Diplomadolgozat. Ágár Davaajav. Konzulens: Ferkelt Balázs

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Diplomadolgozat. Ágár Davaajav. Konzulens: Ferkelt Balázs"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági Szak Nappali tagozat Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány Ágár Davaajav MONGÓLIA PRIVATIZÁCIÓJÁNAK ELEMZÉSE Diplomadolgozat Konzulens: Ferkelt Balázs Budapest 2002

2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS MONGÓLIA RÖVID BEMUTATÁSA MONGÓLIA FÖLDRAJZA MONGÓLIA TÖRTÉNELME MONGÓLIA GAZDASÁGI HELYZETE A PRIVATIZACIÓ ÁLTALÁNOS ELEMZÉSE PRIVATIZÁCIÓ A 20. SZÁZADBAN A PRIVATIZÁCIÓ MEGKÖZELÍTÉSI SZEMPONTJAI Pragmatikus indokok Ideológiai indokok Üzleti indokok Populista indokok A PRIVATIZÁCIÓ CÉLJAI Állami célok Vállalati célok PRIVATIZÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKADÁLYAI A PRIVATIZÁCIÓ FŐBB FORMÁI Vagyonjegy Tőkeegyesítés Tőkeemelés Helyi önkormányzati és közalapítványi forma

3 Alkalmazotti részvényvásárlási forma Vagyonkezelés üzleti alapon: A PRIVATIZÁCIÓS STRATÉGIÁK FŐ DIMENZIÓI A vagyonértékelés Az új tulajdonos kiválasztása A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI PRIVATIZÁCIÓ TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI CÉLJA ÉS A MEGVALÓSÍTÁS LEHETŐSÉGEINEK ELEMZÉSE A GAZDASÁG STABILIZÁCIÓJA A PRIVATIZÁCIÓ SORÁN TULAJDONJOG, MINT A PRIVATIZÁCIÓ FONTOS KÉRDÉSE PRIVATIZÁCIÓS JOGALKOTÁS INTÉZMÉNYEI A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ ELSŐ SZAKASZA A PRIVATIZÁCIÓ KEZDETE A VÁLLALATOK PRIVATIZÁCIÓJA PRIVATIZÁCIÓ A MEZŐGAZDASÁGBAN A PRIVATIZÁCIÓ VÉGREHAJTÁSA A KISPRIVATIZÁCIÓ ÉRTÉKELÉSE A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ MÁSODIK SZAKASZA A NAGYPRIVATIZÁCIÓ KEZDETE AZ ÁLLAMI VAGYON BIZOTTSÁG "AZ ÁLLAMI VAGYON PRIVATIZÁLÁSA PROGRAM" A NAGYPRIVATIZÁCIÓ A KÜLÖNBÖZŐ IPARÁGAKBAN A LEGNAGYOBB ÉS LEGÉRTÉKESEBB VÁLLALATOK PRIVATIZÁLÁSA.49 3

4 7. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓBAN SEGÉDKEZŐ SZERVEZETEK USAID PROGRAM BARENTS GROUP LLC A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ JÖVŐJE AZ ÁLLAMI VAGYON PRIVATIZÁLÁSA BEN ELNEVEZÉSŰ PROGRAM A BANKPRIVATIZÁCIÓ TERVE A TERMŐFÖLD PRIVATIZÁLÁSÁNAK TERVE PRIVATIZÁCIÓ A TÁRSADALMI SZERVEZETEKNÉL ÖSSZEGZÉS A TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE FELHASZNÁLT IRODALOM

5 1. BEVEZETÉS A privatizáció 1980-as években világszerte terjedő mozgalom volt, megvalósítása mélyreható változásokat hozott minden olyan országban, ahol lezajlott. Nemcsak a volt szocialista országokban, hanem a vegyes gazdasági rendszerű fejlett országokban is voltak ilyen törekvések, melyek csaknem ugyanolyan módszerekkel, bár nem ugyanolyan lépésekben mentek végbe. A volt szocialista országokban az 1990-es években kezdték meg a privatizációt. Ennek oka az volt, hogy az állami tulajdon egyeduralkodása súlyosan leépítette az adott országok gazdaságát, és akadályozta azok növekedését, melynek következtében az életszínvonal, s egyúttal a fogyasztói igények is csökkentek, s a társadalom fejlesztési tervei sem tudtak megvalósulni. Az 1980-as években a piacgazdasági rendszerű országok költségvetési hiányának növekedése, valamint az egyes vállalatok veszteségei a makrogazdaságra is rossz hatást gyakoroltak. De főleg a szocialista országokban népi címszóval illetett, valójában gazdátlan, a tulajdonosi szemlélet hiányával kezelt vagyon, eredményezte a gazdasági- és a társadalmi helyzet globális hanyatlását, szükségessé téve a mielőbbi intézkedéseket. A kapitalista világ vegyes gazdasági rendszerben működő országaiban az állami vagyon privatizálása leginkább a Brit modell alapján ment végbe. A 5

6 nagyvállalatok eladás útján kerültek át a magánszektorba, hiszen ezekben az országokban megvoltak az ehhez megfelelő saját tőkével rendelkező magánbefektetők. Ezzel szemben több volt szocialista országban az úgynevezett kuponos modell alapján hajtották végre a tulajdonváltást. Természetesen a privatizációs folyamat mindenütt különböző módszerekkel zajlott, az adott ország gazdasági, politikai, és társadalmi sajátosságainak megfelelően. A mongol privatizációnak is a szocialista gazdasági rendszer bukása, az es években lezajlott rendszerváltás adta meg a szabad utat. A privatizáció, a rendszerváltással párhuzamosan Mongóliában is történelmi változásokat jelentett. Ezekben az években lett tagja az ország a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), a Világbanknak és a WTO-nak. A Mongol kormány gazdaság-átalakító programja döntően az említett szervezetekkel közösen készített helyzetelemzésen alapult. A korábbi egyoldalú KGST-függés után, a nemzetközi szervezeteken keresztül, az ország jelentős segítséget kapott fejlesztéseihez az USA-tól és Japántól, valamint számos más országtól, segély és hitel formájában. Az átalakulással és fejlődéssel kapcsolatos gondokkal terhelt gazdaság számára fordulópontot jelentett az 1994 év, mikor a gazdaság hanyatlása megtört és az utóbbi 5 évben először nőtt a GDP. 6

7 2. MONGÓLIA RÖVID BEMUTATÁSA 2.1. Mongólia földrajza Mongólia a dik szélességi fok között terül el, északról Oroszország belső-ázsiai vidékei, délről Kína belső-mongol tartománya határolja. Az ország területe ezer km 2, népessége fő (2002 július) Az ország népsűrűsége az egyik legalacsonyabb a világon, 1,72 fő/km 2. Mongólia lakosságát 90 %-ban halha mongol, 5%-ban burját, 4%-ban kazah nemzetiségű, ezen kívül kevesebb, mint egy százalék orosz és kínai állampolgár alkotja. Az összlakosság 55%-a a városokban él A lakosság többsége (94-95%) lámaista (buddhista) vallású, négy százalék mohamedán. Az ország fővárosa az 650 ezer lakosú Ulánbátor. 7

8 Az ország területének 79 %-a legelő, 10 %-a erdő, 1 %-a szántó és 10 %-a terméketlen sivatag. A januári hőmérséklet -20, -40 Celsius fok, a júniusi Celsius fok között van. Az évi csapadék mennyisége november 1. és április 30. között mm, május 1. és október 31. között átlagosan mm, tehát a csapadék kevés és eloszlása nem egyenletes Mongólia történelme Mongólia ősidők óta lakott területét az i.e. 3. században a hun törzsszövetségek vették birtokukba, majd a 6-8. században a türk törzsek fennhatósága alá került át. Az egységes mongol birodalom a 13. században alakult ki, s hódítások révén kora legnagyobb birodalma lett. (1206-ban Dzsingisz Kán minden mongolok uralkodója ( lett) A 15. században a megerősödött fejedelemségek között ádáz küzdelem folyt. A 16. század második felében kezdődött meg a lámaizmus terjedése. A fejedelemségek a 17. század közepére meggyengültek és fokozatosam mandzsu fennhatóság alá kerültek. Míg Belső-Mongóliában erős kínai gyarmatosítás folyt, addig Külső-Mongóliában az orosz gazdasági befolyás erősödött. A 20. század elejére a nemzetiségi arisztokrácia és a külföldi hódítók kettős nyomása alatt élő jobbágyok népi forradalmi szervezkedésbe fogtak ben, a kínai forradalom teremtette helyzetben, a fejedelmek államcsíny útján vetettek véget a kínai fennhatóságnak. Az orosz forradalom hatással volt Mongóliára is. Hosszas csatározások után az 1921-ben, orosz segítséggel, létrejött az úgynevezett népi kormány, és megkezdődött az ország szocialista fejlődése 8

9 1962-ben lett tagja az ország a KGST-nak ben rendszerváltás zajlott le békésen úton, és a közel 70 éves szocialista bürokráciát felváltotta a demokratikus rendszer, ezzel Mongólia is elindult a gazdasági reformok és a piacgazdaság felé vezető úton Mongólia gazdasági helyzete Mongólia agrár-ipari ország, az egy főre jutó GDP 424 USD, a bruttó nemzeti termék 1,3 Mrd USD, melynek 25 %-a az iparból és 30 %-a a mezőgazdaságból származik, ennek megfelelően a munkaképes lakosság 34 %- át a mezőgazdaságban, 27 %-át az iparban foglalkoztatják. A mezőgazdasági termelés legfontosabb területe az állattenyésztés, melynek meghatározó jelentőségű állatfajtái a ló, a teve, a kecske, a szarvasmarha és a juh. A sivatagos déli részekkel (Góbi sivatag) ellentétben, a csapadékosabb észak-keleti részeken lehetséges a növénytermesztés is, melynek 80 %-át a búza teszi ki, a második és harmadik helyen pedig az árpa és a zab termelése áll. Az ország ásványi kincsekben igen gazdag, de a lelőhelyek többsége kiaknázatlan. Jelentősebb termelés csak a barnaszén-, fluorit-, molibdén- és rézbányákban folyik, de az utóbbi években az aranybányászat is jelentősen fejlődött. Az ipar elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozására épül. A könnyűipar legfőbb ágazatai a fa-, a bőr- és a gyapjúipar, valamint a cipő- és ruhagyártás, melyek a hús és a tejiparral együtt az ország termelésének 55%-át adják. 9

10 Az ország exportjának 17 %-a élőállat, 13 %-a hús, 10 %-a gyapjú, 8 %-a bőr. Jelentős része a 1990-es évekig a volt KGST országokban irányult, de fő iránya manapság is Oroszország, emellett jelentős partnere még Kína, Japán és Dél- Korea is. Az ipar fejlesztésének célja az exportált termékek feldolgozottsági fokának növelése, s ezzel az exportcikkek piaci versenyképességének fokozása. Az import legnagyobb részét, a Mongóliában szinte teljesen hiányzó, gépipari termékek teszik ki. Mongólia külkereskedelme (millió USA dollár) Export (fob) 473,3 424,3 451,5 345,1 358,3 466,1 Import (cif) 415,3 450,9 468,3 503,3 512,8 614,5 Fő exporttermékek 2000-ben Réz koncentrátum -$150,6 millió (467 ezer tonna) Rövid szőrű kasmír -$51,8 millió (739,2 tonna) Sima kasmír - $21,9 millió (715,8 tonna) Fluorrúd koncentrátum -$12,8 millió (123,5 ezer tonna) Irha és bőr -$32,6 millió (3855,5 ezer darab) Kötött ruházat -$25,1 millió (2668 ezer darab) Fő importtermékek 2000-ben Olajtermékek -$89,9 millió Élelmiszeripari termékek -$43,7 millió Gépjárművek -$39,5 millió 10

11 3. A PRIVATIZACIÓ ÁLTALÁNOS ELEMZÉSE 3.1. A privatizáció a 20. században A múltszázad utolsó 25 évében az állami tulajdonlás leglelkesebb hívei is elbizonytalanodtak, hisz az állami tulajdonú vállalatok még a kapitalista világ vegyes gazdaságaiban is nehézségekkel küzdöttek, nem beszélve a szocialista országokban tapasztalható gazdasági helyzetről. Ezzel kapcsolatban Jackson és Prais (1994) az alábbiakat írták: A nagyfokú állami részvétel súlyosan leépíti az adott ország gazdaságát, növekedését gátolja, ennek következtében csökken az életszínvonal, s ezzel párhuzamosan a fogyasztás is, a gazdaság pedig válsághelyzetbe kerül. Az állami vállalatokat a költségvetés szinte folyamatosan finanszírozta, ennek következtében egyre halmozódó hiány keletkezett a vegyes és a szocialista gazdasággal rendelkező országokban egyaránt. Az állami vállalatok tulajdonváltásának megvalósítása az 1980-as években alapvetően kétféle módon zajlott, de a leginkább követett példa az angol modell volt. Margaret Thatcher miniszterelnöksége idején határozott az angol parlament az állami tulajdonú vállalatok privatizálásáról. Ekkor még széles körben működtek állami vállalatok Nagy-Britanniában. A határozatot követően több nagyvállalat került eladásra, főként az olajipar, energiaipar, távközlés, vasút, légiközlekedés területén. Később több kapitalista ország követte Anglia példáját, bár eredményeik némileg elmaradtak a szigetországéitól. 11

12 A volt szocialista országokban az 1980-as években vált égetővé az állami tulajdonban lévő vállalatok eredménytelen működésének megváltoztatása. Először az állami tulajdonlást megtartva kísérelték meg a piacgazdaság egyes elemeinek bevezetését, növelve a vállalatok önállóságát. De ez a módszer több hátrányos következménnyel járt. A központi árszabályozás és központi felügyelet alól kiszabadult vállalatok önállóan gazdálkodhattak, csak tájékoztatási kötelezettségük volt a kormány felé. A hirtelen jött szabadság ahhoz vezetett, hogy a vezetők gazdasági megalapozottság nélkül juttattak például magasabb fizetést, jutalmat önmaguknak és beosztottaiknak, ezzel nem javítva, sokkal inkább rontva a vállalat helyzetét. A működési költségek egyre növekvő veszteséget okoztak, melyeket szintén az államkasszából kellett finanszírozni. Ez az egyre fokozódó tendencia súlyos inflációt gerjesztett, egyre tarthatatlanabbá téve a gazdaság helyzetét. Az említett időszakban végrehajtott tulajdonszerkezet-átalakítási kísérletek nem mindig az angol modellt követték, Csehország, Mongólia és Oroszország az úgynevezett kuponos módszert választotta, vagyis a nagykorú állampolgárok részvényekre váltható ingyenes utalványokat kaptak A privatizáció megközelítései szempontjai Pragmatikus indokok A pragmatikus megközelítés célja a jobb, költséghatékonyabb kormányzás megteremtése. Amikor a kormány súlyos pénzügyi nyomás alá kerül, az állami kiadások nőnek, viszont a lakosság ellenzi az adóemelést, a hivatalnokok minden lehetőséget megragadnak, hogy javítsák a helyzetet. Egyik lehetőségként valamilyen elmés könyvelési megoldás adódik, amely elfedi a 12

13 bevételek és a kiadások közötti különbségeket, vagy másik lehetőségként hitelt vehetnek fel a hiány pótlására. A privatizáció a kormányzati erőforrások termelékenységének javítására irányuló stratégia. Ha helyesen hajtják végre, jelentősen emeli a hatékonyságot anélkül, hogy a szolgáltatás minősége romlana. Ezért a költségérzékeny kormányzati tisztviselők, a kormányzati munka javítását követelő, és más privatizációpárti csoportok által támogatva úgy tekintenek a privatizációra, mint a jobb közigazgatás és a költséghatékonyabb kormányzás eszközére Ideológiai indokok E nézet hívei a politika és gazdaságfilozófia elveire hivatkoznak, céljuk a kisebb kormányzat kialakítása, amit azzal indokolnak, hogy az állami szektor túl nagy, túl erős, túlságosan beavatkozik az emberek életébe, és ezzel veszélyezteti a demokráciát. Úgy tartják, a kormány döntéseit pusztán politikai érdekek vezérlik és ezért kevésbe megbízhatóak, mint a piaci döntések. Mivel a lakosság jövedelmének meghatározó részét az állam használja fel, kiterjedt bürokratikus kormányzati rendszer esetén ennek elosztásával kapcsolatos döntéseket egyre távolibb és egyre felelősségre vonhatatlanabb kormányzati szervek hozzák, a kormányzat és újabb területeket von hatása alá, ezzel a szabadság szenved csorbát. A túlzott kormányzati befolyással kapcsolatos másik ideológiai aggály a kormánnyal szembeni bizalmatlanságból eredő károkra vonatkozik. E nézet hívei szeretnék csökkenteni az állami szektor szerepét, és növelni a magánszektorét. A privatizációt ideológiai alapon támogatók kevesebb állami befolyást akarnak, míg a pragmatikusok soványabb, de hatékonyabb államot. 13

14 Üzleti indokok A privatizáció az üzleti élet szereplőitől is kap támogatást. Ők azt szeretnék, hogy kiterjedtebb üzleti szektor jöjjön létre. Indoklásuk, hogy a kormányzati kiadások a gazdaság erőforrásainak jelentős részét szívják fel, holott többet kellene a magáncégnek juttatnia, hisz a magánszektor jobban tudná hasznosítani az állami vállalatokat és az állami vagyont. Az üzleti csoportok olyan törvények meghozatalát követelik, amelyek megtiltják a kormánynak olyan tevékenységek végzését, amit az adófizető magánszféra is el tud végezni. Szerintük a szóban forgó iparágnak, tőkejavaknak ragyogó esélyei és innovációs lehetőségei lennének magánkézben, míg, ha a vállalat megmarad a közületi szektor keretein belül, csak stagnálás és romló hatékonyság lesz az eredmény Populista indokok A populisták ellenzik mind a túl befolyásos kormányt, mind a nagyvállalatokat, és támogatják a helyi szerveződéseket, valamint az egyén jogokkal való felruházását. E nézet egyik megfogalmazása a következő: Az ország közületei intézményesültek, túlbürokratizáltak, túlságosan védik a saját érdekeiket. Ezeket a nagy rendszereket az emberek szolgálatába kell állítani. Vagyis a populisták szerint, nagyobb választási lehetőséget kell biztosítani az embereknek a közszolgáltatások téren, hogy ne kelljen a távoli bürokráciákra támaszkodniuk. A populisták azért támogatják a privatizációt, mert lehetővé teszi a helyi intézmények és a helyi közösségi érzés erősítését. 14

15 3.3. A privatizáció céljai Állami célok: az állam gazdasági szerepének csökkentése hatékony és rugalmas magánvállalati szektor kialakítása az állami kiadások csökkentése az állami bevételek növelése a vállalati hatékonyság növelése a javak és szolgáltatások minőségének javítása a fogyasztókkal szembeni felelősség növelése a gazdaság decentralizálása, a tulajdonos réteg szélesítése új beruházások vonzása, új vállalkozások előmozdítása a külföldi hitelezők kielégítése a politikai szövetségesek jutalmazása Vállalati célok: új beruházások vonzása a vállalati struktúra átalakítása új, modern vezetési módszerek bevezetése a hatékonyság, a minőség és a rugalmasság javítása új piacok megszerzése. Néha ugyan a fenti célok mindegyike kívánatos lenne, holott egyszerre nem teljesülhetnek, ezért a módszer kiválasztása előtt a lehető legpontosabban meg kell fogalmazni a kitűzött célokat. 15

16 3.4. Privatizáció megvalósításának akadályai Egy meglévő kormányzati funkció privatizálása nem mindig egyszerű. A jelenlegi szolgáltatók és kedvezményezettek legitim igényeiből kell kiindulni, és minden megalapozatlan félelmet el kell oszlatni. A privatizáció minden egyes lépése komoly problémákat rejt magában, az ellenérdekelt csoportok támogatásának hiányában megvalósítása szélsőséges esetben akár meg is hiúsulhat, de mindenképpen akadályokba ütközik. Az egyik ilyen nehézség, hogy hogyan határozzák meg az állami vállalat értéket. Egy másik annak eldöntése, hogy kinek adják el, egy magánvállalatnak vagy részvénykibocsátás útján a nagyközönségnek. Az állami szerepcsökkentés egyik fő akadálya a rendelkezésre álló tőke szűkössége, ami a fejlődő országokban igen komoly probléma, de hatással volt a folyamat sebességére még Angliában is. Még súlyosabb gondot jelent a munkaerő kérdése, hiszen az állami vállalat sok esetben alig álcázott munkanélküliség-ellenes program, ahol az alkalmazottaktól nem várnak el komoly teljesítményt, így azok az államtalanítást gyakran kifejezetten ellenzik, mint ahogy ellenzik azok a politikusok is, akik a kedvükben akarnak járni. Minden változtatás ellenállásba ütközik, s a privatizáció sem kivétel ez alól, bárhogyan valósítják is meg. A politikai, bürokratikus és alkalmazotti ellenállás általános minden magánosítási tervvel szemben A privatizáció főbb formai A privatizáció szóra két értelmezést használunk. Szűkebb értelemben a korábban állami tulajdonban lévő vagyon magánkézbeadását jelenti. A 16

17 szélesebb értelmezés szerint a gazdaság privatizálásának folyamatán azt kell érteni, hogy az ország gazdaságában a magánszektor részarány nő, míg végül domináns szektorává válik. Megvalósításának egyik formája az állami vagyon eladása, de egyéb formái is lehetségesek, méghozzá az alábbiak: Vagyonjegy A vagyonjegy (investment voucher) az állami vagyonból való részesedésre jogosít fel. Kivitelezése úgy történik, hogy az állami vagyon értékéhez hasonló névértékű utalványokat készítenek, melyeket az állampolgárok között ingyenesen osztanak szét. Az utalvány részvény és üzletrész vásárlására használható fel, elsősorban nyugati típusú nyilvános részvénykibocsátáshoz hasonló rendszerű privatizáció során. Az utalványokat azonban befektetési alapokon keresztül is lehet hasznosítani. Előnyei: igazságos, tekintve, hogy minden felnőtt állampolgár hasonló eséllyel szerezhet részt az állami vagyonból megoldást jelent az állampolgárok tőkehiányának problémájára nem okoz inflációt nem juttatja állami kézbe azt a kevés tőkét, ami már magánkézben van viszonylag gyorsan végrehajtható a privatizációs folyamat közben kialakulnak a piacok és a piaci érték, a maradék részvények pedig már készpénzért értékesíthetők E formának nyilvánvalóan hátrányos következményei is vannak, melyek a következők: a részvények ingyenes osztogatása nem járul hozzá a piacgazdaság kialakulásához, nem nő a vagyon hatékonysága, hisz az emberek nem 17

18 becsülik megfelelően azt, amihez ajándékként jutottak hozzá, mint ahogy nem becsülték meg azt az állami vállalatot sem, amely a szocializmusban névlegesen az ő tulajdonukban volt az állam nem jut bevételhez, de adminisztratív költségek terhelik a széles körben terített tulajdon esetén nincs olyan tulajdonos, akinek elég erős lenne a motiváltsága, és elég nagy lenne a tulajdonrésze ahhoz, hogy az irányítás és ellenőrzés feladatát magára vállalja a vállalatvezetés színvonala még romolhat is, így a vállalat még nagyobb teher lehet a társadalom nyakán, ha az új tulajdonosok csatlakoznak a munkásokhoz, és együtt követelik az állami támogatás fenntartását, kedvező elbírálást, védelmet a potenciális versenytársakkal szemben Tőkeegyesítés A tőkeegyesítés, tőkeemeléses forma készpénz és apport formában. Ez egy lassú tulajdon-átalakítási folyamat, amelyben a belső források, függetlenül a tulajdonostól, áramlanak a gazdasági vállalkozások között. Az állami, szövetkezeti tulajdonosok, magáncégek és külföldi vállalatok egyaránt részt vesznek a folyamatban. Ez esetben nem a tulajdonváltás fontos, hanem az, hogy a szereplők együttes erővel nagyobb teljesítményre képesek. Ez a forma csak közép és hosszú távon tartja szükségesnek a magántulajdon prioritását Tőkeemelés Ez a forma a vállalati tőke emelésére és a részvények készpénzért, főként külföldi szakmai befektetők részére történő eladására alapul. Határozottabban szem előtt tartja a tulajdonváltás igényét, de az állami vagyon feletti 18

19 rendelkezési jogok átadását illetően óvatos. Elsősorban külföldi szakmai befektetők bevonására törekszik, a vegyesvállalati formát preferálja úgy, hogy a külföldi tulajdonos kontrollja érvényesül a vállalat irányításában. Itt nemcsak a friss tőke beáramlásának igénye merül fel, hanem a vállalatok átszervezésére való törekvés is. A hatékony és versenyképes cég megteremtéséhez szükség van a cégvezetés reformjára, a pénzügyi- és marketingtevékenység javítására egyaránt. E privatizációs formán belül megfogalmazódott egy másik irány is, miszerint egyes állami cégeket teljes egészében külföldieknek kell eladni Helyi önkormányzati és közalapítványi forma. Ebben a privatizációs formában a megfelelő erőforrás hiánya miatt a gazdasági társasággá alakított vállalatok részvényeit a helyhatóságoknak és közalapítványoknak kell átadni térítésmentesen. A vállalatoknak adandó központi költségvetési támogatást fokozatosan csökkenteni kell, miközben a részvények üzletrészek osztalékával a tulajdonos testületek rendelkeznek. Ezt a formát ért kritika szerint egyrészt a közösségi szervezetek sem képesek racionálisabb tulajdonlásra, mint az állam, másrészt az esetleges rossz tulajdonosi döntések következtében jelentkező veszteségeket sem tudják finanszírozni Alkalmazotti részvényvásárlási forma A vállalat dolgozói, vezetői sajátos szervezetet alapítva, vagy egyéni magántulajdonosként vásárolják meg a saját cégüket. A cég megszerzését kedvezményes fizetési feltételekkel (részletfizetés, alacsony kamatszintű hitel, lízing), valamint adókedvezményekkel célszerű támogatni. Ez a forma nem átfogó privatizációs forma, csak kiegészítő módszerként szerepelhet. 19

20 Vagyonkezelés üzleti alapon: Az állami társaságot vagy azok részvényeiből összeállított portfoliót pályázat útján adják át magánbefektető csoportoknak hasznosítás céljából. A vagyonkezelő egy bizonyos időtartamra vállalja a vagyon hasznosítását. A vagyonkezelés során keletkező többletjövedelmen osztozik a tulajdonossal. Ez is kiegészítő privatizációs forma A privatizációs stratégiák fő dimenziói A vagyonértékelés Ezt a feladatot többféleképpen el lehet végezni, az egyik szélsőséges pólus a nagy állami vállalatok vagyonának adminisztratív felértékelése, a másik véglet a piaci értékelés Az új tulajdonos kiválasztása A kormányzatok úgy mutatják be a privatizációs folyamatot, mint ami elősegíti az ország gazdagodását. Az alapvető kérdés az, hogy a kormányzat a polgári elvek érvényesítésével az állampolgároknak szándékozik adni a korábbi állami vállalatok tulajdonjogát, vagy előnyben részesítik az intézményi tulajdonosokat. A tulajdonosok típusai Egyéni tulajdonosok: vagy új vállalkozást létesítenek, vagy megvásárolnak egy állami kézben lévő vállalatot, esetleg annak egy részét. 20

21 Munkavállalói tulajdonosok: a részvénytársasággá alakított állami vállalat részvényeit a munkavállalók veszik át. Intézményi tulajdonosok: legfontosabb alcsoportját a bankok alkotják, amelyeknek kizárólagos tulajdonosa az állam volt a privatizáció kezdetéig. Megjelent az úgynevezett kereszttulajdonlás is, azaz a bankszektoron kívül működő állami vállalatok a bankok tulajdonosai, osztoztak a tulajdonon az államigazgatás erre kijelölt szerveivel. Hazai és külföldi tulajdonosok: kívánatos, hogy a külföldi tőke részt vegyen a korábban állami tulajdonban lévő vállalatok megvásárlásában. Ahol egy komoly külföldi cég kezébe kerül a vagyon, ott igazi tulajdonoskép lép fel, eleget téve a hatékonyságra való törekvés és a menedzsment feletti szigorú felügyelet követelményeinek. 21

22 4. A MONGOL PRIVATIZÁCIÓ ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 4.1. Privatizáció társadalmi és gazdasági célja és a megvalósítás lehetőségeinek elemzése Mongóliában ben békés politikai-gazdasági rendszerváltás zajlott, melynek során a korábbi szocialista rendszert, egy demokratikus, plurális berendezkedés váltotta fel. Elkezdhetett kialakulni az új piacgazdaság, és az annak megfelelő új, magántulajdonon alapuló gazdasági rend május. 31-én lépett hatályba a mongol privatizációs törvény, s valójában ez volt a magánosítási folyamat első lépése, mely eztán gyors ütemben zajlott. A kormány által létrehozott privatizációs program középpontjában (Csehországhoz hasonlóan) a részvényekre beváltható utalványok álltak, melyek minden állampolgárt megillettek. Hasonlóan a többi volt szocialista országhoz, az államháztartás "rendbetétele" érdekében jelentősen csökkentek a korábban hatalmasra duzzadt állami támogatások és kedvezmények. A tulajdonszerkezet megváltoztatása nemcsak az állami vállalatok értékesítése, magánkézbe adása útján valósult meg. A másik fő cél az volt, hogy az értéktőzsde váljon a tőkepiac fő elemévé, és minél gyorsabban létrejöjjön egy szabályszerű részvénypiac. Ettől azt várták, hogy a későbbi tőzsdei tranzakciók során menjen végbe a közepes méretű vállalatok magánosítása. 22

23 Beruházások, sőt a csődbe jutott, felszámolt állami vállalatok eszközeinek felvásárlása és új termelő szervezetekbe való illesztése is a magánosítási folyamat egyik fontos eleme volt. A folyamat fő céljai a következők voltak: A magántulajdonon alapuló piacgazdaság kiépítése, a tulajdonviszonyok rendezése Az állami kiadások csökkentése A gazdaság tőkehiányának csökkentése A hazai piaci szereplők körének bővítése Új, korszerű technológiák bevezetése, egyben a gazdálkodás hatékonyságának növelése és versenyképessé tétele A külföldi befektetők érdeklődésének felkeltése és fenntartása A hazai vállalkozások fejlődésének támogatása, versenyképességének növelése A gazdasági szerkezetváltás elősegítése Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés Intenzív bekapcsolódás a nemzetközi gazdasági életbe A hazai tőkepiac fejlesztése, a hazai és nemzetközi társaságok hatékony bevonása De a fenti célok nem teljesülhetnek mind egyszerre, hiszen a privatizációs folyamat különböző érdekek kereszttüzében áll, ezért fontos, hogy a követelmények, kompromisszumok kialakításán keresztül összességükben a lehető legnagyobb mértékben teljesüljenek. A privatizációs tervet alapvetően befolyásolja az ország gazdaságának öröklött állapota, a külső- és belső eladósodás szintje, a gazdasági élet nyitottsága, a vállalatok export- és import kapcsolatrendszere, valamint a kooperációs 23

24 együttműködés (know-how, licenc, bérmunka) kialakult formái. A privatizációs folyamatot az uralkodó értékek, ideológiák, eszmék is formálják, alakítják. A nemzeti érzés, a nemzettudat olyan érték, mely befolyásolja a tulajdonszerkezet kialakítását meghatározó döntéseket. Az ideológiák és az eszmék sok tekintetben kész koncepciót, víziót foglalnak magukban a társadalmi - gazdasági rendszerről. A magánosítási folyamat kezdetén a mongol gazdaság szerkezete egészségtelen, a termékek versenyképessége gyenge volt, a vállalatok állandó forgótőkehiánnyal küszködtek. Számos ágazatban műszaki- technológiai lemaradás volt tapasztalható. Alacsony szintű volt a pénzügyi menedzsment, és a marketing tevékenység, s emiatt gyenge volt a hatékonyság is. Világos volt, hogy belföldi tőke hiányában szükséges a külföldi tőke aktív részvétele is, valamint ily módon a modern szakmai-, technológiai-, vezetési- és marketing ismeretek is megszerezhetővé váltak. A privatizációt heves viták és időnként ellenzés kísérte, melyek egy része bizonyos mértékben jogos, hiszen mindig van lehetőség rejtett lobbyzásra, visszaélésekre, ami témát ad a politika csatározásainak. De ezek a viták kezelhetőek, ha sikerül a privatizációt átláthatóvá, figyelemmel kísérhetővé tenni. 24

25 4.2. A gazdaság stabilizációja a privatizáció során Az alábbi táblázat adataiból látható, hogy az infláció mértéke a privatizációs évek alatt fokozatosan, gyors ütemben csökkent. 1. táblázat: Az éves infláció Mongóliában Év Infláció mértéke (%) , , , , , , , , , , ,0 (Forrás: Mongol Statisztikai Hivatal, Mongólia 2001.) A gazdasági növekedés egyik legfontosabb feltétele az infláció leszorítása, kézben tartása. A piacgazdaságban működő országok tapasztalataiból látható, hogy ha az infláció meghaladja az évi 40 %-ot, a gazdasági növekedés leáll, és csak évi 20 %-osnál alacsonyabb infláció esetében gyorsul fel újra. 25

26 4.3. Tulajdonjog, mint a privatizáció fontos kérdése A gazdasági és politikai rendszerváltás végső célja egy stabil piacgazdaság kiépítése, mely elősegíti a lakosság életszínvonalának fokozatos növekedését, éppen olyan fontos az állami gazdasági rendszerből a piacgazdaságra való áttérés. A piacgazdaságra megteremtése három nagy változást követel, nevezetesen az árak, valamint kereskedelem és valamennyi gazdasági tevékenység szabaddá tétele, az állam gazdasági befolyásának csökkentése és a gazdasági stabilitás megteremtése. Az első jelentős lépés ennek irányába az önálló döntéshozatal lehetőségének biztosítása a gazdasági egységek és magánszemélyek számára. Továbbá a tulajdonjog védelme és az állami tulajdon megfelelő mértékű privatizálása is nélkülözhetetlen. A társadalombiztosítási rendszer korszerűsítése is fontos része a gazdasági irányváltásnak. A gazdasági növekedésben lényeges szerepet játszik továbbá a lakosság iskolázottsági-, szakképzettségi szintje. Ennek érdekében szükséges a szegénység enyhítése, az oktatás és az egészségügyi ellátás elérhetővé tétele, korszerűsítése. A magánosítástól a gazdaságpolitikusok azt remélik, hogy a kormány közvetlen üzleti döntéshozatali lehetőségei csökkentésével nemcsak a magánszektor kibontakozását segítik elő, de az állam működését is hatékonyabbá teszik. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy az optimista elvárások nem minden esetben válnak válóra. A magántulajdon kialakulása számos akadályba ütközik. Ez részben Mongólia természeti, földrajzi 26

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Üzleti jelentés. MILTON APARTMAN RT (volt HB Westminster Részvénytársaság) 2002. évi éves beszámolójához

Üzleti jelentés. MILTON APARTMAN RT (volt HB Westminster Részvénytársaság) 2002. évi éves beszámolójához Üzleti jelentés MILTON APARTMAN RT (volt HB Westminster Részvénytársaság) 2002. évi éves beszámolójához A Társaság alapítása A Társaság nyilvános részvény kibocsátás útján 1994. október 25-én, az alakuló

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Az Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rendkívüli közgyűlése Budapest, 2008. december 15. 1 Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Napirend

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

H.D.Napfény Kft. marketingterve

H.D.Napfény Kft. marketingterve H.D.Napfény Kft. marketingterve Egy 10 milliós ország és egy 15 milliós nemzet. Budapest - Magyarország fővárosa. 2014-at írunk. Az ország gazdasága folyamatosan változik. Magyarország teljes mértékben

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott

Részletesebben

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről E lő t e r j e s z t é s Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. (1) bekezdése

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2004 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése:

Részletesebben

NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL

NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL NÖVEKEDÉS A TŐZSDÉVEL ELITE Program, együttműködésben a BÉT-tel VÉGH RICHÁRD vezérigazgató BÉT A SIKERES HAZAI VÁLLALKOZÁSOKÉRT 2016. november 16. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE STRATÉGIÁJA Főbb stratégiai célok

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának évi Üzleti jelentése

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának évi Üzleti jelentése BIZALOM Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely:1146 Budapest, Borostyán u. 1/b. Adószám: 18061457-1-42 Bankszámlaszám: K&H Bank 10200964-20221713 Tel./Fax: (06) 1-351-4843 Tel.: (06) 1-351-0372 Honlap: www.bizalompenztar.hu

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK SZIE KLÍMAGAZDASÁGTANI ELEMZŐ ÉS KUTATÓKÖZPONT KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK /LOW-CARBON PRODUCTION AND SERVICE/ DR. FOGARASSY CSABA Karbongazdaság (zöldből kékbe) Az alacsony-széntartalmú

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Befektetési szolgáltatások

Befektetési szolgáltatások Bank - Tőkepiaci alaptan Befektetési szolgáltatások Tőkepiac szerepe Tőkepiac szabályozása Tőkepiaci tevékenység Tőkepiac felügyelete 2014 ősz MsC képzés 1 Bank Pénzügyi közvetités Fizetések bonyolítása

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban

A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban 2016. február 16. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar számokban 1992-ben

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Dr. Pulay Gyula, az ÁSZKUT fıigazgatójának elıadása a Közpolitikai kihívások az új évtizedben

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Melléklet: (2 db) - térképmásolat - közgyűlési határozat

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Melléklet: (2 db) - térképmásolat - közgyűlési határozat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE MIK: 1018-33/100/2006. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Melléklet: (2 db) - térképmásolat - közgyűlési határozat Zárt ülés Javaslat a Miskolc, Aulich utcai beépítetlen

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 273/2011. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyona feletti tulajdonosi

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban 2016. február 04. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar súlya -

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Javaslat az ÉPIT Zrt. részvényeinek megvásárlására

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Javaslat az ÉPIT Zrt. részvényeinek megvásárlására Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 e-mail: wintermantel.zsolt@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy:

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU 21. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 12, milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 12, milliárd forint és a privatizációs bevételek 3,1 milliárd

Részletesebben

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/15 Az üzleti terv (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Az üzleti tervnek három funkciója van: egy terv, amely segít az üzlet vezetésében, egy eszköz arra, hogy a múlt eseményeit figyelembe

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU 212. március végéig a kincstári kör hiánya 14, milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU transzferek negatív egyenlege, amely 2,4 milliárd forint volt. Így a teljes nettó

Részletesebben

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? LászlóCsaba, Szenior Partner KPMG Tanácsadó Kft. 2013. szeptember Növekedés, államadósság, hiány GDP-növekedés hatása az államadósságra

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben