Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma"

Krisztina Jónás
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére Határtalanul pályázat záródokumentuma

2 Vizsgált folyóink eredete Az Olt a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A kristályos palákból feltörő Olt bölcsőjét a Feketeréz csúcsa, a Fekete-Hagymás, Egyeskő, Öcsém mészkőszirtjei vigyázzák. Az Olt észak irányú szűk völgyön törtet át, összedőlt fáknak csaknem áthatolhatatlan torlaszain, szikladarabok között, melyek az utat sok helyen annyira elzárják, hogy csak az Olt medrében lehet áthatolni, hol virgonc pisztrángok bujkálnak félénken a kövek alá. Mellékfolyói: Beszterce Feketeügy Lotru Olănești Oltețu Szeben Topolog A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója, mely az Északi középhegység északi részén a Karancs-Medves hegység déli lejtőjén ered 628 méter magasságban. Lefut a Karancs és a

Az Olt észak irányú szűk völgyön törtet át, összedőlt fáknak csaknem áthatolhatatlan torlaszain, szikladarabok között, melyek az utat sok helyen annyira elzárják, hogy csak az Olt

3 Mátra közt levő harmadkori medencébe, ott egyesül a Karancsról jövő Tarján patakkal. Ezután völgye összébb szűkül, mert keményebb vulkáni kőzeteken tör keresztül, majd menedékes törmeléklejtőkön át érkezik az Alföldre. Ezek után végig síkvidéki területen folyik egészen Szolnokig, ahol a Tiszába torkollik. Mellékfolyói jobbról a Galga, Bér, Zsunyi Tápió. Balról ömlik bele a Mátra déli területeinek vizét összegyűjtő Tarna. A Galga torkolatától kezdve középszakasz jellegű, kanyargós, csak iszapot hord. A folyó vízjárása az éghajlati adottságok miatt ingadozó. A vízutánpótlást elsősorban a Mátra bővizű mellékpatakjaiból kapja. Vízhozama átlagosan 9m 3 /sec, mely a nyári szárazságok idején alig éri el az 1m 3 /sec-ot, a kisvízi meder ekkor csak 1-2 méter széles.

Ezek után végig síkvidéki területen folyik egészen Szolnokig, ahol a Tiszába torkollik. Mellékfolyói jobbról a Galga, Bér, Zsunyi Tápió.

4 A vizsgált vízfolyások vízgazdálkodási jellemzői Jellemző Olt Zagyva Forrásszint 1416 m 628 m Hossz 615 km 179 km Vízgyűjtőterület km km 2 Vízhozam 174 m³/s 9 m 3 /sec Torkolat Duna Tisza Mindkét vízfolyás változó vízjárású, településeken és mezőgazdasági művelésű területeken halad át. Vízminőség vizsgálatok Vizsgálatunk célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen hatással vannak a települések a folyók vízminőségére. Ezért mintát a települések felett és alatt vettünk, s a helyszínen fizikai-kémiai és biológiai vizsgálatokat és vízminősítést végeztünk.

5 Mintavételi helyek az n: 1.mintavételi hely: az Olt hídjától 300 méterre, északra 2.mintavételi hely: Zsögöd-fűrdő, a hídtól délre1 km-re Mintavételi helyek a n: 1. mintavételi hely: A város fölött, a Vasúti hídnál 2. mintavételi hely: A torkolat előtti gyalogos híd után

mintavételi hely: Zsögöd-fűrdő, a hídtól délre1 km-re Mintavételi

6 Kémiai vízminőségi jellemzők vizsgálata A kémiai mutatók közül helyszínen a ph-t, vezetőképességet, az oldott O 2 tartalmat, valamint az NH N, NO 2 - N, NO 3 - N és a PO 4 -ion tartalmat vizsgáltuk. Az eredményeket táblázatban rögzítettük, majd grafikusan feldolgoztuk, megkönnyítve ezzel a két vízfolyás mérési eredményeinek összehasonlítását.

- N és a PO 4 -ion tartalmat vizsgáltuk.

7 Vizsgálati eredmények Mintavételi helyek 1. NH 4 + -N Nem kimutatható NO N 0,036 III. o. NO N 0,18 PO P 0,06 I Oldott O 2 8,6 Vez.kép. μs/cm 510 II. o. 2. Nem kimutatható 0,160 0,60 0,39 5,2 II 630 I Vizsgálati eredmények Mintavételi helyek NH 4 + -N 0,11 0,20 NO N 0,019 I 0,120 NO N 0,43 0,66 PO P 0,84 V.o. 0,99 V.o. Oldott O 2 3,20 3,05 Vez.kép. μs/cm Ammónium-Nitrogén tartalom NH 4 + -N 0,25 0,20 0,15 0,10 0, mintavételi helyek

8,6 Vez.kép. μs/cm 510 II. o. 2. Nem kimutatható 0,160 0,60 0,39 5,2 II 630 I Vizsgálati eredmények Mintavételi helyek 1. 2. NH 4 + -N 0,11 0,20 NO - 2 - N 0,019 I 0,120 NO - 3 - N 0,43 0,66 PO 4 3+ -P 0,84 V.

8 Nitrit-Nitrogén tartalom NO 2 - -N 0,20 0,15 0,10 0, mintavételi helyek Nitrát-Nitrogén tartalom NO 3 - -N 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0, mintavételi helyek

9 Foszfát-Foszfor tartalom PO P 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0, mintavételi helyek Oldott O 2 tartalom 1 8,00 6,00 4,00 2, mintavételi helyek

10 μs/cm Fajlagos vezetőképesség mintavételi helyek A nitrogén-háztartás jellemzőinek értékei mutatják, hogy az n elsősorban szervesanyag-terhelés történik a két mintavételi hely között, melynek forrása a több ponton bevezetett főként kommunális szennyvíz. Igazolja ezt a második mintavételi helyen mért magasabb foszfát-koncentráció, illetve az alacsonyabb oldott oxigén-tartalom, hisz a szervesanyag oxidációja jelentős oxigénfogyasztással jár a vizekben. A vezetőképességből az összsótartalom állapítható meg. A település alatt mért magasabb értékei nagyobb összsótartalmat jeleznek, melyek a szerves anyagok lebontásából származhatnak. Hogy a folyó szerves anyag lebontása, öntisztuló képessége jó, azt a település fölött mért I. osztályú oldott O 2 értékek bizonyítják, de a település vízminőségrontó hatása mindenképp figyelemre méltó. A vízminősége az vízminőségéhez viszonyítva rosszabb, de egyenletesebb képet mutat a két mintavételi ponton. Ez azt bizonyítja, hogy Szolnok város a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével és a szennyvíztisztító mű megépítésével a felszíni vizeink minőségét nem rontja. Mi az oka mégis a rossz vízminőségének? A rendkívül aszályos időszak után különösen kis vízhozamú Zagyva jelentős mezőgazdasági területeket szel át, így a fokozott műtrágya felhasználás miatt a növényi tápanyagok feldúsultak, így a N-és P-háztartás jellemzői, valamint az oldott sótartalom(vezetőképesség) értékei egyaránt magasak a vizsgálati helyszíneken.

mintavételi helyek A nitrogén-háztartás jellemzőinek értékei mutatják, hogy az n elsősorban szervesanyag-terhelés történik a két mintavételi hely között, melynek forrása a több ponton bevezetett

11 A mintavételi helyeknél erőteljes elnövényesedést tapasztaltunk, alacsony vízmélységet illetve oldott oxigéntartalmat mértünk. A PO iontartalom kiugróan magas értékei mindkét vizsgálati helynél a nagyszámú vízimadár populációval is magyarázható. Biológiai vízminősítés BISEL-index alapján Makroszkóposan a helyszínen az iszap életközösségét vizsgáltuk meg. Erre a Belgiumban 1984 óta alkalmazott, ma már az uniós tagországok közös minősítési rendszerének, a Biotikus Indexnek egyszerűsített változatát a Bisel- módszert használtuk. A módszer lényege, hogy a vízfolyás minőségét a vízben előforduló makrogerinctelenek összetételéből adja meg. Más vizsgálati módszerhez képest nagy előnye, hogy nem anyagigényes, nem szükséges hozzá nagy fajismeret, helyszínen végezhető, gyors és minden évszakban mérhető. A vizsgálathoz minden vizsgálati ponton több helyről vettünk mintát szabványos kézihálóval. A vízfolyással szemben állva gyűjtöttük a meder aljáról a benne lévő növényekkel, kövekkel együtt.

Biológiai vízminősítés BISEL-index alapján Makroszkóposan a helyszínen az iszap életközösségét vizsgáltuk meg.

12 A begyűjtött minta feldolgozását a helyszínen elkezdtük és az iskola biológiai laboratóriumában folytattuk. Szétválogattuk az azonos rendszertani kategóriába tartozó fajokat, pontos fajazonosítást és biotikus index számolást végeztünk. A legérzékenyebb fajból és a talált taxonszámból megkaptuk a biotikus index értékét, táblázatból pedig az ennek megfelelő minőségi osztályt.

Szétválogattuk az azonos rendszertani kategóriába tartozó fajokat, pontos fajazonosítást és

13 Olt Jellemzők 1. sz. mintavételi hely 2. sz. mintavételi hely Taxon-szám 3 5 Legérzékenyebb csoport Kérészlárva Pióca BISEL-index 5 3 Minősítési osztály III. osztály Mérsékelten szennyezett- kritikus helyzet IV.osztály Erősen szennyezett Zagyva Jellemzők 1. sz. mintavételi hely 2. sz. mintavételi hely Taxon-szám 6 5 Legérzékenyebb csoport Szitakötő lárva Vízi csiga BISEL-index 4 4 Minősítési osztály IV. osztály Erősen szennyezett IV.osztály Erősen szennyezett A biológiai vízminősítés alapján megállapíthatjuk, hogy mindkét vízfolyás a település alatt erősen szennyezett. A Zagyva minősége mindkét vizsgálati helyen a biológiai vizsgálatok alapján is változatlan, erősen szennyezett. Az n végzett biológiai minősítés eredménye is igazolja, hogy a település nemcsak a folyó kémiai jellemzőire, hanem az ökológiai állapotára is káros hatással van. Összességében a komplex vizsgálatok alapján megállapítható, hogy mindkét vízfolyás minőségére a települések, illetve az emberi tevékenység hatással van. S ahogyan a vizsgálati eredmények mutatják ez a hatás káros. De! A Zagyván végzett több éves vizsgálatunk tapasztalataiból elmondható, hogy a vizek védelme érdekében megvalósított beruházásokkal, (szennvízcsatorna-hálózat, szennyvíztisztító mű, ahol teljes tisztítási technológiát végeznek) környezettudatos magatartással jelentősen csökkenthető a települések vízminőség rontó hatása. Célszerű ezt a megállapítást az vízminőségvédelmi intézkedéseinél figyelembe venni. Ugyanakkor a mezőgazdaság vízszennyező hatását nem sikerült csökkenteni, - ezt mutatják a Zagyva mintavételi helyein mért értékek- amelyek különösen aszályos, őszi időszakban jelentősek a változó vízjárású vízfolyásoknál. A növénytermesztés hatékonysága élelmiszertermelés szempontjából rendkívül fontos, de vízbázisunk védelme érdekében a mezőgazdasági kemikáliák helyes használatára fel kell hívni az érintettek figyelmét.

osztály Erősen szennyezett IV.osztály Erősen szennyezett A biológiai vízminősítés alapján megállapíthatjuk, hogy mindkét vízfolyás a település alatt erősen szennyezett.

Hasonló dokumentumok

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,