3-4: Tengeri ökoszisztémák sajátosságai.
|
|
- Lídia Orsós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tematika: 1-2: Édesvízi ökoszisztémák sajátosságai. 1. A legfontosabb édesvízi limitáló tápanyag, a foszfor forgalma és annak jelentősége Reoligotrofizálódás : Balaton Áramlóvizek: RES (riverine ecosystem synthesis) Tavak: szezonális szukcesszió (PEG-modell), 3-4: Tengeri ökoszisztémák sajátosságai.
2 Limnológia komplex ismeretanyagot foglal magában, arra vonatkozóan, h. hogyan viselkednek a kül. víztípusok természetes körülmények között milyen módon hat a kül. víztípusokra az emberi tevékenység a kontinentális vizeket (tavak, folyók, wetlandek) szinte minden emberi tevékenység befolyásolja vlm. módon (mezőgazdaság, útépítés, hajózás, halászat, üzemanyagok stb.) Feltételezett ismeretek: A víz- és levegő-közegű ökoszisztémák alapvetően eltérő adottságai. A vízi élettér tagozódása és élőlénytársulásai. Sűrűség, viszkozitás, felületi feszültség és vízmozgások hatása az élővilágra, tavi rendszerekben. A napenergia (fény, hő) hatásmechanizmusa vízi ökoszisztémákban. Plankton - bentosz - élőbevonat (struktúra és funkció).
3 Fizikai hatások a vízgyűjtő területén és magában a víztestben gátak, duzzasztók létesítése hőmérséklet változások megváltozik az oldott oxigén-, tápanyag tartalom, lebegőanyag konc. hidraulikus változások: ~ következtében habitat-veszteség üvegházhatást okozó gázok mennyiségének növekedése wetlandek átalakulása, eltűnése tápanyagterhelés megváltozása földhasználattal összefüggésben (erdőirtás legelő céljára: allochton tápanyagterhelés nő) erdőgazdálkodás: erdőirtás: nő a vízgyűjtő érintett részén a vízhozam, a tápanyag, üledék és más anyagok mennyisége a vízben; faállomány megváltoztatása lombhullatóról örökzöldre: a talaj, a talajvíz és a víz egyaránt savasabb lesz globális felmelegedés
4 Kémiai hatások szennyvíz Forrása: városok, ipar és mezőgazdaság Legfontosabb hatásai: Oldott oxigén-szint csökken Mesterséges eutrofizálódás Toxikus szennyezőanyagok akkumulációja savas eső, levegőből származó toxikus anyagok Biológiai változások idegenhonos fajok betelepítése kihalások Limnológia szerepe ökoszisztémák helyreállításában Adatgyűjtés, modellek kidolgozása, predikció
5 Foszfor formák: Összes foszfor: Oldott: szervetlen: ortofoszfát szerves: polifoszfátok (pl. detergensekből), szerves kolloidok, foszfátészterek Partikulált: szervetlen: foszfor tartalmú ásványok (hidroxiapatit+ kb. 200 más ásvány!), adszorbeált foszfort tartalmazó ásványok (agyagásványok, Fe- és Al hidroxidok, karbonátok) Szerves: - élőlényekben: nukleinsavak, foszfor tartalmú fehérjék, enzimészterek, vitaminok, nukleotid foszfátok - elhalt szervezetekből keletkezett detrituszban vagy ahhoz adszorbeálódva
6
7 Vizek emberi eredetű foszfor terhelése: Kommunális szennyvíz: 1980-as évek végéig foszforalapú mosóporok, azóta: nem foszforalapú mosószerek + szennyvíztisztítók: foszfor lecsapató egység: antropogén foszfor-terhelés 50-80%-kal csökkent! Foszforforgalom: Vízi üledék és a víztér között XX. Sz. közepén első megközelítés: üledék foszfor kibocsájtását elsősorban kémiai folyamatok határozzák meg: Tó: aerob körülmények között bekerülő ortofoszfát vas-oxi-hidroxid (FeOOH) pelyhek felületén adszorbeálódik v. FePO 4 csapadék keletkezik, leülepszik Anaerob fenéküledékből származó foszfát számára csapda! nem juthat be a víztérbe
8 A víztérben a felvehető, szabad foszformennyiség az üledék intersticiális vízteréhez képest 1/5 1/20 Hogyan kerül az üledékből foszfor a víztérbe??? Redoxpotenciál: 200 mv kritikus érték (Mortimer 1941) Fe(II); foszfát oldható < 200 mv < foszfát kicsapódik; főként Fe(III) ferro- forma ferri-forma Belső foszforterhelés: a víz-üledék határfelület redoxpotenciál változása következtében történő foszfor felszabadulás (és nyári rétegzettség során a belső seiche következtében a tápanyagdús hipolimnionból az epilimnionba történő ~ áramlás) (Külső foszfor terhelés: befolyókból, atmoszférából) Újabb eredmények tükrében: Üledék foszfor kibocsájtása a víztérbe: nem a kémiai, hanem elsődlegesen a biológiai folyamatok határozzák meg!
9 Thiobacillus, Ferrobacillus: energianyerés: ph <5, Fe(II)-ről e - O 2 -re, Fe(III) (oldott O 2 : alacsony koncentrációban! mély tavak hipolimnionja, sekély tavak üledéke 20-30mV) ph 7,5 7,7: Fe(III) van csak jelen Fe(OH) 3 csapadék keletkezik: 0,05-0,35µm-es aggregátumok, amelyek felületén más anyagok is adszorbeálódnak: szerves anyag, foszfor, nitrogén, Mn, Si, S, Ca, Mg koprecipitáció (a vashidroxid csapadákhoz adszorbeálódó szervesanyag a nehézfémeket megköti, így kerülnek azok a víztérből az üledékbe ahol felhalmozódhatnak) Vas oldódása: jelenlevő kén meghatározó! Ha kénhidrogén van jelen, (v. más szulfidok, biszulfidok) a vas kicsapódik, nem kerül vissza oldatba! Biológiai folyamatok során: 2(CH 2 O)+SO 4 2- S CO 2 + 2H 2 O S 2- v. (HS - ) vassal anaerob körülmények között rosszul oldódó csapadékot képez (FeS, fekete)
10 Hipertróf tó: fenéken nincs O 2, intenzív kénhidrogén képződés, oldott vasat megköti, kicsapja! Eutróf tó: kevés O 2 a fenéken, Fe(II)-forma uralkodó, ez vízben oldott, tehát van szabad vas Aerob bakteriális lebontás: oldható reaktív foszfor keletkezik Fe(III) redukció: nem következhet be pusztán kémiai úton amennyiben az üledék oxigénhiányos, a koprecipitáció miatt (kötődő szerves ag.)! Csak baktériumok jelenlétében tud oxidálódni (energianyeréskor: szervesanyag oxidációjakor Fe(III)-at e- akceptorként redukálják) Biz.: antibiotikummal kezelt üledék: kisebb foszforkibocsájtás! Aerob üledékből foszforkibocsájtást elősegítő tényezők: T emelkedése: gyorsítja a biol. reakciókat, intenzívebb fotoszintézis, ph nő, koprecipitált P az aggregátumok felszínén OH - -ra cserélődik Bioturbáció: üledéklakó gerinctelenek szűrögetése, alzat túrása: O2 konc. Nő de: légzés: O2 konc csökken Élőbevonat Hullámzás: üledék legfelső rétegét felkeveri, intersticiális térből P a víztérbe jut Üledékből kibuborékoló gázok (algabevonat: O2, üledékben metán, kénhidrogén): fenti hatás
11 Aerob hipolimnionnal rendelkező tavak: Nagy mélység, vastag hipolimnion, átkeveredés után ide sok O 2 kerül Kis área-koefficiens: befolyók: kevés, kis befolyó vízmennyiség miatt hosszú retenciós idő Bejövő P-t visszatartja Ha a retenciós idő >10 év: P70-90% -t visszatartja! Sekély tavak: nagyobb bejövő vízmennyiség, foszfor nagy része az epilimnionban marad, Produkcióban részt vesz! Rétegzett tó csekély külső P és N terheléssel: alacsony primer produkció alacsony szedimentáció Hipolimnion O 2 készletét nem csökkenti az ülepedő szerves ag. Aerob marad az üledék Az üledékből származó P (belső terhelés) kicsi Foszforcsapda! (üledék megköti a foszfort de nem szabadul fel belőle)
12 Anoxikus hipolimnionnal rendelkező tavak: Kisebb mélység (<10m) Rövidebb retenciós idő Nagyobb külső P terhelés Nagyobb fitoplankton biomassza Nagyobb mennyiségű anyag ülepszik le Hipolimnion O2 készletét elfogyasztja P nem stabilizálódik az üledékben mert az anaerob és a P könnyen kimosódik a rövid retenciós idő miatt Magas Ca 2+ és karbonát, bikarbonát tartalmú tavak: P kiülepedés: biológiai kalcit-precipitáció Fotoszintézis intenzitása befolyásolja: Fotoszintézis ph nő kristályosodás fokozódik P-t adszorbeálja+beépül Epilimnion P-készlet csökkenéséért 25-35%-ban felelős a folyamat!
13 Eutrofizálódás Növényi tápanyagok (limitációnak megfelelően 1. P és 2. N) feldúsulása a vizekben Autotrófok produkciója megnő Esetleg: tömegprodukció, vízvirágzás planktonikus eutrofizálódás v. üledékfelszínen szubmerz hínár ill. algagyep bentonikus eutrofizálódás Lebontásuk: O2 igényes másodlagos következmények: Halpusztulás Toxikus anyagok keletkezése Korrozív gázok keletkezése Hatás Helyi élővilágra (fauna és flóra összetétele) a humán vízhasználat minden aspektusára (ivóvíz, közlekedés, halászat, )
14 Tó trofitása termőképessége: Olyan változók fejezik ki, amelyek az eutrofizálódással kapcsolatba hozhatók (P tot, produkció, biomassza, kl-a) Trofitási indexek: OECD (1982): Eutrofication of waters. Monitoring, assessment and controll. OECD ajánlás jelentősége: addigi kvalitatív jellemzés helyett kvantitatív alapokra helyezték a trofitás szintjének megállapítását klorofilltartalom éves átlaga és éves maximuma (µg/l) Secchi-átlátszóság éves átlaga és minimuma Százalékos O2 telítettség éves minimuma az üledék feletti cm-s víztérben (csak rétegzett tavakban használatos) A trofitási kontinuumot (oligotróf és eutróf között) a tavaszi keveredés során meglévő P tot koncentrációk alapján felosztották kategóriákra: ultraoligotróf: P tot <5 µg/l oligotróf: P tot 5 10 µg/l mezotróf: P tot µg/l eutróf: P tot µg/l hipereutróf: P tot >100 µg/l
15 Használatosak más kategorizálások is: Atróf: terméketlen víz Acidotróf: alacsony produktivitás ph<5, gyakran C limitáció Alkalitróf magas produktivitás magas Ca2+ konc. Argillotróf: alacsony produktivitás, agyagásványok nagy mennyiségben, turbid, fénylimitált Sziderotróf: alacsony produktivitás, magas Fe konc. Disztróf: alacsony produktivitás, sok oldott huminanyag, ált. savas Politróf: átmenet eutróf és hipertróf állapot között N/P arány (atom v. tömegarány): tápanyagforrások jellemzésénél informatív Redfield arányok alapján: N:P = 16:1 Természetes tápanyagforrások egy tó esetében (befolyók, atmoszféra): Redfield arányhoz képest kevesebb foszfort tartalmaznak, N/P atomos arány >16
16 N/P arány: Nem szennyezett talajvíz: 63 Csapadék: 54 Mezőgazdasági területről befolyás 44 Vízi makrofitonok 24 Alga (P limitáció nélkül) 22 Kiegyensúlyozottan növő fitoplankton 16 Állattartó telep szennyvize 14 Makrozooplankton salakanyaga 11 Bakterioplankton protoplazma 10 Városi szennyvíz 10 Szennyvíztelep kifolyója 6 Eutróf tó üledéke 6 Libaürülék 2 Üledékes kőzetek 2
17 Adatok vizsgálata alapján: Vollenweider és Kerekes (1980) az éves kl-a konc és az éves P terhelés között az alábbi empírikus összefüggést állapította meg: Log kl-a = 0,91* log P 0,435 Másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve PL: Ptot éves Pin: befolyók Pkonc A befolyók és a tó P konc. között a különbség a retenciós időtől függ
18
19 Eutrofizálódás és re-oligotrofizálódás: Fontos alkalmazott terület, célja az emberi tevékenység által okozott, ún. mesterséges eutrofizálódás hatásainak megszüntetése, az eredeti trofitási viszonyokat közelítő állapot visszaállítása példa: Balaton: a XX. század közepéig nyáron jellemzően mezotróf volt, ezt követően a vízminőség romlásával eutróf ill. hipertróf lett Updating water quality targets for shallow Lake Balaton (Hungary), recovering from eutrophication Hydrobiologia (2007) 581: Istvánovics Vera, Clement Adrienne, Somlyódy László, Specziár András, G.-Tóth László, Padisák Judit Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
20 Beavatkozások: Szennyvízelvezetés a déli parton A vízgyűjtőn levő szennyvíztisztítókban kémiai foszfor lecsapatás Kis-Balaton tározók feltöltése Műtrágyázás 10%-ra esett vissza Két száraz periódus: és : diffúz tápanyagterhelés csökkenése Többéves átlag P terhelés a 4 medencében 50%-ra esett vissza Istvánovics V., Clement A., Somlyódy L.., Specziár A., G.-Tóth L., Padisák J.: Updating water quality targets for shallow Lake Balaton (Hungary), recovering from eutrophication. Hydrobiologia (2007) 581:
21 a) Kis-Balaton felső tározó feltöltése b) Műtrágyázás visszaesése c) Kémiai P lecsapatás Zalaegerszegen a szennyvíztisztítóban d) Kis-Balaton II. Ütem elárasztása Oldható reaktív foszfor és Ptot (SRP és más P formák) Istvánovics V., Clement A., Somlyódy L.., Specziár A., G.-Tóth L., Padisák J.: Updating water quality targets for shallow Lake Balaton (Hungary), recovering from eutrophication. Hydrobiologia (2007) 581:
22 a) Kis-Balaton felső tározó feltöltése b) Szennyvíz elvezetése a keleti medencéből c) Műtrágyázás visszaesése d) Kémiai P lecsapatás Zalaegerszegen a szennyvíztisztítóban e) Kis-Balaton II. Ütem elárasztása szárazság Fitoplankton éves átlagos biomasszája a négy medencében Istvánovics V., Clement A., Somlyódy L.., Specziár A., G.-Tóth L., Padisák J.: Updating water quality targets for shallow Lake Balaton (Hungary), recovering from eutrophication. Hydrobiologia (2007) 581:
23 Cylindrospermopsis raciborskii cianobaktérium Ceratium hirundinella dinoflagelláta Változások a fitoplanktonban Istvánovics V., Clement A., Somlyódy L.., Specziár A., G.-Tóth L., Padisák J.: Updating water quality targets for shallow Lake Balaton (Hungary), recovering from eutrophication. Hydrobiologia (2007) 581:
24 Limnológia szerepe ökoszisztémák helyreállításában (pl. élőhelyrestauráción keresztül) Adatgyűjtés, modellek kidolgozása, predikció PEG-modell: eutróf tó oligotróf tó biomassza nagy kovaalgák zooplankton kis méretű algák nagy méretű algák idő idő
25 PEG (Plankton Ecology Group) modell: Sommer, U., ZM. Gliwicz, W. Lampert, A. Duncan PEG-model of Seasonal Succession of Planktonic Events in Fresh Waters. Archives of Hydrobiology. 106(4): A mérsékelt övben klimatikus okok hatására az évszakokkal összefüggésben a fitoplankton szezonális szukcessziója figyelhető meg. Ez volt az első koherens modell: empirikus alapon, 24 tó, >30 kutató Tél végefelé: tápanyag elérhetőség + növekvő fénymennyiség hatására korlátlanul növekedésnek indul a fitoplankton; gyorsan növő algák (főként: Cryptophyceae és Centrales kovaalgák) Őket kezdi fogyasztani és gyorsan tömegessé válik a herbivor zooplankton (részben akkor fejlődnek ki a tartós petékből (Cladocera), ill. a dús algatáplálékon elszaporodik ) Elsőként a rövid generációs idejű planktonikus herbivorok lesznek uralkodók, őket követik a lassabb növekedésű fajok A herbivor populációk exponenciális ütemben növekednek, amíg a denzitásuk elég nagy nem lesz ahhoz, hogy közösségi szinten a filtrációs rátájuk meghaladja a fitoplankton reprodukciós rátáját.
26 A herbivorok fogyasztásának következtében a fitoplankton biomassza gyors ütemben egy nagyon alacsony szintre csökken; ezt egy tisztavizű, egyensúlyi fázis követi, amíg a nem fogyasztható algafajok jelentős mennyiségben el nem szaporodnak; a tápanyagok a táplálkozás során reciklizálódnak és felhalmozódhatnak a tisztavizű szakasz során A herbivor zooplankton-fajok táplálék limitáció miatt egységnyi (testhosszra számított) testtömegükből veszítenek, termékenységük csökken, ezáltal visszaesik a populációk denzitása és a biomasszája A herbivorok visszaszorulását a halpredáció is serkenti, közben a túlélő kisrákok mérete átlagosan a kisebbek javára tolódik el A csökkenő predációs nyomás eredményeként és tápanyaglimitáció hiányában megkezdődik a fitoplankton nyári állományának kialakulása; összetétele komplex lesz, fajgazdag és funkcionálisan is többféle: a kisméretűeket a szűrögetők fogyasztják, a nagyméretűeket: specialista raptorok v. paraziták
27 Először: az ehető Cryptophyceae és a nem ehető telepes zöldalgák dominálnak; az oldott reaktív foszfort felhasználják (alig észlelhető marad) Ezt követően az alganövekedés tápanyaglimitált lesz, megakadályozva az ehető algák robbanásszerű elszaporodását; a növekedést a predátorok által szabályozott herbivorok algafogyasztása ellensúlyozza A foszfátért való versengés során a zöldalgákat a nagyméretű kovaalgák váltják fel, amelyek a zooplankton számára csak részben jelentenek felvehető táplálékot A felvehető szilícium-dioxid csökkenése révén a nagy kovaalgákat nagyméretű dinoflagelláták és/vagy cianobaktériumok váltják fel
28 A felvehető nitrogén fogyása a nitrogénfixáló fonalas cianobaktériumok növekedésének kedvez A nagyobb méretű herbivor kisrákokat kisebbek, valamint kerekesférgek váltják fel, amelyeket a halak kevésbé fogyasztanak, és kevésbé károsítják őket a nem ehető algák (pl. a szűrőkészülék eltömése); a populációk mortalitása kisebb, termékenysége nagyobb, mint a korábbi nagyméretű fajok populációié A kisebb méretű herbivorok koegzisztenciája a halak folyamatos predációs nyomása alatt valósul meg, egyidejűleg a táplálék mint forrás felosztása révén a fitoplankton nagy fajgazdagsága mellett A zooplanktonban a populációk denzitása és fajösszetétele a nyár folyamán fluktuál, utóbbira a hőmérséklet is erősen hat Az autogén szukcesszió időtartamát fizikai változásokhoz kötődő tényezők zárják le, ezek között szerepel, hogy a termoklin mélyebbre kerül, így a mélyebb tápanyagdús vízrétegek keverednek a felszínivel, a fényklíma azonban romlik
29 Az alga-biomassza enyhe csökkenésével kialakul egy a víz keveredéshez adaptált közösség, ahol nagy egysejtű vagy fonalas algák jelennek meg; az ősz előrehaladtával a kovaalgák jelentősége egyre nő Ezt a nehezen emészthető fajegyüttest változó biomasszájú kisméretű, ehető algák egészítik ki Az algaközösség a halak általi predációs nyomás kis csökkenésével a zooplankton őszi maximumához vezet, nagyobb méretű fajok feltűnésével A beeső napfény csökkenése alacsony vagy negatív nettó primer produkcióhoz vezet, amelyet az algaveszteség tovább fokoz, így jön létre az algabiomassza téli minimuma A csökkenő hőmérséklet és táplálék mennyiség eredményeként a herbivorok termékenysége és ezáltal biomassza csökken Egyes fajok a zooplanktonban kitartóképletet hoznak létre (mások már korábban) Bizonyos cyclopoida fajok ilyenkor fejezik be a diapauzát és a zooplanktonban aktívan telelnek át
30 A PEG-modell hiányosságai: Rétegzett nagy vizekre teljesül leginkább, sekély tavaknál több ponton nem: pl. többnyire hiányzik a tisztavíz-fázis A tavaszi kovaalga csúcs összeomlását a Si, N P hiány egyaránt okozhatja A felszínközelben méretcsökkenéshez a felmelegedéskor a rétegzettség kialakulása során a nagy sejtek süllyedése is vezethet Nem veszi figyelembe a környezet fizikai változékonyságát A mikrobiális hurkot amelynek a tápanyag reciklizálásban döntő szerepe lehet
31 EU kötelezettség: Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve Átfogó, stratégiai munka a vízgazdálkodás (fenntartható vízhasználat, vízkészletek megóvása) és a vízvédelem témakörében. Intézkedési programok: Tápanyag- és szervesanyag-terhelés csökkentése (2015-ig tart az ún. szennyvíz-program) Egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása (ipari létesítményekben keletkező veszélyes anyagok vízbe jutásának megakadályozása az elérhető legjobb technológia elv alkalmazása révén, növényvédőszerek, használt termálvíz) Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotának javítása (meder vonalvezetése: kanyargós meder visszaállítása, parti pufferzóna (növénysáv) kialakítása) Fenntartható vízhasználat (mederben hagyandó vízmennyiség becslése, fontos a kisvíz idején is elegendő vízborítottság: Öreg-Duna, Szigetköz, Bősi Vízierőmű) Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések Vizes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések Természetközeli állapot helyreállítása a mederben, a parton és az ártérben, természetvédelmi célú vízpótlás, 869 vízfolyás!!!, de csak 140-et vizsgáltak valaha is!
32 RES - riverine ecosystem synthesis (Thorp et al. 2006) Áramlóvízi ökoszisztémák működésének jobb megértésére A hossz-szelvény mentén, és a folyó + vele laterálisan kapcsolatban álló területeknél tapasztalható diszkontinuus mintázatokat értelmezi Foltoknak tekinti az egymást követő eltérő hidro-geológiai adottságú területeket; ezek arculatát tehát az adott vízgyűjtőre jellemző geomorfológia és az éghajlat alakította ki Egyes típusai folyásirányban megismétlődhetnek, Különböző folyóknál más-más régióban találhatók meg Egyedi hidrogeomorfológiai foltok jöhetnek létre, egyedi ún. funkcionális zónákat alkotva (a habitatok egyedi fiziko-kémiai tulajdonságai miatt) Ezzel szemben: A folyóvíz kontinuitás elve a vízfolyás mentén folyamatos grádienseket tételez fel (ld. BSc-s anyagban)
33 Emlékeztető:
34
35 RES - riverine ecosystem synthesis (Thorp et al. 2006)
36 RES - riverine ecosystem synthesis (Thorp et al. 2006)
37 Egymásba ágyazott hidrogeomorfológiai foltok folyó-hálózat Folt típus A Folt típus B Folt típus n Abiotikus foltok időskála térskála Vízjárás, annak történeti alakulása, kiáradás-apadás rövid és hosszú időskálán Hidraulika Helyi geomorfológia Topográfia, lejtés Alzat szemösszetétele és méreteloszlása Besugárzás (fotoszintetikusan aktív és UV) Hőmérséklet Oxigén Szervetlen tápanyagok Egyéb vízkémiai jellemzők Biotikus foltok Heterotrófok alkotta foltok Autotrófok alkotta foltok Habitat alakítás Hód: víz duzzasztás Búvóhely (tegzes lakócső) Egyedek összetömörülése (vándorkagyló) Biofilm kialakulása Bioturbáció (férgek, lárvák a bentoszban) Denzitás foltok Szaporodás ill produkció Terjedés ill. vándorlás Táplálék ill. habitat aggregáció Negatív hatások Kompetíció Predáció+herbivoria Élősködők, betegségek Típus Terresztrikus vegetáció Bentikus és pelágikus mikro- és fonalas algák Edényes makrofitonok Detritusz (levelek, fás maradványok) Mechanizmusok Terresztrikus abiotikus diszturbációk Vízi abiotikus diszturbációk Elterjedés, tápanyagok stb. Biotikus diszturbációk Autotróf-autotróf kölcsönhatások Faji szintű igények Hierarchikusan egymásba ágyazott folt-mozaikok egy idealizált áramlóvízi ökoszisztémában
38 RES - riverine ecosystem synthesis (Thorp et al. 2006) Legnagyobb térskálán a vízgyűjtő ill. a folyóvizek hálózata Vagy egy ökorégión belül található, vagy akár több ökorégiót fedhet le Következő szint: hidrogeomorfológiai foltok és az általuk alkotott funkcionális folyamat zónák Utóbbiak változó kiterjedésű és természetű biotikus és abiotikus foltokból állnak Folyóvízhez kapcsolódó foltok lehetnek magában a vízben v. a szárazföldön A víziek lehetnek a mederben, pangóvizes területeken vagy ártérben, ill. a nyíltvízben, a bentoszban v. a hyporheikus zónában (pl. üledék mélyén) A biotikus és abiotikus foltok alakulását egyaránt befolyásolja az éghajlat Az abiotikus foltok gyakorta nagyobb térskálán vannak jelen, mint a biotikus foltok
39 Phytoplankton dynamics in relation to connectivity, flow dynamics and resource availability the case of a large, lowland river, the Hungarian Tisza V. Istvánovics, M. Honti L. Vörös, Zs. Kozma, Hydrobiologia : Márciustól októberig: autotrófia, de: torkolatokból klorofill-a export 3-szorosa a folyó nettó autotróf produkciójának. Fitoplankton fő forrása (klorofill-a, fajösszetétel, hasonlóságok alapján): Szamos (Zagyva: csupán 20%-kal járult hozzá az össz-produkcióhoz) Az áradások szerepe alárendelt a befolyókéhoz képest. Vízgyűjtő szinten: kisvíznél diszkontinuus gradiensek a folyó és a befolyók között. A folyóba torkollva hirtelen megnövekedő medermélység hatására csökkenő fénymennyiség, valósz. csökkenő foszfát konc. Egyedül a Szamos torkolatánál: kevésbé drasztikus átmenet. Adott fitoplankton komponens megmaradására a a hossz-szelvényben két út lehetséges: bekerülve a Tisza medrébe v. elszaporodik, v. kihal, de más befolyóból ismét bekerül. A fényszegény mederben inkább az utóbbi lehetséges, ezt a meanderező típusú folyótorkolatok lehetővé is teszik több befolyónál Nagy hidrogeomorfológiai foltok szintjén: duzzasztás megtöri a viszonylag egyenletes alföldi gradienseket. Kisvíznél erősebb a hatása: hosszabb tartózkodási idő, felmelegedés stb. Tavaszi áradások alkalmával kisebb különbségek.
Vízminőség: Trofitás termőképesség Szaprobitás
Vízminőség: Trofitás termőképesség Szaprobitás Halobitás Toxicitás Eutrofizáció Foszfor formák, foszfor forgalom Eutrofizálódás Mesterséges eutrofizálódás Tározók Esettanulmányok hazai vonatkozású legfontosabb
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenA tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in
Téma: A foszforterhelés és a primer produkció összefüggése Variancia magyarázata Vízi trofikus szintek, trofikus hálózatok léte és sajátosságai A PEG-modell értelmezése: eltérő táplálékhálózatok szukcessziója
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenA pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében
A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya
RészletesebbenPlankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)
Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton
RészletesebbenAz ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor
Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenA Föld ökoszisztémája
A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenBiomassza és produktivitás közti összefüggések
Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenSZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN
SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi
Részletesebbenaz Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenA FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE
A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.
Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
Részletesebben1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.
A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenTerhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén
6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén
RészletesebbenTermészetes megoldás algaproblémákra
Természetes megoldás algaproblémákra Mikor javasolt a Phoslock alkalmazása? Vízbázisok, víztározók, fürdőtavak, horgásztavak esetén a tó algásodása nemcsak esztétikai probléma, hanem egészségügyi kihatásai
RészletesebbenVadása-tó és előtározója
Vadása-tó és előtározója Előzmények A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének horgászati kezelésében lévő Vadása-tó és előtározójának felmérése a medertérkép készítéssel foglalkozó vállalkozásom
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenSZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
RészletesebbenA ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
RészletesebbenMONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer
MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
Részletesebben1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. Tesztfeladatok Összesen: 40 pont Környezetvédelem témakör Maximális pontszám:
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenMezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben
Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
Részletesebben"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"
"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás
RészletesebbenPANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.
A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 Projekt megvalósulás időszaka: 2012. 02. 01. - 2014. 03. 31. Főkedvezményezett neve: Pannon Egyetem 8200
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenFELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) A haltermelés vízkémiai és hidrobiológiai alapjai
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) A haltermelés vízkémiai és hidrobiológiai alapjai Fizikai tulajdonságok Vízhőmérséklet Az édesvízi halak poikilotherm, azaz változó testhőmérsékletű
RészletesebbenA Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének térbeni változása: mérések és összefüggések
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK H-1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5. Telefon: (361) 463 1530 Fax: (361) 463 3753 A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének
RészletesebbenHozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz
Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Ungvári Gábor Táji örökségünk megőrzéséért 2015.12.02 A hozzászólásom főbb üzenetei 1. A vízháztartási jellemzők alkalmas
RészletesebbenA felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése
A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380
RészletesebbenÁllóvizek vízminőségi problémái, eutrofizáció és szabályozása
Állóvizek vízminőségi problémái, eutrofizáció és szabályozása LIMNOLÓGIA Tavak kialakulása Természetes Mesterséges (duzzasztógátak, (ivóvíz)tározók, halastavak, üdülőtavak, hűtőtavak stb.) Tavak jellemzői
RészletesebbenAnyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
RészletesebbenKis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató
Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 III. Fokú tisztítási technológia N és P eltávolítása Természetes és mesterséges
RészletesebbenEnergiaáramlás a közösségekben
Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF
A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása
Részletesebben