Vízminőség: Trofitás termőképesség Szaprobitás
|
|
- Gabi Lakatos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vízminőség: Trofitás termőképesség Szaprobitás Halobitás Toxicitás Eutrofizáció Foszfor formák, foszfor forgalom Eutrofizálódás Mesterséges eutrofizálódás Tározók Esettanulmányok hazai vonatkozású legfontosabb hidrobiológiai témakörökből ld.: www! (Kis-Balaton, Balaton, Szigetköz, Tisza-tó, Hanság, Duna, Tisza) habitat helyreállítás eutrofizálódás oligotrofizálódás Dunaszaurusz!!! hajózás, erőmű tározó habitat helyreállítás hajózás, erőművek áradás, szennyezés
2 Foszfor formák: Összes foszfor: Oldott: Partikulált: szervetlen: ortofoszfát szerves: polifoszfátok (pl. detergensekből), szerves kolloidok, foszfátészterek szervetlen: foszfor tartalmú ásványok (hidroxiapatit+ kb. 200 más ásvány!), adszorbeált foszfort tartalmazó ásványok (agyagásványok, Fe- és Al hidroxidok, karbonátok) Szerves: - élőlényekben: nukleinsavak, foszfor tartalmú fehérjék, enzimészterek, vitaminok, nukleotid foszfátok - elhalt szervezetekből keletkezett detrituszban vagy ahhoz adszorbeálódva
3 Vizek emberi eredetű foszfor terhelése: Kommunális szennyvíz: 1980-as évek végéig foszforalapú mosóporok, azóta: nem foszforalapú mosószerek + szennyvíztisztítók: foszfor lecsapató egység: antropogén foszfor-terhelés 50-80%-kal csökkent! Foszforforgalom: Vízi üledék és a víztér között XX. Sz. közepén első megközelítés: üledék foszfor kibocsájtását elsősorban kémiai folyamatok határozzák meg: Tó: aerob körülmények között bekerülő ortofoszfát vas-oxi-hidroxid (FeOOH) pelyhek felületén adszorbeálódik v. FePO4 csapadék keletkezik, leülepszik Anaerob fenéküledékből származó foszfát számára csapda! nem juthat be a víztérbe
4 A víztérben a felvehető, szabad foszformennyiség az üledék intersticiális vízteréhez képest 1/5 1/20 Hogyan kerül az üledékből foszfor a víztérbe??? Redoxpotenciál: 200 mv kritikus érték (Mortimer 1941) Fe(II); foszfát oldható < 200 mv < foszfát kicsapódik; főként Fe(III) ferro- forma ferri-forma Belső foszforterhelés: a víz-üledék határfelület redoxpotenciál változása következtében történő foszfor felszabadulás (és nyári rétegzettség során a belső seiche következtében a tápanyagdús hipolimnionból az epilimnionba történő ~ áramlás) (Külső foszfor terhelés: befolyókból, atmoszférából) Újabb eredmények tükrében: Üledék foszfor kibocsájtása a víztérbe: nem a kémiai, hanem elsődlegesen a biológiai folyamatok határozzák meg!
5 Thiobacillus, Ferrobacillus: energianyerés: ph <5, Fe(II)-ről e - O 2 -re, Fe(III) (oldott O 2 : alacsony koncentrációban! mély tavak hipolimnionja, sekély tavak üledéke 20-30mV) ph 7,5 7,7: Fe(III) van csak jelen Fe(OH) 3 csapadék keletkezik: 0,05-0,35µm-es aggregátumok, amelyek felületén más anyagok is adszorbeálódnak: szerves anyag, foszfor, nitrogén, Mn, Si, S, Ca, Mg koprecipitáció (a vashidroxid csapadákhoz adszorbeálódó szervesanyag a nehézfémeket megköti, így kerülnek azok a víztérből az üledékbe ahol felhalmozódhatnak) Vas oldódása: jelenlevő kén meghatározó! Ha kénhidrogén van jelen, (v. más szulfidok, biszulfidok) a vas kicsapódik, nem kerül vissza oldatba! Biológiai folyamatok során: 2(CH 2 O)+SO 4 2- S CO 2 + 2H 2 O S 2- v. (HS - ) vassal anaerob körülmények között rosszul oldódó csapadékot képez (FeS, fekete)
6 Hipertróf tó: fenéken nincs O 2, intenzív kénhidrogén képződés, oldott vasat megköti, kicsapja! Eutróf tó: kevés O 2 a fenéken, Fe(II)-forma uralkodó, ez vízben oldott, tehát van szabad vas Aerob bakteriális lebontás: oldható reaktív foszfor keletkezik Fe(III) redukció: nem következhet be pusztán kémiai úton amennyiben az üledék oxigénhiányos, a koprecipitáció miatt (kötődő szerves ag.)! Csak baktériumok jelenlétében tud oxidálódni (energianyeréskor: szervesanyag oxidációjakor Fe(III)-at e- akceptorként redukálják) Biz.: antibiotikummal kezelt üledék: kisebb foszforkibocsájtás! Aerob üledékből foszforkibocsájtást elősegítő tényezők: T emelkedése: gyorsítja a biol. reakciókat, intenzívebb fotoszintézis, ph nő, koprecipitált P az aggregátumok felszínén OH - -ra cserélődik Bioturbáció: üledéklakó gerinctelenek szűrögetése, alzat túrása: O2 konc. Nő de: légzés: O2 konc csökken Élőbevonat Hullámzás: üledék legfelső rétegét felkeveri, intersticiális térből P a víztérbe jut Üledékből kibuborékoló gázok (algabevonat: O2, üledékben metán, kénhidrogén): fenti hatás
7 Aerob hipolimnionnal rendelkező tavak: Nagy mélység, vastag hipolimnion, átkeveredés után ide sok O 2 kerül Kis área-koefficiens: befolyók: kevés, kis befolyó vízmennyiség miatt hosszú retenciós idő Bejövő P-t visszatartja Ha a retenciós idő >10 év: P70-90% -t visszatartja! Sekély tavak: nagyobb bejövő vízmennyiség, foszfor nagy része az epilimnionban marad, Produkcióban részt vesz! Rétegzett tó csekély külső P és N terheléssel: alacsony primer produkció alacsony szedimentáció Hipolimnion O 2 készletét nem csökkenti az ülepedő szerves ag. Aerob marad az üledék Az üledékből származó P (belső terhelés) kicsi Foszforcsapda! (üledék megköti a foszfort de nem szabadul fel belőle)
8 Anoxikus hipolimnionnal rendelkező tavak: Kisebb mélység (<10m) Rövidebb retenciós idő Nagyobb külső P terhelés Nagyobb fitoplankton biomassza Nagyobb mennyiségű anyag ülepszik le Hipolimnion O2 készletét elfogyasztja P nem stabilizálódik az üledékben mert az anaerob és a P könnyen kimosódik a rövid retenciós idő miatt Magas Ca 2+ és karbonát, bikarbonát tartalmú tavak: P kiülepedés: biológiai kalcit-precipitáció Fotoszintézis intenzitása befolyásolja: Fotoszintézis ph nő kristályosodás fokozódik P-t adszorbeálja+beépül Epilimnion P-készlet csökkenéséért 25-35%-ban felelős a folyamat!
9 Eutrofizálódás Növényi tápanyagok (limitációnak megfelelően 1. P és 2. N) feldúsulása a vizekben Autotrófok produkciója megnő Esetleg: tömegprodukció, vízvirágzás planktonikus eutrofizálódás v. üledékfelszínen szubmerz hínár ill. algagyep bentonikus eutrofizálódás Lebontásuk: O2 igényes másodlagos következmények: Halpusztulás Toxikus anyagok keletkezése Korrozív gázok keletkezése Hatás Helyi élővilágra (fauna és flóra összetétele) a humán vízhasználat minden aspektusára (ivóvíz, közlekedés, halászat, )
10 Tó trofitása termőképessége: Olyan változók fejezik ki, amelyek az eutrofizálódással kapcsolatba hozhatók (P tot, produkció, biomassza, kl-a) Trofitási indexek: OECD (1982): Eutrofication of waters. Monitoring, assessment and controll. OECD ajánlás jelentősége: addigi kvalitatív jellemzés helyett kvantitatív alapokra helyezték a trofitás szintjének megállapítását (ld. Később: Vollenweider és Kerekes) klorofilltartalom éves átlaga és éves maximuma (µg/l) Secchi-átlátszóság éves átlaga és minimuma Százalékos O 2 telítettség éves minimuma az üledék feletti cm-s víztérben (csak rétegzett tavakban használatos) A trofitási kontinuumot (oligotróf és eutróf között) a tavaszi keveredés során meglévő P tot koncentrációk alapján felosztották kategóriákra: ultraoligotróf: P tot <5 µg/l oligotróf: P tot 5 10 µg/l mezotróf: P tot µg/l eutróf: P tot µg/l hipereutróf: P tot >100 µg/l
11 Használatosak más kategorizálások is: Atróf: terméketlen víz Acidotróf: alacsony produktivitás ph<5, gyakran C limitáció Alkalitróf magas produktivitás magas Ca2+ konc. Argillotróf: alacsony produktivitás, agyagásványok nagy mennyiségben, turbid, fénylimitált Sziderotróf: alacsony produktivitás, magas Fe konc. Disztróf: alacsony produktivitás, sok oldott huminanyag, ált. savas Politróf: átmenet eutróf és hipertróf állapot között N/P arány (atom v. tömegarány): tápanyagforrások jellemzésénél informatív Redfield arányok alapján: N:P = 16:1 Természetes tápanyagforrások egy tó esetében (befolyók, atmoszféra): Redfield arányhoz képest kevesebb foszfort tartalmaznak, N/P atomos arány >16
12 N/P arány: Nem szennyezett talajvíz: 63 Csapadék: 54 Mezőgazdasági területről befolyás 44 Vízi makrofitonok 24 Alga (P limitáció nélkül) 22 Kiegyensúlyozottan növő fitoplankton 16 Állattartó telep szennyvize 14 Makrozooplankton salakanyaga 11 Bakterioplankton protoplazma 10 Városi szennyvíz 10 Szennyvíztelep kifolyója 6 Eutróf tó üledéke 6 Libaürülék 2 Üledékes kőzetek 2
13 Adatok vizsgálata alapján: Vollenweider és Kerekes (1980) az éves kl-a konc és az éves P terhelés között az alábbi empírikus összefüggést állapította meg: Log kl-a = 0,91* log P 0,435 Másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve PL: Ptot éves Pin: befolyók Pkonc (tó éves fajlagos foszforterhelése) A befolyók és a tó P konc. között a különbség a retenciós időtől függ
14 Különböző vízi üledékek foszfor adszorpciós kapacitását meghatározza: Üledék összetétele: szervesanyag tartalom, Al és Fe hidroxidok, Agyag tartalom CaCO 3 Eutrofizálódás: hazai példák (Balaton alakulása:1960-jelen) mesterséges tározóknál is különösen nagy jelentőségű probléma!: Kína: Három Szurdok erőmű és tározó területén biz. hatásvizsgálatok már megkezdődtek: vizsgálták az üledék természete és foszfor-kötése kapcsolatát Foszfát adszorpciós kapacitás különböző foszfát koncentrációk mellett ún. abszorpciós izotermákkal vizsgálható: Foszfát abszorpciós izotermák különböző üledékeknél 20 C-on Wang & al. Journal of Hazardous Materials 162 (2009) 92 98
15 tiszta energia előállítása Hajózható meder biztosítása Árvizek megakadályozása 1,24 millió lakos áttelepítése régészeti lelőhelyek elárasztása földcsuszamlás kockázatának növekedése Három Szurdok erőmű és tározó: Kína, Jangce-folyón, világon a legnagyobb völgyzárógát, hossza: 2335 m, magassága 101 m, 39,3 km 3 kapacitás, 1,000,000 km 2 vízgyűjtő, tározó felülete: 1,045 km október óta működik, 2011-re éri el a teljes kapacitását
16 Három Szurdok : természetes üledékekben a foszfát adszorbciós kinetikája: nem lineáris modellt követ tesztelések során egy ún. módosított Langmuir-függvény bizonyult a legalkalmasabbnak a modellezésére, több független vizsgálat megerősítette segítségével meghatározható az ún. zéró-ekvilibrium P koncentráció az aktuális P koncentrációból, kideríthető, h. időben foszfor akkumuláció vagy kibocsájtási trend lesz-e jellemző, becsülhető az eutrofizáció kockázata Különböző függvényekkel próbálták modellezni az üledék foszfor adszorpciós kinetikáját Erősen befolyásolta az üledék összetétele (elsősorban a szerves anyagok és a fém hidroxidok jelenléte miatt; adszorpció: a Fe-Al-Ca koncentráció növekedésével erősödő ütemben) Az üledék foszfát adszorpciós kapacitása a) az egyik mintavételi helyen különböző kezdeti P koncentrációknál b) valamennyi mintavételi helyen, azonos (1,75 mg P / l) kezdeti P koncentráció mellett Wang & al. Journal of Hazardous Materials 162 (2009) 92 98
17 Három Szurdok térképen és műholdról Egy kivétellel minden vizsgált helyen a P kibocsájtási trend volt jellemző az üledékre majdani eutrofizálódás veszélye
18 Krasznojarszk: Jenyiszejen 1964 óta, Erős hatás a helyi éghajlatra: Előzőleg a folyó alvízi irányban évente közel 200 napig be volt fagyva; jelenleg a tározó alatti km-nyi folyószakaszon egész évben hiányzik a jégtakaró. Gána: Volta-tározó Sokáig a legnagyobb vízfelszínű tározó Gond lehet: üledékfelhalmozódás Bilharziasis: fertőzöttség jelentősen megnőtt Folyami vakság: visszaszorult!
19 Duna: Vaskapu: régen és ma Eredetileg a folyó 134 km-s szakasza, ma szűkebb értelemben az Orsava környékén létesítet erőmű és környéke (I. és II. tározók) Vaskapu I : a teljes Dunán a legnagyobb tározó, 135 km hosszú Nagytestű anadrom halak vándorlása lehetetlen Üledék felhalmozódás, tápanyag visszatartás Oldott Si koncentráció 2/3-ra csökkent alvízi irányban (a tározóban megemelkedett kovaalga produkció vonja el), a Fekete-tengernél a parti vizekben az algaközösség összetétele eltolódott a kovaalgák felől a cianobaktérium túlsúly felé, káros hatások! Pl. romló fogások halászatnál
20 Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók Tápanyagterhelés, ipari szennyezés Védelem: Ramsari Egyezmény Aktív cselekvési programok: EU Vízkeretirányelv (+ECOSURV)
21 Ramsari Egyezmény Megfogalmazás: Irán, Életbelépés: Cél: vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése Ehhez szükséges intézményi és jogi keretek létrehozása Magyarország: 1979-ben csatlakozott
22 EU vízpolitika újragondolása már az 1980-as évek végén megkezdődött Frankfurt 1988: ökológiai minőséget lefedő közösségi joganyag szükségessége Hága, 1991: felszín alatti vizekről tartott miniszteri szeminárium: cselekvésre van szükség a felszín alatti vizek hosszú távú minőségi és mennyiségi leromlásának elkerüléséhez Szükséges egy 2000-ig végrehajtandó cselekvési program az édesvízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás és azok védelmének céljából Európai Tanács december 18: egy új keret-jellegű irányelv felvázolása a fenntartható vízvédelmi politika alapelveinek meghatározására Az Európai Bizottságot felkérték egy olyan javaslat kidolgozására, amely összhangban áll az állampolgárok, a civil szervezetek és más érdekelt intézmények vízzel kapcsolatos elvárásaival Fontos állomás: 1996-os brüsszeli Víz Konferencia, ahol az EU intézményein és tagországain kívül civil szervezetek, az ipar és a mezőgazdaság szereplői, fogyasztók és környezetvédők képviselői vettek részt
23 egyeztetési folyamat: tagjelölt országokat is bevonták, Magyarországot is! Európai Tanács és az Európai Unió Bizottsága október 23-án hagyta jóvá a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000/60/EK számú irányelvet Víz Keretirányelv (rövidítve VKI) hatálybalépés dátuma december 22., ettől az időponttól számítják a különböző teljesítendő határidőket keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel kapcsolatos szabályozásának lefektetve egy új vízpolitika alapjait azzal a céllal, hogy az európai vizek jó állapotot érjenek el 2015-re (mára már eltolódott a dátum a 2020-as évekre!)
24 A VKI célkitűzésének legfőbb elemei: a vizekkel kapcsolatban lévő (a vízi és a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi) ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása, a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése, a szennyezőanyagok kibocsátásának (emissziójának) csökkentésével a vízminőség javítása, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizek és aszályok hatásának mérséklése.
25 Víz Keretirányelv 2000/60/EK irányelv december 22-én lépett hatályba egységes alapokon szabályozza a felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, a pontszerű és diffúz szennyező-forrásokkal szembeni fellépést, előírja a vizek jó állapotának eléréséhez vezető intézkedések vízgyűjtő szintű összehangolását Víz Keretirányelv szerint az egész Duna medencét kell vízgyűjtő területnek tekinteni Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőjében fekszik
26 A Duna egész vízgyűjtőjére vonatkozó tevékenységet a Duna Védelmi Egyezmény Nemzetközi Bizottsága koordinálja A Víz Keretirányelv rendelkezéseit integrált módon, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eszközeivel kell végrehajtani az érdekeltek széleskörű bevonásával EU tagországoknak 2009-re kell saját vízgyűjtő-gazdálkodási tervet (VGT) készíteniük jelentős vízgazdálkodási kérdések / problémák azonosítása vitaanyag közzététele december 22-én megtörtént, ezt követően: július 31-ig tartó konzultációs periódus
27 EU Vízkeretirányelv Hazai bevezetés első lépése: ECOSURV program 2004-től 13 hónapon át Cél: hazai felszíni vizek vizsgálata, átfogó ökológiai monitoring a Vízkeretirányelvvel összhangban levő mintavételi metodikák alkalmazásával mind élőlényekre, mind élettelen környezeti változókra Hazai viszonyokra adaptálni a VKI előírásait Megjelent: KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYARORSZÁG: ECOSURV MINTAVÉTELEZÉSI ÉS HATÁROZÓI KÉZIKÖNYV 2005 Október 3.
28 ECOSURV program Ökológiai monitoring felállítása, gyakorlati végrehajtása Uralkodó habitattípusok és a hidromorfológiai jellemzők feljegyzése Mintavételezési eljárás Gerinctelen makrofauna, phytoplankton, phytobenthos makrofitonok és halak fizikai-kémiai változók milyen feljegyzési, mintavételezési, szelekciós munkákat javasolt elvégezni VKI megadja a mitavételi gyakoriság minimális időkeretét,
29 EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS A VÍZEK JÓ ÁLLAPOTÁÉRT Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Dunavízgyűjtőkerületben ( )
30 méretosztályok élőlénycsoportok A plankton élőlénycsoportjainak méreteloszlása
31 A kis testméret alacsony generációs idővel jár, érdemes a rövidtávú hatások megismeréséhez ilyen szervezetek populációit vizsgálni Generációs idő (napok) Halak Makrogerinctelenek Zooplankton Fitoplankton : Test átmérője VKI: nem vizsgálandók sem a vízminősítésben nagyon jól használható csillósok sem a zooplankton
3-4: Tengeri ökoszisztémák sajátosságai.
Tematika: 1-2: Édesvízi ökoszisztémák sajátosságai. 1. A legfontosabb édesvízi limitáló tápanyag, a foszfor forgalma és annak jelentősége Reoligotrofizálódás : Balaton Áramlóvizek: RES (riverine ecosystem
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI
VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI Dr. Hajósy Adrienne, Nők a Balatonért Egyesület Gyenesdiás, 2015. szeptember 29. Tartalom Mi a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, és milyen cselekvési lehetőséget
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenA TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.
A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenVíz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenAz ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor
Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
Részletesebbenaz Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
Részletesebben1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.
RészletesebbenMit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók
Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók Tápanyagterhelés, ipari szennyezés Védelem: Ramsari
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK
RészletesebbenA VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenMHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése
MHT Vándorgyűlés Debrecen, 2016.07. Felszíni vizek kémiai minősítése Már az 1800-as évek elején jelentkeztek a vízminőséggel szorosan összefüggő gondok (tömeges járványok), melynek oka a talajvízbe jutó
RészletesebbenPlankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)
Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.
Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenFELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 18. (OR. en) 7144/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 170 FIN 177 AGRI 136 IND 54 SAN 100 az Állandó Képviselők
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenFüggelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez
Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenIntenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
RészletesebbenA Föld ökoszisztémája
A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév
RészletesebbenA Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének térbeni változása: mérések és összefüggések
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK H-1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5. Telefon: (361) 463 1530 Fax: (361) 463 3753 A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenAz Országos Levegőterheléscsökkentési május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna
Az Országos Levegőterheléscsökkentési Program 2019. május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna A NEC irányelv az EU környezeti és egészségvédelmi céljainak költséghatékony megvalósítása; a határon átterjedő
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenKÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Zamárdi 2015. október 21. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenMARIVMICCOLL. Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban. Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov
MARIVMICCOLL Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov XXXI. Országos Vándorgyűlés - Gödöllő 2013. július 3-5. Vízkeretirányelv
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenTíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás
Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői
RészletesebbenTerhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén
6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén
Részletesebben1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!
1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak
RészletesebbenMezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben
Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenSzigetköz monitoring múltja, jelene, jövője
Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenKörnyezeti kémia. A víz körforgása a természetben 2012.05.08. Föld vízkészletének megoszlása. A víz szerepe. Ivóvízhez jutás
A víz szerepe Környezeti kémia 4. Előadás A hidroszféra kémiája A víz kereken 1,38 10 18 t (7,65 10 22 mol) összes tömegével a földfelület leggyakoribb molekuláris vegyülete. A Föld felső rétegében a víz
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenA VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenAz aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben
Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenA pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében
A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenKolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
Részletesebben