Üvegszállal er!sített polipropilén kompozitok kúszási tulajdonságainak jellemzése

Átírás

1 M"anyagok vizsgálata Üvegszállal er!sített polipropilén kompozitok kúszási tulajdonságainak jellemzése Bakonyi Péter * PhD hallgató, Dr. Vas László Mihály * tudományos tanácsadó 1. Bevezetés A h!re lágyuló polimereket és kompozitokat az ipar számos területén alkalmazzák. Ezek mechanikai tulajdonságai szerkezetükön túl különféle környezeti változóktól is függnek, így a h!mérséklett!l, a páratartalomtól és az id!t!l is. Már alacsony h!mérsékleten is jelent!s kúszást és feszültségrelaxációt mutatnak, ami megköveteli a termék kúszási igénybevétel szempontjából is helyes, azaz maximálisan megengedett deformációra való tervezését. A kúszási és feszültségrelaxációs viselkedést általában és legegyszer"bben két idealizált anyagmodellb!l, a Hooke-törvényt követ! ideálisan rugalmas testb!l, és a Newton törvényt követ! viszkózus elemb!l felépített soros (Maxwell), párhuzamos (Kelvin-Voigt), illetve összetett (Standard-solid, Burgers stb.) modellek segítségével szokás jellemezni [1]. Ezekkel a modellekkel a lineárisan viszkoelasztikus viselkedés" anyagokat lehet megfelel! pontossággal leírni a kis nyúlású tartományban, felette nemlineárisan viszkoelasztikus leírásra van szükség. A nemlineáris viszkoelasztikus viselkedés közelítéséhez a lineáris viszkoelasztikus modell alapegyenleteinek általánosításával, nemlineárisan viszkózus modellelemeket, és a polimerek valós szerkezetét figyelembe vev! elméleteket alkalmaznak. Williams, Landel és Ferry sikeresen használták a változó transzformációt amorf termoplasztikus polimerek h!mérséklet-id! összefüggésének meghatározásában [2]. A h!mérséklet-id! összefüggés eltolási tényez!jét becsl! függvény lehet még részlegesen kristályos polimereknél Arrhenius, vagy a fémötvözeteknél használatos Vogel-Fulcher-Tamman összefüggés is [3]. Siengchin és Karger-Kocsis mérési és számítási eredményekre (WLF, Arrhenius és polinom egyenlet) alapozva mutatták be az er!sítetlen és nanorészecske er!sítés" PA-6 eltolási tényez!jének h!mérsékletfüggését [4]. A polimerek kúszásával foglalkozó kutatások túlnyomó többségében az elvileg legegyszer"bb húzó igénybevétellel terhelve tanulmányozzák az anyagok kúszási viselkedését. Legtöbbször a vizsgálandó anyagon, terméken néhány el!re megválasztott terhelési szinten [5], vagy azonos terhelési szinten, de eltér! h!mérsékleten végzett, rövid (néhány perc), illetve hosszú távú (több hónap) mérések alapján igyekeznek a kúszás során létrejött nyúlást meghatározni és modellezni. Másfel!l, a gyakorlati végrehajthatóság szempontjából el!nyösebb a szakítógéppel vagy DMA berendezéssel végzett hajlítóvizsgálat, amelyet ritkábban ugyan, de szintén alkalmaznak a kúszási viselkedés tanulmányozására. Mindezek esetében általában a mért deformáció, vagy a kúszási engedékenység (creep compliance) értékével jellemzik a vizsgált anyagot, és a különböz! h!mérsékleteken mért kúszásvizsgálatok eredményeib!l mestergörbét szerkesztenek [6, 7]. A Vas és Nagy által kidolgozott módszer a szakítógörbe egyfajta deriváltjával képzett, lineárisan viszkoelasztikus kúszásgörbe-becslés nemlineáris változó-transzformációjával ad a valódi, mérhet! kúszásgörbére becslést [8, 9]. Közleményünkben fröccsöntött polipropilén és alkalmazástechnikai szempontból fontos er!sít!szál-tartalmú, üvegszállal er!sített polipropilén kompozitok er!vezérelt szakító- és hárompontos hajlító méréseinek, valamint húzó- és hajlító igénybevétel", különböz! terhelési szinteken végzett kúszásvizsgálatainak eredményeit mutatjuk be. 2. Anyagok és vizsgálati módszerek A mérésekhez használt er!sítetlen és üvegszállal er!- sített polipropilén próbatestek mátrixanyagaként az antisztatizáló adalékanyagot és gócképz!t tartalmazó Tipplen H949A PP homopolimert (TVK, Magyarország) választottuk. Er!sít!anyagként SV EC típusú (JOHNS MANVILLE, Csehország), szilánvegyülettel polipropilénhez felületkezelt vágott üvegszálat (névleges hossz: 4,5 mm, névleges átmér!: 13 #m) használtunk. Az er!sít! szálakat 5, 10, 20, 30 és 40 tömeg% arányban, BRA- BENDER Plasti-Corder extruder berendezésben, C h!mérséklet program szerint kevertünk a mátrixhoz. A szál-mátrix adhéziót az üvegszál tömegének 2%-át kitev!, maleinsav-anhidriddel ojtott polipropilénnel (Orevac CA100, ARKEMA) javítottuk. Az extrudátumot SB PLASTICS MACHINERY GRS202 típusú gépen granuláltuk. Az er!sítetlen polipropilén próbatestekhez használt anyagot, a hasonló termikus el!élet elérése végett, a kompozitokéval azonos körülmények közt újraextrudáltuk és granuláltuk. * BME, Polimertechnika Tanszék évfolyam 9. szám

2 A szakirodalom polipropilén fröccsöntésére vékonyfalú termékekhez MFI = g/10 perc, míg vastag falú termékekhez MFI$= 5 20 g/10 perc folyóképesség" fröccsanyagot ajánl [10]. Az extrudált er!sítetlen és száler!sített granulátumok folyási tulajdonságait CEAST típusú, számítógép-vezérlés" kapilláris plasztométerrel vizsgáltuk meg, és a fröccsparamétereket ennek alapján állítottuk be. A folyási mutatószámot az ISO 1133 szabvány alapján, 230 C h!mérsékleten, 2,16 kg terhelés mellett határoztuk meg (1. táblázat), mely az üvegszáltartalom függvényében gyorsan, hiperbolaszer"en csökken kis szórások mellett (1. ábra). Névleges 1. táblázat. A PP kompozitok tényleges száltartalma és folyási tulajdonságai tömeg% MFI 230 C; 2,16 kg g/10 perc Tényleges ,3±0,5 5 4,9 20,2±0, ,4 18,6±0, ,4 12,9±0, ,1 10,8±0, ,7 8,2±0,7 1. ábra. A folyási mutatószám az üvegszáltartalom függvé - nyében A tényleges üvegszál-, és tölt!anyag-tartalom meghatározása céljából a fröccsöntött próbatestek középs!, párhuzamos szakaszait kiégtettük. A szerves mátrixanyagot el!ször kerámiacsészékben, gázég! fölött, majd Nabertherm izzítókemencében további 20 perc alatt, 600 C-on elégettük. A csészében ezután csak a szervetlen, nem éghet! tölt!- és er!sít!anyagok maradtak vissza, ez az ún. izzítási maradék. Kimutattuk, hogy a regranulált polipropilénb!l fröccsöntött er!sítetlen próbatestek nem tartalmaznak semmilyen tölt!anyagot, míg a kompozit próbatestek párhuzamos, a húzó-, és hajlító igénybevétel" mérések szempontjából fontos szakaszára es! száltartalma megfelel a névleges értéknek. A szakító- és hajlítóvizsgálatokhoz egyaránt alkalmazható, az MSZ EN ISO 527-2:1999 szabvány szerinti 1A típusú, piskóta alakú próbatesteket fröccsöntöttünk AR- BURG Allrounder 320C fröccsönt! gépen. 190 C-os ömledékh!mérsékleten, az üvegszáltartalom függvényében változó, bar fröccsnyomást, és bar utónyomást használtunk. A kétfészkes fröccsszerszámot 25 C-ra temperáltuk. ZWICK Z-005 típusú, számítógép vezérelt univerzális szakítógépen, 50 N/s felterhelési sebesség", er!vezérelt szakítóvizsgálatokat hajtottunk végre minden er!sít! - anyag-tartalom esetén, majd a mért átlagos húzószilárdság alapján 1 órán át mértük a kúszást az ipari alkalmazás szempontjából legfontosabb er!sítetlen, valamint 30 és 40 tömeg% üvegszál tartalmú kompozitokon. A kúszásvizsgálatokat 23±1 C-on, a mindenkori anyag húzószilárdságának 10, 20, 30, 40, 50, 60, 65, 70, 75, 80, 85, 90 és 95%-án végeztük. A terhel!er! eléréséig a szakítóvizsgálatokhoz 50 N/s felterhelési sebességet alkalmaztunk. ZWICK Z-020 típusú, számítógép vezérelt univerzális mér!berendezésen, 20 N/s felterhelési sebesség", er!vezérelt, hárompontos hajlító vizsgálatokat végeztünk 64 mm alátámasztási távolság mellett minden er!sít! - anyag-tartalomra. A hajlítóvizsgálatok a próbatest töréséig, vagy az esetünkben alkalmazott maximális, 14 mm lehajlásig tartottak. Er!sítetlen próbatesteknél a 6,4 mm határlehajláshoz (támaszköz 10%-a) tartozó átlagos hajlítófeszültség 10, 20, 30, 90, 100, 110 és 120%-os értékén, szobah!mérsékleten (23±1 C), 1 órán át mértük a kúszást. A 30 és 40 tömeg% üvegszállal er!sített próbatestek a 6,4 mm lehajlási érték elérése el!tt eltörtek, így ezeknél a 3,2 mm lehajláshoz tartozó átlagos hajlítófeszültség 10, 20, 30, 90, 100, 110 és 120%-os értékén mértük a kúszást. A kúszásvizsgálatok során a terhel!er!t a hajlítóvizsgálatoknál használt felterhelési sebességgel (20 N/s) értük el, majd a névleges értéken tartottuk. 3. Mechanikai tulajdonságok Az MSZ EN ISO 527-2:1999 szabvány szerinti 1A típusú, piskóta alakú próbatesteket minimum 1 hetes, szobah!mérsékleten történ! pihentetés után mértük. A húzó-, illetve hajlító igénybevétel" kúszásvizsgálatok terhelési szintjeit az er!vezérelt szakító- és hárompontos hajlítóvizsgálatok eredményei alapján határoztuk meg. Fröccsöntött termékekben a száltartalom eloszlása nem egyenletes a teljes keresztmetszeten. A mag-héj effektus szerint a héjrétegben, ahol a fröccsöntés során legnagyobb a fellép! nyíróer!, a szálak a folyás irányába állnak be. Húzó igénybevétel során ezek a részek viselik a legnagyobb terhet, hajlításnál a teherviselés szempontjából legfontosabb húzott és nyomott zóna esik a próbatest héjrétegébe. Moldflow Plastic Insight programmal végzett szimuláció szerint, a héjban az er!sít!szálak évfolyam 9. szám 349

3 3. ábra. Átlagos szálhossz az üvegszáltartalom függvényében 2. ábra. A próbatest töretfelületéb!l kiálló szálvégeken megfigyelhet! mag-héj szerkezet tömeg% 2. táblázat. Átlagos szálhossz és szórás meghatározása Mintaszám darab Átlagos szálhossz "m Szálhossz szórása "m mintegy 85 90%-a folyásirányban orientálódott. A magban, ahol a nyírás kisebb volt, er!sen statisztikus orientációról beszélhetünk, míg a gát közelében, az ömledék által utoljára kitöltött részeken a szálak a próbatest hossztengelyére mer!legesen rendezettek. A töretfelületr!l készült pásztázó elektronmikroszkópos (JEOL 6380LVa, Japán) felvételen megfigyelhet! (2. ábra), hogy csupán kis számú kihúzódásra utaló üreg látható, a mátrixból kihúzódott hosszú er!sít!szálak aránya elenyész!, a látható szálak kis kihúzódási hossz (<0,1 mm) mellett, közel t!ben törtek. A tényleges száltartalom meghatározása során visszamaradt, a fröccsöntött próbatestek er!sít!szálaiból vett mintákon optikai mikroszkóppal (Olympus BX 51, Japán), a hozzá tartozó AnalySIS Steel Factory 5.0 képfeldolgozó szoftverrel meghatároztuk az átlagos szálhosszt (2. táblázat) és a szálhossz-eloszlást. Száltartalmanként minimum 2000 egyedi szál hosszát mértük, amelyb!l kiszámítottuk az adott száltartalomhoz tartozó átlagos szálhosszúságot, és annak szórását (3. ábra). A 4. ábra a szálhossz-eloszlást mutatja be, hosszúság szerint 0,1 mm-es tartományokba osztva az adott mintában el!forduló szálakat, melyr!l leolvasható, hogy míg magasabb száltartalmak (30 40%) mellett a mintában mért er!sít!szálak mintegy 50%-a rövidebb 200 #m-nél, addig alacsonyabb 4. ábra. Szálhossz-eloszlás az üvegszáltartalom függvényében száltartalmaknál (5 10%) a mintában a #m hosszú szálak dominálnak Er!vezérelt szakítóvizsgálatok Az er!vezérelt szakítóvizsgálatokat az MSZ EN ISO 527/1999 szabvány el!írásai szerint, 1A típusú piskóta alakú próbatesteken végeztük. Anyagonként 30-30, azaz összesen 180 próbatestet szakítottunk el ZWICK Z005 típusú, számítógép vezérlés" univerzális mér!berendezésen. A vizsgálati h!mérséklet 23±1 C, a felterhelési sebesség 50 N/s, a befogási hossz pedig 100 mm volt. Mértük a száltartalomtól függ! átlagos szakítógörbéket (5. ábra). Az átlagos szakítószilárdság és szakadási nyú- 5. ábra. Átlagolt er!vezérelt szakítógörbék és szakadási pontok különböz! üvegszáltartalmak esetén évfolyam 9. szám

4 3. táblázat. Er!vezérelt szakítóvizsgálat átlagos szakadási nyúlása, szakítószilárdsága és szórásai m% Szakadási nyúlás % Szakítószilárdság MPa 0 11,2±0,70 40,5±0,5 5 4,9±0,1 47,1±0,3 10 3,9±0,2 58,8±0,6 20 3,5±0,2 77,4±1,2 30 3,2±0,1 89,3±1,5 40 3,0±0,1 101,3±1,4 tömeg% 4. táblázat. Er!vezérelt hárompontos hajlítóvizsgálatok törési lehajlása és hajlítószilárdsága Törési lehajlás mm Hajlítószilárdság MPa 0 6,4 * 57,4±0,1 ** 5 9,2±0,3 67,4±0,4 10 7,1±0,2 82,9±0,3 20 5,9±0,2 97,6±1,1 30 5,2±0,2 145,9±5,2 40 4,5±0,1 161,2±12,8 * határlehajlás, ** határhajlító feszültség lás értékét, valamint ezek szórását a 3. táblázatban foglaltuk össze. A szakítószilárdság az üvegszáltartalom függvényében közel lineárisan emelkedett, az er!sítetlen anyaghoz képest 40 tömeg%-os er!sít!szál-tartalom esetén mintegy 250%-ra n!tt (6. ábra). A mért szakítószilárdság értékek alapján határoztuk meg a kúszásvizsgálatoknál alkalmazott terhel!er!ket. 7. ábra. Átlagolt er!vezérelt hajlítógörbék és törési pontok különböz! üvegszáltartalmak mellett 6. ábra. Szakítószilárdság átlaga és szórása az üvegszáltartalom függvényében 3.2. Er!vezérelt hárompontos hajlító vizsgálatok Az er!vezérelt hárompontos hajlító vizsgálatokat az ISO 178:2001 szabvány szerint, anyagonként próbatesten hajtottuk végre ZWICK Z020 típusú, számítógép vezérlés" univerzális mér!berendezésen. A h!mérséklet 23±1 C, a felterhelési sebesség 20 N/s, az alátámasztási távolság 64 mm volt. Az er!sítetlen próbatestek hajlító vizsgálata során a 14 mm-ben korlátozott lehajlási maximum elérésig nem törtek el a próbatestek, így a 4. táblázat megfelel! cellái nem a kompozit próbatesteknél használt törési lehajlást, és hajlítószilárdságot mutatják, hanem az alátámasztás 10%-ával megegyez!, 6,4 mm határlehajláshoz (f*) tartozó határhajlító feszültséget. A száltartalom növelésével a törési lehajlás csökkenése (7. ábra), és a hajlítószilárdság közel lineáris növekedése (8. ábra) figyelhet! meg. A határlehajláshoz (f* = 6,4 mm) és a határlehajlás 8. ábra. Hajlítószilárdság, és hajlítófeszültségek kitüntetett lehajlás-értékeknél (f*; f*/2) feléhez (3,2 mm) tartozó határhajlító feszültségek kvázilineáris növekedése is látható a 8. ábrán az üvegszáltartalom növekedésének függvényében. Mivel az er!sítetlen próbatestek szobah!mérsékleten nem törtek el, az összehasonlíthatóság érdekében, a 30, és 40% száltartalmú próbatesteken végzett, hajlító igénybevétel" kúszásvizsgálatok névleges, 100%-os terhelési szintjeit a határlehajlás feléhez tartozó feszültség átlagos értékével mértük Húzó igénybevétel# kúszásvizsgálatok Az átlagos mért szakítószilárdság értékét 100%-os terhelésnek véve, a szakítószilárdság átlagértékének 10, 20, évfolyam 9. szám 351

5 30, 40, 50, 60, 65, 70, 75, 80, 85, 90 és 95%-án, 1 órán át szobah!mérsékleten (23±1 C) mértük a kúszást er!sítetlen, illetve 30 és 40 tömeg% üvegszállal er!sített próbatesteken. Minden terhelési szinten 5-5 mintát vizsgáltunk, amelyekb!l egy, az adott terhelési szinthez tartozó átlagos kúszásgörbét határoztunk meg. Azoknál a terhelési szinteknél, ahol a kúszásvizsgálat során a próbatestek elszakadtak, feltüntettük a szakadási pontok nyúlását és idejét is. A kúszási viselkedést három szakasszal szokták jellemezni: a terhelés elérése után egy rövid, alulról konkáv, degresszív felfutási szakaszt figyelhetünk meg, ezt egy 9. ábra. Er!sítetlen PP húzóigénybevétel", maximum 1 órás átlagolt kúszásgörbéi, és kúszási szakadási pontjai 10. ábra. 30 m% száler!sítés" PP maximum 1 órás, átlagolt 11. ábra. 40 m% száler!sítés" PP maximum 1 órás, átlagolt kvázilineáris szakasz követi, majd egy alulról konvex, progresszív szakasz jelzi el!re a közelg! felgyorsult tönkremenetelt. A húzó igénybevétellel mért kúszásgörbék mindegyikén megfigyelhet! a terhelés elérése után (szakítógörbét!l való elválás) jelentkez!, alulról konkáv, degresszív felfutás, és a kvázilineáris tartomány. Az alulról konvex, progresszív tartomány csak magasabb terhelési szinteknél figyelhet! meg: er!sítetlen esetben (9. áb - ra) mintegy 40%-os terhelési szint fölött, míg a 30 tömeg% (10. ábra) és 40 tömeg% (11. ábra) er!sít!szálat tartalmazó kompozitoknál 60%-os terhelési szint fölött jelenik meg. A gyorsuló tönkremenetelt jellemz! tartomány eltolódása nagy valószín"séggel a száler!sítésnek tudható be Hajlító igénybevétel# kúszásvizsgálatok Az er!vezérelt hárompontos hajlító vizsgálatok során az er!sítetlen próbatestek szobah!mérsékleten nem törtek el, így nem tudtunk olyan egyértelm" névleges 100%-os terhelési szintet meghatározni, mint a húzó igénybevétel" vizsgálatok esetén. Er!sítetlen próbatesteknél a 6,4 mm lehajláshoz (támaszköz 10%-a) tartozó átlagos szilárdsági értéket tekintettük névleges 100%-os terhelési szintnek, és ennek a terhelésnek 10%-os lépcs!in határoztuk meg 3-3 párhuzamos méréssel az átlagos kúszásgörbét (12. áb - ra). Az összehasonlíthatóság végett, a 30 és 40%-os száltartalmú próbatestek esetében (minthogy ezek a 6,4 mm lehajlás elérése el!tt eltörtek) a 3,2 mm lehajláshoz tartozó átlagos feszültséget választottuk a névleges 100%-os terhelés értékeként. Ez a lehajlás elmaradt a törési lehajlás értékét!l, így a névleges terhelés 10%-os lépcs!in egészen 120%-os terhelési szintig mértünk. A kúszásmérések során alkalmazott felterhelési sebesség az er!vezérelt hárompontos hajlító vizsgálatokhoz hasonlóan 20 N/s volt, a mérések a próbatest töréséig, a 13 mm deformációkorlát elérésig, vagy a maximálisan egy órás mérési id! leteltéig tartottak. A húzó igénybevétel" kúszásvizsgálatoknál leírtakhoz hasonlóan, hajlító igénybevételnél is megfigyelhet! a terhelés elérése után jelentkez! alulról konkáv, degreszszív felfutás, és a kvázilineáris viselkedési tartomány. Az alulról konvex, progresszív tartomány er!sítetlen esetben 40%-os terhelési szint fölött (12. ábra), míg a 30 tömeg% (13. ábra) és 40 tömeg% (14. ábra) er!sít!szálat tartalmazó kompozitoknál 60%-os terhelési szint fölött jelenik meg. Itt is megfigyelhet! a száler!sítés hatására a gyorsuló tönkremenetelt jelz! alulról konvex, degresszív tartomány id!beni eltolódása. 4. Összefoglalás Er!sítetlen polipropilén és annak különféle üvegszáltartalmú kompozitjait er!vezérelt szakító- és hárompontos hajlítóvizsgálattal, valamint 1 órás húzó- és hajlító évfolyam 9. szám

6 lósági elveken alapuló) használnak, amelyek csak alacsony terhelési szint mellett érvényesek, és élettartam, illetve kúszási tönkremenetel becslésére alkalmatlanok. Jelen munkánkban bemutatott mérések eredményei jó alapot nyújtanak a várható tönkremenetelhez tartozó kúszási nyúlás és élettartam száltartalom- és terhelésfügg! becslésére [9, 10]. 12. ábra. Er!sítetlen PP hajlító igénybevétel", maximum 1 órás átlagolt kúszásgörbéi 13. ábra. 30 m% száler!sítés" PP átlagolt, maximum 1 órás 14. ábra. 40 m% száler!sítés" PP átlagolt, maximum 1 órás igénybevétel" kúszásméréssel tanulmányoztuk. Az eltér! igénybevétellel mért kúszásgörbéket összevetve megfigyelhet!, hogy a húzásból és hajlításból származó kúszásgörbék jellege hasonló. A terhel!er! növelésével a kúszási hajlam növekszik, a terheléssel szemben tanúsított ellenállás pedig egészen a kúszásgörbék burkológörbéjeként jelentkez! er!vezérelt szakító- illetve hárompontos hajlítógörbékig csökken. A különféle 3D-s tervez! és szimulációs programok nem veszik figyelembe a polimerek hosszú távú terhelésre adott kúszásválaszát, vagy olyan közelít! algoritmusokat (a lineáris viszkoelaszticitás elméleten vagy hason- A munka szakmai tartalma kapcsolódik a Min!ség - orientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint m"ködési modell kidolgozása a M"egyetemen cím" projekt szakmai célkit"zéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az Új Széchenyi Terv TÁMOP /B-09/1/KMR programja támogatja. A munka szakmai tartalma kapcsolódik az Új tehetséggondozó programok és kutatások a M"egyetem tudományos m"helyeiben cím" projekt szakmai célkit"zéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását a TÁMOP /B-10/ programja támogatja. A szerz!k köszönetüket fejezik ki az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA K és K ) anyagi támogatásáért. Irodalomjegyzék [1] Ehrenstein, G., W.: Polymer-Werkstoffe; Struktur und mechanisches Verhalten, Carl Hanser Verlag, München, [2] Ferry, J. D.: Viscoelastic Properties of Polymers, Wiley, New York, [3] Urzsumcev, Ju. Sz.; Makszimov, R. D.: A m"anyagok alakváltozása. Prognosztika a hasonlósági elvek alapján, M"szaki Könyvkiadó, Budapest, [4] Siengchin, S.; Karger-Kocsis, J.: Structure and creep response of toughened and nanoreinforced polyamides produced via the latex route: effect of nanofiller type, Composites Science and Technology, 69, (2009). [5] Guo, Y.-C.; Xin, C.-L.; Song, M.-S.; He, Y.-D.: Study on short- and long-term creep behavior of plastics geogrid, Polymer Testing, 24, (2005). [6] Juliano, T. F.; van Landingham, M. R.; Tweedie, C. A.; van Vliet, K. J.: Multiscale creep compliance of epoxy networks at elevated temperatures, Experimental Mechanics, 47, (2007). [7] Izer, A.; Bárány, T.: Effect of consolidation on the flexural creep behaviour of all-polypropylene composite, Express Polymer Letters, 4, (2010). [8] Vas, L. M.; Bakonyi, P.: Estimating the creep failure strain of PP at different load levels based on short term tests and Weibull characterization, Express Polymer Letters, 1 12 (közlésre elfogadva). [9] Vas, L. M.; Bakonyi, P.: Creep failure strain estimation of GF/PP composites based on short term tests and Weibull characterization, Journal of Reinforced Plastics and Composites, 1 14 (közlésre elfogadva). [10] Dunai, A.; Macskási, L.: M"anyagok fröccsöntése, Lexica, Budapest, évfolyam 9. szám 353