SZEMIOTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 SZEMIOTIKAI TÁJÉKOZTATÓ A szemiotika a humán tudományok matematikája, a modern nyelvtudomány a szemiotika matematikája (Ivanov nyomán Papp Ferenc, 1963.) A szemiotika konferenciákon él (Thomas Sebeok, 1996.) A szemiotika összeköti a természetet és a kultúrát" (Guadalajara, 1997.) A szemiotika napfényes filológia (Szépe György, 2002.) Új folyam 14 (1991-) (18) * augusztus 31. * szám A Magyar Szemiotikai Társaság tájékoztatója Szerkeszti: Balázs Géza Kiadó: Voigt Vilmos, a társaság elnöke A társaság levélcíme: 1364 Budapest, Pf ELTE BTK Folklore Tanszék voigt@ludens.elte.hu, szemiotika@ludens.elte.hu, balazsge@due.hu Cím: ELTE BTK Folklore Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt fszt. 19. Telefonszám: sz. társ. szervezet, a bírósági bej. száma: 6.Pk.65345/1. Főv. Bíróság, Adószám: , Számlaszám: OTP Elnök: Voigt Vilmos, titkár: Balázs Géza Választmányi tagok: Gráfik Imre, Orosz Magdolna, Szívós Mihály A számvizsgáló bizottság vezetője: Heverdléné Laborc Júlia & Őszi konferenciasorozatunk Egerben & Beszámoló a szemiotikai világkongresszusról (Lyon) & In memoriam Harkai Imre, Thomas G. Winner Adószámunk: ben a Magyar Szemiotikai Társaság fő támogatói: Oktatási Minisztérium évi 1%-s támogatás: Ft. Köszönjük! 1

2 KONFERENCIÁINK A Magyar Szemiotikai Társaság, az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció Tanszéke és az Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ konferenciát rendez a szemiotika kutatásának és oktatásának témakörében. A konferencia ideje: október Helye: Eszterházy Károly Főiskola, 3300 Eger, Egészségház u. 4. A tervezett program: október 16. Miért hasznos a szemiotika? Tudományos konferencia a szemiotika érvényességéről. A konferenciára maximum 20 perces előadásokkal lehet jelentkezni bármilyen, a szemiotika tárgykörébe sorolható pl. filozófiai, irodalmi, néprajzi, nyelvészeti, szociológiai, kommunikációelméleti, pedagógiai stb. témával október 17. Ifjú szemiotikusok 2. konferenciája. Bármilyen szemiotikai vagy szemiotikai jellegű filozófiai, folklorisztikai, kommunikációelméleti, nyelvészeti, művészetelméleti, irodalmi, pedagógiai stb. témában várjuk főiskolai, egyetemi hallgatók, PhD-hallgatók, fiatal kutatók jelentkezését. A max. 15 perces előadásokat szabad megbeszélés követi szociológus, néprajzkutató, nyelvész szakember közreműködésével. Háttérprogram: az egri vár napja rendezvény A konferencián való részvétel regisztrációs díja: 1000 Ft. A kétnapos konferencia részvételi díja: 7500 Ft, a Magyar Szemiotikai Társaság tagjainak: 5000 Ft. (Ez magában foglalja a szállást, az étkezést és az egyéb kiegészítő programok, illetve a szervezés költségeit.) Jelentkezési határidő (mindkét konferenciára, címmel, rövid rezümével): szeptember 15. Jelentkezés: Magyar Szemiotikai Társaság, 1088 Budapest, Múzeum krt fszt. 19. voigt@ludens.elte.hu, balazsge@due.hu Információ: voigt@ludens.elte.hu, balazsge@due.hu A konferencia anyagát a Magyar Szemiotikai Társaság a tervek szerint az Akadémiai Kiadóval közösen megjelenteti. Budapest Eger, május 19. dr. H. Varga Gyula dr. Balázs Géza dr. Voigt Vilmos főiskolai tanár egyetemi tanár egyetemi tanár 2

3 Az MSZT TOVÁBBI PROGRAMJAI: október Dunabogdány, Osztrák-magyar szemiotikai szimpózium: Media Semiotics Today Mediensemiotik heute. L. külön, inf.: november 2 3. Józsa Péter-emlékülés (Szombathely (tervezett) november 4. A frazeológia kutatása (Szombathely, tervezett) december 3 5. Bécs, Europe Image & Concept in Cultural Change L. külön! november Közgyűlés A társaság elnöksége november 11-én, csütörtökön órára összehívta a társaság közgyűlését, a következő napirenddel: 1. Az elnök szakmai beszámolója 2. A titkár pénzügyi beszámolója 3. A számvizsgáló bizottság jelentése 4. A évi tervek 5. Egyebek (Közgyűlési előadás is tervezünk.) A tagok felének meg nem jelenése esetén a második közgyűlés időpontja: november 25. csütörtök óra, helyszín: a társaság székhelye, 1088 Budapest, Múzeum krt fszt. 19. (Az ELTE Folklore Tanszék könyvára.) A második közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes! Budapest, augusztus 31. A Társaság elnöksége 2004 elején megjelent társaságunk könyvsorozatának, a Magyar szemiotikai tanulmányoknak 5 6. összevont kötete: A kezdetektől a máig. A modern magyar szemiotika olvasókönyve. Szerk.: Voigt Vilmos és Balázs Géza. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, oldal. A szemiotika elmélete Thomas A. Sebeok: Szemiotika, Voigt Vilmos: Szemiotika, Papp Ferenc: Szemiótikai jegyzetek, Szépe György Voigt Vilmos: Szemiotikai alternatívák, Kelemen János: Nyelvfilozófia, szemiotika, hermeneutika, Józsa Péter: A jelentés fogalma, Voigt Vilmos: A jelentés a társadalmi szemiotikában, Egyed Péter: Jegy és jel, Balázs Géza: Szemiotikai jelenségek a magyar grammatikában, Bencze Lóránt: A (szemio)genezis korszaka A szemiotika tudománytörténete Voigt Vilmos: Apáczai Csere János magyar szemiotikája, Mészáros András: Vandrák András filozófiai rendszere, Gajdos Balogh Attila Fekete István: Bolyai János és a jelek, Max J. Fisch Voigt Vilmos: Peirce Magyarországon 1870-ben, Kelemen János: A rózsa neve és Eco szemiotikája, Harkai Schiller Pál: A külvilág jelentésváltozatai Uexküll jeltanában Jelnyelvek Szendrey Ákos: A magyar nép jelnyelve, Hoppál Mihály: Az etnoszemiotika kialakulása, Hoppál Mihály: A magyar etnoszemiotikai kutatás, Gráfik Imre: Nem-verbális 3

4 kommunikációk a népi kultúrákban, Gráfik Imre: A családon belüli tulajdonjelek, Balázs Géza: Gesztusviccek Magyarországon Társadalomszemiotika Voigt Vilmos: A társadalmi szemiotika alapkérdései, Voigt Vilmos: Beszámoló a május elseje szemiotikai vizsgálatáról, Voigt Vilmos: A május elsejei felvonulás társadalmi szemiotikája, Balázs Géza: Életünk feltűnő jelei, Darányi Sándor: Az etnoszemiotika egy új eszköze: szemiózis modellezése vektortérben Szemiotikai elemzések Szépe György: A majdú számnevek rendszeréről, Kanyó Zoltán: A közmondások szemiotikai analízise, Bencze Lóránt: A liturgia mint ökoszemiózis, Voigt Vilmos: Jel és építészet Balázs Géza: A ruhafeliratok szemiotikai-nyelvészeti kutatásának lehetőségeiről, Kincses Kovács Éva: A feliratos ruhadarabokról, Orosz Magdolna: Irodalmi elbeszélő szövegek elemzésének aspektusai, Kiss Gabriella: Előadáselemzés a paradoxon kultúrájában, avagy gondolatok a színházszemiotika bűvös kaftánjáról Függelék: Magyar szemiotikai publikációk a rendszerváltozás (1990) óta (Balázs Géza) A Magyar szemiotikai tanulmányok sorozat eddigi kötetei: 1. A magyar jelrendszerek évszázadai. Szerk.: Voigt Vilmos és Balázs Géza. MSZT, Bp., oldal 2. Felfedezőúton a jelek világában. Szerk.: Balázs Géza. MSZT, Bp., oldal 3. Jeles jogok jogos jelek. Nyelvi jogok társadalmi konfliktusok. Szerk.: Balázs Géza és Voigt Vilmos. MSZT, Bp., 224 oldal 4. A jelek mélyvilága. Barlangi helynevek. A Baradla, Béke-, Sátorkőpusztai és Pénzpatakibarlang névanyaga. Írta és szerk.: Balázs Géza, Lieber Tamás, Varga Ferenc. MSZT, Bp., oldal A kezdetektől a máig. A modern magyar szemiotika olvasókönyve. Szerk.: Voigt Vilmos és Balázs Géza. MSZT, oldal. A sorozat kötetei a Társaság tagjai számára kedvezménnyel megrendelhetők a Társaságnál (kérésre csekket küldünk, vagy utánvéttel juttatjuk el a köteteket, az 1 4. kötetek ára 600 Ft, az 5 6. kötet ára 1600 Ft), illetve megvásárolhatók az ELTE BTK Jegyzetboltjában (1088 Budapest, Múzeum krt alagsor). Beszámoló és jegyzetek a 8. Nemzetközi Szemiotikai Kongresszusról Lyon, július Lyonban megtartották az AIS (Association Internationale de Sémiotique) kongresszusát, július között. Voltaképpen ez össze volt kapcsolva a Francia Szemiotikai Társaság (Association Française de Sémiotique) kongresszusával, valamint a Nemzetközi Vizuális Szemiotikai Társaság (Association Internationale de Sémiotique Visuelle) kongresszusával. Ez sok párhuzamos szekciót eredményezett, és noha a termek végül is közel voltak egymáshoz, a programok nem voltak áttekinthetők. Hosszasan lehetne sorolni, mi mindent csináltak rosszul vagy egyáltalán sehogy sem. Pl. a beküldött rezümék egy fregoli-jellegű kötetben ott megvoltak, ám az alig beragasztott lapok rendszerint kiestek a puha fedélből 4

5 A világ jelei Tartalmilag reggelenként érdekes plenáris előadások voltak, igazi vita nélkül. A szekciókban vagy túl sokan, vagy túl kevesen voltak. Egyes szekciók (például a sokak által várt kínai szemiotikai előadások) elmaradtak. Nagyon rossz volt a kongresszus szervezése, időbeosztása. Drága is volt a kongresszus, még az olcsóbb szállások esetében is. Ám a résztvevők együtt ebédelhettek és ekkor beszélhettek egymással. Egy fogadás volt, és még Lyon csodálatos múzeumait vagy kulturális életét is szinte csak lopva lehetett megpillantani. A kongresszuson igen határozott volt a franciák és a francia nyelv jelenléte. Azért az egyes szekciókban továbbra is az angol volt a vezető nyelv. Minthogy sok latin-amerikai szemiotikus volt jelen, lépten-nyomon spanyol szó is hangzott. Noha olykor nehéz felfogni, mi mindent neveznek ők szemiotikának, úgy látszik, több spanyol nyelvű országban évek óta van szemiotikai aktivitás. Az AIS kongresszusi témája Les Signes du Monde: interculturalité & globalisation volt, ám a globalizációról nem sok újat hallhattunk, az interkulturalitás pedig inkább a résztvevőkben öltött testet. Attól lehetett félni, hogy ez már teljesen más kongresszus lesz, teljesen más résztvevőkel, mint az eddigiek voltak. Szerencsére, a kongresszuson elég sok régi szemiotikus is ott volt. Minthogy a megelőző kongresszusok óta többen is elhunytak, megemlékeztek Thomas A. Sebeok, Thomas Winner (és Ferruccio Rossi-Landi) munkásságáról. Ezek az ülések szinte meg sem voltak hirdetve, úgyhogy sokan lemaradtak róluk. (Winner és Rossi-Landi felesége jelen volt.) Nem túl nagy, de jól válogatott könyvkiállítást is rendeztek, megvásárolható könyvekkel. A legérdekesebb ezek közül a Handbuch der Semiotik csakugyan megjelent IV., záró kötete volt. Új vezetőség Az IAS tisztújítására is sort kellett keríteni. A régi elnök (Roland Posner) és főtitkár (Jeff Bernard) beszámolóit előbb a Nemzetközi Szemiotikai Társaság - mondjuk - választmánya előtt, majd a közgyűlésen terjesztették elő. Itt megválasztották Eero Tarasti professzort (Helsinki) a Társaság új elnökének. Főtitkár José Maria Paz Gago (La Coruna) lett. A következő kongresszusra 2007-ben Helsinkiben (és környékén) kerül sor, majd 2009-ben La Corunában is lesz szemiotikai kongresszus. Mindkét javaslat már korábban is szóban volt. A Semiotica folyóirat (Sebeok halála, majd felesége, Jen Umiker-Sebeok átmeneti szerkesztősége után) új főszerkesztője Marcello Danesi (Toronto). Noha kontinensenként is választottak alelnököket, számunkra a legérdekesebb, hogy most Jeff Bernard is az egyik alelnök lett. Megszűnt Orosz Magdolna pénztárosi funkciója. (Ő ott sem volt Lyonban.) A legtöbb esetben megmaradtak az országonként 2 2 tagból álló választmány tagjai. (Tőlünk társaságunk javaslatára - továbbra is Orosz Magdolna és Voigt Vilmos.) Szlovákia egyik ilyen képviselője Zsilka Tibor (Nyitra) maradt, aki ott is volt Lyonban. Ezen 5

6 kívül a zeneszemiotikusok egyik képviselőjeként Grabócz Márta, a nemzetközi Rossi-Landi-network egyik képviselőjeként Kelemen János, sőt a nemzetközi szimmetria-társaság egyik képviselőjeként Szöllősy-Sebestyén András is a választmányba jutott. (Az utóbb említettek közül senki sem volt ott Lyonban.) Az MTA támogatásával (amely azonban a költségek kisebb hányadát sem fedezte) Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, Kroó Katalin és Szívós Mihály, valamint Voigt Vilmos jutottak el Lyonba. Előadásokat is tartottak. Több más magyar jelentkezőt akik anyagi okokból kellett, hogy távol maradjanak még a programokban is kereshettük. Ám igen gyenge volt a lengyel, bolgár, a volt Szovjetunióból jövő vagy éppen az osztrák részvétel. Úgy látszik, mégiscsak a végére jutott az 1989-ben megszerveződő Nemzetközi Szemiotikai Társaság első generációja. Nem hiszem, hogy Lyonban bárki is jelen volt, aki kezdettől tagja a Társaságnak. Sőt, még az 1974-es milanói kongresszus részvevői közül is alig valaki volt jelen. (Akire emlékszem, mint például Paolo Fabbri, az a közbülső kongresszusokról hiányzott.) Drezdában még egy napra megjelent Umberto Eco, ide viszont igazában nem is hívták. Finn korszak Nyilvánvaló, hogy a Nemzetközi Szemiotikai Társaság következő, finn korszaka sok feladatot fog ránk róni. Ezzel is összefüggésben Lyonban megvolt az általam szervezett Finnugor szemiotikai kerekasztal ülése. Ezen (finn, észt, magyar stb. részvétellel) megbeszéltük a következő évek ilyen tudományos rendezvényeinek, témáinak, kutatásainak koordinálását ig több ilyen alkalom lesz. Erről értesítjük az érintetteket, társaságunk tagjait. Nyugodtan állíthatom, hogy tudományos szempontból értékes volt a lyoni kongresszus. Megígérték, hogy a szeptember 15-e előtt hozzájuk eljuttatott (35 ezer betűnyi terjedelmű) előadás-szövegeket, a plenáris előadásokkal együtt DVD-alakban közlik majd. (A legutóbbi, drezdai IASkongresszus anyaga persze, mostanra sem jelent meg.) A Nemzetközi Szemiotikai Társaság szolid módon folytatja majd munkáját. E téren mi már régóta megbízható szemiotikai területként szereplünk: nemzetközi kapcsolataink sokoldalúak és folyamatosak. A Francia Szemiotikai Társaság kongresszusa A Francia Szemiotikai Társaság kongresszusának témája a korcsoportok voltak. Itt a Jacques Fontanille vezette rész volt a legjobb. Kiváló előadásokkal, gall vitával és teljesen kiszámíthatatlan időbeosztással, főként pedig a francia analitikus (leginkább Greimas nevéhez kapcsolható) iskola minden szépségével. Ha ennek előadásait közlik, élmény lesz őket olvasni, ám az improvizáló készség rangos terminológiai és módszertani fegyelmét a kiadványból csak részben lehet majd élvezni. 6

7 Vizuális, jogi és bioszemiotikusok A vizuális szemiotikusok üléseiről csak közvetett benyomásaim vannak. Csak a témák sokrétűsége vált nyilvánvalóvá. Ezt a rendezvényt is a svéd Göran Sunesson szervezte. A két korábbi csoportból egyesült jogi szemiotikusok olyan kerekasztalt szerveztek, amelyen a tervek szerint majd negyven előadás hangzott el. Úgy látszik, érdemes lenne ezzel a témával nálunk is többet foglalkozni. Kiváló volt a megszokott német dán észt bioszemiotikai szekció, most vezető amerikai résztvevőkkel. Szakmai (nem mindig szemiotikai) felkészültségük most is bámulatra méltó volt. Magyar etológusok bevonása megérné. Ezt viszont nem tapasztaltam a távolról jött előadók, szimpóziumok esetében. Ezek közül még a dél-koreai volt valamennyire látványos. Valamilyen átütően új elmélet vagy témakör híre nem jutott hozzám. Az viszont mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy a lyoni Lumière egyetem még annál is jobb, mint amilyen a híre. A két fő szervező közül a vallásszemantikus Louis Panier és a modern városi kommunikációval és életmóddal foglalkozó Bernard Lamizet sokoldalú, kiváló tudósok. Budapest, július 30. Voigt Vilmos Harkai Imre emlékezete 2004 januárjában elhunyt társaságunk tagja, Harkai Imre. Társaságunk tagjai is jól ismerhették őt, hiszen 1998-ban közgyűlési előadásunkat is ő tartotta az építészetszemiotika témakörben (s előadásának írott változatát a Szemiotikai Tájékoztató 1999/2. számában közreadtuk A rendszerek korát éljük struktúrák az építészetben címmel). Én személyesen 1988-ban ismertem meg a Magyar Néprajzi Táraság által szervezett Néprajzi szemináriumon, Békésen, s igen örültem, hogy tíz évvel később immár Budapesten tartózkodva bekapcsolódott társaságunk munkájába is. Életrajzi adatait a Házrendszerek és szerepük a magyar népi építészetben című munkájának fedeléről (LaVik, Budapest, 1995.) tudom: 1952-ben született Csantavéren. Építészeti tanulmányait a belgrádi Építészeti Karon végezte, ahol 1977-ben szerzett oklevelet, 1991-ben magiszteri fokozatot. Ekkortól tervezőirodát vezetett Topolyán. Nevéhez fűződik a topolyai múzeumegyüttes, nevezetesen a tájház, a kovács- és bognárműhely (1986), valamint az áttelepített szélmalom (1987) felállítása. További fő művei: Temerin népi építészete (1983), Gondolatok az élettérről (1986), Topolya építészete (1991) között. Április 30-án Topolyán Harkai Imre emlékére kiállítás nyílt. A kiállítás szervezője, Beszédes Valéria írja (Magyar Szó, április 29.), hogy Harkai Imre a térség kiemelkedő építésze volt, egyéni utakat keresett, a népi neobarokkos korszak után építészetének lényegét az etno-minimalizmusban 7

8 látta: a népi építészet formáiból csak a letisztult, leegyszerűsített formákat kívánta alkalmazni, a nyugati építészeti tendenciák felhasználásával. Hogy munkásságának ez az opusa már nem teljesedhetett ki, abban tragikus halála akadályozta meg ez év januárjában. B. G. Elhunyt Thomas G. Winner (1917. május április 20.) Nemcsak az amerikai és nemzetközi szemiotika, a cseh, és nemzetközi szlavisztika, hanem a magyar szemiotika is gyászolja őt. A prágai egyetemen tanult, majd az utolsó pillanatban, 1939-ben menekült meg a Harvard University menekült-diák ösztöndíjával ban szláv irodalomból doktorált a Harvard Egyetemen. A háború után a Roman Jakobson köré csoportosult szlavisták csoportjába tartozott. Meglepetésére mégis a kazah szóbeli költészetről írta doktori értekezését (amely csak 1958-ban jelent meg). A Duke University, majd az University of Michigan tanára lett. Kiváló orosz kapcsolatainak következtében egyike volt az elsőknek, akik a szovjet szemiotika eredményeit Amerikába közvetítették tól a Brown University szláv és összehasonlító irodalmi professzora lett. Felesége, Irene Portis Winner is kultúraszemiotikát tanított. Felesége évtizedeken át ápolta. A magyar szemiotikusokkal a kezdetektől fogva jó kapcsolatot ápolt. Feleségével együtt egy kultúraszemiotikai kézikönyv tervezésébe fogtak, amelyet magyar részről Szabolcsi Miklós támogatásában bízva kezdtünk végiggondolni. Egy tanulmánykötet és több megbeszélés kivételével azonban ez a terv nem valósult meg. Kár. Kedves, sőt aranyos, örökké fiatalos ember volt. Haláláig jó barátunk. Emlékét a magyar szemiotikában is megőrizzük. V. V. Hírek Közgyűlési határozatunk értelmében két, tiszteleti tagságról szóló oklevelet adott át az elmúlt időszakban Voigt Vilmos, társaságunk elnöke: Pierre Maranda profeszornak (Université Laval, Quebec), valamint Köpeczi Béla akadémikusnak (Budapest) *** A piktogramok átváltozása címmel Eperjesi Ágnesnek volt tárlata a Vintage Galériában. &&& Egérpad kerestetik! címmel a múlt év végén kiállítást rendeztek a Duna Palota kisgalériájában. A kiállítást Voigt Vilmos nyitotta meg. Az anyag vándorkiállítás formájában a tervek szerint másutt is bemutatkozik. ### Vizuális kultúra konferenciát rendeztek a Magyar Iparművészeti Egyetemen május 7 8-án. ~~~ A cirkusszal kapcsolatban egyetlen, tudományos igénnyel alátámasztott szemiotikai elmélet létezik, eszerint a cirkuszi produkció a népmese narratív struktúrájához hasonlatos mondja Orlóci Edit, az Állami Artistaképző Intézet tanára, a cirkusztörténet doktora. (Népszabadság, június 12.) Cs. Jónás Erzsébet Ismerkedjünk a szemiotikával! címmel írt könyvet (Nyíregyháza, 2003.) 8