Víztározás helyzete és időszerű problémái

Átírás

1 Víztározás helyzete és időszerű problémái Előadó: Polgár Károly osztályvezető Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály szeptember 30.

2 Miről is lesz ma szó Víztározásról általában (előnyei, célja, típusai) Tavak és tározók a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén Tanulmányok, tervek, megvalósult beruházások Záportározó építési lehetőségek (DDVIZIG, 1999) Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása (DDVIZIG, 2003) Baranya-csatorna tanulmányterv (HYDROTERV Bt., 2013 szept.) Magyarszéki-tározó Kapos-vésztározó Tározókkal kapcsolatos problémák

3 Jelenlegi helyzet, okok Éghajlatváltozás. A vízforgalomban rövid és hosszú távú változásokat indít el. Gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek (aszály, a hírtelen lezúduló nagy intenzitású csapadék, a fagyhullámok). Egyes területeken az átlagosnál több, ugyanakkor időben nem egyenletesen eloszló, és olykor pusztító csapadékmennyiség várható, ennek következtében megváltozhat a folyók vízjárása, árhullámai. A heves csapadéktevékenység következtében hírtelen kialakuló, gyors levonulású árhullámok okoznak problémát.

4 Helyi vízkáresemények

5 A víztározás célja az, hogy a természetes vízfolyás akár ingadozó, akár egyenletes vízhozamát tározó segítségével szabályozzuk és kiegyenlítsük, mérsékelve ezzel az aszályok és az árvizek káros hatásait. Víztározás előnyei: Alvízi oldalon csökkennek a mértékadó hozamok és szintek Árvízi meder kialakításának költsége alacsonyabb, árvízkárok kisebbek Tározott víz többcélú felhasználása (vízszennyezés estén hígító vizet ad, vízi életteret hoz létre, vízszegény területeken felhasználható vízmennyiséget ad, talajvízszintek kedvezőbben alakulnak) Alvízi szakasz hordalékterhelése csökken A környezetet gazdagítja, Párolgással a mikroklímát javítja, Halnevelési lehetőséget ad.

6 Tározók típusai Telepítési helyük alapján: Síkvidéki vagy dombvidéki Műszaki kialakításuk szerint: völgyzárógátas, hossz töltéses, körtöltéses Funkciójuk alapján: vízgazdálkodási célú, komplex hasznosítású, árvízcsúcs-csökkentő, árvízi vésztározó, záportározó, belvíz tározó. Völgyzárógátas komplex tározás: A völgyzárógátas megoldásnál a tározótér egy része vízgazdálkodási célokat biztosító vizet tart, a tározótér másik része az ún. záportározás feladatait, az árhullám csökkentési feladatát látja el. Árvízi szükségtározó: Vannak olyan létesítmények, amelyek csak záportározási feladatokat látnak el, az érkező víztömeget felfogják, csak annyi vizet eresztenek át, amelyet a tározó alatti mederszakasz szállítani tud. A záportározó a felfogott vizet lassan leereszti és a tározótér az év nagyobb részében üresen áll. A tározótérbe ilyen létesítmények esetén semmilyen építmény elhelyezését nem szabad megengedni. Hasznosítása rét, legelő műveléssel történhet.

7 Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén lévő tavak Üzemeltetési engedéllyel rendelkező Létesítési engedéllyel rendelkező tavak tórendszerek tavak tórendszerek Összesen 301 db 172 db 101 db 36 db 610 db felszín 3 147,07 ha 4 190,92 ha 454,82 ha 256,77 ha 8 049,58 ha Térfogat m m m m m 3 tényleges vízhasználat m m m m m 3 A DDVIZIG működési területén található tavak, tórendszerek Tóhasználat Halastó Horgásztó Jóléti tó Szennyvíz utántisztítás Tározó Árvízcsúcs csökkentő vagy záportározó Egyéb darabszám 361 db 106 db 93 db 4 db 15 db 10 db 21 db

8 Záportározó építési lehetőségek (1999) - tanulmány A DDVIZIG több VIZIG-gel együttműködve adta ki 1999-ben a Záportározó építési lehetőségek című kiadványt, melyben a DDVIZIG a területén lehetséges záportározók műszaki adatait és helyszínrajzait tűntette fel. A záportározók legfontosabb feladata a heves esőzések következtében, jelentős veszteségeket okozó helyi vízkárok megakadályozása. A völgyzárógátba épített műtárgyakkal a heves lefolyást megakadályozva, csak annyi vizet eresztenek át, amennyit a tározó alatti mederszakasz szállítani tud. Záportározók kijelölésének menete: heves lefolyással potenciális veszélyeztetett dombvidéki területek lehatárolása veszélyeztetett területeken lévő települések és egyéb vagyonok közelében, záportározók létesítésére alkalmas helyek kijelölése kijelölt záportározók közelítő méretezésének elvégzése A kiadvány 35 db záportározása alkalmas helyet mutat be.

9 Záportározó építési lehetőségek - tanulmány 1: es átnézetes helyszínrajz

10 Záportározó építési lehetőségek - tanulmány A tanulmányban szereplő záportározók: területe: 57,15 ha térfogata: 929,5 ezer m 3

11 Záportározó építési lehetőségek - tanulmány

12 Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása (2003) A Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása (2003) című kiadvány a vízügyi igazgatóságok munkatársainak közreműködésével, 1999-ben megjelent előbb bemutatott kiadvány folytatásaként jelent meg, melynek célja a dombvidéki kisvízfolyások vízgyűjtőjén, közcélú igények kielégítésre szolgáló tározási helyek feltárása volt. Kiválasztás menete: Legalább 5 ha állandó vízfelület 80%-on biztosított, 10 l/s-ot meghaladó augusztusi vízhozam A kiadvány 21 db tározási lehetőséget mutat be.

13 Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása Tápláló vízfolyás Település Elzárás szelv. (km) Felszíne (ha) Térfogata (ezer m 3 ) hasznosítás célja megvalósíthatóság Gödrei-patak Sásd ,0 200 J,Á *** Gödrei-patak Sásd ,0 185 J,V,Á *** Gödrei-patak Palé ,0 166 Á,H,V *** Gödrei-patak Baranyajenő ,0 83 Á,H,V *** Gödrei-patak Gödreszentm ,0 92 Á,H,V **** Szágyi-patak Szágy ,0 49 Á,H,V **** Felsőmindszenti-patak Bakóca ,0 280 J,Á **** Kisvaszari-patak Gerényes ,0 290 J,H,Á **** Karasica Máriakéménd ,0 280 V,Á *** Karasica Borjád , V,Á **** Völgységi-patak Mázaszászvár ,0 540 J,H,Á *** Nagy-Koppány Koppányszántó ,0 400 J,H,Á *** Orci-patak Orci ,1 900 J,H,Á ** Orci-patak Mernye ,0 410 J,H,Á *** Baté-Magyaratádi vízfolyás Baté ,5 350 J,H,Á **** Szennaberki-patak Szenna ,3 760 J,H,Á **** Rigócz-patak Porrogszentpál ,8 390 J,H,Á * Baté-Magyaratádi vízfolyás Zimány ,4 258 J,H,Á *** Jaba-patak Ságvár ,2 290 J,H,Á **** Pernec-patak Törökkoppány ,3 520 H,Á *** Vasas-Belvárdi vízfolyás Romonya ,5 592 J,H,Á **** Összesen 901, ,0

14 A Baranya-csatorna tanulmányterv előzménye Az elmúlt évtizedben a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területének dombvidékein (Kapos, Baranya-csatorna, Karasica vízgyűjtő) a szélsőséges időjárás következményeként gyakran fordultak elő rövid ideig tartó, heves esők, amelyek hirtelen árvizet ( villámárvíz, angolul flash flood ) okoztak. Ezek az előre nehezen megjósolható, gyors lefolyású árvizek jelentős helyi vízkárokat okoztak a vízgyűjtő lakott-, illetve mezőgazdasági művelésű területein. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2004-ben készítette el a KAPOS VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROJEKT megnevezésű dokumentációt megvalósítás fő elemei között az alábbi célkitűzések szerepelnek a meglévő tározó kapacitások lehetőség szerinti növelése, új tározási kapacitások kiépítése (Minimálisan millió m3 tározótér kialakítása szükséges.) tározóterek felett az oldal vízfolyásokon a természet-közeli vízrendezés tározóterek alatt a Kapos vízgyűjtő alsó szakaszán éves kiegyenlítésű oldaltározó(k) létesítése A Baranya-csatorna vízgyűjtőjén megvalósuló tározó-projekt tehát összhangban van a befogadó Kapos folyó vízgyűjtő-gazdálkodási fejlesztésével.

15 A Baranya-csatorna tanulmányterv A Baranya-csatorna vízgyűjtőjének vízfolyásai mentén különösen nagy károkat okoztak a évi május június havi esőzésekből kialakult árhullámok. Az Igazgatóság a HYDROTERV Bt.-vel elkészítette A tározási lehetőségek a Baranya-csatorna vízgyűjtőjén című műszaki tanulmánytervet. A tanulmányterv célja az volt, hogy megvizsgálja a tározó építési lehetőségeket a Baranya-vízgyűjtőjén és állapítsa meg mennyi szabad tározóvíz-kapacitás bővítésre lenne szükség, ahhoz hogy a Baranyacsatorna kiöntésmentesen tudja levezetni az engedélyezett mértékű kiépítési vízhozamot, csökkentve ezzel a Kapos folyó terhelését is. Szükséges szabad tározókapacitás: m 3

16 Tanulmányterv által javasolt tározók

17 Tanulmányterv által javasolt tározók Részvízgyűjtő Kisvaszari-vízfolyás Helye kmsz Tározó megnevezés Vízfelszín ÜV Tározási térfogat ÜV Vízfelszín ÁV Tározási térfogat ÁV Szabad záportározási kapacitás Hasznosítás Költségek (ha) (ezer m 3 ) (ha) (ezer m 3 ) (ezer m 3 ) (millió Ft) Gerényesi tározó komplex Kisvaszari tározó Gödrei-vízfolyás Gödreszentmártoni tározó komplex 602 Szágyi-patak Szágyi tározó Felsőmindszenti-vf Bakócai tározó Orfűi-patak Husztóti tározó Liget-Oroszlói-vf Felsőegerszegi tározó árvízcsúcscsökkentés árvízcsúcscsökkentés árvízcsúcscsökkentés árvízcsúcscsökkentés árvízcsúcscsökkentés Összesen: Baranya-csatorna Magyarszéki tározó komplex Összesen: Az összes tározó megépítésével elérhető lenne a szükséges szabad tározóvíz kapacitás 132

18 Magyarszéki tározó átnézetes helyszínrajza

19 Magyarszéki tározó 1. A tározó a legnagyobb tározási kapacitással valósítható meg, amely által vízkárenyhítés szempontjából jelentős a fontossága. A Baranya-csatorna felső szakaszáról, valamint a Kaszárnya-patakon érkező árvizek visszatartását biztosítja. A komplex hasznosíthatósága miatt további gazdasági lehetőségeket teremt a térségben. Fontosabb mérföldkövek: A tározási lehetőségek a Baranya-csatorna vízgyűjtőjén (2013. szeptember) Magyarszéki tározó előzetes vizsgálat (Productus Kft., április) Magyarszéki tározó elvi vízjogi engedélyezési terv (Csillagterv Kft április) Magyarszéki tározó EVD határozat (Baranya M. Kormányhivatal, február) Magyarszéki tározó elvi vízjogi engedély (Baranya M. Kormányhivatal, február) Építés, bontás október Építés, bontás várható befejezése április Projekt befejezése november

20 Magyarszéki tározó 2. Vízgyűjtő megnevezése Vízbázis Tározó típusa Tározó üzeme Tározó hasznosítása Magyarszéki tározó adatai Kapos Baranya-csatorna felszíni vízkészlete Dombvidéki, oldalvölgyi, hossztöltéses Állandó Komplex, árvízcsúcscsökkentés, víztározás Érkező mértékadó vízhozam NQ 1% =34,0 m 3 /s Távozó, csökkentett vízhozam NQ 10% =12,0 m 3 /s Állandó vízszint (ÜV) Vízfelszín ÜV szinten 151,00 mbf 28,0 ha Tározási térfogat ÜV szinten m 3 Legnagyobb vízszint (ÁV) Vízfelszín ÁV szinten 153,00 mbf 54,0 ha Tározási térfogat ÁV szinten m 3 Szabad árvíztározási kapacitás m 3 Magyarszéki tározó tervezett munkálatai: Hossztöltés építés Baranya-csatorna mederrendezés, fenéklépcső építés Központi műtárgy építés Tápzsilip és tápcsatorna építés Magyarszéki haltárolóknál acél tápcső átépítés Vész-árapasztó építés Oldalbukó építés Vízkivételi cső építés

21 Kapos vésztározó Kapos folyó földrajzi elhelyezkedése A Kapos folyó a Dél-dunántúli Régióban 3 megyét érintve a somogyi Kiskorpádtól eredve Tolnanémedinél torkollik a Sióba. Hossza megközelítőleg 110 km, Vízgyűjtő területe több mint 3100 km2 Fenékszint magasság a torkolatnál: 92,70 mbf, a felső határánál: 148,60 mbf, melyekből az átlagos fenékesés ~ 0,50 m/km. A vízgyűjtő a Dunántúli-dombság Belső-Somogy, Külső-Somogy, Tolna-Baranyaidombság és a Baranyai-szigethegység egyes területeit foglalja magába, melyből a KDTKÖVÍZIG működési területére közel 900 km2, a fennmaradó cca km2 a DÉDUKÖVÍZIG területére esik.

22 2005. évi kiöntések Cseri híd Cseri és a Kecelhegyi Telephely a Cseri híd feletti szakasz jobb partján úti híd és környéke híd közötti szakasz Vasvári Pál, Iszák u. Kecelhegyi híd Vasvári Pál, Iszák u.

23 A Fészerlaki vízmérce adatai alapján, a Kaposvár belterületi szakaszra számított különböző valószínűségű vízhozamok: Q1% = 34,7 m 3 /s Q3% = 27,5 m 3 /s Q20% = 16,0 m 3 /s Q33% = 12,0 m 3 /s A belterületet terhelő becsült LQ = 40 m 3 /s volt. A belterület megfelelő árvízi biztonságának megteremtéséhez, a számítások szerint m 3 vízmennyiség visszatartása szükséges a város feletti völgyszakaszon. A vésztározó víztérfogata, a műszakilag kialakítható 132,80 m Balti feletti mértékadó árvízszint (MÁSZ) mellett: m 3. Ez a biztonság javára m 3 -rel (~12 %-kal) nagyobb kapacitás. A tervezett vésztározó a Kapos km szelvényébe tervezett völgyzárógát megvalósításával alakul ki, és mértékadó árhullám előfordulásakor a vízfolyás km szelvényéig terjedő völgyszakasz kerülne elöntésre. A vízgyűjtőterület nagysága a tervezett völgyzárógát szelvényében: 260 km 2.

24 Mértékadó árvízszint :132,80 m Vízfelület árvízszinten:104 ha Vízérfogat árvízszinten: m3 Átlag vízmélység:1,62 m Maximális vízmélység:3,40 m Kapos vésztározó helyszínrajz

25 Kapos vésztározó látványtervek

26 A központi és az árapasztó műtárgy

27 A központi és az árapasztó műtárgy víz felöli oldala

28 1. Hossztöltés Táblás zsilip

29 Ikeráteresz

30 2. Hossztöltés Táblás zsilip

31 Felszíni vízmérce

32 Tározással kapcsolatos problémák Feliszapolódás (hordalék lerakódás) Vízszint emelés (a hordalék lerakódás mérséklése miatt emeli a vízszintet az üzemeltető) Előürítés rendje (árvízi helyzetben) Vízhasználat megosztás (tulajdonviszonyok változása a privatizáció idején) Felügyelet (az illetékes hatóság nem ismeri a helyi viszonyokat) Iszapelhelyezés Létesítés problémái (tervezési és adminisztrációs nehézségek) Üzemeltetés problémái (művelési ágból kivett területek)

33 Tározással kapcsolatos problémák Vízhasználat megosztás (tulajdonviszonyok változása a privatizáció idején)

34 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!