Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban
|
|
- Gusztáv Balázs Halász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban Exceptionally fine minerals in the József-hegy Cave, Budapest, Hungary LeéL-Őssy szabolcs eötvös Loránd Tudományegyetem, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/c. losz@geology.elte.hu Abstract In Buda Hills, in Rózsadomb area typical thermalkarstic (hypogene) caves occur. The total length of these caves is more than 50 km. The József-hegy Cave is the richest in beautiful minerals. In this article I put the focus on the most attractive crystals, which we usually see in museums and mineral collections. These caves originated mainly in Upper eocene szépvölgy Limestone, the upper level of the caves in Buda Marl, and the lower level in Upper Triassic Mátyáshegy Formation. These caves were dissolved by the mixing corrosion of thermal water (originated from some thousand some ten-thousand years old rain) along the tectonic fissures 600, ,000 years ago based on U-series dating made by szabolcs Leél- Őssy and Gergely surányi (Leél-Őssy & surányi, 2003; Leél-Őssy et al., 2011). I have classified the minerals of the cave into four groups based on the age of their precipitation. The first precipitations are older than the cave. The calcite veins, calcite scalenohedrons and baryte crystals (with 2 3 cm-long edges, covered by manganese oxides) belong to this group. Formations of the second group (cave rafts, bedded calcite crusts, pool fingers, folias) precipitated directly from the hot water. Firstly, the water filled up the fissures and dissolved the rock walls. After the hills had risen, and the level of karstic water had sunk, air remained above the water level. A part of the CO 2 content of the lake evaporated, therefore calcite precipitated. After the water also evaporated, vapour condensed on the colder walls at a higher level. The condensed vapour mixed with the seeping water, and dissolved the rock wall. It flowed down, became warmer again, therefore the CO 2 content wasn t enough to take hydrogen-carbonate in solution, so the common botryoid and aragonite crystal needles, the parts of third group of minerals, also precipitated. The members of the fourth group are being born still today. These are the gypsum crystals (the 1 m big chandeliers, gypsum flowers, crusts and hairs), dripstones and glass-ball botryoids. The sulphate content originates from the pyrite of marl, which covers the limestone above the cave. The other big caves of Rózsadomb: the Ferenc-hegy Cave, the szemlő-hegy Cave, the 30 km long Pálvölgy Cave system and the active Molnár János Cave are poorer in minerals. Összefoglalás Az ásványok nemcsak tudományos értéket jelentenek, hanem esztétikai élvezetet is nyújtanak. ezeket legtöbbször múzeumokban, ásványgyűjteményekben csodálhatjuk meg, de néha nemcsak mesterséges környezetben, bányák mélyén, hanem természetes közegükben, egy kristálybarlangban is gyönyörködhetünk bennük. A budapesti József-hegyi-barlang a rózsadombi barlangvidék legváltozatosabb és leglátványosabb ásványkiválásokkal díszített tagja. Az 1984-ben a Rózsadombi Kinizsi se tagjai által (Adamkó Péter és Leél-Őssy szabolcs vezetésével) felfedezett és ma már 6,5 km hosszan megismert barlang sokszor rendkívül nagyméretű és általában hófehér kristálykiválásairól nevezetes. Az ásványok vizsgálatáról, kormeghatározásáról már jelent meg publikáció magyar és angol nyelven is (Leél-Őssy, 1997b; Leél-Őssy & Adamkó, 2003; Leél-Őssy et al, 2011), ezért most nem az ásványtani érdekességekre, hanem a múzeumi szintű, igen látványos előfordulásokra fókuszálok. ezek közé tartoznak a barittelérek, a gipszkristályok (csillárok, nagykristályos kérgek, árvalányhaj), a kalcit anyagú kiválások (különféle borsókövek, rétegzett kalcitbevonatok, nagyméretű szkalenoéderek) és az aragonit tűhalmazok. ezek mindegyike legalább több cm-es, de a legnagyobb gipsz-kristálycsoportok mérete megközelíti az egy métert is. A többi rózsadombi barlang ásványdíszítettsége jóval szerényebb: csak a cseppkövek tekintetében gazdagabb a Pál-völgyibarlangrendszer, mint a József-hegyi-barlang.
2 160 Leél-Őssy Sz. 1. A barlangi ásványok környezetének kialakulása A rózsadombi barlangok járatainak túlnyomó többsége a felső eocén szépvölgyi Mészkőben (régebbi nevén nummulinás, vagy nummuliteszes mészkő), kisebbik része az ezt fedő, felső eocén-alsó oligocén Budai Márgában (régebbi nevén bryozoás márga) alakult ki (Horusitzky, 1939; Wein, 1977). A járatok legalja több barlang (József-hegyi-barlang, Mátyás-hegyi-barlang) esetében lenyúlik a Mátyáshegyi Formáció felső triász kori tűzköves rétegeibe is (régi nevén raibli mészkő; 1. ábra). A fenti kőzetekben kioldódott rózsadombi barlangokban elszórtan találunk kisebb, általában 1 m 3 -t sem elérő térfogatú paleokarsztos üregeket is; a barlangkeletkezés ideje 1. ábra. Wein György (1977) térképének részlete a Rózsadomb geológiai felépítéséről. Jelmagyarázat: 1. szépvölgyi Mészkő Formáció, 2. bryozoás márga, 3. Budai Márga Formáció, 4. Fődolomit Formáció, 5. Mátyáshegyi Formáció, 6. Kiscelli Agyag Formáció, 7. édesvízi mészkő. Fig. 1. Geological map of the Rózsadomb area by Gy. Wein (1977). Legend: 1. Szépvölgy Limestone Formation, 2. bryozoan marl, 3. Buda Marl Formation, 4. Main Dolomite Formation, 5. Mátyáshegy Formation, 6. Kiscell Clay Formation, 7. travertine.
3 Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban 161 elsősorban a pleisztocénban, kb évvel ezelőtt volt. ezt a kalcitlemezek és a rétegzett kalcitbevonatok uránsoros korvizsgálatából tudjuk (Leél-Őssy, 1997a; Leél- Őssy & surányi, 2003; Leél-Őssy et al., 2011). A barlangkeletkezés idején meleg/langyos víz töltötte ki a barlang tektonikusan preformált folyosóit és termeit (a rózsadombi barlangok termálkarsztos, mai szóhasználattal hipogén eredetű barlangok: ezeket a barlangokat régen hévizes kioldásúnak mondták; lásd Leél-Őssy, 1957; Berhidai, 1962). A víz az általa először teljesen kitöltött járatok oldalfalát folyamatosan oldotta, tágította. Az aszcendens oldatok emelkedés közben az egyre hidegebbé váló környezetben fokozatosan lehűltek, így az eredetileg egyensúlyban lévő oldatban megjelent az oldóképes, agresszív szén-dioxid és az eredetileg keskeny litoklázisok, ember által járhatatlan méretű hasadékok oldalfalának oldásával létrehozta a barlangjáratokat. ezt a folyamatot segítette elő a keveredési korrózió (mixing corrosion) folyamata is: a különböző mélységekből érkező, eltérő ionos összetételű és változatos hőmérsékletű forráságak keveredtek egymással. Keveredésük során sok esetben az oldott állapotban lévő kalcium-karbonát oldatban tartásához szükséges szén-dioxid mennyisége csökkent, így megint csak oldóképes, agresszív szén-dioxid szabadult fel (Bögli, 1965; Müller, 1974; szunyogh, 1982, 1984, 1987; Dublyansky, 1987; Ford & Williams, 1989; Klimchouk, 2007). A források vize nem juvenilis eredetű: abból a csapadék vízből származik, amelyik az elmúl évezredekben, évtízezredekben a Budai- és a Pilis hegység területén lehullva nem párolgott el, nem folyt le a lejtőkön, nem hasznosították a növények, hanem a vékony talajrétegen átszivárogva, a kőzet repedésein keresztül bejutott a mélykarsztba. ez a mennyiség nem haladhatta/haladhatja meg az összes csapadékmennyiség 20%-át (Maucha, 1998). A beszivárgó vizek három vízkörzési rendszert alakítottak ki (Tóth, 1963, 2009): a lokális, az intermedier és a regionális ágat. ennek a három vízáramlási ágnak az elegyedése eredményezte/eredményezi a keveredési korróziót. Valószínű, hogy a legmelegebb, regionális ág vízhozamához a Pesti-síkság medencéjének a túloldaláról is érkezik komponens (szabó et al., 2009; Poros, 2011). A terület kiemelkedése, illetve a Duna bevágódása azt eredményezte, hogy a karsztvízszint fokozatosan lejjebb szállt a barlangokban is (Jakucs, 1994; Leél-Őssy, 1995) és mintegy fél millió évvel ezelőtt az eredetileg a freatikus övben, a víz alatt kialakult járatok felső szintjei szárazzá váltak, levegős járatrészek alakultak ki (közben a barlangkeletkezés helyszíne egyre lejjebb helyeződött át) a barlangi tavak felett. (A felszínről a láthatatlan repedéseken keresztül a légcsere mindig is biztosított volt: a mai napig a rózsadombi barlangoknak jó a levegője, akármennyi csoport túrázik is bennük, mindig viszonylag alacsony, fél % alatti a levegő szén-dioxid tartalma.) ez megteremtette a lehetőséget a kigázosodásra, a víz (barlangi tó) szén-dioxid tartalma egy részének az eltávozására, amit aztán a légmozgás eltávolított a barlangból. Így az eredetileg oldóképes szén-dioxidot is tartalmazó, illetve egyensúlyban lévő forrásvizek kalcium-karbonátra nézve túltelítetté váltak: megindult a karbonát kiválása. A járatok azonban feltárnak olyan ásványokat (többek közt kalcitot is), amelyek idősebbek a barlangnál. 2. A József-hegyi-barlang ásványainak eredete A barlang ásványait legcélszerűbben a barlang keletkezési idejéhez képest csoportosíthatjuk. A barlang kioldódásához viszonyított keletkezési idejük szerint a József-hegyibarlang ásványait négy csoportba oszthatjuk:
4 162 Leél-Őssy Sz A barlangnál idősebb kiválások Közvetlenül a barlangot kioldó meleg vízből, a kigázosodást követően kivált ásványok A barlangi tó vizének párája által feloldott karbonátból kicsapódó kiválások A szárazzá váló/vált barlangban a felszínről érkező csepegő vizekből kiváló ásványok ebbe a csoportba tartoznak a több millió éves (schréter, 1912; schafarzik, 1921; Fodor et al., 1991, 1994) barit- és kalcittelérek, amelyeket a fiatalabb, a pleisztocén során kialakult üregek tettek láthatóvá. Az általában néhány mm vastag, kalcittal teljesen kitöltött repedések (calcite veins) gyakoriak a barlangban, de nem tartoznak a különlegesen szép ásványok közé. Néhány helyen azonban (Kinizsi-pályaudvar, Kőbánya, Anakonda-terem) több cm széles hasadékokban vált ki a kalcit, és itt már volt lehetőség fenn-nőtt, néha víztiszta kristályok kiválására is. Legtöbb esetben az 1 3 cm-es, igen látványos farkasfog (dog tooth) formát találjuk (2. ábra), de időnként a teljesebb szkalenoéderek (Fondue-terem, Vöröstenger) is kifejlődtek. A legnagyobbak 4 5 cm-esek. Különösen érdekesek a sokfelé (szolárium, színlős-folyosó, Kőbánya) előforduló barittelérek. Legszebb az ún. fekete barit a Keleti-labirintusban. Itt a különben formaszegénynek mondható barit egyes kristályainak az élhossza eléri a 2 3 cm-t (megközelíti a Budai-hegység legnagyobb, a Martinovics-hegyről, illetve a Molnár János-barlangból ismert baritkristályainak a méretét). A fekete barit több m 2 -t beborító felülete lélegzetelállító 2. ábra. Farkasfog kalcit a Kőbányában. Fig. 2. Dog tooth calcite in the Stone mine.
5 Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban ábra. Kalcitlemez-felhalmozódás az Üvegpalotában. Fig. 3. Cave rafts in the Glass Palace. 4. ábra. Barlangi kúp a Vár-teremben. Fig. 4. Cave cone in the Castle Hall. látvány: a kristályokat hollandit-romanèchit (Nagy, 2008) leheletvékony, fekete bevonata (manganese coating) borítja, amely azonban néhány ponton lehullott és az előtűnő sárgás táblák és a fehéres, tömeges megjelenésű telér jellegzetes színkavalkádot eredményez Az ebbe a csoportba tartozó ásványkiválások (mindegyikük anyaga kalcit) akkor születtek, amikor a repedéseket eredetileg színültig kitöltő karsztvíz szintje csökkenni kezdett és megjelent a barlangi tavak fölött a légtér (lásd az 1. fejezetet). ez a kiválás a fent említett kigázosodás közvetlen közelében, a vízszint alatt max. 2 3 méterrel, a freatikus zónában történt (Ford, 1995). Legjellegzetesebb közülük a kalcitlemez (cave raft), amely a kalcium-karbonátban túltelített barlangi tavak felszínén vált ki hártyavékony lemezként (ez a folyamat recens módon is zajlik: a Gellért-fürdő Ősforrásának medencéjében jól tanulmányozható a néhány hét alatt lejátszódó folyamat). ez a lemezke aztán tovább vastagodott, gyakran (talán vízcsepegések miatt, vagy földmozgások következtében) eltörve a tómedence aljára süllyedt és ott tovább vastagodott, esetenként a 2 3 cm-t is elérve. sokszor tenyérnyi darabokból álló, méteres felhalmozódásaik igen látványosak (3. ábra). Állandó csepegési helyek alatt akár 2 m magas, meredek oldalú, oszlopszerű felhalmozódások (4. ábra) is keletkezhettek (Kinizsi-pályaudvar, Vár-terem). ennek a kiválás típusnak a neve barlangi kúp (cave cone). Ugyancsak gyűjteményekbe illő példányokat találunk a rétegzett kalcitbevonatok (bedded calcite crust) között. ezek a tavak medencéinek oldalfalát bélelték ki, ezért gyak-
6 164 Leél-Őssy Sz. ran függőleges, vagy túlhajló falakon is megtalálhatók. Általában 2 6 cm vastagok. Növekedésük évezredeken, évtízezredeken át tarthatott (Leél-Őssy, 1997a) és leggyakrabban 4 6 rétegből állnak. ezek a rétegek különböző színűek, eltérő vastagságúak, felületük egyenetlen, rücskös. Omlások miatt sokfelé találunk természetes úton eltört felületűeket is (5. ábra). A bevonatok felülete gyakorta kelvirágra emlékeztet. ez a klasszikus barlangi karfiol (cave cauliflower) előfordulás (Kessler, 1957). Valószínűleg a meleg vízből vált ki az ún. szögletes borsókő (angular botryoid) is (Takácsné Bolner, 1980). ezek a kiválások messziről nézve borsókőnek tűnnek, méretük az 1 cm-t nem érik el, de közelről feltűnő, hogy oldalaik nem gömbszerűek, hanem tulajdonképpen romboéder-lapokból állnak (6. ábra). Nem tisztázott a korall borsókő (coral botryoid) eredete sem. elképzelhető, hogy ezek a hengeres, ceruza vastagságú és 2 3 cm hosszú képződmények is a víz alatt keletkeztek. A barlangban még több, a B-csoportba tartozó megjelenési formája ismert a kalcitnak [pl. apadási színlő (folia), medence ujj (pool finger) stb.], de ezek alig észrevehetők, így nem képezik jelen tanulmány tárgyát A barlangnak ebbe a csoportba tartozó ásványai a legelterjedtebbek a járatokban. Legfontosabb képviselőjük a közönséges borsókő (common botryoid) (Leél-Őssy, 1995). Az egyes borsószemek mérete 0,5 1,0 cm közé esik, kissé egyenetlen felületűek, felépítésük gömbhéjas. Legszebb előfordulásuk a Kadić-folyosóban és a Fagylaltos-teremben talál- 5. ábra. Rétegzett kalcitbevonat a Repülőtéren. Fig. 5. Bedded calcite crust in the Airport. 6. ábra. szögletes borsókő az erkélyen. Fig. 6. Angular botryoid in the Balcony.
7 Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban ábra. Közönséges borsókő a Fagylaltos-folyosóban. Fig. 7. Common botryoid in the Ice-cream Corridor. ható (7. ábra). Utóbbi helyszínen kb. 50 m 2 -t borít ez a fehéres ásványtömeg. Minden látogató hosszan szemléli ezt a csodálatos alakzatot. ez a kiválástípus (akárcsak a C-csoport többi tagja) már légteres képződmény. Régebben a kutatók Kessler (1957) nyomán úgy vélték, hogy a meleg vízből váltak ki. Magyarországon Takácsné Bolner (1992) után vált elfogadottá az az elmélet, amely Nyugat-európában (Hill & Forti, 1986) már régebben általánosan elterjedt volt. eszerint a barlangüreg alját elfoglaló langyos/meleg vizű tó párolog és a vízpára a járatok felsőbb részében lecsapódik a hidegebb kőzetfalra. A beszivárgó, felszíni eredetű nedvességgel elegyedő és lehűlő pára, miközben a gravitáció hatására vízfilmként lassan húzódik lefelé, oldóképessé válik. Lefelé haladás közben azonban (a langyos/meleg vizű tóhoz közeledve) ismét felmelegszik, az oldás következtében hidrogén-karbonát tartalma fokozatosan növekszik. A hidrogén-karbonát tartalom oldatban tartásához egyre több szén-dioxidra lenne szüksége (mind az oldott anyag növekvő mennyisége, mind az oldat felmelegedése miatt). Mivel ez nem áll rendelkezésre, az oldat túltelítetté válik, majd bepárlódik és megindul (még a légtérben, a tó vízszintje felett!) a közönséges borsókő keletkezése. Kismértékű vízutánpótlás esetén nyilván erősödik a bepárlódás és kiválás. A hazai szakirodalomban legrészletesebben Kraus (2009) foglalkozott ezzel a folyamattal. Rendkívül látványosak a barlang aragonit kristálybokrai (8. ábra), amelyekben a Kessler-teremben, az eldorádóban és a Természet templomában gyönyörködhetünk. A sík-
8 166 Leél-Őssy Sz. lapokkal határolt csillogó kristálytűk (aragonite needles) hossza 1 2 cm közötti, vastagságuk 1 3 mm és gyakorta 8 10 cm-es fürtöket alkotnak! Leggyakrabban a közönséges borsókőre váltak ki. Néhol m 2 -en egybefüggően borítják az oldalfalat és a mennyezetet. Legszebb előfordulási helyük a szentély. Az itteni kristályok valóban a természet mesterművei, finomabbak egy brüsszeli (vagy halasi) csipkénél is. Az ilyen ágas-bogas képződmények összefoglaló neve a frostwork. Hill & Forti (1986) coralloid gyűjtőnéven található kiválásai közé is besorolhatók ebbe a csoportba tartoznak a barlang legnagyobb méretű kiválásai. ezek közül a legkülönlegesebbek a gipsz anyagú képződmények, azok közül is a gipszcsillárok (chandelier). (Ilyen, 1 2 méter közötti példányokat találtak néhány évtizede a felsőpetényi bányában; ezek egyike megtekinthető a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet budapesti, stefánia úti épületében.) Mai tudásunk szerint a szulfát anyagot a felszínről beszivárgó csapadékvíz hozza magával, amely a fedő márgaréteg pirittartalmának a feloxidálódásából származik. A barlang mennyezetére érve ez sok esetben a cseppkő-sztalaktithoz hasonlóan kezd kiválni (itt nincs szó a képződmény közepén csatornáról!) és karomszerűen, általában három irányba ágazva válik ki a gipsz anyag egy hosszú időn keresztül növekvő, síklapokkal határolt kristálycsoportot alkotva (9. ábra). A legnagyobbak a Kinizsi-pályaudvaron majdnem 1 méteresek, de a Vár-teremben, a Láng sándor-teremben, vagy a Fondue-teremben sem sokkal kisebbek. Mindig a mennyezeten válnak ki, de a folytonosan növekvő tömegük, illetve esetleg a földmozgások miatt sok esetben már letörtek és a legnagyobb 8. ábra. Aragonitkristályok a Természet templomában. Fig. 8. Aragonite crystals in the Church of Nature.
9 Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban ábra. Gipszcsillár a Kinizsi-pályaudvaron. Fig. 9. Gypsum chandelier in the Kinizsi Railway Station. példányok a barlang felfedezésekor már annak aljzatán hevertek. egy ilyen leesett, arasznyi példányt a kilencvenes évek vége felé (a Duna-Ipoly Nemzeti Park engedélyével) szakáll sándorral a miskolci Herman Ottó Múzeum számára begyűjtöttünk. Az új-mexikói Lechuguilla-barlangban azonban 5 6 méteres gipszcsillárok is előfordulnak (Leél-Őssy, 2004). A barlangban nagyon sokfelé fordul elő egy aprókristályos gipszkéreg (gypsum crust), ami gyakran több cm vastagságban borítja az oldalfalakat (Kinizsi-pályaudvar, Láng sándor-terem, Anakonda-terem). Több esetben (szolárium, Vár-terem) több cm-es gipszkristályokban végződik ez a kéreg. 10. ábra. Gipszvirág a Virágoskertben. Fig. 10. Gypsum flower in the Flower Garden.
10 168 Leél-Őssy Sz. 11. ábra. Gipszkígyó a Vörös-tengernél. Fig. 11. Gypsum snake in the Red Sea. A gipszkérgeken sokszor találunk 5 15 cm-es gipszvirágokat (gypsum flowers), illetve gipszkígyókat (Vár-terem, Vörös-tenger, Virágoskert). ezek leggyakrabban ceruza vastagságúak, esetleg keskenyebbek, rostos szerkezetűek, a c-tengely mentén elcsavarodottak (10. és 11. ábra). Néha a mennyezetről lógnak le, vagy az aljzatból állnak ki, de leggyakrabban az oldalfalakon láthatók. ebből a kiválástípusból is gyűjtöttünk a Herman Ottó Múzeum számára. A legkülönlegesebb gipszképződmény barlangunkban azonban az árvalányhaj (gypsum hair, gypsum cotton). ezek a kristályszálak gyakorta az emberi hajszálnál is vékonyabbak (12. ábra), de hosszúságuk néha közel 1 méteres is lehet (pl. a Kristály-fülkében). Nagyon sérülékeny képződmények, amelyek az emberi beszédhangra is vadul lengedeznek. szerencsére a barlang egy igen eldugott és nehezen megközelíthető szögletében rejtőznek. A többi gipsz anyagú képződményre kis méretük miatt itt nem térek ki. 12. ábra. Gipsz árvalányhaj a Kagylós-ágban. Fig. 12. Gypsum hair in the Shell Branch.
11 Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban ábra (balra). Cseppkő a Vörös piramis terménél. Fig. 13 (left). Dripstone in the Red Pyramid. 14. ábra (felül). Üveggömb borsókő a Kinizsi-pályaudvaron. Fig. 14 (above). Glass-ball botryoid in the Kinizsi Railway Station. A ma is keletkező kiválások között természetesen a kalcit a leggyakoribb. A kalcit legközönségesebb barlangi megjelenési formája a cseppkő (dripstone). A József-hegyibarlangban a fedő, erősen agyagos márgarétegek miatt a csepegő vizek oldott hidrogénkarbonát tartalma az Aggtelek-jósvafői barlangokban mérhető mg/l-rel (Maucha, 1998) szemben itt csak 150 mg/l körüliek (sárváry et al., 1993). ezért itt a cseppkőképződés alárendelt, bár egyes helyszíneken (Vulkánok terme, Vörös piramis terme, Üvegpalota) nagyon szép cseppkövek is előfordulnak (13. ábra). Vannak cm-es sztalaktitok, de sztalagmitok alig fordulnak elő. Gyakoriak és színesek (vörös, narancssárga, citromsárga árnyalatúak) a cseppkőlefolyások. Még több apróbb, hideg vizes eredetű kalcit megjelenési forma található a barlangban pl. mikrotetarata gátak (rimstone dams), hideg vizes kalcit romboéderek (pool spars), huzat borsókövek (draft botryoids) stb., de ezek közül számunkra legfeljebb az üveggömb borsókövek (glass-ball botryoids) (Leél-Őssy, 1995) az érdekesek. ezek 0,5 cm körüli, szembetűnően szabályos gömbformájú, sima felszínű kiválások, amelyek alig néhány ezer évesek (14. ábra).
12 170 Leél-Őssy Sz. 15. ábra. elvi ábra a József-hegyi-barlang ásványainak keletkezési környezetéről. Fig. 15. Theoretical sketch about the genetic environments of minerals of the József-hegy Cave. A fenti csoportbeosztást finomítva egy elvi ábrán mutatom be a különböző formák képződési körülményeit (15. ábra). ezek a fent említett kiválástípusok egy természetes kiállító helyet képeznek a Józsefhegyi-barlang szerteágazó (16. ábra) járatrendszerében. A barlang baleset- és természetvédelmi okokból csak kutatási céllal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park írásbeli engedélyével, a kutatási engedéllyel rendelkező felfedező csoport tagjainak kíséretében látogatható. Talán egyszer majd sor kerül egy részleges kiépítésre (Leél-Őssy & Adamkó, 1996) és akkor bárki megcsodálhatja majd a természet eme remekműveit.
13 Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban ábra. A József-hegyi-barlang térképe. Fig. 16. Map of the József-hegy Cave.
14 172 Leél-Őssy Sz. 3. A többi rózsadombi barlang ásványkiválásainak áttekintése A József-hegyi-barlang a Budai Termálkaszt része és a Rózsadomb közvetlen közelében, az alig 5 6 km 2 -en található, s jelenleg már összesen több mint 50 km hosszban ismert öt nagy barlang (17. ábra) legszebbike. A többi barlang közül a Molnár János-barlang túlnyomó része a Duna szintje alatt (5 100 m tszf.) húzódik, így a kb. 6 km-es járatrendszer majdnem teljes egészében langyos vízzel kitöltött. A barlang jelenleg még fejlődésének eróziós szakaszában tartózkodik, így az ásványkiválások még nem kezdődtek meg benne: csupán egyes, a barlangnál idősebb ásványok (a Budai-hegység legnagyobb méretű, esetenként 3 cm-es élhosszúságot is meghaladó kristálylapokkal jellemezhető baritkristályait találhatjuk meg a víz alatt), illetve a víz feletti részeken növekvő, 1 2 cm-es gipszvirágok, valamint néhány cm-es gipsztűk figyelhetők meg ebben a barlangban. 17. ábra. A Rózsadomb barlangjainak elhelyezkedése az űrfelvételen. Fig. 17. Positions of the caves of Rózsadomb on a satellite image.
15 Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban 173 A ma már 6 km-nél is hosszabban ismert Ferenc-hegyi-barlang a legmagasabb helyzetű nagybarlang a Rózsadombon. Bejárata is a legmagasabban (262 m tszf.) nyílik és a fő járatszint is 230 m tszf. körül húzódik kivéve az ezredforduló után feltárt, 180 m tszf.-ig levezető mélyszintet. A barlangra a rendkívül gazdag borsókő-kiválás (elsősorban közönséges borsókő) a jellemző. Az egyes (barna színezetű) borsószemek mérete azonban szinte sosem érik el az 1 cm-t, így nagyméretű kiválásokról itt nem beszélhetünk. Bizonyos helyeken azonban ez a kiválás több 10 m 2 -es felületeket is összefüggően borít, így mindenképpen igen látványos. Múzeumi méretű előfordulások azonban sem a borsókőből, sem a viszonylag gyakori baritból nincsenek a barlangban. (A barit rombos kristálylapjai ritkán érik el az 1 cm-t és ehhez kapcsolódóan a lapok vastagsága is szerény.) A barlangban ezen kívül még viszonylag gyakori az esetenként 10 cm-nél is vastagabb kalcitszivacs is, ez azonban tömeges megjelenésű, gyűjteményi értéke nincsen. Kalcitlemez csak a barlang mélyszintjén fordul elő, szintén szerény méretekben. Hasonló a helyzet a 2,2 km-es szemlő-hegyi-barlanggal is, amelynek a fő járatszintje a József-hegyi- és a Pál-völgyi-barlangrendszerhez hasonlóan kb. 160 m tszf.-en húzódik. Itt is igen gazdagon borítja a (szintén barnás színezetű) közönséges borsókő a fő járatszint falait. erről a kiválásról ugyanaz mondható el, mint a Ferenc-hegyi-barlang borsóköveiről. Ásványkiválások tekintetében a két barlang között azonban különbségek is vannak; a szemlő-hegyi-barlangból gyakorlatilag hiányzik a barit, viszont nagyon gyakori a kalcitlemez kiválás, illetve az ebből felhalmozódott barlangi kúp. Az egyes kalcitlemezek vastagsága meghaladhatja az 1 cm-t is. A kiépítéshez kacsolódóan sok eltört példány van belőle, amelyeken jól tanulmányozható a belső szerkezetük. szintén gyakorinak mondható a gipszkéreg is; ennek az aprókristályos, eredetileg hófehér, tömeges-földes megjelenésű ásvány-felhalmozódásnak a vastagsága helyenként az 5 cm-t is meghaladja. Innen írta le Gadó (1965) a ma már nem fellelhető gipszhajszálat, az árvalányhaj első hazai előfordulását. A szemlő-hegyi-barlang egyes, a forgalomtól távoli kúszójárataiban előfordul szerény méretű aragonit-kiválás is. A legnagyobb rózsadombi barlang a Pál-völgyi-barlangrendszer, amely az összeköttetések 2010-es és 2011-es megtalálása óta a maga 30 km-ével egész Magyarország leghosszabb barlangja. A négy különálló tagból (Pál-völgyi-barlang, Mátyás-hegyi-barlang, Harcsaszájú-barlang, Hideg-lyuk) álló rendszer arculata alapvetően eltér a több rózsadombi barlangétól. északkeleti részében (a Mátyás-hegyi-barlangban) szinte ismeretlen a borsókő, cseppkőképződményei említésre sem méltóak. Viszonylag sok helyen fordul elő benne leheletvékony gipszkéreg, alig 1 cm-es gipszvirágokkal. Nemrégen ismert szakaszaiban megemlítendő a szép kalcitlemez-kiválás, illetve a legújabban felfedezett részekben több cm-es gipszképződményeket is találunk. A barlang inkább oldási formáiról nevezetes. A barlangrendszer központi részében, a tulajdonképpeni Pál-völgyi-barlangban már látványos cseppkőképződmények is előfordulnak: a legnagyobb, idős sztalaktitja 3 m hoszszú és emberderék vastagságú. sokfelé fordulnak elő a barlangban látványos cseppkőlefolyások, cseppkőpillérek és kisebb-nagyobb (az 1 métert el nem érő) sztalaktitok, illetve sztalagmitok. Itt is viszonylag ritka a borsókő, de az alig két évtizede ismert nyugati részben szép kifejlődésük is ismert. Ugyancsak itt a leggyakoribbak a kalcitlemezekből felépülő, ritka szép, esetenként a 2 métert is megközelítő magasságú barlangi kúpok, amelyeket közönséges borsókő borít kívülről. A kalcitlemezek egyébként is ebben a barlangban a leggyakoribbak az összes rózsadombi barlang közül. Vertikálisan vizsgálva 4 5 méterenként
16 174 Leél-Őssy Sz. találunk kalcitlemez-felhalmozódásokat, amelyek kiváló anyagot szolgáltatnak a korhatározásra (szanyi et al., 2009, 2012). Ráadásul ezek az előfordulások szemre is igen szépek. A néha 1 cm-nél is vastagabb lemezek sokszor alkotnak 1 2 m vastag halmazokat, köztük olyanokat is, amelyek alól az eredeti törmelékhalmot az erózió kimosta, így ezek a lemeztömegek most hidat alkotnak a járatok egyes szintjeiben. A barlangban a gipszelőfordulások szerények, aragonit gyakorlatilag nincs is. Van viszont (bár igen vékony) recens kalcitlemez-kiválás is az egyes, a csepegő vizekből összegyűlő pocsolyákban, illetve hideg vizes kalcitromboéderekkel is találkozhatunk. A barlangrendszer nyugati részét képező Harcsaszájú-, valamint Hideglyuk-barlangok járatainak túlnyomó részét az ezredforduló után fedezték fel. ezekben a barlangokban a meleg vízből, illetve annak a párájából kivált ásványképződmények meglehetősen alárendeltek, inkább csak a szép cseppkőképződményeik jelentősek: elsősorban a nagyméretű lefolyások, pillérek jellemzőek itt. 4. Diszkusszió A budapesti, rózsadombi hipogén eredetű József-hegyi-barlang különleges gazdagságban tartalmazza a kivételes szépségű és igen attraktív megjelenésű hidrotermás és recensen is képződő ásványokat. Az utóbbi évek/évtizedek új kutatási eredményei nagymértékben megváltoztatták az ezek kialakulásáról alkotott elképzeléseket. A legnagyobb változás a meleg vízhez köthető, a rózsadombi barlangokra leginkább jellemző közönséges borsókő és a leggyakrabban ezek felületére ránövő aragonit tűkristályok keletkezésével kapcsolatban történtek. ezek (jelenlegi tudásunk szerint) a régi elképzelésekkel (Kessler, 1957) szemben nem közvetlenül a meleg vízből váltak ki, hanem azok párolgásából, a pára lecsapódása, oldóképessé válása, majd bepárlódása során jöttek létre. A kalcitlemezeket, a rétegzett kalcitbevonatokat, a medence ujjakat és az apadási színlőket továbbra is meleg vizes keletkezésűnek tartjuk. ezektől elkülönítjük a barlang keletkezésénél idősebb kalcit- és baritereket: ezek tehát már nem tekinthetők a termálkarsztos barlangkeletkezés bizonyítékának, mint az régebben előfordult (pl. Berhidai, 1962). A barlangi ásványok negyedik csoportjában (a barlang teljesen szárazzá válása után létrejött, jelenleg is keletkező ásványok tartoznak ide) is jelentős változások történtek. A gipszképződményeket már nem tartjuk meleg vizes kiválásoknak, min régen (Jakucs, 1994), és egyes borsókövekről is felismertük, hogy semmi közük a termálkarsztos barlangkeletkezéshez. Ide tartoznak a szivárgó-csepegő vizekből kiváló üveggömb borsókövek és a karsztos párából kiváló huzatborsókövek. A termálkarsztos (hipogén) budai barlangok keletkezéstörténetét is sikerült pontosítani. Alapvetően helyes volt, hogy ezek keletkezését a meleg vízhez kötötték (Pávai-Vajna, 1930), de a folyamat mikéntjére, részleteire csak a keveredési korrózió elmélete mutatott rá. A termálvizek eredetében pedig alapvető változást jelentett a három áramlási rendszer felismerése és a Pesti-síkság keleti oldaláról érkező, ún. nyomásvezérelt fluidumok hozzákeveredésének bizonyítása.
17 Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban 175 Irodalom References Berhidai Gy. (1962): Budapest barlangjai [The caves of Budapest]. In: schafarzik F., Vendl A. & Papp F.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, (in Hung.). Bögli, A. (1965): The role of corrosium by mixed water in cave forming. In: stekl, O. (ed.): Problems of the speleological research, Czechoslovakia. Prague: Academy of science, Dublyansky, y. (1987): Teoreticheskoe modelirovanie dinamiki formirovaniya gidrotermokarstovykh polostey. Novosibirsk: Metody izucheniya geologicheskikh yavleniy, Fodor, L., Leél-Őssy, sz. & Tari, G. (1991): en-echelon fractures in a dextral shear zone Tectonic heritage for a hydrothermal cave (Budapest, Hungary). Terra Nova, 4, Fodor L., Magyari Á., Fogarasi A. & Palotás K. (1994): Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben (Tertiary structural development and late Paleogene sedimentation in Buda Hills). Földt. Közl., 124, (in Hung. with english abstract). Ford, D. C. (1995): some toughts on hydrothermal caves. Cave and Karst Science, 22/3, Ford, D. C. & Williams, P. W. (1989): Karst geomorphology and hydrology. Chichester: Wiley. Gadó P. (1965): A szemlő-hegyi-barlangban talált kristályszálról készült röntgenvizsgálat eredménye (The result of X-ray examination of a crystal fibre founded in szemlőhegy Cave). Karszt és Barlang, 1965/1, (in Hung. with German and Russian abstracts). Hill, C. A. & Forti, P. (1986): Cave minerals of the World. Huntsville, Alabama: National speleological society. Horusitzky H. (1939): Budapest Duna jobbparti részének hidrogeológiája [Hydrogeology of right side of Budapest]. Hidr. Közl., 18, (in Hung.). Jakucs L. (1994): A Budai-hegység hidrotermális karsztja [The hydrothermal karst of Buda Hills]. Földr. Értes., 43, (in Hung.). Kessler H. (1957): Az örök éjszaka világában (In the realm of everlasting night). Budapest: sport Könyvkiadó (in Hung.). Klimchouk, A. (2007): Hypogene speleogenesis. Carlsbad: National Cave and Karst Research Institute. Kraus s. (2009): Borsókövek és cseppkövek váltakozása (Changing of botryoids and dripstones). Karszt és Barlang, 2009, (in Hung. with english abstract). Leél-Őssy s. (1957): A Budai-hegység barlangjai [The caves of Buda Hills]. Földr. Értes., 6, (in Hung.). Leél-Őssy sz. (1995): A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai (The peculiar caves of Rose Hill of Buda). Földt. Közl., 125, (in Hung. with english abstract). Leél-Őssy sz. (1997a): A József-hegyi-barlang (Budapest) geológiai viszonyai, fejlődéstörténete és a Rózsadomb környéki termálkarsztos barlangok genetikája (The geolo-
18 176 Leél-Őssy Sz. gical circumstances and genetics of József-hegy Cave, and the genetics of thermalkarstic caves of Rózsadomb). Kézirat, kandidátusi értekezés (Manuscript, PhD thesis in Hung. with english abstract), Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. Leél-Őssy sz. (1997b): A József-hegyi-barlang ásványképződményei (The minerals of József-hegy Cave). Karszt és Barlang, 1997/1 2, (in Hung. with english abstract). Leél-Őssy sz. (2004): Lechuguilla, a legszebbnek tartott barlang [Lechuguilla, the most beautiful cave]. Term. Vil., 2004/3, (in Hung.). Leél-Őssy sz. & Adamkó P. (1996): Természetvédelmi problémák és kiépítési lehetőségek a József-hegyi-barlangban (Problems of Nature protection in József-hegy Cave and the chance of becoming a show cave). Karszt és Barlang, 1996, (in Hung. with english abstract). Leél-Őssy sz. & Adamkó P. (2003): József-hegyi-barlang [The József-hegy Cave]. In: székely K. (szerk.): Magyarország fokozottan védett barlangjai [The strictly protected caves of Hungary]. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, (in Hung.). Leél-Őssy, sz. & surányi, G. (2003): The peculiar hydrothermal caves in Budapest (Hungary). Acta Geol. Hung., 46, Leél-Őssy, sz., szanyi, Gy. & surányi, G. (2011): Minerals and speleothems of the Józsefhegy Cave (Budapest, Hungary). Int. J. Spel., 40/2, Maucha L. (1998): Az Aggteleki-hegység karszthidrológiai kutatási eredményei és zavartalan hidrológiai adatsorai [The results of karsthydrological investigations of Aggtelek Hills and the undisturbed data sets ]. Budapest: VITUKI (in Hung.). Müller P. (1974): A meleg forrás-barlangok és a gömbfülkék keletkezéséről (About the genetics of hot spring caves and sphaerical niches). Karszt és Barlang, 1974/1, 7 10 (in Hung. with english and Russian abstracts). Nagy s. (2008): A Budai-hegység hidrotermás folyamatainak szerepe a Bátori-barlang és a Ferenc-hegyi-barlang kialakulásában [The role of hydrothermal processes of Buda Hills in the genetics of Bátori and Ferenc-hegy Caves]. Kézirat, szakdolgozat (Manuscript, Msc Theses in Hung.), elte, Budapest. Pávai-Vajna F. (1930): Forró oldatok és gőzök-gázok szerepe a barlangképződésnél. Hidr. Közl., 10, Poros, Zs. (2011): Fluid migration and porosity evolution in the Buda Hills, Hungary. Selected examples from Triassic and Paleogene carbonate rocks. Manuscript, PhD Dissertation, eötvös L. University, Budapest. Poros Zs., Mindszenty A., Molnár F., Pironon, J., Győri O., Ronchi, P. & szekeres Z. (2012): Imprints of hydrocarbon-bearing basinal fluids on a karst system: mineralogical and fluid inclusion studies from the Buda Hills, Hungary. Int. J. Earth Sci. (Geol. Rundsch.), 101, sárváry I., Maucha L.& Izápy G. (1993): Vízkémiai, mikrobiológiai és izotóp vizsgálatok a Rózsadomb környezetében [Water chemical, microbiological and isotope investigations in the environment of Rózsadomb]. In: Kleb B. (szerk.): Kőzettani, tagoltsági, kőzetfizikai vizsgálatok, földtani reambuláció és paleokarszt elemzés [Geological, petrophysical, tectonic and palaeokarst analyses and evaluation]. Kézirat (Manuscript in Hung.), Budapesti Műszaki egyetem, Budapest.
19 Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban 177 schafarzik F. (1921): Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére [Review of genetics of the thermal springs of Buda]. Hidr. Közl., 1, 9 14 (in Hung.). schréter Z. (1912): Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a budai hegyekben [Traces of Tertiary and Pleistocene activity of thermal springs in Buda Hills]. M. Kir. Földt. Int. Évk., 19, (in Hung.) szabó V., Fórizs I., Halas s., Pelc A. & Deák J. (2009): A budapesti hévizek szulfátjának eredete stabilizotópos mérések alapján (The origin of sulphate content of thermal springs of Budapest based on stable isotope measurements). A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 77, (in Hung. with english abstract). szanyi Gy., Bada G., surányi G., Leél-Őssy sz. & Varga Zs. (2009): A Budai-hegység pleisztocén kiemelkedéstörténete barlangi lemezes kalcitkiválások uránsoros kormeghatározása alapján (Pleistocene uplift rate of the Buda Hills (Hungary), using uranium-series dating of cave rafts). Földt. Közl., 139, (in Hung. with english abstract). szanyi Gy., surányi G. & Leél-Őssy sz. (2012): Cave development and Quaternary uplift history in the Central Pannonian Basin derived from speleothem ages. Quternary Geochronology, 2012, 1 8. szunyogh G. (1982): A hévizes eredetű gömbfülkék kioldódásának elméleti vizsgálata (Theoretical investigations of sphaerical niches thermal water origin). Karszt és Barlang, 1982/2, (in Hung. with english and Russian abstracts). szunyogh G. (1984) A gömbfülkék kondenzvíz-korróziós kialakulásának elméleti-fizikai leírása (Theoretical physical description of condense water-corrosion genetics of sphaerical niches). Karszt és Barlang, 1984/1, (in Hung. with english and Russian abstracts). szunyogh G. (1987): A hévizes eredetű gömbfülkék víztükör alatti kioldódásának elméleti vizsgálata (Theoretical investigations of under water table-dissolving of sphaerical niches thermal water origin). Karszt és Barlang, 1987/1 2, (in Hung. with english and Russian abstracts). Takácsné Bolner K. (1980): Új feltárások a Pál-völgyi-barlangban (New discoveries in Pálvölgy Cave). Karszt és Barlang, 1980/2, (in Hung. with english and Russian abstracts). Takácsné Bolner K. (1992): A dél-dakotai Black Hills nagy hévizes barlangrendszerei. Karszt és Barlang, 1992/1 2, (in Hung. with english abstract). Tóth, J. (1963): A theoretical analysis of groundwater flow in small drainage basins. J. Geophys. Res., 68, Tóth, J.(2009): Gravitational systems of groundwater flow. Theory, evaluation, utilization. New york: Cambridge University Press. Wein Gy. (1977): A Budai-hegység tektonikája [Tectonics of the Buda Mountains]. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa (in Hung.).
Barlangképződés nanoléptékben, avagy a mikrobák szerepe a budapesti barlangok képződésében
Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Földrajz- és Földtudományi Intézet ELTE Természettudományi Kar Barlangképződés nanoléptékben, avagy a mikrobák szerepe a budapesti barlangok képződésében Dr. Erőss
RészletesebbenA rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata
XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács
RészletesebbenA meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként:
A meglévő kulturális világörökség helyszín területi és tartalmi bővítéseként: A Budai termálkarszt barlangrendszerei Pál-völgyi-barlangrendszer, Ferenc-hegyi-barlang, Molnár János-barlang, József-hegyibarlang,
RészletesebbenHidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
RészletesebbenA RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz
RészletesebbenA BUDAPESTI MOLNÁR JÁNOS-BARLANG TERMÁLVIZÉNEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BUDAPESTI MOLNÁR JÁNOS-BARLANG TERMÁLVIZÉNEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE Leél-Őssy Szabolcs 1, Bergmann Csaba 2, Bognár Csaba 3 1 ELTE TTK
RészletesebbenA budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai
Földtani Közlöny 125/3-4, 363-432 (1995) Budapest A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai Special caves of Rózsadomb on Buda and its environs LEÉL-ŐSSY Szabolcs 1 (13 ábra, 10 tábla) Key
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenA Budai-hegység pleisztocén kiemelkedéstörténete barlangi lemezes kalcitkiválások uránsoros kormeghatározása alapján
139/4, 353 366., Budapest, 2009 A Budai-hegység pleisztocén kiemelkedéstörténete barlangi lemezes kalcitkiválások uránsoros kormeghatározása alapján SZANYI Gyöngyvér 1, BADA Gábor 1, SURÁNYI Gergely 2,
RészletesebbenKarsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
RészletesebbenKutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról
1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani
RészletesebbenA Pál-völgyi- és a Ferenc- hegyibarlang beszivárgó vizeinek vizsgálata
A Pál-völgyi- és a Ferenc- hegyibarlang beszivárgó vizeinek vizsgálata Szendrei Orsolya környezettudomány szak Témavezetők: Fehér Katalin Borbás Edit Bevezetés - Célkitűzés 1961. évi tv. karsztvidékek:
RészletesebbenA JÓZSEF-HEGYI-BARLANG ÁSVÁNYAI
Karszt és Barlang, 1997. évf I-Il. füzet, p. 45-54., Budapest A JÓZSEF-HEGYI-BARLANG ÁSVÁNYAI Dr. Leél-Őssy Szabolcs ÖSSZEFOGLALÁS A József-hegyi-barlangot a Rózsadombi Kinizsi SE tagjai Adamkó Péter és
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848 Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Juhász Márton úr részére Tárgy: új rész bejelentés Leány-Legény-Ariadne-barlangrendszer
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 49-60. BÜKKI KARSZTOS TERÜLETEK MONITORING RENDSZERÉ- NEK VIZSGÁLATA AZ EU VÍZ KERET IRÁNYELV ALAPJÁN
KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, 2010. pp. 49-60. BÜKKI KARSZTOS TERÜLETEK MONITORING RENDSZERÉ- NEK VIZSGÁLATA AZ EU VÍZ KERET IRÁNYELV ALAPJÁN DARABOS ENIKŐ Miskolci Egyetem, 3515, Miskolc, Egyetemváros
RészletesebbenA Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója
A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenTapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport Szilaj Rezső csoportvezető 8300 Tapolca Kazinczy tér 17/C VII/27. Tisztelt Igazgatóság!
Tisztelt Igazgatóság! Örömmel értesítem Önöket, hogy csoportunk, a Plecotus Barlangkutató Csoport április 5-6-án újabb jelentős feltárási eredményt ért el a tapolcai Berger Károly-barlangban. A barlang
RészletesebbenNógrád megye uránkutatása
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium
RészletesebbenÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN
ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 203-221. ÚJABB ADATOK A BUDAI TERMÁLKARSZT BESZIVÁRGÓ VIZEINEK MINŐSÉGÉRŐL FEHÉR KATALIN
KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 203-221. ÚJABB ADATOK A BUDAI TERMÁLKARSZT BESZIVÁRGÓ VIZEINEK MINŐSÉGÉRŐL FEHÉR KATALIN ELTE TTK FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék 1117 Budapest, Pázmány
RészletesebbenA TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE Írta: Szilaj Rezső Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) (4440-4, 4440-83) ( KDT-
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 79-88. BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A HARCSASZÁJÚ- BARLANGBAN. Pázmány Péter sétány 1.
KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 79-88. BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A HARCSASZÁJÚ- BARLANGBAN SZALAI ZSÓFIA 1 KISS KLAUDIA 1 SZABÓ EMŐKE 2 SZILI-KOVÁCS TIBOR 3 VILLÁNYI ILONA 3 1 Eötvös Loránd
RészletesebbenRecens karsztosodás Magyarországon
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány
RészletesebbenA BEREMENDI- ÉS A NAGYHARSÁNYI-KRISTÁLYBARLANG VIGASSY TAMÁS LEÉL-ŐSSY SZABOLCS
KARSZTFEJLŐDÉS VI Szombathely, 2001. pp. 241-249. A BEREMENDI- ÉS A NAGYHARSÁNYI-KRISTÁLYBARLANG VIGASSY TAMÁS LEÉL-ŐSSY SZABOLCS ELTE Általános és Történeti Földtani Tanszék, Budapest, XI. Pázmány Péter
RészletesebbenVIRÁG MAGDOLNA A SZEMLŐ-HEGYI-BARLANG CSEPEGŐ VIZEINEK VIZSGÁLATA A RÓZSADOMBI TÖRMELÉKTAKARÓN ÁT TÖRTÉNŐ BESZIVÁRGÁS ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL
VIRÁG MAGDOLNA A SZEMLŐ-HEGYI-BARLANG CSEPEGŐ VIZEINEK VIZSGÁLATA A RÓZSADOMBI TÖRMELÉKTAKARÓN ÁT TÖRTÉNŐ BESZIVÁRGÁS ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL Diplomamunka Témavezető: Mádlné Dr. Szőnyi Judit Konzulensek: Zihné
RészletesebbenARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.:
Tárgy: barlanglezárás Tisztelt Nemzeti Park! Az ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2007-ben lezárta a Leány-Legény- Ariadne-barlangrendszer Ariadne-barlangi bejáratát. A lezárás az előzetes tervek
RészletesebbenRUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA Németh Ágnes 1, Kovács Balázs 2 1 doktorandusz, 2 egyetemi docens 1,2 Miskolci
RészletesebbenHidrotermális ásványkiválások vizsgálata a Ferenc-hegyi-barlangban
Hidrotermális ásványkiválások vizsgálata a Ferenc-hegyi-barlangban Nagy Sándor Témavezető: Dr. Molnár Ferenc Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Ásványtani Tanszék 2005 Tartalomjegyzék
RészletesebbenHévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
RészletesebbenA Budai-hegység hidrotermás folyamatainak szerepe a Bátoribarlang és a Ferenc-hegyi-barlang kialakulásában. Nagy Sándor. Témavezető: Dr.
A Budai-hegység hidrotermás folyamatainak szerepe a Bátoribarlang és a Ferenc-hegyi-barlang kialakulásában Nagy Sándor Témavezető: Dr. Molnár Ferenc Konzulens: Dr. Demény Attila /GKKI/ Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenA POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA
20 A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS Fehér Béla muzeológus Herman Ottó Múzeum, Ásványtár (Miskolc) A Polgárdi,
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenKUTATÓTÁBOR A NAGY-STRÁZSA-HEGYEN 2012. március 15-18.
KUTATÓTÁBOR A NAGY-STRÁZSA-HEGYEN 2012. március 15-18. A BEBTE kihasználva az ünneppel járó hosszú hétvégét, barlangász kutatótábort szervezett a Dorog és Esztergom között húzódó Nagy- Strázsa-hegyre március
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenTERMÉSZETES ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOK A SZEMLŐ-HEGYI-BARLANG CSEPEGŐ VIZEIBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) TERMÉSZETES ÉS ANTROPOGÉN HATÁSOK A SZEMLŐ-HEGYI-BARLANG CSEPEGŐ VIZEIBEN Virág Magdolna, Mádlné Dr. Szőnyi Judit, Dr. Mindszenty Andrea
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
Részletesebbenkvarc..vannak magasabb hőmérsékletű hidrotermális folyamatok is
Hidrotermális ásványképződés különös tekintettel a vulkáni-hidrotermális rendszerekre Molnár Ferenc Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszék Kalcit Hidroterma -Magmás eredetű víz -Metamorf eredetű
RészletesebbenIV. IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA. Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény támogatói: A rendezvény szervezői:
IV. A rendezvény támogatói: Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény szervezői: IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA 2013 KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA IV. Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenRÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER
Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea
Részletesebben1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -
M H T Borsodi Csoport Hidrogeológiai Szakosztálya M K B T Észak magyarországi Területi Osztálya, Miskolc, Szemere u. 40 J E L E N T É S A Z " A Q U A E X P E D I C I Ó " 1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V
RészletesebbenA Budai-hegység hidrotermális karsztja
Földrajzi Értesítő XUII. évf. 1994. 3^4. füzet, pp. 235-246. A Budai-hegység hidrotermális karsztja JAKUCS LÁSZLÓ Bevezetés Karsztnak kell-e tekintenünk a hidrotermális karsztokat, mint amilyenek a Budai-hegység
RészletesebbenNagyvisnyó Sporttábor
Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 223-245. VÍZVIZSGÁLATOK A MOLNÁR JÁNOS-BARLANGBAN
KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 223-245. VÍZVIZSGÁLATOK A MOLNÁR JÁNOS-BARLANGBAN 1 BERGMANN CSABA LEÉL-ŐSSY SZABOLCS 2 FEHÉR KATALIN 3 FÓRIZS ISTVÁN 4 1 Országos Környezetegészségügyi Intézet,
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenA DUNA ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK KAPCSOLATA A RÓ- ZSADOMBI MEGCSAPOLÓDÁSI TERÜLETEN
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 63-75. A DUNA ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK KAPCSOLATA A RÓ- ZSADOMBI MEGCSAPOLÓDÁSI TERÜLETEN INTERACTION BETWEEN THE GROUNDWATER AND THE DANUBE AT THE RÓZSADOMB
RészletesebbenRadon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban
Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FACULTAS SCI. NAT. Nagy Hedvig Éva Környezeti földtudomány program, II.
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenAZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászai, 77. kötet (2009) AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN Dr. Deák József ügyvezető G WIS Kft., 21020. Dunakeszi, Alkotmány u. 45
RészletesebbenAz utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére)
148/1, 45 74., Budapest, 2018 DOI: 10.23928/foldt.kozl.2018.148.1.45 Az utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére) LEÉL-ŐSSY Szabolcs, VIRÁG
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 137-151. AZ AGGTELEK-RUDABÁNYAI-HEGYSÉG ÉDESVÍZI MÉSZKŐ ELŐFORDULÁSAI SÁSDI LÁSZLÓ
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 137-151. AZ AGGTELEK-RUDABÁNYAI-HEGYSÉG ÉDESVÍZI MÉSZKŐ ELŐFORDULÁSAI SÁSDI LÁSZLÓ Magyar Állami Földtani Intézet 1143. Budapest, Stefánia út 14. sasdi@mafi.hu
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, pp A FERENC-HEGYI-BARLANG FELTÁRÁSÁNAK ÁSVÁNYTANI EREDMÉNYEI
KARSZTFEJLŐDÉS XII. Szombathely, 2007. pp. 279-285. A FERENC-HEGYI-BARLANG FELTÁRÁSÁNAK ÁSVÁNYTANI EREDMÉNYEI NAGY SÁNDOR 1 - NAGY SÁNDORNÉ TÓTH SZILVIA 1 1 2081, Piliscsaba Radnóti utca 4, szisa@t-online.hu
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76.
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76. A KARSZTTELÍTETTSÉG VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI-KARSZTVIDÉK ÉVI MINIMÁLIS FORRÁSHOZAM ÉRTÉKEI ALAPJÁN MAUCHA LÁSZLÓ VITUKI KHT. 1095. Budapest,
RészletesebbenTermészetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget
Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget példáján Kármán Krisztina I. éves Ph.D hallgató Környezeti földtudomány program Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D Fórizs István,
RészletesebbenKARSZT ÉS BARLANG KIADJA:
KARSZT ÉS BARLANG KIADJA: A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT BUDAPEST 1984. I. Adamkó Péter Leél-Őssy Szabolcs * BUDAPEST ÚJ CSODÁJA: A JÓZSEF-HEGYI-BARLANG ÖSSZEFOGLALÁS 1984. április 2-án a Rózsadombi
Részletesebben2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi jelentése Barlangi feltáró
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok
RészletesebbenA TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...2 a. Patakmeder-ág...2
RészletesebbenAz Északi-középhegység természeti földrajza
Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,
RészletesebbenPagony Barlangkutató Csoport 1025 Budapest, Pusztaszeri út 5/a. Tárgy: kutatási jelentés Hiv. sz.: KTVF 42571/2009.
Pagony Barlangkutató Csoport 1025 Budapest, Pusztaszeri út 5/a Tárgy: kutatási jelentés Hiv. sz.: KTVF 42571/2009. Füri András úr igazgató Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budapest Tisztelt Igazgató
Részletesebbenó Ú ő ó ó ó ö ó ó ő ö ó ö ö ő ö ó ö ö ö ö ó ó ó ó ó ö ó ó ó ó Ú ö ö ó ó Ú ú ó ó ö ó Ű ő ó ó ó ő ó ó ó ó ö ó ó ó ö ő ö ó ó ó Ú ó ó ö ó ö ó ö ő ó ó ó ó Ú ö ö ő ő ó ó ö ö ó ö ó ó ó ö ö ő ö Ú ó ó ó ü ú ú ű
RészletesebbenA mintavételek időpontjait az 1. sz., a mintavételi helyeket a 2. sz táblázat tartalmazza. 1.sz. táblázat Mintavételi időpontok
Füri András úr igazgató Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budapest Tárgy: kutatási jelentés Hiv. sz.: PE/KTF/2866-6-216 Tisztelt Igazgató Úr! A hivatkozott számon kutatásaimat engedélyező határozat előírásának
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenAZ ÜRÖM CSÓKAVÁRI KŐFEJTŐ BARLANGJAI, AZOK SZENY- NYEZÉSE ÉS KÁRMENTESÍTÉSE THE CAVES, FOULNESS AND CLEANING OF CSÓKAVÁR QUARRY IN ÜRÖM
KARSZTFEJLŐDÉS XVIII. Szombathely, 2013. pp.167-182. AZ ÜRÖM CSÓKAVÁRI KŐFEJTŐ BARLANGJAI, AZOK SZENY- NYEZÉSE ÉS KÁRMENTESÍTÉSE THE CAVES, FOULNESS AND CLEANING OF CSÓKAVÁR QUARRY IN ÜRÖM LEÉL-ŐSSY SZABOLCS
RészletesebbenK U T A T Á S I J E L E N T É S
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. Budapest K U T A T Á S I J E L E N T É S Készült a Molnár János-barlangban -2003 április és 2004 december közötti időszakban a 328/4/2003 számú kutatási engedély alapján-
RészletesebbenEz további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal
BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenFABRICS AND ORIGIN OF SPELEOTHEMS IN HYDROTHERMAL CAVES, BUDA HILLS, HUNGARY
ANN. REP. OF THE GEOLOGICAL INSTITUTE OF HUNGARY, 1994 1995/II: 217 230 (2000) FABRICS AND ORIGIN OF SPELEOTHEMS IN HYDROTHERMAL CAVES, BUDA HILLS, HUNGARY by ANNAMÁRIA NÁDOR Geological Institute of Hungary,
Részletesebben1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása
1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával
RészletesebbenA Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről
A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése 2012. évi kutatási tevékenységéről Készítette: Koltai Gabriella 3. éves doktoranduszhallgató Szeged 2013. Paleoklimatológiai
RészletesebbenA CITADELLA-KRIST ÁLYBARLANG1
Karszt és Barlang 2007.1-11. p. 67-78. Budapest 2008. Leél-Őssy Csaba-Leél-Óssy Szabolcs-Adamkó Péter A CITADELLA-KRIST ÁLYBARLANG1 ÖSSZEFOGLALÁS 2006. decemberében kezdtük meg egy Gellért-hegyi építkezés
RészletesebbenBudapest felszíni és felszín alatti vízkészletei
Budapest felszíni és felszín alatti vízkészletei Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet Tóth György Magyar Állami Földtani Intézet Dr. Lorberer Árpád Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Óbudai
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A BUDAI BARLANGOK KELETKEZÉSÉRŐL A KLASSZIKUS KARSZTFEJLŐDÉSTŐL A HIPOGÉN BARLANGKÉPZŐDÉSIG
Karszt és Barlang 2012 14. pp. 24 46. Budapest 2016. Virág Magdolna TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A BUDAI BARLANGOK KELETKEZÉSÉRŐL A KLASSZIKUS KARSZTFEJLŐDÉSTŐL A HIPOGÉN BARLANGKÉPZŐDÉSIG BEVEZETÉS A Budai-termálkarszt
RészletesebbenA GERECSE KARSZTJÁNAK FÖLDTANI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE SÁSDI LÁSZLÓ. Magyar Állami Földtani Intézet sasdi@mafi.hu
A GERECSE KARSZTJÁNAK FÖLDTANI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE SÁSDI LÁSZLÓ Magyar Állami Földtani Intézet sasdi@mafi.hu KARSZTFEJLŐDÉS IX. Szzombathely, 2004. pp. 215-228. Abstract: After the Late Triassic Middle Cretaceous
RészletesebbenFÖLDRAJZ OKTV 2011/2012
FÖLDRAJZ OKTV 2011/2012 1. Magyarországi barlangok típusai és azok hasznosítása (Be lehet mutatni, hogy milyen kőzetekben és hogyan alakulnak ki barlangok, hogyan hasznosították régen és ma őket, milyen
RészletesebbenBESZIVÁRGÁS-VIZSGÁLATOK A RÓZSADOMBI TERMÁLKARSZTON
KARSZTFEJLŐDÉS XIV. Szombathely, 29. pp. 45-55. BESZIVÁRGÁS-VIZSGÁLATOK A RÓZSADOMBI TERMÁLKARSZTON FEHÉR KATALIN 1 - KISS KLAUDIA 2 - KOVÁCS JÓZSEF 3 - KISS ATTILA 4 1 ELTE TTK FFI Környezet- és Tájföldrajzi
RészletesebbenOxigén és hidrogén stabil izotópjai
Oxigén és hidrogén stabil izotópjai Stabil: H ( 1 H=99.985; 2 H/D/=0.015) Radioaktív: T= Oxigén és hidrogén stabil izotópjai Jól ismert, széles körben használt T becslésre és a szilárd, folyadék és gáz
RészletesebbenLátnivalók a tanösvény állomásain
Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÚj barlangszakasz feltárásának bejelentése
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport Honlap: www.mkcs.hu Vezető: Glöckler Gábor tel.+36-30/9730-338 Tárgy: Új barlangszakasz feltárásának bejelentése Tisztelt Hölgyem, Uram! A
Részletesebben7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland
7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland Október 13-17 között került megrendezésre a Hollandiai Alphen aan den Rijn városában található Archeon Skanzenben a 7. Vasolvasztó Szimpózium. Az öt napos rendezvényen
RészletesebbenBudai-hegys. hegység
Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm
RészletesebbenŐsföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
RészletesebbenRadionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton
XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,
RészletesebbenA LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ
NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet, 33-45. A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ Összefoglalás A Bükk-hegységi
Részletesebben