinszki István, Szerb Antal Gimnázium, Budapest; Mahler-Lakó Viktória, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest; Litkai Krisztina, Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest; Papdánné Nagy Jolán, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest; Scharnitzky Miklós, Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest; Szabó Krisztina, Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest; Takáts Botond, Szerb Antal Gimnázium, Budapest.

10

11 A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A szabad és nyílt forráskódú szoftverek 2.1 Definíciós problémák Mind a nemzetközi, mind pedig a hazai szakirodalomban (és a gyakorlatban alkalmazott felfogásokban) többszempontú a fogalmak értelmezése. Azt lehet látni, hogy a nyílt forrású szoftver és a szabad szoftver fogalma, illetve ezek egymáshoz való viszonya is tisztázandó abban a tekintetben, hogy egymás szinonimájaként, avagy külön jelentéstartalommal bíró fogalmakként értelmezzük őket. A nemzetközi akadémikus és gyakorlati közösségek egyaránt megkülönböztetik ezt a két fogalmat, és erre épül a hazai értelmezés is, ezért a hazai hivatkozott változatot mutatjuk be itt. A szabad szoftver fogalmának használata az USA-ból indult el, a Free Software Foundation (FSF) tett lépéseket először a definiálására. Felfogásuk szerint szabad szoftverről beszélünk akkor, ha az megfelel az alábbi szempontoknak: tetszőleges célra történő szabad felhasználás; szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság; másolatok szabad terjeszthetősége; szabad továbbfejleszthetőség és az eredmény szabad közzététele. Ettől kissé eltérő jelentéstartalommal kezdték használni marketingtevékenység során de ugyanazon szoftverekre vonatkozóan a nyílt forrású szoftver kifejezést a későbbiekben. A marketing célja a gazdasági életben való népszerűsítés volt, így elsősorban a technikai szempontokat hangsúlyozta, és az alapvető filozófiai, társadalmi, etikai szempontokat háttérben hagyta. Egy másik amerikai egyesült államokbeli szervezet, az Open Source Initiative (OSI) felfogása szerint nyílt forrású szoftverről akkor van szó, ha megfelel az alábbiaknak: szabad terjeszthetőség; a forráskód elérhetősége; származtatott művek létrehozásának engedélyezése; a szerző forráskódja sérthetetlenségének biztosítása; személyek vagy csoportok megkülönböztetésének tilalma; különböző felhasználási területek megkülönböztetésének tilalma; a licenc terjeszthetősége; a licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre; a licenc nem korlátozhat más szoftvert; a licencnek technológiasemlegesnek kell lennie. A két definíció közötti eltérések okozta problémák elkerülésére később kialakították a free, open source software (szabad, nyílt forrású szoftver) fogalmát, amely a mindkét megközelítésnek megfelelő szoftverekre használatos. Mindemellett érdemes még megemlíteni néhány további fogalmat, amelyek egyrészt az angol eredeti free szó kettős jelentéséből következő problémák kiküszöbölését célozzák, másrészt egyesíteni próbálják a két definíciót. Az egyik ilyen az Európai Bizottság által alkalmazott Software Libre, ami a szabad szoftver új elnevezése lenne, elkerülve a free szó jelentésbeli problematikáját. Eddig azonban nemigen terjedt el a használata, itthon különösen nem ismert még. A másik ilyen pedig az

12 12 A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K eddigiek egyesítésére törekvő free, libre, open source software (ingyenes, szabad, nyílt forrású szoftver). A nyílt forráskódú, szabad szoftverek témakörrel foglalkozó tudományos publikációk az utóbbi években már leginkább a free, open source software, illetve free, libre, open source software, azaz a komplexebb, mindkét definíciót magába foglaló megközelítést alkalmazzák: a későbbiekben ebben az értelemben használjuk mind a szabad szoftver, mind a nyílt forráskódú szoftver kifejezések alkalmazásakor a fogalmakat. Fontos még megjegyezni, hogy a szabad, nyílt forráskódú szoftverek szabadon felhasználható, módosítható, terjeszthető, akár el is adható forráskódot biztosítanak a felhasználóknak, így az ingyenesen letölthető, de forráskód nélküli vagy nem módosítható freeware kategóriának nincs köze a szabad szoftverhez. A szabad szoftverek nem ingyenesen elérhető freeware programok, és gyakran nem is tölthetők le ingyenesen. A szabad szoftver attól válik szabaddá, hogy olyan a felhasználó számára, mintha ő fejlesztette volna. Az oktatásban, és ezen belül a közoktatásban jelenleg is több helyen és több feladatkör kiszolgálására használnak szoftvereket, akár több, egymástól eltérő célra is. Ilyen cél lehet például az oktatási folyamat támogatása, vagy az oktatási háttér infrastruktúra biztosítása, illetve az oktatással kapcsolatos adminisztráció támogatása. Az ilyen irányú szoftverfelhasználás növekedéséhez adhat lökést az ún. szabad, illetve nyílt szoftverek minél szélesebb körben történő megismerése, bevezetése és használata. Ez a két, korábban említett fogalom a szabad és nyílt forráskódú szoftverek, egyébként az alkalmazás szintjén napjainkban már nem csak a szűk informatikai szakma berkein belül ismertek, hanem nap mint nap, egyre többen és többen használnak olyan eszközöket, amelyekben a gyártók például szabad vagy nyílt szoftveres megoldásokat alkalmaztak. A mérvadó mindenképpen az, hogy az igénybe vett szolgáltatás milyen minőségű és milyen áron lehet azt használni. Ilyen általánosan használt szolgáltatás az oktatásban az elektronikus levelezés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés, honlapszerkesztés és -fenntartás, valamint az elektronikus napló használata. A legnépszerűbb telefonos operációs rendszerek közül az Android rendszer is nyílt forráskódú. Érdemes azonban azt is tisztázni, hogy tulajdonképpen mit is értünk a szabad, illetve a nyílt szoftver fogalma alatt. Elég sok téves vagy hiányos információ, valamint hibás fogalomhasználat jellemzi a szabad és nyílt rendszereket nem ismerők elképzeléseit a szabad és nyílt rendszerekről. Érdemes egyszerű és pontos meghatározást adni ezekről a fogalmakról. A meghatározás egyrészről az alábbi: A szabad, más néven nyílt forráskódú szoftverek szabadon felhasználható, módosítható, terjeszthető, akár el is adható forráskódot biztosítanak a felhasználóknak. Az ingyenesen letölthető, de forráskód nélküli vagy nem módosítható ún. freeware kategóriának nincs köze a szabad szoftverhez. A szabad szoftverek nem ingyenes freeware programok, és nem is mindig tölthetők le ingyenesen. A szabad szoftver azért szabad szoftver, mert olyan szabadságot nyújt a felhasználónak, mintha az a saját fejlesztése volna: nem véletlenül a Free Software Foundation a privát (nem publikus) fejlesztést egyfajta szabad szoftvernek tekinti a felhasználó (egyben a fejlesztő) szemszögéből. A választott szabad szoftver licenc még azt is kikötheti, hogy a módosított forráskód, amennyiben a hozzá tartozó szoftver kiadásra kerül, ugyanilyen»szoftver-szabadságjogokkal«kell hogy rendelkezésére álljon a felhasz nálónak

13 A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K 13 (ún. erős szabad szoftver licenc). Ezek a kód-újrafelhasználást, együttműködést és innovációt serkentő, de az üzleti célú felhasználást és a szabad versenyt nem korlátozó szabad szoftveres alaptulajdonságok lehetővé teszik, hogy kisebb egyéni ráfordítással kiváló minőségű szoftvertermékek készülhessenek el. A nyílt- és szabad szoftverek egy másik definíciója: A szabad szoftver fogalmát az egyesült államokbeli Free Software Foundation (FSF) definiálta először. Az ő értelmezésükben egy szoftver akkor szabad, ha az alábbiak teljesülnek: Tetszőleges célra történő szabad felhasználás: A szabadság feljogosít arra, hogy a programot bármilyen személy vagy szervezet bárminemű számítógéprendszeren, tetszőleges céllal futtassa, és erről nem kell előzőleg értesíteni sem a fejlesztőt, sem mást. Szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság: Lehetőséget nyújt, hogy a felhasználó a rendszert a szükségleteihez (precondition) igazítsa, akár átalakítsa, viszont ennek alapvető feltétele, hogy hozzáférjen a forráskódhoz. Ezenkívül jogosult arra, hogy a módosított változatot saját céljaira mind munkájához, mind szórakozásához felhasználja anélkül, hogy egyáltalán említést tenne a módosított változatok létezéséről. Ahhoz, hogy közzétegye a változtatásokat, senkit sem kell külön értesítenie. Másolatok szabad terjeszthetősége: Garantálja, hogy a készült másolatokat bárki közzétehesse, megossza a szoftverrel kapcsolatos tapasztalatait, a további felhasználók segítése érdekében. Szabad továbbfejleszthetőség és az eredmény szabad közzététele: Biztosítja, hogy a szoftvert bárki tökéletesítse és az általa finomított változatot közzétegye, az ahhoz tartozó forráskóddal együtt. A 2. és 4. pont feltételezi a szoftver forráskódjának rendelkezésre állását, ami nélkül a feltételek gyakorlatilag megvalósíthatatlanok lennének. A fenti jogok visszavonhatatlanok kell hogy legyenek. Azokat a szoftverlicenceket, amelyek megadják a szoftver felhasználóinak a fenti jogokat, szabad szoftverlicenceknek nevezzük. Ezek közül a legjelentősebbek: GPL, LGPL, BSD, MPL, EUPL. A nyílt forrású szoftver definíciója: A nyílt forrás az OSI értelmezésében licencekre vonatkozik. Egy licenc akkor nyílt forrású, ha megfelel a következő feltételeknek: 1. Szabad terjeszthetőség: A licenc nem korlátozhatja a szoftver értékesítését vagy továbbadását több, különböző forrásból származó programot tartalmazó gyűjtemény elemeként. A licenc nem követelhet meg ilyen jellegű terjesztés vagy eladás után fizetendő jogdíjat, egyéb díjat vagy illetéket. 2. A forráskód elérhetősége: A programnak tartalmaznia kell a forráskódot is, valamint engednie kell a forráskód és a lefordított, futtatható kód terjesztését is. Ha a terméket a forráskód nélkül terjesztik, akkor a forráskódnak méltányos áron elérhetőnek kell lennie (az ár nem lehet magasabb, mint a másolás indokolt költsége). Ajánlott megoldás, hogy a forráskódot az interneten külön díj nélkül letölthetően közzétegyék. A forráskód formája olyan legyen, ahogyan azt egy programozó írná.

14 14 A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K Szándékosan összekuszált forráskód nem engedélyezett. A forráskód továbbá nem lehet semmiféle köztes formátum, például előfeldolgozó (preprocesszor) vagy kódátalakító (transzlátor) kimenete. 3. Származtatott művek létrehozásának engedélyezése: A licencnek lehetővé kell tennie a módosításokat és a származtatott művek előállítását, valamint ezek terjesztését az eredeti program licencével megegyező feltételek mellett. 4. A szerző forráskódja sértetlenségének biztosítása: A licenc csak abban az esetben korlátozhatja a módosított forráskód terjesztését, ha megengedi, hogy a forráskódot a fordításkori változtatásokat szolgáló módosító patch -állományokkal együtt terjesszék. A licenc megkövetelheti, hogy a származtatott műveknek más nevet vagy verziószámot adjanak. 5. Személyek vagy csoportok megkülönböztetésének tilalma: A licenc nem tehet megkülönböztetést személyek vagy személyek csoportjai tekintetében. 6. Különböző felhasználási területek megkülönböztetésének tilalma: A licenc nem korlátozhatja a program használatának területét vagy szándékát. Például nem korlátozható az üzleti célok megvalósítására vagy genetikai kutatás céljára történő felhasználás. 7. A licenc terjeszthetősége: A program felhasználását illető jogoknak bármiféle külön engedélyezési eljárás nélkül kell vonatkozniuk minden felhasználóra. 8. A licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre: A programhoz fűződő jogok nem függhetnek attól, hogy a program része-e egy adott programcsomagnak. Ha az eredeti programcsomag részét képező programot külön terjesztik, akkor az eredeti programcsomagot használókra érvényes jogoknak kell vonatkoznia azokra is, akik a programhoz külön jutottak hozzá. 9. A licenc nem korlátozhat más szoftvert: A licenc nem tartalmazhat olyan korlátozásokat, amelyek a programmal együtt terjesztett más programokra vonatkoznak. Például a licenc nem írhatja elő, hogy az azonos adathordozón található többi program is nyílt forrású legyen. 10. A licencnek technológiasemlegesnek kell lennie: A licenc egyik rendelkezése sem függhet adott technológiától vagy a felhasználói felület fajtájától. Látható, hogy ezek a feltételek lényegüket tekintve megfelelnek az FSF definíciójának, azt csupán technikai részletkérdések szabályozásával bővítik. A fentiekkel szembe szokták állítani az ún. zárt kódú (proprietary) megoldásokat, melyeknél: 1. a szoftver gyártója nem adja ki, vagy nem teszi elérhetővé a termék forráskódját; 2. ezáltal a termék működése részleteiben nem ismerhető meg, illetve nem tanulmányozható, sőt, az ilyen irányú tevékenység akár komoly jogi következménnyel is járhat; 3. a felhasználó nem változtathat a terméken a forráskód módosításával és a szoftver forráskódjának újrafordításával; 4. a termék nem adható szabadon tovább. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a zárt kódú megoldások használata során a felhasználónak legfeljebb olyan hatása lehet a szoftverre, ami hatás a szoftvert csak egy bizonyos szűk határok között engedélyezett módon változtathatja meg (pl. telepítési konfigurációnál a telepítendő komponensek kiválasztása).

15 A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K 15 A szoftverek használatához már a kezdetektől különböző jogosítványok kapcsolódtak, e használati jogok személyi, területi, vagy időbeli meghatározását vagy esetleges korlátozását nevezhetjük licencelésnek. A licencek által adott jogok vonatkozhatnak: 1. személyekre vagy intézményekre, akik, illetve amik használhatják a szoftvereket; 2. időtartamra, amíg használható jogszerűen a szoftver (pl. egy év vagy konkrét dátumok); 3. területi behatároltságra, ahol használható a szoftver (pl. egy régión vagy országon belül); 4. vagy az előzőek valamilyen kombinációjára. Hozzá kell azonban tenni, hogy önmagában, az adott szoftverre vonatkozó licenc hiánya általában még technikailag nem korlátozza a szoftver használatát, de a jogszerűséget mindenképpen megsérti. A licencelési megoldások között is léteznek a nyílt és szabad felhasználást támogató változatok is.

16 16 A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K 2.2 A szabad és nyílt szoftverek alkalmazási területei Mindazon területek legyenek azok akár a magán-, illetve közszféra berkein belül, amelynél az IT területek forráshiányosak vagy a költségeket alacsony szinten kell tartani, azokon érdemes megfontolni a szabad és nyílt szoftverek felhasználását. Ezeknél a szabad és nyílt kódú rendszereknél ugyanis maguk a szoftverek ingyenesen hozzáférhetők s ez által a beszerzési költségek csökkenthetők. Hozzá kell azonban tenni, hogy ugyan a szoftver ingyenes, de a hozzákapcsolódó esetleges tevékenységek, pl. telepítés, karbantartás, üzemeltetés, betanítás, szoftverkövetés, illetve migrálás már nem feltétlenül ingyenesek. Az ilyen szoftvereket készítő vagy forgalmazó cégek így tehát nem magából az eladásból profitálnak, hanem a kapcsolódó támogatás által juthatnak bevételekhez Az alkalmazás lehetséges szintjei Jóllehet, hogy jelen kiadványban a szabad és nyílt szoftverekről általános értelemben beszélünk, de a konkrét alkalmazás esetében a futtatási környezetet is érdemes figyelembe venni. Ezek alapján egy adott alkalmazás esetén lehet az azt hordozó és futtató operációs rendszer nyílt vagy zárt kódú. Nem ellentmondás az, hogy akár zárt kódú operációs rendszerekre is készülhetnek, és használhatók szabad és nyílt szoftverek. A zárt kódú operációs rendszer gyártója ugyan nem teszi általában elérhetővé az operációs rendszer forráskódját, és ezzel nem ad lehetőséget annak minden lehetséges szolgáltatásának használatára, de az adott operációs rendszer szolgáltatásainak dokumentációját (API: Application Programming Interface, alkalmazás programozói felület) viszont publikálja. Ennek hiányában ugyanis a szoftverfejlesztést végző cégek akár nyílt vagy szabad, vagy akár zárt szoftvert készítenek sem tudnák, hogy az operációs rendszer milyen szolgáltatásokkal rendelkezik, amelyeket az általuk készített szoftver ki tudna a működése során használni. Könnyebben elfogadtatható a nyílt vagy szabad szoftveres alapra történő átállás, ha azt nem egy lépésben, hanem fokozatosan valósítják meg, időt hagyva az abban résztvevőknek, hogy megtanulják a már korábban megszokott rendszerek használatától esetleg eltérő megoldásokat. Általános esetben az oktatás keretein belül több lehetséges területen is alkalmazhatók szoftverek: 1. Magában az oktatásban, közvetlenül a tanítási és tanulási folyamat támoga tá sára. Ilyenek lehetnek az oktatóprogramok, programcsomagok vagy akár egyedi programok segítségével az egyes oktatási területek (tantárgyak vagy tantárgycsoportok) kiegészíthetők és támogathatók. 2. Az oktatási háttér infrastruktúrában, az oktatással közvetlenül kapcsolatos teendők szervezésénél és adminisztrálásánál (pl. vizsgáztató rendszerek). Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal (pl. ), arculat a világ felé (pl. weboldal-üzemeltetés). 3. Az oktatással kapcsolatos adminisztratív háttér biztosítására, például a hallgatói és tanári adatok és eredmények adminisztrálása, statisztikák készítése, adatközlés a fenntartók felé.

17 2.2.2 Nyílt szoftverek jelenlegi helyzete a közoktatásban A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K 17 A nyílt forrású szoftverek használata a köznevelési intézményekben is egyre inkább elterjed. A magyar állam által támogatott HuEDU és OpenEDU projektek azzal a céllal jöttek létre, hogy segítsék a köznevelési intézményekben a szabad szoftverekre történő átállást. Az iskolák a migrációhoz komplett szerver-, illetve kliensoldali szoftvercsomagokat, valamint technikai támogatást kapnak, amely költségként az iskoláknál nem jelentkezik: a HuEDU és OpenEDU programokban az iskolák részvételét a szerződési kerethatárig az állam finanszírozza. A programokban résztvevő iskolák mellett számos intézményben önállóan hajtották végre a szabad megoldásokra történő migrációt. A köznevelési intézmények hosszú távú informatikai stratégiával kell hogy rendelkezzenek, ezért fontos, hogy az infrastruktúrájukat olyan elemekre építsék, amelyek hosszú távon elérhetőek lesznek és kevéssé függnek a pénzügyi lehetőségektől. Ha egy iskola vagy szervezet szabad szoftverekre alapozza az informatikai rendszerét, akkor biztos lehet benne, hogy nem kerül olyan kényszerhelyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik egyetlen cégnek. Nem fordulhat elő az az eset, hogy egyetlen cég eltűnése vagy felszámolása miatt a teljes informatikai infrastruktúrája használhatatlanná válik. A szabad és nyílt kódú szoftverek beszerzésekor megtakarított licencdíjak mellett fontos, hogy e szoftverek esetén a frissítések szintén szabadon elérhetőek, így a szoftverek újabb verzióinak beszerzése sem ró anyagi terheket az intézményre. A köznevelési intézmények infrastruktúrájának kialakításában viszont figyelembe kell venni a rendszergazdák szaktudását is. A rendszergazdáknak ugyanis képesnek kell lenniük a migrációs folyamatban való részvételre amely felölelheti egy adott szoftverkörnyezet új operációs rendszerre vagy más operációs rendszerre, esetleg egy más típusú gépre való telepítését, az addig használt adatok átköltöztetését az új rendszerre, valamint a felhasználói kör oktatását, az új rendszerre való felkészítését is, valamint az informatikai hálózat folyamatos karbantartására. Ha ugyanis a nyílt forrásokra történő migrálás támogató cég segítségével történik meg, miközben az intézményben hiányzik a működtetéshez szükséges szakértelem, ez újabb függéshez vezethet, de most már nem a szoftverek, hanem a rendszer-adminisztráció oldalán. Elsődleges tehát, hogy a köznevelési intézményekben dolgozó rendszergazdák is lépést tudjanak tartani az informatikai fejlesztési irányokkal, és amennyiben igény van rá, biztosítva legyen számukra a szükséges képzés az új rendszerek üzemeltetéséhez. Az igények pedig köznevelési intézményenként változók lehetnek, hiszen sok iskolában nagyon jó, kiterjedt szakértelemmel rendelkező informatikai szakemberek végzik a rendszeradminisztrációs feladatokat, míg máshol ez kevéssé mondható el. Az intézményekben azonban számos olyan adminisztrációhoz szükséges alkalmazás van ma használatban, amelyek kereskedelmi operációs rendszer meglétét teszik szükségessé. Ezek száma remélhetőleg a jövőben csökkenni fog, jelen pillanatban azonban a teljes iskolai szabad szoftverekre történő migráció helyett a részleges átállás lehet a követhető út, ahol az említett szoftvereket tartalmazó számítógépek kimaradnak a migrációs folyamatból. Tehát a teljes migráció előtt meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a területek az intézményben, amelyek kiváltása megoldhatatlan nyílt forrású alternatívákkal.

18

19 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I A nyílt forráskódra történő migráció hatékony eszközei és módszerei 3.1 Nemzetközi tapasztalatok Tekintsük át néhány esettanulmány alapján, hogy az esetleges szabad vagy nyílt forráskódú rendszerekre való áttérés milyen tapasztalatokat eredményezett a világban! Brazília Az eddigi legnagyobb szabad szoftverre való áttérést Brazíliában hajtották végre. Az átállás során az általános és középiskolások (a 6 és 18 éves korú tanulók) számítógépes laborjait is átalakították, úgynevezett vékonykliens (thin client) megoldások alkalmazásával. A vékonykliens egy olyan speciális számítógép, amely a működéshez csak a legszükségesebb alkatelemeket tartalmazza (monitor, billentyűzet, egér, minimális számítógép). Ezek a kliensek egy erősebb számítógéphez kapcsolónak a hálózaton, oly módon, hogy öt tanuló használ a vékonyklienseken keresztül egy erősebb számítógépet s érheti el az oktatáshoz szükséges alkalmazásokat. Az átállás 60%-kal kisebb költséget eredményezett, mintha minden tanuló egy teljes értékű számítógép elé ült volna. Ez persze azt is jelenti, hogy az átálláshoz speciális hardver is kellett, amelynek kifejlesztése is további költséget jelentett, valamint az is a költségekbe számított, hogy a kiszolgáló operációs rendszert is ehhez a speciális kialakítású eszközparkhoz kellett módosítani. További eredménye ugyanakkor a projektnek az, hogy ezzel a megoldással közel 150 millió kilowattórányi áramot sikerül évente megtakarítani. A brazil oktatásért felelős minisztérium ezt az átállást több lépcsőben valósította meg, pilot projekteket készített több különböző területen (városokban, vidéki településeken). A tapasztalatok felhasználásával többször korrigálták az alkalmazott megoldásokat, szem előtt tartva a végső célt. A megvalósítás során elvégzendő feladatok voltak: telepíteni és menedzselni kellett több oktatási szintre alapfokú iskola, közép iskola a számítógépeket, amelyek nagy földrajzi területen elszórva voltak találhatók, a számítógépek, a szoftverek, a karbantartás és a felhasználók támogatásának, IT költségeinek előteremtése, a szoftverlicencek költségeinek előteremtése, a számítógépek leállási idejének csökkentése, amely az esetleges számítógépes betörések vagy kártékony szoftverek miatt következik be, minimalizálni kellett az áramfelhasználást, a környezet szennyezésének csökkentése. A projekt eredményeképpen iskolában 35 millió tanuló új számítógépet kapott, a minisztérium az ez irányú éves költségeit 60%-kal tudta csökkenteni, valamint a villanyfogyasztás 80%-át megtakarították.

20 20 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I Egyesült Királyság Orwell középiskola Ebbe az iskolába ezer tanuló jár, akik 11 és 18 év közötti életkorúak. Az iskola az éves 25 ezer fontnyi költségéből korábban a költség több mint a felét, 13 ezer fontot csak a szoftverlicencekre kellett hogy fordítson. Új beruházásként négy új számítógépes labort terveztek, laboronként 30 számítógéppel. További terv volt az is, hogy a tanulók az iskolai szoftvereket akár otthon is jogtisztán használhassák. Megoldásként Windowsról SuSE Linux 9.1-re váltottak, KDE grafikus felhasználói felülettel. További cél volt az is, hogy a régi gépeket ne kelljen lecserélni, mivel az új gépek beszerzése nem fért bele a költségvetésbe. Itt is a brazil esethez hasonló megoldás vezetett eredményre. A régi gépek vékonykliensként lettek átkonfigurálva, oly módon, hogy a beindításukkor mivel nem tartalmaznak merevlemezt a központi számítógépről kapott operációs rendszerpéldány indult el a kliens gépen, a programok futtatása pedig a központi szervergépen, az úgynevezett alkalmazás szerveren történhetett. Ezzel a megoldással a kliensgépeket nem kell állandóan újabb és újabb hardverelemekkel bővíteni. A merevlemez nélküli kliensek kevesebb áramot fogyasztanak, és kevésbé zajosak. A megoldásra jellemző, hogy még akár 120 hallgató egyidejű bejelentkezése estén is ez a felhasználószám csak kevéssé terheli a központi szervert. A kliensek segítségével az alkalmazások széles köre válik használhatóvá, mint például az OpenOffice vagy LibreOffice, a Quanta nevű HTML szerkesztőprogram, illetve a KDE grafikus környezet által szolgáltatott oktatási szoftverek, valamint a Scribus nevű kiadványszerkesztő és a GIMP grafikus szerkesztőprogram. Arra is van lehetőség, hogy a hallgatók távoliasztal-kiszolgálóval 1 Windows-alkalmazásokat érjenek el, amelyek az iskola Windows-szerverén futnak. Van ezen felül lehetőség arra is, hogy a tanulók állományokat töltsenek fel az iskolai FTP 2 szerverére és osszanak meg egymással. Természetesen az -elérés is megoldott egy Squirrelmail nevű webes felülettel rendelkező megoldással. A webtartalmak és ek vírusszűrését egy Equinet nevű proxyszerverrel és tűzfalprogrammal végzik. A projekt olyan sikeresen zárult, hogy a brit oktatásért felelős minisztérium 50 ezer font költséget adott az iskolának arra, hogy az általuk kialakított megoldást olyan módon alakítsák át, hogy azt máshol is alkalmazni tudják Hassenbrok Műszaki Középiskola Koedukált, 700 fős létszámú, főképpen műszaki képzést adó középiskola. A tanulókat 200 számítógép szolgálta ki, amelyeken Windows XP futott, ezek közül 50 gép három laborban volt megtalálható. Ezek közül sok volt a régi és kihasználatlan. Szerverekként Windows 2008-at használtak az iskolában, egy linuxos szerver volt kutatási célra és internetszűrési funkciókra. Tűzfalként akartak az addig használt fizetős megoldás helyett egy új linuxos gépet. Pályáztak a gép árára, amelyet el is nyertek, s ezzel lehetővé vált, hogy a kliensgépeket is vékony- 1 Remote Desktop Program: RDP 2 FTP: file transfer protocol

21 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I 21 kliensekre cserélhessék. Több Linux-változatot is kipróbáltak, az eddig kihasználatlan gépeket tartalmazó laborokat állították át vékonykliens megoldásúvá. Alapvető alkalmazásként az OpenOffice-t, GIMP-et, Kolour-t választották. Az átállás során sokat építettek a Linux-közösség tapasztalatára, amelyet a webportálokon, fórumokon, levelezőlistákon, és IRC-csatornákon 3 osztottak meg másokkal. A hallgatók eléggé érdeklődők és nyitottak voltak az új megoldás irányába. Saját maguk is szerették volna ezeket a megoldásokat otthoni gépükön használni, s mivel szabad és nyílt kódú megoldásról volt szó, ezt ingyenesen és teljesen jogtiszta módon meg is tehették Westcliff Középiskola és Kollégium Ebbe az iskolába kb. ezer főnyi, 11 és 16 éves kor közötti lánytanuló jár, kollégiuma 350 főnyi, 16 és 18 éves kor közötti lánytanulóból áll. A tervezett Windowsról Linuxra való átállás érintett PC-t (tanári és tanulói gépek), 33 Macintosh-t, 100 laptopot, illetve néhány Android alapú gépet. Ezenfelül volt még néhány projektor is, valamint interaktív tábla és intelligens TV. Az átállást levezénylőknek volt Linux-előismeretük, mert az iskolai t és oktatástámogató rendszert, valamint a webszervert korábban is Linux-alapokon működtették. Az átállás fő motiváló tényezője a költségcsökkentés volt, mivel az iskolák támogatási rendszere felülről korlátos, azaz adott időszakokon belül nincs lehetőség alkalmi kiadásokra. Ezen felül cél volt a költségeken belül maradva a legjobb minőség elérése. Az első telepített Linux-változatokat próbaképpen kisszámú, mindössze hatvan számítógépre telepítették. A hallgatók visszajelzéseinek alapján egyre finomították a feltelepített gépek beállításait. RedHat/Fedora-, illetve SUSE/openSUSE-változatokat próbáltak ilyen módon ki, hogy végül már a hallgatók is ilyen Linux-változatokat kezdtek el használni a saját számítógépeiken is. A következő lépésben az iskola vezetését kellett meggyőzniük arról, hogy a javasolt megoldást érdemes nagyobb léptékben is kipróbálni. Az IT-csapat felismerte, hogy az alkalmazások kinézete fontos szempont a felhasználóknak, hogy elfogadják, és szívesen dolgozzanak egy adott alkalmazással, ezért igyekeztek ezt is szem előtt tartani. A kialakított architektúra kliens-szerver megvalósítású lett, a szerveroldalon az rpm csomagformátumot, valamint az azokat használó rendszereket részesítették előnyben, mint amilyen például a Red Hat vagy SUSE Linux, illetve ezek esetleges leszármazottjai. A befutó az opensuse lett. Újabb hardver beszerzésére nem volt szükség, a meglevőek is elegendőnek bizonyultak. A tényleges átállást 2012 nyarán végezték el, amikor a tanulók hosszabb, hathetes szünetüket töltötték, és nem voltak az iskolában. Maguk a gépek ugyan elbírták a Linux-rendszerek futtatását, de a kiszolgáló hálózati elemek kevésnek bizonyultak, ezért ezek közül a hálózati elemek közül többet nagyobb sebességűre kellett cserélni (jellemzően 100MBit-ről 1GBit-re). Az átállásnál előforduló problémákat igyekeztek maguk megoldani, de ahol a tudásuk kevésnek bizonyult, ott a Linux-használók és -fejlesztők közösségeihez (opensuse, illetve KDE) fordultak segítségért, webportálokon vagy levelezőlistákon keresztül. 3 IRC: internet relay chat

22 22 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I Alkalmazási szoftverként az alábbiakat választották ki: LibreOffice, Inkscape, GIMP, Blender, Wings 3D, Audacity, Scribus, Umplayer, VLC. Külön áttekintették, hogy miként viszonyul az új rendszer a régihez. Habár az iskolai adminisztrációt végző szoftver Windows alatt futott továbbra is az ilyen alkalmazásokat egy Wine nevű Windows-emulátoron futtatták, a Linux alatt létezett olyan kliensprogram, amellyel az iskolai szoftver is elérhető volt. Az átállást megvizsgálták a tanulók irányából is, és azt találták, hogy a fiatalabbak könnyebben átálltak az új rendszerre, az idősebbekben több idő kellett, hogy megszokják az új lehetőségeket Összegzés Összegezve az esettanulmányokban leírt tapasztalatokat: az átállás sikerre vezetett, ha az átállási folyamat technikailag és költségek szintjén is jól megtervezett volt, valamint reális célokat kellett elérni. A kivitelezésnél érdemes több, de jól ellenőrzött lépésben haladni, s az esetleges problémák esetén nyugodtan fordulhat az átállást végző csapat a szabad szoftveres közösséghez, hogy tanácsukat kérje. Az átállás külső munkatársak bevonását nem igényelte, azok meg tudták csinálni, akik eddig is a rendszerfelügyeletet végezték. Új gépek beszerzése nem minden esetben volt szükséges, sőt még a szoftver licencdíjakat is meg lehetett spórolni. Az átállást az is megkönnyítette, hogy az iskolák nem ragaszkodtak szigorúan egy adott gyártó konkrét termékéhez (pl. MS Office), hanem hajlandóak voltak alternatív, de azonos funkcionalitással rendelkező megoldással is beérni (OpenOffice, LibreOffice). A licenceken megspórolt költségeket hosszabb távon fel tudták használni a géppark felújítására és cseréjére. Hátrányként mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az átállás révén a felhasználónak és persze a rendszergazdáknak sok új ismeretet kell elsajátítani. Egy új rendszerre való átállás mindenképpen többlet-erőfeszítéssel jár, hiszen a korábbi rendszer használata során megszerzett tapasztalat nem feltétlenül hasznosítható az új rendszerben. Az újabb rendszer újabb ismereteket, tanulási kényszert jelent az új rendszer felhasználói számára. Az áttérést nagyban segíti, ha például a kormányzat állami támogatást biztosít az átálláshoz.

23 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I A szabad és nyílt kódú szoftverekre, illetve az ilyen megoldású operációs rendszerekre való áttérés eredményei a közoktatás területén, Magyarországon Bár lassan, de a magyar közoktatás is felzárkózik a külföldön is egyre inkább terjedő szabad és nyílt szoftverek és operációs rendszerek használatának terén. Már a kilencvenes évek közepétől elkezdődött az a folyamat, hogy a költséghiányos iskolák igyekeztek bizonyos számítógépes megoldásokat szabad vagy nyílt kódú megoldásokra cserélni. Akkoriban az iskolákban dolgozó tanárok, illetve műszaki személyzet általában egyénileg próbálta meg alkalmazni a szabad és nyílt kódú megoldásokat az iskolai célok elérésére. Elsőként olyan szolgáltatások, mint például a levelezés, fáljkiszolgálás vagy a webszerver üzemeltetés kerültek át ilyen alapokra, mivel az akkori géppark elavultsága, és az ilyen szolgáltatásokra alkalmas Microsoft-megoldások ára, illetve a géppark erőforráshiánya (lassú gép, kevés memória, lassú hálózati csatoló) nem engedte meg, hogy az iskolák ezeken a területeken Microsoft-megoldásokat alkalmazzanak. Az információk a szabad és nyílt szoftverek alkalmazásának lehetőségeiről lassan terjedtek, levelezőlisták, illetve az akkoriban induló webes fórumok segítették az érdeklődőket. A es évek elejétől viszont a szabad és nyílt kódú megoldásokat alkalmazók már évente rendszeresen is összegyűlhettek és információt cserélhettek. Ilyen alkalom volt például a GNU/Linux konferencia, illetve a Linux az Oktatásban konferencia. Az iskolák viszont továbbra is csak a saját erejükből és elhatározásukból alkalmazhattak szabad és nyílt kódú megoldásokat. A kormányzat 2007-től a korábbi Campus Program folytatásaként meghirdette a Tisztaszoftver Programot, amelyben már volt lehetőség a korábbi, állam által Windows licencekre költött pénz szabad és nyílt kódú megoldások használatának támogatási megoldásban történő felhasználására. Két ilyen alternatív megoldás közül is lehetett választani, név szerint a HuEDU, illetve az OpenEDU kínálkozott. Ezzel a projektpárral párhuzamosan, de attól függetlenül az Ubuntu Linux-változat is egyre népszerűbbé vált a magyar felhasználók körében, és az azt kedvelők maguk is igyekeztek oktatási célokat kiszolgálni képes megoldást összeállítani. Mára az előbb említett projektek mellett még az Ubuntu-közösség oktatási csoportja által készített Ubuntu Érettségi Remix nevű megoldás is elkészült. Az oktatási kormányzat felismerte, hogy nemcsak a napi használat, hanem a konkrét oktatás területén is érdemes alkalmazni nyílt forráskódú megoldásokat, így engedélyezték, hogy az érettséginél, bizonyos tantárgyak esetén (pl. informatika) ilyen nyílt megoldásokat lehessen felhasználni. Az informatika közép-, illetve emelt szintű vizsgafeladatainak megoldásánál is alkalmazhatók szabad és nyílt kódú megoldások. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók hasonló vizsgaeredményeket érnek el szabad és nyílt forráskódú, illetve zárt kódú megoldások használatával, tehát a nyílt kódú megoldások nem rontják a feladatmegoldás minőségét. Jelenleg a HuEDU, illetve az OpenEDU projektek folytatódnak. Konkrét adatok a HuEDU projektről ismertek: jelenleg 300 intézmény, nagyjából kiszolgáló gépe tartozik a projektbe, és összesen darab felhasználói licencet tart nyilván a projekt. A távlati cél az lehet, hogy az ilyen szabad és nyílt kódú megoldások más tantárgyak oktatásában is minél szélesebb körben felhasználásra kerüljenek.

24 24 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I 3.3 Az áttérés lehetséges motivációi Fontos kérdés, hogy amennyiben egy adott közoktatási szereplő át szeretne térni szabad vagy nyílt kódú megoldásokra, azt milyen lépésekben érdemes megtennie. Az első lépés a területre vonatkozó kellő háttérismeretek megszerzése, ugyanis a szabad és nyílt szoftverekkel kapcsolatban jelenleg is számos téves ismeret vagy téveszme terjedt el, s ezek nagyban megnehezítik, mi több, meggátolják a tervek készítését, és a megvalósításhoz szükséges döntések meghozatalát. Érdemes tisztázni a migráció motivációs tényezőit. A nemzetközi felmérések és a hazai tapasztalatok alapján a migráció mellett szóló leggyakoribb szempontok az alábbiak: ingyenesség/olcsóság, licencdíj hiánya; rugalmasság, rövidebb fejlesztési idő, nagyobb szabadság; nagyobb innovációs képesség, közvetlen részvétel lehetősége a fejlesztésekben (elsősorban oktatási intézmények, egyetemek, kutatóműhelyek esetében); a gyártóktól való függőség csökkentése, kiszabadulás a vendor lock-in helyzetből, a zárt programok korlátozásaitól (több gépre telepítés, több felhasználó általi egyidejű használat, más gépre telepítés tilalma, időben korlátos licenc, stb.); a rendszerek közötti együttműködés, interoperabilitás javítása; a licencköltségek átváltása magasabb szintű szolgáltatásokra; a nyílt forráskód kiforrott technológia jellege miatti nagyobb biztonságérzet; elérhető alkalmazások mennyisége és megbízhatósága; egy vagy több sikeres saját pilot tapasztalatai (pl. kisebb jelentőségű, nem mission-critical alkalmazások esetében); partneri körben sikeres bevezetések, migrációs projektek; a döntéshozó személyes meggyőződése, elkötelezettsége a szabad szoftverek mell e tt ; meggyőző marketing és kommunikációs tevékenység: javult a nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó gyártók reputációja és elfogadottsága; a válság hatása: a költséghatékonyság minden más szempontot felülírt; vállalkozások esetében a hatékonyság növelése; közigazgatás, önkormányzatok esetében a közszolgáltatások színvonalának emelése, az interoperabilitás megteremtése, költségcsökkentés elérése; új, a nyílt forráskód iránt nyitottabb/elkötelezett informatikus alkalmazása; az adott, eddig gyártói szoftverrel betöltött funkcionalitást kiváltó nyílt forráskódú szoftver elérhetővé válása; kompatibilitásról való meggyőződés (pl. partnernél, termékbemutatón, képzés keretében, az interneten, stb.). Ezek után mindenképpen célszerű azokat a területeket feltérképezni, amelyek a lehetséges alkalmazások használatát igénylik. Amint arról már korábban szó volt, adott esetben az áttérés megvalósítása nem feltétlenül kell, hogy mindenre kiterjedjen, olykor a kisebb lépésekben (alrendszerekben) történő megvalósítás is hosszabb távon megadhatja a jó és elvárt eredményt.

25 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I Kiválasztási szempontok átállás előtt Bár jelenleg is használnak a közoktatásban szabad és nyílt kódú operációs rendszereket, a fejlődés nem áll meg, s a mai igények és lehetőségek talán holnapra már kevésnek bizonyulnak. Ezért érdemes időről időre felülvizsgálni az alkalmazott megoldásokat, hogy lehetőleg minél korszerűbb és naprakészebb változatok kerüljenek alkalmazásra. Ezt a szempontot figyelembe véve például a javasolt rendszerek közé nem érdemes felvenni az UHU változatot, mely bár rendelkezik magyar honosítással és egy korábbi, az érettségihez is hangolt változattal, de a kisszámú fejlesztő nehezen tudja a meglevő változatot naprakészen tartani, emiatt például az utolsó stabil változatot 2010-ben adták ki. Egy adott megoldás kiválasztásához alapvetően olyan lehetséges megoldások alkalmazásában érdemes gondolkodni, amelyek: a közoktatásban használt gépparkhoz jól illeszthetők, azaz az ottani gépekre különösebb gond nélkül feltelepíthetők, hiszen a meglevő eszközpark lecserélése anyagi okokból nem, vagy csak nehezen megoldható; széles körben használatosak és használhatóak, eléggé elterjedtek, tehát a használatukhoz és üzemeltetésükhöz szükséges ismeret könnyen megszerezhető azoktól, akik hasonló rendszereket üzemeltetnek vagy használnak; jól kimunkált a magyar nyelvű támogatásuk, azaz a rajtuk futó programok segítségével a magyar nyelvű elektronikus információ hibamentesen és információvesztés nélkül cserélhető ki más, szintén a magyar nyelvet támogató, de eltérő rendszerekkel; fejlesztésük folyamatos, azaz az esetleges programhibák, vagy az operációs rendszer szoftveres biztonsági problémáira nagy eséllyel készül gyorsan javítás, amellyel a használt rendszer is kiegészítető; jól dokumentáltak, az az információ, amely a kezdőknek vagy a haladó felhasználóknak kell a hatékonyabb számítógépes munkához, már valamilyen jól összeszedett és áttekinthető formában azonnal elérhető.

26 26 A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I 3.5 Az átállás tapasztalatai Előnyként említhető a költségek csökkentésének lehetősége (pl. licencdíjak), a gyártó-, illetve beszállítófüggőség megszűnése. Hátrányként mindenképpen megemlítendő, hogy az új rendszerek megismerése és használatának elsajátítása mindenképpen többletidőt, energiát igényel. Ezen felül nem minden zárt kódú megoldásnak vagy technológiának van nyílt kódú alternatívája, tehát az alkalmazásnak vannak azért még korlátai. Az emberi erőforrás tekintetében szintén vannak előnyök és hátrányok is. Előny, hogy a nyílt kódú megoldások használata (esetleg fejlesztése) más módszerekkel vagy módszertanokkal történik, mint a zárt kódúaké, s ezeket meg lehet ismerni, illetve fel lehet használni. Hátrány persze az, hogy a korábban esetleg megszokott, zárt megoldásokon elsajátított ismereteket meg kell újítani, amelyre néhányan nem hajlandók. Az átállásnál célszerű olyan szakemberek segítségét igénybe venni pl. tanácsadás szintjén, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek az átállás tekintetében, hogy a felmerülő problémákat akár technikai, akár szervezési, vagy esetleg egy adott alkalmazás bevezetésénél vagy használatánál adódik a segítségükkel meg tudjanak oldani. A költségek tekintetében a szabad és nyílt kódú megoldások ugyan olcsóbbak, hisz olyan költségek, mint a licencdíjak, nincsenek, de az ilyen rendszerek megismerése, üzemeltetése, fenntartása is pénzbe kerül, a képzés vagy továbbképzés itt sem ingyenes. Módszertan tekintetében több lehetséges megoldás is szóba jöhet. Mindenképpen az előzetes tervezés nagyon fontos lépcső, majd a megoldások kisebb körben (pl. pilot projekt) történő kipróbálása, tesztelése és dokumentálása a célszerű lépéssorozat. A teljes rendszer átállítása csak ezután következhet. Iskolai szinten az átállásnál egyrészről az oktatás támogatása maradt az elsődleges cél (oktatási anyagok kialakítása, oktatóprogramok beszerzése vagy készítése, oktatási környezetek létrehozása, illetve alkalmazása, a helyi tantervek megalkotása a központi kerettantervek alapján), valamint az oktatás hátterének biztosítása (pl. levelezés, e-napló, iskolai adminisztráció). Települési szinten fontos lehet a költségek csökkentése, a gyártóktól és beszállítóktól való függés megszűnése, ezenfelül a nyílt megoldások segítségével könnyebb az államigazgatás irányába, illetve irányából az adatkommunikáció megszervezése. Regionális szinten előny lehet, hogy a települések közötti, az oktatásban vagy az oktatási intézmények közötti esetleg meglevő különbségeket csökkenteni lehet az egységes megoldások alkalmazásával. Nemzeti szinten előny lehet a költségek csökkenése, a tantervekben elvárt tudás, illetve kompetenciák általánosabbá tételének lehetősége, amely tudás később akár könnyebben megújítható, illetve konvertálható, valamint fontos még a nemzeti nyelv jobb támogatása a szabad és nyílt kódú operációs rendszerek és az azokon futó alkalmazások segítségével.