Felszíni vizeink minősége 1998.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felszíni vizeink minősége 1998."

Átírás

1 6. ÉVFOLYAM 1. SZÁM FEBRUÁR A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Felszíni vizeink minősége Az 1998-as év hidrometeorológiai szempontból rendkívül változatos volt. Tovább folytatódott az utóbbi években tapasztalt anomáliák sorozata, amelyet a Meteorológiai Világszervezet, az évet követően erőteljesen jelentkező globális felmelegedéssel hoz összefüggésbe. Az bázisidőszakhoz viszonyítva a felmelegedés üteme évente,2-,4 o C. A jelenség mellékhatásai, az utóbbi években tapasztalt, nagy csapadék mennyiségek, özönvízszerű esőzések, áradások és az átlagosnál élénkebb hurikántevékenységek. Térségünkben egyértelműen tapasztalható, a nyolcvanas években, kilencvenes évek elejéig tapasztalt száraz időszakot követő, csapadékos periódus. Feltehetően a jelentős regionális anomáliák közé sorolható az évi júliusi csapadék, mely következtében Közép- és Észak-Európában jelentős áradások voltak, valamint az évi végi Tiszai árhullám is. Tekintettel arra, hogy a működési területünket átszelő Tisza folyó vizének minőségét többnyire a mindenkori vízjárás változások határozzák meg, az 1998-as év a Tisza vízminőségében is produkált (vízhozam és) vízminőségi szempontból szélsőséges adatokat. A Tisza és a Zagyva folyó vízminőségének meghatározása érdekében a tárgyi időszakban átlag 26 alkalommal került sor vízmintavételre. Az MSZ 749 szerint a vízminőségi jellemzői adatsorának értékelésénél, a mértékadó értéknek általában a 9 %-os összegzett relatív gyakoriságú értéket veszünk figyelembe, vagyis a szélsőséges értékek nem befolyásolják az éves minősítést.

2 Az elmúlt évhez hasonlóan az év folyamán gyakori csapadékos időszakok követték egymást kevés és rövid meleg időszakokkal. A Tisza folyó vízhozamát az év folyamán nyolc árhullám jellemezte, melyek csúcsa változó nagyságrendű volt, ATisza folyó vizhozama és vízhőfoka a Szolnok fölötti Időszakban mért értékek: de majdnem minden szelvényben. hónapban volt az átlagot meghaladó m3/s C Vízhőfok vízhozam. A 3 min.:, C (..) 45 max.:24,6 C (8..) jelentősebb csúcsok: ,4 24,424,6 23,8 Vízhozam jan. hó: 877 m 3 /s; 23,2 23, ,4 21,6 min.:4 m3/s(2.) ápr m 3 /s; júl.: 19,4 19,8 19, ,2,4 max.:45m3/s(11.),2,2 76 m 3 /s; okt.:, ,2, ,2,2,4 14,8 49,4, ,2 67 m 3 /s és végül a 11 13,6 13,8, , novemberi ,4,2 11,2 11,4 9, , ,4 Vízhoza rendkívüli árhullám m Vízhőfok 45 m 3 /s-os 4 3,3 3, , ,4 231 maximális Vízhozam , , ,4 3,8 3 3,3 1 1,1, Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.,5 14,5 13,5 11 1,81,8 A Tisza folyó kémiai oxigénigénye (KOIk) 1998 évben.,5 14,5 14,5 13,5 13,5,5,5,3 14,66 14, ,5 14 Vízhőfok 23 mg/l 14 mg/l Tiszafüred Kisköre Szolnok f. Tiszaug vízhozammal. Az éves átlag vízhozam (számtani átlag) 795 m 3 /s volt. A legalacsonyabb vízhozam február elején volt 4 m 3 /s; a leghosszabban tartó alacsony vízállás augusztus vége szeptember eleje, átlag m 3 /s. A víz hőmérséklete is jelentősen meghaladja a korábbi években mért maximális értéket, aug. -én 24,6 o C fokot mértünk a kisvizes időszakban. A nyári hónapokban vízhőmérséklet szempontjából június és augusztus eleje jelentette a csúcsot, egyébként egy-egy árhullám jelentős hőmérséklet csökkenéssel is járt. A Tisza folyó vízminősége évhez viszonyítva romlott. Ez többnyire a tápanyagtartalmat és a mikrobiológiai jellemzők egy osztállyal történő visszaesése okozta, mely jellemzi a működési területünkön lévő teljes vízfolyás-szakaszt. Az oxigén háztartás mutatói közül meghatározó a vízfolyás szerves szennyezőanyag tartalmát jellemző KOI de, az összes szerves széntartalom és az oxigén telítettség. A KOI de értéke elég széles skálán mozog (5-46 mg/l), a 9 % összegzett gyakoriságú érték is 24 mg/l (III. o.). Az oxigén telítettség legalacsonyabb értéket a Tiszafüredi szelvényben mértük (55,8 %), július hónapban egy árhullám felszálló ágán. Ez a július 14.-i vízminta volt a legkedvezőt-lenebb regisztrált vízminőség az év folyamán. Hossz-szelvényben vizsgálva a legkedvezőtlenebb a tiszaugi, és a legkedvezőbb talán a kiskörei szelvény vízminősége. Az éves ciklikus változást legjobban az oldott oxigén tartalom változása jellemzi ( lásd melléklet), téli maximumokkal, és folyamatos csökkenés a júliusi minimum értékig, majd a biológiai folyamatok intenzitásának csökkenésével a téli hónapokhoz közeledve, amikor az oldott oxigén felhasználás ismételten csökken. A szerves anyag tartalom változása, egy 11- mg/l KOI de állandó értéknek megfelelő mértéket meghaladóan, az árhullámok, okozta bemosódások hatására változik. Többnyire az árhullám csúcsok, a KOI de csúcsértékekben megtalálhatóak. A éves átlagérték szempontjából vizsgálva a Szolnok fölötti szelvényben a júliusi eredmény minden diagramon negatív rekordként jelenik meg. Az átlag hónapos értékek az 1985; 199; 1995 év eredményeihez viszonyítva nem térnek el jelentős mértékben, de megfigyelhető az értékek átlagon felüli szórása, mely egyértelműen a szélsőséges időjárásnak köszönhető. A Szolnok fölötti szelvényben számított éves átlagérték oxigénháztartás szempontjából a vízminőség változás negatív mutatja (lásd melléklet). Ez a kedvezőtlen rend 1996-ban kezdődik és az óta az éves átlag oldott oxigén tartalom és oxigén telítettség értéke csökken, míg a KOI de értéke nő.

3 A tápanyag tartalmat jellemző komponensek szempontjából az éves minősítés III. osztály, tűrhető vízminőség. Az osztályba sorolást A Tisza folyó foszfor (P) tartalma 1998 évben. mind a négy vizsgált 8 szelvényben az összes foszfor tartalom 7 7 határozza meg. 6 Tápanyagháztartás 5 Tiszafüred szempontjából kedvező 4 Kisköre 4 a Tisza folyóra Szolnok f jellemző összes Tiszaug foszfor-ortofoszfát tartalom összefüggés, mely 4 : 1 3 : 1 arányban van. Az összes foszfor mértékadó értékét (3-35µg/l) a március-július időszakban mért magas és nagy szórású eredmények adták. Ezt követően augusztusdecember időszakban egy kiegyensúlyozottabb terhelést találunk (- µg/l), átlag II. osztálynak megfelelőt. A nitrogén háztartás mutatói, az oldott oxigén értékének változásához hasonlóan, jól jellemzik a vízhőmérséklet függő ciklikus változást, melyet a helyi viszonyok kis mértékben és csak esetenként befolyásolnak. A kedvezőbb biológiai folyamatok, az ammónium lebontása esetében is, július-szeptember időszakban vannak, ezt megelőzően és ezt követően a nitrifikációs folyamatok lelassulnak, és az ammónium ismételten eléri a maximum értéket. A sokéves havi átlagértékhez viszonyítva 1998-ban az ortofoszfát tartalom jelentősen csökkent. Az júliusi átlag 7,4 µg/l, az 199. júliusi átlag 83,1 µg/l -hez viszonyítva július átlaga 42,5 µg/l volt (Szolnok fölötti szelvény). A nitrogén háztartás mutatóira is jellemző az átlag havi érték jelentős csökkenése. A Szolnok fölötti szelvényben felállított trend is egyértelműen ezt a csökkenő tendenciát igazolja. A mikrobiológiai jellemzők köre egyike a IV. osztályba sorolt komponens-csoportoknak. A havonta vizsgált komponens közül (Coliformszám; F. coli.; és a F. Strept.) a Coliformszám a rendszeresen (26) vizsgált komponens. A III. IV. osztályba sorolt mutatók egyértelműen utalnak a kommunális jellegű szennyezőanyag jelenlétére, mely hangsúlyosabb a Kisköre és Szolnok fölötti szelvényben, illetve kifejezetten magas a Tiszaugi szelvény vízmintáiban. A működési területünk Tisza szakaszán jelentősebb kommunális szennyvízbevezetések, a Kisköre fölött betorkoló Tiszafüredi főcsatornán (Tiszafüred), a Laskó (Eger), majd Szolnok alatt Szolnok város, Martfű magasságában vannak. A szerves és szervetlen mikroszennyezők komponensköre a legszámosabb. A komponens közül három szerves, 11 szervetlen és a rádióaktivitást jellemző béta aktivitás mutatót vizsgáltuk. Általában a meghatározó, elsősorban a kőolaj és termékei, illetve esetenként a III. osztály közeli fenol, oldott alumínium és a β-aktivitás. Hossz-szelvényben, a négy pontban mért eredmények között nagyságrendi eltérést nem tapasztalunk. A tárgyévi minősítést meghatározó kőolaj és termékei komponens mindvégig a a 1-4 µg/l közötti, 9 % relatív gyakoriságú érték tartományban található. Az egyéb paraméterek sorából a ph, vezető képesség, az oldott vas és mangán tartalom került meghatározásra. Jellemzően az osztályba sorolást (II. o.) a kissé megemelkedett 8,7 8,14 értékű ph (I. osztály felső határa 8,) határozza meg, illetve esetenként a téli időszakban előforduló oldott mangán tartalom. A Zagyva folyó vízminősége az utóbbi két év vizsgálati eredményéhez viszo-nyítva változatlan, az általános minősítés: szennyezett víz. Ez a minősítés érvényes a 88 km hosszú, Szentlőrinckáta - torkolat közötti vízfolyás szakaszra. Oxigénháztartás szempontjából a működési területünk belépő szelvényében az osztályba sorolást az összes szerves széntartalom határozza meg. Az oldott oxigén tartalom, a telítettség, illetve a szerves anyag tartalmat jellemző komponensek mind a III. osztálynak megfelelő értékűek. Az oldott oxigén tartalom a téli hónapokban az I. osztálynak megfelelő 7 mg/l fölött van, míg a nyári időszakban (június-szeptember) a II-III. osztály érték határaiban található (lásd melléklet). Hossz-szelvényben vizsgálva a legalacsonyabb értékeket téli hónapokban a szentlőrinckátai szelvényben, míg a nyári hónapokban az újszászi szelvényben találjuk. Szerves anyag szempontjából az április-június a legkritikusabb, ez az időszak, amikor a (pl. a cukorgyár) betározott szennyvizek leengedésre, kerülnek. Hossz-szelvényben vizsgálva a legkedvezőbb a Tarna KOI de értéke (I-II. o.), és legkedvezőtlenebb a szentlőrinckátai, III. osztálynak megfelelő mg/l-es értékkel. Az újszászi szelvény szerves anyag terhelésének változása igazodik a felső

4 ,5,3,6,5,3,5 13,5 14 szelvényekben tapasztalható változásokhoz. Az éves átlag értékeket figyelembe véve látható, hogy a szervesanyag terhelési trend erőteljes csökkenés után időszakban egyenletes kisebb mértékűen (3 mg/év) csökkenést mutat, elérve az I. osztálynak megfelelő mg/l alatti értéket (lásd melléklet). A tápanyag háztartás vizsgált mutatói közül a meghatározó az összes foszfor és ortofoszfát tartalom. Jellemzően az összes foszfor tartalom, ortofoszfát hányada 95 %. A mért értékek szórása alacsony az őszi, téli, tavaszi hónapokban és jellemzően nagy a nyári hónapokban. Az éves átlagérték a Szentlőrinckáta szelvényben PO 4 P = 72 µg/l, összes P = 873 µg/l, míg az újszászi szelvényben PO 4 - P = 732 µg/l és az összes P = 824 µg/l. Hosszú távon a szentlőrinckátai szelvényben a változási trend növekvő, míg az újszászi szelvényben stagnáló, 95 és µg/l körüli értéken. A nitrogén háztartás mutatói itt is követik a ciklikus természetes változást. Az ammónium legmagasabb A Zagyva kémiai oxigénigénye (KOIk) 1998 évben ,5 A Zagyva foszfor (P) tartalma 1998 évben ,5,5 24,5 23, ,5,5 19, értékét a téli hónapokban mértük. Márciusoktóber között a Szentlőrinckátai szelvény kivételével alacsony (,1 mg/l alatti), érték a jellemző. Ammónium szempontjából a legszennyezetteb b a belépő szelvény,2-1, mg/l. Nitrit, nitrát szempontjából hasonlóan a vízfolyás terhelése a határszelvénytől a torkolat felé haladva csökken. Ami a hosszú távú trendet illeti minden komponens vonatkozásában csökkenő tendencia tapasztalható. Mikrobiológiai paraméterek közül a minősítés a coliformszám alapján történik, mely a belépő, az újszászi és a Tarna, jászdózsai szelvényében került meghatározásra. A kommunális jellegű szennyezés egyértelműen kimutatható a Zagyva szelvényeiben, 14 i/ml, illetve 14 i/ml maximális értékkel. A Tarna szennyezettsége kisebb mértékű a max. mért érték 7,9 i/ml. Szerves és szervetlen mikroszennyezők szempontjából mindvégig meghatározó (IV. o.) a kőolaj és termékei komponens. Harmad osztálynak megfelelő értéken van jelen a fenolok, esetenként az oldott alumínium. A szervetlen mikroszennyezők nagy része (old.b; old.cu; old.cn; old.zn; old.hg; old.cd; old.cr; CrVI; old.ni; old.pb) I. osztály alatti szinten van jelen. Az egyéb paraméterek közül az összes oldott anyag és az oldott mangán a meghatározó, mindkettő az ipari szennyvíz bevezetésre jellemző. A Tarna vizének vezető képessége magasabb a Zagyva ( µgs/cm) átlag értékénél, mely a recski bányavíz leengedés időszakában meghaladja a 3 µg S/cm értéket is mg/ l 8(I.o.) mg/ l 8(II.o.) Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa Készült a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Vízvédelmi osztályán, a KÖTIVIZIG Vízgazdálkodási osztályától átvett adatok, illetve az Interneten megtalálható információk alapján. Készítette: Petráss András február 29.

PAKS ÉS 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETÉNEK ÉGHAJLATI JELLEMZÉSE. File név: PAKSII_KHT_10_Eghajlatjell 1/105

PAKS ÉS 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETÉNEK ÉGHAJLATI JELLEMZÉSE. File név: PAKSII_KHT_10_Eghajlatjell 1/105 PAKS ÉS 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETÉNEK ÉGHAJLATI JELLEMZÉSE File név: PAKSII_KHT_10_Eghajlatjell 1/105 File név: PAKSII_KHT_10_Eghajlatjell 2/105 TARTALOMJEGYZÉK 10 PAKS 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETÉNEK ÉGHAJLATI

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

A DUNA ÉS EGYÉB FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINT

A DUNA ÉS EGYÉB FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINT A DUNA ÉS EGYÉB FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINT File név: PAKSII_KHT_12_DunaVKI 1/262 File név: PAKSII_KHT_12_DunaVKI 2/262 TARTALOMJEGYZÉK 12 A DUNA ÉS EGYÉB FELSZÍNI

Részletesebben

VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET

VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET. 1 / 32 Vállalati válaszok a gazdasági válságra a magyar eset A tanulmányt írták: Czibik Ágnes elemző, GVI (e-mail: agnes.czibik@gvi.hu) Makó Ágnes

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Szélsőséges időjárási jelenségek Európában és hatásuk a nemzeti, valamint az uniós alkalmazkodási stratégiákra

Szélsőséges időjárási jelenségek Európában és hatásuk a nemzeti, valamint az uniós alkalmazkodási stratégiákra Szélsőséges időjárási jelenségek Európában és hatásuk a nemzeti, valamint az uniós alkalmazkodási stratégiákra A fordítás a Trends in extreme weather events in Europe: implications for national and European

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április

Részletesebben

Ár-és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban

Ár-és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban Ár-és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban Az Európai Bizottság a természeti csapások, és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról döntött és felkérte

Részletesebben

TÉLI NAGY CSAPADÉKOS HELYZETEK

TÉLI NAGY CSAPADÉKOS HELYZETEK TÉLI NAGY CSAPADÉKOS HELYZETEK Babolcsai György, Hirsch Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, Kitaibel Pál u.1., 1024 e-mail: babolcsai.gy@met.hu, hirsch.t@met.hu 1. BEVEZETÉS A csapadék a

Részletesebben

EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS A VIZEK JÓ ÁLLAPOTÁÉRT. A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyûjtôkerületben

EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS A VIZEK JÓ ÁLLAPOTÁÉRT. A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyûjtôkerületben EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS A VIZEK JÓ ÁLLAPOTÁÉRT A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyûjtôkerületben 2005 Szerkesztette: dr. Gayer József VITUKI Kht. Szaklektor: Havasné

Részletesebben

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón Domokos Tamás, Kulcsár László Copyright Echo Nonprofit Network, 1999 A

Részletesebben

Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új

Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új Népességföldrajzi vizsgálatok Magyarország ÉK-i határvidékén Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új megközelítést igényel, amely elkülönül más társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. Tarna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013) Budapest 2007. január Tartalomjegyzék A szövegben használt rövidítések... 3 Bevezetés... 4

Részletesebben

201/2001. (X. 25.) KORM. RENDELET AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEIRŐL ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRŐL. A rendelet hatálya

201/2001. (X. 25.) KORM. RENDELET AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEIRŐL ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRŐL. A rendelet hatálya 201/2001. (X. 25.) KORM. RENDELET AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEIRŐL ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRŐL A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. -a (7) bekezdésének k) pontjában kapott

Részletesebben

Jubileumi igazgatósági nap Dr. Kállai Mária: Ezt a tudást országszerte elismerik

Jubileumi igazgatósági nap Dr. Kállai Mária: Ezt a tudást országszerte elismerik A KÖ ZÉP-TI SZA-VI DÉ KI VÍZ ÜGYI IGAZ GA TÓ SÁG LAPJA XXXVI. évfolyam, 3. szám 2013. november Jubileumi igazgatósági nap Dr. Kállai Mária: Ezt a tudást országszerte elismerik Engedjék meg, hogy gratuláljak

Részletesebben

MUNKAANYAG. Hartman Mátyás. Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés

MUNKAANYAG. Hartman Mátyás. Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés Hartman Mátyás Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés A követelménymodul száma: 2203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

4. A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA TERÜLETI ALAKULÁSA A műszaki infrastruktúra az általános infrastruktúra szerkezeti rendszerének olyan alkotó eleme, amely magába foglalja egy adott terület, település műszaki

Részletesebben

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat)

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Központi Statisztikai Hivatal 2012. november Tartalom Bevezetés... 2 A 15 74 népesség

Részletesebben

A lakossági portfólió át ren dezés szerepe az állam finanszírozásában*

A lakossági portfólió át ren dezés szerepe az állam finanszírozásában* Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 1. szám, 215. március, 8 11. o. A lakossági portfólió át ren dezés szerepe az állam finanszírozásában* Kékesi Zsuzsa Kóczián Balázs Sisak Balázs A válságot követően 214 végéig

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Éves tájékoztató. a Központi Hitelinformációs Rendszerről. Készítette a BISZ Zrt. www.bisz.hu

Éves tájékoztató. a Központi Hitelinformációs Rendszerről. Készítette a BISZ Zrt. www.bisz.hu Éves tájékoztató a Központi Hitelinformációs Rendszerről 213 Készítette a BISZ Zrt. www.bisz.hu Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 4 2. KHR működése... 5 2.1. Lakossági alrendszer... 5 2.1.1. Nyilvántartott

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET BUDAPEST, 2002 Írta: Dr. Nagy Károly, egyetemi adjunktus, Dr. Halász László, egyetemi tanár

Részletesebben

Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell

Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell Bevezetés Az iparszerű mezőgazdasági termelés egyre jelentősebb környezetterhelő hatása, illetve a társadalom környezet iránti érzékenységének

Részletesebben

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2013 Országos jelentés Szerzők Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos, Szabó Lívia Dóra, Vadász Csaba Tördelő Szabó Ágnes Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos,

Részletesebben

Magyarország egészségügye és szociális rendszere

Magyarország egészségügye és szociális rendszere Magyarország egészségügye és szociális rendszere Szerkesztette: Dr. Kincses Gyula Az egészségügyi rendszerrõl szóló részt készítették: Borbás Ilona, Dr. Németh György, Dr. Villusz Lászlóné Zelenkáné Lux

Részletesebben

A MAGYAR HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI-KIADÁSI EGYENLŐTLENSÉGEI ÉS MOBILITÁSA 1993 1998 KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY

A MAGYAR HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI-KIADÁSI EGYENLŐTLENSÉGEI ÉS MOBILITÁSA 1993 1998 KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY A MAGYAR HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI-KIADÁSI EGYENLŐTLENSÉGEI ÉS MOBILITÁSA 1993 1998 KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Budapest KTK/IE Műhelytanulmányok

Részletesebben

10. Az országhatáron átnyúló hatások bemutatása

10. Az országhatáron átnyúló hatások bemutatása 10. Az országhatáron átnyúló hatások bemutatása 10. fejezet 2004.11.15. 10. AZ ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁSOK BEMUTATÁSA A környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001 (II.14.) Kormányrendelet 6. -ának

Részletesebben