A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI, VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMJA

Átírás

1 A munka a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal szakmai irányításával az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság megbízásából készült a "Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési program" tender keretében A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI, VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMJA HELYZETFELTÁRÁS KONCEPCIÓ OPERATÍV PROGRAM VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u MTA RKK ATI 5000 Szolnok, Kossuth u. 12/a. VIZITERV Consult Kft Budapest, Kövér Lajos u. 13. Budapest, június

2 A munka az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság szerződése keretében, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai irányításával készült a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján MTRFH témafelelőse: Kistérségi kapcsolattartó: Csóka Judit Sipos Zsigmond VÁTI Kht. témafelelőse: MTA RKK ATI témafelelőse: Lányiné Fogarasi Kornélia Szoboszlai Zsolt VÁTI Kht. szakértői: MTA RKK ATI szakértői: BOKARTISZ Kht. szakértői: Czene Zsolt Dálnokiné Devecseri Anikó Faragóné Huszár Szilvia Földesi Petra Göncz Annamária Jordán Klára Majorné Vén Mariann Sain Mátyás Sárdi Anna Staub Ferenc Vass Gábor Vaszócsik Vilja Szarvák Tibor T. Hargitai Judit Molnár Géza Gál Tamás ELTE TTK szakértők: MTA TAKI szakértő: Nemes Nagy Jószef Kiss János Péter Lőcsei Hajnalka Szabó József Irodavezető: Vezérigazgató: Göncz Annamária Csanádi Ágnes Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvényben meghatározott vagyoni jogok a VÁTI Kht-t illetik. 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. Helyzetelemzés... 8 II.1. Kapcsolódási pontok... 8 II.1.1. A Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja... 8 II.1.2. Agrárstruktúra - és vidékfejlesztési program felülvizsgálata II.1.3. Törökszentmiklós kistérségi vállalkozásfejlesztési program II.2. Társadalom II.2.1. Településrendszer II.2.2. Demográfiai helyzet II.2.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség II.2.4. Oktatás, képzés II.2.5. Kultúra, civil szervezetek, települési megtartóerő II.2.6. Szociális és egészségügyi jellemzők II.2.7. Információs társadalom II.3. A tájhasználat természeti és gazdasági összefüggései II.3.1. Természeti adottságok II.3.2. Természetvédelem, ökológiai hálózat II.3.3. Vízhasználat II Árvíz elleni védekezés II Belvíz elleni védekezés II Aszály elleni védekezés II A VTT árvízvédelmi feladatai és vízpótlási, tájgazdálkodási lehetőségei II Ásványvíz-hévíz hasznosítás II.3.4. Területhasználat...28 II.3.5. Környezeti állapot II Vizek II Levegő II Talaj II.3.6. Összegzés: A tájhasználat értékelése és természeti, gazdasági összefüggései II.4. Gazdasági bázis II.4.1. Gazdasági ágak, gazdálkodás II Agrárstruktúra II Erdő- és vadgazdálkodás II Ipar II Kereskedelem, szolgáltatás II Turizmus, idegenforgalom II.4.2. Vállalkozási szerkezet II.4.3. Összegzés: Relatív pozícióváltozás, gazdasági-társadalmi összefüggések és fejlődési tendenciák.. 43 II.5. Infrastruktúra II.5.1. Térségi közlekedési kapcsolatok, elérhetőség II Nagytérségi elérhetőség II Belső közlekedési kapcsolatok II Települési infrastruktúra II Épített környezeti adottságok II Lakásállomány II Ivóvízellátás II Szennyvízkezelés II Energiagazdálkodás II Hulladékgazdálkodás II.6. Intézményrendszer

4 III. Koncepció III.1. SWOT-analízis III.2. Célpiramis III.3. Jövőkép III.4. A megvalósítást segítő intézményrendszer III.5. Társadalmi, gazdasági, környezeti hatás III.6. Negatív forgatókönyv III.7. Prioritások és az intézkedések közötti kapcsolat IV. Operatív program IV.1. Prioritás: I. Élhető, vonzó környezet kialakítása IV.1.1. Specifikus cél: I.1. Az életkörülmények javítását szolgáló infrastruktúra fejlesztése IV.1.2. Specifikus cél: I.2 A táji alkalmazkodás segítése és az értékek védelme IV.2. Prioritás: II. A helyi kötődés és kohézió erősítése IV.2.1. Specifikus cél: II.1. Kötődést segítő közösségfejlesztés, együttműködés megújítása IV.2.2. Specifikus cél: II.2. A társadalmi, gazdasági kompetenciák fejlesztése IV.3. Prioritás: III. Környezettudatos, integrált, versenyképes gazdaság fejlesztése IV.3.1. Specifikus cél: III.1. A mezőgazdasági versenyképesség helyreállítása és megerősítése IV.3.2. Specifikus cél: III.2. Az ipar és turizmus foglalkoztatási szerepének erősítése IV.4. Összefoglaló táblázat V. Mellékletek V.1. Interjúalanyok listája V.2. Felhasznált irodalom V.3. Táblázatos mellékletek V.4. Térképi mellékletek

5 I. Bevezetés Jelen tervezési dokumentum a Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási program helyzetfeltárásának, koncepciójának és programjának egyeztetésre szánt munkarésze. A program tervezése, illetve későbbi megvalósítása lefedi a 244/2003. (XII.18.) Kormányrendeletben meghatározott új KSH besorolásnak megfelelő Törökszentmiklósi kistérség teljes területét, amely az alábbi településeket foglalja magába: Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Szajol, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós. A teljes közigazgatási területre kiterjedő tervezési terület elhelyezkedését a mellékelt térkép mutatja. (1. térkép: Kistérség elhelyezkedése) A munka a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (a továbbiakban VTT) II. árvíztározókkal foglalkozó tendere keretében készül, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság megbízásából, az Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal szakmai felügyeletével 1. Célja, hogy a kistérségi és a VTT-hez kapcsolódó fejlesztéseket harmonizálja, ezen belül segítse elő, hogy: az árvízvédelmi fejlesztések által megnyíló térségi fejlesztési lehetőségekkel a - változásokat az egész ártér 1,8 millió lakosa érdekében befogadó - kistérség élni tudjon, a kistérségi fejlesztési érdekek, szándékok, projektjavaslatok mind teljesebben érvényesüljenek a as ciklusra készülő Európa Tervben, a kistérség az eddiginél nagyobb segítséget kapjon: fejlesztési elképzeléseinek új nézőpontból való átgondolására és jelentősebb hazai és EU támogatásra, bővebb kapcsolódási lehetőségre. A Tisza-mente fejlődése szempontjából meghatározó körülmény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program közérdekűségéről és megvalósításáról szóló évi LXVII. törvény, amely meghatározza a VTT keretében elvégzendő feladatokat, az eljárás elveit, a földhasználati változásokat, és az árvízi beavatkozások ellentételezésének rendjét. A Tisza völgy árvízi biztonságának növelését célzó VTT a Kormány kiemelt feladatai között szerepel. A Kormány a célok megfogalmazásával egyértelművé tette, hogy az árvízvédelmi funkció teljesítésén túl központi kérdésként kívánja kezelni a területen élő népesség életkörülményeinek javítását, a terület népességmegtartó képességének növelését, és a gazdálkodás feltételeinek biztosítását a VTT-hez kapcsolódó támogatási rendszerek kialakításával. Ennek megfelelően a 1107/2003. (XI.5.) Kormányhatározat előírása szerint 2004-ben egyeztetésre került és elkészült - az egész ártérre vonatkozó - Tisza-menti integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási program. E program teljes egészében tartalmazza a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett 1 A Törökszentmiklósi kistérségi program a VTT első ütemében tervezett árapasztó tározókat (Cigánd- Tiszakarád, Szamos-Krasznaköz, Tiszaroff, Nagykörű, Hanyi-Tiszasüly, Nagykunság) és hullámtéri beavatkozásokat befogadó 13 kistérségre készülő sorozat része. 5

6 térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program I. ütemének feladatait, azaz a Kormány által novemberben deklarált 130 milliárdos, komplex árvízvédelmi és (az árvízvédelmi beavatkozásokat befogadó településkörre vonatkozóan) infrastrukturális, valamint tájgazdálkodási feladatokat tartalmazó VTT programot. A tét a lakosság biztonsága, megélhetése, életminősége és az ártér működőképessége. A Tisza problematika integrált kezelésére azért van szükség, mert a térség legégetőbb biztonsági és megélhetési, leszakadási problémáinak gyökerei közösek, alapvetően a víz- és földhasználathoz, valamint az ágazati politikákhoz kötődnek. A tünetek: árvíz-, belvíz- és aszálykárok, éghajlatváltozás, elsivatagosodás, negatív vízháztartás, stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi veszélyeztetettsége, illetve ezekkel összefüggésben talajminőség, termékenység, a föld- és vízhasználat hatásfoka, végül a gyengülő megszűnő gazdasági szerep és perspektívátlanság. E problémák veszélyeztető, figyelmen kívül nem hagyható mértékük és összefüggő jellegük miatt az egész ártér jövője, fejlődése, illetve leszakadása szempontjából meghatározóak. A közös gyökerek következtében megoldás csak integrált lehet, az érintettek részvételével, összehangolt kormányzati, térségi és interdiszciplináris munkával kialakítva, a természeti és társadalmi, gazdasági együttműködésben megtalált rendezőelv alapján. A Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja egyidőben és együttműködésben készült az árvízvédelmi és területrendezési tervezéssel. Ez az elmúlt tíz évben kialakult tervezési gyakorlaton túllépve lehetővé tette és jelen kistérségi munkát is segíti, hogy az intézkedések, támogatható tevékenységek háttér számításai konkrét adatokkal, illetve részben műszaki tervekkel alátámasztottak legyenek. A kistérségi tervezési dokumentumok kidolgozásának jogszabályi hátterét a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/ (VI.25.) KTM rendelet, valamint azok egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII.11.) Kormányrendelet előírásai képezik. A Törökszentmiklósi kistérségre most készülő integrált program elsődleges feladata, hogy a as ciklus Nemzeti Fejlesztési Tervébe beépítendő Tisza-térségi fejlesztési elképzeléseket kistérségi szinten és projekt mélységben pontosítsa, hogy realitássá válhassanak és összeadódhassanak a kistérségi integrált programok előirányzatai, tervezett költségei, ami által működőképessé, eredményessé és fenntarthatóvá válhatnak a következőkben kibontásra kerülő operatív programok. A kistérségi integrált program olyan stratégiai és operatív programokat fogalmaz meg, amelyekben a kistérségi társulás, illetve munkaszervezete kezdeményező, koordináló, illetve partnerségi szerepet vállal. A programkészítés során alkalmazott módszerek között a dokumentumelemzés, a KSH hivatalos adatbázisainak elemzése, az interjúkészítés (interjúalanyok listáját mellékletben közöljük), a kérdőíves felmérés és a workshopok szerepeltek. A tervezés középpontjában hasonlóan az integrált Tisza programhoz a következő célok megvalósításának segítése áll: a természet, társadalom és gazdaság harmonikus együttműködése, az árterek rehabilitációja és a folyó egészséges rendszerműködésének helyreállítása, beleértve a tartamos földhasználatot és vízkészlet-gazdálkodást, 6

7 a lakosság megélhetését szolgáló diverzifikált és a magas multiplikációjú vidékgazdaság kialakítása, beleértve a sajátos agrár, helyi ipari-, idegenforgalmi és szolgáltatási struktúra megteremtését, és megalapozva ezt, a periférikus helyzetből adódó hátrányok leküzdésével, a tradíciók kiterjesztésével, a helyhez kötődő identitástudat erősítésével, a képzettségi szint növelésével és a foglalkoztatási helyzet javításával, valamint a hálózatok és a külső belső együttműködések, illetve a környezetbarát fejlesztések ösztönzésével és a szubszidiaritás elvének kiteljesítésével. A program speciális, a VTT árvízi beavatkozásaival összefüggő új eleme az ártér reaktiválása, az ökológiai és a vízrendszer rehabilitálása, egy, a táji adottságokra épülő - az egészséges és mozaikos tájszerkezet helyreállítását és fenntartását szolgáló - tájgazdálkodási rendszer kiépítésével. 7

8 II. Helyzetelemzés II.1. Kapcsolódási pontok II.1.1. A Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról szóló 1170/2003. (XI.5.) Kormányhatározat 2. pontja alapján készült el a Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja. A program tervezési területe a teljes tiszai ártér minden településére kiterjed. A 445 település lakosainak száma 1 millió 754 ezer fő (az ország népességének 17%-a), területe az ország egynegyede, 2.272,5 ezer hektár, 4 régiót, 9 megyét és 51 - köztük a Törökszentmiklósi - statisztikai kistérséget érint. A Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja az árvízvédelmi fejlesztések mellett a természeti- és épített környezet védelmére, az infrastruktúra, az ipar, a mezőgazdaság és a humán tényezők egyidejű és egymásra vonatkoztatott fejlesztésére tesz javaslatot úgy, hogy egy tudatos jövőkép megvalósítása érdekében integrálja e tényezőket, kezeli a városok és a vidéki térségek, falvak eltérő fejlesztési igényeit. A jövőkép értelmében a Tisza-mente legfőbb küldetése, hogy az együttműködés térségévé váljon, ahol megvalósul a fenntartható terület- és vidékfejlesztés, amely o a természeti örökség megóvását, működésének elősegítését tekinti alapnak, o a hagyományokon, identitástudaton, a társadalmi örökség ismeretén alapul, o a működésének elősegítésére, fokozatosságra int, szerves fejlődést javasol és lassúbb ütemű fejlődést ígér, o a periférikus helyzet leküzdését szolgálja, o integrált. Az árvízvédelmi, tájhasználati és területfejlesztési szempontból paradigmaváltó program elveivel való összhang megteremtése, valamint a programokhoz, projektekhez való csatlakozás lehetőségének biztosítása elengedhetetlenül fontos a VTT árvízi beavatkozásait szolgáló kistérségek, így a Törökszentmiklósi kistérség számára is. 8

9 JÖVŐKÉP Célpiramis Az együttműködés térsége ÁTFOGÓ CÉLOK A Kárpát-medence természeti rendszerével együttműködő, társadalmilag is hatékony gazdálkodási struktúra kialakítása A térség népességmegtartó képességét javító, a létbiztonságot garantáló, kiegyenlített és fenntartható társadalmi feltételrendszer biztosítása PRIORITÁSOK I. Vízkészlet gazdálkodáson alapuló fenntartható táji rendszerek kialakítása SPECIFIKUS CÉLOK I.1. Ártéri tájrehabilitáció INTÉZKEDÉSEK I.1.1. Természetközeli, diverz, mozaikos tájszerkezet kialakítása a mélyfekésű területeken, az ártéri vízrendszer rehabilitálására alapozva I.1.2. Természetközeli tájrészek fenntartása és növelése erdősítéssel, gyepesítéssel, az erdők természeti funkciójának visszaállítása, erdőstratégia kidolgozása I.1.3. Degradációra érzékeny talajokon földhasználat váltás II. Hagyományokon és innováción alapuló képzési és foglalkoztatási lehetőségek hálózatokra támaszkodó fejlesztése II.1. Hálózatok fejlesztése II.1.1. Civil hálózatok fejlesztése II.1.2. Innovációs kapacitások erősítése II.1.3. A szolgáltatások, valamint az alap- és szakellátások biztosításával a kistelepülések megtartó képességének fokozása III. A periferikus helyzet leküzdése III.1. Belső-külső közlekedési kapcsolatok javítása III.1.1. A térség külső elérhetőségének javítása a nemzetközi közlekedési folyosók kiépítésével III.1.2. A Tisza turisztikai és személyhajózási lehetőségeinek megteremtése a kapcsolódó infrastruktúra hátterével együtt III.1.3. A térség belső kapcsolatainak javítása a vasúthálózatok korszerűsítésével és működtetésével III.1.4. A térség belső kapcsolatainak javítása a főúthálózat, alsórendű közúthálózat, kerékpárutak és a folyami átkelések bővítésével, fejlesztésével IV. A Tisza ökológiai rendszeréhez és társadalmához alkalmazkodó gazdasági struktúra létrehozása IV.1. Magas multiplikációjú vidékgazdaság kialakítása IV.1.1. Egyedi arculatú tradicionális vidékipar és környezetvédelmi ipar kialakítása IV.1.2. A rurális tradíciókon és adottságokon alapuló, a piaci feltételekhez is alkalmazkodó speciális termékek előállítása IV.1.3. Meglévő ipari centrumok EU s normáknak megfelelő fejlesztése és részvállalása a térségi munkamegosztásban IV.1.4. A mezőgazdaság jövedelmezőségének növelése, gazdasági munkamegosztás az EU s vidékfejlesztési források bevonásával V. A térségi fejlesztési folyamatok demokratizálása és hatékonyságának növelése V.1 Partnerségi szervezetek megerősítése V.1.1. A szükséges horizontális szerveződések létrehozása a térségi együttműködésekkel V.1.2. A Tisza-menti terület- és vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási szervezetek szövetségeinek létrehozása V.1.3. A térségi partnerségi szervezetek és szövetségek ágazati szereplőkkel való megerősítése

10 SPECIFIKUS CÉLOK I.2 Vízkészlet gazdálkodás INTÉZKEDÉSEK I.2.1. Stratégiai vízkészletek minőségi és mennyiségi megőrzése és bővítése I.2.2. Ártéri vízrendszer rehabilitáció, vízvisszatartás, a vízjárás szélsőségeinek csökkentése I.2.3 Árvízvédelmi beavatkozások (Vásárhelyi terv Továbbfejlesztésének árvízvédelmi feladatai, fővédvonalak,) II.2.. Hagyományalapú innovációk ösztönzése II.2.1. Szerepek, tradíciók kiterjesztése, integrálása a mindennapok világába II.2.2. Lokális, Tisza és Alföld tudat erősítése II.2.3. A rurális tradíciók és az identitás erősítésével a kistelepülések kiüresedésének, gettósodásának mérséklése II.2.4. Sikeres modellek, példaértékű teljesítmények támogatása III.2 Tercier és kvaterner hálózatok fejlesztése III.2.1. Minőségi szolgáltató rendszer létrehozása III.2.2. Gazdasági szereplők és tudáscentrumok közös információs hálózatának kialakítása III.2.3. A logisztikai és kereskedelmi szerepkör erősítése a szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésével III.2.4. Informatikai ellátottság kiegyenlített fejlesztése IV.2. Széles körű adottságokhoz alkalmazkodó diverzifikált mezőgazdaság kialakítása IV.2.1. A változó adottságoknak megfelelő területhasználat kialakítása az agrár környezetgazdálkodási program alapján IV.2.2. Ökológiai gazdálkodás és az alacsony ráfordítás igényű gazdálkodás kialakítása, módszereinek elterjesztése IV.2.3. A vízkivezetésen alapuló ártéri tájgazdálkodás V.2. Térségi tervezési folyamatok társadalmasítása V.2.1. Az országos, az ágazati és területi tervek készítésekor, felülvizsgálatakor az érdekharmonizáló, érdekérvényesítő szervek szerepének hangsúlyosabbá tétele V.2.2. A Tisza-mente integrált programjának társadalmasítása és megvalósítása térségi támogatással V.2.3. Az intézmények felkészültségének fokozása, amellyel javul a térség abszorpciós képessége SPECIFIKUS CÉLOK I.3. Környezetbarát infrastruktúra rendszerek kialakítása INTÉZKEDÉSEK I.3.1. Decentralizált megújuló energiagazdálkodási önfenntartó rendszerek kiépítése I.3.2. Közműolló zárása és az alternatív szennyvíztisztító programok bevezetése a kis lélekszámú településeken I.3.3. Jól kidolgozott hulladékgazdálkodási tervekre épülő programok elindítása II.3. Képzési potenciálok növelése, foglalkoztatási helyzet javítása II.3.1. A hátrányos helyzetű munkaerő foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése II.3.2. A digitális informatikai elérhetőségi hátrányok csökkentésével a foglalkoztatás új típusú formáinak elterjesztése II.3.3. Az általános és a speciális képzettségi szint emelése II.3.4. A felsőoktatási hozzáférést akadályozó tényezők mérséklése IV.3. Térség adottságaihoz alkalmazkodó sajátos idegenforgalmi struktúra kialakítása IV.3.1.Együttműködésen alapuló, a turisztikai arculattal harmonizáló termékcsomagok kialakítása IV.3.2. Az idegenforgalmi infrastruktúra kiépítése IV.3.3. Szelid és ökoturizmus fejlesztése 10

11 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója II.1.2. Agrárstruktúra - és vidékfejlesztési program felülvizsgálata A kistérség fejlesztési dokumentumainak illeszkedniük kell a magasabb területi szintű fejlesztési dokumentumokhoz, illetve törekedniük szükséges arra, hogy a helyben jelentkező fejlesztési igények beépülhessenek a magasabb területi szintű elképzelésekbe is. Tehát érvényesülnie kell a felülről-alulra és az alulról-felülre való építkezés követelményének. A szintézis megteremtése érdekében keressük az összhangot a Tisza-mente és a kistérség integrált programja között. Ennek első lépéseit megtettük az előző fejezetrészben. A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy a kistérségi szinten elkészült és elfogadott programok és a most készülő integrált program között keressük a kapcsolódási pontokat. A kistérséget érintő korábbi SAPARD program 2004-ben felülvizsgálatra került. Az új program címe: Agrárstruktúra és vidékfejlesztési program felülvizsgálata, melynek célpiramisa a továbbiakban kerül bemutatásra. A program időtávja rövid, a éveket öleli át. A program felépítése a következő struktúrát követi: prioritás/alprogram/intézkedés csoport. I. PRIORITÁS: A gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése a jövedelmezőség és jövedelemszerzés lehetőségének bővítése 1. ALPROGRAM: A termelőszektor modernizációja 1.1. Intézkedés csoport: Befektetés ösztönzés, kis- és középvállalkozások fejlesztése 1.2. Intézkedés csoport: Versenyképes alapanyag termelés, a természeti és termőhelyi adottságok ésszerű kihasználása (építési és technológiai beruházások) 2. ALPROGRAM: Az üzleti környezet fejlesztése, a piaci értékesítés infrastruktúrájának megteremtése 2.1. Intézkedés csoport: Az agrár és környezetvédelmi program szerinti termék előállítás, biotermék előállítás növelése, zöldség-gyümölcs termőfelület növelése 3. ALPROGRAM: Az agrárgazdaság komparatív előnyeinek kihasználása 3.1. Intézkedés csoport: Mezőgazdasági termelés korszerűsítése, tájtermelési hagyományok (vetőmag, zöldség, gyógynövény) széleskörű elterjesztése, szakismeret bővítése, feldolgozás korszerűsítése 3.2. Intézkedés csoport: Vidéki gazdasági potenciál fejlesztése, foglalkoztatás javítása, vidéki környezet megóvása 4. ALPROGRAM: A települési és települések közötti külterületi és közlekedési infrastruktúra fejlesztése 4.1. Intézkedés csoport: A külterületi majorokhoz és tanyákhoz vezető fő gyűjtő utak építése, felújítása, a fontosabb földutak makadám burkolattal történő ellátása, a telefon és villany bevezetésének szorgalmazása, az út melletti belvizet is elvezető árkok megépítése II. PRIORITÁS: Humán erőforrás fejlesztés és közösségi kezdeményezések támogatása 5. ALPROGRAM: Integrált oktatásfejlesztés 5.1. Intézkedés csoport: A falusi alapoktatás tárgyi és személyi feltételeinek javítása, gyakorlati ismeretek elsajátítása, oktatás informatikai bázisának erősítése 5.2. Intézkedés csoport: A cigány népesség felzárkóztatásának oktatási és közösségi alapokon történő kezelése, a meglévő programok bővítése, fejlesztése, adaptálása 5.3. Intézkedés csoport: A nyelvoktatás, számítógépes ismeretek, valamint az EU-s ismeretek, készségek tanításának integrálása az oktatási rendszerbe (alapoktatástól a 11

12 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója felnőttoktatásig) 5.4. Intézkedés csoport: A szakmai képzés és átképzés integrálása, valamint a felnőttoktatás komplex rendszerré fejlesztése, az élethosszig terjedő tanulás feltételeinek biztosítása 6. ALPROGRAM: A munkaerő foglalkoztathatóságának, alkalmazkodóképességének javítása, esélykülönbségek csökkentése, közösségi kezdeményezések támogatása 6.1. Intézkedés csoport: Más településeken, térségekben működő közösségi modellek, módszerek, közösségi megoldások felkutatása, tanulmányozása, adaptálása, pályaválasztási rendszer fejlesztése 6.2. Intézkedés csoport: Műhelymunkák rendszeres szervezése, módszertani segítése, moderálása, a közös gondolkodás (tervezés, lobby és megvalósítás) folyamatos fenntartása. Fogyatékkal élők foglalkoztatottságának és a nők foglalkoztatottságának növelése 7. ALPROGRAM: Egészségügy fejlesztése 7.1. Intézkedés csoport: Egészségügyi ellátások tárgyi és infrastrukturális feltételeinek javítása. Egészségtudatos magatartás fejlesztése 7.2. Intézkedés csoport: Egészségfejlesztés integrálása az oktatási rendszerbe és az iskolák életébe III. PRIORITÁS: Környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás 8. ALPROGRAM: A környezeti szempontok integrálása és érvényesítése, korszerű hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés az egyes ágazati politikákban 8.1. Intézkedés csoport: A meglévő hulladéklerakók rekultivációjának előkészítése (tervezés, kivitelezés) a kétpói kommunális hulladéklerakó megépítését követően 8.2. Intézkedés csoport: A hulladékgazdálkodás társadalmi feltételeinek kialakítása, szervezett kommunális hulladékgyűjtés, -szállítás 9. ALPROGRAM: A környezetterhelés csökkentése, a települési környezet-állapot megőrzése 9.1. Intézkedés csoport: Az állati hullák gyűjtése és tárolása új rendszerének kialakítása, a szennyvízhálózat bővítésének folytatása, az egyedi szennyvíztisztítás (gyökérzónás, tavi) feltételeinek megteremtése Kuncsorba, Örményes településeken IV. PRIORITÁS: A kiegyensúlyozott, átfogó tapasztalatokon alapuló, az építészeti örökséget megőrző, tájhasznosítási elvekre alapozott területi fejlődés elősegítése 10. ALPROGRAM: A környezet védelmét, a környezetfejlesztést, valamint a vidék állapotának megőrzését szolgáló termelési módszerek bevezetése, az egyéb beavatkozások, kistérségi sajátosságok előtérbe kerülése Intézkedés csoport: Extenzív mezőgazdasági termelési/tartási módszerek alkalmazása és biogazdálkodás bevezetése. Agrár-környezetvédelmi program alkalmazása Intézkedés csoport: Állattartással összefüggő környezetvédelmi problémák megoldásának elősegítése, állatjóléti intézkedések feltételeinek biztosítása 11. ALPROGRAM: Erdősítési program Intézkedés csoport: Jóléti-, vadgazdálkodási és véderdők telepítése Intézkedés csoport: Fagazdasági és energiaerdők telepítése 12. ALPROGRAM: Települések felújítása és fejlesztése, kulturális és természeti örökség védelme és megőrzése Intézkedés csoport: A helyi igényeknek megfelelő település központok rehabilitálása, hagyományteremtő és hagyományőrző programok rendszeres megszervezésének támogatása, civil szervezetek támogatása 12

13 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója Intézkedés csoport: A kistérség és a települések mai helyzetét bemutató, feltáró tudományos és művészeti alkotások elkészítésének és bemutatásának támogatása Intézkedés csoport: A kistérség természeti, történelmi és kulturális értékeit bemutató kiadványok, ismeretterjesztő és népszerűsítő előadások, klubok támogatása V. Prioritás: A tudás alapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése 13. ALPROGRAM: Az információs társadalom térnyerése, a társadalmi versenyképesség erősítése Intézkedés csoport: A teleházak rendszerének kialakítása, működési feltételeinek biztosítása, eszközellátás, Internet hozzáférés 14. ALPROGRAM: Az információs társadalom és gazdaság kiépülésének elősegítése Intézkedés csoport: A kommunikációs piac bővüléséhez ICT eszközökkel való ellátottság, elektronikus üzletvitel, szélessávú Internet hozzáférés feltételeinek megteremtése 15. ALPROGRAM: A szolgáltató és emberközpontú közigazgatás modernizációs feltételeinek megteremtése Intézkedés csoport: A közigazgatási és közszolgáltatási intézményrendszer megújítása, helyi intézmények és civil szervezetek megerősítése. EU-támogatások abszorpciós képességének növelése, kistérségi fejlesztési irodák működtetése II.1.3. Törökszentmiklós kistérségi vállalkozásfejlesztési program Az ez év elején elfogadott vállalkozásfejlesztési program kapcsán felülvizsgálatra került a Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Gazdaságfejlesztési programja és a Törökszentmiklós kistérség ipari beszállítói programja mindkettő még 1999-ben készült ezért ezeket külön nem ismertetjük. A vállalkozásfejlesztési program jövőképe és célpiramisa a következő. Jövőkép a szerkezet és szemléletváltás KISTÉRSÉGE Átfogó cél A jövedelemszerzés és jövedelmezőség fokozása Prioritások A. Kedvező vállalkozási környezet kialakítása Specifikus célok Vállalkozásbarát környezet teremtése Intézkedések A.1. Az ipari park súlyának növelése, logisztikai központ létesítése A.2. Inkubátorház(ak) működtetése A.3. Vállalkozói kultúra fejlesztése A.4. Beruházás-ösztönzés B. A piaci pozíció javítás, piacra jutás segítése Versenyképesség növelése az együttműködés fokozásával B.1. Szakképzés fejlesztése B.2. Termelői csoportok alapításának segítése B.3. Helyi beszállítói hálózatok, klaszterek létrehozásának ösztönzése C. Szerkezetváltás ösztönzése Hatékony gazdasági szerkezet kialakítása C.1. Tudatos, összehangolt turisztikai fejlesztések indítása C.2. Az agrárkörnyezetgazdálkodás és a termékfeldolgozás támogatása C.3. Az innováció és a modernizáció térnyerésének segítése 13

14 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A kistérségi programok esetében is hasonlóan fogunk eljárni, mint a Tisza-mente integrált programjánál, azaz az operatív adatlapok mindegyikénél jelezzük a kapcsolódási pontokat. 14

15 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója II.2. Társadalom A Tisza-mente népességnek jelentős része az ország legelmaradottabb, rendszerváltozásban is vesztes településein, kistérségeiben él. E vidéki népesség foglalkoztatási- és jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, a feltételhiányok, a közösségek fejletlensége miatt kevés a kreativitását - a térség érdekében - kibontakoztató ember. A helyzetelemzés következő, humán erőforrás fejezete a fenti megállapítások Törökszentmiklósi kistérségi vonatkozását mutatja be. II.2.1. Településrendszer Területe, lélekszáma (46 ezer fő), népsűrűsége, sőt még a kistérségközpont népességsúlya (50%) alapján is teljesen átlagos, mégis némiképp szabálytalan kistérség a törökszentmiklósi. A Nagykunság szélén fekvő kistérség központja klasszikus alföldi mezőváros, a mindössze 8 további település között pedig óriás-, közép- és kisfalvak is találhatók; a klasszikus vonzáskörzeti viszonyrendszer kialakulását pedig gyengíti Szolnok - Szajolon túl legerősebben épp Törökszentmiklósra kiterjedő -, illetve kisebb mértékben a környező kisvárosok hatása, ugyanakkor a Tisza menti városhiányos térségben a tiszafüredi kistérség délebbi településeire is kiterjed Törökszentmiklós vonzása. A terület bizonytalan vonzásrendszerét, átmeneti jellegét tükrözi, hogy a törökszentmiklósi járás, városkörnyék, kistérség kiterjedése gyakran változott. A Törökszentmiklósi kistérséghez a központi településen kívül csupán 8 község tartozik. A legnagyobb közülük a 7500 fős, óriásfalunak számító Fegyvernek, a legkisebb pedig Kuncsorba, melynek lélekszáma nem éri el az 1000 főt. A települések tehát az Alföldre jellemzően nagy szemű hálózatot alkotnak, emellett kiemelendő az egész kistérség agrárkaraktere is. Külterületi népessége átlagosan 1,4 %. A legnagyobb arányban Kuncsorbán (6,8) és Örményesen (6,6), a legkevesebben Fegyverneken élnek belterületen kívül. A kistérség népsűrűsége átlagosan 70 fő/km², kimagasló értékek Törökszentmiklóson (124) és Szajolon (109) vannak, extrém alacsony Kuncsorba mutatója (22). Törökszentmiklós a Szolnok Martfű Törköszentmiklós vonzástérség egyik tagja, egymással átfedésben lévő hatósugarakkal, amelyen belül vitathatatlanul a leggyengébb láncszem. Kedvező adottsága a kistérségnek, hogy a 4.sz. főút a települések jelentős részét felfűzi, megkönnyítve az ellátásbeli alternatívák szükség szerinti alakítását Kunhegyes, Kisújszállás és Mezőtúr felé. Törökszentmiklós mellett Fegyvernek juthat nagyobb szerephez a térségi munkamegosztásban. A kistérség központja, Törökszentmiklós, egykor a mezővárosok közé tartozott, ennek jegyei a mai napig felismerhetők, pl. a városban magasabb a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya, mint az országos átlag. A szocialista ipartelepítés során ugyan itt is megjelent az ipari tevékenység (mezőgazdasági gépgyártás, malomipar, stb.), de még a szűkebb környezetén 15

16 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója belül sem szerepelt soha a kedvező helyzetű városok között. A 23 ezer fős központ népesség koncentrációja ugyan jelentős (a kistérség népességének felét jelenti), de elmaradottsága miatt ez a város sem jelent valódi centrumot. A jövedelmek és a helyi adók központi súlya nem haladja meg jelentősen a népességét, a gazdasági szervezetek közül is csak a jogi személyiség nélküli és az egyéni vállalkozások fajlagos értékei haladják meg a kistérségi átlagot. Ráadásul a város egyike a folyamatosan hanyatló településeknek: az egy főre jutó adóköteles jövedelem 1990-ben még elérte az országos átlag 85-86% át, 2003-ra viszont bő 10 százalékponttal csökkent le. Még ingázási központnak sem minősíthető, hiszen munkaerőmérlege negatív. A települések alapvetően csekély hatással vannak egymásra, a kistérség munkaerőpiacán vonzáskörzetek nem jelennek meg. Ráadásul külső központ sincs a közelben, amelyhez a települések szorosabban kötődhetnének, hiszen a megyeközpont, Szolnok inkább Budapest energiáira épít, és távolabbi környezetére kevés hatással van. Ebben a kistérségben az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a központ nagy népességsúlya ellenére egy kisebb település, Szajol áll a települési ranglisták élén. A 4100 fős nagyfalu vasúti csomópontja miatt kerülhetett kedvezőbb helyzetbe, mint Törökszentmiklós. A mezőgazdasági foglalkozásúak aránya ezen a településen a legalacsonyabb, sokan ingáznak Budapestre és Szolnokra, igazából kilóg a törökszentmiklósi települések sorából. A kistérségen belül egy másik település is jelentősebben eltér a környezetétől, amely rendkívül magas munkanélküliséggel és az országos átlag 15%-át sem meghaladó jövedelemszinttel jellemezhető. Ez az elmaradott kistérség legelmaradottabb települése, a már említett Tiszabő. II.2.2. Demográfiai helyzet A történeti népességelemzés alapján a kistérség egészére nézve a népességminimum 1870-ben volt. Ez Tiszabő kivételével minden településre igaz, az ő esetében ez 1990-re esik, és csak ezután indul növekedésnek, köztudottan a nagy elvándorlással lassan egyensúlyba kerülő természetes szaporulat miatt. A rendszerváltást követő évekre így egy minimum (Tiszabő) és egy maximum (Törökszentmiklós) esik, a többi település közül 4 megkezdte növekedését, 4 pedig tovább csökken.(1. számú melléklet: Népességváltozás ) A kistérség lakónépessége a két népszámlálás közötti időszakban az országos átlagnak megfelelően 2 %-kal csökkent. Ezen belül 4 településben nőtt (Kengyel, Szajol, Tiszabő, Tiszapüspöki), miközben Kuncsorba 11 % népességet vesztett. (2. számú térkép: Népesség változás) A kistérségre a fogyás és az elvándorlás egyaránt jellemző. Természetes szaporulat 2 településen volt mérhető (Tiszabőn és Tiszatenyőn), a legnagyobb elvándorlás Törökszentmiklóson mutatható ki. A kistérség korstruktúrája a legfiatalabb a vizsgált Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérségek körében (0,74). A legöregebbnek számító település is kiegyenlített (1,0): Kuncsorba és Örményes. A legfiatalabb: Tiszabő (a 70 %-os cigány népesség miatt), de kiemelkedik még Tiszatenyő és Kengyel is. 16

17 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója II.2.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség Korábbi felmérés (2001) szerint a családok közel kétharmada egykeresős, a válaszadók mindössze10 százalékának volt közhasznú foglalkoztatott ismerőse, családtagja. Az iskolai tanulmányok befejezését követő időszakot tekintve, a gyerekek jövőjét a szülők meglehetősen borúsan ítélik meg: leginkább egzisztenciális nehézségeket jósolnak. Jelentős azok aránya is, akik úgy vélik, hogy gyermekük a tanulmányai befejezését követően elköltözik Törökszentmiklósról. A térség foglalkoztatási lehetőségeire jellemző, hogy a férfiak felülreprezentáltsága a mezőgazdasági és ipari alkalmazottak, a vállalkozók és a munkanélküliek között jelentős, azonban a szellemi dolgozók, a nyugdíjasok körében a nők aránya magasabb. Az elmúlt 15 évben a megyei élelmiszer feldolgozókat privatizálták, a magánosítási anomáliák és a mezőgazdaság strukturális válsága elmélyítette a foglalkoztatási krízist, növelte a fekete munkavállalást. A törökszentmiklósi munkaerőpiac a kilencvenes években újra megszenvedte a,,leányvállalat-effektust. A Törökszentmiklósi Munkaügyi Kirendeltség körzetében (Szajol nem tartozik ide) december 31-én főt foglalkoztattak. A foglalkoztatás kapcsán két tendencia mutatkozik: meghatározó, egyes kistelepüléseken sajnos szinte egyedüli foglalkoztatók az önkormányzatok és intézményeik, beleértve a közmunka, a közcélú munka és közhasznú foglalkoztatásokat is; a rendszerváltás óta a kistérségben fejlődőképes vállalkozói réteg alakult ki, amely a tevékenységek bővítésével, a technológiai színvonal emelésével stabil gazdálkodást folytat, foglalkoztatotti létszám bővítést hajtott végre. A regisztrált munkanélküliek között magas fő (48 %) a 8 osztálynál kevesebb vagy 8 osztállyal rendelkező ún. képzetlen munkaerő, valamint a szakmunkásképzőt (708 fő) és szakközépiskolát végzettek (220 fő) aránya (39,5 %). Ezt az állományt főleg az ismeretek gyakorlati alkalmazásának hiányosságai, illetve a nem piacképes szakmával, végzettséggel rendelkezők adják (varrónő, fodrász stb.). A gimnáziummal, főiskolával vagy egyetemmel rendelkezők (7 %) zömében pályakezdők. A regisztrált munkanélküliek száma igen magas, fő. (2 számú melléklet: A térség népességi és munkaerő piaci jellemzői) A munkavállaló korú népesség 7,9 %-a munkanélküli. A településeket összehasonlítva megállapítható, hogy a lakosságszámhoz viszonyítva a legtöbb munkanélküli Tiszabőn él, ezt követi Tiszapüspöki, a legkevesebb munkanélküli pedig Törökszentmiklós városában található. A legjobb és a legrosszabb területi mutató között négyszeres a különbség. Interjúk és kérdőíves felmérések a különböző szociális juttatások szerepét emelték ki, mint olyan faktort, ami leginkább negatívan hat a romák munkavállalási aktivitására. A jelenlegi segélyezési rendszer egyértelműen csökkenti a motiváltságot a munkaerőpiacra való visszatérés vonatkozásában. Társadalmi konfliktusok sorát idézheti elő különösen a magas roma munkanélküliséggel sújtott településeken, hogy ezrek életének sorsa nem az egyéni teljesítményen múlik, hanem a megélhetés kizárólag a segélyekhez kötött. Reális veszély, hogy a következő generációk nem lesznek birtokában olyan módszereknek, amelyekkel a segélyeken tengődésre szocializálódott tömegek visszavezethetők lennének a munka világába. 17

18 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A munkanélküliek évi létszáma mintegy 20 %-kal - emelkedő trendet mutat a korábbi évekhez képest, ezen belül is a tartós munkanélküliek és pályakezdők aránya növekszik. Vélelmezett okok: végre nem hajtott termelési szerkezetváltás, korszerű technológia, technika hiánya, piaci információk hiánya, piac-konform szemlélettel rendelkező kis és középvállalkozások hiánya, tőke és saját forrás hiánya. II.2.4. Oktatás, képzés Az alapfokú oktatás feltételei a kistérség településein többnyire adottak. A kvótarendszer eredményeként alakuló körzetesítések ellentétesen hatnak a falvak vezetésére és lakosságára. Előbbiek az oktatási intézmények elkerülését funkcióvesztésként élik meg, utóbbiak viszont az oktatási színvonal csökkenésének tekintik a kényszerű osztály-összevonásokat. A lakosság értékrendjében az alapfokú képzés minősége, az iskolák összetétele determinálja az ebben az életszakaszban fontossá váló a jövő minőségét magában hordozó lakóhely-választást. A kor követelményeihez igazodó tanterveket korszerűnek tekinthető vándorpedagógusi rendszerrel igyekeznek megoldani, azonban látni kell, hogy az oktatási intézmények fenntartásáért tett erőfeszítések sok esetben meghaladják a falvak teherbíróképességét. Egyedi ám megoldandó probléma a Kuncsorba Kétpó iskola körzetesítést követő, a kistérségi határ meghúzásával előállt helyzet. A Törökszentmiklósi kistérségben a központban található intézményrendszer keretein belül (1 gimnázium, 2-2 szakközép-és szakiskola) 1270 diák tanul. A város (és az oktatás) központi szerepéből is adódik az, hogy a diákok közül 621 fő helyi, 467 fő bejáró és 182 fő kollégista 2. A középfokú oktatási intézményeket júniusában 231 fő végzős hallgató hagyta el. Probléma, hogy nem a piaci igényeknek megfelelő szakmai és gyakorlati képzés folyik, továbbá gondot okoz az oktatói gárda felkészületlensége. Az oktatásszerkezetből a kistérségi munkaerőpiacra is következtethetünk: szakközépiskolában 629 fő, szakiskolában 323 fő és gimnáziumban 318 fő tanult. (3. számú melléklet: A középiskolában tanuló éves korosztály jellemzői) A kistérségben a 25 vagy idősebb népesség 6 százalékának van egyetemi vagy főiskolai diplomája. A 18 vagy idősebb népesség közel 24 százalékának van középiskolai végzettsége és a 15 vagy idősebb lakosság 83 százaléka végezte el az általános iskolát. Fontos megjegyeznünk, hogy 1990-ben még átlagosan 8,04 osztályt végeztek el a kistérség állampolgárai. Törökszentmiklós Bercsényi Miklós Gimnáziumának (egyetlen gimnázium a térségben 3 ) az Arany János Tehetséggondozó Programra 4 a szakminisztérium befogadta pályázatát. A pályázatban vállalt alapvető cél az, hogy a térség hátrányos helyzetű településeiről származó 2 Forrás: Középiskolai adatlapok megyei ifjúságkutatáshoz MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató Csoport. 3 A 400 fős összlétszámból gyerek hátrányosnak minősíthető. 4 A pályázatban a kollégiumi elhelyezés biztosítása is lényeges tényező volt. 18

19 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója roma és nem roma gyermekeket eljuttassák az érettségiig. A pályázat beadása kistérségi összefogás során jött létre 5. A kistérségi oktatási szakszolgálat a Hunyadi Mátyás Nevelési és Oktatási Központ gesztorságával 4 településen működik, további 5 településre forráshiány miatt jelenleg nem áll módjukban kiterjeszteni. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Törökszentmiklósi Kirendeltsége szerint az alap, át- és továbbképzés infrastrukturális feltételei fő részére féle szakirány tekintetében biztosítottak. Ebből a kistérségben 4-5 tanfolyam, képzés bonyolódik, mintegy millió Ft éves felhasználással. Nehézséget jelent, hogy az oktatói kar szakmai színvonala nem megfelelő, hiányzik, illetve akadozó az együttműködés vállalkozókkal a szakmunkások iránti igényt illetően. A térségi át- és továbbképző bázis kialakítása forráshiány miatt nem valósulhatott meg. További gondot okoz a munkanélküliek hozzáállása, valamint az átképzés utáni biztos munkahelyi lehetőségek korlátozottsága, az elhelyezkedési mutató 60-70% körül mozog. Új munkahelyteremtésre évente millió Ft-ot, önfoglalkoztatásra 8-12 millió Ft-ot használnak fel. Általános vélemény, hogy a települések megtartó erejének növelésében a munkahelyteremtés, az iskola helyben tartása és a település központok rehabilitációja, valamint az infrastruktúra színvonala játszik fontos szerepet. A települések oktatási szolgáltatásainak fenntartása és fejlesztése oktatási és demográfiai koncepciók hiányában problematikus 6. II.2.5. Kultúra, civil szervezetek, települési megtartóerő A hagyományos értelemben vett kultúra nehezen definiálható, így nem könnyű területi ellátottságának, fejlettségének mérése sem. Minden kistérségben, így a törökszentmiklósiban is megtalálhatók azok a halmozottan hátrányos helyzetű települések, ahol az önkormányzatok számára évek óta nagyon nehéz feladat az oktatási-művelődési intézmények fenntartásához szükséges anyagi erőforrások előteremtése. Napjaink technikai lehetőségei (pl. Internet) azonban jelentős mértékben hozzájárulhatnának a kulturális kínálat növeléséhez, s a kultúra színvonalának emeléséhez nem csak a fejlettebb, de a hátrányos helyzetben lévő területeken is. A meglévő kulturális infrastruktúra (könyvtárak, művelődési otthonok, civil házak stb.) és a számos kistelepülésen kialakított - vagy a jövőben kialakításra kerülő - teleházak illetve a kistérségben is meggyökeresedő e-magyarország pontok ugyanis alkalmasak a korszerű tartalmak (elektronikus könyvtárak, virtuális múzeumok, távoktatási lehetőségek, stb.) hordozására is. A Törökszentmiklósi kistérség esetében a központ kivételével nincs mozi. Átlagosan 14 éve 7 szűntek meg. Helyi tv és rádió egy helyen sugároz. A térségi társadalom identitásában jelen van természetközeliség. Felmérés szerint a kistérségi központ társadalmában erős identitás mutatható ki. A városhoz ragaszkodás egyfajta indikátorának is tekinthető, hogy az emberek szeretnek Törökszentmiklóson élni (100 fokozatú skálán 73 pont), leginkább az idősebb és az alacsonyabb iskolai végzettséggel 5 3 megyei statisztikai kistérségi ajánlás mellett két civil és 10 támogató intézményi szándéknyilatkozat is kellett hozzá. 6 Sok esetben az óvoda szűk (nem tudnak egész napos ellátást biztosítani), de a felső tagozatban már osztályösszevonásokra is kényszerülhetnek. 7 a legalacsonyabb érték: 1970, a legmagasabb érték:

20 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója rendelkezők. Összességében az a következtetés vonható le, hogy minimális az együttműködési hajlam, közösségépítés szándéka, minden időt leköt a megélhetésért való küzdelem. A civil szerveződések hatása alig érzékelhető. Törökszentmiklóson természetesen más a helyzet: itt a közeljövőben egy civil ház átadására is sor kerül 8, valamint jellemző az önkormányzattól való civil szervezeti feladat-átvállalás. A válaszadók szerint a jövőben megnő a leszármazottak szerepe a térség formálódó identitásában. A civil szervezetek létrehozásának katalizálásával csökkenthető a települési jövőképhiány és anómiás állapot. II.2.6. Szociális és egészségügyi jellemzők A kistérségben magas a roma lakosság aránya. Felmérések szerint a Törökszentmiklósi kistérségben a romák körében dinamikusan növekszik az évenkénti születések száma, jelentősen nőtt a fiatal korosztályba tartozók aránya, viszont a 60 éven felülieké csökken. Jász-Nagykun-Szolnok megye legtöbb településén nincsenek telepek, viszont jellemzőek a dominánsan romák lakta településrészek, utcák. Az egyetlen kirívóan rossz helyzetben lévő település a kistérségben található Tiszabő (közel 70 százalékos roma többség), ahol az egész település telepszerű. Ezen a településen működik a megyében a legrégebben a szociális földprogram, amely a közmunka mellett az egyik leghatékonyabb produktív, romákat is kedvezményező programnak tekinthető. A veszélyek azonban nemcsak a szociális felzárkóztatást, hanem a mezőgazdaság (mint tradíció) újraszületését is veszélyeztetik. A szociális területen leginkább a pályázati források kiszámíthatatlansága említhető meg, ami azért fontos, mert a bizonytalanság (a tevékenység hiány) a szegény emberek körében növeli az anómiát. A mezőgazdaság perspektívátlansága leginkább a felvásárlási anomáliákban jelentkezik, ezért a,,szociális földprogramban nem lehet sokat felvállalni, vagyis ennek a produktív programnak a struktúra miatt továbbra is a szociális hatása lesz a domináns. A roma integráció kapcsán fontos a fiatalok körében az oktatási mobilizáció megteremtése. A tagadhatatlan modellértékűséget gátolja a makrotársadalom toleranciája (és a környezetből való kiszakadás vágya). A Gyedről, Gyesről visszatérő, illetve 40 évesnél idősebb nők számára nyújtott reintegrációs lehetőséget a térség központjában a szolnoki Esély Szociális Közalapítvány által vezetett program. Szociális támogató szolgáltatás Törökszentmiklóson és Fegyverneken indul - közhasznú társaságként működnek, kiegészítő tevékenységet végeznek az önkormányzati feladatok mellett. A települések egészségügyi szolgáltatásainak fenntartása egyre nehezebb. A bővítés forrás és szakorvos hiány miatt szinte lehetetlen. A kistérség településeinek egészségügyi ellátására jellemző, hogy házi orvos mindenhol praktizál, azonban szakellátás (fogorvos, gyermekorvos, gyógyszertár és az időskorúak nappali ellátását szolgáló intézmény) a településeken inkább nincs. Az ügyeleti rendszer 2 mikrotérségben (Törökszentmiklós + 4 település, Fegyvernek + 2 település) működik 9. 8 Szajolban és Törökszentmiklóson civil fórum is működik. 9 Ebből a szempontból (is) érdekes Szajol szerepe, mert a településnek Szolnokkal erősebb a kapcsolata, mint a kistérségi központtal. 20

21 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója Sürgős hívás esetén a mentő főként Törökszentmiklósról, Szolnokról, kisebb részben Martfűről érkezik a kistérség településeire 10. A megye legnagyobb kórháza, a Hetényi Géza Kórház döntően a Szolnoki, illetve a Törökszentmiklósi kistérség polgárait kezeli. II.2.7. Információs társadalom Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei között jelentős különbségek alakultak ki az információs társadalom fejlettségében. A Törökszentmiklósi kistérség számos, az információs társadalom terjedésében nélkülözhetetlen kategóriában társadalmi-gazdasági válságjelenséggel (alacsony gazdasági teljesítmény, munkanélküliség, etnikai kérdések, alacsony iskolázottság, infrastrukturális problémák) jellemezhető. Ezek egy része nem új keletű, a rendszerváltás előtti időszak örökségeként jelennek meg, illetve a 90-es évek elejének gazdasági leépülése következtében kialakult területi válságjelenségek eltérő mértékéből adódnak. A gazdasági fejlettség, valamint az információs felkészültség és aktivitás alapján a Törökszentmiklósi kistérség az információs fejlődésre várakozók csoportjába került, ami azt jelenti, hogy az információs társadalom alapú fejlesztéséhez több meghatározó feltétel is hiányzik. Lassan halad az informatikai módszerek adaptációja, s egyelőre igen alacsony az info-kommunikációs technológia és az információérzékeny vállalkozások száma. Az informatikai alkalmazások terjesztésében a nemzetközi trendekhez hasonlóan valószínűleg itt is növekedni fog a helyi prominensek felelőssége. Mindez az e-közigazgatás kiterjesztésében közvetlen hatásként is jelentkezik, de az élethossziglan történő tanulás társadalmi motivációs bázisának kidolgozása a kistérségben élők életmódját közvetve meghatározó magatartásként is jelentkezhet. Ezért info-kommunikációs fejlesztésekkel, a közösségi hozzáférési pontok számának növelésével, illetve az informatika és a segítő szakmák közötti együttműködés növelésével törekedni kell a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok iskolázottsági, kulturális és életszínvonalbeli felzárkóztatására, mert ennek hiányában nem csak a területi kiegyenlítődés esélyei sérülnek, hanem új típusú társadalmi feszültségek keletkezhetnek, illetve mélyülhet a szakadék az információt birtokló (ezzel együtt kockázatvállalóbb) társadalmi elit és az információból nem részesülő (passzívabb kevésbé kockázatvállaló) társadalmi csoport között. Mindez a területi vetületben is érvényes, mert a szegregálódó településeken egyre kevesebb szolgáltató jelenik meg, s az új innovációk is csak késve, vagy egyáltalán nem kerülnek bevezetésre. 10 A biztonságérzet növelése miatt fontos az törökszentmiklósi kezdeményezés, amely során az önkormányzat minden segítséget megadott egy tűzoltó egyesület megalakulásához. Az 5 tűzoltó nemcsak a tűz lokalizálásában, hanem a kistérséget átszelő országos főúton történt balesetek elhárításában is gyorsabb segítséget tud nyújtani. Háttér: A Magyar Köztársaság tűzvédelmi koncepciójának értelmében a lakosság optimális védelme illetve az ellátatlan területek csökkentése érdekében a 15 perces elérési idő teljesítése a cél. Az optimális védelem részben a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál őrsök kihelyezésével, részben köztestületi önkéntes tűzoltóságok, illetve civilek hatékonyabb bevonásával érhető el. 21

22 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója II.3. A tájhasználat természeti és gazdasági összefüggései A tájhasználat elemzése során elsősorban a tájhasználat és a természeti rendszerek, valamint a gazdasági eredményesség egymáshoz való viszonyának vizsgálatára, a rendszerműködés lehetőségeinek feltárására illetve elemzésére törekedtünk, miközben elsősorban a talajviszonyokra és a vízháztartásra összpontosítottunk. Vizsgálódásaink során két alapelvet tekintettünk kiindulópontnak: 1. Nincs kedvezőtlen termőhelyi adottságú terület, csak olyan, amelynek adottságait figyelmen kívül hagyták használatának tervezésekor. A gazdálkodás eredményességét meghatározza az, hogy a haszonvételi elvárás és a tájhasználat illeszkedő, vagy ellentétes a táj adott helyhez kötődő lényegével. 2. A termőhelyi adottságok a jellemző tájhasználat függvényében alakulnak. Összességében a használat vagy javítja ezeket az adottságokat ez esetben hosszútávon is fenntartható, vagy rontja ez esetben hosszútávon fenntarthatatlan. Mindezek fényében elsőként elemezzük az adott térség természeti adottságait és tájhasználatát abból a szempontból, hogy mennyiben felelnek meg a természetes rendszereknek, illetve mennyiben nem. Ez alapján elemezzük a kistérség táj-, terület- és vízhasználatát, majd az összegzésben kitérünk mindennek gazdasági összefüggéseire. II.3.1. Természeti adottságok Természeti adottságok alatt elsősorban külső meghatározottságként az éghajlatot, illetve ide kapcsolódóan a vízellátottságot, s részben a vízháztartást értjük, belső adottságként a domborzat jellegzetességeit, és a belvízérzékenységet, a talajadottságokat, illetve a növényzet, pontosabban az egyes növényzettel borított élőhelyek jellegét és minőségét. A kistérség természetföldrajzi helyzete alapján amely a táj eltérő természeti adottságait határozza meg a Közép-Tisza-vidék középtájon fekszik. A kistérség középső részén Ény i irányban húzódik a Szolnoki-ártér és a Szolnok-Túri-sík kistájak közötti határ. Ennek megfelelően a Tisza menti részek a Szolnoki-ártérhez, míg a K i részek a Szolnok Túri síksághoz tartoznak. A kistérség Ék i része érinti a Tiszafüred-Kunhegyesi-síkot. (3. térkép: Tájhasználat) Az ország második legnagyobb folyója - a Tisza - a kistérség nyugati határán folyik, a vizsgált területen csatlakozó állandó természetes vízfolyás nincs. Jelentős mesterséges vízfolyása a Nagykunsági-főcsatorna, amely a lecsapolt terület öntözővíz ellátása céljából épült. A terület értékes vízfelületei a tiszai holtágak. A vizsgált terület éghajlata elsősorban meleg száraz, néhol igen száraz, erősen vízhiányos. Az évi napfénytartam igen magas, óra körüli, az évi középhőmérséklet 10 C. Az évi csapadék mm körül alakul, amelynek eloszlása rapszodikus, a vegetációs időszakban mindössze mm. A térség vízellátottságára a télvégi, kora tavaszi, illetve a nyárvégi, őszi vízbőségek mellett a tavaszi, kora nyári vízhiányok jellemzők. A lehetséges párolgás sok év átlagában jellemzően meghaladja a tényleges párolgás mértékét (minimum 30-40%-kal). 22

23 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója Az évek közti megoszlás alapvető jellegzetessége a Közép-Tiszán a száraz és nedves periódusok váltakozása. A XX. században az éghajlat túlnyomó részben (51%) száraz, illetve nedves (32%), s csak a fennmaradó időszakban (17%) volt kedvező. A száraz időszakokban jellemző a milliméteres csapadékhiány, a vegetációs periódusban a csapadék fele hiányzik. A nedves periódusra jellemző a mély fekvésű területek belvizesedése, ugyanakkor belvíz száraz években is jelentkezhet a csapadék éven belüli szélsőségeinek következtében. Ilyenkor ugyanabban az évben egymást rövid időn belül követheti a belvíz és az aszály. A Tisza-tó - a kunsági öntözőrendszer révén - részben lehetővé teszi a vízbő időszakok vízfeleslegének felhasználását. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a Tisza kisvízi hozama száraz időszakokban alig valamivel haladja meg a párolgási veszteségek pótlásához szükséges mennyiséget, így e módszerrel a visszatartott vizet csak korlátozott mértékben lehet felhasználni. A rendszerműködést tekintetbe véve arra kell felhívni a figyelmet, hogy a szárazabb időszakok vízhiánya részben a tavaszi vizek visszatartásával, részben jó vízgazdálkodású természetes rendszerek telepítésével és fenntartásával oldható meg. Itt egyfelől a Tisza-tó vízmérlegére, másfelől a felszínt borító növénytársulásokra kell odafigyelni. Míg a kistérség Szolnoki-ártéren fekvő része alacsony fekvésű tökéletes síkság, addig a Szolnok-Túri-sík lösszerű üledékkel fedett hordalékkúp-síksága enyhén magasabban fekszik. A felszín közeli üledék a Tisza mentén elsősorban öntésiszap, öntésagyag, a távolabb fekvő vidékeken jellemzően löszös agyag, lösziszap. A Törökszentmiklósi kistérség domborzata tagolt; a mbf. körüli mély fekvésű öblözetei között mbf magas hátságok húzódnak. A térség belvíz-veszélyeztetettsége elsősorban az öblözetekhez kötött: a mély fekvésű öblözetek erősen, vagy jellemzően, míg a magasabb hátak alig, az alacsonyabbak, illetve a mélyebb területek felé lefolyással bíró magasabb fekvésű öblözetek mérsékelten belvízveszélyesek. (4. térkép: Domborzati adottságok, 8. térkép: Vízgazdálkodás) Talajadottságait tekintve is strukturált a kistérség: míg a Tisza mentén elsősorban a nyers-, illetve a réti öntéstalajok dominálnak, addig a Szolnok-Túri-síkon megjelennek a magas mezőgazdasági potenciálú réti csernozjomok. Az egész kistérségre jellemző a szikes foltok előfordulása. Szántóföldi alkalmasság szerint kiváló és jó termőképességű a terület 57%-a, ami megalapozza a kistérség jóhírét. Emellett gyenge és igen gyenge termőképességű a kistérség 34%-a. A talajadottságok a térség vízellátottságához igazodnak. A belvízveszélyes területek általában nem vagy csak korlátozottan alkalmasak szántóművelésre, míg a hátak talajai - melyek kialakulásában a víz nem, vagy csak kis mértékben játszott szerepet - általában szántóként jól hasznosíthatók. (5. térkép: Talajtérkép, 6. térkép: Szántóföldi alkalmasság) A térség növényföldrajzilag teljes egészében a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékén (Eupannonicum) belül a Tiszántúl flórajárásának (Crisicum) része, potenciális növénytársulásai a bokorfüzesek, fűzligetek, fűz-nyár-éger ligetek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösz tölgyes. A száraz klíma és az antropogén hatások miatt ma már rendkívül alacsony arányú a természetközeli fás vegetáció a területen. A XIX. században elkezdődött folyószabályozási munkálatok, illetve a mezőgazdálkodás intenzifikálódása jelentősen átalakították a vidék ökológiai viszonyait, ezzel megszüntetve, illetve összezsugorítva a magasártéri ligeterdők élőhelyeit. 23

24 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A kistérségben a természetes rendszerek leépültek, szinte teljes egészében hiányoznak. Ez alól talán a Tisza hullámtere képez - igen-igen korlátozott mértékű - kivételt. A Közép-tiszai kistérségek amúgy is szegény természeti környezetéhez mérten is hiányoznak a térségben a természetes, vagy természetszerű társulások, élőhelyek. Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy a Törökszentmiklósi kistérségből jellemzően hiányoznak a jó és a kedvező vízgazdálkodású természetes rendszerek. A térség nem gazdálkodik az ide érkező vízzel, ami mind az agrárium, mind a biológiai vízszükségletek felől közelítve annyit tesz, hogy a felhasznált víz mennyisége kevesebb az igényelt és a területre ténylegesen jutó víz mennyiségénél. A különbözet kisebb részben természetes folyamatok (párolgás, elfolyás), nagyobb részben emberi beavatkozások (belvízelvezetés) következtében elvész, és a hiány vegetációs periódusban ritkán és töredékében pótolható. Víz hiányában pedig a vele együtt jó szántóföldi termőhelyi adottságú területek sem képesek potenciáljukat adni. II.3.2. Természetvédelem, ökológiai hálózat A kistérség a megye leginkább felszántott területe, a hajdani pusztákból és mocsarakból mára alig maradt. Természet közeli, védendő állapotban a tervezési terület csak mintegy 5%-a van. Értékként védett természeti terület a Tisza védgátján belül található Közép Tiszai Tájvédelmi körzet 1914 ha-os része - a kistérség 3,5 százalékára kiterjedően -, amely egyben Natura 2000 terület is. A Tiszát egykor, a szabályozás előtt nagy kiterjedésű, ártéri erdők, ligetek, nádas, mocsaras, lápos területek és nedves rétek kísérték, ezt a mintázatot őrzik a tájvédelmi körzet védett területei is. Így van ez még akkor is, ha az élőhely jócskán megváltozott adottságai az alkalmanként sokkal szélsőségesebb viszonyoknak megfelelő élővilágot tartanak fenn, az egykori arányok jelentős módosulása árán. A Tisza középső folyásának néhol kiszélesedő, máshol mindössze néhányszor tíz méter széles védett hullámtere ennek a másodlagos tájnak biztosít túlélést, és teret a társadalom természettel való kapcsolatának. Az alacsonyabb térszíneket elsősorban fűz-nyár puhafás ligeterdők jellemzik gazdag, néhol áthatolhatatlan aljnövényzettel, míg a víz szélén bokorfüzesek találhatók. Az egykor nagy kiterjedésű, értékes ártéri tölgy-kőris-szil keményfa erdők védett állományai ma már csak foltokban láthatók. A folyó mentén a holtágakból több helyen halastavak váltak, a hullámtéri kubikgödrök nagy többsége az ártéri társulásokba illeszkedő vizes élőhely. A Tisza-parti értékes hullámterek a kistáj területén meglehetősen keskeny sávban maradtak meg, azonban a kisebb mocsárrétek, lápok, tocsogós erdők, holtágak így is értékes növény- és madárvilágot rejtenek. (pl.:tiszabő határában). Értékes, de védettséget nem élvező élőhelyek még a Fegyverneki Holt-Tisza illetve az elszórtan előforduló ex lege védett kunhalmok. A kunhalmok sokféle rendeltetésű, különböző időkben keletkezett képződmények természetvédelmi jelentőségük, hogy a felszántott Alföldön máig őrzik az alföldi erdőspuszta növényzetének és állatvilágának maradékait. A kistérség ökológai hálózata a Tisza mentén összefüggő védett területek és holtágak alkotta magterületekből, és a hajdani puszták helyén megmaradt élőhely foltokból (megszakított folyosó) áll. (7. térkép: Védett természeti területek, ökológiai hálózat) 24

25 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója II.3.3. Vízhasználat II Árvíz elleni védekezés A kistájon belül domborzatilag jól elkülönülnek az árvízveszélyes, illetve árvízmentes térszínek. Egybefüggő, magasabban fekvő terület található Tiszabő-Fegyvernek, Törökszentmiklós, Szajol, Tiszatenyő, Kengyel térségében. A köztük lévő, mélyfekvésű területeken többnyire 1%-os az árvízi elöntés veszélye (e területek terepszintjét a folyó vízszintje százévenként egyszeri gyakorisággal érheti el). A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. A kistérség települései B kategóriába tartoznak, közepesen veszélyeztetettek. A kistérséget árvízvédelmi szempontból 2 öblözet érinti a 2.83-as sz. Alcsiszigeti és a 2.82-es sz. Fegyvernek-Mesterszállási öblözet nyugati része. (8. térkép: Vízgazdálkodás, 9. térkép: Árvízi öblözetek) A kistérség árvízvédelmét elsősorban a Tisza bal parti fővédvonala biztosítja, amelyből 31,968 km érinti a területet. Az állami tulajdonú főműveket a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezeli. Az árvízvédelmi fővédvonalak - töltések - kiépítési méreteit, illetve az állékonyság biztonsági tényezőit ágazati szabályzatok, rendeletek írják elő. A ma érvényes kiépítési magasság az 1976-ban meghatározott mértékadó árvízszint egy méteres biztonsággal növelt értékét jelenti. Az árvízvédelmi fővédvonalak kiépítettsége átlagosan 50%-os, tehát magassági és keresztmetszeti hiányok is jelentkeznek, s a töltés állaga sem megfelelő, sok helyen fordulnak elő szivárgások. A védvonal mentén 7 km hosszan szikes töltésszakaszok találhatók, amelyeknél víz oldali töltés átgyúrás szükséges a védképesség helyreállítása érdekében. A kistérség területéből mintegy 2320 ha fekszik a hullámtéren. A Közép-Tiszán a szabályozáskor az árvízi levezető sáv szélességét átlagosan 600 méterben határozták meg, de mára a hullámtér vízszállító képessége a hullámtéri szűkületek, a folyótól ismételten elvett további árterek, a benőttség és kezeletlenség miatt jelentősen csökkent, míg az árvizek hevessége, az árvízszint pedig növekvő tendenciájú. A folyamatosan süllyedő medencében a szolnoki relatív küszöbnek is jelentősége lehet a kistérséget érintő árvízlevonulási változásokban. A természetesen folyamatosan vándorló folyómeder a gátakat méterre is megközelíti, ami erősen veszélyezteti a töltés állékonyságát. Ilyen veszélyes és sürgős beavatkozást igénylő szakaszok vannak a bal parton Tiszabő belterületi szakaszán. A töltések hullámverés elleni védelmére részben a véderdősávok szolgálnak, amelyek a hullámverés szempontjából veszélyes szakaszokon több helyen hiányoznak, illetve a faállomány gyér állapota miatt hatásuk nem megfelelő. A hullámtéren hiányzik a természetszerű, fajgazdag erdő, illetve a klasszikus hullámtéri földhasználat. A hullámtéri véderdők felújítása folyamatosan történik. Az árvízvédelmi és természetvédelmi szempontok összeegyeztetésével szorgalmazni kell a nemesnyaras erdő ültetvények mellett a régi, hagyományos ártéri gyümölcsös telepítéseket is (csonthéjasok, keményhéjúak). A klasszikus hullámtéri területhasználatnak számító vegyszermentes zöldségtermelési hagyományok felújításához, azonban meg kell vizsgálni a szennyezett folyóvíz veszélyeztető, minőségrontó hatását. 25

26 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A hullámterek vízszállító képességének a gazdasági, társadalmi változásokkal is összefüggő - nagymértékű csökkenése eredményezte az közötti árvizek fenyegető mértékét. A sorozatos tiszai árvizek rámutattak arra, hogy az árvízvédelmi rendszer nem rendelkezik a kor elvárásának megfelelő elegendő tartalékkal. Így került sor arra, hogy a Kormány döntött a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) árvízvédelmi feladatairól. II Belvíz elleni védekezés Az árvízvédelmi töltések kiépülése óta a területen keletkező csurgalék-, fakadó-, talajvizek nem tudnak természetes úton a Tiszába folyni. A terep mélyebb fekvésű részein gyülekeznek, néha az árvizekével vetekedő elöntéseket okozva. Belvízi szempontból a kistérség nagy része közepesen veszélyeztetett. (8. térkép: Vízgazdálkodás) Erősen veszélyeztetett területek Fegyvernek, Törökszentmiklós-Örményes, Kuncsorba, térségében találhatók. A belvíz főleg a tavaszi időben jelentkezik, nyárra azonban vízhiány alakul ki, beköszönt az aszály. A belvízgazdálkodás prioritásai időjárási periódusonként és az agrárgazdaság elvárásainak függvényében változnak, mai helyzete nagyon labilis. A belvízlevezető rendszer kiépült, a vizeket csatornákon keresztül vezetik a befogadókba gravitációsan, vagy szivattyúval átemelve. A privatizáció óta a tulajdonviszonyok megváltoztak, a birtokok elaprózódtak, a belvízelvezető csatornák tulajdonviszonyai, és kezelői helyzete rendezetlen, nem tisztázott. A főművek állami tulajdonban és VIZIG kezelésben vannak, a jelentősebb csatornákat, műveket a területen illetékes vízgazdálkodási társulat kezeli. A kisebb csatornákat az új birtokosok sokszor beszántották, akiknek a földje nincs közvetlen belvízveszélynek kitéve nem akarnak részt vállalni a közös terhekből. A belvízgazdálkodás jelentős állami támogatással működik, de mára ez is bizonytalanná vált, a csökkentett támogatás töredékét kapják meg a társulatok. A csatornák nyomvonalát, vízszállító képességét, az áramlásszabályozás lehetőségét és fenntartását biztosítani kell, függetlenül az egyéni érdekektől, törekvésektől. A belvizek természetes vízgyűjtői az egy-két településre kiterjedő belvízöblözetek, több belvízöblözet ad ki egy belvízrendszert. A kilenc település közigazgatási határa által lefedett területen három belvízrendszer található. (4. számú melléklet: Belvízrendszerek) A Tisza-völgy belvízvédelmi koncepciója az integrált belvízgazdálkodást tűzi ki célul, nevezetesen a lakosság élet- és vagyonvédelmét, az infrastrukturális hálózatok biztosítását prioritásként kezeli, de a mezőgazdasági területeken a racionális, fenntartható belvízgazdálkodásra helyezi a hangsúlyt. Az öt évnél gyakrabban elöntött, jellemzően belvizes területeken művelési ág-váltást javasol. A belvizekből keletkező felesleget károkozás nélkül érdemes visszatartani a földeken, ezzel javítva a talajok vízháztartását, termőképességét és a terület vízgazdálkodását. Belterületi belvíz- és csapadékelvezetés A belterületi belvíz és csapadék elvezető, többnyire nyílt árkos rendszerek felújítása és karbantartása az utóbbi 3-4-évben a legszükségesebb műszaki karbantartások révén valósult meg. A közmunka program segítségével a művek állapotát tekintve jelentős javulás állt be Fegyvernek, Tiszapüspöki és Törökszentmiklós térségében. 26

27 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A belvízzel eltérő mértékben fenyegetett településeken - a veszélyeztetettségnek megfelelő kiépítettségű - belvíz és csapadékvíz elvezető hálózat rendszeres karbantartását, kiépítésének folytatását (Kuncsorba, Tiszatenyő településeken) azonban továbbra is szorgalmazni kell az igen szűkös erőforrások ellenére is. A belterületen összegyűjtött vizek befogadói általában külterületi csatornák, záportározók, ezek szakszerű karbantartását a víztársulások forráshiánya és rendezetlensége, a földtulajdonosok szűk anyagi lehetőségei és mérhetetlen közönye azonban igen megnehezíti. II Aszály elleni védekezés A területen keletkező, vagy az árvízzel érkező vizek maradéktalan levezetése a száraz időszakokban vízhiányhoz vezet. Ezt a csatornák kettősműködésűvé tételével, vagy öntözéssel kompenzálták, de mára az öntözővíz árát csak a kifejezetten jó adottságú termőföldeken tudja kitermelni a gazdaság. A nagyüzemi gazdálkodásra méretezett öntözőrendszerek nem alkalmasak a mai felaprózott, illetve összehangolatlanul hasznosított területek ellátására. Az aszály elleni védekezés jelenleg megoldatlan. A Törökszentmiklósi kistérségben az aszálykárokat már az úgynevezett légköri aszály is súlyosbítja.. Kérdésessé vált az elöntözhető víz mennyisége. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a Tisza kisvizi hozama mellett a lehetséges tározókapacitásokra is figyelemmel a rendelkezésre álló víz mennyisége a potenciális öntözési igények töredékét képes csak kielégíteni. Ez meg is jelenik az öntözővíz árában. Az aszály káros hatásainak csökkentéséhez sokrétű, körültekintő intézkedésekre, a tájhasználati szemlélet alapvető megváltoztatására lesz szükség. Hatásos lehet az erdők, gyepek területének növelése, minőségük javítása, a vizek visszatartása, az öntözés, vízátvezetés lehetőségeinek takarékos és jobb kihasználása, a táj mozaikosságának visszaállítása. Még a most jellemző egybefüggő, nagy területű szántók táblahatáraira is telepíthetők erdő- és növénysávok, melyek csökkenthetik a szél szárító hatását, párolgásukkal részt vehetnek a légköri nedvességtartalom növelésében. II A VTT árvízvédelmi feladatai és vízpótlási, tájgazdálkodási lehetőségei A VTT árvízvédelmi feladatai a hullámtér vízszállító kapacitásának növelése mellett árvíztározók, biztonsági árapasztó szelepek építését tartalmazza. A kistérség érintett mind a hullámtéri beavatkozások, mind Tiszabőt érintően a Tiszaroffi tározó által. Az árvíztározó megépítése kapcsán a betervezett nagykapacitású zsilip szabályozott nyitásával és rugalmas üzemmódjával lehetőség nyílik arra, hogy rendszeresen jusson víz a területre. Az ártér reaktiválással idejuttatott víz jelentősége nemcsak az árhullámok megszelídítésében van, hanem sokkal inkább abban, hogy ezáltal helyreállítható a kistáj normális, évente rendszeresen ismétlődő vízkörforgása, ami megteremti az egészséges vízháztartás, és vízgazdálkodás (vízvisszatartás, vízkormányzás, vízellátás, fölösleges víz levezetése) feltételeit, mégpedig nemcsak a tározóban, hanem annak közvetlen környezetében is. Társadalmi igény esetén a rendszeres, vagy árasztásos tározás kapcsán a terület jelenlegi vízlevezetési funkcióinak ki kell egészülnie a vizek szétterítésének, szétosztásának és 27

28 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója visszatartásának szerepével. Így kiemelkedő szerepet kap a vízkormányzás és egy olyan gazdálkodási rendszer kidolgozása, amely a víz jelenlétére épít. A vízkijuttatási lehetőség kapcsán tájgazdálkodásba bevonható területek: a tervezett tározótér, különösen annak mélyfekvésű területei, a tározóban lévő hajdani holtág, a tározó keleti részén a holtág feletti mélyfekvésű terület és a Tiszabőtől északra fekvő mélyfekvésű részek. Összességében a tározó középső része mindenképp alkalmas tájgazdálkodásra, különböző területhasználatokkal. A Tiszaroffi tározó területén gazdálkodók még nem kötelezték el magukat a teljes tájhasználat váltás mellett, ezért a VTT térségi tervezési munkáiban két alapvető lehetőség került kidolgozásra. Egyik a minimális földhasználat váltást, a másik a tájgazdálkodás teljes körűvé tételének lehetőségét vizsgálta. II Ásványvíz-hévíz hasznosítás A kistérség jó adottságokkal rendelkezik, négy településen van hévízkút, többségüket a mezőgazdaságban hasznosítják. Törökszentmiklós kútja gyógyvíz minősítést kapott, a gázleválasztás megoldott, a strandfürdő megfelelő színvonalú hasznosítása azonban befektetőt igényel. A kutak vízkészletével körültekintően kell gazdálkodni, a vízkészlet nem végtelen, a termálvíz elhelyezése környezetvédelmi problémákat vet fel. (5. számú melléklet: Termálkutak) II.3.4. Területhasználat A kistérség területe ha, amelynek 89%-a mezőgazdasági művelés alatt áll, természetes állapotú 5%, beépített 6%. A részletes megoszlást a következő diagram mutatja: Természetes erdők vizenyős területen 1% Komplex művelési szerk. ép. nélkül 1% Intenzív legelők 3% Természetes gyepek 2% Erdő ültetvények 4% Nagytáblás szántóföld 58% Területhasználat Szárazföldi mocsarak, természetes tavak 1% Halastavak 1% Folyóvizek 1% Beépített terület 6% Állandóan öntözött szántó területek 2% Kistáblás szántőföld 20% Forrás: FÖMI Corine

29 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója II.3.5. Környezeti állapot A kistérség természeti adottságai, a tájhasználat, az itt élő emberek természethez való viszonya és a külső környezetből érkező hatások meghatározzák a kistérség jelenlegi, életfeltételeket megteremtő környezeti állapotát. II Vizek A kistérségben a Tisza III. "tűrhető" minőségi kategóriába sorolható, bár a szerves és szervetlen mikroszennyezők alapján csak IV. minőségi kategóriájú. Ezt elsősorban a belvizekből és a települési szennyvizekből adódó szennyezések okozzák, amelyek a Fegyverneki, Szajoli Holt-Tiszából közvetetten kerülnek a Tiszába. Az Alcsi Holt-Tisza oxigén- és tápanyag háztartás szempontjából szennyezett, egyéb paraméterei tűrhetőek. A másik értékes állóvíz, a Fegyverneki Holt-Tisza oxigén- és tápanyag háztartás szempontjából szintén erősen szennyezett, egyéb paraméterei tűrhetőek. A sokévi átlagos talajvíz-szintek alapján a nyugalmi vízszint kiegyenlítettnek mondható. A szennyvízszikkasztás miatt a belterületen a talajvizek csaknem kivétel nélkül szennyezettek és sokszor okoz gondot a szintemelkedés is. A települések által érintett folyószakasz és vízgyűjtő Szolnok város feletti, s mivel a megyeszékhely vízellátása túlnyomórészt felszíni vízből, a folyóból történik, ez vízvédelmi szempontból meghatározó, amelyet a vonatkozó jogszabály is figyelembe vesz. A kistérség ivóvízbázisai megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek, nem minősülnek sérülékenynek. II Levegő A terület levegőminősége jónak mondható. A kistérségben a szennyező telephelyek száma elsősorban Törökszentmiklóson magas, említésre méltó telephely található Szajolban és Fegyverneken. A többi településen a mezőgazdaságból származó, általában időszakos légszennyezés jelenik meg. A légszennyezési problémákat elsősorban a közlekedésből adódó nitrogén-dioxid és szállópor koncentráció okozza, ez Törökszentmiklós és Fegyvernek esetében jelentős a lakott területen áthaladó 4. sz. főút miatt. Másik probléma a fosszilis tüzelőanyagoknak köszönhetően a kéndioxid magas aránya. Ugyan a kistérségben Tiszabő kivételével mindenhol megoldották a vezetékes gázellátást, mégis a rákötések aránya Szajol és Törökszentmiklós kivételével 70 % alatt maradt. Az allergén növények terjedése a külterületek mezőgazdasági művelése miatt csak kisebb parlagon hagyott területeken, mezsgyéken, utak mentén jellemző. Minden településen rendszeresen kaszálják ezeket a területeket, ezért a térségben az allergiás megbetegedések száma viszonylag alacsony. A nagytáblás szántóföldek művelésével összefüggésben jelentős a térségben a szálló por szennyezés. Zajterhelés elsősorban a közúti és a vasúti közlekedésből adódik. 29

30 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója II Talaj A kistérség összességében jó minőségű talajait sok helyen rendkívül megterhelte az 80-as évekig jellemző mezőgazdaságban felhasznált kemikáliák nagy mennyisége. A művelt területek jelentős részét műtrágyázták, míg a szervestrágyázott területek aránya igen lecsökkent. Az összefüggő nagytáblák kialakítása fokozta a szélerózió általi talajpusztulást. A fizikai talajszerkezet leromlásának legfőbb oka a szakszerűtlenül megválasztott művelési technológia. Az amúgy is szikesedésre hajlamos területeken a szakszerűtlen öntözés további talajromláshoz vezettek. A rendszerváltás után csökkent a mezőgazdasági kemikáliák felhasználása. A területek belvízelvezetésének megoldatlansága következtében az intenzív művelés folytatása további talajromlást eredményez. A talajvédelem érdekében is az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása szükséges. Jelentős környezeti terhelő hatást jelentett az állattartó telepek almozás nélküli technológiájával keletkező hígtrágya, valamint a szennyvíz és a települési hulladék nem megfelelő elhelyezése. Ezek a szennyezések a települések csatornázásával, és a műszaki védelemmel ellátott regionális hulladéklerakók kialakításával fokozatosan csökkennek. Ma is gondot jelent azonban a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjának kérdése, amely a tervek szerint a közeljövőben - a Kétpói nagytérségi hulladéklerakó kapcsán - megoldódik. II.3.6. Összegzés: A tájhasználat értékelése és természeti, gazdasági összefüggései A tájhasználat igen szoros összefüggésben áll a jellemzett természeti adottságokkal. Ha megvizsgáljuk az egyes tájhasználati formákat, azt látjuk, hogy a kistérséget a szántóművelés túlsúlya jellemzi. Emellett a tájhasználat alig illeszkedik a térség tagolt domborzatához. A nagytáblás szántóművelés egyaránt jelen van a mélyebb öblözetekben, és a hátságokon. A táblákra jellemző a tagolatlan felszínborítás. Hiányoznak az erdő, és a gyepsávok, jellemző a faltól-falig szántás. Az erdőművelés faültetvényekre korlátozódik. A vízháztartás szempontjából ezek a tájhasználatok a legrosszabbak. A felszínborítottságot tekintve a szántóművelésű haszonnövények a legrosszabb vízgazdálkodású társulások. Velük közel azonos kategóriájúak a fa- és a gyümölcsültetvények. Ezek a kultúrák jellegzetesen vízfelhasználók, mégpedig abban az időszakban nő meg a vízigényük különösen a szántók esetében - amikor a társégben amúgy is vízhiány van. Az ültetvények kis részben képesek hasznosítani a vízbő időszakok vizeit, de tartalékképzésre, vízvisszatartásra képtelenek. (3. térkép: területhasználat, 10. térkép: Intenzív mezőgazdaságra jellemző tájhasználat, 11. térkép: Természeti rendszerekhez igazodó tájhasználat) A fentiek összegzéseként megállapítható, hogy a kistérség tájhasználata nem alkalmazkodik a táji adottságokhoz, mert figyelmen kívül hagyja a mikrodomborzatból, a különböző talajadottságokból, az eltérő vízgazdálkodású talajszerkezetből, illetve felszínborítottságból (élőhely-lánc, növénytársulások) és vízellátottságból fakadó tagolt és az esetek nagy többségében igen eltérő lehetőségeket nyújtó tájszerkezetet. E tájhasználat következtében, vagy részben annak erős visszahatásaként a kistérségben egynemű, szélsőséges vízháztartású, egyre romló termőhelyi adottságú táji elemeket, és erősen leépült, leépülő természeti rendszereket találunk. A szántóművelésre alkalmas talajokon a vízháztartásból, az erózióból és a rendszerlengésből fakadó szélsőségek már most komoly hátrányként jelentkeznek a 30

31 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója gazdálkodásban is (pl. vízhiány, légköri aszály), s a jövőben ezek előfordulása és az általuk okozott káros következmények mértéke is növekedni fog. A kistérségre jellemző továbbá az együttműködés hiánya: a természeti adottságok és a táj használata (gazdálkodás), valamint a táji és művi rendszerek elemeit igénybevevő gazdálkodók között és a társadalmi-gazdasági kooperációban. Az együttműködés hiányának egyik példája az egyoldalú - a víz elvezetésén alapuló belvízvédekezés, ami gátolja az ésszerű vízkészlet-gazdálkodást. A jelenlegi tájhasználat jövedelemtermelő képessége változó, de a kedvezőtlen természeti hatások miatt csökkenő tendenciát mutat, mert a kedvező adottságú területeken és a kedvező időszakokban megtermelt - esetenként magas - jövedelmeket felemésztik az arra alkalmatlan területek művelésbe vonása érdekében szükséges beruházások, az e területek művelése során jelentkező többlet költségek, illetve a természeti szélsőségekből fakadó károk. Ennek következtében a táj népességeltartó ereje csekély. Tetézi ezt a tulajdoni és földhasználati szemlélet, amelynek ma még látóterén kívül esik a föld, víz és társadalom együttélése és működtetése. E tájhasználat igen komoly hátránya, hogy a segítségével megtermelt jövedelem nem a mezőgazdaságban, hanem a kiszolgáló iparágakban (olaj-, nehézvegyipar, gépipar stb.) csapódik le. Ennek megfelelően a jelenlegi tájhasználat fenntartása sem elsősorban az agrárium, hanem a kiszolgáló ipar érdeke. A Tisza-menti - és jelen kistérségi - integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási program kidolgozásának célja: a térség lakossága számára megadni az esélyt arra, hogy az árvíztől való biztonsága mellett életesélyei is fenntarthatóvá váljanak, vagyis ne a természeti, társadalmi, gazdasági degradálódás folytatódjon, hanem helyreállítható legyen a táj népességmegtartó ereje, egészségesen működjön társadalmi és gazdasági rendszere. A jellemzően agrártérség vidékfejlesztésének nincsen valódi esélye tájés vízhasználat váltás nélkül. A tájhasználat akkor lehet természeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt előnyös, ha formái illeszkednek a sajátos helyi adottságokhoz, ha a rendszerben létező dolgok idejében a saját helyükre kerülnek. Enélkül önmagukban a gazdasági veszteségek is felszámolják az eredményt, a táj- és társadalom működési zavarai pedig a szélsőségek felé kimozdulva szintén tűrhetetlenné válnak. 31

32 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója II.4. Gazdasági bázis A gazdaság a térség megélhetésének forrása. A gazdasággal szemben hatékonysági, biztonságossági, megélhetési, életminőségi és környezetvédelmi szempontok érvényesülését várjuk el, ami nagyfokú és kiterjedt együttműködést, integrációt igényel. A következő anyagrészben bemutatjuk, hogy a Törökszentmiklósi kistérség gazdasága jelen körülmények között mennyire képes a fenti kihívásoknak eleget tenni. II.4.1. Gazdasági ágak, gazdálkodás II Agrárstruktúra Az agrárium a természet adományaiból saját tevékenysége által teremt megélhetést a térség társadalmának. Jelentős részt vállal az ország élelem ellátásában és ökológiai szolgáltatásaiban. Szántóföldminőség A Törökszentmiklósi kistérség kiemelkedő mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik az eredeti ármentesítési célnak megfelelő szántóművelési szempontból. Természetesen az összességében jó értéken belül a szántóművelési alkalmasság tájrészletenként változó: talajainak 57%-a kiváló és jó termőképességű, viszont nagyrészt a belvizesség és másodlagos szikesedés miatt gyenge, igen gyenge szántóadottságú a kistérség 34%-a. Az átlagos földminőség a vizsgált kistérségekhez viszonyítva magas, 22,6 AK. A kistérség átlagánál jobb földminőség található, Örményesen és Kengyelen. Az átlagtól nem tér el lényegesen a földminőség Kuncsorbán, Szajolban, Tiszapüspökiben, Tiszatenyőn és Törökszentmiklóson. Földminőség tekintetében a kistérségen belül leghátrányosabb helyzetű Tiszabő (14,8 AK). (6. sz. melléklet: Jellemző aranykorona-értékek, művelési ágak megoszlása) Birtokszerkezet A földhasználat tulajdoni viszonyait és üzemméreteit tekintve a termőterület 94 %-a magántulajdonban van. A még működő szövetkezetek és más társas vállalkozások majdnem teljes egészében bérelt földterületen gazdálkodnak. A kistérség területének 58 %-át 28 nagybirtok használja. A középbirtokok száma 141, míg a kisbirtokoké Az átlagos földhasználati birtokméret 12 ha, a kisbirtokoknál 3 ha, a közepeseknél 52, a nagybirtokoknál pedig ha. A kisbirtokok zöme önellátó, aminek a térségi megélhetési lehetőségek drasztikus romlása idején óriási és különösen megbecsülendő szerepe van. A piacra történő minőségi termelésben meghatározó a nagy és közepes birtokméret. Ahhoz, hogy a gazdaságosság, a jövedelemtermelő-képesség biztosított legyen, szükség van fejlesztésre, éves bérleti szerződésekre, modern, piacképes termelési szerkezetre, hatékony integrációra. Földhasználat, termelési szerkezet A kistérség hektár összterületéből termőterület ha, mezőgazdasági terület ha. A mezőgazdasági termelés láthatóan domináns a kistérségben. 32

33 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A kistérség összterületének 80%-a szántóföld, ezen belül 70% nagytáblás szántó, a táji adottságoktól független, és inkább a társadalmi, települési sajátosságokkal összefüggő elhelyezkedésben. A szántóterületek dominanciája fentiek alapján túlnő a területi alkalmasságon. A gyenge és igen gyenge termőképességű földeken ez a gazdálkodás felülvizsgálatának szükségességét veti fel. A földhasználat a művelési ágak tekintetében a következőképpen alakul (1000 ha): szántó 46,7, kert 0,2, gyümölcsös 0,36, szőlő 0,01, gyep 2,2, erdő 2,6, nádas 0,05, halastó 0,34. Az erdősültség 4,3 %, igen alacsony. Megyei viszonylatban a gyümölcsös aránya jelentős, az erdősültség viszont alacsony. (A mellékletekben az utolsó Általános Mezőgazdasági Összeírás (2000) a statisztikai összehasonlíthatóság érdekében szerepel, az elemzett adatok és leírások a legutóbbi kistérségi interjúkra és vizsgálatokra támaszkodnak.) (7. sz. melléklet: Területek megoszlása művelési ágak szerint) A vetésszerkezet a megyei tendenciához hasonlóan leegyszerűsödött. Ez a gazdálkodás sérülékenységét, kárérzékenységét fokozza. Az összes vetésterület 71,6 %-át búza, kukorica és napraforgó adja. A szántóterületen belül a gabonafélék aránya 41,9 %. A gabonafélék közül a búza aránya 83,6 %, az őszi- és tavaszi árpa együttes aránya 14,7 %. A fennmaradó részt (1,1 %) a zab és a triticale adja. A gabonaféléken kívül a kukorica (20,1 %) és a napraforgó (16,6 %) a két meghatározó növény; a cukorrépa területe viszont erősen visszaesett (3,8 %) a piacszűkülés és az Uniós korlátozások miatt. Ki kell emelni a repce magas arányát a vetésszerkezetben, melynek termelési biztonságát a csapadékszegény időjárás és a fagyérzékenység veszélyeztetheti. Vetésterülete ha (5,9 %) körüli. A zöldségfélék vetésterülete 2467 ha, ezek termesztése majdnem teljes egészében a magán vállalkozásokban, őstermelők körében történik. A szántóföldi zöldségfélék, illetve kapásnövények termesztési területén sorrendben első helyen áll a csemegekukorica 816 hektárral (33,1 %), majd a hüvelyesek követik 782 hektárral (31,7 %), végül pedig a fűszerpaprika (9 %) és a burgonya (8,1 %). A zöldségtermesztés fejlesztési lehetőségeket kínál, a termesztési adottságok megfelelőek, de hiányzik az integráció, a termékpályás szervezettség és a feldolgozóüzemek. Jelenleg a Fegyverneken lévő helyi konzervüzem nem üzemel, a termelők számára a legközelebbi értékesítési helyek Szolnok, illetve a Kecskeméti Konzervgyár, de ezek felvevő kapacitása a piac szűkülése miatt korlátozott. Ennek ellenére a kertészeti termelés előtérbe került (csemegekukorica, fűszerpaprika, zöldpaprika, uborka) és további növekedése várható. A gyümölcsterületből az alma 72 %-kal, a meggy 20 %-kal, az őszibarack 7 %-kal és a dió 1 %-kal részesedik. A gyümölcstermesztés erősen lecsökkent, a támogatások ellenére alig történtek telepítések az utóbbi években (Szajol területén 1 ha őszibarack, illetve 5 ha dió telepítés). Hasonlóan a zöldségtermesztéshez, itt is van fejlődési lehetőség, szűk keresztmetszetet a (minőségi) tároló-hűtőkapacitás,a feldolgozás és a felvevő piac jelent. A rét és legelőgazdálkodást alapvetően meghatározta a földprivatizáció. Mivel a kárpótlás folyamán e területekre volt legkevésbé igény, a részarány tulajdon nevesítése során e művelési ág maradt utoljára. A ha körüli gyepterület egy részét feltörték és bevonták a szántó művelési ágba helytelenül, mert ezek csak legelőként hasznosíthatók. Egy részükön fű és egyéb aprómagvak vetőmagtermesztése is megvalósítható lenne. 33

34 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A helyi biogazdálkodás integrátora a törökszentmiklósi Lasa Kft. A társaság megközelítően ha-on folytat szántóföldi biotermék előállítást, biotermesztéssel kapcsolatos tanácsadással, oktatási és kereskedelmi tevékenységgel kiegészítve ben indult a biobaromfi-nevelő ága. Szállítási nehézséget jelent a bio-vágóhíd nagy távolsága, illetve fejlesztendő a biotermék előállítás megszokott gyakorlattól eltérő technológiájához, a bio minőség követelményeihez történő igazodás kultúrája. Halászati tevékenység folyik Kengyelen, a Sil-tok Kft. által (330 ha) intenzív halastóval, valamint Szajolban a Holt-Tiszán ha-on a Fish-Coop Bt. szervezésében, ivadéknevelő üzem működtetésével, modern technológiával, export lehetőség beindulásával. Állattartás Az állatállomány létszámában a 90-es évek bel- és külpiaci nehézségei és a nagyüzemi gazdaságok térvesztése nyomán minden állatfajnál nagy zuhanás következett be. Míg a növénytermesztés szerényen javuló teljesítményt mutat, az állattenyésztésre inkább a stagnálás jellemző. Az állatállomány mutatói db/1000 ha mértékegységben: szarvasmarha 0,97, sertés 20,9, juh 0,7, baromfi 59,9. (8. sz. melléklet: Állatállomány összetétel) A szarvasmarha-, sertés- és juh ágazatban megvannak az állomány növelésének lehetőségei (meglévő üres állatférőhelyek, rét, legelő és gyepterületek, valamint a növénytermesztés által biztosított takarmánynövények, melléktermékek). Ennek azonban határt szabnak a piaci viszonyok, az integráció szétesése és a fizetőképes kereslet erőteljes csökkenése. A piaci érvényesülés érdekében tejszövetkezet működik Fegyverneken. Az állattenyésztésben a mennyiségi és minőségi fejlesztést megkülönböztetetten kell kezelni. Ezt indokolja az ágazat tőkeigényessége, a lassú biológiai ciklus, az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének kényszere. Erre késztet a környezet megőrzése, kultúrállapotának fenntartása, a gabonavertikum-felesleg rugalmasabb átalakításának érdemi lehetősége. A mai legelőterületek zömének hasznosítására alkalmas szektorok bővítése szükséges olyan ágazatokkal, mint pl. a húsmarha, juh. Fontos az állati termékek minőségének javítása, mert amellett, hogy rendkívül alacsony a kérődzők létszáma, gyenge a minőség is. Ennek lehetőségei: a genetikai alapanyag javítása import tenyészállat beszerzéssel, keresztezésekkel, valamint a kistérségi állatállományra épített helyi termékfeldolgozással. Mezőgazdasági termékfeldolgozás Az előállított mezőgazdasági alapanyagok tömegárú jellege az úgynevezett elsődleges ipari feldolgozást helyezi előtérbe. A malomipari termékek gyártása tradicionálisan nagy jelentőséggel bír a kistérségben. Az ágazatok értékesítési nettó árbevételének vizsgálatakor megállapítható, hogy a legnagyobb árbevételt realizáló ágazat a malomipar 7,8 milliárd forintot meghaladó árbevétellel. Ebben az iparágban a legjelentősebb a készletek értéke, amely a terményfelvásárlás és feldolgozás sajátosságainak eredménye. Meghatározó jelentőségű az Alföldi Gabona Rt kapacitása, kereskedelmi kapcsolatai és piacbefolyásoló szerepe. A Társaság működési feltétele a megye sőt a megyén kívüli termelők gazdasági viszonyaiban is jelentős befolyásoló szerepet kapott, különösen azt követően, hogy a meglévő kapacitások mellett új, Közép-Európa legkorszerűbb őrlőkapacitását alakították ki. Az Rt. gyakorlatilag a megye területén minden kistérségben rendelkezik tárolóhellyel, vagy lehetőséget biztosít azáltal, hogy megteremti a kistérségek közötti logisztikai feltételeket. Az Rt tulajdonváltása óta mindez a Nyíregyházi Gabona Holding Malomipari Részlege, 30 %-os kapacitáskihasználtság mellett. 34

35 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A tárolókapacitás tekintetében a kistérségben elméletileg megvan a malomipari és a vetőmag célú növények szárítására, kezelésére, tárolására a szükséges gépsor, tárolótér, de mivel ezek a nagygazdaságok, szövetkezetek tulajdonában találhatók, főidényben az egyidejűség miatt az egyéni gazdálkodók szükséglete megoldatlan. Majd minden településen található magtár, illetve takarmánykeverő. Törökszentmiklóson a három magtár tárolókapacitása tonna. A kistérségben még nyolc kisebb magtár található, így az összkapacitás 118 ezer tonnára emelkedik. Törökszentmiklóson egy 5000 és 3000 tonna, Fegyverneken egy 1000 tonna kapacitású hűtőház található, két fafeldolgozó pedig Szajolban és Tiszabőn üzemel. Törökszentmiklóson a jól prosperáló Baromfifeldolgozónak több tulajdonosváltás után csak egy továbbfeldolgozó üzeme vegetál. A húsipar termelési szerkezetét a kialakult fogyasztási szokásoknak megfelelően az alacsony szintű feldolgozottsági fokú termékek határozzák meg, melyek árérzékenységüknek köszönhetően csak kis eredménytermelő képességet jelentenek. Ezt ellensúlyozza, hogy e termékkör kereslete a legnagyobb volumenű. A kistérségi sertésfeldolgozás az 1990 után létrejött és mára dinamikus középvállalattá fejlődött Surjány-Hús Kft.által, az évi ezer sertést feldolgozó EU konform vágóhídon történik. A sertésfelvásárlásban szerepet játszik még a Debreceni Húsipari Rt., és a korábbi szolnoki Solami Rt. megmaradt továbbfeldolgozó üzemrészével. A szolnoki Tejipari Vállalat szanálását követően a tejtermelők részére a megyén kívüli Ceglédtej ill. Debreceni Tejipari vállalat maradt, mint bizonytalan felvásárló. A gyümölcs- és zöldségfeldolgozás - a kapacitásokat és az értékesítés teljesítményét alapul véve - alacsony színvonalú. A kistérség adottságai ellenére sem tartozik a zöldség- és gyümölcstermelés kiemeltebb területei közé, ezért az ipari kapacitások sem épültek ki olyan szinten, mint ahogy az a többi élelmiszeripari tevékenységnél megfigyelhető. Figyelembe véve a kis- és középvállalkozások lehetséges fejlődési irányait, és legfőképpen a hazai és az export piacok kívánatos elhelyezkedési pozícióit biztosító lehetőségeit, az elkövetkező években fontos lenne a kistérségre vonatkozóan átfogó fejlesztési programot megvalósítani a zöldség- és gyümölcsvertikum vonatkozásában. A jellemző éghajlat és mikroklíma valamint az öntözési lehetőségek kedvező feltételeket biztosítanak a mennyiségi és igen jó minőségű zöldség és gyümölcs termék-előállításra. A kistérségben egy növényolaj-ipari vállalkozás működik, amely olajütő kapacitás meglétét jelenti (Tiszapüspöki). A megye és az ország növényolaj feldolgozásának pozícióját, fejlődési irányát elsősorban a CEREOL Rt (Martfű) stratégiája határozza meg, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a kisvállalkozói körben megfigyelhető olajütő kapacitások a piaci feltételektől függően növekvő piaci és termelési részesedést szerezzenek. A kistérségben előállított cukorrépa feldolgozását a Begansee tulajdonában lévő Szolnoki Cukorgyár végzi, csökkenő területi szerződéssel. A sütőipari vállalkozások körében az elmúlt időszakban jelentős visszaesés tapasztalható. A sütőipari tevékenység alapanyaga jó minőségű, és csaknem 100 %-ban az Alföldi Gabonától kerül a feldolgozókhoz. 35

36 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója Összegzés: A mezőgazdaság társadalmi, gazdasági és természeti összefüggései, fejlődési esélyei A gazdálkodási tradíciók az ármentesítés utáni kistérségben: a világhíres szervezettségű, a közösségi és egyéni gazdálkodási együttműködésen alapuló sertés- és baromfitartás, a malomipar és takarmánytermelés. Ezért többszörözött veszteség itt az erős helyi gabona- és baromfifeldolgozás tönkretétele, kistérségből kiprivatizálása. Vidéket és központot egyaránt sújtó halmozott hátrány a felvásárlás és termeltetés, illetve a munkahelyek és iparűzési adó ezzel összefüggő drámai csökkenése. Összehangolt újrakezdést, szemlélet- és szerkezetváltást sürget mindezek mellett a kistérség saját adottságaihoz viszonyított túlszántottsága, és homogenizált, integrációját, helyi kötődését, adottságaihoz illeszkedését vesztett termelési szerkezete. A jelenlegi tulajdonfelfogás és földhasználati struktúra nem felel meg sem a lakossági megélhetés, sem a hatékony gazdálkodás, sem a gazdaságos termelés követelményeinek. Változtatás nélkül nem képzelhető el hatékony és fenntartható fejlődés. A kistérségi mezőgazdasági termelés egyik legjelentősebb kockázati tényezője a vízhiány (a vegetációs periódus csapadékhiánya, a talajok vízháztartása, kis felszíni vízhozam, aszály, légköri aszály, s mindez döntően magával a vízmentesítésen alapuló gazdálkodással szoros összefüggésben). Az éghajlati előrejelzések szerint várhatóan emelkedik azon területek aránya, ahol öntözés nélkül tovább nő a szántóföldi termelés kockázata, ugyanakkor számolni kell a szélsőségek növekedésével és rendkívüli vízkárokkal. A társadalom és a gazdaság kárérzékenysége a tájhasználat egysíkú jellegéből és a permanens újrakezdési kényszerből következően különösen nagy. A jelenleg öntözésre berendezett terület ( ha) a kistérség a mezőgazdasági területének mintegy harmadára terjed ki, a ténylegesen öntözött terület pedig ennek mintegy a fele. A minőségi szántóföldi kultúrák termelésbiztonságának igénye megkövetelné az öntözési lehetőségek kihasználását. Az öntözés költségét azonban csak a valóban igényes és egyben magas jövedelmezőségű termelés tudja kigazdálkodni, melynek alkalmassági feltételei (talaj termőképesség és vízgazdálkodás, vízkészlet, technológia, piac, jövedelem, felkészültség, integráltság és tőke) nem állnak rendelkezésre mindenütt és állandóan egyformán. Az elmúlt időszak öntözési eszközrendszere a nagyüzemi művelésre (Lineár, Baner stb.) alakult ki. E feltételek 1990-es évek óta jelentősen megváltoztak. Jelenleg a vízgazdálkodási rendszer elemei nem, vagy rosszul funkcionálnak. A termelés piaci versenyképességét a támogatások versenye határozza meg. A termelők egy része ingyenes (vagy olcsó) öntözővíz szolgáltatást vár el az államtól saját piaci versenypozíciója támogatására. Esetleg ugyanazok, vagy mások a helyi víztársulatok munkájában sem hajlandók résztvenni. A most öntözött terület elvileg növelhető, az öntözési igények kielégítésének azonban korlátot szab a fenti anomáliák mellett az idényben rendelkezésre álló víz mennyisége is. A vízháztartás nem rendezhető önmagában az öntözés által még a mezőgazdasági területeken sem. Feltétlenül szükség van az ártér reaktiválás és tájgazdálkodás vízgazdálkodás javító szerepére a minőségi agrárterületek működőképessége érdekében is. Emellett természetesen szükséges, hogy a vízzel való társadalmi és gazdasági bánásmód világosan tükrözze értékét. A hiány talán segít ennek felismerésében. 36

37 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A gyenge-igen gyenge alkalmasságú szántóterületek egy részén elkerülhetetlen a művelési ág változtatás ha szántó terhére, a legelő-, erdő művelési ágak növelésével és mesterséges vízfelületek gazdasági célú létesítésével. A mezőgazdaság kitörési pontjait a környezetkímélő technológiák és a biogazdálkodás, illetve a vetőmag- és zöldségtermesztés elterjedése, valamint a feldolgozottsági fok növelése és az agrár-környezetgazdálkodás irányába való elmozdulás jelentheti. A növénytermesztésben az adottságok a növénystruktúra tág meghatározására adnak lehetőséget. Ezen belül a GOFR kultúrák közül a gabona- és ipari növények termesztésének kismértékű csökkentése indokolt a kukorica vetőmagtermesztés és a fehérje növények javára. A kistérség vidékfejlesztésének jelentős potenciálja lehet a II. pillér lehetőségeinek kihasználása, a zöldség- és gyümölcsfélék-, valamint a biotermesztés bővítése a meglévő és kihasználatlan feldolgozó és hűtő kapacitások újrahasznosításával, illetve kis- és közepes méretűek megépítésével kistérségi TÉSZ program keretében. Állattenyésztés vonatkozásában ugyancsak jelentős lehet a minőségi sertéstartás mellett a kettős hasznosítású szarvasmarha tartás, a kistérség nyugati részére jellemző öntés- réti talajú területeken húsmarhatartás extenzív visszahonosítása, a juhtartás, valamint a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó kapacitásának újbóli hasznosítása a baromfifélék tenyésztésének visszaállításával. A fejlődést főként a krónikus tőkehiány, a nagyjelentőségű megyei és kistérségi élelmiszeripari cégek privatizációjának módja (Alföldi Gabona Rt., BOV Szolnoki Cukorgyár, Solami Húsipari Rt. stb.) az integráció szétesése (és ennek kapcsán a részesek sérülései), az aszálykár és az ágazat jövedelmek kedvezőtlen megosztása (az agrártechnológiai kiszolgáló iparaiban jelennek meg, ezért alacsony a mezőgazdaság jövedelmezősége) mind-mind nagyon megnehezítik. Paradox módon ugyanez segítheti is az újrakezdést. A veszteség, a hibák tudomásulvétele, a folyamat megértése és az újrakezdési, javítási szándék megérése után minden tapasztalat, a háztáji integráció élménye is előrevivő erővé válhat a termékpályák termelői összefogással történő újraépítése során. Fontos, hogy a túlélésért folytatott napi harc közben a kistérség vezetése és társadalma képes maradjon a saját értékekre és belső erőre alapozott szerves fejlődés valódi alapjainak megőrzésére, feltárására, és az újraindulásra. II Erdő- és vadgazdálkodás A Törökszentmiklósi kistérségben erdősítés szempontjából kedvező adottságú talajok találhatók. A foltokban elhelyezkedő erdők egy része az állami erdészet tulajdonában van, míg egy nagyobb százalék magán erdőbirtokosok kezelésében. A kistérségben az erdősültség aránya az alacsony megyei átlagnál is rosszabb. (Országosan Jász-Nagykun-Szolnok megye erdősültsége Békés megye után a leggyengébb.) Az 5,5%-os erdőborítottság az intenzív mezőgazdasági műveléssel összefüggésben alakult ki. (9.számú melléklet: Az erdők funkcióövezetének összesítő kimutatása településhatárokként) A kistérség javarészt fátlan, kevés a táblafásítás, ami a széltörést és a keletkezett pára megtartását szolgálná. Kevés az elegykombináció. A megtalálható fafajok közül a nemes nyarasok és a hazai nyarasok a legjelentősebbek. Az ártéren kocsányos tölgyek és nemes nyarasok találhatók a következő megoszlásban: 37

38 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója 80% nemes nyár 10% tölgy 10% galéria erdő. A rövidebb vágásfordulójú erdők (általában nemes nyár) hasznosítása helyben történik. Az itt élő lakosságnak elsősorban tűzifa igénye van, a kitermelt haszonfának kisebb része kerül építőipari és egyéb felhasználásra. Az erdősítés csak lassan indul meg a térségben, hiszen az erdő hosszú távon megtérülő befektetés. A lakossági tűzifa szükségletet a rövid vágásfordulójú erdők is kielégítik. A kistérségben jók az erdősítés lehetőségei, az erdő nagy vízigénye kielégíthető lenne, és a telepítésre alkalmas területek nem futnak bele a szikesekbe. A kocsányos tölgy visszatelepítése megkezdődött, a cser tölgy telepítése azonban jobb eredményt hozhat, mert jó minőségű fatermék állítható elő belőle, és csak 80 év a vágásfordulója. Lehetőség van az egyéb energetikai aprítékok, és az ámorfa (gyalogakác) felhasználására is. A vadásztársaságok száma a Törökszentmiklósi kistérségben jelenleg 8 db, átlagos területnagyságuk ha, átlag létszámuk fő. Vadban szegény a terület, melynek okai a szélsőséges időjárás és monokultúrás növénytermesztés (nagy parcellákon, lineár öntözőberendezésekkel). E kistérségben a legnagyobb a tagok hozzájárulása, ezzel együtt kevés a vad és alacsony a bérvadászatok száma. A nagyvadak közül csak az őz jelent húzóerőt. Közepes a mezei nyúl állomány és fácánban szegények a területek. A vadkár a kistérségben nem jelentős. Az értékesítés - a kistérség határán kívül - Karcagra és Abádszalókra irányul. II Ipar A vállalkozások ágazati szerkezetében meghatározó a gépipar, majd kisebb arányban a könnyű- és élelmiszeripar, illetve az egyéb iparágak. A kistérség ipari vállalkozásainak %-a a feldolgozóiparban 11 található. Ezek %-a mikrovállalkozás. A legnagyobb külföldi ipari befektetés a Claas Hungária Kft. Ipari parkká fejlesztette területét Törökszentmiklóson 1997-ben a Videoton Holding Rt., az önkormányzat, a HM Radar Rt., a Claas Hungáriai Kft. és a Semecs Kft. által alakított konzorcium. A betelepült terület 22 ha, 9 vállalkozás működik, 25 hektárral bővített terület várja a betelepülőket és befektetőket. Az ipari park komplex infrastruktúrával teljesen ellátott. Ezen kívül említésre méltóak még itt az alábbi cégek telephelyei: a Sem-Ma Gyártó Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., az Emelő Targonca Kft., a GÉJA Kandallógyártó kft., a Taurina fejőgép szerviz, Ökocent Öntödei Kft., a LASA Agrokémia Kft. Örményesen a Magyar Aszfalt Rt. és az Alföldi Gabona Rt., Szajol pályaudvara mellett göngyölegellátó vállalatával, a MOL Rt. Dél-alföldi bázistelepével, a Primagáz gáztöltő üzemével, a jelentős foglalkoztató Fa-centrum Kft-jével és az ÁTI Közraktározási Rt-jével emelkedik ki a kistérség települései közül. A kistérség további településeit tekintve Fegyverneken korábban sem volt jellemző az ipar. Kengyel iparát néhány kisiparos és szolgáltató jelenti, akik főleg javításokkal foglalkoznak, illetve pékséget üzemeltetnek. Kuncsorbát, Kengyelhez hasonlóan elkerülték az ipari vállalkozások, a lakosok innen is a közeli városok ipari üzemeiben keresnek munkát. Örményesen a Hunivar és az ÖGÉP Kft. működik, mezőgazdasági gép és szárító gyártással 11 A mezőgazdasági termékfeldolgozás helyzetét az előző fejezet részletezi. 38

39 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója foglalkoznak. Tiszatenyő, Tiszapüspöki, valamint Tiszabő említésre méltó iparral nem rendelkezik. A vállalkozások fejlesztésének kedvez a kistérségben a vállalkozásra alkalmas telephelyek szabad kapacitása és a szajoli logisztikai lehetőség. II Kereskedelem, szolgáltatás Az életszínvonal csökkenésével rosszabbodik a kereskedelem jövedelmezősége is. A tőkeerős multik megjelenése tovább rontja a helyi kereskedők és beszállítóik helyzetét. A kistérségből szinte teljesen hiányzik a nagykereskedelmi és a külkereskedelmi tevékenység. Ez is oka lehet annak, hogy a kiskereskedők árui zömmel a bevásárlóközpontokból származnak, ahelyett, hogy helyi termékeket forgalmaznának, helyi érdekeltségű termelőértékesítő együttműködés alapján. Ennek hiánya pedig veszélyes érv a multinacionális cégek helyieket kiszorító további terjeszkedésének belső megengedésében. A kereskedelmet alapul véve a lakossági alapellátás a kistérségben Törökszentmiklóson mondható teljesnek, a többi településen az ellátás a lélekszám csökkenésével arányosan alakul. A lakossági szolgáltatások szintén a kistérség székhelyén a legteljesebbek. A gazdasági termelő szolgáltatások köre és színvonala is megváltozott az utóbbi időben. A szolgáltatások jelentős része megszűnt, az elsődleges feldolgozást biztosító szolgáltatások jelenlegi színvonala pedig nem elegendő a minőségi és jövedelmező mezőgazdasági alapanyagok előállításához. Amennyiben a szolgáltatásokhoz vesszük a közszolgáltatásokat (közigazgatás, oktatás, egészségügy, stb.), akkor a térségben is ez a szektor válik dominánssá (különösen a falvakban), ez azonban éppen emiatt nem a modern tercierizációt mutatja, hanem a közszolgáltatásokon kívüli beszűkült gazdasági, megélhetési lehetőségeket. A szolgáltató vállalkozásokat többnyire a mikro méret és az ún. kényszervállalkozás jellemzi. (10. sz. melléklet: Kiskereskedelmi adatok) Pozitív elemként értékelhető, hogy a kistérségben megjelentek a számítástechnikával, a könyvelés- és adótanácsadással, az értékbecsléssel, földméréssel, pénzügyi és kulturális szolgáltatással foglalkozó vállalkozások is. A pénzügyi szolgáltatások tekintetében a kistérség a vállalkozások számára szerényebb lehetőségeket kínál. A kistérségben az OTP Bank Rt, az ABN-AMRO Bank Rt, a Postabank Rt, valamint Fegyvernek és Vidéke Takarékszövetkezet és a Tiszaföldvári Takarékszövetkezet is létesített fiókot. A termálvízkincs (strand és kemping) és a Tisza közelsége az idegenforgalmi lehetőségek bővítését eredményezték, így turisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozások is épültek. II Turizmus, idegenforgalom A kistérség idegenforgalmának fő vonzerejét a Tisza folyó, a falusi tájjelleg, a pusztai tájkép, a népművészeti termékek és a termálvízkincs jelenti. A kistérségnek nincsenek jelentős idegenforgalmi hagyományai. A 4. számú főút keresztülhalad Fegyvernek, Szajol és Törökszentmiklós településeken, így a tranzitforgalom színvonalas kiszolgálása, javíthat a kistérség pozícióján. (11. sz. melléklet: Turisztikai vonzerők) 39

40 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A Nagykunság pusztai tájképe, a Tisza még sértetlen hullámtéri erdői, rétjei, a holtágak, a kubikgödrök ritka flórája és faunája, a gát mögött húzódó települések sziluettje vonzerőt jelentenek a szelíd falusi és ökoturizmus számára. A Közép Tiszai Tájvédelmi Körzet kistérségi részében nincsen kialakított bemutató terület, látogatása szabadon, egyénileg lehetséges. Tiszapüspökiben működik egy Környezetvédelmi és Ökológiai Oktatóközpont. A Szajoli, Törökszentmiklósi, Fegyverneki Holt-Tisza rekultivációja és jelentős vízbefogadó képességének növelése, üdülési célú hasznosítása szerepel az elképzelések között, amennyiben ehhez támogatást kap a térség. Vízi turizmus a kistérségi Tisza-szakaszon sétahajózásként, motoros hajós és evezős turizmusként van jelen. A személyhajózásnak a meglévő adottságok között is vannak lehetőségei, mert a személyhajózáshoz elegendő az 1,5 méteres vízmélység, a parti infrastruktúra kiépítése viszont nem jelent aránytalanul nagy terhet. Ahhoz, hogy a feltételek folyamatosan biztosíthatók legyenek a hajózási útvonal rendszeres karbantartására van szükség. Hajóállomás és kishajó kikötő a kistérségben nem található. Turistaszezonban Kisköréig a személyhajó és kishajó forgalom biztosítása szükséges volna. A motoros kishajós és az evezős túrázási kedvet a Tiszát ért cianid szennyezés és árvizek okozta ijedtség indokolatlanul visszavetette. Az evezős turizmus ismert eseménye, a Nemzetközi Tisza Túra által pihenőállomásként használt partszakasz a Törökszentmiklósi kistérséget érintő Tisza-szakaszon a folyó másik, jobb partján található. Tiszapüspökinél a parti infrastruktúra (meleg víz, wc) fejlesztése esetén megfelelő evezős pihenőhely alakítható ki, de ennek megoldása dilemmát jelent abból a szempontból, hogy az evezős túrázó a part közelében, az ártéren szeret táborozni, ott azonban semmilyen építési tevékenység nem engedélyezett. Nemzetközi Tisza Túrán a vízi és kerékpáros turizmus már összekapcsolódik és a vízitúrák kombinálása a turizmus más ágaival (víziturizmusgasztroturizmus, víziturizmus-kulturális turizmus, víziturizmus- kerékpáros turizmus) a Felső- Tiszán már jelenlévő, mintaértékű érdekes lehetőség. A Törökszentmiklósi kistérség síkvidéki jellegéből adódóan ideális terepet nyújthat a kerékpáros turizmusnak. Jelenleg kiépített kerékpár nyomvonal a vizsgált területen Törökszentmiklós és Fegyvernek belterületén található. Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott országos kerékpárút törzshálózati elemek közül a Zemplén-Bodrog- Tisza menti kerékpárút - az EuroVelo hálózat 11.sz. útvonala - a Tisza másik oldalán fut. A kistérség turisztikai értékei megközelíthetők innen a Fegyvernek-Nagykörűi kompon keresztül. Kapcsolódó kerékpározási fejlesztési lehetőség a Szajoltól a Fegyverneki kompig kerékpározásra alkalmas gát. Kerékpárútfejlesztés Szolnok-Karcag-Hortobágy, Szolnok- Tiszapüspöki-Tiszabő közötti gátkoronán folyik. A kerékpáros nyomvonalak kijelölésével, tájékoztató táblák elhelyezésével a kistérség települései és azok nevezetességei jól körüljárhatók. A kerékpáros turizmus népszerűsítése segíthető a kerékpáros bázishelyek, ivóvíz vételi lehetőségek, szervizek, kölcsönzők kialakításával, illetve esetleg több kistérség együttműködésében információs adatbázisokkal és kiadványokkal. Megoldandó problémát jelent a már meglévő kerékpárutak fenntartása megfelelő pályázatok hiányában. A kistérségben kevés helyen található jó minőségű természetes strandolási lehetőség (Tiszapüspöki üdülőterületén). A Tisza a tradicionális vonzerők egyik sarkalatos eleme. A higiéniai viszonyok megoldatlansága általánosan jellemző. A rövid szezon és a kis árbevétel miatt a tulajdonosok (önkormányzatok) a szabadstrandok szinten tartásában és fejlesztésében passzívak. Esetlegesen felállított vendéglátóegységek bódék jelennek meg a nyári 40

41 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója hónapokban. Kivételt és pozitív példát mutat Tiszapüspökiben a jól működő szabadstrand. Megközelíthetősége viszont csak földúton lehetséges. A Tisza halgazdagsága a szabályozással ugyan az eredeti töredékére csökkent, de a folyó és holtágai még így is igen fontos horgászvízek. Horgászati szempontból kedvező Tisza szakasz Fegyvernek-Szolnok között van. A Holt-Tiszára alapozott horgászturizmus fejlődésnek is van esélye, melyhez falusi vendéglátás kapcsolódhat. A térség természeti értékei között kiemelkedő a termálvízkincs. A 30 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletű hévizet szolgáltató források és kutak a kistérségben is több településen megtalálhatóak, de csak Törökszentmiklós, Szajol-Alcsisziget fürdőiben hasznosulnak wellness célra. Törökszentmiklós strand kempingjét, kútjait rendbetették, a gáztalanítást megoldották, a gyógyvízminősítést megszerezték. Az alapokat tehát a város megteremtette, gyógyszolgáltatás még nincsen. Tőke hiányában a termálstrand idei megnyitása forog veszélyben színvonalbeli, gépészeti hiányosságok miatt. Örményes külterületén 36 C 0 -os termálvíz található, a kút jelenleg le van zárva. A gyógy- és termálvizekre támaszkodó egészségturizmusban rejlő lehetőségek a térségben ma még javarészt kihasználatlanok. A termál üdülés-gyógyidegenforgalom fejlesztése a meglévő fürdők esetében ezek bővítésével, fedett medencék építésével, vízforgatás megoldásával és komplex gyógyászati szolgáltatások biztosításával érhető el. A gyógyítás mellett a fiatalabb korosztály számára a fitness-welness (életmódtréningek, biotermékek preferálása, gasztronómiai terápiák), sportolási (aquapark, élményfürdők keretében) lehetőségek bővítése képezi a fejlesztési irányt (Törökszentmiklós). A létrejött termál klaszter lehetőséget ad az összefogott fejlesztésre, ennek kiterjesztése szükséges. A vadászat jelentőségéről, valamint az épített környezet elemeiről már szóltunk az előző részekben. A kulturális örökségek megőrzését segítik a visszatérő rendezvények. Az idegenforgalmi infrastruktúra terén a kistérség 2003-ban összesen 679 szállásférőhellyel rendelkezett a KSH adatai alapján, mely 1998 óta 20%-os növekedést mutat. A települések közül Törökszentmiklós emelkedik ki, mely a férőhelyek 80%-át tudja magáénak, döntően kereskedelmi szálláshelyekkel. A Törökszentmiklósi fürdő területén Phare-támogatással 8 db faház épült (52 szállásférőhely). A fennmaradó szálláshelyeken két település osztozik (Szajol és Tiszapüspöki). Kempig Szajolon működik még. Jellemzőek a panziók. A JNSZ Megyei Falusi Turizmus Egyesülethez két településen Szajol és Tiszapüspöki - tartoznak vendégfogadók, ők azok, akik szervezett formában foglalkoznak a falusi vendéglátással. (12. sz. melléklet: Idegenforgalmi összehasonlító adatok) évben a kistérséget majdnem 3 ezer regisztrált vendég kereste fel, ez 30 %-al haladja meg az 1998-as év adatát. A vendégek 1/10-e külföldi volt. A turisták közel 7 ezer vendégéjszakát töltöttek a térségben. Itt nem tapasztalható a megyei negatív tendencia, miszerint a vendégéjszakák számának fokozatos csökkenésével az átutazó turizmus hódít. A vendéglátóhelyek számában kis mértékű pozitív elmozdulás következett be. Az ételválaszték, a higiénés feltételek, az esztétikai környezet, az árak és a kiszolgálás szempontjából magasabb kategóriát jelentő éttermek száma nyolcszorosára nőtt öt év alatt, amely biztató jel a minőségi turizmus feltételeinek megteremtésében. Olyan településeken is nyílt étterem ill. cukrászda 2003-ban, ahol 1998-ban nem volt ilyen szolgáltatás. (Örményes, Tiszapüspöki). Ily módon már minden településen működik étterem és/vagy cukrászda. 41

42 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A turisztikai szektor fejlesztésének elengedhetetlen tényezője a professzionális és vendégorientált megközelítés. Jelenleg azonban mind a készségszintek, mind az ügyfélkezelés terén hiányosságok tapasztalhatók. A térség turizmusának egyik legnagyobb gondja a belföldi fizetőképes kereslet alacsony szintje, amit a kereskedelmi szálláshelyek forgalma tükröz, valamint a rövid szezon miatt nehezen megtérülő befektetések. A versenyképességet csak az infrastruktúra általános fejlesztésével, korszerű turisztikai termékek, termékcsomagok megteremtésével, hatékony marketing munkával, egyedi arculatok és hatékony működési feltételek megteremtésével, valamint az idegenforgalmon túl az ellátás minden területére és szereplőjére kiterjedő összehangolással (közlekedés, szabadstrand, termálfürdő, településkép, kereskedelem, szolgáltatások), kistérségi szintű integráció kialakításával van mód lényegesen javítani. Az idegenforgalom szervezését, irányítását ellátó szervezeti, intézményi háttér jelenleg hiányzik (kormányzati és helyi szinten egyaránt, a megyei kistérségek közül egyedül itt nem működik Tourinform iroda). A termál klaszter ugyanakkor mintaértékű kezdeményezés. II.4.2. Vállalkozási szerkezet A törökszentmiklósi kistérség 9 településén összesen 2377 gazdasági szervezet működik. A működő gazdasági szervezetek legnagyobb aránya a kistérségen belül Törökszentmiklós (63 %), Fegyvernek (13 %) és Szajol (8 %) településen jellemző. A legkevesebb vállalkozás Kuncsorbán van, az összes kistérségben működő vállalkozások számához viszonyítva ez megközelítőleg 1 %. A vállalkozási aktivitás (46 db/ezer fő) kevesebb, mint az országos átlag, a megyei kistérségek összehasonlításában a legalacsonyabb. A jogi személyiség nélküli vállalkozások aránya 87 %, melyen belül is az egyéni vállalkozások aránya mondható magasnak (az összes vállalkozás 65 %-a). A foglalkoztatottak számát tekintve az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás 31 %, a főt foglalkoztató kisvállalkozás 2 %, és a főt foglalkoztató középvállalkozás szintén 2 % a kistérségben. A 0 és ismeretlen főt foglalkoztató vállalkozások száma szintén magas (64 %). A vállalkozói szektort így a KKV-k dominanciája jellemzi. A kistérségben működő gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni gazdálkodók közül az egyéni gazdálkodók nagyobb aránya a jellemző. A 41 gazdasági társaság és a 11 szövetkezet mellett 5985 egyéni gazdálkodó tevékenykedik. (13. sz. melléklet: Vállalkozási szerkezet) A kistérségben a szolgáltató szervezetek súlya egyre nő az elmúlt évekhez képest (79 % a közszolgáltatásokkal együtt), míg az ipar (13 %) és a mezőgazdaság (8 %) aránya jóval kisebb. A táji adottságainál fogva jelentős kistérségi agrárágazat csökkenő foglalkoztatása - különösen az agrárjellegű falvakban - nagy szerepet játszik a térség munkaerőpiaci problémáinak alakulásában. Mind az árbevétel mind a foglalkoztatás szempontjából a kistérség települései közül Törökszentmiklós emelkedik ki. Az összes ipari árbevétel több mint 60 százalékát négy közepes- és nagyméretű vállalkozás állítja elő. A meghatározó vállalkozások: a Claas Hungária Kft., a Semecs Kft., Radar Holding Rt. és az Alföldi Gabona Rt. Ezért a törökszentmiklósi baromfifeldolgozás megszűnése után a kistérségi társadalom megélhetését és gazdaságát ért újabb súlyos veszteség ez utóbbi eladása: a Nyíregyházi Gabona Holding részlegeként jelenleg harmadkapacitással működik, a központ Nyíregyházára került. 42

43 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A szolgáltatások magas aránya a foglalkoztatási szerkezetben annak a következménye, hogy a rendszerváltást követően a termelő munkahelyek megszűnésével az önkormányzatok és működtetett intézményeik hangsúlyos, sokszor egyedüli foglalkoztatókká váltak. A tercializálódáson belül kis részt képviselnek a gazdaság dinamikáját jelentő korszerű üzleti szolgáltatások. Az állam és a központi költségvetés szerepe kulcsfontosságú tehát a megroppant gazdaságú kistérség társadalmi működőképességében, az újrakezdés csíráinak kifejlődési lehetőségeiben, és a tápláló kapcsolatok, értékek megtartásában. II.4.3. Összegzés: Relatív pozícióváltozás, gazdasági-társadalmi összefüggések és fejlődési tendenciák Eddig a belső erőforrások elemzését főként a jelen állapot, a mai helyzet, statikus adatok vizsgálata alapján végeztük. A következőkben összehasonlítjuk a VTT által érintett három közép-tiszavidéki (Törökszentmiklósi, Tiszafüredi és a Szolnoki) kistérséget, majd a Törökszentmiklósi kistérség fejlődési tendenciáit követhetjük nyomon, országos összehasonlítás segítségével. A jelenleg vizsgált három Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérség helyzete egymástól is lényegesen eltér. Fekvésük, elérhetőségük kedvező, településszerkezetük kifejezetten alföldies. Tiszafüred kistérsége régtől fogva funkcióhiányos, népességét vesztő, stagnáló vagy visszaeső, jelentős arányú cigánysággal és gyenge iparral rendelkező belső periféria a Tiszának csak a térség északi peremén átjárható balpartján. Szolnok kistérsége egy többékevésbé prosperáló megyeszékhely részben agglomerálódó, erőteljes ipari potenciállal rendelkező körzet. A Törökszentmiklósi kistérség kettejük között képez átmenetet nemcsak a gazdasági, fejlettségi mutatók rangsoraiban, hanem fizikai, földrajzi értelemben is, veszélyeztetett belső kohézió mellett. Az alábbi ábra jól szemlélteti a három kistérség egymáshoz viszonyított fejlettségét, valamint fejlődési tendenciáját: A Közép-Tiszavidéki 3 kistérség jövedelmi pályája, Egy alkosra jutó adóköteles jövedelem (országos átlag = 100) Szolnok Törökszentmiklós Tiszafüred Évek 43

44 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A Törökszntmiklósi kistérség virágkorát a dualizmus évtizedeiben, az ármentesítés után a fellendülő gabonatermelésnek és malomiparnak köszönhetően élte - bár ez is épp csak átlagos fejlettségi viszonyokat jelentett. Az államszocialista időszakban a Törökszentmiklóst is érintő ipartelepítés (pl. Mezőgép- és HM Radar) ellenére a Szolnokhoz közeli, illetve a jó közlekedési helyzetű települések a gyorsan fejlődő Szolnok és Martfű árnyékába kerültek (és ezek munkaerő ellátásában játszottak szerepet), míg a meglehetősen kusza úthálózat mentén elérhető Tiszabő a tőle északra fekvő tiszamenti településekhez hasonlóan periférizálódott, és már a 80-as évek végére cigány többségűvé vált. Az 1990-es rendszerváltás ennek megfelelően a vidéki átlaggal azonos gazdasági aktivitás- (42%) és az átlagnál mintegy 12%-kal alacsonyabb lakossági jövedelemszínvonal közepette köszöntött be, összességében tehát egy, a kistérségi fejlettségi rangsor középső harmadának alján levő körzetbe ben a térség jellegzetessége volt a termelő szektorok az átlagost kicsit meghaladó részesedése (mezőgazdaság: 22%, ipar: 40%), és a helyi szolgáltatások fejletlensége következtében viszonylag alacsony (37%-os) súlyú tercier szektor. E térség is a rendszerváltozás vesztesei közé tartozik. Az 1990-es évek elején gazdasági és jövedelmi pozíciója romlott, s a visszaesés - elsősorban nagyobb foglalkoztatói leépülésének következtében - azóta is folytatódott. A Törökszentmiklósi kistérség így mára a kistérségi mezőny alsó harmadába csúszott. Az egy lakosra jutó adóköteles jövedelem értéke viszonylag egyenletes csökkenés után 2003-ban már csak a vidéki átlag 75%-át érte el (118. a rangsorban). Az aktív keresők aránya 2001-ben csak 30% volt, ami jóval a 35%-os vidéki átlag alatt van, s ez is a kistérségi ranglista 118. helyét jelenti számára. Nem teljesen egyértelmű a munkanélküliség megítélése. A regisztrált munkanélküliek éves népességhez viszonyított aránya az 1992-es 16%-ról az ezredfordulóra 8%-ra csökkent, s azóta itt áll. A többi kistérséghez viszonyítva ugyanakkor épp 1993 és 1998 között kedvezőtlenebb a ráta, azt megelőzően és 1999 óta ugyanakkor csak 20%-kal több a vidéki átlagnál, ami körülbelül a 60. legmagasabb kistérségi adat. A népszámlálás más módszerű, és a lényeget tekintve pontosabb statisztikája azonban 2001-ben abszolút és relatív értelemben is jóval kedvezőtlenebb, 17%-os rátát mutatott az aktív népesség (dolgozók+munkanélküliek) %-ában (a vidéki átlag másfélszerese, a 40. legrosszabb érték). A romló helyzet leglátványosabb elemei kétségtelenül a helyi feldolgozóipar egyes üzemeinek leépüléséhez, bezárásához köthetők. A törökszentmiklósi malom, amely korábban az ország legnagyobb malom- és takarmányüzeme volt, ugyan ma is számottevő gazdasági szereplő, de tevékenységi körét jelentősen szűkítette, s termelése 30%-ra visszaesett. Az ország 1990 előtti egyik legjelentősebb baromfifeldolgozója több átalakulás, tulajdonosváltás után az ezredfordulót követően beszüntette a baromfifeldolgozást, csak kisebb késztermékgyártás folyik. Ugyanekkor építette le termelését a Videoton Holding is az autóipari alkatrészgyártást folytató törökszentmiklósi üzemében. A nagyarányú elbocsátásokkal járó változások, és a szolnoki ipar leépülésének ellenére az ipari foglalkoztatás részaránya a 2001-es népszámláláskor (még) az 1990-eshez hasonlóan magas, 39%-os szinten volt, hiszen más ágazatok veszteségei miatt az arányok megmaradhattak. A stabil cégek közé tartozik a Claas mezőgazdasági gépgyára, a Radar Holding (híradástechnikai gyár) és a hozzájuk hasonlóan az 1999-ben ipari parkká nyilvánított törökszentmiklósi iparterület néhány kisebb üzeme (pl. a Semecs Kft. elektronikai gyára), s mára kifejezetten sikeres, dinamikus középvállalattá nőtte ki magát az 1990 után létrejött Surjány-Hús Kft. 44

45 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója Az országosnál kevésbé, csupán 1/3-ára esett vissza a mezőgazdasági foglalkoztatás a térségben, így még 2001-ben is még 10%-os volt a súlya. A szolgáltató szektor stabilitása, alig 5%-os visszaesése ellenére így ma is kevéssé tercierizáltnak számít a törökszentmiklósi térség foglalkozási szerkezete. A helyi gazdaság tartósan fennálló alkalmazkodási problémáit, fokozódó lemaradását leginkább az igen gyenge vállalkozási aktivitás mutatja. A jelentősebb gazdasági szerepű jogi személyiségű vállalkozások elterjedtsége a 90-es évek közepe óta folyamatosan a vidéki átlag 45%-át éri csak el, amivel alig kistérséget előz meg Törökszentmiklós körzete, s a jogi személyiség nélküli kiscégek sűrűsége is a legelmaradottabb kistérségek szintje - a vidéki átlag szűk kétharmada - körül mozog. A problémákat társadalmi jelzőszámok is érzékeltetik. A vándorlási mérleg alapján a kistérségek alsó ötödébe tartozik a körzet és 2001 között 2%-os népességfogyás származott belőle - csakúgy, mint a lakásépítések dinamikáját tekintve: a 2001-es lakásállománynak csak 5%-a épült 1990 után, s egyelőre az utóbbi évek fellendüléséből is teljesen kimaradt a törökszentmiklósi kistérség. Pedig a lakásminőségi mutatók is alapján is kistérségi rangsor alsó harmadában van a törökszentmiklósi körzet, hiszen az összkomfortos lakások száma (28%)alig több, mint a komfort nélkülieké (26%). A lakosság iskolázottsága az országos átlagnál lényegesen kevésbé javult, így az átlagosan elvégzett osztályszám mutatója alapján a 108.-ról a 123.-ra módosult a kistérség helyezése. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányszámát tekintve (48%) is az utolsó harmadban van a kistérség, a demográfiai mutatók alakulása - öregedési index, természetes szaporodási ráta - pedig a cigány lakosság arányának növekedésére utal. E ténnyel a kistérségi fejlesztési elképzelések kialakításakor feltétlenül számolni kell. A térség, ezen belül Törökszentmiklós városa elsősorban új ipari befektetőktől 12 reméli a fellendülést. Ennek feltételei az ipari hagyományokon és kiépült telephelyeken (ipari park) túl a munkaerő oldaláról is adottak, hiszen a munkaerőmérleg 2001-ben is igen negatív volt (16%-kal több kereső él a kistérségben, mint ahány munkahely van itt, maga Törökszentmiklós egyenlege is éppen hogy csak pozitív). Paradox módon ugyanakkor különösen a térség többi települése számára lenne fontos Törökszentmiklós munkahelyeinek szaporodása, hiszen a város lakói számára a 20 percen belül elérhető Szolnok - hosszabb távon erősen valószínűsíthető - dinamizálódása is megoldást jelenthet. Bármelyik forgatókönyv is valósulna meg, a térség 1990 előtti pozíciójának visszaszerzése viszonylag gyorsan lehetséges lenne. A nagyobb elmozdulásra azonban a térség adottságainak ismeretében minimális esély van. Egyre nagyobb és sürgetőbb kihívásnak tűnik a térség perifériáján levő - 70%-ban cigányok lakta - és a 2000-es árvíz nyomán infrastrukturálisan is megroppant Tiszabő sorsának kezelése. 12 Indul az autókábel köteg gyártás fő betanításával 45

46 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója II.5. Infrastruktúra A kistérség a gazdaság versenyképességét, környezeti állapotát és az itt élők életkörülményeit jelentősen meghatározzák az infrastrukturális rendszerek. A fejezet a közlekedés és a megközelíthetőség, a települések infrastruktúráját (14. sz. melléklet: Települési infrastruktúra) és lakások állapotát mutatja be. II.5.1. Térségi közlekedési kapcsolatok, elérhetőség A Törökszentmiklósi kistérség földrajzilag a Nagykunságon, közigazgatásilag Kelet- Magyarország közepén, az Észak-Alföldi Régió nyugati oldalán, Jász-Nagykun-Szolnok megye közepén, közlekedés földrajzilag a 4. sz. és a 46. sz. főutak és a Budapest- Hatvan/Cegléd-Miskolc/Szajol-Nyíregyháza-Záhony és a Budapest-Szolnok-Szajol- Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalak találkozásánál fekszik. Északon a Tiszafüredi, keleten a Karcagi, délen a Kunszentmártoni és Mezőtúri, nyugaton a Szolnoki kistérséggel határos. II Nagytérségi elérhetőség A vizsgált kistérség nagytérségi elérését tekintve közúti Helsinki tranzit folyosó nem érinti a területet, így nemzetközi közlekedési folyosóként csak a TINA-hálózat részét képező keletnyugati irányú 4. sz. elsőrendű főút metszi. A 4. sz. főút 2x1 sávos kialakításán és a teherforgalom okozta balesetveszélyen, valamint az útminőség okozta lassúbb elérésen a 4.sz. főút négynyomúsítása és a településeket elkerülő szakaszok kiépítése segít, de az M8 gyorsforgalmi út meghosszabbításaként az M4 gyorsforgalmi út megépítése lesz hosszú távon a megoldás. A 4. sz. főútba északról a 34. sz. főút, délről a 46. sz. főút csatlakozik. A kistérség észak-nyugati részén a Tisza elvágó hatása érvényesül, így ebben az irányban a kistérség elérése a Nagykörű-Fegyvernek kompon keresztül lehetséges, távlatban a Jászság- Kunság térségi jelentőségű mellékút megépülése jelenthet megoldást. A Törökszentmiklósi kistérség észak-nyugati oldalát a Tisza határolja, azon átkelési lehetőség a térségen belül csak a fent említett kompon vagy a kistérségen kívül a szolnoki és kiskörei hídon van. A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. Az autóbuszos közlekedés szerepe jelentősebb, a vasút csak a nyíregyházi, debreceni, budapesti és a Budapesten áthaladó nagytávolsági utazások területén számottevő, azoknál is a gyors, tiszta, komfortos Intercity járatok kihasználtak kellőképpen. A vasút hálózatsűrűsége Magyarországon az európai átlagnál kedvezőbb, de a vasúti létesítmények és szerelvények állapota nem megfelelő. A Törökszentmiklósi kistérség a nemzetközi V. (Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov) tranzitfolyosónak megfelelő Budapest-Hatvan/Cegléd-Miskolc/Szajol-Nyíregyháza-Záhony kétvágányú, villamosított nemzetközi vasúti fővonalon fekszik. A térség életében még szerepet játszik a Budapest-Szolnok-Szajol-Békéscsaba-Lőkösháza villamosított, kétvágányú, nemzetközi vasúti fővonal és a Tiszatenyő-Makó egyéb vasúti fővonal is, amelyek a terület délről történő megközelítését segítik. A nemzetközi autóbuszok közül a naponta 2-4 alkalommal járó Budapest-Szolnok-Debrecen- Ártánd-Oradea-Sighisoara járat a Törökszentmiklósi kistérségen keresztül halad, arra felszállási lehetőség Szolnokon van. 46

47 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A vizsgált területen áthaladó távolsági autóbuszjáratokra Törökszentmiklóson és Szajolon van felszállási lehetőség és többek között Budapest, Szolnok, Miskolc, Eger, Szeghalom, Gyula, Kunhegyes, Tiszafüred és Mezőkövesd elérését teszik lehetővé. Az autóbuszjáratok a terület északról történő megközelítését is segítik. Kengyelről, Örményesről, Tiszatenyőről Szolnok közvetlen autóbuszos elérése nem megoldott. A 120 km-re fekvő főváros leggyorsabb elérése gépkocsival a 4. sz. főút - M5 gyorsforgalmi út vonalon 1 óra 50 perc, autóbusszal 2 óra 25 perc, vonattal 1 óra 35 perc. Közvetlen vonat naponta több mint 17-szer indul Szolnokról Budapestre és viszont, közvetlen autóbusz csak egyszer. A 110 km-re fekvő régióközpont, Debrecen leggyorsabb elérése gépkocsival a 4. sz. főúton 1 óra 40 perc, vonattal 1 óra 10 perc. Közvetlen vonat naponta több mint 20-szor indul Szolnokról Debrecenbe, közvetlen autóbusz azonban nem jár. A 22 km-re fekvő megyeszékhely leggyorsabb elérése gépkocsival a 4. sz. főúton 25 perc, autóbusszal 20 perc, vonattal 15 perc. Közvetlen vonat naponta 15-ször indul Törökszentmiklósról Szolnokra és viszont, közvetlen autóbusz több mint 40-szer. A szomszédos kistérségek közül a Tiszafüredi kistérség felé a Fegyvernek-Tiszafüred út fejlesztendő, a Szolnoki és Kunszentmártoni kistérségek felé, pedig a Szolnok-Kengyel-Kétpó összekötés kiépítendő. II Belső közlekedési kapcsolatok A vidéki térségek életesélye szempontjából szerepe van a főutakhoz, központokhoz és egymáshoz kapcsolódás lehetőségének, minőségének. A kistérség belső kapcsolatait vizsgálva (12. térkép: Közlekedés) elmondható, hogy Törökszentmiklós központú sugaras útszerkezettel bír, ahol a sugár irányú utakon ülnek a kistérség települései. Kuncsorba, Örményes és Tiszabő kivételt képez, mert nem közvetlenül a sugarakon helyezkednek el. A fent leírt egyközpontú szerkezet előny a kistérségközpont elérése szempontjából, de hátrány a települések együttműködésében. A Törökszentmiklósról induló sugarakra merőleges átkötés a Fegyvernek Örményes-Kuncsorba útvonal, hasonló megoldás lenne szükséges a Tiszapüspöki-Fegyvernek, Tiszapüspöki-Szajol-Tiszatenyő és a Kuncsorba-Kétpó-Kengyel útvonalakon is. A Tiszával párhuzamosan haladó utak kiegészítésére is megoldást jelent a Fegyvernek-Tiszapüspöki-Szajol útvonal kiépítése. Zsákhelyzetű település Tiszabő és Tiszapüspöki. Központi fekvéséből és a hozzáfutó utak elhelyezkedéséből adódóan a kistérségközpont, Törökszentmiklós jól megközelíthető a kistérségből. Gépkocsival legfeljebb 30 perc alatt a kistérség minden településéből a kistérségi központba lehet jutni, de 3 településből 15 perc is elegendő. Az elérhetőséget befolyásolja az utak forgalma, amiről a Törökszentmiklósi kistérségben elmondható, hogy a 4. sz. és 46. sz főutak törökszentmiklósi belterületi szakaszán igen nagy, 10-20ezer E/nap forgalmat regisztráltak az ÁKMI-ban készült évi forgalmi táblázatok. A 34. sz. főúton és a kistérségben fontos Fegyvernek-Tiszafüred mellékúton nagyobb a forgalom 3000E/nap-nál, a többi úton nem éri el azt. Az 1500E/nap értéknél nagyobb forgalommal bíró utak mentén javasolt kerékpárút kialakítása, ami a hivatás forgalmú és a turisztikai célú kerékpározást is biztonságosan szolgálja. A fent említett forgalmas utakon 47

48 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója kívül a Törökszentmiklós-Martfű út forgalma haladja meg az 1500E/nap értéket. Kerékpárutak jelenleg Tiszafüred belterületén és a Tisza gátjának abádszalóki szakaszán találhatók. Az elérési időt a forgalom és a kiépítettség mellett jelentősen befolyásolja az utak minősége is. A kistérség 45 km országos főúttal rendelkezik, ennek kopórétege átlagosan 17 éves, a kistérségen lévő 81 km hosszú országos mellékút kopórétegének átlagos kora 25 év. Az ÁKMI útminőségi adatai alapján (2003.) a főutakról elmondható, hogy az átlagos burkolat állapota nem megfelelő, egyenetlensége megfelelő, felszíni vízelvezetése még megfelelő, teherbírása megfelelő, a mellékutak átlagos burkolat állapota nem megfelelő, egyenetlensége tűrhető, felszíni vízelvezetése a legtöbb helyen nem működik, teherbírása tűrhető. A belterületi önkormányzati utak burkoltsága menetbiztonsági és településképi szempontból is fontos. A vizsgált kistérségben a burkolt belterületi utak aránya változatos képet mutat, néhol az országos (67%) és megyei átlagot (61%) is meghaladja, néhol a 15%-ot sem éri el. A mezőgazdasági utak kiépítettségi aránya alacsony. A Törökszentmiklósi kistérség gépkocsi ellátottsága (163 gépkocsi/ezerfő) jóval a vidéki átlag (257gk/ezerfő) alatt marad, a települések felében a megyei átlagot (202gk/ezerfő) megközelíti, de 3 településen a 150gk/ezerfő értéket, Tiszabő a 100gk/ezerfő értéket sem éri el. Az alacsony ellátottsági szint sajnálatos módon alacsony gazdasági szintet jelez, de a tömegközlekedés igénybevételének, a környezetvédelemnek kedvez. Autóbuszos tömegközlekedést igénybe véve a kistérség településeiből Törökszentmiklósra jutáshoz legfeljebb 45 percre van szükség (2 településnek 15 perc, 4-nek 30 perc, 2-nek 45 perc elegendő). Vonattal csak Fegyvernekről, Örményesről, Szajolról lehet közvetlenül Törökszentmiklóst elérni. A kistérség 9 településéből 3 nem rendelkezik menetrend szerinti vasúti közlekedéssel működő vasútállomással. A vasútállomások, autóbusz megállók és pályaudvarok a területre érkező turisták első benyomásainak egyike, így ezek esztétikus kialakítása lenne szükséges. II Települési infrastruktúra II Épített környezeti adottságok A kistérség települései árpádkori eredetűek, ám döntő többségük a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes az elnéptelenedett pusztákon kialakított majorsági birtokokból, tanyákból szerveződött településsé a XIX-XX. században. Az elnéptelendett Tenyő középkori kolostor és település nem népesült be újra, a mai Tiszatenyő a XX. századi földreformnak köszönheti létrejöttét. A Tisza parti települések és Törökszentmiklós városa a honfoglalás óta lakottak. A régi majorsági tanyabirtokoknak köszönhetően a települések többsége udvaros telkekből áll, Kuncsorbán és Örményesen még ma is számos külterületi tanyával találkozhatunk. A műemlékállomány nagy része egyházi jellegű (templom, parókia, szobor, síremlék), kiemelkedő országos jelentőségű műemlék a Fegyverneki pusztatorony, a Kengyeli Bagimajor szélmalom és a Törökszentmiklósi Almássy kastély. A műemlékek többsége közepes, 48

49 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója illetve gyenge műszaki állapotú, felújításra szorul. A műemlék épületek egy részénél a hasznosítás, az épületben lévő funkció nem megfelelő. Felmérést igényelnek a települések egyedi tájértékei, amelyek szakrális, gazdasági, természetközi értékek lehetnek, és amelyek a hagyományos falusi életforma emlékeit őrzik. II Lakásállomány Kistérségi szinten a lakott lakások arányának átlaga 93 %, a három - VTT által érintett - Jász- Nagykun-Szolnok megyei kistérség közül a legmagasabb. Az átlagnál alacsonyabb érték 9 településből 4-ben tapasztalható, de ott is az átlag-közeli tartományban.(15. sz. melléklet: Lakásállomány) A meleg folyóvízzel, illetve vízöblítéses WC-vel rendelkező lakások aránya hasonló színvonalon van a Tiszafüredi kistérségével, annál egy árnyalattal jobb (75 % ill. 70 %). A 9 településből viszont 5-ben még ennél is rosszabb a helyzet. A legrosszabb állapotok Tiszabőn vannak. Itt a lakások közel felében nem folyik melegvíz, és több mint 60 %-ában nincs vízöblítéses WC. Mindössze három településen (Törökszentmiklóson, Szajolon és Örményesen) jobb a helyzet a térségi átlagnál. A fenti tények olyan alapvetően hiányos komfortossági feltételekről árulkodnak, ami a 21. században megdöbbentő. A vízellátottság átlagosan 80 %, csatornázottság 20 %, gázbekötések aránya 65 %. A vízellátásban 9-ből 6 községben rosszabb a helyzet az átlagosnál, 7 településen egyáltalán nincs csatornahálózat. Vezetékes gáz mindössze 1 településen hiányzik (Tiszabő), viszont 5- ben rosszabb az arány a térségi átlagnál. Ilyen értelemben Tiszabőn a legrosszabb a lakások közműellátottsága - ami egyéb mutatói alapján várható is volt - pedig itt épült Törökszentmiklós és Fegyvernek után a legutóbbi két népszámlálás között a legtöbb lakás, és a II. világháború után épült lakásoknak a negyede. II Ivóvízellátás A kistérségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 90 % feletti, kivéve Tiszatenyőt (82 %) és Kuncsorbát (78%). A hálózatba be nem kötött lakások közkifolyóról ellátottak. Az ivóvízellátó rendszer állapota közepes, sok helyen cserére szorulnak a vezetékek. Általános probléma az ivóvíz keménysége, ami Törökszentmiklóson többszöröse a megengedettnek. Tiszabő ivóvize arzénos, a vízműre felszerelt arzénmenesítő működése instabil. A kistérség minden településén fluór tartalom igen alacsony mértékben fordul elő. A jód optimális mennyisége 100 mikrogramm/l, ezzel szemben lényegesen nagyobb mennyiségben mutatható ki Törökszentmiklóson, Fegyverneken, Örményesen és Tiszabőn. Tiszabőn 28 millió Ft-os beruházás keretében új kutat fúrtak 2002-ben. II Szennyvízkezelés A kistérségben három szennyvíztisztító telep van ezek közül a törökszentmiklósi 1990 előtti, a tiszabői és a fegyverneki 1990 után épült. A szennyvíztisztító telepek 43%-os leterheltségűek, ennek oka a szennyvízcsatorna hálózatra rákötött lakások alacsony száma. A tiszabői tisztító telep a település csatornázatlansága miatt évek óta részlegesen üzemel, szippantóval hordanak rá. 49

50 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A törökszentmiklósi szennyvíztisztító telep közepes terhelésű eleven iszapos (totáloxidációs) rendszerű. A teleppel szemben támasztott minőségi követelmények szerint II kategóriájú, amelyhez igen szigorú előírások tartoznak. Ezeknek az előírásoknak a telep nem tud megfelelni. A megoldás a telep fejlesztése lenne, foszfor és nitrátmentesítő valamint komposztáló létesítésével, a rekonstrukcióban a telep kapacitásbővítése is helyet kaphatna korszerűsítéssel együtt. A törökszentmiklósi szennyvíztisztító telep korszerűsítésének 3,6 milliárdos beruházása jelenleg folyamatban van (70-80% készültség, próbaüzem), a szennyvízhálózat kiépítése 35-40% készültségű, augusztus végéig kell átadni. Jelenleg a kistérség két településén (Törökszentmiklós, Szajol) van csatornahálózat. Törökszentmiklóson a háztartások 40 %-a csatlakozott rá a hálózatra, a szennyvizet a város tisztítója fogadja. Szajolon a háztartások 67 %-a van rákötve a csatornahálózatra, ami a szolnoki tisztítóműbe érkezik. A településeken keletkezett folyékony szennyvizek a Törökszentmiklósi és a Fegyverneki tisztítóba kerülnek. A megyei szennyvíz csatornázási és szennyvíztisztítási keretterv szerint Kuncsorbán, Örményesen és Tiszapüspökiben külön-külön épülne szennyvíztisztító telep, azonban Kuncsorba és Örményes települések közös telep létesítését tervezik, és tekintettel arra, hogy együttesen sem érik el a 2000 főt, ez a hagyományos módon nem oldható meg. A keretterv szerint Tiszatenyő és Kengyel szennyvize a közösen épített szennyvíztisztítóba kerülne. II Energiagazdálkodás A kistérség valamennyi településén csaknem 100 százalékos a villamos energia ellátottság. Ellátottsági hiány Törökszentmiklós-Kétpó-Kuncsorba közigazgatási határainak találkozásánál elterülő tanyákon fordul elő. A vezetékes gáz ellátás Tiszabőt kivéve minden településen kiépült, így a gázzal ellátott települések aránya 90 %-os a kistérségben. Míg a villamos energiát fogyasztó háztartások száma folyamatos, kismértékű gyarapodást mutat, addig a gázhálózat kiépítését követően a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma települési és térségi szinten egyaránt exponenciálisan nő. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony, annak ellenére, hogy ezen energiaforrásokból a térség jelentős készlettel rendelkezik. Lehetőség rejlik a biomassza energia előállításában, felhasználásában. A nap illetve a szélenergia hasznosítása az éghajlati adottságok miatt inkább csak kiegészítő energiaforrásként vehető figyelembe. Az energiaellátás jelenleg is a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. II Hulladékgazdálkodás A hulladékgyűjtés jelenleg minden településen megoldott, az elhelyezés mindenhol műszaki védelem nélküli lerakókba történik. A kistérség településeinek hulladékát a jövőben a Kétpó térségében megépülő nagytérségi kommunális hulladéklerakó fogadja. A beruházás részeként a közeljövőben sor kerül a települések felhagyott hulladéklerakóinak rekultivációjára is. 50

51 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A településeken keletkezett veszélyes hulladékok ártalmatlanításának módja megoldott: a növényi és állati eredetű hulladékok egy része dögkutakba történő lerakással valósul meg, a többi az ÁTEV Rt. fehérje feldolgozó üzemeiben kerül feldolgozásra, az ásványi eredetű hulladékok az Aszód-galgamácsai veszélyes hulladéklerakó telepen lerakással, valamint a dorogi veszélyeshulladék-égetőműben égetéssel kerülnek ártalmatlanításra, kémiai átalakításból származó hulladékok egy része az Aszód-galgamácsai telepre, valamint a dorogi veszélyeshulladék-égetőműbe kerül, a fáradt olaj jelentős része pedig a MOL Rt. százhalombattai és komáromi olajfinomítójában hasznosul (újrafinomítás), egészségügyi intézmények hulladékai a dorogi veszélyeshulladék-égetőműbe kerülnek ártalmatlanításra. 51

52 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója II.6. Intézményrendszer A kistérségi integrált program megvalósításának sikere - a Tisza-mente integrált koncepciójában és a program V. prioritásában szereplő intézményrendszer ki/megalakulásán túl - nagyban függ a kistérségi forrásbevonó, koordináló szereplőkön. A területfejlesztés kistérségi intézményrendszere az 1997-ben alakult Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás. A társulás létrehozásának céljai: A társult települések önkormányzatainak sajátos, a kistérség helyzetéből adódó érdekeinek egységes képviselete, érvényre juttatása, összehangolt, a térség érdekeit szolgáló pályázati programok kidolgozása, Az együttműködésben rejlő lehetőségek (vonalas infrastruktúra, környezetvédelmi programok) kiaknázásának biztosítása, a kistérség speciális problémái feltárásának, gondok megoldásának koordinálása, Az önkormányzati, lakossági, vállalkozói kezdeményezések feltárása, a megvalósításhoz a kistérség anyagi erőfeszítéseinek összefogása, A kistérségi gazdaság növelése, a jövedelemtermelő képesség feltételei megteremtésének szélesebb körben való előkészítése, a feladatok megismertetése tanácsadással, koordinálással, A kistérség fejlesztési stratégiájának kialakítása, a területi lehetőségek és a vállalkozási igények kielégítése, A kistérségi stratégiai célok és lehetőségek ismeretében tőkés társ keresése, a külső befektetők fogadása, támogatása, pályázati és egyéb ajánlati lehetőségek elérésében, Az információ áramlás szervezése, a kistérségek közötti információ csere biztosítása. A megkérdezett interjúalanyok úgy látják, hogy jelen körülmények között a kistérség információ gyűjtésben, kommunikációban, összehangolásban, koordinációban egyeztetési fórumként képes szerepet vállalni. A társulás működési költségeit a települések tagdíjbefizetéséből (65 Ft/év/lakos) és ritkán, a minisztériumok fenntartási hozzájárulásából fizetik. A társulás mellett működő munkaszervezet 1 fő térség-menedzsert alkalmaz, agrárközgazdász végzettséggel és minimális angol nyelvismerettel, aki mellett 1 fő adminisztrátor dolgozik közgazdasági érettségivel és középfokú számítástechnikai ismeretekkel. A munkaügyi központon keresztül Törökszentmiklós és Tiszapüspöki további menedzsereket foglalkoztat. A rendelkezésre álló irodai infrastruktúra - 3 számítógép-konfigurációval, Internet hozzáféréssel és két telefonvonallal - jónak mondható. A menedzser feladatai: Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetét, adottságait. Kidolgozza a vidékfejlesztés komplex gazdaságfejlesztési programját, vizsgálja és feltárja a megvalósítás és pályázati lehetőségeket. Előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális fejlesztésekhez, pályázatokhoz. Keresi a kistérség illeszkedési pontjait, kifogást terjeszt elő. Javítja az együttműködési kézséget, partnerségi kapcsolatokat intézményekkel, főhatóságokkal, szervezetekkel. Esetenként megállapodásokat köt. 52

53 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója Pénzügyi és finanszírozási terveket készít a fejlesztésekhez, segíti a pályázatírást és információáramlást, adatbázisokat kezel és képez. Részt vesz a kötelező továbbképzéseken, tanfolyamokon, feltárja a helyi fejlesztési forráslehetőségeket, feltárja azok összevonási-integrálási lehetőségét. A társulás tervezési dokumentumairól a II., kapcsolódási pontok címet viselő fejezetben szóltunk. Egyéb, pályázatokon nyert támogatási tevékenységek: Egységes arculati elemeket tartalmazó marketing kiadvány Speciális oktatási program kockázati csoportok számára Piac-orientált képzés-átképzési program a térségben Térségi agrármarketing kiállítás mezőgazdasági élelmiszeripari és ipari vállalatok számára Turisztikai szálláshelybővítés Törökszentmiklós termál strandon Ipari Park bővítés megvalósíthatósági tanulmánya Ipari Park terület és infrastruktúra bővítése Működési feltételek javítása Híradás- és számítástechnikai eszközök fejlesztése Önkormányzati területfejlesztési társulások működési feltételeinek javítása Regionális intézményrendszer információ fejlesztése Kistérségi modellprogram (szervezeti, működési) A kistérségi társulás kapcsolatrendszere a kistérség határain belül a következőképpen alakul: A partnerek felsorolása Az együttműködés tartalma Az együttműködés intenzitása Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Törökszentmiklósi Kirendeltsége Vállalkozás fejlesztés, munkahely megtartás, bővítés Rendszeres, jó információ csere Falugazdász hálózat Agrár-szerkezet átalakítás Rendszeres, jó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Információ csere, közös Elfogadható rendezvények Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Iparkamara Információ csere, közös rendezvények Kistérség részéről egyoldalú Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Komplex vidék- és területfejlesztés Rendszeres, jó Területfejlesztési Tanács Társ kistérségek Komplex vidék- és területfejlesztés Kölcsönös-elfogadható Népfőiskola Civil és társadalmi szervezetek Elfogadható összefogása Kistérségi vállalkozók Pályázat, fejlesztés Elfogadható Kistérségi civil szervezetek, alapítványok Gazdasági-társadalmi Kistérség részéről egyoldalú 53

54 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója A kistérség határain kívül: A partnerek felsorolása Az együttműködés tartalma Az együttműködés intenzitása REVI (Debrecen) Agrár-vidékfejlesztési régió Zömében a kistérség részéről egyoldalú Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Komplex fejlesztés-tervezés Nem partnerségi Ügynökség (Debrecen) Minisztériumok Térség-szakirányú fejlesztés Rendszertelen, jelentés orientált Egyetemek, főiskolák Humán fejlesztés Nem minősíthető, gyakornok küldésben, szakdolgozat írás segítésében kimerül Fontos marketing eszközként a kistérségi társulásnak önálló internetes honlapja van, ahol a társulásról és a kistérséget alkotó településekről tematikus információk találhatók. A honlap létrehozása példa értékű, bár frissítése és további tartalmakkal való feltöltése indokolt. Megalakult és működik a Kistérségi Fejlesztési Tanács a kistérségben, tehát érezhetőek már a partnerség jelei, hiszen a tanácsban már nem csak a polgármesterek vesznek részt. Hiányolják a valódi, tényleges reformot, a kistérségek, a NUTS IV-es szint megerősítését és a tanács működési támogatását. A többcélú kistérségi társulás létrehozásától elzárkóznak. Úgy látják, hogy a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Belügyminisztérium között nincs egyetértés a fejlesztési elképzelésekben. A kistérségi 5-7 éves gazdaságfejlesztési program és kistérségi modellprogram keretében kidolgozták a Megvalósító Szervezet feladatait és költségvetését, az intézményrendszer továbbfejlesztésére vonatkozóan vannak javaslatok a vállalkozásfejlesztési programban is. 54

55 A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója III. Koncepció A Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja a helyzetelemzést követően (előkészítő fázis), a javaslattevő fázisba került, azaz aktuálissá vált a közép- és hosszútávon legkedvezőbb fejlesztési irányok részletes kidolgozása, a fejlődéshez szükséges feltételek meghatározása. A koncepció megalkotása a következő elvek és sorrend mentén történt. A kistérség belső adottságait (erősség, gyengeség) és a külső meghatározottságait (lehetőség, veszély), valamint a köztük lévő kapcsolatot, a bennük rejlő fejlesztési lehetőségeket, a szükségleteket foglalja össze - a műhelymunka keretében kialakított SWOT - analízis. Az elemzés összekapcsolja a helyzetelemzést a célok, prioritások rendszerével, egyúttal összefoglal és súlyoz, komoly segítséget nyújt a megállapítások szelektálásában és rendszerezésében, a főbb jellemzőket kiemelő leírás egyúttal a kistérség diagnózisa. A SWOT-táblázat belső celláinak kitöltését követően, az alábbi rendszerben állítottuk össze a kistérségi integrált program célpiramisát: jövőkép, átfogó célok, prioritások, specifikus célok, intézkedések. A jövőkép szlogenszerű megfogalmazása után kerültek meghatározásra - a fejlesztésben érintett minden szereplő számára iránymutatásul szolgáló - átfogó célok. Az integrált program kapcsán három prioritást határoztunk meg. A prioritások tovább bonthatók rövid- és középtávú célokra, melyek megvalósítását az intézkedések segítik. A munka későbbi szakaszában - programozás során - a prioritások és az intézkedések egységes szerkezetű adatlapokon kerülnek kifejtésre, részletes meghatározásra. A jövőkép hosszú távon értelmezhető állapotelemzés. Egy valószínűsített kívánatos és egyben lehetséges jövőt ábrázol. A kistérségi integrált program megvalósításának kulcsa: a hatékony, a változásokra sikerrel reagáló és alkalmazkodóképes intézményrendszer. Ennek megfelelően a jelenlegi kistérségi intézményrendszer továbbfejlesztésére is javaslatot teszünk. A koncepciót a program sikeres megvalósítása esetén bekövetkező társadalmi, gazdasági, környezeti hatások bemutatása, a kiegyenlített, harmonikus fejlődést ígérő, integrált területfejlesztés, vidékfejlesztés és környezetgazdálkodás forgatókönyve, illetve a program figyelmen kívül hagyása, sikertelensége esetén - mintegy figyelmeztetésül - a várható fejlődési ütemnek a kívánalmaktól való elmaradását, a leszakadás fokozódását előrevetítő a rendszerszemlélet és az együttműködés hiányát fenntartó, a helyi adottságokat és szerepeket figyelmen kívül hagyó, negatív forgatókönyv zárja. III.1. SWOT-analízis 55

56 Erősség Gyengeség SWOT-analízis Törökszentmiklósi kistérség o Törökszentmiklós-Martfű-Szolnok-vonzástérség tagja o Örményesi gazdasági-társadalmi együttműködési modell o Tisza, holtágak meglévő természeti értékei, őshonos erdők térhódítása, termálvízkincs o Nagy arányban jó minőségű termőföldek ( ha), jó öntözési lehetőséggel o Biotermék előállítás, biogazdálkodás, oktatás o Ipari park, vállalkozásra alkalmas telephelyek szabad kapacitása, a szajoli logisztikai lehetőség o Műemlékek, helyi jelentőségű épített környezeti elemek o Közlekedési főtengelyek megléte o Törökszentmiklós a fejlesztési együttes leggyengébb láncszeme o Társadalmi szegregáció növekedése o A piaci igényekhez igazodó, gyakorlati képzések hiánya, negatív munkaerőmérleg o A civil társadalom fejletlensége, közösségek, identitástudat hiánya o Az életre valóság, az adaptációs és alkalmazkodó képesség hiánya o A szociális és egészségügyi rendszer területi egyenlőtlenségei o Alacsony erdősültség, szétaprózódott erdőterületek o Szegényes ökológiai hálózat, monokulturás táj o Elaprózódott birtokszerkezet, tulajdonviszonyok rendezetlensége o A tájkutatás bázisa hiányzik o Aktivitás, a vállalkozások tőke- és forráshiánya o Az elérhetőség problémái, kapcsolati hiányok o Ár és belvízvédelmi rendszer hiányosságai o A víziközműellátás hiányosságai Az információs fejlődésre várakozás Lehetőség (Külső pozitív adottság) Lehetőség-erősség stratégiák Lehetőség-gyengeség stratégiák o Munkamegosztás, együttműködés o A térségi és települési munkamegosztás és o Komplex infrastrukturális és árvízvédelmi fejlesztés o Társadalmi integráció o Az oktatás és a foglalkoztatási lehetőségek közötti kapcsolat megteremtése, az oktatási rendszer megújítása o A szociális és egészségügyi ellátás kiegyenlítettségének biztosítása o Támogatási rendszerek kihasználása o A VTT fejlesztési irányainak következetes betartása o A táji adottságokhoz igazodó gazdasági technológiák, képzések, infrastruktúra adaptálásának lehetősége, identitástudat erősítése o A turizmus fellendülő ágazatainak fejlesztése o A földhasználat váltással megalapozott termelőközösségek illesztése az EUtámogatási rendszerhez o Úthálózat fejlődése o Megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása o Info-kommunikációs technológiák terjedése o Felnőttképzés együttműködés megújítása o Környezetkímélő, bio gazdálkodás elterjesztése, piacképes termékszerkezet kialakítása o Tudatos, összehangolt turisztikai fejlesztések indítása o Kistelepülések infrastruktúrájának javítása alternatív, környezetkímélő technológiákkal o Szerepvállalás a kisebbségek befogadásának és beillesztésének elősegítésében o Gyakorlatorientált és a környezettudatos gazdálkodás képzési feltételeinek megteremtése o A helyi értékekre és igényekre építő, rugalmas és elérhető oktatási modellek kialakítása o A digitális szakadék szűkítése o Az oktatás-nevelés kistérségi rendszerének újragondolása o A szociális és egészségügyi hálózat meggyökeresítése o Az adott hely sajátosságaihoz igazodó, változatos földhasználati módok kialakítása o Mikro-kis- és középvállalkozások elindulásának, megerősödésének segítése o A táji, kistérségi identitástudat fejlesztése A tájtermesztés megalapozása Veszély (külső negatív adottság) Veszély-erősség stratégák Veszély-gyengeség stratégiák o VTT árvízvédelmi koncepcióvá degradálódása o Vízháztartás felborulása o Települések értékeinek, múltjának eltűnése o Autópálya centrikus közlekedéspolitika, kedvezőtlen finanszírozási lehetőségek o A természeti és társadalmi örökségek megóvása és fenntartható használatának fejlesztése o Termelési, feldolgozási és értékesítési integrációk, szövetkezések és vertikum kialakítása, megerősítése o Az ökológiai kiegyenlítő felületek hálózatos fejlesztése o Civil szerveződések és a közösségfejlesztés segítése o Belső közlekedési kapcsolatjavítás 56

57 o Közöny, kilátástalanság, fásultság o Együttműködés hiánya o A vállalkozások rendszerbe szerveződésének elősegítése 57

58 III.2. Célpiramis JÖVŐKÉP A táj, a gazda(g)ság és a társadalom harmóniájának kistérsége ÁTFOGÓ CÉLOK A táj és a társadalom harmonikus együttműködése érdekében élhető és vonzó környezet, környezettudatos, integrált és versenyképes gazdaság működtetése Kistérségi külső és belső kiegyensúlyozó szerep, helyi kötődés- és kohézió együttes fejlesztése PRIORITÁSOK I. Élhető, vonzó környezet kialakítása SPECIFIKUS CÉLOK I.1. Az életkörülmények javítását szolgáló infrastruktúra fejlesztése II. A helyi kötődés és kohézió erősítése II.1. Kötődést segítő közösségfejlesztés, együttműködés megújítása III. Környezettudatos, integrált, versenyképes gazdaság fejlesztése III.1. A mezőgazdasági versenyképesség helyreállítása és megerősítése INTÉZKEDÉSEK I.1.1. Komplex infrastrukturális és árvízvédelmi fejlesztés I.1.2. A kistelepülések infrastuktúrájának javítása alternatív, környezetkímélő technológiákkal I.1.3. Belső közlekedési kapcsolatjavítás SPECIFIKUS CÉLOK I.2 A táji alkalmazkodás segítése és az értékek védelme INTÉZKEDÉSEK I.2.1. A természeti és társadalmi örökségek megóvása és fenntartható használatának ösztönzése I.2.2. Az ökológiai kiegyenlítő felületek hálózatos fejlesztése II.1.1. A térségi és települési munkamegosztás és együttműködés megújítása II.1.2. Szerepvállalás a kisebbségek befogadásának és beilleszkedésének elősegítésében II.1.3. A szociális és egészségügyi hálózat meggyökeresítése II.1.4. Civil szerveződések és a közösségfejlesztés segítése II.1.5. A táji, kistérségi identitástudat fejlesztése II.2. A társadalmi, gazdasági kompetenciák fejlesztése II.2.1. Az oktatás-nevelés kistérségi rendszerének újragondolása II.2.2. Gyakorlatorientált és a környezettudatos gazdálkodás komplex képzési feltételeinek megteremtése II.2.3. A helyi értékekre és igényekre építő, rugalmas és elérhető oktatási modellek kialakítása II A digitális szakadék szűkítése III.1.1. Az adott hely sajátosságaihoz igazodó, változatos földhasználati módok kialakítása III.1.2. Környezetkímélő, bio gazdálkodás elterjesztése, piacképes termékszerkezet kialakítása III.1.3. Termelési, feldolgozási és értékesítési integrációk, szövetkezések és vertikum kialakítása, megerősítése III.2. Az ipar és turizmus foglalkoztatási szerepének erősítése III.2.1. Mikro- kis- és középvállalkozások elindulásának, megerősödésének segítése III.2.2. A vállalkozások rendszerbe szerveződésének elősegítése III.2.3. Tudatos, összehangolt turisztikai fejlesztések indítása 58

59 III.3. Jövőkép A Törökszentmiklósi kistérség legfőbb küldetése, hogy váljon a A táj, a gazda(g)ság és a társadalom harmóniájának kistérségévé ahol környezetkímélő gazdálkodás segíti a kedvező termőhelyi adottságok megőrzését, a táji adottságokhoz igazodik a több lábon álló gazdaság, a termelési- és termékszerkezet, a képzési háttér, az idegenforgalmi struktúra, az együttműködés és integráció segíti a jövedelemtermelő képesség fokozását, a helyi multiplikáció megteremtését, fontosnak tartják a kohézió és a társadalmi szervezettség erősítését, a veszteségek után talpraállást, a hátrányos helyzetű csoportokról való gondoskodást, az értékes örökség megőrzését, ösztönzik a környezetbarát fejlesztéseket, bővülnek és javulnak a külső és a belső infrastrukturális feltételek, figyelemmel vannak a települések eltérő fejlesztési igényeire és lehetőségeire, nagyobb térségekben gondolkodnak amelynek együttese azt eredményezi, hogy megvalósul a fenntartható terület- és vidékfejlesztés vagyis a táj, társadalom és gazdaság harmóniája 59

60 III.4. A megvalósítást segítő intézményrendszer Napjainkban egyre erősebben jelentkezik a szubszidiaritás érvényesülésének és érvényesítésének követelménye, ami azt jelenti, hogy a helyben jelentkező igények, szükségletek kielégítése, megoldása a lehető legközelebbi szinten történjen. Ez egyben a kistérségi, NUTS IV. szint tényleges elismerését (hatáskör, források, feltételek) is jelenti, valódi közigazgatási reformok bevezetésével. A programalkotás elsődleges fokmérője a működőképesség, a hasznosság és az eredményesség. A fenti célok elérése érdekében a kistérségi integrált program sikeres megvalósítása - az állami szerepvállaláson túl - nagyban függ a helyi fejlesztő kapacitástól és az érdekérvényesítő képességtől. A programban megfogalmazott jövőkép elérése és az intézkedésekben kitűzött célok megvalósulásának előfeltétele egy hatékony, a változásokra sikerrel reagáló, alkalmazkodóképes, professzionális intézményrendszer működtetése, amely integrálja a terület - és vidékfejlesztés, valamint a környezetgazdálkodás szakembereit, illetve feladatait a célpiramisban meghatározott prioritások alá rendeli. E mellett céljának tekinti a fejlesztési szakemberek számának folyamatos növelését, képzését, a pozitív és a negatív minták megismerését. A program társadalmasítása, folyamatos csiszolása, pontosítása, a megváltozott feltételekhez való igazítása és monitoringja elengedhetetlen és a társadalmi elfogadottságon keresztül a megvalósítás egyik kulcsa. A húzóemberek mellett, illetve velük együtt az egyes programok megvalósításának tényleges felelőseinek, közreműködőinek megszólítása, felszólítása, és ezáltal indokolt az abszorpciós képesség fokozása illetve a forrásfelhasználás hatékonyságának és fenntarthatóságának növelése. A kistérségi társulás/tanács információ gyűjtésben, kommunikációban, összehangolásban, koordinációban egyeztetési fórumként képes jelenleg szerepet vállalni, amit szükséges megerősíteni és kiterjeszteni a kistérségen belüli érdek- és konfliktuskezelés témakörével, valamint a kistérség határán kívülre az érdekérvényesítő képesség erősítésével. A kistérség jelenlegi kapcsolatrendszere mindenképpen indokolja a további bővítést, a kapcsolatok igazi tartalommal való megtöltését, a partnerségek kialakítását és működtetését. Az intézményrendszer fejlesztésén kívül a térségi fejlesztési folyamatok demokratizálásának és a hatékonyság növelésének érdekében erősíteni kell a kistérségi marketinget is. 60

61 III.5. Társadalmi, gazdasági, környezeti hatás Az integrált program sikeres megvalósítása egy kiegyenlített, rendszerszemléleten és az együttműködésen alapuló, a táj gazdaság társadalom harmonikus együttfejlődését megteremtő forgatókönyvet ígér a kistérség számára. A hatásvizsgálat és a fejlesztés alapja: a térség sajátos adottságait figyelembe vevő társadalom és gazdaság táji rendszerbe illesztése; elmozdulás a táj kiegyenlítő, önmagát fenntartó rendszerműködése felé; az együttműködés igényének kiterjesztése és igazi tartalommal való megtöltése, azaz a szerves fejlődés irányába. A Tisza mente integrált programjához illeszkedő kistérségi koncepció lehetőséget biztosít a támogatási rendszerhez igazodó, ezáltal sikeres pályázatok, ajánlatok készítéséhez, a hazai és az Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz. A fejlesztések következtében javul az ár-, belvíz és aszály elleni védekezés hatásfoka, a táj sajátosságainak megfelelően változatosabbá, élhetőbbé, az ökológiai hálózat gazdagabbá válik. Az adottságoknak megfelelő birtok és termelésszerkezet kialakításával, az ésszerű és összehangolt vízgazdálkodás megteremtésével és a helyi feldolgozottsági fok növelésével a mezőgazdaság erős alapjává válik a vidék gazdasági rendszerének. A gazdálkodók egymás közötti együttműködése és rendszerekbe integrálása - ami a jelenlegi szemlélet és homogén termékstruktúra gyökeres megváltoztatását igényli - segíti a piacra jutást, növeli a térségi multiplikációs hatást. A környezetkímélő, diverzifikált gazdálkodás lehetőséget teremt minőségi, jövedelmezőbb termékek előállítására. Az ökológiai hálózat fejlődése, az alternatív, környezetkímélő infrastruktúra fejlesztések, a külső és belső közlekedési kapcsolatok javítása, az épített környezet megóvása és a vonzó településképek kialakítása élhetőbbé, vonzóbbá teszi a lakókörnyezetet az itt élők számára, ezzel is emelve a térség népességmegtartó képességét. A kiépült alsóbbrendű út- és infokommunikációs hálózat, valamint a szajoli logisztikai fejlesztés a kistérség peremterületeit is az országos vérkeringésbe kapcsolja, ezáltal nagyobb, és más minőségű részt vállalhatnak az értékteremtésben, és inkább részesedhetnek az eredményekből. A tájhoz kötődő, magasabb szervezettségű helyi társadalom nagyobb biztonságot és erőt ad tagjainak a mindennapi életvitel során. A szervezettségében is sokszínű társadalom minden tagja érezheti fontosságát és megtalálhatja helyét és szerepét. A szerepek betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését az iskolázottság, képzettség és gyakorlat lehetőségei segítik. A középfokú oktatás a helyi gazdaság igényeit kívánja kiszolgálni, minőségi, gyakorlatorientált és helyben elérhető képzési kínálat biztosításával. Az info-kommunikációs hálózatok fejlesztésével a térségben is elérhetővé válik a versenyképes információ és tudás megszerzése. A kistérségi kohézió erősödésének természetes folyományaként felerősödik a hátrányos helyzetű csoportokról való gondoskodás igénye, amely az oktatás, a szociális ellátás és a civil szervezetek által kínált innovatív és hiánypótló közösségi tevékenységekre egyaránt kiterjed. A települési önkormányzatok jelentős szerepet vállalnak a cigány lakosság foglalkoztatásának, képzésének és lakhatási körülményeinek javításában, amely így elindítja 61

62 integrációjukat, vállalva a kisebbségi arányok növekedésével folyamatosan erősödő terheket, igényelve és szervezve a helyi és országos társadalom részvételét a terhek megosztásában. Az identitás helyi, kistérségi, táji részének erősödése szintén erősíti a társadalmi, gazdasági rendszerbe illeszkedést, és a részvétel erejét, hatékonyságát. A helyi gazdasági életben a tőkehatékonyság mellett a társadalmi és táji hatékonyság is szerepet kap, és ezáltal - a gazdagítva gazdagodás elve szerint - a gazdasági hatékonyság is nő. A mezőgazdasági termékfeldolgozás veszteségek utáni újraépülésén túlmenően az ipari park, komplex inkubátorház, szabad telephelyek, szolgáltatási szintemelés és integráció által vonzott és serkentett ipari vállalkozások kötődnek a kistérséghez, munkahelyteremtéssel is részt vállalnak harmonikus fejlődésében. A kistérségi összefogással segített marketing pedig a vállalkozások megerősödésével a térségi kohézió és életminőség javulását hozza. A kistérség turizmusa a kistérség gazdaságának kiegészítő ágazata, amely jól illeszkedik a természeti adottságokhoz, a helyi értékekhez. Nemcsak egy újabb gazdasági szektor, amely a kistérségi értékeket a saját jövedelemszerzése érdekében hasznosítja, hanem fogadási feltételeivel, szolgáltatásaival segíti a kistérség ismertségét, az üzleti életet. Működését és további fejlődését a turisztikai termékcsomagok kialakítása, a belső hálózatok fejlesztése, illetve külső kapcsolatok kialakítása segítik, amit az újonnan létrehozott Turisztikai Programiroda illetve a kistérségi fejlesztő szervezet koordinál. A kitűzött célok, vállalt feladatok megvalósítása során erősödik Törökszentmiklós kisugárzó hatása a kistérség településeire. A város a Törökszentmiklós-Martfű-Szolnok településegyüttesen belül új, speciális szerepet tölt be, leszakadása megáll, sikerül ígéretes fejlődési pályára fordulnia. A veszteségek után felállni és önmagát újraszervezni tudó kistérség önmagában értékes minta, amelynek tudatosodása adja a továbbvivő erőt. A kistérségi szint és benne a területfejlesztés, vidékfejlesztés és környezetgazdálkodás intézményrendszere megerősödik. Egyre több jól képzett kistérségi identitású, elkötelezett és rendszerbe szervezett szakember dolgozik a program megvalósítása érdekében. A széles társadalmi alapokon nyugvó, közismert és elfogadott program megvalósulás közben - a társadalmasítás, valamint az állapotfigyelő és pénzügyi monitoring eredményeként - időrőlidőre pontosításra, finomításra kerül. Sikerül az egyes programok megvalósításának felelőseit, koordinátorait megszólítani, ami a kistérség tőkevonzó-megkötő képességének és az érdekérvényesítő képességnek számokban kifejezhető megerősödését eredményezi. A szerteágazó és összefogott térségi marketing munka és a sikerek eredményeként a kistérség megbecsülése, fejlődőképességének megítélése javul az itt élők és a tágabb környezet körében. 62

63 III.6. Negatív forgatókönyv A tájhasználat váltás elmaradásának következtében, illetve annak erős visszahatásaként egynemű, szélsőséges vízháztartású, az adottságokhoz mérten egyre romló termelési feltételek alakulnak ki. A szántóművelésre alkalmas területek esetében a vízháztartásból és a rendszerlengésből fakadó szélsőségek előfordulásának káros hatásai következtében fokozódik: az árvízveszély önmagában attól, hogy a területhasználat hárítja, gyorsan levezeti a vizeket, mégpedig túl keskeny sávot hagyva a víz levonulása számára. Ezért a védekezés nagyobb gazdasági erőket köt le és az esetleges károk is nagyobbak a mind magasabb vízoszlop jelenlétében. a belvízveszély és az ebből származó károk a talajok romló vízháztartása és a földhasználat toleranciahiánya miatt. az aszály, a hőségnapok száma és pusztítása, nő a termés elvesztésének veszélye. A szántóföldi használat érdekében gyorsan eltávolított vízek hiányoznak a vegetációs periódusban nemcsak az élővilágnak, talajnak, állattenyésztésnek, hanem magának a termesztett növényeknek is. Az aszály károsítja a lakosság egészségét (szív- és érrendszeri, depressziós tünetek bizonyítottak, emelkedik a táppénzes napok száma, a halálozás). Az aszály elleni öntözéses védekezés a vizsgálatok szerint nem fokozható, nemcsak a víz árának kigazdálkodási akadályai miatt, hanem mert a felszíni vizek kisvízhozama még a tározási lehetőségek figyelembevételével sem elegendő a szükségletek kielégítéséhez. Emellett az öntözés nem oldja meg a tartósan negatív vízháztartás problémáját és a nem öntözött területekét sem. A táj gazdaság társadalom együttműködésének és egymásra épülésének hiánya következtében nem alakul ki szerves fejlődés, kistérségi identitás és kötődés, hanem nő a külső gazdasági, vonzásközponti erőkkel szembeni kiszolgáltatottság. Néhány közepes vállalkozásnak, gazdasági társaságnak pályázatok illetve külföldi tőkeerős tulajdonos révén sikerül megerősödnie, piacait, termelését bővíteni, foglalkoztatott létszámát erősíteni. A gazdasági előnyök azonban nem tudják ellensúlyozni a rendszerváltás következtében elszenvedett veszteségeket. Újabb vállalkozások - ismeretek és tőke hiányában - nem nagyon alakulnak. A biotermelés szigetei - külföldi felvevőpiaccal kialakulnak. A feldolgozóipar infrastruktúrájának egy-két elemét sikerül megmenteni. Veszélyeztetheti azonban a sikert az esetleg génkezelt fajtákkal fertőzött térségi környezet. A kistérség gazdasági és jövedelmi pozíciója tovább romlik. Az aktív keresők arányának csökkenését és a munkanélküliség emelkedését nem sikerül megállítani. A termelő szektorok, a mezőgazdaság és az ipar aránya folyamatosan csökken, a tercier szektor dominanciája továbbra is megmarad ugyan, azonban ez egyre nagyobb mértékben a költségvetésből fenntartott közintézmények részesedését jelenti, függést és sebezhetőséget. A kereskedelmi és szolgáltatási ágazatban is fizetőképes kereslet hiányában igen alacsony a jövedelmezőség. A települési infrastruktúra mutatóiban pozitív változások állnak be, azonban a kistelepülések pályázati lehetőségek és források hiányában továbbra is elesnek az aktuálisan támogatott fejlesztés lehetőségétől, és lemaradásuk pótolhatatlanná válik ebben a kieső rendszerben. 63

64 Az alternatív, környezetkímélő technológiák alig terjednek, aminek következtében az energia, hulladékgazdálkodás, és a szennyvízkezelés egyre emelkedő terheket, megoldhatatlan feladatokat és környezeti károkat ró a csökkenő lélekszámú településekre. A kistérség egyre inkább külső környezetének van kiszolgáltatva, nincs lehetősége belső erőforrásainak megtartására, illetve előteremtésére. A nagytérségi elérhetőség javul, ám a belső közlekedési hiányok megmaradnak, így a periferiális vidéki térségek továbbra is lekapcsolva maradnak az ország vérkeringéséről. Az alapfokú oktatás a leszakadók integrálásában nem képes elegendő részt vállalni, és elmarad a szakképzés átfogó reformja, a gyakorlatorientált piaci igényekhez igazodó képzés feltételeinek, az oktatói gárda szakmai ismereteinek fejlesztése elmarad. Az iskolázottsági szint javulást mutat, de jelentősen elmarad az országos fejlődési ütemtől, a fiatal diplomások munkahely hiányában elköltöznek a kistérségből. A tájtermesztési kutatás eredménye elszigeteltsége és a térségi kommunikáció hiányossága miatt - kevéssé hasznosul a gazdálkodásban. A hátrányos helyzetű csoportok, s benne a cigány lakosság élet- és munkakörülményein nem sikerül változtatni. A cigány lakosság száma nő, a szociális háló fenntartása, a segélyezés továbbit terheket jelent a lakosság számára. Reális veszélyt jelent a foglalkoztatásba visszakerülési nehézségekkel küzdő társadalmi csoportok elhúzódó életmód devalvációja, perspektívátlansága és a következő generációk értékrendjének kialakítására gyakorolt hatása. A kistérségi lakosság egyre nagyobb része kizáródik a társadalmilag elfogadott élethez szükséges kompetenciák megszerzési lehetőségéből, és kiszorul az elfogadható és legális életfeltételekből. Ez fokozza a bűnözés, a betegségek, a a környezetszennyezés, a kölcsönös elutasítás, a társadalom szétszakadása, a csoportos erőszakos érdekérvényesítés kockázatát. A probléma így túlnő a szociális ellátás kereteiben kezelhetőség határán. A szociális fejlesztési elképzelések forrás hiányában nem valósulnak meg. A térség társadalmi szervezettsége, lakóinak identitástudata, civil szervezeteinek száma alacsony szinten állandósul. A kilátástalanság, az apátia lesz úrrá az embereken, ami az egészségügyi mutatók további romlását is eredményezi. A digitális szakadék tovább mélyül, az info-kommunikációs eszközök terjedése lassú. Igazi áttörés az intézményrendszer területén sem következik be. A kistérségek valamelyest megerősödnek, némi támogatást kapnak a központi költségvetésből, de ez a feladatok ellátásához, a kistérség életét valóban előrevivő színvonalas munka végzéséhez nem elegendő. A szakember ellátottság jóval alatta marad a kívánalmaknak, nem valósul meg az együttműködés a terület- és vidékfejlesztés és a környezetgazdálkodás tárgykörében sem. Törökszentmiklós hátránya Szolnokkal és Marfűvel szemben tovább fokozódik, Törökszentmiklósnak nem sikerül kis központ szerepét megerősítenie. Tiszabő leszakadása behozhatatlanná válik, és a kistérségi (és országos) társadalom nem képes a sérült, hiányos beilleszkedésű csoportokról való gondoskodásra. Szajol elvonzódása Szolnokhoz tovább erősödik. A kistérségnek nem sikerül igazi település együttessé válnia, a belső kohézió ereje markánsan hiányzik. Összességében valószínű, hogy hatalmas erőfeszítéssel néhány pozitív példa, sikeres fejlesztés megvalósul a kistérségben. Ezek azonban szigetszerűek maradnak, a külső- és belső együttműködés hiánya miatt elviselhetetlenül nagy veszteségek árán és szinergikus hatások érvényesülése nélkül. Az erőket a káros externáliákkal és belső problémákkal való küzdelem 64

65 köti le, és ebben sajnos kevés energia marad a jelen kihívásainak megfelelésre és a jövő építésére. 65

66 III.7. Prioritások és az intézkedések közötti kapcsolat Élhető, vonzó környezet kialakítása A helyi kötődés és kohézió erősítése Környezettudatos, integrált, versenyképes gazdaság fejlesztése I.1.1. Komplex infrastrukturális és árvízvédelmi fejlesztés I.1.2. A kistelepülések infrastuktúrájának javítása alternatív, környezetkímélő technológiákkal I.1.3. Belső közlekedési kapcsolatjavítás I.2.1. A természeti és a társadalmi örökségek megóvása és fenntartható használatának ösztönzése I.2.2. Az ökológiai kiegyenlítő felületek hálózatos fejlesztése II.1.1. Térségi és települési munkamegosztás és együttműködés megújítása II.1.2. Szerepvállalás a kisebbségek befogadásának és beillesztésének elősegítésében II.1.3. A szociális és egészségügyi hálózat meggyökeresítése II.1.4. A civil szerveződések és a közösségfejlesztés segítése II.1.5. A táji, kistérségi identitástudat fejlesztése II.2.1. Az oktatás-nevelés kistérségi rendszerének újragondolása II.2.2. Gyakorlatorientált és a környezettudatos gazdálkodás komplex képzési feltételeinek megteremtése II.2.3. A helyi értékekre és igényekre építő, rugalmas és elérhető oktatási modellek kialakítása II.2.4. A digitális szakadék szűkítése III.1.1. Az adott hely sajátosságaihoz igazodó, változatos földhasználati módok kialakítása III.1.2. Környezetkímélő, bio gazdálkodás elterjesztése, piacképes termékszerkezet kialakítása III.1.3. Termelési, feldolgozási és értékesítési integrációk, szövetkezések és vertikum kialakítása, megerősítése III.1.4. A tájtermesztés megalapozása III.2.1. Mikro-kis- és középvállalkozások elindításának, megerősítésének segítése III.2.2. A vállalkozások rendszerbe szerveződésének segítése III.2.3. Tudatos, összehangolt turisztikai fejlesztések indítása 66

67 IV. Operatív program Az operatív program célkitűzése, hogy megalapozza a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források hatékony, fenntartható felhasználását az árvízvédelmi, tájhasználati és intézményfejlesztési szempontból egyaránt paradigmaváltó integrált program jövőképének, céljainak elérése, a támogatható tevékenységek megvalósítása érdekében. Az operatív program egységes szerkezet szerint és olyan részletességgel mutatja be a javasolt intézkedéseket, hogy a leírtak alapján lehetővé váljon az egyes intézkedések megvalósítása, a többletforrások bevonása. Az operatív program alapját képező intézkedések egységes szerkezetű adatlapokon kerültek további bontásra. Az intézkedések időtávja nyolc év, azaz 2006, illetve évekre terjed ki, igazodik az Európai Unió tervezési ciklusaihoz. Az operatív program szerkezetében és tartalmi elemeiben követi az Európai Unió Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó előírásait, ebben az értelemben megfelel az 1260/1999. sz. EK rendeletben előírtaknak, valamint figyelembe veszi a Strukturális Alapok tervezésére és programozási dokumentumaira vonatkozó kézikönyv (Vademecum) és az Európai Bizottság 3. számú módszertani munkafüzete (Monitoring és értékelési mutatók: indikatív módszertan) ajánlásait is. Az operatív program tartalmát, felépítését tekintve az Európai Unióban alkalmazott programozási dokumentumok közül leginkább a Program kiegészítő dokumentumnak feleltethető meg. Az EU-konformitás biztosítása mellett az operatív program megfelel a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. Az intézkedések kibontása során a legfontosabb követendő elv a logikus felépítés. Az operatív adatlapok kulcsa és a program középpontja: a támogatható tevékenységek. Az adatlapokon az intézkedések sorszámának és megnevezésének feltüntetése után az általános célok felsorolása következik. Az intézkedések céljai szorosan illeszkednek a célpiramis céljaihoz. A szükségesség indoklása cellában megtalálható az adott intézkedés vázlatos háttere, a szükségesség bemutatása, visszacsatolás a helyzetelemzésre, valamint utalás a támogatható tevékenységekre. Számszerű adatok ismertetésével azoknak a problémáknak a leírása, amelyeket a fenti intézkedés megvalósításával az adott területi egység, jelen esetben a Tiszamente meg kíván oldani. A következő részben az intézkedés tartalmának bemutatását, vagyis a támogatható tevékenységek leírását helyeztük el, ütemezéssel kiegészítve. A támogatható tevékenységek elnevezésénél az egyszerű és közérthető megfogalmazásra törekedtünk. Az ütemezésnél a fent hivatkozottaknak megfelelően két időtartamot jelöltünk meg, a 2006 os és a ig terjedő éveket. A támogatható tevékenységek nagy része a rendelkezésre álló nyolc évet felöleli. A projekt kiválasztási kritériumnál a területi lehatárolás és a tartalmi kiválasztási szempontokra utaló, de csak a speciális kritériumokat kívántuk felsorolni. Ezt követően határoztuk meg a monitoring mutatókat. A monitoring mutatók három csoportba oszthatók: outputmutatók, eredménymutatók, hatásmutatók. Outputmutatónak tekintettünk 67

68 minden, közvetlenül az intézkedéshez kapcsolható, fizikai és pénzügyi egységben mérhető mutatót, azokat a tevékenységeket, melyek közvetlenül a támogatásból valósulnak meg, amire a támogatást ténylegesen fordítják, amit megépítenek, amit megvalósítanak stb. Az eredménymutatók a támogatható tevékenységek közvetlen és azonnali eredményeihez kapcsolható mutatók, melyek információt szolgáltatnak a bekövetkező változásról. Az eredménymutatók egyaránt lehetnek fizikai és pénzügyi mutatók. Az intézkedés keretében megvalósított támogatható tevékenységek eredményei együttesen egy hosszabb ideig fennmaradó pozitív hatást válthatnak ki. A projektek megvalósításához köthető, a projektek közvetlen eredményein túlmutató hatások mérését szolgálják a hatásmutatók. Számba vettük a közreműködő szervezeteket, amelyek az intézkedés megvalósításáért, a támogatható tevékenységek kívánt eredményeinek eléréséért felelősek. Ezek azon szervezetek, amelyek az intézkedés céljaihoz, tevékenységeihez kapcsolódó forrással rendelkeznek. Kedvezményezettek köre címszó alatt azon szervezetek, önkormányzatok, illetve vállalkozások bemutatása és specifikálása történt meg, melyek a konkrét támogatásból részesülhetnek, illetve a forrásból részesülő támogatható tevékenységek kedvezményezettjei lesznek/lehetnek, mint projektgazdák. A célcsoportokat azok a személyek, szervezetek alkotják, akik közvetlen haszonélvezői lesznek a támogatásban részesülő tevékenységeknek. Tehát a célcsoport az a társadalmi csoport, amelynek a helyzetén javítani kívánunk. Bizonyos esetekben megegyeznek a kedvezményezettekkel, de el is térhetnek tőlük. A működési, megvalósítási terület az intézkedés megvalósításának helyszínére utal, fontos elvünk volt, hogy - amennyiben lehetséges - jelezzük a támogatható tevékenységekhez igazodó területi specifikumokat. A legnehezebb dolgunk a forrásszerkezet meghatározásánál volt. A forrásokat két időintervallumra számoltuk ki: évre külön, valamint a évek közötti időszakra. Az intézkedés megvalósításához szükséges források számszerűsítése millió Ft-ban megtörtént. A jelenlegi tervezési időszak forrásszámításainak kiinduló pontja a támogatható tevékenységek tartalmát adó konkrét feladatok, illetve naturáliák meghatározása volt, amit lehetőség szerint összevetettünk a most futó, kiírás alatt lévő pályázati felhívásokkal. Az intézkedések forrásait kétféleképpen határoztuk meg, egyrészt a 2006 os időszakra vonatkozóan feltártuk a jelenleg ismert pályázati lehetőségeket (amelyek ismeretében már ma is meghatározhatóak a támogatásokhoz jutást segítő feltételek), másrészt a as időszakra meghatároztuk azokat a fő forrásokat (európai alapok, hazai költségvetési források, a kistérségen belüli források) amelyek segíthetik a támogatható tevékenységek meghatározását. Ez utóbbi azért szükséges, mivel jelenleg a következő ciklusra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv még most készül, ezért a konkrét pályázatokkal a as időszakra még nem számolhatunk. Az operatív program végén prioritások szerinti összefoglaló táblázatok találhatók. 68

69 A program azon túl, hogy a térségben élő, dolgozó, tanuló, ide látogató és befektetni szándékozó személyeknek, szervezeteknek kíván hosszú távú iránymutatást adni, az ágazatok következő két évre szóló hazai költségvetési főszámainak kialakítását is hivatott segíteni, illetve a tervezők nem titkolt szándéka -, hogy a megfogalmazott intézkedések országos szintre emelkedjenek, az új Nemzeti (Átfogó?) Fejlesztési Tervben is szerepet kapjanak. 69

70 IV.1. Prioritás: I. Élhető, vonzó környezet kialakítása IV.1.1. Specifikus cél: I.1. Az életkörülmények javítását szolgáló infrastruktúra fejlesztése Sorszám, megnevezés I.1.1. Komplex infrastrukturális és árvízvédelmi fejlesztés Általános célok Életkörülmények javítása Környezetszennyezések csökkentése Ár és belvízi biztonság növelése Szükségességének indoklása A közel négy évtizedes szárazságot követő közötti négy veszélyes árvíz levonulása után - amelyek védekezési, kárelhárítási és újjáépítési költsége mintegy 120 milliárd Ft volt - megnövekedett a biztonság megteremtésének igénye. A probléma kezelésére komplex program kidolgozására került sor, amely az árvízi biztonság megteremtését is szolgálja. A Vásárhelyi terv a hazai árvízvédelmi fejlesztésekbe illeszkedve, két területre koncentrálva tervezi javítani a Tisza mentén az árvízi biztonságot: egyrészt a nagyvízi meder (a hullámtér) vízszállító képességének javításával, másrészt árvízi tározók építésével a mentett ártéren. A kistérség a programban a Tiszaroffi árapasztó tározó kiépülése kapcsán érintett. A várhatóan változó talajvízszintek káros következményeinek kiküszöbölésére a tározókkal és ártéri tájgazdálkodással érintett települések belterületi vízrendezése a tározók kiépítésével egy időben kell megoldódjon. E mellett fontos a kistérség többi településén is a belvízelvezető rendszer fokozatos kiépítése, felújítása. A kistérség településeinek közműollója, a közcsatornahálózat kiépítetlensége miatt kimondottan nagy. A 2006-ig várható fejlesztések, elengedhetetlenül fontosak a környezeti terhelés csökkentése érdekében. Elsődleges feladat a meglévő tisztítók fejlesztése, a rákötési arány növelése. A kistérségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 90 % feletti, az ivóvízellátó rendszer állapota közepes, azonban cserére szorulnak a vezetékek, és több helyen probléma az ivóvíz minősége is. Az ivóvízminőség javítását szolgáló fejlesztéseket a 201/2001. (X.25.) az Ivóvízminőség javítás faladatairól szóló kormányrendelet alapján kell ütemezni. E mellett a hálózatok folyamatos korszerűsítése szükséges. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Elsőrendű árvízvédelmi védvonal fejlesztése, fenntartása 2006 Tiszaroffi árapasztó tározó kiépítése I Belterületi vízrendezés I Meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek és szennyvíztisztító telepek fejlesztése

71 I Új szennyvízgyűjtő rendszerek és szennyvíztisztító telepek építése I Vízművek fejlesztése, hálózatrekonstrukció a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításáért Projekt kiválasztási kritériumok Megfelel az Európai Víz Keretirányelv előírásainak, Nemzeti Települési Szennyvíz elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) kormány rendelethez való illeszkedés. 26/2002. (II.27.) Kormányrendelet a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról, a 201/2001. (X.25.) az Ivóvízminőség javítás faladatairól szóló kormányrendelethez való illeszkedés a 1107/2003. Kormányhatározat 4. pontja értelmében a VTT-vel érintett települések illetve pályázatra jogosultak pályázatai prioritást élveznek Monitoring mutatók Outputmutatók Belvízelvezető csatornák hossza Kiépített árvízvédelmi védvonal hossza Kiépített árapasztó tározó Szennyvíztisztító kapacitás (m 3 /nap) A tisztított szennyvíz mennyisége (m 3 ) Kiépített vízvezeték és közcsatorna hálózat hossza (km) A vízvezetékre és a közcsatornába bekapcsolt lakások száma (db) Megfelelő ivóvíz biztosítás (m 3 /nap) Szennyvíziszap kezelő kapacitása (t/nap) Eredmény mutatók Árvízszint csökkenése (cm), Belterületi belvízkárok csökkenése (Ft). A vízvezetékhálózat (vízközmű) és közcsatorna-hálózat hoszának aránya (%), A vízvezetékre és közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%), A tisztított szennyvíz aránya (%), Felszíni vizekbe kerülő N és P tartalom csökkenése (μg/l), Hatásmutatók Csökken az árvízveszély és a belterületi belvízveszély Bel- és külterületek talajvizeinek, felszíni vízfolyásainak csökkenő szennyeződése. Időszakos, szennyezett pangóvíz keletkezésének csökkenése,, Vízbázisok ökológiai állapotának javulása, Közegészségügyi mutatók javulása, Életfeltételek javulása Közreműködő szervezetek Környezetvédelmi és Vizügyi Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, 71

72 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás, Települési önkormányzatok Kedvezményezettek köre Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi Vízügyi Főfelügyelőség Önkormányzati társulás az Észak Alföldi Régió Ivóvízminőségének Javítására Önkormányzatok, önkormányzati társulások Célcsoport lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I Elsőrendű árvízvédelmi védvonal Tiszabő külterülete (Tiszaroffi tározó, fejlesztése, fenntartása Tiszaroffi töltéserősítés) árapasztó tározó kiépítése I Belterületi vízrendezés Tiszabő (2006-ig) minden település I Meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek és Törökszentmiklós, Szajol (rákötési szennyvíztisztító telepek fejlesztése arány növelése, tisztítókapacitás növelés)tiszapüspöki Szajolon I Új szennyvízgyűjtő rendszerek és szennyvíztisztító telepek építése I Vízművek fejlesztése, hálózatrekonstrukció a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításáért keresztül a szolnokira köt Fegyvernek, Kengyel, Tiszatenyő, Tiszabő (Szennyvízhálózat és tisztító kiépítése ig) Tiszapüspöki, Tiszabő (ivóvízminőség javítás 2006 ig) Törökszentmiklós, Tiszatenyő (ivóvízminőség javítás 2009 ig) Sorszám Támogatható tevékenységek MFt MFt MFt I Elsőrendű árvízvédelmi védvonal 1400 * 2883 * 2717 * fejlesztése, fenntartása Tiszaroffi árapasztó tározó kiépítése I Belterületi vízrendezés I A meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek és 2781 szennyvíztisztító telepek fejlesztése I Új szennyvízgyűjtő rendszerek és 3500 szennyvíztisztító telepek építése I A vízművek fejlesztése, hálózatrekonstrukció a megfelelő ivóvíz biztosításáért Összesen Pályázati lehetőségek (2006) KIOP 1.1. Vízminőség javítása Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok * A teljes tározó kiépítésének előirányzatai, amely a kistérségben csak Tiszabőt érinti 72

73 KvVM célelőirányzatai Források ( ) megnevezése Kohéziós Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Központi költségvetés (KvVM) céltámogatás Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Önkormányzati források 73

74 Sorszám, megnevezés I.1.2. A kistelepülések infrastruktúrájának javítása alternatív, környezetkímélő technológiákkal Általános célok Életkörülmények javítása Környezetszennyezések csökkentése Külső erőforrásoktól való függőség csökkentése Szükségességének indoklása A szennyvízkezelés megoldására a 2000 fő alatti lélekszámú, szennyvíz elevezetési agglomerációba be nem sorolt településeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítményt kell alkalmazni, amely 1 25 lakosegyenértéknek megfelelő települési szennyvíztisztítást és/vagy végső elhelyezést, illetve átmeneti tárolást, gyűjtést szolgálja. (173/2003 (X.28.) korm. rendelet) Ugyanakkor bizonyos településméret alatt az alternatív szennyvíztisztítási technológiák versenyképesek lehetnek a hagyományos módszerekkel összehasonlítva, hiszen mind telepítési, mind üzemelési költségei alacsonyabbak az eleveniszapos rendszerekhez képest. Ezért rendkívül fontos lenne a kistérség alacsony lélekszámú településeinek legalább egyikén egy ilyen típusú mintaprojekt létrehozása. A környezeti terhelés csökkentése, az autonóm kistérség megteremtése érdekében javasolt a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése. A környezeti állapot megőrzése és javítása jobb életfeltételeket teremt a térségben, ugyanakkor a megújuló energiaforrások használata csökkenti a térség külső energiaforrásoktól való függőségét, növeli a gazdaság stabilitását. A megújuló energiafelhasználás elterjesztése elsősorban egyéni, közösségi és kistelepülési léptékben javasolt. Ennek indokai, hogy a nagyobb volumenű fejlesztés az alacsony érdekérvényesítő képességgel rendelkező közösségek számára kiszolgáltatott helyzetet teremthet, mivel a helyi energiaforrások a térségen kívül hasznosulnak, illetve csak a külső befektető számára válnak jövedelmezővé. A megújuló energiaforrások elterjesztésekor az adottságokat és a beruházás megtérülését figyelembe véve kell megkeresni a megfelelő módszert és léptéket. A napenergia felhasználása kiegészítő hő és elektromos áram termelés céljából egyéni és közösségi napelemes rendszerek kialakításával javasolt. A biomassza hasznosítás megoldható egyéni léptékben, lakóközösségekben, és kis településeken kazánok, átmeneti tárolók kialakításával. A szélenergia hasznosításra jelenleg az Euro wind Kft által kihelyezett 3 prototipus szélerőmű található Törökszentmiklóson, még további 34 db t terveznek. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Alternatív, környezetkímélő szennyvíztisztító mű 2006 kiépítése I Egyedi szennyvízkezelés kialakítása

75 I I I Egyéni és közösségi léptékű, lakossági biomassza hasznosítás fejlesztése Egyéni és közösségi léptékű, lakossági napenergia hasznosítás fejlesztése Egyéni és közösségi léptékű, lakossági szélenergia hasznosítás fejlesztése Projekt kiválasztási kritériumok Modell-értékű projekt Környezetterhelés csökkentés hatékonysága Munkahelyteremtő beruházás A közműves szennyvízelvezető és tisztítóművel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjához (174/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet) való illeszkedés, A 1107/2003. Kormányhatározat 4. pontja értelmében a VTT-vel érintett települések illetve pályázatra jogosultak pályázatai prioritást élveznek Monitoring mutatók Outputmutatók Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Tisztított szennyvíz mennyisége (m 3 ), Biológiailag tisztított szennyvízmennyiség (m 3 ), Egyedi szennyvíz-kezelő létesítmények száma (db), Felszerelt napkollektorok száma (db), Biomassza hasznosító kazánok, átmeneti tárolók (db), Szélkerék száma (db) Beépített megújuló új villamosenergia kapacitás Eredmény mutatók Csatornába, illetve a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya nő a lakásállományon belül (%), Felszíni vizekbe kerülő N és P tartalom csökken (μg/l), Egyedi szennyvíz-kezelő létesítményekkel ellátott háztartások aránya növekszik (%). Megújuló energiahordozóval megtermelt/ megtermelhető hő- és villamos energia arányának növekedése (összesített hőértékben PJ/év vagy %.) Energiatakarékos beruházások térhódításával az energiatakrékosság-tudat nő, Közintézmények energiamegtakarításai a befektetések megtérülése után (Ft), Megújuló erőforrások részesedése az összes energiafelhasználásból (2013-re 7%), Hatásmutatók Bel- és külterületek talajvizeinek, felszíni vízfolyásainak csökkenő elszennyeződése Időszakos, szennyezett pangóvíz keletkezésének visszaszorulása, 75

76 Vízbázisok ökológiai állapotának javulása, Közegészségügyi mutatók javulása, Környezet állapotának javulása, A hagyományos energiahordozóktól és energiaimporttól való függőség mérséklődése, Új jövedelemszerzési irányok kialakítása Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Energia Központ Kht. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Fölművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Kedvezményezettek köre Települések önkormányzatai, és azok társulásai Közintézmények, Közhasznú társaságok, Civil szervezetek, Vállalkozások, Lakosság Célcsoport lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I Alternatív, környezetkímélő Kuncsorba, Örményes szennyvíztisztító mű kiépítése I Egyedi szennyvízkezelés kialakítása Csatornával el nem látott települések, településrészek, külterületi lakott helyek I Egyéni és közösségi léptékű, lakossági Kistérség minden települése (lakások, biomassza hasznosítás fejlesztése lakóközösségek, közintézmények) + 1 településen mintaprojekt I Egyéni és közösségi léptékű, lakossági A kistérség minden települése I napenergia hasznosítás fejlesztése Egyéni és közösségi léptékű, lakossági szélenergia hasznosítás fejlesztése (lakások, közintézmények) Külterületi lakott helyek, megfelelő szélkitettség esetén Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt I Alternatív, környezetkímélő szennyvíztisztító mű kiépítése I Egyedi szennyvízkezelés kialakítása 413 I Egyéni és közösségi léptékű, lakossági biomassza hasznosítás fejlesztése I Egyéni és közösségi léptékű, lakossági napenergia hasznosítás fejlesztése I Egyéni és közösségi léptékű,

77 lakossági szélenergia hasznosítás fejlesztése Összesen Pályázati lehetőségek (2006) KIOP 1.7. Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, Központi költségvetés (KvVM, GKM) céltámogatás Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Önkormányzati források Vállalkozói tőke Lakossági hozzájárulás 77

78 Sorszám, megnevezés I.1.3. Belső közlekedési kapcsolatjavítás Általános célok A szomszédos települések közötti kapcsolat javítása, Települések megközelíthetőségének, a külterületi útszakaszok és a települési átkelési szakaszok közlekedésminőségének javítása, A településkép és az életkörülmények javítása Szükségességének indoklása A műszaki infrastruktúra hálózatok kiépítése, fejlesztése egy térség gazdasági fejlődésének alapvető feltétele. Az infrastrukturális kapcsolatok javításával a külső és belső periférikus helyzet, és így a nagy fejlettségbeli különbség csökkenthető. A közlekedés fejlesztésének feladata a hiányzó közlekedési hálózati elemek és közlekedési létesítmények megvalósítása, valamint a meglevő hálózati elemek állapotának javítása, melyek megvalósulása esetén, javulnak a gazdasági létesítmények betelepülésének, a települések egymás közötti együttműködésének és a helyi lakosság munkába, iskolába járásának feltételei. Jelenleg főleg jelentős gépjármű forgalmú főutak belterületi szakaszai mentén találhatók önálló, kiépített kerékpáros nyomvonalak, amelyek belterületi forgalmi igényt elégítenek ki és a kerékpárosok biztonságát szolgálják. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Országos mellékutak építése I Országos mellékutak felújítása I Kerékpárútépítés I Önkormányzati, mezőgazdasági utak építése I Önkormányzati, mezőgazdasági utak felújítása I Helyi, alternatív közlekedési szolgáltatás kialakítása 2006 I Új kompátkelőhelyek kialakítása Projekt kiválasztási kritériumok A projekt megvalósítása helyi munkaerőt vesz igénybe. A természetes állapot és a környezet legkisebb mértékű zavarása és szennyezése, A projekt hozzájárulásának mértéke a térség gazdasági és turisztikai felemelkedéséhez, A projekt elősegíti a belső együttműködések kialakulását A 1107/2003. Kormányhatározat 4. pontja értelmében a VTT-vel érintett pályázatra jogosultak pályázatai prioritást élveznek 78

79 Monitoring mutatók Outputmutatók Az újonnan megépített mellékutak hossza (km), A felújított mellékutak hossza (km), Az újonnan megépített kerékpárutak hossza (km), Leburkolt belterületi önkormányzati és mezőgazdasági utak hossza (km). Felújított belterületi önkormányzati és mezőgazdasági utak hossza (km). Alternatív autóbuszjáratok száma (db) Újonnan beindított komp (db) Eredmény mutatók A zsáktelepülések helyzetének javulása, A települések egymás közötti kapcsolatának javulása, A periférikus helyzetben lévő települések kapcsolatainak gazdagodása. Hatásmutatók A településeken az életminőség javulása Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Megyei önkormányzatok, Települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht., Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás, Kedvezményezettek köre Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht., Megyei és települési önkormányzatok, Gazdasági társaságok, vállalkozások. Célcsoport Lakosság, Gazdasági társulások. Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I Országos mellékutak építése Tiszabő, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Szajol, Kengyel, Örményes, Tiszatenyő I Országos mellékutak felújítása Fegyvernek, Tiszabő, Törökszentmiklós-Óballa, Törökszentmiklós-Szakállas, Örményes I Kerékpárútépítés 4. és 46.sz. főutak mentén, Tisza gátján, Törökszentmiklós, Tiszatenyő- Kengyel,Tiszabő, Fegyvernek, Örményes, Kuncsorba I Önkormányzati, mezőgazdasági utak A kistérség valamennyi települése 79

80 építése I Önkormányzati, mezőgazdasági utak A kistérség valamennyi települése felújítása I Helyi, alternatív közlekedési szolgáltatás A kistérség valamennyi települése kialakítása I Új kompátkelőkhelyek kialakítása Fegyvernek, Törökszentmiklós Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt I Országos mellékutak építése I Országos mellékutak felújítása I Kerékpárútépítés I Önkormányzati, mezőgazdasági utak építése I Önkormányzati, mezőgazdasági utak felújítása I Helyi, alternatív közlekedési szolgáltatás 20 0 kialakítása I Új kompátkelőkhelyek kialakítása Összesen Pályázati lehetőségek (2006) ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése, ROP 2.1 Úthálózat-fejlesztése, AVOP 3.2 Mezőgazdasághoz kötödő infrastruktúra fejlesztése. Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Központi költségvetés (GKM, Területfejlesztés) céltámogatás Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Önkormányzati források Vállalkozói tőke 80

81 IV.1.2. Specifikus cél: I.2 A táji alkalmazkodás segítése és az értékek védelme Sorszám, megnevezés I.2.1. A természeti és társadalmi örökségek megóvása és fenntartható használatának ösztönzése Általános célok Természeti értékek megőrzése, Épített környezeti értékek megőrzése, Élhető, értékekben gazdag települések kialakítása. Szükségességének indoklása A kistérség társadalmi és gazdasági megítélésében igen fontos szerepet játszik a természeti és épített környezeti elemek minősége. A környezeti állapot javításában elsődleges feladat a meglévő szennyező források, tájsebek felszámolása, amely elsősorban a felhagyott vagy illegális hulladéklerakók, bányák tájrehabilitációját jelenti. Ezzel csökkenthető a talaj, és talajvízszennyezés, illetve megszüntethetők a zavaró tájképi elemek. A hagyományosan rurális kistérséget Törökszentmiklós kivételével közepes nagyságú községek alkotják. Ezeken a településeken még számos szakrális, gazdasági, természetközeli érték található, amelyek a hagyományos falusi életforma emlékeit őrzik. Ezen értékek felmérése, megőrzése, bemutatása növeli a kistérségben élők helyi identitástudát, javítja a települési környezet minőségét. Az életminőség javításában fontos szerepük van a közösségi tereknek növelése, fejlesztése és fenntartása jelentős feladat. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Környezeti kármentesítés I Egyedi tájértékek felmérése, helyi védettség alá helyezése, állapotuk megóvása I Távlati funkciónak megfelelő kastélyfelújítás I Településközpontok kialakítása, településkép javítása, 2006 I rendezett fenntartása Történelmi, építészeti és közösségi értékeket hordozó településrészek, épületek felújítása, revitalizálása, új funkciókkal történő hasznosítása I Faluház, tájház, közösségi terek kialakítása Projekt kiválasztási kritériumok Környezeti kármentesítésnél előnyt élveznek a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken megvalósuló beruházások Közösségi funkciójú épületek előnyt élveznek Monitoring mutatók Outputmutatók Rehabilitált tájsebek száma (db, ha) 81

82 Felmért egyedi tájértékek száma (db) kastélyfelújítás Felújított épületek száma (db) Újonnan létrehozott közösségi épületek száma (db) Zöldfelületek állapota, nagysága (ha) Eredmény mutatók Helyi védettségről szóló rendeletek Közösségi épületek látogatószáma (fő) Települések zöldfelületi ellátottsága (ha) Hatásmutatók Környezeti állapot javulása Történelmi, természeti, épített értékek Közreműködő szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás. Kedvezményezettek köre Települések önkormányzatai, és azok társulásai Közintézmények, Közhasznú társaságok, Civil szervezetek, Vállalkozások, Egyházak és egyházi jogi személyek Célcsoport lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I Környezeti kármentesítés Felhagyott bányák, szemétlerakók, illegális hulladéklerakók, elhagyott ipari, mezőgazdasági üzemi területek I Egyedi tájértékek felmérése, helyi Kistérség minden települése védettség alá helyezése, állapotuk megóvása I Távlati funkciónak megfelelő Örményes, Törökszentmiklós kastélyfelújítás I Településközpontok kialakítása, Fegyvernek, Örményes, Kuncsorba, településkép javítása, rendezett Tiszatenyő (településközpont) fenntartása Kistérség minden települése I Történelmi, építészeti és közösségi Kistérség minden települése értékeket hordozó településrészek, épületek felújítása, revitalizálása, új funkciókkal történő hasznosítása I Faluház, tájház, közösségi terek Kistérség minden települése kialakítása Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt I Környezeti kármentesítés I Egyedi tájértékek felmérése, helyi

83 védettség alá helyezése, állapotuk megóvása I Távlati funkciónak megfelelő 500 kastélyfelújítás I Településközpontok kialakítása, településkép javítása, rendezett fenntartása I Történelmi, építészeti és közösségi értékeket hordozó településrészek, épületek felújítása, revitalizálása, új funkciókkal történő hasznosítása I Faluház, tájház, közösségi terek kialakítása Összesen Pályázati lehetőségek (2006) AVOP 3.4. Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megóvása ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése KIOP 1.4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Központi költségvetés (KvVM, NKÖM) céltámogatás Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Önkormányzatok forrásai Vállalkozói tőke Lakossági hozzájárulás 83

84 Sorszám, megnevezés I.2.2. Az ökológiai kiegyenlítő felületek hálózatos fejlesztése Általános célok Települések minőségi fejlesztése, életkörülmények javítása Ökológiai hálózat teljessé tétele, bővítése, Természetközeli területek megőrzése, növelése, a kistérség természetközeli állapotának elérése A Tiszai ártér vízháztartásának javítása, jobb feltételek megteremtése a gazdálkodás és ökológiai rendszer számára Szükségességének indoklása A települések minőségi fejlesztése, illetve az életkörülmények javítása érdekében szükségszerű a települési zöldfelületi rendszerek kialakítása. A nagytáblás térségben, illetve a defláció érzékeny területeken elhelyezkedő településeken jelentős a porszennyezés, ennek csökkentésére javasolt a kistérség települései mellett véderdősávok tervezése, telepítése. A természeti környezet egészséges állapotának visszaállítása, az ökológiai hálózat bővítése növeli a kistérség értékeit, kedvezően befolyásolja a klimatikus körülményeket, ezzel a javítja a gazdálkodás és az életfeltételeket. Az jelenleg szegényes ökológiai hálózat bővítése érdekében szükséges a meglévő vízfolyások revitalizálása, természetközeli élőhelyek kialakítása, mezővédő fasorok, erdősávok telepítése. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Települési zöldfelületi rendszerek kialakítása, fejlesztése, fenntartása I Településvédő erdők, tervezése, kialakítása I Vízfolyások, csatornák partjának revitalizációja I Vízpótlást szolgáló vízrendszer megtervezése, kialakítása I Mezővédő erdősávok rendszerének kialakítása Projekt kiválasztási kritériumok Megfelel az Európai Uniós Víz Keretirányelv előírásainak Termőhelynek megfelelő őshonos fafajok alkotta állományok kialakítása a vízgazdálkodási fok és a fekvés figyelembevételével Térségi adottságokhoz alkalmazkodó gyepesítés, A kialakított természetközeli területek illeszkedjenek az ökológiai hálózathoz, A Natura 2000 területek előnyt élveznek, A 1107/2003. Kormányhatározat 3. és 4. pontja 84

85 értelmében a VTT-vel érintett települések, illetve pályázatra jogosultak pályázatai prioritást élveznek. A tervezett tájhasználat javítja a terület vízháztartását, A VTT árvízi tározók és öblözeteik előnyt élveznek Monitoring mutatók Outputmutatók Vízpótlást szolgáló vízrendszer tervek száma (db), Vízpótlást szolgáló vízrendszer Visszatartott víz mennyisége (m 3 ). Természetszerű erdők (ha) Idegenhonos állomány cseréje, termőhelynek megfelelő őshonos állományra (ha). Az invazív és az őshonos fajok száma (db). Eredmény mutatók A visszatartott víz mennyisége nő (m 3 ), Vízpótló vízrendszerrel ellátott területek nagysága nő (ha), Ökológiai hálózat bővülése (ha), A természetszerű erdők területének növekedése (ha), Az erdőhöz kapcsolódó haszonvételtípusok számának növekedése (db), A természetközeli területeken foglalkoztatottak számának növekedése (fő). Nő a diverzivitás, Az invazív fajok számának csökkenése (db), Őshonos fajok számának emelkedése (db), A felszántott területek nagysága csökken (ha). Hatásmutatók Tudatos, adottságokhoz alkalmazkodó vízgazdálkodás, Javul a vízháztartás, a csapadékhiányból eredő mezőgazdasági vízhiány pótlódik, Csökken a mezőgazdaság szélsőségekkel szembeni kiszolgáltatottsága. Kistérés természetközeli állapotának növekedése, A térség ökológiai állapota javul. A mezőgazdasági károk és az ehhez kapcsolódó költségvetési terhek csökkenése A táj működése kiegyensúlyozottabbá válik (a táj fenntartási költségek csökkenése). Közreműködő szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Önkormányzatok, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok, Belvíztársulatok Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 85

86 Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, Célcsoport Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, Lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek I Települési zöldfelületi rendszerek kialakítása, fejlesztése, fenntartása I Településvédő erdők, tervezése, kialakítása I Vízfolyások, vízfelületek, csatornák partjának revitalizációja I Vízpótlást szolgáló vízrendszer megtervezése, kialakítása I Mezővédő erdősávok rendszerének kialakítása Működési, megvalósítási terület Kistérség minden települése Kistérség minden települése Meglévő vízfolyások, vízfelületek, csatornák Tiszaroffi árapasztó tározóhoz kapcsolódóan Táblahatárokon, vízfolyások, utak mentén Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt I Települési zöldfelületi rendszerek kialakítása, fejlesztése, fenntartása I Településvédő erdők, tervezése, kialakítása I Vízfolyások, csatornák partjának revitalizációja I Vízpótlást szolgáló vízrendszer megtervezése, kialakítása I Mezővédő erdősávok rendszerének kialakítása Összesen Pályázati lehetőségek (2006) Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Központi költségvetés (KvVM, NKÖM) céltámogatás Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok Önkormányzatok forrásai Vállalkozói tőke Lakossági hozzájárulás 13 A Tiszaroffi árapasztó tározó egész területét érintő összeg 86

87 IV.2. Prioritás: II. A helyi kötődés és kohézió erősítése IV.2.1. Specifikus cél: II.1. Kötődést segítő közösségfejlesztés, együttműködés megújítása Sorszám, megnevezés II.1.1. A térségi és települési munkamegosztás és együttműködés megújítása Általános célok A funkciók és szerepkörök sokrétűségének biztosítása a településekben Törökszentmiklós és a mikroközpontok szerepének megerősítése Szükségességének indoklása A kistérség és központja a megyeszékhely árnyékában helyezkedik el. A klasszikus vonzáskörzeti viszonyrendszer kialakulását gyengíti Szolnok és a többi környező város (Kunhegyes, Kisújszállás, Mezőtúr). Törökszentmiklós, elmaradottsága miatt, nem valódi munkaerőpiaci központ. Identitásának megerősítése céljából a térségen belüli kohézió, partnerség fejlesztése szükséges. A kistérség felemelkedése érdekében egyrészt hierarchikus, másrészt komplementer elv szerint együttműködő településhálózat kialakulása célszerű, valamint a funkciók ésszerű, differenciált rendszerének megteremtése. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Kistérségi marketing- és gazdasági szolgáltató-, üzleti 2006, tanácsadó hálózat kiépítése II Marketing és menedzser képzések beindítása 2006 II Kommunális központok kialakítása, mobil szolgáltatókkal, települési fogadó irodákkal II Helyi TV, rádió és sajtó (média központ) kiépítése 2006, Projekt kiválasztási kritériumok Kistérségen belüli foglalkoztatással épüljön ki Rugalmas, sokoldalú és mobilizálható legyen Monitoring mutatók Outputmutatók Tanácsadó irodák száma (db) Képzett marketing szakemberek és menedzserek száma (fő) Szolgáltató központokban dolgozó vállalkozók száma (fő) Helyi média műsorideje (ó/hét), ill. hírlap megjelenési gyakorisága Eredmény mutatók Tanácsadó irodák vállalkozói forgalma (fő/év) Mobil szolgáltatások igénybevétele (települési kör, fő/év) Nézettségi, olvasottsági indexek indexek (%) Helyi hirdetések száma (db/év) Hatásmutatók Végzett szakemberek helyben maradása 87

88 Szolgáltatói igények kistérségen belüli kielégítése Teljesebb körű tájékozottság Közreműködő szervezetek Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ORTT Nemzeti Civil Alap Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Önkormányzatok Kedvezményezettek köre Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Települési önkormányzatok, Civil szervezetek vállalkozók Célcsoport Vállalkozók lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek II Kistérségi marketing- és gazdasági szolgáltató-, üzleti tanácsadó hálózat kiépítése II Marketing és menedzser képzések beindítása II Kommunális központok kialakítása, mobil szolgáltatókkal, települési fogadó irodákkal II Helyi TV, rádió és sajtó (média központ) kiépítése Működési, megvalósítási terület Törökszentmiklós, Szajol, Fegyvernek Törökszentmiklós Törökszentmiklós és a településeken fogadó irodák Törökszentmiklós Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt II Kistérségi marketing- és gazdasági 5 szolgáltató-, üzleti tanácsadó hálózat kiépítése II Marketing és menedzser képzések 6 beindítása II Kommunális központok kialakítása, 28 mobil szolgáltatókkal, települési fogadó irodákkal II Helyi TV, rádió és sajtó (média központ) 30 kiépítése Összesen Pályázati lehetőségek (2006) GVOP Kis- és középvállalkozások részére nyújtott, emeltszintű, szakmaspecifikus tanácsadás támogatása AVOP A vidéki gazdaság és a vidéki körzetek életminőségének diverzifikálása 88

89 ORTT Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók és közműsor szolgáltatók műszaki háttere Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Központi költségvetés (FMM, GKM, Területfejlesztés) céltámogatás Önkormányzatok forrásai Vállalkozói tőke 89

90 Sorszám, megnevezés II.1.2. Szerepvállalás a kisebbségek befogadásának és beilleszkedésének elősegítésében Általános célok A társadalmi párbeszéd erősítése A tudás fontosságának terjesztése Az életminőség javítása Az esélyegyenlőség fokozása Szükségességének indoklása A társadalomkutatásokból kiderül, hogy a szervezetek és ágazatok közötti együttműködés révén az esélyegyenlőségi politikák hosszú távon kihatnak az előítéletek csökkentésére, a szemlélet és mentalitásváltásra, így a tolerancia erősítésére is. Jelenleg ugyanis általánosan érvényes konfliktushelyzetként jelenik meg a munkanélküliség mellett a romák életmódja, kultúrája és a mélyen gyökerező sztereotípiák miatt a diszkrimináció is. Ismert, hogy a romák körében jóval alacsonyabb az aktív keresők aránya, mint a többségi társadalomban, s az eltartottak aránya is kétszerese az országos szintnek. Fő bevételei forrásaik a szociális jövedelmek, illetve az alkalmi munkák Így nem meglepő, hogy a romák körében a (hagyományos értelemben vett) tudás megszerzése nem elsődleges tényező. A roma lakosságon belül magas az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya, s a nyolc osztályt befejezettek között is magas az ún. funkcionális analfabéták száma. Fontos, hogy megteremtsük az összhangot a különböző helyi képzésekben a hagyományos roma mesterségek és a piacképes tudások megszerzése között. Az egyéni aktivitás, amelyet mindkét lokális társadalmi csoport körében fejleszteni kell, nagymértékben hozzájárulhatna a szociális konfliktushelyzetek individuális megoldásához, a társadalmi mobilitási pályán való elinduláshoz. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, roma civil 2006 szervezetek megerősítése, közösségfejlesztők, szociális munkások alkalmazása II Közéleti képzési programok indítása II Lakhatási körülmények javítása, telepszerű körülmények 2006 felszámolásának elindítása II A produktív szociálpolitikai kezdeményezések 2006 meggyökeresítése II Sikeres roma kezdeményezések bemutatása

91 Projekt kiválasztási kritériumok Integrált fejlesztési programok A multikulturális tartalom közvetítése Lokális kulturális közösségi tér léte vagy felújítása Monitoring mutatók Outputmutatók A közösségfejlesztők száma (fő) Képzési programok száma (db) Szakértő segítők száma (fő) Lokális kulturális terek (db, m 2 ) A sikeres modelleket bemutató cikkek, műsorok, honlapok, kiadványok száma (db) A produktív szociálpolitikai kezdeményezések száma (fő) Támogatott (civil) szervezetek száma (db) Eredmény mutatók A képzéseken résztvevők száma (fő) A produktív szociálpolitikában kedvezményezettek száma (fő) A médiát fogyasztók száma (fő) Nézettségi, hallgatottsági index (fő) Lokális társadalmi párbeszéd típusú rendezvények száma (db) Minőségi lakáskörülmények, minőségi környezet. Hatásmutatók Az életminőség javulása A társadalmi konfliktus-szitációk csökkenése A település megtartó erejének növekedése A kulturális tőke növekedése Hatékonyabb forrásallokáció Közreműködő szervezetek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Oktatási Minisztérium Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Kedvezményezettek köre Civil szervezetek, alapítványok (települési, kistérségi vagy megyei területi hatókörrel) Települési cigány kisebbségi önkormányzatok Települési önkormányzatok intézményei (művelődési házak, könyvtárak, iskolák, családsegítő és gyerekjóléti szolgálatok) Települési önkormányzatok Agrárvállalkozások Megyei Pedagógia Intézet Megyei, kistérségi média 91

92 Célcsoport A kistérség lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, A kistérség minden települése roma civil szervezetek megerősítése, közösségfejlesztők, szociális munkások alkalmazása II Közéleti képzési programok indítása A kistérségi mikrokörzetek települései és vonzáskörzetük II Lakhatási körülmények javítása, A kistérség minden települése telepszerű körülmények felszámolásának elindítása II A produktív szociálpolitikai A kistérség minden települése kezdeményezések meggyökeresítése II Sikeres roma kezdeményezések A kistérség minden települése bemutatása Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt II Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, roma civil szervezetek megerősítése, közösségfejlesztők, szociális munkások alkalmazása II Közéleti képzési programok indítása II Lakhatási körülmények javítása, telepszerű körülmények felszámolásának elindítása II A produktív szociálpolitikai kezdeményezések meggyökeresítése II Sikeres roma kezdeményezések bemutatása Összesen Pályázati lehetőségek (2006) Leader + Nemzeti Civil Alap Észak-Alföldi Kollégium Civil szervezetek működési pályázatai Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Világbank Small Grants Programja Roma civil szervezeteknek együttműködési programjaik megvalósítása ORTT Műsorszolgáltatási Alap pályázatai Roma Koordinációs és Intervenciós Keret - Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Magyar Országgyűlés Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottság Kisebbségi Civil Szervezetek Működési támogatása Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium - Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogram NFT pályázat - Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása 92

93 NFT pályázat - A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása NFT pályázat - A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében megpályázott beruházásokhoz és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó képzések megvalósítása NFT pályázat - A vállalkozói készségek fejlesztését célzó képzések támogatása NFT pályázat Nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése NFT pályázat - Falufejlesztés és - megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése NFT pályázat - Non-profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban Munkaügyi Központ foglalkozatási támogatása Start kormányzati foglalkoztatási program Források ( ) megnevezése Európai Szociális Alap ORTT pályázatok Minisztériumi (ICSSZM, OM, NKÖM) céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Civil szervezetek forrásai 93

94 Sorszám, megnevezés II.1.3. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése Általános célok Az egészséges életmód terjesztése Életminőség javítása Az esélyegyenlőség fokozása Szakmaközi együttműködés erősítése Szükségességének indoklása Európai összehasonlításban igen kedvezőtlennek ítélhetjük meg a hazai egészségügyi szolgáltatások színvonalát. A minőséggel kapcsolatos tevékenységek azt szolgálják, hogy az egészségügy céljai explicit módon kerüljenek megfogalmazásra, a szolgáltatás tudományos alapú, transzparens és kontrollálható legyen. Egy ilyen kezdeményezés a települési egészségterv egy komplex program tervezet, amely a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, magába foglalja a kiinduló helyzet felmérést, ennek alapján cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálásának fázisait. Megvalósításában mindenki egyenrangú félként vesz részt, mivel a településen élők közös akaratát összegzi. célja a településen élők életminőségének, ezen belül az egészségi állapotuk javításának fejlesztése, a közösségi erőforrások mozgósítása. Fontos biztosítani, hogy az egészségfejlesztési terv a településfejlesztési tervek részévé váljon. Kistérségi szinten és általánosságban is igaz, hogy a fenntartók nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a szociális szolgáltatásoknak, nem terveznek ezen a téren hosszú távra. A kistérség szociális intézményeinek is élni kell az információs társadalom nyújtotta lehetőségekkel. Szükséges felmérni a szociális intézmények informatikai környezetét és digitális fejlesztési lehetőségeit. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Egészségtervek, iskolai egészségmegőrző 2006 programok kidolgozása II Kistérségi szolgáltatás tervezési koncepció kidolgozása II A megelőzés hangsúlyosabbá tétele II Minőségbiztosítás bevezetése II Egységes szociális informatikai hálózat kiépítése Projekt kiválasztási kritériumok Interprofesszionális projektek Kistérségi és kistérségen túli, hálózatos együttműködéseken alapuló projektek Monitoring mutatók Outputmutatók Települési egészségtervek száma (db) 94

95 Szolgáltatásfejlesztési koncepciók száma (db) Prevenciós programok száma (db) Minőségbiztosított intézmények száma (db) Eredmény mutatók Csökken a gyógyszerkasszára szánt kiadás és az egy orvosra jutó betegszám (Ft, illetve fő) Digitális tartalmak áramlása az ágazatokban Egészségpénztári tagok számának emelkedése (fő) Hatásmutatók Élhetőbb települési környezet Egészségtudatos magatartás kialakulása Ágazatközi párbeszéd, hatékonyabb érdekképviselet Közreműködő szervezetek Egészségügyi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok Települési önkormányzatok intézményei (iskolák, családsegítő és gyerekjóléti szolgálatok) Háziorvosok Egészségpénztárak Civil szervezetek Kutatóintézetek Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal Célcsoport A kistérség lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II Egészségtervek iskolai egészségmegőrző A kistérség minden települése programok kidolgozása II Kistérségi szolgáltatás tervezési A kistérség minden települése koncepció kidolgozása II A megelőzés hangsúlyosabbá tétele A kistérség minden települése II Minőségbiztosítás bevezetése A kistérség minden települése II Egységes szociális informatikai hálózat kiépítése A kistérség minden települése Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt II Egészségtervek iskolai egészségmegőrző programok kidolgozása, II Kistérségi szolgáltatás tervezési koncepció 5 35 kidolgozása II A megelőzés hangsúlyosabbá tétele II Minőségbiztosítás bevezetése 40 II Egységes szociális informatikai hálózat kiépítése 200 Összesen

96 Pályázati lehetőségek (2006) A szociális szolgáltatások fejlesztése - Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Tegyünk helyben gyermekeink egészségi színvonaláért program a különböző adottságú alapfokú közoktatási intézmények és önkormányzatok részére - Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda NFT pályázat - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hátrányos helyzetű régiókban Igyál tejet program Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kábítószer-fogyasztás visszaszorításával foglalkozó intézmények támogatása Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Források ( ) megnevezése Minisztériumi (EM, IHM, ICSSZM) céltámogatások Európai Szociális Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke 96

97 Sorszám, megnevezés II.1.4. A civil szerveződések és a közösségfejlesztés segítése Általános célok A szerves fejlődés megerősítése A nem kormányzati szervezetek fejlesztése Együttműködések fokozása Szükségességének indoklása Egy társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérség számára fontos kitörési pontot jelenthet a civil szféra megerősödése, amelynek egyik fontos mozzanata lehet a civil szervezetek közötti együttműködések számának növelése és a meglévő kooperációk javítása. A kistérség integrált fejlesztési programjának sikeres megvalósításában, a települési megtartó képesség erősítésében lokálpatrióta, egyfajta Találjuk ki mozgalmak kialakítására van szükség, amelyek sikeresen integrálják egyegy település civil szervezeteit annak érdekében, hogy a programban megfogalmazott prioritások teljesülhessenek. Célszerű ezek tevékenységét, működési kereteit összehangolni a térségben zajló egyéb humán (intézmény)fejlesztési elképzelésekkel. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Civil szervezetek létrehozása, civil stratégiák kialakítása II Kapacitás-és hálózatépítés Projekt kiválasztási kritériumok Együttműködések intenzitása Az integrált program megvalósításának elősegítése Monitoring mutatók Outputmutatók Kidolgozott civil stratégia (db) Kistelepüléseken létrejött civil szervezetek száma (db) Lokálpatrióta klubok száma (db) Hálózatba szerveződött civil szervezetek száma (db) Résztvevő tagok száma (fő) Eredmény mutatók Bevont források nagysága (Ft) Megvalósított projektek száma (db) Civil szervezetek által foglalkoztatottak száma (fő) A civil szervezetek infrastrukturális fejlesztése (db) Hatásmutatók A települések pozitív vándorlási egyenlege Identitástudat erősödése Az épített környezet fejlődése Közreműködő szervezetek Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Nemzeti Civil Alap Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési 97

98 Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok Civil szervezetek, közösségek Egyházak Célcsoport A kistérség lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II Civil szervezetek létrehozásának A kistérség minden települése ösztönzése, civil stratégiák kialakítása II Kapacitás-és hálózatépítés A kistérség minden települése Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt II Civil szervezetek létrehozásának ösztönzése, civil stratégiák kialakítása II Kapacitás-és hálózatépítés Összesen Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Civil Alap Települési Önkormányzat civil támogatások Megyei önkormányzati és regionális támogatások Holland Nagykövetség pályázata (KAP) Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Világbank Small Grants Programja Roma civil szervezeteknek együttműködési programjaik megvalósítása NFT pályázat - A területfejlesztésben érintett intézmények valamint a civil szereplők kapacitásépítése Források ( ) megnevezése Európai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Minisztériumi (ICSSZM, OM, EM) céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Civil szervezetek forrásai Vállalkozói tőke 98

99 Sorszám, megnevezés II.1.5. Táji, kistérségi identitástudat fejlesztése Általános célok Helyi közösség, identitás erősítése A lakosság helyi kötődésének, helyben maradásának elősegítése Tájismeret, környezettudatosság fejlesztése Szükségességének indoklása A történelmi, kulturális tradícióknak, táji összetartozásnak rendkívül fontos szerepe van a helyi közösségek kohéziójának fejlődésében. A gyökerek feltárása, egymás megismerése megkönnyíti a későbbi együttélést, együttműködést, kommunikációt. Ennek nagy jelentősége lehet a gazdasági kooperációktól a települési környezetet befolyásoló hatásokig. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II A kistérség természeti, történelmi és kulturális értékeinek feltárása, kutatása a közösség bevonásával (iskolák, nyugdíjasok) II Hely- és tájtörténeti iskola-rendszer bevezetése (erdei iskolák mintájára) Helyszín, tanterv, oktatási segédletek biztosítása II Kiadvány, klub-jellegű ismeretterjesztés (idősek 2006 klubjában, tájházakban, iskolákban) II Honlap fejlesztés, helyi média anyagok készítése II Hagyományteremtő, -őrző rendezvények, falunapok 2006 szervezése II Célirányos versenyek és pályázatok (pl. rajz, fotó) szervezése Projekt kiválasztási kritériumok Helyi iskolák tanulóinak, pedagógusainak, nyugdíjasok bevonásával történjen A meglévő civil, önkormányzati kezdeményezéseknek prioritása van Monitoring mutatók Outputmutatók Hely- és tájtörténeti iskolai foglalkozások száma (db) Kiadványok, cikkek, médiaműsorok száma (db) Hagyományőrző rendezvények száma (db) Eredmény mutatók Az ismeretterjesztésbe bevontak köre (fő) A rendezvények látogatóinak száma (fő) Nézettségi, hallgatottsági indexek (%) Honlap látogatók száma (alkalom) Hatásmutatók A lakosság helyi kötődésének erősödése A helyi iskolák vonzerejének növekedése A környezet minőségének javulása 99

100 Közreműködő szervezetek Ifjúsági Családügyi Szociális Esélyegyenlőségi Minisztérium, Regionális Ifjúsági Tanács, NKÖM, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Önkormányzatok, Alapítványok Kedvezményezettek köre Önkormányzat, Önkormányzati intézmények civil szervezetek, vállalkozások Célcsoport Lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek II A kistérség természeti, történelmi és kulturális értékeinek feltárása, kutatása a közösség bevonásával (iskolák, nyugdíjasok) II Hely- és tájtörténeti iskola-rendszer bevezetése (erdei iskolák mintájára) Helyszín, tanterv, oktatási segédletek biztosítása II Kiadvány, klub-jellegű ismeretterjesztés (idősek klubjában, tájházakban, iskolákban) II Honlap fejlesztés, helyi média anyagok készítése II Hagyományteremtő, -őrző rendezvények, falunapok szervezése II Célirányos versenyek és pályázatok (pl. rajz, fotó) szervezése Működési, megvalósítási terület A kistérség minden települése érintett javasolt helyszín: Tiszapüspöki Ördögszekér Környezetvédelmi Központ A kistérség minden települése érintett A kistérség minden települése érintett A kistérség minden települése érintett A kistérség minden települése érintett Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt II A kistérség természeti, történelmi és kulturális 1 7 értékeinek feltárása, kutatása a közösség bevonásával (iskolák, nyugdíjasok) II Hely- és tájtörténeti iskola-rendszer bevezetése (erdei 3 30 iskolák mintájára) Helyszín, tanterv, oktatási segédletek biztosítása II Kiadvány, klub-jellegű ismeretterjesztés (idősek 1 klubjában, tájházakban, iskolákban) II Honlap fejlesztés, helyi média anyagok készítése 2 7 II Hagyományteremtő, -őrző rendezvények, falunapok szervezése

101 II Célirányos versenyek és pályázatok (pl. rajz, fotó) szervezése Összesen 8 60 Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Civil Alap Települési Önkormányzat civil támogatások Megyei önkormányzati és regionális támogatások Oktatási Minisztérium céltámogatásai (Erdei iskolához kapcsolódó továbbképzés, Diákoknak és tanáraiknak lakóhelyi kutatása, stb.) Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági Tanácsok gyermek és ifjúsági célú pályázatai Források ( ) megnevezése Minisztériumi (ICSSZM, OM, NKÖM) céltámogatások Civil szervezetek forrásai Alapítványok pályázatai Önkormányzati források Vállalkozói tőke Lakossági hozzájárulás 101

102 IV.2.2. Specifikus cél: II.2. A társadalmi, gazdasági kompetenciák fejlesztése Sorszám, megnevezés II.2.1. Az oktatás-nevelés kistérségi rendszerének újragondolása Általános célok Életre nevelés A kulturális mintaadás A tudás megszerettetése Szükségességének indoklása Összességében a hagyományos oktatási szocializációs színtereknél az a legnagyobb probléma a,,rejtett tanterv nyelvének megismertetése, elfogadtatása, illetve a differenciált pedagógia módszerek (a nem a többség -,,közép - nyelvén értők) alkalmazása. Az oktatási-nevelési kudarcok többsége ezekre az okokra vezethető vissza. Az óvodánál az a legnagyobb probléma, hogy későn kerülnek a cigány gyermekek az óvodába. A napi háromszori étkezés ingyenes biztosítása gyakran elég indok arra, hogy a szülők elküldjék az óvodába gyermekeiket. A roma lakosságon belül magas az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya, s a nyolc osztályt befejezettek között is magas az ún. funkcionális analfabéták száma. Az iskolázottságnak, s ezáltal a kulturális tőke emelésének kulcsszerepe van a magasabb foglalkoztatási státusz elérésben, s ezáltal az életminőség javulásában. Mindezek miatt van lényeges szerepe a kistérségben a hátránykompenzációnak (a roma, a szegény, a diszlexiás, a hiperaktív, stb. gyermekek esetében) és tehetséggondozásnak is. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Oktatási-nevelési kerekasztal működtetése II Iskola-szövetség működtetése II Alternatív pedagógia módszerekkel működő iskolai közösségek létrehozása Projekt kiválasztási kritériumok Komplex oktatási-nevelési programok A kerekasztalok hálózatos működése Monitoring mutatók Outputmutatók Kerekasztalok száma (db) A bevont pedagógusok száma (fő) Alternatív pedagógiai közösségek és programok száma (db) Eredmény mutatók A deviáns magatartású fiatalok számának csökkenése (fő) Az iskolák hozzáadott értékének növekedése (%) Mikrokörzeti szinten koordinált oktatási-nevelési 102

103 programok (db) Hatásmutatók A kulturális tőke emelése A továbbtanulási hatékonyság Multikulturális lokális társadalmi közösség Közreműködő szervezetek Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Oktatási Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Önkormányzatok Kedvezményezettek köre Civil szervezetek, alapítványok (települési, kistérségi vagy megyei területi hatókörrel) Települési önkormányzatok oktatási-nevelési intézményei Települési önkormányzatok Megyei Pedagógia Intézet Célcsoport A kistérség lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II Oktatási-nevelési kerekasztal A kistérség minden települése működtetése II Iskola-szövetség működtetése Kistérségi mikrokörzeti központok II Alternatív pedagógia módszerekkel A kistérség minden települése működő iskolai közösségek létrehozása Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt II Oktatási-nevelési kerekasztal működtetése II Iskola-szövetség működtetése II Alternatív pedagógia módszerekkel működő iskolai közösségek létrehozása Összesen Pályázati lehetőségek (2006) NFT pályázat A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén NFT pályázat A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén NFT pályázat Modell értékű tanoda típusú (extrakurrikuláris) tevékenységek támogatása a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében NFT pályázat Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetencia-alapú tanításitanulási programok elterjesztése érdekében A szakköri munka, mint az innovatív gondolkodásra 103

104 nevelés színtere Oktatási Minisztérium pályázata NFT pályázat - A hátrányos helyzetű diákok oktatásában érintett szakemberek képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos oktatási programok kifejlesztése NFT pályázat - A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben NFT pályázat - Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira NFT pályázat - Régióspecifikus szakmai képzések támogatása (1.komponens) NFT pályázat - Régióspecifikus szakmai képzések támogatása (2. komponens) Források ( ) megnevezése Európai Szociális Alap Minisztériumi (ICSSZM, OM) céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Civil szervezetek forrásai 104

105 Sorszám, megnevezés II.2.2. Gyakorlatorientált és a környezettudatos gazdálkodás komplex képzési feltételeinek megteremtése Általános célok A térség népességmegtartó erejének növelése, Az életfeltételek javítása. Szükségességének indoklása Ismert, hogy a kutatók számításai szerint a kevesebb, mint 8 osztályos végzettség tízszeres munkanélküliségi kockázatot hordoz a felsőfokú végzettséghez képest. A romák körében jóval alacsonyabb az aktív keresők aránya, mint a többségi társadalomban, s az eltartottak aránya is kétszerese az országos szintnek. Fő bevételei forrásaik a szociális jövedelmek, illetve az alkalmi munkák Így nem meglepő, hogy a romák körében a (hagyományos értelemben vett) tudás megszerzése nem elsődleges tényező. Fontos, hogy megteremtsük az összhangot a különböző helyi képzésekben a hagyományos roma mesterségek és a piacképes tudások megszerzése között. Változtatni kell azon, hogy nem gyakorlatorientált és nem a piaci igényeknek megfelelő a jelenlegi szakképzés. A szakképzés reformja megyei szintű egyeztetést kíván. Ilyen elképzelések a gyakorlóhelyek fejlesztése, az EU-s modellek átvétele, a professzionális irányítás bevezetése és az élethosszig tartó tanulás attitüdjének elterjesztése. A képzési alrendszer alkalmazotti oldala a foglalkoztatási szféra. Ezért lényeges a térségi szereplők összefogása azzal a céllal, hogy összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseit, céljait és megoldást keressenek a problémára. Ezt a szakirodalom által foglalkoztatási paktumnak nevezett megoldásokat is javasoljuk beilleszteni a tervezési folyamatba. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II A képzési struktúra átalakítása II Foglalkoztatási paktumok kidolgozása Projekt kiválasztási kritériumok A foglalkoztatottsági szint tartós emelése, A munkaképes korú népesség szakmai és általános képzettségi szintjének emelése A paktum által lefedett terület nagysága és a foglalkoztatottak száma, A komplex foglalkoztatási programoknál a képzési szegmens aránya, Monitoring mutatók Outputmutatók A különböző típusú képzési formákban résztvevők száma (fő), A képzési programok száma (db) 105

106 A megvalósult beruházások (felújítások) száma (db) A foglalkoztatási paktumok száma (db), Eredmény mutatók A foglalkoztatást elősegítő programokon résztvevők száma (fő), A komplex képzési-foglalkoztatási programokban résztvevők száma (fő). Az új tudásokkal rendelkezők száma (fő) Hatásmutatók A társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőség növekszik, A kistérség népességmegtartó képessége erősödik, A leszakadó társadalmi csoportok reintegrációja javul, Az életminőség javul, A foglalkoztatás bővül. Közreműködő szervezetek Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Oktatási Minisztérium Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Kedvezményezettek köre Roma és nem roma civil szervezetek, alapítványok (települési, kistérségi vagy megyei területi hatókörrel) Települési önkormányzatok oktatási-nevelési intézményei Munkaügyi kirendeltség, Kereskedelmi és Iparkamara Munkaadói és munkavállalói szervezetek, Célcsoport A kistérség aktív korú lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II A képzési struktúra átalakítása A kistérségi központ II Foglalkoztatási paktumok kidolgozása A kistérségi mikrokörzetek és vonzáskörzetük Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt II A képzési struktúra átalakítása II Foglalkoztatási paktumok kidolgozása Összesen Pályázati lehetőségek (2006) NFT pályázat - Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása NFT pályázat Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 106

107 NFT pályázat - A felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával NFT pályázat - A vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programjai NFT pályázat - A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése és megerősítése NFT pályázat - A munkanélküliség megelőzése és kezelése NFT pályázat - Régióspecifikus szakmai képzések támogatása (1.komponens) NFT pályázat - Régióspecifikus szakmai képzések támogatása (2. komponens) Források ( ) megnevezése Európai Szociális Alap Minisztériumi (ICSSZM, OM, FMM) céltámogatások Önkormányzati források 107

108 Sorszám, megnevezés II.2.3. A helyi értékekre, igényekre építő, rugalmas és elérhető oktatási modellek kialakítása Általános célok Az esélyegyenlőség előmozdítása, Az együttműködés fokozása, A társadalmi modernizáció elősegítése. Az agrár-élelmiszeripari (alap, át-és tovább)képzés erősítése Szükségességének indoklása A kistérséget különösen jellemzik a társadalmi-területi periféria lét kategóriái (kedvezőtlen irányú demográfiai változások, a munkaképes korú lakosság arányának csökkenése, a nagy elvándorlás, az inaktivitás és az erősödő, tartósan a társadalmi perifériára szorult csoportok növekvő aránya). A társadalmi kirekesztődés alapvetően az alacsony kulturális tőkével van összefüggésben. A szakképzetlenség következtében e társadalmi csoport első munkahelyválasztása kényszer, mert általában olyan foglalkozási ágakba kerülnek, amelyeket a társadalom kevésbé preferál. Ez a kényszer generálja azt a szegénységi, társadalmi csapdát, amelyet a foglalkoztatási helyzet és az általános képzettségi szint emelésével, valamint a munkaügyi alrendszer igényeinek teljesebb megismerésével, a társadalmi igazságosság és szolidaritás növelése érdekében lehetséges és szükséges csökkenteni. Az alacsony mobilitási attitüd és infrastruktúra miatt fontos, hogy helyben elérhető legyen a foglalkoztatás és a (felnőtt) képzés is. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Igényfelmérés, munkaerőpiaci monitoring II Felnőttképzés meggyökeresítése, távoktatási anyagok 2006 II kidolgozása és terjesztése Az agrár-élelmiszeripari (alap, át-és tovább) képzés erősítése, modelliskola kialakítása a kistérségi központban Projekt kiválasztási kritériumok Reprezentativitás Elektronikus formában lévő távoktatási anyagok Folyamatos hospitalizáció Innovatív agrármodellek megjelenése Monitoring mutatók Outputmutatók A munkaerőpiaci felmérésben résztvevő vállalkozások száma (db) Felnőttképzésben résztvevők száma (fő) Távoktatásos anyagok száma (db) Agrárképzésben résztvevök száma (fő) Eredmény mutatók A távoktatási pontok száma a kistelepüléseken (db) Az igényfelmérés által elindított képzésben végzettek és később helyben elhelyezkedtek száma (fő) 108

109 Modellértékű agrárprojektek megjelenése (db) Hatásmutatók A társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőség javul, A kistérség népességmegtartó képessége erősödik, A foglalkoztatási szint bővül. A vállalkozások kockázatvállaló és stratégiai tervező képessége növekszik Közreműködő szervezetek Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Oktatási Minisztérium Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Kedvezményezettek köre Civil szervezetek, alapítványok (települési, kistérségi vagy megyei területi hatókörrel) Települési önkormányzatok oktatási-nevelési intézményei Munkaügyi kirendeltség, Kereskedelmi és Iparkamara Munkaadói és munkavállalói szervezetek, Teleházak, Kutatóintézetek Célcsoport A kistérség aktív korú lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II Igényfelmérés, munkaerőpiaci monitoring A kistérség minden települése II Felnőttképzés meggyökeresítése, A kistérség minden települése, távoktatási anyagok kidolgozása és különös tekintettel a mikrokörzetekre terjesztése és a kistérségi központra II Az agrár-élelmiszeripari (alap, át-és Törökszentmiklós tovább)képzés erősítése, modelliskola kialakítása a kistérségi központban Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt II Igényfelmérés, munkaerőpiaci monitoring 5 35 II Felnőttképzés meggyökeresítése, távoktatási anyagok kidolgozása és terjesztése II Az agrár-élelmiszeripari (alap, át-és tovább) képzés erősítése, modelliskola kialakítása a kistérségi központban Összesen Pályázati lehetőségek (2006) Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium - Felnőttképzési bázisközpontok és hálózat fejlesztésének 109

110 támogatására a munkaerőpiaci alap foglalkoztatási alaprészének terhére NFT pályázat - Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása NFT pályázat Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása NFT pályázat - A felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával NFT pályázat - A vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása NFT pályázat - Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása NFT pályázat - Régióspecifikus szakmai képzések támogatása (1.komponens) NFT pályázat - Régióspecifikus szakmai képzések támogatása (2. komponens) Források ( ) megnevezése Európai Szociális Alap Minisztériumi (ICSSZM, OM, FMM) céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke 110

111 Sorszám, megnevezés II.2.4. Digitális szakadék szűkítése Általános célok A periférikus helyzet csökkentése, az e-közigazgatás társadalmi hátterének megalapozása A térségi fejlesztési folyamatok demokratizálása és hatékonyságának növelése, Magas színvonalú távközlési és informatikai szolgáltatások, illetve alkalmazások elérése, Esélyegyenlőség erősítése, minőségi életfeltételek biztosítása, Az információs társadalom kiépítésének erősítése, az informatika társadalmasítása. Szükségességének indoklása Az információs társadalom megvalósítása felé haladó országok igen nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a mindennapi élet számos területén megjelenő információs-kommunikációs berendezéseket, szolgáltatásokat és alkalmazásokat megismertessék és eljuttassák a társadalom legszélesebb rétegeihez. Az információs programok lehetőséget teremtenek az embereknek az új ismeretek elsajátítására, az információk megszerzésére és feldolgozására, valamint az informatikai alkalmazások használatára. A kistérségben napjainkban igen nagy különbségek mutatkoznak az információkhoz történő hozzáférésben, melynek egyik fő oka a megfelelő minőségű információs-kommunikációs hálózat hiánya. További problémát jelent az országos átlagtól messze elmaradó informatikai berendezésekkel történő ellátottság, valamint a közösségi hozzáférési helyek alacsony száma. Az információs társadalom kiépítésének sikeressége (különösen egy az információs társadalomra várakozó területen) ugyanakkor nem csak a hálózat és a berendezés ellátottságtól függ, hanem a helyi felvilágosító és képzési programok elindulásától, továbbá települési integrált programok, valamint informatikai alkalmazások (pl.elektronikus ügyintézés, távmunka, távdiagnosztika) bevezetésétől is. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Kábel TV hálózatok és egyéb szélessávú informatikai 2006 hálózatok kiépítése II Teleházak és közösségi Internet hozzáférési helyek létrehozása, illetve eszközállomány bővítés, korszerűsítés II Honlapok létrehozásának támogatása Projekt kiválasztási kritériumok A pályázat szakmai és pénzügyi megalapozottsága, a fejlesztés költség-hatékony megvalósítása, megtérülési idő, A projekt hosszú távú fenntarthatósága, 111

112 Az informatikai ellátottsági viszonyok jelentős javítása A digitális szakadék szűkítése az informatikai szolgáltatások, alkalmazások fejlesztésével Monitoring mutatók Outputmutatók Az újonnan létrehozott kábeltévés és egyéb informatikai hálózat hossza (m), Az új informatikai hálózatba kötött közintézmények és lakások száma (db), Az informatikai beruházások összege (MFt), A rendszerbe állított új számítógépek száma (db). Eredmény mutatók címmel rendelkező helyi lakosok száma (fő), Internet kapcsolattal rendelkező előfizetők száma (fő), Működő informatikai projektek száma db), A térségben található közösségi hozzáférési pontok száma (db), Az IKT szektorhoz tartozó munkahelyek száma (db). A kistérségben bejegyzett domain nevek száma (db) Hatásmutatók Csökken a digitális szakadék A kistérség népességmegtartó képessége erősödik, A foglalkoztatási szint bővül. A rendszeresen internetezők arányának növekedése Az e-ügyintézés terjedése Az informatikai és számítástechnikai munkahelyek számának bővülése és a szektor bevételeinek növekedése. Közreműködő szervezetek Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Oktatási Minisztérium Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Informatikai és Hírközlési Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Kedvezményezettek köre Civil szervezetek, alapítványok (települési, kistérségi vagy megyei területi hatókörrel) Települési önkormányzatok oktatási-nevelési intézményei Munkaügyi kirendeltség, Kereskedelmi és Iparkamara Munkaadói és munkavállalói szervezetek, Teleházak, Kutatóintézetek Informatikai cégek Megyei média Célcsoport A kistérség aktív korú lakossága 112

113 Sorszám Támogatható tevékenységek II Kábel TV hálózatok és egyéb szélessávú informatikai hálózatok kiépítése Működési, megvalósítási terület A kistérség minden települése II Teleházak és közösségi Internet A kistérség minden települése hozzáférési helyek létrehozása, illetve eszközállomány bővítés, korszerűsítés II: Honlapok létrehozásának támogatása A kistérség minden települése Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt II Kábel TV hálózatok és egyéb szélessávú informatikai hálózatok kiépítése II Teleházak és közösségi Internet hozzáférési helyek létrehozása, illetve eszközállomány bővítés, korszerűsítés II: Honlapok létrehozásának támogatása Összesen Pályázati lehetőségek (2006) Szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein NFT pályázat Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindítás támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein NFT pályázat Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése NFT pályázat eten program - Az e-ten program szorosan illeszkedik az e-europe Akcióterv mottójához: Információs társadalmat mindenkinek. Beruházás a 21. századi iskolába program Oktatási Minisztérium Nemzeti Civil Alap pályázatai Nemzeti Kulturális Alap pályázatai Foglalkozatási és Munkaügyi Minisztérium távmunka pályázatai Források ( ) megnevezése Európai Szociális Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Minisztériumi (ICSSZM, OM, IHM) céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke 113

114 IV.3. Prioritás: III. Környezettudatos, integrált, versenyképes gazdaság fejlesztése IV.3.1. Specifikus cél: III.1. A mezőgazdasági versenyképesség helyreállítása és megerősítése Sorszám, megnevezés III.1.1. Az adott hely sajátosságaihoz igazodó, változatos földhasználati módok kialakítása Általános célok Gazdasági kockázat és veszteségtermelés csökkentése Ökológiai hálózat kialakítása, biodiverzitás növelése Természeti erőforrások (talaj, felszíni- és felszín alatti vízkészlet) védelmének, fenntartható használatának biztosítása Szükségességének indoklása Az éghajlat szélsőségei (csapadékeloszlás-, intenzitás, aszály) által okozott károk, a termelési kockázat mérséklése érdekében szükséges a mikroklímát, vízháztartást javító növénytársulások, erdőfoltok telepítése, az időszakosan keletkező víztöbblet megtartása a vegetációs időszakban jelentkező aszály, vízhiány enyhítésére. A gyenge mezőgazdasági, termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken a költséges, gazdaságtalan és környezetszennyező gazdálkodás szerepet játszik a másodlagos szikesedés, túltermelési és minőségi problémák, talajszerkezet-romlás, talajvíz-szennyezettség, biodiverzitáscsökkenés kialakulásában. A helytelenül megválasztott földhasználat következményei megmutatkoznak a lakosság megélhetésének romlásában is. Ezért e területeken, valamint a természetközeli, védelmet igénylő helyeken, a belvíz által veszélyeztetett és ártéri tájgazdálkodási területeken szükséges a szántóterületek konverziója, erdőterület, rétlegelő, gyümölcsös, valamint nád- és vízfelület képzése, extenzív hasznosítása. A földterület alkalmasság szerinti hasznosítása nem a jövedelemtermelésből történő kiesést jelenti, hanem a haszonvétel módja változik, illetve kiegészül a társadalom számára értékes szolgáltatások árával. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Művelési ágváltás, erdőtelepítés, ápolás III Művelési ágváltás, gyeptelepítés, ápolás III Gyümölcstelepítés, ápolás III Vizes élőhelyek létrehozása, fenntartása Projekt kiválasztási A VTT által érintett települések és pályázatra jogosultak 114

115 kritériumok prioritást élveznek gyakori belvízkárokkal sújtott területek, szikes és szikesedésre hajlamos területek intenzív szántóföldi termelésből történő kivonása őshonos fafajokból álló, elegyes erdők telepítése elsősorban a gyenge mezőgazdasági, termőhelyi adottságú területeken, az ökológiai hálózat bővülését is figyelembe véve Monitoring mutatók Outputmutatók vízfelületek, vizes élőhelyek, adottságokhoz alkalmazkodó vegetáció területe (ha) intenzív művelésű szántóterület (ha) őshonos fafajok, természetszerű erdők területe (ha) gyümölcsültetvény területe (ha) erdő- és gyepterület (ha) Eredménymutatók intenzíven hasznosított szántóterületek csökkenése (ha) természetes élőhelyek számának, területének növekedése (ha) erdő- és gyepterület növekedése (ha), gyümölcsterület növekedése (ha) Hatásmutatók termelési költségek csökkenése környezeti állapot: vízháztartás, talajállapot, biodiverzitás javulása kistérségi, turisztikai vonzerő, népességmegtartó képesség növekedése erdőterületek többcélú haszonvétele Közreműködő szervezetek Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Állami Erdészeti Szolgálat Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Települési Önkormányzat Kedvezményezettek köre Települési Önkormányzat Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek Célcsoport mezőgazdasági termelők, vállalkozások lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III Művelési ágváltás, erdőtelepítés, ápolás Törökszentmiklósi kistérség gyenge termőhelyi adottságú illetve védendő területei (2800 ha) 115

116 III Művelési ágváltás, gyeptelepítés, ápolás Törökszentmiklósi kistérség gyenge termőhelyi adottságú illetve védendő területei (1500 ha) III Gyümölcstelepítés, ápolás Törökszentmiklósi kistérség (800 ha) III Vizes élőhelyek létrehozása, fenntartása Törökszentmiklósi kistérség Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt III Művelési ágváltás, erdőtelepítés, ápolás III Művelési ágváltás, gyeptelepítés, ápolás III Gyümölcstelepítés III Vizes élőhelyek létrehozása, fenntartása Összesen Pályázati lehetőségek (2006) FVM agrár- és vidékfejlesztési támogatások FVM Mezőgazdasági beruházások támogatása (AVOP) (támogatás mértéke 45 %) FVM A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (A támogatás mértéke 55-75%) Források ( ) megnevezése Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Minisztériumi (FVM, KvVM) céltámogatás Önkormányzati forrás Vállalkozói tőke 116

117 Sorszám, megnevezés III.1.2. Környezetkímélő gazdálkodás elterjesztése, piacképes termékszerkezet kialakítása Általános célok A mezőgazdasági versenyképesség helyreállítása és megerősítése Differenciált gazdaságfejlesztés Jó mezőgazdasági gyakorlat A természeti erőforrások fenntartható használata Népességmegtartó erő és foglalkoztatottság növelése Szükségességének indoklása A kistérség jó termőhelyi adottságainak fenntartható, racionális felhasználása (adottságokhoz igazodó, környezetkímélő földhasználat, egészséges termékelőállítás) szükséges a térség gazdasági- és társadalmi fejlettségének emelése érdekében. A termelési szerkezetben a piacképesség növelése érdekében érvényesíteni kell az egyedi, tájtermelési hagyományokat. A gyenge mezőgazdasági, termőhelyi adottságú területeken nagy ráfordítással, erőteljes környezetszennyezéssel sem lehet elfogadható jövedelmezőséget elérni. E területeken törekedni kell az adottságoknak megfelelő, extenzív termelési technológiára történő átállásra. A hazai termékfogyasztás emelkedése, a fogyasztói magatartás változása, valamint az információáramlás elősegítése érdekében hatékony agrármarketingre, kampányjellegű tájékoztatási vonalakra van szükség. Az alapvetően mezőgazdasági meghatározottságú foglalkozási szerkezeten belül az iparszerű földhasználat jelenleg korlátozottan kínál munkalehetőséget, jövedelme nem ebben az ágazatban csapódik le. Ezért gazdasági, társadalmi, tájműködési érdekből egyaránt szükséges a termelők egy részének hagyományos, iparszerű árutermelésből történő kivezetése, sokszínű, diverzifikált gazdálkodási szerkezet kialakítása a nem termelési típusú tájhasználat támogatásával, népszerűsítésével, ágazatközi együttműködések ösztönzésével, kiegészítve a kapcsolódó III.1.1., III.1.3., I.2.2. intézkedésekkel. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Versenyképes alapanyag-termesztés, piaci 2006 követelményekhez igazodó vetésszerkezet kialakítása III Új területek bevonása az ökológiai gazdálkodásba III Agrármarketing III Integrált, környezetkímélő agrotechnikai módszerek 2006 elterjesztése III Állattartó telepek technológiai fejlesztése III Halászat, halgazdálkodás volumenének növelése,

118 technológiai és minőségi korszerűsítése III Gyenge adottságú szántóterületek extenzifikációja III Beruházások eszköz- és technológiafejlesztése III Extenzív, legeltető állattartás Projekt kiválasztási kritériumok integrált, környezetkímélő agrotechnika vállalása extenzív, legelőgazdálkodásra alapozott őshonos állatok tartása, lehetőség szerint a falusi turizmussal, illetve ökológiai gazdálkodással összhangban termelési szerkezetváltás az extenzifikáció, illetve a kézimunka-igényes tevékenységek preferálásával Monitoring mutatók Outputmutatók vetésszerkezet (ha/növényfajta) ökológiai gazdálkodás területe (ha) intenzív hasznosítású szántóterület (ha) állatlétszám (db) legelőterület (ha) modernizált üzemek száma (db) halászati vállalkozások száma (db) hozzáadott érték (Ft) Számszerűen mérhető (db, Ft, Fő, ha, stb) Eredmény mutatók terménystruktúra változása (kg,t/termény/ha) ökológiai gazdálkodás területi- és terméknövekménye (ha, kg,t/termék/ha) intenzív hasznosítású szántóterület csökkenése (ha) termékfogyasztás növekedése (db, csomag, kg, Ft) állatlétszám növekedése (db) foglalkoztatottak létszámának növekedése (fő) növekvő jövedelmezőség (Ft) Számszerűen mérhető (db, Ft, Fő, ha, stb) Hatásmutatók Fenntartható fejlődés, gazdasági növekedés, környezeti állapot javulása génállomány fennmaradása egészséges és minőségi termékelőállítás növekvő tendenciája hazai, minőségi termékek fogyasztási volumenének növekedése Közreműködő szervezetek Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 118

119 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Települési Önkormányzat Kedvezményezettek köre Települési Önkormányzat Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek Célcsoport lakosság gazdálkodók gazdasági szervezetek Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III Versenyképes alapanyag-termesztés, piaci Elsősorban a kistérség jó követelményekhez igazodó vetésszerkezet mezőgazdasági, termőhelyi kialakítása adottságú területei (31000 ha). III Új területek bevonása az ökológiai Törökszentmiklósi kistérség gazdálkodásba III Agrármarketing a fogyasztási volumen Törökszentmiklósi kistérség növelése érdekében III Integrált, környezetkímélő agrotechnikai Törökszentmiklósi kistérség módszerek elterjesztése III Állattartó telepek technológiai fejlesztése Törökszentmiklósi kistérség III Halászat, halgazdálkodás volumenének Törökszentmiklósi kistérség növelése, technológiai és minőségi (700 ha) korszerűsítése III Gyenge adottságú szántóterületek Törökszentmiklósi kistérség extenzifikációja (10000 ha) III Beruházások eszköz- és Törökszentmiklósi kistérség technológiafejlesztése III Extenzív, legeltető állattartás Törökszentmiklósi kistérség (1500 ha) Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt III Versenyképes alapanyag-termesztés, piaci követelményekhez igazodó vetésszerkezet kialakítása III Új területek bevonása az ökológiai gazdálkodásba III Agrármarketing a fogyasztási volumen növelése érdekében III Integrált, környezetkímélő agrotechnikai módszerek elterjesztése III Állattartó telepek technológiai fejlesztése III Halászat, halgazdálkodás volumenének növelése, technológiai és minőségi korszerűsítése III Gyenge adottságú szántóterületek extenzifikációja III Beruházások eszköz- és

120 technológiafejlesztése III Extenzív, legeltető állattartás Összesen Pályázati lehetőségek ( ) FVM Halgazdálkodási tevékenységek támogatása (támogatás mértéke 50 ill. 75 %) FVM A halászati ágazat strukturális támogatása (AVOP) (A támogatás mértéke %) FVM Fiatal gazdálkodók induló támogatása (egyszeri tőkejuttatás) FVM Mezőgazdasági beruházások támogatása (AVOP) (támogatás mértéke 45%) FVM A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (A támogatás mértéke 55-75%) FVM Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (AVOP) (A támogatás mértéke diverzifikáció esetén 50-65%), (A támogatás mértéke marketing esetén 50-80%) FVM Az állattenyésztés biológiai alapjainak támogatása, genetikai korszerűsítés Források ( ) megnevezése Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Minisztériumi (FVM, KvVM) céltámogatás Vállalkozói tőke 120

121 Sorszám, megnevezés III.1.3. Termelési, feldolgozási és értékesítési integrációk, szövetkezések és vertikum kialakítása, megerősítése Általános célok Összehangolt termékpálya és ágazatközi együttműködés kiépítése A hazai piacképesség erősítése A gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése Szükségességének indoklása A megtermelt alapanyagok feldolgozatlanul, alacsony hozzáadott értékkel hagyják el a térséget, a hazai termelők versenyképtelenek a külföldről érkező olcsó termékekkel szemben. A belső piac élénkítése, a termelők pozícióerősítése érdekében szükséges a horizontális és vertikális integrációk, termékpályák kialakítása, vagyis a megtermelt, minőségi alapanyag minél nagyobb mértékű, magasabb fokú helyi feldolgozása, igényes csomagolása. A termelők helyzete javítható a helyi piacokon történő értékesítés és a termelők együttműködésén alapuló szövetkezések segítségével. Az ágazatközi együttműködés további helyben képződő értéket ad, mely növeli a kistérség gazdasági, társadalmi potenciálját, külső és belső vonzerejét. Így pl. a mezőgazdaság, az ipar és a turisztikai ágazat szereplői között létrejövő kapcsolatban, az őshonos állatok extenzív tartása egyedi, tájjellegű mezőgazdasági tevékenység, mely génmegőrzési, környezetvédelmi, foglalkoztatási célok mellett, a specifikus tej- és hústermékek előállításán keresztül, bemutató, ismeretterjesztő célokat szolgál, így turisztikai vonzerőt jelent a falusi-, agro-, gasztronómiai turizmus számára. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Termelési, feldolgozási, értékesítési szövetkezések 2006 létrehozása III Hűtő tároló kapacitás bővítése, technológiai 2006 korszerűsítése III Feldolgozó, szárító üzemek létesítése III Helyi piacok hálózatos fejlesztése III Csomagoló üzemek létesítése Projekt kiválasztási kritériumok Termelők közvetlen támogatása Meglévő, kihasználatlan létesítmények hasznosítása helyi kisüzemek preferálása Monitoring mutatók Outputmutatók Hűtő, tároló, feldolgozó, csomagoló üzemek száma (db) helyi piacok száma (db) 121

122 integrációk, szövetkezések száma (db) Számszerűen mérhető (db, Ft, Fő, ha, stb) Eredmény mutatók Hűtő, tároló, feldolgozó, csomagoló üzemek számának növekedése (db) helyi piacok számának növekedése (db) integrációk, szövetkezések számának növekedése (db) Számszerűen mérhető (db, Ft, Fő, ha, stb) Hatásmutatók Növekvő foglalkoztatottság Növekvő hozzáadott érték Magas feldolgozottsági fokkal rendelkező, minőségi, hazai termékek megjelenése a hazai, majd a külföldi piacon Növekvő helyben termelt jövedelem Közreműködő szervezetek Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejelsztési Tanács Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás Települési Önkormányzat Falugazdászok Integrátorok Kedvezményezettek köre Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, társulások Célcsoport termelők, vállalkozások lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III Termelési, feldolgozási, értékesítési Törökszentmiklósi kistérség szövetkezések létrehozása, működtetése III Hűtő tároló kapacitás bővítése, Törökszentmiklósi kistérség technológiai korszerűsítése III Feldolgozó, szárító üzemek létesítése Törökszentmiklósi kistérség III Helyi piacok hálózatos fejlesztése Törökszentmiklósi kistérség III Csomagoló üzemek létesítése Törökszentmiklósi kistérség Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt III Termelési, feldolgozási, értékesítési szövetkezések létrehozása, működtetése III Hűtő tároló kapacitás bővítése, technológiai korszerűsítése III Feldolgozó, szárító üzemek létesítése III Helyi piacok hálózatos fejlesztése

123 III Csomagoló üzemek létesítése Összesen Pályázati lehetőségek (2006) FVM Mezőgazdasági beruházások támogatása (AVOP) (támogatás mértéke 45%) FVM A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (Helyi piacok és felvásárlóhelyek felújítása, újak létrehozása) (A támogatás mértéke 55-75%) FVM Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése (AVOP) (Támogatás mértéke versenyképesség javítása esetén 40%, + 10% helyi támogatás) (Támogatás mértéke biztonság növelése esetén 50%) FVM Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (AVOP) FVM A halászati ágazat strukturális támogatása (AVOP) (A támogatás mértéke %) Források ( ) megnevezése Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Minisztériumi (FVM, KvVM, Területfejlesztés) céltámogatás Önkormányzati források Vállalkozói tőke 123

124 IV.3.2. Specifikus cél: III.2. Az ipar és turizmus foglalkoztatási szerepének erősítése Sorszám, megnevezés III.2.1. Kis- és középvállalkozások segítése Általános célok Helyi vállalkozások megerősítése Vállalkozásbarát környezet kialakítása Munkahelyteremtés és megtartás, a lakosság megélhetésének biztosítása Szükségességének indoklása A kistérségben a vállalkozási aktivitás kevesebb, mint az országos átlag, és a megyében is a legalacsonyabb, ami azt mutatja, hogy kicsi a vállalkozási hajlandóság, illetve tőkeés forráshiány, vagy a piaci lehetőségek hiánya nehezíti a vállalkozások működését. A vállalkozások túlnyomó többsége mikro-, kis- és középvállalkozás, melyek nagy része a szolgáltató szektorban tevékenykedik. A vállalkozások Törökszentmiklósra koncentrálódnak, itt működnek a meghatározó ipari vállalkozások is. A kistérség gazdasági felzárkózásához egyaránt szükséges a meglévő vállalkozások megerősítése, támogatása, valamint a vállalkozóbarát környezet kialakítása és a vállalkozóvá válás segítése révén további vállalkozások indítása. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Induló vállalkozások számára inkubátorházak kialakítása III Gazdasági és vállalkozásfejlesztési szolgáltatások 2006 kialakítása, fejlesztése III Innovációra és technológiatranszferre épülő technológiai 2006 korszerűsítés, tevékenység- és termékfejlesztés III Kézmű- és kisipari tevékenységek segítése Projekt kiválasztási kritériumok Foglalkoztatásra gyakorolt hatás, munkahelyteremtés, Szolgáltatásokkal elért vállalkozások száma, térségi jelleg, Új termékek, szolgáltatások, innovativitás. Monitoring mutatók Outputmutatók Működő inkubátorházak száma (db), Megalakult vállalkozásfejlesztési szervezetek, létrejövő vállalkozásfejlesztési szolgáltatások száma (db), Létrehozott új termékek, szolgáltatások száma (db). Eredmény mutatók Inkubátorházba betelepült, szolgáltatásaikat igénybevevő, illetve onnan kibocsátott vállalkozások száma (db), Vállalkozásfejlesztési szervezetek szolgáltatásait igénybevevő vállalkozások száma (db), Vállalkozások száma (db). Hatásmutatók A vállalkozói aktivitás növekedése (db/ezer fő) 124

125 A foglalkoztatási helyzet javulása (%), a kis- és középvállalkozásoknál alkalmazásban állók számának növekedése (%) A kis- és középvállalkozások nettó árbevételének növekedése (%) Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Vállalkozásfejlesztési Kht., ESZA Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Kht., Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás. Kedvezményezettek köre Törökszentmiklósi Iparfejlesztési Kht. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztési Kht. Mikro-, kis- és középvállalkozások. Célcsoport Mikro-, kis- és középvállalkozások, Mikro-, kis- és középvállalkozásoknál alkalmazásban állók. Sorszám Támogatható tevékenységek III Induló vállalkozások számára inkubátorházak kialakítása III Gazdasági és vállalkozásfejlesztési szervezetek és szolgáltatások kialakítása, fejlesztése III Innovációra és technológiatranszferre épülő technológiai korszerűsítés, tevékenység- és termékfejlesztés III Kézmű- és kisipari tevékenységek segítése Működési, megvalósítási terület Törökszetnmiklós, Fegyvernek, Szajol A kistérség minden települése A kistérség minden települése A kistérség minden települése Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt III Induló vállalkozások számára inkubátorházak kialakítása III Gazdasági és vállalkozásfejlesztési szervezetek és szolgáltatások kialakítása, fejlesztése III Innovációra és technológiatranszferre épülő technológiai korszerűsítés, tevékenység- és termékfejlesztés III Kézmű- és kisipari tevékenységek segítése Összesen

126 Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése, Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP Technológiai korszerűsítés támogatása, Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése/1. komponens: műszaki-technológiai fejlesztés; 2. komponens: minőségbiztosítási, környezetirányítási rendszerek kialakításához kapcsolódó tevékenységek, Nemzeti Fejlesztési Terv - HEFOP A GVOP keretében megpályázott beruházásokhoz és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó képzések (speciális képzések) megvalósítása, Nemzeti Fejlesztési Terv - HEFOP A munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések, Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP Felnőttképzés fejlesztése Nemzeti Fejlesztési Terv AVOP 3.1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése/ Kézműipari tevékenység fejlesztése alintézkedés. Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (Regionális Fejlesztési Tanácsok), Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás (Megyei Területfejlesztési Tanácsok). SMART Környezetvédelmi célú technológiaváltás Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Minisztériumi (FVM, GKM) céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Civil szervezetek forrásai 126

127 Sorszám, megnevezés III.2.2. A rendszerbe szerveződés elősegítése Általános célok A helyi vállalkozások versenyképességének javítása, A vállalkozások közötti együttműködés, integráció növelése, A térség tőkevonzó képességének növelése, Foglalkoztatási helyzet javítása. Szükségességének indoklása Törökszentmiklóson az önkormányzat és a meghatározó vállalkozások részvételével szerveződött konzorcium által létesített ipari parkban jelenleg is 9 vállalkozás működik, de a komplex infrastruktúrával ellátott terület további vállalkozások letelepedésére is alkalmas, így a térségi gazdaságfejlesztés és szervezés legfontosabb intézménye. A mezőgazdaság szerepvesztésével felértékelődik az ipar és a tercier szektor fontossága, az európai egységes belső piac, illetve a globalizálódó világgazdaság miatt pedig a piaci pozíció megtartását, növelését célzó vállalkozói szerveződések. Ezért támogatni szükséges az ilyen célú, térségi alapú vállalkozói együttműködések szerveződését, valamint célszerű kihasználni a meglévő ipari telephely és potenciális logisztikai kapacitásokat. A kis- és középvállalkozások számára létfontosságúak a beszállítói kapcsolatok. Mindez munkahelyteremtő hatású. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Ipari park szolgáltatásainak fejlesztése, betelepítése, befektetés ösztönzés III Logisztikai szolgáltatások bővítése III Térségi beszállítói hálózatok kialakítása, vállalkozói együttműködések, klaszterszerveződés elősegítése III Az ipar infrastrukturális hátterének fejlesztése, szabad 2006 telephelyek kapacitásának kihasználása Projekt kiválasztási kritériumok Érintett/bekapcsolódó vállalkozások száma, térségi jelleg, Vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatás, Foglalkoztatásra gyakorolt hatás, munkahelyteremtés. Monitoring mutatók Outputmutatók Ipari parkban létrejött új szolgáltatások száma (db), Új vállalkozói együttműködések száma (db), Létesült logisztikai létesítmények és szolgáltatások száma (db), Létrejött beszállítói hálózatok, klaszterek, vállalkozói együttműködések száma (db), Megújított ipari telephelyek száma (db). Eredmény mutatók Az ipari parkba betelepült vállalkozások száma (db), A logisztikai szolgáltatásokat igénybevevő 127

128 vállalkozások száma (db), Beszállítóvá vált vállalkozások száma (db), Klaszterjellegű együttműködésben résztvevő vállalkozások száma (db), Ipari vállalkozások száma (db), Iparban és szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma (fő). Hatásmutatók A foglalkoztatási helyzet javulása (%), Az ipari vállalkozások nettó árbevételének növekedése (%), Az iparban alkalmazásban állók jövedelmének növekedése (%). Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Vállalkozásfejlesztési Kht., Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás. Kedvezményezettek köre Törökszentmiklósi Iparfejlesztési Kht., Ipari és logisztikai vállalkozások, Települési önkormányzatok. Célcsoport Ipari, illetve logisztikai szolgáltatást igénybevevő vállalkozások. Az ilyen vállalkozásoknál alkalmazásban állók. Sorszám Támogatható tevékenységek III Ipari park szolgáltatásainak fejlesztése, betelepítése, befektetés ösztönzés III Logisztikai szolgáltatások bővítése III Térségi beszállítói hálózatok kialakítása, vállalkozói együttműködések, klaszterszerveződés elősegítése III Az ipar infrastrukturális hátterének fejlesztése, szabad telephelyek kapacitásának kihasználása Működési, megvalósítási terület Törökszentmiklós Törökszentmiklós, Szajol A kistérség minden települése A kistérség minden települése Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt III Ipari park szolgáltatásainak fejlesztése, betelepítése, befektetés ösztönzés III Logisztikai szolgáltatások bővítése III Térségi beszállítói hálózatok kialakítása, vállalkozói együttműködések, klaszterszerveződés elősegítése III Az ipar infrastrukturális hátterének fejlesztése, szabad telephelyek kapacitásának kihasználása Összesen

129 Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP Beszállítói integrátorok számának növelése és megerősítésük Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP KKV-k közötti együttműködés szervezése, Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP Együttműködő vállalkozások közös célú beruházása, fejlesztése, Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (Regionális Fejlesztési Tanácsok), Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás (Megyei Területfejlesztési Tanácsok). Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Minisztériumi (GKM, Területfejlesztés) céltámogatások Vállalkozói tőke 129

130 Sorszám, megnevezés III.2.3. Tudatos, összehangolt turisztikai fejlesztések indítása Általános célok A kistérségi gazdaság differenciált fejlesztése, A turisztikai vonzerő növelése Szükségességének indoklása A kistérségben a természeti és épített környezet adta turisztikai lehetőségek kihasználása igen alacsony szintű, a fogadókapacitás és a vendégforgalom sem számottevő, ennek megfelelően a térség gazdaságában sem játszik meghatározó szerepet az idegenforgalom. A Tisza közelsége, a gyógyvíz, a holtágak érintetlen természeti szépsége, a védett épületek, műemlékek, népszokások egyedi turisztikai termékek kialakítását, termékcsomaggá fejlesztését illetve a turizmus szempontjából előrébb járó térségekhez való csatlakozást teszi lehetővé. A megfelelő színvonalú turizmus fontos szerepet vállalhat a kistérségi marketingben, a külső gazdasági, társadalmi kapcsolatok élénkítésében. A települési önkormányzatok már felismerték a turizmusban rejlő lehetőségeket, sikeres fejlesztésekről is beszámolhatunk (pl.: Törökszentmiklós szálláshelybővítés). A bevételek növekedése érdekében azonban további infrastrukturális fejlesztések és a szolgáltatások színvonalának emelése indokolt. Törökszentmiklós városát elkerülő új útszakaszon a terület rendbetétel után a jelentős tranzitforgalom színvonalas kiszolgálása érdekében a ballai és a tiszapüspöki felüljáró és leágazási csomópontokban benzinkút, parkoló, pihenő, gyors-étterem építése, kialakítása vált szükségessé. A tranzitturizmus meghatározó települései lehet még Szajol és Fegyvernek. A turizmus kistérségre jellemző egyedi termékévé válhat a tájgazdálkodás és a turizmus összekapcsolása (tudományos turizmus, a helyben előállított feldolgozott termékek felszolgálása, bemutatása, értékesítése a turisták számára). Az operatív program képzési hátterét a II.2.2. és a II.2.3. pontok adhatják. A II.1.5., II.2.4. pontban javasolt honlapok a kistérség turisztikai szempontú népszerűsítésének, a marketingnek is eszközei. A turizmussal foglalkozó vállalkozások összefogását, a fejlesztések összehangolását, a források felkutatását és a turisták tájékoztatását egy, a program megvalósítását segítő intézményrendszerben javasolt Tourinform iroda segítené. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Turisztikai termékek, termékcsomagok kialakítása, 2006 hálózathoz való csatlakozás III Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

131 III A tájgazdálkodás és a turizmus összekapcsolása Projekt kiválasztási kritériumok Előkészítettség, Kistérségi hatás, A foglalkoztatottság bővülésének mértéke. Monitoring mutatók Outputmutatók Turisztikai termékek, termékcsomagok száma (db), Egyedi, a tájgazdálkodással összefüggő turisztikai elemek száma (db), Azoknak a hálózatoknak a száma (db), amelyekhez csatlakozott a kistérség, Új szálláshelyek, szolgáltatások, kereskedelemi egységek száma (db). Eredmény mutatók A turizmus bevételeinek növekedése (%), A turizmusban foglalkoztatottak számának emelkedése (db), A vendégek számának, tartózkodási idejének, pénzköltésének emelkedése (%). Hatásmutatók Minőségi környezet megteremtése, Identitástudat erősítése, A kistérség felzárkózási esélyei javulnak. Közreműködő szervezetek Miniszterelnöki Hivatal, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás, Települési önkormányzatok. Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok, Turizmussal foglalkozó gazdasági társaságok, vállalkozások, Civil szervezetek. Célcsoport A kistérség lakossága, Az ide látogatók az átutazók. Sorszám Támogatható tevékenységek III Turisztikai termékek, termékcsomagok kialakítása, hálózathoz való csatlakozás III Turisztikai infrastruktúra fejlesztése III A tájgazdálkodás és a turizmus összekapcsolása Működési, megvalósítási terület A kistérség minden települése (kiemelten: Törökszentmiklós, Fegyvernek, Szajol, Tiszapüspöki) A kistérség minden települése (kiemelten: Törökszentmiklós, Fegyvernek, Szajol, Tiszapüspöki) A kistérség minden települése 131

132 Sorszám Támogatható tevékenységek 2006 MFt MFt III Turisztikai termékek, termékcsomagok kialakítása, hálózathoz való csatlakozás III Turisztikai infrastruktúra fejlesztése III A tájgazdálkodás és a turizmus összekapcsolása Összesen Pályázati lehetőségek (2006) Nemzeti Fejlesztési Terv AVOP 3.1 A vidék jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítése Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Minisztériumi (GKM, Területfejlesztés) céltámogatások Vállalkozói tőke 132

133 IV.4. Összefoglaló táblázat Intézkedés I.1.1. Komplex infrastrukturális és árvízvédelmi fejlesztés Megvalósítási terület Forrásigény I Elsőrendű árvízvédelmi védvonal fejlesztése, fenntartása Tiszaroffi Tiszabő külterülete * * árapasztó tározó kiépítése I Belterületi vízrendezés Tiszabő (2006-ig) minden település I Meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek és szennyvíztisztító telepek fejlesztése Törökszentmiklós, Szajol 2781 I Új szennyvízgyűjtő rendszerek és szennyvíztisztító telepek építése Fegyvernek, Kengyel, Tiszatenyő, Tiszabő 3500 I Vízművek fejlesztése, hálózatrekonstrukció a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításáért Tiszapüspöki, Tiszabő I.1.2. A kistelepülések infrastruktúrájának javítása alternatív, környezetkímélő technológiákkal I Alternatív, környezetkímélő szennyvíztisztító mű kiépítése Kuncsorba, Örményes, Tiszapüspöki I Egyéni léptékű szennyvíztisztító kiépítése I Egyéni és közösségi léptékű, lakossági biomassza hasznosítás fejlesztése I Egyéni és közösségi léptékű, lakossági napenergia hasznosítás fejlesztése I Egyéni és közösségi léptékű, lakossági szélenergia hasznosítás fejlesztése I.1.3. Belső közlekedési kapcsolatjavítás I Mellékútépítés Csatornával el nem látott települések, településrészek, külterületi lakott helyek Kistérség minden települése (lakások, lakóközösségek, közintézmények) + 1 településen mintaprojekt A kistérség minden települése (lakások, közintézmények) Külterületi lakott helyek, megfelelő szélkitettség esetén Tiszabő, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Szajol, Kengyel, Örményes, Tiszatenyő I Mellékútfelújítás Fegyvernek, Tiszabő I Kerékpárútépítés minden település a kistérségben

134 I Önkormányzati, mezőgazdasági utak építése A kistérség valamennyi települése I Önkormányzati, mezőgazdasági utak felújítása A kistérség valamennyi települése I Helyi, alternatív közlekedési szolgáltatás kialakítása minden település a kistérségben 20 0 I Új kompátkelőhelyek kialakítása Fegyvernek, Törökszentmiklós I.2.1. A természeti és társadalmi örökségek megóvása és fenntartható használatának ösztönzése I Környezeti kármentesítés I Egyedi tájértékek felmérése, helyi védettség alá helyezése, állapotuk megóvása Felhagyott bányák, szemétlerakók, illegális hulladéklerakók, elhagyott ipari, mezőgazdasági üzemi területek Kistérség minden települése 5 80 I Távlati funkciónak megfelelő kastélyfelújítás Örményes, Törökszentmiklós 500 I Településközpontok kialakítása, településkép javítása, rendezett fenntartása Fegyvernek, Örményes, Kuncsorba, Tiszatenyő (településközpont) I Történelmi, építészeti és közösségi értékeket hordozó településrészek, épületek felújítása, revitalizálása, új funkciókkal történő hasznosítása Kistérség minden települése I Faluház, tájház, közösségi terek kialakítása Minden település I.2.2. Az ökológiai kiegyenlítő felületek hálózatos fejlesztése I Települési zöldfelületi rendszerek kialakítása, fejlesztése, fenntartása Kistérség minden települése I Településvédő erdők, tervezése, kialakítása Kistérség minden települése I Vízfolyások, csatornák partjának revitalizációja Meglévő vízfolyások, vízfelületek, csatornák I Vízpótlást szolgáló vízrendszer megtervezése, kialakítása Tiszaroffi árapasztó tározóhoz kapcsolódóan * I Mezővédő erdősávok rendszerének kialakítása Táblahatárokon, vízfolyások, utak mentén I. prioritás összesen II.1.1. A térségi és települési munkamegosztás és együttműködés megújítása 134

135 II Kistérségi marketing- és gazdasági szolgáltató-, üzleti tanácsadó hálózat kiépítése Törökszentmiklós, Szajol, Fegyvernek 5 II Marketing és menedzser képzések beindítása Törökszentmiklós 6 II Kommunális központok kialakítása, mobil szolgáltatókkal, települési fogadó irodákkal Törökszentmiklós és a településeken fogadó irodák 28 II Helyi TV, rádió és sajtó (média központ) kiépítése Törökszentmiklós 30 II.1.2. Szerepvállalás a kisebbségek befogadásának és beilleszkedésének elősegítésében II Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, roma civil szervezetek megerősítése, közösségfejlesztők, szociális munkások alkalmazása A kistérség minden települése II Közéleti képzési programok indítása A kistérségi mikrokörzetek települései és vonzáskörzetük II Lakhatási körülmények javítása, telepszerű körülmények felszámolásának elindítása A kistérség minden települése II A produktív szociálpolitikai kezdeményezések meggyökeresítése A kistérség minden települése II Sikeres roma kezdeményezések bemutatása A kistérség minden települése II.1.3. A szociális és egészségügyi hálózat meggyökeresítése II Egészségtervek, iskolai egészségmegőrző programok kidolgozása A kistérség minden települése II Kistérségi szolgáltatás tervezési koncepció kidolgozása A kistérség minden települése 5 35 II Megelőzés hangsúlyosabbá tétele A kistérség minden települése II Minőségbiztosítás bevezetése A kistérség minden települése 40 II Egységes szociális informatikai hálózat kiépítése A kistérség minden települése 200 II.1.4. A civil szerveződések és a közösségfejlesztés segítése II Civil szervezetek létrehozása, civil stratégiák kialakítása A kistérség minden települése II Kapacitás-és hálózatépítés A kistérség minden települése II.1.5. Táji, kistérségi identitástudat fejlesztése II A kistérség természeti, történelmi és kulturális értékeinek feltárása, kutatása a közösség bevonásával (iskolák, nyugdíjasok) A kistérség minden települése érintett

136 II Hely- és tájtörténeti iskola-rendszer bevezetése (erdei iskolák mintájára) Helyszín, tanterv, oktatási segédletek biztosítása javasolt helyszín: Tiszapüspöki Ördögszekér Környezetvédelmi Központ 3 30 II Kiadvány, klub-jellegű ismeretterjesztés (idősek klubjában, tájházakban, iskolákban) A kistérség minden települése érintett 1 II Honlap fejlesztés, helyi média anyagok készítése A kistérség minden települése érintett 2 7 II Hagyományteremtő, -őrző rendezvények, falunapok szervezése A kistérség minden települése érintett 2 15 II Célirányos versenyek és pályázatok (pl. rajz, fotó) szervezése A kistérség minden települése érintett II.2.1. Az oktatás-nevelés kistérségi rendszerének újragondolása II Oktatási-nevelési kerekasztal működtetése A kistérség minden települése II Iskola-szövetség működtetése Kistérségi mikrokörzeti központok II Alternatív pedagógia módszerekkel működő iskolai közösségek létrehozása II.2.2. Gyakorlatorientált és a környezettudatos gazdálkodás komplex képzési feltételeinek megteremtése A kistérség minden települése II A képzési struktúra átalakítása A kistérségi központ II Foglalkoztatási paktumok kidolgozása A kistérségi mikrokörzetek és vonzáskörzetük II.2.3. A helyi értékekre, igényekre építő, rugalmas és elérhető oktatási modellek kialakítása II Igényfelmérés, munkaerőpiaci monitoring A kistérség minden települése 5 35 II Felnőttképzés meggyökeresítése, távoktatási anyagok kidolgozása és terjesztése A kistérség minden települése, különös tekintettel a mikrokörzetekre és a kistérségi központra II Az agrár-élelmiszeripari (alap, át-és tovább) képzés erõsítése, modelliskola kialakítása a kistérségi központban II.2.4. Digitális szakadék szűkítése II Kábel TV hálózatok és egyéb szélessávú informatikai hálózatok kiépítése II Teleházak és közösségi Internet hozzáférési helyek létrehozása, illetve eszközállomány bővítés, korszerűsítés Törökszentmiklós A kistérség minden települése A kistérség minden települése II Honlapok létrehozásának támogatása A kistérség minden települése

137 II. prioritás összesen III.1.1. Az adott hely sajátosságaihoz igazodó, változatos földhasználati módok kialakítása III Művelési ágváltás, erdőtelepítés, ápolás Törökszentmiklósi kistérség gyenge termőhelyi adottságú illetve védendő területei (2800 ha) III Művelési ágváltás, gyeptelepítés, ápolás Törökszentmiklósi kistérség gyenge termőhelyi adottságú illetve védendő területei (1500 ha) III Gyümölcstelepítés, ápolás Törökszentmiklósi kistérség (800 ha) III Vizes élőhelyek létrehozása, fenntartása Törökszentmiklósi kistérség III.1.2. Kedvező agrárpotenciálra épülő, környezetkímélő gazdálkodás elterjesztése, piacképes termékszerkezet kialakítása III Versenyképes alapanyag-termesztés, piaci követelményekhez igazodó vetésszerkezet kialakítása Elsősorban a kistérség jó mezőgazdasági, termőhelyi adottságú területei (31000 ha) III Új területek bevonása az ökológiai gazdálkodásba Törökszentmiklósi kistérség III Agrármarketing Törökszentmiklósi kistérség III Integrált, környezetkímélő agrotechnikai módszerek elterjesztése Törökszentmiklósi kistérség III Állattartó telepek technológiai fejlesztése Törökszentmiklósi kistérség III Halászat, halgazdálkodás volumenének növelése, technológiai és minőségi korszerűsítése Törökszentmiklósi kistérség (700 ha) III Gyenge adottságú szántóterületek extenzifikációja Törökszentmiklósi kistérség (10000 ha) III Beruházások eszköz- és technológiafejlesztése Törökszentmiklósi kistérség III Extenzív, legeltető állattartás Törökszentmiklósi kistérség III.1.3. Termelési, feldolgozási és értékesítési integrációk, szövetkezések és vertikum kialakítása, megerősítése III Termelési, feldolgozási, értékesítési szövetkezések létrehozása Törökszentmiklósi kistérség III Hűtő tároló kapacitás bővítése, technológiai korszerűsítése Törökszentmiklósi kistérség III Feldolgozó, szárító üzemek létesítése Törökszentmiklósi kistérség III Helyi piacok hálózatos fejlesztése Törökszentmiklósi kistérség

138 III Csomagoló üzemek létesítése Törökszentmiklósi kistérség III.2.1. Kis- és középvállalkozások segítése III Induló vállalkozások számára inkubátorházak kialakítása Törökszetnmiklós, Fegyvernek, Szajol III Gazdasági és vállalkozásfejlesztési szolgáltatások kialakítása, fejlesztése III Innovációra és technológiatranszferre épülő technológiai korszerűsítés, tevékenység- és termékfejlesztés A kistérség minden települése A kistérség minden települése III Kézmű- és kisipari tevékenységek segítése A kistérség minden települése III.2.2. A rendszerbe szerveződés elősegítése III Ipari park szolgáltatásainak fejlesztése, betelepítése, befektetés ösztönzés Törökszentmiklós III Logisztikai szolgáltatások bővítése Törökszentmiklós, Szajol III Térségi beszállítói hálózatok kialakítása, vállalkozói együttműködések, klaszterszerveződés elősegítése III Az ipar infrastrukturális hátterének fejlesztése, szabad telephelyek kapacitásának kihasználása A kistérség minden települése A kistérség minden települése III.2.3. Tudatos, összehangolt turisztikai fejlesztések indítása III Turisztikai termékek, termékcsomagok kialakítása, hálózathoz való csatlakozás A kistérség minden települése (kiemelten: Törökszentmiklós, Fegyvernek, Szajol, Tiszapüspöki) III Turisztikai infrastruktúra fejlesztése A kistérség minden települése III A tájgazdálkodás és a turizmus összekapcsolása (kiemelten: Törökszentmiklós, Fegyvernek, Szajol, Tiszapüspöki) III. prioritás összesen Mindösszesen

139 V. Mellékletek V.1. Interjúalanyok listája Név Beosztás 1. Bakk Zoltán Törökszentmiklós polgármeste 2. Polgár István Tiszapüspöki - polgármester 3. Kudelka Éva Örményes - polgármester 4. Rédai János Kuncsorba - polgármester 5. Szabó Zsigmond Szajol - polgármester 6. Kazinczi István Tiszatenyő - polgármester 7. Tolvéth Tibor Törökszentmiklós falugazdász 8. Molnár Erzsébet, Kiss Tamás Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Törökszentmiklósi irodájának, munkatársai 9. Sipos Zsigmond Kistérségi menedzser 10. Dencs Árpád FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Ardai László Hivatal 11. Túri Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara 12. Hevesi Tóth Ferenc Munkaügyi Kirendeltség vezetővel 13. Kiszely Katalin Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 14. Kácsor András Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht 15. Balogh Gábor KEROSZ (Kerékpárral Közlekedők Országos Szövetsége) 16. Pusztai Tamás Megyei Gyógy- és Termálturizmus Egyesület elnök 17. Hering Krisztina Tiszainform- Idegenfogalmi Szolgálat 18. Kocsis Gabriella Subvention Vállalkozássegítő és Támogató Kft. ügyvezető 19. Viszló Gyula Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöke és jelenleg ügyvezető igazgatója; Innovációs Kht. vezetője; továbbá Viszló és Mi Kft. ügyvezetője 20. Rehor Mihály ; Bagaméri Gáspár Állami Erdészeti szolgálat Erdőfelügyeleti Osztály, Szolnok, Erdőfelügyelő 21. Kővári Ferenc Vadásztársaság 22. Hamar József Tisza klub Környezet- és természetvédő Társadalmi Szervezet 23. Dr. Háfra István Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 24. Dr. Tallósi Béla Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi terület-felügyelő 25. Békési István Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 26. Csóka János Cigány Kisebbségi Önkormányzat (Tiszapüspöki) 27. Ulviczky László Tiszabő - jegyző 28. Gál István Törökszentmiklós szociális csoportvezető helyettes 29. Búza Sándorné Civil szervezeti vezető 30. Tóth Tibor Bercsényi Miklós Gimnázium igazgató (Törökszentmiklós) 139

140 V.2. Felhasznált irodalom A Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója és programja (2005) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program (2003) Jász-Nagykun-Szolnok megye agrár- és vidékfejlesztési koncepciója (2004) Az Észak-Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója és a területfejlesztési stratégiai Programja Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005) Magyar Turizmus Rt. Marketing Terve 2005 Tiszai Vízi Turizmus Fejlesztési Program (Aquaprofit 2005)- konzultáció Törökszentmiklős és Térsége Együttműködési Társulás: Törökszentmiklós kistérség ipari beszállítói program (Szolnoki Ipari Park Kft, ( )) Törökszentmiklósi Kistérség és településeinek Környezetvédelmi program (KEVITERV AKVA, 2001) Törökszentmiklós statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programjának felülvizsgálata és átdolgozása - Helyzetfeltárás (Törökszentmiklós, január)- Törökszentmiklős és Térsége Együttműködési Társulás: Vidékfejlesztési stratégiai terv (tervezet, Törökszentmiklós, január Nemes Nagy J. Kiss J. Lőcsei H.: Hét Felső- és Közép-Tisza-vidéki kistérség gazdasági potenciálja, fejlődési pályája (Helyzetelemzés), Dr Marosi Sándor dr. Somogyi Sándor (szerk.): Magyarország kistájainak kataszter, MTA Budapest 1990 Jász Krisztina Turóczy Györgyi: A Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő romák helyzete. Háttértanulmány Kézirat. MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató Osztály Kanalas Imre Szarvák Tibor Szoboszlai Zsolt -T. Hargitai Judit: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Információs társadalomra való felkészítésének stratégiája és operatív programja Kézirat. MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató Osztály Péter Judit Szarvák Tibor: Egy kistérségi központ lehetőségei az információs és tudástársadalom küszöbén. Szarvák Tibor: Térkapcsolatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében Kézirat. MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató Osztály Magyarország kistérségei Észak-Alföld június Központi Statisztikai Hivatal Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság Népszámlálás Területi adatok. Jász-Nagykun-Szolnok megye Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztató a évi megyei munka-erőpiaci folyamatokról és a foglalkoztatási programokról, szolgáltatásokról. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Erdővagyon, Erdő-és fagazdálkodás Magyarországon, FVM Erdészeti Főosztálya Budapest Magyarország erdőállománya 2001, Állami erdészeti szolgálat 111p. Szolnok Megye fásítási terve Vadászati adatttár

141

142 V.3. Táblázatos mellékletek 1. Népességváltozás ( ) 2. A térség népességi és munkaerő-piaci jellemzői 3. A középiskolában tanuló éves korosztály jellemzői a törökszentmiklósi kistérségben 4. Belvízrendszerek 5. Termálkutak 6. Jellemző aranykorona értékek, művelési ágak megoszlása 7. Termőterület megoszlása művelési ágak szerint 8. Állatállomány összetétele 9. Az erdők funkcióövezetének összesítő kimutatása településhatárokként 10. Vállalkozási szerkezet 11. Kiskereskedelmi adatok 12. Turisztikai vonzerők 13. Idegenforgalmi összehasonlító adatok 14. Települési infrastruktúra 15. Lakások állapota 142

143 V.4. Térképi mellékletek 1. Elhelyezkedés 2. Népesség változás 3. Területhasználat 4. Domborzati adottságok 5. Talajtérkép 6. Szántóföldi alkalmasság 7. Védett természeti területek, ökológiai hálózat 8. Vízgazdálkodás 9. Árvízi öblözetek 10. Intenzív mezőgazdaságra jellemző tájhasználat 11. Természeti rendszerekhez igazodó tájhasználat 12. Közlekedés 143

144 Népességváltozás ( ) 1. számú melléklet telepnév Jelenlévő polgári népesség száma 1870 Jelenlévő polgári népesség száma 1890 Jelenlévő népesség száma 1910 Jelenlévő népesség száma 1930 Jelenlévő népesség száma 1941 Jelenlévő népesség száma 1949 Jelenlévő népesség száma 1960 Lakónépesség száma 1970 Lakónépesség száma 1980 Lakónépesség száma 1990 Lakónépesség száma 2001 Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós Kistérség összesen Forrás: KSH Népesség minimum Népesség maximum

145 A térség népességi és munkaerő-piaci jellemzői ( án) 2. számú melléklet Település Lakónépesség Munkavállaló korú népesség Regisztrált munkanélküliek száma 1 éven túl regisztráltak MNJ JPT és RSZS Területi mutató (%) Relatív mutató (%) Törökszentmiklós ,01 1,12 Örményes ,13 1,14 Fegyvernek ,54 1,59 Tiszabő ,29 4,52 Tiszapüspöki ,94 2,22 Kuncsorba ,20 1,52 Tiszatenyő ,19 1,71 Kengyel ,91 1,47 Összesen ,90 1,47 Forrás: Foglalkoztatási Hivatal válogatása

146 3. számú melléklet A középiskolában tanuló éves korosztály jellemzői összesen Helyi lakos Bejáró Kollégista 9. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam összesen Forrás: Középiskolai adatlapok megyei ifjúságkutatáshoz MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató Csoport

147 4. számú melléklet Belvízrendszerek 064. A Fegyvernek-Szajoli belvízrendszer három öblözete esik a térség területére, ebből egy öblözet 064/a. Gyenda-Tiszabőit a Fegyverneki Önkormányzat kezel, a többi KÖTIVIZIG kezelésű Mesterszállás-Bartapusztai belvízrendszer - síkvidéki terület, jó vízvezető képességű vályog talajú nem belvízveszélyes terület. Főbefogadó a Tisza Örményes I. belvízöblözet vizeinek befogadója az NK. főcsatorna szivárgója - Büdöséri főcsatorna, mely a fegyverneki Holt-Tiszába vezeti. Kuncsorba belvizének befogadója a Harangzugi-belvízcsatorna.

148 5. számú melléklet Termálkutak Település Kút neve Kataszteri szám Hasznosítás Építés éve Talpmélység ( m ) Kifolyóvíz hőmérséklet ( o C ) Hévíztermelés / Év ( Mm 3 ) Örményes Új Élet MgTsz. (KFH fúrás) lezárva / 1989 Örményes Új Élet MgTsz lezárva Szajol INIMEX- Budapest Kft ipari / 1993 Tiszatenyo vízmű vízmű / 1989 Törökszentmiklós Jókai u.-árpád u eltömve Törökszentmiklósi Törökszentmiklós Á. G mezőgazdasági / 1993 Pusztaszeri út "C" I/ ipari / 1993 Törökszentmiklós Törökszentmiklós Pusztaszeri út II/ eltömve Törökszentmiklós Strand IV. (Tör-4) fürdő / 1993 Törökszentmiklós Strand fürdő+mezőgazdasági / 1993 Törökszentmiklós Forrás: VITUKI Törökszentmiklósi Á. G lezárva

149 6. számú melléklet Jellemző aranykorona értékek, művelési ágak megoszlása (ha) Település A gyümölcsös terület aranykorona-értéke Gyümöl-csös termőterület A szántó-terület arany-korona-értéke Szántó- és szántóként használt kert Erdő Gyep legelő Gyep rét Halas-tó Nádas Mező-gazdasági terület Termő-terület Használt terület összesen Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós Kistérség összesen Forrás: ÁMÖ 2000

150 7. számú melléklet Termőterület megoszlása művelési ágak szerint (1.000 ha) JELLEMZŐK Művelési ágak Kistérség Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós szántó 46,7 5,208 6,601 3,024 2,839 2, ,078 13,841 kert 0,2 0,022-0,016-0,026 0,009 0,051-0,050 gyümölcsös 0,36 0, ,005 0,001 0,002-0,184 szőlő 0, ,008 0, gyep 2,2 0,458 0, ,010 0,401 0,284 0,009 0,931 mezőgazdasági 49,5 5,857 6,703 3,040 2,839 2,591 2,538 2,774 2,087 15,006 terület erdő 2,6 0,119 0,222 0,020 0,017 0,287 0,426 0,508 0,014 0,907 nádas 0,05 0,008 0,015 0,003 0,017 0, halastó 0,34-0, , ,002 termőterület 52,16 5,984 6,940 3,063 2,873 2,883 2,964 3,282 2,101 15,913 Erdősültség (%) 4,3 1,88 3,18 0,66 0,63 8,47 12,56 12,3 1,02 4,95 Forrás: A Törökszentmiklósi kistérség Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja (2004)

151 8. számú melléklet Állatállomány-összetétele (db) Település Szarvasmarha Juh Sertés Tyúkféle Egyéb baromfi Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós Kistérség összesen Forrás:ÁMÖ 2000 Ló

152 9. számú melléklet Az erdők funkcióövezetének összesítő kimutatása településhatárokként Település Gazdasági (ha) Védelmi (ha) Élőhely védelmi (ha) Szociáli üdülési (ha) Összesen (ha) Fegyvernek 67,4 46, ,2 Kengyel 151,5 23,7 0 17,6 192,8 Kuncsorba 13,1 8, ,3 Örményes 10, ,6 Szajol 14,1 98,5 201, ,4 Tiszabő 140,2 353,2 17, ,7 Tiszapüspöki 62,8 427,9 36, ,1 Tiszatenyő 14,9 0, ,5 Törökszentmiklós 453,8 203, ,13 881,2 Összesen 928,4 1169,2 449,5 47, ,8 Forrás: ÁESZ

153 10. számú melléklet Kiskereskedelemi adatok telepnév Kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) Gépjármű- üzemanyag kiskereskedelmi hálózati egységk száma Használtcikk-szaküzletek száma Gépjármű-szaküzletek száma Gépjárműalkatrész-szaküzletek száma Motorkerékpár- és alkatrészszaküzletek száma Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma Iparcikk jellegű üzletek és áruházak száma Zöldség-,gyümölcs- szaküzletek száma Hús-, húskészítményszaküzletek száma Hal- és halkészítményszaküzletek száma Kenyér-, pékáru és cukrászatitermék-szaküzletek száma Alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzleteinek száma Dohányáru-szaküzletek száma Egyéb nem kiemelt élelmiszert forgalmazó szaküzletek száma Illatszer- szaküzletek száma Textil- szaküzletek száma Ruházati szaküzletek száma Cipő-, bőráru- szaküzlet száma Bútor,- háztartásicikkszaküzletek száma Elektromos háztartásicikkszaküzletek száma Vasáru-, festék-,üveg szaküzletek száma Könyv-, újság-, papírárúszaküzletek száma Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós

154 11. számú melléklet Turisztikai vonzerők Vonzerők Tiszai strand Termálfürdő, termálstrand Műemlék, kastély, kúria, emlékmű Népi építészeti emlék, Múzeum, Tájház, kiállítás Védett természeti érték Rendezvény Mozi, színház Hajóállomás Kishajóikötő Horgászati lehetőség Lovaglási lehetőség Szálloda, panzió Falusi vendéglátás, turistaház Kemping Étterem Információvételi lehetőség Fegyvernek Kengyel Kuncsorba + + Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő + + Törökszentmiklós Forrás: KSH 1998, 2003

155 12/a számú melléklet Idegenforgalmi összehasonlító adatok Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken /Szervezett fizetővendéglátás nélkül/ Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken /Szervezett fizetővendéglátás nélkül/ Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken /Szervezett fizetővendéglátás nélkül/ Vendégek száma a magán fizetővendéglátásban és a falusi szállásadásban Külföldi vendégek száma a magán fizetővendéglátásban és a falusi szállásadásban Vendégéjszakák száma a magán fizetővendéglátásban és a falusi szállásadásban Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a magán fizetővendéglátásban és a falusi szállásadásban Vendégek száma összesen Vendégéjszakák száma összesen 1 vendégre jutó vendéjszakák száma Szállásférőhelyek száma összesen Kapacitáskihasználtság (%) Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol , Tiszabő Tiszapüspöki ,9 3, Tiszatenyő Törökszentmiklós ,2 2, (1*) 1(*2) Összesen ,7 2, a kapacitás kihasználtsága máj.-szept. hónapokra számolva, normál esetben teljes évre Forrás: KSH 1998, 2003

156 12/b számú melléklet Idegenforgalmi összehasonlító adatok Panziók szállásférőhelyeinek száma Turistaszállások szállásférőhelyeinek száma Kempingek szállásférőhelyeinek száma Nyaralóházak szállásférőhelyeinek száma Fizetővendéglátás szállásférőhelyeinek száma Szállodák szállásférőhelyeinek száma Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma /Szervezett fizetővendéglátás nélkül/ Falusi szállásadás szállásférőhelyeinek száma Magán fizetővendéglátás szállásférőhelyeinek száma Összes magánszállás férőhelyeinek száma Vendéglátóhelyek száma Ebből éttermek és (cukrászdák 2003) száma Településnév Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós Összesen a kapacitás kihasználtsága máj.-szept. hónapokra számolva, normál esetben teljes évre Forrás: KSH 1998, 2003

157 Vállalkozási szerkezet 13. számú melléklet Vállalkozások száma Vállalkozások száma létszámkategória szerint Vállalkozások száma gazdasági áganként telepnév Működő Vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszünő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) Működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazd. Formákkal együtt, év végén) Működő egyéni vállalkozások száma (év végén) Müködő társas vállalkozások száma összesen (megszünő és átalakulásra kötelezett gazd. Formákkal együtt, év végén) Működő gazdasági szervezetek száma összesen 0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató müködő vállalkozások száma (megszünő és átalakulásra kötelezett gazd. Formákkal együtt,év végén) 1-9 főt foglalkoztató müködő vállalkozások száma (megszünő és átalakulásra kötelezett gazd. Formákkal együtt, év végén) főt foglalkoztató működő vállalkozások száma (megszünő és átalakulásra kötelezett gazd. Formákkal együtt, év végén) főt foglalkoztató működő vállalkozások száma (megszünő és átalakulásra kötelezett gazd. Formákkal együtt, év végén) főt foglalkoztató működő vállalkozások száma (megszünő és átalakulásra kötelezett gazd. Formákkal együtt, év végén) 250- és több főt foglalkoztató működő vállalkozások száma (megszünő és átalakulásra kötelezett gazd. Formákkal együtt,év végén) Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (A+B gazd.ág) Működő vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazd.ág) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág) Működő vállalkozások száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (H gazd.ág) Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazd.ág) Működő vállalkozások száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (K gazd.ág) Forrás: Ksh, 2003 Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós Összesen

158 14. számú melléklet Települési infrastruktúra TELEPÜLÉS Lakásállomány /az éves lakásép. és megszünési stat. alapján, 80-tól a 84.évi mikrocenzus, 90-től népsz. alapján becsült adat/ 2003 Háztartásoknak szolgáltatott viz mennyisége 2003 Üzemelő közkifolyók száma 2003 Közüzemi ivóvizvezeték hálózat hossza 2003 Összes szolgáltatott viz mennyisége 2003 Közcsatornába elvezetett összes szennyviz mennyisége 2003 Közüzemi ívóvizvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2003 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 2003 Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 2003 Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyviz mennyisége 2003 Közműves szennyvíztisztító berendezések (tervezett) kapacitása 2003 Külső szolgáltatótól közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék 2003 Háztartási gázfogyasztók száma 2003 Gázzal fűtött lakások száma 2003 Rendszeresen tisztított közterület 2003 Rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások száma 2003 Elszállított összes hulladék mennyisége 2003 Rendszeres szemétgyűjtésbe bevont üdülők száma 2003 Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő TÖRÖKSZENTMIKLÓS Forrás: Ksh területi statisztikai adatok, 2003

159 15. számú melléklet Lakások állapota telepnév Lakások száma Hálózati vízvezetékkel ellátott lakások száma Hálózati vízvezetékkel ellátott lakások aránya (%) Meleg folyóvízzel ellátott lakások száma Meleg folyóvízzel ellátott lakások aránya (%) Vízöblítéses WC-vel ellátott lakások száma Vízöblítéses WC-vel ellátott lakások aránya (%) Közcsatornával ellátott lakások száma Hálózati gázzal ellátott lakások száma Hálózati gázzal ellátott lakások aránya (%) Központi fűtéses lakások száma Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós Kistérség összesen Forrás. KSH

160 Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója Elhelyezkedés szladány # Tiszasüly Tiszaroff Tiszagyenda 1. KUNHEGYES Besenyszög Hunyadfalva Csataszög Kõtelek Nagykörû Tiszabõ Fegyvernek 4 Kende Tiszapüspöki 4 SZOLNOK Szajol 4 TÖRÖKSZENTMIKLÓS Örményes Tiszatenyõ 46 Kuncsorba Rákóczifalva 442 Tiszavárkony Rákócziújfalu Kengyel Kétpó enõ Vezseny MARTFÛ Mezõhék MEZÕTÚR TISZAFÖLDVÁR FORRÁS: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területrendezési Terv Mesterszállás KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben M = 1:

161 Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója 2. Népesség változás Tiszabõ Fegyvernek Tiszapüspöki Törökszentmiklós Örményes Szajol Tiszatenyõ Kuncsorba Kengyel népesség csökkenés az elõzõ népszámlálás óta népesség növekedés bevándorlás miatt népesség növekedés természetes szaporodásból FORRÁS: TEIR KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben M = 1:

162 n Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója 3. Területhasználat T is za fü re d - K u Tiszabõ h e g y e s i S zo ln o ki - á rtér Fegyvernek Tiszapüspöki Szajol TÖRÖKSZENTMIKLÓS Örményes Tiszatenyõ Kuncsorba Kengyel S zo ln o k - T ú ri - s ík Kistáj (mikro) Beépített terület Infrastruktúra területek Tanyák Bánya Szilárd-hulladéklerakó helyek Folyékony-hulladéklerakó helyek Állandóan öntözött szántó területek Nagytáblás szántóföld Kistáblás szántõföld Erdõ ültetvények Zöldfelületek Természetes erdõk vizenyõs területen Természetes gyepek Intenzív legelõk Állandó növényi kultúrák Vágásterületek Komplex mûvelési szerk. ép. nélkül Komplex mûvelési szerk. épületekkel Mg. ter. jelentõs term. formációkkal Rizsföldek Folyóvizek Természetes tavak Mesterséges tavak, víztározók Halastavak Szárazföldi mocsarak FORRÁS: Corine 50 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben M = 1:

163 Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója 4. Domborzati adottságok Tiszaroff Tiszasüly Tiszagyenda KUNHEGYES ny Kõtelek Hunyadfalva Besenyszög Tiszabõ Csataszög Nagykörû Fegyvernek Kenderes Tiszapüspöki Örményes TÖRÖKSZENTMIKLÓS Szajol SZOLNOK Tiszatenyõ Kengyel Rákóczifalva zavárkony Kuncsorba Kétpó Rákócziújfalu Vezseny MARTFÛ Mezõhék TISZAFÖLDVÁR CibakházaFORRÁS: FÖMI KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben Mesterszállás Tengerszint feletti magasság (mbf) MEZÕTÚR No Data M = 1:

164 Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója 5. Talajtérkép Tiszabõ Fegyvernek Tiszapüspöki Szajol TÖRÖKSZENTMIKLÓS Örményes Tiszatenyõ Kuncsorba Kengyel semleges és gyengén lúgos kötöttebb homok semleges és gyengén lúgos vályog- és öntésiszap talajok savanyú, vályognál kötöttebb, gyenge vízvezetõképességû talajok savanyú, igen erõsen kötött talajok mezõgazdasági termesztésre alkalmas szikes mezõgazdasági termesztésre feltételesen alkalmas szikes mezõgazdasági termesztésre alkalmatlan szikes vizenyõs területek erdõk tavak, nádasok, folyóvizek települések savanyú, kötöttebb homok FORRÁS: MTA TAKI KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben M = 1:

165 Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója 6. Szántóföldi alkalmasság Tiszabõ Fegyvernek Tiszapüspöki Szajol TÖRÖKSZENTMIKLÓS Örményes Tiszatenyõ Kuncsorba Kengyel Igen gyenge termõképességû talajok Gyenge termõképességû talajok Jó termõképességû talajok Kiváló termõképességû talajok Nem szántóterületek FORRÁS: MTA TAKI KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben M = 1:

166 z é u Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója 7. Védett természeti területek; Ökológiai hálózat Jászkisér Tiszabura Tomajmonostora Tiszaroff Tiszasüly Tiszagyenda asószentgyörgy Jászladány KUNHEGYES Kõtelek á s z - J á s z b o ld o g Hunyadfalva Tiszabõ Besenyszög Csataszög Zagyvarékas Közép - Tiszai TK Közép - Tisza Nagykörû Fegyvernek Kenderes A ls ó - Z a g y v a h u l l á SZOLNOK Közép - Tisza Szajol Tiszapüspöki TÖRÖKSZENTMIKLÓS Örményes Tiszatenyõ Kuncsorba TÚRKE Tószeg K ö Rákóczifalva Kengyel Kétpó Közép - Tisza J á s p - T i s z Tiszavárkony Rákócziújfalu z k a Közép - Tisza r a j e n õ i a i T p Tiszajenõ Vezseny MARTFÛ Mezõhék MEZÕTÚR SZAKÉCSKE Nagyrév Tiszainoka Cibakháza TISZAFÖLDVÁR Öcsöd Mesterszállás Különleges természetmegõrzési területek Különleges madárvédelmi területek Védett területek Ökológiai hálózat Folyamatos Folyosó Megszakított FOlyosó Magterület Pufferzóna FORRÁS: Természetvédelmi hivatal KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben M = 1:

167 ny Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója Vízdazdálkodás Tiszasüly Tiszaroff # Tiszagyenda KUNHEGYES # 8. # Kõtelek # Hunyadfalva Tiszabõ Besenyszög # Csataszög Nagykörû # Fegyvernek Kenderes Tiszapüspöki LNOK # # # # # ## # # Szajol # TÖRÖKSZENTMIKLÓS # # # Tiszatenyõ # # # Kuncsorba Örményes # zavárkony Rákóczifalva Rákócziújfalu Kengyel Kétpó Vezseny # MARTFÛ # # Mezõhék Cibakháza TISZAFÖLDVÁR FORRÁS: VÁTI, VITUKI, Vízkészlet gazdálkodási atlasz KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben Mesterszállás Árapasztó tározó # Termálkút Elsõ rendû árvízvédelmi töltés Vasút Út MEZÕTÚR Hullámtér Belvízzel alig veszélyeztetett terület Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület Belvízzel közepesen veszélyeztetett terület Belvízzel erõsen veszélyeztetett terület M = 1:

168 Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója 9. Árvízi öblözetek Tiszaroff Tiszasüly Tiszagyenda KUNHEGYES Kõtelek 2.81 Nagykuns Hunyadfalva Tiszabõ Besenyszög Csataszög 2.37 Laskó-Tisza- Zagyva-Tarna közi Nagykörû Fegyvernek 2.81 Nagykunsági Kenderes Tiszapüspöki 2.82 Fegyvernek-Mesterszállási Örményes SZOLNOK Szajol TÖRÖKSZENTMIKLÓS 2.83 Alcsiszigeti Tiszatenyõ Kuncsorba zavárkony Rákóczifalva 2.84 Bivalytói Rákócziújfalu Kengyel Kétpó Vezseny 2.85 Cibakházi TISZAFÖLDVÁR Cibakháza FORRÁS: VÁTI, VITUKI MARTFÛ 2.82 Fegyvernek-Mesterszállási Mezõhék Mesterszállás MEZÕTÚR Tervezési terület határa Árapasztó tározó Elsõ rendû árvízvédelmi töltés Vízfelület, vízfolyás Hullámtér 2.50 Árvízi öblözet KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben M = 1:

169 Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója 10. Intenzív mezõgazdaságra jellemzõ tájhasználat Tiszabõ Fegyvernek Tiszapüspöki Szajol TÖRÖKSZENTMIKLÓS Örményes Tiszatenyõ Kuncsorba Kengyel Állandóan öntözött szántó területek Nagytáblás szántóföld Kistáblás szántõföld Erdõ ültetvények Intenzív legelõk Állandó növényi kultúrák Vágásterületek Komplex mûvelési szerkezet Rizsföldek Folyóvizek Természetes tavak Mesterséges tavak, víztározók Halastavak FORRÁS: Corine 50 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben M = 1:

170 Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója 11. Természeti rendszerekhez igazodó tájhasználat Tiszabõ Fegyvernek Tiszapüspöki Szajol TÖRÖKSZENTMIKLÓS Örményes Tiszatenyõ Kuncsorba Kengyel Tanyák Természetes erdõk vizenyõs területen Természetes gyepek Folyóvizek Természetes tavak Szárazföldi mocsarak Mg. ter. jelentõs term. formációkkal FORRÁS: Corine 50 KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben M = 1:

171 Törökszentmiklósi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója Közlekedés vizsgálata Abádszalók Jászkisér Kistérségközpont elérése gépkocsival Tiszaroff Tiszasüly Abádszalók Jászkisér Tiszabura a 12. Tiszagyenda Tomajmonostora Kunmad Tiszasüly Besenyszög ÁSZ Fegyvernek Tiszatenyõ ajenõ Rákóczifalva Tiszajenõ Örményes Vezseny Tiszainoka Tiszainoka Tiszakürt Cserkeszõlõ Rákóczifalva Vezseny Öcsöd Békésszentandrás Kétpó MARTFÛ MEZÕTÚR Kistérségközpont Kistérségközpont elérhetõ perc alatt Kengyel Tiszavárkony Rákócziújfalu Tiszajenõ Mesterszállás Kuncsorba TÚRKEVE ajenõ TISZAFÖLDVÁR Örményes TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÚRKEVE Kétpó MARTFÛ KISÚJSZÁLLÁS Tiszatenyõ Tószeg Mezõhék Cibakháza Nagyrév ZAKÉCSKE Szajol SZOLNOK Kuncsorba MEZÕTÚR Mezõhék Nemzetközi vasúti fõvonal TISZAFÖLDVÁR Mesterszállás Országos vasúti fõvonal Cibakháza Egyéb vasúti fõvonal GYO Nagyrév ZAKÉCSKE Vasúti mellékvonal Békésszentandrás Tiszabura Tiszaroff Tiszasüly Gépkocsiellátottság Jászladány szentgyörgy TomajmonostoraKunmad Tiszagyenda KUNHEGYES Kõtelek Hunyadfalva ászberek Besenyszög ÁSZ SZARVAS Abádszalók Jászkisér a GYO Vasútállomással v. megállóval nem rendelkezõ település Öcsöd Vasútállomással v. megállóval rendelkezõ település Tiszainoka Tiszainoka Tiszakürt Cserkeszõlõ SZARVAS Forgalomterhelés Kenderes Tiszapüspöki Kengyel Tiszavárkony Rákócziújfalu Nagykörû Fegyvernek KISÚJSZÁLLÁS Szajol TÖRÖKSZENTMIKLÓS Tiszabõ Csataszög Zagyvarékas Kenderes Tiszapüspöki Tószeg Besenyszög ÁSZ Nagykörû Zagyvarékas SZOLNOK KUNHEGYES Kõtelek Hunyadfalva ászberek Tiszabõ Csataszög Tiszagyenda Jászladány ószentgyörgy Kõtelek Hunyadfalva ászberek Tomajmonostora Kunmad Kistérség vasúti ellátottsága Tiszaroff a KUNHEGYES Jászladány ószentgyörgy Tiszabura Csataszög Zagyvarékas Tiszabõ Nagykörû Fegyvernek Kenderes KISÚJSZÁLLÁS Tiszapüspöki TÖRÖKSZENTMIKLÓS Tiszatenyõ Tószeg Rákóczifalva Kengyel Kuncsorba Tiszajenõ Vezseny MARTFÛ Mezõhék ÉCSKE Nagyrév Cibakháza TISZAFÖLDVÁR Tiszainoka Tiszakürt Tiszainoka Cserkeszõlõ FORRÁS: MÁV hivatalos menetrendje, ÁKMI Kht. UVATERV, KÉSZÜLT: a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján ben TÚRKEVE Kétpó TiszavárkonyRákócziújfalu ajenõ Örményes Szajol TÖRÖKSZENTMIKLÓS SZOLNOK Mesterszállás gépkocsi/ezerfõ MEZÕTÚR Öcsöd Békésszentandrás SZARVAS M = 1: GYOM