A LONDONI TERRORTÁMADÁS HATÁSA A BIZTONSÁGI VILÁGKÖRNYEZETRE NYUGODT UBORKASZEZON HELYETT A MOZGALMAS OSZ ELOKÉSZÍT ÉSE. Prof. Dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A LONDONI TERRORTÁMADÁS HATÁSA A BIZTONSÁGI VILÁGKÖRNYEZETRE NYUGODT UBORKASZEZON HELYETT A MOZGALMAS OSZ ELOKÉSZÍT ÉSE. Prof. Dr."

Átírás

1 Prof. Dr. Szabó János A LONDONI TERRORTÁMADÁS HATÁSA A BIZTONSÁGI VILÁGKÖRNYEZETRE NYUGODT UBORKASZEZON HELYETT A MOZGALMAS OSZ ELOKÉSZÍT ÉSE A biztonságpolitika világszínpadán végbement történések meglehetos ellentmondásosságot mutatnak Európa számára. Egyfelol az év elején világméretu részvétet kelto délkelet-ázsiai cunami következményeinek a felszámolása végéhez érkezni látszott. A különbözo országok részvétele tekintetében már megszülettek az elso kritikák, az afrikai országok segélyezésre kiéhezett népeit képviselo Ázsiára féltékeny politikusok megfogalmazták az érdek-vezérelte segélyezés kategóriáját, jelezve, hogy a világ segélyezésben is éle njáró állami és nem állami tényezoinek segélyezés-politikájában összefonódni látszik a további globalizációs elonyök és a karitativitás értékrendszere, amit Afrikával ka p- csolatban nem mondhatnak el, így a minden nap egy-egy cunamit elszenv e- do Afrika segélyhez jutási es élyei egyre romlanak. Az iraki háború konkrét hadmuveleteinek befejeztével, az ország terrorista hálózatával folytatott harc látszott az utólagos befejezo szakaszába érkezni, Afganisztánban még a hajtóvadászat utolsó lépései látszottak. A közel keleten Izrael kivonulási pro gramjának lebonyolítását várja világ, Londonban összeülnek a G-8-ak a gazdaságilag legerosebb országok, hogy a föld glob á- lis gazdasági, környezetvédelmi és biztonságpolitikai kérdéseiben állást fo g- laljanak. Úgy tunik, hogy a lassú rendezodés tendenciái uralkodnak, viszonylag nyugodt nyár elé nézünk, amikor is július 7-én London központjában a tav a- lyi madridi, illetve az azt megelozo isztambuli terrortámadás után Európában harmadszor is Európa méretu félelmet kelto hatásossággal megjelenik a terrorizmus. Több mint 700-an sérültek- és több mint 50-en haltak meg a londoni robbantás sorozatban, amikor is eddigi adatok szerint részint a metróban, részint az emeletes buszokon detonációk történtek. Jelentos összehangoltság,

2 szándékos pánikkeltés, a közlekedés megbénítása, a merényletet az al-kaida vállalta magára. Az események ellentmondásossága nemcsak a nemzetközi biztonsági garanciák lassú építési folyamatával szemben nyilvánvaló, hanem, az európai értékekkel szembenálló irracionalitása is szembetuno. Amikor a G-8-ak gleneaglesi csúcstalálkozóján a résztvevok éppen bejelentik, ho gy a korábbi 25 milliárd dollárról, 2010-ig évi 50 milliárd dollárra emelik az afrikai országoknak szánt segélyeket; Amikor ugyanott 3 milliárd dollárt kap a palesztin hatóság, hogy a Gázai övezetben munkahelyek teremtésére és infrastruktúra fejlesztésére fordítsák; Amikor nyilvánvaló, hogy a globalizáció haszonélv e- zoi biztonságpolitikai megfontolásokból és nem pedig puszta filantrópizmusból, vagy szimpla karitativitásból fordítják figyelmüket a szegényvilág felé; Amikor teljesen egyértelmu, hogy a szegénység és a gyenge állami intézm é- nyek, az un. államkudarcok kezelése, valójában a kooperatív fenyegetéscsökkentés felé vezeto út, és egyértelmu demostrativitással ennek a módoz a- tait keresik a leggazdagabb, tehát az ügyért leginkább tenni képes országok, akkor a segíto kézbe újra és újra belemar a terrorizmus. Ilyenkor teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem hagyhatja követke z- mények nélkül a legfontosabb kérdéseket. Természetesnek kell tekinteni, hogy ezek után újra nemzetközti viták témája lesz Európa helye a világtérben, a világ eroviszonyrendszerében. Teljesen nyilvánv alóan kérdéssé válik, hogy a világ erocentrumai mit tehetnek és mit kell tenniük a globalizáció vesztesei és gyoztesei között húzódó frontvonalakon. Ebben a tekintetben az is nyilvánvaló, hogy a legélesebb viták (mindenekelott az Európai Unió és a NATO szerepvállalásának sokoldalú kondícióiról) a világ gondjainak a vállalása közben az újra és újra megtámadott Európa stratégia-kritikai és stratégiaalkotó muhelyeiben lesznek. EURÓPA ÉS AZ ÚJ VILÁGREND Az új Európa megformálása (Shaping The New Europe) címen az Európai Unió bizottságának stratégiai célkituzéseit tartalmazó dokumentum 2000 februárjában a geopolitikai átrendezodés, a globalizáció negatív hatásai, valamint a nemzetközi rendszer gyengeségeinek szem elott tartásával fogalmazta meg azokat a stratégiai válaszokat, amelyekkel Európa elhelyezését remélte az új világrend eroviszonyaiban. A Prodi bizottság akkori prognózisa igen jelentos változásokat sejtetett és igen jelentos feladatokat prognosztizált Európa számára. Kiinduló pontja, hogy a tapasztalható geopolitikai átrendezodések, a globalizáció negatív ha- 2

3 tásai, illetve a nemzetközi rendszer újraszervezésének kihívásai túlságosan nagy és túlságosan összetett feladatokat jelentenek ahhoz, hogy bármelyik ország egymaga megbirkózhasson vele, ezért minden korábbinál kom olyabb kollektív európai válaszadásra van szükség. A politika, a gazdaság, vagy a biztonság Európája? A szimpla európai válaszadáson túl a világfolyamatok meghatározó megválaszolásának igénye merült fel, amit a dokumentum úgy fogalmaz: a világ azt várja Európától, hogy elso számú vezet oje legyen, azaz Európa legyen, am e- lyet akarunk, olyan Európa, amely valódi vezetoként tud megnyilvánulni a világ színpadán. Új politikai Európa fogalmazódik meg itt, amely a gazdasági integráció kiteljesítésénél is sokkal fontosabbnak tartja a kontinens stabilizálását, az alapveto értékek megosztását, azon kívül a stabilitás és a jólét exportját. A bovítési stratégia továbbfolytatását tuzte ki célul, illetve a szabadság és stabilitás, a jólét és a béke áldásos gyümölcseinek kiterjesztésére hív fel. Tehát nemcsak a kereskedelmi övezet kibovítése, hanem példátlan regionális entitás kiépítése a cél, amelynek a területén élok, ugyanazon értékek és célkituzések mellett sorakoznak fel, amelynek folytán Európa a gazdasági erovel megegyezo politikai súllyal bíró globális szereplové válik. Európa politikai értelemben vett szereplové tétele tehát stratégiai célkituzés, amelynek valóban a közös külpolitika, a közös védelem- és biztonságpolitika a feltétele. A technikai feltételek biztosításán túlmenoen ebben a tekintetben az integrációnak érdeminek kell lennie. Az azóta eltelt öt évben nyilvánvalóvá vált, hogy a bizakodó hangvételhez és a stratégiai optimizmushoz képest a gyakorlatban a biztonságpolitikai identitás minden korábbinál vitatottabbá vált, a nemzetközi szerepvállaláshoz nélkülözhetetlen európai biztonsági felkészültség szinte alig haladt valamit elore. A kérdések keményebben fogalmazódnak meg ma, mint korábban: képese Európa politikai értelemben kollektív választ adni a globális méretu kihívásokra, képes lesz-e az Európai Unió a gazdasági integráción túlmenoen az új politikai értelemben vett Európát egységes, valóban regionális entitássá formálni, amely a gyakorlatban a világtérben is komoly stabilizáló ero lesz. Úrrá tud-e lenni Európa egymaga a közvetlen szomszédságában, a közelmúltban lezajlott geopolitikai átrendezodéseken? Lehet-e stabilizáló ero, politikai súllyal bíró globális szereplo egy olyan világban, amelynek a biztonságát az Egyesült Államok dominanciája alatt álló katonai szervezet, a NATO hivatott garantálni? Lehetosége lesz-e valaha is az Európai Uniónak politikai és kato- 3

4 nai szempontból kikerülni az Egyesült Államok gyámsága alól, és képes lesze ellensúllyá válni az USA hegemóniájával szemben? A NATO ÉS AZ ÖNMEGÚJÍTÁS KIHÍVÁSA Az Európai Unió lassú biztonsági identitás-szervezodéséhez képest a NATO sokkal gyakorlatiasabban szervezettebben és dinamikusabban keresi a rugalmas reagálás utódját a 21. században. Olyan stratégiát, amelyben a politikai szükségesség és a realitás találkozik, amely megerosíti a szövetség egységét, feloldja a vélt vagy valós érdekkülönbségeket és szukíti az Atlanti-óceán két partján fennálló különbségeket, amely a képességeket illeti az aszimmetrikus kihívások kezelésére és a rugalmas reagálásra. A kérdés az, hogy a NATO jelenlegi politikai döntéshozó mechanizmusa megfelel-e a rugalmas válaszadás követelményeinek? Vajon képes-e a NATO hatékonyan fellépni, ha döntéseit a teljes konszenzushoz, az egyhangú támogatottsághoz köti? Megfogalmazódott, hogy a muveletek terén hasznosabb volna, ha csupán elvi szinten lenne kötelezo az összes tagország támogatása, a muveletek megindításával kapcsolatos részletekrol pedig már csak az abban résztvevo tagországoknak kellene szavazni. Ez növelhetné a döntéshozatal gyorsaságát, amely a 26 tagországra növekedett NATO-ban végletesen lelassult. Ugyanakkor komoly veszély megerosíteni az elso- és másodosztályú NA- TO tagország szindrómát a nemzetek között, hiszen azok formálnák a szövetséget saját képükre, akik eroforrásaikkal dönto módon ott tudnak lenni a muveletekben. A döntéshozatali alapelvekhez azonban a NATO a mai napig nem nyúlt hozzá. A politikai, katonai döntésido lerövidítésére azonban már tett lépéseket. A NATO Reagáló Erok (NRF) általános muveleti terveinek elozetes elfogadásával a döntéshozatali ido csökkentheto és növelheto a NA- TO stratégiai parancsnokságok mozgástere. A nemzetek többsége ugyanakkor óvakodik kiadni a kezébol a csapatainak katonai irányítása feletti jogosítványokat. A muveleti szabadság és a gyors reagálás egyfelol mozgástér növelo lehet a stratégia parancsnokságok számára, másfelol viszont gyengítéssel és túlhatalommal fenyegeti a legfobb katonai döntéshozó szerv, a Katonai Bizottság jogosítványait. Az egyensúly megteremtése itt is várat magára. A NATO filozófiája szerint a tevékenység középpontjában álló harcoló katona, a katonai és a politikai vezetés számára egyértelmuvé teszi a legjobb szervezeti és vezetési formák keresését ahhoz, hogy megfelelo idoben és felkészültséggel a világ bármelyik pontján eredményesen bevethetok legy e- 4

5 nek a katonai képességek. A feladat jelentos elmozdulási igényt fogalmaz meg a nemzeti és a NATO tervezési és alkalmazási mechanizmusoktól, ugyanakkor széles politikai támogatottságot igényel a nemzeti döntéshozásban. A nemzeteknél áttörésnek nyoma sincs, a szélesebb politikai közvélemény nem ismeri, hogy mit jelent és hogy mennyibe kerül a hadero 40%- ának a mobilitását fenntartani. A nemzeti döntéshozók vonakodva ajánlják meg a szükséges eroforrás o- kat a haderok átalakítására, ami hátráltatja a szövetség egészének átalakulását és új típusú feladatvállalását. A tervezés minoségi átalakítása ugyancsak er o- teljes törekvés, az összes alrendszer a hírszerzés-, a hadero-, eroforr ás-, muveleti-tervezés követelményei azonban nagyon komoly egyenetlenségeket mutatnak a különbözo országokban. Ennek oka teljesen nyilvánvalóan az, hogy a veszélyeket, a fenyegetettségeket másképpen értelmezik a NATO különbözo országaiban, kormányzataiban és szakértoi köreiben. Az európai stabilitás intézményi újradefiniálása, a források és a finanszírozás Mivel a NATO a korábbi jól kiszámítható fenyegetettséggel szemben egy átalakuló világ átalakuló eroviszonyaihoz és problémáihoz kapcsolódó kihívásokkal áll szemben önmaga újradefiniálása szempontjából a globális stabilitás pilléreként meglehetosen sokirányú a kih ívások és belole adódó feladatok értelmezése. Az új veszélyhelyzetek kezelése, a védelem és a biztonság újraértékelése, a katonai reagálás új követelményei rendkívül eltéro értelmezéseire utal. A válságok kezelésének nem katonai eszközei, eljárásai, eszköztárainak a felépítési hiányai, azt mutatják, hogy nehéz rávenni a politikusokat, hogy ezekhez a feladatokhoz, reagálásokhoz forrásokat is rendeljenek hozzá, illetve, hogy megfinanszírozzák azt a folyamatot, amelyben átalakult a statikus védelmi filozófián alapuló hadero, a korszak által megkövetelt rugalmas biztonságfilozófián alapuló haderové. A katonai szakérto körök persze teszik a dolgukat, és szakadatlanul megfogalmazzák, hogy a világ változása milyen módon változtatta meg a stratégiai környezetet. Az információs társadalomhoz közelíto európai civilizáció egyre inkább elveti a centralizált szervezeteket, átszakítja a vertiká lis integr á- ció kereteit, vállalja a decentralizációt és hangsúlyt helyez a szinkronizációra. Nem az információ gyujtésére koncentrál, hanem annak vertikális és horizo n- tális megosztására. A hálózati haszon kinyerésére, az Interneten keresztül a társadalom alsó, felso szintjei közvetlenül kommunikálhatnak, a nemzetközi kapcsolatok követik a változásokat, a háborút és a háború nélküli állapotokat a nagyhatalmak ellenorzik, a háborúk és a konfliktusok egyszerre jelennek meg a szövetségek és a társadalm i rendszerek, országok és egyének szintjén. 5

6 A terrorista csoportok már az információs társadalom és a globalizáció posztmodern eszközeit és lehetoségeit használják ki háborúikban, a technológiai fejlodés korábbi szabályokat és törvényeket áthágó alkalmazás ával. A globalizáció biztonságfogalmát átértékeli, átértelmezi, kiterjeszti más területekre (a pénzmozgások figyelése, az információs hálózatok védelme), az információs kor a reagálási ido csökkentése, a kiszámíthatatlanság tény e- zoje, amelyek mind növelték fontosságukat. Ugyanez a katonai tervezés szempontjából az állandó védelmi tervektol való eltávolodást hozta. Elotérbe került az eshetoségi tervezés és az általánosan alkalmazható tervek készítése. Az információs kor háborúit a bonyolult helyzetek, a rövid idotartam, a csökkentett rombolás, a muveletek nagyfokú integrációja jellemzi. Mindez olyan képességeket és rendszereket igényel, amelyek sokkal inkább használhatóak a megelozésre, mint a büntetésre, a megtorlásra. Riasztási rendszer e- ket igényelnek, amelyek nagy biztonsággal informálnak a veszélyekrol, speciális muveleti képességet igényelnek, a hadero nagypontosságú feladatmegoldásához precíziós eszközöket, a felderítés biztosította pontos információt, az erok, szervezetek interoperabilitás ának szükségességét, a nemzetközi szervezetek, kormányzati és kormányzaton kívüli segélyszervezetek, polgári, biztonsági, rendori és katonai erok, korábban nem ismert szélességu együttmuködését. A szakértok hangsúlyozzák továbbá, hogy a globalizác ió és az informác i- ós társadalom nem áll meg a védelmi szervezeteknél. A katonai vezetés le g- fobb feladata az információs fölény megszerzése, a gyujtés, a gyors elemzés és a megosztás tekintetében. A NATO parancsnokságai egyesített informác i- ós központokat ho znak létre, ahol gyujtik, elemzik, értékelik az adatokat. A logisztikai támogatás területén már is problémás a muveletek tempójának növekedése, a háború szintjeinek egymásra csúszása. Mindez olyan katonai vezetoket, olyan stratégiát és olyan managementet kíván, amely sokkal inkább támaszkodik a megszerezett képességekre, mint a begyakorolt eljárásmódokra. A politikáról lepattan a katonai kalkuláció A politikáról azonban ezek az igények meglehetosen jól kiszámíthatóan lepattannak. A szavak szintjén mindenki egyetért, a tettek mezején, am ikor pénzt kell rendelni a veszélyhelyzet elhárító képességek kiépítéséhez, akkor hiányosságokat látunk. Az Egyesült Államokon kívül a NATO országok többségénél a védelmi kiadások nem érik el a költségvetés 2%-át, ami minimálisan szükséges ahhoz, hogy az országok védelmi szektorai ne szakadjanak el véglegesen egymástól. 6

7 A képességek közötti különbség a 90-es évekig folyamatosan, de lassan növekedett az USA és többi ország között, ám az elmúlt 10 évben ugrásszeru távolodás tapasztalható ebben a tekintetben. Nemcsak a védelmi költségvetések közötti eltérés, hanem a technológiai fejlesztés, a fegyverzeti eszközök vásárlása és a befektetés területén is, az Egyesült Államok mennyiségi és minoségi fölénybe került a szövetségesekhez képest. A stratégiai mobilitás, a fejlett fedélzeti vezérlésen alapuló hajók és tengeralattjárók, a precíziós löv e- dékek, az elektronikus hadviselés és a stratégiai felderítés tekintetében a változások már a technikai együttmuködést sem teszik lehetové az Egyesült Államokkal. A katonai és politikai együttmuködés problémái miatt az Egyesült Államok katonai muveleteit egyre inkább a kétoldalú szerzodések keretei között tervezi és a támogatási hajlandóság koalícióját hozza létre, amely politikailag gyengíti a NATO-t, hiszen szelektív módon keresztbe metszi a szervezet kereteit. A stabil eroszövetség igénye a 2001 szeptemberi fordulat után nyilvánv a- lóvá vált, de az is, hogy az 5. életbeléptetése csupán a támogatás morális és politikai oldalát képes aktivizálni. Ma már nem csak az a kérdés, hogy az 5. életbeléptetése esetén m ilyen valódi eroket, és milyen valódi lépéseket volna képes a NATO megtenni, hanem az is, hogy milyen fenyegetés nyomán, hogyan tudná a szövetség az alapszerzodés 5., 4., 6. pontját életbe léptetni és az ezeken alapuló muveleteket megindítani, lefolytatni. A haderok transzformációja nem megspórolható A prágai csúcsértekezlet óta a transzformáció jelenti a haderok jövobeli képessége inek legfontosabb kategóriáját, amely bár bonyolult, politikailag érzékeny feladatokat is jelent, de alapvetoen mindenképpen az új típusú képességek, doktrínák és gyakorlatok, technikai eszközök, eljárások szükségességét hangsúlyozza. Értékei között az aktív, életszeru kritikus gondolkodás, az innováció, a gyors reagálás fontosságát eros íti, a strukturális funkcionális átalakítás, a hadero transzformáció során, a katonai eroknek muveleti képességeit kívánja a kor követelményeihez igazítani. Ez a transzformáció megpróbálja elterelni a figyelmet a nagy fegyverrendszerek technikai meghatározottságától és a muveletek sikere tekintetében hangsúlyozza az emberi oldal, az intellektus általi vezéreltséget. A trans z- formáció szükségességét, a hagyományos muvelet végrehajtással szemben a gyors, hatékony fellépés hangsúlyozza, az új utakat kereso, új feladatok megoldására alkalmas, kisebb költséggel és kockázattal muködtetheto megold á- sok dominálják és irányítják. 7

8 A hadero transzformáció tétele valójában azt fogalmazza meg, hogy a változások nemcsak a gazdaság, hanem a biztonság világában is sokkal gyorsabbak, mint ahogy az elorelátható volna és a NATO országok stratégiáit is dinamizálják. Ebben a tekintetben a követelmény, hogy elinduljon ez a folyamat minden NATO országban, amely képes lesz lépést tartani a változ á- sokkal és az új veszélyhelyzetekkel, miközben bekapcsolja azokat az intelle k- tuális, kulturális, társadalmi válaszokat, kialakítja azokat az új prioritásokat a fegyverzeti fejlesztésben és mindezek politikai kezelésében, amelyeket az új helyzet megkövetel. A megoldások keresése az expedíciós hadero felé mutat Ez a feladat ma rendkívül szélesköru aktivitást indított meg, szakértoi körök konferenciákon, kiadványokban, szakkutatásokban keresik a megoldás le g- célravezetobb módozatait. A megközelítések technikai oldalon a képessége k- bol, politikai oldalon pedig az értékekbol, szándékokból, stratégiákból indulnak ki. A képességek tekintetében egyértelmu kutatói körökben, hogy a terrorizmus, a szervezett bunözés, a tömegpusztító fegyverek ploriferációja, a kudarcos államok és a regionális konfliktusok veszélyeztetettsége közepette Európa számára elégtelen képesség áll rendelkezésre mindezek kezelésére. Európa ugyan jelentos erot, mintegy 1,7 millió katonát, gyalogsági harcjármuvet, tüzérségi eszközt, harckocsit, 4060 vadászrep ü- logépet tart fegyverben, e haderonek jelentos része ugyanakkor régi típusú, statikus, nem telepítheto, hidegháborús katonai feladatokra készült. A modern követelményeknek megfelelo, expedíciós katonai képességek elenyészoek, csupán néhány országban alakultak ki és ott is a meglévo er o- nek csupán 5-30%-át képezik. Az európai országok számos nemzetközi muveletben vesznek részt, pl. Boszniában, Koszovóban, Sierra Leonéban, Elefántcsont-parton, Kongóban, Afganisztánban, Irakban, katonai képességeik mégis elsosorban békefenntartásra alkalmasak. A kormányok ma a költségcsökkentésben versenyeznek A tények közé tartozik az Európa szerte csökkeno költségvetés. Az európai kiadások 2004-ben a GDP 1,9%-ára csökkentek, mindenütt politikai kén y- szer, hogy a katonai kiadások növelését az illúzió tartományába sorolják és ehelyett a katonai szervezetek a rendelkezésre bocsátott csökkeno források okosabb felhasználásával próbáljanak operálni. Ez a kényszer mindenütt, mind a szövetségi NATO és EU képességeket, mind pedig a nemzeti biztonsági katonai stratégiákat a kisebb, technológiailag fejlettebb, gyorsabban bevetheto és komplexebb katonai és civil sze g- 8

9 menseket integráló katonai képességek felé fordítja. A legutóbbi években megfigyelheto kezdeményezések az Európai Gyorsreagálású Erok (ERRS) a Prágai Képességvállalások (PCC) a NATO Reagáló Erok (NRF), az Európai Harccsoport Koncepció (BG) majdnem minden országban a hadero átalakítások, reformok és transzformációk folyamatát hozta mozgásba. Ugyanakkor ezek eredményei ellenére az erofeszítések távolról sem kielégítoek. Európa biztonsági eszközrendszere nagyon komoly képességdeficitekkel terhelt. A stratégiai szállítóképességek, a harci hatékonyság, a híradás, a kommunik á- ció, a különleges muveletek eszközrendszere hiányos, az európai haderok szervezettsége, kiképzettsége és felszereltsége komoly kívánnivalókat hagy maga után. Integrációs kényszer a katonai erofejlesztésben Valamennyi szakmai körben egyértelmu az álláspont, hogy csak a védelmi integráció európai méretu felgyorsítása és elmélyítése teszi lehetové a katonai erok képességfejlesztését Európában. A védelmi integráció az egyes európai országok erofeszítéseinek koordinációját kívánja azzal a céllal, hogy a jöv o- beli biztonsági kihívásoknak jobban megfelelo európai kollektív védelmi képességek épüljenek fel. Ennek érdekében a nemzeti haderofejlesztések számára integrációs stratégiaelemeket ajánl, többek között a haderoreformok nemzetközi kompatibilitását, a követelmények, feladat és szerepvállalások harmonizálását a szövetségi koncepciókkal, a nemzeti erok két és többoldalú, vagy regionális alapú összeépítését. Olyan multinacionális formációkat és együttmuködési megoldásokat, amelyek a közös feladatok, pl. a légtérvéd e- lem közös végzésébe n, a katonai infrastruktúra közös használatában, a nemzeti érdekek alapján, de a tágabb horizontú képességfejlesztés esélyét hozzák. Eben külön módszer az un. pooling, amely megtakarításokat hozhat a tagországok szintjén, viszont megsokszorozhatja a katonai képességek szövetségi, nemzetközi szintu hatékonyságát, forszírozza a kutatás, a fejlesztés, a beszerzés tekintetében a kooperációt, szorgalmazza a nemzeti szakos odást és a specializációt. Az európai szintu képesség-integráció tekintetében jelentos akadálynak tartják, hogy a tagországok többsége igényt tart valamilyen szintu hagyom á- nyos katonai képességre, amely nemzeti védelmi, illetve szuverenitási, esetleg történelmi okok miatt a hidegháborús örökség továbbéltetését jelenti. Komoly akadálynak tekintik ezt ma az európai képesség-építés elkötelezettjei abban a folyamatban, amelyben a nemzeti haderofejlesztéseknek egyre inkább a nemzetközi követelményekhez kellene igazodniuk. Az integrációs stratégiák között ugyanúgy az ajánlások csokrában találjuk, a ciklikus haderoreformok helyett a folyamatos haderoreformok (rugalmas, 9

10 permanens transzformáció) intézményesítését, a védelmi intézményrendszer új megoldásainak, nemzetközi térben fellelheto eredményeinek folyamatos adaptációját. A katonai képességek eroforrások keretein belüli állandó megújítását, az expedíciós képességek fejlesztését, az elavult katonai struktúrák és eszközrendszerek lebontását és kivonását, a költségeken belül a személyes költségek részarányának csökkentését, a szakosodás szélesítését és mélyítését. Az összeurópai méretekben a NATO-ban és az Európai Unióban szüks é- ges katonai képességek felméréséhez az egy-egy feladatra szakosodott ország-csoportok (Country-cluster) létrehozását javasolják, az európai képességfejlesztési projekteket pedig az Európai Védelmi Ügynökség által javasolják lebonyolítani. Ugyanebben a logikában javasolják a teljes K+F és a gyártási szakosodás lépéseit is. A problémák politikai szinteken megbúvó gócait veszik célba azok az ajánlások, amelyek a NATO és az Európai Unió képességeinek jogkoordinációjára hívnak fel. Ebben a tekintetben a NATO számára hangs ú- lyozzák a prágai képességvállalások felgyorsítását, a NATO reagáló erok (NRF) 2006-ig történo kiépítését, a stratégiai szállítások, a támogató biztosító képességek kiépítését. Változatlanul korszerusítésre szorul a NATO védelmi tervezési rendszere, amely még nem esett át a képességalapú haderofejlesztés igényeinek megfelelo átalakításon. A szövetség muveleti képességeinek javítását az új finanszírozási rendszer bevezetése, a NATO fotitkár és az európai foparancsnok (SACEUR) hatáskörének bovítése, a nemzeti korlátozások minimalizálását szolgáló speciális együttmuködési megállapodások (MOU) egyaránt szolgálhatják. A NATO döntéshozatali bürokrácia karcsúsítása ugyanúgy cél, mint az együttm uködési képességek kiépítése a közel-keleti, közép-ázsiai, afrikai színtereken való közös részvétel, hiszen a NATO mozgásszabadságát csak a teljes spektrumú muveleti képesség további fejlesztése bovítheti. Az Európai Uniónál is fontos fejlesztési feladatok fogalmazódnak meg, mindene kelott a harccsoport koncepció megvalósításában (a már rendelkezésre álló francia, brit és olasz harccsoportokon kívül 2006-ra már 6-10 összhaderonemi köteléknek kell rendelkezésre állnia, két katonai muvelet egyideju megvívásának az igényével). Az Európai Unió védelmi rendszere sem hagyható változatlanul. Itt is szükség van a forgatókönyv alapú tervezésre, az uniós képes ségfejlesztésben az egységes európai védelmi ipar és technológia megteremtésében, a K+F kooperációban. Ugyanakkor növelni kell az Európai Védelmi Ügynökség szerepét. A katonai képességfejlesztés mellett az Európai Uniónak eroteljesebben kell foglalkoznia a civil komponenssel, úgymint az európai csendor- 10

11 ség, az európai rendorség, a civil válságkezelo-csoportok, a speciális civil képességek fejlesztésével, amely fejlesztéseknek egyidejuleg kell végbemenniük a katonai ero átalakításával, és harmonikusan kell illeszkedniük az eur ó- pai békefenntartó muveletekbe. A NATO és az Európai Unió közötti kooperációt és koordinációt felgyorsítandó, szükségesnek látszik új alapokra helyezni a politikai párbeszédet a két szervezet között. A politikai és katonai szervezetek kooperációját pedig megfelelo intézkedésekkel szükséges elosegíteni. Ez többek között azt igén y- li, hogy közös vezénylési nyelvet, azonos szabályokat, eljárásokat és mutatókat kell alkalmazni, és harmonizálni kell a szükséges védelmi tervezést. A békemuveletek tervezésénél maximális információ-megosztásra, a nemzeti hadero-hozzájárulások koordinációjára, a felajánlások egyeztetésére van továbbra is szükség. Mindez Magyarország hozzájárulása szempontjából is fontos kihívásokat és követendo módszereket jelent, mert a magyar haderoreform eredményeit meglehetos pontossággal ismerik a partnerországokban. Ugyanakkor számos szegmens tekintetében viszonylag alacsonyabb szintu, úgyszólván szegényes a magyar védelmi szektor angol nyelvu információs bázisa, kevés hivatalos adat szerezheto pl. a magyar védelmi iparról. A NYUGATI VILÁG REAGÁLÁSAI A LONDONI TERRORTÁMADÁSRA A július eleji G-8-ak találkozásának és döntéseinek, valamint a londoni terrortámadásoknak sajátos elkülönülo és összefonódó hatásai vannak, amelynek a következményeit a nyugati civilizáció országainak közvéleményében, elitjeinek válasz-reakcióiban, ezen túl közös nemzetközi intézményeikben, valamint ezen intézmények reagálás -módjaiban egyaránt figyelem kíséri a közeljövoben. Ezek a mozgások alapvetoen egyfelol kifelé a nyugati civilizáció országainak, a föld többi régiójában kifejtett aktivitására vonatkoznak, illetve befelé az intézmények muködési rendjében elindított változ ásokban ragadhatók meg. Ami a nyugati civ ilizáció országainak a saját határain kívül ( A ), a világ többi térségében megtett válaszlépéseit illeti, ezek alapvetoen az intézményi közvetítést illetoen az ENSZ, a NATO és az Európai Unió intézményeihez kapcsolódhatnak, illetve az Amerikai Egyesült Államok esetében ettol lény e- gesen el is válhatnak. Ezeknek a válaszlépéseknek van egy megelozo típusa. A megelozo reakciótípusba (a. 1.) kell sorolnunk mindenekelott a nemzetközi 11

12 konfliktuskezelés elsosegélynyújtó, human itárius beavatkozó, illetve humanitárius fegyveres fellépo akcióit. A másik, még mindig megelozo lépéssor a széles, mintegy 60 országra kiterjedo zónára irányul, s az államkudarcok megelozését (a. 2.), orvoslását, és a nyugati civilizáció országai számára innen induló káros folyamatok megakadályozását, elotételezését jelento lépéseket foglalja magába. A megelozo lépéseknél sokkal látványosabbak az utólagos beavatkozó, megtorló (b. 1.), illetve rendcsináló, rendfenntartó, tehát béketeremtéstol a békefenntartásig tartó válaszlépései a nyugati világnak. E válasz-irány legfontosabb kérdései e pillanatban az afganisztáni és az iraki helyzet rendezése, valamint a közel keleti, izraeli-arab konfliktus rendezéséhez kötodnek, de tudjuk, hogy a világ más térségében Ciprustól-Indonéziáig számos olyan beavatkozás van, amelynek ambíciói mindenképpen a béke tartósítását, a lappangó tuzfészkek lokalizálását célozzák. A nyugati civilizáció fellépése határain túl ( B ), tartalmazza még a vele szembeni opponáló tendenciák blokkolásának a stratégiáját és a beavatkozás módozatait. Ez alapvetoen az un. latorállamok, vagy ezzel gyanúsítható államok törekvéseinek a passziválását jelenti, s itt elsosorban Korea, Pakis z- tán, Irán, de számos más közel-keleti ország is számításba jöhet. A nyugat saját határain túli negyedik aktivizálódási iránya (B-2) pedig a globalizációs folyamatok felé terelés, az azokba történo bekapcsolódás és az ezek keretében létrehozható kontroll kiterjesztése a leheto legtöbb országra, népre, területre, intézményre. Az ez irányú erofeszítések Kínával, Indiával és más országokkal való kölcsönös en elonyös együttmuködés keretében erosödnek fel. A nyugati civilizáció országainak a nemzetközi feszültséget lokalizáló fenti négy aktivitás iránya tekintetében elmondhatjuk, hogy míg a G-8-ak legfrissebb segélyfelajánlásai, amelyek keretében a korábbi évi 25-rol duplájára, évi 50 milliárd dollárra emelték a kudarcos államok támogatás át és annak esélyét, hogy megelozzék, hogy a terrorizmus megkapaszkodjon a fejlodo világban, addig a londoni bombamerényletek alapvetoen ezeknek a lépéseknek a katonai hírszerzoi lépésekkel összekapcsolódó hatékonyságára gyakoroltak sürgeto hatást. A legalapvetobb kérdés ebben a tekintetben úgy hangzik: vajon mi az oka annak hogy a harmadik világ fundamentalizmusba süllyedo néhány ország á- ban szabadon tevékenykedhetnek olyan nem állami szervezetodések, am e- lyek nem szunnek meg terroristákat toborozni, kiképezni és bevetni a civilizált országok ellen. A nyugati országok anyagi támogatását ez nemhogy csökkentené, hanem fokozza, s ráadásul ebben az ért elemben a terroristák bázisai, csoportjai és teológusai elkerülh etik saját lakosságuk rosszallását, amelyet esetleg az válthatna ki, hogy az európai és más a nyugati országok 12

13 területein végrehajtott terrorcselekményeik rontják a nyugati világtól kapható segélyek esélyét? Ennek az interpretációnak éppen a fordítottját jelenti az, hogy vajon nem éppen a nyugati civilizáció oktatási, anyagi, segélyezo és humanitárius beavatkozó lépései következtében a nyugati világból a fejlodo, illetve a leszakadó országokban bekerülo tudás, eszköz és pénztoke képezi-e a különbözo elterelo csatornákon keresztül, többek között a terrorizmus folyton újjászervezodo eroinek a forrását is. Mindezen kérdések természetesen a nyugati civilizáció multikulturális f elfogása és sajátosan ellentmondásos egyenloség eszménye tekintetében e pillanatban még inkább azokat az értékeket favorizálják, amely értékek hitében a szakértok úgy fogalmaznak, hogy amennyiben megszunik a fejlodo, lem a- radó, leszakadó országok túl nagy különbsége a civilizációtól, akkor autom a- tikusan meg fog szunni az a terrorista tevékenység is, amely pillanatnyilag sakkban tartja a világot. A következo kérdés minden európai ország bármilyen színezetu politikai rendszere számára csak az, hogy milyen mértékben sokkolja a lakosságot a terrorizmus és annak következményei, illetve milyen opponenciája keletkezik a nemzeti közvéleményben, akár a liberális, akár pedig a klasszikus erosza k- elvu megközelítéseknek, illetve kezelési kísérleteknek? A G-8-ak ülésén tapasztalható tüntetési kedv, azon kívül a londoni terrortámadások nyomán felélénkülo és radikalizálódó közhangulat az egyes országokban egyértelmuen azt mutatja, hogy a korábbi multikulturális értéke k- re épített beavatkozási stratégiák egyensúlya, azok sikerességével és hatékonyságával, a mai tömegvélekedések szerint már a múlté. Sokkal érdekesebb, izgalmasabb és megfoghatóbb, empirikusan leképe z- hetobb a nyugati civilizáció országainak belso intézményi integrációja, önvédelmi intézményeinek hatékonyságfokozása, amelyek irányába felteh e- toen a londoni terrortámadás mindenképpen további forszírozó hatásokat termelt. Ez minden valószínuség szerint újrafogalmazza majd azokat a kérd é- seket, amelyek szerint az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott terrorizmus ellenes lépésektol lényegesen különbözo lépéseket kell-e tenni az európai országokban, amelyek liberalizmusát az amerikai titkosszolgálatok és nyilvános politikai megnyilatkozások, valamint a közvélemény is egyaránt opponálja. Mint mondják, az amerikai titkosszolgálatoknak a fene nagy európai liberalizálás hatására Európában flangáló terroristák között kell keresni a saját fenyegetettségük célszemélyeit, mert azok a túlzó liberalizmus miatt itt ütnek tanyát. További kérdés, hogy az Európai Unió illetve a NATO antiterrorista eroinek képességblokkja milyen mértékben hozhatja be azt a lemaradást, 13

14 amelyet pillanatnyilag foleg az Egyesült Államok párhuzamos intézm é- nyeivel összehasonlításban mutat? Meddig turik el az európai társadalmak, illetve meddig vállalják fel a kormányok ezeknek a biztonsági szekt o- roknak az elszegényítését, eszköz és forrásmentesítését illetve a képesség hiányának kiáltó lemaradását az amerikai képességek mögött? A harmadik probléma, hogy Európa országai nyilvánvalóan nem egyformán vonzóak a terroristák számára. Ebben a tekintetben a gazdaságilag fejlettebb, politikailag befolyásosabb, a nemzetközi térben, a hatalmi sorrendben jobb pozíciókat mutató társadalmak keresettebb célterületei a terrorizmusnak, mint az eldugottabb, kishatású, kisbefolyású, belso problémáikba belefulladó, alacsony külso aktivitást mutató országok. Ebben a tekintetben maga a terrorista támadás veszélye is tovább növeli a különbségtételi hajlamot az európai országok között. Tehát míg az Isztambulon keresztül Európ ába surranó terrorizmus második állomása Madrid volt, a harmadik már London, a negyedikként a prognózisok nagy valószínuséggel emlegetik Róma, Berlin, Párizs, illetve Varsó esélyeit. Nagy kérdés az, hogy ez a jövoben a különbözo országok fenyegetettségének arányában milyen módon befolyásolja az integrációs erofeszítéseket? A negyedik nagy kérdés, hogy a legtöbb európai országban beinduló ha d- eroreformok iránya vajon mennyire kép esek megmaradni a nemzeti érdekbol sok szempontból fenntartott, de a nemzetközi képesség építés e szempontjából partikuláris, vagy éppenséggel kontraproduktív fejleszt ési irányoknál? Mennyire lesznek képesek a leépített hidegháborús arzenál forrásait konvertálni ezek az országok az antiterrorista világkoalíció számára szüks éges eur ó- pai katonai képességekké, amelyeket akár az Európai Unió, akár a NATO keretében hatékonyan tudnak felhasználni a világ bármely térségében feny e- geto veszélyforrásokkal szemben. Az ötödik nagy kérdés, hogy az egyes országokon belül a terrorizmus hatására megélénkülo lakossági veszélyeztetettség-érzet vajon mire lesz elég abban a tekintetben, hogy a kormányok hajlandóságán mozdítsanak a források biztosítása és a jövobeli intézményesítés támogatottsága tekintetében? Mennyire lesz eroteljes azoknak a polgári, polgárjogi mozgalmaknak a hatása, amelyek a terrorizmus nevében tett, ámde a polgári jog szempontjából az állampolgárt a jogaitól megfosztó lépéseket opponálják, amennyiben az adott társadalmak keresztbe-kasba erosítik adott esetben nem mindig indokoltan a társadalom feletti állami kontroll-intézményeit? 14

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

P7_TA-PROV(2013)0060 Orvosi segítséget nyújtókat ért közelmúltbeli támadások Pakisztánban

P7_TA-PROV(2013)0060 Orvosi segítséget nyújtókat ért közelmúltbeli támadások Pakisztánban P7_TA-PROV(2013)0060 Orvosi segítséget nyújtókat ért közelmúltbeli támadások Pakisztánban Az Európai Parlament 2013. február 7-i állásfoglalása a közelmúltban segélyszervezetek egészségügyi alkalmazottai

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

dr. Lattmann Tamás 1

dr. Lattmann Tamás 1 Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék Ius ad bellum ENSZ rendszere előtt Összességében:

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Dmitrij Medvegyev elnök 2010. február

Dmitrij Medvegyev elnök 2010. február NB10_02_bel.qxd 2010.03.10 6:43 du. Page 92 92 Rácz András NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. MÁRCIUS Az Orosz Föderáció új katonai doktrínája Dmitrij Medvegyev elnök 2010. február 5-én hagyta jóvá az Orosz Föderáció

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÁLASZAI KORUNK ÚJ KIHÍVÁSÁRA (TERRORFENYEGETETTSÉG) A terror legyőz, de az ember legyőzi a félelmet Gabriel Garcia Marquez A lehető legrosszabb eshetőség szerint a legfenyegetőbb

Részletesebben

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN Németh József hőr. alezredes TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN Az Amszterdami Szerződéssel szorosabb együttműködés kezdődött az Unió bel- és igazságügy

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára.

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára. MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára. Dr. Baráth Etele c. egyetemi tanár, az EGSZB tagja 2012-09-28 Az első fejlesztési terv 2004-2006 közötti időszakára összesen

Részletesebben

Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiája 1009/2009. (I. 30.) Korm. határozat melléklete alapján

Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiája 1009/2009. (I. 30.) Korm. határozat melléklete alapján Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiája 1009/2009. (I. 30.) Korm. határozat melléklete alapján Új hatalmi rendet, politikai és gazdasági átrendeződést eredményezett a világban a bipoláris szembenállás

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2010 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG http://ec.europa.eu/public_opinion 2011. FEBRUÁR 24. Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EUROBAROMÉTER

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN.

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. TARTALOM 1, AZ ÁLLAM 2, ÁLLAMÉPÍTÉS HADERŐ SPECIALITÁSA KOMPLEXITÁS MAGYAR BÉKEMŰVELETEK FEJLŐDÉSE

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

Az oktatási rendszerek. Kaposi József

Az oktatási rendszerek. Kaposi József Az oktatási rendszerek Kaposi József Az oktatási rendszer és funkciói Az oktatási rendszer funkciói az egyének személyiségének alakítása, a kultúra újratermelése, a társadalmi struktúra újratermelése vagy

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

Szervezeti és működési audit

Szervezeti és működési audit Szervezeti és működési audit LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Szervezeti és működési audit A gazdasági környezet

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 12. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programjáról 2011-2014.

Jegyzőkönyvi kivonat. 12. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programjáról 2011-2014. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. május 26-ai közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 12. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Dr. Horváth Pál nyá. dandártábornok. Doktori (PhD) értekezés

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Dr. Horváth Pál nyá. dandártábornok. Doktori (PhD) értekezés ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Dr. Horváth Pál nyá. dandártábornok A KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK HELYE, SZEREPE, FELADATAI A VÁLSÁGKEZELŐ MŰVELETEK SORÁN Doktori

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

LEHETSÉGES-E TERRORTÁMADÁSOK VÉGREHAJTÁSA AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREKEN KERESZTÜL?

LEHETSÉGES-E TERRORTÁMADÁSOK VÉGREHAJTÁSA AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREKEN KERESZTÜL? Dr. Kovács László mk. ornagy LEHETSÉGES-E TERRORTÁMADÁSOK VÉGREHAJTÁSA AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREKEN KERESZTÜL? Jelen írás célja egyetlen kérdés felvetése. A kérdés pedig így hangzik: lehetséges -e, és ha

Részletesebben

Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról 2005. március 2. (tartalmi kivonat)

Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról 2005. március 2. (tartalmi kivonat) Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról 2005. március 2. (tartalmi kivonat) Az OECD DAC magas szintű fórumán 91 donor és partner ország, számos globális és regionális szervezet valamint pénzintézet

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben