A felületkezelés hatása a mikromechanikai deformációs folyamatokra PA6/rétegszilikát nanokompozitokban

Átírás

1 A felületkezelés hatása a mikromechanikai deformációs folyamatokra PA6/rétegszilikát nanokompozitokban Hári József * PhD hallgató, Dominkovics Zita * okleveles vegyészmérnök, Dr. Renner Károly *,** tudományos munkatárs, Dr. Móczó János *,** tudományos f!munkatárs, Dr. Pukánszky Béla *,** tanszékvezet! egyetemi tanár Szerkezetvizsgálat 1. Bevezetés Rétegszilikát tölt!anyagok alkalmazásával növelhet! a polimer kompozitok merevsége, szilárdsága, valamint h!állósága és csökken gázátereszt! képessége [1 4]. A kompozitokban kialakuló szerkezet összetett, az egyedi szilikát lemezek mellett részlegesen lebomlott, mikrométeres tölt!anyag szemcsék is megtalálhatók, valamint nagyobb tölt!anyag tartalom és jelent!s mérték" exfoliáció esetén kialakulhat szilikátháló is [5 7]. A polimer/rétegszilikát nanokompozitok deformációja és tönkremenetele [7 9] során végbemehet nyírási folyás, de kavitáció, mikrorepedezés vagy törés is szerepet játszhat. A poliamid mátrix deformációs mechanizmusa jól ismert, bebizonyosodott, hogy jelent!s mérték" üregképz!dés is lejátszódik [10]. KIM és munkatársai szerint [11] terhelés hatására megtörténhet a szilikát lemezek törése, lefejt!dése, valamint egymáson történ! elcsúszása is. Nagyobb tölt!anyag szemcsék jelenlétében els!sorban nátrium-montmorillonit alkalmazása esetén bekövetkezhet a határfelületek elválása is. Alapvet!en minden szilikáthoz rendelhet! folyamatot meghatároz a tölt!anyag szemcséket alkotó lemezek között uralkodó és a polimer mátrix, valamint a tölt!anyag között kialakuló kölcsönhatás. Következésképpen a felületkezelés módja és min!sége befolyásolja a deformáció mechanizmusát. Hagyományos alkil-ammónium sóval (NoMMT) és egy új típusú alkil-foszfónium sóval (PoMMT) felületkezelt, valamint kezeletlen montmorillonitból (NaMMT) állítottunk el! poliamid kompozit mintákat. A foszfóniumos felületkezelés el!nyeit korábban ismertettük és részletesen tárgyaltuk a nanokompozitokban kialakult szerkezetet, valamint mechanikai és termikus tulajdonságaikat [12]. A mikromechanikai deformációs folyamatokat a mintán nyújtás hatására bekövetkezett térfogatváltozáson, valamint a terhelés hatására keletkez! akusztikus jelek detektálásával követtük nyomon. A deformációs folyamat megindulására jellemz! feszültség értékeket öszszevetettük a makroszkópikus tulajdonságokkal és kísérletet tettünk a domináló deformációs mechanizmus meghatározására is. 2. Kísérleti rész 2.1. Felhasznált anyagok, mintakészítés A poliamid nanokompozitok egyszer", gazdaságos és a mai m"anyag-feldolgozási technológiákhoz legjobban illeszked! el!állítási módja az ömledékbe keverés. A polimer port vagy granulátumot összekeverik a szilikát tölt!anyaggal, majd a polimert megömlesztik. Els!sorban a feldolgozás során bekövetkez! nyírás hatására a tölt!anyag lemezes szerkezete lebontható. A keverés során a montmorillonit lemezei közé ékel!d! polimer láncok eltávolítják a rétegeket és interkalált szerkezet alakul ki. A nanokompozitok mátrixanyaga a DOMO CHEMICALS által gyártott, Domamid 27 márkanev" poliamid 6. Háromféle tölt!anyagot használtuk: egy kezeletlen nátrium montmorillonitot (Cloisite Na, ROCKWOOD CLAY ADDITI- VES GMBH), egy a kezeletlen montmorillonit trihexil-tetradecil-foszfónium-kloriddal végzett felületkezelésével készült tölt!anyagot és egy kereskedelmi forgalomban beszerezhet! alkil-dimetil-ammónium kloriddal felületkezelt típust (Cloisite 20A, ROCKWOOD CLAY ADDITIVES GMBH). A kompozitok 0,5, 1, 1,5, 2, 3, 5 és 7 v/v% tölt! - anyagot tartalmaznak. Az alkotókat BERSTORFF ZE 34 Basic típusú kétcsigás extruderrel homogenizáltuk 230 C-on és 50 /perc csigafordulatszámmal. Az extrudátumból DEMAG IntElect 50/ típusú fröccsönt! gépen próbatesteket készítettünk. 2.2.Vizsgálati módszerek A kompozitok morfológiai vizsgálatához folyékony nitrogénben eltört eredeti és deformált próbatestek törési felületér!l pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) felvételeket vettünk fel JEOL JSM 6380 LA berendezésen. A mechanikai vizsgálatokat INSTRON 5566 szakítógépen * Budapesti M"szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék ** MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet évfolyam 6. szám 223

2 végeztük. A rugalmassági moduluszt 0,5 mm/perc keresztfej sebességgel, míg más szakítási jellemz!ket 5 mm/perc húzási sebességgel határoztuk meg. A szakító vizsgálatok el!tt a próbatesteket 3 napon keresztül 23 Cos, 50% relatív páratartalmú térben kondicionáltuk. A nyújtás hatására keletkez! akusztikus jeleket Sensophone AED 40/4 berendezéssel detektáltuk, melynek zajszintjét 20 db-re állítottuk be. A térfogati deformáció (VOLS) nagyságát a szakítóvizsgálatok során határoztuk meg, detektálva a minta hossz-, illetve egyik keresztirányú deformációját és feltételeztük, hogy a próbatest méretváltozása mind a két laterális irányban azonos mérték". A mechanikai és mikromechanikai vizsgálatok során egyaránt öt párhuzamos mintát vizsgáltunk. 3. Eredmények, értékelés 3.1. Térfogati deformáció A bevezet!ben említettük, hogy többféle mikromechanikai deformációs folyamat játszódhat le PA#6 nanokompozitok nyújtása során. Néhány ezek közül térfogat növekedéssel jár, míg mások nincsenek ilyen hatással. A mikrorepedezés, a kavitáció vagy az elválás detektálható mértékben megnöveli, míg más folyamatok, mint pl. a nyírási folyás vagy a szilikát lemezek egymáson történ! elcsúszása növeli a minta térfogatát. Az 1. ábrán a mátrix poliamid és a 7 v/v% ammónium sóval felületkezelt montmorillonitot (NoMMT) tartalmazó minta nyújtás hatására bekövetkezett térfogatváltozását ábrázoltuk. A hozzátartozó szakító görbét is feltüntettük referenciaként. A mátrix polimer térfogata eleinte csak kis mértékben n!, azonban elhagyva egy bizonyos deformáció értéket, a növekedés üteme felgyorsul. A kezdeti növekedés abból fakad, hogy a poliamid Poisson tényez!je a legtöbb m"anyagéhoz hasonlóan kisebb, mint 0,5. A második szakaszban bekövetkez! térfogat növekedés már mikromechanikai deformációs folyamatokhoz köthet!, valószín"leg kavitáció lép fel. Bár a különbség a meredekségben kicsi, minden minta esetén észlelhet!. Ennek segítségével meghatározható egy kritikus deformáció és feszültség értékpár (! VOLS, " VOLS ). A tölt!anyag jelenléte kis mértékben növeli ugyan a térfogatváltozást, de a görbe alakján nem változtat, így valószín"síthetjük, hogy a szilikát jelenléte nem iniciál újabb térfogat növekedéssel járó folyamatot. Azt is megfigyeltük, hogy a görbe alakja a tölt!anyag típusától, vagyis a felületkezelés módjától csak kismértékben függ, így feltételezhetjük, hogy ugyanolyan mechanizmus szerint történik a deformációs folyamat minden mintánál. A karakterisztikus vagy más néven iniciálási deformációt (! VOLS ) és feszültséget (" VOLS ) minden kompozit mintára meghatároztuk az 1. ábrán feltüntetett módon. A 2. ábrán " VOLS értékeket ábrázoltuk a tölt!anyag tartalom függvényében. Bár a meghatározott jellemz!k szórása nagy ami nem meglep!, hiszen a kiértékelés során illesztett egyenesek meredeksége kicsi az eredmények jól szemléltetik a tölt!anyag hatását: míg a kezeletlen montmorillonit (NaMMT) akadályozza, az organofilizált tölt!anyagok (NoMMT, PoMMT) el!segítik a térfogat növekedést. 2. ábra. A szilikát tartalom és a felületkezelés hatása a térfogati deformáció küszöb feszültség értékeire, NaMMT ($), PoMMT (%), NoMMT (&), PA mátrix (') 1. ábra. Szakító és térfogati deformációs görbék a PA mátrixhoz ( ) és a 7 v/v% NoMMT tartalmazó kompozithoz (###) 3.2. Akusztikus emisszió A lokális deformációs folyamatok során a heterogenitások környezetében energia szabadul fel, ami hanghatásokkal jár. Ezek egy megfelel! mikrofonnal detektálhatók és bár a módszernek vannak korlátai, hasznos információt szolgáltathat a deformációs folyamatok jellegé évfolyam 6. szám

3 3. ábra. A 0,5 v/v% NaMMT tartalmú minta akusztikus emiszsziós mérési eredménye, egyedi esemény (%), szakító görbe (###) r!l. Egy tipikus vizsgálat eredménye látható a 3. ábrán a szakító görbével kiegészítve. Minden egyes karika egy hanghatással járó eseményt jelent. Megfigyelhet!, hogy jelent!s számú jelet detektáltunk a mérés során, melyek nagy része igen kis deformációknál keletkezett. Az egyedi események tanulmányozása azonban kevés információval szolgál, így kumulatív eseményszám vagy más néven összes eseményszám görbéket állítottunk el! ezekb!l a mérésekb!l. A 4. ábrán látható a mátrix polimer és a 0,5 v/v% kezeletlen montmorillonitot (NaMMT) tartalmazó minta kumulált eseményszám és szakító görbéje. Míg a szakítógörbék között nem tapasztalunk nagy különbséget, az események számában (akusztikus aktivitás) jelent!s mérték" az eltérés. A jelek száma a kompozitokban közel egy nagyságrenddel nagyobb a polimer mátrixnál mértnél és az akusztikus aktivitás n! a tölt! - anyag tartalom növelésével. Figyelembe véve az el!z! fejezetben tett megfigyelésünket hogy a tölt!anyag tartalom növekedésével nem változott jelent!sen a térfogati deformáció értéke kijelenthetjük, hogy az akusztikus jeleket szolgáltató folyamatok nem iniciálják a térfogat növekedést. Ellenkez! esetben ugyanis a tölt!anyag tartalom növekedésével n!nie kellene a térfogati deformáció mértékének, de erre nem láttunk példát. Az akusztikus aktivitáshoz tartozó jellemz! értékek (! AE, " AE ) hasonlóan az el!z! fejezetben leírtakhoz ebben az esetben is meghatározhatók (4. ábra), de ezek tárgyalására csak kés!bb térünk ki. A kezelt és kezeletlen rétegszilikátot tartalmazó kompozit minták akusztikus viselkedése jelent!sen eltér egymástól. Az 1,5 v/v% PoMMT-t tartalmazó próbatest vizsgálata közben kapott adatok láthatók az 5. ábrán, a tölt!anyagot nem tartalmazó PA eredményeivel kiegészítve. A kompozit akusztikus aktivitása alig valamivel nagyobb, mint a poliamid mátrixé. Ráadásul egy, a NaMMT kompozitoknál tapasztalható határozott lépcs!- vel szemben (4. ábra), itt az összeseményszám görbe folyamatosan n! egy 3 5%-os nyúlásnál tapasztalható kis lépcs!t követ!en. Ez a szembet"n! különbség arra enged következtetni, hogy a kezelt minták esetén, a kezeletlen szilikátot tartalmazó kompozitoknál megfigyeltt!l eltér! deformációs mechanizmus jelentkezik. A karakterisztikus feszültség és deformációs értékek meghatározása az eddigiekhez képest nehezebb és bizonytalanabb. 5. ábra. A PA mátrix ( ) és az 1,5 v/v% PoMMT tartalmú kompozit minta (###) akusztikus aktivitásának összehasonlítása 4. ábra. A tölt(anyagot nem tartalmazó PA ( ) és a 0,5 v/v% NaMMT tartalmú minta (###) kumulált eseményszám görbéi a szakító görbékkel kiegészítve A 6. ábrán a térfogati deformációs és az akusztikus emissziós mérésekb!l meghatározott iniciálási feszültségeket ábrázoltuk egymás függvényében. Szembet"n! az adatok közötti korreláció teljes, vagy majdnem teljes hiá évfolyam 6. szám 225

4 6. ábra. A különböz( módszerekkel meghatározott karakterisztikus feszültség értékek közötti korreláció hiányának bemutatása, NaMMT ($), PoMMT (%), NoMMT (&) nya, amib!l néhány fontos következtetést vonhatunk le. Az eddig vizsgált kompozitoknál az akusztikus jelet adó események általában megel!zték a térfogat növekedést és a két folyamat szorosan összefüggött. Valójában az akusztikus jeleket eredményez! deformációs folyamatok pl. a határfelületek elválása kis deformációnál következtek be, majd ezek következményeként nagyobb deformációnál jelentkezett a térfogat növekedése. Ezzel szemben a most bemutatott poliamid nanokompozitoknál, egymás függvényében megvizsgálva a karakterisztikus feszültség értékeket (6. ábra) láthatjuk, hogy a térfogat növekedéshez tartozó jellemz! értékek lényegesen kisebbek, mint az akusztikus emisszióból meghatározottak, vagyis a térfogat növekedés megel!zi az akusztikus aktivitással járó folyamatokat. Mi több, a folyamatok függetlenek egymástól, vagyis a térfogat növekedéssel járó mikromechanikai deformációs jelenségek nem járnak hanghatással. 3.3 Mikromechanika és makroszkópikus tulajdonságok A szerkezet és a tulajdonságok részletes vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a foszfónium sóval felületkezelt szilikát nagyobb mértékben exfoliálódott a poliamid mátrixban, mint a hagyományos módon felületkezelt tölt!anyag (NoMMT) [12]. A jelent!sebb er!sít! hatás megmutatkozik a folyási feszültségekben is (7. ábra). Az ábra azt is alátámasztja, hogy az exfoliáció mellett a határfelületi kölcsönhatásokon keresztül a felületkezel! szer mennyiségének, azaz a felületi borítottságnak is fontos szerepe van a makroszkópikus tulajdonságokat illet!en. A PoMMT er!sít! hatása érthet!, hiszen nagyobb 7. ábra. A szilikát mennyiségének és a felületkezelés módjának hatása a folyási feszültségre, NaMMT ($), PoMMT (%), NoMMT (&), PA mátrix (') mérték" az exfoliáció. Az azonban meglep!, hogy a NaMMT nagyobb mérték" er!sítést biztosít a poliamidnak, mint az ammónium sóval felületkezelt montmorillonit. Ez azzal magyarázható, hogy az NoMMT felületi borítottsága több mint 100% (NaMMT 0%, PoMMT 74%). Ez azt eredményezi, hogy a szilikát lemezek és a mátrix polimer között gyengébb kölcsönhatás alakul ki a NaMMT-os és PoMMT-os mintákhoz viszonyítva és ez az NoMMT gyengébb er!sít! hatásában nyilvánul meg. Jelenleg azonban sokkal fontosabb számunkra a folyási feszültség nagyságrendje, mint az er!sít! hatásban mutatkozó különbség, ugyanis a jelent!snek t"n! változás ellenére a kompozitok folyási feszültsége MPa között mozog. Ezek az értékek lényegesen nagyobbak azoknál, amit a mikromechanikai vizsgálatok során megállapítottunk. A három különböz! módszerrel meghatározott jellemz! feszültségek kompozit összetételt!l való függését a 8. ábrán mutatjuk be. A különböz! technikákkal mért, egymástól jól elkülönül! feszültség tartományokba es! értékek eltér! folyamatokra utalnak, melyek gyakorlatilag függetlenek egymástól. Esetünkben a rétegszilikát csak kis mértékben képes befolyásolni a térfogati deformációhoz és a folyáshoz tartozó feszültség értékeket, míg az akusztikus folyamatokra mind a tölt!anyag típusa mind pedig a mennyisége hatással van. A mechanikai és mikromechanikai méréssorozatok bebizonyították, hogy több egymástól független lokális deformációs folyamat megy végbe terhelés hatására a kompozitjainkban, de a mérések korlátaik miatt sajnos nem képesek pontosan azonosítani a folyamatok természetét. Emiatt a SEM vizsgálatokat el!zetesen megnyújtott, majd ridegen eltört kompozit mintáinkon hajtottuk évfolyam 6. szám

5 9. ábra. Az el(zetesen deformált 3 v/v% NaMMT-ot tartalmazó kompozit törési felületér(l készült SEM felvétel 8. ábra. A különböz( módszerekkel meghatározott jellemz( feszültségek összetétel függése, NaMMT ($), PoMMT (%), NoMMT (&) végre. A 9. ábrán a 3 v/v% NaMMT-ot tartalmazó minta pásztázó elektronmikroszkópos felvétele látható. Mivel a kezeletlen montmorillonit gyakorlatilag nem exfoliálódik a poliamid mátrixban, ezért sok nagy méret" szemcse található a kompozitokban, melyek a deformáció során eltörnek, mint ahogy az a kép középs! részén is látható. Az ennél kisebb méret" szemcsék sok esetben elválnak a mátrixtól. Nagyobb felbontású felvételeken fellelhet!k tölt!anyag nélküli üregek is, melyek a kavitáció bekövetkezésére utalnak, bár a törés során ki is eshettek innen a tölt!anyag szemcsék, így ennek a mechanizmusnak a bekövetkezését nehéz egyértelm"en bizonyítani. Els! pillantásra az 5 v/v% felületkezelt tölt!anyagot (NoMMT) tartalmazó kompozit törési felülete (10. ábra) hasonlít ahhoz, amit a 9. ábrán láttunk, de fellelhet!k jelent!s különbségek. Itt lényegesen kevesebb mikrométeres nagyságrendbe es! részecske található, mint a NaMMT-t tartalmazó kompozitoknál és ez a szám a PoMMT-t tartalmazó mintáknál a legalacsonyabb. A nagyobb szemcsék itt is eltörtek és sok esetben a határfelületek elválása is tapasztalható, másrészr!l azonban a nagyobb nagyítású képen (11. ábra) látható a nyújtás hatására létrejött nagyszámú üreg, ami lehet a mátrix polimer kavitációjának eredménye, de természetesen nem zárhatjuk ki azt sem, hogy egy része a törés során kihullott tölt!anyag nyoma. Összevetve az eddig leírt eredményeket, megállapíthatjuk, hogy poliamid nanokompozitjaink nyújtása során több mikromechanikai deformációs folyamat is lejátszódik. Alacsony feszültség értéknél (~10 MPa) bekövetkezik a mátrix polimer kavitációja, melyre csak kis mértékben gyakorol hatást a szilikát tölt!anyag jelenléte. Az 10. ábra. Az 5 v/v% NoMMT-ot tartalmazó, nyújtott kompozit minta törési felületér(l készített 2500)-os nagyítású SEM felvétel 11. ábra. Az 5 v/v% NoMMT-ot tartalmazó, nyújtott kompozit minta törési felületér(l készített )-es nagyítású SEM felvétel akusztikus aktivitás a nagyobb tölt!anyag szemcsék töréséhez köthet!, ami egy közepes feszültség tartomány évfolyam 6. szám 227

6 ban következik be (20 40 MPa) és függ a tölt!anyag felületkezelését!l, felületi energiájától. A nagyobb felületi energiájú NaMMT-hoz nagyobb, míg a kezelt tölt! - anyagokhoz kisebb jellemz! feszültség értékek adódtak. A SEM felvételeken megfigyelhet! a tölt!anyag elválása a polimer mátrixtól is, de ezt a folyamatot nem lehet egyértelm"en elkülöníteni a szemcsék törését!l. Meglep! módon a folyási feszültséget nem befolyásolják jelent!- sen az említett folyamatok. A folyási feszültség függetlensége a mikromechanikai folyamatoktól meglep! tény, mivel más, eddig vizsgált kompozitoknál szoros összefüggést találtunk a makroszkópikus jellemz!k (folyási feszültség, szakító szilárdság), valamint a lokális deformációs folyamatok jellemz! feszültség értékei között. Ezt szemlélteti a 12. ábra, melyen polimer/faliszt kompozitok akusztikus emissziós méréseib!l származó iniciálási feszültség értékek függvényében ábrázoltuk a minták szakító szilárdságát. Az egyenesre es! üres karikák PP, míg a teli karikák PLA mátrixú kompozitokhoz rendelhet!k. A különböz! típusú mátrixok és tölt!anyagok használata ellenére meglep!en csekély az eltérés az általános tendenciától. Ezzel szemben a most vizsgált poliamid nanokompozitokban nem áll fenn ez az összefüggés a lokális folyamatok és a makroszkópikus tulajdonságok között, ezzel is bizonyítva az eddig elmondottakat, hogy ebben az esetben els!sorban a mátrix tulajdonságai határozzák meg a kompozit jellemz!it és a tölt!anyag típusának, valamint mennyiségének hatása korlátozott. 12. ábra. Az akusztikus emissziós mérésekb(l meghatározott jellemz( feszültség értékek összefüggése a szakító szilárdsággal, a bekarikázott pontok a PA nanokompozitok értékei, NaMMT ($), PoMMT (%), NoMMT (&) 4. Összefoglalás Akusztikus emissziós, térfogati deformációs, mechanikai és pásztázó elektronmikroszkópos mérések alapján megállapítottuk, hogy számos mikromechanikai deformációs folyamat játszódik le poli amid/rétegszilikát nanokompozitok nyújtása során. A mátrix polimer kavitációja relatíve kis feszültségeknél bekövetkezik, míg a nem exfoliálódott tölt!anyag szemcsékhez tartozó folyamatok magasabb feszültség értékeknél indulnak meg. Az akusztikus aktivitással járó folyamatok közül els!sorban a nagyobb tölt!anyag szemcsék törése figyelhet! meg, illetve találtunk határfelületek elválására utaló jeleket is. A mátrix plasztikus deformációja nagyobb feszültség és nyúlás értékeknél domináló. A különböz! lokális folyamatok függetlenek egymástól, els!sorban nem a tölt!anyaghoz kapcsolható jelenségek, hanem a polimer mátrix deformációja befolyásolja a kompozit tulajdonságait és az exfoliáció, valamint a határfelületi adhézió megfelel! kombinációjával érhet! el a legnagyobb er!sít! hatás. A szerz(k köszönettel tartoznak Link Zoltánnak, Kenyó Csabának és az OS-PoliTech Kft.-nek a mintakészítésben és jellemzésben nyújtott segítségükért valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramnak a pénzügyi támogatásáért (OTKA K 68748, K 67936, K 68579). Irodalomjegyzék [1] Alexandre, M.; Dubois, P.: Mater. Sci. Eng. 28, 1 (2000). [2] Ray, S. S.; Okamoto, M.: Prog. Polym. Sci. 28, 1539 (2003). [3] LeBaron, P. C.; Wang, Z.; Pinnavaia, T. J.: Appl. Clay Sci. 15, 11 (1999). [4] Pinnavaia, T. J.; Beall, G. W.: Polymer-Clay Nanocomposites, Wiley, New York, [5] Ábrányi, Á.; Százdi, L.; Pukánszky, B. Jr.; Vancso, J. G.; Pukánszky, B.: Macromol. Rapid Commun. 27, 132 (2006). [6] Százdi, L.; Ábrányi, Á.; Pukánszky, B. Jr.; Vancso, J. G.; Pukánszky, B.: Macromol. Mater. Eng. 291, 858 (2006). [7] Renner, K.; Henning, S.; Móczó, J.; Yang, M. S.; Choi, H. J.; Pukánszky, B.: Polym. Eng. Sci. 47, 1235 (2007). [8] Kim, G. M.; Lee, D. H.; Hoffmann, B.; Kressel, J.; Stöppelmann, G.: Polymer 42, 1095 (2001). [9] Gloaguen, J. M.; Lefebvre, J. M.: Polymer 42, 5841 (2001). [10] Galeski, A.: Prog. Polym. Sci. 28, 1643 (2003). [11] Renner, K.; Yang, M. S.; Móczó, J.; Choi, H. J.; Pukánszky, B.: Eur. Polym. J. 41, 2520 (2005). [12] Naveau, E.; Dominkovics, Z.; Detrembleur, C.; Jérôme, C.; Hári, J.; Renner, K.; Alexandre, M.; Pukánszky, B.: Eur. Polym. J. 47, 5 (2011). [13] Naveau, E.; Calberg, C.; Detrembleur, C.; Bourbigot, S.; Jérôme, C.; Alexandre, M.: Polymer 50, 1438 (2009) évfolyam 6. szám