Ember és természet. műveltségterület. Természetismeret évfolyam

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ember és természet. műveltségterület. Természetismeret. 5-6. évfolyam"

Átírás

1 Ember és természet műveltségterület Természetismeret 5-6. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013

2 Ajánlás A természetismeret tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál felhasznált dokumentumok: NAT 2012 (110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Mozaik Kiadó kerettanterve a Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelési Programja a Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola évi helyi tanterve A TANTERV TARTALMAZZA: 5-6. évfolyamon a természetismeret tantárgyra vonatkozóan: A tantárgy céljait feladatait, fejlesztési követelményeket. A tantárgy óraterveit. Az értékelési elveket. A tankönyv kiválasztásának elveit. Az évfolyamok tananyagának témáit. A továbbhaladás feltételeit. Az év végi követelményeket. Az iskola beszámoltatás, az számonkérésének követelményeit és formáit. Az átdolgozást végezte: évfolyam: Náhóczki Márta Czeglédi Karolina Varga Beáta Szolnok, március 31.

3 Tantárgyi célok, feladatok, alapelvek A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. Ez a megközelítési mód megegyezik éves tanulók világképével, hiszen ők is a maga teljességében észlelik a körülöttük levő környezetet, annak változásait. A tantárgy a korábban elsajátított re és készségekre épülve alapozza meg a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyakbiológia, földrajz fizika, kémia - tanítását. Hídként teremt kapcsolatot az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi és a magasabb absztrakciós szintű között, miközben megőrzi és továbbfejleszti a tanulók kíváncsiságát, érdeklődését a világ iránt. A természetben megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A cél olyan gyerekek nevelése, akik a világra nyitottak, felismerik a problémákat, keresik az okokat, egyszerű következtetéseket tudnak levonni tapasztalati tényekből, és életkoruknak megfelelő válaszokat adnak a felvetődött kérdésekre. Ez gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. Integrálja a többi tantárgyban elsajátított tudáselemeket, arra inspirálja a tanulókat, hogy éljenek a kor infokommunikációs lehetőségeivel, kritikusan használják az internet és a média által közvetített információkat A természetismeret témaköreinek feldolgozása során a tanulási a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése egymással párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően értelmezzék a természeti folyamatokat, jelenségeket, képesek legyenek a szaktudomány szókincsének felhasználásával közvetíteni megállapításaikat, gondolataikat. Mindezek megvalósításához szükséges, hogy a tanuló megőrizze kíváncsiságát, motivált legyen az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vegyen részt a tanítás folyamatában. Ismerje és értse a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes legyen a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismereteit, képességeit hasznosítani a mindennapi életben és a munkában. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, visszajelzéseivel értékelésével eredményesebb, hatékonyabb munkára ösztönöz A testi-lelki egészség témaköreinek kibontásában a legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Ezt a tantárgy azzal segíti, hogy megláttatja a környezet és az életvitel szerepét az egészség megőrzésében, formálja az egészséges életmód szokásrendszerét, hozzájárul a reális énkép és önismeret kialakításához. Segíti az alapvető erkölcsi normák, az együttélés szabályainak elfogadását, betartását és a személyiség harmonikus fejlődését. 3

4 Kompetenciák Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségének fejlesztéséhez is. A természet törvényszerűségeinek megismerésével, az ember és a természet viszonyának megértetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. A csoportmunkában végzett tevékenységek, a kooperatív oktatási módszerek a természetismeret órán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a tanulók megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetetek és a káros függőségek megelőzésével kapcsolatban is. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik médiatudatosságuk. Értékelési szempontok - Milyen szinten sajátította el a tanuló a különböző tudományterületek szaknyelvét? - Milyen mértékű önállósággal használja a megismerési algoritmusokat? - Képes-e a megismert tények, jelenségek, folyamatok elemzésére, az oksági összefüggések felismerésére, példákkal történő illusztrálására? - Tudja-e megszervezett ismereteit csoportosítani, rendszerezni? Helyesen látja e a hierarchikus kapcsolatokat? - Milyen szinten képes ismereteinek alkalmazására, mindennapokban való hasznosítására? - Elsajátított-e megfelelő szintű önállóságot a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében és az eszközök balesetmentes használatában? - Miként tud önállóan et szerezni, és társaival együttműködve dolgozni? - Igényli-e tanára segítségét az információhordozók kiválasztásában és használatában? - Hogyan képes használni az info kommunikációs eszközöket az ismeretszerzés folyamatában? - Rendelkezik-e az értő és kritikai olvasás megfelelő szintjével? - Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet, az egészségvédelem és a permanens önművelődés igénye? 4

5 Az értékelés leggyakoribb formái Az önálló és csoportos tanulói tevékenység megfigyelés alapján történő értékelése. Szóbeli feleltetés. Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, feladatlap, témaközi, témazáró javítása, értékelése. Önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, kutatások megbeszélése, minősítése. A tanulók értékelése Az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterületet közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minőségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának az eszköze. Általános elvként ajánljuk a következőt: a tanulói teljesítmények értékelésében alkalmazott szempontok legyenek összhangban a NAT-ban megfogalmazott fejlesztési követelményekkel, valamint az iskolai pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben meghatározottakkal. Az értékelés pozitív hatásához hozzájárul, ha az folyamatos és tárgyszerű, azaz megnevezi a teljesítmény erősségeit és gyengéit, valamint az utóbbiak javításához szükséges teendőket is. Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyító, fejlesztő értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, az ösztönzésben, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelhető tanulói megnyilvánulásokra vonatkozó szóbeli és/vagy írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak konkrét problémákra, egyúttal javaslatokat is tehetnek a fejlesztésre. A tanulók önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet. A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek: Képesítési feltétel a pedagógus szakirányú végzettsége. Tárgyi feltétel a tankönyvön és a munkafüzeten túl, az iskolában meglévő demonstrációs és kísérleti eszközök, szükség szerint saját készítésű eszközök. Emellett az iskolai könyvtár, számítógép, internet. Néhány téma esetében szükséges a közvetlen tapasztalás, kísérletezés, tevékenykedtetés, az ehhez szükséges tárgyi és anyagi feltételek megteremtése a munkaközösség feladata. 5

6 A tanulók értékelése A tanulói teljesítmények értékelése három egymáshoz szorosan kapcsolódó részelemből tevődik össze: az, az alkalmazásának képessége, a kompetenciákban való jártasság. Formatív: Az önálló és csoportos tanulói tevékenység megfigyelés alapján történő értékelése. Szóbeli feleltetés. A szóbeli értékelés alapjai lehetnek: a tanuló tényismereti szintje, a szaknyelv használata, az alkalmazása, a megfigyelési tapasztalata, a vizsgálódás eredménye, a gyűjtőmunkája, az órai aktivitása. Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, feladatlap, témaközi, értékelése. Önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, gyűjtőmunkák, kutatások megbeszélése, minősítése. Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerű projektmunka. Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz készítése. Füzetvezetés esztétikája. Szummatív: A nagyobb témaegységek feldolgozását követően az elsajátított és képességek szintjének ellenőrzése írásbeli feladatlap segítségével. 6

7 Témazárók egységes %-os értékelése: % jeles (5) 89 75% jó (4) 74 50% közepes (3) 49 30% elégséges (2) 29 0% elégtelen (1) Értékelés Jelesre értékelhető a tanuló teljesítménye, ha - megfigyelései pontosak - szóbeli és írásbeli kifejezőképessége pontos, szabatos - órákon aktív, tevékeny - tudatosan készül a továbbtanulásra - a taneszközöket és a tanulóidőn kívüli ismeretforrásokat önállóan használja - megfigyeléseiről, a szerzett ről képes írásban, szóban, röviden és a lényeget kiemelve beszámolni, rajzon, grafikonok ábrázolni - gyűjtőmunkája önálló és folyamatos Munkájában jusson el az alkalmazás szintjére, legyen képes az et új helyzetekben felhasználni, új területeken alkalmazni. 1. Tények és fogalmak A fogalmakat pontosan, teljes tartalmukkal ismeri, önállóan alkalmazza. A szakkifejezéseket hibátlanul használja. 2. Jelenségek, folyamatok Legyen képes a folyamatokat, alapjelenségeket önállóan jellemezni a szakkifejezések pontos használatával. Ismereteit tudja alkalmazni tankönyvön kívüli példákon is. 7

8 3. Összefüggések, törvényszerűségek Az egyes folyamatok, működések közötti összefüggéseket önállóan felismeri. Ezeket logikusan, tényekkel alátámasztva magyarázni, indokolni tudja. Az önállóan szerzett ismereteit képes a tananyagba beilleszteni. 4. Topográfia A földrajzi nevek pontos megmutatása a térképen, tartalmi jegyeik pontos alkalmazása. 5. Gyakorlat A kísérleteket az utasításoknak megfelelően önállóan végrehajtja, értelmezi, a tapasztalatokat lejegyzi, ábrázolja. Megfigyelések végzésére adott és saját szempontok alapján is képes, a tapasztalatait társainak is átadja. Önállóan gyűjtő és kutatómunkát végez, arról beszámol, kiselőadást tart. Jóra értékelhető a tanuló teljesítménye, ha: Megfigyelései nem mindig pontosak, kevés tanári irányítást igényel Szóbeli, írásbeli kifejezőképessége jó, de nem mindig pontos, szabatos Órai aktivitása változó Taneszközeit rendeltetésszerűen, önállóan használja A tankönyvön kívüli ismeretforrásokat nevelői irányítással használja Megfigyeléseit tanári segítséggel képes rögzíteni rajzon, grafikonon ábrázolni Munkájával jusson el a reprodukció szintjére, amely képessé teszi a fogalmak, folyamatok, összefüggések önálló felidézésére, értelmezésére, magyarázatára a tanultak alapján. 1. Tények, fogalmak: A fogalmakat, szakkifejezéseket önállóan, a lényeges tartalmi jegyeket nem tévesztve, kisebb pontatlansággal használja. 2. Jelenségek, folyamatok: 8

9 A folyamatokat és jelenségeket kisebb pontatlanságokkal ismerteti, hibáit tanári segítséggel javítani tudja. Ismereteit csak a tanult szituációkban tudja alkalmazni. 3. Összefüggések, törvényszerűségek: Az összefüggések felismeréséhez, magyarázatához kevés segítséget igényel. Az összefüggéseket, törvényszerűségeket ismeri, képes felidézni, magyarázni. Pontatlanságait helyesbíteni tudja. 4. Topográfia A földrajzi nevek pontos megmutatása a térképen, tartalmi jegyeik pontos alkalmazása. 5. Gyakorlat A kísérleteket, megfigyeléseket elvégzi, az értelmezésükhöz segítséget igényel. Az eredmények rögzítésére a megbeszélés alapján képes. A nevelő által előírt gyűjtő, kutatómunkát elvégzi, társainak felolvassa, bemutatja. Szóbeli feleletére jó osztályzatot kap, aki a lényeges tartalmi jegyekben nem téveszt, de a fogalmakat, szakkifejezéseket nem mindig használja pontosan. Kisebb segítségre szorul, de hibáit javítani tudja. Közepesre értékelhető a tanuló teljesítménye, ha: Megfigyelései hiányosak, pontatlanok, állandó nevelői irányítást, segítséget, ellenőrzést igényel Szóbeli, írásbeli kifejezőképessége pontatlan, a szaknyelvet hiányosan alkalmazza Órákon passzív, meglévő képességeit sem használja ki Taneszközeit csak nevelője, társai segítségével tudja rendeltetésszerűen használni, munkája így is pontatlan Gyűjtőmunkája rendszertelen, hiányos Felkészülése megbízhatatlan, rendszertelen Munkájában állandó nevelői odafigyelést, ellenőrzést, segítséget igényel 9

10 Tudása a megnevezése (felismerés) szintjén van. 1. Tények, fogalmak Önállóan nem képes a fogalmak teljes tartalmát elmondani, de a tartalmi jegyek felsorolása alapján meg tudja nevezni a fogalmat. A szakkifejezéseket pontatlanul használja. Az emberi testben csak a szervrendszerek elhelyezkedését ismeri pontosan, felépítésüket már nem. Pontosabb leírást csak tanári segítséggel tud adni. 2. Jelenségek, folyamatok Az életjelenségek lényegét csak segítséggel tudja elmondani. A folyamatoknak csak a szakaszait ismeri, a teljes folyamat elmondásához segítségre van szüksége. 3. Összefüggések, törvényszerűségek A többtényezős összefüggések felismerésére nem képes. A tanult összefüggéseket nem tudja hibátlan megfogalmazással logikusan elmagyarázni. Egyszerű, kéttényezős összefüggéseket felismer, ezeket magyarázni is tudja, de a megfogalmazás és a szakkifejezések használata pontatlan. 4. Topográfia Ismeretei hibásak és hiányosak, de segítséggel ki tudja javítani. 5. Gyakorlat Csak a kötelező, órákon elvégzendő kísérleteket, megfigyeléseket végzi el, ezekhez is segítséget igényel. Az eredmények rögzítésére csak segítséggel képes. Gyűjtőmunkát rendszertelenül végez, annak csak a bemutatására képes. Szóbeli feleletére közepes osztályzatot kap, aki a lényeges tartalmi jegyekben téveszt, a fogalmakat, szakkifejezéseket pontatlanul használja. Hibáit nem mindig tudja javítani, felelete során segítségre szorul. 10

11 Elégségesre értékelhető a tanuló teljesítménye, ha: Megfigyelései hiányosak, gyakorlati tevékenysége gyenge, pontatlan a nevelői irányítás, segítés, ellenőrzés mellett is. Szóbeli, írásbeli kifejezőképessége gyenge, a szakkifejezéseket pontatlanul, sok hiányos tartalmi jeggyel alkalmazza. Taneszközeit nevelői, tanulói segítséggel sem tudja rendeltetésszerűen használni. Gyűjtőmunkát, önálló megfigyeléseket nem végez, a közös munkában passzív, a munkát hátráltatja. Felkészülése nagyon rendszertelen, alkalomszerű, megbízhatatlan. Állandó nevelői, tanulói segítséggel sem képes jobb munkát végezni. 1. Tények, fogalmak A fogalmakat csak példák alapján ismeri fel, a fogalmak használatánál is nevelői segítséget igényel. A tartalmi jegyeket keveri, hibásan alkalmazza. A szakkifejezéseket ismeri, de rosszul használja. 2. Folyamatok, jelenségek Csak a legalapvetőbb folyamatokat, jelenségeket tudja ismertetni. Bonyolultabb esetekben csak a részfolyamatok helyes sorrendbe állítására képes. 3. Összefüggések, törvényszerűségek Csak egyszerű, kéttényezős összefüggések felismerésére képes. Magyarázni, indokolni ezeket is csak segítséggel tudja. A többtényezős összefüggések közül csak a tanultakat ismeri fel, példák és rávezetés alapján. Példát önállóan is tud mondani az adott összefüggésre. 4. Topográfia Ismeretei hiányosak és hibásak. 5. Gyakorlat A kísérletek elvégzésére csak nevelői segítséggel képes. Az eredmények rögzítésére csak diktálás után képes. Gyűjtőmunkát nem végez. 11

12 A tantárgy sajátos fejlesztési céljai A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz legegyszerűbb ismeretei a 11 és 12 évesek számára értelmet nyernek, összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, hogy magyarázatul szolgáljanak a természetes és mesterséges környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait tanári irányítás mellett növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során a tanulók megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A (keret)tanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek és egészségkárosító szokások megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetősé- 12

13 get nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is. A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a természetismeret tanítására rendelkezésre álló órakeretben; a taneszköz segítségével a természetismeret kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek két éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; A természetismeret tantárgy heti óraszámai: Évfolyam Heti óraszám 2,5 2,5 Évi óraszám

14 5. évfolyam Időkeret: évi óraszám: 92 heti óraszám: 2,5 Új ismeret feldolgozása Munkáltatásra, gyakorlásra Ismétlés, ellenőrzés Összesen Év eleji ismétlés 1 1 Az anyag és néhány fontos tulajdonsága Élet a kertben Az őszi kert Állatok a házban és a ház körül Tájékozódás a valóságban és a térképen Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhatások A Föld és a Világegyetem Élet a kertben A tavaszi kert Év végi ismétlés 4 4 Összesen

15 6. évfolyam Időkeret: évi óraszám: 92 heti óraszám: 2,5 Új ismeret feldolgozása Munkáltatásra, gyakorlásra Ismétlés, ellenőrzés Összesen Év eleji ismétlés 2 2 Hegyvidékek, dombvidékek Erdő életközössége Alföldi tájakon Felszíni és felszín alatti vizek Vizek, vízpartok Természet és társadalom kölcsönhatásai Az ember szervezete és egészsége Év végi ismétlés 5 5 Összesen

16 Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett re és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve a lehetőségekhez mérten egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi re építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKTeszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése. 16

17 A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket. 17

18 5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Állandóság és változás környezetünkben Anyag és közeg Az anyag és néhány fontos tulajdonsága Órakeret 12 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése. A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott halmazképző fogalmak alapján. A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében. gyakorlati alkalmazások: Milyen közös és milyen eltérő tulajdonságai vannak a bennünket körülvevő anyagoknak? Miért és mivel lehet a testek egyes tulajdonságait megmérni? Hogyan készíthetünk keverékeket, és hogyan lehet azokat alko- A környezetben előforduló élő és élettelen anyagok felismerése, csoportosítása megadott szempontok alapján, szempontok keresése. Mérési eljárások, mérőeszközök használata a hőmérséklet, hoszszúság, időtartam mérésének önálló elvégzése során megadott Matematika: A becslés és mérés, mennyiségek nagyságrendi rendezése, számok, mérések, mértékegységek, mennyiségek használata, átváltás. Adatok lejegyzése, ábrázolása, rendezése, az adatok közötti kapcsolatok 18

19 tórészeikre szétválasztani? Mi történik a cukorral, ha vízbe tesszük? Mi a hasonlóság és a különbség a fa égése és korhadása között? Mi kell az égéshez? Miért kell szellőztetni? Mi a teendő, ha valakinek meggyullad a ruhája? Miért nélkülözhetetlen a víz, a levegő és a talaj az élőlények számára? Ismeretek: Élő és élettelen anyag minőségi tulajdonságai, mérhető jellemzői. A talaj, a levegő és a víz tulajdonságai, szerepük az élővilág és az ember életében (konkrét példák). Az anyagok különféle halmazállapotainak és a halmazállapotváltozásainak összefüggése a hőmérséklettel. szempontok alapján. A mért adatok rögzítése, értelmezése. vizsgálata. A tömeg és a sűrűség, mint mennyiség. A különböző sűrűségű testek elhelyezkedése a vízben. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése, példák gyűjtése a természetben, a háztartásban, az iparban. Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése. Olvadás és oldódás közötti különbség felismerése megfigyelés, kísérleti tapasztalatok alapján. Keverékek és oldatok készítése, a kapott új anyag megfigyelése, megnevezése. Keverékek és oldatok szétválasztása többféle módon. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők. elsajátítása, gya- 19

20 Keverékek és azok szétválasztása. korlása. A víz tulajdonságai, megjelenési formái, jelentősége a természetben. A víz fagyáskor történő térfogatnövekedésének bizonyítása, következményei a környezetben (példák gyűjtése, pl. kőzetek aprózódása, vízvezetékek szétfagyása). A talaj szerkezete, képződése, szennyeződése és pusztulása. A talaj fő alkotóelemei (kőzettörmelék, humusz levegő, víz,). A talaj védelme. A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata. A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés közötti kapcsolat felismerése. A talajszennyeződés okai és következményei. Személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségeinek megfogalmazása. A levegő egyes tulajdonságainak kísérletekkel való igazolása (öszszenyomható, a benne található egyik összetevő, az oxigén táplálja az égést, van tömege). A 20

21 légnyomás elemi szintű értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyag, élő-élettelen, halmazállapot, keverék, talaj, kőzettörmelék, humusz, talajnedvesség, tulajdonság, mennyiség, mértékegység; tömeg, sűrűség; levegő, víz, oldat, Tematikai egység/ Fejlesztési cél Élet a kertben Az őszi kert A tavaszi kert Órakeret 20 óra Előzetes tudás A növény testének részei, fás és lágy szár, életjelenségek. A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A növények környezeti igénye termesztése, valamint szerveinek felépítése működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember szemé- 21

22 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Élet a kertben Az őszi kert A tavaszi kert lyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában. Órakeret 20 óra gyakorlati alkalmazások: Mire van szükségük a növényeknek ahhoz, hogy szépek, egészségesek legyenek, és bő termést hozzanak? Miért egészséges a zöldség-és gyümölcsfélék fogyasztása? Miben különbözik a konyhakert a virágos kerttől? Milyen növényi részt fogyasztunk, amikor zöldséget, gyümölcsöt eszünk? Mi a veszélye a kártevők vegyszeres irtásának? Miért találkozunk sok földigilisztával és csigával eső után? Miért képes az éti csiga sértetlenül átjutni az éles borotvapengén? A növények életfeltételeinek Vizuális kultúra: gyümölcsök, zöldségfélék igazolása kísérletekkel. ábrázolása a festményeken. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. lom: szövegértés: a Magyar nyelv és iroda- szöveg egységei közötti Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, Zöldség- és gyümölcsfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés dezése: a szöveg ele- összekapcsolása, ren- megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. viszony magyarázata; mei közötti ok-okozati A főbb növényi szervek és a egy hétköznapi probléma megoldása a szö- módosult növényi részek azonosítása ismert példákon. veg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés al- 22

23 Ismeretek: A növényi test felépítése, a szervek működése, a növények életfeltételei. Gyümölcs- és zöldségfélék (őszibarack, dió, szőlő, burgonya, vöröshagyma, paprika, káposztafélék) környezeti igényei, termőhelye, testfelépítése, ehető részei, élettartama, felhasználása. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészség megőrzésében. Fogyasztásuk higiénés szabályai. A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: burgonyabogár, káposztalepke, házatlan csigák, monília. A kártevők elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei. A kártevők alapvető rendszertani kalmi jelentésének felismerése. (országszintű) besorolása és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások értelmezése. Történelmi, társadalmi és állampolgári : Amerika felfedezé- A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a se. biológiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének felismerése. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. A kert életközösségként való Rendszerezést segítő értelmezése. eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, Egy tipikus egyszikű és egy tipikus kétszikű növény virágának azonosítás, megkülönböztetés. Osztályozás vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése. egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban Növények telepítése, gondozása felismert szempont az osztályteremben, iskolaudvaron, a növények fejlődésének szerint. Matematikai modellek megfigyelése. (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). A földigiliszta és az éti csiga megfigyelése, összehasonlítása. Technika, életvitel és 23

24 A petúnia és a tulipán szervei, testfelépítése. Dísznövények szerepe közvetlen környezetünkben (lakás, osztályterem, udvar). A növények gondozásának elemi ismeretei. A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében. gyakorlat: zöldség- és gyümölcsfélék felhasználása. Informatika: információkeresés az interneten. A földigiliszta és az éti csiga testfelépítése, életmódja, jelentősége. Jellegzetes kerti madarak. Kulcsfogalmak/ fogalmak Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Állatok a házban és a ház körül Órakeret 12 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési Háziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlődés. A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésének, életmódjának vizsgálatán keresztül. 24

25 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Állatok a házban és a ház körül Órakeret 12 óra céljai A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-működés-egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása. Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével. gyakorlati alkalmazások: Hogyan vált háziállattá a kutya? Mi a kérődzés? Milyen szerepet töltenek be a háziállatok az ember életében? Hogyan védekezhetünk az állatok által terjesztett betegségek ellen? Miért költöznek el egyes madarak a tél beállta előtt? Önálló kutatómunka a kutya Történelem, társadalmi háziasításával kapcsolatban. és állampolgári : őskor. Az állattartás, az állatok védelme iránti felelősség megértése. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése és bemutatása során. szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott informáci- A testfelépítés életmód élőhely összefüggésének felismeré- ók azonosítása, össze- 25

26 Miért és hogyan védjük télen a madarakat? Ismeretek: Háziállatok: kutya Haszonállatok: sertés, szarvasmarha, házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása. Az állatok életfeltételeihez illeszkedő felelős állattartás. Az állati eredetű tápanyagok szerepe az ember táplálkozásában. Állati eredetű anyagok felhasználása (toll, bőr). A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi légy testfelépítése, életmódja, jelentősége. Az állatok szerepe a betegségek terjesztésében. A megelőzés lehetőségei. se, magyarázata. kapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általánosegyes vagy kategória- A környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, a elem viszony felismerése. megfigyelés eredményének rendszerezése, következtetések levonása. Matematika: Fogalmak Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egymáshoz való viszonya. Rendszerezést egészségének védelmében. segítő eszközök és algoritmusok ismerete. Gerinces és gerinctelen állatok Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböz- testfelépítése közötti különbségek azonosítása. tetés; különbségek, azonosságok megállapítása. A megismert állatok csoportosítása különböző szempontok szerint. egyszerre két (több) Osztályozás egy és saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása, válogatásban felismert szempont szerint. gyakorlása. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). 26

27 Madárvédelmi alap. Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe. Kulcsfogalmak/ fogalmak Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kölcsönhatások és energia vizsgálata Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhatások Órakeret 13 óra Előzetes tudás Kölcsönhatások felismerése a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Napenergia, látható fény. Hőmérséklet. Energiaforrások, energiafajták. A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése, bizonyítása kísérletek elvégzésével. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A kölcsönhatásokat kísérő energiaváltozások során az energiamegmaradás elvének megtapasztalása, elfogadása. Környezettudatos, energiatakarékos szemléletmód megalapozása. A tanultaknak a hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során való felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése. 27

28 gyakorlati alkalmazások: Mire való a hűtőszekrény, a gázkonvektor, a tűzhely és a klíma? Példák gyűjtése a melegítés és a hűtés szerepére a hétköznapi életben. Történelem, társadalmi és állampolgári : az ősember. Hogyan lehet könnyen összeszedni a szétszóródott gombostűt, apró szegeket? Mikor villámlik? Miért nem esik le a Hold a Földre? Miért van szükségük az élőlényeknek energiára, és hogyan jutnak hozzá? Miért fontos az energiával takarékoskodni? Mi történne a Földön, ha eltűnne a Nap? Ismeretek: A mozgás és mozgásállapotváltozás. A hőmérséklet- és a mozgás változásával járó kölcsönhatások Példák gyűjtése arra vonatkozóan, hogy miért fontos a Nap a grafikonkészítés; egye- Matematika: táblázat-, földi élet szempontjából (fény- nes, kör, középpont és hőforrás). fogalma. Hely- és helyzetváltoztatás megkülönböztetése, példák keresése, csoportosítása megadott és saját szempontok alapján. A mágneses kölcsönhatások megfigyelése. Vonzás és taszítás jelenségének kísérlettel való igazolása. Az anyag két fajtájának (pl. a mágneses mező, mint anyag) felismerése. Annak magyarázata, hogy a déli féltekén miért nem esnek le az emberek a Földről, pedig fejjel lefelé állnak. A mágneses kölcsönhatás: von- 28

29 zás, taszítás. A mágneses mező. A gravitáció. Az elektromos kölcsönhatás: vonzás, taszítás. Az elektromos energia felhasználása, szerepe a mindennapi életben. Mi az oka a testek mozgásváltozásának? Az erőhatás és az erő elemi fogalma. Különféle erőhatások felismerése. Az erő mérése. A háztartásban használt energiahordozók jellemzése, felhasználásuk. Testek elektromos állapotának létrehozása dörzsöléssel, elektromos állapotban lévő és semleges testek kölcsönhatásainak vizsgálata. A villám keletkezésének elemi értelmezése a tapasztalatok alapján. A tulajdonság és mennyiség kapcsolatának tudatosítása. A súly értelmezése és megkülönböztetése a tömegtől. A nyomás kvalitatív felismertetése. A légnyomás változás értelmezése konkrét példák alapján Az energiatakarékosság. Az energiahordozók csoportosítása különböző szempontok alapján. Hőjelenségekkel járó kölcsönhatások következményei és energi- példákon keresztül az energiafaj- A mindennapi életből hozott aváltozásaik (halmazállapot-változás, égés, hőtágulás, hőterjedés ták és az energiaátalakulások csoportosítása. 29

30 A fény tulajdonságai és kölcsönhatásai. A színek. Az élő szervezetek energiája. Példák a megújuló és a nem megújuló energiaforrások felhasználására. A lassú és a gyors égés megkülönböztetése. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők elsajátítása, gyakorlása. Az ember táplálkozása, mozgási szokásai és testsúlya közötti kapcsolat felismerése. Kulcsfogalmak/fogalmak Hőmérséklet, mozgás, hely-, helyzetváltoztatás, mágnes, vonzás, taszítás, gravitációs kölcsönhatás, hőterjedés, energia, energiaforrás, energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tájékozódás a valóságban és a térképen Órakeret 15 óra Előzetes tudás Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép. A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről. céljai A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a tér- 30

31 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tájékozódás a valóságban és a térképen képi ábrázolásmód korlátainak belátása. Órakeret 15 óra A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása. gyakorlati alkalmazások: Hogyan készül a térkép? Miért van szükség térképre? Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése. Történelem, társadalmi és állampolgári : földrajzi felfedezések. Hogyan segíti a térkép jelrendszere ismeretlen tájak megismerését? Iránytű használata. Tájékozódás térképvázlattal. Útvonaltervezés térképen. Távolság mérése. Település- és turistatérképek használata. Ismeretek: A térkép és a valóság közötti Matematika: Térbeli viszony megértése. Eligazodás mérési adatok felhasználása számításokban. terepen térképvázlattal. Becslés. Nagyítás, kicsinyítés. Mérés, mértékegységek használa- A térábrázolás különböző formáinak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely részta. Koordinátarendszer, aránypár. letéről. Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a Felszínformák alföld, dombság, hegység, völgy, medence speciális jelrendszerek ábrázolásának felismerése a tér- (pl. térkép) magyaráza- 31

32 Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak. A valós tér átalakítása, alaprajz, térképszerű ábrázolás. A térábrázolás különböző formái útvonalrajz, térképvázlat. A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, szín- és jelkulcs, névírás, méretarány, aránymérték. képen. ta, explicite megfogalmazott A térkép jelrendszerének értelmezése. információk Különböző jelrendszerű azonosítása, összekapcsolása, rendezése. A térképek elemzése, információ gyűjtése. hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének Irány és távolság meghatározása felismerése. (digitális és nyomtatott) térképen. Informatika: keresés az interneten, alkalmazások használata. Méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése. Térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista-, és kontúrtérkép. A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása. Hazánk nagytájai, szomszédos országaink. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. Bolygónk térségei: földrészek és óceánok. Helymeghatározás: földrajzi fokhálózat. Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken. 32

33 Európa helyzete, határai. Hazánk helye Európában. A nevezetes szélességi körök felismerése a térképen. Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken. Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Fő- és mellékvilágtáj, alaprajz, útvonalrajz, térképfajták, térképvázlat, térkép. Térképi jelrendszer, domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép, földrajzi fokhálózat, keresőhálózat, turistajelzés. Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugat magyarországi-peremvidék. Topográfiai Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör. Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközitenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép- Európa. 33

34 Tematikai egység/ Fejlesztési cél A Föld és a Világegyetem Órakeret 15 óra Előzetes tudás A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél. A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása. gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytű nélkül az északi irány? Miért látjuk másnak a csillagos A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcso- egymáshoz való viszo- Matematika: Fogalmak lat ábrázolása. nya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmu- 34

35 égboltot a különböző évszakokban? Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg? Hogyan készül az időjárásjelentés? Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok? Miért hosszabbak a nappalok nyáron, mint télen? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék? Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban? A csillag és a bolygók közötti különbség felismerése. A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton. Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap csillag. A holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése modell vagy más szemléltetés alapján. A napközpontú világkép egyszerű modellezése. sok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Ismeretek: A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben. Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek. A Naprendszer. A Nap jelentősége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, A Föld mozgásai és a napi, évi Magyar nyelv és iroda- időszámítás összefüggéseinek lom: szövegértés - a megértése. szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben Az éghajlati övezetek összehasonlítása. elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, Az évszakok rendezése; váltakozásának magyarázata. a szöveg elemei közötti ok-okozati, általánosegyes vagy kategória- 35

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit, Fekéné Tóth Judit Molnárné Kiss Éva, Martinek Ágnes MISKOLC 2013 A, Összesített óraterv Évfolyam

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Módosítás a 2013. január 31-én közzétett változathoz képest Ebben a helyi tantervi ajánlásunkban a korábban megjelenthez képest két témakört átcsoportosítottunk az egyes évfolyamok között, melyben tükröződnek

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Ez a segédlet

Részletesebben

Terézvárosi Két Tannyelvű általános iskola helyi tanterve. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.

Terézvárosi Két Tannyelvű általános iskola helyi tanterve. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2. Terézvárosi Két Tannyelvű általános iskola helyi tanterve EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára keretén

Részletesebben

Természetismeret 5.évfolyam

Természetismeret 5.évfolyam Természetismeret 5.évfolyam /MOZAIK Kiadó ajánlása/ Tematikai egység 1. Állandóság és változás környezetünkben Anyag és közeg Az anyag és néhány fontos tulajdonsága Órakeret 9 óra 2. Élet a kertben - Az

Részletesebben

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Felfrissíteni és rendszerbe foglalni az alsóbb évfolyamokban megismert élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket.

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok:

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET 5-6. HELYI TANTERV - 2013. TERMÉSZETISMERET 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti

Részletesebben

Ember és természet. műveltségterület. Természetismeret évfolyam

Ember és természet. műveltségterület. Természetismeret évfolyam Ember és természet műveltségterület Természetismeret 5-6. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 Ajánlás A természetismeret tanterv az EMMI kerettantervének kiegészített változata.

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói

Részletesebben

Természetismeret. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai. Értékelési szempontok. Az értékelés leggyakoribb formái

Természetismeret. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai. Értékelési szempontok. Az értékelés leggyakoribb formái Természetismeret A tantárgy sajátos fejlesztési A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ

Részletesebben

BONI Széchenyi István Általános Iskola

BONI Széchenyi István Általános Iskola BONI Széchenyi István Általános Iskola NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: KERETTANTERV /átvett, adaptált/ Ember és természetben EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 ÉVFO- LYAM:

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 5-6. Óraszám Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Természetismeret 2 3 Éves óraszám 72 108 Célok és feladatok A környezetismeretben elsajátított alapismeretek

Részletesebben

5.17 Természetismeret az 5 6. évfolyam számára

5.17 Természetismeret az 5 6. évfolyam számára 5.17 Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. Ez a megközelítési

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV

TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára

TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET (5 6. évfolyam)

TERMÉSZETISMERET (5 6. évfolyam) TERMÉSZETISMERET (5 6. évfolyam) 525 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5. évfolyam számára

TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5. évfolyam számára TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5. évfolyam számára Az ajánlást összeállította: Jámbor Gyuláné Kissné Gera Ágnes Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít,

Részletesebben

SAHALMI TANODA ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET TANTERV 5-6. ÉVFOLYAM

SAHALMI TANODA ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET TANTERV 5-6. ÉVFOLYAM SAHALMI TANODA ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET TANTERV 5-6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 72 /Az írásbeli és szóbeli beszámoltatás témakörei a tanterv végén található./ 1 TERMÉSZETISMERET az

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Természetismeret. készült

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Természetismeret. készült 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Természetismeret készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.07. alapján 5-6. évfolyam 2 TERMÉSZETISMERET Tantárgyi célok,

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM

TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM Témakörök: órakeret: 1. Az anyagok világa 9 2. Élet a kertben 12 3. Állatok a házban és a ház körül 8 4. Tájékozódás a valóságban és a térképen 10 5. A Föld és a Világegyetem

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5-6.

TERMÉSZETISMERET 5-6. TERMÉSZETISMERET 5-6. HELYI TANTERV ÚJSZÁSZI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

Részletesebben

Pozsári Gyöngyi, Szarka Szilvia

Pozsári Gyöngyi, Szarka Szilvia HELYI TANTERV A VARGA DOMOKOS ÁLTALÁNOS ISKOLA RÉSZÉRE Természetismeret 5-6.évfolyam Pozsári Gyöngyi, Szarka Szilvia 1 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok

TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Célok, feladatok. Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Helyi tanterv Természetismeret 5-8.

Célok, feladatok. Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Helyi tanterv Természetismeret 5-8. TERMÉSZETISMERET Célok, feladatok Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése,

Részletesebben

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5 6. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5 6. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5 6. ÉVFOLYAM Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. Általános iskola/ 8 évfolyamos gimnázium

TERMÉSZETISMERET. Általános iskola/ 8 évfolyamos gimnázium TERMÉSZETISMERET Általános iskola/ Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÖRNYEZETISMERET Évfolyam: 1-4.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÖRNYEZETISMERET Évfolyam: 1-4. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. ok évfolyamonként Tantárgy 1. 2. 3. 4. Környezetismeret 1 1 1 2 Éves óraszám 36 36 36 72 Célok és feladatok Érdeklődés felkeltése, a gyermek természetes

Részletesebben

Hitünkből fakadó megfontolások

Hitünkből fakadó megfontolások TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM Az természettudományi képzést az iskolánk nyolc évfolyamos képzésű osztályainál (hasonlóan a többi képzési területhez) három fejlesztési szakaszra különítettük el: alapozó

Részletesebben

Hitünkből fakadó megfontolások

Hitünkből fakadó megfontolások TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

2013. TERMÉSZETISMERET

2013. TERMÉSZETISMERET 2013. TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY HELYI TANTERVE a 5 6. évfolyamra Készült a vonatkozó EMMI kerettanterv és rendelet alapján megjelentetett Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó: Kerettantervi ajánlás a helyi

Részletesebben

Természetismeret 5. évfolyam

Természetismeret 5. évfolyam TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET általános felismerése és vizsgálata

TERMÉSZETISMERET általános felismerése és vizsgálata TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

Helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 5. sz. melléklet 5.2.11

Helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 5. sz. melléklet 5.2.11 Helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 5. sz. melléklet 5.2.11 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Természetismeret tanterv a normál tantervi képzésben résztvevők számára 5 6. Tantárgyi célok, feladatok

Természetismeret tanterv a normál tantervi képzésben résztvevők számára 5 6. Tantárgyi célok, feladatok Természetismeret tanterv a normál tantervi képzésben résztvevők számára 5 6. Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és

Részletesebben

Hitünkből fakadó megfontolások

Hitünkből fakadó megfontolások TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. Általános iskola/ 8 évfolyamos gimnázium

TERMÉSZETISMERET. Általános iskola/ 8 évfolyamos gimnázium TERMÉSZETISMERET Általános iskola/ 8 évfolyamos gimnázium Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára

TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet

Részletesebben

A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai

A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET általános felismerése és vizsgálata

TERMÉSZETISMERET általános felismerése és vizsgálata TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

Természetismeret 5-6. évfolyam

Természetismeret 5-6. évfolyam 1. Tantárgyi címoldal Természetismeret 5-6. évfolyam Helyi tantárgyi tanterv A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: a természetismeret tantárgy oktatása a Sarkadi

Részletesebben

Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg

Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

II.3.5. Ember és természet műveltségi terület

II.3.5. Ember és természet műveltségi terület II.3.5. Ember és természet műveltségi terület A) ALAPELVEK, CÉLOK A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természethez fűződő

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET évfolyam

TERMÉSZETISMERET évfolyam TERMÉSZETISMERET A helyi tanterv a kerettanterv alapján készült 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és

Részletesebben

T E R M É S Z E T I S M E R ET

T E R M É S Z E T I S M E R ET - 1 - T E R M É S Z E T I S M E R ET 5 6. évfolyam Készült: a Mozaik Kiadó tantervi ajánlása alapján 2013. 02. 15. - 2 - Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít,

Részletesebben

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM Készítették: A tananyagfejlesztők 2015.

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET évfolyam

TERMÉSZETISMERET évfolyam TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam 1 Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete alapján Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Kosztolányi Dezső Gimnázium

Kosztolányi Dezső Gimnázium Kosztolányi Dezső Gimnázium Cím: 1012 Budapest Attila út 135-137. Tel./Fax: 375-2282 E-mail: titkarsag@kosztolanyigimnazium.hu OM azonosító: 035344 Honlap: http://kosztolanyigimnazium.hu KÉPZÉSI SZAKASZ

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V

H E L Y I T A N T E R V természetismeret 5.-6. évfolyam Sportiskolai Általános Iskola 1 helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. módosítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V TERMÉSZETISMERET 5.-6. ÉVFOLYAM ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN. 7.-8. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN. 7.-8. évfolyam H E L Y I T A N T E R V BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Kőnigné Ferencz Zsuzsanna Az Érdi Batthyány Sportiskolai

Részletesebben

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009 Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának

Részletesebben

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. évfolyam

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. évfolyam 2013 HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. évfolyam KISKUNHALASI FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6. 6400 1 TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam számára

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam számára TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam számára 1 Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,

Részletesebben

Természetismeret. 5. évfolyam. Összesen. Új ismeret feldolgozása. Ismétlés, ellenőrzés. Munkáltatásra, gyakorlásra

Természetismeret. 5. évfolyam. Összesen. Új ismeret feldolgozása. Ismétlés, ellenőrzés. Munkáltatásra, gyakorlásra Természetismeret 5. évfolyam Új ismeret feldolgozása Munkáltatásra, gyakorlásra Ismétlés, ellenőrzés Összesen Év eleji ismétlés 1 1 Állandóság és változás környezetünkben Anyag és közeg Élet a kertben

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Biológia 2 1,5 Éves óraszám 72 54 Célok és feladatok A természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok. Fejlesztési terület Ismeretanyag

TERMÉSZETISMERET 5. Témák órákra bontása. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok. Fejlesztési terület Ismeretanyag TERMÉSZETISMERET 5. Témák órákra bontása Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag Az anyagok világa Az egész fejezetben: A problémafelvetés és a

Részletesebben

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet TERMÉSZETISMERET 5. OSZTÁLY Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5. osztálya számára

Részletesebben

Kiadói bevezető. NT-11543 Természetismeret 5. tankönyv. NT-11543/M Természetismeret 5. munkafüzet

Kiadói bevezető. NT-11543 Természetismeret 5. tankönyv. NT-11543/M Természetismeret 5. munkafüzet Helyi tantervi ajánlás az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.07 és 5. melléklet 5.2.11 változatához Természetismeret 5 6. évfolyam számára Kiadói bevezető Az EMMI kerettanterv

Részletesebben

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

Természetismeret 5 6. évfolyam

Természetismeret 5 6. évfolyam Természetismeret 5 6. évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben

A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben Korom Erzsébet Feladatírók tájékoztatása Szeged, 2010. február 13. (TÁMOP 3.1.9/08/01) Az értékelési keretek három

Részletesebben

Biológia - Egészségtan helyi tanterv

Biológia - Egészségtan helyi tanterv Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek

Részletesebben

A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE TERMÉSZETISMERETBŐL

A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE TERMÉSZETISMERETBŐL A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE TERMÉSZETISMERETBŐL NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: Ember és természet KERETTANTERV : Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet:

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET

EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET Természetismeret 5-6. évfolyam Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják

Részletesebben

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 BIOLÓGIA 7-8. Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Természetismeret. 5. évfolyam. Heti: 2 óra. Élet a kertben

Természetismeret. 5. évfolyam. Heti: 2 óra. Élet a kertben Természetismeret 5. évfolyam Heti: 2 óra Órakeret Élet a kertben 11 Állatok a házban és a ház körül 7 Alföldi tájakon 7 Állandóság és változás környezetünkben Anyag és közeg 6 Tájékozódás a valóságban

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások Környezetünk védelmében: A környezetbarát az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend három oktatási intézményében PIARISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Tantárgyi struktúra és óraszámok. Természetismeret 5. évfolyam. Éves óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra

Tantárgyi struktúra és óraszámok. Természetismeret 5. évfolyam. Éves óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8.

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8. Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A változat (1,5+1,5) alapján A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Természetismeret Természetismeret

Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Természetismeret Természetismeret Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma Természetismeret Természetismeret Iskolánkban a természettudományos műveltséget nagyon fontosnak tartjuk, hiszen tanulóinknak mély, átfogó re van

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben