TELEFON/FAX: 56/ , TELEFON: 20/ KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐZETES VIZSGÁLAT O&GD CENTRAL KFT

Átírás

1 Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó Kft Szolnok, Ponty út 27. J-Nk-Sz Megyei Cégbíróság Cg /3 TELEFON/FAX: 56/ , TELEFON: 20/ ö KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐZETES VIZSGÁLAT A O&GD CENTRAL KFT OGD-ÖCSÖD-K-1 ÉS OGD- ÖCSÖD-ÉNY-1 JELŰ GÁZKUTAK TERMELÉSBE ÁLLÍTÁSÁHOZ Készítette: Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó KFT Kovács Gyuláné dr. ügyvezető Szolnok, márc.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK A TERVEZETT BERUHÁZÁS A tervezett beruházás célja: A tervezett beruházás helyszíne, területigénye, útvonal: A tervezett technológia A technológiai folyamatban részt vevő anyagok: A TERVEZETT BERUHÁZÁS KÖRNYEZETÉNEK ÁLLAPOTA Körösszög kistáj Szolnok-Túri-sík kistáj: A tervezett vezeték szűkebb környezetének jellemzése Természetvédelmi elvárások: A földgáztermelő kutak körzetében kialakított technológia: A mezőbeni gázvezeték A TERVEZETT BERUHÁZÁS HATÁSAI, HATÁSTERÜLETE A telepítés hatásai Levegőtisztaság-védelem Talaj, talajvíz, felszín alatti vizek védelme Felszíni vizek védelme Élővilág védelme Zaj-, rezgésvédelem Hulladék Közegészségügyi hatások Kulturális örökségvédelem Az üzemelés hatása Levegőtisztaság-védelem Talaj- és talajvízvédelem Felszíni vizek védelme Élővilág-védelem Zajvédelem Hulladék Közegészségügyi hatások BAT-TECHNOLÓGIA RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK KEZELÉSE Veszély elhárítási terv célja A tervezett technológiai folyamat veszélyhelyei: A technológia működtetésének veszélyhelyzetei Általános előírások A TERMELÉS FELHAGYÁSÁRA SZOLGÁLÓ TERVEZET Levegő Felszíni, felszín alatti vizek Talajra gyakorolt hatások Zajhatás Hulladékok kezelése Veszélyes hulladék Egyéb hulladék

3 8.6. Élővilágra kiterjedő hatótényezők Épített környezetre kiterjedő hatótényezők A tájra kiterjedő hatótényezők KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLETEK

4 Megbízó adatai: Környezetvédelmi előzetes vizsgálat Megbízó adatai: Név: Oil & Gas Development Central Kft Rövid nevén: O&GD Central Kft Cím: 1024 Budapest, Lövőház u.39. KSH szám: Cégjegyzékszám: TEÁOR szám: 1120 Adószám: Kapcsolattartó neve: Dr. Breitner Dániel Telefon: 06/ KÜJ: Az előzetes vizsgálatot készítő cég adatai: Cég neve: Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó KFT Cím: Szolnok, Ponty u. 27. Felelős vezető: Cégjegyzés: Kovács Gyuláné dr. Cg /27 Telefon: 20/ Telefon/fax: 56/

5 Tanulmányt készítették: Kovács Gyuláné dr. okl. környezetvédelmi szakmérnök. Vízgazdálkodási szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély száma: 18-SZ/ 2010 Környezetvédelmi szakértői tevékenység engedély száma: 17-SZ/2010 SZKF-vf Víz és földtani közeg védelem SZKV-hu Hulladékgazdálkodás SZKV-le Levegőtisztaság védelem SZKV-zr Zaj- és rezgésvédelem Kurucz Imre okl. környezetvédelmi szakmérnök. Környezetvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély száma: 38-SZ/2010 Csuti Nóra okl. környezetmérnök Széll Gábor akusztikai és munkavédelmi szakmérnök 5

6 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Az Oil & Gas Development Central Kft (Rövid nevén O&GD Central Kft) Továbbiakban Bányavállalkozó Mezőtúr-V védjelű bányatelken lemélyített OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 nevű kutakat kívánja termelésbe állítani. A tervezett beruházás célja a tároló szénhidrogénkészletének és a fluidumjellemzőknek további tisztázása, a szénhidrogénkészlet számításához szükséges adatok megszerzése: rétegnyomás alakulása, a víztest aktivitásának mértéke, tároló határvizsgálatok elvégzése, hidrodinamikai összefüggések kimérése és végső soron a telep termeltetése. Ehhez szükséges az OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak által termelt gáz eljuttatása az MHE Endrőd gázüzemébe. A gázkút termeltetésére kialakítandó rendszerrel azonos kútkörzeti technológia kialakítás az engedéllyel rendelkező OGD-Mezőtúr-D-1 gázkúton, valamint az MHE és a MOL Nyrt. bányavállalkozók működési területén több is üzemel. Az O&GD Centrál Kft. a termelést a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével kívánja végezni. A beruházás Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területét érinti. A beruházás környezetvédelmi engedélyéhez szükséges környezetvédelmi előzetes vizsgálati dokumentációt a Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó KFT-t készítette el. A tanulmány készítése során elsősorban a nyilvános adatbázisok adataira, szakirodalomra, valamint az O&GD Kft. és a tervezést végző SZOLTERV 6

7 tárgyhoz kapcsolódóan készült dokumentációiban foglaltakra és szóbeli tájékoztatására támaszkodtunk. A dokumentációban vizsgáljuk az érintett terület jelenlegi használatát, környezeti állapotát, a környezetre ható tényezőket. Elemezzük és értékeljük a tervezett beruházás létesítésének, majd működésének ideje alatt fellépő környezeti hatásokat és azok eredményeként bekövetkező változásokat. Vizsgáljuk a beruházás megfelelését a BAT technológia szempontjából. Foglalkozunk az esetlegesen bekövetkező havária jellegű eseményekkel, vizsgáljuk a tevékenység felhagyása után szükséges rekultivációs feladatokat és azok végzése során fellépő környezetvédelmi terheléseket. 7

8 2. A TERVEZETT BERUHÁZÁS A tervezett beruházás célja: A tervezett beruházás célja az OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak által termelt gáz eljuttatása MHE Endrőd gázüzemébe, majd előkészítés után a MHE Kft, és a MOL Nyrt. tulajdonú gázokkal együtt kerül forgalmazásra a Földgázszállító Zrt országos gáztávvezetékén keresztül. Az földgáz hasznosításának megvalósításához szükséges: Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1-Öcsöd-K-1gázkutak kútkörzetének kialakítása, Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút És OGD-Öcsöd-K-1 gázkút közötti DN100 PN 100 vezeték kiépítése, Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút és az MHE- Endrőd gázüzem között 1db. DN150, P355NH anyagú, PN100 gázvezeték megépítése. Technológiai kapcsolat kialakítása az MHE Endrődi Gázüzemhez (a kapcsolat kialakítás kivitelezése nem része ezen engedélyezési eljárásnak). A tevékenység ütemezése: Tervezés: tervező a SZOLTERV Ipari és Szénhidrogénipari Tervező és Szolgáltató Mérnöki Iroda Kft. A létesítmény építtetője: O&GD Central Kft A kivitelezés tervezett időszaka: I. félév A kivitelezés tervezett időtartama: 4-6 hónap. Kivitelező: még nem ismert, pályáztatással kerül kiválasztásra Üzemeltető: O&GD Central Kft KÜJ szám:

9 2.2. A tervezett beruházás helyszíne, területigénye, útvonal: Vonatkozó rajzok: 1. sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1tervezett szénhidrogén vezeték, OGD- Öcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Mezőtúr-D-1 szénhidrogén vezeték. Átnézeti térkép M= 1: Rajzszám nincs 2. sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1, OGD-Öcsöd-ÉNy-1tervezett szénhidrogén vezeték,ogd-mezőtúr-d-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Topográfiai térkép 1/11-10/11. M=1: OGD-Öcfsöd-K-1tervezett szénhidrogén vezeték, Ogd-Öcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Mezőtúr-D-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Földhivatali térkép Mezőtúr Kt.1/25-29/29. M= A tervezett beruházás helyszínei : Az OGD-Öcsöd-K-1 kutatófúráspont Öcsöd település belterületi határától kb.: 1200 m-re K-i irányban külterület önkormányzat besorolású övezetben, Öcsöd 011/4 hrsz-ú területen, helyezkedik el. EOV koordinátái: Y= X= Az OGD-Öcsöd-ÉNY-1 kutató fúráspont Öcsöd település belterületi határától kb. 150 m-re ÉNy-i irányban külterület önkormányzat besorolású övezetben, Öcsöd 0444/1 hrsz-ú területen, helyezkedik el. EOV koordinátái: Y= X= Az OGD-Öcsöd-K-1 gázkút és Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 és a HHE Endrőd gázüzem közötti mezőbeni termelővezeték. 9

10 HHE Endrőd Gázüzem Jász-Nagykun-Szolnok megye DK-i részén, Mezőtúr településtől és a Hortobágy-Berettyó csatornától K-i irányban 3 km-re, a Peresi-Holt-Kőröstől Ny-i irányban 1 km-re, Mezőtúr külterületén fekszik, közvetlenül szomszédos a MOL Nyrt. Endrőd III nevű gázüzemével. A tervezett beruházás területigénye: az OGD által üzemeltetett OGD-Öcsöd-K-1 gáztermelő kút kútkörzetének terezett területigénye:15x17 m. OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gáztermelő kút kútkörzetének tervezett területe: 58 x 106 m, a kút termelésbe állításának engedélyeztetése folyamatban van. Az OGD-Öcsöd-K-1 és Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak közötti vezeték. Hossza: 7 km. Mérete: DN100 PN100. Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút és a HHE Endrőd gázüzem közötti 1 db. DN150, PN100 méretű, kb.: 25 km hosszú mezőbeni termelővezeték. az MHE Kft. által üzemeltetett meglévőnek tekinthető Gázüzemben a vezeték bekötési munkálatok területbővítést nem igényelnek. A Tervezett beruházás megközelíthetősége: Az OGD-Öcsöd-K-1 kút a 44. sz. közútról közelíthető meg. A fúráspont szántó művelési ágú ingatlanokon fekszik. Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 kút Öcsöd belterületéről a Bercsényi Miklós utcáról közelíthető meg. 10

11 A beruházással érintett vezeték nyomvonala: Vonatkozó rajz: 1.sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD- Öcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Mezőtúr-D-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Átnézeti térkép. M=1: Rajzszám: nincs 2. sz. melléklet:ogd-öcsöd-k-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD- É-Ny-1 tervezett szénhidrogén vezeték, Topográfiai térkép. Öcsöd kt.1/11-4/11 Mesterszállás kt 4/11-6/11, Mezőtúr kt. 6/11-10/11 M=1: sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Öcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD- Mezőtúr-D-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Földhivatali térkép. 1/29-25/11 M=1:4000. A vezetékszakasz fektetésére a nyomvonalat a környezeti és gazdaságossági érdekek messzemenő figyelembevétel mellett határozták meg. Nyomvonal leírása: A vezeték nyomvonala által érintett telkek helyrajzi számai: Az OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak közötti vezeték: Öcsöd külterület: 0444/1, 0443, 0445, 0447/7, 0447/4, 0447/8, 0448, 0449, 0450/1, 0451, 0452, 0436/10, 0436/11, 0436/12, 0436/13, 0436/14, 0436/15, 0436/18, 0437/1, 406, 407, 0250/13, 0250/9, 0250/10, 0249, 0247/24, 0247/25, 0244/8, 0238/22, 0238/23, 0238/24, 0238/25, 0238/26, 0238/27, 0238/28, 0237, 0241/1, 0239, 0240/1, 0240/3, 0240/4, 0235, 059/6, 065, 066, 056/6, 067, 068/20, 068/19, 068/18, 068/17, 068/16, 068/15, 068/14, 068/13, 068/12, 068/11, 068/10, 068/9, 068/8, 068/7, 068/6, 068/5, 051, 048, 050//1, 019/8, 019/13, 019/14, 018, 017/1, 016, 011/4. 11

12 Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút és a HHE Endrőd gázüzem közötti vezeték: Öcsöd külterület: 0582/33, 0583, 0578/26, 0576, 0585, 0598, 0599/1, 0600, 0596/22, 0596/16, 0596/17, 0596/18, 0595, 0592/1, 0593, 0594/8, 0594/9, 0594/7, 0545, 0550/3, 0550/4, 0550/5, 0550/6, 0549/1, 0546/29, 0546/39, 0546/38, 0546/41, 0546/13, 0546/22, 0542, 0544, 0535, 0534, 0533, 0519, 0520, 2001/1, 2001/2, 0522/3, 0522/4, 0522/5, 0523, 0501, 0514/5, 0503, 0504, 0495, 0444/1 Mesterszállás külterület: 060/3, 093/2, 093/1, 092, 091/10, 091/9, 091/8, 091/7, 091/6, 091/5, 088, 086/14, 086/13, 086/12, 086/11, 086/10, 086/9, 086/8, 086/7, 086/6, 086/5, 086/4, 086/3, 085, 083/5, 083/6, 083/7, 083/8, 083/9, 083/3, 083/4, 082, 081/2, 081/1, 079, 077/1, 077/5, 077/4, 077/3, 076, 075, 0215, 0300/7, 0300/4, 0309, 0300/5, 0301, 0304, 0305, 0306, 0316/2, 0317/10, 0319/3, 0319/11, 0319/12, 0319/13, 0295 Mezőtúr külterület: 0690/6, 0689, 0688/1, 0687, 0686, 0685, 0684, 0682/1, 0929, 0930, 0937, 0935, 0949, 01034/2, 01032/8, 01030, 01027, 01026/1, 01026/2, 01026/5, 01022, 01023/9, 01020, 01019, 01018/1, 01015, 01014/21, 01014/14, 01014/13, 01014/12, 01013, 01012, 01011/9, 01011/8, 01010, 01007/14, 01006, 01005/5, 01005/6, 01100/1, 01101, 01102/4, 01102/3, 01110/2, 01120/5, 01139, 01141/9, 01136, 01135/6, 01492, 01478/8, 01478/7, 01478/6, 01477/4, 01477/23, 01477/22, 01477/26, 01477/24, 01477/18, 01477/17, 01472/1, 01467/15, 01467/16, 01461, 01460, 01459/5, 01452, 01442/8, 01443, 01444/4, 01440/1, 01436/3, 01436/2, 01436/4, 01432, 01431, 01425/3, 01424/2, 01424/3, 01423/2, 01422, 01418, 01419, 01420/3, 01420/16, 01420/15, 01420/14, 01420/13, 01420/12, 01420/11, 01420/10, 01420/9, 01420/8, 01420/7, 01420/6, 01416/4, 01416/3, 01414/2, 01414/3, 01439, 01340, 01341/1, 01342, 01343, 01344/1, 01345, 01346, 01347/2, 01348, 01349/8, 01349/7, 12

13 01350, 01351, 01355/1, 01355/2, 01355/3, 01357, 01360/3, 01367, 01369/13, 01369/6, 01370, 01371/6, 01371/14, A vezeték nyomvonala az EOV Y=732063,70, X=178107,33 koordinátájú pontig önálló nyomvonal, ettől a ponttól kezdve a vezeték az FGSZ csőcsordájával párhuzamosan, attól 5 m távolságban halad. (lásd 3. sz melléklet). A tervezett vezeték koordináta jegyzéke: Pont jele Szelvényszám EOV Koordináta (m) y x kp 0+000, , ,10 Sp , , ,06 Sp , , ,99 Sp , , ,66 Sp , , ,80 Sp , , ,80 Sp , , ,97 Sp , , ,07 Sp , , ,13 Sp-107/ , , ,51 Sp-107/ , , ,13 Sp , , ,50 Sp , , ,12 Sp , , ,57 SP-110/ , , ,29 SP-110/ , , ,09 SP-110/ , , ,07 SP-110/ , , ,44 Sp , , ,46 Sp , , ,42 Vp , , ,00 Sp-200/ , , ,67 Sp-200/ , , ,24 Sp , , ,97 Sp , , ,31 Sp , , ,77 Sp , , ,02 Sp , , ,52 Sp-210/ , , ,33 Sp , , ,95 Sp , , ,81 Sp , , ,56 Sp , , ,98 13

14 Pont jele Szelvényszám EOV Koordináta (m) y x Sp , , ,47 Sp , , ,28 Sp , , ,59 Sp , , ,34 Sp , , ,45 Sp-220/ , , ,81 Sp-220/ , , ,11 Sp , , ,99 Sp-221/ , , ,62 Sp-221/ , , ,34 Sp , , ,20 Sp , , ,59 Sp , , ,08 Sp , , ,01 Sp , , ,90 Sp-226/ , , ,86 Sp-226/ , , ,93 Sp , , ,11 Sp , , ,68 Sp , , ,08 Sp , , ,94 Sp , , ,87 Sp , , ,36 Sp , , ,73 Sp , , ,27 Sp , , ,82 Sp , , ,47 Sp , , ,10 Sp , , ,23 Sp , , ,59 Sp , , ,62 Sp , , ,55 Sp , , ,30 Sp-242/ , , ,46 Sp , , ,38 Sp , , ,39 Sp , , ,71 Vp , , ,81 A vezeték nyomvonala kb.: 200 m távolságon belül az alábbi zajtól védendő tanyákat, lakóépületeket, majorokat közelíti meg: Az OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd- Ény-1 kutak termelővezetékének új nyomvonalánál: 14

15 Tóth tanya (60 m); Sertéstelep (200 m); Rónyai tanya (200 m); Kara tanya (200 m); Papp tanya (200 m); Kulik major (150 m); Kardost tanya (100 m); Dezső tanya (80 m); Zubor tanya (170 m); Gácsi tanya (90 m); Tóth tanya (20 m); Bercsényi utcai lakóházak az OGD-ÖCSÖD- ÉNy-1 kútkörzet környezetében (100m); Dugár tanya (50 m); Bóné tanya-kossuth Tsz. (200 m); Őze tanya (100 m); Szabadság Tsz. tehenészet (80m); Nádudvari Tanya (150 m) Az OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd- Ény-1 kutak termelővezetékének FGSZ csőcsordája mellett haladó nyomvonalnál: Táncsics Tsz. (80 m); Nagy J tanya (200 m); Bíró tanya (60 m) Harangozó J. tanya (200 m); Molnár tanya (150 m) Enyedi tanya (50 m) Kun tanya (150 m); Vásárhelyi tanya (200 m); Kelemen Tanya (100 m); Temesvári tanya (200 m); Beregszászi tanya (60 m) Csató tanya (100 m); Kun tanya (100 m) A termelvény és a szállítandó nyers földgáz várható mennyiségi, minőségi jellemzői: Kúthozam: Gázmennyiség: e Nm 3 /d Gazolin mennyiség: nincs Vízmennyiség: 5m 3 /d Közeg jellemzők: Rel. gázsűrűség: Gáz fűtőérték: 0,5665(15 o C-on) 33,72 MJ/m 3 (15 o C-on) 2.4. A tervezett technológia Vonatkozó rajzok: 4.1. sz. melléklet: Rb-s besorolás és elrendezési helyszínrajz Öcsöd-K-1 Méretarány:1:100, Rajzszám: sz. melléklet: Kapcsolási rajz- Öcsöd-K-1 Rajzszám:

16 5.1. sz. melléklet: Öcsöd-ÉNy-1 és Öcsöd-K-1 gázkút termelésbe állítása, kútkörzet és gyűjtőállomás tervezése. Rb-s besorolás és elrendezési helyszínrajz. M=1:100, Rajzszám: sz. melléklet: Öcsöd-ÉNy-1 és Öcsöd-K-1 gázkút termelésbe állítása, kútkörzet és gyűjtőállomás tervezése.technológiai folyamatábra. Rajzszám: A tervezett tevékenység technológiai leírása: Az OGD-Öcsöd-K-1 gázkút és HHE Öcsöd-ÉNy-1 gázkút körzetében kiépített technológia segítségével a kutak termelvényét az újonnan megépítésre kerülő földalatti csővezetéken a HHE-Endrőd Gázüzemébe juttatják, ahol a nyers gázt előkészítik, majd az országos távvezetékre adják. A kútkörzetekben kialakított technológián a karácsonyfa után beépített Vonk típusú szerelvénnyel állítható a gáztermelvény nyomása, mennyisége. A kútvezeték és a kútkörzeti technológia túlnyomás elleni védelmére csőtörés biztosító szolgál. A 2 kútkörzetben a hidrát képződés megakadályozására helyi metanol beadagolása szükséges, melyhez a 2 kútkörzetben metanol adagoló rendszer telepítése szükséges. HHE Öcsöd-ÉNy-1 gázkút körzetében kiépített technológia segítségével további kutak termelvényének fogadására is lehetőség nyílik, majd onnan a közös vezetéken a HHE-Endrőd Gázüzemébe juttatják a gázt további feldolgozásra A technológiai folyamatban részt vevő anyagok: Nyers földgáz, Glikol, CH termelést kísérő víz, Metanol. 16

17 3. A TERVEZETT BERUHÁZÁS KÖRNYEZETÉNEK ÁLLAPOTA 3.1 Körösszög kistáj Az OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gáztermelő kút és a tervezett mezőbeni csővezeték egy része az Alföld nagytáj, Körös-Maros köze középtáj, Körösszög kistájban helyezkedik el. (A kistáj bemutatása a Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010 alapján történik) A kistáj Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. Területe 377 km 2 (a középtáj 7,3 %-a, a nagytáj 0,7 5-a). Domborzat. A kistáj 79,4 és 98,6 m közötti tszf-i magasságú, a Hármas-Körös völgyétől a Maros hordalékkúpsíkság felé enyhén emelkedő, alacsony ármentes síkság. Vertikálisan igen gyengén tagolt (átlagos relativ relief érték 1,5 m/km 2 ) A felszínt morotvák, elhagyott folyómedrek kusza hálózata tagolja, gyakoriak a 3-4 m magas kunhalmok. A belvízveszélyes, rossz lefolyású alacsony síksági részek helyenként folyóhátakkal elgátoltak. A jelenlegi horizontális szabdaltsága a rekonstruálható természetes állapotnak mintegy 40 %-a. (kb.1,8 km/km 2 ). Földtan. A jelentős mélységben (kb. 4 km elérhető medencealzatot metamorfitok és mezoozos képződmények alkotják. Erre nagy tömegű középső-és későmiocén kőzetek, majd kb.: 2 km vastagságban késő pannon üledékek települtek. Szerkezeti-morfológiai szempontból a kistáj egy fiatal (holocén) süllyedék területre és egy idősebb folyó szabdalta pleisztocén végi (würm) peremvidékre tagolható. Az elsőn a Körös völgyrendszere és fiatalkori öntések találhatók a Délebbi területen a Veker és Maros régi medencerendszere, ill. ezek feltöltése jellemző. A felszín közeli iszaposagyagos üledékeket gyakran vékony infúziós löszköpeny fedi. Homok az egykori folyógátak parti dűnéihez kapcsolódva a felszín kb: 85-án fordul elő. 17

18 Éghajlat. Meleg, száraz kistáj. A napfénytartam évi összege óra, ebből a nyári évnegyedben 810 óra körüli, a téli évnegyedben mintegy 190 óra napsütés várható. Évi középhőmérséklet 10,3-10,5 ºC, a nyári félévé 17,5-17,6 ºC. Ápr.1-2 és okt között, azaz évente napon át a napi középhőmérséklet magasabb, mint 10 ºC, K-en évi 198 nap körül, Ny-on viszont több mint 200 napon át nem kell fagypont alatti hőmérséklettől tartani. Ez az időszak K-en ápr.8 és okt közé, Ny-on ápr.4-6 és okt közé esik. Az évi abszolút hőmérséklet maximumok és minimumok sok évi átlaga kevéssel 34,0 ºC fölötti, ill. -17,0 ºC körüli. DNy-on 520 mm, máshol csak mm évi csapadékmennyiség várható. A tenyészidőszakban mm esőre számíthatunk.(dny-on a több). A legtöbb, egy nap alatt lehullott csapadék ezen a tájon 108 mm volt (Nagytőke). Évente napon át tartó hóborítottságra számíthatunk, a hótakaró átlagos maximális vastagsága 17 cm. Az ariditási index DNy-on 1,35, máshol 1,40 körüli. A szélirány eloszlása elég egyenletes, kis mértékben az É-i irány emelkedik ki. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s között van. Csak öntözéssel optimális az éghajlat a szántóföldi és a kertészeti kultúrák számára. Vizek. É-on a Hármas-Körösre támaszkodik, a folyónak csak a Szarvastól Ny-ra eső 43 km-es szakasza tartozik a tájhoz(teljes hossza 91 km, km 2 -es vízgyűjtővel, amiből km 2 hazai terület) A Tisza torkolata előtt pár kmre ágazik ki belőle a Kurca (37 km, 1266km 2 ), amely a Veker éri-főcsatorna (36 km, 24 km 2 ) torkolatáig Ny-ról a tájhatáron folyik. A többi vízfolyást a Hármas-Körös veszi fel (Szarvasi Holt-Körös: 28 km, 686 km 2, Nagyérifőcsatorna 16,5 km, 30 km 2 stb.). Igen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. 18

19 A Hármas-Körös vízjárását a kunszentmártoni vízmérce adataival jellemezzük. A Hármas-Körös vízjárását a Tisza visszaduzzasztása is befolyásolja. A legnagyobb árvizek általában kora nyáron jelentkeznek, míg a helyi csatornák hóolvadás után áradnak meg. A Kurca öntözési idényben a Hármas-Körösből kap 1 m 3 / s vizet, a többi a beléje folyó csatornákból származik. Az év második felében vízhiányos. Békésszentandrásnál duzzasztó szolgálja a hajózást és a víztározást. A belvízlevezető csatorna hálózat hossza kb. 250 km. Állóvízei között első helyen a 13 körösi holtág említhető. Közöttük a békésszentandrási (27ha) a legnagyobb. 2 tározója közül a békésszentandrási duzzasztó felülete 640 ha, a 2 kis természetes tava (4ha) jelentéktelen. A talajvíz mélysége általában meghaladja a 4 m-t. Mennyisége csekély. Kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, bár pl. Kunszentmárton környékén a nátriumos típus is kitrjrdtrn jrlrntkrzik. Keménysége nkº között van, de a települések közelében eléri a 45 nkº-ot is. Szulfáttartalma mg/l között változik, de Békésszentandrás környékén 300 mg/l fölé emelkedik. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak mélysége általában 260 m alatti, vízhozamuk változatos, de elég sok bővízű kút is van. Békésszentandrásnak 49 ºC-os, Kunszentmártonnak 42 ºC-os, Öcsödnek 79 ºC-os vizet adó forrása van. A 4 településből a 2 nagyobb rendelkezik csatornahálózattal, az erre kapcsolt lakások aránya 36,7% (2008). Növényvilág: Északon és keleten a Maros hordalékkúp-perem és a mentett oldali magas ártér természetes vegetációja jórészt eltűnt, helyét intenzív szántók foglalják el. A zonális erdőssztyepp-löszpuszta fajai (vörösszárú pimpó Potentilla heptaphylla, parlagi rózsa Rosa gallica, horgas bogáncs Carduus hamulosus) mezsgyéken, gátakon, kunhalmokon maradtak fenn. Telepített 19

20 tölgyesek fajszegény sziki erdőssztyepp növényzettel (réti őszirózsa Aster sedifolius, bárányüröm Artemisia pontica) a hátság alluviális határain találhatók (Bábockai-erdő). A Körös hullámterét puhafaligetek, telepített nyárasok, ecsetpázsitos rétek (réti iszalag Clematis integrifolia, fényes borkóró Thalictrum lucidum, gyíkhagyma Allium angulosum), kubikokholtágak eutróf hínarasai (rucaöröm Salvinia natans és sulyom Trapa natans) és mocsári növényzete (virágkáka Butomus, nyílfű Sagittaria) jellemzik. Délen a holocén öntésterület és a tagolt felszínű óalluviális peremvidék találkozásánál nagy kiterjedésű természetes élőhely-mozaik maradt fenn (Tőke-puszta). Itt a szabályozásokig vízjárta, szikesedő laposok ecsetpázsitosai, nádas-harmatkásás mocsarai még nem vesztették el ártéri jellegüket. A magasabb térszinteket cickórós puszta és rétsztyepp-vegetáció borítja. Az ártérből kiemelkedő, pleisztocén rögökön sztyepprétek (magyar szegfű Dianthus pontederae, lenlevelű zsellérke Thesium linophyllon, ebfojtó müge Asperula cynanchica, koloncos legyezőfű Filipendula vulgaris, hengeres peremizs Inula germanica, kunkorgó árvalányhaj Stipa capillata) és vakszikes-ürmös puszta foltok (gyakori a sziki varjúháj Sedum caespitosum) mozaikolnak. A részben ármentes helyzet, a fejlett mikrodomborzat és a fajkészlet ősi szikesedésre utal. Az érhálózat hínárvegetációja fajgazdag (Kurca: fehér tündérrózsa Nymphaea alba, tündérfátyol Nymphoides peltata). Asztatikus vízterek iszapján jellemző a Nanocyperion-vegetáció (látonyafajok Elatine spp., henye füzény Lythrum tribracteatum, tekert csüdfű Astragalus contortuplicatus). Gyakori élőhelyek: A1, A3a, B1a, BA, D34, F2, F1b; közepesen gyakori élőhelyek: A23, A5, B2, B3, B5, B6, F1a, F5, H5a, I1, J4, OC, RA, RB, RC; ritka élőhelyek: D6, F3, I2, F4, J3, M3, M6, J6, P45. Fajszám: ; védett fajok száma: 20-40; özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) 3, bálványfa (Ailanthus altissima) 2, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 4, selyemkóró (Asclepias syriaca) 2, tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), 1, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) 4, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria 20

21 spp.) 2, akác (Robinia pseudoacacia) 4, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 3. Állatvilága (internet alapján) Az elmúlt évszázadokban különböző emberi beavatkozások hatására átalakult a táj, s szinte nyomtalanul eltűntek az egykori legendás vadvízi országok. Ezzel egyidejűleg sok állatfaj végleg eltűnt a Tiszazugból, mások pedig csak alkalmilag fordulnak elő már. Egyes fajok már csupán parányi népességekben, mások pedig nagy tömegekben találhatók. Kétéltűek A folyók vízpartjain, holtágak, csatornák és mély fekvésű, nedves területeken mindenütt találkozhatunk kétéltűekkel, elsősorban békákkal. A tarajos gőte sokfelé fordul elő. Pettyes gőtével, valamivel gyakrabban találkozhatunk. A békafajok közül a vörös hasú unka, a barna varangy, a zöld varangy, a levelibéka, a tavi béka, a kecskebéka és az erdei béka kerül inkább szemünk elé. Hüllők A kétéltűeknél sokkal kisebb egyedszámban fordulnak elő a hüllők. A Körösök elmocsarasodott kubikgödreiben, holtágaiban viszonylag gyakran láthatjuk még a mocsári teknőst. A vízisiklók nemcsak a vizek mentén, de nedves réteken is megfigyelhetjük. Találkozhatunk az erdei siklóval, a gyíkok közül leggyakrabban a fürge gyíkkal. Madarak A terület madárvilága rendkívül gazdag. Ez egyaránt vonatkozik az itt fészkelő és a vonuláskor jelentkező vendégfajokra is. A hazánkban előforduló 340 madárfajból faj jelenlétét tudtuk bizonyítani egyes kutatott területeinken. Egyik ritka nagytestű madarunk: a túzok (otis tarda). Az Alföld dél-keleti részér sokfelé láthatjuk még a vadrécék és a vadlibák tízezres, illetve százezres csapatát. A récék közül a legnagyobb tömegben a tőkés réce (anas platyrhynchos), a vadlibák közül pedig a nagylilik (anser anser), a kislilik (charadrius dubius) és a vetési lúd (anser fabilis) fordul elő. A daru szintén a tavaszi és őszi vonuláskor látható a vidék felett kisebb- 21

22 nagyobb csapatokban rendszeresen és szinte mindenütt. A fehér gólya (ciconia ciconia) fészkét az utóbbi évtizedben sokfelé láthatjuk. Fekete gólya (ciconia nigra) is fészkel a zárt erdők mélyében. Az ártéri erdők füzeseiben telepesen költenek a kiskócsagok (egretta garzetta) és az üstökösgémek, legtöbbször a bakcsók ugyancsak népes társaságával. Tavasztól őszig mindenfelé láthatjuk őket a Körösök völgyében. Előszeretettel keresik fel táplálkozás céljából a sekély vizű rizsföldeket. Sokszor láthatjuk a szürkegémet (ardea cinerea), ritkábban a vörösgémet (andrea purpurea). Gyümölcsösök mentén, erdőkben, parkokban mindenfelé láthatunk különböző fajú harkályokat, zöldküllőt (pilus vizidis) és kakukkot (cucentus canorus) is. Leggyakrabban a széncinke, a kékcinke, a szürke légykapó, a tövisszúró gébics, a citromsármány, a tengelic, a barátposzáta (sylvia atricapilla), a kisposzáta (sylvia curruca), a bíbor- (galerida cristata) és mezei pacsirta (alauda arrensis) kerül elénk. A folyók holtágain és a halastavak vizein mindenfelé megfigyelhetjük a búbos vöcsköt (podiceps cristatus), a szárcsát (fulics atra) és a vízityúkot (gallinula chloropus). Itt és a csatornák keskeny nádszegélyeiben költenek a törpegém, a nádirigó és a nádiposzáták különböző fajai. Az ártéri erdők odvas fűzfáiban nevelik fiókáikat a csókák és a seregélyek. A fűz vagy nyárfa lehajló ágán építi fészkét a függőcinege, mely télen is megtalálható az ártereken. A balkáni gerlét (streptopelia decaocta) ma már mindenfelé láthatjuk. Az utóbbi években újra többet találkozhatunk a magyar nép régi kedves madarával, a vadgerlével (streptopelia turtur). Mindenfelé láthatjuk a füstifecske és a molnárfecske villódzó csapatait. A folyók felett is láthatjuk őket, sokszor elkeveredve a partifecskékkel. Az utóbbi a jégmadárhoz és a gyurgyalaghoz hasonlóan, folyómedrek és homokbányák meredek partfalaiban vájt üregekben költ. Az árterekben a vetési varjú rokonával, a dolmányos varjúval (corvus corone cornit), az erdőkben a hollóval, a szarkával, a mezei és a házi verébbel pedig szinte mindenütt találkozunk. A pusztákon, legelőkön, nedves réteken figyelhetjük meg a következő madarakat: bíbic, goda, különböző fajú cankók, póling, sárszalonkák fajai. Igen gyakori erre a már említett mezei pacsirta (alanda arvensis). A ragadozó madarak közül leggyakoribb fészkelő a vörös vércse (falco tinnunculus), az egerészölyv (buteo buteo), a kék vércse és a barna 22