Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökológiai vizsgálata

Átírás

1 Archaeology and Ethnography of Forest and Wood Az erdő és a fa régészete és néprajza. Sopron, 2007 Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökológiai vizsgálata DÁVID SZILVIA KERN ZOLTÁN Vízügyi Központ és Közgyűjtemény, 1012 Budapest, Márvány u. 1/c; david.szilvia@gmail.com ELTE, Természetföldrajzi Tanszék; Őslénytani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c; zoltan.kern@gmail.com Dendrochronological and dendroecological research of oak from Eastern Bakony Mts and Gerecse Mts, Hungary This paper presents results of tree-ring research of four Hungarian oak stands. Two main sample sites are appointed: one from East Bakony (near Tés village) and another from Gerecse (near Mogyorósbánya village). Two sub-plots are separated within each main site. One sub-plot was supposed to have severe environmental conditions (shallow soil with low water storage capacity) and the other but the sub-plots situated close to each other so the two stands must be regulated by common climatic conditions. Finally, ringwidth pattern of 39 oak trees are analysed in this study. Chronologies and index series were calculated for each plot. The achieved master chronologies of East Bakony spans whereas at Gerecse covers period. We experienced different growth behaviour between sub-plots. The average ringwidth is wider and the average mean sensitivity is lower at sub-plots whereas the average ringwidth is narrower and the average mean sensitivity is higher at exposed sub-plots. In addition the average mean sensitivity is particularly high at the exposed sites (0,305; 0,293 in the reference period) suggesting significant sensitivity despite the absence of any globally regarded ecotone. The annual growth indices and monthly meteorological time series were compared by correlation and response function analysis. The results show that above average temperatures in the first half of the vegetation period detain the radial growth of oak at the observed area. Above average June precipitation, however, in the growth year enhance the annual increment at East Bakony and Gerecse. August and September monthly precipitation of the preceding year also shows significant positive correlation with annual oak increment. The strength of connection between climate and growth is clearly higher at the exposed sub-plot than at the one as coefficients of correlation are higher with the exposed stands. The comparison with other local oak chronologies proved that Gerecse belongs to dendrozone of Central Hungarian Oak Chronology, but East Bakony significantly differs from it. The similarity between East Bakony, Somogy and Mecsek suggests that they trace out a new oak dendrozone at the eastern part of Transdanubia. 1. Bevezetés A tölgyek igen előkelő és megbecsült helyet foglalnak el az európai évgyűrűvizsgálatokban. A fosszilis és régészeti faanyagból létrehozott ír és dél-német tölgykronológiák az ásatásokon előkerülő faleletek datálásában és a radiokarbon kalibráció pontosításában (pl.: BECKER 1993, SPURK et al. 1998) fontos referenciává váltak. Továbbá az évezredes évgyűrűszélesség-idősorok (KELLY et al. 2002), és előfordulási gyakoriságok (SPURK et al. 2002) elemzése páratlan lehetőséget ad több ezer éves időtartam környezetváltozásának értékelésére. A Kárpát-medencében négy őshonos (kocsányos, kocsánytalan, molyhos és cser) és egy exota (vörös) tölgyfaj terjedt el. A tölgyek Magyarország erdőterületeinek mintegy 21-22%-át alkotják (MOLNÁR, BARISKA 2002).

2 52 Dávid Szilvia Kern Zoltán A régészeti faanyagok datálása iránti igény indította útjára hazánkban is a tölgyek szisztematikus dendrokronológiai vizsgálatát (GRYNAEUS 1995). GRYNAEUS (1996, 2002) eredményei szerint az Alföld Északi-középhegységet lefedő ún. közép magyarországi tölgy alapkronológia (továbbiakban KMTA) érvényességi tartománya átnyúlik a Pilis és a Budaihegység területére, de a Dunántúl többi részére már nem terjeszthető ki. A Dunántúl lokális tölgykronológiáinak kapcsolata még vizsgálat tárgyát képezi, több frissen született munka is foglalkozik magyarországi lokális tölgy kronológiák összevetésével (HORVÁTH 2004, MOR- GÓS in press). A hazai régészeti feltárásokon előkerült a- nyagokon már több sikeres dendrokronológiai kormeghatározás történt (pl.: ILON et al. 2001; KERTÉSZ et al. 2005) de a hazai tölgyek évgyűrűszélességének és a klímaelemeknek a kapcsolata máig kevéssé vizsgált kérdés maradt (BABOS 1984, KERN jelen kötet). FRITTS (1976) nagyszámú, alapos elemzés eredményeire támaszkodó munkájából kiderül, hogy az évgyűrűt növesztő fafajok évgyűrűinek szélességváltakozása szélsőségesebb környezeti feltételek mellett szorosabb kapcsolatban áll az időjárási elemek változékonyságával, mint kedvező környezeti viszonyok közepette. Továbbá, más és más klímaparaméter várható, mint a növekedést befolyásoló legfontosabb klimatikus faktor a különböző éghajlati területeken. Hazánk közepes földrajzi szélességen helyezkedik el. Meleg nyarú, kiegyenlített csapadékjárású éghajlat (a köppeni klasszifikáció szerint: Cfb) uralkodik az ország egész területén, továbbá domborzati adottságai (78 m < tszfm < 1014 m) sem támogatják szélsőséges éghajlatú területek előfordulását. Bár a négy évszak élesen elkülönül az éven belül, ilyen éghajlati feltételek mellett erdeinkben nem várható kiemelkedően nagy érzékenység a klíma változásaira (FRITTS 1976). Valószínűsíthető, azonban hogy a szélsőséges időjárású esztendők keskeny évgyűrűkkel jelentkeznek tölgyeink évgyűrű-mintázatában. A klimatikus elemek közül is várhatóan a növekedési időszak elejének csapadékösszegei lesznek fontosak (TESSIER et al. 1997). Szem előtt tartva ezeket az általános elveket, igyekeztünk olyan mintaterületeket választani vizsgálódásainknak, ahol összehasonlíthatjuk mostohább és védettebb körülmények között növekedett tölgyek klimatikus érzékenységét. Hiszen a további kutatások szempontjából fontos kérdés, hogy Magyarország természeti viszonyai adta keretek között milyen helyszínekre érdemes fókuszálnunk a jövő dendroklimatológiai célú vizsgálataiban. A mintavételezés célja tehát recens famintákból felállított évgyűrű-kronológia létrehozása volt, amely alapot képez más régiók mintáival való összevetésre (hosszú távon országos kronológia létrehozására), függő idősorok illesztésére (keresztdatálásra), éghajlati elemekkel kimutatható kapcsolat vizsgálatára esetleg éghajlati rekonstrukcióra, illetve két eltérő környezeti adottságokkal rendelkező erdő válaszreakcióinak összevetésére. 2. Módszerek 2.1. A vizsgált területek 2002 és 2003 évek folyamán a Dunántúl északkeleti részén, két mintaterületen vettünk mintákat. A Keleti-Bakonyban Tés és Várpalota között emelkedő Bér-hegy és a Gerecsében, Mogyorósbánya és Bajót között található Ö- reg-kő (1. ábra) volt vizsgálataink helyszíne. Az eltérő környezeti adottságok vizsgálata céljából mindkét helyszínen további két részterület került kijelölésre. Az egyik egy hegytetőn vagy gerincen nőtt erdő. Itt a felszínt vékony, köves talajtakaró fedte. Az állomány inkább ligetes, kevéssé záródott. A terület növényzete csak a közvetlenül ide hulló csapadékból származó vízutánpótlásra támaszkodhat, sőt a lehulló csapadéknak is jelentős része lefolyik, illetve elpárolog. Ezért kis beszivárgással és vízmegtartó képességgel rendelkeznek ezek a rész-mintaterületek. Az ilyen állomány jobban ki van szolgáltatva az időjárás szélsőségeinek. A továbbiakban ezeket a területeket nevezzük kitett erdőnek. A másik részterület alacsonyabb térszínen jelöltük ki, amely jobb talajadottságokkal (vastagabb talaj, nagyobb víztartó képességgel)

3 Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökologiai vizsgálata ábra. A mintaterületek elhelyezkedése Fig. 1. Location of the sample sites

4 54 Dávid Szilvia Kern Zoltán rendelkezett, továbbá itt a szomszédos lejtőkről lefolyó víz bőségesebb vízutánpótlást biztosított. Az állomány itt jobban záródott, e- zért az erdő páramegtartó képessége is növeli az állomány szárazság okozta stresszel szembeni védettségét. Az ilyen kondíciók közt növekvő fák védettebbek az időjárási szélsőségekkel szemben. A továbbiakban ezeket a területeket nevezzük erdőnek. A mintaterületeken minden helyszínen karbonátos alapkőzetet (mészkő, dolomit) figyeltünk meg. A Bér-hegyen és az Öreg-kövön is az extrémebb élőhelyi adottságoknak kitett erdő a védettebb szomszédságában helyezkedik el (1. ábra), ezért feltételezhető, hogy a mintaterületeinken a szomszédos kitett és állomány egyező klimatikus feltételek között növekedett Mintavételezés és feldolgozás A mintavételezés minden esetben tölgyből történt. Begyűjtött mintáink elsősorban kocsánytalan tölgyből (Quercus petrea) származtak, illetve néhány példány molyhos tölgy (Quercus pubescens) volt. A Bér-hegyen két kidőlt fából vágott korongról kiderült, hogy szil (Ulmus sp.), ezeket nem vontuk be a további vizsgálatokba. A fa életciklusához igazodni a nagy számú mintavétel miatt nem lehetett, ezért kora tavasztól késő őszig zajlott a terepi munka. Élő fákból növedékfúróval, kidőlt fákból és száraz tuskókból fűrészeléssel vettünk mintát. Összesen 62 fából vettünk mintát, de a két szilt, illetve a törött, vagy sérülés, korhadás miatt rosszul elemezhető mintákat az itt közölt vizsgálatból kihagytuk. A begyűjtött és feldolgozott minták megoszlását a négy részmintaterület között az 1. táblázat mutatja be. Furással mintázott fa/lemért fa Wood sampled by boring/ measured wood Lemért korong Measured disc jelen tanulmányban vizsgálatra került furat Drill-core investigated in the present paper Bér-hegy Öreg-kő kitett exposed kitett exposed 30/ / /9-8 10/ táblázat: A minták megoszlása a négy rész-mintaterület között. Mivel a bizonytalanul vizsgálható, torzult évgyűrűs furatokat, és a szil korongokat nem használtuk ezért a begyűjtöttnél kevesebb fa adatait elemeztük jelen tanulmányban. Table 1: Distribution of samples among the four sample sites. Since the uncertainly examinable bored samples of distorted annual rings and elmwood disks were not used, the data of less trees than collected ones have been analyzed in the present paper. A fa növekedésének éves ciklikussága során a téli hónapok után a tölgyek gyorsan építik fel a korai pászta nyalábjait. Ez jelentős vízés tápanyagfelvételt igényel, amit a fatestben fokozott nedváramlás biztosít. A késői pászta felépítése a nyári és kora őszi hónapokban zajlik. A tapasztalatok szerint a fa megfúrását jelentősen megkönnyíti a növekedési cikluson kívüli mintázás, amikor a fa szárazabb (a nedves fában a fúró vágott menetét elveszíti, így kicsavarása sokkal nehezebb feladatot jelent). A furatminta kezelhetőségét is növeli annak szárazsága. A nedves minta a helyszínen nehezebben vizsgálható, az évgyűrűk színükben kevésbé válnak el. A minta tárolása mintavételezés után a helyszínen műanyag csőben (szívószál) történt. Ez a szállítási mód a furat szempontjából biztonságos. Hátránya a lezártság miatti levegőtlenség: a nedves minta hamar penészesedésnek indul.

5 Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökologiai vizsgálata ábra. Tés, Bér-hegy kitett, és tölgy állományára alkotott jelleggörbék (lokális kronológiák). Fig 2. Character curves (local chronologies) compiled for the exposed and oak-stands at Tés and Bér-hegy. Az értékelhetőséghez a durva felület finom csiszolása szükséges. A furatok kezelhetőségét tartósínbe ragasztásuk segíti, így a vékony furat (3-4 mm) hamar értékelhetővé tehető. A legfinomabb gépi csiszolóvászonnal való megmunkálás után a legtöbb élő fából vett minta elemezhető. Szükség szerint még kézi csiszolással tehető vizsgálatra alkalmassabbá. A korongok csiszolását érdemes durva csiszolóvászonnal kezdeni, és folyamatosan finomítani a felületet. A minták évgyűrűinek kiértékelésére az évgyűrű-szélességek a TSAP 3.0 szoftver segítségével (RINN 1996), 0,001 mm pontossággal digitalizálásra kerültek. A kitett és erdő fáinak növekedési sajátságait az átlagos évgyűrűszélességek és az évgyűrűszélesség idősorok változékonysága az ún. átlagos érzékenység (mean sensitivity) alapján hasonlítottuk össze. Az átlagos érzékenység a szomszédos évgyűrűk szélességváltozásainak mértékét írja le. Számítási egyenlete FRITTS (1976, p. 258) alapján. 1 ( 2(x t+1 -x t t=n-1 ms= Σ, n-1 t=1 1+t x +x t ahol x t az adott évben mért évgyűrűszélesség, x t-1 pedig az azt megelőző évben mért évgyűrűszélesség n pedig az évek száma. Az átlagos évgyűrűszélesség, és átlagos érzékenység kiszámításához az Excel táblázatkezelő programot, illetve a COFECHA (HOLMES et al. 1986; GRISSINO-MAYER 2001) programot használtuk. Mintáinkra számítottuk az átlagos érzékenységet, majd az egyes kronológiákban szereplő sorok átlagos érzékenységét tovább átlagoltuk. Ezután kaptuk meg a kronológiákhoz rendelt átlagos érzékenységet. A vizsgált mintáinkban az évgyűrűszélességek változásában felismerhető legszembetűnőbb trend az irodalomból jól ismert öregedés (age trend). Az a jelenség, hogy a fiatalkori (belső) évgyűrűk átlagosan szélesebbek, míg idős korban átlagosan keskenyebb évgyűrűket növesztett a fa. Ez nem klimatikus eredetű változás, hanem a fa öregedésével és méretváltozásával (növekvő kerület és magasság) magyarázható, ezért a dendroklimatológiai vizsgálatokban az öregedés hatását igyekeztünk kiküszöbölni. A mért évgyűrűszélesség idősorokhoz 30 éves egyoldali súlyozott mozgóátlaggal illesztettünk egy ún. növekedést becslő függvényt. Ennek

6 56 Dávid Szilvia Kern Zoltán a függvénynek segítségével a mért adatokból osztással indexeket számítottunk. I t =x t /t t, ahol I t a t-ik év index értéke, x t a t-ik évben mért évgyűrűszélesség, t t a növekedést becslő függvény t-ik évben felvett értéke. Az egyedi indexek átlagolásával nyert átlagos indexet hasonlítottuk az éghajlati adatokhoz. Ennek az eljárásnak az eredményeként az indexben elsősorban az évtizedes ingadozások hangsúlyozódnak ki (JAN ESPER személyes közlés, 2003) Éghajlati adatok Az közötti havi középhőmérséklet és havi csapadékösszeg idősorokat a meteorológiai évkönyvekből gyűjtöttük össze. A Bakonyban és a Gerecse környékén kevés a mérési hely, a világháborúk alatt bizonyos é- vekben a viszonylag folyamatos adatsorokban is hiány mutatkozik (2. táblázat). Bánhida (Tatabánya) Meglévő hőmérsékleti adatok Available teperature data Hiányzó hőmérsékleti adatok Lacking temperature data Meglévő csapadék adatok Available data of precipitation Hiányzó csapadék adatok Lacking data of precipitation Esztergom Veszprém Tés Királyszállás , 1952, , , , Dorog , 1945, 1976 Várpalota , , , 1945 Öskü-Hajmáskér táblázat: A hozzáférhető meteorológiai adatok és az adathiányos évek. Table 2: The available meteorological data and the years with incoplete data. A számottevő hosszúságú idősorral rendelkező hőmérsékleti mérőhelyek közül Esztergom ( ), Veszprém ( ) és Bánhida ( ) esett vizsgálati területünk közelébe. A három állomás között kiszámítottuk a havi középhőmérsékletek közti korrelációt az átfedő közti 31 éves periódusra (3. táblázat). A korrelációs együtthatók mindegyik párra igen magasak ezért a három állomás adataiból területi átlagot számítottunk között több esetben is hiányoztak adatok, de egyedül 1945 január és február hónapokban nem volt adat egyik állomáson sem. Ezt a két hónapot a leghosszabb idősorral rendelkező Bánhidán a többi év adatából számított januári átlaggal és februári átlaggal pótoltuk. Továbbá 1976-ból nem volt egyetlen középhőmérsékleti adatunk sem, ezért itt kénytelenek voltunk mind a tizenkét hónapra az közti átlagot helyettesíteni, hogy a 87-ig rendelkezésre álló további 11 esztendőt még be tudjuk vonni a vizsgálati időszakba.

7 Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökologiai vizsgálata 57 Esztergom- Bánhida Esztergom- Veszprém Bánhida- Veszprém január 0,99 0,99 0,99 február 0,99 0,98 0,99 március 0,98 0,97 0,98 április 0,97 0,97 0,97 május 0,97 0,97 0,97 június 0,94 0,95 0,94 július 0,93 0,92 0,86 augusztus 0,92 0,93 0,95 szeptember 0,93 0,98 0,97 október 0,94 0,94 0,97 november 0,98 0,95 0,97 december 0,99 0,97 0,98 átlag avarage 0, ,96 0, táblázat: Esztergom, Bánhida (Tatabánya) és Veszprém havi középhőmérsékletei között számított korrelációk 1930 és 1960 közötti időszakban. Table 3: Correlations between the monthly mean temperatures of Esztergom, Bánhida (Tatabánya) and Veszprém computed for the period between 1930 and A csapadékkal észlelhető kapcsolat vizsgálatához a mintaterületekhez legközelebb eső csapadékmérő állomás adatait használtuk fel, mert a csapadék térbeli eloszlása sokkal szeszélyesebb, mint a hőmérsékleté. Mivel a Bér-hegy mintaterületeihez Tés, és Várpalota észlelőállomás is közel helyezkedik el, ezért itt mindkét mérőhely hozzáférhető idősorával öszszehasonlítottuk a tölgyek évgyűrűszélességváltozásait. Az Öreg-kő állományainak klímaérzékenységét Dorog csapadékidősorával hasonlítottuk össze, mert mintaterületeinkhez ez az észlelőhely helyezkedett el legközelebb. A folyamatos összehasonlítást mindegyik állomásnál adathiányos évek nehezítették. A tési csapadékadatok kiegészítésére a jól korreláló királyszállási adatokat használtuk fel, Várpalota adatait Öskü és Hajmáskér adataival egészítettük ki. Statisztikailag az adatok összevethetőségét csak korrelációval vizsgáltuk, megbízhatóbb adatpótláshoz az állomások idősorainak homogenizálása lenne szükséges, de ez a feladat egy önálló kutatás témája lehetne, így kívül esik jelen tanulmány kitűzött céljain. Végeredményül Várpalotáról , Tés-Királyszállás és Dorog (kivéve 1941, 1945, 1967) közötti évek csapadékadatait tudtuk felhasználni Korrelációs összehasonlítás és válaszfüggvény vizsgálat A havi klimatikus adatok (csapadékösszegek és havi középhőmérséklet), és az évgyűrű indexek közti kapcsolatot a két idősor közti korrelációs együttható vizsgálatával kezdtük, majd válaszfüggvény vizsgálatot is végeztünk. Erre azért volt szükség, mert az eredményként kapott alacsony korrelációs értékek nem garantálták a korrelációs kapcsolat szignifikáns voltát. A DENDROCLIM2002 program (BIONDI & WAIKUL 2004) a korrelációk statisztikai szignifikanciáját az ún. bootstrap módszerrel ellenőrzi, és eredménytábláján csak a 95%-os konfidenciaszintet meghaladó korrelációkat mutatja. A válaszfüggvény-vizsgálatot minden esetben a kitett helyen nőtt tölgyek évgyűrűszélességeiből számított indexek között 30 év szélességgel indított, előre fejlődő intervallummal végeztük. 3. Eredmények 3.1. Jelleggörbék (lokális kronológiák) felállítása Miután az évgyűrűk szélességét mind a négy mintaterület (Tés, Tés kitett, Mogyorósbánya, Mogyorósbánya kitett) mintáin lemértük, az évgyűrű-vastagságok görbéinek vizuális összehasonlításával csoportonként ellenőriztük a méréseket, és korrigáltuk az esetleges datálási pontatlanságokat. Az utolsó évgyűrűhöz rendelt évszám minden mintánál rögzítésre került. A négy csoportra külön-külön lokális kronológiát készítettünk (RINN 1996), oly módon, hogy a jelleggörbe az átlagolás műveletébe bevont minták által lefedett legszélesebb időintervallumot fogja át, tekintet nélkül arra, hogy esetleg csupán egy minta fedi azt. Továbbá a jelleggörbe az adott évhez tartozó átlagos évgyűrűszélesség-értéken kívül azt az

8 58 Dávid Szilvia Kern Zoltán információt is tartalmazza, hogy a jelleggörbét azon évben lefedő fák közül mennyi mutat csökkenő és mennyi növekvő trendet. Azaz például egy kedvezőtlen növekedést sejtető negatív csúcs az állomány egészére jellemző, a- vagy csak egy-két példány kiugróan kismértékű növekedésének tulajdonítható. A négy csoport jelleggörbéinek kezdő és végpontjait a 4. táblázat mutatja be, a négy görbe pedig a 2. ábrán és a 3. ábrán látható. első évgyűrű first annual ring utolsó évgyűrű last annual ring Mogyorósbánya kitett (Mogyorósbánya exposed) Mogyorósbánya (Mogyorósbánya ) Tés kitett (Tés exposed) Tés (Tés ) táblázat: A négy jelleggörbe kezdeti és végső dátuma Table 4: First and last data of the four character curves Átlagos évgyűrűszélesség, átlagos érzékenység Mind a négy rész-mintaterületünkön kiszámítottuk a vizsgált példányainkból az adott állományra vonatkozó átlagos évgyűrűszélességet és átlagos érzékenységet (5. táblázat). Mivel a négy jelleggörbe különböző intervallumot fog át (4. táblázat, 2. ábra, 3. ábra) ezért megeshet, hogy olyan régebbi időszak módosítja az átlagos évgyűrűszélesség, vagy az átlagos érzékenység értékét, amelyet a rövidebb jelleggörbék nem fednek le. Kiválasztottuk ezért az közti 101 esztendőt, amelyet mindegyik jelleggörbe lefed, és a két mutatószámot erre az időszakra vonatkozóan is kiszámítottuk. A kapott értékeket megadtuk az 5. táblázatban. Mogyorósbánya kitett Mogyorósbánya exposed Mogyorósbánya Mogyorósbánya Tés kitett Tés exposed Tés Tés átlagos évgyűrűszélesség (mm) average annual ringwidth (mm) átlagos évgyűrűszélesség (mm) average annual ringwidth (mm) átlagos érzékenység average sensitivity átlagos érzékenység average sensitivity ,454 1,405 0,301 0,305 1,697 1,671 0,273 0,277 0,866 0,967 0,276 0,293 1,958 1,986 0,247 0, táblázat: Átlagos évgyűrűszélesség és átlagos érzékenység a négy vizsgált állományban. Table 5: Average annual ring-width and average sensitivty in the four stands examined Az indexek és a klíma összehasonlítása Figyelembe véve azokat a megfigyeléseket, hogy egy adott évben a fa növekedését nem csak az aktuális vegetációs periódus viszonyai befolyásolják, hanem a megelőző néhány év viszonyai is (pl.: FRITTS 1976, KONNERT 1989) minden esetben vizsgáltuk az évgyűrű előtti esztendő havi klímaadatainak az évgyűrűszélességekkel vett kapcsolatát is. Az évgyűrű keletkezését megelőző év havi csapadékösszegeivel történt összehasonlítások mind a táblázatokban (6. táblázat, 7. táblázat, 8. táblázat), mind a válaszfüggvény vizsgálatok eredménytábláján (4. ábra, 5. ábra, 6. ábra) félkövérrel különböztettük meg. A korrelációs együtthatók kiszámításakor kivettük az indexek közül azokat az éveket, amikor az egyszerű adatpótlás után is adathiány maradt a meteorológiai adatok idősorában.

9 Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökologiai vizsgálata ábra. Mogyorósbánya, Bér-hegy kitett, és tölgy állományára alkotott jelleggörbék. Fig. 3. Character curves compiled for the exposed and oak-stands at Mogyorósbánya, Bér-hegy. A tési havi csapadékösszegek idősorának királyszállási adatokkal részben pótolt sorozata és a bér-hegyi kitett és állomány tölgyeinek standardizált, átlagolt index sora között számított korrelációs együtthatókat a 6. táblázatban mutatjuk be. Tés-Királyszállás Bér-hegy Tés kitett Tés exposed Tés Tés 3-4. hó (Months 3-4) 0,1081-0, hó (Months 3-5) 0,1659 0, hó (Months 3-6) 0,4405 0,0963 március (march) 0,1178 0,0473 április (april) -0,0184-0,1069 május (may) 0,1431 0,0554 június (june) 0,5198 0, hó (Months 7-10) 0,5233-0, hó (Months 7-9) 0,5135-0, hó (Months 3-10) 0,5598-0, hó (Months 11-2) -0,0068 0, táblázat: Tés-Királyszállás csapadékadatai és a Tési-fennsík fáinak évgyűrűi közötti korreláció, a félkövéren szedett hónapok az évgyűrű növekedését megelőző év többhavi csapadékösszegeivel számított korrelációkat jelölik. Table 6: Correlation between the precipitation data of Tés-Királyszállás and the annual rings of the trees on the Tés-plateau, the bold-printed months mean the correlations computed with the sum of precipitation of more months of the year before the growth of the annual ring. A bér-hegyi mintaterületeinkhez hasonlóan közel elhelyezkedő Várpalota állomásának Öskün és Hajmáskéren rögzített adatokkal pótolt havi csapadékösszeg idősora és a tölgyek évgyűrűszélesség indexei közt megállapított korrelációs együtthatók a 7. táblázatban láthatók. Várpalota Bér-hegy Tés kitett Tés exposed Tés Tés 3-4. hó (Months 3-4) 0,0184 0, hó (Months 3-5) 0,1492 0, hó (Months 3-6) 0,3486 0,1784 március (march) -0,0083 0,1950 április (april) 0,0301 0,1103 május (may) 0,1932 0,0899 június (june) 0,3852-0, hó (Months 7-10) 0,1281-0, hó (Months 7-9) 0,1797 0, hó (Months 3-10) 0,0953 0, hó (Months 11-2) -0,0285-0, táblázat: Várpalota csapadékadatai és a Tésifennsík fáinak évgyűrűi közötti korreláció, a félkövéren szedett hónapok az évgyűrű növekedését megelőző év többhavi csapadékösszegeivel számított korrelációkat jelölik. Table 7: Correlation between the precipitation data of Várpalota and the annual rings of the trees on the Tésplateau, the bold-printed months mean the correlations computed with the sum of precipitation of more months of the year before the growth of the annual ring.

10 60 Dávid Szilvia Kern Zoltán Az Öreg-hegyen vizsgált két tölgyállomány évgyűrűszélességeiből képzett indexek és a Dorogon mért havi csapadékösszegek idősora közt kalkulált korrelációs együtthatók a 8. táblázatban tanulmányozhatók. Dorog Öreg-hegy Mogyorósbánya kitett Mogyorósbánya exposed Mogyorósbánya Mogyorósbánya 3-4. hó (Months 3-4) 0,2532 0, hó (Months 3-5) 0,2412 0, hó (Months 3-6) 0,4232 0,0496 március (march) 0,2487 0,3541 április (april) 0,0804-0,0925 május (may) 0,0962 0,0257 június (june) 0,3371-0, hó (Months 7-10) 0,3305 0, hó (Months 7-9) 0,1488 0, hó (Months 3-10) 0,3108 0, hó (Months 11-2) 0,0060-0, táblázat: Dorog csapadékadatai és az Öreg-kő évgyűrűinek korrelációja, a félkövéren szedett hónapok az évgyűrű növekedését megelőző év többhavi csapadékösszegeivel számított korrelációkat jelölik. Table 8: Correlation between the precipitation data of Dorog and the annual rings of the trees on the Öregkő, the bold-printed months mean the correlations computed with the sum of precipitation of more months of the year before the growth of the annual ring. Mivel a erdőből mindkét esetben kis példányszámú adathalmaz állt csak rendelkezésünkre, ezért a Mogyorósbánya nél tapasztalt nagy átlagos érzékenység érték ellenére is a kitett állományok indexértékeit használtuk a válaszfüggvény-vizsgálatokban. Tés kitett állományt csak Tés-Királyszállással vetettük össze, hiszen a korrelációs összehasonlítás ezzel a csapadékadatsorral jelzett erősebb kapcsolatot (4. ábra). Mogyorósbánya kitett és Dorog havi csapadékösszegeire végzett válaszfüggvény-vizsgálat eredményeit a 5. ábrán mutatjuk be. Az évgyűrűk hőmérséklettel való kapcsolatának vizsgálatához egységesen az Esztergom-Bánhida(Tatabánya)-Veszprém havi középhőmérsékleti adataiból számított területi átlagos középhőmérséklet idősort használtuk mindkét mintaterületnél a kitett tölgy állományok évgyűrűindexeivel végzett válaszfüggvényvizsgálatban. Mivel ugyanazt az idősort használtuk mindkét mintaterülethez, ezért a jobb összehasonlíthatóság kedvéért az eredménytáblákat közös ábrán mutatjuk be (6. ábra). 4. Értékelés 4.1. A kitett helyen és a védett állományban növekvő fák között észlelt különbségek értékelése Várakozásaink szerint a kitett helyen keskenyebb évgyűrűszélesség és nagyobb átlagos érzékenység várható, míg a erdőben nagyobb évgyűrűszélességre és kisebb átlagos érzékenységre lehet számítani. A Bér-hegy szélsőségesebb adottságokat jelentő területén a fák vékonyabb évgyűrűket növesztenek, míg az erdő védett környezetében vastagabbakat. Az Öreg-kő két helyszíne között is hasonló különbség figyelhető meg. A karakteres eltérés megmarad akkor is, ha az egységes időszak átlagos évgyűrűszélességeit tekintjük (5. táblázat). Az átlagos évgyűrűszélességeket távolabbi állományok hasonló adataival is összevethetjük. BERGÉS et al. (2000) 99 franciaországi helyszínről gyűjtött több száz kocsánytalan tölgy mintából az közti időszakra 2,2 mm átlagos évgyűrűszélességet határozott meg. Ez az érték nemcsak a kitett, de a állományainkra számított értéket is felülmúlja. A franciaországi mintaterületeken az évi középhőmérséklet 8,4-11,1 C között változott, az évi csapadék összeg a legszárazabb helyszínen 650 mm a legcsapadékosabb mintaterületen pedig 1010 mm volt (BERGÉS et al. 2000). Ezzel szemben például a Bér-hegyen a januári középhőmérsékletek 1,5 és 4 C között alakulnak. A júliusi középhőmérsékletek 20 C alatt maradnak. A csapadék átlagos évi összege mm között változik, az esőárnyékos hegységi előtereken alig haladja meg az 500 mm-t. Azaz a kontinens léptékű összehasonlításban már az általunk vizsgált erdőt

11 Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökologiai vizsgálata ábra. Tés-Királyszállás csapadékidősora és a Bér-hegy kitett erdejének tölgyeiből származtatott indexek között végzett válaszfüggvény-vizsgálat eredménytáblája. Fig. 4. The table of the results of the reply-function investigation between the precipitaion time series of Tés-Királyszállás and the indices derived from the oaks of the exposed forests on the Bér-hegy. 5. ábra. Dorog csapadékidősora és az Öreg-kő kitett erdejének tölgyeiből származtatott indexek között végzett válaszfüggvény-vizsgálat eredménytáblája. Fig. 5. The table of the results of the reply-function investigation between the precipitaion time series of Öreg-kő and the indices derived from the oaks of the exposed forests on the Bér-hegy.

12 62 Dávid Szilvia Kern Zoltán is mostohább klimatikus adottságok jellemzik, mint például a Franciaországban vizsgált állományokat, ez tükröződik az évgyűrűszélességek értékeiben is. Az átlagos érzékenység értékei ugyancsak a várt képet tükrözték (5. táblázat). Mindkét esetben, valóban, a kitett erdőben nagyobb az átlagos érzékenység. Ha az egységes időszakra tekintjük az átlagos érzékenységet, akkor a bér-hegyi állományok jelleggörbéi között még inkább növekszik a különbség, a kitett állományban még nagyobb az átlagos érzékenység. Mogyorósbánya kitett ugyancsak nagyobb érzékenységet mutat az egységes időszakban, bár a különbség mértékében nem érzékelünk változást. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy csak alig néhány évet hagytunk el a teljes időszakhoz képest az periódusra történő áttéréskor (4. táblázat). GRISSINO-MAYER (2001) szerint az átlagos érzékenység értéke 0,1-0,19 között alacsonynak, 0,2-0,29 között közepesnek számít. Ha az átlagos érzékenység értéke 0,3 fölé emelkedik akkor nevezhetünk igazán érzékenynek egy állományt. Az általunk vizsgált állományok közül csupán Mogyorósbánya kitett esetében kaptunk 0,3 feletti értéket, de másik kitett állományunk sem sokkal marad el ettől az értéktől. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy kiegyenlített éghajlati viszonyaink mellett a kedvezőtlen domborzati- és talajviszonyok által kialakított mostohább élőhelyeken elég nagy a fák évgyűrűszélességében a változékonyság ahhoz, hogy azokban a klímaelemek apróbb ingadozásai is tükröződhessenek. A védettebb körülmények között, zárt állományban növekedett erdeink esetében sem elhanyagolható a fák átlagos érzékenysége, de kisebb, mint a kitett helyeken. Tehát zárt állományok vizsgálatakor talán kevésbé érhető tetten az éghajlati elemek finomabb ingadozása, ámde a szélsőséges éghajlati kilengések minden bizonnyal felismerhetően hátrahagyják nyomaikat ezeknek az állományoknak az évgyűrűmintázatban is Kapcsolat az éghajlati elemekkel, a kitett és a erdő összefüggései A tési kitett állomány és a Tés-Királyszállás havi csapadékösszeg idősornak a korrelációs összehasonlításakor az évgyűrű növekedési évének júniusi csapadékösszege és az átlagos évgyűrűindex között találtuk a legszorosabb kapcsolatra utaló legmagasabb korrelációs együtthatót. A Tési-fennsík mintáinak évgyűrűszélességei és Tés-Királyszállás idősorából az évgyűrű-növekedés előtti évre vonatkozó csapadékadatok közötti korrelációk esetében a tenyészidőszakból származó többhavi összegek (március-október, július-október, július-szeptember) egyaránt viszonylag magasak. A erdő minden esetben rossz eredményt ad. A fennsík nagy átlagos csapadéka az erdő mikroklímájával együtt olyan jó feltételeket teremt az erdőben, amely az évgyűrűk növekedését nem befolyásolja. A válaszfüggvény vizsgálat eredményei szerint (4. ábra) június hónap szignifikánsan korrelál az évgyűrűszélességekkel, de az évgyűrű növekedését megelőző évből csak az augusztus és szeptember hónapok csapadékösszegei adnak szignifikáns pozitív korrelációt. 1 Ezért azt gondoljuk, hogy csupán augusztus és szeptember hónapok eredményezik az előző évből vizsgált többhavi összegekkel tapasztalt pozitív korrelációt. Ha tekintjük a többhavi összegeket (6. táblázat), akkor ezek a hónapok valóban minden esetben benne foglaltattak a vizsgált összehasonlításban. A korrelációs kapcsolatok Várpalota állomásán mért adatokkal gyengébbek. A márciusjúnius összevont, illetve június külön elemzett csapadékadatai adnak 0,3 feletti értéket, de most is a június a legmagasabb. Az évgyűrű növekedését megelőző év korrelációi még szerényebbek. A gyenge összefüggés Várpalota sajátos éghajlati helyzetére vezethető vissza. A csapadékadatok mutatják, hogy a város az északnyugatról érkező csapadékot hozó légtömegek útjában álló hegyvonulatok esőárnyékában van. A Bér-hegy tetőrégiójában lévő mintaterületek előnyösen részesülnek a csapadékból, nem úgy, mint Vár- 1. A válaszfüggvény vizsgálatot egészen a növekedést megelőző év márciusáig kiterjesztve elvégeztük, de a 3. ábrán látható eredménytáblán azért nem tüntettük fel a július előtti hónapokat, mert az összehasonlításkor nem kaptunk semmiféle statisztikailag szignifikáns eredményt.

13 Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökologiai vizsgálata ábra Esztergom-Bánhida(Tatabánya)-Veszprém havi középhőmérsékleti adataiból számított területi átlagos középhőmérséklet idősor és a kitett helyen növekedett tölgyek évgyűrűindexei között végzett válaszfüggvény-vizsgálat eredménytáblája. Fig. 6. The table of the results of the reply-function investigation between the time series of local mean temperatures computed from the monthly mean temperatures of Esztergom-Bánhida (Tatabánya)-Veszprém, and the annual ring-indices of the oaks grown on the exposed sites.

14 64 Dávid Szilvia Kern Zoltán palota környéke. Ez magyarázza a gyengébb korrelációs kapcsolatot, és ez az oka, hogy a Tés-Királyszállás csapadékidősorával tapasztalt korrelációt kell mérvadónak tekintenünk. Az Öreg-kő kitett állománya (8. táblázat), hasonlóan a tési állományoknál tapasztaltakhoz, a március-júniusi négyhavi összeggel, illetve a júniusi csapadékösszeggel mutatja a legerősebb, pozitív korrelációt Dorog havi csapadékösszegeinek idősorából. A korrelációs együtthatók most kisebbek, azaz gyengébb lineáris kapcsolatról árulkodnak. A növekedést megelőző év vegetációs periódusából vett többhavi csapadékösszegekkel ismét említést érdemlő de a tésinél gyengébb korrelációkat látunk. Szembetűnő, hogy a korrelációs együttható akkor emelkedik 0,3 fölé, ha október hónapot is bevontuk a többhavi összegzésbe. A sejtést, hogy az előző év októberének csapadékösszegével szignifikáns kapcsolata lehet az évgyűrűindexeknek, a válaszfüggvény vizsgálat segítségével igazoltuk. Az eredménytáblán (5. ábra) látható, hogy a dorogi csapadékadatok közül a növekedési évben csak júniusra szignifikáns a korreláció. Az előző évből pedig augusztus és október ad szignifikáns pozitív korrelációt, de ez az eredmény nem olyan egységes, mint korábban Tés esetében láthattuk. A havi középhőmérséklet és a tölgy indexek között kevésbé szoros, negatív korrelációt tapasztaltunk (6. ábra). A két mintaterület eredményeit összehasonlítva közös válasznak tűnik a növekedési év augusztusi középhőmérsékletével mutatott negatív korreláció. Az Öreg-kő kitett tölgyeinek évgyűrűindexei a növekedési év áprilisi és májusi középhőmérsékleteivel adják a legerősebb negatív korrelációt, ugyanezen hónap-párra a Bérhegyen is látunk néhány szignifikáns választ. A tési kitett állomány a legszorosabb negatív korrelációs kapcsolatot, a növekedést megelőző év augusztusi és szeptemberi középhőmérsékletével mutatja, a megelőző augusztusnál elszórva az Öreg-kő esetén is megjelenik gyengébb, de szignifikáns, negatív válasz. Eredményeink alapján a növekedési év júniusának csapadékösszege látszik mindkét helyszínen a legfontosabb klimatikus paraméternek, ami a tölgyek növekedését serkenti. Fontosnak tűnik, bár gyengébb kapcsolatra utal az alacsonyabb korrelációs együttható, az előző év augusztus, szeptember, október csapadékának esetében. Az átlagos értékeket meghaladó április, május és augusztusi közép-hőmérsékletek nem kedveznek a tölgyek növekedésének, az átlagosnál melegebb augusztus-szeptember a következő év növekedését csökkenti. Ezek az eredmények összhangban vannak más szerzők felismeréseivel is. OGRIN (2000) dendroökológiai vizsgálatai szerint szlovéniai szubmediterrán éghajlatú területeken a vegetációs periódus csapadékösszege a tölgyek növekedését korlátozó legfontosabb klimatikus faktor. A vegetációs periódus (május-szeptember) minden hónapjára pozitív korrelációt tapasztalt az éves növekmény és a havi csapadékösszegek között. KERN (jelen kötet) a Balaton-felvidéken tölgyek éves növekménye és a növekedési év májusi, és júniusi csapadékösszegei között mutatott ki szignifikáns pozitív korrelációt. A németországi Fekete-erdőben végzett dendroökológiai kutatások szintén hasonló eredményeket hoztak, pozitív korrelációt mutattak ki fenyők évgyűrűinek vastagsága és a csapadék mennyisége között (KONNERT 1989). Az eredmények szerint az évgyűrű felépülését az előző vegetációs időszak július-október közötti csapadékai és tárgyév március-júliusi csapadék-eseményei segítik legjobban. Az általunk tapasztalt korrelációs kapcsolatokat élettanilag a következőképp magyarázzuk. A rügyfakadás és az évgyűrű növekedése minden bizonnyal júniusnál korábban indul ugyan, de az év korábbi időszakában egyrészt még van elegendő nedvességtartalék a növekedéshez, másrészt ekkor a korai pászta széles edényei alakulnak ki; s ezután feltehetőleg a lombosodás fázisa következik. Júniusban aztán, mikorra a lombosodás kiteljesedett, megindul a fatest tartós kerületi növekedése. Júniusban magasabb napi középhőmérsékletek és maximumhőmérsékletek jelentkeznek, melynek nyomán a fokozott párolgás vízhiányt eredményez, és ennek mértéke befolyásolja mekkora lesz a fatörzs kerületének vastagodása. Azaz száraz június esetén rövidebb ideig növekszik a fa, míg ha júniusban is bőséges a csapadék-utánpótlás, akkor később köszönt be a nyári vízhiány és tovább tart a növekedés.

15 Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökologiai vizsgálata 65 A havi középhőmérsékletek közül a növekedési év augusztusa mutat erősebb, a május gyengébb negatív korrelációt a szlovéniai tölgyek éves növekedésével (OGRIN 2000). Az átlag feletti augusztusi hőmérséklet intenzívebb evapotranspirációt eredményez, mely a száraz nyári hónapban fokozott vízhiányt okoz, és a szárazság okozta stressz korlátozza a növekedést. Az évgyűrű növekedését megelőző év augusztus-szeptember-október havi csapadékkal való pozitív korrelációra, és az augusztusszeptemberi középhőmérséklettel észlelt negatív korreláció együtt azt jelenti, hogy a nem túl meleg és csapadékos augusztus-szeptembereket követő esztendőben szélesebb évgyűrűket növelnek a tölgyek. Véleményünk szerint ebben a termésnevelés hatása és klimatikus kapcsolata tükröződik (SCHWEINGRUBER 1996), melyet bükkök dendroökológiai vizsgálatakor is említenek (pl. PIOVESAN et al. 2003). Ha a vegetációs periódus végén száraz meleg viszonyok uralkodnak, akkor az kedvez a bőséges makktermésnek, ezzel a fák felhalmozott szénhidrát tartalékuk jelentős részét elhasználják, ezért kiürült tápanyag-raktárakkal lépnek a következő vegetációs periódusba. Viszont ha a vegetációs időszak végén a kedvezőtlen időjárási feltételek miatt elmarad a sok tápanyagot és energiát felemésztő makktermés, akkor a tápanyag-többlet jó indulási feltételeket teremt a következő év növekedésének Összevethetőség más magyar régiókkal A négy lokális kronológiát Grynaeus András szíves együttműködésével összevetettük 13 magyarországi lokális tölgy kronológiával, és a KMTA-val (GRYNAEUS 1996, 2002), illetve két további dunántúli lokális tölgy kronológiával (KERN jelen kötet). A 9. táblázat mutatja az összehasonlítás eredményeit. Az összehasonlítást két statisztikai mutató alapján végeztük. A GL% maximális értéke 100%, 60% felett elfogadható, a t-értékek maximuma 100, 3 felett jelez jó egyezést. A kisebb értékeket a 9. táblázatban fel sem tüntettük, ettől csak a KMTA esetében tértünk el, illetve Mecsek Tés kitett közti 2,94-es t-értéket is feltüntettük, mert ez csak épp egy kevéssel marad el a kritikus 3-tól. A táblázatban kiemeltük a 66 feletti GL% értékeket és a 4 feletti t-értékeket, mert ezek a kronológiák közti jelentősebb hasonlóságát sejtetik. A területi kapcsolatok kiértékeléséhez a következő feltételt alkalmaztuk: két kronológiát akkor sorolunk azonos tölgy-zónába, ha egyidejűleg 66-nál magasabb GL% és 4-nél magasabb t- értéket találunk közöttük. Továbbá, mivel a kitett jelleggörbék vannak több egyeddel reprezentálva (1. táblázat) elsősorban ezek eredményeit tekintettük mérvadónak. Amikor egy területről a kitett és a állomány jelleggörbéje is jó eredményt adott, akkor az új mintaterület egyértelműen azonos tölgyzónába sorolható a korábban vizsgált helyszínnel. KMTA Nyírség Mecsek Dráva mente Dráva side Börzsöny kitett exposed GL%/GLsig Tés Tés Tés kitett Tés exposed t-érték (t-value) kitett exposed Tés Tés Tés kitett Tés exposed 62,4/99,9 65/99,9 58,1/95 57/95 3,98 4,83 1,6 1,25 70,1/99,9 64,1/99 63,6/99 3,14 66,2/99,9 63/99 2,94 65,6/95 64,6/95 3,11

16 66 Dávid Szilvia Kern Zoltán Alpokalja Foot of Alps Budapest Gödöllő Békés Zemplén Nógrád Bükk Borsodidombság Bükk-Borsod hills Somogy Farkasgyepü Déli-Bakony (Vöröstó) Balatonfelvidék (Feketehegy) kitett exposed GL%/GLsig Tés Tés Tés kitett Tés exposed t-érték (t-value) kitett exposed 65,3/99 61/95 4,8 4,46 67,5/99 61/95 5,42 Tés Tés Tés kitett Tés exposed 62/99,9 68,1/99,9 64,8/95 3,49 4,69 4,96 63/95 74,5/99,9 5,06 6,18 69,4/99,9 63,6/95 5,54 61,5/95 62/99,9 4,49 4,27 71,1/99 4,28 61,5/99 61,2/99 6,7 3,3 6,3 9. táblázat: A négy vizsgált állomány jelleggörbéje és 15 lokális tölgykronológia valamint a KMTA összehasonlító táblázata. A GL% maximális értéke 100%, 60% felett elfogadható, a t-érték maximuma 100, 3 felett tekinthető jónak. A táblázatban félkövérrel szerepelnek a 66 feletti GL% értékek és a 4 feletti t-értékek. Table 9: Table of comparison of the character curves of the four investigated stands and of 15 local oakchronologies, further of KMTA (Central Hungarian Oak Chronology). The maximum value of GL% over 100%, 60% is acceptable, the maximum of t-value can be regarded as good above 100, 3. The GL% values over 66 and the t-values over 4 are printed in the table with bold. Az eredményeket áttekintve a következő megállapításokat fogalmazhatjuk meg. A KMTA-val mindkét mogyorósbányai (Öregkő, Gerecse) lokális tölgykronológia, mindkét mérőszámban a kritikus szintnél magasabb értéket ad, sőt Mogyorósbánya kitett-hez tartozó t- érték igen nagy egyezésre utal. Tehát a gerecsei helyszínről, mindkét jelleggörbe megbízhatóan datálható a KMTA-val, az Öreg-kőre, és általánosítva a Gerecse egészére kiterjeszthető a KMTA érvényességi területe. A tési (Bér-hegy, Keleti-Bakony) lokális tölgykronológiák egyik mutatóban sem érik el a kritikus küszöbszámot, ezzel azt sejtetve, hogy a Keleti-Bakony már nem tartozik a KMTA érvényességi zónájához.

17 Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökologiai vizsgálata 67 A tizenöt lokális tölgykronológiával feltárt kapcsolatok megerősítik, illetve tovább finomítják a fent vázolt képet. A Dráva mente, Alpokalja, Békés kronológiáival egyik tési, vagy mogyorósbányai lokális kronológia sem ad értékelhető eredményt. GRYNAEUS (2004) szerint az Alpokalja a Bécsi-medence tölgyzónájához tartozik. Az összehasonlításaink alapján megállapítható, hogy a tési kronológiák nem sorolhatók a bécsi-medencei tölgy alapkronológiához sem, illetve mivel a KMTA-hoz sorolható mogyorósbányai kronológiák nem hasonlítanak a Bécsi-medence tölgy alapkronológiájához, ezt úgy értelmezzük, hogy ismét megerősítést nyert, az Alpokalja nem tartozik a KMTA területéhez. A mogyorósbányai kitett görbe kiemelkedően jó eredményeket mutat a KMTA területébe sorolható lokális kronológiák legtöbbjével. Nógrád, Zemplén, Budapest esetében a kronológia is megerősíti a területi kapcsolatot. Mogyorósbánya kitett és a balaton-felvidéki Fekete-hegy között küszöbértéket meghaladó GL%-t és kiemelkedően magas t-értéket mutat a statisztikai összehasonlítás. Ez alapján feltételezhetjük, hogy KMTA esetleg az Északi-Bakonyon átnyújtózva egészen a Balaton-felvidékig kiterjeszthető északról mintegy körbe fogva a Keleti-Bakonyt. Tés kitett a KMTA területéről egyedül a térben elég távol eső Zemplén lokális kronológiával mutat szignifikáns hasonlóságot. Ezt az eredményt magyarázni nem tudjuk, de szükségesnek tartjuk megemlíteni, noha nem illeszkedik a többi részeredmény alapján megfogalmazható képhez. Tés kitett igen szoros hasonlóságot mutat a somogyi lokális tölgykronológiával, továbbá gyengébb kapcsolatról tanúskodó, a kritikus küszöbszámokat közelítő értékeket látunk a mecseki kronológiával. Mogyorósbánya szintén jó eredményeket mutat a somogyi kronológiával, de ezt a területi kapcsolatot a jobban reprezentált kitett kronológia nem erősíti meg. Ezek az eredmények a KMTA-tól elkülöníthető, másik alapkronológia területet körvonalaznak, ebbe tarozhat tehát ismereteink jelen állapota szerint a Keleti-Bakony, Somogy és a Mecsek. 5. Összefoglalás A Keleti-Bakony és a Gerecse mintaterületein végzett évgyűrűvizsgálataink számos eredményt hoztak. Két területre sikerült jelleggörbe felállítása (Bér-hegy: , Öreg-kő: ), amely az abszolút kormeghatározás alapját szolgáltatja. Más magyarországi régiókkal való összevetés alapján a jelleggörbék szerint úgy tűnik, hogy a két vizsgált terület között választóvonal húzódik. A gerecsei mintaterületen a tölgyek növekedése jellegzetesen hasonló az Északi-középhegység Alföld vidékére felállított közép magyarországi tölgy alapkronológiához, míg a tési terület szignifikánsan különbözik attól. Az éghajlat extremitásainak kitett és az attól védett mintaterületeken a fák növekedésében szignifikáns különbséget sikerült kimutatni az évgyűrűk átlagos szélessége és az átlagos érzékenység tekintetében. A tölgyek éves növekedése és a havi felbontású éghajlati idősorok összehasonlításának eredményei szerint a havi középhőmérséklet változékonysága gyengébb lineáris kapcsolatban áll a tölgy évgyűrű-vastagságok alakulásával, de a csapadékkal statisztikailag szorosabb kapcsolat mutatható ki. Vizsgált területeinken a tölgyek éves növekményét az előző év nyár végi ősz eleji és a tárgyévi júniusi csapadékok serkentik. Továbbá a csapadékkal szembeni érzékenységben is különbség észlelhető a kitett és a állomány között. A kitett helyen nőtt fák évgyűrűszélességük váltakozásában szorosabb kapcsolatot mutatnak a havi csapadékösszegek ingadozásával (növekedési év június, növekedést megelőző év augusztus-szeptember-október), de a állományban növekvő fák esetében általában gyengébb a korrelációs kapcsolat. A bemutatott vizsgálatban a tölgyek évgyűrűiben fellelhető évtizedes ingadozásokat igyekeztünk kihangsúlyozni, és azok klimatikus magyarázatát próbáltuk feltárni. Remélhető, hogy más fafajok és vizsgálati módszerek alkalmazásával olyan ökológiai szempontból kiemelkedően fontos klímaparaméterek, mint például tenyészidőszaki középhőmérséklet, vagy a minimumhőmérsékletek átlagának tartós

18 68 Dávid Szilvia Kern Zoltán módosulása szintén felismerhető lesz majd magyarországi évgyűrűszélességek változásának évszázados tendenciáiban. De ezen feltételezések igazolásához (vagy cáfolásához) a jelenleginél sokkal hosszabb idősor elemzésére van szükség. Köszönetnyilvánítás Kiemelten köszönettel tartozunk Grynaeus Andrásnak a kronológiák összehasonlításáért, és Kázmér Miklósnak a terepi mintagyűjtésben nyújtott segítségéért, és a kézirattal kapcsolatos hasznos észrevételeiért. Támogató: OTKA T43666 és M Irodalom BABOS K A csertölgy és néhány más fafaj évgyűrűszélesség és az éves csapadék összefüggésvizsgálata Botanikai Közlemények 71. pp BECKER B An 11,000 year German oak and pine chronology for radiocarbon calibration Radiocarbon 35. pp BERGÉS, L. DUPONEY, JL FRANC, A Long-term changes in wood density and radial growth of Quercus petrea Liebl. in northern France since the middle of nineteenth century Trees 14. pp BIONDI, F. WAIKUL, K DENDROCLIM2002: A C++ program for statistical calibration of climate signals in treering chronologies Computers & Geosciences 30. pp FRITTS, H. C Tree rings and climate The Blackburn Press p GRISSINO-MAYER, H. D Evaluating crossdating accuracy: a manual and tutorial for the computer program COFECHA Tree-ring Research 57. (2) pp GRYNAEUS A Dendrochronological research in Hungary (Present status as of May 1995 and Future Development) Dendrochronologia 13 pp GRYNAEUS A Progress of dendrochronological research in Hungary Dendrochronologia 14. pp GRYNAEUS A Dendrokronológiai kutatások és eredményei Magyarországon Földtani Közlöny 132. pp GRYNAEUS A A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és újabb kérdései. Monumenta Historica Budapestinensia XIII. Es tu scholaris Budapesti Történeti Múzeum pp ILON G. GRYNAEUS A. TORMA A A szentgotthárdi török kori palánk kutatásáról Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001/4 pp KELLY, M. P. LEUSCHNER, H. H. BRIFFA, K. R. HARRIS, I. C The climatic interpretation of pan-european signature years in oak ring-width series The Holocene 12. pp