Görög Kulturális Központ

Átírás

1 DR. KISS TIBOR ZOLTÁN ügyvéd 1096 Budapest Thaly Kálmán u Formázott: Szélesség: 21 cm, Magasság: 29,7 cm Görög Kulturális Központ kialakítása, az eljárási modell kidolgozása JOGI SZAKVÉLEMÉNY március 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Előzmények... 3 I. Vezetői összefoglaló.5 II. A szakvélemény elkészítéséhez felhasznált releváns jogszabályok, jogi és egyéb dokumentumok.. 7 III. A döntéshozatal szintjei....8 III.1. A jogszabályi háttérrendelkezések rövid ismertetése..8 III.2. A döntési jogkörök, a felelősség szintjei IV. Közbeszerzési előkérdések 12 IV.1. A Megbízó Kbt. hatálya alá tartozásának vizsgálata 13 IV.2. A beszerzés Kbt. szerinti kivételi körbe tartozásának vizsgálata 13 IV.3. A közvetlen szerződéskötés Kbt. szerinti lehetőségei..14 IV.4. Beszerzés közbeszerzési eljárás útján - előkérdések IV.5. A közbeszerzési eljárás általános menete..23 IV.5.1. Döntési jogkörök és felelősség a közbeszerzési eljárásban...25 IV.6. Az építési szerződésre vonatkozó külön jogszabályi előírások 26 IV.7. Eljárási szabályok építési koncesszió esetén.28 IV.7.1. Eljárás 100M Ft. becsült értéket el nem érő építési koncesszió esetén.28 IV.7.2. Eljárás 100M Ft. becsült értéket meghaladó építési koncesszió esetén.28 V. Szervezeti modell a közvetlen szerződéskötés Kbt.-n kívüli peremfeltételei. 30 V.1. A lehetséges társasági forma vizsgálata V.1.1. Megvalósítás gazdasági társaság formájában, a lehetséges és célszerű cégforma vizsgálata.32 V.1.2. Megvalósítás költségvetési intézmény formájában 32 VI. Mellékletek..34 VI.1. A kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás dokumentációjának minimumtartalma az Építési rendelet szerint VI.2. Az építési (kivitelezési szerződés) kötelező jogszabályi minimum tartalma.37 VI.3. Főbb eljárási típusok a Kbt. alapján január 1.-től.39 VI.4. Egyszerű közbeszerzési eljárás hirdetménymintája 40 2

3 ELŐZMÉNYEK A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (a továbbiakban Megbízó, vagy Önkormányzat) az alábbi kérdések jogi szempontú felülvizsgálatára adott megbízást a budapesti Görög Kulturális Központ (a továbbiakban: GKK) kialakítása tekintetében. I. A döntéshozatal szintjei A Görög Kulturális Központ (GKK) megvalósítása kapcsán szükséges a döntéshozatali szintek megállapításához: I.1. eljárási modell kidolgozása, figyelemmel az Önkormányzat hatályos SZMSZére, valamint a költségvetésére; I.2. a döntési szint meghatározása, I.3. a szükséges jogi tárgyú előterjesztések kidolgozása. II. Közbeszerzési előkérdések Mindenképpen vizsgálni szükséges az alternatívák között a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX: törvény 1 hatályos rendelkezéseinek relevanciáját, azon belül is szükséges az alábbi előkérdések vizsgálata: III.1. amennyiben a GKK megvalósításával saját tulajdonú gazdasági megbízására kerül sor, a megbízás jogi lehetőségei a Kbt. oldaláról, a közvetlen megbízás jogi lehetőségeinek vizsgálata, a szükséges dokumentumok kidolgozása; III.2. saját tulajdonú gazdasági társaság megbízása esetén a társaság ajánlatkérői minőségéből adódó jogi kötelezettségek felmérése, kezelése; III.3. a Kbt. 29. (1) e) pontja alkalmazhatóságának vizsgálata, a nemzetközi szervezet vizsgálata, adott esetben a beszerzési eljárási modell kidolgozása, az eljárás lebonyolítása; III.3. egyéb közbeszerzési szempontú jogkérdések vizsgálata, megoldási alternatívák kidolgozása. III. Szervezeti modell A GKK megvalósítása kapcsán a megvalósítási alternatívák között szükséges a jogi, és pénzügyi felmérése annak a lehetőségnek, ha az Önkormányzat saját tulajdonú gazdasági társaságot bíz meg a feladattal, ezen belül: 1 A továbbiakban: Kbt. 3

4 II.1. a megbízással érintett lehetséges társasági forma; II.2. a társaság létrehozásának jogi peremfeltételei, a szükséges társasági dokumentumok kidolgozása; II.3. a közvetlen megbízás jogi peremfeltételeinek kidolgozása; II.4. a megbízás részletes jogi, pénzügyi, műszaki tartalma, azon belül különösen az önkormányzati anyagi forrás átadásának jogi lehetőségei; 4

5 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A szakvéleményben részletesen kifejtettek alapján az alábbi megoldási lehetőségek közül lehet választania a Megbízónak, a mellékelt kockázatelemzés ismeretében. Beszerzés módja előny hátrány 1. Eljárás nemzetközi szervezet külön szabályai szerint Kbt. 29. (1) e) pont Ld.: III.2. pontban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása esetén elkészítendő dokumentumok: - a nemzetközi szervezet eljárásrendjének függvénye 2. Építési beruházás beszerzése a Kbt. szerint Ld.: IV.6. pontban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása esetén elkészítendő dokumentumok: - közbeszerzési felhívás és dokumentáció - építési szerződés 3. Építési koncesszió beszerzése Ld.: IV.7. pontban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása esetén elkészítendő dokumentumok: - pályázati felhívás, dokumentáció nem a Kbt. nehézkes szabályait kell alkalmazni kizárólag a kivitelezésre, felújításra lehet szerződni az üzemeltetésről elegendő később, egyéb formában dönteni a beszerzés tárgya lehet csak felújítás 100M Ft. alatt nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni nem kell fedezetkezelőt alkalmazni jelenleg nem ismert ilyen nemzetközi szervezet jelentős előkészítő munkát igényel fedezetkezelőt kell alkalmazni, tehát az anyagi fedezetet nem az Önkormányzat kezeli nem ismert vagy - közbeszerzési felhívás és dokumentáció - építési szerződés 4. Közvetlen szerződéskötés a Kbt. 2/A., vagy 29. (2) h) alapján Ld.: IV.3. és V.1.1. pontokban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása nem kell hosszadalmas közbeszerzési eljárást lefolytatni a szerződés tárgya kulturális közszolgáltatások nyújtása, nem ismert 5

6 esetén elkészítendő dokumentumok: - közszolgáltatási szerződés - társasági dokumentumok amely nem tartozik a Határozat hatálya alá, tehát nem kell a PM TVI felé bejelenteni 5. Pénzeszköz átadásátvételi megállapodás megkötése gazdasági társasággal Ld.: IV.1.1. pontban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása esetén elkészítendő dokumentumok: - átadás-átvételi megállapodás 6. Megvalósítás költségvetési intézmény útján Ld.: IV.1.2. pontban kifejtetteket. A megoldás alkalmazása esetén elkészítendő dokumentumok: - alapító okirat, megbízás lehetséges csak a felújítás megvalósítása ilyen módon nem kell hosszadalmas közbeszerzési eljárást lefolytatni jogilag aggályos megoldás a de minimis rendelet maximum átadását teszi lehetővé ilyen módon együtt kell beszerezni a kivitelezést és üzemeltetést a társaságnak alkalmaznia kell a Kbt.-ét. a költségvetési intézmény gazdálkodására irányadó szabályokat kell alkalmazni Előzőek alapján, tekintettel arra, hogy a Megbízó végső célja a magyarországi görög kulturális élet támogatása, összefogása, fejlesztése, javasoljuk a 3. és 4. pontokban megjelölt megoldási javaslatok kombinációját oly módon, hogy az önkormányzati érdekek hatékonyan érvényesülni tudjanak, továbbá maradéktalanul megvalósuljanak a Megbízó kulturális célkitűzései. Fentieknek megfelelően javasolt egy a Megbízó tulajdoni részvétele mellett figyelemmel a megvalósítani kívánt kulturális célokra a Gt. vonatkozó szabályainak alkalmazásával nonprofit Kft. létrehozása, és az Önkormányzat részéről a társasággal kulturális közszolgáltatási szerződés megkötése. Ebben az esetben a feladat megvalósítója a nonprofit Kft.lenne, és a Kbt. vonatkozó szabályait is esetében kellene vizsgálni. Amennyiben tekintettel a Szakvélemény IV.7. pontjában kifejtettekre a Kft. a megvalósítást építési koncessziós szerződés megkötése útján kívánja megvalósítani, 100M FT. becsült érték felett közbeszerzési eljárást folytatna le, az alatt pedig a minél szélesebb körű verseny érdekében minimálisan három pályázó felkérése mellett pályáztatná a kiírni kívánt feladatot. Amennyiben a beszerzés tárgya hasznosítási elem nélkül, pusztán építési beruházás lenne, úgy a Kft. nemzeti rezsim szerinti általános egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles a fenti táblázat 2. pontjában kifejtettek szerint. 6

7 7

8 II. A SZAKVÉLEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT RELEVÁNS JOGSZABÁLYOK, JOGI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMOK évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (a továbbiakban: Kbt.); évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (a továbbiakban: Ötv.); évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól (a továbbiakban: Nektv.) évi L. törvény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról; évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (a továbbiakban: Étv.); évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (a továbbiakban: Gt.) évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról (a továbbiakban: Státusz törvény) 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól (a továbbiakban: Építési rendelet); 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (a továbbiakban: Kivitelezési rendelet); 2005/842/EK bizottsági határozat az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások részére közszolgáltatásért járó ellentételezéssel nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról (a továbbiakban: Határozat); Közösségi Keretszabály a közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról (a továbbiakban: Keretszabály); 69/2001/EK rendelet a de minimis támogatásokról (a továbbiakban: de minimis rendelet); Weissbuch zu Dienstleistungen von allgemeinen Interesse, COM (2004) 374 endgültig (a továbbiakban: Fehér Könyv). *** Önkormányzat hatályos SZMSZ-e; Önkormányzat hatályos költségvetése. 8

9 III. A DÖNTÉSHOZATAL SZINTJEI III.1. A jogszabályi háttérrendelkezések rövid ismertetése A megbízás tárgyát képező koncepció lényeges eleme, hogy áttekintsük a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szervezeti szabályokat annak érdekében, hogy a konkrét, kulturális célok megvalósítására hivatott ingatlant érintő döntések jogszerűek legyenek. Ennek érdekében szükséges a Nektv. illetve az Ötv. vonatkozó szabályainak rövid áttekintése a javaslatok megfogalmazása előtt. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint az országos önkormányzat jelen esetben a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, és ahol nincs területi kisebbségi önkormányzata, területi (megyei, fővárosi) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre, és összehangolhatja azok működését. A törvényi felhatalmazás alapján az Önkormányzat - jogszabályi keretek között - önállóan dönt a vagyongazdálkodása körében a költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról, törzsvagyona köréről, intézmény alapításáról, fenntartásáról, működtetéséről, megszüntetéséről, gazdálkodó szervezet, illetve egyéb szervezet létrehozásáról. A Nektv. szerint az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja. A közgyűlés szervei: az elnök, az - egy vagy több - elnökhelyettes, a bizottságok és a hivatal. A hivatal országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv. Az országos önkormányzat megszűnését követően a hivatal ellátja a megszűnt országos önkormányzat intézményműködtetési és egyéb, az országos önkormányzat által létrehozott szervezet működéséhez kapcsolódó tulajdonosi (résztulajdonosi), fenntartói (részfenntartói) feladatokat, ide nem értve az e törvény szerinti hatáskörátadásból, közoktatási megállapodásból, illetőleg közoktatási és kulturális intézményfenntartói jogának átvételéből adódó feladatokat. Az előzőekhez nem tartozó ingó és ingatlan vagyont, pénzeszközöket és iratanyagot a hivatal a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős szerv ideiglenes kezelésébe adja az országos önkormányzat megszűnését követő 60 napon belül. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős szerv az új országos önkormányzatnak - a megalakulását 9

10 követő 30 napon belül - számadási kötelezettség mellett visszaadja az átadott, illetőleg helyükbe lépett vagyontárgyakat és az iratanyagot. A hivatal fentiekben összefoglalt hatásköre az új országos önkormányzat megalakulásával visszaszáll az országos önkormányzatra, mely alkalmával a hivatal mindezen tevékenységéről számadási kötelezettséggel tartozik a közgyűlésnek, egyidejűleg a meghatározott jogkörét önállóan a továbbiakban nem gyakorolhatja. Az országos önkormányzat hitelt csak fizetőképességének veszélyeztetése nélkül vehet fel, annak fedezetéül, illetve törlesztésre az államháztartás alrendszereiből kapott támogatást, illetve vagyont nem használhat fel. Az országos önkormányzat által folytatott vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani, és azokat az éves beszámolóban szerepeltetni kell. Az országos önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozására az államháztartási törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megbízás tárgya alapján külön kiemelést érdemel az a Nektv. rendelkezés, miszerint az országos önkormányzat vállalkozása kisebbségi közügyek ellátását nem veszélyeztetheti, és csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A gazdálkodás biztonságáért a közgyűlés, a szabályszerűségéért a közgyűlés elnöke felel. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. A jogszabály alapján az országos önkormányzat használatába adott épületet, illetőleg épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat tulajdonába kell adni. Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, mely a törvény erejénél fogva a Nektv. 60/A. (4) bekezdése a) pontjának rendelkezései szerint - forgalomképtelen vagyontárgynak minősül. A kisebbségi önkormányzatokat - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogosultságokról a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz. A kisebbségi önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátását szolgálja. Az önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, melynek körét a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határozza meg. A törzsvagyon körébe tartoznak mindazok az ingó és ingatlan vagyonrészek, továbbá vagyoni értékű jogok, amelyek a kisebbségi önkormányzat tulajdonában, kizárólagos használatában vannak, és közvetlenül a kisebbségi közügyek ellátását szolgálják. A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül: 10

11 a) forgalomképtelen a működést biztosító ingatlan vagyonrész, továbbá minden más olyan vagyonrész, amelyet törvény vagy a kisebbségi önkormányzat a szervezetét és működését meghatározó határozatában annak nyilvánít, b) korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvényben vagy minősített többséggel hozott kisebbségi önkormányzati határozatban meghatározott feltételek alapján lehet rendelkezni. Az országos önkormányzatok gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat a Nektv.ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. III.2. A döntési jogkörök, a felelősség szintjei A fenti törvényi szabályokat tükrözi a megbízás teljesítéséhez rendelkezésre bocsátott Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) című dokumentum is. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörei között említi az Önkormányzat részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntést, az intézmény illetve gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozását, megszüntetését. Ugyancsak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a törzsvagyon körének meghatározása. A bizottsági struktúrára vonatkozó szabályok szerint az Önkormányzat rendelkezik Vagyonkezelő Bizottsággal mely részletes feladat- és hatásköre ugyan nem ismeretes de elnevezéséből fakadóan az ingatlan felújításával/hasznosításával kapcsolatos döntéshozatali eljárásban nyilvánvalóan meghatározó szerepe lehet a bizottságnak. Az SZMSZ rögzíti, hogy az Önkormányzat önálló vállalkozási tevékenységet nem végez, és csak olyan vállalkozásban vehet/vesz részt mely a kisebbségi közügyek ellátását nem veszélyeztetheti, és felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. Az Önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit biztosító források között kerültek meghatározásra a vállalkozások hozadékát is magába foglaló saját bevételek, az adományok illetve a hazai és külföldi szervezetek támogatása. Összegezve a fentieket, a hatályos szabályozás alapján a Görög Kulturális Központ célját szolgáló ingatlannal kapcsolatos döntések értelmezésünk szerint a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörét képezik ezért közgyűlési előterjesztés előkészítése szükséges. Ennek keretében tisztázandó az ingatlan besorolása (törzsvagyon körébe tartozik-e vagy sem?), felújításának részletes elsődlegesen a pénzügyi forrást tisztázandó feltételeinek ismertetése, a felújításának illetve jövőbeni üzemeltetésének 11

12 keretében a szervezeti kérdésekben való döntés (a Hivatal látja el ezt a feladatot, vagy intézményt illetve gazdálkodó szervezetet hoz létre az Önkormányzat) és mindezek mellett a jogilag lehetséges közbeszerzési alternatíváknak megfelelő dokumentáció előkészítése. Az SZMSZ szerint testületi előterjesztést az elnök és a helyettesek, a bizottságok és a bizottsági elnökök, a képviselők, a hivatalvezető, és mindazok tehetnek, akiket a képviselőtestület előterjesztés elkészítésére felkér. Amennyiben a beszerzés kapcsán a T. Megbízó döntése nyomán közbeszerzési eljárás lefolytatására kerül sor, az ezzel kapcsolatos döntési jogköröket, felelősséget a Szakvélemény IV.5.1. pontjában tárgyaljuk külön és részletesen. 12

13 IV. KÖZBESZERZÉSI ELŐKÉRDÉSEK A Megbízó tájékoztatása alapján a beszerzés tárgya a Kbt. 25. (1) bekezdés szerinti építési beruházás (kivitelezés) M. Ft. értékben. Építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárási kötelezettséget jelentő értékhatár nettó 15M Ft. 25. (1) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. (2) A 22. (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidőlétesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái). A Megbízó feladat meghatározása alapján azonban lehetséges, hogy a beszerzés tárgya építési koncesszió, amennyiben a szerződésben hasznosítási elemek is jelen vannak. Építési koncesszió esetében a közbeszerzési eljárási kötelezettséget jelentő értékhatár nettó 100M Ft. 26. Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A Megbízó tájékoztatása szerint a tervezési szolgáltatást már megrendelte, így beszerzés tárgya kifejezetten a kivitelezés lenne. A hatályos Kbt. alapján az alábbi kérdések előzetes vizsgálata szükséges: 1. Az Önkormányzat beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik-e? 2. A beszerzés, vagy annak egyes elemei értékelhetők-e a kivételi körbe tartozóként? 3. Amennyiben a beszerzésre közbeszerzési eljárás útján kerül sor, úgy milyen eljárási rendben, milyen típusú eljárás lefolytatása lehetséges? 4. Milyen előírások vonatkoznak az építési szerződésre? 5. Milyen előírások vonatkoznak az építési koncesszió tárgyú eljárásra? Elsőként az Önkormányzat ajánlatkérő mivoltának vizsgálata szükséges, amely jogi szempontú vizsgálata során az alábbiak kerültek megállapításra. 13

14 IV.1. A Megbízó Kbt. hatálya alá tartozásának vizsgálata A Kbt. 2. (1) bekezdése értelmében a törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). Az ajánlatkérő fogalmát a Kbt. a 22. -ban definiálja. 22. (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: ( ) d) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; Előzőekre figyelemmel tehát a Megbízó, mint kisebbségi önkormányzat beszerzései kapcsán főszabályként a Kbt. alkalmazásával köteles eljárni, amennyiben visszterhes szerződést köt. IV.2. A beszerzés Kbt. szerinti kivételi körbe tartozásának vizsgálata A Kbt. az általános kivételi köröket a 29. -ban tárgyalja. A szakasz vizsgálata során arra a következtetésre jutottunk, hogy figyelemmel a beszerzés tárgyára, valamint a megvalósuló beruházás hosszú távú kulturális céljaira, kizárólag a Kbt. 29. (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alkalmazása merülhet fel, figyelemmel a beszerzés tárgyára és értékére. 29. (1) E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni ( ) e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre; A hivatkozott szakasz alapján a beszerzés mentes a közbeszerzési törvény hatálya alól, amennyiben egy nemzetközi szervezet a beruházás megvalósítása tekintetében külön, a Kbt.-ben foglaltaktól eltérő eljárási rendet ír elő. A Megbízóval folytatott előzetes egyeztetések során felmerült, hogy figyelemmel arra, hogy a beruházás végső célja egy a görög kultúrának szentelt önkormányzati intézmény létrehozása, elképzelhető, hogy ezen kulturális cél megvalósítását különböző formában valamely a jog szerint nemzetközi szervezetnek minősülő görög kulturális szervezet, vagy maga a Görög 14

15 Állam támogatná. Amennyiben ez az esetleges támogató szervezet a beruházás megvalósítása tekintetében a hatályos magyar Kbt.-ben foglaltaktól eltérő eljárási rendet, versenyeztetési szabályokat ír elő a beszerzés tekintetében, úgy a Megbízó a 29. (1) bekezdés e) pontja alapján nem közbeszerzési eljárást folytat le, hanem a támogató nemzetközi szervezet eljárási rendjét köteles alkalmazni. Amennyiben tehát a támogató szervezet ilyen irányú kéréssel áll elő, úgy az általa meghatározott eljárási rendelkezések vizsgálata szükséges a továbbiakban. Megjegyzendő továbbá, hogy ez a megoldás biztosítaná a leggyorsabban a beszerzés megvalósítását. IV.3. A közvetlen szerződéskötés Kbt. szerinti lehetőségei Amennyiben a fentiektől eltérően nem számolhatunk valamely támogató nemzetközi szervezet létével, és ezzel összefüggésben a 29. (1) bekezdés e) pontjának az alkalmazhatóságával, úgy a közvetlen szerződéskötés vizsgálatakor mindenképpen közelebbről meg kell néznünk a Kbt. 2/A. -nak a szabályait, mint számba jöhető lehetőséget. 2/A. (1) Nem minősülnek a 2. (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket a) a 22. (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy b) a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezetben a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több, a 22. (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv) mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk. (4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződések határozott időre, legfeljebb három évre köthetők; a szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbíthatók meg, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesültek. A törvényi előírások értelmében nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, és lehetséges a közvetlen szerződéskötés, amennyiben a megbízás az alábbi feltételeknek eleget tesz: a) a társaság az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában áll, b) a társaság éves nettó árbevételének legalább 90 %-a az Önkormányzattól származik, c) az Önkormányzat a stratégiai és ügyvezetési feladatok ellátását illetően teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, 15

16 d) a szerződés(ek)ben foglalt tevékenység közszolgáltatás ellátására vagy annak megszervezésére vonatkozik. A szóban forgó szabályozást a évi XXIX. törvény 1. -a iktatta be. A módosításról rendelkező jogszabály indokolása szerint: a törvény a Kbt. hatálya alól azokat a szerződéseket vonja ki, amelyek csak a jogi látszat szintjén felelnek meg a Polgári Törvénykönyv ából következő azon követelménynek, miszerint egy szerződéshez legalább két olyan, egymástól független félre van szükség, akik, illetve amelyek között a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás folytán a szolgáltatás és ellenszolgáltatás lényeges elemeiről megegyezés jön létre. Ha a jogviszony alanyai - bar külön önálló jogi személyiséggel rendelkeznek - valójában egyetlen szándék és akarat megtestesítői, úgy a polgári jogi megállapodás lényegadó vonása hiányzik." Ebben az esetben tehát csakis saját tulajdonú társaság megbízására lenne lehetőség. Az árbevétellel kapcsolatos feltétel álláspontunk szerint nem jelentene problémát, mivel a forrást az Önkormányzat biztosítaná. Ugyanakkor a Kbt. 2/A. alkalmazása kapcsán problémaként jelentkezik, hogy a hivatkozott szakasz kifejezetten közszolgáltatási feladatokkal történő megbízás esetén ad lehetőséget a közvetlen megbízása, ebben a körben tehát vizsgálandó, hogy egy kivitelezésre irányuló szerződés mennyiben felelne meg ennek a kitételnek. Az állam kötelezettsége, hogy biztosítsa az alapvető közösségi szükségletek megfelelő szintű kielégítését, amennyiben erre a piaci szereplők nem képesek. A közszolgáltatások nyújtása számos formában, és többféle finanszírozási formában történhet. A közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének megszervezésében a tagállamok széles mérlegelési joggal rendelkeznek, ugyanakkor a közösségi jog szabályait e feladatok megszervezése és ellátása során is be kell tartani. Ugyanakkor maga az EU nem a közszolgáltatások fogalmat használja, hanem általános érdekű és általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról beszél. Az EU és az Európai Bíróság is a joggyakorlata során arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy adott szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatássá minősítése a tagállamok hatáskörébe tartozik, és e tekintetben azok széles mérlegelési jogkörrel bírnak, természetesen csak a Bizottság és az EuB említett gyakorlata által szabott keretek között. Ebből ugyanakkor az is következik a mint azt a PM TVI is több esetben megállapította - hogy a Bizottság jogalkalmazási, valamint a EuB ítélkezési gyakorlatában esetről esetre meghúzza azokat a határokat, amelyeken túl egy szolgáltatás már nem tekinthető általános gazdasági érdekűnek. A közösségi és a hazai joggyakorlat vizsgálata alapján egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy egy kivitelezési tevékenység, azaz építési beruházás nem tekinthető közszolgáltatásnak a Kbt. alkalmazása szempontjából, így ezen a jogcímen nem vonható ki a szerződéskötés a Kbt. hatálya alól. Más lehet a helyzet azonban, amennyiben egy szerződés keretében nem csupán kivitelezés megrendelésére kerül sor, hanem kivitelezés és üzemeltetés együttesen kerül meghatározásra. Ebben az esetben vizsgálni szükséges, hogy a Kbt. 28. (1) 16

17 bekezdésének értelmében építési szerződésről, vagy amennyiben az üzemeltetési költségek számszerűen meghaladják a kivitelezés költségeit a szerződéses időszakban szolgáltatási szerződésről van-e szó. 28. (1) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. Álláspontunk szerint összhangban a közösségi jogi gyakorlattal a GKK üzemeltetése, figyelemmel annak kulturális céljaira, közszolgáltatási feladatnak minősíthető, mivel az Ötv. 8. -a kötelező önkormányzati feladatként határozza meg a kisebbségi érdekek védelmét, amely védelem körébe a kulturális értékek megőrzése is beletartozik. 8. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Amennyiben tehát a kivitelezés az üzemeltetéssel együtt kerül a szerződésben meghatározásra, és az üzemeltetés költségei meghaladják a kivitelezését, lehetséges a Kbt. 2/A. alapján egy saját tulajdonú önkormányzati társasággal a szerződéskötés, mivel ebben az esetben a szerződés közszolgáltatás megrendelésére irányuló dokumentumként kezelendő. Ebben az esetben az ajánlatkérő Önkormányzat dönthet úgy is, hogy nem a Kbt. 2/A. -t alkalmazza, hanem él a Kbt. 29. (2) bekezdés h) pontjában alkalmazott lehetőséggel, és önkormányzati rendeletben kizárólagosságot nyújt. 29. ( ) (2) E fejezet szerinti eljárást - a 27. -ban meghatározott szolgáltatások körében - nem kell alkalmazni a következő esetekben: ( ) h) ha a szolgáltatást a 22. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. Ebben az esetben nem feltétel az árbevétel, illetve a saját tulajdon sem, pusztán az a követelmény jelenik meg, hogy a szerződésnek a Kbt. 28. (1) bekezdésének alkalmazásával szolgáltatásra kell irányulnia, és a másik félnek is a Kbt. szerinti ajánlatkérőnek kell minősülnie. Amint az látható, míg a Kbt. 2/A. -a szövegszerűen is tartalmazza a közszolgáltatási feladat követelményére vonatkozó kitételt, addig a 29. (2) h) pontja esetében az alapul szolgáló 17/2004/EK, és 18/2004/EK irányelvek, 17

18 valamint az Európai Közösségek Alapító Szerződésének 2 rendelkezései adják meg a mögöttes tartalmat, amelyet az Európai Unió Bírósága 3 ún. in-house ítéleteiben teljes körűen alátámasztott. A Kbt. tehát a fenti két esetben, a 2/A. -ban, valamint a 29. (2) h) pontban meghatározott esetekben teszi lehetővé a közbeszerzési eljárás mellőzését, és a közvetlen szerződéskötést, amennyiben a beszerzés tárgya közszolgáltatás. Amennyiben azonban ilyen a közbeszerzési eljárás mellőzésével, közszolgáltatási feladatok végzésére irányuló szerződés megkötésére kerül sor, úgy, értékhatártól függően, főszabályként a megállapodásnak meg kell felelnie a Határozatban, illetve a Keretszabályban foglalt összetett feltételrendszernek, amely feltételekre a későbbiekben térünk ki részletesen. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a beszerzés tárgyát képező közszolgáltatás az EU fogalomrendszerében általános érdekű szolgáltatásnak minősül. Ilyenek például a kulturális, turisztikai közszolgáltatási feladatok. Ebben az esetben is alkalmazni kell a Kbt. hivatkozott szakaszait, nem kell azonban megfelelni a Határozat, valamint a Keretszabály rendelkezéseinek, mivel azok rendelkezései csak a gazdasági jellegű közszolgáltatásokra általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozik. IV.4. Beszerzés közbeszerzési eljárás útján - előkérdések Amennyiben a kívánt beszerzés közbeszerzési eljárás útján valósul meg, úgy az alábbi értékhatárok érvényesülnek vonatkozásában. Közösségi rezsim értékhatása Nemzeti rezsim értékhatára Építési beruházás Ft. 15.MFt. Építési koncesszió Ft. 100.MFt. A beszerzés becsült értékének meghatározására nézve a Kbt ai adnak iránymutatást. 2 A továbbiakban: EKSZ. 3 A továbbiakban: EuB. 18

19 35. (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. (2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a 125. (2) bekezdésének c) pontja (135. ) szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében is. (3) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. Az építési beruházás becsült értéke tekintetében a Kbt. az alábbi további segédszabályokat tartalmazza. ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS BECSÜLT ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA 1. A több év alatt megvalósuló építési beruh2. Ha az építési beruházás több részből á esetében: több szerződés alapján kerül teljesítésre a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást mindegyik rész becsült értékét egybe kell Az építési beruházás becsült értékébe be kell építési beruházás becsült értékébe be kell megvalósításához szükséges, az ajánla megvalósításához szükséges, az ajánla rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltarendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg s értékét is. Az építési beruházás megvalósí becsült értékét is. Az építési beruházás me szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás bec nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgá építési beruházás becsült értékébe nem lehet bes értékét az építési beruházás becsült értéké a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék a Kbt. alka beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelés Kbt. alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőle megrendelésére. Ismereteink szerint figyelemmel a beszerzés becsült értékére nemzeti rezsim szerinti általános egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kerülhet sor a 15M Ft. becsült értéket meghaladó építési beruházás, illetve a 100M Ft. becsült értéket meghaladó építési koncesszió esetében, amelynek részletszabályait a Kbt tartalmazza. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás főszabályként hirdetmény közzétételével indul azzal, hogy a Kbt. a ban felsorolja a felhívás kötelező minimális tartalmát. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás tekintetében a jogalkotó igen nagy szabadságfokot kívánt adni a közpénzfelhasználók számára, abban a tekintetben, hogy az ajánlatkérő a nyílt eljáráshoz hasonlóan kizárólag a benyújtott írásbeli ajánlatok alapján kívánja-e eldönteni a versenyt, vagy pedig lehetőséget kínál 19

20 az ajánlattevőkkel történő tárgyalásra is. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő olyan ajánlati felhívással induló egyszerű eljárást kíván lefolytatni, amelyben tárgyalni kíván az ajánlattevőkkel, már az ajánlati felhívásban meg kell határoznia a tárgyalás lefolytatásának menetét, és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait. Tárgyalás esetén megfelelően alkalmazandó a Kbt a, ami meghatározza a tárgyalásos eljárás alapvető szabályait. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatása hirdetmény közzététele nélkül csak a Kbt.-ben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetében lehetséges, ezzel kapcsolatosan a részletes rendelkezéseket a Kbt tartalmazza (1) A 250. (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a) az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; b) az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen eljárás 88. (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást küld; c) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából; d) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; e) a 125. (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3)-(5) bekezdése szerinti eset áll fenn; f) a közbeszerzés ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul; g) a közbeszerzés külképviselet számára történik. A Kbt (1) bekezdésének áttekintése során arra a következtetésre jutottunk, hogy az abban foglalt kivételi lehetőségek sajnos a vizsgált beszerzés kapcsán nem alkalmazhatóak, így az önkormányzat hirdetményes eljárás lefolytatására köteles, amennyiben a beszerzés értéke meghaladja a közbeszerzési eljárást. Előzőeken túl, a Kbt. 21. (3) bekezdése alapján építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetében, ha a közbeszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek nemzeti rezsim helyett a közösségi rezsim szerint kell eljárnia, tudomásunk szerint azonban a beszerzés becsült értéke 650M Ft. alatt marad. A Kbt. igen komoly előrelátást igényel az önkormányzati ajánlatkérőktől a tekintetben, hogy az adott 12 hónapban/költségvetési évben milyen értékű, típusú, tárgyú közbeszerzési eljárásokat kívánnak lefolytatni. A konkrét közbeszerzési eljárásra való felkészülés során a tervezés körében még számos lényeges körülményre kell figyelemmel lennie. Számos esetben előfordul ugyanis, hogy az eljárás megindítását követően azonnal felmerülnek újabb és újabb közbeszerzési kérdések, de az sem ritka, hogy rögtön jogorvoslati eljárás is indul. A közbeszerzési eljárás ütemezése, előre tervezése tehát igen lényeges az ajánlatkérő számára. A 20

21 közbeszerzési eljárás ütemtervét tehát e nagyobb folyamatban kell elhelyezni, ehhez képest kell kialakítani a beruházás/projekt ütemtervét is. Célszerű, ha az ajánlatkérő tartalék idővel is számol, figyelemmel az előre nem látható körülményekre, így például az ajánlatok elbírálásának elhúzódására, vagy jogorvoslati eljárás megindítására, amely amint arra már utaltunk jelentősen növelheti a megvalósulás időszükségletét. Ez különösen jelentős tény az önkormányzatok esetében, ahol egyegy beruházás megvalósulása egyéb háttértényezők okán korántsem mindegy. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás tervezhető minimum időigénye az alábbiak szerint alakul: eljárás hivatali előkészítése: hirdetmény feladása: bontás: bírálat: eredményhirdetés (30/60 nap) kizáró okok igazolása (8 napon belül) szerződéskötés (20-60 nap) ismeretlen 1.nap 25. nap nap között 55.nap nap között nap között Az eljárás kiírásakor az ajánlatkérő szabadon dönthet arról, hogy annak folyamán kíván-e tárgyalni. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő olyan ajánlati felhívással induló egyszerű eljárást kíván lefolytatni, amelyben tárgyalni kíván az ajánlattevőkkel, már az ajánlati felhívásban meg kell határoznia a tárgyalás lefolytatásának menetét, és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait. Tárgyalás esetén megfelelően alkalmazandó a Kbt a, ami meghatározza a tárgyalásos eljárás alapvető szabályait. A nemzeti rezsimbe tartozó egyszerű eljárás esetében a 2/2006. (I.13.) IM rendelet tartalmazza a szükséges hirdetménymintát. Az eljárással kapcsolatos alapinformációkat az építési beruházás ajánlati felhívása (hirdetmény) tartalmazza 4. A nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetében a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg annak elektronikus változatában történik a közzététel. Emellett arra is lehetőség van, hogy a Közbeszerzési Értesítőben 4 A hirdetményminta tartalmát teljes terjedelmében ld a VI.4. számú mellékletben. 21

22 közzéteendő hirdetmény esetében a kérelmező kérje az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő tájékoztató jellegű közzétételt is. A hirdetmények közzétételét a Szerkesztőbizottsághoz intézett külön jogszabályban meghatározott tartalmú - kérelemmel kell kérnie az ajánlatkérőnek, melyhez mellékelni kell a hirdetmény egy példányát, valamint a szerkesztési vagy ellenőrzési díj befizetését igazoló okirat eredeti példányát vagy másolatát. A díjakat mindkét esetben a Közbeszerzések Tanácsának a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A díjat a hirdetmény kéziratoldalainak száma alapján lehet meghatározni, e körben a jogszabály azt is meghatározza, hogy egy kéziratoldalnak az ezerötszáz leütést tartalmazó lap minősül. Amennyiben a számítás végén töredéklapszám jön ki, az ajánlatkérőnek a díjat felfelé kerekítéssel kell megállapítania, azaz a díjat a töredéklap után is meg kell fizetni. A kérelem és mellékletei személyesen vagy kézbesítő útján nyújthatók be a Szerkesztőbizottság Titkárságán, de megküldhetők levélben, telefaxon vagy elektronikus úton is. A benyújtást követően a Szerkesztőbizottság több szempontból is ellenőrzi a hirdetmény tervezetét, így megvizsgálja, hogy a hirdetmény a kötelező minimális tartalommal rendelkezik-e, a díjfizetés megtörtént-e, a hirdetmény megfelele a közbeszerzési jogszabályoknak stb. Az ellenőrzés alapján a Szerkesztőbizottság hiánypótlásra hívhatja fel az ajánlatkérőt. A hirdetmények közzétételének Kbt.-ben meghatározott határideje szempontjából mindig a kérelem feladásának időpontja számít. Amennyiben a hirdetménnyel kapcsolatban hiánypótlásra kerül sor, ez esetben a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott kérelem ismételt feladásának a napja a meghatározó. A közzétételről a kérelmező úgy értesül, hogy a hirdetmény megjelenésének megtörténtéről a Közbeszerzési Értesítő kiadója értesíti, a hirdetmény levonatának öt munkanapon belül történő megküldésével. A közbeszerzési eljárásban csak azon ajánlattevők/részvételre jelentkezők vehetnek részt, amelyekkel szemben a törvényben meghatározott és az ajánlatkérő által előírt kizáró okok nem állnak fenn. E körben az ajánlatkérő mozgástere csak annyiban érvényesül, amennyiben azt a Kbt. kifejezetten megengedi. Vannak olyan kizáró okok, amelyek miatt az ajánlatkérő köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlattevőt, vagy az alvállalkozót a közbeszerzési eljárásból. (kötelező kizáró okok), továbbá vannak olyanok, amelyek miatt az ajánlatkérő nem köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlattevőt, hanem mérlegelheti hogy azokat kizáró okként érvényesíti-e a közbeszerzési eljárásban, feltéve hogy e kizáró okokat az ajánlati vagy részvételi felhívásban külön előírja. (lehetséges kizáró okok). Fontos kiemelni azt is, hogy a kizáró okok egy része az ajánlattevőre, az erőforrás szervezetre, és valamennyi alvállalkozóra vonatkozik, ugyanakkor más részük csak az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében vizsgálható. Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban igazolnia kell, illetve írásban is nyilatkoznia kell, hogy nem tartozik a kötelező, illetve a lehetséges kizáró okok hatálya alá. A közbeszerzési törvény 22

23 meghatározza, azon igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket köteles ajánlatkérő elfogadni. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolási módjait. Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben köteles igazolni azt is, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az alkalmassági követelmények előírásának általános feltételei az alábbiak: a) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az alkalmassági követelményekkel összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. b) Az ajánlatkérőnek az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és tények kérését figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. az egyes beszerzések vonatkozásában külön-külön meghatározza a pénzügyi, gazdasági, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági kritériumokat. Ennek megfelelően Kbt. 66. (1) bekezdése - az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága építési beruházás megrendelése esetében igazolható: pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással; a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak; az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal. 23

24 Előzőeken túl, az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható: az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek; az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek; indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők az előírt alkalmassági követelményeknek a pénzügyi alkalmasság két esete kivételével (ha az alkalmasság igazolása pénzügyi intézménytől származó erről szóló nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással vagy a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásával történik) együttesen is megfelelhetnek. IV.5. A közbeszerzési eljárás általános menete A Kbt. 79. értelmében az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig 24