TELEFON/FAX: 56/ , TELEFON: 20/ KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐZETES VIZSGÁLAT O&GD CENTRAL KFT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TELEFON/FAX: 56/372-624, TELEFON: 20/9444-083 e-mail: btzoldvonal@invitel.hu KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐZETES VIZSGÁLAT O&GD CENTRAL KFT"

Átírás

1 Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó Kft Szolnok, Ponty út 27. J-Nk-Sz Megyei Cégbíróság Cg /3 TELEFON/FAX: 56/ , TELEFON: 20/ ö KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐZETES VIZSGÁLAT A O&GD CENTRAL KFT OGD-ÖCSÖD-K-1 ÉS OGD- ÖCSÖD-ÉNY-1 JELŰ GÁZKUTAK TERMELÉSBE ÁLLÍTÁSÁHOZ Készítette: Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó KFT Kovács Gyuláné dr. ügyvezető Szolnok, márc.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK A TERVEZETT BERUHÁZÁS A tervezett beruházás célja: A tervezett beruházás helyszíne, területigénye, útvonal: A tervezett technológia A technológiai folyamatban részt vevő anyagok: A TERVEZETT BERUHÁZÁS KÖRNYEZETÉNEK ÁLLAPOTA Körösszög kistáj Szolnok-Túri-sík kistáj: A tervezett vezeték szűkebb környezetének jellemzése Természetvédelmi elvárások: A földgáztermelő kutak körzetében kialakított technológia: A mezőbeni gázvezeték A TERVEZETT BERUHÁZÁS HATÁSAI, HATÁSTERÜLETE A telepítés hatásai Levegőtisztaság-védelem Talaj, talajvíz, felszín alatti vizek védelme Felszíni vizek védelme Élővilág védelme Zaj-, rezgésvédelem Hulladék Közegészségügyi hatások Kulturális örökségvédelem Az üzemelés hatása Levegőtisztaság-védelem Talaj- és talajvízvédelem Felszíni vizek védelme Élővilág-védelem Zajvédelem Hulladék Közegészségügyi hatások BAT-TECHNOLÓGIA RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK KEZELÉSE Veszély elhárítási terv célja A tervezett technológiai folyamat veszélyhelyei: A technológia működtetésének veszélyhelyzetei Általános előírások A TERMELÉS FELHAGYÁSÁRA SZOLGÁLÓ TERVEZET Levegő Felszíni, felszín alatti vizek Talajra gyakorolt hatások Zajhatás Hulladékok kezelése Veszélyes hulladék Egyéb hulladék

3 8.6. Élővilágra kiterjedő hatótényezők Épített környezetre kiterjedő hatótényezők A tájra kiterjedő hatótényezők KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLETEK

4 Megbízó adatai: Környezetvédelmi előzetes vizsgálat Megbízó adatai: Név: Oil & Gas Development Central Kft Rövid nevén: O&GD Central Kft Cím: 1024 Budapest, Lövőház u.39. KSH szám: Cégjegyzékszám: TEÁOR szám: 1120 Adószám: Kapcsolattartó neve: Dr. Breitner Dániel Telefon: 06/ KÜJ: Az előzetes vizsgálatot készítő cég adatai: Cég neve: Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó KFT Cím: Szolnok, Ponty u. 27. Felelős vezető: Cégjegyzés: Kovács Gyuláné dr. Cg /27 Telefon: 20/ Telefon/fax: 56/

5 Tanulmányt készítették: Kovács Gyuláné dr. okl. környezetvédelmi szakmérnök. Vízgazdálkodási szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély száma: 18-SZ/ 2010 Környezetvédelmi szakértői tevékenység engedély száma: 17-SZ/2010 SZKF-vf Víz és földtani közeg védelem SZKV-hu Hulladékgazdálkodás SZKV-le Levegőtisztaság védelem SZKV-zr Zaj- és rezgésvédelem Kurucz Imre okl. környezetvédelmi szakmérnök. Környezetvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély száma: 38-SZ/2010 Csuti Nóra okl. környezetmérnök Széll Gábor akusztikai és munkavédelmi szakmérnök 5

6 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Az Oil & Gas Development Central Kft (Rövid nevén O&GD Central Kft) Továbbiakban Bányavállalkozó Mezőtúr-V védjelű bányatelken lemélyített OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 nevű kutakat kívánja termelésbe állítani. A tervezett beruházás célja a tároló szénhidrogénkészletének és a fluidumjellemzőknek további tisztázása, a szénhidrogénkészlet számításához szükséges adatok megszerzése: rétegnyomás alakulása, a víztest aktivitásának mértéke, tároló határvizsgálatok elvégzése, hidrodinamikai összefüggések kimérése és végső soron a telep termeltetése. Ehhez szükséges az OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak által termelt gáz eljuttatása az MHE Endrőd gázüzemébe. A gázkút termeltetésére kialakítandó rendszerrel azonos kútkörzeti technológia kialakítás az engedéllyel rendelkező OGD-Mezőtúr-D-1 gázkúton, valamint az MHE és a MOL Nyrt. bányavállalkozók működési területén több is üzemel. Az O&GD Centrál Kft. a termelést a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével kívánja végezni. A beruházás Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területét érinti. A beruházás környezetvédelmi engedélyéhez szükséges környezetvédelmi előzetes vizsgálati dokumentációt a Zöld Vonal 2000 Környezetvédelmi Tanácsadó KFT-t készítette el. A tanulmány készítése során elsősorban a nyilvános adatbázisok adataira, szakirodalomra, valamint az O&GD Kft. és a tervezést végző SZOLTERV 6

7 tárgyhoz kapcsolódóan készült dokumentációiban foglaltakra és szóbeli tájékoztatására támaszkodtunk. A dokumentációban vizsgáljuk az érintett terület jelenlegi használatát, környezeti állapotát, a környezetre ható tényezőket. Elemezzük és értékeljük a tervezett beruházás létesítésének, majd működésének ideje alatt fellépő környezeti hatásokat és azok eredményeként bekövetkező változásokat. Vizsgáljuk a beruházás megfelelését a BAT technológia szempontjából. Foglalkozunk az esetlegesen bekövetkező havária jellegű eseményekkel, vizsgáljuk a tevékenység felhagyása után szükséges rekultivációs feladatokat és azok végzése során fellépő környezetvédelmi terheléseket. 7

8 2. A TERVEZETT BERUHÁZÁS A tervezett beruházás célja: A tervezett beruházás célja az OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak által termelt gáz eljuttatása MHE Endrőd gázüzemébe, majd előkészítés után a MHE Kft, és a MOL Nyrt. tulajdonú gázokkal együtt kerül forgalmazásra a Földgázszállító Zrt országos gáztávvezetékén keresztül. Az földgáz hasznosításának megvalósításához szükséges: Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1-Öcsöd-K-1gázkutak kútkörzetének kialakítása, Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút És OGD-Öcsöd-K-1 gázkút közötti DN100 PN 100 vezeték kiépítése, Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút és az MHE- Endrőd gázüzem között 1db. DN150, P355NH anyagú, PN100 gázvezeték megépítése. Technológiai kapcsolat kialakítása az MHE Endrődi Gázüzemhez (a kapcsolat kialakítás kivitelezése nem része ezen engedélyezési eljárásnak). A tevékenység ütemezése: Tervezés: tervező a SZOLTERV Ipari és Szénhidrogénipari Tervező és Szolgáltató Mérnöki Iroda Kft. A létesítmény építtetője: O&GD Central Kft A kivitelezés tervezett időszaka: I. félév A kivitelezés tervezett időtartama: 4-6 hónap. Kivitelező: még nem ismert, pályáztatással kerül kiválasztásra Üzemeltető: O&GD Central Kft KÜJ szám:

9 2.2. A tervezett beruházás helyszíne, területigénye, útvonal: Vonatkozó rajzok: 1. sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1tervezett szénhidrogén vezeték, OGD- Öcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Mezőtúr-D-1 szénhidrogén vezeték. Átnézeti térkép M= 1: Rajzszám nincs 2. sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1, OGD-Öcsöd-ÉNy-1tervezett szénhidrogén vezeték,ogd-mezőtúr-d-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Topográfiai térkép 1/11-10/11. M=1: OGD-Öcfsöd-K-1tervezett szénhidrogén vezeték, Ogd-Öcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Mezőtúr-D-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Földhivatali térkép Mezőtúr Kt.1/25-29/29. M= A tervezett beruházás helyszínei : Az OGD-Öcsöd-K-1 kutatófúráspont Öcsöd település belterületi határától kb.: 1200 m-re K-i irányban külterület önkormányzat besorolású övezetben, Öcsöd 011/4 hrsz-ú területen, helyezkedik el. EOV koordinátái: Y= X= Az OGD-Öcsöd-ÉNY-1 kutató fúráspont Öcsöd település belterületi határától kb. 150 m-re ÉNy-i irányban külterület önkormányzat besorolású övezetben, Öcsöd 0444/1 hrsz-ú területen, helyezkedik el. EOV koordinátái: Y= X= Az OGD-Öcsöd-K-1 gázkút és Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 és a HHE Endrőd gázüzem közötti mezőbeni termelővezeték. 9

10 HHE Endrőd Gázüzem Jász-Nagykun-Szolnok megye DK-i részén, Mezőtúr településtől és a Hortobágy-Berettyó csatornától K-i irányban 3 km-re, a Peresi-Holt-Kőröstől Ny-i irányban 1 km-re, Mezőtúr külterületén fekszik, közvetlenül szomszédos a MOL Nyrt. Endrőd III nevű gázüzemével. A tervezett beruházás területigénye: az OGD által üzemeltetett OGD-Öcsöd-K-1 gáztermelő kút kútkörzetének terezett területigénye:15x17 m. OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gáztermelő kút kútkörzetének tervezett területe: 58 x 106 m, a kút termelésbe állításának engedélyeztetése folyamatban van. Az OGD-Öcsöd-K-1 és Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak közötti vezeték. Hossza: 7 km. Mérete: DN100 PN100. Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút és a HHE Endrőd gázüzem közötti 1 db. DN150, PN100 méretű, kb.: 25 km hosszú mezőbeni termelővezeték. az MHE Kft. által üzemeltetett meglévőnek tekinthető Gázüzemben a vezeték bekötési munkálatok területbővítést nem igényelnek. A Tervezett beruházás megközelíthetősége: Az OGD-Öcsöd-K-1 kút a 44. sz. közútról közelíthető meg. A fúráspont szántó művelési ágú ingatlanokon fekszik. Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 kút Öcsöd belterületéről a Bercsényi Miklós utcáról közelíthető meg. 10

11 A beruházással érintett vezeték nyomvonala: Vonatkozó rajz: 1.sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD- Öcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Mezőtúr-D-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Átnézeti térkép. M=1: Rajzszám: nincs 2. sz. melléklet:ogd-öcsöd-k-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD- É-Ny-1 tervezett szénhidrogén vezeték, Topográfiai térkép. Öcsöd kt.1/11-4/11 Mesterszállás kt 4/11-6/11, Mezőtúr kt. 6/11-10/11 M=1: sz. melléklet: OGD-Öcsöd-K-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD-Öcsöd-ÉNy-1 tervezett szénhidrogén vezeték, OGD- Mezőtúr-D-1 tervezett szénhidrogén vezeték. Földhivatali térkép. 1/29-25/11 M=1:4000. A vezetékszakasz fektetésére a nyomvonalat a környezeti és gazdaságossági érdekek messzemenő figyelembevétel mellett határozták meg. Nyomvonal leírása: A vezeték nyomvonala által érintett telkek helyrajzi számai: Az OGD-Öcsöd-K-1 és az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkutak közötti vezeték: Öcsöd külterület: 0444/1, 0443, 0445, 0447/7, 0447/4, 0447/8, 0448, 0449, 0450/1, 0451, 0452, 0436/10, 0436/11, 0436/12, 0436/13, 0436/14, 0436/15, 0436/18, 0437/1, 406, 407, 0250/13, 0250/9, 0250/10, 0249, 0247/24, 0247/25, 0244/8, 0238/22, 0238/23, 0238/24, 0238/25, 0238/26, 0238/27, 0238/28, 0237, 0241/1, 0239, 0240/1, 0240/3, 0240/4, 0235, 059/6, 065, 066, 056/6, 067, 068/20, 068/19, 068/18, 068/17, 068/16, 068/15, 068/14, 068/13, 068/12, 068/11, 068/10, 068/9, 068/8, 068/7, 068/6, 068/5, 051, 048, 050//1, 019/8, 019/13, 019/14, 018, 017/1, 016, 011/4. 11

12 Az OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gázkút és a HHE Endrőd gázüzem közötti vezeték: Öcsöd külterület: 0582/33, 0583, 0578/26, 0576, 0585, 0598, 0599/1, 0600, 0596/22, 0596/16, 0596/17, 0596/18, 0595, 0592/1, 0593, 0594/8, 0594/9, 0594/7, 0545, 0550/3, 0550/4, 0550/5, 0550/6, 0549/1, 0546/29, 0546/39, 0546/38, 0546/41, 0546/13, 0546/22, 0542, 0544, 0535, 0534, 0533, 0519, 0520, 2001/1, 2001/2, 0522/3, 0522/4, 0522/5, 0523, 0501, 0514/5, 0503, 0504, 0495, 0444/1 Mesterszállás külterület: 060/3, 093/2, 093/1, 092, 091/10, 091/9, 091/8, 091/7, 091/6, 091/5, 088, 086/14, 086/13, 086/12, 086/11, 086/10, 086/9, 086/8, 086/7, 086/6, 086/5, 086/4, 086/3, 085, 083/5, 083/6, 083/7, 083/8, 083/9, 083/3, 083/4, 082, 081/2, 081/1, 079, 077/1, 077/5, 077/4, 077/3, 076, 075, 0215, 0300/7, 0300/4, 0309, 0300/5, 0301, 0304, 0305, 0306, 0316/2, 0317/10, 0319/3, 0319/11, 0319/12, 0319/13, 0295 Mezőtúr külterület: 0690/6, 0689, 0688/1, 0687, 0686, 0685, 0684, 0682/1, 0929, 0930, 0937, 0935, 0949, 01034/2, 01032/8, 01030, 01027, 01026/1, 01026/2, 01026/5, 01022, 01023/9, 01020, 01019, 01018/1, 01015, 01014/21, 01014/14, 01014/13, 01014/12, 01013, 01012, 01011/9, 01011/8, 01010, 01007/14, 01006, 01005/5, 01005/6, 01100/1, 01101, 01102/4, 01102/3, 01110/2, 01120/5, 01139, 01141/9, 01136, 01135/6, 01492, 01478/8, 01478/7, 01478/6, 01477/4, 01477/23, 01477/22, 01477/26, 01477/24, 01477/18, 01477/17, 01472/1, 01467/15, 01467/16, 01461, 01460, 01459/5, 01452, 01442/8, 01443, 01444/4, 01440/1, 01436/3, 01436/2, 01436/4, 01432, 01431, 01425/3, 01424/2, 01424/3, 01423/2, 01422, 01418, 01419, 01420/3, 01420/16, 01420/15, 01420/14, 01420/13, 01420/12, 01420/11, 01420/10, 01420/9, 01420/8, 01420/7, 01420/6, 01416/4, 01416/3, 01414/2, 01414/3, 01439, 01340, 01341/1, 01342, 01343, 01344/1, 01345, 01346, 01347/2, 01348, 01349/8, 01349/7, 12

13 01350, 01351, 01355/1, 01355/2, 01355/3, 01357, 01360/3, 01367, 01369/13, 01369/6, 01370, 01371/6, 01371/14, A vezeték nyomvonala az EOV Y=732063,70, X=178107,33 koordinátájú pontig önálló nyomvonal, ettől a ponttól kezdve a vezeték az FGSZ csőcsordájával párhuzamosan, attól 5 m távolságban halad. (lásd 3. sz melléklet). A tervezett vezeték koordináta jegyzéke: Pont jele Szelvényszám EOV Koordináta (m) y x kp 0+000, , ,10 Sp , , ,06 Sp , , ,99 Sp , , ,66 Sp , , ,80 Sp , , ,80 Sp , , ,97 Sp , , ,07 Sp , , ,13 Sp-107/ , , ,51 Sp-107/ , , ,13 Sp , , ,50 Sp , , ,12 Sp , , ,57 SP-110/ , , ,29 SP-110/ , , ,09 SP-110/ , , ,07 SP-110/ , , ,44 Sp , , ,46 Sp , , ,42 Vp , , ,00 Sp-200/ , , ,67 Sp-200/ , , ,24 Sp , , ,97 Sp , , ,31 Sp , , ,77 Sp , , ,02 Sp , , ,52 Sp-210/ , , ,33 Sp , , ,95 Sp , , ,81 Sp , , ,56 Sp , , ,98 13

14 Pont jele Szelvényszám EOV Koordináta (m) y x Sp , , ,47 Sp , , ,28 Sp , , ,59 Sp , , ,34 Sp , , ,45 Sp-220/ , , ,81 Sp-220/ , , ,11 Sp , , ,99 Sp-221/ , , ,62 Sp-221/ , , ,34 Sp , , ,20 Sp , , ,59 Sp , , ,08 Sp , , ,01 Sp , , ,90 Sp-226/ , , ,86 Sp-226/ , , ,93 Sp , , ,11 Sp , , ,68 Sp , , ,08 Sp , , ,94 Sp , , ,87 Sp , , ,36 Sp , , ,73 Sp , , ,27 Sp , , ,82 Sp , , ,47 Sp , , ,10 Sp , , ,23 Sp , , ,59 Sp , , ,62 Sp , , ,55 Sp , , ,30 Sp-242/ , , ,46 Sp , , ,38 Sp , , ,39 Sp , , ,71 Vp , , ,81 A vezeték nyomvonala kb.: 200 m távolságon belül az alábbi zajtól védendő tanyákat, lakóépületeket, majorokat közelíti meg: Az OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd- Ény-1 kutak termelővezetékének új nyomvonalánál: 14

15 Tóth tanya (60 m); Sertéstelep (200 m); Rónyai tanya (200 m); Kara tanya (200 m); Papp tanya (200 m); Kulik major (150 m); Kardost tanya (100 m); Dezső tanya (80 m); Zubor tanya (170 m); Gácsi tanya (90 m); Tóth tanya (20 m); Bercsényi utcai lakóházak az OGD-ÖCSÖD- ÉNy-1 kútkörzet környezetében (100m); Dugár tanya (50 m); Bóné tanya-kossuth Tsz. (200 m); Őze tanya (100 m); Szabadság Tsz. tehenészet (80m); Nádudvari Tanya (150 m) Az OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd- Ény-1 kutak termelővezetékének FGSZ csőcsordája mellett haladó nyomvonalnál: Táncsics Tsz. (80 m); Nagy J tanya (200 m); Bíró tanya (60 m) Harangozó J. tanya (200 m); Molnár tanya (150 m) Enyedi tanya (50 m) Kun tanya (150 m); Vásárhelyi tanya (200 m); Kelemen Tanya (100 m); Temesvári tanya (200 m); Beregszászi tanya (60 m) Csató tanya (100 m); Kun tanya (100 m) A termelvény és a szállítandó nyers földgáz várható mennyiségi, minőségi jellemzői: Kúthozam: Gázmennyiség: e Nm 3 /d Gazolin mennyiség: nincs Vízmennyiség: 5m 3 /d Közeg jellemzők: Rel. gázsűrűség: Gáz fűtőérték: 0,5665(15 o C-on) 33,72 MJ/m 3 (15 o C-on) 2.4. A tervezett technológia Vonatkozó rajzok: 4.1. sz. melléklet: Rb-s besorolás és elrendezési helyszínrajz Öcsöd-K-1 Méretarány:1:100, Rajzszám: sz. melléklet: Kapcsolási rajz- Öcsöd-K-1 Rajzszám:

16 5.1. sz. melléklet: Öcsöd-ÉNy-1 és Öcsöd-K-1 gázkút termelésbe állítása, kútkörzet és gyűjtőállomás tervezése. Rb-s besorolás és elrendezési helyszínrajz. M=1:100, Rajzszám: sz. melléklet: Öcsöd-ÉNy-1 és Öcsöd-K-1 gázkút termelésbe állítása, kútkörzet és gyűjtőállomás tervezése.technológiai folyamatábra. Rajzszám: A tervezett tevékenység technológiai leírása: Az OGD-Öcsöd-K-1 gázkút és HHE Öcsöd-ÉNy-1 gázkút körzetében kiépített technológia segítségével a kutak termelvényét az újonnan megépítésre kerülő földalatti csővezetéken a HHE-Endrőd Gázüzemébe juttatják, ahol a nyers gázt előkészítik, majd az országos távvezetékre adják. A kútkörzetekben kialakított technológián a karácsonyfa után beépített Vonk típusú szerelvénnyel állítható a gáztermelvény nyomása, mennyisége. A kútvezeték és a kútkörzeti technológia túlnyomás elleni védelmére csőtörés biztosító szolgál. A 2 kútkörzetben a hidrát képződés megakadályozására helyi metanol beadagolása szükséges, melyhez a 2 kútkörzetben metanol adagoló rendszer telepítése szükséges. HHE Öcsöd-ÉNy-1 gázkút körzetében kiépített technológia segítségével további kutak termelvényének fogadására is lehetőség nyílik, majd onnan a közös vezetéken a HHE-Endrőd Gázüzemébe juttatják a gázt további feldolgozásra A technológiai folyamatban részt vevő anyagok: Nyers földgáz, Glikol, CH termelést kísérő víz, Metanol. 16

17 3. A TERVEZETT BERUHÁZÁS KÖRNYEZETÉNEK ÁLLAPOTA 3.1 Körösszög kistáj Az OGD-Öcsöd-K-1 és OGD-Öcsöd-ÉNy-1 gáztermelő kút és a tervezett mezőbeni csővezeték egy része az Alföld nagytáj, Körös-Maros köze középtáj, Körösszög kistájban helyezkedik el. (A kistáj bemutatása a Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010 alapján történik) A kistáj Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. Területe 377 km 2 (a középtáj 7,3 %-a, a nagytáj 0,7 5-a). Domborzat. A kistáj 79,4 és 98,6 m közötti tszf-i magasságú, a Hármas-Körös völgyétől a Maros hordalékkúpsíkság felé enyhén emelkedő, alacsony ármentes síkság. Vertikálisan igen gyengén tagolt (átlagos relativ relief érték 1,5 m/km 2 ) A felszínt morotvák, elhagyott folyómedrek kusza hálózata tagolja, gyakoriak a 3-4 m magas kunhalmok. A belvízveszélyes, rossz lefolyású alacsony síksági részek helyenként folyóhátakkal elgátoltak. A jelenlegi horizontális szabdaltsága a rekonstruálható természetes állapotnak mintegy 40 %-a. (kb.1,8 km/km 2 ). Földtan. A jelentős mélységben (kb. 4 km elérhető medencealzatot metamorfitok és mezoozos képződmények alkotják. Erre nagy tömegű középső-és későmiocén kőzetek, majd kb.: 2 km vastagságban késő pannon üledékek települtek. Szerkezeti-morfológiai szempontból a kistáj egy fiatal (holocén) süllyedék területre és egy idősebb folyó szabdalta pleisztocén végi (würm) peremvidékre tagolható. Az elsőn a Körös völgyrendszere és fiatalkori öntések találhatók a Délebbi területen a Veker és Maros régi medencerendszere, ill. ezek feltöltése jellemző. A felszín közeli iszaposagyagos üledékeket gyakran vékony infúziós löszköpeny fedi. Homok az egykori folyógátak parti dűnéihez kapcsolódva a felszín kb: 85-án fordul elő. 17

18 Éghajlat. Meleg, száraz kistáj. A napfénytartam évi összege óra, ebből a nyári évnegyedben 810 óra körüli, a téli évnegyedben mintegy 190 óra napsütés várható. Évi középhőmérséklet 10,3-10,5 ºC, a nyári félévé 17,5-17,6 ºC. Ápr.1-2 és okt között, azaz évente napon át a napi középhőmérséklet magasabb, mint 10 ºC, K-en évi 198 nap körül, Ny-on viszont több mint 200 napon át nem kell fagypont alatti hőmérséklettől tartani. Ez az időszak K-en ápr.8 és okt közé, Ny-on ápr.4-6 és okt közé esik. Az évi abszolút hőmérséklet maximumok és minimumok sok évi átlaga kevéssel 34,0 ºC fölötti, ill. -17,0 ºC körüli. DNy-on 520 mm, máshol csak mm évi csapadékmennyiség várható. A tenyészidőszakban mm esőre számíthatunk.(dny-on a több). A legtöbb, egy nap alatt lehullott csapadék ezen a tájon 108 mm volt (Nagytőke). Évente napon át tartó hóborítottságra számíthatunk, a hótakaró átlagos maximális vastagsága 17 cm. Az ariditási index DNy-on 1,35, máshol 1,40 körüli. A szélirány eloszlása elég egyenletes, kis mértékben az É-i irány emelkedik ki. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s között van. Csak öntözéssel optimális az éghajlat a szántóföldi és a kertészeti kultúrák számára. Vizek. É-on a Hármas-Körösre támaszkodik, a folyónak csak a Szarvastól Ny-ra eső 43 km-es szakasza tartozik a tájhoz(teljes hossza 91 km, km 2 -es vízgyűjtővel, amiből km 2 hazai terület) A Tisza torkolata előtt pár kmre ágazik ki belőle a Kurca (37 km, 1266km 2 ), amely a Veker éri-főcsatorna (36 km, 24 km 2 ) torkolatáig Ny-ról a tájhatáron folyik. A többi vízfolyást a Hármas-Körös veszi fel (Szarvasi Holt-Körös: 28 km, 686 km 2, Nagyérifőcsatorna 16,5 km, 30 km 2 stb.). Igen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. 18

19 A Hármas-Körös vízjárását a kunszentmártoni vízmérce adataival jellemezzük. A Hármas-Körös vízjárását a Tisza visszaduzzasztása is befolyásolja. A legnagyobb árvizek általában kora nyáron jelentkeznek, míg a helyi csatornák hóolvadás után áradnak meg. A Kurca öntözési idényben a Hármas-Körösből kap 1 m 3 / s vizet, a többi a beléje folyó csatornákból származik. Az év második felében vízhiányos. Békésszentandrásnál duzzasztó szolgálja a hajózást és a víztározást. A belvízlevezető csatorna hálózat hossza kb. 250 km. Állóvízei között első helyen a 13 körösi holtág említhető. Közöttük a békésszentandrási (27ha) a legnagyobb. 2 tározója közül a békésszentandrási duzzasztó felülete 640 ha, a 2 kis természetes tava (4ha) jelentéktelen. A talajvíz mélysége általában meghaladja a 4 m-t. Mennyisége csekély. Kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, bár pl. Kunszentmárton környékén a nátriumos típus is kitrjrdtrn jrlrntkrzik. Keménysége nkº között van, de a települések közelében eléri a 45 nkº-ot is. Szulfáttartalma mg/l között változik, de Békésszentandrás környékén 300 mg/l fölé emelkedik. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak mélysége általában 260 m alatti, vízhozamuk változatos, de elég sok bővízű kút is van. Békésszentandrásnak 49 ºC-os, Kunszentmártonnak 42 ºC-os, Öcsödnek 79 ºC-os vizet adó forrása van. A 4 településből a 2 nagyobb rendelkezik csatornahálózattal, az erre kapcsolt lakások aránya 36,7% (2008). Növényvilág: Északon és keleten a Maros hordalékkúp-perem és a mentett oldali magas ártér természetes vegetációja jórészt eltűnt, helyét intenzív szántók foglalják el. A zonális erdőssztyepp-löszpuszta fajai (vörösszárú pimpó Potentilla heptaphylla, parlagi rózsa Rosa gallica, horgas bogáncs Carduus hamulosus) mezsgyéken, gátakon, kunhalmokon maradtak fenn. Telepített 19

20 tölgyesek fajszegény sziki erdőssztyepp növényzettel (réti őszirózsa Aster sedifolius, bárányüröm Artemisia pontica) a hátság alluviális határain találhatók (Bábockai-erdő). A Körös hullámterét puhafaligetek, telepített nyárasok, ecsetpázsitos rétek (réti iszalag Clematis integrifolia, fényes borkóró Thalictrum lucidum, gyíkhagyma Allium angulosum), kubikokholtágak eutróf hínarasai (rucaöröm Salvinia natans és sulyom Trapa natans) és mocsári növényzete (virágkáka Butomus, nyílfű Sagittaria) jellemzik. Délen a holocén öntésterület és a tagolt felszínű óalluviális peremvidék találkozásánál nagy kiterjedésű természetes élőhely-mozaik maradt fenn (Tőke-puszta). Itt a szabályozásokig vízjárta, szikesedő laposok ecsetpázsitosai, nádas-harmatkásás mocsarai még nem vesztették el ártéri jellegüket. A magasabb térszinteket cickórós puszta és rétsztyepp-vegetáció borítja. Az ártérből kiemelkedő, pleisztocén rögökön sztyepprétek (magyar szegfű Dianthus pontederae, lenlevelű zsellérke Thesium linophyllon, ebfojtó müge Asperula cynanchica, koloncos legyezőfű Filipendula vulgaris, hengeres peremizs Inula germanica, kunkorgó árvalányhaj Stipa capillata) és vakszikes-ürmös puszta foltok (gyakori a sziki varjúháj Sedum caespitosum) mozaikolnak. A részben ármentes helyzet, a fejlett mikrodomborzat és a fajkészlet ősi szikesedésre utal. Az érhálózat hínárvegetációja fajgazdag (Kurca: fehér tündérrózsa Nymphaea alba, tündérfátyol Nymphoides peltata). Asztatikus vízterek iszapján jellemző a Nanocyperion-vegetáció (látonyafajok Elatine spp., henye füzény Lythrum tribracteatum, tekert csüdfű Astragalus contortuplicatus). Gyakori élőhelyek: A1, A3a, B1a, BA, D34, F2, F1b; közepesen gyakori élőhelyek: A23, A5, B2, B3, B5, B6, F1a, F5, H5a, I1, J4, OC, RA, RB, RC; ritka élőhelyek: D6, F3, I2, F4, J3, M3, M6, J6, P45. Fajszám: ; védett fajok száma: 20-40; özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) 3, bálványfa (Ailanthus altissima) 2, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 4, selyemkóró (Asclepias syriaca) 2, tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), 1, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) 4, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria 20

21 spp.) 2, akác (Robinia pseudoacacia) 4, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 3. Állatvilága (internet alapján) Az elmúlt évszázadokban különböző emberi beavatkozások hatására átalakult a táj, s szinte nyomtalanul eltűntek az egykori legendás vadvízi országok. Ezzel egyidejűleg sok állatfaj végleg eltűnt a Tiszazugból, mások pedig csak alkalmilag fordulnak elő már. Egyes fajok már csupán parányi népességekben, mások pedig nagy tömegekben találhatók. Kétéltűek A folyók vízpartjain, holtágak, csatornák és mély fekvésű, nedves területeken mindenütt találkozhatunk kétéltűekkel, elsősorban békákkal. A tarajos gőte sokfelé fordul elő. Pettyes gőtével, valamivel gyakrabban találkozhatunk. A békafajok közül a vörös hasú unka, a barna varangy, a zöld varangy, a levelibéka, a tavi béka, a kecskebéka és az erdei béka kerül inkább szemünk elé. Hüllők A kétéltűeknél sokkal kisebb egyedszámban fordulnak elő a hüllők. A Körösök elmocsarasodott kubikgödreiben, holtágaiban viszonylag gyakran láthatjuk még a mocsári teknőst. A vízisiklók nemcsak a vizek mentén, de nedves réteken is megfigyelhetjük. Találkozhatunk az erdei siklóval, a gyíkok közül leggyakrabban a fürge gyíkkal. Madarak A terület madárvilága rendkívül gazdag. Ez egyaránt vonatkozik az itt fészkelő és a vonuláskor jelentkező vendégfajokra is. A hazánkban előforduló 340 madárfajból faj jelenlétét tudtuk bizonyítani egyes kutatott területeinken. Egyik ritka nagytestű madarunk: a túzok (otis tarda). Az Alföld dél-keleti részér sokfelé láthatjuk még a vadrécék és a vadlibák tízezres, illetve százezres csapatát. A récék közül a legnagyobb tömegben a tőkés réce (anas platyrhynchos), a vadlibák közül pedig a nagylilik (anser anser), a kislilik (charadrius dubius) és a vetési lúd (anser fabilis) fordul elő. A daru szintén a tavaszi és őszi vonuláskor látható a vidék felett kisebb- 21

22 nagyobb csapatokban rendszeresen és szinte mindenütt. A fehér gólya (ciconia ciconia) fészkét az utóbbi évtizedben sokfelé láthatjuk. Fekete gólya (ciconia nigra) is fészkel a zárt erdők mélyében. Az ártéri erdők füzeseiben telepesen költenek a kiskócsagok (egretta garzetta) és az üstökösgémek, legtöbbször a bakcsók ugyancsak népes társaságával. Tavasztól őszig mindenfelé láthatjuk őket a Körösök völgyében. Előszeretettel keresik fel táplálkozás céljából a sekély vizű rizsföldeket. Sokszor láthatjuk a szürkegémet (ardea cinerea), ritkábban a vörösgémet (andrea purpurea). Gyümölcsösök mentén, erdőkben, parkokban mindenfelé láthatunk különböző fajú harkályokat, zöldküllőt (pilus vizidis) és kakukkot (cucentus canorus) is. Leggyakrabban a széncinke, a kékcinke, a szürke légykapó, a tövisszúró gébics, a citromsármány, a tengelic, a barátposzáta (sylvia atricapilla), a kisposzáta (sylvia curruca), a bíbor- (galerida cristata) és mezei pacsirta (alauda arrensis) kerül elénk. A folyók holtágain és a halastavak vizein mindenfelé megfigyelhetjük a búbos vöcsköt (podiceps cristatus), a szárcsát (fulics atra) és a vízityúkot (gallinula chloropus). Itt és a csatornák keskeny nádszegélyeiben költenek a törpegém, a nádirigó és a nádiposzáták különböző fajai. Az ártéri erdők odvas fűzfáiban nevelik fiókáikat a csókák és a seregélyek. A fűz vagy nyárfa lehajló ágán építi fészkét a függőcinege, mely télen is megtalálható az ártereken. A balkáni gerlét (streptopelia decaocta) ma már mindenfelé láthatjuk. Az utóbbi években újra többet találkozhatunk a magyar nép régi kedves madarával, a vadgerlével (streptopelia turtur). Mindenfelé láthatjuk a füstifecske és a molnárfecske villódzó csapatait. A folyók felett is láthatjuk őket, sokszor elkeveredve a partifecskékkel. Az utóbbi a jégmadárhoz és a gyurgyalaghoz hasonlóan, folyómedrek és homokbányák meredek partfalaiban vájt üregekben költ. Az árterekben a vetési varjú rokonával, a dolmányos varjúval (corvus corone cornit), az erdőkben a hollóval, a szarkával, a mezei és a házi verébbel pedig szinte mindenütt találkozunk. A pusztákon, legelőkön, nedves réteken figyelhetjük meg a következő madarakat: bíbic, goda, különböző fajú cankók, póling, sárszalonkák fajai. Igen gyakori erre a már említett mezei pacsirta (alanda arvensis). A ragadozó madarak közül leggyakoribb fészkelő a vörös vércse (falco tinnunculus), az egerészölyv (buteo buteo), a kék vércse és a barna 22

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2015. 2 Megbízó: Újfehértó Város Önkormányzata 4244 Újfehértó, Szent István u. 10. Készítette: Ügyvezető:

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése Megye: Bács-Kiskun Település: Madaras

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN20015) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék Szeged 2016. Tartalomjegyzék I. Natura 2000

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

"Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről"

Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről "Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről" Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés részére Készítette: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra

Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra Miről lesz szó? 1. Mit nevezünk gyomnak? 2. Legveszélyesebb gyomok az inváziós növények 3. Gyomos élőhelytípusok Gyomos élőhelytípusok Természetes gyomvegetáció

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 MARTFŰ

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 MARTFŰ Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

A megyei szerepvállalás mintája a 2014-2020 közötti tervezési időszakra - A Nagykunság térségi agrár- és vidékfejlesztési terv megalkotása 2013.

A megyei szerepvállalás mintája a 2014-2020 közötti tervezési időszakra - A Nagykunság térségi agrár- és vidékfejlesztési terv megalkotása 2013. A megyei szerepvállalás mintája a 2014-2020 közötti tervezési időszakra - A Nagykunság térségi agrár- és vidékfejlesztési terv megalkotása 2013. A MEGBÍZÁS TÁRGYA A 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Dr. Mikulás József Feladat megnevezése: Gyomnövények természetes

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrád környékének legfontosabb helynevei: Üdvözöljük Önt/Önöket a Csongrád, Köröszugi túraútvonalunkon! 1. Ugi-rét 2. Tiszaalpári Holt-Tisza 3. Kelem 4. Becsőtó

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag KKT. KKT. 7700 MOHÁCS, HUNYADI JÁNOS U. 10. TEL./FAX: 69/300-487, MOBIL: 30/489-7800 SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS - Egyeztetési anyag Gáll Csaba okleveles építészmérnök vezető

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt. II.KÖRNYEZETVÉDELEM, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. Előzmények Söréd Község Önkormányzata módosítani kívánja a település hatályos településrendezési eszközeit.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat)

Fenntartási terv. Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Fenntartási terv Tervezet (2014. július 23-i állapot szerinti változat) Dévaványa-környéki gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUKM20014) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és

Részletesebben

HANGONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLET

HANGONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLET HANGONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLET 17/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet Hangony község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 11/2002. (VI.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN. Kovács László 1. Bevezetés. A Körösszög rövid földrajzi jellemzése

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN. Kovács László 1. Bevezetés. A Körösszög rövid földrajzi jellemzése AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN Kovács László 1 Bevezetés A táj magán viseli az évmilliók alatt lezajlott természeti folyamatok jegyeit. Az ember megjelenésével egy új formáló

Részletesebben

124/2009. (IX. 24.) FVM

124/2009. (IX. 24.) FVM 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Készítette: Drobni és Morvay KFT Pomsár és Társai Építész Iroda KFT. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Erdős sztyepp vegetáció

Erdős sztyepp vegetáció Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben