Helyi Esélyegyenlőségi Program. Hosszúvíz Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Hosszúvíz Község Önkormányzata

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Hosszúvíz Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Hosszúvíz története Hosszúvíz Somogy megye legkisebb, még önkormányzattal rendelkező községe. Létrejötte Mária Terézia uralkodásának idejére tehető körül született a falu, amikor többnyire Csehországból idetelepült németek népesítették be. A község első neve Hidas lett a sok ér, patak miatt, később ezt már csúfnévnek tartották. Az úttest egykor jellegzetesen nadrágszíj-telkei közepén haladt. A (nem középkori család) Hunyady-birtokon települők először dohánytermesztéssel foglalkoztak. A falu Fő utcájának keleti oldalán két festett neogót ízlésű, elfogadható állapotú, nem restaurált, kőkereszt áll feszülettel és Mária Magdolnával. A résztelepülésként kelet felé idetartozó Cserfekvés XX. század eleji település. A harmincas években 325 lakosa, 64 háza volt ben Termelőszövetkezet alakult, s 1963-ban egyesült a mesztegnyőivel. Ekkor egyesült a tanács is. Hosszúvíz társközség lett. Ez idő tájt indul meg az elvándorlás (Hosszúvíznek ekkor 180 lakosa, volt most 49 fő, Cserfekvésnek ekkor 200 fő lakosa, most 7 fő). A II. világháború után a környezeti adottságokra épülő libatenyésztés volt a fő jövedelem forrás, ez a körzetesítések után kezdett hanyatlani, majd megszűnt. A község egyetlen utcájának nyugati oldala végig beépített, a keleti oldalnak alig fele. Parasztházai inkább kisméretűek, egyesek ízlésesek, sokan romosak. Ápolt temetője a Mesztegnyő felé vezető úton található. A másik irány, a Boronka-melléki Tájvédelmi körzet védett erdejébe vezet. Hosszúvíz községhez tartozik a földúton megközelíthető Cserfekvés és Virágos-puszta ben már mobilposta-szolgálat jár a településre és Cserfekvésre is. A még a szocializmus idején épült kis Kultúrház ad otthon az Önkormányzati irodának és az Orvosi Rendelőnek. A lakosság ellátását az Önkormányzat falugondnoki szolgálata oldja meg egy kisbusszal. Hosszúvíz nevezetességei Hosszúvíz községben két kiemelten védett környezetvédelmi terület is van, amely a kipusztulástól is veszélyeztetett állat- és növényritkaságok otthona. Az egyik az egykori homokbánya, ahová parti fecskék és gyurgyalagok települtek. Ezeknek a madaraknak egyik legnépesebb populációját éppen itt lehet megfigyelni. Egy madárról kapta a nevét a település határában található védett legelő is. A Gólyás-réten gyakran látni az Európa-szerte ritkaságnak számító fekete gólyát. A rét azonban nemcsak ezért érdekes, hanem azért is, mert számos szigorúan védett 3

4 növényritkaságnak is otthont ad. A tőzikétől egészen a késő őszig nyílik valamilyen vadvirág. Nagy számban vannak itt kosborok, tárnicsok és különfélenárciszok, a legkülönlegesebb védett virág pedig a kockás liliom. Legtöbbet hóvirágból és tőzikéből találni. Kora tavasszal egész rétnyi területek borulnak fehérbe, szinte szőnyegszerűen virágzik a tavasz első két vadvirága. A világháború idején Hosszúvíz határában egy erdőrészt teljesen elaknásítottak. Azon a területen sokáig nem lehetett fát kivágni, s ezért igazi faritkaságok: több száz éves tölgyek és kőrisek maradtak a kényszerből megvédett erdőben. Hosszúvíz földrajzi elhelyezkedése Marcalitól délre, a 68-as főúttól és Mesztegnyő községtől 5 kilométerre található ez az apró kis zsáktelepülés. Legközelebbi város, a 15 km-re lévő Marcali, ahova helybéliek is járnak dolgozni, ügyeiket intézni. A település közigazgatásilag a Marcali Járás területéhez tartozik. Egészségügyi ellátás A betegellátást a szomszédos településen, Mesztegnyőn lévő háziorvosi szolgálat végzi. A gyermekeket a védőnői szolgálat látja el társulás keretében. Szakorvosi (gyermek- és nőgyógyász) ellátás havonta egy-egy alkalommal vehető igénybe szintén Mesztegnyőn. Közszolgáltatás Közigazgatásilag a település a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott, heti két alkalommal tart ügyfélfogadást a településen a Hivatal dolgozója. Posta mobilszolgálattal működik. A faluban civil szervezet nem működik. 4

5 Demográfiai adatok 1. számú táblázat - Lakónépesség az év végén lakónépesség 2007 (fő) 48 fő 2008 (fő) 43 fő Lakónépesség számának változása (%) 89,5 % 2009 (fő) 43 fő Lakónépesség számának változása (%) 0 % 2010 (fő) 44 fő Lakónépesség számának változása (%) 102,32 % 2011 (fő) 44fő Lakónépesség számának változása (%) 0 % 2012 (fő) 51 fő Lakónépesség számának változása (%) 115,9 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Hosszúvízen 2012-i adatok alapján a község lakónépessége 51 fő volt. A település lakosainak ingadozását egy-két család ki-és bejelentkezése okozza. 2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 49 fő 19 fő 38,77 % 30 fő 61,22 % 3 fő 6,122 % 2 fő 4,08 % 8 fő 16,32 % 2 fő 4,08 % 0 fő 0 % 8 fő 16,32 % 16 fő 32,65 % 3 fő 6,122 % 0 fő 0 % 4 fő 8,16 % 6 fő 12,24 % 5

6 Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük. A településen a férfiak aránya jóval magasabb, mint a nőké (61-39%). A korösszetételét vizsgálva kedvező adatok figyelhetőek meg. A lakosság 30%-a 18 év alatti, míg a 65 év felettiek a lakosság csupán 20%-át teszik ki. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) (fő) Öregedési index (%) , , , ,92 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli jut, és le lehet vonni belőle, hogy az adott település népességére mi a jellemző, a fiatalos, vagy elöregedő népességszerkezet. Az országos átlagtól eltérően a településen magas a 14 év alattiak, fiatalos népességszerkezet a jellemző. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A bevándorlás 2010-ben emelkedett, majd ezt követően folyamatosan csökken. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

7 Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Hosszúvíz Község Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a falu működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a falu lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Hosszúvíz település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. 7

8 Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8

9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A Program figyelembe veszi Hosszúvíz Község Önkormányzatának mindazon dokumentumait, melyek kitérnek az esélyegyenlőség megvalósítására. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben törvény keretei között önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy községünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. Helyi rendeletek: Hosszúvíz Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2/2011. (II.16.) számú rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól, mely szabályozza - a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeli ellátásokat pl. lakásfenntartási támogatás, méltányossági ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély, születési támogatás, ösztöndíj támogatás, - természetbeni ellátásokat pl. közgyógyellátás, átmeneti segély, - szociális szolgáltatásokat pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás. Hosszúvíz Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2013. (IV.29.) számú rendelete az intézményi térítési díjakról 9

10 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A középtávú stratégiából kiindulva az Önkormányzat saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket az alábbiakkal összeegyeztetve: Hosszúvíz Községi Önkormányzat Költségvetési koncepciója Hosszúvíz Községi Önkormányzat Gazdasági programja Hosszúvíz Községi Önkormányzat Településrendezési terve Hosszúvíz Községi Önkormányzat Településfejlesztési Koncepciója Hosszúvíz Község Önkormányzata Közfoglalkoztatási terve 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Hosszúvíz Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja. Marcali Kistérség Többcélú Társulás Mesztegnyő Környéki Önkormányzatok Társulása Mesztegnyői Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TeIR adatbázisból, valamint a közös önkormányzati hivatal nyilvántartásából, partnerek (szolgálatok) általi adatszolgáltatásból gyűjtöttük össze. A hiányos adatok (2012. évi többségében) abból adódnak, hogy a TeIR adatbázisában csak éviek szerepelnek utolsó kimutatásként ágazati bontásban. Létfontosságú helyi tényezők kielemzésénél nincsenek kézzel fogható adatok nyilvántartások hiányából adódóan, vagy csak helyi ismeretséggel (pl. a vidéken tanulmányokat folytató gyermekekről, a fogyatékkal élőkről helyi szinten, és nem ismert a faluban élő összes munkanélküli sem, csak a regisztráltaké). 10

11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. A lakosság tekintetében az alacsony jövedelműek bevételeinek elenyésző része származik pénzbeli szociális juttatásokból, inkább több az alacsony nyugdíjjal rendelkező. Az inaktív emberek között nagyobb arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a szakképzettséggel nem rendelkezők. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváló problémák. A vagyoni helyzetet illetően rálátásunk van arra, hogy ki milyen ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezik a helyi adónyilvántartás alapján. A jövedelmi viszonyokkal csak azoknál szembesülünk, akik valamilyen szociális ellátást igényelnek az önkormányzattól, hiszen ezeknek az elbírálásánál, jogosultság megállapításánál egyik fő szempont ennek vizsgálata, hogy a családban mennyi az egy főre jutó jövedelem. A pénzbeli szociális ellátásokra jogosultság megállapításánál a legtöbb esetben a minimál nyugdíj összege a mérvadó, amelynek jelenlegi összege Ft. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya Az elmúlt években a hátrányos helyzetűek, inaktívak munkaerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekezett segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást évben összesen 6 fő dolgozott hosszabb-rövidebb ideig közfoglalkoztatás keretein belül számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, évesek év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % ,66 1 5, , , ,5 2 12,5 4 12,5 11

12 , ,5 3 9,68 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A településen magasabb a férfiak aránya. A nyilvántartott álláskeresők számának vizsgálatakor megfigyelhető, hogy között magasabb volt a nők aránya, míg 2011-ben jelentősen megemelkedett az állást kereső férfiak számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők összesen fő éves és fiatalabb fő % év fő % 33, év fő % év fő % év fő % 33, év fő % év fő % 33, év fő % év fő % év felett fő % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,33 33, Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 12

13 számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők és a éves népesség nemenként év évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem lakosság összesen iskolát végzettek rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % , , Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés A település minden lakosa legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év álláskeresők összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség Fő fő fő Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók lét és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők fő Fő %

14 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) c) közfoglalkoztatás Az Önkormányzat évek óta 4-6 fő/hó létszámot foglalkoztat közfoglalkoztatás keretein belül teljes illetve részmunkaidőben. A közfoglalkoztatásban résztvevők fizikai munkát végeznek (temető gondozás, köztisztasági feladatok, ároktisztítás, közintézmények takarítás-karbantartás, mezőgazdasági földutak javítása, stb.). A foglalkoztató az önkormányzat számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest , , ,9 0 0 Forrás: Önkormányzat adatai Az önkormányzat minden lehetőséget kihasznál a maximális létszámra, hogy a közfoglalkoztatás keretein belül minél több embernek tudjon munkát adni. A munkájukat nehéz összehangolni, mert csak a pályázatban leírtak szerint dolgozhatnak az adott célterületen. Téli időszakban az alkalmazásuk nehezebb, mint nyáron, a munkát, teendőket illetően. A helyi foglalkoztatási probléma megoldására mindenképpen munkahelyteremtésre volna szükség, a közfoglalkoztatásra hosszú távon nem lehet alapozni. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált vállalkozások a településen Kiskereskedelmi üzletek vendéglátóhelyek állami szektorban foglalkoztatottak kivetett iparűzési adó (ft) befizetett iparűzési adó (ft) működő foglalkoztatási programok helyben foglalkoztatási programokban részt vevők 14

15 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetősé g átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok munkanapokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos munkanapoko n átlagos utazási idő vonattal Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron Legközelebbi centrum 10perc 3 20 perc Megyeszékhely 1óra 1,5óra Főváros 2,5óra 4óra Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A foglalkoztatáshoz hozzáférés közlekedés tekintetében a közeli centrumba (Marcali) nem megoldott. A munkakezdéshez a járatok csak Mesztegnyőről érhetőek el. A szomszédos településre kerékpárral tudnak a munkavállalók eljutni. Sajnos kiépített kerékpárút nincs. A vidéken élő munkanélküliek számára hátrány munkavállalás esetén az ingázás. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban van -Garancia Képző Program (Munkaügy Marcali) -Deant Program hátr. helyz. foglalk. (Munkaügy Marcali) -START kártyaprogram (Munkaügy) - kezdő vállalk. támogatása (Munkaügy) az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés nincs nincs f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 15

16 számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése Van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen nincs felnőttképző programok a vonzásközpontban van szakképzések,tanfolyamok álláskeresőknek (Munkaügy) egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen nincs egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban nincs Helyi foglalkoztatási programok a településen van -közmunkaprogram Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban nincs Forrás: helyi adatgyűjtés g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A településen élő romák között munkanélküli nincs. A szegénységben élők közfoglalkoztatás keretein belül dolgoznak az Önkormányzatnál. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nincs. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A pénzbeli és természetben nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény valamint Hosszúvíz Község Önkormányzata Képviselőtestületének hatályos önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások szabályairól előírásai alapján történt a évben. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munka-erőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére biztosított támogatás. Bérpótló juttatásra (BJP) január 1-jét, illetve szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy más foglalkoztatási jogviszony alapján. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban 16

17 részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimál nyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul forint volt, majd ez lecsökkent a évben forintra számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők Nyilvántartott álláskeresők segélyben részesülők fő segélyben részesülők % negyedév , negyedév negyedév negyedév , átlag 33, negyedév negyedév negyedév negyedév átlag negyedév negyedév negyedév negyedév átlag negyedév negyedév negyedév , negyedév átlag 52, negyedév , negyedév , negyedév negyedév átlag 66,66 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők közül nem mindenki részesül segélyben. Ennek oka, hogy egy családban csak egy személy veheti igénybe. Jellemzően a munkanélküliség egy két családot érint számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadékra jogosult a vizsgált időszakban nem volt. 17

18 számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek Foglalkoztatást Azoknak a, akik 30 Azoknak a, akiktől rendszeres szociális helyettesítő nap munkaviszonyt nem helyi önkormányzati segélyben támogatás tudtak igazolni és az FHT rendelet alapján részesülők (álláskeresési jogosultságtól elesett megvonták a támogatást támogatás) fő munkanélküliek fő évesek %-ában %-ában Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés A szociális segély formája és elnevezése 2008-tól többször változott. A segélyezés feltételeként előírt egy éven belüli 30 nap munkaviszony igazolása (köz-, vagy önkéntes munkával) az elmúlt években mindenki részéről teljesítve lett. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést számú táblázat - Lakás állomány db összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások A településen új ház építésére az elmúlt években nem került sor. A lakhatása minden lakosnak biztosított. a) bérlakás-állomány Településünkön bérlakás nincs, ezért nem releváns. b) szociális lakhatás A településen nincs. 18

19 c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt, veszélyeztetett lakhatási helyzetek községünkben nem volt. Hajléktalan személy nincs. e) lakhatást segítő támogatások számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorultak részére az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásokhoz nyújtott támogatás, amely jövedelemtől és vagyontól függő ellátás. Ebben a támogatási formában 1 család részesült az elmúlt években. f) eladósodottság A településen élők eladósodottságáról pontos adat nem ismert. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Nem releváns. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön nem találhatók telepek, illetve szegregátumok, ezért a 3.5 rész vizsgálata nem indokolt. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, 19

20 védőnői ellátásról. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az alapszolgáltatás: védőnő, háziorvos, gyógyszertár. A szomszéd községben, Mesztegnyőn érhető el a háziorvosi szolgálat, egy orvossal és ápolónővel. Szakorvos havonta egy-egy alkalommal jön szintén Mesztegnyőre (gyermekorvos, nőgyógyász), amit a hosszúvízi lakosság is igénybe vehet. Az egyéb szakellátások Marcaliban, Kaposváron érhetők el. Az önkormányzat társulás keretében látja el a fogászati ellátást, védőnői szolgálatot és az orvosi ügyeletet számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A szűrőprogramokhoz hozzáférés csak a körzetközpontokban, úgy Marcaliban, vagy Kaposváron érhetők el a szakintézményeknél (kórház, tüdőgondozó stb.) Nőknek mammográf-szűrés kétévente egy alkalommal a háziorvosi szolgálat által szervezve. A megjelentek mindig elég magas. Prevenciós programok iskolaszinten be vannak iktatva, de a lakosság részére nincsenek. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Helyileg nincs. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat intézménnyel nem rendelkezik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Szervezett sportprogramok nincsenek. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Szociális alapszolgáltatások, amelyet az önkormányzat biztosítani tudna a rászorultaknak: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés. Ezeket szolgáltatói szerződéssel, vagy társulás útján tudja nyújtani. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, az egyenlőbánásmód követelményének megsértése nem fordult elő. 20

21 h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők Forrás: TeIR, KSH Tstar számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek ápolási díjban részesítettek Forrás: TeIR, KSH Tstar Az elmúlt öt év során ápolási díjban a településen nem részesült senki. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek lehetnek pl.: a közös utcában lakók, a munkahelyek, az egyházi rendezvények. A lakosság egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. Községünkben hely adott, de lehetőségek szinte alig vannak a tartalmas és igényes művelődésre, kikapcsolódásra, programok és szervezés hiányában. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai konfliktusok nem voltak községünkben. Roma és magyar nemzetiségű számára egyformán adottak a közszolgáltatások, és azok igénybevétele. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Karitatív szervezetek tartanak adományozást a rászorulók részére. Sajnos az önkéntesség, az önkéntes munka elenyésző a településen. 21

22 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Roma nemzetiségi önkormányzat nincs. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A településen nincs olyan döntés vagy folyamat, ami az említett társadalmi csoportok esélyeit rontaná. Az önkormányzatnak feladata, hogy minden lehetőséget kiaknázzon, hogy a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségét előmozdítsa. A jövőre nézve a mélyszegénységben élőkkel kapcsolatos adatbázis elkészítésével pontosabb képet lehet festeni e társadalmi réteg helyzetéről. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Foglalkoztatottság hiánya fejlesztési lehetőségek munkahelyteremtés 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Már születésünk s talán fogantatásunk pillanatától esélyegyenlőtlenség állhat fenn, hiszen nem mindegy, hogy milyen családba születünk, hazánk keleti vagy nyugati térségében, tanyán, kis vagy nagy településen, kisvárosban avagy nagyvárosban. Az esélyegyenlőségre ebben a helyzetben is törekedni kell, tehát a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, van-e választási lehetősége. Az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja! Az utóbbi években született szociális vonatkozású jogszabályokban megvalósult a jogalkotó azon törekvése, hogy az irányelveknek megfelelő, az egyenlő esélyeket biztosító jogszabályok szülessenek. Községünkben a gyermeklétszám csökkenő tendenciát mutat. A születések az utóbbi években 1 fő volt. A évi adatok szerint a 0-2 éves gyermekek 3 fő, a 14 év alattiaké összesen 10 fő. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermekek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. 22

23 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A veszélyeztetettség okai a szociális helyzet, a család szétesése, nevelés, gondozás hiánya, lakhatási körülmények, egészségtelen életmód, a gyermek mentális állapota, és bántalmazás számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek 18 év alattiak Megszűntetett esetek Védelembe vett 18 Veszélyeztetett kiskorú a a 18 év alatti év alattiak gyermekek népességben védelembe vettek közül Forrás: TeIR, KSH Tstar Védelembe vett és veszélyeztetett gyermek nem volt. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt a szerint. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításával a gyermek a család szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, tankönyvtámogatásra illetve az évente két alkalommal gyermekenként Ft Erzsébet utalványra (2012. augusztus 1-je előtt Ft pénzbeli támogatásra). A évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatára az egy főre jutó havi nettó jövedelem tekintetében a nyugdíjminimum 130 %-a (2012. évben Ft), gyermekét egyedül nevelő szülő vagy tartós beteg, fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülő/család, illetve nagykorú gyermek esetében pedig a nyugdíjminimum 140 %-a (2012. évben Ft). A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesül számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből Ebből tartósan Rendszeres tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi fogyatékos kedvezményben fogyatékos támogatásban gyermekek részesítettek gyermekek részesítettek Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 23

24 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek csökkent, ennek oka nagykorúvá válás volt. Jelenleg 6 főnek (1 család) van megállapítva erre jogosultság. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők, aránya Az önkormányzat külön helyi juttatásban nem részesített egy gyermeket sem. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők, aránya számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők, aránya Ingyenes 50 százalékos Ingyenes Ingyenes étkezésben mértékű tankönyvellátásban támogatásban Óvodáztatási étkezésben résztvevők kedvezményes résztvevők iskola étkezésre részesülők részesülők óvoda 1-8. jogosultak 1- évfolyam 13. évfolyam Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, aránya Nincs a településen magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. Nyári étkeztetésbe n részesülők 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Hosszúvíz településen szegregált, telepszerű lakókörnyezet nincs. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célt, hogy minden a községben élő gyermeknek esélye legyen a továbbtanulásra, a későbbi munkavállalásra függetlenül nemétől, származásától vagy anyagi helyzetétől. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, 24

25 stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás. A gyermekek átmeneti gondozása keretében kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni. Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről. Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt ). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) számú táblázat Védőnői álláshelyek védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó gyermekek Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A védőnő szolgáltatáshoz, amely Mesztegnyőn érhető el, minden gyermek hozzájut. Az adott időszakokban 0-3 éves korú gyermek 3 fő volt. Egy védőnő látja el a szolgálatot más körzetekkel egyetemlegesen. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok ) Településünkön gyermekorvos nincs, havonta egy alkalommal érhető el a szomszéd községben. Gyermekegészségügyi feladatokat is a háziorvos látja el napi szinten Mesztegnyőn, ahova a falu körzet tekintetében tartozik. A szülők gyermekeiket szakorvoshoz vagy Marcaliba, vagy Kaposvárra hordják. 25