Hosszú szénszállal erõsített PP, HDPE és EVA kompozitok

Átírás

1 Hosszú szénszállal erõsített PP, HDPE és EVA kompozitok VARGA CSILLA * okleveles vegyészmérnök DR. MISKOLCZI NORBERT * egyetemi tanársegéd DR. BARTHA LÁSZLÓ * tanszékvezetõ egyetemi tanár DR. FALUSSY LAJOS ** okleveles vegyészmérnök, mûanyag-feldolgozó szakmérnök Mûszaki fejlesztés 1. Bevezetés A szerkezeti anyagok korunkban tapasztalható minõségi fejlesztése és mennyiségi növekedése mögött az egyre növekvõ igények, elsõsorban mûszaki-gazdasági, alkalmazhatósági és környezetvédelmi okok állnak. A legfontosabb követelmény az egyszerû és olcsó gyárthatóság, a kis környezetterhelés, az anyagok és rendszerek teljesítményének, élettartamának növelése, valamint az újrahasznosíthatóság. A szálerõsítéses kompozitok fõleg a mûanyag kompozitok a modern szerkezeti anyagok egyik perspektivikus irányát képviselik, melyekkel az elõbb említett igényeknek meg lehet felelni [1 4]. Szénszál esetében hosszúszállal (L>1,5 ) erõsített mûanyagokat általában hõre keményedõ mûanyagok felhasználásával állítanak elõ [3, 5 8]. Ennek elsõsorban az az oka, hogy a hosszú szénszálak a hõre lágyuló mûanyagokkal csak nagyon nehezen társíthatók. Korábbi közleményünkben [1] bemutattuk, hogy megfelelõ kompatibilizáló bevonat alkalmazásával és gyártási eljárással elõ lehet állítani olyan hosszúszállal erõsített hõre lágyuló mûanyag kompozitokat, melyeket a hagyományos formázási eljárásokkal fel lehet dolgozni, és azok igen kedvezõ jellemzõkkel rendelkeznek szakító és hajlító igénybevétellel szemben. Jelen közleményünkben a korábban elõállított hosszúszál erõsítésû HDPE, PP és EVA kompozitok terheléses, mérettartási és elektromos vezetõképességi vizsgálatának eredményeit mutatjuk be. 2. Felhasznált anyagok és elõállításuk Szénszál erõsítésû mûanyag kompozitok elõállításához kereskedelmi forgalomban is kapható polipropilént (PP), nagy sûrûségû polietilént (HDPE) és etilén-vinilacetátot (EVA), valamint a ZOLTEK ZRT. által elõállított Panex 35 típusú, kereskedelmi szénszálat (σ húzó = 3800 ; ε húzási = 242 GPa; ρ = 1,81g/cm 3 ; d = 7,1 µm) használtunk. A mûanyag mátrix és a szénszál jobb összeférhetõségének biztosítására alkenil-borostyánkõsav-anhidrid alapú kompatibilizáló adalékot alkalmaztunk, melyet a PANNON EGYETEM, VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS FOLYAMATMÉR- NÖKI INTÉZET, ÁSVÁNYOLAJ- ÉS SZÉNTECHNOLÓGIAI INTÉ- ZETI TANSZÉK-én állítottunk elõ. Az adalékkal a szénszál felületét a GEOPLAST KFT. telephelyén impregnálták, majd abból 0, 2, 5 és 10% szénszáltartalmú PP, HDPE és EVA mûanyag kompozitokat állítottak elõ. A vizsgálati próbatestek 2, méretûek voltak. 3. Vizsgálati eredmények 3.1. Elõterheléses húzóvizsgálatok A próbatestek húzó igénybevétellel szembeni ellenállását INSTRON 3345 univerzális szakítógéppel, 90 /perc keresztfej-elmozdulási sebesség mellett határoztuk meg. A mechanikai-szilárdsági vizsgálatok során a környezeti hõmérséklet minden esetben 20 C, a relatív páratartalom pedig 50% volt. A szálerõsített próbatestek elõterhelés nélküli vizsgálatainál tapasztalt kedvezõ mechanikai tulajdonságok ismeretében [1] különbözõ fárasztási körülményeknek tettük ki a próbatesteket, s csak ezután szakítottuk azokat. Az elõzetes vizsgálatok után a próbatestet három különbözõ terhelési fokozatot és két eltérõ ciklusszámot alkalmazó fárasztási igénybevételnek vetettük alá, majd mértük a mechanikai tulajdonságokat. Az elsõ terhelési fokozat 50, míg a másik 100 ciklusos, periodikusan alkalmazott 90 /perc sebességû húzó igénybevételt jelentett. HDPE és PP esetében 200, és 600 N terhelõerõt, míg az EVA mátrixszú kompozitok esetében 50, 100 és 150 N terhelõerõt alkalmaztunk. A száltartalom * Pannon Egyetem, Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet, Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. ** Dr. Falussy Mérnök Iroda, 7 Kaposvár, Ibolya utca évfolyam, 5. szám 195

2 1. táblázat. A szénszálerõsített polipropilén-kompozitok elõterheléses húzóvizsgálatának eredményei Szál tartalom % Elõterhelés N Ciklusszám Maximális terhelés Modulusz Szakadáskor , ,2 17,9 209, , ,1 18,3 175, , ,9 17,8 187, , ,0 18,5 156, , ,0 18,1 126, , ,8 18,5 94, , ,7 18,2 124, , ,5 18,8 89, , ,3 18,0 46, , ,9 20,8 37, , ,8 17,3 59, , ,0 22,9 35, , ,6 29,1 11, , ,6 30,8 10, , ,6 29,2 11, , ,5 32,0 9,9 2. táblázat. A szénszálerõsített polietilén-kompozitok elõterheléses húzóvizsgálatának eredményei Szál tartalom % Elõterhelés N Ciklusszám Maximális terhelés Modulusz Szakadáskor , ,6 10,4 124, , ,8 9,2 96, , ,1 8,3 82, néhány ciklus után elszakadt , ,4 10,4 37, , ,0 9,2 38, , ,8 8,8 48, néhány ciklus után elszakadt , ,8 8,3 24, , ,3 9,6 20, , ,0 8,8 26, , ,7 17,0 14, , ,9 18,8 9, , ,1 12,5 9, , ,7 10,5 8, , ,5 16,7 7,0 szilárdsági jellemzõkre gyakorolt hatását ez esetben is 0 10% koncentrációtartományban vizsgáltuk adott szálkoncentráció esetén, 4 párhuzamos mintán (1 3. táblázat) Az elõterhelés hatása A próbatest elõterheltségének húzó igénybevételre gyakorolt hatását az 1 9. ábrák szemléltetik, melyeken a mért jellemzõk változása az elõzetes fárasztás nélküli próbatestek adataira vonatkoznak [1]. A polipropilén kompozitok esetében 50 ciklusszám mellett az elõterhelés növelésével a maximális terhelésnél és a szakadáskor mért szakítószilárdság egyaránt növekedett (1. ábra). A javulás az 5% szénszálat tartalmazó PP kompozitnál volt a legnagyobb. Az elõterhelés és a szénszáltartalom (2. ábra) növelésével egyre nagyobb mértékben nõtt a szakító modulusz. A legnagyobb változást a szakító modulusz esetében is az 5% szénszálat tartalmazó kompozitnál tapasztaltuk. A maximális terhelésnél mért nyúlás kis mértékben (<5%) csökkent az elõ évfolyam, 5. szám

3 3. táblázat. A szénszálerõsített etilén-vinil-acetát-kompozitok elõterheléses húzóvizsgálatának eredményei Szál tartalom % Elõterhelés N Ciklusszám Maximális terhelés Modulusz Szakadáskor , ,7 7,7 132, , ,8 7,9 133, , ,8 6,7 127, , ,5 8,2 129, , ,2 6,8 86, , ,2 6,9 84, , ,3 6,7 83, , ,0 7,1 84, , ,6 8,1 64, , ,2 8,2 59, , ,2 7,4 58, , ,7 8,9 55, , ,3 8,5 19, , ,1 9,2 17, , ,3 8,8 17, , ,9 9,8 13,8 1. ábra. PP kompozitok szakítószilárdsága az elõterhelés 2. ábra. PP kompozitok szakító modulusza az elõterhelés terhelés növelésével. Jelentõs nyúlás csökkenést szakadáskor mértünk (3. ábra), melynél a legnagyobb értéket az 5% szénszálat tartalmazó PP kompozitnál kaptuk. A polietilén kompozitoknál azonos paraméterek mellett (4 6. ábra) nem tapasztaltunk olyan egyértelmû szakítószilárdság növekedést, mint a PP kompozitok esetén. A maximális terhelésnél mért szakítószilárdság csökkent 3. ábra. PP kompozitok megnyúlása az elõterhelés az elõterhelés növelésével a kis szénszáltartalmú kompozitoknál (0 2%). 600 N elõterhelésnél pedig néhány ciklus (5 10) után a próbatestek elszakadtak, aminek valószínûleg az volt az oka, hogy az elõterhelõ erõ már túlságosan nagy igénybevételt jelentett. 5% szénszáltartalmú kompozitnál kis mértékû (200 és N) elõterhelés esetén nõtt a szakítószilárdság, a 600 N nagyságú elõterhelésnél viszont csökkent. A 600 N elõterhelés a 10% szénszáltartalmú kompozitok szakítószilárdságát jelentõsen növelte. A szakítószilárdság csökkenésének megfelelõen nõtt a kompozitok megnyúlása az elõterhelés növelésével. Az elõterhelés növelése pozitív irányba befolyásolta az etilén-vinil-acetát kompozitok szakítószilárdságát is, ami a szakadáskor volt leginkább számottevõ (7. ábra). Szénszálat nem tartalmazó EVA, illetve kis szénszáltartalmú EVA kompozit esetében csak kismértékben változott a maximális terhelésnél mért szakítószilárdság. Ez évfolyam, 5. szám 197

4 4. ábra. HDPE kompozitok szakítószilárdsága az elõterhelés 7. ábra. EVA kompozitok szakítószilárdsága az elõterhelés 5. ábra. HDPE kompozitok szakító modulusza az elõterhelés 8. ábra. EVA kompozitok szakító modulusza az elõterhelés 6. ábra. HDPE kompozitok megnyúlása az elõterhelés zel szemben a 10% szénszálat tartalmazó EVA-nál csaknem 15%-kal javult a szakítószilárdság az elõfárasztás nélkül mért szakítószilárdsághoz képest. A mért szakítószilárdság az erõsítetlen EVA esetében változott a legnagyobb mértékben adott elõterhelés esetén. A szénszállal erõsített EVA kompozitok szakadáskor mért szakítószilárdsága legnagyobb mértékben (17%) a 10% szénszáltartalmú kompozitnál növekedett. A szakító modulusz is növekvõ (8. ábra) tendenciát mutatott az elõterhelés és a szénszáltartalom. A maximális terhelésnél mért megnyúlást csak kis mértékben befolyásolta az elõterhelés, a szakadáskor mért megnyúlás azonban jelentõs mértékben csökkent (9. ábra). A 10% szénszálat 9. ábra. EVA kompozitok megnyúlása az elõterhelés tartalmazó EVA kompozit 150 N elõterhelésénél ez az érték 47,5% volt. Az elõfárasztás a PP és az EVA esetében pozitívan befolyásolta a húzó igénybevétel során mért jellemzõket, míg a HDPE-nél részben minõségromlást tapasztaltunk. Elõfárasztást nem alkalmazva mindhárom polimernél jelentõs szilárdság javulást figyeltünk meg a száltartalom növelésével. A fárasztás hatására bekövetkezõ különbségeknek valószínûleg az volt az oka, hogy a szál a PP és az EVA esetében jobban kötõdött a polimer mátrixhoz, mint a HDPE-nél. Ez akkor vált szembetûnõvé, amikor a próbatesteket elõterheltük. Ekkor ugyanis a szálak részben orientálódtak ez okozhatta a mért jellemzõk javulását mely során kiemelten fontosak a szálak felü évfolyam, 5. szám

5 letén létrejövõ fizikai és kémiai okokra visszavezethetõ szál-mátrix összetartó erõk. Ha ezek az erõk nem megfelelõek, akkor a szál könnyen kicsúszhat a mûanyag mátrixból, ennek hatására a kompozit elveszíti kedvezõ tulajdonságait A ciklusszám hatása Tekintettel arra, hogy az elõterhelés nagysága mellett annak ciklusszáma is nagyon fontos jellemzõ lehet, a ábrákon a fárasztásos igénybevétel ciklusszámának adott jellemzõkre gyakorolt hatását tüntettük fel. A 10. ábra adatai szerint az 5 és a 10% szénszálat tartalmazó PP kompozitok esetében a maximális terhelésnél mért szakítószilárdság csökkent a ciklusszám 50- rõl 100-ra történõ emelésével, N elõterhelés mellett. A szakítószilárdság ugyanakkor a mérési hibán belül növekedett. Emellett a 0 és 2% szénszáltartalmú PP kompozitok maximális terhelésekor és szakadásakor mért szakítószilárdság is a mérési hibán belül változott. A szakító modulusz a szakítószilárdsághoz hasonló tendenciával változott a ciklusszám növelésével (11. ábra). PP mátrix esetén a ciklusszám a kis szénszáltartalmú kompozitok szakítószilárdságát és moduluszát nem, az 5 és 10% szénszáltartalmú kompozitok szakítószilárdságát és moduluszát maximumos görbe szerint befolyásolta. Másrészrõl, a 12. ábra adatai szerint a ciklusszám nem vagy csak igen kis mértékben befolyásolta a PP kompoz- 10. ábra. PP kompozitok szakítószilárdsága az elõterhelés ciklusszámának 13. ábra. HDPE kompozitok szakítószilárdsága az elõterhelés ciklusszámának 11. ábra. PP kompozitok szakító modulusza az elõterhelés ciklusszámának 14. ábra. HDPE kompozitok szakító modulusza az elõterhelés ciklusszámának 12. ábra. PP kompozitok megnyúlása az elõterhelés ciklusszámának 15. ábra. HDPE kompozitok megnyúlása az elõterhelés ciklusszámának évfolyam, 5. szám 199

6 itok maximális terhelésnél és szakadáskor mérhetõ megnyúlásait. Az elõterhelés kis szénszáltartalmú HDPE kompozitok mechanikai tulajdonságait kedvezõtlenül befolyásolta, amelyek a ciklusszám növelésével tovább romlottak. A nagyobb (5, 10%) szénszáltartalmú kompozitok jellemzõi ellenben javultak, az 5% szénszálat tartalmazó kompozit esetében volt megfigyelhetõ a legnagyobb mértékû növekedés. A 16. és a 18. ábrák adatai alapján megállapítottuk, hogy az etilén-vinil-acetát kompozitoknál a ciklusszám nem, vagy csak igen kis mértékben befolyásolta a maximális terhelésnél mért szakítószilárdságot, és a megnyúlás is csak kissé függött a ciklusszámtól. Másrészrõl viszont a szakadáskor mért szakítószilárdságot jelentõsen csökkentette a ciklusszám növelése. Ennek okát az EVA mátrix fizikai sajátosságaiban kell keresnünk. A bemutatott eredmények alapján megállapítottuk, hogy az elõterhelés ciklusszámának megválasztásával is jelentõsen befolyásolni lehet a kompozitok mechanikai tulajdonságait. A kis szénszáltartalmú kompozitok mechanikai tulajdonságai nem vagy alig többnyire a mérési hibahatáron belül változtak a ciklusszám növelésével. A ciklusszám túlzott növelése azonban még viszonylag kis elõterhelés esetén is rontotta a kompozitok mechanikai tulajdonságait Ütvehajlító vizsgálat Az ütvehajlító vizsgálatokat CEAST RESIL Impactor berendezésen ISO 179 szabvány szerint A típusú bemetszett próbatesteken végeztük (19. ábra). 16. ábra. EVA kompozitok szakítószilárdsága az elõterhelés ciklusszámának 19. ábra. A Charpy ütõmunka változása a szénszáltartalom 17. ábra. EVA kompozitok szakító modulusza az elõterhelés ciklusszámának 18. ábra. EVA kompozitok megnyúlása az elõterhelés ciklusszámának Az EVA kompozitok esetében, a mátrixként alkalmazott mûanyag fizikai sajátosságai miatt, csak a 10% szénszáltartalmú próbatestnél kaptunk értékelhetõ eredményt. Ekkor az ütõmunka 37,88 kj/ 2 volt. A 19. ábra szerint a fajlagos ütõmunka mind a polietilén, mind pedig a polipropilén mátrixanyagok felhasználásával elõállított szálerõsített próbatesteknél észrevehetõen nõtt. 10% szénszáltartalomnál a PP kompozitok 89,4%- os, a HDPE kompozitok pedig 14,5%-os ütõmunka-növekményt mutattak a szálat nem tartalmazó próbatestekhez viszonyítva Mérettartási vizsgálatok Mivel a fröccsöntött tárgyak, alkatrészek méretének pontosnak kell lennie, hogy a termék összeszerelhetõ legyen, a mérettartás fontos követelmény a hõre lágyuló mûanyag kompozitok gyártása és alkalmazása során. Szénszálerõsítés alkalmazásával a polipropilén mérettartása jelentõsen javítható volt, ami jól nyomon követhetõ a ábrákon. A 4. táblázat adataiból kitûnik, hogy a szénszálat tar évfolyam, 5. szám

7 talmazó mûanyag kompozit mérettartása kedvezõbb, mint a referenciaként alkalmazott talkum tartalmú minta 20. ábra. A szélesség változása 21. ábra. A hosszúság változása mérttartása. Ez leginkább a szórásértékekbõl derült ki, de azt is megfigyeltük, hogy a szénszálas minták geometriai méretei rendre nagyobbak, mint a talkumos mintáké. Ez azért jelentõs, mert tekintettel arra, hogy mindkét próbatestet ugyanabban a fészekben állították elõ, a nagyobb értékek a szálerõsítésû kompozit kisebb zsugorodását igazolták. A 20. és a 21. ábra 10 egymást követõ minta készítése során a hosszúság változását mutatja Elektromos vezetõképesség vizsgálatok A mûanyagok felhasználásakor számos probléma forrása lehet az elektrosztatikus feltöltõdés. Ennek érdekében bizonyos termékek gyártása során feltöltõdést gátló anyagokat adagolnak a mûanyagokhoz. Ezek általában elektromos vezetõképességgel rendelkezõ anyagok. Tekintettel arra, hogy a kompozitokban alkalmazott szénszál elektromosan vezet, megvizsgáltuk azt is, hogy a felhasználásával elõállított próbatestek elektromos tulajdonságai hogyan változnak szénszál hatására. A különbözõ száltartalmú polipropilén kompozitokból 1 vastagságú lapokat készítettünk, melyek vezetési tulajdonságait a VILLAMOS SZIGETELÕ ÉS MÛANYAGGYÁR KFTben vizsgáltuk (5. táblázat). A 2% szénszáltartalmú mintadarab még szigetelõnek tekinthetõ, a 10% szénszáltartalmú már vezetõként viselkedik. Ennek elsõsorban gazdasági-mûszaki elõnyei lehetnek, hiszen mindamellett, hogy az általunk alkalma- Sorszám Hosszúság Szélesség 4. táblázat. A próbatestek zsugorodási vizsgálatának eredményei Hornyolt hossz Teljes vastagság Borda magasság Szénszálas Szálmentes Szénszálas Szálmentes Szénszálas Szálmentes Szénszálas Szálmentes Szénszálas Szálmentes 1 440,09 439,76 93,65 93,43 20,11 20,08 7,16 7,17 3,80 3, ,37 439,73 93,67 93,59 20,14 20,08 7,17 7,16 3,85 3, ,33 439,77 93,67 93,56 20,13 20,09 7,19 7,15 4,07 4, ,19 439,91 93,66 93,63 20,15 20,06 7,19 7,17 3,96 4, ,17 439,87 93,63 93,56 20,12 20,05 7,16 7,18 3,96 3, ,23 439,57 93,69 93,54 20,15 20,03 7,18 7,17 4,03 3, ,35 439,55 93,64 93,72 20,12 20,05 7,18 7,19 3,79 3, ,18 439,85 93,59 93,67 20,11 20,01 7,16 7,17 3,74 3, ,32 439,68 93,65 93,53 20,16 20,04 7,19 7,18 3,80 3, ,29 439,58 93,57 93,48 20,11 20,03 7,17 7,18 3,92 3,79 Tûrés minimum Tûrés maximum Tûrés mezõ 438,65 438,65 92,63 93,63 19,72 19,72 7,10 7,10 3,93 3,93 441,35 441,35 94,37 94,37 20,28 20,28 7,50 7,50 4,27 4,27 2,70 2,70 1,74 0,74 0,56 0,56 0,40 0,40 0,34 0,34 Átlag 440,25 439,73 93,64 93,57 20,13 20,05 7,18 7,17 3,89 3,86 Szórás 0,09 0,13 0,04 0,09 0,02 0,03 0,01 0,01 0,11 0,18 C p 4,89 3,49 7, ,95 3,63 5,25 5,87 0,51 0,32 C k p 3,98 2, ,23 2,65 2,95 1,97 2,11 0,11 0,14 Átlag+3σ 440,53 440,11 93,75 93,3 20,19 20,13 7,21 7,21 4,23 4,39 Átlag 3σ 439,98 439,34 93,53 93,31 20,07 19,98 7,14 7,14 3,56 3, évfolyam, 5. szám 201

8 Szénszáltartalom % táblázat. Szénszáltartalom hatása a vezetõképességre szálerõsített polipropilén esetében Vizsgálati módszer Vizsgálati körülmények Térfogati ellenállás W cm Felületi ellenállás W 2 MSZ HD 429 S1 500 V, DC 1, MSZ HD 429 S1 500 V, DC 2, MSZ EN ISO 3915 MSZ HD 429 S1 1 V, DC 1 ma DC 1,47 1, Vezetõ Minõsítés Jó szigetelõ, Gyenge antisztatikus anyag Gyenge szigetelõ, Gyenge antisztatikus anyag zott körülmények és eljárások eredményeképpen sikerült olyan hosszúszálas hõre lágyuló mûanyag kompozitot elõállítani, melynek mechanikai tulajdonságai esetenként lényegesen jobbak, mint az alappolimeré, az adott körülmények között nem igényli vezetõképességet javító adalékok alkalmazását. Ezzel pedig a gyártási költségeket lehet csökkenteni. 4. Összefoglalás Hosszú szénszállal erõsített PP, HDPE és EVA kompozitok fárasztás után mérhetõ mechanikai tulajdonságait, valamint PP kompozitok zsugorodási és elektromos tulajdonságait vizsgáltuk 0 10% száltartalom tartományban. Az elõterhelés növelésével a mechanikai tulajdonságok egyre nagyobb mértékû javulását tapasztaltuk az elõterhelés nélküli esethez viszonyítva, az elõterhelés túlzott növelése viszont ezek romlását idézte elõ. A PP és HDPE mechanikai tulajdonságai maximumos görbe szerint változtak az elõterhelés. 10% szénszálat tartalmazó EVA kompozit esetében pedig az elõterhelés fokozásával monoton javultak a mechanikai jellemzõk. A 10%-nál kevesebb szénszálat tartalmazó EVA kompozitok mechanikai tulajdonságai csak kis mértékben változtak az elõterheléssel, a változások többnyire a mérési hibahatár közelében voltak. A polipropilén kompozitokban alkalmazott szénszál kedvezõen befolyásolja a termék zsugorodási hajlamát. Ez lehetõvé teszi a hõre lágyuló mûanyagok szélesebb körben történõ alkalmazását, különösen nagyméretû alkatrészek gyártása esetén. Ugyancsak kedvezõ a késõbbi alkalmazás szempontjából, hogy 5% feletti szénszáltartalomnál jelentõsen megnõ a PP kompozit elektromos vezetõképessége. Irodalomjegyzék [1] Varga, Cs.; Miskolczi, N.; Bartha, L.; Falussy, L.: Hoszszú szénszállal erõsített mûanyag kompozitok mechanikai tulajdonságai. Mûanyag és Gumi, 44/2, (2007). [2] Fu, S. Y.; Li, L. L.; Hu, X.; Yue, C. Y.: Hybrid short glass/short carbon fiber reinforced polypropylene composites, Proc. International Workshop on Advances in Materials Science and Technology, Singapore, [3] Bibo, G. A.; Hogg, P. J.; Kemp, M.: Mechanical characterisation of glass- and carbon-fibre-reinforced composites made with non-crimp fabrics. Composite Science and Technology, 57, (1997). [4] Herrera-Franco, P. J.; Valadez-González, A.: Mechanical properties of continuous natural fibre-reinforced polymer composites. Composites: Part A, 35, (2004). [5] Soutis, C.: Fiber reinforced composites in aircraft construction. Progress in Aerospace Sciences, 41, (2005). [6] Houshyar, S.; Shanks, R. A.; Hodzic, A.: Tensile creep behaviour of polypropylene fibre reinforced polypropylene composites. Polymer Testing, 24, (2005). [7] Malchev, P. G.; David, C. T.; Picken, S. J.; Gotsis, A. D.: Mechanical properties of short fiber reinforced thermoplastic blends. Polymer, 46, (2005). [8] Jiang, B.; Liu, C.; Zhang, C.; Wang, B.; Wang, Z.: The effect of non-syetric distribution of fiber orientation and aspect ratio on elastic properties of composites. Composites: Part B, 38, (2007). Mûanyagipari hírek Újabb PP kapacitások épülnek a Borealisnál Három, 90 millió euró nagyságú beruházási programot indított a BOREALIS a PP üzletágában. Kapacitást kíván bõvíteni Finnországban, mûszaki erõsítést tervez az osztrák gyárban, egyúttal új kísérleti üzem létrehozását is tervezik Ausztriában. A finnországi Porvoo-ban mûködõ PP üzemek 25 millió eurós, 65 kt/év kapacitásbõvítésével, 220 kt/év össztermelést biztosítanak 2008 végére. A megnövekedett kibocsátást a csõszektor és Oroszország igényeinek kielégítésére fordítják. Schwechat-nál (Ausztria) 35 millió eurós beruházással a multimodális BORSTAR üzemet bõvítik egy negyedik reaktorral, amely különleges tulajdonságú alapanyagokkal látja el az autóipart, a csõszektort és az igényesebb csomagolószereket gyártó ágazatot. Egy négyreaktoros kísérleti üzemet hoznak létre 30 millió euró befektetéssel Bécs közelében a fejlesztések támogatására. Az új üzem 2009 folyamán indulhat. Újabb BOREALIS bejelentés szerint, a német Burghausenben 330 kt/év-re bõvítik a BORSTAR PP üzem kapacitását. Forrás: PRW, január MMSz B. Lné évfolyam, 5. szám