A LONDONI TERRORTÁMADÁS HATÁSA A BIZTONSÁGI VILÁGKÖRNYEZETRE NYUGODT UBORKASZEZON HELYETT A MOZGALMAS OSZ ELOKÉSZÍT ÉSE. Prof. Dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A LONDONI TERRORTÁMADÁS HATÁSA A BIZTONSÁGI VILÁGKÖRNYEZETRE NYUGODT UBORKASZEZON HELYETT A MOZGALMAS OSZ ELOKÉSZÍT ÉSE. Prof. Dr."

Átírás

1 Prof. Dr. Szabó János A LONDONI TERRORTÁMADÁS HATÁSA A BIZTONSÁGI VILÁGKÖRNYEZETRE NYUGODT UBORKASZEZON HELYETT A MOZGALMAS OSZ ELOKÉSZÍT ÉSE A biztonságpolitika világszínpadán végbement történések meglehetos ellentmondásosságot mutatnak Európa számára. Egyfelol az év elején világméretu részvétet kelto délkelet-ázsiai cunami következményeinek a felszámolása végéhez érkezni látszott. A különbözo országok részvétele tekintetében már megszülettek az elso kritikák, az afrikai országok segélyezésre kiéhezett népeit képviselo Ázsiára féltékeny politikusok megfogalmazták az érdek-vezérelte segélyezés kategóriáját, jelezve, hogy a világ segélyezésben is éle njáró állami és nem állami tényezoinek segélyezés-politikájában összefonódni látszik a további globalizációs elonyök és a karitativitás értékrendszere, amit Afrikával ka p- csolatban nem mondhatnak el, így a minden nap egy-egy cunamit elszenv e- do Afrika segélyhez jutási es élyei egyre romlanak. Az iraki háború konkrét hadmuveleteinek befejeztével, az ország terrorista hálózatával folytatott harc látszott az utólagos befejezo szakaszába érkezni, Afganisztánban még a hajtóvadászat utolsó lépései látszottak. A közel keleten Izrael kivonulási pro gramjának lebonyolítását várja világ, Londonban összeülnek a G-8-ak a gazdaságilag legerosebb országok, hogy a föld glob á- lis gazdasági, környezetvédelmi és biztonságpolitikai kérdéseiben állást fo g- laljanak. Úgy tunik, hogy a lassú rendezodés tendenciái uralkodnak, viszonylag nyugodt nyár elé nézünk, amikor is július 7-én London központjában a tav a- lyi madridi, illetve az azt megelozo isztambuli terrortámadás után Európában harmadszor is Európa méretu félelmet kelto hatásossággal megjelenik a terrorizmus. Több mint 700-an sérültek- és több mint 50-en haltak meg a londoni robbantás sorozatban, amikor is eddigi adatok szerint részint a metróban, részint az emeletes buszokon detonációk történtek. Jelentos összehangoltság,

2 szándékos pánikkeltés, a közlekedés megbénítása, a merényletet az al-kaida vállalta magára. Az események ellentmondásossága nemcsak a nemzetközi biztonsági garanciák lassú építési folyamatával szemben nyilvánvaló, hanem, az európai értékekkel szembenálló irracionalitása is szembetuno. Amikor a G-8-ak gleneaglesi csúcstalálkozóján a résztvevok éppen bejelentik, ho gy a korábbi 25 milliárd dollárról, 2010-ig évi 50 milliárd dollárra emelik az afrikai országoknak szánt segélyeket; Amikor ugyanott 3 milliárd dollárt kap a palesztin hatóság, hogy a Gázai övezetben munkahelyek teremtésére és infrastruktúra fejlesztésére fordítsák; Amikor nyilvánvaló, hogy a globalizáció haszonélv e- zoi biztonságpolitikai megfontolásokból és nem pedig puszta filantrópizmusból, vagy szimpla karitativitásból fordítják figyelmüket a szegényvilág felé; Amikor teljesen egyértelmu, hogy a szegénység és a gyenge állami intézm é- nyek, az un. államkudarcok kezelése, valójában a kooperatív fenyegetéscsökkentés felé vezeto út, és egyértelmu demostrativitással ennek a módoz a- tait keresik a leggazdagabb, tehát az ügyért leginkább tenni képes országok, akkor a segíto kézbe újra és újra belemar a terrorizmus. Ilyenkor teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem hagyhatja követke z- mények nélkül a legfontosabb kérdéseket. Természetesnek kell tekinteni, hogy ezek után újra nemzetközti viták témája lesz Európa helye a világtérben, a világ eroviszonyrendszerében. Teljesen nyilvánv alóan kérdéssé válik, hogy a világ erocentrumai mit tehetnek és mit kell tenniük a globalizáció vesztesei és gyoztesei között húzódó frontvonalakon. Ebben a tekintetben az is nyilvánvaló, hogy a legélesebb viták (mindenekelott az Európai Unió és a NATO szerepvállalásának sokoldalú kondícióiról) a világ gondjainak a vállalása közben az újra és újra megtámadott Európa stratégia-kritikai és stratégiaalkotó muhelyeiben lesznek. EURÓPA ÉS AZ ÚJ VILÁGREND Az új Európa megformálása (Shaping The New Europe) címen az Európai Unió bizottságának stratégiai célkituzéseit tartalmazó dokumentum 2000 februárjában a geopolitikai átrendezodés, a globalizáció negatív hatásai, valamint a nemzetközi rendszer gyengeségeinek szem elott tartásával fogalmazta meg azokat a stratégiai válaszokat, amelyekkel Európa elhelyezését remélte az új világrend eroviszonyaiban. A Prodi bizottság akkori prognózisa igen jelentos változásokat sejtetett és igen jelentos feladatokat prognosztizált Európa számára. Kiinduló pontja, hogy a tapasztalható geopolitikai átrendezodések, a globalizáció negatív ha- 2

3 tásai, illetve a nemzetközi rendszer újraszervezésének kihívásai túlságosan nagy és túlságosan összetett feladatokat jelentenek ahhoz, hogy bármelyik ország egymaga megbirkózhasson vele, ezért minden korábbinál kom olyabb kollektív európai válaszadásra van szükség. A politika, a gazdaság, vagy a biztonság Európája? A szimpla európai válaszadáson túl a világfolyamatok meghatározó megválaszolásának igénye merült fel, amit a dokumentum úgy fogalmaz: a világ azt várja Európától, hogy elso számú vezet oje legyen, azaz Európa legyen, am e- lyet akarunk, olyan Európa, amely valódi vezetoként tud megnyilvánulni a világ színpadán. Új politikai Európa fogalmazódik meg itt, amely a gazdasági integráció kiteljesítésénél is sokkal fontosabbnak tartja a kontinens stabilizálását, az alapveto értékek megosztását, azon kívül a stabilitás és a jólét exportját. A bovítési stratégia továbbfolytatását tuzte ki célul, illetve a szabadság és stabilitás, a jólét és a béke áldásos gyümölcseinek kiterjesztésére hív fel. Tehát nemcsak a kereskedelmi övezet kibovítése, hanem példátlan regionális entitás kiépítése a cél, amelynek a területén élok, ugyanazon értékek és célkituzések mellett sorakoznak fel, amelynek folytán Európa a gazdasági erovel megegyezo politikai súllyal bíró globális szereplové válik. Európa politikai értelemben vett szereplové tétele tehát stratégiai célkituzés, amelynek valóban a közös külpolitika, a közös védelem- és biztonságpolitika a feltétele. A technikai feltételek biztosításán túlmenoen ebben a tekintetben az integrációnak érdeminek kell lennie. Az azóta eltelt öt évben nyilvánvalóvá vált, hogy a bizakodó hangvételhez és a stratégiai optimizmushoz képest a gyakorlatban a biztonságpolitikai identitás minden korábbinál vitatottabbá vált, a nemzetközi szerepvállaláshoz nélkülözhetetlen európai biztonsági felkészültség szinte alig haladt valamit elore. A kérdések keményebben fogalmazódnak meg ma, mint korábban: képese Európa politikai értelemben kollektív választ adni a globális méretu kihívásokra, képes lesz-e az Európai Unió a gazdasági integráción túlmenoen az új politikai értelemben vett Európát egységes, valóban regionális entitássá formálni, amely a gyakorlatban a világtérben is komoly stabilizáló ero lesz. Úrrá tud-e lenni Európa egymaga a közvetlen szomszédságában, a közelmúltban lezajlott geopolitikai átrendezodéseken? Lehet-e stabilizáló ero, politikai súllyal bíró globális szereplo egy olyan világban, amelynek a biztonságát az Egyesült Államok dominanciája alatt álló katonai szervezet, a NATO hivatott garantálni? Lehetosége lesz-e valaha is az Európai Uniónak politikai és kato- 3

4 nai szempontból kikerülni az Egyesült Államok gyámsága alól, és képes lesze ellensúllyá válni az USA hegemóniájával szemben? A NATO ÉS AZ ÖNMEGÚJÍTÁS KIHÍVÁSA Az Európai Unió lassú biztonsági identitás-szervezodéséhez képest a NATO sokkal gyakorlatiasabban szervezettebben és dinamikusabban keresi a rugalmas reagálás utódját a 21. században. Olyan stratégiát, amelyben a politikai szükségesség és a realitás találkozik, amely megerosíti a szövetség egységét, feloldja a vélt vagy valós érdekkülönbségeket és szukíti az Atlanti-óceán két partján fennálló különbségeket, amely a képességeket illeti az aszimmetrikus kihívások kezelésére és a rugalmas reagálásra. A kérdés az, hogy a NATO jelenlegi politikai döntéshozó mechanizmusa megfelel-e a rugalmas válaszadás követelményeinek? Vajon képes-e a NATO hatékonyan fellépni, ha döntéseit a teljes konszenzushoz, az egyhangú támogatottsághoz köti? Megfogalmazódott, hogy a muveletek terén hasznosabb volna, ha csupán elvi szinten lenne kötelezo az összes tagország támogatása, a muveletek megindításával kapcsolatos részletekrol pedig már csak az abban résztvevo tagországoknak kellene szavazni. Ez növelhetné a döntéshozatal gyorsaságát, amely a 26 tagországra növekedett NATO-ban végletesen lelassult. Ugyanakkor komoly veszély megerosíteni az elso- és másodosztályú NA- TO tagország szindrómát a nemzetek között, hiszen azok formálnák a szövetséget saját képükre, akik eroforrásaikkal dönto módon ott tudnak lenni a muveletekben. A döntéshozatali alapelvekhez azonban a NATO a mai napig nem nyúlt hozzá. A politikai, katonai döntésido lerövidítésére azonban már tett lépéseket. A NATO Reagáló Erok (NRF) általános muveleti terveinek elozetes elfogadásával a döntéshozatali ido csökkentheto és növelheto a NA- TO stratégiai parancsnokságok mozgástere. A nemzetek többsége ugyanakkor óvakodik kiadni a kezébol a csapatainak katonai irányítása feletti jogosítványokat. A muveleti szabadság és a gyors reagálás egyfelol mozgástér növelo lehet a stratégia parancsnokságok számára, másfelol viszont gyengítéssel és túlhatalommal fenyegeti a legfobb katonai döntéshozó szerv, a Katonai Bizottság jogosítványait. Az egyensúly megteremtése itt is várat magára. A NATO filozófiája szerint a tevékenység középpontjában álló harcoló katona, a katonai és a politikai vezetés számára egyértelmuvé teszi a legjobb szervezeti és vezetési formák keresését ahhoz, hogy megfelelo idoben és felkészültséggel a világ bármelyik pontján eredményesen bevethetok legy e- 4

5 nek a katonai képességek. A feladat jelentos elmozdulási igényt fogalmaz meg a nemzeti és a NATO tervezési és alkalmazási mechanizmusoktól, ugyanakkor széles politikai támogatottságot igényel a nemzeti döntéshozásban. A nemzeteknél áttörésnek nyoma sincs, a szélesebb politikai közvélemény nem ismeri, hogy mit jelent és hogy mennyibe kerül a hadero 40%- ának a mobilitását fenntartani. A nemzeti döntéshozók vonakodva ajánlják meg a szükséges eroforrás o- kat a haderok átalakítására, ami hátráltatja a szövetség egészének átalakulását és új típusú feladatvállalását. A tervezés minoségi átalakítása ugyancsak er o- teljes törekvés, az összes alrendszer a hírszerzés-, a hadero-, eroforr ás-, muveleti-tervezés követelményei azonban nagyon komoly egyenetlenségeket mutatnak a különbözo országokban. Ennek oka teljesen nyilvánvalóan az, hogy a veszélyeket, a fenyegetettségeket másképpen értelmezik a NATO különbözo országaiban, kormányzataiban és szakértoi köreiben. Az európai stabilitás intézményi újradefiniálása, a források és a finanszírozás Mivel a NATO a korábbi jól kiszámítható fenyegetettséggel szemben egy átalakuló világ átalakuló eroviszonyaihoz és problémáihoz kapcsolódó kihívásokkal áll szemben önmaga újradefiniálása szempontjából a globális stabilitás pilléreként meglehetosen sokirányú a kih ívások és belole adódó feladatok értelmezése. Az új veszélyhelyzetek kezelése, a védelem és a biztonság újraértékelése, a katonai reagálás új követelményei rendkívül eltéro értelmezéseire utal. A válságok kezelésének nem katonai eszközei, eljárásai, eszköztárainak a felépítési hiányai, azt mutatják, hogy nehéz rávenni a politikusokat, hogy ezekhez a feladatokhoz, reagálásokhoz forrásokat is rendeljenek hozzá, illetve, hogy megfinanszírozzák azt a folyamatot, amelyben átalakult a statikus védelmi filozófián alapuló hadero, a korszak által megkövetelt rugalmas biztonságfilozófián alapuló haderové. A katonai szakérto körök persze teszik a dolgukat, és szakadatlanul megfogalmazzák, hogy a világ változása milyen módon változtatta meg a stratégiai környezetet. Az információs társadalomhoz közelíto európai civilizáció egyre inkább elveti a centralizált szervezeteket, átszakítja a vertiká lis integr á- ció kereteit, vállalja a decentralizációt és hangsúlyt helyez a szinkronizációra. Nem az információ gyujtésére koncentrál, hanem annak vertikális és horizo n- tális megosztására. A hálózati haszon kinyerésére, az Interneten keresztül a társadalom alsó, felso szintjei közvetlenül kommunikálhatnak, a nemzetközi kapcsolatok követik a változásokat, a háborút és a háború nélküli állapotokat a nagyhatalmak ellenorzik, a háborúk és a konfliktusok egyszerre jelennek meg a szövetségek és a társadalm i rendszerek, országok és egyének szintjén. 5

6 A terrorista csoportok már az információs társadalom és a globalizáció posztmodern eszközeit és lehetoségeit használják ki háborúikban, a technológiai fejlodés korábbi szabályokat és törvényeket áthágó alkalmazás ával. A globalizáció biztonságfogalmát átértékeli, átértelmezi, kiterjeszti más területekre (a pénzmozgások figyelése, az információs hálózatok védelme), az információs kor a reagálási ido csökkentése, a kiszámíthatatlanság tény e- zoje, amelyek mind növelték fontosságukat. Ugyanez a katonai tervezés szempontjából az állandó védelmi tervektol való eltávolodást hozta. Elotérbe került az eshetoségi tervezés és az általánosan alkalmazható tervek készítése. Az információs kor háborúit a bonyolult helyzetek, a rövid idotartam, a csökkentett rombolás, a muveletek nagyfokú integrációja jellemzi. Mindez olyan képességeket és rendszereket igényel, amelyek sokkal inkább használhatóak a megelozésre, mint a büntetésre, a megtorlásra. Riasztási rendszer e- ket igényelnek, amelyek nagy biztonsággal informálnak a veszélyekrol, speciális muveleti képességet igényelnek, a hadero nagypontosságú feladatmegoldásához precíziós eszközöket, a felderítés biztosította pontos információt, az erok, szervezetek interoperabilitás ának szükségességét, a nemzetközi szervezetek, kormányzati és kormányzaton kívüli segélyszervezetek, polgári, biztonsági, rendori és katonai erok, korábban nem ismert szélességu együttmuködését. A szakértok hangsúlyozzák továbbá, hogy a globalizác ió és az informác i- ós társadalom nem áll meg a védelmi szervezeteknél. A katonai vezetés le g- fobb feladata az információs fölény megszerzése, a gyujtés, a gyors elemzés és a megosztás tekintetében. A NATO parancsnokságai egyesített informác i- ós központokat ho znak létre, ahol gyujtik, elemzik, értékelik az adatokat. A logisztikai támogatás területén már is problémás a muveletek tempójának növekedése, a háború szintjeinek egymásra csúszása. Mindez olyan katonai vezetoket, olyan stratégiát és olyan managementet kíván, amely sokkal inkább támaszkodik a megszerezett képességekre, mint a begyakorolt eljárásmódokra. A politikáról lepattan a katonai kalkuláció A politikáról azonban ezek az igények meglehetosen jól kiszámíthatóan lepattannak. A szavak szintjén mindenki egyetért, a tettek mezején, am ikor pénzt kell rendelni a veszélyhelyzet elhárító képességek kiépítéséhez, akkor hiányosságokat látunk. Az Egyesült Államokon kívül a NATO országok többségénél a védelmi kiadások nem érik el a költségvetés 2%-át, ami minimálisan szükséges ahhoz, hogy az országok védelmi szektorai ne szakadjanak el véglegesen egymástól. 6

7 A képességek közötti különbség a 90-es évekig folyamatosan, de lassan növekedett az USA és többi ország között, ám az elmúlt 10 évben ugrásszeru távolodás tapasztalható ebben a tekintetben. Nemcsak a védelmi költségvetések közötti eltérés, hanem a technológiai fejlesztés, a fegyverzeti eszközök vásárlása és a befektetés területén is, az Egyesült Államok mennyiségi és minoségi fölénybe került a szövetségesekhez képest. A stratégiai mobilitás, a fejlett fedélzeti vezérlésen alapuló hajók és tengeralattjárók, a precíziós löv e- dékek, az elektronikus hadviselés és a stratégiai felderítés tekintetében a változások már a technikai együttmuködést sem teszik lehetové az Egyesült Államokkal. A katonai és politikai együttmuködés problémái miatt az Egyesült Államok katonai muveleteit egyre inkább a kétoldalú szerzodések keretei között tervezi és a támogatási hajlandóság koalícióját hozza létre, amely politikailag gyengíti a NATO-t, hiszen szelektív módon keresztbe metszi a szervezet kereteit. A stabil eroszövetség igénye a 2001 szeptemberi fordulat után nyilvánv a- lóvá vált, de az is, hogy az 5. életbeléptetése csupán a támogatás morális és politikai oldalát képes aktivizálni. Ma már nem csak az a kérdés, hogy az 5. életbeléptetése esetén m ilyen valódi eroket, és milyen valódi lépéseket volna képes a NATO megtenni, hanem az is, hogy milyen fenyegetés nyomán, hogyan tudná a szövetség az alapszerzodés 5., 4., 6. pontját életbe léptetni és az ezeken alapuló muveleteket megindítani, lefolytatni. A haderok transzformációja nem megspórolható A prágai csúcsértekezlet óta a transzformáció jelenti a haderok jövobeli képessége inek legfontosabb kategóriáját, amely bár bonyolult, politikailag érzékeny feladatokat is jelent, de alapvetoen mindenképpen az új típusú képességek, doktrínák és gyakorlatok, technikai eszközök, eljárások szükségességét hangsúlyozza. Értékei között az aktív, életszeru kritikus gondolkodás, az innováció, a gyors reagálás fontosságát eros íti, a strukturális funkcionális átalakítás, a hadero transzformáció során, a katonai eroknek muveleti képességeit kívánja a kor követelményeihez igazítani. Ez a transzformáció megpróbálja elterelni a figyelmet a nagy fegyverrendszerek technikai meghatározottságától és a muveletek sikere tekintetében hangsúlyozza az emberi oldal, az intellektus általi vezéreltséget. A trans z- formáció szükségességét, a hagyományos muvelet végrehajtással szemben a gyors, hatékony fellépés hangsúlyozza, az új utakat kereso, új feladatok megoldására alkalmas, kisebb költséggel és kockázattal muködtetheto megold á- sok dominálják és irányítják. 7

8 A hadero transzformáció tétele valójában azt fogalmazza meg, hogy a változások nemcsak a gazdaság, hanem a biztonság világában is sokkal gyorsabbak, mint ahogy az elorelátható volna és a NATO országok stratégiáit is dinamizálják. Ebben a tekintetben a követelmény, hogy elinduljon ez a folyamat minden NATO országban, amely képes lesz lépést tartani a változ á- sokkal és az új veszélyhelyzetekkel, miközben bekapcsolja azokat az intelle k- tuális, kulturális, társadalmi válaszokat, kialakítja azokat az új prioritásokat a fegyverzeti fejlesztésben és mindezek politikai kezelésében, amelyeket az új helyzet megkövetel. A megoldások keresése az expedíciós hadero felé mutat Ez a feladat ma rendkívül szélesköru aktivitást indított meg, szakértoi körök konferenciákon, kiadványokban, szakkutatásokban keresik a megoldás le g- célravezetobb módozatait. A megközelítések technikai oldalon a képessége k- bol, politikai oldalon pedig az értékekbol, szándékokból, stratégiákból indulnak ki. A képességek tekintetében egyértelmu kutatói körökben, hogy a terrorizmus, a szervezett bunözés, a tömegpusztító fegyverek ploriferációja, a kudarcos államok és a regionális konfliktusok veszélyeztetettsége közepette Európa számára elégtelen képesség áll rendelkezésre mindezek kezelésére. Európa ugyan jelentos erot, mintegy 1,7 millió katonát, gyalogsági harcjármuvet, tüzérségi eszközt, harckocsit, 4060 vadászrep ü- logépet tart fegyverben, e haderonek jelentos része ugyanakkor régi típusú, statikus, nem telepítheto, hidegháborús katonai feladatokra készült. A modern követelményeknek megfelelo, expedíciós katonai képességek elenyészoek, csupán néhány országban alakultak ki és ott is a meglévo er o- nek csupán 5-30%-át képezik. Az európai országok számos nemzetközi muveletben vesznek részt, pl. Boszniában, Koszovóban, Sierra Leonéban, Elefántcsont-parton, Kongóban, Afganisztánban, Irakban, katonai képességeik mégis elsosorban békefenntartásra alkalmasak. A kormányok ma a költségcsökkentésben versenyeznek A tények közé tartozik az Európa szerte csökkeno költségvetés. Az európai kiadások 2004-ben a GDP 1,9%-ára csökkentek, mindenütt politikai kén y- szer, hogy a katonai kiadások növelését az illúzió tartományába sorolják és ehelyett a katonai szervezetek a rendelkezésre bocsátott csökkeno források okosabb felhasználásával próbáljanak operálni. Ez a kényszer mindenütt, mind a szövetségi NATO és EU képességeket, mind pedig a nemzeti biztonsági katonai stratégiákat a kisebb, technológiailag fejlettebb, gyorsabban bevetheto és komplexebb katonai és civil sze g- 8

9 menseket integráló katonai képességek felé fordítja. A legutóbbi években megfigyelheto kezdeményezések az Európai Gyorsreagálású Erok (ERRS) a Prágai Képességvállalások (PCC) a NATO Reagáló Erok (NRF), az Európai Harccsoport Koncepció (BG) majdnem minden országban a hadero átalakítások, reformok és transzformációk folyamatát hozta mozgásba. Ugyanakkor ezek eredményei ellenére az erofeszítések távolról sem kielégítoek. Európa biztonsági eszközrendszere nagyon komoly képességdeficitekkel terhelt. A stratégiai szállítóképességek, a harci hatékonyság, a híradás, a kommunik á- ció, a különleges muveletek eszközrendszere hiányos, az európai haderok szervezettsége, kiképzettsége és felszereltsége komoly kívánnivalókat hagy maga után. Integrációs kényszer a katonai erofejlesztésben Valamennyi szakmai körben egyértelmu az álláspont, hogy csak a védelmi integráció európai méretu felgyorsítása és elmélyítése teszi lehetové a katonai erok képességfejlesztését Európában. A védelmi integráció az egyes európai országok erofeszítéseinek koordinációját kívánja azzal a céllal, hogy a jöv o- beli biztonsági kihívásoknak jobban megfelelo európai kollektív védelmi képességek épüljenek fel. Ennek érdekében a nemzeti haderofejlesztések számára integrációs stratégiaelemeket ajánl, többek között a haderoreformok nemzetközi kompatibilitását, a követelmények, feladat és szerepvállalások harmonizálását a szövetségi koncepciókkal, a nemzeti erok két és többoldalú, vagy regionális alapú összeépítését. Olyan multinacionális formációkat és együttmuködési megoldásokat, amelyek a közös feladatok, pl. a légtérvéd e- lem közös végzésébe n, a katonai infrastruktúra közös használatában, a nemzeti érdekek alapján, de a tágabb horizontú képességfejlesztés esélyét hozzák. Eben külön módszer az un. pooling, amely megtakarításokat hozhat a tagországok szintjén, viszont megsokszorozhatja a katonai képességek szövetségi, nemzetközi szintu hatékonyságát, forszírozza a kutatás, a fejlesztés, a beszerzés tekintetében a kooperációt, szorgalmazza a nemzeti szakos odást és a specializációt. Az európai szintu képesség-integráció tekintetében jelentos akadálynak tartják, hogy a tagországok többsége igényt tart valamilyen szintu hagyom á- nyos katonai képességre, amely nemzeti védelmi, illetve szuverenitási, esetleg történelmi okok miatt a hidegháborús örökség továbbéltetését jelenti. Komoly akadálynak tekintik ezt ma az európai képesség-építés elkötelezettjei abban a folyamatban, amelyben a nemzeti haderofejlesztéseknek egyre inkább a nemzetközi követelményekhez kellene igazodniuk. Az integrációs stratégiák között ugyanúgy az ajánlások csokrában találjuk, a ciklikus haderoreformok helyett a folyamatos haderoreformok (rugalmas, 9

10 permanens transzformáció) intézményesítését, a védelmi intézményrendszer új megoldásainak, nemzetközi térben fellelheto eredményeinek folyamatos adaptációját. A katonai képességek eroforrások keretein belüli állandó megújítását, az expedíciós képességek fejlesztését, az elavult katonai struktúrák és eszközrendszerek lebontását és kivonását, a költségeken belül a személyes költségek részarányának csökkentését, a szakosodás szélesítését és mélyítését. Az összeurópai méretekben a NATO-ban és az Európai Unióban szüks é- ges katonai képességek felméréséhez az egy-egy feladatra szakosodott ország-csoportok (Country-cluster) létrehozását javasolják, az európai képességfejlesztési projekteket pedig az Európai Védelmi Ügynökség által javasolják lebonyolítani. Ugyanebben a logikában javasolják a teljes K+F és a gyártási szakosodás lépéseit is. A problémák politikai szinteken megbúvó gócait veszik célba azok az ajánlások, amelyek a NATO és az Európai Unió képességeinek jogkoordinációjára hívnak fel. Ebben a tekintetben a NATO számára hangs ú- lyozzák a prágai képességvállalások felgyorsítását, a NATO reagáló erok (NRF) 2006-ig történo kiépítését, a stratégiai szállítások, a támogató biztosító képességek kiépítését. Változatlanul korszerusítésre szorul a NATO védelmi tervezési rendszere, amely még nem esett át a képességalapú haderofejlesztés igényeinek megfelelo átalakításon. A szövetség muveleti képességeinek javítását az új finanszírozási rendszer bevezetése, a NATO fotitkár és az európai foparancsnok (SACEUR) hatáskörének bovítése, a nemzeti korlátozások minimalizálását szolgáló speciális együttmuködési megállapodások (MOU) egyaránt szolgálhatják. A NATO döntéshozatali bürokrácia karcsúsítása ugyanúgy cél, mint az együttm uködési képességek kiépítése a közel-keleti, közép-ázsiai, afrikai színtereken való közös részvétel, hiszen a NATO mozgásszabadságát csak a teljes spektrumú muveleti képesség további fejlesztése bovítheti. Az Európai Uniónál is fontos fejlesztési feladatok fogalmazódnak meg, mindene kelott a harccsoport koncepció megvalósításában (a már rendelkezésre álló francia, brit és olasz harccsoportokon kívül 2006-ra már 6-10 összhaderonemi köteléknek kell rendelkezésre állnia, két katonai muvelet egyideju megvívásának az igényével). Az Európai Unió védelmi rendszere sem hagyható változatlanul. Itt is szükség van a forgatókönyv alapú tervezésre, az uniós képes ségfejlesztésben az egységes európai védelmi ipar és technológia megteremtésében, a K+F kooperációban. Ugyanakkor növelni kell az Európai Védelmi Ügynökség szerepét. A katonai képességfejlesztés mellett az Európai Uniónak eroteljesebben kell foglalkoznia a civil komponenssel, úgymint az európai csendor- 10

11 ség, az európai rendorség, a civil válságkezelo-csoportok, a speciális civil képességek fejlesztésével, amely fejlesztéseknek egyidejuleg kell végbemenniük a katonai ero átalakításával, és harmonikusan kell illeszkedniük az eur ó- pai békefenntartó muveletekbe. A NATO és az Európai Unió közötti kooperációt és koordinációt felgyorsítandó, szükségesnek látszik új alapokra helyezni a politikai párbeszédet a két szervezet között. A politikai és katonai szervezetek kooperációját pedig megfelelo intézkedésekkel szükséges elosegíteni. Ez többek között azt igén y- li, hogy közös vezénylési nyelvet, azonos szabályokat, eljárásokat és mutatókat kell alkalmazni, és harmonizálni kell a szükséges védelmi tervezést. A békemuveletek tervezésénél maximális információ-megosztásra, a nemzeti hadero-hozzájárulások koordinációjára, a felajánlások egyeztetésére van továbbra is szükség. Mindez Magyarország hozzájárulása szempontjából is fontos kihívásokat és követendo módszereket jelent, mert a magyar haderoreform eredményeit meglehetos pontossággal ismerik a partnerországokban. Ugyanakkor számos szegmens tekintetében viszonylag alacsonyabb szintu, úgyszólván szegényes a magyar védelmi szektor angol nyelvu információs bázisa, kevés hivatalos adat szerezheto pl. a magyar védelmi iparról. A NYUGATI VILÁG REAGÁLÁSAI A LONDONI TERRORTÁMADÁSRA A július eleji G-8-ak találkozásának és döntéseinek, valamint a londoni terrortámadásoknak sajátos elkülönülo és összefonódó hatásai vannak, amelynek a következményeit a nyugati civilizáció országainak közvéleményében, elitjeinek válasz-reakcióiban, ezen túl közös nemzetközi intézményeikben, valamint ezen intézmények reagálás -módjaiban egyaránt figyelem kíséri a közeljövoben. Ezek a mozgások alapvetoen egyfelol kifelé a nyugati civilizáció országainak, a föld többi régiójában kifejtett aktivitására vonatkoznak, illetve befelé az intézmények muködési rendjében elindított változ ásokban ragadhatók meg. Ami a nyugati civ ilizáció országainak a saját határain kívül ( A ), a világ többi térségében megtett válaszlépéseit illeti, ezek alapvetoen az intézményi közvetítést illetoen az ENSZ, a NATO és az Európai Unió intézményeihez kapcsolódhatnak, illetve az Amerikai Egyesült Államok esetében ettol lény e- gesen el is válhatnak. Ezeknek a válaszlépéseknek van egy megelozo típusa. A megelozo reakciótípusba (a. 1.) kell sorolnunk mindenekelott a nemzetközi 11

12 konfliktuskezelés elsosegélynyújtó, human itárius beavatkozó, illetve humanitárius fegyveres fellépo akcióit. A másik, még mindig megelozo lépéssor a széles, mintegy 60 országra kiterjedo zónára irányul, s az államkudarcok megelozését (a. 2.), orvoslását, és a nyugati civilizáció országai számára innen induló káros folyamatok megakadályozását, elotételezését jelento lépéseket foglalja magába. A megelozo lépéseknél sokkal látványosabbak az utólagos beavatkozó, megtorló (b. 1.), illetve rendcsináló, rendfenntartó, tehát béketeremtéstol a békefenntartásig tartó válaszlépései a nyugati világnak. E válasz-irány legfontosabb kérdései e pillanatban az afganisztáni és az iraki helyzet rendezése, valamint a közel keleti, izraeli-arab konfliktus rendezéséhez kötodnek, de tudjuk, hogy a világ más térségében Ciprustól-Indonéziáig számos olyan beavatkozás van, amelynek ambíciói mindenképpen a béke tartósítását, a lappangó tuzfészkek lokalizálását célozzák. A nyugati civilizáció fellépése határain túl ( B ), tartalmazza még a vele szembeni opponáló tendenciák blokkolásának a stratégiáját és a beavatkozás módozatait. Ez alapvetoen az un. latorállamok, vagy ezzel gyanúsítható államok törekvéseinek a passziválását jelenti, s itt elsosorban Korea, Pakis z- tán, Irán, de számos más közel-keleti ország is számításba jöhet. A nyugat saját határain túli negyedik aktivizálódási iránya (B-2) pedig a globalizációs folyamatok felé terelés, az azokba történo bekapcsolódás és az ezek keretében létrehozható kontroll kiterjesztése a leheto legtöbb országra, népre, területre, intézményre. Az ez irányú erofeszítések Kínával, Indiával és más országokkal való kölcsönös en elonyös együttmuködés keretében erosödnek fel. A nyugati civilizáció országainak a nemzetközi feszültséget lokalizáló fenti négy aktivitás iránya tekintetében elmondhatjuk, hogy míg a G-8-ak legfrissebb segélyfelajánlásai, amelyek keretében a korábbi évi 25-rol duplájára, évi 50 milliárd dollárra emelték a kudarcos államok támogatás át és annak esélyét, hogy megelozzék, hogy a terrorizmus megkapaszkodjon a fejlodo világban, addig a londoni bombamerényletek alapvetoen ezeknek a lépéseknek a katonai hírszerzoi lépésekkel összekapcsolódó hatékonyságára gyakoroltak sürgeto hatást. A legalapvetobb kérdés ebben a tekintetben úgy hangzik: vajon mi az oka annak hogy a harmadik világ fundamentalizmusba süllyedo néhány ország á- ban szabadon tevékenykedhetnek olyan nem állami szervezetodések, am e- lyek nem szunnek meg terroristákat toborozni, kiképezni és bevetni a civilizált országok ellen. A nyugati országok anyagi támogatását ez nemhogy csökkentené, hanem fokozza, s ráadásul ebben az ért elemben a terroristák bázisai, csoportjai és teológusai elkerülh etik saját lakosságuk rosszallását, amelyet esetleg az válthatna ki, hogy az európai és más a nyugati országok 12

13 területein végrehajtott terrorcselekményeik rontják a nyugati világtól kapható segélyek esélyét? Ennek az interpretációnak éppen a fordítottját jelenti az, hogy vajon nem éppen a nyugati civilizáció oktatási, anyagi, segélyezo és humanitárius beavatkozó lépései következtében a nyugati világból a fejlodo, illetve a leszakadó országokban bekerülo tudás, eszköz és pénztoke képezi-e a különbözo elterelo csatornákon keresztül, többek között a terrorizmus folyton újjászervezodo eroinek a forrását is. Mindezen kérdések természetesen a nyugati civilizáció multikulturális f elfogása és sajátosan ellentmondásos egyenloség eszménye tekintetében e pillanatban még inkább azokat az értékeket favorizálják, amely értékek hitében a szakértok úgy fogalmaznak, hogy amennyiben megszunik a fejlodo, lem a- radó, leszakadó országok túl nagy különbsége a civilizációtól, akkor autom a- tikusan meg fog szunni az a terrorista tevékenység is, amely pillanatnyilag sakkban tartja a világot. A következo kérdés minden európai ország bármilyen színezetu politikai rendszere számára csak az, hogy milyen mértékben sokkolja a lakosságot a terrorizmus és annak következményei, illetve milyen opponenciája keletkezik a nemzeti közvéleményben, akár a liberális, akár pedig a klasszikus erosza k- elvu megközelítéseknek, illetve kezelési kísérleteknek? A G-8-ak ülésén tapasztalható tüntetési kedv, azon kívül a londoni terrortámadások nyomán felélénkülo és radikalizálódó közhangulat az egyes országokban egyértelmuen azt mutatja, hogy a korábbi multikulturális értéke k- re épített beavatkozási stratégiák egyensúlya, azok sikerességével és hatékonyságával, a mai tömegvélekedések szerint már a múlté. Sokkal érdekesebb, izgalmasabb és megfoghatóbb, empirikusan leképe z- hetobb a nyugati civilizáció országainak belso intézményi integrációja, önvédelmi intézményeinek hatékonyságfokozása, amelyek irányába felteh e- toen a londoni terrortámadás mindenképpen további forszírozó hatásokat termelt. Ez minden valószínuség szerint újrafogalmazza majd azokat a kérd é- seket, amelyek szerint az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott terrorizmus ellenes lépésektol lényegesen különbözo lépéseket kell-e tenni az európai országokban, amelyek liberalizmusát az amerikai titkosszolgálatok és nyilvános politikai megnyilatkozások, valamint a közvélemény is egyaránt opponálja. Mint mondják, az amerikai titkosszolgálatoknak a fene nagy európai liberalizálás hatására Európában flangáló terroristák között kell keresni a saját fenyegetettségük célszemélyeit, mert azok a túlzó liberalizmus miatt itt ütnek tanyát. További kérdés, hogy az Európai Unió illetve a NATO antiterrorista eroinek képességblokkja milyen mértékben hozhatja be azt a lemaradást, 13

14 amelyet pillanatnyilag foleg az Egyesült Államok párhuzamos intézm é- nyeivel összehasonlításban mutat? Meddig turik el az európai társadalmak, illetve meddig vállalják fel a kormányok ezeknek a biztonsági szekt o- roknak az elszegényítését, eszköz és forrásmentesítését illetve a képesség hiányának kiáltó lemaradását az amerikai képességek mögött? A harmadik probléma, hogy Európa országai nyilvánvalóan nem egyformán vonzóak a terroristák számára. Ebben a tekintetben a gazdaságilag fejlettebb, politikailag befolyásosabb, a nemzetközi térben, a hatalmi sorrendben jobb pozíciókat mutató társadalmak keresettebb célterületei a terrorizmusnak, mint az eldugottabb, kishatású, kisbefolyású, belso problémáikba belefulladó, alacsony külso aktivitást mutató országok. Ebben a tekintetben maga a terrorista támadás veszélye is tovább növeli a különbségtételi hajlamot az európai országok között. Tehát míg az Isztambulon keresztül Európ ába surranó terrorizmus második állomása Madrid volt, a harmadik már London, a negyedikként a prognózisok nagy valószínuséggel emlegetik Róma, Berlin, Párizs, illetve Varsó esélyeit. Nagy kérdés az, hogy ez a jövoben a különbözo országok fenyegetettségének arányában milyen módon befolyásolja az integrációs erofeszítéseket? A negyedik nagy kérdés, hogy a legtöbb európai országban beinduló ha d- eroreformok iránya vajon mennyire kép esek megmaradni a nemzeti érdekbol sok szempontból fenntartott, de a nemzetközi képesség építés e szempontjából partikuláris, vagy éppenséggel kontraproduktív fejleszt ési irányoknál? Mennyire lesznek képesek a leépített hidegháborús arzenál forrásait konvertálni ezek az országok az antiterrorista világkoalíció számára szüks éges eur ó- pai katonai képességekké, amelyeket akár az Európai Unió, akár a NATO keretében hatékonyan tudnak felhasználni a világ bármely térségében feny e- geto veszélyforrásokkal szemben. Az ötödik nagy kérdés, hogy az egyes országokon belül a terrorizmus hatására megélénkülo lakossági veszélyeztetettség-érzet vajon mire lesz elég abban a tekintetben, hogy a kormányok hajlandóságán mozdítsanak a források biztosítása és a jövobeli intézményesítés támogatottsága tekintetében? Mennyire lesz eroteljes azoknak a polgári, polgárjogi mozgalmaknak a hatása, amelyek a terrorizmus nevében tett, ámde a polgári jog szempontjából az állampolgárt a jogaitól megfosztó lépéseket opponálják, amennyiben az adott társadalmak keresztbe-kasba erosítik adott esetben nem mindig indokoltan a társadalom feletti állami kontroll-intézményeit? 14

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG

TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG Zán Krisztina Horpácsi Ferenc TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG A világ valamennyi állama, államszövetsége igyekszik megfogalmazni az o- kat a kockázati tényezoket, veszélyeket, melyek biztonságát fenyegetik.

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL. Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

A LÉGI UTÁNTÖLTÉS ÉS A TERRORIZMUS ELLENI HARC KAPCSOLATA, KÖVETELMÉNYEI AZ EGYÜTTMUKÖDÉS MÓDSZEREINEK MEGVÁLTOZTATÁSA, SZÜKSÉGESSÉGE

A LÉGI UTÁNTÖLTÉS ÉS A TERRORIZMUS ELLENI HARC KAPCSOLATA, KÖVETELMÉNYEI AZ EGYÜTTMUKÖDÉS MÓDSZEREINEK MEGVÁLTOZTATÁSA, SZÜKSÉGESSÉGE Lorinczy Szabolcs mk. ornagy A LÉGI UTÁNTÖLTÉS ÉS A TERRORIZMUS ELLENI HARC KAPCSOLATA, KÖVETELMÉNYEI AZ EGYÜTTMUKÖDÉS MÓDSZEREINEK MEGVÁLTOZTATÁSA, SZÜKSÉGESSÉGE Az 1995 júliusában elkövetett szrebrenyicai

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

Románia nemzeti védelmi stratégiája

Románia nemzeti védelmi stratégiája 38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2010 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG http://ec.europa.eu/public_opinion 2011. FEBRUÁR 24. Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EUROBAROMÉTER

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei

Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei Hadászat- és Hadelmélet Tanszék 1. A hadikultúrák megjelenése a modern hadügyben 2. A hadikultúrák elméleti kérdései 3. A gerilla hadviselés elméletének

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA VARGA LÁSZLÓ A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége című doktori (PhD) értekezés szerzői

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN

A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Báthy Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bathy.sandor@zmne.hu A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Absztrakt A cikk témaválasztását

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Budapest, 2015. február 23. HORVÁTH JÁNOS

Budapest, 2015. február 23. HORVÁTH JÁNOS Budapest, 2015. február 23. HORVÁTH JÁNOS 1. ELŐZMÉNYEK 2. IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, KÉNYSZEREK 3. A TÉMA AKTUALITÁSA - SZÁMOKKAL 4. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM KIHÍVÁSAI 5. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS AZ ÉPÍTÉSÜGY

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

The Military Balance 2011

The Military Balance 2011 KITEKINTÕ 81 Csiki Tamás The Military Balance 2011 A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzet és Biztonság továbbra is kiemelt figyelmet szentel azoknak a meghatározó nemzetközi kiadványoknak, amelyek a katonai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Professzionális üzleti kapcsolatépítés

Professzionális üzleti kapcsolatépítés Professzionális üzleti kapcsolatépítés Üzleti kapcsolatépítés, mint ÉLETFORMA Mi Szomszéd Sógor Nagy cég Az üzleti kapcsolatépítés felértékelődésének okai Az üzleti kapcsolatépítés fogalma Üzleti kapcsolatépítés

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben