A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének térbeni változása: mérések és összefüggések
|
|
- Botond Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK H-1111 Budapest, Műegyetem rkp Telefon: (361) Fax: (361) A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének térbeni változása: mérések és összefüggések Tudományos Diákköri Dolgozat Készítette: Szilágyi Eszter BME Vegyészmérnöki kar, Környezetmérnöki szak, IV. évfolyam Témavetető: Dr. Szilágyi Ferenc tudományos főmunkatárs, BME Építőmérnöki kar, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, október 22.
2 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS ANYAG ÉS MÓDSZER A KIS-BALATON VÉDŐRENDSZER ADATGYŰJTÉS Mintavételi helyek Helyszíni mérések és mintavételezés Adatfeldolgozás EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK: A TELJES ADATSOR STATISZTIKAI JELLEMZÉSE HÍDVÉGI-TÓ VÍZMINŐSÉGE Statisztikai jellemzők A vízminőségi jellemzők keresztszelvény menti változásai FENÉKI-TÓRA VONATKOZÓ ADATOK Statisztikai jellemzők A vízminőségi jellemzők keresztszelvény menti változásai A VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK FOLYÁSIRÁNY MENTI VÁLTOZÁSAI A VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK MÉLYSÉG SZERINTI VÁLTOZÁSAI A VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉSEK A PO 4 -P koncentráció és más vízminőségi jellemzők közti összefüggések Az ÖOP koncentráció és más vízminőségi jellemzők közti összefüggések Az ÖOFe koncentráció és más vízminőségi jellemzők közti összefüggések A ph és más vízminőségi jellemzők közti összefüggések KÖVETKEZTETÉSEK IRODALOMJEGYZÉK...30
3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE GPS KBVR Mvh Oldott O 2 ÖOA ÖOFe ÖOMn ÖOP ÖP PO 4 -P Vezkép Földrajzi információs rendszer Kis-Balaton Védőrendszer Mintavételi hely oldott oxigén koncentráció összes oldott anyag koncentráció összes oldott vas koncentráció összes oldott mangán koncentráció összes oldott foszfor koncentráció összes foszfor koncentráció foszfát-foszfor koncentráció Vezetőképesség
4 1 BEVEZETÉS A Kis-Balaton Védőrendszer (KBVR) tervei a Balaton és első sorban a Keszthelyi-medence tápanyagterhelésének és feliszapolódásának csökkentésére készültek közel harminc évvel ezelőtt. A KBVR célja volt a Zala tápanyag terhelésének csökkentése, mely tápanyag felvétel, kiülepedés és szorpciós folyamatok révén valósul meg. A növényi tápelemek közül a hangsúly a foszforterhelés csökkentésén volt. Ez azzal magyarázható, hogy a növények tápanyagaikat a Liebig-féle minimumtörvény szerint meghatározott arányban veszik fel a környezetükből. (C:H:O:N:P=106:263:110:16:1) A tápelemek közül általában a foszfor és a nitrogén válhat limitálóvá a tavakban. Tavak esetében általában a foszforterhelés csökkentésével oldható meg legkönnyebben az eutrofizáció szabályozása. Egységnyi tömegű foszfor eltávolításával kb. hétszer nagyobb tömegű biomassza képződése akadályozható meg, mint azonos tömegű nitrogén esetében. További érv a foszfor mellett az, hogy ez az elem nem képes levegőből való megkötés útján pótlódni, míg a nitrogén igen (Ryding és Rast, 1986). A jelenleg is építés alatt levő KBVR-ben eddig két tározórész üzemel, 1985-től a Hídvégi-tó (Felső-tározó) és 1993-tól a Fenéki-tó (Alsó-tározó) Ingói-berek része. A Zala-folyó vize ezen a kaszkád rendszeren halad keresztül, mielőtt a Balatonba folyna. Az elárasztott területen eltöltött idő alatt megy végbe a tápanyag és a lebegőanyag visszatartása. Mindkét területen jelentős a vízminőség térbeni változása, ez miatt a jellemző állapot meghatározása néhány mintavételi pont alapján meglehetősen nehéz. Szükséges a térbeni változások részletes felmérése annak érdekében, hogy a jellemző állapot meghatározás bizonytalansága a ritka rendszeres térbeni mintavételezések adatai alapján becsülhető legyen. A megfigyelések alapján a Hídvégi-tavat nyílt vízi (algás) eutrofizálódás jellemzi től a zalaegerszegi szennyvíztelepen bevezetett foszfor kicsapatás hatására az addig hatékony foszfor visszatartás csökkent. E tározóban a belső foszforterhelés növekedése tapasztalható az elmúlt években. A részlegesen elárasztott Fenéki-tavon a megfigyelések alapján a biológiailag hozzáférhető foszfor visszatartása, ami az eutrofizáció szempontjából alapvető, a jelenlegi vízszint mellett csak kis mértékű, (a PO 4 -P koncentrációt tekintve ez a vízterület forrásként működik). A Hídvégi-tóban lejátszódó kedvezőtlen foszforforgalmi folyamatokban, az Ingói-berekben megfigyelt PO 4 -P kibocsátásban szerepet játszhat az üledékben levő vascsapadékok oldódása, ami a jellemző redox viszonyok megváltozásán keresztül következhet be. A Fe(III) vegyületek, így a természetes vizeinkben gyakori Fe(OH) 3 és vas-foszfátok nagyon rosszul oldódnak a vízben, oldhatósági szorzatuk nagyon kicsi. A vizekben a tiszta vas-foszfátokon kívül jelentős mennyiségben fordul elő vas-hidroxidokhoz kötött foszfát zárványok formájában. A Fe(III) vegyületek redukciója Fe(II)-vé redukált körülmények közt könnyen végbemegy. Mivel a Fe(II) vegyületek oldhatósága sokkal jobb, mint a Fe(III)-é, redukált környezetben a vas és a hozzá kötött foszfor felszabadul. (Stumm és Morgan 1970). Ez a jelenség az alapja a természetes vizeinkben megfigyelhető belső foszforterhelés növekedésének (Gelencsér et al. 1982). A korábbi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a KBVR-ben a redukált vashoz kötött foszfor oldódása fontos tényező a víz foszfát koncentrációjának alakításában, a két tó vízminősége és foszfor eltávolítása közti különbségben. Istvánovics (2001) Hídvégi-tóra elvégzett laboratóriumi vizsgálatai is ezt támasztják alá. 1
5 A dolgozat keretében végzett munka célja volt: A KBVR elárasztott területein a vízminőség térbeni változásának felmérése. Statisztikai összefüggések keresése a víz PO 4 -P és oldott vas koncentrációja, valamint egyéb vízminőségi jellemzők közt a KBVR üzemszerűen elárasztott területein. 2
6 2 ANYAG ÉS MÓDSZER Először a KBVR bővebb bemutatásra kerül sor, majd a helyszíni munkát ismertetjük ezután a laboratóriumi vizsgálatokat, majd az adatfeldolgozást mutatom be. 2.1 A Kis-Balaton Védőrendszer A Balaton, elsősorban a Keszthelyi-medence tápanyagterhelésének csökkentésének szükségességére a tó fokozódó algásodása miatt már több évtizede felfigyeltek. A tápanyagok csökkentésével a befolyó vízben a tó trofitása, a lebegőanyag terhelés mérséklésével pedig tó feliszapolódása csökkenthető. A Kis-Balaton két mesterséges tava a Balaton korábbi ötödik és hatodik medencéjének egy részén található (Alsó-Zalavölgy és Kis-Balaton). A múlt század közepéig a Zalának ezen a területen nem volt medre, a folyó eltűnt a mocsárvilágban. A Balaton vízszintje a jelenleginél magasabb volt és a vízjárástól függően jelentős mértékben változott. A múlt század második felében kezdték meg a déli vasút építését. A Balaton déli magasabb dűnesora volt a pálya nyomvonala. Az építési munkákat követő jóval csapadékosabb években a tó vízszintje megemelkedett, ami veszélyeztette a vasutat, ezért a Balaton vízszintjét csökkenteni kellett, ami együtt járt az Alsó-Zalavölgy és a Kis-Balaton területén jelentős vízszintsüllyedéssel. Az eddig nedves területek egy része kiszáradt, az Alsó-Zalavölgy és a Kis-Balaton funkcionálisan ekkor szakadt el a Balatontól, habár az összeköttetést még a Zala részben biztosította. E század 20-as éveiben megkezdődött a Zala (és a befolyó patakok) medrének rendezése, amelynek során a folyót töltések közé zárták: megszűnt a kapcsolat az alsó Zala völgy és a Kis-Balaton területe, valamint a Zala között. Bár a normális vízforgalomban a területek nem vettek részt - különösen a Kis-Balatonban, kialakultak időlegesen vagy állandóan vízzel borított, tocsogós részek (Lotz 1988). Később megkísérelték a talajvízszintet süllyeszteni és egyre nagyobb területeket mezőgazdasági művelésbe vonni. Ez a munka az 1960-as évekig folyt. A rossz vízgazdálkodású tőzeges talajokon a növénytermesztés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (Pomogyi 1995). Ezek után felmerült a gondolat a 70-es évek közepén, hogy a Kis-Balaton szűrő funkcióját vissza kell állítani. A múlt századi állapot és annak tervezett részbeni visszaállítása között azonban alapvető különbségek vannak: A múltban a Zala tápanyag terhelése lényegesen kisebb volt. Az eredeti állapotban a területen a vízszintet kizárólag a vízjárás határozta meg (a tavaszi nagyvizek és a nyári kisvizek voltak jellemzőek) és az egész Balaton vízszintje magasabb volt. Az eredeti állapot természetesnek volt tekinthető. A jelenlegi tározók mérnöki létesítmények műtárgyakkal és meghatározott üzemrenddel (amelyek nem is egészen esnek egybe az egykori Kis-Balatonnal). A kis-balatoni létesítmények közül számos napjainkra már megvalósult, a Hídvégi-tó és a Fenéki-tó Ingói-berek része már elárasztásra került. A még hátralévő területeken is folynak a műszaki létesítmények építési munkálatai. A Fenéki-tó vörsi és sávolyi területének elárasztása a tervek szerint szintén hamarosan megkezdődik fokozatos és lassú vízszintemeléssel. 3
7 A KBVR helyszínrajzát a fő víztájakkal az 1. ábra mutatja. A Hídvégi-tó 1985 tavaszán kezdett üzemelni, az Fenéki-tó részleges elárasztására csak december 15-én került sor, a tervekhez képest jelentős késéssel. Az elárasztott terület az Ingói-berek. E terület tápanyag visszatartása bizonytalan, ám természetvédelmi szempontból a Kis-Balaton térségének egyik legértékesebb területe a nem bolygatott nagy kiterjedésű nádasai miatt. A Kis-Balaton térsége tájvédelmi körzet és a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Bár a védőrendszer tervezésekor a természetvédelmi szempontok a tápanyag visszatartás fontossága miatt a második helyre szorultak, a víz- és természetvédelmi célok összehangolása és az együttműködés az illetékes hatóságok között az elmúlt években jelentősen javult (Fejér 2001). A Hídvégi-tóban a felület legnagyobb része nyíltvíz, a fitoplankton végzi a szervesanyag termelés nagyobb részét. Az Ingói-berekben még ma is nagy felületet borítanak hinarasok és vízből kiemelkedő magasabbrendű vízinövényzet. Jellegében jelentősen különbözik tehát a két víztér, ez a vízminőségükre is kihat. A Hídvégi-tó legfontosabb részei a Bárándi-víz, a Szabari-víz, a Pogányvári-víz, a Kazetta, a Radai-víz, a Sanyari-víz, a Kányvári-víz, a Grabonci-víz és a Magyaródi-víz. A Kazetta a tó egy különálló része, amely az esetleges havária jellegű szennyezések csapdázására került kialakításra. Térfogata 5 millió m 3, vízminősége jelentősen eltér a tó többi részétől, lévén ez egy elszigetelt területrész. A Hídvégi-tó vízkészletének 90%-át a Zala adja, a vízgyűjtőről érkező mezőgazdasági terhelés a legjelentősebb. A tó területe megközelítőleg 70 km 2, átlagos vízmélysége 1,1 m. A Fenéki-tó legfőbb részei a Zalavári-víz, az Ingói-víz, a Zalasomogyi Határárok a Cölömpös-árok, a Marótvölgyi-csatorna és az Egyesített Övcsatorna. A Fenéki-tó befolyói közül a Zala a legjelentősebb, ami a vízkészlet 70%-át adja. A maradék 30%-ot az Egyesített Övcsatorna, a Marótvölgyi-csatorna és a Zala-Somogyi-határárok vizeiből gyűlik össze. A tó vízgyűjtőjén a szennyvízátemelésből származó terhelés jelentős, melynek jó része tisztított szennyvíz eredetű. Fontos még megemlíteni a nem pontszerű mezőgazdasági eredetű szennyezéseket is. A Fenéki-tó területe körülbelül 51 km 2, átlagos vízmélysége 1,1 m. A víz átlagos tartózkodási ideje a rendszerben mintegy 120 nap. 4
8 1. ábra KBVR víztájak átnézeti vázrajza A Hídvégi-tó víztájainak elnevezése: 1: Bárándi-víz; 2: Szabari-víz; 3: Pogányvári-víz; 4: Radai-víz; 5: Garabonci-víz; 6: Magyaródi-víz; 7: Kányavári-víz; 8: Sanyari-víz; 9: Kazetta; 10: Major-tó; A Fenéki-tó víztájainak egyelőre nincs egyedi elnevezése, de az 1-4. víztájakat együttesen Ingói-berek-nek hívjuk. 2.2 Adatgyűjtés A nagy sűrűségű expedíció jellegű helyszíni méréseket, mintavételezést és laboratóriumi vizsgálatokat a augusztus 29. és szeptember 4. közötti időszakban végeztük. A mérések során segítségünkre volt Süle György laborvezető, aki a vízminták vételét, kezelését, tartósítását végezte, valamint Mezei László, aki a motorcsónakot vezette. Munkájukért köszönettel tartozunk. A munka Dr. Szilágyi Ferenc irányításával folyt. E dolgozat készítője a mintavételezésnél és a helyszíni méréseknél működött közre. Összesen a KBVR területén 140 ponton végeztünk méréseket és 94 ponton vettünk mintát a vízből. A mérési pontokat GPS helymeghatározó készülékkel mértem be és térképen abszolút koordinátákkal kerültek rögzítésre. A készülék kölcsönzésében és az adatok térképre vitelében köszönet illeti Dr. Pomogyi Piroskát és Dömötörffy Zsoltot. 5
9 2.2.1 Mintavételi helyek A 2. ábra mutatja a mintavételi helyeket, a mintaterületek a következők voltak: Zala A Zala medrében a Hídvégi-tó felett, Balatonhídvégnél, a Bukóélnél és a 21T-nél végeztünk méréseket és mintavételezést. Hídvégi-tó A Hídvégi-tavon a következő keresztszelvényeket vettük fel: Bárándi-víz a zalavári út közelében Szabari-víz a 2T magasságában Pogányvári-víz Radai-víz déli vége Kányavári-víz Sanyari-víz Kazetta hossz- és kereszt szelvénye a 2T és a 3T között. Fenéki-tó Zala meder a 21T és a Bukóél között Zalavári-víz Ingói-víz A Zalasomogyi Határárok A Cölömpös-árok A Marótvölgyi-csatorna Az Egyesített Övcsatorna Speciális vízterek a megközelíthetőségtől függően. 6
10 2. ábra: Mintavételi helyek 7
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenKis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,
Részletesebben2. KIS-BALATON ANKÉT
2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenA BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN
A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A KÖZÉP DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZAKMAI FÓRUMA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenFELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
RészletesebbenFüggelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez
Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...
RészletesebbenA Kis-Balaton Védőrendszer működéséről
A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebbena NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1379/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b.) akkreditált területe I. Az akkreditált
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1780/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hidrofilt Kft. Hidrofilt Analitikai Laboratórium (8800 Nagykanizsa, Magyar utca 191.) akkreditált területe: I. Az akkreditált
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1379/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b) akkreditált területe: I. Az akkreditált területhez tartozó
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenVIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1397/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
Részletesebbena NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT11397/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium (8360 Keszthely,
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1246/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenA Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás
A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Nők a Balatonért Egyesület VGT munkacsoport A Balaton átlag a 2015. évi Víz világnapon: 119 cm A Balaton és a vízgyűjtője A Balaton különleges természeti kincsünk.
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
Részletesebben"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a
VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.
RészletesebbenA Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás
A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Összefoglalás, 2015 március 2016 április Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Fonyód, 2016. április 19. A Víz keretirányelv és a társadalom A Víz-keretirányelv
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1379/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b.) akkreditált területe I. Az akkreditált
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodás
Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kecskeri-tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG977 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenAz MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola
Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1246/2015 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
RészletesebbenVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI
VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI Dr. Hajósy Adrienne, Nők a Balatonért Egyesület Gyenesdiás, 2015. szeptember 29. Tartalom Mi a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, és milyen cselekvési lehetőséget
RészletesebbenNitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2017.06.22. Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló
Részletesebben3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során
3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő
RészletesebbenSZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)
Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljai, a mezőgazdasággal való kapcsolata
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt Mezőgazdasági fórum 2009. szeptember 7. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljai, a mezőgazdasággal való kapcsolata Simonffy Zoltán BME 2000: EU Víz
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1104/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1429/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok (2600 Vác, Kodály
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1289/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Heves Megyei Vízmű Zrt. 1 Gyöngyös Város tisztító Telepének Laboratóriuma (3200
RészletesebbenSZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,
Részletesebbena NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.
RészletesebbenFejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak
Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű
RészletesebbenLaky Dóra, Licskó István. Ivóvizek arzénmentesítése
Laky Dóra, Licskó István Ivóvizek arzénmentesítése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék; 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Az előadás vázlata A magyarországi
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1246/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Központi Laboratórium (2840 Oroszlány, külterület hrsz 0718/10.)
RészletesebbenA Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében
ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1104/2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém, Pápai út 41.) akkreditált területe
RészletesebbenÚszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1636/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DINAX Vízkezelési és Szervezetfejlesztési Kft. Vízvizsgáló laboratórium (2160
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1312/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium (8230
RészletesebbenA VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre
A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: 2016. évre Üzemeltető: Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok 5000 Szolnok, Vízmű u. 1.,
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1328/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIOPETROL Környezettechnikai Kft. (6726 Szeged, Thököly u. 85.) akkreditált mûszaki területe: 1. Szeged
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
RészletesebbenKKK KONFERENCIA BIOLÓGIAI SZŰRŐMEZŐK VIZSGÁLATA: FERTŐRÁKOS, BALF SOPRON, MÁJUS 24.
KKK KONFERENCIA BIOLÓGIAI SZŰRŐMEZŐK VIZSGÁLATA: FERTŐRÁKOS, BALF SOPRON, 2011. MÁJUS 24. BIOLÓGIAI SZŰRŐMEZŐK VÍZSGÁLATA FERTŐRÁKOS, BALF Gribovszki Zoltán Kalicz Péter Kucsara Mihály A szűrőmező kialakítása
RészletesebbenVárosi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján
Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1409/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A SPECTRUM Laboratórium Mérnöki Kft. (9028 Győr, Fehérvári út 75.) akkreditált
Részletesebben1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!
1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenA VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRt. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre
A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRt. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: 2017. évre Üzemeltető: Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok 5000 Szolnok, Vízmű u. 1.,
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály Vízvédelmi Laboratórium 1 (8360 Keszthely,
RészletesebbenTelepülések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma
Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére Határtalanul pályázat záródokumentuma Vizsgált folyóink eredete Az Olt a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A kristályos
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1429/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1397/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
Részletesebben2018 első félévében a meglévő környezetvédelmi problémák mellett a belvíz és annak következményei tovább rontották az RSD ökológiai állapotát!
Beszámoló a Környezetvédelmi Bizottság elmúlt egyéves munkájáról. A Ráckevei Duna-ág vízminőségi és természetvédelmi problémái és ezek hatása halaink életfeltételeire határozza meg a Szövetségünk környezetvédelmi
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1429/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenVIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november
VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1739/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. 1225 Budapest, Nagytétényi
RészletesebbenA ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenA Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai
A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai Készítette: Fodor András Gergő Környezettan Bsc 2010. Belső témavezető: Kovács József Külső témavezető: Tanos Péter módszerekkel
RészletesebbenTérinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán
Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi
Részletesebben