DÉL-DUNÁNTÚL VIZGAZDÁLKODÁSA

Átírás

1 DÉL-DUNÁNTÚL VIZGAZDÁLKODÁSA MMK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI TAGOZAT KIBŐVÍTETT ELNÖKSÉGI ÜLÉS Pecze János műszaki igazgató-helyettes

2 VÍZIG ismertető Működési terület: km 2 (3. legnagyobb műk. területű igazgatóság, legkisebb létszám) - Baranya, Somogy, Tolna m település /29 város/ Tolna megye ezer lakos - Jellemzően dombvidéki - Sűrű vf. hálózat 3300 km - Duna, Dráva, Balaton - Több, mint 700 tó Somogy megye Baranya megye - Öntöző főmű, kettős működésű csatorna nincs

3 Vízig ismertető Területi egységek FELÜGYELŐSÉGEK Kaposvári Szakaszmérnökség Fonyódi Felügyelőség Kaposvári Felügyelőség Nagyatádi Felügyelőség Barcsi Felügyelőség Barcsi Hajózási Felügyelőség Balatonőszödi Felügyelőség Pécsi Szakaszmérnökség Pécsi Felügyelőség Drávasztárai Felügyelőség Villányi Felügyelőség Sásdi Felügyelőség

4 DÉL-DUNÁNTÚL DOMBORZATI VISZONYAI Tipikusan dombvidéki terület. A legmagasabb pontja 611 m, a legmélyebb 88 m a tenger szintje fölött. A terület 80 %-a a mbf szintek közé esik. A sík területek a Duna, Dráva és a Balaton mentén vannak.

5 Lefolyási viszonyok Dél- Dunántúlon Közepes fajlagos lefolyás a Dél-Dunántúlon q = 1,5-5,0 l/s,km mm/év Dél-Dunántúl az ország csapadékosabb részéhez tartozik, de a Balaton parti és a keleti területek az országos átlag közeliek.

6 Dél-Dunántúl kivétel Magyarországon a felszíni vizek mennyiségének és minőségének meghatározója: 96% külföldi eredet

7 A TERÜLET FŐ BEFOGADÓI ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ VÍZGYŰJTŐ TERÜLET VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁSI ADOTTSÁGOK A terület fő befogadói a peremeken helyezkednek el, míg a vízigények a belső részeken koncentrálódnak. A dombvidéki jelleg korlátozza a víz átvezetéseket. A területen eredő vízfolyások vízkészlete lekötött. Jelentősebb új vízhasználat csak a készletek időbeni átcsoportosításával biztosítható

8 millió m3 Dél-Dunántúlon a halas(horgász)tó a jellemző felszíni vízhasználat VÍZHASZNÁLATOK FELSZÍNI VÍZBŐL 2015-BEN lekötés tényleges 0

9 Az EU Víz Keretirányelv szerint kategorizált víztestek Természetes felszíni víztestek: 38 db Természetes vízfolyás víztest: 37 db Természetes állóvíz víztest: 1 db Erősen módosított felszíni víztestek: 132 db Erősen módosított vízfolyás víztestek: 108 db Erősen módosított állóvíz víztestek: 24 db Mesterséges felszíni víztestek: 17 db Mesterséges vízfolyás víztestek: 16 db Mesterséges állóvíz víztestek: 1 db

10 29% 8% 30% 16% 17% Vízfolyás víztestek ökológiai állapota Jó Mérsékelt Gyenge Rossz Adathiány

11 A VÍZGYŰJTŐK SZABAD VÍZKÉSZLETE ÉS LETERHELT

12 Árvízvédelem DDKÖVÍZIG kezelésében lévő dunai védvonal Jellemzői: hossz: 19,86 km ebből támfal: 1,5 km gátőrjárások: 3 db árv. központ: Mohács mentesített árterület: 53 km2 Horvát területen még 6,75 km-nyi kapcsolódó hossz. A bal parton az ADUVÍZIG védekezik.

13 DDVIZIG kezelésében lévő drávai védvonalak Drávasztárai szakasz Drávaszabolcsi szakasz hossz (km) 42,386 45,005 gátőrjárások (db) 3 4 árvízvéd. közp. Drávasztára Drávaszabolcs mentesített árt. (km2) 145,5 149,8

14 Védekezés Dunaszekcsőnél

15 A szélsőségek egyre gyakoribbak A Karasica Villánynál (660 km 2 )

16 Helyi vízkár Pécsett 2010

17 Helyi vízkár Kaposváron 2005

18 Víz Keretirányelv 2000 Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés részvízgyűjtői A cél: a vizek jó ökológiai állapota

19 A vízgyűjtő tervezés alegységei és a tervezés megosztása

20 A Dráva helyenként természetes folyó Elfogadott bioszféra rezervátum területek Természetes nagy dinamikájú folyószakaszok Egyéb, jellemzően közel természetes folyószakaszok Átalakított folyószakaszok

21 Olaszország 86,4 km2 Területi elhelyezkedés Ausztria ,5 km2 Hossza: 733 km Vízgyűjtő területe: km2 Átlagos csapadék a vízgyűjtőn: 990 mm Vízhozam: m3/s Átlagos vízhozam Magyarországon: 500 m3/s Vízjáték Barcsnál: 775 cm (min -157, max cm) Magyarország 8.431,4 km2 Ered: Dél-Tirolban, Olaszország területén Szlovénia 4.972,4 km2 Horvátország 7.134,3 km2 Duna 1382 fkm Dunai torkolat Horvátország területén

22 DRÁVA KÉPEK kavicszátonyok holtágak, mellékágak magaspart szabályozási művek

23 DRÁVA VÍZJÁRÁSÁNAK JELLEMZŐI közepes kisvízhozam (KKQ): 240 m3/s középvízhozama (KÖQ): 500 m 3 /s legnagyobb vízállása (LNV): 596 cm legnagyobb vízhozama (LNQ): 2500 m 3/ s a vízállások és vízhozamok tendenciája is alátámasztja a meder mélyülésére vonatkozó megfigyeléseket esése: cm/km középsebessége: 0,8 1,8 m/s vízjárása: kiegyenlített, de van erőművi hatás napi vízszintingadozás: cm/nap

24 Vízhozam Q (m 3 /s) A Dráva magyarországi szakasza - Vízjárási jellemzők Sokéves havi középvízhozamok 8,00 Dráva és mellékvízfolyásai eltérő vízjárása ,00 6,00 5,00 Dráva maximuma: Júniusi csapadék-maximumok miatt 400 4,00 Dráva Alpok magasabb régióinak ,00 2,00 Fekete-víz Babócsai-Rinya hóolvadásából Hónap 1,00 0,00 Mellékvízfolyások maximuma: helyi hóolvadásból adódóan Dráva és mellékvízfolyásainak havi középvízhozamai (KÖQ) Eltérés jelentősége: nyári, vízhiányos időszakban rendelkezésre álló drávai vízkészlet!

25 Erőművek a Dráván Ausztria Szlovénia Horvátország Magyarország Novo Virje 1. Dubrava Cakovec Varazsd Formin Zlatolicje Mariborski otok Fala Ozbalt Vuhred Vuzenica Dravograd Lavamüd Schwabeck Edling Annabrücke Ferlach-Maria rain Feistritz-Ludmannsdorf Rosegg-St Jakob Villach Kellerberg Paternoin fkm 22. Strassen-Amlach

26 A Dráva meder vándorlása 300 év alatt (VIZITERV 1967)

27 Dráva szabályozás 1784 után, II. József uralkodása idején voltak az első szabályozások. Ezek kanyarátvágások voltak, összesen 62 db. 40 %-kal rövidült a Dráva folyó. A Dráva szabályozás az I. és a II. világháború között megszakadt. Magyar- Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság I. ülésszaka (1957) a szabályozási munkákat közös együttműködéssel végzi a két Fél ig mindkét fél csak saját területén végezte 1968-tól az országhatár helyzetétől függetlenül bal parton a magyar Fél, jobb parton a jugoszláv Fél végez szabályozási munkákat Napjainkban a Dráva Barcs alatti szakasza szabályozott, Barcs felett közepesen szabályozott. Újabban a szabályozási munkák kizárólag a hidraulikailag kedvező lefolyási szelvény és kanyarulati viszony kialakítására, a hajózási útvonal biztosítására irányulnak.

28 A Dráva meder mélyülését az erőművi hatásokon felül a mederanyag eltávolítás is fokozta

29 VÍZFOLYÁSOK, CSATORNÁK KEZELÉSI VISZONYAI A Dráva meder mélyülését az erőművi hatásokon felül a mederanyag eltávolítás is fokozta előtt VIZIG kezelésben 723 km 2014-ben átvett társulati kezelésű 2511 km + 9 db sziv.telep (Folytonossági hiányok a rendszerben)

30 millió m3 IVÓVÍZ ELLÁTÁS A mennyiségi ellátottság közel 100 %-os. Az ivóvíz minőség javítási programban érintett települések A minőség javítása folyamatban van IVÓVÍZ FELHASZNÁLÁS 2015-BEN lekötés 15 tényleges összesen hasadék víz réteg víz talaj víz

31 Védett ivóvízbázisok üzemelő távlati

32 Vízvédelmi szempontból érzékeny területek

33 Szennyvíz elvezetési agglomerációk(2000 LE felett) a DDVIZIG területén A sok kistelepülés közművesítése nehézségekbe ütközik a pályázati lehetőségek szűkössége miatt. Az előző ciklusban 40 db település adott be sikeres pályázatot, de a beruházások forrás átcsoportosítás miatt elmaradtak. Jelenleg a VOP pályázatok véleményezése zajlik (19 db)

34 Vizek fiziko-kémiai elváltozásait okozó terhelések Települési szennyvízbevezetések 54 települési szennyvíztisztító telep, 196 közművesített település Összesen 27 millió m 3 /év tisztított szennyvíz-, 2168 t/év N- és 174 t/év P-kibocsátás Az 54 telepből 20-nak jelentős a hatása a befogadóra, 19 db-nak lehet, hogy jelentős

35 Nemzetközi kapcsolatok - feladatok Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázat kezelési terv egyeztetése Nagyvízi mederkezelési terv egyeztetése - pozitív állásfoglalást kaptunk Bakánkai szivattyútelep üzemeltetésének revíziója Vízkészlet-megosztásra vonatkozó szabályzat Egyenérték nyilvántartás újratárgyalása Kölcsönös segítségnyújtási szabályzat vízkárveszély esetére Meteorológiai és hidrológiai adatok cseréje Dráva hajóútjának kitűzése és fenntartása Hajózási egyezmény felülvizsgálata Új szerepkör a Vízminőség-védelmi Albizottságban Közös projektek Célja: forráspótlás, kapcsolatteremtés, tapasztalatcsere

36 Közfoglalkoztatás A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2006 óta vesz részt közfoglalkoztatási programokban. Mára a térség legjelentősebb közfoglalkoztatójává vált. Létszámok alakulása között

37 Szervezeti struktúra Állományi engedélyezett és betöltött létszám jelenleg 197 fő. Problémák: Létszámhiány: 15 fő őr, sziv. gépész 8 fő, gépkezelő 10 fő A korösszetétel kiegyensúlyozatlan Szakmai képzettség, tapasztalat Felülreprezentált az év közötti korosztály, ők nagyrészt az A-E fizetési osztályba tartoznak, és a Szakaszmérnökségen dolgoznak.

38 Pályázataink Ős-Dráva projekt 11 milliárd Ft Magyarszéki tározó 1,9 milliárd Ft Ordacsehi Szivattyútelep rekonstrukciója 68 mft Balaton déli parti vízfolyások rekonstrukciója 8,5 milliárd Ft INTERREG V-A pályázatok 7 db, összesen e EURO

39 ŐS-DRÁVA PROGRAM vízgazdálkodási fejlesztés május: Ős-Dráva Program Vízgazdálkodási koncepció aktualizálása október: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása KEHOP-1.3.0/2015. felhívás megjelenése 2015.december: OVF-DDVIZIG konzorcium pályázati anyag elkészítése 2016.január: OVF-DDVIZIG konzorcium pályázati anyag műszaki tartalmi részleteinek finomítása A vízkormányzás átalakításának szükségessége Ormánság egyre gyorsabb ütemű kiszáradása, szélsőséges vízjárás Okok: - Dráva medrének süllyedés - iparszerű nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés és az ahhoz kapcsolódó melioráció - nem megfelelő vízgazdálkodási gyakorlat (felszíni vizek minél gyorsabb levezetése) - talajvíz süllyedése - éghajlatváltozás (egyre szélsőségesebb időjárási körülmények)

40 A tervezett vízgazdálkodási fejlesztés műszaki beavatkozásai

41 A Magyarszéki tározó Magyarszék és Magyarhertelend községek határában, a Baranya-csatorna km szelvényei között, a bal parton kerülne kialakításra. A tervezett Magyarszéki tározó jellemző adatai: - Vízgyűjtő megnevezése: Kapos - Vízbázis: Baranya-csatorna felszíni vízkészlete - Tározó típusa: dombvidéki, oldalvölgyi, hossztöltéses - Tározó üzeme: állandó - Tározó hasznosítása: komplex, víztározás, árvízcsúcs-csökkentés - Érkező mértékadó vízhozam: NQ1% = 34,0 m 3 /s - Távozó, csökkentett vízhozam: NQ20% = 12,0 m 3 /s - Állandó vízszint (ÜV): 151,00 m B.f. - Vízfelszín ÜV szinten: 28,0 ha - Tározási térfogat ÜV szinten: m 3 - Legnagyobb vízszint (ÁV): 153,00 m B.f. - Vízfelszín ÁV szinten: 54,0 ha - Tározási térfogat ÁV szinten: m 3 - Szabad árvíztározási kapacitás: m 3

42 BALATON D-I KISVÍZFOLYÁSOK VÍZELVEZETŐ KÉPESSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA A MEGEMELT BALATONI ÜZEMVÍZSZINT FIGYELEMBE VÉTELÉVEL 1821 / 2015 es Korm.határozat alapján elfogadta a Balaton Területfejlesztési Koncepciót ( ) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Programot ez egy komplex fejlesztési program Nevesítés: A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával. Forrás: KEHOP 1 Keret: 35 mrd Ft Tudomásunk szerint ebből 8,5 mrd Ft lesz a kisvízfolyások rendezésére

43 Köszönöm a figyelmet!