A LONDONI TERRORTÁMADÁS HATÁSA A BIZTONSÁGI VILÁGKÖRNYEZETRE NYUGODT UBORKASZEZON HELYETT A MOZGALMAS OSZ ELOKÉSZÍT ÉSE. Prof. Dr.
|
|
- Gábor Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Prof. Dr. Szabó János A LONDONI TERRORTÁMADÁS HATÁSA A BIZTONSÁGI VILÁGKÖRNYEZETRE NYUGODT UBORKASZEZON HELYETT A MOZGALMAS OSZ ELOKÉSZÍT ÉSE A biztonságpolitika világszínpadán végbement történések meglehetos ellentmondásosságot mutatnak Európa számára. Egyfelol az év elején világméretu részvétet kelto délkelet-ázsiai cunami következményeinek a felszámolása végéhez érkezni látszott. A különbözo országok részvétele tekintetében már megszülettek az elso kritikák, az afrikai országok segélyezésre kiéhezett népeit képviselo Ázsiára féltékeny politikusok megfogalmazták az érdek-vezérelte segélyezés kategóriáját, jelezve, hogy a világ segélyezésben is éle njáró állami és nem állami tényezoinek segélyezés-politikájában összefonódni látszik a további globalizációs elonyök és a karitativitás értékrendszere, amit Afrikával ka p- csolatban nem mondhatnak el, így a minden nap egy-egy cunamit elszenv e- do Afrika segélyhez jutási es élyei egyre romlanak. Az iraki háború konkrét hadmuveleteinek befejeztével, az ország terrorista hálózatával folytatott harc látszott az utólagos befejezo szakaszába érkezni, Afganisztánban még a hajtóvadászat utolsó lépései látszottak. A közel keleten Izrael kivonulási pro gramjának lebonyolítását várja világ, Londonban összeülnek a G-8-ak a gazdaságilag legerosebb országok, hogy a föld glob á- lis gazdasági, környezetvédelmi és biztonságpolitikai kérdéseiben állást fo g- laljanak. Úgy tunik, hogy a lassú rendezodés tendenciái uralkodnak, viszonylag nyugodt nyár elé nézünk, amikor is július 7-én London központjában a tav a- lyi madridi, illetve az azt megelozo isztambuli terrortámadás után Európában harmadszor is Európa méretu félelmet kelto hatásossággal megjelenik a terrorizmus. Több mint 700-an sérültek- és több mint 50-en haltak meg a londoni robbantás sorozatban, amikor is eddigi adatok szerint részint a metróban, részint az emeletes buszokon detonációk történtek. Jelentos összehangoltság,
2 szándékos pánikkeltés, a közlekedés megbénítása, a merényletet az al-kaida vállalta magára. Az események ellentmondásossága nemcsak a nemzetközi biztonsági garanciák lassú építési folyamatával szemben nyilvánvaló, hanem, az európai értékekkel szembenálló irracionalitása is szembetuno. Amikor a G-8-ak gleneaglesi csúcstalálkozóján a résztvevok éppen bejelentik, ho gy a korábbi 25 milliárd dollárról, 2010-ig évi 50 milliárd dollárra emelik az afrikai országoknak szánt segélyeket; Amikor ugyanott 3 milliárd dollárt kap a palesztin hatóság, hogy a Gázai övezetben munkahelyek teremtésére és infrastruktúra fejlesztésére fordítsák; Amikor nyilvánvaló, hogy a globalizáció haszonélv e- zoi biztonságpolitikai megfontolásokból és nem pedig puszta filantrópizmusból, vagy szimpla karitativitásból fordítják figyelmüket a szegényvilág felé; Amikor teljesen egyértelmu, hogy a szegénység és a gyenge állami intézm é- nyek, az un. államkudarcok kezelése, valójában a kooperatív fenyegetéscsökkentés felé vezeto út, és egyértelmu demostrativitással ennek a módoz a- tait keresik a leggazdagabb, tehát az ügyért leginkább tenni képes országok, akkor a segíto kézbe újra és újra belemar a terrorizmus. Ilyenkor teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem hagyhatja követke z- mények nélkül a legfontosabb kérdéseket. Természetesnek kell tekinteni, hogy ezek után újra nemzetközti viták témája lesz Európa helye a világtérben, a világ eroviszonyrendszerében. Teljesen nyilvánv alóan kérdéssé válik, hogy a világ erocentrumai mit tehetnek és mit kell tenniük a globalizáció vesztesei és gyoztesei között húzódó frontvonalakon. Ebben a tekintetben az is nyilvánvaló, hogy a legélesebb viták (mindenekelott az Európai Unió és a NATO szerepvállalásának sokoldalú kondícióiról) a világ gondjainak a vállalása közben az újra és újra megtámadott Európa stratégia-kritikai és stratégiaalkotó muhelyeiben lesznek. EURÓPA ÉS AZ ÚJ VILÁGREND Az új Európa megformálása (Shaping The New Europe) címen az Európai Unió bizottságának stratégiai célkituzéseit tartalmazó dokumentum 2000 februárjában a geopolitikai átrendezodés, a globalizáció negatív hatásai, valamint a nemzetközi rendszer gyengeségeinek szem elott tartásával fogalmazta meg azokat a stratégiai válaszokat, amelyekkel Európa elhelyezését remélte az új világrend eroviszonyaiban. A Prodi bizottság akkori prognózisa igen jelentos változásokat sejtetett és igen jelentos feladatokat prognosztizált Európa számára. Kiinduló pontja, hogy a tapasztalható geopolitikai átrendezodések, a globalizáció negatív ha- 2
3 tásai, illetve a nemzetközi rendszer újraszervezésének kihívásai túlságosan nagy és túlságosan összetett feladatokat jelentenek ahhoz, hogy bármelyik ország egymaga megbirkózhasson vele, ezért minden korábbinál kom olyabb kollektív európai válaszadásra van szükség. A politika, a gazdaság, vagy a biztonság Európája? A szimpla európai válaszadáson túl a világfolyamatok meghatározó megválaszolásának igénye merült fel, amit a dokumentum úgy fogalmaz: a világ azt várja Európától, hogy elso számú vezet oje legyen, azaz Európa legyen, am e- lyet akarunk, olyan Európa, amely valódi vezetoként tud megnyilvánulni a világ színpadán. Új politikai Európa fogalmazódik meg itt, amely a gazdasági integráció kiteljesítésénél is sokkal fontosabbnak tartja a kontinens stabilizálását, az alapveto értékek megosztását, azon kívül a stabilitás és a jólét exportját. A bovítési stratégia továbbfolytatását tuzte ki célul, illetve a szabadság és stabilitás, a jólét és a béke áldásos gyümölcseinek kiterjesztésére hív fel. Tehát nemcsak a kereskedelmi övezet kibovítése, hanem példátlan regionális entitás kiépítése a cél, amelynek a területén élok, ugyanazon értékek és célkituzések mellett sorakoznak fel, amelynek folytán Európa a gazdasági erovel megegyezo politikai súllyal bíró globális szereplové válik. Európa politikai értelemben vett szereplové tétele tehát stratégiai célkituzés, amelynek valóban a közös külpolitika, a közös védelem- és biztonságpolitika a feltétele. A technikai feltételek biztosításán túlmenoen ebben a tekintetben az integrációnak érdeminek kell lennie. Az azóta eltelt öt évben nyilvánvalóvá vált, hogy a bizakodó hangvételhez és a stratégiai optimizmushoz képest a gyakorlatban a biztonságpolitikai identitás minden korábbinál vitatottabbá vált, a nemzetközi szerepvállaláshoz nélkülözhetetlen európai biztonsági felkészültség szinte alig haladt valamit elore. A kérdések keményebben fogalmazódnak meg ma, mint korábban: képese Európa politikai értelemben kollektív választ adni a globális méretu kihívásokra, képes lesz-e az Európai Unió a gazdasági integráción túlmenoen az új politikai értelemben vett Európát egységes, valóban regionális entitássá formálni, amely a gyakorlatban a világtérben is komoly stabilizáló ero lesz. Úrrá tud-e lenni Európa egymaga a közvetlen szomszédságában, a közelmúltban lezajlott geopolitikai átrendezodéseken? Lehet-e stabilizáló ero, politikai súllyal bíró globális szereplo egy olyan világban, amelynek a biztonságát az Egyesült Államok dominanciája alatt álló katonai szervezet, a NATO hivatott garantálni? Lehetosége lesz-e valaha is az Európai Uniónak politikai és kato- 3
4 nai szempontból kikerülni az Egyesült Államok gyámsága alól, és képes lesze ellensúllyá válni az USA hegemóniájával szemben? A NATO ÉS AZ ÖNMEGÚJÍTÁS KIHÍVÁSA Az Európai Unió lassú biztonsági identitás-szervezodéséhez képest a NATO sokkal gyakorlatiasabban szervezettebben és dinamikusabban keresi a rugalmas reagálás utódját a 21. században. Olyan stratégiát, amelyben a politikai szükségesség és a realitás találkozik, amely megerosíti a szövetség egységét, feloldja a vélt vagy valós érdekkülönbségeket és szukíti az Atlanti-óceán két partján fennálló különbségeket, amely a képességeket illeti az aszimmetrikus kihívások kezelésére és a rugalmas reagálásra. A kérdés az, hogy a NATO jelenlegi politikai döntéshozó mechanizmusa megfelel-e a rugalmas válaszadás követelményeinek? Vajon képes-e a NATO hatékonyan fellépni, ha döntéseit a teljes konszenzushoz, az egyhangú támogatottsághoz köti? Megfogalmazódott, hogy a muveletek terén hasznosabb volna, ha csupán elvi szinten lenne kötelezo az összes tagország támogatása, a muveletek megindításával kapcsolatos részletekrol pedig már csak az abban résztvevo tagországoknak kellene szavazni. Ez növelhetné a döntéshozatal gyorsaságát, amely a 26 tagországra növekedett NATO-ban végletesen lelassult. Ugyanakkor komoly veszély megerosíteni az elso- és másodosztályú NA- TO tagország szindrómát a nemzetek között, hiszen azok formálnák a szövetséget saját képükre, akik eroforrásaikkal dönto módon ott tudnak lenni a muveletekben. A döntéshozatali alapelvekhez azonban a NATO a mai napig nem nyúlt hozzá. A politikai, katonai döntésido lerövidítésére azonban már tett lépéseket. A NATO Reagáló Erok (NRF) általános muveleti terveinek elozetes elfogadásával a döntéshozatali ido csökkentheto és növelheto a NA- TO stratégiai parancsnokságok mozgástere. A nemzetek többsége ugyanakkor óvakodik kiadni a kezébol a csapatainak katonai irányítása feletti jogosítványokat. A muveleti szabadság és a gyors reagálás egyfelol mozgástér növelo lehet a stratégia parancsnokságok számára, másfelol viszont gyengítéssel és túlhatalommal fenyegeti a legfobb katonai döntéshozó szerv, a Katonai Bizottság jogosítványait. Az egyensúly megteremtése itt is várat magára. A NATO filozófiája szerint a tevékenység középpontjában álló harcoló katona, a katonai és a politikai vezetés számára egyértelmuvé teszi a legjobb szervezeti és vezetési formák keresését ahhoz, hogy megfelelo idoben és felkészültséggel a világ bármelyik pontján eredményesen bevethetok legy e- 4
5 nek a katonai képességek. A feladat jelentos elmozdulási igényt fogalmaz meg a nemzeti és a NATO tervezési és alkalmazási mechanizmusoktól, ugyanakkor széles politikai támogatottságot igényel a nemzeti döntéshozásban. A nemzeteknél áttörésnek nyoma sincs, a szélesebb politikai közvélemény nem ismeri, hogy mit jelent és hogy mennyibe kerül a hadero 40%- ának a mobilitását fenntartani. A nemzeti döntéshozók vonakodva ajánlják meg a szükséges eroforrás o- kat a haderok átalakítására, ami hátráltatja a szövetség egészének átalakulását és új típusú feladatvállalását. A tervezés minoségi átalakítása ugyancsak er o- teljes törekvés, az összes alrendszer a hírszerzés-, a hadero-, eroforr ás-, muveleti-tervezés követelményei azonban nagyon komoly egyenetlenségeket mutatnak a különbözo országokban. Ennek oka teljesen nyilvánvalóan az, hogy a veszélyeket, a fenyegetettségeket másképpen értelmezik a NATO különbözo országaiban, kormányzataiban és szakértoi köreiben. Az európai stabilitás intézményi újradefiniálása, a források és a finanszírozás Mivel a NATO a korábbi jól kiszámítható fenyegetettséggel szemben egy átalakuló világ átalakuló eroviszonyaihoz és problémáihoz kapcsolódó kihívásokkal áll szemben önmaga újradefiniálása szempontjából a globális stabilitás pilléreként meglehetosen sokirányú a kih ívások és belole adódó feladatok értelmezése. Az új veszélyhelyzetek kezelése, a védelem és a biztonság újraértékelése, a katonai reagálás új követelményei rendkívül eltéro értelmezéseire utal. A válságok kezelésének nem katonai eszközei, eljárásai, eszköztárainak a felépítési hiányai, azt mutatják, hogy nehéz rávenni a politikusokat, hogy ezekhez a feladatokhoz, reagálásokhoz forrásokat is rendeljenek hozzá, illetve, hogy megfinanszírozzák azt a folyamatot, amelyben átalakult a statikus védelmi filozófián alapuló hadero, a korszak által megkövetelt rugalmas biztonságfilozófián alapuló haderové. A katonai szakérto körök persze teszik a dolgukat, és szakadatlanul megfogalmazzák, hogy a világ változása milyen módon változtatta meg a stratégiai környezetet. Az információs társadalomhoz közelíto európai civilizáció egyre inkább elveti a centralizált szervezeteket, átszakítja a vertiká lis integr á- ció kereteit, vállalja a decentralizációt és hangsúlyt helyez a szinkronizációra. Nem az információ gyujtésére koncentrál, hanem annak vertikális és horizo n- tális megosztására. A hálózati haszon kinyerésére, az Interneten keresztül a társadalom alsó, felso szintjei közvetlenül kommunikálhatnak, a nemzetközi kapcsolatok követik a változásokat, a háborút és a háború nélküli állapotokat a nagyhatalmak ellenorzik, a háborúk és a konfliktusok egyszerre jelennek meg a szövetségek és a társadalm i rendszerek, országok és egyének szintjén. 5
6 A terrorista csoportok már az információs társadalom és a globalizáció posztmodern eszközeit és lehetoségeit használják ki háborúikban, a technológiai fejlodés korábbi szabályokat és törvényeket áthágó alkalmazás ával. A globalizáció biztonságfogalmát átértékeli, átértelmezi, kiterjeszti más területekre (a pénzmozgások figyelése, az információs hálózatok védelme), az információs kor a reagálási ido csökkentése, a kiszámíthatatlanság tény e- zoje, amelyek mind növelték fontosságukat. Ugyanez a katonai tervezés szempontjából az állandó védelmi tervektol való eltávolodást hozta. Elotérbe került az eshetoségi tervezés és az általánosan alkalmazható tervek készítése. Az információs kor háborúit a bonyolult helyzetek, a rövid idotartam, a csökkentett rombolás, a muveletek nagyfokú integrációja jellemzi. Mindez olyan képességeket és rendszereket igényel, amelyek sokkal inkább használhatóak a megelozésre, mint a büntetésre, a megtorlásra. Riasztási rendszer e- ket igényelnek, amelyek nagy biztonsággal informálnak a veszélyekrol, speciális muveleti képességet igényelnek, a hadero nagypontosságú feladatmegoldásához precíziós eszközöket, a felderítés biztosította pontos információt, az erok, szervezetek interoperabilitás ának szükségességét, a nemzetközi szervezetek, kormányzati és kormányzaton kívüli segélyszervezetek, polgári, biztonsági, rendori és katonai erok, korábban nem ismert szélességu együttmuködését. A szakértok hangsúlyozzák továbbá, hogy a globalizác ió és az informác i- ós társadalom nem áll meg a védelmi szervezeteknél. A katonai vezetés le g- fobb feladata az információs fölény megszerzése, a gyujtés, a gyors elemzés és a megosztás tekintetében. A NATO parancsnokságai egyesített informác i- ós központokat ho znak létre, ahol gyujtik, elemzik, értékelik az adatokat. A logisztikai támogatás területén már is problémás a muveletek tempójának növekedése, a háború szintjeinek egymásra csúszása. Mindez olyan katonai vezetoket, olyan stratégiát és olyan managementet kíván, amely sokkal inkább támaszkodik a megszerezett képességekre, mint a begyakorolt eljárásmódokra. A politikáról lepattan a katonai kalkuláció A politikáról azonban ezek az igények meglehetosen jól kiszámíthatóan lepattannak. A szavak szintjén mindenki egyetért, a tettek mezején, am ikor pénzt kell rendelni a veszélyhelyzet elhárító képességek kiépítéséhez, akkor hiányosságokat látunk. Az Egyesült Államokon kívül a NATO országok többségénél a védelmi kiadások nem érik el a költségvetés 2%-át, ami minimálisan szükséges ahhoz, hogy az országok védelmi szektorai ne szakadjanak el véglegesen egymástól. 6
7 A képességek közötti különbség a 90-es évekig folyamatosan, de lassan növekedett az USA és többi ország között, ám az elmúlt 10 évben ugrásszeru távolodás tapasztalható ebben a tekintetben. Nemcsak a védelmi költségvetések közötti eltérés, hanem a technológiai fejlesztés, a fegyverzeti eszközök vásárlása és a befektetés területén is, az Egyesült Államok mennyiségi és minoségi fölénybe került a szövetségesekhez képest. A stratégiai mobilitás, a fejlett fedélzeti vezérlésen alapuló hajók és tengeralattjárók, a precíziós löv e- dékek, az elektronikus hadviselés és a stratégiai felderítés tekintetében a változások már a technikai együttmuködést sem teszik lehetové az Egyesült Államokkal. A katonai és politikai együttmuködés problémái miatt az Egyesült Államok katonai muveleteit egyre inkább a kétoldalú szerzodések keretei között tervezi és a támogatási hajlandóság koalícióját hozza létre, amely politikailag gyengíti a NATO-t, hiszen szelektív módon keresztbe metszi a szervezet kereteit. A stabil eroszövetség igénye a 2001 szeptemberi fordulat után nyilvánv a- lóvá vált, de az is, hogy az 5. életbeléptetése csupán a támogatás morális és politikai oldalát képes aktivizálni. Ma már nem csak az a kérdés, hogy az 5. életbeléptetése esetén m ilyen valódi eroket, és milyen valódi lépéseket volna képes a NATO megtenni, hanem az is, hogy milyen fenyegetés nyomán, hogyan tudná a szövetség az alapszerzodés 5., 4., 6. pontját életbe léptetni és az ezeken alapuló muveleteket megindítani, lefolytatni. A haderok transzformációja nem megspórolható A prágai csúcsértekezlet óta a transzformáció jelenti a haderok jövobeli képessége inek legfontosabb kategóriáját, amely bár bonyolult, politikailag érzékeny feladatokat is jelent, de alapvetoen mindenképpen az új típusú képességek, doktrínák és gyakorlatok, technikai eszközök, eljárások szükségességét hangsúlyozza. Értékei között az aktív, életszeru kritikus gondolkodás, az innováció, a gyors reagálás fontosságát eros íti, a strukturális funkcionális átalakítás, a hadero transzformáció során, a katonai eroknek muveleti képességeit kívánja a kor követelményeihez igazítani. Ez a transzformáció megpróbálja elterelni a figyelmet a nagy fegyverrendszerek technikai meghatározottságától és a muveletek sikere tekintetében hangsúlyozza az emberi oldal, az intellektus általi vezéreltséget. A trans z- formáció szükségességét, a hagyományos muvelet végrehajtással szemben a gyors, hatékony fellépés hangsúlyozza, az új utakat kereso, új feladatok megoldására alkalmas, kisebb költséggel és kockázattal muködtetheto megold á- sok dominálják és irányítják. 7
8 A hadero transzformáció tétele valójában azt fogalmazza meg, hogy a változások nemcsak a gazdaság, hanem a biztonság világában is sokkal gyorsabbak, mint ahogy az elorelátható volna és a NATO országok stratégiáit is dinamizálják. Ebben a tekintetben a követelmény, hogy elinduljon ez a folyamat minden NATO országban, amely képes lesz lépést tartani a változ á- sokkal és az új veszélyhelyzetekkel, miközben bekapcsolja azokat az intelle k- tuális, kulturális, társadalmi válaszokat, kialakítja azokat az új prioritásokat a fegyverzeti fejlesztésben és mindezek politikai kezelésében, amelyeket az új helyzet megkövetel. A megoldások keresése az expedíciós hadero felé mutat Ez a feladat ma rendkívül szélesköru aktivitást indított meg, szakértoi körök konferenciákon, kiadványokban, szakkutatásokban keresik a megoldás le g- célravezetobb módozatait. A megközelítések technikai oldalon a képessége k- bol, politikai oldalon pedig az értékekbol, szándékokból, stratégiákból indulnak ki. A képességek tekintetében egyértelmu kutatói körökben, hogy a terrorizmus, a szervezett bunözés, a tömegpusztító fegyverek ploriferációja, a kudarcos államok és a regionális konfliktusok veszélyeztetettsége közepette Európa számára elégtelen képesség áll rendelkezésre mindezek kezelésére. Európa ugyan jelentos erot, mintegy 1,7 millió katonát, gyalogsági harcjármuvet, tüzérségi eszközt, harckocsit, 4060 vadászrep ü- logépet tart fegyverben, e haderonek jelentos része ugyanakkor régi típusú, statikus, nem telepítheto, hidegháborús katonai feladatokra készült. A modern követelményeknek megfelelo, expedíciós katonai képességek elenyészoek, csupán néhány országban alakultak ki és ott is a meglévo er o- nek csupán 5-30%-át képezik. Az európai országok számos nemzetközi muveletben vesznek részt, pl. Boszniában, Koszovóban, Sierra Leonéban, Elefántcsont-parton, Kongóban, Afganisztánban, Irakban, katonai képességeik mégis elsosorban békefenntartásra alkalmasak. A kormányok ma a költségcsökkentésben versenyeznek A tények közé tartozik az Európa szerte csökkeno költségvetés. Az európai kiadások 2004-ben a GDP 1,9%-ára csökkentek, mindenütt politikai kén y- szer, hogy a katonai kiadások növelését az illúzió tartományába sorolják és ehelyett a katonai szervezetek a rendelkezésre bocsátott csökkeno források okosabb felhasználásával próbáljanak operálni. Ez a kényszer mindenütt, mind a szövetségi NATO és EU képességeket, mind pedig a nemzeti biztonsági katonai stratégiákat a kisebb, technológiailag fejlettebb, gyorsabban bevetheto és komplexebb katonai és civil sze g- 8
9 menseket integráló katonai képességek felé fordítja. A legutóbbi években megfigyelheto kezdeményezések az Európai Gyorsreagálású Erok (ERRS) a Prágai Képességvállalások (PCC) a NATO Reagáló Erok (NRF), az Európai Harccsoport Koncepció (BG) majdnem minden országban a hadero átalakítások, reformok és transzformációk folyamatát hozta mozgásba. Ugyanakkor ezek eredményei ellenére az erofeszítések távolról sem kielégítoek. Európa biztonsági eszközrendszere nagyon komoly képességdeficitekkel terhelt. A stratégiai szállítóképességek, a harci hatékonyság, a híradás, a kommunik á- ció, a különleges muveletek eszközrendszere hiányos, az európai haderok szervezettsége, kiképzettsége és felszereltsége komoly kívánnivalókat hagy maga után. Integrációs kényszer a katonai erofejlesztésben Valamennyi szakmai körben egyértelmu az álláspont, hogy csak a védelmi integráció európai méretu felgyorsítása és elmélyítése teszi lehetové a katonai erok képességfejlesztését Európában. A védelmi integráció az egyes európai országok erofeszítéseinek koordinációját kívánja azzal a céllal, hogy a jöv o- beli biztonsági kihívásoknak jobban megfelelo európai kollektív védelmi képességek épüljenek fel. Ennek érdekében a nemzeti haderofejlesztések számára integrációs stratégiaelemeket ajánl, többek között a haderoreformok nemzetközi kompatibilitását, a követelmények, feladat és szerepvállalások harmonizálását a szövetségi koncepciókkal, a nemzeti erok két és többoldalú, vagy regionális alapú összeépítését. Olyan multinacionális formációkat és együttmuködési megoldásokat, amelyek a közös feladatok, pl. a légtérvéd e- lem közös végzésébe n, a katonai infrastruktúra közös használatában, a nemzeti érdekek alapján, de a tágabb horizontú képességfejlesztés esélyét hozzák. Eben külön módszer az un. pooling, amely megtakarításokat hozhat a tagországok szintjén, viszont megsokszorozhatja a katonai képességek szövetségi, nemzetközi szintu hatékonyságát, forszírozza a kutatás, a fejlesztés, a beszerzés tekintetében a kooperációt, szorgalmazza a nemzeti szakos odást és a specializációt. Az európai szintu képesség-integráció tekintetében jelentos akadálynak tartják, hogy a tagországok többsége igényt tart valamilyen szintu hagyom á- nyos katonai képességre, amely nemzeti védelmi, illetve szuverenitási, esetleg történelmi okok miatt a hidegháborús örökség továbbéltetését jelenti. Komoly akadálynak tekintik ezt ma az európai képesség-építés elkötelezettjei abban a folyamatban, amelyben a nemzeti haderofejlesztéseknek egyre inkább a nemzetközi követelményekhez kellene igazodniuk. Az integrációs stratégiák között ugyanúgy az ajánlások csokrában találjuk, a ciklikus haderoreformok helyett a folyamatos haderoreformok (rugalmas, 9
10 permanens transzformáció) intézményesítését, a védelmi intézményrendszer új megoldásainak, nemzetközi térben fellelheto eredményeinek folyamatos adaptációját. A katonai képességek eroforrások keretein belüli állandó megújítását, az expedíciós képességek fejlesztését, az elavult katonai struktúrák és eszközrendszerek lebontását és kivonását, a költségeken belül a személyes költségek részarányának csökkentését, a szakosodás szélesítését és mélyítését. Az összeurópai méretekben a NATO-ban és az Európai Unióban szüks é- ges katonai képességek felméréséhez az egy-egy feladatra szakosodott ország-csoportok (Country-cluster) létrehozását javasolják, az európai képességfejlesztési projekteket pedig az Európai Védelmi Ügynökség által javasolják lebonyolítani. Ugyanebben a logikában javasolják a teljes K+F és a gyártási szakosodás lépéseit is. A problémák politikai szinteken megbúvó gócait veszik célba azok az ajánlások, amelyek a NATO és az Európai Unió képességeinek jogkoordinációjára hívnak fel. Ebben a tekintetben a NATO számára hangs ú- lyozzák a prágai képességvállalások felgyorsítását, a NATO reagáló erok (NRF) 2006-ig történo kiépítését, a stratégiai szállítások, a támogató biztosító képességek kiépítését. Változatlanul korszerusítésre szorul a NATO védelmi tervezési rendszere, amely még nem esett át a képességalapú haderofejlesztés igényeinek megfelelo átalakításon. A szövetség muveleti képességeinek javítását az új finanszírozási rendszer bevezetése, a NATO fotitkár és az európai foparancsnok (SACEUR) hatáskörének bovítése, a nemzeti korlátozások minimalizálását szolgáló speciális együttmuködési megállapodások (MOU) egyaránt szolgálhatják. A NATO döntéshozatali bürokrácia karcsúsítása ugyanúgy cél, mint az együttm uködési képességek kiépítése a közel-keleti, közép-ázsiai, afrikai színtereken való közös részvétel, hiszen a NATO mozgásszabadságát csak a teljes spektrumú muveleti képesség további fejlesztése bovítheti. Az Európai Uniónál is fontos fejlesztési feladatok fogalmazódnak meg, mindene kelott a harccsoport koncepció megvalósításában (a már rendelkezésre álló francia, brit és olasz harccsoportokon kívül 2006-ra már 6-10 összhaderonemi köteléknek kell rendelkezésre állnia, két katonai muvelet egyideju megvívásának az igényével). Az Európai Unió védelmi rendszere sem hagyható változatlanul. Itt is szükség van a forgatókönyv alapú tervezésre, az uniós képes ségfejlesztésben az egységes európai védelmi ipar és technológia megteremtésében, a K+F kooperációban. Ugyanakkor növelni kell az Európai Védelmi Ügynökség szerepét. A katonai képességfejlesztés mellett az Európai Uniónak eroteljesebben kell foglalkoznia a civil komponenssel, úgymint az európai csendor- 10
11 ség, az európai rendorség, a civil válságkezelo-csoportok, a speciális civil képességek fejlesztésével, amely fejlesztéseknek egyidejuleg kell végbemenniük a katonai ero átalakításával, és harmonikusan kell illeszkedniük az eur ó- pai békefenntartó muveletekbe. A NATO és az Európai Unió közötti kooperációt és koordinációt felgyorsítandó, szükségesnek látszik új alapokra helyezni a politikai párbeszédet a két szervezet között. A politikai és katonai szervezetek kooperációját pedig megfelelo intézkedésekkel szükséges elosegíteni. Ez többek között azt igén y- li, hogy közös vezénylési nyelvet, azonos szabályokat, eljárásokat és mutatókat kell alkalmazni, és harmonizálni kell a szükséges védelmi tervezést. A békemuveletek tervezésénél maximális információ-megosztásra, a nemzeti hadero-hozzájárulások koordinációjára, a felajánlások egyeztetésére van továbbra is szükség. Mindez Magyarország hozzájárulása szempontjából is fontos kihívásokat és követendo módszereket jelent, mert a magyar haderoreform eredményeit meglehetos pontossággal ismerik a partnerországokban. Ugyanakkor számos szegmens tekintetében viszonylag alacsonyabb szintu, úgyszólván szegényes a magyar védelmi szektor angol nyelvu információs bázisa, kevés hivatalos adat szerezheto pl. a magyar védelmi iparról. A NYUGATI VILÁG REAGÁLÁSAI A LONDONI TERRORTÁMADÁSRA A július eleji G-8-ak találkozásának és döntéseinek, valamint a londoni terrortámadásoknak sajátos elkülönülo és összefonódó hatásai vannak, amelynek a következményeit a nyugati civilizáció országainak közvéleményében, elitjeinek válasz-reakcióiban, ezen túl közös nemzetközi intézményeikben, valamint ezen intézmények reagálás -módjaiban egyaránt figyelem kíséri a közeljövoben. Ezek a mozgások alapvetoen egyfelol kifelé a nyugati civilizáció országainak, a föld többi régiójában kifejtett aktivitására vonatkoznak, illetve befelé az intézmények muködési rendjében elindított változ ásokban ragadhatók meg. Ami a nyugati civ ilizáció országainak a saját határain kívül ( A ), a világ többi térségében megtett válaszlépéseit illeti, ezek alapvetoen az intézményi közvetítést illetoen az ENSZ, a NATO és az Európai Unió intézményeihez kapcsolódhatnak, illetve az Amerikai Egyesült Államok esetében ettol lény e- gesen el is válhatnak. Ezeknek a válaszlépéseknek van egy megelozo típusa. A megelozo reakciótípusba (a. 1.) kell sorolnunk mindenekelott a nemzetközi 11
12 konfliktuskezelés elsosegélynyújtó, human itárius beavatkozó, illetve humanitárius fegyveres fellépo akcióit. A másik, még mindig megelozo lépéssor a széles, mintegy 60 országra kiterjedo zónára irányul, s az államkudarcok megelozését (a. 2.), orvoslását, és a nyugati civilizáció országai számára innen induló káros folyamatok megakadályozását, elotételezését jelento lépéseket foglalja magába. A megelozo lépéseknél sokkal látványosabbak az utólagos beavatkozó, megtorló (b. 1.), illetve rendcsináló, rendfenntartó, tehát béketeremtéstol a békefenntartásig tartó válaszlépései a nyugati világnak. E válasz-irány legfontosabb kérdései e pillanatban az afganisztáni és az iraki helyzet rendezése, valamint a közel keleti, izraeli-arab konfliktus rendezéséhez kötodnek, de tudjuk, hogy a világ más térségében Ciprustól-Indonéziáig számos olyan beavatkozás van, amelynek ambíciói mindenképpen a béke tartósítását, a lappangó tuzfészkek lokalizálását célozzák. A nyugati civilizáció fellépése határain túl ( B ), tartalmazza még a vele szembeni opponáló tendenciák blokkolásának a stratégiáját és a beavatkozás módozatait. Ez alapvetoen az un. latorállamok, vagy ezzel gyanúsítható államok törekvéseinek a passziválását jelenti, s itt elsosorban Korea, Pakis z- tán, Irán, de számos más közel-keleti ország is számításba jöhet. A nyugat saját határain túli negyedik aktivizálódási iránya (B-2) pedig a globalizációs folyamatok felé terelés, az azokba történo bekapcsolódás és az ezek keretében létrehozható kontroll kiterjesztése a leheto legtöbb országra, népre, területre, intézményre. Az ez irányú erofeszítések Kínával, Indiával és más országokkal való kölcsönös en elonyös együttmuködés keretében erosödnek fel. A nyugati civilizáció országainak a nemzetközi feszültséget lokalizáló fenti négy aktivitás iránya tekintetében elmondhatjuk, hogy míg a G-8-ak legfrissebb segélyfelajánlásai, amelyek keretében a korábbi évi 25-rol duplájára, évi 50 milliárd dollárra emelték a kudarcos államok támogatás át és annak esélyét, hogy megelozzék, hogy a terrorizmus megkapaszkodjon a fejlodo világban, addig a londoni bombamerényletek alapvetoen ezeknek a lépéseknek a katonai hírszerzoi lépésekkel összekapcsolódó hatékonyságára gyakoroltak sürgeto hatást. A legalapvetobb kérdés ebben a tekintetben úgy hangzik: vajon mi az oka annak hogy a harmadik világ fundamentalizmusba süllyedo néhány ország á- ban szabadon tevékenykedhetnek olyan nem állami szervezetodések, am e- lyek nem szunnek meg terroristákat toborozni, kiképezni és bevetni a civilizált országok ellen. A nyugati országok anyagi támogatását ez nemhogy csökkentené, hanem fokozza, s ráadásul ebben az ért elemben a terroristák bázisai, csoportjai és teológusai elkerülh etik saját lakosságuk rosszallását, amelyet esetleg az válthatna ki, hogy az európai és más a nyugati országok 12
13 területein végrehajtott terrorcselekményeik rontják a nyugati világtól kapható segélyek esélyét? Ennek az interpretációnak éppen a fordítottját jelenti az, hogy vajon nem éppen a nyugati civilizáció oktatási, anyagi, segélyezo és humanitárius beavatkozó lépései következtében a nyugati világból a fejlodo, illetve a leszakadó országokban bekerülo tudás, eszköz és pénztoke képezi-e a különbözo elterelo csatornákon keresztül, többek között a terrorizmus folyton újjászervezodo eroinek a forrását is. Mindezen kérdések természetesen a nyugati civilizáció multikulturális f elfogása és sajátosan ellentmondásos egyenloség eszménye tekintetében e pillanatban még inkább azokat az értékeket favorizálják, amely értékek hitében a szakértok úgy fogalmaznak, hogy amennyiben megszunik a fejlodo, lem a- radó, leszakadó országok túl nagy különbsége a civilizációtól, akkor autom a- tikusan meg fog szunni az a terrorista tevékenység is, amely pillanatnyilag sakkban tartja a világot. A következo kérdés minden európai ország bármilyen színezetu politikai rendszere számára csak az, hogy milyen mértékben sokkolja a lakosságot a terrorizmus és annak következményei, illetve milyen opponenciája keletkezik a nemzeti közvéleményben, akár a liberális, akár pedig a klasszikus erosza k- elvu megközelítéseknek, illetve kezelési kísérleteknek? A G-8-ak ülésén tapasztalható tüntetési kedv, azon kívül a londoni terrortámadások nyomán felélénkülo és radikalizálódó közhangulat az egyes országokban egyértelmuen azt mutatja, hogy a korábbi multikulturális értéke k- re épített beavatkozási stratégiák egyensúlya, azok sikerességével és hatékonyságával, a mai tömegvélekedések szerint már a múlté. Sokkal érdekesebb, izgalmasabb és megfoghatóbb, empirikusan leképe z- hetobb a nyugati civilizáció országainak belso intézményi integrációja, önvédelmi intézményeinek hatékonyságfokozása, amelyek irányába felteh e- toen a londoni terrortámadás mindenképpen további forszírozó hatásokat termelt. Ez minden valószínuség szerint újrafogalmazza majd azokat a kérd é- seket, amelyek szerint az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott terrorizmus ellenes lépésektol lényegesen különbözo lépéseket kell-e tenni az európai országokban, amelyek liberalizmusát az amerikai titkosszolgálatok és nyilvános politikai megnyilatkozások, valamint a közvélemény is egyaránt opponálja. Mint mondják, az amerikai titkosszolgálatoknak a fene nagy európai liberalizálás hatására Európában flangáló terroristák között kell keresni a saját fenyegetettségük célszemélyeit, mert azok a túlzó liberalizmus miatt itt ütnek tanyát. További kérdés, hogy az Európai Unió illetve a NATO antiterrorista eroinek képességblokkja milyen mértékben hozhatja be azt a lemaradást, 13
14 amelyet pillanatnyilag foleg az Egyesült Államok párhuzamos intézm é- nyeivel összehasonlításban mutat? Meddig turik el az európai társadalmak, illetve meddig vállalják fel a kormányok ezeknek a biztonsági szekt o- roknak az elszegényítését, eszköz és forrásmentesítését illetve a képesség hiányának kiáltó lemaradását az amerikai képességek mögött? A harmadik probléma, hogy Európa országai nyilvánvalóan nem egyformán vonzóak a terroristák számára. Ebben a tekintetben a gazdaságilag fejlettebb, politikailag befolyásosabb, a nemzetközi térben, a hatalmi sorrendben jobb pozíciókat mutató társadalmak keresettebb célterületei a terrorizmusnak, mint az eldugottabb, kishatású, kisbefolyású, belso problémáikba belefulladó, alacsony külso aktivitást mutató országok. Ebben a tekintetben maga a terrorista támadás veszélye is tovább növeli a különbségtételi hajlamot az európai országok között. Tehát míg az Isztambulon keresztül Európ ába surranó terrorizmus második állomása Madrid volt, a harmadik már London, a negyedikként a prognózisok nagy valószínuséggel emlegetik Róma, Berlin, Párizs, illetve Varsó esélyeit. Nagy kérdés az, hogy ez a jövoben a különbözo országok fenyegetettségének arányában milyen módon befolyásolja az integrációs erofeszítéseket? A negyedik nagy kérdés, hogy a legtöbb európai országban beinduló ha d- eroreformok iránya vajon mennyire kép esek megmaradni a nemzeti érdekbol sok szempontból fenntartott, de a nemzetközi képesség építés e szempontjából partikuláris, vagy éppenséggel kontraproduktív fejleszt ési irányoknál? Mennyire lesznek képesek a leépített hidegháborús arzenál forrásait konvertálni ezek az országok az antiterrorista világkoalíció számára szüks éges eur ó- pai katonai képességekké, amelyeket akár az Európai Unió, akár a NATO keretében hatékonyan tudnak felhasználni a világ bármely térségében feny e- geto veszélyforrásokkal szemben. Az ötödik nagy kérdés, hogy az egyes országokon belül a terrorizmus hatására megélénkülo lakossági veszélyeztetettség-érzet vajon mire lesz elég abban a tekintetben, hogy a kormányok hajlandóságán mozdítsanak a források biztosítása és a jövobeli intézményesítés támogatottsága tekintetében? Mennyire lesz eroteljes azoknak a polgári, polgárjogi mozgalmaknak a hatása, amelyek a terrorizmus nevében tett, ámde a polgári jog szempontjából az állampolgárt a jogaitól megfosztó lépéseket opponálják, amennyiben az adott társadalmak keresztbe-kasba erosítik adott esetben nem mindig indokoltan a társadalom feletti állami kontroll-intézményeit? 14
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenA válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
RészletesebbenFejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.
RészletesebbenEurópa jövője: lehetséges forgatókönyvek. Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
Európa jövője: lehetséges forgatókönyvek Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Az Európai Unió kihívásai Demográfiai kihívások Európa gazdasági súlyát illetően
RészletesebbenBIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra
BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN Összeurópai biztonsági struktúra Cél A megváltozott körülményekre, a radikálisan átalakuló nemzetközi
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenFÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.
Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly
RészletesebbenA kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenA 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
RészletesebbenBelső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan
RészletesebbenBelső Biztonsági Alap 2014-2020
Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
RészletesebbenA NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében
A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
ÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.7. COM(2016) 385 final ANNEX 3 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ ÓPAI PARLAMENTNEK, AZ ÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ ÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Az európai
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenInnováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes
Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció
RészletesebbenA Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenTERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG
Zán Krisztina Horpácsi Ferenc TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG A világ valamennyi állama, államszövetsége igyekszik megfogalmazni az o- kat a kockázati tényezoket, veszélyeket, melyek biztonságát fenyegetik.
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenMagyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot
RészletesebbenBiztonsági komplexumok az információs korban Robothadviselés 2010
Robothadviselés 2010 Gábri Máté ZMNE KMDI 2010. november 24. 1 Biztonságelméletek 2 Mi a biztonság? Vizsgálati szintek Szektorok 3 Klasszikus elmélet Az elmélet nyitása 4 5 A biztonságfelfogás átalakulása
RészletesebbenRománia nemzeti védelmi stratégiája
38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenT/6985. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 4.rész
2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenGlobális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.
Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.
RészletesebbenBeszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenBelső Biztonsági Alap
Belső Biztonsági Alap Rendészeti-bűnügyi információk, uniós szintű információcsere. Tóth Judit főosztályvezető 2016. május 25. 1 Elérhető Források Rendszere (Uniós és hazai társfinanszírozás együttesen)
RészletesebbenSZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
RészletesebbenA LÉGI UTÁNTÖLTÉS ÉS A TERRORIZMUS ELLENI HARC KAPCSOLATA, KÖVETELMÉNYEI AZ EGYÜTTMUKÖDÉS MÓDSZEREINEK MEGVÁLTOZTATÁSA, SZÜKSÉGESSÉGE
Lorinczy Szabolcs mk. ornagy A LÉGI UTÁNTÖLTÉS ÉS A TERRORIZMUS ELLENI HARC KAPCSOLATA, KÖVETELMÉNYEI AZ EGYÜTTMUKÖDÉS MÓDSZEREINEK MEGVÁLTOZTATÁSA, SZÜKSÉGESSÉGE Az 1995 júliusában elkövetett szrebrenyicai
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0172/15f. Módosítás. Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
11.3.2019 A8-0172/15f 15 Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee 1 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének (2) bekezdésére, 11.3.2019 A8-0172/16 16
RészletesebbenKözösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában
: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenOROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI
Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések
RészletesebbenÚj válságkezelési szabályozás a pénzügyi szektorban Szakál Gyöngyvér
Új válságkezelési szabályozás a pénzügyi szektorban Szakál Gyöngyvér 2012. április Új válságkezelési rendszer szükségessége A globális pénzügyi válság rámutatott, hogy a pénzügyi szektorban a válságkezelési
RészletesebbenKonferencia a NATO új stratégiájáról
Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
Részletesebben8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl
8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenKözös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S
NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenEnyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés
Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától
RészletesebbenA nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
RészletesebbenAZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA
Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenGlobális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán
Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két
RészletesebbenÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA
ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet
RészletesebbenZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika
RészletesebbenA palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét!
A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában Jó szerencsét! Holoda Attila ügyvezető igazgató Budapesti Olajosok Hagyományápoló Köre Budapest, 2014. február 28. A palagáz
RészletesebbenA külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4
virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenÉszak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor
Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenKormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.
Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenKatonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei
Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei Hadászat- és Hadelmélet Tanszék 1. A hadikultúrák megjelenése a modern hadügyben 2. A hadikultúrák elméleti kérdései 3. A gerilla hadviselés elméletének
RészletesebbenGERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
RészletesebbenÁllami szerepvállalás
Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,
RészletesebbenÁllami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben
Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenJó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.
Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, 2019. március 19. Molnár László Az elmúlt évtized néhány legitim város és közlekedésfejlesztési dokumentuma: - BKRFT Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenA HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN
III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Báthy Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bathy.sandor@zmne.hu A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Absztrakt A cikk témaválasztását
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 11874/05 DCL 1 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA 1 A dokumentum száma: ST 11874/05 RESTREINT UE Dátuma: 2005. szeptember 1. Új státusz: Tárgy: nyilvános
RészletesebbenAz Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei
Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ
RészletesebbenA HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások
RészletesebbenA többéves pénzügyi keret (MFF) és a kohéziós politika jövője 2020 után
A többéves pénzügyi keret (MFF) és a kohéziós politika jövője 2020 után Molnár Balázs helyettes államtitkár Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárság Politikai környezet MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai
RészletesebbenA honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA VARGA LÁSZLÓ A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége című doktori (PhD) értekezés szerzői
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenBűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,
Részletesebbenbizalom építőkövei Kiberbiztonság és a Magyarország, június 7.
Kiberbiztonság és a bizalom építőkövei Magyarország, 2018. június 7. Mika Lauhde Kiberbiztonságért és globális személyi adatbiztonságért felelős alelnök A digitális technológiák és a társadalmunk A digitális
RészletesebbenPályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal
Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
Részletesebben