A megyei szerepvállalás mintája a közötti tervezési időszakra - A Nagykunság térségi agrár- és vidékfejlesztési terv megalkotása 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A megyei szerepvállalás mintája a 2014-2020 közötti tervezési időszakra - A Nagykunság térségi agrár- és vidékfejlesztési terv megalkotása 2013."

Átírás

1 A megyei szerepvállalás mintája a közötti tervezési időszakra - A Nagykunság térségi agrár- és vidékfejlesztési terv megalkotása 2013.

2 A MEGBÍZÁS TÁRGYA A as Európai Uniós fejlesztési ciklusban a megyei önkormányzati vidékfejlesztési tevékenység megalapozása a Nagykunság agrár- és vidékfejlesztési tervének kidolgozásán keresztül a Karcagi, a Mezőtúri és a Tiszafüredi kistérségekre, mint együttkezelendő fejlesztési egységre. (Érintett települések: Berekfürdő, Karcag, Kisújszállás, Kenderes, Kunmadaras, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve, illetve Abádszalók, Kunhegyes, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős és Tomajmonostora.) Megbízó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Képviselője: Kovács Sándor, Megyei Közgyűlés elnöke Megbízott: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Képviselője: Karancsi Tamás, ügyvezető cégszerű aláírás 2

3 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ Célkitűzések, adat- és információforrások A Nagykunság térségi agrár- és vidékfejlesztési terv funkciója Primer és szekunder adat- és információforrások Alkalmazott módszertan A Nagykunság erőforrásai és térszerkezeti adottságai Földrajzi elhelyezkedés Természeti táji térstruktúra Hevesi-ártér (Tiszabura) Tiszafüred-Kunhegyesi-sík Szolnok-Túri-sík Hortobágy (Nagyiván) A Nagykunság ökológiai adottságairól Településrendszer, településszerkezet Tájföldrajzi csoportosítás Közigazgatási határ szerinti csoportosítás LEADER egyesületek szerinti csoportosítás Infrastrukturális helyzet és térszerkezet Közúti és vasúti közlekedési viszonyok Közúti infrastruktúra fejlesztési programok Közüzemi infrastruktúra helyzete Egyéb humán infrastruktúra Gazdasági térszerkezet és gazdasági folyamatok Gazdasági szerkezet, ipari szektor Kereskedelem, szolgáltatás szektor Turisztikai szektor Mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor Társadalmi térszerkezet és társadalmi viszonyok Népesség, demográfia Képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok Oktatás (alap-/közép-/felsőfokú) képzés Helyi foglalkoztatás, kisebbségek helyzete, társadalmi problémák Környezeti állapot Levegőminőség

4 Vízminőség, vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme Talajminőség, talajvédelem Területhasználat Hulladékgazdálkodás Természetvédelem Megújuló energiaforrások Az Európai Uniós csatlakozás óta megítélt támogatási források bemutatása Nemzeti Fejlesztési Terv keretében felhasznált források Új Magyarország Fejlesztési Terv és Új Széchenyi terv keretében megítélt források ( ) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében felhasznált források ( ) Felhasznált egyéb források és fejlesztések A Nagykunság átfogó helyzetelemzése Komplex SWOT analízis Összefoglaló helyzetértékelés, főbb megállapítások A Nagykunság agrár- és vidékfejlesztési koncepciója A Nagykunság jövőképe és missziója Célkitűzések és indikátorok Fejlesztési alapelvek Fejlesztési területek és azok prioritása, azok részletes bemutatásai A prioritások részletes bemutatása Humánerőforrás-fejlesztés Infrasturktúra fejlesztés Vállalkozás fejlesztés Turizmusfejlesztés Életkörülmények javítása Kiemelt mintaprojektek, sikeresen működő programok A Nagykunság agrár vidékfejlesztési terv végrehajtását érintő fejlesztési dokumentumok, intézményrendszer, források bemutatása Tervezés, programozás Fejlesztési források Megyei szerepvállalás lehetőségei MELLÉKLETEK Felhasznált irodalom, adatbázisforrások

5 BEVEZETŐ A Kormány kiemelt célkitűzése az előttünk álló as fejlesztési időszakban a vidéki térségek felzárkóztatása és versenyképességének fokozása. Történelmünk során mindig is a vidékre, az ott élő emberek és közösségek hitére és akaraterejére támaszkodva tudott az ország kilábalni és túljutni a nehézségeken. Sajnos az elmúlt évtizedek, de még az uniós csatlakozás óta eltelt időszak sem hozott jelentős áttörést a vidéki élet mélyrepülésében, hiszen egyre többen hagyják hátra településeiket és költöznek a jobb megélhetés reményében a nagyobb városokba. Ennek a negatív folyamatnak a megállításában és visszaszorításában, különösen fontos szerepe van az olyan dokumentumoknak, mint a Nagykunság térségi agrárés vidékfejlesztési tervnek, amely alulról építkezve, a helyi lehetőségek feltérképezésével és eddig elért eredményeinek számbavételével próbálja meghatározni a térség jövőképét. Az EU új városi-vidék meghatározása alapján megyénk a túlnyomóan vidéki régióba tartozik. A vidéki gazdaság fejlettsége, benne a Nagykunságé is jelentősen elmarad az uniós átlagtól, annak a felét sem éri el. A vidéki területeken kiugróan magas a szegénységi ráta és a munkanélküliség, különösen a fiatalabb korosztályban. Az uniós átlagot tekintve szintén alacsony a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelékenysége, jövedelmezőképessége. Az öntözött területek nagysága az uniós átlaghoz viszonyítva elenyésző. A közszolgáltatások és minden más egyéb szolgáltatás igénybevételének lehetősége hiányában is jelentős hátrányban vannak a kistelepülések lakói. Ezek után nem is csoda, hogy a helyben élők közül egyre többen fordítanak hátat a vidéki életnek és vándorolnak a jobb életkörülményekkel kecsegtető városokba. Pedig a Nagykunság és a Tisza térségének természetföldrajzi adottságai sokszínű tájai és gazdag természetes élővilága, olyan páratlan életfeltételeket rejt magában, amelyet egyetlen városi lakókörnyezet sem tud pótolni. A Nagykunság térségi vidékfejlesztési terv megalkotásának egyik fontos célkitűzése, hogy ne csak tüneti kezelést nyújtson a fenti problémákra, hanem a problémák gyökerét megragadva, valós kitörési lehetőségeket fogalmazzon meg az ott élők számára. A benne megfogalmazott célkitűzések széleskörű társadalmi konszenzuson alapulnak, megalkotásában különösen fontos szerepet játszottak a helyi élet szereplői, mint a térség történelmét és hagyományait a legjobban ismerő emberek. A tanulmány középpontjában tehát a vidéki emberek állnak, 5

6 hiszen csak ők tudnak hiteles választ adni a problémákra. Kiemelt célkitűzésünk, hogy az elkövetkezendő fejlesztési időszak vidékfejlesztési forrásai mind célba érjenek és a térség felemelkedését szolgálják, így például javuljon a települések elérhetősége, bővüljön a helyben igénybe vehető szolgáltatások köre, azok minősége és legfőképpen a munkalehetőségek száma. A tanulmány összeállítása során fontos szerepet kapott a térség természeti, társadalmi és gazdasági adottságainak részletes helyzetértékelése, valamint az európai unióhoz történt csatlakozás óta elért eredmények, a megmaradt hiányosságok bemutatása. A jövőbeni kitörési pontok, illetve fejlesztési prioritások mentén kiemelésre került néhány sikeresen megvalósított mintaértékű program, amely hasznos iránytűként szolgálhat nemcsak a tanulmánnyal érintett települések, hanem az ország többi hasonlóan hátrányos helyzetű térsége számára. Ezen sikertörténetek tapasztalatai tovább erősítették a dokumentum készítőinek elkötelezettségét és hitét abban, hogy a vidéknek van jövője, a vidéki közösségek és a benne élő emberek élete újjászervezhető és e térségek népességmegtartó ereje újra fokozható lesz. Bízunk abban, hogy a vidékfejlesztés területén hozott eddigi intézkedések mellett, a valós értékteremtő megoldások is nagyobb szerepet kapnak, amelyek nemcsak elfedik a problémákat, de kiutat is jelentenek a vidéki élet válságából. 6

7 1. Célkitűzések, adat- és információforrások Jelen tanulmány célja egy olyan átfogó, a Nagykunság három kistérségének 23 települését érintő agrár- és vidékfejlesztési anyag elkészítése, amely a közötti Európai Uniós programozási időszakban/fejlesztési ciklusban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési tevékenységét megalapozza, illetve segíti. A tanulmány elkészítésénel figyelembe vettük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat alapvető stratégiai célkitűzéseit is A Nagykunság térségi agrár- és vidékfejlesztési terv funkciója A tanulmány legfőbb feladata az alábbi témakörök bemutatása: - a közelmúlt társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatai, - a gazdaság, az infrastruktúra, a humánszolgáltatások és a demográfiai folyamatok jellemzése, összevetve a megye és az ország más területeivel, - az Európai Uniós csatlakozás óta felhasznált támogatások és fejlesztések eredményei - helyzetértékelés, SWOT analízis - lehetséges kitörési pontok, prioritások - a prioritásokhoz illeszkedő beavatkozási célterületek - a prioritásokhoz és célterületekhez illeszkedő mintaprojektek és sikeresen működő programok - a közötti programozási időszakra vonatkozó tervezési dokumentumok és elérhető támogatási források a) 1 tájgazdálkodás meghonosítása, b) a vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése, c) az árvíz-, belvíz és aszályveszélyeztetettség, valamint a klímaváltozás okozta környezeti fenyegetettség csökkentése, d) helyi gazdaságfejlesztés, e) egyfajta újraiparosítás, f) elérhetőség javítása, g) tájkonform turizmusfejlesztés, h) fenntartható foglalkoztatás megalapozása. 7

8 1.2 Primer és szekunder adat- és információforrások A tanulmány elkészítéséhez a készítők elsődleges és másodlagos adat- és információforrásokat használtak. Az elsődleges források a települési önkormányzatoknak kiküldött kérdőív, illetve a személyes találkozók kapcsán készített mélyinterjúk a különböző témák szakértőivel. Másodlagos adatforrásként a tanulmány 2. fejezetében szereplő térségi helyzetfeltáráshoz felhasználásra kerültek a különböző megyei, kistérségi fejlesztési programok, koncepciók, tanulmányok, a Központi Statisztikai Hivatal honlapjáról, kiadványaiból származó adatok, a Statisztikai Hivatal és Megyei Kereskedelmi és Iparkamara direkt adatszolgáltatása, a megyei TOP50 kiadvány, a megyei önkormányzat honlapjának tervezési felületéről elérhető anyagok, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft saját kiadványai, dokumentumai. Ezen kívül a következő adatbázisok: Általános Mezőgazdasági Összeírás, ÁMÖ, CORINE felszínborítási adatbázis, AGROTOPO 1: térinformatikai adatbázis, OTAB térinformatikai alapadatbázis, és a DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet térinformatikai-, meteorológiai- és vidékfejlesztési adatbázisai, anyagai. Az Európai Uniós csatlakozás óta megítélt támogatási forrásokról szóló 3. fejezetben feldolgozott adatok alapjául a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) elérhető támogatott pályázatok adatbázisa, a Térségi Leader Egyesületek által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák és az Egyesületek, ÉARFÜ Nonprofit Kft. által nyújtott információk, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft-nél meglévő adatbázisok szolgáltak. A beérkezett adatok megfelelő szűrések és leválogatások után kerültek feldolgozásra, sok attributív adat térinformatikai fedvényekben (térképmelléklet) is megjelent. A térinformatikai adattárakból kiemelendő az Országos Térinformatikai Alapadatbázis (OTAB), a talajadatbázisokat használó AGROTOPO, a felszínborítottságot tartalmazó CORINE. A mezőgazdaság és a környezeti állapotot feldolgozó fejezetrészekhez használt mértékadó szerzőktől származó megállapítások és idézett részek hivatkozásait az irodalomjegyzék tartalmazza Alkalmazott módszertan A tanulmány elkészítéséhez a primer és szekunder adatforrásokból kapott, szűrt adatok feldolgozása táblázatkezelő programmal történt. A helyzetelemzés fejezetpontjaihoz használt 8

9 másodlagos adatbázisok mellett az adott témákhoz tematikus térképeket generáltak adatbáziskezelő, GIS szoftverek és a már említett GIS adatbázisok felhasználásával. A primer adatgyűjtés eszközei kérdőíves adatgyűjtés és SWOT analízisek, valamint az ezekből kialakított adatbázisok felhasználásával készült összefoglaló táblázatok és ábrák. Ez adja az alapot az agrár- és vidékfejlesztési koncepció elkészítéséhez. A kérdőíves felmérés mellett az adott célterületen kiemelkedő eredményességgel működő önkormányzatok képviselőivel és szakértőivel készített személyes interjúk képezték az információk legfőbb forrását. 9

10 2.A Nagykunság erőforrásai és térszerkezeti adottságai 2.1. Földrajzi elhelyezkedés A Nagykunság 23 települése 2 Jász-Nagykun-Szolnok megye ÉK-i részén (1.sz. ábra), a Tisza bal partján helyezkedik el, NUTS IV-es kategóriába tartozó 3 kistérség alkotja: Tiszafüredi kistérség (13 település), Karcagi kistérség (5 település), Mezőtúri kistérség (5 település). 1.sz. ábra: A 23 település térbeli elhelyezkedése 2.2. Természeti táji térstruktúra Tájföldrajzi szempontból már más a helyzet, itt a nagy-, közép- és kistáji besorolás fő szempontjai a domborzati és talajviszonyok. Ez alapján huszonegy település az Alföld nagytájon belül (2-3. ábrák) az 1.7. középtáj és kistájain található, kettő 2 Karcagi kistérség: Berekfürdő, Karcag, Kisújszállás, Kenderes, Kunmadaras. Mezőtúri kistérség: Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve. Tiszafüredi kistérség: Abádszalók, Kunhegyes, Nagyiván, Tiszabura, Tiszabura-Pusztataksony, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszafüred-Tiszaörvény, Tiszafüred- Kócsújfalu Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre (Újszentgyörgy), Tiszaszőlős és Tomajmonostora. 10

11 kivételével: Tiszabura és Nagyiván községek (Tiszabura a Hevesi ártér kistájhoz, míg Nagyiván a Hortobágy kistájhoz tartozik). A táji térstruktúra bemutatása kistájonként történik a Magyarország kistájainak katasztere, 2010, felhasználásával, a következő csoportosításban: Domborzat és talajviszonyok, (2.2.1.) Vízrajzi adottságok, (2.2.2.) Meteorológiai viszonyok/ökológiai adottságok. (2.2.3 és ) 2.sz. ábra: Magyarország kistájainak térképe 3. sz. ábra: A Nagykunság területére eső tájföldrajzi kistájak elhelyezkedése 11

12 2.2.1.Hevesi-ártér (Tiszabura) (3. sz. ábra ) Domborzat és talajviszonyok: a kistáj 85,4 és 90,5 m közötti tszf-i magasságú, ártéri szintű tökéletes síkság. A legnagyobb szintkülönbség a 2 m/km 2 -t sehol sem haladja meg (átlagérték 0,5 m/km 2 ). Az Eger-Laskó hordalékkúpjától tereplépcsővel különül el. Dél felé enyhén lejt. Az egyhangú kistáj felszíni formáit teljesen a Tisza alakította ki oldalazó erózióval és erős feltöltő tevékenységével. Ezért csak a Tisza levágott, különböző mértékben feltöltődött morotvái, holtmedrei hoznak csekély változatosságot a kistáj mikrodomborzatába. Talajok: a kistájban a Tiszán kialakított víztározó tájformáló tényezőként szerepel, minthogy a táj területének együttesen 60%-ot kitevő különböző réti talajféleségek 25%-át foglalja. A Kiskörei-víztározó lehetőséget teremt az öntözésre, de a talajvízszint emelésével másodlagos szikesedést is kiválthat, amely az öntözés kiterjesztésével tovább erősödhet. A Tisza öntésanyagain vályog és agyag fizikai féleségű, többnyire savanyú öntés réti talajok képződtek (20%), amelyek termékenységi besorolása a (int.) talajminőségi kategória. A zömében (60%) szántóként hasznosítható talajok jó búza-, kukorica- és cukorrépatermők, de művelhetőségük és termésbiztonságuk nagymértékben a nedvességviszonyok alakulásától függ. A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet és a víztározó területe is főként erre a talajtípusra esik. A többnyire löszös talajon kialakult, agyag fizikai féleségű réti talajok (19%) kémhatása erősen savanyú. Termékenységi besorolásuk a (int.) földminőségi kategória. Szinte teljes egészében (90%) szántóként, búza- és kukoricatermő területként hasznosulhatnak. Területi Talajtipus részesedés kódja (%) Víztározó 25 A szikes talajok 3 a kistájban jelentős területen (33%) megtalálhatók. A réti szolonyecek (6%), a sztyepesedő réti szolonyecek (6%) és a szolonyeces réti talajok (21%) felszíne egyaránt többé-kevésbé savanyú kémhatású. A szolonyeces réti talajok termékenysége (int ) lehetővé teszi szántóterületi hasznosításukat. Öntözésük a másodlagos szikesedés lehetőségét hordozza. A szikes talajok szikességük mértékétől függően 25-től 60%-ig legelőként hasznosíthatók. A tájban kis (3%) területi kiterjedésben csernozjom jellegű 3 A Nagykunság talajtérképe és a talajtípusok/altípusok kódjai az 1-2. sz. mellékletekben található! 12

13 homoktalajok (1%), az alföldi mészlepedékes csernozjom (1%) és a réti csernozjom talajok (1%) a táj legértékesebb búza- és kukoricatermő talajai. Érdekesség, hogy a csernozjom jellegű homoktalaj szőlőtermesztésre is alkalmas (15%). Vízrajzi adottságok: a Tisza kétoldali ártere Tiszafüred és Tiszasüly között, amely a folyó 48 km hosszú szakaszára támaszkodik. Itt éri el a Tiszát jobbról a Kis-Tisza (24 km, 1850 km 2 ) vízrendszere, a Hanyi-ér (22 km, 237 km 2 ) és a Sarud-Sajfoki-főcsatorna (33 km, 249 km 2 ). Balról csatlakozik hozzá az Örvényi-főcsatorna (10 km, 12 km 2 ), a Cserőközi-Holt-Tisza (10 km, 266 km 2 ), valamint a Berei-Holt-Tisza vízrendszere (10 km, 45 km 2 ). Kivezet belőle (ill. a Kiskörei-víztározóból) a Nagykunsági-főcsatorna (Pusztataksony felett). Száraz, gyér lefolyású terület. A Tiszán kívül a Kis-Tiszát tápláló Egerről, valamint a Nagykunságifőcsatornáról is vannak vízjárási adatok. Kiemelendő a Nagykunsági (99,4 millió m 3 víz befogadására alkalmas) és Hanyi-Tisasülyi árapasztó tározó (250 millió m 3 víz befogadására alkalmas), melyek együttesen a térségben mintegy 60 cm-el képes csökkenteni a vízszintet. Az árvizek időpontja a tavasz és a kora nyár, míg a kisvizeké az ősz és a tél. A belvízi csatornahálózat megközelíti a 300 km-t. A Tiszát és a rajta duzzasztott Kiskörei-víztározót (Tisza-tó) védgátak kísérik. A tározó időszakosan 28 MW-os erőművet működtet. Az állóvizek közül legnagyobb a változó tükrű Kiskörei-víztározó ( ha); ebben az elmocsarasodás megakadályozására öblítő csatornarendszer épült ki. Ezen kívül van 9 meandertó a Tisza mellett (amelyek egy részét a Kiskörei-víztározó vize borítja), 147 ha felszínnel. Legnagyobb a Berei-Holt-Tisza Abádszalók mellett (38 ha). A talajvíz mélysége általában 2-4 m között van. Mennyisége nem jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, de a Tisza bal partján a nátrium is nagy területen megjelenik. A keménység is ott a legnagyobb, 45 nk körüli, míg máshol nk között van. Ugyanez mondható a szulfáttartalomról, mert ott meghaladja a 300 mg/l-t, míg máshol 60 mg/l alatt marad. A rétegvíz mennyisége csekély. Az ártézi kutak mélysége általában m mélység között van, de vízhozamuk nem éri el a 100 l/s-ot, bár egyes mélyfúrások több vizet is adhatnak. Kisköre egyik kútja 60 C-os vizet ad. A felszín közeli vizek minősége szempontjából problémát jelent a csatornázottság viszonylag alacsony szintje: közüzemi csatornahálózat 2008-ban csak Kiskörén és Poroszlón volt, a kistáj lakásainak a fele volt csatornával ellátva. Meteorológiai viszonyok: mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület, különösen a D-i részei. Az évi napfénytartam 1920 és 1960 óra között változik (a D-i részen több), a nyári 13

14 évnegyedben , a téliben óra napsütést élvez a kistáj. Az évi középhőmérséklet 10,1-10,3 C között változik, az alacsonyabb értékek az É-i részen várhatók. A vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,3 C. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok száma (tavaszi-őszi határnapja ápr és okt ). A fagymentes időszak kb. 195 napig tart, ápr körül kezdődik és okt. 22. körül ér véget. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 34,0-34,5 C, ill. -16,0 és - 16,5 C. A csapadék éves mennyisége , de D-en csak mm. A vegetációs időszak csapadéka mm. A 24 órás csapadékmaximum 113 mm (Poroszló). A hótakarós napok száma 33-35, az átlagos maximális hóvastagság cm. Az ariditási index 1,30-1,35, de D-en 1,35 fölötti. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, de nem kicsi a D-i és a K-i szél aránya sem. Nagyjából ez a kistáj a választóvonal az Észak-Alföldön: tőle Ny-ra inkább ÉNy-i, K-re pedig az ÉK-i szél az uralkodó. Az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s alatti. Különösen a tiszaburai részeken kevés a csapadék, emiatt gazdaságos a termesztés érdekében indokolt öntözés Tiszafüred-Kunhegyesi-sík (3. sz. ábra ) (Berekfürdő, Kunmadaras, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszafüred- Kócsújfalu, Tiszafüred-Tiszaörvény, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszentimre-Újszentgyörgy, Tiszaszőlős és Tomajmonostora). Talajtípus kód Területi részesedés (%) Oktalan-lapos, legépebb a Kakat-ér). Domborzat és talajviszonyok: a kistáj 87,3 és 98,1 m közötti tszf-i magasságú, fluviálisan átmozgatott lösziszapos üledékkel fedett egykori hordalékkúpsíkság. Az átlagos relatív relief értéke m/km 2, a homokbuckás területeken 3-4 m/km 2. A felszín 17 9 legnagyobb része alacsony ártéri és ármentes síkság. A felszínbe 18 3 némi változatosságot az ÉÉNy-DDK-i csapású, löszös homokkal fedett buckák visznek. Ezek Tiszafüred-Kunmadaras, 24 3 Tiszaszentimre-Abádszalók-Kunhegyes között fordulnak elő. A garmadák magassága 2-5 m. A Tisza holocén kori többszöri mederváltozásának emlékei különböző feltöltődöttségi állapotban lévő morotvák (Üllő-lapos, 14

15 Talajok: a táj talajai felső-pleisztocén futóhomokon, az arra 0,5-2 m vastagságban települt homokos löszöm, valamint patakok hordalékkúpjainak lösziszapján alakultak ki. A 11-féle talajtípus közül mezőgazdaságilag a csernozjom jellegű homok (6%), az alföldi mészlepedékes csernozjom (1%) és a réti csernozjom (26%) a legértékesebb. A réti csernozjom talaj földminőségi besorolása tág tartományban (int ) váltakozik. A csernozjom jellegű homoktalaj mechanikai összetétele homokos vályog, termékenységi besorolása (int.). A kiemelkedéseken található alföldi mészlepedékes csernozjom talajoké a humusztartalomtól függően (int.). A csernozjom talajok búza, őszi árpa, kukorica, napraforgó, cukorrépa és lucerna növényekkel szántók, míg a humuszos talajok gyümölcsösök, szőlők és a házikertek lehetnek. A nem szikes, agyag szemcse-összetételű réti talajok (12%) és a réti öntéstalajok (3%) termékenységi besorolása a (int.) talajminőségi kategória. A kistáj területének körülbelül felén 5 szikes talajtípus található. A mélyben sós és a mélyben szolonyeces réti csernozjomok 9, ill. 3 %-nyi területet borítanak, és viszonylag kedvező földminőségi besorolásúak (int ). Főként a hortobágyi terület szomszédságában jelentős és közel azonos kiterjedésben (18%) réti szolonyec és sztyepesedő réti szolonyec talajok, valamint a (int.) termékenységi kategória besorolású szolonyeces réti talajok pedig 3 %-on fordulnak elő. A szántóföldi növénytermesztést a meszezés, az altalajterítéses javítás és öntözés teheti eredményesebbé. A javított szikes és a mélyben sós talajokon rizstelepek is létesíthetők. A kevésbé termékeny szikes talajok hasznosítása a művelési ág váltás, a legeltetés lehet. A kistáj mezőgazdasági hasznosíthatóságát a szikesség korlátozza. Vízrajzi adottságok: önálló vízfolyás nélküli terület, csak belvíz csatornái vannak, ezek részben a Tisza, részben a Hortobágy-Berettyó felé vezetnek. A Tiszába torkollnak: Tiszafüredi-főcsatorna (28 km, 79 km 2 ), Örvényi-főcsatorna (9,5 km, 12 km 2 ), Nagyfokicsatorna (10 km, 289 km 2 ), Mirhó-Gyolcsi-főcsatorna (14 km, 107 km 2 ) és a Gyenda- Tiszabői-főcsatorna (13 km, 84 km 2 ); a Hortobágy-Berettyóhoz folyik a Villogó-főcsatorna (38 km, 192 km 2 ), a Kakat-éri-főcsatorna (45 km, 297 km 2 ), valamint a Sarkad-Mérges- Sároséri-főcsatorna (21 km, 808 km 2 ), a Köles-Őzes-csatorna (17 km, 122 km 2 ) és a Karcagi I. sz. főcsatorna (23 km, 252 km 2 ). Az egész területet határolja a Kiskörei-víztározóból induló Nagykunsági-főcsatorna. Szélsőségesen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A csatornák vízjárásáról nincsenek mértékadó adatok; ezek vízvezetését mesterségesen irányítják, a befogadók vízállása szerint. Vízbő időszak a hóolvadáson túl igen kevésszer adódik, kivéve a csapadékos éveket. Vizük általában II. osztályú. A Nagykunsági- 15

16 főcsatornával kapcsolatban a belvízrendszer egyes csatornáit öntözésre is átalakították. A belvízi csatornahálózat hossza meghaladja a 300 km-t. Számos (22) tavának nagyobb része mesterséges halastó és tározó (15), 1045 ha összfelülettel. Közöttük a Telekhalmi-tározó a legnagyobb (188 ha). A 7 természetes tó (73 ha) közül az egyeki Pincelapos a legterjedelmesebb (35 ha). A 2009 nyarán elkészült 23 km 2 területű tiszaroffi tározó árvíz idején 16 cm-rel képes csökkenteni a Tisza vízszintjét. A talajvíz Kunhegyestől Ny-ra 4-6 m között, K-re 2 m felett, máshol 2-4m között található. Mennyisége nem számottevő. Kémiai típusa Kunhegyestől D-re kifejezetten nátriumhidrogénkarbonátos, ami máshol is előfordul kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos foltokkal keverve. A keménység is csak a D-i tájrészen nagyobb, ahol gyakran a 45 nk -ot is meghaladja, míg É-on csak nk között van. A szulfáttartalom É-on 60 mg/l-rel kezdődik, majd D-en 300 mg/l fölé emelkedik. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. A számos artézi kút átlagos mélysége m közötti. Vízhozamuk mérsékelt, 100 l/p alatti, de a nagyobb mélységekből jelentőős vízhozamok is nyerhetők. A sok hévízes kútból jelentősebbek: Berekfürdő (55 C, nátriumkloridos, jódos, brómos gyógyvíz), Kunhegyes (58 C), Kunmadaras (60 C), Tiszafüred (48 C), Tiszaörs (51 ), Tiszaroff (51 C) hévizei. Valamennyi településnek közüzemi vízellátása van, a csatornahálózat azonban csak részlegesen épült ki, így a közcsatornával ellátott lakások aránya kistáji szinten 2008-ban mindössze 35,8% volt. Ez a szituáció tartósan veszélyezteti a felszín közeli vizek minőségét. Meteorológiai viszonyok: mérsékelten meleg-száraz éghajlatú terület. Az évi napfénytartam 1950 óra körül alakul. A nyári időszakban , télen órán át süt a Nap. Az évi középhőmérséklet 10,1-10,3 C. A vegetációs időszak átlagos hőmérséklete 17,3 C. Ápr után már 10 C fölött van a napi középhőmérséklet, és napon keresztül felette is marad ennek az értéknek; az időszak okt ig tart. A fagymentes időszak ápr körül kezdődik. Az első őszi fagyokra okt. 22. és 24. között lehet számítani, s így a fagymentes időszak kb nap. A legmelegebb nyári napok hőmérsékleteinek átlaga 34,0-34,5 C, a téli leghidegebb minimumok átlaga pedig -16,5 és -17,0 C. A csapadék évi összege 500 és 530 mm közötti, de a középső területen (Kunmadaras térsége és attól délre) kevéssel meghaladja az 530 mm-t. A vegetációs időszak csapadéka mm. Az egy nap alatt lehullott legtöbb csapadék 97 mm (kunmadaras). A hótakarós napok száma 32-34, az átlagos maximális hóvastagság cm. Az ariditási index 1,33-1,38, a 16

17 középső vidéken 1,30 alatt alakul. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, utána a Ny-i és a DNy-i következik; az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. Kevés a csapadék, különösen indokolt az öntözéses növénytermesztés Szolnok-Túri-sík (3. sz. ábra ) (Karcag, Kisújszállás, Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve) Domborzat és talajviszonyok: a kistáj 79,9 és 105,1 m (Király-halom) közötti tszf-i magasságú, löszszerű üledékkel fedett hordalékkúpsíkság. A relatív relief átlagos értéke kicsi (2m/km 2 ), a Ny-i részen, ill. a homokbuckás területeken ezt meghaladó értékű. A felszín több mint 50%-a az alacsony ármentes síkság, negyede-negyede az enyhén hullámos síkság (a Ny-i részen), ill. az ártéri szintű síkság (peremeken) orográfiai domborzattípusába sorolható. A kistáj képében csak a szórványosan megjelenő, a Zagyva és a Tarna hordalékkúpanyagából felépülő, 1-5 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák, a kistáj D-i felében mindenfelé megjelenő, kusza hálózatot alkotó elhagyott folyómedrek, morotvák, valamint a kunhalmok jelentenek némi változatosságot. Talajok: a sík tájrészek elhagyott folyómedreinek, holtágainak mélyedéseit iszapos-agyagos üledékek és lösziszap tölti fel, amelyek legalább 30%- agyagot és 5-10 % karbonátot tartalmaznak. A tájban 9 talajtípus fordul elő. Az alföldi mészlepedékes (12%) és a réti Talajtípus kód Területi részesedés (%) csernozjom talajok (34%) vályog és agyagos vályog mechanikai összetételű változatai a (int.) földminőségi kategóriák között váltakoznak. A csernozjom talajoknak felszíntől karbonátos és kilúgzott változata is előfordul. A mélyben sós (4%), és a mélyben szolonyeces réti csernozjom (2%) talajok termékenységi besorolása a (int.) földminőségi kategória. A talajvízhatás alatt álló mélyebb fekvésű területek kiterjedt (15%) talajtípusát az agyag vagy agyagos vályog mechanikai összetételű réti talajok és fiatalabb, kisebb humusztartalmú réti öntéstalajok (3%) képviselik. A réti talajok termékenységi besorolása a szervesanyag-tartalomban meglevő különbségek ellenére jobbára a (int.) földminőségi kategória. A réti talajok csökkent termékenységét az erősen 17

18 savanyú kémhatás okozza, ami eszezéssel javítható. A tájban számottevő (30%) a szikes talajok mennyisége, amely a réti szolonyec (9%), a sztyepesedő réti szolonyec (8%) és a szolonyeces réti talajokból (13%) tevődik össze. A táj csernozjom talajokhoz köthető kedvező mezőgazdasági potenciálja a szántóföldi növénytermesztést teszi lehetővé, különösen ott, ahol az öntözés is lehetséges, ugyanis a táj száraz, gyér lefolyású és erősen vízhiányos. A talajok mezőgazdasági potenciálja a szikes talajok meliorációjával és a réti talajok meszezésével növelhető. Vízrajzi adottságok: Kelet felől a Hortobágy-Berettyóra támaszkodik, míg nyugaton kanyargós peremmel néz a Tisza árterére. A Tiszához csak kevés vízfolyás indul. Ilyen az Alcsi-Holt-Tiszához folyó Kengyeli-főcsatorna (18 km, 131 km 2 ), majd a Cibakháza-Martfűifőcsatorna (12 km, 38 km 2 ). A Hortobágy-Berettyó ide tartozó 70 km-es szakaszához vezetnek: Köles Őzes-csatorna (17 km, 122 km 2 ), Karcagi I. sz. főcsatorna (23 km, 252 km 2 ),Villogó-csatorna (38 km, 192 km 2 ), Kakat-éri-csatorna (45 km, 297 km 2 ), Gástyásicsatorna (11 km, 76 km 2 ), Túrkevei-csatorna (12 km, 63 km 2 ), Varaséri-Álomzugi-főcsatorna (26 km, 274 km 2 ). A Hármas-Körös D-ről 21 km-en határolja a tájat. Hozzá vezet a Mezőtúrifőcsatorna (24 km, 164 km 2 ) és a Harangzugi-csatorna (24 km, 344 km 2 ). Száraz. gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Vízjárási adatok a Hortobágy-Berettyóról és a Hármas- Körösről: utóbbi vízállását a torkolati árvízkapuval befolyásolják. Az árvizek kora tavasszal és kora nyáron jelentkeznek. Ilyenkor a belvizeket levezető főcsatornák is nagyobb vízhozamokat vezetnek. Az ősz viszont a kisvizek időszaka. A Hármas-Körös és a csatornák vízminősége II. osztályú. A belvízveszélyt jelzi, hogy a csatornahálózat összhossza az 1500 km-t is meghaladja. Túrkeve alatt éri el a Hortobágy-Berettyó a 22,5 m 3 /s vízvezetésre kiépített Nagykunsági-főcsatorna. A kistájnak számos tava van. Kisebb részben természetesek (5; 10,7 ha), amelyek területe nem számottevő. A Hortobágy-Berettyó és a Hármas-Körös jobb partján 6 holtág található 240 ha felszínnel. Közülük a mezőtúri (40 ha), ill. a halásztelki (145 ha) a legnagyobb. Még több a különféle célú mesterséges tározó és halastó (17 db, 1600 ha feletti kiterjedéssel); a karcagi (159 ha), a kenderesi (146 ha) és a kakati (157 ha) tározók is nagyok, de a sóskúti (416 ha) a legtekintélyesebb (Kenderestől É-ra). A talajvíz mélysége Fegyvernektől D-re Mezőtúr-Mesterszállásig 6 m alatt van, Karcag- Kisújszállás-Túrkeve körzetében 2-4 m között, máshol 4-6 m között. A talajvíz szintje az elmúlt évtizedekben érezhetően emelkedett. Mennyisége sehol sem jelentős. Kémiai jellege Fegyvernektől K-re, Karcag és Kisújszállás között, de elszórtan máshol is - főleg a Hortobágy-Berettyó mellékén - nátrium-, máshol kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. 18

19 Keménysége Fegyvernek-Kisújszállás-Mezőtúr között meghaladja a 35 nk -ot, máshol nk között van. A szulfáttartalom Mezőtúr-Törökszentmiklós-Karcag között meghaladja a 600 mg/l-t, sőt Túrkevétől Ny-ra még az mg/l-t is, másutt 300 mg/l alatt van. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak száma nagy; mélységük átlaga nem haladja meg a 200 m-t. Vízhozamuk mérsékelt, de nagy mélységből nagy vízhozamokat is nyernek. Kisújszállás fürdőkútja 53 C-os, Mezőtúré 54 C-os, Tiszaföldváré 71 C-os, Törökszentmiklósé 65 C-os, Túrkevéé 76 C-os. Többségükben kloridos-hidrogénkarbonátos típusúak. A közüzemi csatornahálózat csak részlegesen épült ki, s meghatározó mértékben csak a városokra koncentrálva. Így a közcsatornával ellátott lakások aránya 2008-ban 60%-ot tett ki. Meteorológiai viszonyok: a kistáj É-i része mérsékelten meleg-száraz, a D-i részek a melegszáraz éghajlatú területhez tartoznak. Az évi napfénytartam 1970 és 2020 óra közötti; a DNy-i részek élvezik a több napsütést. A nyári évnegyedben , a téliben kb. 190 óra napsütés valószínű. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 C, a vegetációs időszak középhőmérséklete 17,4-17,6 C napon keresztül, ápr és okt. 20. körül a napi középhőmérséklet magasabb 10 C-nál. A fagymentes időszak ápr. 5-9-én kezdődik, s az első őszi fagyok okt körül várhatók. A fagymentes időszak tehát kb napos. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0-34,5 C, a legalacsonyabb minimum hőmérsékleteké pedig -16,5 és -17,0 C között várható. Az évi csapadék mm, de míg a D-i részeken még a 480 mm-t sem éri el, addig a Kenderes térségében kevéssel az 520 mm-t is meghaladja az átlagos évi csapadék. A vegetációs időszak csapadéka 300 mm körül van, de a D-i részeken 290 mm alatti. Az ország legszárazabb vidéke ez a terület. A 24 órás csapadékmaximum 164 mm (Mezőhék). A téli időszakban hótakarós nap várható, az átlagos maximális hóvastagság cm. Az ariditási index 1,40 körüli, de a D-i részeken 1,45. A három leggyakoribb szélirány az É-i, a D-i és a Ny-i; az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s fölött van. A kistáj egy része igen száraz, a kevés csapadék indokolja az öntözéses gazdálkodást Hortobágy (Nagyiván) (3. sz. ábra ) Domborzat: a kistáj 87 és 110 m közötti tszf-i magasságú, jellemzően ártéri szintű, tökéletes síkság. Rendkívül kis relatív reliefű felszíne enyhén D-i irányba és a középvonal felé lejt. Jellemző magassága m. E szint fölé csak egyes Tisza menti buckavonulatok és 19

20 kunhalmok emelkednek (legmagasabb a Bürök-halom). A kistáj az Alföld felszínalaktani szempontból egyik legegyhangúbb területe. Felszíni formái közül a szinte mindenütt megfigyelhető elhagyott Tisza-medreket, morotvákat és hozzájuk kapcsolódó folyóhátakat (pl. a Kadarcs mentén) és az ÉNy-i rész övzátonyait, erősen letarolt futóhomokformáit emelhetjük ki. Talajok: a táj a Bükkből érkező patakok hordalékkúpján helyezkedik el. Az É-i rész enyhén hullámos síkság, míg a D-i alacsony, ármentes síkság. A felszínt lösziszap és homok fedi. A talajvíz az alacsony síkságon 2 és 4 m között van, csupán Egerfarmos és Mezőnagymihály Talajtípus kód Területi részesedés(%) tó 4 között van 2 m felett. É-on nyirokszerű anyagokon, agyagos vályog mechanikai összetételű, többnyire erősen savanyú, 2-3% humusztartalmú, csernozjom barna erdőtalajok (30%) a jellemzők. A gyengén savanyú változatok földminőségi besorolása (int.) és (ext.), az erősen savanyúaké pedig (int.) kategória. Főként (85%) szántóként és szőlőként (5%) hasznosíthatók. Meszességük savanyúságuk miatt indokolt. A löszös anyagokon csernozjom talajok, így alföldi mészlepedékes csernozjom (1%), az egy-egy összefüggő területre kiterjedő réti csernozjom és a mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom talajok (3-3%) találhatók. Zömmel szántóként (85-100%) és gyepterületként hasznosulhatnak. A mélyfekvésű löszös síkot réti és szikes talajképződmények uralják. Az agyagos vályog mechanikai összetételű, közepes minőségű (int ) réti talajok és öntés réti talajok 10%-ot és 2%-ot, az Eger-patak Maklár környéki öntésterületének gyengébb termékenységű (int ) nyers öntéstalaji pedig 1%-ot foglalnak el. Főleg szántóként (65, 100 és 85%) és rétlegelőként hasznosulhatnak. A szikes talajok közül a legnagyobb területet (30%) a csupán gyenge legelőként (85%) hasznosítható réti szolonyec talaj borítja. A sztyepesedő réti szolonyecek kiterjedése 1%. A kedvezőbb, (int.) földminőségi kategóriába sorolt szolonyeces réti talajok kiterjedése jelentős(19%). A kistáj mezőgazdasági potenciálját tehát a szikjavítás jelentősen növelheti. Vízrajz: a Tiszántúlon a kistáj Ny-i részét a Keleti-főcsatornából kiágazó Nyugati-főcsatorna vízrendszere Alsóselypes-Hataj-Völgyes-Árkuséri-főcsatorna (89 km, 630 km 2 ) és Sarkad- Mérges-Sáros-éri főcsatorna (21 km, 808 km 2 ), középső részét a Hortobágy-főcsatorna (94 km, 3775 km 2 ) vízrendszere ágazza be, míg K-ről 61 km hosszan a Keleti-főcsatorna keretezi. A Hortobágy-főcsatorna mellékvizei: Kadarcs-Karácsonyfoki-felsogócsatorna (44 km,

21 km 2 ) és az Alsó-Kadarcs-Kösely-csatorna (36 km, 996 km 2 ), amely K-ről a Köselyt (91 km, 777 km 2 ) is felveszi. Ahol Ny felől a Köles-Őzes vagy Németéri-csatorna (17 km, 122 km 2 ) eléri a Hortobágyot, onnan nevezik Hortobágy-Berettyónak. Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos. Az összes vízfolyás vízjárása a tiszai vízátvezetésektől erősen befolyásolt. A Keleti-főcsatorna 80 m 3 /s, a Nyugati-főcsatorna 25 m 3 /s vízvezetésre van méretezve. A legtöbb vízfolyás időszakos jellegű, amit a csapadék és a tározók víztartaléka irányít. Az árvizek a tavaszi hóolvadást követik, míg az év második felében alig van víz, kivéve a tiszalöki duzzasztóból táplált két főcsatornát és a tározók vízeresztését. A belvízlevezető csatornahálózat hossza megközelíti a 700 km-t. A Nyugati- és a Keleti-főcsatorna vize I. osztályú, a Hortobágyé III. osztályú. A tájnak csak 6 természetes tava van, 382 ha felszínnel, amelyek között a Nagyiván közeli Darvasfenék-tórendszer (250 ha) a legnagyobb. Sokszorosa ennek a 28 mesterséges halastó és tározó területe (32500 ha) mint a szikes laposok legjobb hasznosítási módja. Közülük a Nagyiváni-tározó (6500 ha) a legnagyobb felületű, de a Polgári- (309 ha), Ohati- (645 ha), Görbeházi- (1150 ha), Sarkadéri-tározó (1450 ha) és más hortobágyi tavak (793 ha) is igen nagyok. Jelentős a Keleti-főcsatorna 3 tározója is (10900, 2680 és 2130 ha területűek). A talajvíz mélysége a kistáj nagyobb részén 2-4 m között van, de nagy területeken (pl. Egyek-Nagyiván között, a Keleti-főcsatorna mellékén) még a 2 m-t sem éri el. Mennyisége nem számottevő. Kémiai jellegére az a jellemző, hogy a szikes talajok nagy elterjedtségének fő okát képező különféle, nátriumban gazdag talajvizek legalább olyan területet uralnak, mint a kalciumos típusok. A keménység Tiszavasváritól D-re és Egyektől K-re a 45 nk -ot is meghaladja, máshol nk között van. A szilfáttartalom mg/l között váltakozik. A rétegvíz mennyisége nem jelentős. A nagyszámú artézi kút átlagos mélysége a 100 m-t kevéssel haladja meg, vízhozamuk 200 l/p körüli, de nagyobb mélységből helyenként bő vízhozamok is erednek. Balmazújváros 60 C-os, Polgár 42 C-os, Tiszavasvári 67 C-os vizei nátrium-kloridos típusúak. Vezetékes vízellátás minden településen van, és a közüzemi csatornahálózat is kiépült a települések többségében, így a közcsatornával ellátott lakások aránya viszonylag magas (2008: 65,2%). Mivel azonban nemzeti parkról van szó, mindenképpen szükséges az ellátás további javítása. Meteorológiai viszonyok: mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj. Az É-i részen óra körüli az évi napfénytartam, a D-i részeken eléri az órát. Nyáron , télen 170 és 185 óra közötti (D-en a több) napsütés várható. A hőmérséklet sokévi átlaga É-on 9,8-10,0 C, D-en 10,0-10,2 C, a tenyészidőszaké 17,0-17,3 C. É-on ápr és 21

22 okt között ( nap), D-en márc. 31-ápr. 2. és okt között ( nap) a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 C-ot. A fagymentes időszak hossza nap (ápr és okt között), DNy-on nap körüli (ápr. 8. és okt között). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0-35,0 C. Az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga -16,0 és -17,0 C közötti. A csapadék évi összege 510 és 550 mm között változik a területen (É-on mm), a nyári félévé mm (É-on több). A 24 órás csapadékmaximum 128 mm, Újszentmargitán észlelték. Évente hótakarós nap várható, cm átlagos maximális vastagsággal. Az ariditási index 1,30-1,35, de É-on 1,25-1,28. Legnagyobb gyakorisága az ÉK-i és a DNy-i szélnek van, az átlagos szélsebesség 2,5 és 3 m/s közötti. Kimondottan száraz vidék, a gazdaságosan termeszthető növények körének maghatározója a kevés csapadék A Nagykunság ökológiai adottságairól Vízgazdálkodás/klíma/talaj/növény-állatvilág A Nagykunság tájegység ökológiai vonásai az elmúlt évszázadok alatt gyökeres változásokon ment keresztül. Ezeket a változásokat elsősorban a humán beavatkozások hosszú sora idézte elő A talajtani és tájföldrajzi kapcsolatokat megkönnyíti, hogy hidrológiai, talajtani tulajdonságok térképi ábrázolása szempontjából a Nagykunság az ország egyik legrégebben, legalaposabban vizsgált és legrészletesebben térképezett területe (lecsapolások, mocsarak, ősgyepek feltörése, új művelési módok megjelenése, lásd a 2. számú mellékletben Mikovinyi Sámuel térképét!). A Nagykunság tájképében drasztikus fordulatot a XVIII. század hozott, ennek dokumentált anyagait az I-II-III. katonai felmérések térképanyagai jelentik. A század elején a szántók kiterjedése igen alacsony volt (I. katonai felmérés), a lakosság életmódjából adódóan jól megélt a vizek, lápok és mocsarak adta lehetőségekből. A nagy fordulatot a Mirhó gát megépítése hozta a térségben, ezt követték az ár- és belvízmentesítő munkálatok; ezek révén hatalmas szántóterületek szabadultak fel az állandó és időszakos vízelöntések alól. Ennek hosszútávú hatása/következménye volt, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada hagyott fel a vízhez kötődő életmóddal és egyre nagyobb területeket törtek fel gabonatermesztés céljából. Ez az egyik oka annak, hogy a II. és a III. katonai felmérés tematikus térképlapjai a szántóföldek robbanásszerű növekedését prezentálják (20. sz. térképmelléklet). 22

23 A legerőteljesebb tájalakító hatás az Alföld képét teljesen átrajzoló Tiszának a leszabályozása, ami együtt járt sztyeppei növényzet és az erdőspuszta társulások eltűnésével, ugyanakkor a XVII. századtól a jó klíma és talajviszonyok miatt tömegesen jelentek meg és terjedtek el a tájidegen növények. Gátló tényezőként kell kiemelni az aszályos éghajlatot/kevés csapadékot (4. ábra) és a generációkon keresztül épített/fejlesztett öntözőrendszereket, illetve azok jelenlegi leromlott állapotát. A huszadik századi drasztikus birtokviszony- és művelésmód változások eredményeképpen a nagytáblás művelés és az intenzív, koncentrált állattartás került előtérben, a tájba jobban beépülő tanyasi élet- és létforma szinte teljesen eltűnt (4. sz. térképmelléklet). A múlt ezredvég utolsó két évtizede alatt elindult egy kedvező irányú visszarendeződés a tájban, amelynek eredményeképpen remélhetőleg újra kialakul és megerősödik egy környezettudatos és az ökológiai adottságokat tiszteletben tartó, azokra építő gazdatársadalom. Számukra mint eleik előtt is évszázadokon keresztül kihívásképpen ott áll a vízutánpótlás és a vízelvezetés kérdése, a gazdaságos növénytermesztés egyik sarokpontja, mint megoldatlan probléma. A kistérségek vízgazdálkodása mint a Mikovinyi térképen is látható szorosan összefügg a Tisza szabályozásával; ez a XX. században tovább bővült a Tisza-tó és a ráépített öntözőcsatorna-hálózattal (5. sz. térképmelléklet), a folyamatosan jelenlevő, sokszor egy vegetációs időszakon belül is fellépő belvízgondok/aszályos időszakok problematikájával. A Pálfai féle belvíz-veszélyeztetettségi index adatok szerint (4b. sz. térképmelléklet) a települések külterületeikkel a kategóriába esnek (2.: belvízzei mérsékelten veszélyeztetett terület, 3.: belvízzei közepesen veszélyeztetett terület, 4.: belvízzei erősen veszélyeztetett terület). Szorosan összefügg a belvíz problematikával a szikesedés/másodlagos szikesedés jelensége, mely jelenség komoly problémákat okoz a vizsgált települések külterületein. A szikesedés egy része természetes folyamat következménye, de a humán tényező okozta másodlagos szikesedés is egyre nagyobb területet, többnyire valamikor jó termőképességű, nagytáblás szántóföldet érinti. Az országos TIM pont hálózat megyét/nagykunságot érintő pontjainak eredményeit elemezve a fent leírt jelenségek jól nyomon követhetők.(4.sz. ábra). 23

24 4.sz. ábra: Sótartalom változás vizsgálat TIM pontok alapján Forrás: Karcagi Kutató Intézet GIS adatbázisa A hőmérsékleti adatokat 2004-től 2012-ig vizsgálva (2. sz. táblázat) a legmagasabb napi maximum hőmérsékletet július 22-én mért az intézet területén 2004 év óta működő OMSZ automata mérőállomás (40,0 C-ot), a legalacsonyabb napi minimum hőmérséklet pedig február 9-én ( 23,3 C) volt. A vizsgált időszakban a legmelegebb évnek 2007 tekinthető, a leghidegebbnek, pedig 2005 év. 2. sz. táblázat: Havi átlaghőmérsékletek alakulása ( ) Forrás: DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet meteorológiai adatbázisa A közötti időszakban (3. sz. táblázat) 2012-ben hullott a legkevesebb csapadék (344,5 mm), 2010-ben pedig a legtöbb (889,1 mm), annak ellenére, hogy nem ezek voltak a legmelegebb, illetve leghidegebb évek. 24

25 3. sz. táblázat, Havi csapadékmennyiségek alakulása Forrás: DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet meteorológiai adatbázisa Ha a közötti átlaghőmérsékleti értéket az 50 éves átlagokkal összehasonlítjuk (5. sz. ábra), jól látható az éves hőmérsékleti átlag már 1 o C-kot emelkedett. Havonta vizsgálva az értékeket a legjelentősebb hőmérsékleti emelkedéseket január (1,8 C) és április (1,7 C) hónapok átlaghőmérsékleti értékeinél találjuk. Ha csapadék szempontjából összehasonlítjuk a 2004 és 2012 közötti átlagos havi csapadékösszegeket az 50 éves átlagokkal, az látható, hogy utóbbi kilenc év átlaga több mint 70 mm-rel magasabb volt, valamint a csapadék évi eloszlása is eltolódott a régebbi csúcsokhoz képest (5.sz.ábra). A korábban legcsapadékosabbnak 4számító június hónapról július-augusztus hónapokra is áthúzónak a csapadékos időszakok. 5.sz. ábra: 2004 és 2012 közötti időszak havi átlaghőmérsékleti és csapadékadatai összevetve az 50 éves átlagokkal, Forrás: DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet meteorológiai adatbázisa Általánosságban megállapítható, hogy a terület száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos. A síkvidéki jelleg miatt a csatorna sűrűség jóval meghaladja az országos átlagot. Ezek a csatornák általában a vízelvezetést szolgálják, jelentős hosszban kettős rendeltetésük van, a mezőgazdasági öntözési igények kielégítésére (3. sz. térképmelléklet). A keleti részben 25

26 számos állóvíz található, melyek nagy része mesterséges, gazdasági érdekből kialakított halastó, kisebb részben belvíztározó, de a folyók mentén (a mentett és a hullámtérben) a szabályozásból eredően a holtágak száma is magas. A talajvíz mélysége változó: általában 2 4 m az évszakonkénti ingadozás mellett a déli területeken 4 6 m közötti. Csapadékos években a belvíz azonban főleg Karcag (7. sz. térképmelléklet), Kisújszállás, Mezőtúr térségében megközelíti a talajfelszínt is. A rétegvizek mennyisége elegendő a vízigények kielégítése szempontjából. A rétegvizek speciális típusa, a 30 C ot meghaladó hőmérsékletű (termál)vizek aránya magas. 6.sz. ábra: A Nagykunság főbb művelési ágainak térképi megjelenítése (CORINE) Forrás: DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet GIS adatbázisa A talajtípusok kistáji szintű bemutatása mellett a Nagykunság teljes területére vonatkoztatva a jelenlegi művelési ágakról (4.sz. táblázat) egy jól áttekinthető képet ad a CORINE felszínborítási adatbázis 4. Térképi megjelenítése (6.sz.. ábra) egyértelműen mutatja a nem öntözött szántó és a rét-legelő művelési ágak túlsúlyát, az alacsony erdősültségi szintet a 4 A CORINE adatbázis fő hiányossága a jó használhatósága mellett, hogy számos objektum hiányzik a felbontás miatt (minimum változás, amit térképeznek, az 5 hektár, így kisebb tanyák, csatornák, zártkerti területek hiányoznak róla) más GIS adatbázissal küszöböltük ki (OTAB, AGROTOPO, Kutató Intézet saját fedvényei stb.). 26

27 Nagykunság kistérségeiben. A megye területén nagyobb, összefüggő nádasterületet Nagyiván külterületén találunk (391 ha), illetve a Tisza-tó parti részein (Abádszalók, Tiszafüred). Ezen területeken a nádat aratják, hasznosítják a téli időszakban. A halastavak tekintetében az utóbbi tíz évben nagy pályázatos beruházások történtek (Karcag, Kunmadaras, Kisújszállás). Területi adatok: Kenderesen 288 ha, Kisújszálláson 172 ha található, Tiszafüreden 209 ha. Mezőtúron 3 ha és Túrkevén mintegy 6 hektáron található kisebb halastó (13. sz. térképmelléklet). 4. sz. táblázat: Főbb művelési ágak a karcagi, tiszafüredi és mezőtúri kistérségekben Kistérség Művelési ágak (ha) Szántó Gyep Erdő Összesen Karcagi , ,3 371, ,3 Mezőtúri , ,8 97, ,1 Tiszafüredi , , , ,1 Összes , , , ,5 Forrás: KSH, ÁMÖ 2010 A kistáji kataszter felhasználásával végzett ökológiai adottságainak bemutatása (2.2. alfejezet) mellett a évi Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció anyagát is felhasználva még a következő kiegészítéseket kell megtennünk: Természetes növényzet: a XVIII. századig a tájképet a lápos, mocsaras síkságok határozták meg, jellemző fafajtákkal: szilfa, nyárfa, tölgyfa (kocsányos, pusztai és cser) és ezek társulásai. Jelenleg a természetes növényzetet az utak, tanyák mellett kőris-, juhar-, jegenye, tölgyes- és akácerdős ligetek, gazdag cserjeszinttel, telepített erdők, szikes foltokkal tarkított füves pusztai növénytársulások adják. A régmúlt pusztai növénytársulásaira jellmző volt, az áradó és akkor még kanyargó Tisza évente mindig átnedvesítette a területet, gondoskodott a táj vízutánpótlásáról. Ennek megfelelően axvii. századig az Alföldre jellemző erdős sztyepp borította a vidéket, a nagy árterületeken ligeterdőkkel, a szárazabbakon viruló tölgyesekkel. Mára ezeket kivágták, helyükön szántóföldek találhatók, ahol az erdőt visszatelepítették, ott túlnyomó részt a tölgyerdőkre még csak nem is emlékeztető tájidegen, telepített akácosok jelentek meg.a talaj egyes helyeken elszikesedett, így a talaj változásait követni kellett az ott élő növényeknek is. A régmúltban fellelhetőtermészetes szikes részekről az újonnan kialakult rétek hamar benépesültek. Az egykori sztyepprét társulásait felváltották a szárazságés sótűrő pusztai növények (kamilla, üröm, juhcsenkesz), a szikesek világa (Tóth, 2010). Külön kategóriába sorolhatók a szikes gyeptársulások, amelyek jelentős területeket borítanak és kaszálóként vagy legelőként kerülnek hasznosításra (Kovács et al., 2007): tarackos 27

28 tippanos-, réti eccsetpázsitos-, réti eccsetpázsitos-tarackos tippanos-, sovány csenkeszes-, ürmös-sovány csenkeszes gyeptípusok. Haszonnövények: a mezőgazdasági művelés haszonnövényeit, a művelés jellegét a területek termőhelyi adottságai határozzák meg. A rendszerváltás óta uralkodóak, legnagyobb arányban szereplő haszonnövények a kalászosok (búza, árpa, tritikále), és kapásak (kukorica és a napraforgó) szerepelnek a vetésforgókban. A települések közvetlen környezetében, az ún. zártkerti területeken zöldségkultúra, szőlő és gyümölcstermesztés is folyik, de ezek területi aránya elenyésző. A Nagykunság talajai erősen mozaikosak, sokféle talajtípus alkotja, ezek nagy része megfelelő/jó adottságú a növénytermesztés számára, azonban jelentős arányban találunk szikes, kötött perctalajokat, melyek csak feltételesen alkalmasak szántóföldi művelésre. A három kistérség területének meghatározó része hagyományosan árutermelő gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági táj, ahol az alföldi folyók szabályozása óta a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A mezőgazdasági táj elválaszthatatlan a településektől, hiszen a települések fejlődésében, városiasodásában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe volt/van. Mára a foglalkoztatásban az egyes gazdasági ágazatok fontosságában a mezőgazdaság háttérbe szorult ugyan, de a táj fenntartása szempontjából, továbbá a tájhasználatban meghatározó aránya miatt jelentősége távlatban is fontos és megkerülhetetlen marad. A kistérségek területén a múlt századi nagyüzemi meliorációs beavatkozások következményeként a rétek, legelők a belvizes területekre szorultak vissza. Ezen mozaikos természetközeli élőhelyek nagy része Natura 2000 természetmegőrzési terület, tehát itt fontos a természetvédelmi érdekek érvényesítése a tájfenntartás során (9. sz. melléklet). Állatvilág (haszonállat): Állattartás szempontjából az Észak Alföldi régió vezető szereppel bír az ország egészhez viszonyítva: 2010 ben az ország szarvasmarha állományának és sertésállományának negyedét és a juhállománynak csaknem a felét itt vették számba. Az állattartás jelentőségének növelésére irányuló országos célkitűzés ellenére a megyében az állatállomány folyamatosan csökken: 2000 és 2010 között a szarvasmarha állomány 28% kal, a sertésállomány 33% kal, a tyúkfélék aránya ennél kisebb mértékben. Jelentősnek mondható a juhágazat is a megyében, az utóbbi években növekedésnek indult a juhállomány (2007 és 2010 között mintegy 29% kal). A hazai piacot alapvetően a vágóbárány export határozza meg, de a Nagykunságban (Karcag, Túrkeve) kiemelkedő turisztikai programok is épülnek rá. 28

29 A lovaglás népszerűségének növekedése ellenére nincsenek adatok a lótartás nagyságrendjéről, illetve annak változásairól. Hal- és vadgazdálkodás: a Nagykunság szikes pusztáinak jellemző vadai: vörösróka, mezei nyúl, őz, fácán, aranysakál. A vadgazdálkodás a kistérségek jövedelemtermelésében nem játszik kiemelkedő szerepet. Ugyanakkor a Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának adatközlése szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján a megye kistérségeinek őzállománya világszínvonalú. Ennek köszönhetően a külföldi vendégvadászok továbbra is nagy számmal kezdik hazánkban őzbak vadászati szezonjukat, de egyre több hazai vadász is gyarapítja az őzbak terítéket. A trófea mellett jelentős bevétel származik az elejtett vadak húsából is. A mezei nyúl, fácán és tőkésréce bérvadászata szintén sok külföldi vadászt vonz, de ezen túlmenően jelentős az élőnyúl kivitel is. A Földművelésügyi Igazgatóság adatai szerint a megyében lévő 3400 ha halastó mellett, megközelítőleg 4500 ha természetes vízfelülettel is rendelkezik a megye. Az elmúlt évben a 400 tonnát is meghaladta a folyókból, csatornákból és tavakból kihalászott, kifogott hal mennyisége (harcsa, ponty, csuka, süllő, busa, magyar durbincs, küsz, sügér, ezüstkárász fajokból tevődött össze. A haltermelés mellett jelentős a szaporítóanyag előállítás és értékesítés is a megye kistérségeiben. Természetvédelem: a Tisza menti ártéri tájhoz hasonlóan összetett a Tisza tó üdülőkörzet megyei településeinek tó menti térsége, az üdülő táj. Ezen belül található a Tiszafüred térségi madárrezervátum, a Hortobágyi NP kiemelten érzékeny védett természeti területe, amely egyben a Natura 2000 madárvédelmi és természetmegőrzési Hortobágyi Nemzeti Park, Forrás területe is. Tiszafüred, Tiszaszőlős települések esetén a turisztikai, üdülési fejlesztést össze kell hangolni a természetvédelemmel. Az abádszalóki öblözet az üdülőkörzet üdülés és vízi turizmus szempontjából legmeghatározóbb területe. A Tisza tó környezetében a táj változatosságát, tájképi értékét, biológiai aktivitását, sokféleségét növelő zöldfelületek, erdőterületek aránya meglehetősen alacsony. A megyei területrendezési terv a féktelen erdősítéssel szemben a történeti tájhasználathoz jobban 29

30 alkalmazkodó, rugalmasabb tájfejlesztést lehetővé tevő vegyes területfelhasználást alkalmaz Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaszőlős térségében. Az Alföld területére sajátosan jellemző pusztai tájak rendszerében kiemelt jelentősége van a Hortobágynak (Karcag, Kunmadaras és Nagyiván külterületeinek egy része érintett), amely területének nagy része nemzeti parkként, az UNESCO világörökségi területeként és az Európai Unió Natura 2000 madárvédelmi területeként, természetmegőrzési területeként egyaránt védett. Ez a kultúrtörténeti, táj és természetvédelmi, ökológiai szempontból országos és nemzetközi jelentőségű pusztai táj kiemelt érzékenysége miatt egyedi megközelítést igényel. Ebbe a tájszerkezeti egységbe sorolható a Körös Maros NP részét képező Túrkeve térségi pusztai védett területe is. A megyei területrendezési terv kiemelten kezeli a pusztai tájat, mint sajátos komplex tájgazdálkodási térség, ahol fontos a legelők és rétek fenntartása, a külterjes, környezetkímélő, hagyományos állattenyésztés megőrzése, a vizes élőhelyek rehabilitációja, a pusztai táj szerves részét képező, tájba illeszkedő tanyák, pusztai épületek fenntartása. Folyamatban van a pusztai táj és pusztai élet fenntartását, a génmegőrzést, az ismeretterjesztést, az ökológiai turizmust egyaránt szolgáló fogadóközpontok, tájgazdálkodási központok kialakítása. Körös-Maros Nemzeti Park, Forrás: A megye területén jellemzően a szántóföldi növénytermesztés dominál, azonban a tájat több helyen szakítják meg vizenyős területek, illetve árterek és igen rossz termékenységű sziki puszták, rétek, legelők, kisebb nagyobb természetes és mesterséges (halas)tavak. A kevésbé bolygatott területeken megőrződött a természetes élővilág, melyeket különböző jogszabályok nyilvánítottak védetté. Így a megye területén megtalálhatók a védett természeti területek, a NATURA 2000 természetmegőrzési területek, a NATURA 2000madárvédelmi területek, valamint az érzékeny természeti területek (11. sz. melléklet). A Hortobágyi Nemzeti Park A puszta (melynek része a Tisza tavi madárrezervátum) UNESCO világörökségi terület és Ramsari terület is. A térségben található országos jelentőségű védett természeti területek a 2001 es vizsgálatok óta nem változtak, területük nem növekedett. A Nagykunság peremterületeit két nemzeti park 30

31 (Hortobágyi, Körös Maros) érinti. Heves megye területéről pedig a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet nyúlik át a területre. A térség legjelentősebb védett területe a nemzeti parki területeken kívül a Közép Tisza vidéki Tájvédelmi Körzet. A védett területek a peremterületeken és a folyók hullámterén koncentrálódnak. A természetközeli vizes élőhelyek, rétek, lápok kis területre zsugorodtak az 1960 as 70 es évek nagyüzemi meliorációjának következményeként. A természet védelméről szóló évi LIII. Tv. a lápokat és a szikes tavakat ex lege védetté nyilvánította. Az ex lege védett lápokat a 8005/2001. (MK. 156.) KöM tájékoztató tartalmazza. A felsorolás nem tartalmazza a más jogszabályok alapján országos jelentőségű védett természeti területen fekvő lápokat. Tiszaderzsen és Tiszafüreden találhatók ex lege lápterületek. A szikes tavakat a 8006/2001. (MK. 156.) KöM tájékoztató tartalmazza. A felsorolás nem tartalmazza a más jogszabályok alapján országos jelentőségű védett természeti területen fekvő szikes tavakat (Karcag, Tiszafüred településeken találhatók ex lege szikes tavak). Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. tv. jelöli ki az országos ökológiai hálózat területét. A területrendezési terv az országos ökológiai hálózat alapján magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezeteket jelölt ki. Az ökológiai hálózat Nagykunságot érintő területei a Hortobágy térségében koncentrálódnak. Az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a Natura 2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési területeknek is. A tiszántúli területeknek meghatározóan az északi felében mozaikosan kijelölt magterületei is elsősorban a Natura 2000 természetmegőrzési és madárvédelmi területek rendszerének ismeretében értelmezhető. Karcag területének közel fele ökológiai folyosó, ahol a város szennyvíztisztítója, és hulladéklerakója is található, utóbbit ráadásul 10 hektárral szeretnék bővíteni. Magyarország kistájainak katasztere az egyes kistájakkal kapcsolatban részletes leírást ad, melynek főbb megállapításait a 2.2. alfejezetben már bemutattuk. Az OTrT kijelölte az országos tájképvédelmi terület övezetét. Az övezet érinti Kunmadaras, Berekfürdő, Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaszőlős közigazgatási területét. A megyei területrendezési terv módosítása az országos mellett térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetet is kijelölt. Ennek alapján a település és a táj harmonikus egységének megőrzése, a tájképi értékek halmozott jelenléte, a természeti értékekben való gazdagság és természetvédelmi érzékenység, illetve kulturális örökségi adottságok figyelembevételével kijelölésre került a Tisza és a Körös menti települések folyók menti térsége és a Tisza tó Üdülőkörzet teljes térsége. 31

32 2.3. Településrendszer, településszerkezet Tájföldrajzi csoportosítás Hevesi ártér (Tiszabura): a kiterjedt árterek miatt a megtelepedésre kevéssé alkalmas kistájon mindössze 4 település van, ami rendkívül alacsony településsűrűséget jelent (1 település/100km 2 ). Egyetlen városi jogállású települése Kisköre (2001: 3094 fő), városi népesség aránya nagyon alacsony (2001: 32,1%). A többi település a középfalvak közé sorolható ( lakos). Tiszafüred-Kunhegyesi-sík (Berekfürdő, Kunmadaras, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős és Tomajmonostora): A kistáj települései különböző korszakokban alakultak ki, így a középkori alapítású falvak mellett frissen önállósultak is akadnak. A településhálózat jellegzetesen alföldi, a településsűrűség (2001: 2,5 település/100km 2 ) jóval az országos átlag alatti. A 14 településből 3 városi jogállású, közülük leginkább Tiszafüred rendelkezik központi helyi funkciókkal (2001: fő), de perifériális helyzete miatt nem centruma az egész kistájnak. A 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendeletnek megfelelően a tiszafüredi járáshoz, a korábbi 13 településből álló Tiszafüredi Kistérség hét települése tartozik, nevezetesen: Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős. A térség fennmaradó hat települése, az újonnan létrejött Kunhegyesi Járáshoz tartozik: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora. A tanulmány tervezési területét nem képező Tiszabő község szintén a Kunhegyesi járáshoz kapcsolódik. A Karcagi járás, három városi rangú, illetve egy községi jogállású településsel került létrehozásra: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás. Összességében a városi lakosság aránya (2001: 54,9%) alatta marad az országos átlagnak. A falvak a népességszám alapján viszonylag széles skálán mozognak: a derékhadat az lakosú települések alkotják, de vannak 5000-esnél népesebbek és 1000-nél kevesebb lakosú falvak is. Szolnok-Túri-sík (Karcag, Kisújszállás, Kenderes, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve): Az alföldi mezővárosi fejlődés egyik klasszikus területe olyan városokkal, mint Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Túrkeve. A kistáj 17 településéből 8 városi jogállású, így a városi lakosság aránya nagyon magas (2001: 83,1%). Az egykori hatalmas 32

33 tanyavilág jórészt felszámolódott, a külterületi népesség aránya 2001-ben mindössze 2,5%. Legnagyobb számban Mezőtúr határában élnek, de ez is csak kb embert jelent. A falvak között vannak jellegzetes, több ezer lakosú alföldi falvak, az 1950-es évek elején létrehozott tanyaközségek népességszáma azonban 1000 fő alatti. A településsűrűség nagyon alacsony: 100 km 2 -re jut egy település. Hortobágy (Nagyiván): A kistáj viszonylag sűrű faluhálózata a török hódoltság alatt elpusztult, és nem települt újjá. Így a településhálózatot évszázadokon keresztül a három mezőváros (Balmazújváros, Polgár, Tiszavasvári) és a kiterjedt tanyavilág jelentette. A falvak döntő része közigazgatásilag csak az elmúlt évtizedekben önállósult. A településhálózat még így is nagyon ritkás: 100 km 2 -re mindössze 0,6 település jut. Az egykori tanyavilágból alig maradt valami, az 1,8% külterületi lakos elsősorban gazdasági központokban él, nem pedig tanyán. A 3 városi jogállású településnek köszönhetően a városlakók aránya (2001: 78,3%) messze az országos átlag feletti, de ettől a Hortobágy még nem lett urbanizált táj Közigazgatási határ szerinti csoportosítás január 01-től négy új közigazgatási területhez tartoznak a tervezési terület települései, a tiszafüredi, a kunhegyesi, a karcagi és mezőtúri járásokhoz. A korábbi hatályát vesztett évi CVII. törvény alapján a települések a tiszafüredi, mezőtúri, karcagi kistérségek részét képezték A megye kilenc járásából négy a Nagykunság térségére esik; ezek a járások a régi-új járási beosztás szerint a következőképpen tagozódnak 5 : Tiszafüredi járás (7 település), Kunhegyesi járás (7 település), Karcagi járás (5 település), Mezőtúri járás (5 település). 5 Tiszafüredi járás: Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszafüred-Kócsújfalu, Tiszafüred-Tiszaörvény, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszentimre-Újszentgyörgy, Tiszaszőlős. Kunhegyesi járás: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabő, Tiszabura, Tiszabura-Pusztataskony, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora. Karcagi járás: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras. Mezőtúri járás: Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve. 33

34 5. sz. táblázat: Járások összehasonlító adatai Járások Járás székhelye Települések száma Összesen Ebből: város Terület, km 2 Népsűrűség, fő/km 2 Lakónépesség az év végén, fő Jászapáti járás Jászapáti , Jászberényi járás Jászberény , Karcagi járás Karcag , Kunhegyesi járás Kunhegyes , Kunszentmártoni járás Kunszentmárton , Mezőtúri járás Mezőtúr , Szolnoki járás Szolnok , Tiszafüredi járás Tiszafüred , Törökszentmiklósi j. Törökszentmiklós , JNSZ megye összesen , Magyarország összesen ,3* Forrás: KSH adat (www.ksh.hu) * Népsűrűségi adat Budapest nélkül A tanulmánnyal érintett járások, térségek összesen területe km 2, a megye területének (5.582 km 2 ) csaknem felét kiteszi. A megyében a népsűrűségi mutató szerint az érintett Nagykunság három kistérsége a leggyérebben lakott (9. sz. melléklet, 6. sz. táblázat), bár vannak alacsonyabb népsűrűségű térségek az országban, azonban mutatószám az országos átlaghoz viszonyítva is elmarad (5. sz. táblázat). A lakosság zöme a mezővárosokban koncentrálódik (7. ábra), a 23 településből nyolc tipikus mezőváros (8. ábra). A tiszafüredi kistérségben találjuk a legtöbb kistelepülést, itt 13 település közül csak három rendelkezik városi címmel (6. sz. táblázat). Az alacsony lakosságszám mellett kiemelendő még az ezer lakossra jutó adózók számának, a befizetett szja tekintetében is a három kistérség sereghajtó a másik négy kistérséghez képest (10. sz. melléklet). 6. sz. táblázat: A megye kistérségeinek népsűrűsége, települések száma méretkategóriák szerint Forrás: JNSZ Statisztikai Évkönyve,

35 7.sz.. ábra: A Nagykunság lakónépességének alakulása között LEADER egyesületek szerinti csoportosítás A térszerkezet további vizsgálatához érdemes figyelembe venni, a LEADER egyesületek általi lefedettséget, amely a terület vidékfejlesztési célpontja. Kunmadaras és Berekfürdő kivételével egy Leader közösséghez, helyi akciócsoporthoz tartoznak a Karcagi és Mezőtúri kistérségek települései. Kunmadaras és Berekfürdő a Tiszafüredi kistérség településeivel együtt a Tisza-tó Térsége Leader Egyesület területén találhatóak. A mezőtúri és karcagi kistérségekből 8 település egy LEADER Egyesülethez tartozik, melynek feladatait a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. látta el, a LEADER HACS április 30-ával megszűnt, az új szervezet a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület 2013-ban jött létre. 8. sz. ábra: JNSZ megye LEADER akciócsoportjainak területi határai a kistérség-, járás- és választókerület-határokkal 35

36 7. sz. táblázat: A tervezési terület érintett települései, járásokba, kistérségekbe, Leader közösségekbe sorolása Lakosok száma Település Kistérség Járások HACS (fő) Kétpó 682 Mesterszállás 691 Mezőtúri Mezőhék 317 kistérség Mezőtúr Mezőtúri járás Túrkeve Karcag Kisújszállás Karcagi Kenderes kistérség Kunmadaras Karcagi járás Berekfürdő 1010 Abádszalók Kunhegyes Tiszabura Kunhegyesi Tiszagyenda 936 járás Tiszaroff Tomajmonostora 704 Tiszafüredi Nagyiván kistérség Tiszaderzs Tiszafüred Tiszaigar 813 Tiszafüredi járás Tiszaörs Tiszaszentimre Tiszaszőlős Forrás: Lakosok száma KSH adat (www.ksh.hu) *A Kunhegyesi járáshoz tartozik még Tiszabő, mely jelen tanulmánnyal nem érintett. 9. ábra: A Nagykunság települései a külterületi határokkal Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesült Tisza-tó Térsége Leader Egyesület 36

37 2.4. Infrastrukturális helyzet és térszerkezet Közúti és vasúti közlekedési viszonyok A megye az ország középső részén fekszik, de területének nagy része távol esik a főforgalmi útvonalaktól és nagyvárosoktól. A megyében sem autópálya, sem autóút nincs. A megye közlekedésének jelenlegi állapota gátja a kedvező földrajzi fekvéséből adódó előnyök kihasználásának, valamint a gazdasági fejlődés intenzívebbé és területileg kiegyenlítettebbé válásának. Jobb a helyzet a vasúti közlekedés szempontjából, hiszen a területet átszeli két vasúti főfolyosó is: a 100-as és a 120-as fővonalak. Mindkét vonalon jelentős fejlesztések zajlanak, illetve várhatóak a közeljövőben. 10. sz. ábra: A karcagi, mezőtúri, tiszafüredi kistérségek főbb közúthálózatai 37

38 Tiszafüredi Kistérség közlekedési viszonyai: A térség közlekedés-földrajzilag zárt, csak a 33-as, 34-es főút és 3 vasúti vonal /108-as vasútvonal: Füzesabony Tiszafüred Debrecen; 102-es vasútvonal: Kál-Kápolna Abádszalók - Kisújszállás; 103-as vasútvonal: Karcag-Tiszafüred/ érinti. Az M3 autópályához közeli fekvéséből adódó előnyöket tudja kamatoztatni. Kapcsolatteremtés lehetősége mindezek és a Tisza-tó keretrendszere miatt elsősorban a Dél-borsodi és a Délhevesi térség felé adott. A kistérség központja Tiszafüred az M3 autópályáról a 33-as úton közelíthető meg. Tiszafüredet és Kunhegyest a 34-es főút kapcsolja össze, azonban Abádszalók csak négyszámjegyű úton közelíthető meg. A kistérségen belül a településeket összekötő utak állapota nagyon rossz, a kerékpárút hálózat igen hiányos. A Tiszaroffi tározó gátján már van kerékpárút kapcsolódás a Tisza-tavi kerékpárút hálózathoz, ehhez csatlakozik Tiszagyenda is. A nagyobb városok közül Kunhegyesnek nincs csatlakozása a Tisza-tavi kerékpárúthoz. Tiszafüred és Abádszalók településen belüli kerékpárúttal rendelkezik, amellett hogy a 11-es Eurovelo kerékpárút hálózat részei. A kerékpárút hálózat fejlesztése, több település bekapcsolása a térség kiemelt fejlesztési terve. Külső, nagytérségi elérést tekintve közúti tranzit folyosó nem érinti a területet, a nemzetközi Helsinki tranzitirányok V. folyosója (Velence - Trieszt/ Koper Ljubljana Budapest Ungvár - Lvov) játszik szerepet a térség életében. A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. A vizsgált területet behálózó távolsági autóbuszjáratok a térség településeinek zömét és több mint 25 város közvetlen elérését teszik lehetővé. Karcagi kistérség közlekedési viszonyai: A kistérség közlekedését a 4. számú főútvonal, valamint a Budapest Cegléd- Szolnok - Kisújszállás - Karcag- Debrecen Nyíregyháza Záhony 100-as vasútvonal határozza meg, ezen kívül még vasúti mellékvonalak / 102-es vasútvonal: (Kál-Kápolna)-) Abádszalók- Kisújszállás, 103-as vasútvonal: Karcag-Tiszafüred/ is találhatóak a térségben. A kistérség a 33. és 34-es főutak felől is megközelíthető. 38

39 11. sz. ábra: A karcagi, mezőtúri, tiszafüredi kistérségek főbb vasúthálózatai Karcag térségében a 4-es számú országos főút jelentősége kiemelendő, amely közvetlen összeköttetést teremt a megye nyugati területeivel, a megyeszékhellyel, valamint a fővárossal, továbbá a szomszédos Hajdú-Bihar megye nyugati településeivel és Debrecennel. A vasúthálózat is ezt a megyét kelet-nyugat irányban keresztül átszelő gerincvonalat követi: a 100-as transzeurópai vasútvonal közvetlen összeköttetést biztosít Budapesttel, Szolnokkal és Debrecennel. A kistérség két vasúti folyosó között helyezkedik el: az egyik az előbb említett 100-as vasútvonal, a másik a Budapest Miskolc - Sátoraljaújhely vonal. A kistérség településein vasútállomás vagy megálló található. A 4-es út karcagi elkerülő szakasza már megépült, ezt követően a kisújszállási elkerülő szakasz is átadásra került 2011-ben. A térségben Berekfürdő és Kunmadaras 4 számjegyű úton (3401) közelíthető meg Karcagról. Kunmadaras a 4-es és a 33-as utat Fegyvernek és Tiszafüred között összekötő 34-es úton érhető el. A Kunhegyes-Karcag összekötő út megépítése fontos lenne a tiszafüredi kistérséggel való kapcsolat erősítése érdekében. 39

40 4-es országos főút teremtette kapcsolat, amely a vasúti tranzitfolyosó által kínált előnyöket erősíti, ugyanakkor az autópályáktól és gyorsforgalmi utaktól való távoli fekvés miatt a kistérség az ország (és egyben a megye) belső perifériájának minősül. A hozzáférhető adatok alapján megállapítható, hogy a főutak, illetve az alsóbbrendű utak esetén az utak jelentős része rossz teherbírási képességgel rendelkezik. A burkolatok felületállapota, illetve egyenetlenségük, keréknyomvályú tulajdonságuk mind erőteljes fejlesztést igényel. Belterületi kerékpárúttal rendelkezik Karcag. A Karcag és Berekfürdő közötti kerékpárút 2009-ben került átadásra. A Karcagi térségnek a Nagykunság, mint történelmi tájegység kínál kapcsolódási lehetőségeket elsősorban a megyén belül, déli irányban (Túrkeve, Mezőtúr felé), valamint a Hortobágyon keresztül a Hajdúság és Debrecen felé adottak még a kapcsolódás lehetőségei. A mezőtúri kistérség közlekedési viszonyai: A kistérség szoros kapcsolatban áll a Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő közvetlen szomszédos területekkel elsősorban a karcagi, törökszentmiklósi és kunszentmártoni kistérségekkel. Fekvéséből adódóan erősen integrálódik a szomszédos Békés megyei területekkel, főleg Dévaványa, Gyomaendrőd és Szarvas vonzása jelentős. Ez utóbbival vasúti és komp-közlekedés is van. A kistérség közlekedési viszonyait a kettősség jellemzi. Mezőtúr jelentős közúti és vasúti csomópont, itt halad át a 46-os útvonal, valamint a villamosított pályájú 120-as vasúti fővonal (Budapest Újszász Szolnok Mezőtúr - Lökösháza), mely megteremti a kapcsolatot a békési térséggel. További vasúti mellékvonal: 125-ös vasútvonal Mezőtúr Pusztabánréve - (Orosháza-Mezőhegyes). Jelentős térségi hátrányt jelent viszont, hogy Túrkevének, Mesterszállásnak és Mezőhéknek nincs vasúti összeköttetése. Gondot jelent az is hogy Túrkevéről csak földúton érhető el Gyomaendrőd és Dévaványa. Az utóbbi települést Mezőtúrral is csak földút köti össze. A települési belterületi utak nagy része szilárd burkolattal ellátott. Mezőtúron a burkolt utak aránya jelenleg alig haladja meg a teljes úthálózat 70%-át, addig Kétpón és Mesterszálláson ennél kedvezőbb a helyzet. A kistérség belső közlekedési kapcsolatai is felemásak. A kistérség legfontosabb útja a Törökszentmiklós-Békéscsaba közötti 46-os számú főút, amely azonban a kistérségen belüli településeket nem köti össze, jellemzően növekvő tranzit szerepet tölt be, amelynek negatív hatásai Mezőtúr vonatkozásában egyre jobban megjelennek. 40

41 Mezőtúr-Túrkeve, illetve Kétpó-Mezőhék viszonylatában alacsonyrendű, négy számjegyű utak biztosítanak összeköttetést, míg Mesterszállás egy bekötőúttal kapcsolódik a négyszámjegyű utakhoz, így zsáktelepülésnek tekinthető. Túrkeve fejlődési lehetőségeit a közúti kapcsolatok hiányossága és rossz minősége erősen gátolja. A kistérségben belső kapcsolati hiányosság, hogy Kétpó és Mezőhék között a meglévő főút nincs kiépítve, elhanyagolt állapotú, járhatósága az időjárás függvénye. Mezőtúrt Mezőhékkel és Mesterszállással összekötő Tiszaföldvári út állaga szintén rendszeresen drasztikusan romlik. A kistérség külső kapcsolatai a 46-os számú út mellett kiépítettek Tiszaföldvár, Szarvas (komp) és Kisújszállás irányába, kiépítetlenek Kétpó Kengyel - Szolnok, illetve Túrkeve- Dévaványa között. Mezőtúr városát illetően kedvezőtlen, hogy az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak össze. A települések jelentős külterülettel rendelkeznek, különösen Túrkeve és Mezőtúr. A külterületi úthálózat kisebb-nagyobb, a közúthálózathoz kapcsolódó nyúlványokból áll, amelyek nem állnak össze rendszerré. Jellemző a külterületi mezőgazdasági úthálózat elhanyagoltsága is. Belterületi kerékpárúttal rendelkezik Mezőtúr. Jelenleg kerékpárút nincs a települések között. A fentiek alapján mindhárom kistérségről elmondható, hogy közlekedés-földrajzi szempontból kifejezetten kedvezőtlen a térségek megközelíthetősége, amely jelentősen akadálya a térségbe irányuló fejlesztéseknek, beruházásoknak. Nemcsak az autópálya hiánya (M4) a probléma, hanem a meglévő úthálózat, (4-es országos főút, kétszámjegyű főutak és különösképp a kisebb településeket összekötő mellékutak) hiányossága, rossz állapota. A megyeszékhely közlekedésben betöltött kitüntetett szerepe egyáltalán nem érvényesül a megye keleti területein: a közutak rossz állapota, minősége a turisztikai céllal idelátogatóké és a potenciális befektetőket is elriasztja. A közlekedési vákuum helyzet lényegében máig fennmaradt. A 100-as és 120-as vasúti fővonalon jelentős fejlesztések zajlanak, illetve várhatóak a közeljövőben az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával. A 100-as vasútvonalon a tanulmánnyal érintett karcagi térségben a Szajol Kisújszállás vonalszakasz pályaépítési és a Kisújszállás Püspökladány pálya kivitelezés munkái folynak. A rehabilitáció eredményeképpen Szajol és Kisújszállás között 160 km/h sebességre lesz alkalmas a vasúti infrastruktúra, az engedélyezett tengelyterhelés 225kN-ra fog nőni. A műtárgyak felújítása, illetve a felsővezeték rendszer átépítése is része a projektnek. Az 41

42 állomásokon sk+55 cm magas, külön szintben megközelíthető peronok fognak épülni, és akadálymentesítés lesz rámpák és peronliftek létesítésével. Továbbá az állomások megközelítését megkönnyítő P+R parkolók kialakítása is a projekt részét képezi. Kivitelezés várható befejezése: október. A 120-as vasúti főútvonalon az érintett mezőtúri térséget tekintve a Szajol Mezőtúr és a Mezőtúr-Gyoma szakasz rehabilitációjára került sor. A sebesség növelése érdekében szükséges volt a pálya felújítása, néhány helyen ívkorrekciót kellett végrehajtani, illetve időszerű volt a biztosítóberendezések rekonstrukciója, és az állomási infrastruktúra fejlesztése egyrészt balesetvédelmi, másrészt esélyegyenlőségi célzattal. A projekt megvalósítási szakasza lezárult, ennek eredményeként Szajol Mezőtúr szakaszon 225 kn tengelyterhelésűvé vált pálya, és alkalmas lett a 160 km/h sebességű közlekedésre is. Az ETCS L2 vonatbefolyásoló berendezés telepítésének befejezéséig Szajol és Mezőtúr között 120 km/h marad a megengedett legnagyobb sebesség A mezőtúri térség vasúthálózatának legfőbb problémája, hogy Túrkevének, Mesterszállásnak és Mezőhéknek nincs vasúti összeköttetése, továbbá a mellékvonalán a személyszállításra a rosszul szervezett menetrend a jellemző. A legjelentősebb változást hozó beavatkozás a fenti 120-as vasútvonal rekonstrukciója, nagy sebességű szállításra történő felzárkóztatása. A vasútvonal ugyanis a IV. szám, csak vasúti funkciójú páneurópai folyosó részét képezi, mely Berlin Prága Bron Pozsony Győr Budapest - Szolnok irányából Kétpó és Mezőtúr érintésével halad Arad, Szófia és Isztambul irányába. A hosszabb távon megvalósuló vasútfejlesztések közül meghatározó szerepű lehet a V0 vasúti körgyűrű kiépítésének folyamata. A tiszafüredi és karcagi kistérség vasúthálózata is sok helyen problémákkal küzd. A vonatok hosszú menetidővel ritkán közlekednek. Például a Kál- Kápolna-Kisújszállás és Tiszafüred- Karcag vonalon napi 2-4 járat közlekedik. A vasútállomások és megállóhelyek pl. Berekfürdő és Abádszalók esetében messze helyezkednek el a lakott területekről, ezért ezeken a helyeken többnyire a buszjáratok sűrűbbek. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei területrendezési terv alapján a térségekbe tervezett Mezőtúr- Túrkeve-Kisújszállás közötti vasúti mellékvonal. Helyközi autóbuszjárattal a megye minden települése elérhető. Az autóbusz-hálózat kiterjedtségét és dominanciáját jól jellemzi, hogy a periférikus és kapcsolathiányos Tiszaroff autóbusz-összeköttetésben napi 6 pár közvetlen szolnoki, 2 pár közvetlen kunhegyesi és 1 pár 42

43 közvetlen kenderesi járatpár biztosítja. Gondot okoz az is, hogy sok helyen nincsenek összehangolva az autóbuszjártatok a vasúti közlekedéssel. pl. Tomajmonostora esetében. Kétpónak, Nagyivánnak, Tiszaszentimrének és Tomajmonostorának nincs közvetlen kapcsolata a megyeszékhellyel, Tomajmonostorának a kistérségen belül sem minden településsel (pl. Abádszalókkal). Az autóbuszjáratok hosszú menetidővel közlekednek. Buszjárattal a városok közül Tiszafüredtől és Karcagtól (valamint Jászfényszarutól) érhető el a leghosszabbidő alatt a megyeszékhely, perc alatt. Ezt követi Túrkeve perc. A tiszafüredi kistérségből három település (Tiszaderzs, Tiszaigar, Tiszaörs) perces menetidejével szintén jelentős. A karcagi kistérségből Berekfürdőtől a megyeszékhelyet perc alatt lehet elérni buszjárattal. A mezőtúri kistérségben a leghosszabb menetidő: Szolnok- Mesterszállás között perc, de a fentiekhez képest még ez is kedvező. Kompátkelőhely működik Tiszaroff és Tiszasüly, Fegyvernek-Nagykörű, Vezseny-Martfű között, a Körös folyó megyénket érintő szakaszánál Mezőtúr-Szarvas között van lehetőség kompátkelésre. A megyében nincs működő polgári repülőtér. Kunmadarason betonkifutóval rendelkező, nem működő katonai repülőtér található Közúti infrastruktúra fejlesztési programok A 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat alapján az M4-es gyorsforgalmi út kiépítése Kisújszállásig legkésőbb 2020-ig tervezett. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közelmúltbeli nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy a 2014-es év során elkezdődhetnek a munkálatok és a következő Európai Uniós fejlesztési ciklus közepére elkészülhet a hiányzó Üllő-Cegléd közötti szakasz. A 46. számú főút és a Mezőtúr-Túrkeve-Kisújszállás közötti összeköttetés fejlesztésével párhuzamosan a Kisújszállásig megépülő M4 lehetővé teszi a teljes Mezőtúri térség bekapcsolását országos gyorsforgalmi úthálózat keringésébe. Jász-Nagykun-Szolnok megye gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját a 8. számú táblázat tartalmazza. 43

44 8. sz. táblázat: A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja Jász-Nagykun- Szolnok megyében. I. programciklus (munkaütemezés szerint ) Út jele és száma Úttípus Műszaki tartalom Sávszám Hossz Elkészült M4 autópálya Üllő Törökszentmiklós (ny.) 2x2 89,8 M8 autóút Nagykőrös (d.) Szolnok (ny.) 2x1 34,9 M44 autóút Kunszentmárton(k.) Kondoros(k.) 2x1 46,6 32 főút Jászberény elkerülő (III.ütem) 2x1 3,9 II. programciklus (munkaütemezés szerint ) M4 autópálya Törökszentmiklós (ny.) Kisújszállás (ny.) 2x2 26,0 részben III. programciklus (munkaütemezés szerint ) M4 autópálya Kisújszállás Berettyóújfalu 2x2 65,9 M44 autóút M8 autópálya Kunszentmárton(k.) 2x2 47,4 IV. programciklus (munkaütemezés szerint ) M8 autóút Szolnok(M4) Jászalsószentgyörgy (k.) 2x1 16,7 32 főút Jászalsószentgyörgy Hatvan(elkerülők) 2x1 18,8 442 főút Szandaszőlős Rákóczifalva Rákócziújfalu 2x1 14,0 Forrás: 2. melléklet az 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozathoz A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei előzetes gazdaságfejlesztési részprogramhoz kapcsolódó nagyobb volumenű közlekedés-fejlesztési javaslatok a térségre ( ): Nagykunság- Tisza-tavi térség: - M4 Törökszentmiklós Kisújszállás - Püpökladány szakasz - Kisköre - Pusztaksony új közúti Tisza-híd számú Fegyvernek-Tiszafüred főút felújítása számú Fegyvernek-Tiszafüredi összekötő út felújítása számú Kunhegyes-Abádszalók összekötő út felújítása Mezőtúr térsége: - Mezőtúr-Szarvas új közúti Hármas - Körös-híd számú Törökszentmiklós-Mezőtúr-Mezőberény főút felújítása számú Kisújszállás-Mezőtúr összekötőút felújítása 44

45 Jász-Nagykun-Szolnok megye 2011-ben elfogadott megyei területrendezési tervében lefektetett első- és másodrendű főútfejlesztések közül a ki kell emelni a Jászságot és Nagykunságot összekötő, majd Szarvas irányában folytatódó alföldi feltáró utat. Ez a térségben a Kisújszállás Túrkeve - Mezőtúr közötti alsóbbrendű utak felfejlesztésével, valamint Mezőtúrnál a komp kiváltására megépített híd megvalósításával jelentős mértékben hozzájárulna a Tiszazug keleti felének feltárásához. A megyei tervben feltüntetett feltáró út kulcseleme a Körös feletti Mezőtúri híd, amely a Jász-Nagykun-Szolnok megye a közötti időszakra megfogalmazott kiemelt nagyprojektjeinek listáján a Híd projekt néven szereplő beavatkozás-csoportban is feltüntetésre került. A megyei területrendezési tervben a Tiszafüredi, Mezőtúri és Karcagi kistérségeket érintő új főúti kapcsolatok, ( meglévő utak főúttá fejlesztése) a következők: (Gyöngyös (3. sz. főút) Karácsond Heves Kisköre) Abádszalók Kunhegyes Kenderes (4. sz. főút) Kisújszállás (4. sz. főút) Túrkeve Mezőtúr (Szarvas (44. sz. főút)) Kunmadaras (34. sz. főút) Karcag (Füzesgyarmat Szeghalom (47.sz. főút)) Tervezett térségi mellékutak Kétpó Kengyel Szolnok Tiszafüred Tiszabábolna (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) j. ök. út korrekciója: Tiszaderzs, Abádszalók Kétpó Mezőhék Kisújszállás Kunmadaras Karcag nyugati elkerülő Jászalsószentgyörgy Jászladány Kőtelek, Tisza-híd Kunhegyes (34. sz. főút) Tervezett egyéb mellékút-hálózati elemek (települési összekötő utak) Tiszaszentimre Tiszaörs Tiszaszőlős Tisza-tó Túrkeve-Dévaványa (Békés m.). Mesterszállás-Mezőtúr Tiszabő bekötő út a Jászalsószentgyörgy Jászladány Kőtelek, Tisza-híd Kunhegyes (34. sz. főút) tervezett térségi mellékútba 45

46 Jász-Nagykun-Szolnok megye 2011-ben elfogadott megyei területrendezési terve további, a Tiszazug és a mezőtúri térség szempontjából jelentős gazdasági, közlekedési és turisztikairekreációs fejlesztéseket befolyásoló szerkezeti elemeket is meghatároz a Tisza mentén és a Körösökön jelentős számban létesítendő személyhajó kikötők formájában. 12. sz. ábra: A megye közlekedési hálózatának koncepciója Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok-Megyei Területrendezési Terv, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció Karcagot figyelmen kívül hagyva a megyei határokat, szűkebb és tágabb körben egyaránt nem sokkal kisebb városok egész sora veszi körül. Ez a tény a város komparatív előnyeit mindenképpen rontja, mivel nem képes ténylegesen a Nagykunság központjává válni. Ugyanakkor a környékbeli városok és Karcag között nem alakultak ki olyan kapcsolatok, 46

47 amelyek egy ilyen kiegyenlített városhálózati adottságból előnyt kovácsolhattak volna. A megye keleti határán fekvő városra azonban a megyeszékhely excentrikus elhelyezkedéséből adódóan méreténél jelentősebb térségközponti szerep hárul. Karcag szinte pontosan félúton fekszik Szolnok és Debrecen között (62-65 km), ezért jó esélye van a majdan kiépülő 4-es gyorsforgalmi út tranzitforgalmának megállítására. A kunmadarasi repülőtérhez (és Berekfürdőhöz) vezető 34-es út és az iparvasút korszerűsítése mindhárom település számára kiemelt jelentőséggel bír. Karcag kitörésének egyik lehetséges iránya Karcag, Kunmadaras és Berekfürdő együtt, komplex kínálattal való fellépése: logisztika és egészség, valamint turizmus és mezőgazdasági térségközpont és szolgáltató város. A város ugyanakkor egy karakteres nagykunsági városhálózat része, melyekkel elsősorban a kultúra, a turizmus, a nagykun identitás közös erősítéséből lehet jelentős szinergiákat nyerni Közüzemi infrastruktúra helyzete A rendszerváltást követően az önkormányzatok és a lakosság fejlesztési törekvései ez infrastruktúra-fejlesztés felé fordultak. Az 1990-es évek közepéig a megyében a hírközlés, a vezetékes gázellátás és az úthálózat fejlesztése valósult meg, ezt követően a hulladékgazdálkodás és a szennyvízfejlesztések kaptak hangsúlyt. A megye infrastrukturális ellátottsága az elmúlt évtizedben dinamikusan fejlődött, a megye lemaradása ezen a téren jelentősen mérséklődött. Általánosságban megállapítható, hogy évhez képest 2008-ra a vezetékes ivóvízellátás aránya változatlan, a csatornahálózat kiépítettsége, a települések ellátottsága lényegesen bővült, így a közműolló jelentősen csökkent. A vezetékes gázellátásba bekapcsolt és a szervezett hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya kis mértékben nőtt. A 9. sz. táblázatból látható az ivóvíz-vezeték hálózat tekintetében a tervezési terület térségeiben az ellátottság a megyei és országos átlagnak megfelelő, jelentős eltérés nem tapasztalható. A hulladékgyűjtés kapcsán az országos átlagtól a térségek és a megye egésze kis mértékben elmarad, a bevont lakások aránya a tiszafüredi kistérségben a legalacsonyabb, 10%-kal marad el a megyei, 15 %-kal marad el az országos átlagtól. A szennyvízellátás kapcsán lemaradás tapasztalható, elsősorban a kunhegyesi járás esetében, ahol a közüzemi 47

48 szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a megyei átlag 50%-át sem éri el. E tekintetben igen kedvező a helyzet a mezőtúri járásban, itt 33%-kal magasabb a szennyvízellátással érintett lakások arány a megyéhez viszonyítva. A háztartási vezetékes gázellátottság szintén a kunhegyesi járásban a legalacsonyabb. 9.sz. táblázat A közműhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2011-ben Közüzemi Közüzemi Háztartási ivóvízvezetékhálózatbhálózatba szennyvízgyűjtő- vezetékesgázfogyasztók a Járások bekapcsolt bekapcsolt lakásállomány lakások aránya, lakások aránya, százalékában % % Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás és üdülő a lakásállomány százalékában Jászapáti járás 96,4 49,0 66,9 86,8 Jászberényi járás 91,5 57,8 78,6 80,9 Karcagi járás 97,8 64,5 80,5 87,3 Kunhegyesi járás 94,7 28,8 59,4 79,1 Kunszentmártoni járás 97,4 43,1 67,6 72,0 Mezőtúri járás 91,4 88,5 78,4 81,4 Szolnoki járás 96,2 89,1 74,6 92,2 Tiszafüredi járás 98,4 55,0 75,0 77,6 Törökszentmiklósi járás 96,4 53,0 79,0 91,5 JNSZ megye Összesen 95,6 66,2 74,3 85,4 Magyarország összesen 94,5 68,7 72,1 90,6 Forrás: KSH adatok (www.ksh.hu) Az egyes települések ellátottságát figyelembe véve Kétpón a legalacsonyabb a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya. A faluban év végén a lakásállomány 317 db, a bekapcsolt lakások száma 199 db volt. Ugyanezen a településen a KSH évi adatai alapján a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba egy lakás sincs bekapcsolva. Ilyen település még a térségben: Tiszabura, Tomajmonostora, Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre. A térségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 90 % feletti, a hálózatba be nem kötött lakások közkifolyóról ellátottak. Az ivóvízellátó rendszer állapota közepes, sok helyen cserére szorulnak a vezetékek. A vízellátás településenként üzemelő vízműről, mélyfúrású kutakból történik. Ez alól kivételt képeznek a közös vízművel rendelkező települések: Abádszalók-Tiszaderzs, Tiszafüred-Tiszaszőlős, Tiszaörs-Tiszaigar, és Tiszaszentimre- Tomajmonostora. Az EU előírásainak megfelelő minőségű ivóvíz szolgáltatása kötelező önkormányzati feladatként jelentkezik, Az ivóvíz minőségét rontja a határértéket meghaladó arzén, bór, fluorid, nitrit, vas, mangán és ammónium. Ezek megoldására szolgál az Észak - Alföldi Ivóvízminőség-javító Program, melynek I. üteme a megye 11 települését és 2 településrészt 48

49 érintett. A tanulmány tervezési területét illetően Kisújszállás, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszaszentimre, Tomajmonostora, Tiszagyenda, Tiszabura valósította meg a beruházást ben. Vízmű rekonstrukciós munkálatok folyamán a felújítások mellett 3 db új magas-tározó építése valósult meg (Besenyszög, Kunmadaras és Jászjákóhalma), valamint 4 db új kutat létesítettek Besenyszög, Nagyiván, Tiszabura és Tiszaszentimre vízműveinél. A II. ütemben a 38 önkormányzat hét társulásba tömörült, a tervezési területet érintően a Karcag-Kenderes, Abádszalók-Tiszaroff társulásai, és a Berettyó-Körös Kistérség Többcélú Társulás (mind az 5 település érintett) támogatást nyert. Derogációra kötelezett, de a fenti ütemekből kimaradt települések (készülő programok): Tiszafüred, Tiszaszőlős, Kunhegyes, Tiszaörs-Tiszaigar, Berekfürdő. (A megyéből összesen 14 település kapott eddig támogatást ún. derogációs ivóvízminőség-javító projektek előkészítésére.) 13. sz. ábra: Észak-Alföldi Ivóvízminőség-javító Program Forrás:www.neki.gov.hu Több település található a vizsgált térségben, melyen a szennyvíztisztítás/kezelés megoldandó probléma. A kormány célként tűzte ki, hogy országos szinten el kell érni a 80-90%-os csatornázottságot. A megye 25 ellátatlan település közül 7 település lakosságszáma meghaladja a 2000 főt (2012. évi adat), így a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program alapján, ezeken a településeken a szennyvíztisztítást és elvezetést 2015 év végéig meg kell oldani. A vizsgált térségekben, Tiszaszentimre, (Tiszabő), 49

50 Tiszabura települések tartoznak ebbe a kategóriába. A megye települései közül néhány esetében, ahogy fentebb is bemutatás került nincs szennyvízcsatorna hálózat. A derogációs kötelezettséggel érintett települések a vizsgált térségekben: Karcag, Tiszafüred és Tiszabura. Szennyvízkezelésre pályázati támogatást nyertek Abádszalók-Kunhegyes, Tiszaroff- Tiszagyenda társulásai, valamint Tiszaszentimre, Kenderes és Kunmadaras, Mezőtúr és Túrkeve (előkészítés) települések. A vezetékes villamos energia-hálózatbekötési arány 100 százalékos mindegyik település esetében, és megyeszerte az elmúlt 10 évben növekedett az elektromos energia használat. A földgáz még mindig népszerű a megyében és a vizsgált térségekben egyaránt. A megyében egyedül Tiszabő nincs bekapcsolva a földgázhálózatra. Ugyanakkor a megyére jellemzően megállapítható, hogy fogyasztás növekedése az elmúlt 10 évben visszaesett, mely a lakások energetikai fejlesztésével, a spórolással és az olcsóbb alternatív energiaforrások térnyerésével (pl. tüzifa) magyarázható. A földgáz hálózatba bekapcsolt lakások aránya ugyanakkor még fejlesztésre szorul, elsősorban a kunhegyesi járásban. Az energiaellátás jelenleg a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony, annak ellenére, hogy ezekből az energiaforrásokból a térség jelentős készlettel rendelkezik.. Hulladékgazdálkodás: A megyében tervezett öt regionális hulladék-lerakóhely mindegyike elkészült, így a települések, a jásztelki, kétpói, karcagi, tiszafüredi és szelevényi depóba szállíthatják a kommunális hulladékot. A 2006-ban épült Tisza-tavi (tiszafüredi) regionális hulladéklerakó és kezelő telep a legkorszerűbb a megyében, négy megye 42 településének hulladékát fogadja, a karcagi 33 települést, a kétpói 220 ezer lakost lát el. A hulladékhasznosítás és feldolgozás napjainkban egyre fontosabbá válik. A karcagi hulladéklerakó terülten nincs komposztáló létesítmény, a hulladéklerakók közül válogatás, tárolás és komposztálás a tiszafüredi, a szelevényi és jásztelki telepeken történik. A kétpói telepen található biogáz kinyerő- és gázkezelő, hasznosító rendszer. Hulladékhasznosító, feldolgozó telephelyek a térségben Mezőhéken található, ahol műanyag-feldolgozással foglalkoznak és fémet is elő tudnak állítani. Kunmadarason és Tiszafüreden hulladékfeldolgozó üzem létesítését tervezik. Veszélyes hulladéklerakó és égető nem található a 50

51 megye területén. A veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését és ártalmatlanítását meg kell oldani. A térségben kiemelt jelentőséggel bír a Karcagi Ipari Parkban megvalósuló, a legkorszerűbb technológia alapján működő, integrált hulladékkezelést lehetővé tevő elektronikai hulladék-újrahasznosító üzem. A jelenlegi telekommunikációs infrastruktúráról települési szinten csak korlátozottan állnak rendelkezésre statisztikai adatok, a távbeszélő fővonalak 1000 lakosra jutó száma a kistérségekben elmarad az országos átlagtól, a netes hozzáféérsek aránya az egyik legalacsonyabb a régióban. A közösségi hozzáférés biztosítása mellett fontos azonban az információk otthoni elérhetősége is. Összességében tehát a lakosság alacsony életszínvonalát és a vállalkozások gyenge jövedelemtermelő- és versenyképességét figyelembe véve kiemelten fontos feladat a közösségi hozzáférési pontok számának növelése, a meglévők fejlesztése Egyéb humán infrastruktúra A megyében a lakosság egészségügyi alapellátását évi KSH adatok alapján 240 házi és gyermekorvos látja el és összesen 105 gyógyszertár működik. Az érintett térségekben az orvosok száma és gyógyszertárak a megyei átlaghoz hasonlóan alakulnak, jelentős eltérés nem tapasztalható. A legtöbb házi és gyermekorvos a lakosok számára vetítve a mezőtúri kistérségben található, ahol fő lakosra jut 18 orvos. A legkevesebb a karcagi kistérségben fő lakost 25 orvos látja el. Az ezer lakosra jutó gyógyszertár száma a tiszafüredi kistérségben a legkedvezőbb. Megyeszerte, így az érintett kistérségekben is gyakran előfordulnak betöltetlen háziorvosi praxisok, de ezek helyettesítése minden településen megoldott, a helyettesítés, az orvosi ellátás a legnagyobb gondot Tiszaburán okozza. A megyében 5 kórház (Jászberény, Mezőtúr, Szolnok (2), Karcag) és egy ápolási otthon (Kunhegyes) működik, ezek látják el a lakosság járóbeteg ellátásán kívül a fekvőbeteg ellátást szolgálják. A tervezési területen Mezőtúron a Mezőtúr Városi Kórház, Karcagon a Kátai Gábor Kórház, és Kunhegyesi székhellyel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. működik. A vizsgált térségek közül a Tiszafüredi kistérségben tehát nincs kórház. A kórházi ágyak száma a megyében folyamatosan csökken, az elmúlt 10 évben a harmadára csökkent, 2010-ben ~2500 ágy állt rendelkezésre. A kórházi ágystruktúrán belül alacsony a rehabilitációs, a krónikus, illetve az 51

52 ápolási ágyszám. Az intézmények kapcsán felszereltsége elmarad az országostól, a gép- és műszerállománya további fejlesztésre szorul. A járó-beteg szakellátás önálló rendelőintézetekben történik, melyek a tervezési terület kistérségeiben megtalálhatóak, van Tiszafüreden, Kunhegyesen, Túrkevén és Kisújszálláson. A megyében 12 mentőállomás működik, melyből 3 (Túrkeve, Kunhegyes, Mezőtúr) csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A megyében mindenhol a halálhoz vezető megbetegedések okai között a keringési rendszer betegségei vezetnek, ahogy az elmúlt időszakban is. 14. sz. ábra: JNSZ megye fekvőbeteg ellátó intézményeinek ágyszám megoszlása Forrás: Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv: Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye egészségügyi állapotáról, A szociális helyzetet megyében és az érintett térségekben magas a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek aránya, ugyanakkor egyre növekedik az idős, egyedülálló emberek és fogyatékkal érők száma is. Ez a tiszafüredi kistérségbe jelenik meg a legfokozottabban. Az idősek számának növekedésével a szociális intézmények férőhelyeinek száma is megduplázódott az elmúlt 10 évben. Az érintett kistérségekben a szociális ellátottság megfelelő, számos intézmény áll rendelkezésre az idősek, gyermek és hátrányos helyzetűek számára. Az elmúlt években számos fejlesztés történt és valósul meg jelenleg is uniós forrásokból. 52

53 2.5. Gazdasági térszerkezet és gazdasági folyamatok Gazdasági szerkezet, ipari szektor A megyében a rendszerváltás előtt jelentős iparosítás zajlott le, melynek pozitív hatása jelenleg is érezhető. A gazdaság egészének helyzete azonban nem megfelelő, mely az egy főre eső jövedelmekben és az alacsony vállalkozói aktivitásból is látható. A megyében a gazdaság fejlődésében markáns fejlődés az utóbbi években sem következett be. Ennek döntő oka a kedvezőtlen közlekedési, megközelítési viszonyok, az agrárium folyamatos térvesztése és az ipar privatizációs folyamatai. A versenyképesség egyik legfontosabb mutatója a bruttó hazai termék (GDP). A megye összteljesítménye a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás tekintetében meglehetősen gyenge, és az elmúlt években kis mértékben növekedett. Az egy főre jutó GDP Jász-Nagykun-Szolnok megyében eft/fő, az országos átlagnak alig 63%-a (2010). Az Észak-alföldi régió értékéhez hasonlóan alakul. A jászberényi és szolnoki kistérségen kívül a többi kistérség a megyében az országos és a megyei átlaghoz képest kedvezőtlen helyzetben van. A legrosszabb mutatók az ország belső perifériájaként jellemezhető Tiszafüredi kistérségekben találhatók, de sok tekintetben problémás Karcag térsége is. A társadalmi és intézményi tőke gyengesége hatványozottan jelentkezik a megye északkeleti részében. A megyeszékhely, Szolnok közelsége a nagyon nehezen megközelíthető Tisza-menti települések számára nem jelent előrelépést. A Mezőtúri kistérség az adatok alapján közepes fejlettségű térségnek tekinthető A megyében egyáltalán nincs minősített logisztikai szolgáltató központ, még helyi jelentőségű sem. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a kistérségek versenyképességét tekintve a fenti diagram alapján a szolnoki és jászsági kistérség kivételével a többi kistérség mindegyike- így a karcagi, mezőtúri, tiszafüredi is a gyenge versenyképességű csoporthoz tartozik. A megye kistérségei közül a legutolsó ranghelyen a leghátrányosabb helyzetű és komplex programmal segítendő tiszafüredi kistérség szerepel 53

54 15. sz. ábra: JNSZ megyei kistérségek versenyképességi rangsorban elfoglalt pozíciója az ország 174 kistérségei között. Forrás: Lukovics-Kovács: A magyar kistérségek versenyképessége: Területi Statisztika 2011/1 Tiszafüredi kistérség gazdasága Az infrastruktúra jelenlegi színvonala nem kedvez a gazdaság-, különösen az iparfejlesztésnek. A térségben ipari park nem található. A Tiszafüred és térségében kezdeményezett nagyszabású vízügyi projekt (Tisza-tó kialakítása) sok munkahelyet teremtett a térségben. A környezetfejlesztéssel kapcsolatos további beruházások elmaradtak, a várt dinamikus fejlődés nem következett be, az ide telepített ipari üzemek nem élték túl a rendszerváltozást. Ezt követően a helyi gazdaság nehezen talál magára. Az ipar a térségközpontban és Kunhegyesen koncentrálódik. Jelentősebb ágazat élelmiszeripar, gépipar és faipar. Tiszafüred város számára a természeti környezet gazdagsága és sérülékenysége a hagyományos gazdaságfejlesztés lehetőségeit korlátozza, a várost beszorítják a Tisza, a Tisza-tó és a Natura 2000 területek. A térség kitörési pontja így a turizmusban rejlik. A Nemzetgazdasági Minisztérium januári közleménye alapján az ország 47 leghátrányosabb helyzetű térsége szabad vállalkozási zóna lesz, így a tiszafüredi kistérség is. A zóna ipartelepítési vonzerőt gyakorolhat a magasabb támogatási arányok és adókedvezmények elérésével. Ennek a potenciálnak a kiaknázása a legfontosabb célkitűzések egyike a jövőben. A kormányzat kiemelten támogatja ezeket a térségeket, az ott lévő településeket, elsősorban adó- és foglalkoztatást terhelő járulékkedvezményekkel, valamint célirányos pályázati támogatásokkal. A vonatkozó 27/2013.(II.12.) Kormányrendelet értelmében a szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások Nemzeti Foglalkoztatási 54

55 Alap foglalkoztatási alaprész központi terhének keretére meghirdetett pályázatok alap- és kiegészítő támogatásain felül további többlettámogatásokat kaphatnak, valamint igényeiket célirányos pályázati támogatási rendszer útján is érvényesíthetik. A térségre a mezőgazdasági tájhasználat a jellemző. Ennek és az extenzív iparpolitikának eredménye a magas munkanélküliség, az elvándorlás, valamint az alacsony tőke- és tudásigényű iparágak hanyatlása. A ma működő gazdasági szervezetek elsősorban az alacsony iskolai végzettségű betanított munkásokat alkalmazzák. Magas a szezonális munkák és munkahelyek aránya. A hagyományokkal rendelkező agrárágazat is számos problémával küzd. A térség lakóinak foglalkozatását évtizedeken át a településeken lévő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdőgazdaságok biztosították. A 90-es évek előtt nagyszámú munkaerőt foglalkoztattak az állami vállalatok. Pl. Tiszafüreden a Ganz Magyar Hajó és Darugyár, az Alumíniumgyár, Kunhegyesen a Budapesti Híradástechnikai Gyár, mely fénykorában 1200 főt foglalkoztatott. Ezek a cégek többségében szakmunkás és nyolc általános végzettséggel rendelkező munkaerőt foglalkoztattak. A Tiszafüredi hajógyár helyén kisebb üzemek működnek jóval kevesebb alkalmazottal. Minden településen volt mezőgazdasági szövetkezet, a legkisebb szövetkezet is családot foglalkoztatott. A privatizációval a földhöz jutott családok ma kisparcellákon (átlagos birtokméret nem éri el a 4 hektárt), nem túl jó minőségű földeken (átlagos aranykorona érték 14,6) gazdálkodnak. Településenként 2-5 közepes (50 ha körüli termőterülettel rendelkező) agrárvállalkozás működik. A jelenleg alkalmi és idényfoglalkoztatottak száma csekély része a korábbinak. A gazdaság átstrukturálódása a térségben az idegenforgalom fejlesztésének teremtett lehetőségeket (Tisza-tavi kiemelt üdülőkörzet). A jelenlegi nagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok: Kuntej Zrt. (Tiszafüred), Kunság Népe Zrt. (Kunhegyes), Nagykun Hús Kft. (Kunhegyes). Egyéb nagyobb vállalkozás a térségben: Hydrogép Kft. (Kunhegyes, acélszerkezetek, fémszerkezetek gyártása), Gönczi és Fia Kft (Kunhegyes, acél tárolóeszköz gyártása), City-gaz Kereskedőház Kft. (Tiszafüred, műszaki cikkek nagykereskedelme). A versenyképes gazdaság kialakítása a térség modernizációjának kulcskérdése. A gazdaság fejlesztéséhez a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek, elsősorban a termelő (feldolgozó) és szolgáltató szektor fejlesztése szükséges. A gazdaság szerepkörök szerint Tiszafüred és Kunhegyes ipari centrum, ipari parktelepítési, Abádszalók iparterület fejlesztési lehetőséggel és szándékkal rendelkező település. 55

56 Karcagi kistérség gazdasága A kistérség két jelentősebb városa Karcag és Kisújszállás, mindkettő tipikus alföldi mezővárosi problémákkal küzd. A térség klasszikus agrártáj, amelynek jelentős része mezőgazdasági hasznosítású terület. Több nagyobb létszámot foglalkoztató mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás működik a térségben. Karcagon a legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozás a Kun Agro 21 Kft, Kisújszálláson a Nagykun 2000 Mg. Zrt, Kenderes-Bánhalmán a Közép-Tiszai Mezőgazdasági Zrt. A térségben a tőkebefektetés és vállalkozói kedv is alacsony, a vállalkozói kultúra sem erős. A gazdaságában az ipar közepesen jelentős, melyet elsősorban a feldolgozó, alkatrészgyártó egységek képeznek. A máshol hagyományosan jelenlévő élelmiszeripar szerepe itt nem számottevő, jövőbeni fejlesztése szükséges. A Kendereshez tartozó Bánhalmán biogáz üzem épült 2007-ben, de csökken a termelése. Berekfürdőn a Berek Cristal Üveggyár végelszámolás alatt áll. Kunmadarason kisebb, néhány fős helyi foglalkoztatók végeznek ipari tevékenységet. A könnyűipar területén (textilipar, sütőipar) működő nagyobb vállalkozások már felszámolásra kerültek. A térségben ipari park található. A Nagykunság Tisza-tó tervezési területen jelenleg az egyetlen ipari park, a Karcagi Ipari Park. Az ipari park a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet része. Karcag Város Önkormányzata február 28-án, a Gazdasági Minisztériummal kötött szerződés alapján nyerte el az ipari park címet a város dél-keleti részén, a 4. számú főút két oldalán elhelyezkedő területek számára. A Karcagi Ipari Park elhelyezkedéséből adódóan TEN-T folyosón közelíthető meg három ország határa is: tehergépjárművel Románia 1 órán, Szlovákia és Ukrajna 2,5 órán belül elérhető. Az ipari park jelenleg 29 hektárnyi szabad értékesítési területtel rendelkezik, mely igény esetén tovább bővíthető. A tulajdonosa és üzemeltetője a Karcagi Ipari Park Kft. Az idén 170 új munkahely létesül a Karcagi Ipari Parkban az Elektronikai Hulladékhasznosító Központ megnyitásával, az ez év őszén 56

57 elkészült karcagi üzem, Európa legkorszerűbb elektronikai hulladék-feldolgozó üzemévé válik. A régióban található nagyvállalatok (GE, Jabil Circuit) mellett számos élelmiszeripari vállalat telepedett le Karcag vonzáskörzetében. Több mint 1000 mezőgazdasági munkavállalót foglalkoztat az AGrosprint (mirelit áru). A német REWE Csoport pedig a Karcagi Ipari Parkban valósította meg kelet-magyarországi logisztikai központját. Az ipari park elsősorban szállítmányozási cégeknek ad otthont. Betelepült vállalkozások: Penny Market Kft, Jászkun Volán Zrt, Kurucz István egyéni vállalkozó, Kunsped Kft, Zádor Intertrans Kft, Huntraco Zrt, Inter-Business Kft. Egyéb nagyobb foglalkoztatók a térségben: Contarex Kft. - Kisújszállás Egyéb mezőgazdasági gépgyártás, Agribrands Europe Hungary Zrt. - Karcag - Haszonállateledel gyártása, SZIMmetria Kft Karcag- Fémmegmunkálás, fémszerkezetek gyártása. Az ipari park mellett a Karcagi laktanya ipari területté fejlesztése is előrelépést jelentett a gazdaság fejlődése területén. Az ingatlan alapterülete 14 ha m 2. Jelenleg 8 bérlő és 15 tulajdonos végez különböző tevékenységet a volt Laktanya területén 60 főnek biztosítva munkalehetőséget. A térségben Kunmadaras település felhagyott a 700 hektáros volt katonai reptér hasznosításával jelentősebb logisztikai és ipari háttérbázist alkothatna. Mivel a terület eredeti funkciójának megfelelő hasznosítása a légügyi hatósági előírások és a kis reménnyel kecsegtető megtérülés miatt nem indokolt, a település elsősorban a látványturisztikai fejlesztésekben gondolkodik A tiszafüredi és karcagi kistérség egyaránt érintett a Kunmadaras és térsége Különleges Vállalkozási Övezettel, mely hat települést fogott össze: Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszafüred. Az Övezet 2008 végéig élvezhette a különleges státuszból származó előnyöket, de a hozzáfűzött remények nem váltak be. A jellemző ipari arculat a két kistérséget (karcagi és tiszafüredi) tekintve tehát a feldolgozóipar (bútor-, vas-, műanyag-, faipar), élelmiszeripar (malomipar, tésztagyártás) és a könnyűipar (varroda, szűcsüzem, dobozüzem) tevékenységei köré szerveződnek. A térség mezőgazdasági adottságai ellenére az élelmiszeripar súlya nem kellően hangsúlyos, jövőbeni fejlesztése elengedhetetlen. Karcag és közvetlen vonzáskörzetében, elsősorban feldolgozó, 57

58 alkatrészgyártó üzemek végeznek ipari tevékenységet. A térségi befektetések kapcsán megállapítható, hogy leginkább az alacsony szakképzettséget igénylő, betanított precíziós, összeszerelő üzemek létesítése iránt növekszik az igény, fejlesztési potenciál az élelmiszer feldolgozás területén képzelhető el. Tényleges, gazdasági tartalommal megtölthető együttműködés Karcag, Berekfürdő, Kunmadaras esetében tűnik racionálisnak, esetleg még vizsgálható Kunhegyes kapcsolódásának lehetősége. A két Tisza tavi városnak sokkal inkább a Tisza-tó menti gazdasági térségben indokolt kapcsolatait építeni (Kisköre, Poroszló és a tó menti községek) A térségekben gazdasági teljesítőképesség fejlődését segítheti elő a teljes termékpályás beruházások ösztönzése, a magasabb feldolgozottságú helyi termékek piacra jutásának biztosítása. A mezőtúri kistérség gazdasága A kistérség gazdasági jellemzői az országon belüli területi aránytalanságot, egyenetlenséget tükrözik. A természeti adottságok elsősorban mezőgazdasági termelést, foglalkoztatást biztosítanak, ám mind a foglalkoztatottság, mind a jövedelemtermelő képesség szempontjából az országos átlag alatti mutatókkal jellemezhetők. A kistérség-központ település korábbi könnyűipari vállalatai ellehetetlenültek, a jelenlegi mezőgazdasági szektort több ezer hektáron gazdálkodó részvénytársaság és kft dominálja, amelyek a növénytermesztés, állattenyésztés, tejtermelés révén több lábon állnak. Túrkevén mezőgazdasági egyesület, néhány kft működik és a sertéstenyésztés terén viszonylag biztos piaccal rendelkezik. Mezőhék adottsága kiemelkedőek a termőföld minőségét tekintve, az aranykorona érték itt 30 fölötti. Az alacsony vállalkozói háttér a térségben tartós tőkehiánnyal párosul. A Mezőtúri Ipari Park területén egy multinacionális nagyvállalat telepedett le, felépítve az egyik legmodernebb vetőmagüzemet. A térségben az összes működő vállalkozás 56%-a Mezőtúron, 33%-a Túrkevén található. (2011. évi adatok alapján). A kistérség ipari termelését a feldolgozóipar dominálja, ebben azonban alacsony az élelmiszeripar súlya, egyrészt az EU elvárásoknak megfelelő kialakítások miatt (főleg a húsipar), másrészt méret kategória miatt (50 fő feletti 58

59 vállalkozások vonatkozásában). Igen jelentős a műanyag és elektromos alkatrészgyártás, valamint a gépipari tevékenység is, melynek nagy hagyományai vannak. Számottevő még a ruházati- és faipar. Ez utóbbi tevékenysége folytatása jellemzően bedolgozási jellegű. Az összes ipari vállalkozások 98%-a Mezőtúron és Túrkevén található. Ezen belül a kistérségre tradicionálisan jellemző fazekasság rohamos tendenciával eltűnőben van, hiszen 1998-ban a térségben még 73 ilyen vállalkozás volt (beleértve a Mezőtúri Fazekas Kisszövetkezetet is), mára viszont becsült számuk legfeljebb 15 db (a Túri Fazekas Kft nélkül). Az ipari vállalkozások méretét illetően jellemző, hogy az összes vállalkozásból a döntő hányadot a mikro méretű vállalkozások alkotják. Az értékesítés alakulása azonos a termelés alakulásával. Az értékesítésben meghatározóak a belföldi piacok, az export ugyan növekvő tendenciájú, de változatlanul nem meghatározó. A vállalkozások egy része családi vállalkozás, melyeket viszonylag kis tőkeerővel működtetnek. A térségben található a 100%- os önkormányzati tulajdonban álló Mezőtúri Ipari Park Kft. által üzemeltetett ipari terület 1999-ben került kijelölésre és még az év során elnyerte az államilag elismert Ipari Park címet. A Mezőtúri Ipari Park teljes hasznosítható területe 39,6 ha, ebből a betelepített terület 12,2 ha. A park igény szerint további 23,4 hektárral bővíthető. Az ipari területre eddig három cég települt be, ezek egyike a nemzetközi mezőgazdasági piac egyik meghatározó szereplőjének leányvállalataként szántóföldi vetőmagok nemesítésével, előállításával és forgalmazásával foglalkozó Syngenta Seeds Kft., valamint a Nyíregyházi székhelyű, megújuló energetikai cég, a Mezőwind Kft, valamint a szeszes italokkal foglalkozó Túri Párlat Kft. A Mezőwind Kft. az ipari park területén egy darab szélerőművet üzemeltet, de további két turbina telepítésére kerül sor. A Syngenta Seeds Kft svájci tulajdonú cég a cégcsoporton belül európai központtá vált októberében adták át kibővített kapacitású mezőtúri vetőmagüzemét: a 7,5 milliárd forint értékű beruházással egy tízéves, összesen 13,5 milliárd forintos fejlesztési program zárult le. A beruházás a vetőmagüzemet a világ legkorszerűbb létesítményei közé emelte, valamint itt működik a földrész legnagyobb Syngenta vetőmagvizsgáló laboratóriuma. A kibővített kapacitású üzem révén a Syngenta képes kielégíteni a magyar, valamint a közép- és kelet- 59

60 európai országok kukorica- és napraforgó-termelőinek igényeit. Ez nagyban hozzájárul majd a magyar export növekedéséhez. A közeljövőben az ipari park 1ha-os területén vállalkozó inkubátorház (iparcsarnokok, irodahelyiségek, szolgáltatóház) kerül létrehozásra európai uniós támogatással. A Ipari park közúti megközelíthetősége jó, ugyanakkor a térség egészének gyorsforgalmi utaktól való távolsága itt is hátrányt jelent. Elérhetősége a főváros felől a 4. számú főközlekedési úthoz csatlakozó 46. sz. főútról biztosított. Szolnoktól 46 km-re, Budapesttől 144 km-re található. Tehergépkocsival, személygépkocsival egyaránt jól megközelíthetőek, a Mezőtúri Ipari Parkhoz pedig kiépült kerékpárút is vezet, a vasúti szállítmányozás feltételei biztosítottak, a mezőtúri vasútállomás kocsi rendezésre és rakodásra alkalmas berendezéssel rendelkezik. Egyéb nagyobb foglalkoztatók a térségben: RAFI Hungaria Kft. Mezőtúr - Áramelosztó, - szabályozókészülék gyártás; Mezőtúr Városi Korház Rendelőintézet Kft.; Ábrahám és Társa Kft. - Túrkeve - Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; Elegant Keve Kft. - Túrkeve - Bőrruházat gyártása ; Vart Special Kft. - Mezőtúr, Agrohíd Kft. Mezőtúr - autóipari szerszámgyártás, gépalkatrész kereskedelem, Baracsi-Paletta 97 Kft. Mezőtúr raklapgyártás. A év során a szabadvállalkozási zónák száma bővült 14 kistérséggel, köztük a mezőtúri kistérséggel. (Szabadvállakozási zóna lásd részletesebben a tiszafüredi kistérség gazdasági helyeztének bemutatásánál. A kitörési pontot a térségben az élelmiszer, illetve mezőgazdasági termékfeldolgozás, a gép-, a fa- és a fazekasipar lehet. A jövőt illetően ugyancsak nagy a lehetőség a Mezőtúri Ipari Park továbbfejlesztése. A helyi vállalkozások gyenge tőkeellátottsága mellett a kistérségben jelen van a külföldi tőke, melynek szerepe így különösen felértékelődik, azaz a gazdasági fejlődés és megújulás meghatározó hajtóerejévé válhat. A kistérség sajátos ipari jövőképét meghatározó tényező még a kézműipar, különösen a fazekasipar és a fafeldolgozás. A kistérség feldolgozóiparának strukturális átalakítása csak akkor járhat sikerrel, ha az itt megtermelt illetve előállított termékek helyi feldolgozásával és piacra juttatásával párosul. 60

61 Regisztrált vállalkozások: Az alábbi táblázat mutatja, hogy tiszafüredi, karcagi és mezőtúri kistérségekben és járásokban a megyéhez viszonyítva a vállalkozói aktivitás alacsony. Ezt az ezer lakosra vetített regisztrált társas vállalkozások száma (2011. évi adatok) jelzi a leginkább, az érintett járások mindegyikében a mutatószám a megyei és országos átlag alatt van. A legalacsonyabb a vállalkozási kedv a kunhegyesi járásban. A regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma azonban kedvező képet mutat az érintett kistérségekben, de itt fontos megjegyezni, hogy ezeknek a számát az egyéni (kényszer-) vállalkozások száma nyomja meg, melyek fejlesztési potenciálja minimális. Sok az "önfoglalkoztató kényszervállalkozás", ahol a rendszerváltás következtében munkahelyüket elvesztő emberek próbálnak jövedelemhez jutni több-kevesebb sikerrel. Ebből kifolyólag a térségek mikrovállalkozásainak száma nagyon magas. Ezek tőkehiánnyal küzdenek és javarészt önfoglalkoztatók. Itt említhető meg, hogy a mikro-méretű vállalkozások gazdasági szerkezetüket illetően, döntően kereskedelmi és szolgáltató jellegűek. Gazdasági potenciáljuk igen alacsony, adófizetési képességük csekély, fejlődési lehetőségük gyakorlatilag nincs. A mikro-vállalkozások technológiai fejlesztésével tőkeinjekció révén - javulhat piaci pozíciójuk és jövedelemtermelő képességük. 10. sz. táblázat: JNSZ megye járásaiban a regisztrált vállalkozások számának alakulása év Járások Regisztrált vállalkozások száma Ebből: társas vállalkozások Regisztrált vállalkozások Ebből: társas vállalkozások száma ezer lakosra Jászapáti járás Jászberényi járás Karcagi járás Kunhegyesi járás Kunszentmártoni járás Mezőtúri járás Szolnoki járás Tiszafüredi járás Törökszentmiklósi járás JNSZ megye Összesen Ország összesen Forrás: KSH évi adatok, A megye települései közül az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Tiszabőn (47) a legkevesebb, ezt követi a tiszafüredi kistérségben lévő Tiszaszőlős (53). 61

62 16. sz. ábra: Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a megye városaiban növekvő sorrendben, év Forrás: KSH évi adatok, A vizsgált térség városai az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számát tekintve a megye többi városához képest nincsenek jelentős lemaradásban. Megyei szinten a legalacsonyabb a mutatószám Újszászon (83) és a legmagasabb Kunszentmártonban (155). A tanulmánnyal érintett kistérségekben Tiszafüreden (154) és Túrkevén (154) a legmagasabb a lakosságra vetített regisztrált vállalkozók száma. A térségre, mint a megye és régió egészére jellemző, hogy az ipari területen működő vállalkozások száma alacsony. A tiszafüredi és mezőtúri térségekben a vállalkozók elsősorban mezőgazdasági ágban tevékenykednek, ezt követi a szolgáltatói szektor. A karcagi kistérségben kis mértékben a szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozások aránya magasabban alakul. 11. sz. táblázat Regisztrált vállalkozások száma és megoszlása iparáganként a Jász- Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben, Regisztrált vállalkozások száma Kistérség Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatás (db) (%) (db) (%) (db) (%) Összesen ágazatban (db) (%) Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi JNSZ megye Hajdú-Bihar megye SZBSZ megye Észak-alföld Forrás: KSH Jász-Nagykun-Szolnok megye Statisztikai évkönyve,

63 A magas szolgáltatási kört indokolja, hogy a tiszafüredi kistérség a turisztikai vállalkozások és a kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve a megyei rangsorban az első, a Karcagi Kistérség a 3. helyen áll (utóbbit a Szolnoki Kistérség előzi meg). A mezőtúri kistérségre jellemző, hogy Túrkeve gazdasági szerkezetében dominál a leginkább az egyébként is rendkívül hangsúlyos mezőgazdasági ág (a vállalkozások 55%-a mezőgazdasági termelési profillal bír), ugyanakkor ez a trend nem általános érvényű a járásban. Mezőtúr esetében ugyanis a mezőgazdasági ág csak 37%-ot tesz ki, ugyanakkor a vállalkozások több mint fele szolgáltató tevékenységet végez. Szintén Mezőtúr az, ahol számszakilag kiemelkedő az ipari és az építőipari tevékenységű vállalkozások jelenléte: Működő vállalkozások: A regisztrált vállalkozások mellett a működő vállalkozásokat is fontos megvizsgálni. A regisztrált és működő vállalkozások aránya országos szinten 55%, megyei szinten 37%, a tervezési területen ennél is kevesebb volt 2011-ben. A működő vállalkozások számát mutató táblázatból is látható hasonlósan a regisztrált vállalkozások mutatóihoz- a vizsgált térségek, legfőképp a tiszafüredi kistérség lemaradása a megyei számokhoz viszonyítva. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások számánál is ez tapasztalható. 12. sz. táblázat Működő vállalkozások száma és megoszlásuk gazdálkodási forma szerint a évben Mutató (db) Országos adat Jász- Nagykun- Szolnok megye Karcagi kistérség Mezőtúri kistérség Tiszafüredi kistérség Működő vállalkozások Működő jogi személyiségű vállalkozások Működő szövetkezetek Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások Működő társas vállalkozások Működő korlátolt felelősségű társaságok Működő részvénytársaságok Működő mezőgazdasági szövetkezetek Működő betéti társaságok Működő közkereseti társaságok Működő egyéni vállalkozások Forrás: KSH adatszolgáltatás Az országos tendenciához hasonlóan a jogi személyiség nélküli vállalkozások száma meghaladja a jogi személyiségű vállalkozások számát. Az egyéni vállalkozások túlsúlya jelentős. A társas vállalkozásokon belül a legnagyobb a Kft-k és Bt-k aránya. 63

64 13. sz. táblázat: Működő vállalkozások számának alakulása között Terület, kistérség Karcagi Tiszafüredi Mezőtúri JNSZ megye Kelet Mo Ország Forrás: KSH A 13. sz. táblázatból látható, hogy a vállalkozások száma a rendszerváltást követően növekedésnek indult, mely ban megtorpant, csökkent, és a vállalkozói kedv a 2008-as gazdasági világválságot követően is alul marad a ben tapasztaltakhoz képest. A vizsgált kistérségek közül a vállalkozások számában legnagyobb arányú csökkenés és között mintegy 10%-os - a tiszafüredi kistérségben volt tapasztalható. 17. sz. ábra: A 20 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma a megyében a foglalkoztatottak száma szerint kistérségenként (db) a évben Forrás: KSH évi megyei évkönyv A fenti ábra mutatja a 20 főnél több foglalkoztatottak rendelkező vállalkozások számát a foglalkoztatottak száma szerint megosztva. A tervezési terület kistérségeiben 500 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás nem található ben középvállalkozás (250 főnél több foglalkoztatott) a mezőtúri és tiszafüredi kistérségben nem volt található, a karcagi kistérségben 1 ilyen vállalkozás működött Karcagon. A évi KSH adatok alapján a már a mezőtúri és tiszafüredi kistérségben is, Mezőtúron és Kunhegyesen fő között foglalkoztató működő vállalkozás. A lemaradás a szolnoki és jászberényi kistérséghez viszonyítva jól látható az ábrán. Az egész megyére jellemző, hogy a diagramban jelzett 20 64

65 főnél többet foglalkoztatott vállalkozások többsége a városokban található. A községeken az egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások jelenléte a jellemező. 18. sz. ábrák: JNSZ megyében a társas vállalkozások nettó árbevételének és a foglalkoztatottak számának alakulása kistérségenként, Forrás: Adatok TOP 50 kiadvány Vállakozások Nettó árbevétele 2011-ben (millió Ft) Kunszentmártoni Mezőtúri Tiszafüredi Törökszentmiklósi Karcagi Jászberényi Szolnoki Vállalkozások foglalkoztatottainak száma (fő) 2011-ben A fenti ábra alapján a társas vállalkozások nettó árbevétele 2011-ben a megye kistérségei közül a mezőtúr kistérségben a legalacsonyabb (2%), de a karcagi (3,4%) és tiszafüredi kistérség (2,5%) árbevétele is alacsony, tekintettel a megye összes árbevételére. A három kistérség a vállalkozásoknál foglalkoztatottainak száma együttesen a megye vállalkozásai által foglalkoztatottak számának csupán 19,6 %-át tette ki 2011-ben. A tervezési terület három kistérsége közül a tiszafüredi kistérségben a legalacsonyabb. A három kistérséget tekintve 2011-ben a karcagi kistérségben volt a legmagasabb a nettó árbevétel és a foglalkozattak száma. A évhez képest viszont mindhárom térségben az árbevétel és foglalkoztattak aránya kedvezőbben alakult. A mezőtúri kistérség nettó árbevétel aránya a megyéhez képest ben csak 1,7%-volt, 2011-ben 2%, a karcagi kistérségben 2010-ben 2,8 %,, 2011-ben 3,3%, a tiszafüredi kistérségben 2010-ben 2,3%, 2011-ben 2,5%. A foglalkoztattak aránya is hasonló növekedést mutat. A tiszafüredi és karcagi kistérségekben az árbevétel csaknem harmadát, és a foglalkoztatottaknak a 11%-át a TOP 50-ben szereplő társas vállalkozások adták. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a NAV Észak-alföldi Regionális Igazgatóságának TOP 50 kiadványa alapján a tervezési területen és években a megye 50 kiemelt vállalkozása közül csak 5 szerepel a listán, évben az következők szerint: A 15. ranghelyen Karcagon az Agribrands Europe Hungary Zrt. (tevékenysége: haszonállat eledel gyártás) és a 35. ranghelyen az Agrosprint Kft. (egyéb 65

66 gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, tartósítás), 28. ranghelyen Kisújszálláson a Contarex Agrotechnikai Kft. (mezőgazdasági erdészeti gépgyártás), 27. ranghelyen Kunhegyesen a Nagykun-Hús Kft. (húsfeldolgozás és tartósítás) Egy a TOP 50-ben szereplő vállalkozás a tiszafüredi kistérségből nem járult hozzá a nyilvánossághoz. Mind a négy vállalkozás a 90-es évek óta működik. A vidéki mikro-vállalkozások helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a regisztrált vállalkozások száma rendkívül alacsony, a falusi településeken működő mikro-vállalkozások alapvetően egyéni vállalkozások, amelyek vagy a mezőgazdaságban tevékenykedőket, vagy a település gyakran egyetlen élelmiszerboltját üzemeltetőket, esetleg a falusi turizmusban lehetőségeket keresőket érintik (utóbbi inkább csak a Tisza-tó parti településeket jellemzi). A turizmus multiplikátor hatása révén néhány településen jelentős a gazdasági aktivitás, ide sorolható például Berekfürdő, amelynek termálstrandja országos jelentőségű, és amely számos kapcsolódó szolgáltatót vonz a településre. A vidéki mikro-vállalkozások általános jellemzője ugyanakkor a tőkeszegénység, sok a kényszervállalkozás, amelyek fejlesztésekben a motiváció és gyakran a megfelelő információ hiánya miatt sem gondolkodnak. A térségben számos olyan telephely van, amelyben korábban, jellemzően még a 90-es éveket megelőzően, jelentős ipari létesítmények működtek. Mivel a rendszerváltoztatást követően lehanyatlottak ezek az iparágak a beszűkülő piaci lehetőségek vagy a külföldi tőke megjelenése okozta konkurencia következtében, az ipari területek kiürültek. A hasznosításukra az elmúlt évtizedekben számtalan kísérlet történt, érdemi eredmény nélkül. Ennek oka részben a nem megfelelő megközelíthetőség, részben a szakemberek elvándorlása, részben pedig a térség periférikus helyzetéből adódó befektetői hiány, a helyi vállalkozások tőkeszegénysége és a helyi önkormányzatok eladósodottsága. Ilyen hasznosítatlan, barnamezős telephelyek például: Tiszafüredi GANZ Hajó- és Darugyár, Tiszafüredi Richter Gedeon Gyógyszergyár üzemcsarnoka, NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. telephelye (tartályüzemekkel) Abádszalókon, egykori szovjet katonai repülőtér Kunmadarason, egykori MÉM Repülőgépes Szolgálat 82 hektáros ipari területe és létesítményei (pl. iparvágány) Kenderesen, a korábban főt foglalkoztató BHG gyár (későbbi VIDEOTON) telephelye Kunhegyesen, a karcagi volt laktanya. A gazdaságfejlesztés egyik gátja a szakképzett munkaerő hiánya. A térség rendelkezik középfokú szakképzési intézetekkel, a képzési struktúra azonban nehezen követi a piaci 66

67 igényeket. Erre jelenthet megoldást a szélesebb társadalmi konszenzuson alapuló gazdaságfejlesztés, a civil szervezetek bevonása a kompetenciafejlesztésbe, valamint az üzleti szféra bekapcsolása az oktatási tevékenységbe (gyakorlati helyek és szakemberek biztosítása). Így a humán erőforrás képzése a térségben (megfelelő érdeklődés esetén esetleg azon túl is) magját jelenthetné a már Magyarországon működő hasonló profilú cégek részére szükséges munkaerő képzésének. Elősegítené meglévő cégek fejlesztését, új cégek térségbe történő telepítését, továbbá alkalmas lenne a most folyó oktatási reform keretében mintaként a magasan kvalifikált szakember-képzéshez Kereskedelem, szolgáltatás szektor A piaci jellegű szolgáltatások közé sorolható kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás, szállítás, posta, távközlés, pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások terén működő cégek jövedelemtermelésre és foglalkoztatottságra gyakorolt hatása a megyében jelentős. A kereskedelem és a szolgáltatások tekintetében a működő vállalkozások száma alapján a térségek megfelelően ellátottak. A térségbe érkező külföldi tőke is döntő részben a kereskedelembe és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területére irányult. A gazdasági tevékenységek beszűkülő lehetőségeit a Tisza-tó mentén az idegenforgalom részben kompenzálhatja. A tanulmány gazdasági fejezeténél a regisztrált vállalkozások működési területük szerinti megoszlása alapján is látható hogy a vállalkozók jelentős része a szolgáltatói szektorban működik, elsősorban a karcagi kistérségben (vállalkozások 45%-a), a tiszafüredi kistérségben az arány 44%, a mezőtúri kistérségben 42%. A 14. sz. táblázatban a működő vállalkozások számának nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása is mutatja a kereskedelem és szolgáltató szektor túlsúlyát. A működő vállalkozásokat tekintve a KSH évi adatai alapján az arány még jelentősebb a tervezési terület három kistérségében 71-73%-os-, mint ami a regisztrált vállalkozásoknál tapasztalható. A szolgáltatások közül a szállás-helyszolgáltatás és vendéglátás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint a logisztika területén működő és egyéb szolgáltatást folytató vállalkozások száma magasabb. De ezek is elsősorban a nagyobb városokra - Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszafüred - koncentrálódnak. 67

68 SZOLGÁLTATÁSOK 14. sz. táblázat: Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági ág szerint a évben Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági ág szerint (db) Országos adat JNSZ megye Karcagi kistérség Mezőtúri kistérség Tiszafüredi kistérség Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szolgáltatások Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN Forrás: KSH adatszolgáltatás Statisztikai adatok alapján a tízezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma azt mutatja, hogy a megyeszékhelyen kívül a Tisza-tó térsége számít üzletekkel legsűrűbben ellátottnak. Az üzletek lakosságarányosan a mezőtúri és karcagi kistérségekben is a megyei átlag alatt alakulnak. 15. sz. táblázat: Kiskereskedelmi és járműüzletek száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében kistérségenként a évben Kistérség Kiskereskedelmi és járműüzlet összesen élelmisze rüzlet és áruház összesen ruházati szaküzlet Ebből festékek, vasáruk, barkácsés építési anyagok szaküzlete Gyógyszertár elektromos háztartá si cikkek szaküzle te üzemanyagtölt ő állomás járműüzlet Kiskereskedelmi és járműüzlet tízezer lakosra Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Összesen Forrás: KSH adatszolgáltatás 68

69 A megyében kiskereskedelmi üzletek 31%-a élelmiszerüzlet és áruház, 11%-a ruházati üzlet. A vizsgált három kistérségekben ez az arány hasonlóan alakul, a tiszafüredi kistérségben a ruházati üzletek aránya némiképp alacsonyabb. Az élelmiszer- és ruhaüzletek követően sorrendben a festék, vasáruk, barkács és építési anyagok boltjai, a járműüzletek, az elektromos háztartási cikkek, majd az üzemanyag telepek száma magas. A vendéglátóhelyek sűrűségét tekintve Abádszalók és Tiszafüred magasan kiemelkedik, ugyanakkor a kulturális intézmények hiánya e két városban arról tanúskodik, hogy az idegenforgalmi kínálat viszonylag egyoldalú a Tisza-tó mentén. 16. sz. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek száma településenként 2011-ben Forrás: Ksh adatszolgáltatás A karcagi kistérségben a kereskedelem Település Kiskereskedelmi és járműüzlet Ebből: élelmiszer üzlet és áruház Gyógyszertár Vendéglátóhely Abádszalók Karcag Kenderes Kisújszállás Kunhegyes Mezőtúr Tiszafüred Túrkeve Berekfürdő Kétpó Kunmadaras Mesterszállás Mezőhék Nagyiván Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaigar Tiszaörs Tiszaroff Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tomajmonostora Összesen: terén az elmúlt években fellendülés tapasztalható, a Kistérség több településén létesült multinacionális üzletláncok létesítményeivel (Karcagon TESCO, ALDI, Kisújszálláson LIDL épült). Ez az infrastruktúrában is fejlődést jelentett, hiszen ezek idetelepülése a környező úthálózat bővítését, vagy fejlesztését, korszerűsítését vonta maga után. Az élelmiszer üzletek és áruházak Karcagon Szolnokot és Jászerényt követően a legmagasabb. A kereskedelem alapvetően a városokra koncentrálódik, a kereskedelmi vállalkozások 75-95%-a működik ezeken a településeken, a legmagasabb az arány a mezőtúri kistérségben, ahol a legtöbb üzlet Mezőtúron és Túrkevén található. A vendéglátóhelyek esetében ugyanez a tendencia. A vizsgált térségekben a helyi gazdaság és azon belül a tercier szektor értéktermelésének is legnagyobb részét adó kereskedelem/javítás ágazat az országos szerkezethez hasonlóan itt is meghatározó gazdasági jelentőséggel bír, bár a tercier szektorban dolgozók aránya még alatta marad az országos átlagnak. 69

70 A tercier és kvaterner szektor kiépültségében, működési színvonalában nagy különbségek tapasztalhatók mind területi, mind finanszírozási szempontból. A magasabb népességkoncentrációjú központi települések (városok) üzleti alapon működtetett szolgáltatásai nagyobb hatékonysággal, ezáltal jobb minőséggel rendelkeznek. Az állami alapú közszolgáltatások a legtöbb településen elmaradnak a kívánatostól Turisztikai szektor A tanulmánnyal érintett területek idegenforgalmi szempontból a megye legvonzóbb részei. A térségek idegenforgalmi fő vonzerejét a Tisza-tó és a Tisza folyó fürdési, horgászati és egyéb vízi sport lehetőségeivel, Hármas-Körös, a holtágak, a termálkincs és a rendezvények adják. A turizmus fontosságát bizonyítja a terület kiemelt üdülőkörzetté nyilvánítása. A Tisza-tó eredeti nevén Kiskörei víztározó, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó 127 km 2 kiterjedésű vízfelületével hazánk második legnagyobb összefüggő állóvize. A Nagykunság területén a puszta világörökségi helyszín kijelölése érinti Karcagot, Kunmadarast, Nagyivánt és Tiszafüredet. Az épített örökségek megóvása, felújítása és bemutathatóvá tétele ezeken a településeken elsődleges. A térségben erőteljes fejlődés ment végbe az ökoturisztikai attrakciók és szolgáltatások területén, új termékek jelentek meg (nomád kempingek, ökotáborok, stb.), és emellett a meglévők korszerűsítő innovációját (szolgáltatások kiegészítő fejlesztése stb.). A horgászturizmus számára a Tiszató különleges természeti adottságainak köszönhetően sehol máshol nem található változatos víztereket biztosít, Kelet Magyarország legnagyobb összefüggő és legnagyobb horgászkezelésű vize. A horgászat hátterét biztosító infrastruktúra az országos átlagtól magasabb, de további fejlesztések éppen a terület kiemelt jellegére vonatkoztatva szükségesek. Jelenleg kiépített kerékpár nyomvonal a Tisza-tó körül megépült, mely része az EuroVelo kerékpárútnak. Kiépült a Tisza-tavi túraközpont hálózat, amely kerékpáros, vízi, gyalogos és lovas útvonalakat jelent, megfelelő szolgáltatók (szálláshelyek, éttermek, kikötők, lovastanyák) felfűzésével. Javasolt a hálózat kiterjesztése a Tisza-tó többi településére is. A térség jelentős termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. A Jász-Nagykun- Szolnok megye fejlődésének alapvető iránya a termál-és gyógy turizmus fejlesztése. Berekfürdő országos, regionális jelentőségű gyógyfürdő, a térségben mellette minősített gyógyvízzel rendelkező fürdő található Karcagon, Kisújszálláson, Mezőtúron, Tiszafüreden, Túrkevén és Kunhegyesen. Termál- vagy ásványvizű fürdő van Tiszaörsön. 70

71 A tiszafüredi kistérség (tiszafüredi és kunhegyesi járás) turisztikai kínálata a legsokoldalúbb a megyében. Itt található Tisza-tó környékének védett természeti értéke a Tiszafüredi Madárrezervátum és a Tiszaigari Arborétum (Közép-Tiszavidék egyik legjelentősebb fagyűjteménye 19ha-os területen). A Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park, ezáltal a Világörökség része, kitüntetett szerepet kap az ökoturizmus fenntartható fejlesztésében. A Park Nyugati fogadókapuja Nagyivánnál található. A térség nevezetes, védett növény- és madárvilága igazi kuriózumnak tekinthető. A Tisza-tó délkeleti partján Tiszafüred és Abádszalók idegenforgalmi központtá fejlődtek, elsősorban a nyári üdülési szezonban élénk a vendégforgalom. Abádszalók a vízparti turizmus otthona, Tiszafüred a csendes turizmus, a horgászat és ökoturisztika paradicsoma, Kunhegyesen a termálfürdő jelentős. A megyei kereskedelmi szálláshelyek 1/3-a található a kistérségben. Abádszalóknál a tó legnagyobb szabadvízi strandja és jachtkikötője található, a tópart kedvelt úticélja a horgászat és vízisportok kedvelőinek. Mozgalmas időtöltés az Abádszalóki Nyár rendezvénysorozat. Tiszafüreden neves fazekas művészek alkotnak. A tó környékén a falusi turizmus is kezd életre kelni. A kistérség jelentős termál- és gyógyvízkincsét Tiszafüred és Tiszaörs hasznosítja. Tiszafüreden található Magyarország legnagyobb kalandparkja, a Robin Kalandsziget. A Tiszaroffi Kastélyhotel ideális konferenciahelyszín, a kis község a komp mellet kiépülő hajókikötővel várja kishajókat és vízi túrázókat. Abádszalókon található a Babamúzeum, Kunhegyen a Komlóssi-féle szélmalom és Kunkapitány ház, Tiszaszőlősön a Szőlőszem Szórakoztató és Egészségfarm. A karcagi kistérség (karcagi járás) keleti peremén található a Világörökségi címet viselő Hortobágyi Nemzeti Park. A Hortobágyhoz Karcagon a déli fogadókapunál vezet az út, itt találhatóak a megye legértékesebb műemlékei közé tartozó Barna féle szélmalom és az országos jelentőségű Zádor-híd, Kecseri- Pusztai Természetvédelmi Területek. Zádor-híd környéke (Karcag), Forrás: 71

72 Kunmadaras a Nemzeti Park másik peremterülete. A táj különleges látványosságai a kunhalmok, amelyek országos jelentőségű természeti értékké lettek nyilvánítva 1996-ban, a puszták, az ősi faunka és flóra. Helyi jelentőségű védett természeti területek: berekfürdői Pincésmalom, a kenderesi fasor és törökmogyorófák. A térség rendkívül gazdag népművészeti, iparművészeti hagyományokban. Karcagon világhírű fazekas munkák készülnek. A kistérség elsődleges turisztikai potenciálja a termál- és gyógyvizes fürdők (Karcag, Kisújszállás, Berekfürdő). Berekfürdő a turisztikai szempontból a legjelentősebb, nemzetközileg is jelentős, az elmúlt években több új szálloda is nyílt a településen. Kisújszálláson található az Kumánia Gyógy- és Strandfürdő, Kenderesen a Horthy kastély. A turisztikai programok kínálatából kiemelkedik a karcagi Nagykunsági Kulturális Napok, a Karcagi Birkafőző verseny (12 ezer fő), a Karcagi Lovasnapok és a kunmadarasi sportrendezvények (20-25 ezer fő). A kistérségben halászat, vadászat, kerékpározás, lovaglás szolgálja a természetbarát időtöltést. A mezőtúri kistérséget (mezőtúri járás) átszelik a Berettyó, Körös folyók. A térség turisztikai központja Mezőtúr, amely határában kanyarog a Peresi holtág, a Kárpát-medence egyik legnagyobb holtág rendszere. A Holt-Körös partján Képzőművészeti Alkotótábor működik. Körös- Maros Nemzeti Park kitűnő terepe a gyalogos, kerékpáros és lovas túráknak. A térség büszkén őrzi a sajátos történelmi múltját, mellyel főként a múzeumaiban, tájházaiban ismerkedhetünk meg (Túri Fazekas Múzeum). Túrkeve és Mezőtúr gyógyvizes strandfürdővel rendelkezik. Kétpó Község határában az Almássy Kastélyhotel ideális környezetet biztosít a társasági rendezvények számára. A térségbe látogató vendégek egyre több színvonalasabb rendezvényen ismerkedhetnek meg a Nagykunság hagyományaival. (Túri Vásár 25 ezer fő, Túrkevén a Kevi Juhászfesztivál 10 ezer fő, Mezőtúron az ARTÚR Fesztivál 30 ezer fő) Mezőtúron rendezik meg az EAST FEST nyári Kétpói Almássy kastély Fotó: Berettyó-Körös Turizmusfejlesztési Stratégia 2005 programot is, mely országos zenei fesztivál. 72

73 Mindhárom kistérség épített környezetét tekintve műemlékekben gazdag, bár azok jelentős része felújításra szorul..ilyen fontos védett építészeti értékek: pl. Nagyiván - Görbe csárda, Tiszaderzs - Borbély kúra, Tiszaroff - Borbély kúria, Tiszabura - Szapáry kápolna, Tiszafüred - Kékessy kúria, Józsa kúria, Meggyes csárda, Tomajmonostora - Magyari-Kossa Kastély, Mezőtúr - volt Bolváry kúria, volt Albrecht-kastély, Kossuth ház, Kisújszállás - Morgó csárda, Tiszaszőlős - Bánó kúria, Karcag - Bogdi-Pap kúria (Győrffy István Nagykun Múzeum). 17. sz. táblázat: Műemléki védelem bejegyzés alatt álló emlékállomány a tiszafüredi, karcagi és mezőtúri kistérségben EGYHÁZI ÉPÜLETEK temetőkápolna Tiszabura római katolikus templom Abádszalók, Kenderes, Kunhegyes, Mezőtúr, Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Túrkeve református templom Abádszalók (2), Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunhegyes, Mezőtúr (2), Tiszabura, Tiszafüred Tiszaigar, Tiszaroff, Tiszaszőlős, Túrkeve magyar ortodox templom Karcag zsinagóga Karcag, Kunhegyes, Mezőtúr református parókia Túrkeve református iskola Mezőtúr, Karcag ROM, TEMETŐ templomrom Tiszaderzs zsidó temető Tiszafüred NÉPI ÉPÍTÉSZETI EMLÉK lakóház Karcag (5), Kenderes (2), Kunmadaras, Tiszafüred, Túrkeve (2) csárda Kisújszállás, Kenderes, Nagyiván, Tiszafüred KÖZINTÉZMÉNY, VÁROSI ÉPÜLETEK hatóság, bíróság, börtön Kunhegyes lakóépület, bérház Mezőtúr KASTÉLY, KÚRIA kastély Mezőtúr, Tomajmonosotra kúria Karcag, Mezőtúr, Tiszaderzs, Tiszafüred (2), Tiszaroff, Tiszaszőlős IPAR, MEZŐGAZDASÁG, KÖZLEKEDÉS, MŰTÁRGY szélmalom Karcag, Kunhegyes híd Karcag vasútállomás Mezőtúr Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve Helyzetelemzés, A települések esztétikusabbá, vonzóbbá tétele érdekében indokolt a zöldfelületek nagyságának növelése is. Több 5000 fő alatti településen az EMVA falumegújítás - fejlesztésre és vidéki örökség megőrzésére irányuló támogatásoknak köszönhetően közterek, középületek és védett épületek újult meg az elmúlt időszakban, de még e tekintetben számos tenni való van a jövőben is. Tiszafüred térségközponti szerepet tölt be, ezzel szemben a városnak nincs rendezett, kiépített városközpontja, a parkokat, köztereket fel kell újítani. 73

74 A megyében mintegy 15, gyógyvízzel rendelkező településből hét települést a Nagykunságban találunk: 19. sz. ábra. Gyógyvízzel rendelkező települések az Észak-alföld régióban Forrás: Idegenforgalmi tendenciák, sajátosságok az ÉA megyéiben, KSH kiadvány, 2011 A Tisza-tavi idegenforgalmi régió egyetlen kiemelt üdülőkörzete a Tisza-tavi üdülőkörzet. A Tisza-tavi idegenforgalmi régióba az üdülőkörzethez képest több település (68) tartozik. Egyes turisztikai fejlesztési programok rendszerint az idegenforgalmi régiót veszik alapul, hiszen a térségben rejlő potenciál nemcsak a tó közvetlen környezetében lévő településeket érinti, vonzásköre annál jóval nagyobb: 20. sz. ábra: Tisza-tavi üdülőkörzet Forrás: Idegenforgalmi tendenciák, sajátosságok az ÉA megyéiben, KSH kiadvány,

75 21. sz. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek száma (db), 2012., Forrás KSH adatszolgáltatás A kereskedelmi szálláshelyek számát Szálloda Panzió Egyéb tekintve a legtöbb kereskedelmi szálláshely (32 db) a tiszafüredi kistérségen található, a megyei szálláshelyek 27%-a, a karcagi kistérségben a 17%-a, a mezőtúri kistérségben csak 5%. A tiszafüredi kistérségben a panziók száma a magas, karcagi kistérségben már több szálloda is található. Régiós szinten alacsony a kereskedelmi szálláshelyek száma. Jász- Nagykun-Szolnok megyében összesen 118 db kereskedelmi szálláshely található, Hajdú-Bihar megyében 133 db, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 155 db (2012. évi adatok). A évhez képest megyeszerte a szálláshelyek számának csökkenése tapasztalható. Az országos szinten a évben 3175 db kereskedelmi szálláshely, ebből 997 db szálloda, 1097 db panzió, 428 db üdülőház, 278 kemping, 375 db közösségi szálláshely (turista és ifjúsági szálló) volt található. 2 1 Hotelek: Tiszafüreden kiemelendő a Tisza-tó partján elhelyezkedő, 224 férőhelyes Balneum Termál Hotel****, Hableány Hotel*** (50 férőhely) Abádszalókon a Tisza Hercegnője Szállodahajó (76 férőhely), Tiszaroffon a Kastélyszálló****, (40 szoba, 8 lakosztály) Berekfürdőn a Termál Hotel Szivek*** (több mint 80 férőhely), Termál Hotel Páva (80 férőhely), Touring Hotel, Puszta Hotel, Karcagon a Nimród Bioszálloda**** (46 férőhely), Kisújszálláson a Hotel Kunmánia*** (30 szoba), Kétpón az Almásy Kastélyhotel*** (60 férőhely), Mezőtúron Nemzeti Szálloda (47 férőhely), Túrkevén a Termál Szálló. 22. sz. ábra: Magánszálláshelyek száma (db), Forrás: KSH adatszolgáltatás A megyében 722 magánszálláshely található, Jászberényi Kunszentmártoni Szolnoki Törökszentmiklósi Karcagi Mezőtúri Tiszafüredi ennek 55%-a tiszafüredi kistérségben, a karcagi kistérségben a 7%-a, a mezőtúri kistérségben csak 7%-a. A magánszálláshelyek száma régiós szinten átlagos mondható, Hajdú-Bihar megyében található a legtöbb magánszálláshely,

76 összesen 1726 db, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont csak 327 db. Orsszágos szinten a évben db magánszálláshely működött. Terület Mindösszesen Szállástípus M űködő kereskedelmi szálláshely egységek száma (db) Szálloda összesen Panzió Üdülőház Kemping Közösségi szálláshely (Turista+Ifj úsági szálló) 18. sz. táblázat: Működő kereskedelmi és magánszálláshelyek számának alakulása között Magánszálláshelyek, vendéglátók száma (db) Ország JNSZ megye Karcagi kist M ezőtúri kist Tiszafüredi kist Forrás: KSH Statisztikai adatok alapján a szálláshelyek számának alakulása között eltérő az egyes térségek, területek között. A kereskedelmi szálláshelyek száma országosan növekedett, megyei szinten csökkent. A tervezési területen viszont a karcagi és mezőtúri kistérségben növekedés volt tapasztalható, több új szálláshely létesült ebben az időszakban Karcagon, Kisújszálláson és Mezőtúron. A magánszálláshelyek estében fordított a helyzet, országosan csökkent a szálláshelyek száma, a megyében a vizsgált három kistérség közül a mezőtúri kistérség kivételével növekedett. A magánszálláshelyek számát tekintve élen jár Abádszalók (261 db), Berekfürdő (109 db), Tiszafüred (94 db), ezeken a településeken a növekedés is nagyobb mértékű volt. A 19. sz. táblázat mutatja, hogy a évben a megyében a tiszafüredi kistérségben a legmagasabb a kereskedelmi és magánszálláshelyek férőhelyszáma, a megye férőhelyeinek több mint 40%-a itt található. Ezt követően a karcagi kistérségben a megyei férőhelyek 16%- a van. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák számát tekintve azonban megyei szinten a karcagi kistérség a legmagasabb vendégéjszakát biztosítók között szerepel, a megyei vendég éjszakák csaknem negyedét ez a kistérség adja. A tiszafüredi kistérség magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében van az első helyen. A külföldi vendégek aránya a karcagi kistérségben a legjelentősebb. Az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyek esetében a jászberényi kistérség mellett legmagasabb a mezőtúri kistérségben, 24%-kal magasabb a megyei átlagnál, a karcagi kistérségben is magasan alakul, a tiszafüredi kistérség viszont elmarad a megyei átlagtól. A 76

77 két kistérség a tartózkodási idő tekintetében régiós szinten is kiemelkedő. Az egy férőhelyre/szállásadóra jutó vendégéjszakák száma jól mutatja, hogy a tiszafüredi kistérségben a szálláshelyek kihasználtsága alacsony. A karcagi és mezőtúri kistérség jól teljesít e tekintetben is, a mezőtúri kistérség elsősorban a magánszálláshelyek esetében 19. sz. táblázat: Idegenforgalom 2012, kistérségi szálláshely adatok Kistérség Férőhely Kereskedelemi szálláshely Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Férőhely Egy férőhelyre jutó vendégéjszaka Vendégéjszaka Magánszálláshely Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Egy szállásadóra jutó vendégéjszaka Jászberényi , ,2 224 Karcagi , ,5 123 Kunszentmártoni , ,8 103 Mezőtúri , ,9 139 Szolnoki , ,9 203 Tiszafüredi , ,5 78 Törökszentmiklósi , , JNSZ megye , ,1 114 Hajdú-Bihar , ,1 134 SZBSZ megye , ,9 90 Forrás: KSH adatszolgáltatás, évi adatok.míg a évhez képest a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma növekedett a megyeszerte, és a karcagi és mezőtúri kistérségekben, a évi adatokhoz viszonyítva csökkent. A karcagi kistérségben ekkor is 10%-os növekedés volt tapasztalható. A csökkenés a mezőtúri kistérségben a legjelentősebb, 35%-os. Az átlagos tartózkodási idő megyeszerte lerövidült, a turisztikai szokások általános változásaival összefüggésben. A magánszálláshelyek száma mindhárom térségben óta folyamatosan növekszik, ezzel ellentétben az itt eltöltött vendégéjszakák száma csökken. A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyek esetében a mezőtúri kistérség kivételével nőtt. A megye városaiban az lakosra vetített kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák csaknem egyharmada Tiszafüreden és 20%-a Abádszalókon realizálódik ben vendég érkezett kereskedelmi szálláshelyekre a vizsgált településeken, amely 9,5%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Sajnálatos módon a vendégéjszakákban nem mutatkozik meg ez a siker, mivel egy év alatt 9%-kal csökkent a számuk, így megállapítható, hogy a tó térségében egyre rövidül az ott-tartózkodás. 77

78 A vendégéjszakák száma szerint legnagyobb vonzerővel rendelkező települések a megyében: Berekfürdő ( éj), Cserkeszőlő (87.746), Szolnok (62.525), Tiszafüred (56.443), Abádszalók. A karcagi kistérségben a kiemelkedően nagyszámú vendégéjszakát a nemzetközi jelentőségű Berekfürdői gyógyfürdőnek köszönhető. A Tisza-tó mentén Abádszalók és Tiszafüred kivételével azonban alacsony a szálláshelyek kihasználtsága. A leszakadó falusi térségekben a legtöbb esetben az egyetlen jövedelemforrás a mezőgazdaságban, azon belül is a háztáji gazdálkodásban rejlik, így ennek támogatása, ösztönzése kiemelt jelentőségű a következő tervezési időszakban. Ezt több helyütt, így különösen a Tisza-tó közeli településeken, kiegészítheti még a falusi turizmus, szálláshely szolgáltatás beleértve a közösségi, pl. ifjúsági szálláshelyeket is -, amelyek jövedelemhez és további fejlesztési lehetőségekhez juttathatják a helyben lakó népességet. A legtöbb falusi vendéglátóhely a megyében jelenleg is a tiszafüredi kistérségen található, de Berekfürdőn is elterjedtek Mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor Az Országos Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban OTK) szerint területfejlesztés szempontjából az agrárgazdaság fejlesztésének prioritásai a következők (részlet az Észak- Alföldi Régió mezőgazdaságára vonatkozó helyzetfeltáró fejezetből): Az ország kiemelkedően jó mezőgazdasági adottságainak kihasználása; az agrár- és vidékfejlesztési politikában az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Chartája elvei érvényesítése; a különböző adottságú térségekben a vidéki népesség agrárgazdasághoz kötődő foglalkoztatás és életszínvonalának javítása a népesség helyben tartása céljából; a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése, a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok hatékony megvalósítása érdekében; a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi fejlesztések feleljenek meg a mezőgazdasági termelési funkciójának is; a természeti erőforrások hasznosításban a fenntartható fejlődés elvének érvényesülése, a környezetkímélő, környezetbarát technológiák és eljárások elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken; 78

79 az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erősítendő a termőhely adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás erősítése, a kedvező adottságú területeken a profitorientált termelés feltételeinek megteremtése; az egyedi termékek előállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó fejlesztési programok szerint; a kedvezőtlen adottságú területeken az adottságokhoz illeszkedő földhasznosítást, különösen az erdőtelepítés és talajvédő gyepesítés, továbbá a nagy élőmunka igényű, de egyébként versenyképes ágazatok fejlesztése, a falusi népesség számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek elterjesztése. A mezőgazdaság tekintetében a három kistérségben elhelyezkedő települések sajátos helyzetben vannak. Közös jellemző, hogy a mező- és erdőgazdálkodás megkerülhetetlen és szerves része a települések gazdaságának. A terület döntő hányada mezőgazdasági (szántó és gyep) hasznosítású, tipikus agrártáj. A magas talajértékszámú/magas aranykorona értékű szántók (26-32 ArK) aránya alacsony (12. sz. térképmelléklet). Ez a Tiszafüredi kistérségben a mezőgazdasági hasznosításra kevésbé alkalmas területek nagyobb arányával és a Tisza-tó által elfoglalt vízterülettel függ össze, a Karcagi kistérségben a szikes, szolonyeces talajok nagy arányával magyarázható. Az erdővel és átmeneti erdős-cserjés területekkel borított földterületek aránya a megyei kistérségekben 4-5% közötti, jelentősen alacsonyabb (2-3% körüli) erdősültségi arány a Karcagi kistérségben mutatható ki. Gyeppel fedett területek (rét, legelő természetes gyep, természetközeli rétek) arányában a megye kistérségei között jelentős különbségek vannak. Ezek a különbségek döntően a szántó- és erdőhasznosításra kevésbé alkalmas talajok arányával vannak összefüggésben; így a kedvezőtlenebb talajtani adottságokkal rendelkező karcagi- és tiszafüredi kistérségben a gyeppel fedett terület aránya 13, illetve 17%! Sajnálatos, hogy talajminőség szempontjából a rosszabb minőségű talajok nagy aránya alapján legnagyobb talajtani hátránnyal a karcagi- és tiszafüredi kistérség jellemezhető (1. sz. térképmelléklet). A mezőgazdasági terület nagyságát országos-, régiós-, és megyei szinten vizsgálva, folyamatos területcsökkenés figyelhető meg (20. táblázat). A KSH megyei adatait elemezve megállapítható, hogy míg a megyében 1993-ban az akkor még kistermelő név alatt szereplő 79

80 magángazdálkodók az összes mezőgazdasági terület 21 százalékán gazdálkodtak, ez a szám az ezredforduló éveiben már 52 százalékra emelkedett és ez az arány folyamatosan tovább nő. 20. sz. táblázat A mezőgazdasági terület alakulása 1993 és 2012 között Forrás: Magyarország Statisztikai Évkönyvei (2001, 2002, 2003), JNSZ megye Statisztikai Évkönyve ( ), Statisztikai Tájékoztató (2005/2) Ebben a makrogazdasági környezetben tevékenykedik a Nagykunság településeinek gazdálkodói köre is. A valamikor jól működő és a környék munkaképes lakosságának nagy részét foglalkoztatni tudó nagy szövetkezetek, állami gazdaságok itt is átalakultak, legtöbbjük csődbe ment, elveszítették földterületeik nagy részét és tagságukat is. A múlt század kilencvenes éveinek elején a szövetkezetek és állami gazdaságok számának csökkenésével a melléküzemágak, a malomipar, tejipar, takarmánygyártó üzemek, az élelmiszeripari cégek is súlyos válságba kerültek a megyében, így a három kistérségben is. Beszüntette tevékenységét a karcagi malom, a karcagi tejüzem is bezárt, a kelet-európai térség legnagyobb rizshántolója (Karcag) kapacitása töredékével üzemelt, bérmunkát vállalva, a kistérségen kívül előállított idegen nyersanyagot dolgozta fel, a közelmúltban bezárt. A rendszerváltás óta két fő ágazat, a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti arány felborult. Az állatlétszám drasztikusan visszaesett a megye kistérségeiben is. A valamikori Purina Hage, jelenleg Agribrands Europe tápot és premixeket előállító karcagi székhellyel működő korszerű takarmányüzem ennek hatására is, a valamikori 450 fős foglalkoztatotti létszámát 50 főre (!) csökkentette. A még működő, átalakult szövetkezetek földtulajdonnal nem rendelkezhetnek, viszont állattartó telepeik, állataik megvannak. Az országos és megyei statisztikai adatok is egyértelműen bizonyítják, hogy az állatlétszám jelentős részét még mindig a nagyüzemeket képviselő gazdálkodó szervezeteknél találjuk (21. sz. táblázat), a sertés és juhállomány több mint fele azonban már az egyéni gazdálkodóknál található. Egy korszerű termelésszerkezet alakulásában egyre nagyobb súlyt kell adni az állattenyésztésnek, a feldolgozóiparnak, az 80

81 értékesítési láncnak. A jelenlegi termelésszerkezet sajnálatosan nem ezt mutatja. a kormányzat szaktárcája is ennek az eltorzult ágazati aránynak a megváltoztatásán dolgozik. 21. sz. táblázat: Az állatállomány országos-és megyei adatai (ezer db), 2000 és 2010 években Forrás: ÁMÖ ( ), Magyar Statisztikai Évkönyv, 2010; A táblázat adatai jól érzékeltetik az állattenyésztés területén lezajló átrendeződéseket: ben országosan a szarvasmarha állomány 32,5 százaléka az egyéni gazdálkodók tulajdonában volt; ez 2010-ben csökkenő állatlétszám mellett 34%-ra emelkedett. Sertésnél ez az arány magasabb, míg a juhállomány esetében a 2000 év 81%-a 2010-re 87 százalékra emelkedett! 23. ábra: A szarvasmarha-, sertés- és juhállomány alakulása a megyében 1990 és 2011 között 81

82 Az állatlétszám idősoros vizsgálata (23. ábra) rávilágít az ágazat problematikájára. Az ös drasztikus haszonállat-létszámzuhanás után egy folyamatos csökkenés volt jellemző, fordulópontot 2008 év hozott. A sertésállomány létszáma folyamatos ingadozás mellett egy viszonylagos stabilitást mutatott 2001-ig, utána a felvásárlási árak csökkenése, az emelkedő takarmányárak miatt tovább zuhant a sertéslétszám. Ennek stabilizálódási jeleit 2013 évben lehet tetten érni, a szaktárca meghirdetett célirányos, állattenyésztést favorizáló célprogramjainak hatására. Fontos megjegyezni, hogy az állattartási kedv alakulása szoros összefüggést mutat a feldolgozóipar/élelmiszeripari cégek, vállalatok válságával, a piaci értékesítés nehézségeivel, különösen a hús-, tej-, és baromfiipar esetében. Egyértelmű, hogy erős kormányzati ráhatás, segítség nélkül az uniós- és a globális hatásoknak kitett ágazat egy erős élelmiszeripari háttér nélkül nem tud kilábalni a tizenéves válságából. A foglalkoztatás szemszögéből vizsgálva az egyéni gazdálkodókat, megállapítható, hogy az országos tendenciákhoz hasonlóan a megye településein is egy birtokkoncentrációs folyamat indult be. A KSH évi összeírása szerint 2000 óta a gazdálkodó szervezetek száma 7 százalékkal, az egyéni gazdaságok száma 20 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az egyéni gazdaságoknál az átlagterület 24 százalékkal nőtt (Fehér, 2006). Ennek következménye, hogy hosszú távon a mezőgazdaság foglalkoztatási szerepköre romlott és a közeljövőben tovább fog romlani a megye kistérségeinek gazdaságaiban is. 22. sz. táblázat: Az egyéni gazdaságok és a gazdálkodó szervezetek számának alakulása (2010) Forrás: KSH ÁMÖ,

83 Az elmúlt évtizedben rögzített adatok most már egyértelműen igazolták, hogy az uniós csatlakozás után a birtokkoncentrációval párhuzamosan a mezőgazdaságban régiós és megyei szinten tovább csökkent a foglalkoztatottság (23. sz. táblázat), emelkedett a munkanélküliség, mivel az új technológiák, a mezőgazdaságban bevezetett innovációk és fejlesztések alkalmazása miatt egységnyi területre kevesebb munkaerőre van szükség (Fehér-Czimbalmos, 2004). Ennek ellenére a kézimunkaigényes területeken munkaerő létszámában kismértékű emelkedés tapasztalható (szántóföldi zöldségtermesztés, fólia-üvegházas kertészetek, az utóbbi két esztendő közmunkaprogramjainak eredménye 2013 évre már érzékelhető); a foglalkoztatási mutatók kedvező irányú változását a KSH országos munkaerő felmérésének 2012-es adatai is bizonyítják, mely szerint 6 a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 5,8%-ra emelkedett a 2010-es esztendő 4,8 %-ához képest (a 1995-ös érték még 8% volt!). 23. sz. táblázat: A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának alakulása Forrás: KSH országos és megyei évkönyvei, A mezőgazdasági vállalkozások egyedüli lehetősége a tevékenységük kiszélesítése (diverzifikáció), a multifunkciós mezőgazdaság biztosította lehetőségek kihasználása és alkalmazása. Élelmiszeripari szektor és kapcsolódó szolgáltatásainak jellemzői a Nagykunságban: Támaszkodva az előző helyzetfelmérésekre, jelen fejezetpont alatt a térség mezőgazdasági adottságait/jövőbeni lehetőségeit, a gazdálkodók és gazdálkodó szervezetek tevékenységét, a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások térségi helyzetét, az esetleges fejlesztési lehetőségek áttekintése történik, felhasználva a települések falugazdászaival és a nagyobb területen gazdálkodókkal lefolytatott személyes interjúk/adatgyűjtések anyagát. 6 KSH áprilisi kiadványa: Mezőgazdaság p. 83

84 A települések mezőgazdaságának jellemzői: Az Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ ) adatai szerint a megye kistérségeinek szintjén vizsgálva a gazdaságok számát és méretét egyértelműen látszik (24. sz. táblázat), hogy a magas egyéni gazdaságszám mögött találjuk a kisebb területtel rendelkező gazdákat, míg a 100 hektár feletti területtel rendelkező kisebb létszámú nagyobb egyéni gazdák és szervezetek használják a megye földterületének több, mint kétharmadát (birtokkoncentráció). A művelési ágak ismeretében a Vidékfejlesztési Minisztérium járási szinten nyilvántartott adatai szerint a legfontosabb szántóföldi növények és zöldségfélék hozamadatait a 25. sz. táblázat tartalmazza. A megyei átlag feletti hozamokat a Tiszafüred-Kunhegyes járásban takarítottak be (foltokban jó talajminőség, nagyobb arányú szántóföldi zöldségtermesztés) 24. sz. táblázat: A művelési ágak alakulása a Nagykunság településein Forrás: KSH ÁMÖ,

85 A kistérségekben működő társas vállalkozások számának megoszlását vizsgálva, jól látszik, hogy az ipar/kereskedelem után stratégiai szempontból az egyik legjelentősebb gazdasági ág még mindig a mezőgazdaság, az ágazat folyamatos térvesztése ellenére is ( ábrák). A években ugrásszerűen megnőtt a mezőgazdasági vállalkozások száma, ennek oka az a évi rendelet, mely szerint azon őstermelőknek, akik megtermelt árujukat eladják, 2008 év elejéig kötelező volt kiváltani az adószámot, így regisztráltként megjelentek az éves statisztikákban sz. táblázat: Szántóföldi növények, zöldségfélék megyei és járási hozamadatai Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium adatbázisa (2012) 7 A már két évtizede működő őstermelői rendszerben a zöld betűs, fehér igazolvány érvényességét évente meg kell újítani tól változott a rendszer: a kedvezmények igénybevételének feltétele lett, hogy az őstermelő adószámmal rendelkezzen. Minden olyan őstermelő adószámot váltott ki, aki közvetlenül (piacon vagy háznál) eladja portékáját. Nekik az értékesítés után nyugtát/számlát kell kibocsátaniuk, amelyen szerepelnie kell az adószámuknak is (http://www.eurofarm.hu/hirek/cikkek/adoszamot-kapnak-azostermelok.html). 85

86 A mezőgazdasági termelést és a teljesítmények alakulását a viszonylag alacsony jövedelmezőségi szint és az egyre gyakrabban jelentkező piaci zavarok tovább nehezítik. A foglalkoztatás szempontjából az 1990-es évek elején a nagyüzemekben (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) lezajlott átalakulások után új gazdasági környezet alakult ki, amelyben a magángazdaságok szerepe folyamatosan növekedett, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent. Példaként megemlíthető a karcagi székhelyű volt Május 1. szövetkezet, amely a rendszerváltás környékén még 600 (!) embert foglalkoztatott, mára ez a szám 70 főre zsugorodott. A két érintett kistérségben a nagyobb gazdasági szervezetek száma lecsökkent 68-, illetve 42-re. A karcagi kistérségben az egyéni gazdaságok száma , a tiszafüredi kistérségben pedig (ÁMÖ, 2000). Sajnos hiába növekedett folyamatosan az egyéni gazdálkodók által használt mezőgazdasági terület nagysága, az ágazatban tevékenykedők (ezen belül a mező- és erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak) száma folyamatosan csökkent; a nagy élőmunka-ráfordítást igénylő tevékenységek (szántóföldi zöldségtermesztés, primőr zöldségek termesztése, virágkertészetek stb.) mindeddig nem igazán tudtak elterjedni a három kistérségben. 24. sz. ábra, Forrás: KSH adatbázis, sz. ábra, Forrás: KSH adatbázis,

87 Ez is az elmúlt 15 évben, az ágazatban lezajlott nagy strukturális átalakulásokat jelzi. A nagy létszámú, főleg mezőgazdasági képzettséggel/szaktudással rendelkező munkaképes réteg néhány év alatt a rendszerváltozás után elveszítette munkáját. A két lépcsőben lezajlott privatizációs folyamatok következményeként a (sok esetben kényszerből) egyéni gazdálkodóvá válók száma ugrásszerűen emelkedni kezdett. Ez a nagyrészt elöregedett, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező gazdálkodói réteg kis földterületen, alacsony hatékonysággal gazdálkodott és napjainkra már legtöbbjük eladta, vagy átadta gazdaságát. 26. sz. ábra, Forrás: KSH adatbázis, Növénytermesztés A hat település legjellemzőbb mezőgazdasági terméke/növénye az őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, kukorica, napraforgó, tök, cukorrépa. Tiszafüreden, Kunhegyesen illetve Berekfürdőn találunk még kis területeken zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodókat. Ők zöldség-uborka, csemegekukorica, zöldborsó és őszibarackkal foglalkoznak. Nagy problémát jelent, hogy egyetlen nagyobb kapacitású hűtőház található csak (Agrosprint Kft., Karcag) a térségben. Az abádszalóki hűtőház teljesen megsemmisült, az itt még működő gyümölcstermesztés alapanyagát a karcagi Agrosprint Kft. hűtőháza veszi át. A XX. század elején még a vidék híres volt gyümölcsöseiről (barack és szilva), zöldséges kertjeiről. Az 1970-es években még az akkori termelőszövetkezeteknek voltak zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó részlegeik (Május 1, Magyar-Bolgár tsz-ek Karcagon). Említést érdemel még a kunhegyesi, jobb minőségű földeken folyó szántóföldi zöldségtermesztés. Arányaiban kis területen folyik, 87

88 de ez a jövedelmezőség javulása esetén könnyen felfuttatható (petrezselyem, uborka, zöldbab, zöldborsó, dinnye). A megye és ezen belül a kistérségek az as években a nagyüzemi gazdálkodás és a nagy meliorációs fejlesztések évtizedeiben rendkívüli jól ellátott volt öntözővízzel, a fejlett csatornahálózat kiépítésének köszönhetően. Ez a kialakított, nagy értéket képviselő mezőgazdasági infrastruktúra a rendszerváltozás után teljesen leépült, csak töredék része működőképes. Ugyanakkor a helytelenül alkalmazott öntözések miatt (rossz minőségű öntözővíz, helytelen öntözési módok alkalmazása, nagy víznormákkal) nagy területeken jelentkezett a másodlagos szikesedés. Az ezredforduló óta egyre gyakoribbá váló ár- és belvízveszélyes időszakokban ez a kiépített és elhanyagolt csatornarendszer egyre nagyobb gondot okoz mind a hat településen. A gazdálkodók érzik, hogy az elhanyagolt műtárgyakat/csatornákat, összefogva a Nagykun Víztársulattal fel kellene újítani, de ez egy, az erejüket messze meghaladó vállalás. A szikes területek hasznosításának egyik jó alternatívája az extenzív, legeltetéses állattartás (juh- és húshasznú szarvasmarhatartás). Mivel a térség mezőgazdasági területének egy része (tiszafüredi, karcagi külterületek) a Hortobágyi Nemzeti Park területén található, e részek hasznosításához jó lehetőség volna a bio- és ökogazdálkodás folytatása. Ennek ellenére a megkeresett gazdálkodók közül csak ketten voltak, akik ezzel próbálkoztak Tiszafüreden, mintegy 22 hektáron. Kisújszállás térségében jelentős arányú a rizstermesztés, kuriózumnak számít az ún. indiánrizs (4 230 ha meglévő és tervezett területen), amelyhez feldolgozás és csomagolás is társul. Kunhegyesen a Kunság Népe Zrt. egy tipikus középüzemet képvisel, mintegy száz foglakoztatottal (2 800 ha szántó, évi 18 ezer hízósertés előállítás, gépi szolgáltatási tevékenységek), vegyes gazdálkodást folytat. Árbevételének több mint felét az állattenyésztés adja, jelentős azonban a gépi szolgáltatás súlya is. Abádszalókon mindösszesen egy gazdálkodó, hektáron folytat biobúza termesztést, illetve az alapanyagot meg is őrli (tiszafüredi biomalom) és ökokenyér előállítására alkalmas lisztet állít elő. Alakult egy új típusú szövetkezés (tész) is, olajos növények termesztésére Pannon Gabona támogatásával. Szintén ezen a településen egy jelentős 850 hektáros erdőterülettel rendelkező erdőgazdaság is működik, amely 11 fős állandó alkalmazotti létszáma mellett minden évben időszakosan 25 főt foglalkoztat. 88

89 Karcagon megalakult egy tész-típusú Üllőparti Gazdaszövetkezet, amely a biodinamikus gazdálkodás 8 elkötelezettje, a Hortobágyi Ökorégió tagja és karcagi, kunmadarasi valamint berekfürdői gazdálkodókat fog össze ben megnyitották a régió egyetlen biohoteljét. Célkitűzésük a csak természetes alapanyagok használatával (mészkő, dolomit), vegyszermentesen olyan növényi- és állati termékek előállítása/feldolgozása bel- és külpiaci forgalmazása, amely tagjaik számára egy biztos és hosszútávon stabil bevételi forrást jelent. Több mint 34 féle növény (szántóföldiek, gyógynövények, zöldségfélék, olajosak) termesztését tervezik, az igényekhez igazítva ezek vetésterületét. Egy virágkertészete a szövetkezetnek Berekfürdőn működik, ahol főt foglalkoztatnak. A teljes tervezett vertikum kialakítása mellett konkrét elképzeléseik vannak: egy zöldségfeldolgozó/csomagoló kis üzem is épül; a Karcagi Ipari Park területén két malom kialakítása is folyamatban van A szövetkezet pályázati tevékenysége térségi szinten kiemelkedő. Folyamatos fejlesztéseiknek köszönhetően, amennyiben a pályázati forrásokhoz jutnak, a foglalkoztatotti létszámukat három éven keresztül, évente fővel tervezik növelni. Szintén Karcag központtal működik a Bovital termelő- és értékesítő szövetkezet is, amely öt gazdálkodót tömörít. A növénytermesztés mellett termeltetési lehetőséget biztosítanak, gépi szolgáltatást nyújtanak. A másik, még szervezés alatt álló új típusú szövetkezet, termelői csoport ( AgroHungária szervezésében) egy, a napraforgó és repce termesztésére alakuló integráló típusú szövetkezet lenne, amelyet a Szegedi Gabonakutatóval közösen alakítanának ki. Külső integrátorok is jelen vannak a térségben. Legfontosabbak: Granexport Kft., IKR, KITE Zrt. Szerepük kettős, egyrészt kereskedőcégek, másrészt fontos szerepük van az innováció, az új típusú termesztéstechnológiák elterjesztésében. Addig, míg a gazdálkodók nem képesek önszerveződéssel, civilszervezetek segítségével, vagy azok létrehozásával egységesen szerveződni, addig e külső integrátorok szerepe vitathatatlan és létfontosságú a térség gazdálkodói számára. Végül, de nem utolsósorban, megemlítendő a DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet, mint a megye és a Nagykunság egyetlen, mezőgazdasági kutatásfejlesztés-innovációban, valamint termelés/vetőmag előállításban érdekelt intézménye. Fontos 8 A Föld legkülönbözőbb országaiban jelenlévő biodinamikus munka a Demeter International (Darmstadt- Németország) valamint a Goetheanum Szellemtudományi Főiskola mezőgazdasági szekciója (Dornach-Svájc) által kerül összefogásra. A biodinamikus termesztési mód Rudolf Steiner 1924-ben Kobervitzben (ma Lengyelország) megtartott előadás sorozatát követően indult el. Magyarországon a biodinamikus munka több, mint 30 éve házkörüli kiskertekben indult el, mára viszont több zöldségkertészet, állattartó kis- és nagyüzem gazdálkodik biodinamikusan és növekszik a Demeter ellenőrzést kérő és ez iránt érdeklődő termelők száma is (http://www.biodinamikus.hu/) 89

90 szerepe van, mint szellemi műhely és összekötő kapocs az alkalmazott kutatások, az új technikák-technológiák gazdálkodói körben való elterjesztésében, népszerűsítésében. Kistérségi szinten a többi gazdálkodó pályázati aktivitása átlagos, itt még nagy tartalékokkal rendelkezik a gazdatársadalom. A kunhegyesi gazdálkodói körben terjed a biogazdálkodás és a szántóföldi zöldségtermesztés. A településen ki kell emelni a Középtiszai Mg-i Rt. szerepét, mint az egyik legnagyobb foglalkoztató cég a községben. Alkalmazottaik száma 202 fő+15 fő szezonálisan alkalmazott. Több, mint ha mezőgazdasági területen gazdálkodnakük, rendelkeznek egy napraforgó hántoló üzemmel, illetve egy új, működőképes biodízel üzemmel (Bánhalma). A zöldség- és gyümölcstermesztés felfutása esetén a településen belül a foglalkoztatási gondok is enyhülnének. A mezőgazdasági szakképzés háttere (növénytermesztő- gépész képzés) biztosított a községben. A szezonális munkák idejére a gazdálkodók csak időszakosan alkalmaznak különböző, szakképesítést igénylő feladatokra (főleg traktorosokat, illetve sofőröket a megnövekedett szállítási feladatok ellátására) néhány főt. Az egyéb, nagyobb, szakképzetlen létszámot igénylő feladatokhoz (mint pl. idegenelés, címerezés, csőtörés, szüretelési munkák stb.) szolgáltató csapatokat, illetve brigádokat vesznek igénybe. A területalapú támogatások szerepe egyre nagyobb a folyamatos likviditási gondokkal küzdő gazdálkodói körben. Mindegyik településen a 2010 előtti kifizetési gondok és fennakadások után a visszajelzések szerint a gazdálkodók elégedettek. Állattenyésztés Az állattenyésztés tekintetében a Nagykunság településein ki kell emelni a sertéstartást, a tejhasznú tehéntartást/húshasznú marhatartást, a juhászatot, valamint még a baromfitartást éves állatlétszám adatokhoz képest a megyében sajnálatosan tovább csökkent az állatlétszám (26. sz. táblázat). A karcagi kistérségben az állatállomány a évhez képest csaknem a felére csökkent, a ló és a pulyka kivételével, ahol kismértékben növekedés volt tapasztalható. A mezőtúri kistérségben a csökkenés már kisebb mértékű, a kacsa és igen jelentős mértékben a házinyúl (2 803/2001. év) mennyisége növekedett. A tiszafüredi kistérség szenvedte el a legkisebb csökkenést: évhez képest növekedett a sertés ( db/2001. év), a juh ( db/2001. év) és a baromfi (2001. évben tyúk db; kacsa db, lúd db) létszám. 90

91 26. sz. táblázat: A haszonállat állomány alakulása 2010 évben Forrás: KSH, 2010 év Az országos adatokhoz képest a megye és a vizsgált három kistérség a szarvasmarha és sertés, valamint kecsketenyésztésben kedvező arányt képvisel. A megye viszonylatában a tiszafüredi kistérségben magas a szarvasmarha, sertés, juh, kacsa és lúdállomány, a mezőtúri kistérségben a sertés, és a tyúk, a karcagi kistérségben a sertés, a ló, a kecske és kacsa mennyisége. Karcagon, Abádszalókon a kérődző állatok létszáma erősen lecsökkent. Abádszalókon van azonban egy sertéstenyésztéssel foglalkozó magángazdaság, amely KAHYB hibridvonalat használ, kocalétszámuk 925. A kistérség sertéstartói több alkalommal is megpróbáltak egy értékesítő szövetkezetet alakítani, de mindeddig sikertelenül. Kunhegyesen egy sertéstenyésztéssel foglalkozó magánvállalkozás (Szívós Bt.) üzemel a Középtiszai Mg-i Zrt. állattenyésztési ágazata mellett. Utóbbi egy kocás sertésállománnyal rendelkezik, vágósertés/év kibocsájtással működik, valamint egy 650 tejelő tehénlétszámú tehenészeti telepük is van. Éves tejtermelésük 4 millió 200 ezer liter tej, ezt a szerződött partnerük, a Freezland Kft veszi át. A sertéságazat válságát jelezte a 2005 tavaszán megszűnt a Karcagi Sertéstenyésztők Egyesülete. A növénytermesztés fejezetnél említett Üllőparti Gazdaszövetkezet a megtermelt takarmányokat bőrben értékesíti: szürkemarha-, kecske-, mangalicasertés- és merinó juh tartása folyik náluk. Ugyanakkor még találunk nagyüzemi broilertartó telepet Kunmadarason, ezt 75 millió Ft. összegű SAPARD pályázatból újították fel, 2004 óta családi vállalkozásként működik. Egységesen mindegyik településen a növénytermesztés térnyerése fokozódik, az állattenyésztés aránya visszaesett. Nagy gond, hogy a térségben 6 91

92 állatfelvásárló működik, az árak nyomottak és sok esetben a gazdálkodók csak nagy késéssel jutnak a pénzükhöz. A kistérség településein a gazdálkodók egy nagykapacitású korszerű vágóhíd égető hiányát említették. A közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági feltételrendszerek szigorodása ellenére is van létjogosultsága egy ilyen vágóhíd kialakításának Karcag központtal. Másik többször is jelzett gond a tehenet tartó gazdálkodók esetében a megtermelt tej értékesítése. Mivel a karcagi tejüzem megszűnt, a kistérségek egyetlen (tiszafüredi) tejüzeme meg felére csökkentette a térségben a tejbegyűjtő helyeinek a számát, ezért a gazdálkodók jelentősen csökkentették, sok esetben teljesen felszámolták a tehenészetüket. Jelenleg a tehénlétszám stabilizálódott, a termelők azonban nagyon hiányolják a tejgyűjtőket. Mindenképpen szükséges ezek számának további növelése. Kijelenthető, hogy beszállítói válság van, folyamatos likviditási gondokkal küzdenek a tejtermeléssel foglakozó gazdák. Ennek a hatása értelemszerűen visszajutott a tiszafüredi Kuntej Zrt.-hez is, jelentősen csökkent az előállított tejtermékek éves mennyisége. Élelmiszeripar, egyéb szolgáltatások A tiszafüredi Kuntej Rt. mintegy 160 főt foglalkoztat az üzemében, valamint még 40 főt márkabolt-hálózatában. Jelenlegi kapacitása az üzemnek 40 millió l tej, amit 150 millió literre tudna emelni két év alatt. Ebben az esetben a fejlesztések, és a hálózata növeléséhez főre tudná növelni a foglalkoztatottak számát. Az üzem a következő nagy cégek megbízható beszállítója egyben: CBA, Interspar, Tesco és Metro. Mint a térség egyetlen még működő élelmiszeripari cége, a Kuntej Rt., között nagy fejlesztéseket végzett (FVM, PHARE, és SAPARD és forrásokból/pályázatokból) 550 millió Ft. értékben. A fejlesztések eredményeképpen megkapta az EU minősítést (HU-402 EU szám alatt). A tej beszállítása szigorú követelményekhez kötött, saját flottával oldja meg és mintegy 50 nagy tejtermelővel, valamint egyéni vállalkozással áll kapcsolatban. Amennyiben a térség gazdálkodói növelni tudják a termelt tej mennyiségét/minőségét, úgy az üzem a növekvő külpiaci fenyegetettség ellenére is (az eddigi 60 tejfeldolgozóból 24 maradt meg az országban!) stabil megélhetést biztosíthat több száz, tejelő tehenet tartó gazda és családja számára. Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy ehhez a beszállítói oldalról is nagyobb rugalmasságra van szükség, ugyanis a gazdák oldaláról a társulási szándék, az új típusú szövetkezetek alakításának szándéka még elenyésző. 92

93 A tejipart megtestesítő Kuntej Rt. mellett, a térség gazdálkodóinak nagy csapást jelentett a karcagi malom bezárása. Az aratás idejében jelentkező nagy mennyiségű termények fő befogadója és átvevője volt a malom. Most a szolnoki Ilona malom, a mezőtúri és a törökszentmiklósi Alföld Gabona Rt. malmai maradtak, amelyek távol esnek a gazdálkodóknak, magasak a szállítási költségeik. Próbálkozások, elképzeléseik már vannak a gazdálkodóknak, bérelni, illetve később hosszútávon visszavásárolni szeretnék a nagy hagyománnyal rendelkező karcagi malmot. Az Üllőparti Gazdaszövetkezet két közepes méretű bio gabonafélék (búza, árpa, rozs) őrlésére alkalmas malom kialakítását tervezi a Karcagi Ipari Parkban. Egy ilyen, biogabona őrlésére alkalmas malom már üzemel Tiszafüreden. Karcagon működik már 25 éve a valamikori Purina Hage, jelenleg Agribrands Europe tápot és premixeket előállító 100%-ban amerikai tulajdonban levő takarmányüzem. A gazdálkodók által a helyben megtermelt takarmány minőségű búza, árpa és kukorica stabil felvásárlója. A felsoroltakból 1500, 800, illetve 1800 t/év mennyiségben vásárol fel az aratási szezonban. Ez mintegy termelőt jelent a térségben. A már többször jelzett folyamatos állatlétszám csökkenés miatt a cég takarmánytermelése a évi 10 ezer t/hónapról ötezer t/hónapra csökkent. A cég ennek ellenére folyamatosan fejleszt, de ezek hatékonyságnövelő fejlesztések elsősorban. Foglalkoztatás szempontjából a cégnél az 50 fős létszám rögzített. Egy esetleges felfutó takarmány és premix igény esetén 10 fő beállításával képesek a kapacitásukat többszörösével is növelni. A cég a termelését a közeljövőben 20 százalékkal szeretné növelni (értékesítési irány a keleti piacok). Ez a térség növénytermesztői számára (a fuvarozási szakma mellett) egy jó lehetőség, mert a nyersanyag-igénye az üzemnek ebben az esetben ugrásszerűen növekedni fog. A 23 település közül külön ki kell emelni Karcag szerepét, mivel a város a maga, több mint 38 ezer hektáros külterületével és erősödő gazdálkodói körével markánsan rányomja a bélyegét a Nagykunság mezőgazdasági potenciáljára. A diverzifikáció és a multifunkcionális mezőgazdaság témákról véleményt váltva a gazdálkodókkal, kiderült, hogy azok a turisztikai szempontból kiemelt helyen tevékenykedő abádszalóki- és tiszafüredi gazdálkodók nem tervezik a turizmus, mint egy újabb lehetőségnek a kiaknázását, mert nyilatkozatuk szerint már nincs arra a számukra új területre elég idejük és energiájuk. Hasonlóan nyilatkoztak a karcagi kistérségben tevékenykedő gazdálkodók is. 93

94 Összefoglalásképpen kijelenthető, hogy a Nagykunságban a mezőgazdaság szerepe meghatározó, a foglalkoztatottságban betöltött szerepe is jelentős, és ez a jövőben tovább fog erősödni. A foglalkoztatottság ugrásszerű növekedése a kistérségek településein azonban nem várható a közeljövőben, ebben az ágazatban. 94

95 2.6 Társadalmi térszerkezet és társadalmi viszonyok A mezőtúri és karcagi kistérségek kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján hátrányos helyzetű kistérségnek minősülnek. A Korm. rendelet alapján a tiszafüredi kistérség komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike. A megyében több ilyen térség nem található. Az érintett kistérségek 23 települése közül a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település: Kenderes, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település: Abádszalók. Mindkét szempontból elmaradottnak minősül további 14 település: Kétpó, Kunmadaras, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora. Az országban a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján összesen 174 db kistérségből 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség található, ebből 33 komplex programmal segítendő, a hátrányos helyzetű térségek száma országosan szintén 47 db. A Tiszafüredi és karcagi kistérségben a népességének jelentős része az ország legelmaradottabb, rendszerváltozásban is vesztes településein, térségeiben él. E vidéki népesség foglalkoztatási- és jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, a feltételhiányok, a közösségek fejletlensége jellemző. A globális folyamatok a Tisza jelentőségére irányítják a figyelmet. A Tisza-menti térség perifériális helyzete, gazdasági leszakadása nagymértékben összefügg a Tisza víz- és tájrendszerének rossz használatával, valamint a folyóban rejlő vízgazdálkodási, turisztikai, tájgazdálkodási és az ebből fakadó jövedelemtermelési lehetőségek kihasználatlanságával. A Tisza-tó térsége az ország 7 kiemelt üdülőkörzeteinek egyike, mégis az ország egyik legelmaradottabb kistérsége. Az ország egyik legfontosabb nemzetközi turisztikai területének számító Hortobágy települései is jelentős társadalmi-gazdasági hátrányokkal küzdenek. A mezőtúri kistérség sem heverte ki a rendszerváltást követő gazdasági visszaesést. Az eltelt bő két évtized során, a településeken megvalósult jelentős infrastrukturális fejlesztések és a területi kiegyenlítés érdekében támogatott és megvalósított beruházások ellenére, a 95

96 foglalkoztatás mértéke alacsony szinten stagnál. A népesség természetes fogyásából következő népességvesztést jelentős mértékben fokozza a belső migráció, a magasabb képzettségű, fiatalabb korosztályhoz tartozók körében tapasztalható elvándorlás. Az elvándorlás elsődleges oka a helyi munkalehetőségek hiánya. A tartós munkanélküliek, a roma népesség, a kedvezőtlen lakókörnyezetben élők, a hajléktalanok, az egyedülálló idősek, az egyszülős háztartások és a fogyatékkal, illetve mentális problémákkal élőknél a legnagyobb a társadalmi hátrányok halmozódásának és a szegénységnek a kockázata Népesség, demográfia Jász-Nagykun-Szolnok megye népesedési viszonyai a kilencvenes években országos viszonylatban kedvezően alakultak, az ezredfordulót követően azonban a megye népességvesztési üteme felgyorsult. Ehhez hasonlóan alakult a vizsgált térségek lakónépesség változása is. 27. sz. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban a népesség alakulása Népesség Ezer lakosra jutó Lakónépesség az év Természetes számának Járások változása élve- szaporodás, végén, fő halálozás fogyás ( ) 2001=100,0 születés 96 Belföldi vándorlási különbözet Jászapáti járás ,4 8,3 14,9-215,0-194,0 Jászberényi járás ,7 8,6 14,7-310,0 63,0 Karcagi járás ,4 9,3 14,7-230,0-398,0 Kunhegyesi járás ,5 13,2 15,0-35,0-233,0 Kunszentmártoni járás ,4 8,4 16,1-273,0-295,0 Mezőtúri járás ,4 8,1 15,8-215,0-249,0 Szolnoki járás ,4 7,4 12,2-583,0-17,0 Tiszafüredi járás ,4 6,6 15,3-166,0-2,0 Törökszentmiklósi járás ,7 9,2 13,9-175,0-140,0 JNSZ megye Összesen ,5 8,4 14,1-244,7-162,8 Magyarország összesen ,8 12,9 Forrás: KSH évi adatok, Az ezredfordulót követően a mezőtúri, karcagi és tiszafüredi térségek népességvesztési üteme lényegesen meghaladta a megyei és országos átlagot. A legnagyobb vesztesek a közötti időszakban a nagyvárosok közül Kisújszállás és Túrkeve, amelynek elsősorban a vándorlási veszteség az oka, bár a természetes veszteség is jelentős. A vizsgált térségben található települések közül a lakónépesség változása a legnagyobb mértékű: Tiszaszőlős (-10,37%), Kétpó (-10,53%), Kenderes (-11,75%), Tiszaderzs (-12,14%), Mezőhék (-14,56%), Tiszaroff (-16,21%). Tiszaroffnál a megyében egyedül egy település, Nagyrév népességvesztése volt a legmagasabb (-17,13%).

97 A megyében a vizsgált térségekbe között csak Berekfürdő (+22,38%) és Tiszabura (+8,62%) népessége növekedett. Az egész térségre jellemző, hogy a születések és a halálozások különbsége hosszú ideje negatív, vagyis a halálozások száma magasabb, mint a születéseké. A tiszafüredi járás egészére az alacsony születésszámból adódó természetes fogyás jellemző és minimális mértékű elvándorlás. A kunhegyesi, karcagi járásokban inkább az elvándorlás miatt csökkent a lakosok száma. A mezőtúri járásban a természetes fogyás és az elvándorlás mértéke hasonlóan alakul. A fenti táblázat mutatja, hogy az élve születések száma a megyében a tiszafüredi kistérségben a legalacsonyabb, az országos és megyei átlag alatti, viszont a kunhegyesi járásban alakul a legmagasabban. Az elhalálozások aránya a vizsgált kistérségek mindegyikében kis mértékben a megyei és országos átlag felett alakul. 28. sz. táblázat: A megye városaiban az állandó népesség változása között (%) rangsorolva Város 2001 (fő) 2011 (fő) Változás %-ban Jászfényszaru ,51 Rákóczifalva Jászkisér ,55 Jászberény ,86 Jászárokszállás ,89 Tiszaföldvár ,63 Újszász ,82 Szolnok ,85 Mezőtúr ,68 Jászapáti ,01 Tiszafüred ,03 Karcag ,64 Törökszentmiklós ,14 Kunhegyes ,305 Abádszalók ,39 Kisújszállás ,89 Túrkeve ,4 Martfű ,07 Kunszentmárton ,56 Kenderes ,75 Forrás: Ksh. Néplap i szám A fenti táblázat alapján a megye városainak népességváltozása tekintetében a vizsgált térségek, elsősorban a Nagykunsági városok népesség vesztése volt a legmagasabb. 97

98 A lakásállomány változása épp ellentétes a népességszám változással között a megyében 3%-kal (2011. évben lakás) növekedett a lakások száma, országosan 6 %- kal ( lakás). A karcagi járásban 1.6%-kal, a kunhegyesi járásban 0,9%-kal, a mezőtúri járásban 1,7%-kal, és a tiszafüredi járásban a megyei átlagot meghaladóan 4,3%-kal, növekedett között a lakásállomány. A jelenség sok üres lakást sejtet. Fontos megjegyezni azonban hogy után az építkezések száma visszaesett. A vizsgált 4 járás közül év végén a karcagi járásban volt a legtöbb lakás db, és a kunhegyesi járásban a legkevesebb db, azonban az egy lakosra 0,49 lakás jut a tiszafüredi járásban, a megyében a kunszentmártoni járással együtt itt a legtöbb. (Forrás KSH évi adatok 29. sz. táblázat: JNSZ megye járásaiban a lakónépesség korösszetétele Lakónépesség az év Járások végén, fő évesek aránya, % 65- Öregedési index Jászapáti járás ,0 66,1 17,9 111,2 Jászberényi járás ,3 67,1 18,6 130,3 Karcagi járás ,1 67,2 16,7 103,9 Kunhegyesi járás ,8 65,9 15,3 81,2 Kunszentmártoni járás ,1 66,3 19,7 139,6 Mezőtúri járás ,4 68,0 18,6 139,3 Szolnoki járás ,8 68,5 17,7 128,2 Tiszafüredi járás ,4 68,1 18,5 137,8 Törökszentmiklósi járás ,2 67,6 17,2 112,6 JNSZ megye Összesen ,7 67,5 17,8 121,5 Magyarország összesen Forrás: KSH évi adatok, Korösszetételét tekintve a megyei és országos mutatószámokhoz hasonlóan az egész térséget jellemzi az elöregedés, az időskorúak magas aránya, 16-19% között alakul. A fenti táblázatban szereplő adatok alapján a Karcagi és Kunhegyesi járásban a legmagasabb a fiatalok száma, és a legalacsonyabb a 65 évnél idősebbek száma. Az öregedési index ezekben a térségekben a megyei és országos átlag alatt van. A mezőtúri és tiszafüredi járásokban a korösszetételt tekintve épp fordított a helyzet, az öregedési index itt a megyei és országos átlag felett alakul. 98

99 27. sz. ábra: Öregedési index a évben Forrás: KSH évi adatok, 137,8 121,5 Karcagi járás Mezőtúri járás JNSZ megye Öregedési index 103,9 81,2 139,3 Kunhegyesi járás Tiszafüredi járás A fiatalok aránya azokon a településeken növekszik, vagy tart lépést az idősek számának növekedésével, ahol a fiatal korosztály magasabb arányát általában az alacsonyabb életszínvonalon élő cigány (roma) lakosság adja. Az időskorúak aránya nagyjából megfelel az országos átlagnak, ugyanakkor a fiatalkorúak között már a 6-14 éves korosztályban, majd még inkább a éves korosztályban mutatkozik negatív irányú eltérés. Ennek oka egyértelműen a fiatal, különösen a mobilis, képzettebb és jobb körülmények közül induló népesség elvándorlása Képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok A munkanélküliség az egész térség alapvető problémája, az álláskeresők, tartósan munkanélküliek és a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma egyaránt meghaladja a megyei és országos átlagot. A munkanélküliségi ráta tekintetében a megye térségei között sokáig a Közép-Tiszavidék (Tiszafüredi kistérség) volt az első. Ma már mérséklődtek ezek a különbségek. A munkanélküliségi ráta a térségben egy folyamatos csökkenés eredményeként átlagosan 20% alatti szintre,,állt be.a legmagasabb a munkanélküliség a kunhegyesi járásban, alacsonyabb a tiszafüredi, karcagi és mezőtúri járások területén. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma is a kunhegyesi járásban a legmagasabb. A lakosságszámra vetített nyilvántartott álláskeresők aránya a megyében a legmagasabb Kunmadarason (karcagi járás), ahol az arány 21,3% volt 2011-ben. (Ez az arány Tiszabő településnél is magasabb 21%). A legnagyobb arányú munkanélküliséggel rendelkező Kunhegyesi járásban Tiszaburánál a nyilvántartott álláskeresők aránya 19,4% volt, Abádszalókon, Tiszagyendán és Tiszaroffon 14-15%. A mezőtúri járás összes településén 12% alatt, a tiszafüredi járásban a legmagasabb Tiszaörsön volt, 13,5%. Ezzel szemben a tartósan, azaz legalább 12 hónapja nyilvántartott álláskeresők aránya mást mutat. Ez az arány a megyében már nem Kunmadarason, és nem a Kunhegyesi járásban a legtöbb. A járások közül a mezőtúri járások van a legrosszabb helyzetben, ahol az összes településen a tartós álláskeresők aránya meghaladja a 2%-ot, Mesterszálláson 3,9%. 99

100 Kunmadarason ezzel szemben 2,2%, a kunhegyesi járásban 1,9%. Rossz volt a tendencia 2011-ben a tartósan munkanélküliek kapcsán Tiszaroffon 3,2%, és Tiszaigaron 4,4% (megyeszerte a 2. legmagasabb arány). 30. sz. táblázat. JNSZ megye járásaiban az álláskeresők és szociális segélyezettek Tartósan (legalább 12 Nyilvántartott hónapja folyamatosan) Rendszeres szociális Járások álláskeresők aránya a nyilvántartott segélyben részesítettek munkavállalási korú álláskeresők aránya a átlagos száma ezer népességből, % munkavállalási korú lakosra népességből, % Jászapáti járás 12,3 2,7 4,5 Jászberényi járás 7,0 1,4 3,6 Karcagi járás 13,9 2,8 9,3 Kunhegyesi járás 20,9 2,6 13,6 Kunszentmártoni járás 14,8 3,3 12,0 Mezőtúri járás 12,4 3,2 9,5 Szolnoki járás 8,6 1,9 3,7 Tiszafüredi járás 11,9 2,5 9,0 Törökszentmiklósi járás 13,2 2,3 6,8 JNSZ megye Összesen 11,4 2,3 6,6 Magyarország összesen 9,1 2,1 5,5 Forrás: KSH évi adatok, A munkanélküliek között a térségben az általános iskolát végzettek, a szakmunkások vannak túlnyomó többségben. Diplomásokat (a megye egyéb munkaügyi területi szintjeihez képest) alig regisztrálta a statisztikák. További problémát jelent, hogy jelentős az aránya a tartósan munkanélkülieknek, akiknek jelenleg nincs esélyük hosszú távon az elhelyezkedésre. A térségben hatalmas jelentőségű a közmunkaprogram és a néhány településre kiterjedő szociális földprogram. A munkanélküliként nyilvántartott népesség egy része a kistérségeken belül, vagy az ország más területein, esetleg az országhatárokon túl vállal félig legálisan vagy illegálisan munkát. Az ingázás célterületei a szakképzettségtől függően a következők: megye és régióközpontok, a főváros, külföld. pl. Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászberény, Karcag, Dunántúl, Németország (főként a szakképzetlen munkaerő esetében), Kisújszállás, Szolnok, Szeged, Gyöngyös a szakmával rendelkezők esetében, Debrecen, Szentes, Szarvas, Orosháza (főleg az értelmiségiek esetében). A fenti táblázat alapján a jövedelmi viszonyokat tekintve a megyei átlaghoz viszonyítva a mezőtúri és a tiszafüredi kistérségben alacsonyak a jövedelmek. 100

101 28. sz. ábra: Egy adófizetőre jutó jövedelem JNSZ megye járásaiban a évben Forrás: KSH évi adatok, A gazdasági válságot követően, és között az egész megyében, és az érintett térségekben egyaránt csökkent az egy adófizetőre jutó jövedelem, a megyében átlagosan 9,3%-kal, a tiszafüredi kistérségben 8,5%-kal, 9,3%-kal, a karcagi kistérségben 8,9%-kal. Az iskolázottságot, képzettséget tekintve a megyében élők iskolázottsága elmarad az országos átlagtól, bár az elmúlt évtizedekben egyre jobban növekedett a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők száma. A vizsgált térségek településein 1970-ben az egyetemi és főiskolai végzettségűek száma alig volt nagyobb 2000 főnél, 1990-ben már meghaladta a 4000 főt, 2001-ben csaknem 6000 fő, 2001-ben már több mint 8000 fő volt. Az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők száma 1970-ben több mint 5000 fő volt, 1990-ben meghaladta a 3000 főt, 2001-ben a 3000 főt, 2001-ben a 2000 főt sem érte el. (Forrás KSH adatok) Az alábbi ábra alapján megállapítható, hogy a vizsgált térségekben, járásokban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők (általános iskolát sem végzettek, az általános iskolát befejezők, valamint az érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkezők) aránya magasabb a megyei átlaghoz képest, az érettségi és főiskolai és egyetemi oklevél birtokában már kevesebben vannak. A vizsgált járások közül a kunhegyesinél a legrosszabb az arány, itt a lakosok 57%-a legfeljebb általános iskolai végzettségű, és 22% az általános iskolát sem végezte el. A magasabb képzettségűek aránya a fejlettebb térségekre, továbbá a városokra a jellemző. 101

102 29. sz. ábra: A lakosság iskolai végzettsége a tiszafüredi, mezőtúri, kunhegyesi és karcagi járásokban a évben, Forrás: KSH adatok Az egyes településeket vizsgálva az általános iskola 1. évfolyamát sem végezte el a lakosok 5%-a Tiszaburán, és 3% Kunmadarason. Tiszaburán a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 78%, ennél a megyében már csak Tiszabő településen magasabb 88%. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők 60% feletti aránya a vizsgált térségben Kunmadaras, Mezőhék, Tiszaderzs településeken található. A foglalkoztatottak iskolázottság szerinti összetétele összefügg az adott nemzetgazdasági ág alapvető jellemzőivel, az ág jellegét döntően meghatározó tevékenységek fajtájával, tartalmával is. A foglalkoztatottak iskolai végzettsége, valamint nemzetgazdasági ágankénti összetétele a kistérségekben lényeges eltéréseket mutat. Azokban a kistérségekben, amelyekben a mezőgazdaság szerepe viszonylag jelentősebb, ott a 8 általánost vagy annál kevesebb osztályt végzettek hányada is magasabb. Az iskolázottsága országos viszonylatban is alacsony a tervezési terület térségeiben. (Országos átlag: a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 18,8%, érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkezők 28,7%, érettségizettek 31,5%, főiskola/egyetemi oklevéllel rendelkezők 21%, Forrás KSH adat). Ez jelentős gátja a munkaerő-piac követelményeinek való megfelelésnek, az átképzésnek, a kor információs eszközei használatának. A lakosság 1%-a analfabéta, magas a funkcionális analfabéták, a szakmunkás képzettségűek és a hiányos (be nem fejezett) általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma. Számottevő a középfokú oktatásból lemorzsolódók aránya. A hiányos alapképzettség akadálya az át- és továbbképzésnek, az életen át tartó tanulásnak. 102

103 2.6.3 Oktatás (alap-/közép-/felsőfokú) képzés Az alapfokú oktatás, óvodai ellátás az tervezési terület mindhárom kistérségében megoldott. Az alábbi táblázatban a mezőtúri kistérségben, járásban az óvodai ellátásnál azért 80%-os a mutató, mert Mesterszálláson a Mezőtúri Városi óvoda kihelyezett intézményegysége működik. Mezőhéken viszont az általános iskolában csak alsótagozatos oktatás folyik. Így az alapfokú oktatás és óvodai ellátás a vizsgált térségekben a megye viszonylatában kedvező képet mutat, mivel a megyeszerte egyéb térségekben még mindig vannak olyan települések ahol sem óvoda sem működik (Csataszög, Hunyadfalva, Jászivány) sem működik. A bölcsődei feladatellátás tekintetében csak a tiszafüredi járás marad el a megyei ellátottságtól. 31. számú táblázat: Bölcsődei és Oktatási feladat-ellátási helyek aránya JNSZ megye járásaiban, év Általános Bölcsődei Óvodai Középiskolai iskolai Járások feladatellátási hellyel rendelkező települések aránya, % Jászapáti járás 44,4 88,9 88,9 22,2 Jászberényi járás 22,2 100,0 100,0 33,3 Karcagi járás 40,0 100,0 100,0 80,0 Kunhegyesi járás 42,9 100,0 100,0 14,3 Kunszentmártoni járás 45,5 100,0 90,9 18,2 Mezőtúri járás 40,0 80,0 100,0 40,0 Szolnoki járás 27,8 88,9 88,9 16,7 Tiszafüredi járás 14,3 100,0 100,0 14,3 Törökszentmiklósi járás 28,6 100,0 100,0 14,3 JNSZ megye Összesen 33,3 94,9 94,9 24,4 Magyarország összesen 19 79,2 69,1 19,2 Forrás: KSH évi adatok, Az általános iskolák működési feltételei különbözőek, ami elsősorban a tanulók eltérő összetételével és az iskolák felszereltségével magyarázható. Egyre több vidéki szülő járatja gyermekét a jobbnak tartott városi vagy szomszédos községi iskolába. Ez a tendencia kedvezőtlenül hat egyes iskolák működésére és bővítheti a szegregációt. A mezőtúri kistérség kistelepülésein kiugróan magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya: Kétpón 40%, Mesterszálláson és Mezőhéken 70% feletti a megoszlásuk, és arányuk a két városban is magas évi adatok szerint óvodai és általános iskolai ellátásban a kunhegyesi mikro térségben a hátrányos helyzetűek aránya ~64%-os, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya ~23%-os, az SNI-s tanulók aránya 7%. A legtöbb ilyen tanuló Tiszaroffon és Tiszaszentimrén van. De az egész tiszafüredi kistérségben magas a hátrányos és halmazottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 103

104 A tanulók száma a demográfiai jellemzőkkel összefüggésben folyamatosan csökken. Ez a tendencia tapasztalható országos, megyei és térségi szinten is. A csökkenés a középiskolai tanulók számánál a legalacsonyabb, sőt a karcagi kistérségben az országos viszonyokhoz hasonlóan számuk között kis mértékben, 2%-kal növekedett. 30. sz. ábra: Az óvodások, általános és középiskolai tanulók számának alakulása között a Karcagi, Mezőtúri és Tiszafüredi kistérségekben, Forrás: KSH adatszolgáltatás Az alábbi táblázat mutatja, hogy a tervezési terület térségeiben erős a középfokú oktatás. A tiszafüredi kistérségben azonban a gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók száma nem, inkább a szakiskolai tanulók aránya magas, csaknem 40%-kal a megyei átlaghoz képest. A mezőtúri kistérségben pedig a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók száma a jelentős. A karcagi kistérségben a gimnáziumi, a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók aránya egyaránt jóval a megyei átlag felett alakult 2011-ben. A szakiskolai oktatásban résztvevők itt 55%-kal a megyei átalag felett van. 32. sz. táblázat: Oktatásban résztvevők száma JNSZ megye kistérségeiben, Egy Általános Gimnáziumi -iskolai iskolai Szakközép Szak- gyermekcso portra jutó iskolai Kistérség óvodás gyermek nappali tagozatos tanulók ezer lakosra száma 104 Felsőfokú képzésben résztvevő hallgató Ebből nappali tagozat os Jászberényi 24 82,3 18,6 21,2 13,8 9,8 4,2 Karcagi 22 95,4 18,4 24,6 28,7 Kunszentmártoni 23 84,8 12,0 10,2 13,5 Mezőtúri 25 73,1 21,4 29,0 11,3 Szolnoki 24 76,0 19,9 34,3 19,7 18,7 8,6 Tiszafüredi 23 90,8 16,1 13,1 24,2 Törökszentmiklósi 24 90,4 11,8 16,4 15,7 Összesen 24 83,0 17,7 24,0 18,3 8,0 3,6 Forrás KSH adatszolgáltatás, KSH

105 2013. január 1-jén kezdte meg munkáját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), amelybe az egyházi és magánintézmények kivételével az ország több általános iskolája, középiskolája, szakiskolája, kollégiuma és pedagógiai szakszolgálata beolvadt. A fenntartóváltás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett ingóságok és ingatlanok épületek, taneszközök az önkormányzatok tulajdonában maradnak, de ingyenes használatra átkerültek a KLIK-hez, amely egyúttal a munkáltatói jogokat is átvette. A szakmai munka színvonaláért továbbra is az iskolaigazgatók felelnek. A többségében önkormányzati hatáskörben maradó működtetés az iskolák üzemeltetéséhez kapcsolódó személyi és tárgyi feltételek biztosítását, vagyis az épület karbantartását, állagmegóvásának biztosítását és a közüzemi díjak fizetését jelenti. Főszabályként a háromezernél kisebb lélekszámú települések iskoláinak működtetése január 1-jétől automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot. Az érintett térség összes középiskoláját a KLIK működteti az egyház fenntartású iskolák kivételével (pl. Kisújszálláson működő középiskolák és a Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola). A középfokú oktatásban összességében a Szolnoki kistérség mellett a Mezőtúri és Karcagi kistérség számít élenjárónak a megyén belül, de a tiszafüredi kistérségben is több intézmény található. Középfokú oktatási intézmények a Tiszafüred kistérségben Kunhegyes: Kossuth úti Általános Iskola és Szakiskola: A szakiskolai tagozaton halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képzése folyik. Képzések: falusi vendéglátó, szociális gondozó és ápoló, varrómunkás, gépíró és szövegszerkesztő. A Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium: Az iskola több évtizedes múltra tekint vissza. A szakközépiskolában informatikai és az elektrotechnikai-elektronikai szakmacsoportokban folyik képzés. A szakiskolai tanulók számára jelenleg építészet, élelmiszeripar, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem-marketing, gépészet, faipar, mezőgazdaság szakmacsoportokban folyik oktatás. Az intézmény kistérségi szerepet tölt be a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, és a hátrányos helyzetűek támogatásában. Tiszafüred: Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium: 4 és 8 osztályos gimnáziumi oktatást, valamint szakközépiskolai képzést (kereskedelmi, 105

106 közgazdasági, és idegenforgalmi szakmacsoportokban) kínál nappali rendszer keretében a tanköteles tanulóknak. Érettségit adó felnőttképzés esti tagozaton folyik az intézményben. Tagintézménye: Tiszaörsön Balkay Pál Általános Iskola és Szakiskola Jász Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola: Szakmacsoportok: könnyűipari (női ruhakészítő, szabó), gépészeti (hegesztő, lakatos, ipari gépész, gépbeállító), faipari (asztalos, faipari technikus), építészet (kőműves, festő, ács), környezetvédelmi, vendéglátás, ügyviteli, közgazdasági, kereskedelmi, közlekedési (autószerelő,), oktatási, informatikai. Középfokú oktatási intézmények a Karcagi kistérségben Karcag: Szentannai Sámuel Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium: A szakközépiskola szakmacsoportjai: mezőgazdasági, informatikai, környezetvédelem-vízgazdálkodási. A szakképzés területei: mezőgazdasági, környezetvédelmi, mezőgazdasági gépésztechnikus, szoftverfejlesztős, lovastúra vezető. Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium: A szakiskolai tagozat szakmacsoportjai: könnyűipari, kereskedelem-marketing, faipari, építészet, gépészet, informatika, elektronika-elektrotechnika. A szakközépiskolai tagozaton kereskedelmi és marketing szakmában történik a képzés. Kisújszállás: Illésy Sándor Szakközép és Szakiskola: Szakközépiskolai képzés: kereskedelem és vendéglátó szak. Szakiskolai képzés: kőműves, festő, lakatos, asztalos, forgácsoló, eladó, pincér, szakács. Móricz Zsigmond Református Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium: A gimnázium mellett közgazdasági és informatikai szakközépiskolai képzés folyik. Kenderes: Kenderesi Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium: Szakközépiskolai képzés: mezőgazdasági és vendéglátó szak. Szakiskolai képzés: gazda, lovász, kertész, falusi vendéglátó, mezőgazdasági gépész, pincér, szakács, eladó. A Karcagi és Tiszafüredi kistérségekben az átképzések terén az idegenforgalmi szakmáknak és a környezetvédelemnek kiemelt jelentősége van. A térségben ugyanakkor nincs kiemelt helyen noha a szerepe, jelentősége indokolná, a mezőgazdasági 106

107 élelmiszeripari szakképzés. Gépészeti képzések folynak több helyen is, amely ugyancsak fontos a térség fejlesztése szempontjából. Számos kisebb cég települt a térségbe, amelyek ezekben az iparágakban tevékenykednek, valamint ezekre a területekre várnak további befektetőket, vállalkozásokat a közeljövőben is. Kiemelt jelentősége van továbbá a turisztikai képzéseknek, amelyre a térségben nyílik lehetőség, ott is elsősorban csak a kapcsolódó (pl. pincér és szakács, stb.) szakmákban. Természetesen fontos az informatikai középszintű képzés is, amelyre ugyancsak több városban is van lehetőség. Kiemelendő még a tiszafüredi hulladékgazdálkodó, valamint a természet- és környezetvédelmi technikus képzés, mivel ezek jelentősége a térségben a jövőben fel fog értékelődni. Fentiekből adódóan fontos lenne a jövőben a képzési struktúra, intézményrendszer és az intézményekben folyó szakmacsoportos oktatás hozzáigazítása a térségi piaci igényekhez, lehetőségekhez, fejlesztési irányokhoz. A térségben turisztikai oktatás középszinten van jelen, felsőfokú turisztikai szakképzés nincs, csak azon kívül, Szolnokon. Középfokú oktatási intézmények a mezőtúri kistérségben: Mezőtúr: A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium öt darab tanműhellyel rendelkezik. A szakközépiskola szakmacsoportjai: közgazdasági, kereskedelem marketing, vendéglátás-idegenforgalom, környezetvédelem-vízgazdálkodás. A szakiskolai osztályokon belül eladó, asztalos, ipari gépész, forgácsoló, hegesztő, szabó, kőműves, ács, villanyszereplő, szakács, pincér képzések szakmák sajátíthatóak el. Érettségi utáni szakképzés területe: pénzügyi-számviteli ügyintéző, kereskedő, vendéglős, ápoló, környezetvédelmi technikus. A Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskolában a következő szakképzéseket indítják: sportedzői, valamint a rendészeti pályára előkészítő szakközépiskolai képzés, informatika-, elektrotechnikai-elektronikai- és a mezőgazdasági szakmacsoportba tartozó szakok. Az iskola épületeit használja a nyíregyházi székhelyű Tett Szakképző Iskola és Gimnázium, ahol a tanulók a vendéglátás-idegenforgalom, ügyvitel, szociális szolgáltatások, oktatás, mezőgazdaság, közlekedés, közgazdaság, könnyűipar, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, informatika, gépészet, építészet, egészségügy szakmacsoportok közül választhatnak szakot, és szerezhetnek OKJ minősítésű végzettséget. Szintén a Mezőtúri Református Kollégium épületeiben működik a Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola. Az intézmény szakiskolai képzéseiben szakács, fodrász, 107

108 szociális gondozó, ápoló, számítógép szerelő- és karbantartó végzettségeket szerezhetnek a tanulók. Az intézmény szakközépiskolai feladatokat is ellát Mezőtúron, így kozmetikus, szociális asszisztens, logisztikai ügyintéző, pénzügyi és számviteli ügyintéző, valamint szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző emelt szintű szakképesítések szerezhetőek. Tiszaföldvárhoz hasonlóan Mezőtúron is rendelkezik tagintézménnyel a budakalászi székhelyű Sziltop Oktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság. Túrkevén működik a Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola. Szakközépiskolai szakmacsoportok: közlekedési és informatikai. A gazdasági és szolgáltatási szakterület kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportja. Az iskolában ehetőség van eladó, gazdasági informatikus, számítógéprendszerkarbantartó, autószerelő; autóelektronikai műszerész, karosszérialakatos, járműfényező, autó technikus és kereskedő szakképesítés megszerzésére. Mint az előbbiekből látható a térségekben működő intézmények a szakképesítések széles körét kínálják a tanulóknak. A szakképzések között egyaránt megtalálhatók a jelenleg népszerű és keresett szakmák (pl. pénzügyi-számviteli, szolgáltatások, informatika), de néhol a hiányszakmák elsajátítására is lehetőség van. A munkaerő piaci igényekhez történő rugalmas alkalmazkodást nemcsak a bő választékkal rendelkező szakmacsoportok, hanem a TISZK keretei közötti együttműködés, a szakképzés rendszerének összehangolásának, együttes fejlesztésének, közös szakmai programok kidolgozásának lehetősége is biztosítja A hagyományos szakoktatás mellett uniós források felhasználásával 2008-ban létrejött a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), amely szerepet vállal a piacképes, keresletnek megfelelő, vállalkozói és intézményi együttműködésen alapuló szakképzés, középszintű oktatás megvalósításában. A központhoz számos megyei oktatási intézmény csatlakozott, a térségekből, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola csatlakozott. A tervezési terület kistérségeiben jelenleg nincs felsőoktatási intézmény. A Szolnoki Főiskola a mezőtúri mezőgazdasági gépészmérnöki karát 2010-ben zárta be, és az oktatást Szolnokra vitte át. Mezőtúri városa a szegedi Gál Ferenc Főiskolával kíván együttműködni, ahol mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel összefüggő oktatás beindítására kerülne sor. A 108

109 törekvések szerint az iskola vidéki térségi oktatási bázissá, közösségi térré, továbbá tudományos és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező versenyképes tudásközponttá szeretne fejlődni. Ennek előzményeként először a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet, majd a Térségfejlesztő Innovációs Központot hozták létre a városban. A Debreceni Egyetem mindössze 60 km távolságra található Karcag városától. Magyarország egyik legjelentősebb egyetemén magas szintű élelmiszeripari képzés is folyik, a képzés mezőgazdasági és élelmiszeripari kutató és fejlesztő központja Karcagon található. A térségben található jelentős hagyományokkal rendelkező kutatóbázis: a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Karcagi Kutató Intézet (DATE AMC KIT). Az intézmény állami növénynemesítő telepként kezdte meg a működését, majd sokáig kísérleti intézetként funkcionált, egy ideig pedig talajművelési kutatóintézet jelleggel működött. Később a Debreceni Egyetemhez került, részben önálló gazdasági tevékenységet folytató intézményként, majd 2000-től a Debreceni Egyetem szervezeti rendszerébe integrálódott. Jelenleg alapvetően a nemesítési, agrotechnikai, talajtermékenységi, talajvédelmi, talaj-hasznosítási, talajművelési, juhászati, gyepgazdálkodási és vidékfejlesztési jellegű témakörök képezik a Kutató Intézet kutatási alapfeladatait. A K+F tevékenység köre az utóbbi évtizedekben kibővült, aminek eredményeként fontos és perspektivikusnak mondható kutatások kezdődtek a bioenergetika területén, valamint a talajok szénforgalmával kapcsolatos témakörökben is. A gazdaságfejlesztés egyik gátja a szakképzett munkaerő hiánya. A térség rendelkezik középfokú szakképzési intézetekkel, a képzési struktúra azonban nehezen követi a piaci igényeket. Erre jelenthet megoldást a szélesebb társadalmi konszenzuson alapuló gazdaságfejlesztés, a civil szervezetek bevonása a kompetenciafejlesztésbe, valamint az üzleti szféra bekapcsolása az oktatási tevékenységbe (gyakorlati helyek és szakemberek biztosítása). Így a humán erőforrás képzése a térségben (megfelelő érdeklődés esetén esetleg azon túl is) magját jelenthetné a már Magyarországon működő hasonló profilú cégek részére szükséges munkaerő képzésének. Elősegítené meglévő cégek fejlesztését, új cégek térségbe történő telepítését, továbbá alkalmas lenne a most folyó oktatási reform keretében mintaként a magasan kvalifikált szakember-képzéshez. 109

110 Helyi foglalkoztatás, kisebbségek helyzete, társadalmi problémák Jász-Nagykun-Szolnok megyében cigány, lengyel, ruszin, görög kisebbségi önkormányzat működik. A megyében a romák aránya 7-8%-ra tehető, amely a fiatalabb korosztályban magasabb. Legnagyobb arányban a cigányok válnak munkanélkülivé, sokan közülük nem rendelkeznek piacképes tudással és nem tudnak a munkaerőpiacon tartósan beilleszkedni. A roma lakosság társadalmi mutatói lényegesen rosszabbak az országos átlagnál. Nagy többségük bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a létminimum alatt él. Hátrányos helyzetük összetett. Az alacsony képzettségük, a családjuk nagysága, egészségi állapotuk, s a velük szemben meglévő előítélet hátráltatja őket a társadalmi mobilitásban. Ezek a problémák legtöbb esetben együttesen vannak jelen és járulnak hozzá a roma népesség növekvő kirekesztettségéhez. A kedvezőtlen tényezők összeadódó hatása tovább súlyosbítja a roma lakosság helyzetét, egyre kirekesztettebbekké válnak, és a szegénységük fokozottabban, növekvő mértékben reprodukálja önmagát. 33.sz. táblázat: Lakosok nemzetiségi kötődése 2011-ben a Karcagi, Mezőtúri és Tiszafüredi kistérség településein Település magyar bolgár cigány (roma) görög lengyel német román szlovák ukrán egyéb nincs válasz Berekfürdő 83,6% 0,1% 0,5% 0,0% 0,0% 1,5% 0,0% 0,0% 0,0% 1,9% 16,0% Karcag 88,1% 0,0% 7,9% 0,0% 0,0% 0,2% 0,1% 0,0% 0,0% 0,6% 11,8% Kisújszállás 86,6% 0,1% 4,1% 0,0% 0,0% 0,3% 0,2% 0,0% 0,1% 0,4% 13,3% Kenderes 86,9% 0,0% 5,2% 0,0% 0,0% 0,2% 0,1% 0,0% 0,0% 0,2% 13,1% Kunmadaras 86,9% 0,0% 19,7% 0,0% 0,0% 0,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% 13,0% Kétpó 88,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% 0,7% 0,0% 0,0% 0,0% 11,6% Mesterszállás 89,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,7% 0,3% 0,0% 0,0% 0,3% 10,3% Mezőhék 93,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 6,5% Mezőtúr 80,9% 0,1% 2,3% 0,0% 0,0% 0,3% 0,1% 0,1% 0,1% 0,7% 19,0% Túrkeve 87,8% 0,0% 2,4% 0,0% 0,0% 0,3% 0,1% 0,0% 0,0% 0,3% 12,2% Abádszalók 85,0% 0,0% 4,1% 0,0% 0,0% 1,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,6% 14,8% Kunhegyes 87,9% 0,1% 2,2% 0,0% 0,0% 0,3% 0,1% 0,0% 0,0% 0,2% 12,1% Nagyiván 91,2% 0,0% 12,1% 0,0% 0,0% 0,2% 0,0% 0,0% 0,1% 0,1% 8,8% Tiszabura 98,3% 0,1% 59,9% 0,1% 0,0% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% 1,7% Tiszaderzs 91,5% 0,0% 7,7% 0,0% 0,0% 0,6% 0,1% 0,0% 0,0% 0,7% 8,3% Tiszafüred 81,6% 0,0% 2,0% 0,0% 0,0% 1,5% 0,2% 0,0% 0,1% 0,7% 17,9% Tiszagyenda 87,8% 0,0% 3,8% 0,0% 0,0% 0,2% 0,1% 0,0% 0,0% 0,2% 12,0% Tiszaigar 89,9% 0,1% 6,1% 0,0% 0,0% 1,7% 0,1% 0,0% 0,0% 0,7% 9,0% Tiszaörs 84,6% 0,0% 4,7% 0,0% 0,0% 1,3% 0,5% 0,1% 0,1% 0,4% 14,9% Tiszaroff 92,7% 0,0% 11,4% 0,1% 0,0% 0,3% 0,1% 0,1% 0,0% 0,3% 7,3% Tiszaszentimre 88,8% 0,0% 2,9% 0,0% 0,0% 0,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,7% 10,8% Tiszaszőlős 89,3% 0,1% 4,6% 3,8% 0,3% 0,6% 0,5% 0,0% 0,0% 0,3% 10,4% Tomajmonostora 90,5% 0,0% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 9,5% Forrás: KSH helyiségnévtár 110

111 A három kistérség közül a tiszafüredi és karcagi kistérségben magasabb a más nemzetiségű népesség aránya, a romák aránya pedig kimagasló mindkét térségben. A vizsgált terület leghátrányosabb helyzetű településén Tiszaburán az általános iskolában 99,5 % a roma származású tanulók becsült aránya. KSH adatok alapján a vizsgált területen Tiszaburát követően Kunmadarason, Tiszaroffon és Nagyivánon a legmagasabb a roma lakosság aránya, mind a négy településen 10% felett alakul. A tiszafüredi kistérségben egyre drasztikusabban növekszik a nehéz sorsú, alacsony szocializációs szinttel óvodába és iskolába lépő cigány etnikumú gyermekek száma. Az egyre periférikusabb helyzetben lévő roma családok az elnéptelenedett, külterületi lakott helyekre, az olcsó ingatlanárakat nyújtó településekre költöznek, és ezzel a szociális, közoktatási ellátás tekintetében újabb kihívást jelent több településen. A karcagi kistérségben a városokban és Kunmadarason található a legnagyobb számban roma lakos. A mezőtúri kistérségben a községekben nem találhatóak cigány közösségek, Mezőhéken és Mesterszálláson informális adatok szerint 1-1 család él. A valóságban a KSH adatoknál magasabb a roma lakosság száma. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, azonban Mezőtúron a cigány származású lakosok száma meghaladja az 1000 főt, az összlakosságon belüli arányuk 7-8%-ra becsülhető. Túrkevén is vélhetően hasonlóan alakul az arány. A többségi és a kisebbségi társadalom tagjai között mélyülő szakadék öngerjesztő folyamat: a kirekesztés, a diszkrimináció fokozódik, ezáltal az integráció egyre nehezebbé válik. E tekintetben megyei, országos szinten egyaránt romlás tapasztalható. Komplex beavatkozások szükségesek: a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy körébe tartozó problémák együttes kezelésétől várható fenntartható eredmény. Több faluban egyáltalán nincs munkalehetőség és a közbiztonság hiánya pedig még a térségbe látogató turistákat vagy potenciális befektetőket is elriasztja. A legnagyobb foglalkoztató gyakorlatilag mindenütt az önkormányzat, amely az újonnan beindított közmunkaprogramok segítségével a munkanélküliséget jelentősen csökkenteni volt képes. Kérdéses a program hosszú távú kimenetele, tekintve a foglalkoztatottak rendkívül alacsony szaktudását, iskolai végzettségét és a hosszú távú finanszírozhatóságot (a program jelenleg nem igényel önerőt a településektől). 111

112 A tiszafüredi kistérségre jellemző a növekvő a deviáns magatartást mutatók, szenvedélybetegek száma. Különösen aggasztó a fiatalok alkohol, drogfogyasztási mutatói, az öngyilkossággal foglalkozók, vagy azt megkísérlők száma. A térségben általánosan jellemző a társadalmi apátia, amely mindenekelőtt a leghátrányosabb helyzetű, leszakadó településeket jellemzi. A helyi lakosság gyakran kilátástalannak ítéli meg a helyzetét, nem lát lehetőséget az életminőségének a javítására, a legtöbb esetben maga az önkormányzat is súlyos gondokkal küzd (pl. jelentős adósságteher, csőd vagy csőd közeli helyzet, stb.). Ennek ellenére a civil szervezetek száma és aktivitása (mindenekelőtt a közösségszervezés, esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság terén) magasnak mondható: a szervezetnek aktívan részt vesznek a helyi közösségfejlesztésben és a vidékfejlesztésben. 112

113 2.7. Környezeti állapot 9 A mezőgazdaság és élelmiszeripari szektor áttekintésekor ( alfejezet!) a három kistérség, mint agrártáj jelenik meg a megyében. Az ipar, kereskedelem és szolgáltatások mellett hangsúlyos szerepe van a településeken a mezőgazdaságnak és az ezzel összefüggő tevékenységeknek (áruszállítás, feldolgozóipar). Az alacsony erdősültségű területek és természetes tavak, halastavak mellett a külterületek több mint 90%-a mezőgazdasági művelés alatt álló terület. A három kistérség környezeti állapotának bemutatásakor a következőket kell figyelembe venni: A környezeti állapot szoros összefüggésben van a terület- és földhasználattal. A vidék településeinek kommunális-, környezetvédelmi ellátottsága elmarad a városokétól, Környezeti minőség szempontjából a vidék településeinek helyzete jobb, mint a nagyobb városoké (csend, levegőtisztaság, ivóvízbázisok, megújuló természeti erőforrások), A kistérségek településein kisebb a folyékony- és a szilárd hulladékképződés, alacsonyabb a közúti forgalom Levegőminőség A légszennyező anyagok, részecskék koncentrációjának mérésének áttekintéséhez a év kibocsájtási értékek településszintű adatbázisát használtuk (34. sz. táblázat). Az országos imissziós mérőhálózat a megyében két helyen működik, Szolnokon és Jászberényben. Összesen nyolc mérőállomás működik folyamatos mintavétellel (szakaszos adatfeldolgozással), ezeket a Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség üzemelteti. A három kistérség településein a jellemző légszennyező anyagok a SO 2, CO, NO 2 és egyéb szilárd részecskék (por, korom stb.). A légszennyezés többnyire tüzeléstechnikai eredetű. Megállapítható, hogy a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációk éveken keresztül messze alulmaradnak a határértékeknek. Szezonális emelkedésük a téli időszakra tehető. Kén dioxid esetében a határérték 5-10 %-a, de év végén a hideg időben ez eléri a 30%-ot is. A talajközeli ózon mennyisége szintén évszaki hullámzást mutat, a nyári évszakok mért értékei 9 A helyzetfelmérésen belül a Nagykunság környezeti állapotának áttekintésekor felhasznált és jelen munkában is megjelenő fontos forrásanyagok a időszakban készült települési-, kistérségi-, és megyei programok (területfejlesztés, környezetvédelem, vidékfejlesztés témákban). 113

114 enyhe emelkedést jeleznek. A szálló por koncentráció az évek trendjében enyhe csökkenést mutat. A mezőgazdasági munkák szezonális időszakaiban a közlekedési folyósókon ez megemelkedik (a nem burkolt, erősen poros mezőgazdasági utak és a táblákon folyó talajművelési- betakaritási- és szállítási munkák arányának emelkedésével). 34. sz. táblázat: Légszennyező anyag kibocsátás a Nagykunságban KSH Telephely Forrás SO Település 2 CO NO x Szilárd Egyéb kód db db t/év Berekfürdő ,848 0,732 0, Karcag , ,092 7,514 11,642 24, Kisújszállás ,283 94,366 3,984 10,062 13, Kenderes ,302 0,502 10,498 0, Kunmadaras ,001 0, Kétpó ,308 0, Mesterszállás ,425 5,120 0,553 0,222 0, Mezőhék ,256 0,498 0,187 0,329 0, Mezőtúr ,852 53,502 13,015 3,653 7, Túrkeve ,136 12,160 1,078 0,805 0, Abádszalók ,552 0,120 0, Kunhegyes ,002 90,724 2,368 2,703 8, Nagyiván Tiszabura ,365 0,048 0, Tiszaderzs Tiszafüred ,960 53,170 4,233 3,672 0, Tiszagyenda Tiszaigar Tiszaörs Tiszaroff 1 7 0,372 0,438 0,029 0, Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tomajmonostora Forrás: Országos Környezetstatisztikai adatbázis Zaj és rezgésvédelem A kistérségekben határértékeket meghaladó zaj- és rezgés terhelés nem jellemző. A települések zaj elleni védelmét építésügyi (épített környezet védelme) és környezetvédelmi előírások (épített emberi környezet működtetése, rendeltetésszerű használata) szabályozzák. Kiemelendő, hogy ennek a típusú terhelésnek a hatása/száma magasabb a mért adatoknál; ennek okai: A határérték túllépést érzékszervi úton nehéz meghatározni, Kevesebb a panasz (munkahely megtartás erősebb, mint a panasztétel, megszokás) Egyénenkénti eltérő tűrőképesség. 114

115 Az eredet szerint beszélhetünk ipari-, mg.-i, közlekedési és egyéb eredetű zajokkal. A kiemelhető ipari zajkibocsájtók a Nagykunságban: Karcag: BHG Fémtechnika, Karcagi Nyomda, A DAMS Gépkereskedelmi és Alkatrészgyártó Művek, Trafomex Kft. Kisújszállás: KOBORFÉM Kft. Kunhegyes: Rózsa és Gál Nyomdaipari Bt., Hydrogép Kft., Gönczi és Fia Kft. Mezőtúr: Alföldi Wienerberger Téglaipari Kft., KEVEHÚS Kft., FERROMOL Fémipari Kft. Tiszafüred: Földvár-Táp Kft. Túrkeve: Ábrahám Kft., Túrkevei Terményszárító Szövetkezet telepe Vízminőség, vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme A kistérségek felszíni vizeinek csatornahálózat, folyóvizek (Tisza, Tisza-tó, Kőrös), tavak térképe is mutatja (5. és 13. sz. térképmellékletek!), hogy a települések bel-és külterületeinek ivó- és öntözővíz ellátottsága kifejezetten jónak mondható. A települések ivóvízellátása településenként kialakított vízműveken keresztül történik, fúrt kutak igénybevételével (Tiszaigar és Tiszaörs közösen üzemelt vízművel rendelkezik). A Karcagi kistérségben 100%- os a vezetékes ivóvíz ellátottság, a Tiszafüredi kistérségben 80% feletti, itt a hálózatba be nem kötött lakások az utcákon elérhető közkifolyókról vannak ellátva. A Mezőtúri kistérség ivóvízhálózata rendkívül érzékeny, de mindhárom kistérségre igaz, hogy az ivóvíz minősége elsősorban a kémiai paramétereket tekintve szinte mindenhol kifogásolt. A megyei ivóvízminőség javító program keretében tervezett és zajlik a települési vízművek technikai korszerűsítése, az azbeszt-cement anyagú hálózat folyamatos cseréje (egészségügyi kockázat) és bővítése. Az önkormányzatok a hálózatok rekonstrukcióját pályázati pénzek felhasználásával oldják meg. Tiszabura, Nagyiván, Tiszafüred és Tiszaderzs településeken az ivóvízminőség javítást 2006 év végéig, Abádszalók és Tiszaroff településeken 2009 év végéig kellett megvalósítani. Az öntözővíz elviekben a települések külterületeinek legtávolabbi részéig is eljuttatható. Gyakorlatilag azonban a rendelkezésre álló csatornarendszer kihasználtsága alacsony, ami egyrészt összefügg ezek leromlott műszaki állapotával, másrészt a magas öntözővíz díjak 115

116 miatt a gazdálkodók kis része és az is csak nagyon indokolt esetben és növénykultúránál él a vízkivétel lehetőségével. A Vásárhelyi Terv továbbfolytatásaképpen, a régiós- és az országos jelentőségű szükségtározók és vízi építmények tekintetében nagy perspektíva előtt állnak a kistérségek. A 2009-ben elkészült Tiszaroffi tározó Tiszaroff, Tiszabő és Tiszagyenda között helyezkedik el, alapterülete mintegy 23 négyzetkilométer, megközelíti a Velencei-tó méretét és mintegy lakost érint/véd. 97 millió köbméter víz befogadására és elraktározására képes, a töltések átlagosan 4 és fél méter magasak, koronájuk 5 méter széles, teljes hosszuk 23,1 kilométer. Amennyiben az árhullám egy méterrel meghaladja a mértékadó árvízszintet, a tározó vízszintcsökkentő hatása önállóan 16 centiméter a vízbeeresztés szelvényében, és ez a hatás még Szegednél is 7 centiméter marad. A földművekhez 1,6 millió köbméter, a tározó területén kitermelt anyagot használtak fel, kivitelezésének költsége 7,6 milliárd Ft. volt. A másik kész létesítmény, a 6,9 milliárd Ft. beruházásból megvalósított Nagykunsági tározó Kiskörén épült meg 2013-ban adták át, 40 négyzetkilométer nagyságú, 99 köbméter vizet képes befogadni, árvízveszélyben biztosítva a öt település (Abádszalók, Kunhegyes, Tiszagyenda, Tiszaroff és Tiszabura) lakóinak biztonságát. Másik fontos alternatív cél kell legyen a szükségtározókba vezetett víz mezőgazdasági célú hasznosítása! Tervezett szükségtározók és vízi építmények: Hortobágy-Berettyó Ágotai elzárás (Karcag, Püspökladány) Szükségtározók (10 millió m 3 -t meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőségek): Tápláló vízfolyás a IV-XIV. csatornák, Füredkócsi (tározóbővítés), érintett település Tiszafüred; Sarkadér, Nagyiváni tározó, érintett települések Nagyiván, Karcag és Kunmadaras. Külön kiemelendő a 2009 évben indított, öt alprojektből álló Komplex Tisza-tó Projekt 10. A projekt eredményeképpen az Alföld és ezen belül a Nagykunság vízellátása és vízháztartása jelentősen javulhat, segítve ezzel az akcióterület ökológiai egyensúlyának visszaállítását és a nemzetgazdasági célok elérését. A Komplex Tisza-tó Projekt egyik kiemelt célja a tározó ökológiai egyensúlya alapjainak hosszú távú megteremtése. A megfelelő áramlási viszonyok kialakítása biztosítja a Tisza-tó biodiverzitásának fenntarthatóságát és a 10 A projekt és alprojektjei keretében a Tisza-tó és a TIKEVIR, azaz a Keleti-főcsatorna, a Nagykunságifőcsatorna, a szarvas-kákai szivattyútelep és főcsatornájának, valamint a Hortobágy-Berettyó árvízkapujának rekonstrukciója zajlik, kiegészítve vezérélő-szabályozó rendszer kiépítésével (www.komplextiszato.hu). 116

117 honos állatfajok populációinak növekedését. Az ország talán legértékesebb mezőgazdasági területei a Jászsági és Nagykunsági öntözőrendszer hatásterületén találhatóak. A mezőgazdálkodás a tó vonzáskörzetében a kistérségek jelene és jövője, melynek egyik nélkülözhetetlen feltétele a jó minőségű, megfelelő mennyiségű és elosztású víz rendelkezésre állása. Ugyanakkor vagy talán éppen ezért a mezőgazdasági termelés kárérzékenysége a klímaváltozásra adott válaszként folyamatosan növekszik és ez az érzékenység egyaránt jellemző a víztöbblet és a vízhiány eseteire is. a Nagykunság területének belvízérzékenységét a VÁTI megyei térkép fedvénye jól érzékelteti (31. ábra). Jól látszik, hogy a megyében a belvíz érzékeny területek jelentős része a Nagykunsági települések külterületein található. 31. ábra: Belvízzel veszélyeztetett területek JNSZ megyében (VÁTI adatbázis) Talajminőség, talajvédelem A három kistérség talajtérképének mozaikossága (1. sz. térképmelléklet), a százpontos talajértékelés térképe (12. sz. térképmelléklet), a külterületek talajainak vízgazdálkodása egyértelműen mutatja a települések külterületeinek sérülékenységét (14. sz. térképmelléklet). A Tisza bal partján elterülő települések, kistérségek talajai nem a legjobb minőségűek; itt is igaz az a talajtanos megállapítás, miszerint a nagy folyóvizek bal partján található talajok nagyságrendekkel gyengébb minőségűek majd minden paraméter tekintetében, mint a jobb 117

118 parti talajok. A vízgazdálkodási talajtérkép (14. sz. térképmelléklet) mutatja, hogy a három kistérség talajainak 70%-a a gyenge- és az igen gyenge víznyelésű, gyenge vízvezető képességű kategóriába tartozik. Ennek okozója a magas agyagtartalmú, kötött talajféleségek, ezek minden hátrányával: nem képesek a lehulló csapadékot elnyelni és megőrizni, erősen cserepesednek, repednek, felszínük páncélkeménységűre képes kiszáradni. A közel sem optimális ökológiai adottságok mellett ki kell emelni a humán tényező okozta talajminőségre ható többnyire szintén negatív hatású beavatkozásokat: Nagytáblás, intenzív művelés, helytelen öntözés (másodlagos szikesedés okozója), Intenzív kemikália- és műtrágyahasználat, Defláció okozta talajpusztulás 11, Fizikai talajszerkezet leromlása (helytelen művelési technológiák), Istállótrágya (intenzív állattartó telepeknél), kommunális hulladék nem megfelelő elhelyezése. Az 1990-es években fenti beavatkozások negatív hatása jelentősen gyengült, a táj környezeti terhelése jelentősen csökkent. A szennyezések a települések csatornázásával, és a műszaki védelemmel ellátott regionális hulladéklerakók kialakításával fokozatosan csökkentek. Ennek ellenére a tájképben meglévő tájsebek (települési- és folyékony hulladéklerakók, műtrágyadepók, volt állami gazdaságok, szövetkezetek telepein fellelhető pontszerű szennyezések, madarasi volt szovjet katonai repülőtér területe stb.) jelentős része még mindig rekultivációra vár. A Tiszafüredi kistérség integrált programjának 12 talaj- tájvédelmi összegzése a Nagykunságra is kiterjeszthető: A tájhasználat akkor lehet természeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt előnyös, ha formái illeszkednek a sajátos helyi adottságokhoz, ha a rendszerben létező dolgok idejében a saját helyükre kerülnek. E nélkül önmagukban a gazdasági veszteségek is felszámolják az eredményt, a táj- és társadalom működési zavarai pedig a szélsőségek felé kimozdulva szintén tűrhetetlenné válnak. A gazdálkodás megváltoztatása a gazdák döntése mellett természetesen állami részvállalást igényel, éppen úgy, ahogy a jelenlegi föld- és vízhasználati struktúra megtartása, a vízmentesítés és a vízkárok enyhítése is állami orientációval és részvétellel történik. 11 A defláció szempontjából Tiszafüred és Abádszalók külterületei veszélyeztetettek, illetve a helytelen agrotechnikát alkalmazók számára folyamatosan jelentkező szezonális jelenség. 12 A Tiszafüredi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja (2005) 118

119 A VÁTI Jász-Nagykun-Szolnok megyét feldolgozó térinformatikai adatbázisának térképfedvényei is a fent leírtakat erősítik meg. Az általuk lehatárolt kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete a Nagykunság területének a teljes keleti oldalát érinti (32. ábra). 32. ábra: Kiemelten fontos, érzékeny természeti terület övezete JNSZ megyében (VÁTI adatbázis) A nitrát-érzékeny területekkel érintett településeket a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelemről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet jelölte ki. A vizek védelme, továbbá a termőföld védelme érdekében fontos, hogy a megye mezőgazdasá ga fejlesztésére irányuló koncepciók, fejlesztési programok, a településfejlesztési koncepciók és rendezési tervek a kormányrendelet szerinti szabályok figyelembe vételével, továbbá az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet által meghatározott cselekvési programban foglaltakkal összhangban készüljenek. A rendelet szerint a megyében a Jászság és a Tisza tótól keletre fekvő területek nitrát-érzékenyek (32. ábra). A megye évi Területfejlesztési Koncepciójában szereplő térképmelléklet lehatárolja a nitrát-érzékeny településeket (14b. térképmelléklet). 119

120 Területhasználat a.) A Nagykunság kistérségeinek területhasználatára művelési ág tekintetében kijelenthető, hogy a nem öntözött-, az öntözött szántóterület, és a gyepterület művelési ágak uralkodóak a települések külterületein. A területhasználat igen szoros összefüggésben áll a helyzetelemzésben bemutatott természeti adottságokkal. Megállapítható, hogy a tájhasználat alig illeszkedik a Nagykunság tagolt domborzatához és talajadottságaihoz. A nagytáblás nem öntözött szántóművelés jelen van a mélyebb öblözetekben, a hátságokon. A táblákra jellemző a tagolatlan felszínborítás. Bár a Hortobággyal határos területen sok a természetes gyep, jellemzően hiányoznak az erdő, és a gyepsávok. Különösen a mentett területeken az erdőművelés faültetvényekre korlátozódik. A vízháztartás szempontjából azonban ezek a tájhasználatok a legrosszabbak. A kistérségek felszínborítottságát tekintve (CORINE adatbázis, 5. ábra!) a legnagyobb területeket elfoglaló szántóművelésű haszonnövények a legrosszabb vízgazdálkodású társulások, valamint a fa- és a gyümölcsültetvények. Ezen kultúrák jellegzetes vízfelhasználók; a legkritikusabb nyári időszakban ugrik meg a vízigényük, olyankor amikor a megye kistérségeiben amúgy is vízhiány van; az ültetvények csak kis részben képesek hasznosítani a vízbő időszakok vizeit, de tartalékképzésre, vízvisszatartásra képtelenek, belvizes időszak fölös vízmennyisége meg már nem elérhető (elvezetés miatt). Megállapítható, hogy a kistérségek tájhasználata nem alkalmazkodik a táji adottságokhoz, mert figyelmen kívül hagyja a mikrodomborzatból, a különböző talajadottságokból, az eltérő vízgazdálkodású talajszerkezetből, illetve felszínborítottságból (élőhely-lánc, növénytársulások) és vízellátottságból fakadó tagolt és az esetek többségében igen eltérő lehetőségeket nyújtó tájszerkezetet. E területhasználat következtében, vagy részben ennek erős visszahatásaként a térség találunk egynemű és szélsőséges vízháztartású, romló termőhelyi adottságú táji elemeket, és erősen leépült/leépülő természeti rendszereket. A hagyományosan művelt szántók talajain a vízháztartásból és rendszerlengésből fakadó szélsőségek már most komoly hátrányként jelentkeznek a gazdálkodásban (pl. belvíz, vízhiány, légköri aszály). A jövőben ezek előfordulása és az általuk okozott káros következmények mértéke is növekedni fog. Védekezési lehetőségek a tájhoz alkalmazkodó 120

121 műveléstechnológiák elterjesztése (forgatás nélküli talajművelési rendszer! 13 ). Itt kell kiemelni a kistérségek gazdálkodói jelentős részénél jelentkező gondot, az együttműködés hiányát: ez a még mindig minimális társadalmi-gazdasági kooperációban érhető tetten; másik terület az egyoldalú (víz elvezetésén alapuló) belvízvédekezés, ami jelentősen gátolja az ésszerű vízkészlet-gazdálkodást. A évi Tiszafüredi kistérség integrált vidékfejlesztési programjának megállapításai itt és most is helytállóak: A jelenlegi tájhasználat jövedelemtermelő képessége változó, de a kedvezőtlen természeti hatások miatt csökkenő tendenciát mutat, mert a kedvező adottságú területeken és a kedvező időszakokban megtermelt esetenként magas jövedelmeket felemésztik az arra alkalmatlan területek művelésbe vonása érdekében szükséges beruházások, az e területek művelése során jelentkező többlet költségek, illetve a természeti szélsőségekből fakadó károk. Ennek következtében a táj népességeltartó ereje csekély. Tetézi ezt a tulajdoni és földhasználati szemlélet, amelynek ma még látóterén kívül esik a föld, víz és társadalom együttélése és működtetése. A területfelhasználás alakulásában meghatározóak lesznek: a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program hatásai, az érvényes Európai Uniós előírások, valamint a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése eredményeképpen kialakuló viszonyok. A területhasználat jövőbeni alakulását befolyásoló tényezők közül a Nagykunságban (is) a legfontosabbak: az árvíz, belvíz és aszály együttes kezelése, a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodás érvényesülése, az agrárstruktúra váltás iránya, a természetvédelmi és tájvédelmi szempontok előtérbe kerülése. b.) A tájképben jelentős súllyal szereplő szántó- és gyepterületek mellett meg kell említeni az erdőterületeket is. A megye erdősültsége alacsony, 5% körüli, az országos 18% körülivel szemben. Ez az érték a Nagykunságon belül következőképpen alakul: a Karcagi és Mezőtúri kistérségekben 3% körüli, a Tiszafüredi kistérségben 13 A DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet redukált talajművelési rendszerének lényege, hogy az ekére alapozott hagyományos, sokmenetes egyre költségesebb művelés helyett, egy új, a helyi viszonyokhoz kialakított, mulcstakarást alkalmazó/nedvességmegörző, forgatás nélküli művelési rendszert alakított ki. Ezzel a művelési rendszerrel ökológiai és ökonómiai szempontból is jobb hatásfokkal (kevesebb munkamenettel, talajt kevésbé taposva és jelentős energia-, élőmunkát megtakarítva) ugyanazok a terméseredmények érhetők el, a környezetet kevésbé romboló módon! 121

122 8%-os. A tájban (kül- és belterületeken belül egyaránt) az erdőterületek/erdősávok, ligetek arányának növelése indokolt. Az OTrT szerint a jövőben erdősítésre kijelölt területek 55%-a az Alföldön került kijelölésre, így értelemszerűen a három kistérség területeinek egy része erdősítés alá kerül. Erdészeti szempontból a közepes és a jó talajok alkalmasak az erdősítésre. A kistérségek jó minőségű területein viszont szántóföldi művelés folyik, valószínűsíthető, hogy ezt a gazdálkodók nem adják fel. Ezért a telepítéskor a figyelem a telepítésre még alkalmas szikes területek felé fordul (a szoloncsák és szoloncsák-szolonyec talajok egyáltalán nem alkalmasak fásításra!). A fásításra alkalmas talajok és fafajok listáját a 35. sz. táblázat tartalmazza. A következő évtizedekben elsősorban azokkal az erdőtelepítési lehetőségekkel célszerű foglalkozni, ahol valamennyire is rentábilis az erdőgazdálkodás. Azokban a térségekben és azoknál a talajtípusoknál, ahol ez nem biztosítható, egyelőre a fásítás, a ligetesítés, a védő erdősávok és a fasorok telepítése az elérendő cél. A tervezett fafaj összetétel a termőhelyi viszonyok, a gazdasági érdekek és az ökológiai igények együttesen kell, hogy meghatározzák. 35. sz. táblázat: Szikes területek fásítására alkalmas fafajok Talajtípus Sztyeppesedő közepes és mély réti szolonyec Kérges réti szolonyc felső koronaszint második koronaszint Fafajok kocsányos tölgy Quercus robur, mezei szil - Ulmus compestris vénic-szil - Ulmus laevis, amerikai kőris Fraxinus Pennsylvanica keskenylevelű ezüstfa - Eleagnus angustifolia Sztyeppesedő réti szolonyec korai nyár - Populus Marilandica Kevésbé sztyeppesedő réti szolonyec Forrás:DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet tanulmánya fehér akác - Robinia pseudoacacia A talajtípusokon belül igen nagy szóródás lehet a termőhely erdősítésre való alkalmasságában a vízviszonyoktól, kötöttségtől, szikesedés mértékétől, mélységétől függően. E tényezőket részletes termőhely feltárásokkal kell pontosítani. Kiemelt vizsgálatot érdemel a tartósan és nagy gyakorisággal belvizes területek erdősítésre való alkalmassága. 122

123 c.) A települési területek (városias és nem városias térségek): a települések beépítésre szánt területeinek változtatása, ennek szabályozása a településrendezési tervekben történő, a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat. A városias települési térség kategóriába a városi jogállású települések Nagykunságban: Tiszafüred, Kunhegyes, Kenderes, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve és Mezőtúr jelenlegi és bővítésre tervezett beépített területei tartoznak. A városias térségekben jellemző területhasználati konfliktusforrások elsősorban abból adódnak, hogy az intenzív igénybevétel vonzza a további területigényes beruházásokat. Itt jellemző elsősorban az ipari- és lakóparkok, a nagy bevásárlóközpontok terjedése, a közlekedési területek, csomópontok, közműlétesítmények, humán-infrastruktúra bővülése. A városias térségekben fokozottabban jelentkezik az értékes mezőgazdasági területek és a természeti értékek védelmének igénye a beépítésre szánt területek növekedésével szemben. Bevásárlóközpont telepítésére vonatkozó igény a városok mellett a kisebb településeken is jelentkezik: Abádszalók, Kunmadaras. A nem városias települési térséghez tartoznak a nagyközségek és községek beépített és beépítésre szánt területei. A nem városias térségekben a termőföld védelme a települések megélhetésének elengedhetetlen feltétele. A rurális térségekben a természet közeliség alapján kialakítható az ökológiai rendszerek együttműködése és folytonossága Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás reális tervezéséhez, a hulladék kezelésének, forgalmának nyomon követéséhez elengedhetetlen a hulladék mennyiségének, minőségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak a minél pontosabb ismerete 14. Az országos TIR adatbázisban a települések régi hulladéklerakóira vonatkozó adatokat a 16. sz. melléklet táblázata tartalmazza. 14 Szükséges továbbá a hulladék termelőinek és kezelőinek pontos, méréseken alapuló, jogszabályban rögzített adattartalmú nyilvántartása és adatszolgáltatása, valamint a szolgáltatott adatok feldolgozására alkalmas eszközrendszer és személyi állomány rendelkezésre állása. Megállapítható, hogy jelenleg ezen feltételek nem állnak teljes körűen rendelkezésre, ebből következően a hulladékkategóriára vonatkozó adatok és megállapítások egy részét csak tájékoztató jellegűnek lehet tekinteni (a hulladékgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a megfelelő részletezettségű adatállomány megteremtése!). 123

124 A Karcagi kistérségben öt régi hulladéklerakó üzemelt: Karcag (1), Berekfürdő (1), Kisújszállás (2) és Kunmadaras (1). A régi lerakók rekultivációja a Széchenyi Terv keretében 2013 júliusában zárult le. Elszigetelt, foltszerű kis területű illegális hulladéklerakások előfordulnak a településeken, de ezeket a helyi önkormányzatok folyamatosan ellenőrzik és felszámolják. Karcag varos területén a kommunális hulladék begyűjtését es szállítását hetente egy alkalommal, a város önkormányzatához tartozó Városgondnokság végzi. Az önkormányzat 1998-ban megépítette a szilárd hulladéklerakó telepet. A település északi és a déli külvárosi részén (itt nincs szilárd útburkolat) konténeres szemétgyűjtés történik. Évente egy alkalommal lomtalanítást is szerveznek. A karcagi kórházban keletkező veszélyes hulladékok (szervmaradványok, egyszer használatos cikkek, fertőtlenített hulladékok) égetéssel kerülnek ártalmatlanításra. A többi település egészségügyi intézményeiben keletkező veszélyes hulladékok (kötözési hulladékok, elhasznált tűk) ártalmatlanításáról nincs adat től Berekfürdővel közösen a szelektív hulladékgyűjtést próbálják kialakítani hulladékudvarok es gyűjtőszigetek kialakításával. Kenderes kommunális hulladékát a kisújszállási szolgáltató hordja el, de a varos reszt vesz egy 27 települést érintő regionális projektben, amelynek célja egy, a Törökszentmiklós melletti Kétpón helyet kapó hulladéktároló és válogató megvalósítása. Illegális hulladéklerakóról nincsenek információk. Kisújszálláson 1994-ben építettek egy szeméttelepet, (az akkori tervek szerint 40 évre), ezt 2007-ben be kellett zárni, mivel nem felelt meg az uniós elvárásoknak. Illegális lerakók elszigetelten meg-megjelennek, azok is felszámolás alatt állnak. Kunmadaras területén a kommunális hulladék begyűjtését és a szállítását hetente kétszer az önkormányzat kommunális csoportja végzi, a hulladék a helyi lerakó területére kerül. Ez 1972 óta üzemel, megfelelő műszaki védelemmel és védőtávolsággal nem rendelkezik, viszont őrzött és egyik oldalán lekerített. Jelenleg a településen semmilyen hulladékhasznosítás nem történik. Külterületén két helyen található illegális hulladéklerakó, ezek felszámolása folyamatban van. A Mezőtúri kistérségben is bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés rendszere. Veszélyes hulladékok esetén a cél a hulladék keletkezésének megelőzése, illetve az elkerülhetetlenül keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése. A legjelentősebb veszélyes hulladékot termelő ágazat a térségben az ipar és a mezőgazdaság. Mennyiségénél és veszélyességénél fogva a vegyiparban és a gépiparban keletkező veszélyes hulladékok 124

125 jelentik a fő környezeti problémát. A mezőtúri kórházban keletkező veszélyes hulladékok égetéssel kerülnek ártalmatlanításra. A többi település egészségügyi intézményeiben keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról nincs adat. Külön kiemelendő a kistérség egyik legnagyobb külföldi érdekeltségű cége, a Syngenta Seeds Kft. mezőtúri vetőmagelőállító üzeme (vetőmag kiszerelés, csávázás, csomagolás és egyéb veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek). A kistérség településeinek területéről az állati hullák (hulladékok) elszállítását és ártalmatlanítását az ATEV Hódmezővásárhely végzi el. Minden településről nyári időszakban kétnaponta, téli időszakban háromnaponta gyűjtik be a hulladékot a szállításra vonatkozó követelmények és előírások betartásával. A települések központi állathulla gyűjtőhelyei Mezőtúr és Túrkeve. Ezek a gyűjtők csak részben felelnek meg a 71/2003.FVM rendelet előírásainak. Mezőhéken és Kétpón nem üzemel települési begyűjtőhely, az elszállítás rendszere kialakított és működik. Mesterszálláson a szennyvíztisztító mellett jelölnek ki hulladék gyűjtőhelyet a végleges megoldás kialakításáig. A Tiszafüredi kistérség településein irányadó a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás programja. A kistérség települései egyben a fenti társulás tagjai is. A tiszafüredi hulladékkezelő- és lerakó 2006-tól üzemel, feladata a szelektív hulladékgyűjtés és gazdálkodás. Üzemeltetője a Remondis Tisza Hulladékgazdálkodási Kft. Az üzembeállítás óta a települési lerakók nem üzemelnek. Ezek állapotáról tájékoztat a 15. sz. melléklet. A 2008-as adatok szerint a Tisza-tó 42 településéből 32 település már tagja a társulásnak. A lerakással ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladék mennyisége évente tonna (14. sz. melléklet). A hulladéklerakó kazettái 10 hektár területet foglalnak el, a hulladékkezelő telep teljes területe 22 hektár. A hulladék-utóválogató és bálatároló csarnok a szelektíven gyűjtött papír, üveg, műanyag és fém utóválogatását szolgálja. Kapacitása évente tonna, ez a szalagsebesség változtatásával és a műszakszám növelésével duplájára emelhető. A szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége 20 éves átlagban évi 46 ezer m 3. A válogatócsarnokban a veszélyes komponenseket nem tartalmazó maradék a lerakótéren ártalmatlanítható. A létesítményhez tartozik egy korszerű komposztáló a biológiailag bontható (zöld)hulladék, valamint az ahhoz keverhető szerves adalékanyag, illetve szennyvíziszap kezelésére. Az előállított komposzt a minőség függvényében a hulladék lerakásánál takarórétegként vagy mezőgazdasági célra felhasználható. 125

126 Természetvédelem A Nagykunság három kistérsége mint mezőgazdasági táj környezetvédelmi szempontból érzékeny terület. Az országos- és helyi jelentőségű természetvédelmi területek és emlékek, érzékeny területek katasztere tartalmazza a Nagykunság kistérségein található természetvédelmi területek, emlékek listáját (11. sz. melléklet); másik fontos és jól használható interaktív adatbázis a Természetvédelmi Információs Rendszer térképi adatbázisa (TIR), nagy mennyiségű leíró adattal. A Karcagi kistérség északkeleti része (karcagi-, kunmadarasi külterületek) a Hortobágy Nemzeti Park alsó, déli kapuja. Kiemelendő a Kecskeri-Pusztai és a Zádor-híd Természetvédelmi Területek (33. ábra): TIR lekérdezések megjelenítése), a helyi jelentőségű védett természeti területek és emlékek (berekfürdői Pincéshalom, a törpemandulás, a Kenderesi fasor és törökmogyorófák, Tiszaigari arborétum), a külterületet tarkító kunhalmok sokasága. 33. ábra: TIR lekérdezések a Nagykunság természetvédelmi területeire A kistérség a vadászati- és gyógyturizmus számára biztosít kiváló lehetőségeket, jó adottságokkal rendelkezik (Berekfürdő, Kisújszállás, Karcag termál- és gyógyvizei, valamint az ezekre települt gyógy- és strandfürdők, szállodák). 126

127 A Mezőtúri kistérség természetvédelmi-tájvédelmi szempontból 15 két legjelentősebb egysége a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező, országos jelentőségű védett természeti területei a Dévaványa-Ecsegi-puszták Túrkeve határában fekvő területe és a déli részeken a Körös-ártér. Ecseg-puszta mind természetvédelmi, mind pedig tájtörténeti és tájképi szempontból unikális értékű területe a kistérségnek: ezen a szakaszon még ősi medrében folyik az egykori Óberettyó. A vízrendezéssel együtt járó tájátalakítás ellenére is korábbi állapotát megőrizte, tájjellegét megtartotta ez a vizes alföldi táj. Ehhez hasonló tájjal Európában is alig találkozunk. Fontos része a tájnak a túzok, amely nagyban befolyásolja a gazdálkodói tevékenységet is (túzokrezervátum, Dévaványa). A Nagykörös szabályozása nyomán létrejött (Hármas-Körös hullámtere, kubikerdők, árvízvédelmi védtöltések, holtágak) másodlagosan kialakult vizes tájelemek kiemelt jelentőségű értékek. Kiemelendő holtágak: a mezőtúri Peresi-holtág, a Halásztelek- Túrtő- Harcsás Holt-Körös, természetközeli állapotú mesterszállási Harangzugi Holt-Körös, a túrkevei, erősen feltöltődött Malomzugi-holtág olyan táji gazdagságot jelent, amellyel kevés kistérség rendelkezik. A tündérrózsás-vízitök hínártársulás (Nymphaeetum-albo-luteae), de különösen a sulymos hínármezők (Trapetum natantis) európai összevetésben is kiemelkedő természeti értéket jelentenek (a sulyom európai Vörös Könyves faj). A kistérség kunhalmokban is egyik leggazdagabb vidéke a Közép-Tiszavölgynek, mivel minden településen van (34 található: Mezőtúr 12 db, Túrkeve 16 db, Kétpó 2 db, Mesterszállás 1 db, Mezőhék 3 db). Valamennyi kunhalom törvényileg védett (1996. évi LIII. törvény a Természet védelméről). Tájképileg az Alföld egyik legszebb kurgánja (sírhalom) a túrkevei Pásztó-halom. A túrkevei ballai határban fekvő Tereh-halom pedig Európa egyik legjelentősebb bronzkori lakódombja. Ez utóbbinak a régészeti feltárása jelenleg is tart. További fontos feladat a már védett természetvédelmi értékek mellett, a még rejtőzködő értékek felkutatása és mielőbbi védetté nyilvánítása. 15 Mezőtúri kistérség Komplex Stratégiai Fejlesztési Programja (2004) Berettyó Körös Többcélú Társulás 127

128 Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások témában készített Jász-Nagykun-Szolnok megyei, időszakra vonatkozó akciótervnek 16 a megállapításai irányadóak a Nagykunság három kistérségére. A megye keleti oldalán elhelyezkedő települések számára a megújuló energiaforrások sorából kiemelendő a geotermikus energia, a biomassza és a napenergia, melyek hosszú távon perspektivikus lehetőségeket ad(hat)nak az önkormányzatok, oktató-kutató tevékenységet végző intézmények, piacorintált vállalkozások és a lakosság számára. Az Európai Unió (EU) tagjaként a megalkotott közös joganyagok és hosszú távú stratégiai célkitűzések számos feladatot fogalmaznak meg és rónak Magyarországra ezen a területen. Az Unió energia- és klímacsomagjának nyomán megszületett Megújuló Energia Útiterv; az Uniós direktívák a következő as programozási időszakra, 2020-ra 20 százalékos megújuló energiaforrás részarányt, ezen belül a közlekedés vonatkozásában 10 százalékot, továbbá 20 százalékos energiahatékonyság-növelést, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának (az 1990-es szinthez képest) 20 százalékra való mérséklését tűzték ki. A megújuló energiaforrások technológiáiba történő beruházások révén új főként vidéki munkahelyek keletkeznek és új, korszerű technológiák kerülnek alkalmazásra. Felhasználásuk ezáltal kedvezően befolyásolhatja az ipari, mezőgazdasági struktúraváltást, elősegítheti az innovációt és ezen szektorok versenyképes működését, hozzájárulva a vidéki életminőség javulásához és a lakosság helyben tartásához. Az Unió energiapolitikájához illeszkedve, az ott megjelölt célok elérése érdekében a as időszakra vonatkozó magyar energiapolitikai koncepciót júliusban fogadta el az Országgyűlés. Az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség 2010-ben készítette el az Észak-Alföldi Régió Energiastratégiáját. A dokumentum kiemelten foglalkozik a megújuló és alternatív energiahasznosítással. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 124/2008. (VII.11.) számú határozatában rendelkezik a megye intézményrendszerének rövid, közép- és hosszú távú energetikai koncepciója kialakításáról. Fő prioritások: 16 A JNSZ megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda által készített Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Energetikai Akcióterv az alternatív és megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről ( ) című anyag. Megújuló energiaforrások azok az energiaforrások, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik, megújul. Ide tartozik a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza és magyarországi viszonyok között korlátozottan (részben megújuló energia) a geotermikus energia. 128

129 Ellátásbiztonság, Versenyképesség, Fenntarthatóság. Figyelembe véve az Európai Unió célkitűzéseit és elvárásait, a fenntarthatóság pilléréhez sorolt energiahatékonyság és megújuló energiaforrások terén az alábbi indikátorok kerültek meghatározásra: ra csökkenteni kell a településeken az intézmények összesített energiafogyasztását 10%-kal, azaz évi 1%-kal, a 2009-es bázisévhez képest ra növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát. A teljes energiafelhasználásban legalább 13%-ra növeljék a kistérségekben a megújuló energia arányát. Az energiapolitika végrehajtása során hozott intézkedések tekintetében a megjelölt indikátorokat vezérlő elvként szükséges kezelni. A Magyar Energia Hivatal szerint az Észak-alföldi régió az ország energiaszükségletének 0,77%-át fogja tudni megújúló energiaforrásból fedezni (34. ábra). Ebben az energiaelőállításban meghatározó szerepet kap a mezőgazdaság. Forrás: Magyar Energia Hivatal, Kulcsár, ábra: Megújúló alapú villamos energia erőművek az Észak-alföldi régióban 129

130 Az összeállítást vizsgálva a Nagykunság területén az eddigi beruházások igen szerények, tehát itt még nagy lehetőségek vannak a mezőgazdasággal foglalkozók számára. A időszakban az uniós forrásokból a KEOP-, a Széchenyi Terv Zöldgazdaság fejlesztése pályázatokon keresztül lehetett jelentős forrásokhoz jutni (10-85% közötti támogatási intenzitással). A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Energetikai Akcióterv az alternatív és megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről ( ) című anyag részletesen feldolgozta a megye kistérségeinek/településeinek pályázati tevékenységét, illetve azok eredményességét. A nyertes pályázatokról készült összefoglaló grafikonok szerint megállapítható, hogy a Nagykunság legaktívabb pályázója a Karcagi kistérség. Szélenergia A Nagykunságban a Mezőtúri Ipari Park területén kísérleti céllal üzemel nagyteljesítményű szélerőmű, a kistérség sajnos ezen típusú erőművek telepítésére nem alkalmas ( ábrák). 35. sz.. ábra: Évi átlagos szélsebesség (m/sec) területi eloszlása 50 m magasságban Forrás: OMSZ adatbázis Az első energetikai széltérkép szerint (35. ábra) a Dunántúl nyugati, északnyugati területei alkalmasak a nagyteljesítményű szélerőművek telepítésére. 130

131 36. sz.. ábra: Magyarország első energetikai széltérképe Forrás: Blahó és Marshall, 1993 A szélsebesség változása miatt beleértve a szélcsendes időszakokat is a szélenergia mindig csak kiegészítő energiaforrás lesz, mivel a szélerőművek alkalmazásának alapvető problémája, hogy a rendelkezésre álló szél-teljesítmény és a fogyasztók által igényelt villamos teljesítmény időbeli lefutása jelentősen eltér. A különbséget más hagyományos vagy alternatív energiaforrásokból kell biztosítani, illetve meg kell oldani a szélenergiával termelt villamos energia tárolását. A szélenergia átalakítása mozgási energiává a másik lehetőség, ezen szélerőgép hasznlata már jó lehetőség lehet kisebb gazdaságok számára (pl. a szélmalom, szivattyú üzemeltetése vízszivattyúzásra vagy halastavak levegőztetése). Napenergia 17 Hazánk jó adottságokkal rendelkezik, ugyanis a napsütéses órák száma, ami földrajzi helyzettől függően óra/év, magasabb, mint a napenergia-hasznosításban élen járó országok. Az aktív hasznosítás két formája a termikus (hő), illetve a fotovoltaikus (villamos energia). A mezőgazdaságban a napenergia közvetlen hőenergiává történő átalakításának három kiemelt területe van, nevezetesen: növényházak, szárítás és technológiai melegvíz- 17 A földfelszínt a napsugárzásnak kb. 51%-a éri el: a teljes mérleg szerint 23%-ot a légköri gázok elnyelik, és hővé alakítják, 26% pedig visszaverődik, és a világűrbe sugárzódik. Az 51%-ból 33% közvetlen sugárzás formájában (direkt sugárzás), 18%-a pedig közvetetten (diffúz sugárzás) éri el a felszínt. A Napból egy év alatt a Földre érkező energiamennyiség tizenhétezerszer nagyobb, mint az emberiség éves energiafelhasználása. 131

132 készítés. Kedvező körülmény, hogy a mezőgazdaságban a legnagyobb energiaigény a tavaszi, nyári és őszi hónapokban lép fel, amikor a napsugárzás mennyisége is nagyobb. A napelemes áramforrások (fotovoltaikus rendszer) alkalmazásának két legfontosabb területe: az autonóm villamos energia ellátás, a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás. A jelenlegi hazai alkalmazások 75%-a az autonóm áramellátás és kb. 25%-a a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás területére esik. A fejlett ipari országokban a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás részaránya növekszik. Ez a tendencia nálunk is érvényesülni fog, de az autonóm rendszerek szerepe a villamos energiával ellátatlan területeken telepítendő hírközlési berendezések, ismétlő állomások, mérő és monitorozó berendezések, valamint a szórvány, üdülő és természetvédelmi területeken is növekszik. A megye területén is megjelentek a napelemes beruházások, ezek jelentősége a tanyák, gazdaságok életében a folyamatosan emelkedő energiahordozó árak mellett egyre nagyobb. Biomassza Származási hely alapján az alábbi csoportokat különböztetjük meg: 1. Elsődleges biomassza: a teljes földi növényzet. A napenergia felhasználásával, fotoszintézis révén keletkezik. 2. Másodlagos biomassza: az állati eredetű biomassza, mely alapvetően az elsődleges biomasszából keletkezik, annak lebontásával, majd újraépítésével (különböző állati szerves trágyák). 3. Harmadlagos biomassza: a biomasszák feldolgozásával, illetve felhasználásával összefüggően keletkező biomasszaként kezelhető anyag, mely különböző idegen anyagokat is tartalmazhat (pl. élelmiszer-és különböző szerves, humán eredetű hulladékok). A biomassza, mint fogalom, rendkívül összetett, többféle alapanyagot és technológiát takar. A biomassza energetikai célú hasznosítása előtt meg kell fontolni, hogy a felhasználandó növényi alapanyag típusától függően mekkora részt hasznosítunk energetikai célra és mekkorát élelmiszertermelésre. A növényi alapanyagokat ugyanis valahol meg kell termelnünk. Ez a legtöbb esetben korábban élelmezési célra hasznosított területen történik. A biomassza-hasznosítás szakmai területe folyamatos mozgásban van. Megdőlni látszik az a globális trend, amely szerint a zöldenergia előállítása volt az elsődleges és ehhez bármi áron 132

133 elő kellett állítani a nagy bioetanol- és biodízel üzemek számára a nyersanyagot. Ennek eredménye a helytelen területhasználat, ami masszív talajeróziót, élelmiszerár-robbanást és éhséglázadásokat okozott a világ országaiban. Összetettsége és a fent említett konfliktusok kiküszöbölése okán folyamatos kutatás-fejlesztés zajlik, újabb és hatékonyabb eljárásokat dolgoznak ki, melyek rövid időn belül felülírhatják és kiszoríthatják a jelenlegieket. A biomassza hasznosításon belül is vannak azonban olyan területek, melyek meglehetősen nagy hagyományokkal rendelkeznek, és amelyek már ma is magas műszaki színvonalat és hatásfokot képviselnek. A megye mezőgazdasági- és erdőterületein, állattenyésztő telepein/gazdaságaiban hatalmas mennyiségben keletkeznek melléktermékek, fito- és zoomassza: szalma, hígtrágya, évelő növények faanyaga. Az ebben rejlő energiamennyiség kinyerésére komoly beruházások szükségesek, ezek pályázati úton történő támogatása nagy fontossággal bír. Figyelemre méltó a kunhegyesi Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. ilyen irányú tevékenysége (mobil biofermentorok, biodízel üzem, a kenderesi biogáz tüzelésű erőmű 18 ). Geotermális erőforrások A geotermális erőforrások használata során a talajban lévő közeg hőtartalmát nyerjük ki, ez annak kimerüléséhez vezethet. Ezért itt a fenntarthatóság nagy jelentőséggel bír: a geotermikus erőforrásokból kitermelt hő és víz visszaáramlik, vagyis utánpótlódásuk a felhasználás helyén megtörténik, azonban nagyon fontos, hogy a kitermelés és a megújulás milyen kapcsolatban áll egymással, ez határozza meg a geotermikus energiaforrás kitermelésének fenntarthatóságát. A geotermikus energiát 19 alkalmazzák belső terek fűtésére, melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdőkben, ipari célokra és a mezőgazdaságban. A termálvíz fűtési és melegvíz-szolgáltatási hasznosítása kommunális (pl. a karcagi fürdő termálvizének gázleválasztó rendszere, melynél a nyert gáz a város korházának fűtési rendszerében kerül 18 A 2007 óta működő kenderesi erőmű 42 ezer tonna mezőgazdasági eredetű alapanyagot használ fel évente, ebből 28 ezer tonna hígtrágya, amely a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. sertéstelepéről származik, tonna vágóhídi húspép és egyéb hulladék is itt kerül felhasználásra. A megtermelt villamos energiát az EON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. veszi át a kötelező átvételt szabályozó villamos energiáról szóló évi CX. törvény, és az ahhoz kapcsolódó 56/2002 GKM rendelet alapján. A megtermelt villamos energia mennyisége folyamatos üzemmód mellett várhatóan 7 GWh évente. 19 A magyarországi geotermikus kincs hasznosítása sokrétű: a működő 912 db termálkútból kb. 80 millió m 3 termálvizet termelnek ki. A működő hévízkutak egyharmada szolgál fürdők vízellátására (balneológia célra). A másik nagy felhasználási terület a mezőgazdasági hőhasznosítás, ilyen célra 202 kút vizét használják. Kommunális hőhasznosításra, ill. melegvíz ellátásra csak 21, ipari célra 68 kút szolgál. A maradék harmadot a vízművek 30 C-nál melegebb vizet adó lakossági ellátásra hasznosított kútjai teszik ki. 133

134 felhasználásra), de a mezőgazdaságot (pl. növényházak, fóliaházak, baromfitelepek, istállók stb. fűtése) is erősen érintő terület. A hazai hévizek minősége és mennyisége lehetővé teszi hévízkútjaink komplex és többlépcsős hasznosítását. A komplex hasznosításon az egyes alkalmazási területek párhuzamos kapcsolását (pl. kommunális hasznosítás mellett ipari hasznosítás) vagy a szezonális kihasználását (télen fűtés, nyáron hűtés) értjük. Vízenergia A Nagykunság területén számottevő, vízenergiát hasznosító erőmű (a domborzati adottságok miatt) nem található. A Tiszán a Tiszalöki Vízerőmű 11,5 MW beépített teljesítménnyel, illetve mint legújabb létesítmény a Kiskörei Vízerőművet kell kiemelni 28 MW-tal. (Forrás: ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség, 2010.). 134

135 3. Az Európai Uniós csatlakozás óta megítélt támogatási források bemutatása Az Európai Uniós csatlakozást követően hazánk számára is megnyíltak az uniós forrásszerzési lehetőségek, a csatlakozás óta eltelt időszakban valamennyi uniós alapból, különböző csatornákon keresztül több milliárd Ft-os nagyságrendű támogatás érkezett Magyarországra. Sikeres pályázatok révén a Kohéziós és Strukturális Alapokból Jász-Nagykun-Szolnok megyébe is jelentős nagyságú operatív programokhoz kapcsolódó uniós támogatás került Nemzeti Fejlesztési Terv keretében felhasznált források május 1-e és december 31-e között Jász-Nagykun-Szolnok megyébe az ágazati és regionális operatív programon keresztül mintegy 34,1 milliárd Ft európai uniós támogatás érkezett. A megyében a beérkezett pályázatok száma összesen 1342 db. A karcagi kistérségbe (139 db) a megyébe érkezett pályázatok 10%-a, a mezőtúri (122 db) és tiszafüredi kistérség (127 db) 9-9%-os arányt képvisel. A legtöbbi pályázat a megyében és a vizsgált kistérségekben egyaránt az AVOP és a GVOP operatív programokra érkezik. A hátrányosabb helyzetű térségek, mint a tiszafüredi, mezőtúri és karcagi az AVOP pályázatok száma magasabb, a fejlett térségekben a GVOP pályázatok dominálnak. 37. sz. ábra: Az NFT között beérkezett pályázatok száma Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérségeiben Forrás: i adatok 135

136 A beérkezett pályázatok száma a mezőtúri kistérségben 122 db, a karcagiban 139 db, a tiszafürediben 127 db, mindhárom kistérségben elmarad az országos kistérségi átlagtól (242 db) és a megyei átlagtól is (192 db). Az alábbi táblázat mutatja, hogy a támogatott pályázatok száma a vizsgált tiszafüredi, karcagi és mezőtúri kistérségekben egyaránt a megyében támogatott 713 db pályázat 10%-10%-a, meghaladja a törökszentmiklósi és kunszentmártoni kistérségekben támogatott pályázatok számát, azonban az országos kistérségi átlagtól (107 db) elmaradnak. Az AVOP-ban viszont az országos átlag felett alakul a támogatott pályázatok száma a megyében és mindhárom kistérségben egyaránt. 38. sz. táblázat: Az NFT között támogatott pályázatok száma Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérségeiben Támogatott pályázatok száma (db) NFT Operatív Programok Országos (megye) átlag Jász- Nagykun- Szolnok megye Országos (kistérségi) átlag 136 Karcagi kistérség Mezőtúri kistérség Tiszafüredi kistérség Jászberényi kistérség Kunszentmártoni kistérség Szolnoki kistérség Törökszentmiklósi kistérség AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP Össz: Arány megyéhez viszonyítva % 10% 10% 10% 27% 6% 29% 8% Forrás: i adatok A pályázatok sikeressége mindhárom kistérségben a megyei tendenciához hasonlóan alakult, azaz a benyújtott projektek 52-56%-a részesült támogatásban. A mezőtúri kistérség benyújtott pályázatai a HEFOP, a karcagi kistérség a ROP esetében szerepeltek rosszul. A megyében az elnyert támogatási összegeket vizsgálva a legtöbb támogatás a Környezet- és Infrastruktúra Operatív Programból (KIOP) és a Regionális Operatív Programból (ROP) (az összes támogatás 53 %-a), legkevesebb pedig a Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Programból (HEFOP) érkezett. Az eredményes pályázatok 82 %-a a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programból (GVOP) és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programból (AVOP) nyert támogatást. A vizsgált kistérségekben a megyében megítélt támogatok 8,66%-a tiszafüredi kistérségbe, 6-6%-a a mezőtúri és karcagi kistérségekbe érkezett. A mezőtúri és karcagi kistérségtől a megyében már csak a törökszentmiklósi térség marad alul. Lakosságarányosan a megyéhez

137 képest alacsony a támogatás aránya, és ugyanez tapasztalható régiós szinten is. Az Északalföldi régióba összesen ebben az időszakban millió Ft NFT támogatás érkezett. (Tiszafüredi kistérség régiós lakossági arány: 2,58%, karcagi kistérség: 2,97%, mezőtúri kistérség 1,97%, a támogatások arány sorrendben: 2,3%, 1,7%, 1,6%). 39. sz. táblázat: Az NFT között megítélt támogatások Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérségeiben Megítélt támogatások (millió Ft) NFT Operatív Programok Országos (megye) átlag Jász- Nagykun- Szolnok megye Országos (kistérségi) átlag Karcagi kistérség Mezőtúri kistérség Tiszafüredi kistérség Jászberényi kistérség Kunszentmártoni kistérség Szolnoki kistérség Törökszentmiklósi kistérség AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP Össz Arány megyéhez viszonyítva % 6,36% 6,15% 8,66% 17,58% 8,04% 50,34% 2,86% Forrás: i adatok A karcagi kistérségben Környezetvédelmi Operatív Programba egy pályázat érkezett, de az sem részesült támogatásban. A három kistérségbe érkezett támogatás szintén az országos alatt alakul, legtöbb támogatás az AVOP-ból és a ROP-ból származik, továbbá a tiszafüredi kistérségben a KIOP-ból. A tiszafüredi millió Ft KIOP-os támogatás a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának Szabadvezeték kiváltás, illetve megszüntetés pályázata. A tiszafüredi kistérségben emellett még a legnagyobb támogatásban részesült pályázatok a következők voltak: ROP-ból a KÖTIKÖVIZIG kerékpárút építés Tiszaderzsen (299mFt), Termál hotel*** Tisza-tó Konferencia- és Wellness centrum létesítése Tiszafüreden (284 mft), Tiszafüreden az alapfokú oktatási intézmények fejlesztése (230mFt). AVOP-ból: Tiszafüreden 32,5 ha új termelő halastó építési beruházás (83mFt), Kunhegyesen Nagykunsági árvízi tározótér területén meglévő társulati belvízcsatornák rekonstrukciója (58 mft), Abádszalókon Sertés telep trágya tározó medencéinek építése (57mFt), MG Határtalan Szövetkezet teljes erő- és munkagép parkjának beszerzése (52mFt), 4 db 1000 tonnás szemes termény tárolására alkalmas siló tároló építése (36mFt). Tiszafüreden Élelmiszerbiztonsági és a versenyképesség javítását célzó fejlesztések a KUNTEJ Rt-nél (46 mft). 137

138 A karcagi kistérség legnagyobb pályázatai: ROP-ból az UKIG 4206.j. Karcag- Füzesgyarmati ök. út km szelvények közötti szakaszának felújítása (400 mft). HEFOP-ból FVM DASzK, Szakképző Iskola - Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola oktatási projektje (149 mft). AVOP-ból: Kisújszálláson Halastó építési (108 mft) és 354 ha beépített rizstelepből 335 ha rizstelep értéknövelő felújítása (51mFt), Gástyási öntözőrendszer felújítása, fővíz kivételi mű átépítése (53mFT), Kenderesen t kapacitású, új intervenciós gabonatároló építése (90mFt) és t kapacitású, zsákos terménytároló kialakítása (60mFt), Karcagon a Kunlaposi csatornahálózat rekonstrukciója (79mFt). Továbbá a Debreceni Egyetem (Karcagi Kutatóintézet) 2 GVOP pályázata. A mezőtúri kistérségben a legtöbb támogatásban részesült pályázatok a következők voltak: ROP-ból az UKIG 4631.j. Mezőtúr-Szarvasi ök. út km szelvények közötti szakaszának felújítása (647mFt), Szakmai gyakorlati program és Karrierközpont szervezése a Szolnoki Főiskola Mezőgazdasági Fakultása vezetésével (43mFt). GVOP-ból: Az elektronikus hírközlési infrastruktúra bővítése a Berettyó-Körös Társulásban (250mFt). KIOP-ból: 1,5 MW-os szélerőmű telepítése Mezőtúron (121mFt, Mezőwind Kft.). AVOPból: A mezőhéki Táncsics telepen 5 db intervenciós gabonaraktár építése (90mFt), Mezőtúron 15 ezer tonnás szemes terménytároló telep létrehozása (90mFT), Kétpón Valmont lineár öntözőberendezés, földalatti kábelvezérléssel történő beruházása (89mFt). A megyében 100 millió Ft feletti támogatásban 48 pályázat részesült, a vizsgált három kistérségben ezek közül összesen csak 10 db van lásd fenti bekezdésekben. Az operatív programokból elnyert támogatások megoszlása differenciált képet mutat, az önkormányzatok legeredményesebben a Regionális Operatív Program kiírásain vettek részt, a ROP nyertes pályázatainak 48,6 %-a az önkormányzati szférából került ki, míg az Agár- és Vidékfejlesztési Operatív Program esetén mindössze 4,4 %-os, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programból esetén pedig 1,3 %-os ez az arány közötti időszakban néhány településnek nem volt nyertes pályázata a megyében: a vizsgált három kistérséget tekintve a karcagi kistérségből Berekfürdőnek, a tiszafüredi kistérségből Tiszaigarnak. Mindhárom vizsgált térségre elmondható hogy a kistérségi központokba áramlott a támogatások nagy része. Mezőtúr város kapta a kistérségbe érkező támogatás 75%-át, Tiszafüreden a 67%-át, Karcag az 51%-át. 138

139 3.2 Új Magyarország Fejlesztési Terv és Új Széchenyi terv keretében megítélt források ( ) Hazánk 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. A hatalmas összeg sikeres felhasználásával az ország megerősítheti meglévő adottságait, és felszámolhatja azokat az akadályokat és visszahúzóerőket, amelyek gátolják fejlődését 2006-ot követően szinte teljessé vált a hazai területfejlesztési források drasztikus csökkenése, 2010-től már a regionális fejlesztési tanácsok sem írtak ki újabb pályázatokat és között Jász-Nagykun-Szolnok megyében az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a 7 ágazati és regionális operatív programon belül lehetett pályázatokat benyújtani. Magyarország versenyképességének javítása, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése hét kitörési pont mentén ezek a legfőbb céljai a január 14-én elinduló Új Széchenyi Tervnek. Mintegy 249,7 milliárd Ft európai uniós támogatás érkezett a megyébe. Mezőgazdasági pályázatokat már csak az UMVP támogatott ebben az időszakban. 38. sz. ábra: között beérkezett EU-s pályázatok száma a tiszafüredi, mezőtúri és karcagi kistérségekbe Forrás: i adatok A beérkezett pályázatok száma összesen 4126 db. A karcagi kistérségből (327 db) a megyébe érkezett pályázatok 8%-a, a mezőtúriból (262 db) a megyei pályázatok 6%-a, és a tiszafüredi kistérségből (430 db) a megyei pályázatok 10%-a érkezett. A beérkezett pályázatok száma nemcsak a megyei (589 db), hanem az országos kistérségi átlagtól (529 db) elmarad. A legkevesebb pályázat a megyei kistérségek közül a mezőtúri kistérségből érkezett. A legtöbb 139

140 pályázat a vizsgált három kistérségben egyaránt az ÉAOP (Észak-alföldi Operatív Program) és a GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program), valamint a TAMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) operatív programokra érkezik. A mezőtúri és karcagi kistérségben a gazdaságfejlesztési pályázatok domináltak, a leghátrányosabb helyzetű tiszafüredi kistérségben a regionális operatív programra nyújtották be a legtöbb pályázatot. A megyét tekintve a legtöbb pályázat GOP-ra, és ezt követően a TAMOP-ra érkezett és csak ezt követik a ÉAOP projektek. 40. sz. táblázat: között az EU-s támogatott pályázatok száma Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérségeiben NFT Operatív Programok Országos (megye) átlag Jász- Nagykun- Szolnok megye Országos (kistérségi) átlag Támogatott pályázatok száma (db) Karcagi kistérség Mezőtúri kistérség Tiszafüredi kistérség Jászberényi kistérség Kunszentmártoni kistérség Szolnoki kistérség Törökszentmiklósi kistérség ÁROP ÉAOP EKOP GOP KEOP KÖZOP TÁMOP TIOP Össz.: Arány megyéhez viszonyítva % 7,80% 6,07% 10,14% 21,96% 6,31% 40,65% 7,06% Forrás: i adatok A fenti táblázat mutatja, hogy a támogatott pályázatok aránya a megyéhez viszonyítva a vizsgált tiszafüredi, karcagi és mezőtúri kistérségekben a beérkezett pályázatoknak megfelelően alakult, a mezőtúri kistérségben a megyében a legalacsonyabb. A megyében és a vizsgált térségekben a benyújtott pályázatok ~50%-a került támogatásra. Az országos kistérségi átlagtól (265 db) elmaradnak a támogatott pályázatok, kivéve az ÉAOP-ra érkezett pályázatokat tekintve, ahol jóval az országos átlag felett alakulnak a számok mindhárom térségben és megyeszerte egyaránt. A vizsgált kistérségekben a megyében megítélt támogatok 14%-a tiszafüredi kistérségbe, 11- %-a a karcagi, és csupán 2%-a a mezőtúri kistérségbe érkezett, megyei szinten a mezőtúri kistérségbe áramlott a legkevesebb uniós támogatás. A tiszafüredi és karcagi kistérségbe érkezett források megközelítik az országos kistérségi átlagot. Lakosságarányosan tekintve pedig a hátrányos helyzetű tiszafüredi kistérség kifejezetten magas támogatásban részesült 140

141 (Lakosság aránya a megyében 8%, a megítélt támogatás aránya 14%). A mezőtúri kistérségbe lakosságarányosan viszont igen kevés támogatás áramlott (Lakosság aránya a megyében 7,5%, megítélt támogatás aránya 2 %). A karcagi kistérség projektgazdái részére megítélt támogatások megegyeznek a megyéhez viszonyított lakossági aránnyal (11%). Az Északalföldi régióban megítélt közötti EU-s támogatások összege: millió Ft. Az Észak-alföldi régió lakosságszámához viszonyítva megközelítőleg lakosságarányosnak megfelelő forrás érkezett a tiszafüredi és karcagi kistérségekbe. (Tiszafüredi kistérség régiós lakossági arány: 2,58%, karcagi kistérség: 2,97%, mezőtúri kistérség 1,97%, a támogatások arány sorrendben: 2,3%, 0,4%, 2,7%). 41. sz. táblázat: között megítélt EU-s támogatások Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérségeiben NFT Operatív Programok Országos (megye) átlag Jász- Nagykun- Szolnok megye Országos (kistérségi) átlag Megítélt támogatások (millió Ft) Karcagi kistérség Mezőtúri kistérség Tiszafüredi kistérség Jászberényi kistérség Kunszentmártoni kistérség Szolnoki kistérség Törökszentmiklósi kistérség ÁROP ÉAOP EKOP GOP KEOP KÖZOP TÁMOP TIOP Össz.: Arány megyéhez viszonyítva % 11% 2% 14% 18% 6% 41% 8% Forrás: i adatok A legtöbb uniós támogatás a három térségbe az ÉAOP-ból származik, ezt követik a KEOP és TAMOP támogatások. A karcagi kistérség egy igen jelentős KÖZOP támogatásban is részesült a NIF Zrt. 4. sz. főút Kisújszállás elkerülő szakaszának kiépítésére, a mft-os pályázat a megye 2. legnagyobb uniós UMFT támogatásban részesült projektje a közötti időszakban. A as időszakban több nagy beruházási költségű, így magasabb támogatásban részesült projekt volt a vizsgált térségekben. A karcagi és tiszafüredi kistérségek jól szerepeltek, azonban a karcagi kistérségbe áramlott millió Ft-os támogatásból mft a Kisújszállási elkerülő szakasz, a tiszafüredi kistérség mft-os támogatásából a 141

142 13.251mFt a KEOP-ból támogatást nyert Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó projekt. A tiszafüredi kistérség néhány nagyobb projektjei a Nagykunsági árapasztó tározón kívül. KEOP-ból: Abádszalók-Kunhegyes közös szennyvízelvezetési és tisztítási projektje (2873mFt), Tisza-tavi Régió hulladéklerakóit rekultiváció egycélú Önkormányzati Társulás tagtelepüléseinek felhagyott települési szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja (2.817mFt), Abádszalók - Tiszaroff Ivóvízminőség-javító Projekt (442mFt), Tiszaroff és Tiszagyenda szennyvízhálózatának bővítése (346 mft). ÉAOP-ból: Vásárhelyi Terv továbbfejlesztéséhez kapacsolódó bel- és csapadékvíz rendezés JNSZ Megyében I. ütem (2491mFt), Térségi elérhetőség javítása a j. és j. utakon. (1263mFt), Tisza-tó és Hortobágy közötti kerékpárút kiépítése, komplex kerékpáros turisztikai fejlesztés megvalósítása, a Tisza-tó kerékpáros körgyűrű Észak-Alföldi szakaszának megvalósítása (696mFt), Morotva kerékpáros pihenőpark létesítése és egyéb turisztikai attrakciófejlesztés Tiszafüreden (252 mft), a Kunhegyes Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola és Óvoda mikro térségi társulás új tornatermének építése, feladat-ellátási helyeinek felújítása, bővítése (425mft). A vállalkozások projektjei közül jelentősebb támogatott fejlesztések a következőek voltak: GOP-ból GSV Kft. mészüzem létesítése Tiszafüreden, ÉAOP-ból Kunhegyesen egészségügyi papírgyártó üzem, Abádszalókon egy I. osztályú panzió létesítése. A térségre jellemzően a vállalkozók részéről több turisztikai célú projekt volt. A karcagi kistérségben a legnagyobb támogatásban részesült projektjei a fenti KÖZOP-os pályázaton kívül számos környezetvédelmi és turisztikai célú fejlesztések találhatóak. EAOP-ból: Karcagnál Térségi elérhetőség javítása a j. úton. (2.755mFt), Karcagi Hulladékfejlesztési Központ fejlesztése (1670mFt). TIOP-ból Kátai Gábor Kórház "Kátai Program" Kórházfejlesztés a Nagykunságiak egészségéért projektje (1436mFt). KEOP-ból Karcag Kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs programja (1.369 mft), Kunmadarason Az egykori bombázó lőtér tájrehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban II. ütem (999mFt), ÉAOP-ból Kisújszállás Városközpont funkcióbővítő megújítása" (738mFt), szintén Kisújszálláson Kakat belvízöblözet belvízvédelmi főműveinek mederfejlesztése és rekonstrukciója (499mFt), Karcag-Kenderes Ivóvízminőség-javító Projekt (492mFt). ÉAOPból: Erzsébet Gyógyvizű Strandfürdő gyógy-és wellness turisztikai célú fejlesztése Kisújszálláson (461mFt), komplex fürdőfejlesztés, új turisztikai attrakciók kialakítása és szezonnyújtó szolgáltatások bővítése Berekfürdőben (350mFt), Karcagon a városi gyógyvizű termálfürdő fejlesztése (291mFt), Karcag és Berekfürdő települések közötti kerékpárút II. 142

143 ütemének megépítése (257mFt), Erzsébet panzió építése Kisújszálláson (195mFt). Továbbá a Jászkun Volán Zrt. elektronikus és bérletrendszer kialakítása, a Karcagi Ipari Park infrastrukturális fejlesztései kiemelendők A mezőtúri kistérség legnagyobb szabású uniós projektjei között a következők voltak. KEOP-ból Berettyó-Körös Ivóvízminőség-javító projekt (856mFt), Túrkeve Város új szennyvíztisztító telepének projektje (675mFt), a mezőtúri környezetveszélyeztető szennyvízkezelés átalakítása biztonságos, a természeti környezetet óvó, magas színvonalú, gazdaságosan üzemeltethető technológiával, az iszapkezelés megoldásával (498mFt),). ÉAOP-ból: a mezőtúri Albrecht-kastély szálláshelyfejlesztése (Hercegasszony - Kastélypanzió) (323mFt), a Városi Általános Iskola Mezőtúr Kossuth Lajos Tagintézményének felújítása, bővítése (250mFt), Túrkevén Termál- és Élményfürdő turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése (111mFt). A térségben a most lezáruló ciklusban fémipari és zöldipari fejlesztésekhez nyertek nagyobb összegű támogatásokat a pályázó cégek. Az FF Fémfeldolgozó Zrt. a rozsdamentes anyagok, lemezek, csövek és profilok feldolgozásának specialistája, az Ábrahám és Társa kft. pedig személygépkocsi tükrök és lámpafoglalatok gyártását, összeszerelését végezi, Audi, BMW, Mercedes, Opel, Suzuki gépkocsik különböző típusaihoz. Itt is jelen van tehát az autóipari beszállítói háttér ipar. A Mezőtúri Ipari Park vállalkozói inkubátorház létesítésére (194mFt) kapott támogatást, a fejlesztés most indul. A zöldipar térségi központjának tekinthető Mezőhéken már megvalósult az ÖKO-PET Recycling Kft. műanyag hulladék feldolgozáshoz kapcsolódó beruházása (116mFt), az ALCSIPELLET Kft. biobrikett üzemének létesítése (126mFt) viszont az elnyert támogatás ellenére, késést szenved. (Mezőtúr ipari parkjában 2004 és 2006 között valósította meg a Mezőwind kft. egy 1,5 MW-os szélerőmű telepítését) közötti időszakban néhány településnek nem volt nyertes pályázata a megyében: a vizsgált három kistérséget tekintve a mezőtúri kistérségben Kétpónak. Ebben az időszakban a mezőtúri kistérség kivételével már megszűnni látszott az a tendencia, hogy a kistérségi központok városai áramlik a támogatások nagy része. Mezőtúri város a térségbe érkező Eu-s források 64%-át kapta. Karcag már csak a 34%-át, Tiszafüred a 22%-át. A pályázói aktivitás tehát már az egyéb városok, és kisebb települések részéről is fokozódott. 143

144 A térségekben turisztikai vállalkozásfejlesztés és attrakciófejlesztés területén kevés pályázat kapott támogatást, ennek oka a vállalkozók hiányzó tőkéje és a hitelpiac bizonytalansága ből az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaiban sorolhatóak az Operatív Programok közötti EU-s támogatások adatait már tartalmazza. ÚSZT Kitörési pontok pályázati kiírásai. Az alábbi táblázatban szereplő adatok a már fentiekben ismertetett sz. táblázat: Új Széchenyi Tervből ( ) támogatott pályázatok és megítélt támogatások a karcagi, mezőtúri és tiszafüredi kistérségekben Északalföldi Mezőtúri Tiszafüredi JNSZ Karcagi kistérség kistérség kistérség megye régió támogatott pályázatok száma /db/ megítélt támogatások /millió Ft/ támogatott pályázatok száma /db/ megítélt támogatások /millió Ft/ támogatott pályázatok száma /db/ megítélt támogatások /millió Ft/ támogatott pályázatok száma /db/ támogatott pályázatok száma /db/ Foglalkoztatási Program Gyógyító Magyarország Közlekedésfejlesztési Közvetett kapcsolatok Tudomány - Innováció Vállalkozásfejlesztési Zöldgazdaság-fejlesztési Összesen Forrás: i adatok A fenti táblázat alapján a 2011-től az ÚSZT időszakában a megye pályázatainak 23%-a érkezett a tiszafüredi, karcagi és mezőtúri kistérségekből. Ebben az időszakban a mezőtúri kistérség lemaradása már nem volt olyan mértékű, mint a teljes as időszakot figyelembe véve. A legtöbb pályázat és támogatás a vállalkozásfejlesztési programban és a közvetett kapcsolatok kitörési pontnál jelentkezik a vizsgált térségekben, a megyében és régióban egyaránt. A Közvetett kapcsolatok kitörési pont civil szervezetek, intézmények pályázatai, vállalkozók munkahelyi képzése, környezetvédelmi beruházások, szociális célú infrastrukturális fejlesztések, hátrányos helyzetűek támogatása (TAMOP, ÉAOP, KEOP). A Gyógyító Magyarország Egészségipari Program a turisztikai célú fejlesztéseket célozza. 144

145 Abádszalók Kisújszállás Karcag Tiszafüred Mezőtúr Kunhegyes Túrkeve Kunmadaras Berekfürdő Tiszabura Tomajmonostora Tiszaroff Kenderes Mezőhék Tiszaderzs Nagyiván Tiszőlős Tiszaszentimre Kétpó Tiszaörs Tiszagyenda Mesterszállás Tiszaigar A közötti NFT, UMFT és USZT Európai uniós pályázati tapasztalatainak összegzése 39. sz. ábra Megítélt NFT, UMFT, ÚSZT támogatások (mft) Forrás: Pályázói aktivitás: A beérkezett pályázatok száma a mindhárom kistérségben elmarad az országos kistérségi átlagtól és a megyei átlagtól. A mezőtúri kistérség nyújtotta be a legkevesebb pályázatot a három kistérség közül, és a as időszakban megyeszerte tt volt a legalacsonyabb volt a pályázói kedv. Pályázatok sikeressége: A benyújtott pályázatok támogatottsági aránya mindhárom kistérségben a megyei tendenciához hasonlóan alakult. Az alacsony pályázat miatt a legkevesebb támogatás a mezőtúri kistérségbe áramlott, a as időszakban megye szinten is közötti időszakban mindhárom térségben lakosságarányosan a megyéhez képest alacsony a támogatás aránya, és ugyanez tapasztalható régiós szinten is. A as időszakban a lakossági aránynak megfelelő támogatás érkezett a tiszafüredi és karcagi kistérségekbe, a tiszafüredi kistérségbe az aránynál magasabb ban Berekfürdő és Tiszaigar, a közötti időszakban Kétpó nem részesült támogatásban. (Mindhárom település nyújtott be pályázatot) ban a legtöbb támogatás az AVOP-ból és a ROP-ból származott, továbbá a tiszafüredi kistérségben a KIOP-ból, ban ÉAOP-ból származik, ezt követték a KEOP és TAMOP támogatások. A karcagi kistérség egy igen jelentős KÖZOP támogatásban is részesült ekkor. A 100-as és 120-as vasúti fővonalon jelentős fejlesztések zajlanak, illetve várhatóak a közeljövőben az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával. A közeljövőben tervezett fejlesztések a fejezetben ismertetésre kerültek. 145

146 3.3 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében felhasznált források ( ) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) a közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program. Az UMVP intézkedésein keresztűl mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás hívható le, jórészt az agrárium veresenyképességét javító, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó beruházásokra. A vidékies térségben a pályázatok esetében az egyik legfőbb probléma az volt, hogy a városok 5000 lakos feletti települések - számára nem volt elérhető vidékfejlesztési támogatás, így a falumegújításban, a vidéki örökség megőrzésében csak a falvak vehettek részt, kisebb fejlesztéseket pedig a ROP nem támogatott. Az UMVP négy tengelyre fűzi fel a támogatásokat. - Az I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása. Ezen belül támogatja a szakképzést, a fiatal gazdálkodók indulását, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadását, tanácsadói szolgáltatások igénybevételét, mezőgazdasági üzemek korszerűsítését, az erdők gazdasági értékének növekedését, a mezőgazdasági és erdészeti termékek hozzáadott értékének növelését, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztéseket, bioenergia-termelést, energetikai célú erdőgazdálkodást, termelői csoportok létrehozását, szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságokat. - A II. tengely: A környezet és vidék fejlesztése. A vidéki területek környezettudatos fejlődéséhez a fenntartható tájhasználat kialakításán, a környezeti terhelés csökkentésén, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosításán, az erdőterületeken végzett beruházások támogatásán keresztül járul hozzá. Kiemelten kezeli a genetikai sokféleség megőrzését a különleges - gyakran veszélyeztetett- állatfajták extenzív tartásának támogatásával, illetve a természet, a víz és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával. Az uniós Natura 2000 Program a kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének és az ott élő állatfajok megőrzését támogató kifizetései is ide tartoznak. - A III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása. Célja a vidéki térségeken élők jövedelemtermelő lehetőségeinek és életminőségének javítása a jövedelemtermelő beruházások előmozdítása által, a hiányzó szolgáltatások biztosítása, a kulturális és rekreációs lehetőségek bővítése, falvak korszerűsítése. 146

147 - A IV. tengely: LEADER. Célja a térségi belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználása, az aktív vidéki szereplők közötti együttműködése megalapozása, a fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása. A III. és IV. tengely intézkedéseit a következő elemzések tartalmazzák. Az I. és II. tengely keretében megítélt támogatásokról településszinten az érintett teljes as időszakra vonatkozóan nem állt rendelkezésre információ, ezért annak részletes bemutatását és értékelését nem volt lehetőségünk elvégezni. A HELYI AKCIÓCSOPORTOK időszakra vonatkozó EMVA-ból nyújtandó III. és IV. tengely támogatásai a következőképpen alakultak. Pályázatok benyújtására 2008-tól volt lehetőség. Az EMVA III. tengelyben került sor a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek támogatására, vagyis a klasszikus vidékfejlesztésre. A tervezési területen LEADER szempontból két helyi akciócsoport (HACS) működik: Tisza-tó Térsége LEADER Egyesület, amely magában foglalja a térség valamennyi falusi települését, továbbá a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület. A Nagykunsági HACS 2012-ben megszűnt, mivel az egyesületté alakulását nem tudta időben megvalósítani, így ősz óta a forráslehívásban és a támogatás elosztásban sem tudott részt venni addig, míg 2013-ban újra nem alakult. A tervezési területtel érintett települések HACS-okhoz történő besorolását a tanulmány fejezete tartalmazza. A megyében működő helyi akciócsoportok által megítélt támogatásokat tekintve a Tisza-tó Térsége részesült a legtöbb támogatásban, melyet az alábbi ábra is szemléltet. 40. sz. ábra 147

148 Tisza-tó Térsége LEADER Egyesület területén megítélt támogatások a III. és IV tengelyben: A Tisza-tó Térsége Leader Egyesület területén a III. tengelyből millió Ft, a IV. tengelyből 677 millió Ft támogatás, azaz összesen 1884 millió Ft került megítélésre. Ez az adat a ig megítélt támogatásokat tartalmazza, az ezt követően született támogatási döntésekről még nincs elérhető nyilvános közzététel. 41.sz. ábra A Tisza-tó LEADER Egyesület területén a III. tengely támogatásai jogcímenként, Forrás: térségi HVS A III. tengely jogcímekből a legtöbb forrás a mikrovállalkozások fejlesztésére és a turisztikai tevékenységek ösztönzésére állt rendelkezésre, a legtöbb pályázat is ezek keretében került támogatásra. A térségi településeket tekintve a III. tengelyből a legtöbb támogatásban Tiszaszőlős település részesült (196mFt) a turisztikai, mikrovállalkozások és falufejlesztés jogcímekből. Ezt követi a városok Tiszafüred (155mFt) és Abádszalók (142mFt), Kunhegyes (136mFt). A kisebb települések közül Tiszaszentimre (134mFt) és Tomajmonostora (136mFt) jutott a legtöbb támogatáshoz. A III. tengelyből Tiszaderzs és Nagyiván nem részesült támogatásban. A IV. tengely jogcímekből a legtöbb forrás a vállalkozásalapú fejlesztésekre és képzésekre, rendezvényekre állt rendelkezésre. A legtöbb pályázat a kis értékű vállalkozásfejlesztés és rendezvény jogcímekre érkezett és került támogatásra 148

149 42. sz. ábra A Tisza-tó LEADER Egyesület területén a IV. tengely /LEADER/ támogatásai jogcímenként, Forrás: térségi HVS Az érintett településeket tekintve a IV. tengelyből Berekfürdő, Tiszabura és Tiszaderzs nem részesült támogatásban. A legtöbb támogatást Tiszafüred (178mFt) és Abádszalók (150mFt), valamint Tomajmonostora (130mFt) települések részére ítéltek meg. A IV. tengelyből Tiszaderzs, Berekfürdő, Tiszabura nem részesült támogatásban. A nyertes fejlesztési elképzeléseket áttekintve, a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímen belül célcsoportként az ifjúság fiatal korosztályt célozták meg a kérelmezők, hiszen több ifjúsági szálláshely fejlesztésér igényeltek forrást (erdei iskola felújítása Tiszaroffon, ifjúsági szálláshely kialakítása Tomajmonostorán.) A támogatások eredményképpen nőtt a magánszállások száma és komfortfokozata (pl. Tiszaszőlős, Abádszalók, Tomajmonostora). Kevés volt a turisztikai attrakció és specifikus turizmus ágak kiszolgálására irányuló fejlesztési igény (Pl. kerékpáros, vízi, horgász, kikötői, túraútvonalak kijelölése.) A mikrovállalkozások, vállalkozás alapú fejlesztésekre irányuló jogcímeken belül igen vegyes vállalkozási tevékenységek jelentek meg, és az eszközbeszerzésen át, a technológiafejlesztés, a telephelyek, üzemi és üzleti épületek fejlesztéséig. A legtöbb esetben a piaci részesedést növelő, az ön foglakoztatást biztosító fejlesztés, valamint a gazdaságosabb energia felhasználást, korszerű technológia kialakítását, a környezetvédelmet elősegítő, fejlesztési elképzelések domináltak. Nagy igény mutatkozott a teljes gazdasági vertikumból: szolgáltatás, ipar, kereskedelem, vendéglátás, mezőgazdasági élelmiszertermék feldolgozása iránt. A támogatott képzések között szerepel OKJ-s szakképzés, több mint 60 fő részvételével, vállalkozási kompetenciafejlesztést adó oktatás, szociális területen tevékenykedők szakmai továbbképzése, hivatásos vízi járművezetői képzés. A falumegújítás és vidéki örökség 149

150 megőrzésén belül egyházi ingatlanok (Kunhegyes, Tiszaroff, Pusztataskonyi Szapáry kápolna, templomok Tiszaörsön, Tiszaszentimrén), faluközpontok (Tiszagyenda, Tiszaigar, Tomajmonostora) újultak meg, a tiszaszőlősi, a tiszaigari, a berekfürdői, valamint a tomajmonostorai játszóterek felújítása, építése, vagy a helyi piac fejlesztése került támogatásra Tomajmonostorán és Tiszaburán stb.). Népszerűnek mutatkoztak a helyi rendezvények. A közösségi célú fejlesztések jogcím keretében közösségi épületek (Tiszafüred) kialakítása, óvoda, sportegyesület, polgárőrség, gyermekfoglalkoztató eszközbeszerzései részére ítéltek meg támogatást, a térségi együttműködések keretében testvérvárosi találkozóra (Tiszafüred), és rendezvényekre. A III. tengely támogatási jogcímei között szerepelt az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT) kialakítása és működtetése pályázati forrás, Tomajmonostorán és Tiszaszentimrén megvalósult beruházások azt példázzák, hogy egy-egy közösségi funkciók kialakítására, a vállalkozások és a lakosság információval való ellátására, a modern, XXI. századi technológiák segítségével az üzleti, kulturális folyamatokba való bekapcsolódásuk elősegítésével jelentős lépést tehetnek az elszigeteltségből, a mélyszegénységből való kitörésben. A tengelyen belüli jogcímeket vizsgálva elmondható, hogy az alapvető célkitűzés, mely szerint gazdaságfejlesztési célra fordítsák a források min. 45%-át, részben megvalósult, mivel a turisztikai jogcímmel együtt - amely utóbbi pénzügyi eszköze is a gazdaság fejlesztését szolgálták meghaladják a tervezett arányt. Ugyanez az arány elmondható a IV. tengelyben támogatáshoz jutott pályázatok esetében is, mivel vállalkozási alapú fejlesztésekre fordították a források 45%-át. NAGYKUNSÁGÉRT LEADER HELYI KÖZÖSSÉG területén megítélt támogatások a III. és IV tengelyben: A Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. illetékességi területén lekötésre a beszerzett információk alapján a LEADER HACS április 30-i megszűnéséig 848 millió Ft került, ebből 687 millió Ft a III. tengelyre, 161 millió Ft a IV. tengelyre. A III. tengely keretén belül a vidék örökség megőrzése jogcímre nem érkezett pályázat, és a települések közül Mesterszállás nem részesült támogatásban. A legtöbb megítélt támogatás Túrkevére jutott (206mFt), ezt követi Mezőtúr (175mFt), Karcag (110mFt), Kisújszállás és Kétpó (65-65mFt), Kenderes (52mFt), Mezőhék (14mFt). 150

151 43.sz. ábra A Nagykunsági Leader Helyi közösség területén a III. tengely támogatásai jogcímenként, Támogatás 687 millió Ft. Forrás: Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület 335 milió Ft 19 millió Ft 333 millió Ft Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése - 24 db pályázat Turisztikai tevékenységek ösztönzése - 11 db pályázat Falumegújítás és -fejlesztés - 2 db pályázat A legtöbb nyertes pályázata Mezőtúrnak (13 db) és Karcagnak volt (8 db). A fentiekből jól látható, hogy a turisztikai célú fejlesztésekre benyújtott pályázatok jóval fajsúlyosabbak, mint a mikrovállalkozásokat érintők. Egy turisztikai fejlesztésre igényelt támogatás átlagosan 30 millió forint, ami több mint háromszorosa egy mikrovállalkozás fejlesztésére irányuló átlagos támogatási igénynek (14 millió forint). A mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére igénybe vehető források döntő részét a kenderesi, mezőtúri, kisújszállási, karcagi és kétpói pályázó vállalkozók eszközbeszerzésre kívánták felhasználni, illetve akadt egy pályázó, aki autókozmetikai műhely kialakítását tűzte ki céljául. A turisztikai tevékenységek ösztönzésére irányuló forrásokat magánszálláshely (Mezőtúr, Túrkeve, Kenderes), - és ifjúsági szálláshelyek (Kisújszállás, Túrkeve), továbbá kézműves ház és fedett lovarda kialakítására (Túrkeve), idegenforgalmi szolgáltatási tevékenység fejlesztésére (Túrkeve) vették igénybe a térség városaiban. A falufejlesztésre igényelhető forrásból Kétpó és Mezőhék nyert támogatást játszóterek fejlesztésére. 44.sz. ábra A Nagykunsági Leader Helyi közösség területén a IV. tengely támogatásai jogcímenként, Támogatás összesen: 161 millió Ft. Forrás: Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület Képzés Közösségi célú fejlesztések 25 Rendezvények Vállalkozás alapú fejlesztések Támogatások (millió Ft) Pályázatok száma (db) 151

152 A IV. jogcímnél Kétpó nem részesült támogatásban. A jelentős pályázatói aktivitás hatására ismét Túrkeve település projektjei részére ítélték meg a legtöbb támogatást (63mFt, 34 db pályázat), ezt követi Kisújszállás (34mFt, 15 db pályázat), Kenderes (27mFt), Mezőhék (15mFt), Mesterszállás (12mFt), Mezőtúr (6mFt), Karcag (5mFt) Az egy pályázatra eső átlagos támogatási összeg alapján a legfajsúlyosabb jogcímeknek a képzést és a vállalkozási alapú fejlesztéseket kell tekintenünk. A legtöbb támogatott pályázat és támogatás a közösségi célú fejlesztések és a vállalkozásalapú fejlesztésekre esett. A közösségi célú fejlesztések jogcímen belül a pályázatok többsége a civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése célterületre érkezett, azon belül is eszközbeszerzésre és felújításra, de döntően az előbbire. Ide került sorolásra a sportlétesítmények fejlesztése (kiszolgáló épületek, lelátó felújítása), melynek keretén belül 4 pályázat részesült támogatásban Túrkevén, Kisújszálláson, Karcagon és Kenderesen. Ugyanezen jogcímen belül település idegenforgalmi fejlődését elősegítő marketing tevékenység támogatása célterület keretében turisztikai információs táblák kihelyezésére pályáztak (pl. Mezőhék). A turisztikai kiadványok készítésére 6 pályázat részesült támogatásban. A vállalkozási alapú fejlesztések jogcím keretében helyi termék feldolgozásának és piacra jutásának támogatása és a vállalkozások, termelők piacra jutás segítése a marketing eszközeivel, informatikai eszközbeszerzései kerültek támogatásra. (pl. eszközbeszerzések, pékség kialakítása, mini húsüzem fejlesztése, méhészet fejlesztése). A képzés jogcím alatt a helyi speciális képzések valósulhatnak Túrkevén és Kisújszálláson. A rendezvény jogcím esetében a helyi identitás megőrzésére, fejlesztésére szolgáló rendezvények támogatása célterületre keretében a helyi önkormányzatok, évről-évre megrendezésre kerülő falunapjukra és a civil szervezetek rendezvényeikre igényeltek támogatást. Támogatásra került a Kevi Juhászfesztivál, Kevi Böllértalálkozó is. A közötti EMVA III. és IV. tengely pályázati tapasztalatainak összegzése: A megyében működő helyi akciócsoportok által megítélt támogatásokat tekintve a Tisza-tó Térsége részesült a legtöbb támogatásban, de a Nagykunsági Leader közösség területén is megyei szinten jelentős támogatás került megítélésre. A III. és IV. jogcímeket együttesen tekintve a legtöbb forrás a mikrovállalkozások fejlesztésére és a turisztikai tevékenységek ösztönzésére állt rendelkezésre, a legtöbb pályázat is ezek keretében került támogatásra, és a legtöbb támogatás ezeknél jelentkezett. 152

153 Tiszafüred Abádszalók Túrkeve Tomajmonostora Tiszőlős Tiszaszentimre Mezőtúr Kunhegyes Kunmadaras Karcag Kisúj Tiszaroff Kenderes Kétpó Tiszabura Tiszaörs Tiszagyenda Mezőhék Berekfürdő Tiszaigar Mesterszállás Nagyiván Tiszaderzs 45. sz. ábra A Tisza-tó térsége Leader területén a Megítélt támogatások (mft) EMVA III. és IV. tengelyben Forrás: Térségi HVS, Leader Egyesület megítélt támogatások aránya ezekre 72%, a Nagykunsági Leader területén már 97%. Csak a IV. tengelyt tekintve vállalkozásalapú fejlesztésekre jutott a legtöbb támogatás, a Nagykunsági Leader térségben emellett a közösségi fejlesztésekre. Érdekes módon a Nagykunsági Leader közösség területén a vidéki örökség megőrzésére nem érkezett pályázat. A Tisza-tó térségében igen magas volt a pályázó aktivitás, összesen 170 db támogatott pályázat volt, a Nagykunsági térségben 113 db. A III és IV. tengelyekből összesen a legtöbb támogatás a következő városokba áramlott: Tiszafüred (333mFt) Abádszalók (292mFt), Túrkeve (268mFt). A kistelepülések közül Tiszaszőlős Tiszaszentimre és Tomajmonostora is rendkívül jól szerepelt. Túrkevének a jelentős pályázó kedv miatt igen nagyszámú 41 db támogatott pályázata volt. A III. tengelyből Tiszaderzs és Nagyiván és Mesterszállás, a IV. tengelyből Tiszaderzs, Berekfürdő, Tiszabura, Kétpó nem részesült támogatásban. Az egy pályázatra eső átlagos támogatási összeg alapján a legfajsúlyosabb jogcímeknek a turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímet kell tekintenünk, ennek keretében valósultak meg többnyire a legmagasabb összköltségű beruházások. A tengelyen belüli jogcímeket vizsgálva elmondható, hogy a turisztikai tevékenységek ösztönzését is beleértve - a gazdaságfejlesztési célokra fordították a források jelentősebb részét A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában ( ) megfogalmazott tapasztalatok szerint az UMVP I. tengelye esetében megnyitott intézkedések közötti forráselosztás és az egyes jogcímek követelményrendszere nem megfelelően reagált a magyar agrárium gondjaira. Az állattenyésztés megerősítését szolgáló intézkedések esetében mérhető nagyfokú területi koncentráció szintén nem a hatékonyság irányába mutatott. A II. tengely agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedései esetében a támogatások nagyobb részéhez nem a leginkább arra alkalmas területek jutottak. Az integrált szántóföldi termelést támogató jogcím túlzott dominanciája miatt más, a környezetkímélő gazdálkodás szempontjából nagyobb hatású intézkedések nem részesültek elegendő forrásban. A III. tengely foglalkoztatás növelésre 153

154 gyakorolt hatása a célokkal szemben meglehetősen kicsi volt. A mikrovállalkozások létrehozását és fejlesztését megcélzó intézkedésre benyújtott pályázatok elbírálási ideje az újraértékelések miatt a kezdeti években meglehetősen nagy volt. Ez az intézkedés elvárt hatékonyságát jelentősen rontotta. A IV. tengely (LEADER) hatékony működését nehezíti a kidolgozásakor meghatározott bonyolult eljárásrend, melynek egyszerűsítése érdekében az elmúlt időszakban számos intézkedés történt. A térségek közötti együttműködések megvalósítása a félidei értékelés elvégzéséig nem kezdődött el, azonban látható, hogy a komplex térségfejlesztési projektek bírálata esetében magas a normatív szempontok aránya, valamint ezzel párhuzamosan alacsonyak a helyismerettel rendelkező helyi akciócsoportok szempontjainak érvényesülési lehetőségei. A fenti jelentős problémákat egyrészt a jelenlegi ÚMVP megvalósítása során, másrészt a következő, as időszak vidékfejlesztési területeket érintő programozásakor meg kell oldani. Összességében megállapítható, hogy az uniós pályázati lehetőségek ellensúlyozták a fokozatosan szűkülő hazai forrásokat, azonban ezeknél a döntéshozatal teljesen központosított, így csak áttételesen szolgálják a megyei területfejlesztési célkitűzéseket. Tudatos tevékenységre megyei és térségi szinten csak projektgenerálás, pályázat előkészítés útján volt eddig lehetőség. Ezt szolgálták és szolgálják a megye területfejlesztési dokumentumai és tanulmányai. 154

155 3.4 Felhasznált egyéb források és fejlesztések Hazai források Az Európai Uniós csatlakozás követően megkezdődött a hazai területfejlesztési források csökkenése, 2006-ot követően megyei szinten teljessé vált, 2010-től már a regionális fejlesztési tanácsok sem írtak ki újabb pályázatokat. A megyei és regionális fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosítása alapján január 1-vel megszűntek, szerepüket a megyei önkormányzatok vették át. Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásai között A Megyei Területfejlesztési Tanács között az egész megyét tekintve csaknem 1900 db támogatási szerződést kötött, az ezekben megítélt támogatások pedig meghaladták a 15mrd Ft-ot. Jász-Nagykun-Szolnok megye a legkedvezőtlenebb helyzetű megyékhez került, ezen megyék felzárkóztatására szolgáló újabb hazai források következtében 2003-ban már 13 db pályázati felhívást hirdetett meg a Tanács a megyében működő önkormányzatok, vállalkozók és egyéb szervezetek számára. Ezt követően azonban már érezhető volt a megyei decentralizált források térvesztése. Az alábbiakban a Megyei Területfejlesztési Tanács közötti megítélt támogatásait ismertetjük. A 2007-től már újabb pályázati felhívást nem hirdetett meg a Tanács ben 5 pályázati felhívás (TEKI Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú keret, CÉDE Céljellegű decentralizált előirányzat, TFC Területfejlesztési Célelőirányzat, MFC Műszaki Fejlesztési Célelőirányzat, KSZFP Kistérségi Szociális Felzárkóztató Program), 2005-ben már csak 3 támogatási konstrukció (TEKI, CÉDE, KSZFP), 2006-ban 4 felhívás keretében (TEKI, CÉDE, LEKI- Leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatása) kerültek támogatások megítélésre. A lenti ábra alapján látható, hogy a közötti időszakban a kunszentmártoni kistérség után a legtöbb támogatás a tiszafüredi kistérségbe áramlott, a megyei támogatások mintegy 19%-a. Ennek oka, hogy a két leghátrányosabb helyzetű kistérség (tiszafüredi és kunszentmártoni) részére külön források szolgáltak, a LEKI és a KSZFP pályázati rendszerek keretében. (A KSZFP-ből még a törökszentmiklósi kistérségben található Tiszabő település részesült kiemelt támogatásban.) A mezőtúri és karcagi kistérségekbe ezzel szemben 155

156 a legkevesebb támogatás érkezett. E két kistérségbe a lakosság arányához (11%, 7,4%) képest kevesebb, a tiszafüredi kistérségbe a lakosság arányához (9,7%) képest jóval magasabb támogatás került kiosztásra. 46. sz. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács hazai forrású támogatásai között, Forrás: JNSZM-i TFÜ saját adatbázisa A fenti összességében 3,4 milliárd Ft támogatással között összesen több mint 6 milliárd összköltségű beruházás valósult meg a megyében, ebből 1,6 milliárd Ft a tervezési terület három kistérségébe. A tiszafüredi, karcagi és mezőtúri kistérségekbe ebbe az időszakba 640 millió Ft támogatás érkezett. A TEKI, CÉDE, LEKI, KSZFP pályázatok keretében a települési önkormányzatok intézményei, útjai, kerültek kiépítésre, felújításra, és számos infrastruktúra beruházás (szennyvíz, ivóvíz, vezetékes gáz) került megvalósításra, valamint elkészültek a településrendezési tervek. A támogatások 95%-át, ezekre biztosította a megyei területfejlesztési tanács a közötti időszakban. /Ezért nem is készült külön-külön a pályázati konstrukciókra táblázat, diagram./ A évi TFC támogatás már csak maradvány összeg felhasználására irányult, csupán 21 támogatási szerződés jött létre, és a évtől már ilyen pályázatot a Tanács már nem tudott hirdetni. A keret az önkormányzatok és társulások tanulmányai mellett a vállalkozások munkahelyteremtő és megtartó beruházásait is támogatta, csak a évi TFC támogatások hatására több mint 30 új munkahely jött létre a megyében ebből 9 a mezőtúri, 3 a kunhegyesi kistérségben -, több mint 80 munkahely megtartása mellett. A évi MFC-ből 13 db megyei projektgazda került támogatásra. A megítélt támogatás a megyei innovációs potenciál színvonalát hivatott emelni, melyre a vállalkozások mellett a Főiskola, és az 156

157 Innovációs Kht.-k projektjei kerültek támogatásra. A karcagi és tiszafüredi kistérségből nem volt pályázó, a mezőtúri kistérségből is csak egy vállalkozás nyújtott be projektet. A vizsgált tiszafüredi, karcagi és mezőtúri térségekben a településeket tekintve az összes város, község és nagyközség nyújtott be pályázatot és részesült területfejlesztési támogatásban között is. A városok közül a kistérségi központokban megítélt támogatások kiegyenlített képet mutatnak, a megyeszékhely kivételével ahova a legtöbb támogatás érkezett. A Regionális Fejlesztési Tanács támogatásai Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a évtől számos pályázati konstrukcióban hirdetett meg felhívásokat. A vizsgált három kistérség a következő keretekből részesült támogatásban. Az önkormányzatok különböző fejlesztéseire TEKI/HÖF TEKI - Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása, CÉDE/HÖF CÉDE Céljellegű decentralizált előirányzat, UFCE Útfejlesztési Célelőirányzat, TEUT - A települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása, TEHU- decentralizált Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztése, KÖKÖNCE - decentralizált Nemzeti Közművelődési és Könyvtári Hálózatfejlesztési célelőirányzat, és a vállalkozások számára is elérhető TRFC Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzatból. A évi DECKÖVICE - decentralizált Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzatból az érintett térségek nem részesültek. 47. sz. ábra: Az ÉARFT által támogatott pályázatok között a karcagi, mezőtúri és tiszafüredi kistérségekben (millió Ft) Forrás: ÉARFÜ adatszolgáltatás 157

158 A három kistérségre összesen több mint 4 milliárd Ft támogatást ítélt meg a Regionális Fejlesztés Tanács, összesen 10 milliárd Ft költségű beruházásra. A támogatott pályázatok száma 172 db. A leghátrányosabb helyzetű Tiszafüredi kistérségbe a megyére jutó támogatások több mint 35%-a érkezett, amely igen jelentős. A kistérség támogatottsága régiós szinten is kiemelkedő (11%), a lakossági arányt (2,5%) jócskán meghaladja. Ennek oka, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, így a Tiszafüredi kistérségre külön pályázati felhívás (LEKI) is meghirdetésre került, továbbá a TRFC keretén belül a Tiszafüredi kistérségben Tiszagyenda és Tiszaroff települések VTT támogatásai (4 db pályázat) csaknem 2 milliárd Ft támogatásban részesültek. A támogatott beruházások tényleges költségét tekintve a karcagi kistérség jól szerepelt, hiszen a tanács számos magas költségű fejlesztést támogatott, pl. Karcagi Kátai Kórház felújítása 1,5 mrd Ft, szennyvízberuházások-kisújszállás (1,5 mrd Ft), Fürdő felújítás Berekfürdő (159 mft). A megítélt támogatásokat tekintve kis mértékben a lakosság arányosan kevesebb támogatásban részesültek a mezőtúri és karcagi kistérség.) A lakossági arány a karcagi kistérségre 2,9%, a mezőtúri kistérségre 1,9%, a megítélt támogatás aránya az előbbinél 2%, az utóbbinál 1,4% volt. 43. sz. tábla: Az ÉARFT által támogatott pályázatok támogatási konstrukciónként között a karcagi, mezőtúri és tiszafüredi kistérségekben Támogatási konstrukciók Karcagi kistérség Megítélt támogatások (mft) Támogatott pályázatok száma (db) Mezőtúri kistérség Megítélt támogatások (mft) 158 Támogatott pályázatok száma (db) Tiszafüredi kistérség Megítélt támogatások (mft) Támogatott pályázatok száma (db) Megítélt támogatások (mft) Összesen Támogatott pályázatok száma (db) TEKI / HÖF TEKI CÉDE / HÖF CÉDE UFCE / TEUT TRFC TRFC-VTT TRFC-Idegenforg TEHU LEKI KÖKÖNCE Összesen Forrás: ÉARFÜ adatszolgáltatás A közötti időszakban a tiszafüredi, karcagi és mezőtúri kistérség összes települési önkormányzata nyert támogatást a régiós keretekből. A városok közül a legtöbb támogatásból

159 Kunhegyes részesült 340 mft, ezt követi Tiszafüred (312 mft), Kisújszállás (294 mft), Mezőtúr (191 mft, Karcag 177mFt, Túrkeve 129 mft, Abádszalók 104 mft, Kenderes (43 mft). A kunhegyesi beruházások közül az autóbusz állomás építése (102 mft költség) a jelentősebb, a túrkevei autóbusz állomás költsége 124mFt volt, de 51 mft költségből újult meg vízforgató berendezéssel a mezőtúri strandfürdő is. A támogatások hatására a megyei területfejlesztési támogatásokhoz hasonlóan számos útfejlesztésre, önkormányzati intézmény megújítására került sor. A TEHU támogatásból Karcag, Mezőtúr, Mesterszállás, Kunhegyes és Tiszaszentimre települések részesültek támogatásban. Az egyetlenegy nyertes KÖKÖNCE pályázat, Nagyiván község művelődési ház színpadának felújítása volt. A TRFC keretből az önkormányzatok mellett a karcagi kistérségben 4 db vállalkozás nyert támogatást, orvosi rendelő kialakításra, technológia fejlesztésekre, inkubátorház-hálózat kialakításának tervezési előkészítésére a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezetben, a mezőtúri kistérségből 2 db vállalkozás sertéstelep és alkatrész gyártás kapacitás bővítésére. A tiszafüredi kistérségből 7 db vállalkozás nyert, melynek keretében 3 orvosi rendelő, 2 kereskedelmi üzlet, autómosó, szálláshely fejlesztés valósulhatott meg. A TRFC keretből idegenforgalmi fejlesztések is lehetett támogatást igényelni, így A Kisújszállási VIII. Kun Viadal, KulTÚRa MezőTÚRi Összművészeti Fesztivál, HoVaTe III. Horgászati, Vadászati, Természetvédelmi Napok, Túrkeve, éves nagykun települést bemutató kiadvány került támogatásra. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács összefogásában megvalósuló akadálymentesítő közmunka program is támogatása került és egyéb közcélú foglalkoztatási pályázatok is. Összességben megállapítható, hogy a évet követő időszakban a Megyei és Regionális Fejlesztési Tanács a tiszafüredi kistérséget kiemelt támogatásban részesítette, lakosságarányosan a karcagi és mezőtúri kistérségek azonban kevesebb támogatás áramlott. Továbbá a fent összegzett hazai támogatásokból túlnyomórészt a települési önkormányzatok fejlesztési elképzelései valósultak meg. 159

160 Innovációs pályázatok támogatásai Jász-Nagykun-Szolnok megye innovációs potenciálja igen alacsony, az is túlnyomórészt Szolnokra koncentrálódik. A vizsgált mezőtúri, tiszafüredi és karcagi kistérségben elenyésző az innovációs pályázatok száma. Ez a Megyei Területfejlesztési Tanács évi Műszaki Fejlesztési Célelőirányzatra benyújtott projektjavaslatoknál is megmutatkozott. Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található támogatott projektkereső alapján az Innovációs pályázati projektek közül között az Észak-alföldi régióban 742 db támogatott pályázat volt, ebből Jász-Nagykun-Szolnok megyében 57 db, a vizsgált három kistérségben összesen 6 db. ( hónap adata alapján). Ezek a következők: A Tiszafüredi kistérségben egy nagyobb mezőgazdasági vállalkozásnak 2 db Baross Gábor Program keretében támogatott pályázata, 71 millió Ft támogatással. A Karcagi kistérségben Karcagon egy Innocsekk Plusz programból egy csomagoló anyagok gyártásával foglalkozó vállalkozás nyertes pályázat, és Kisújszálláson Apponyi Albert Program - Mecenatúra pályázat, összesen 24 millió Ft támogatás. A mezőtúri kistérségben Mezőtúron egy nagyobb mezőgazdasági vállalat Baross Gábor Programból támogatott pályázata, és Túrkevén a DIGIT (Digitális Szakkönyv) pályázatok összesen 23 millió Ft támogatással. 160

161 4. A Nagykunság átfogó helyzetelemzése 4.1.Komplex SWOT analízis A Nagykunság kistérségeinek/járásainak környezet- és vidékfejlesztési szempontú SWOT analízisének nyersanyagát jelen tanulmány helyzetfeltáró része, a megyei- és kistérségi szinten készített programok, tanulmányok, koncepciók, azok legfrisebb SWOT anyagai, valamint a jelen tanulmány részét képző kérdőíves felmérés 20 adatbázisa adta. Az elemzés a helyzetfeltárás és a kérdőíves adatbázis anyagaiból származó információk stratégiai szemléletű összegzését tartalmazza. Az információkat négy kategóriába csoportosítva a vizsgált terület erősségeit (Strengths), gyengeségeit (Weaknesses), lehetőségeit (Opportunities) és a leselkedő veszélyekeket (Threats) tárja fel. Az első két szempont a kistérségek belső adottságai alapján, míg az utóbbi kettő a külvilágban ható folyamatok alapján kerül megfogalmazásra. Az elemzés készítésének kettős célja van: egyrészt koncentrált formában jeleníti meg a helyzetelemzés legfontosabb következtetéseit, másrészt pedig az erősségek-gyengeségek és a veszélyek-lehetőségek párok összevetésével lehetővé teszi a fejlesztési stratégia által kezelendő kulcsterületek azonosítását. 20 A kérdőíves felmérés adatbázisa mintegy 10 modulból áll (munkaerőpiac, gazdasági szerkezet, vállalkozások, műszaki infrastruktúra, befektetési környezet, települési fejlesztések, helyi társadalom, környezeti állapottermészeti erőforrások, település kapcsolatrendszere, település bemutatása/javaslatok időszakra), az érintett témakörök száma ettől nagyobb. A Nagykunság 23 településének önkormányzata, a helyi vállalkozók és az Agrárkamara segítette az adatbázis összeállítását. 161

162 Környezet-, vidék-, és területfejlesztés szempontú SWOT ANALÍZIS Erősségek A területet két nemzetközi vasúti fővonal (100- as és 120-as) szeli át. A vasúthálózat iparvágányokkal rendelkezik. Értékes természeti erőforrások (termőföld, víz, gazdag termálvízkincs, érintetlen természeti környezet) Jelentős idegenforgalmi lehetőségek: Tisza, Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet, Hármas-Körös, vízi sportok, fürdési lehetőség, horgászat, vadászat, termálvízkincs: gyógy- és termálfürdők, holtágak, védett területek, természeti értékek, nemzeti parkok, építészeti és kulturális örökség, EUROVELO kerépárúthálózatba kapcsolódott kerékpárutak, túraközpont hálózat) Szálláshelyek, vendéglátóhelyek magas száma (tiszafüredi kistérség) Gazdag néprajzi hagyományok, mesterségek, rendezvények Térségi identitás jelenléte Jelentős megújuló energiaforrások. Kereskedelem és szolgáltatások tekintetében megfelelő ellátottság. Jelentős területek állnak rendelkezésre beruházási célú hasznosításra. Jelentős számú alap- és színvonalas középfokú oktatási intézmény működik, Karcagon egy mezőgazdasági kutató intézet. A hazai rizstermesztés területe a Nagykunsági területekre esik (Kisújszállás, Mezőtúr és Kenderes). Jelentős mezőgazdasági területek. Az ökológiai viszonyokat befolyásoló jelentős felszíni vizek és természetvédelmi területek. Jelentős arányt képvisel az öntözésre és belvízelvezetésre berendezett terület. Fejlődő környezetvédelmi infrastruktúra, különösen a szilárd hulladék kezelésében. Terjednek a víztakarékos termelési technológiák. Síkvidéki jelleg és a többségében kötött talajok következtében alacsony erózió- és defláció veszély. Öntözővíz ellátottság megfelelő, a Tisza-tóra alapozott jó minőségű vízkészlet áll rendelkezésre. Gyengeségek A térség megközelítése kedvezőtlen (autópálya hiánya). A közúthálózat állapota rossz, hiányzó települést elkerülő szakaszok. Közösségi közlekedés szolgáltatásainak elégtelensége kevés járat, korszerűtlen vonalak és járművek, hosszú menetidő, nincs összhangolva a vasút és autóbuszközlekedés. Belterületi- és kerékpárúthálózat hiányos. Az idegenforgalmi lehetőségek kihasználása alacsony szintű, kevés a turisztikai attrakció A középületek, az építészetileg fontos épületek, közterek többsége felújításra, a zölfelületek fejlesztésre szorulnak. Külterületi infrastruktúra romló állapota. A vállalkozói aktivitás alacsony. Sok az önfoglalkoztató kényszervállalkozás, a kis-, mikrovállalkozások és egyéni vállalkozások tőkehiánnyal küzdenek. Alacsony tőkevonzó képesség (befektetők). Élelmiszeripar versenyképessége gyenge. Szakemberhiány, a képzési struktúra nehez követi a piaci igényeket. Jelentős népességvesztés tapasztalható, a fiatal, mobilis és képzettebb munkaerő elvándorlása. Elöregedő lakosság, elsősorban a mezőtúri és tiszafüredi kistérségben. Munkalehetőség hiánya. Magas a szezonális munkák aránya A jövedelmi viszonyok kedvezőtlenek, szja-t képező jövedelmek alacsonyak (elsősorban a tiszafüredi és mezőtúri kistérségben.). Az álláskeresők, a tartósan munkanélküliek, és a rendszeres szociális ellátásban részesülők száma magas Alacsony a felsőfokú képzettségűek aránya, gyenge az innovációs potenciál. Nagyszámú, képzetlen és munkanélküli roma népesség a tiszafüredi és karcagi kistérségekben kirekesztés, szegregáció fokozódása. A tiszafüredi kistérségben különösen magas a hátrányos helyzetű, leszakadó társagalmi rétegek és csoportok aránya. Nem megfelelő a köz- és vagyonbiztonság elsősorban a tanyás, szegregált területeken. Deviáns magatartási mutatók, szenvedélybetegek száma növekszik, társadalmi apátia (tiszafüredi kistérség.) Oktatási-, egészségügyi, - szociális és kulturális intézményrendszer infrastrukturális 162

163 Lehetőségek Folyamatban lévő és várható vasúti és közúti és vizi közlekedési infrastruktúra fejlesztések hatására az elérhetőség, és tőkevonzó képesség javul. (pl. M4, főútuak, Híd projekt Mezőtúr, Jászság-Nagykunság-Szarvas alföldi feltáró út) Kapcsolatteremtési lehetőségek kiaknázása (Tiszafüredi kistérség - Dél-borsodi és a Délhevesi térség, Karcagi kistérség - Hajdúság és Debrecen, Mezőtúri kistérség Békés megye) Termál- és gyógyvíz hatékonyabb hasznosítása, intenzív marketingtevékenység Kihasználatlan turisztikai tartalékok mozgósítása a természeti értékek, építészeti, történelmi, örökségi helyszínek, vizes élőhelyek elérhetőségének, infrastruktúrájának fejlesztésével Tisza-tó kiemelt üdülkörzet további fejlesztései (túraközpont hálózat fejlesztése, több település bekapcsolása, ökoturisztikai fejlesztések, stb.) A Tisza-tó és Hortobágy turisztikai desztinációk összekapcsolása. A kijelölt szabadvállalkozási zónák ipartelepítési vonzerőt gyakorolhatnak. (tiszafüredi és mezőtúri kistérség). Hasznosítatlan iparterületek, barnamezős telephelyek kihasználása Ipari parkok, ipari területek fejlesztése, kapacitásuk kiaknázása Helyi élelmiszergazdaság fejlesztése: közétkeztés és piaciok ellátása helyben megtermelt élelmiszerek előállítása, bioélelmiszer termelés helyi feldolgozás és piacra juttatás. A hagyományos iparágak újjélesztése (pl. malomipar, sütőipar, zöldség fejlesztése szükséges. Környezetvédelmi szakemberek hiánya. A megújuló természeti erőforrásokban rejlő lehetőségek kihasználatlanok A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége gyenge, az ehhez kapcsolódó feldolgozó tevékenység nem számottevő A gyepek és halastavak hasznosítása nem megfelelő. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége a mezőtúri járás kivételével alacsonyabb a megyei átlagnál. A nem kommunális hulladék elhelyezése hat településen nem megoldott. Az öntözési lehetőségek nem kiszámíthatóak, a belvízelvezető rendszer nem tölti be funkcióját. Veszélyek A térség közúti kapcsolatrendszerének fejlesztése, a gyorsforgalmi út kiépítése, kis léptékben, lassú ütemben, elhúzódva valósul meg. A közlekedési kapcsolat hiányosságai, a romló úthálózat tovább akadályozza a fejlődést, a beruházásokat. A 2008 óta tartó válság tovább mélyíti a Nagykunság és a megye többi része közti fejlettségi különbséget (szegénység növekedése, etnikai feszültségek fokozódása). Szomszédos térségek eredményesebb részvétele a turisztikai piacon A vállalkozási hajlandóság és a tőkevonzó képesség nem javul A közmunka porgamok leállnak, az érintett korábban inaktív lakosság ismét munka nélkül marad. A leszakadó, hátrányos helyzetű csoportok integrációja nem valósul meg a kívánt mértékben, amely akadálya lehet a turisták és a befektetők térségbe vonzásának Nem épül ki a térségi piaci igényekhez igazodó szakképzés. Fiatal és képzett munkerő további elvándorlása. Az új finanszírozási környezetben a felsőfokú oktatási/kutatási intézmények ellehetetlenülhetnek, az intézmények zsugorodása, megszűnése jelentős kumulatív hatással bír (felsőfokú képzettségűek elvándorlása) Települések hitelképtelensége akadályt jelenthet a pályázati források lehívásában. Felhagyásra kerülő hulladéklerakók (szilárd és folyékony) potenciálisan szennyező források. 163

164 gyümölcsfeldolgozás.) Kézműves termékek előállítása (pl. fazekasság, csipkeverés, pálinkafőzés, sajt-, lekvár-, és szörpkészítés.) Helyi piacok beindítása, helyi termelői társulások (TÉSZ) létrehozása és fejlesztése Háztáji gazdálkodás és falusi turizmus összekapcsolása Befektetés-ösztönzés Az EU 2020 kiemelt prioritása a megújuló energiaforrások hasznosítása (geotermikus energia, szélenergia, biomassza). Zöldipari fejlesztések (hulladékújrahasznosítás, erdők, energiaerdők telepítése) Komplex foglalkoztatási programok kialakítása K + F + I tevékenység növelése (karcagi kutatóbázis) Térségfejlesztési Innovációs Központ került létrehozásra a volt mezőtúri főiskola épületében. A Gál Ferenc Főiskolával együttműködésben mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel összefüggő oktatás beindítása. Képzések, átképzések korszerűsítése. Civil kezdeményezések fokozódása Ökológiai adottságoknak legjobban megfelelő talajhasználat bővítése és fenntartható mezőgazdasági fejlesztés megvalósítása, terjesztése. Víztöbblet visszatartásához, öntözéses növénytermesztéshez kedvező vízföldrajzi adottságok, kiépült belvízcsatorna-hálózat. Hulladékgazdálkodás fejlesztése. A Nagykunság adottságaira épülő komplex tájgazdálkodás (az agrártámogatások változása ösztönzően hathat a táji adottsághoz jobban illeszkedő tájhasználat elterjedésére: árterek, belvizes területek, tanyás térségek). Éghajlat változás következtében tovább nőnek az extrém időjárási szélsőségek, ár- és belvízveszély megnövekedése. A mezőgazdaságban rejlő potenciál kihasználatlan, az alapanyag előállításppitermékelőállítás-piaci értékesítés vertikumát újra kell építeni. A kistérségi összefogás nem valósul meg, az eltérő célok nem kapcsolják össze a településeket. 164

165 4.2. Összefoglaló helyzetértékelés, főbb megállapítások Természeti táji térstruktúra A megye kilenc járásából négy a tervezési területen található; ezek az új járási beosztás szerint a következőképpen tagozódnak: Tiszafüredi járás (7 település), Kunhegyesi járás (7 település), Karcagi járás (5 település), Mezőtúri járás (5 település). A megyében a népsűrűségi mutató szerint az érintett négy járás (három kistérség: tiszafüredi, mezőtúri, karcagi) a leggyérebben lakott (5-6. táblázat, 8-9. sz. melléklet). A lakosság zöme a mezővárosokban koncentrálódik (7. ábra), a 23 településből nyolc tipikus mezőváros (8. ábra). A Tiszafüredi kistérségben találjuk a legtöbb kistelepülést, itt 13 település közül csak három rendelkezik városi címmel (6. sz. táblázat). A legerőteljesebb tájalakító hatás az Alföld képét teljesen átrajzoló Tiszának a szabályozása, ami együtt járt sztyeppei növényzet és az erdőspuszta társulások eltűnésével; a XVII. századtól a jó klíma/talajviszonyok miatt tömegesen jelentek meg és terjedtek el a tájidegen növények. Gátló tényezőként kell kiemelni az aszályos éghajlatot/kevés csapadékot (5. sz. ábra) és a generációkon keresztül épített/fejlesztett öntözőrendszereket, illetve azok jelenlegi leromlott állapotát. A huszadik századi drasztikus birtokviszony- és művelésmód változások eredményeképpen a nagytáblás művelés és az intenzív, koncentrált állattartás került előtérbe, a tájba jobban beépülő tanyasi élet- és létforma szinte teljesen eltűnt (4a. sz. térképmelléklet). A múlt ezredvég utolsó két évtizede alatt elindult egy kedvező irányú visszarendeződés a tájban, amelynek eredményeképpen remélhetőleg újra kialakul és megerősödik egy környezettudatos és az ökológiai adottságokat tiszteletben tartó, azokra építő gazdatársadalom. Számukra az igazi kihívás a vízutánpótlás és a vízelvezetés, a gazdaságos növénytermesztés egyik sarokpontja, mint máig megoldatlan probléma. Az érintett járások fontosabb statisztikai adatait a 8. sz. melléklet összefoglalóan tartalmazza. 165

166 Infrastrukturális helyzet és térszerkezet Közúti és vasúti közlekedési viszonyok A térségek települései az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye ÉK-i, K-i és DK-i részén helyezkednek el. A Tiszafüredi kistérség közlekedés-földrajzilag zárt, csak a 33-as, 34-es főút és 3 vasúti mellékvonal érinti. M3 autópályához közeli fekvéséből adódó előnyöket tudja kamatoztatni. Kapcsolatteremtés lehetősége a megyén kívül elsősorban a Dél-borsodi és a Dél-hevesi térség felé adott. A Karcagi kistérség közlekedését a 4. számú főútvonal, valamint a Budapest Cegléd- Szolnok Kisújszállás-Karcag- Debrecen Nyíregyháza Záhony 100-as vasútvonal határozza meg, ezen kívül még két vasúti mellékvonal is található. A kistérség a 33. és 34-es főutak felől is megközelíthető. A megyén kívüli kapcsolódási lehetőségek a Hortobágyon keresztül a Hajdúság és Debrecen felé adottak. A megye keleti határán fekvő Karcagra jelentős térségközponti szerep hárul, szinte pontosan félúton fekszik Szolnok és Debrecen között. A Mezőtúri kistérség közlekedési viszonyait a kettősség jellemzi. Mezőtúr jelentős közúti és vasúti csomópont, itt halad át a 46-os főútvonal, valamint a villamosított 120-as vasúti fővonal (Budapest Újszász Szolnok Mezőtúr-Lökösháza), és további egy vasúti mellékvonal, megteremtve a kapcsolatot a békési térséggel. Ezzel szemben Túrkevének, Mesterszállásnak és Mezőhéknek nincs vasúti összeköttetése, és a 46-os számú főút a kistérségen belüli településeket nem köti össze. Mindhárom kistérségről elmondható, hogy közlekedés-földrajzi szempontból kifejezetten kedvezőtlen a megközelíthetőségük, amely jelentősen akadálya a térségbe irányuló fejlesztéseknek, beruházásoknak. Nemcsak az autópálya hiánya (M4) a probléma, hanem a meglévő úthálózat (4-es országos főút, kétszámjegyű főutak és különösképp a kisebb településeket összekötő mellékutak, és a már túlnyomórészt szilárd burkolatú belterületi utak rossz állapota). A vizsgált térségekben egy zsáktelepülés is található (Mesterszállás.) Helyközi autóbuszjárattal minden települése elérhető. Gondot okoz, hogy nem mindenhol megfelelő a járatszám, sok helyen nincsenek összehangolva a vasúti közlekedéssel, és gyakran hosszú menetidővel közlekednek. Kompátkelésre a Tiszafüredi és Karcagi kistérségben lehetőség van. Működő polgári repülőtér nincs. A bel- és települések közötti kerékpár úthálózat is hiányos, a mezőtúri kistérségben a településeket összekötő kerékpárút nincs. 166

167 Jobb a helyzet a vasúti közlekedés szempontjából, hiszen a területet átszeli két vasúti főfolyosó is: a 100-as és a 120-as fővonalak. Mindkét vonalon jelentős fejlesztések zajlanak. A várható közúti fejlesztéseket fejezet ismerteti, ezek közül kiemelendő az Kisújszálásig megépülő Mezőtúri térség bekapcsolását jelentő M4, a Jászságot és Nagykunságot összekötő, Szarvas irányába folytatótó alföldi feltáró út, Kisújszállás-Túrkeve- Mezőtúr alsóbbrendű út fejlesztése. és a Mezőtúrnál a komp kiváltására megépítendő híd. Közüzemi infrastruktúra helyzete Az ivóvíz-vezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya a tervezési terület térségeiben a megyei és országos átlagnak megfelelő, jelentős eltérés nem tapasztalható. A hulladékgyűjtés kapcsán az országos átlagtól a térségek és a megye egésze kis mértékben elmarad, a bevont lakások aránya a tiszafüredi kistérségben a legalacsonyabb, 10%-kal marad el a megyei, 15 %-kal marad el az országos átlagtól. A szennyvízellátás kapcsán lemaradás tapasztalható, elsősorban a kunhegyesi járás esetében, ahol a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a megyei átlag 50%-át sem éri el. E tekintetben igen kedvező a helyzet a mezőtúri járásban, itt 33%-kal magasabb a szennyvízellátással érintett lakások arány a megyéhez viszonyítva. A háztartási vezetékes gázellátottság szintén a kunhegyesi járásban a legalacsonyabb. A vezetékes villamos energia-hálózatbekötési arány 100 százalékos mindegyik település esetében. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony, annak ellenére, hogy ezekből az energiaforrásokból a térség jelentős készlettel rendelkezik.. Az ivóvíz minőségét rontja a határértéket meghaladó arzén, bór, fluorid, nitrit, vas, mangán és ammónium. Ezek megoldására szolgál az Észak-Alföldi Ivóvízminőség-javító Program (lásd részletesen: fejezet). Több település található a vizsgált térségben, melyen a szennyvíztisztítás/kezelés megoldandó probléma. A kormány célként tűzte ki, hogy országos szinten el kell érni a 80-90%-os csatornázottságot, a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról bővebb információ a fejezetben található. A telekommunikációs infrastruktúrát tekintve a távbeszélő fővonalak számában, és netes hozzáférések arányában lemaradás tapasztalható. Fontos feladat a közösségi hozzáférési pontok számának növelése, a meglévők fejlesztése 167

168 Egyéb humán infrastruktúra Az egészségügyi alapellátást tekintve az érintett térségekben az orvosok száma és gyógyszertárak a megyei átlaghoz hasonlóan alakulnak, lemaradás nem tapasztalható. A vizsgált térségek közül a Tiszafüredi kistérségben nincs kórház. A kórházi ágyak száma folyamatosan csökken, és az intézmények felszereltsége is fejlesztésre szorul. A szociális ellátottság megfelelő, számos intézmény áll rendelkezésre az idősek, gyermek és hátrányos helyzetűek számára. Az elmúlt években számos fejlesztés történt és valósul meg jelenleg is uniós forrásokból. Az infrastrukturális fejlesztésekre továbbra is szükség van. Gazdasági térszerkezet és gazdasági folyamatok Gazdasági szerkezet, ipari szektor A Tiszafüredi kistérségben az ipar Tiszafüreden és Kunhegyesen koncentrálódik, jelentősebb ágazat az élelmiszeripar, a gépipar és faipar. A térségre továbbá a mezőgazdasági tájhasználat a jellemző, azonban a privatizációval földhöz jutott családok kisparcellákon és nem túl jó minőségű földeken gazdálkodnak. A Karcagi kistérség klasszikus agrártáj, amelynek jelentős része mezőgazdasági hasznosítású terület. A gazdaságában az ipar közepesen jelentős, melyet elsősorban a feldolgozó, alkatrészgyártó egységek képeznek. Az élelmiszeripar fejlesztése szükséges. A térségben található Karcagi Ipari Park, mely a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet része, ennek területe a Tiszafüredi kistérségre is kiterjed. Kunmadaras település felhagyott a 700 hektáros volt katonai reptér hasznosításával, a település elsősorban a látványturisztikai fejlesztésekben gondolkodik A Mezőtúri kistérség ipari termelését a feldolgozóipar dominálja, ebben azonban alacsony az élelmiszeripar súlya. Igen jelentős a műanyag és elektromos alkatrészgyártás, valamint a gépipari tevékenység is. Számottevő még a ruházati- és faipar. A kistérségre tradicionálisan jellemző fazekassággal foglalkozó vállalkozások száma rohamos csökken. A térségben található a Mezőtúri Ipari Park. A vizsgált térségekben a megyéhez és országosan viszonyítva a vállalkozói aktivitás alacsony, a regisztrált és működő vállalkozások számát tekintve egyaránt, mely legfőképp a tiszafüredi kistérségben, ezen belül elsősorban a kunhegyesi járás tapasztalható. Sok az "önfoglalkoztató kényszervállalkozás", ahol a rendszerváltás következtében munkahelyüket elvesztő emberek 168

169 próbálnak jövedelemhez jutni. Ebből kifolyólag a térségek mikro-vállalkozásainak, egyéni vállalkozásainak száma nagyon magas, melyek tőkehiánnyal küzdenek Az ipari területen működő vállalkozások száma alacsony, a szolgáltató és mezőgazdasági területen tevékenykedők túlsúlya jellemző. A magas szolgáltatási kört indokolja, hogy a tiszafüredi kistérség a turisztikai vállalkozások és a kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve a megyei rangsorban az első. A tervezési terület kistérségeiben 500 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás nem található és a középvállalkozások (250 fő <) száma is alacsony. A három kistérséget tekintve a társas vállalkozások közül 2011-ben a karcagi kistérségben volt a legmagasabb a nettó árbevétel és a foglalkozattak száma. A térségekben jelentős a kihasználatlan ipari és barnamezős területek találhatóak, melyek a rendszerváltoztatást követően lehanyatlottak iparágak a beszűkülő piaci lehetőségek vagy a külföldi tőke megjelenése okozta konkurencia következtében kiürültek. Ezek kihasználása mellett kitörési pontot jelenthetnek a tiszafüredi és mezőtúri kistérségbe kijelölt szabadvállalkozási zónák, a régi hagyományos ipari ágak felélesztése, teljes termékpályás beruházások magasabb feldolgozottságú helyi termékek piacra juttatása, térségi adottságokra épülő helyi vertikumok kialakítása. A gazdaságfejlesztés egyik gátja a szakképzett munkaerő hiánya. A térség rendelkezik jó középfokú szakképzési intézetekkel, a képzési struktúra azonban nehezen követi a piaci igényeket. Kereskedelem, szolgáltatás szektor A kereskedelem és a szolgáltatások tekintetében a térségek megfelelően ellátottak. A KSH évi adatai alapján a működő vállalkozások számának nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása a kereskedelem és szolgáltató szektor túlsúlyát mutatja. A szolgáltatások közül a szállás-helyszolgáltatás és vendéglátás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint a logisztika területén működő és egyéb szolgáltatást folytató vállalkozások száma magasabb, de ezek is elsősorban a nagyobb városokra koncentrálódnak. Statisztikai adatok alapján a tízezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma a megyeszékhelyen kívül a Tisza-tó térsége számít üzletekkel legsűrűbben ellátottnak. Az kis üzletek száma lakosságarányosan a mezőtúri és karcagi kistérségekben a megyei átlag alatt alakul, viszont az élelmiszer üzletek és áruházak Karcagon Szolnokot és Jászerényt követően a legmagasabb. A vendéglátóhelyek sűrűségét tekintve Abádszalók és Tiszafüred magasan kiemelkedik. 169

170 Turisztikai szektor A tanulmánnyal érintett területek idegenforgalmi szempontból a megye legvonzóbb részei. A térségek idegenforgalmi fő vonzerejét a Tisza-tó és a Tisza folyó fürdési, horgászati és egyéb vízi sport lehetőségeivel, Hármas-Körös, a holtágak, a termálkincs, nemzeti parkok, a rendezvények, népi mesterségek, hagyományok és építészeti értékek adják, melyek a fejezetben részletesen bemutatásra kerültek. A turizmus fejlesztése a térségek, elsősorban a tiszafüredi kistérség kitörési lehetősége. Az elmúlt években több település zöldfelülete, középülete és védett épülete újult meg, de még e tekintetben számos tenni való van a jövőben is évi statisztikai adatok alapján a kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve a legtöbb kereskedelmi szálláshely a tiszafüredi kistérségen található, a megyei szálláshelyek 27%-a, a karcagi kistérségben a 17%-a, a mezőtúri kistérségben csak 5%-a. A megyei magánszálláshelyek 55%-a tiszafüredi kistérségben, a karcagi kistérségben a 7%-a, a mezőtúri kistérségben csak 7%-a van. A magánszálláshelyek száma régiós szinten átlagos mondható évben a megye férőhelyeinek több mint 40%-a a tiszafüredi kistérségben található, a karcagi kistérségben a megyei férőhelyek 16%-a. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák és külföldi vendégek száma azonban a karcagi kistérségben a legmagasabb, a magánszálláshelyek esetében a tiszafüredi kistérség van az első helyen. Az átlagos tartózkodási idő megyeszerte lerövidült, a turisztikai szokások általános változásaival összefüggésben. Az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyek esetében a jászberényi kistérség mellett legmagasabb a mezőtúri kistérségben, a karcagi kistérségben is magasan alakul, a tiszafüredi kistérség viszont elmarad a megyei átlagtól. A vendégéjszakák száma szerint legnagyobb vonzerővel rendelkező települések a megyében: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók. A turizmus tekintetében a jövőben kiemelten fontos a termálvíz hatékony hasznosítása, a turisztikai attrakciók, a kihasználatlan turisztikai tartalékok mozgósítása, a Tisza-tó további fejlesztései, Tisza-tó Hortobágy turisztikai desztináció összekapcsolásának lehetőségei. A leszakadó falusi térségekre jellemző háztáji gazdálkodást több helyen, különösen a Tiszafüredi kistérségben kiegészítheti még a falusi turizmus, szálláshely szolgáltatás (közösségi, pl. ifjúsági szálláshelyek is). 170

171 Mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor A Nagykunság településein a közelmúltban (XX. század nyolcvanas évekig) még jól működő és a környék munkaképes lakosságának nagy részét foglalkoztatni tudó nagygazdaságok (állami gazdaságok, szövetkezetek) nagy része átalakult, legtöbbjük csődbe ment, elveszítették földterületeik nagy részét és tagságukat. A szövetkezetek/állami gazdaságok számának csökkenésével a melléküzemágaik, a malomipar, tejipar, takarmánygyártó üzemek, élelmiszeripari cégek súlyos válságba kerültek a megyében, így a három érintett kistérségben is. Beszüntette tevékenységét a karcagi malom, bezárt a karcagi tejüzem, a kelet-európai térség legnagyobb rizshántolója Karcagon kapacitása töredékével üzemelt bérmunkát vállalva a kistérségen kívül előállított idegen nyersanyagot dolgozta fel, a közelmúltban bezárt. A két fő ágazat növénytermesztés/állattenyésztés közötti arány tovább romlott. Az állatlétszám drasztikusan visszaesett a településeken. A valamikori Purina Hage, jelenleg Agribrands Europe tápot és premixeket előállító karcagi székhellyel működő takarmányüzem ennek és az teljesen automatizált gyártástechnológia hatására a valamikori 450 fős foglalkoztatotti létszámát töredékére (50 fő) csökkentette. A még működő, átalakult szövetkezetek földtulajdonnal nem rendelkezhetnek, viszont állattartó telepeik megvannak. Az országos/megyei statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az állatlétszám jelentős részét még mindig a nagyüzemeket képviselő gazdálkodó szervezeteknél találjuk (21. sz. táblázat), a sertés és juhállomány több mint fele azonban már az egyéni gazdálkodóknál található. Egy korszerű termelésszerkezetben egyre nagyobb súlyt kell adni az állattenyésztésnek, a feldolgozóiparnak és az ezekre épülő értékesítési láncnak. Kiugrási lehetőség a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása, a multifunkcionális mezőgazdaság elveinek követése. A jelenlegi termelésszerkezet torz ágazati arányának megváltoztatásán dolgozik a kormányzat szaktárcája is. Összefoglalásképpen kijelenthető, hogy a Nagykunságban a mezőgazdaság szerepe meghatározó, a foglalkoztatottságban betöltött szerepe szintén jelentős és ez a jövőben tovább fog erősödni, azonban ennek ugrásszerű növekedése a kistérségek településein nem várható a közeljövőben A növénytermesztésben az egyre hatékonyabb és nagyobb területteljesítményű erő- és munkagépek elterjedésével egységnyi terület megműveléséhez egyre kevesebb szakképzett dolgozó szükséges, az intenzív álllattartó telepeknél hasonló a helyzet (intenzív baromfi- sertés és szarvasmarhatelepek), a foglalkoztatottak száma a fóliakertészetekben, szántóföldi zöldségtermesztés és egyéb, nagy kézi munkaerőt igénylő tevékenységek esetében növelhető. 171

172 Társadalmi térszerkezet és társadalmi viszonyok A mezőtúri és karcagi kistérségek kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján hátrányos helyzetű kistérségnek minősülnek. A Korm. rendelet alapján a tiszafüredi kistérség komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike. Népesség, demográfia Az ezredfordulót követően a mezőtúri, karcagi és tiszafüredi térségek népességvesztési üteme lényegesen meghaladta a megyei és országos átlagot. A tiszafüredi járás egészére az alacsony születésszámból adódó természetes fogyás jellemző és minimális mértékű elvándorlás. A kunhegyesi, karcagi járásokban inkább az elvándorlás miatt csökkent a lakosok száma. A mezőtúri járásban a természetes fogyás és az elvándorlás mértéke hasonlóan alakul. A fiatal, különösen a mobilis, képzettebb és jobb körülmények közül induló népesség elvándorlása nagy problémát jelent a leszakadó térségek számára. A lakásállomány változása épp ellentétes a népességszám változással, ráadásul a tiszafüredi járásban között a megyei átlagot meghaladóan 4,3%-kal, növekedet. A jelenség sok üres lakást sejtet, és után az építkezések száma visszaesett. Korösszetétel: A évi statisztikai adatok alapján a Karcagi és Kunhegyesi járásban a legmagasabb a fiatalok száma, és a legalacsonyabb a 65 évnél idősebbek száma. Az öregedési index ezekben a térségekben a megyei és országos átlag alatt van. A mezőtúri és tiszafüredi járásokban a korösszetételt tekintve épp fordított a helyzet, az öregedési index itt a megyei és országos átlag felett alakul. Jellemzően a fiatalok aránya azokon a településeken növekszik, vagy tart lépést az idősek számának növekedésével, ahol a fiatal korosztály magasabb arányát általában az alacsonyabb életszínvonalon élő cigány (roma) lakosság adja. Képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok A munkanélküliség az egész térség alapvető problémája, az álláskeresők, tartósan munkanélküliek és a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma egyaránt meghaladja a megyei és országos átlagot. A évi statisztikai adatok alapján legmagasabb a megyében a munkanélküliség és a rendszeres szociális segélyben részesülők száma a kunhegyesi 172

173 járásban. A legalább 12 hónapja nyilvántartott álláskeresők arányát illetően viszont a mezőtúri járásban a legrosszabb a helyzet. A jövedelmi viszonyokat tekintve évi KSH adatok alapján a megyei átlaghoz viszonyítva a mezőtúri és a tiszafüredi kistérségben alacsonyak az szja-t képező jövedelmek évi statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált térségekben, járásokban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a megyei átlaghoz képest, az érettségi és főiskolai és egyetemi oklevél birtokában már kevesebben vannak. A vizsgált járások közül a kunhegyesinél a legrosszabb az arány, itt a lakosok 57%-a legfeljebb általános iskolai végzettségű, és 22% az általános iskolát sem végezte el. A magasabb képzettségűek aránya a fejlettebb térségekre, továbbá a városokra a jellemző. Az iskolázottság az országos viszonylatban is alacsony a tervezési terület térségeiben. A hiányos képzettség gátja a munkaerő-piac követelményeinek való megfelelésnek, az át- és továbbképzésnek, a kor információs eszközei használatának, az életen át tartó tanulásnak. Oktatás (alap-/közép-/felsőfokú) képzés Az alapfokú oktatás, óvodai ellátás az tervezési terület mindhárom kistérségében megoldott. A hátrányos helyzetű tanulók aránya kifejezetten magas a tiszafüredi és mezőtúri kistérségekben. A középfokú oktatásban összességében a Szolnoki kistérség mellett a Mezőtúri és Karcagi kistérség számít élenjárónak a megyén belül, de a tiszafüredi kistérségben is több intézmény található. A tiszafüredi kistérségben a szakiskolai tanulók aránya magas, csaknem 40%-kal a megyei átlaghoz képest, a mezőtúri kistérségben pedig a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók száma a jelentős. Kunhegyes, Tiszafüred, Karcagon, Kisújszállás városokban 2-2, Túrkevén és Kenderesen 1-1, Mezőtúron 4 középiskola várja több szakmacsoportban a tanulókat. A fejezetben a középiskolák részletesen bemutatásra kerültek. A turizmus kiemelt jelentőségű a térségekben, ezért a meglévő idegenforgalmi képzést erősíteni és szélesíteni célszerű. Az intézmények felszereltségének, és infrastrukturális fejlesztése továbbra is szükséges. A tervezési terület kistérségeiben jelenleg nincs felsőoktatási intézmény. A Szolnoki Főiskola a mezőtúri mezőgazdasági gépészmérnöki karát 2010-ben zárta be, és az oktatást Szolnokra vitte át. Mezőtúri városa a szegedi Gál Ferenc Főiskolával kíván együttműködni, ahol mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel összefüggő oktatás beindítására kerül sor. A Debreceni Egyetem mindössze 60 km távolságra található Karcag városától. Magyarország egyik legjelentősebb egyetemén magas szintű élelmiszeripari képzés is folyik, a képzés 173

174 mezőgazdasági és élelmiszeripari kutató és fejlesztő központja Karcagon található. A térségben található jelentős hagyományokkal rendelkező kutatóbázis: a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Karcagi Kutató Intézet (DATE AMC KIT). Helyi foglalkoztatás, kisebbségek helyzete, társadalmi problémák A három kistérség közül tiszafüredi és karcagi kistérségben magasabb a más nemzetiségű népesség száma, a romák aránya pedig kimagasló mindkét térségben, és számuk folyamatosan növekszik. KSH adatok alapján a vizsgált területen Tiszaburát követően Kunmadarason, Tiszaroffon és Nagyivánon a legmagasabb a roma lakosság aránya, mind a négy településen 10% felett alakul. A többségi és a kisebbségi társadalom tagjai között mélyülő szakadék öngerjesztő folyamat: a kirekesztés, a diszkrimináció fokozódik, ezáltal az integráció egyre nehezebbé válik. E tekintetben megyei, országos szinten egyaránt romlás tapasztalható. Komplex beavatkozások szükségesek: a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy körébe tartozó problémák együttes kezelésétől várható fenntartható eredmény. A térségben hatalmas jelentőségű a közmunkaprogram és a néhány településre kiterjedő szociális földprogram. A legnagyobb foglalkoztató gyakorlatilag mindenütt az önkormányzat, amely az újonnan beindított közmunkaprogramok segítségével a munkanélküliséget jelentősen csökkenteni volt képes. Kérdéses a program hosszú távú kimenetele, tekintve a foglalkoztatottak rendkívül alacsony szaktudását, iskolai végzettségét és a hosszú távú finanszírozhatóságot. Közbiztonság javítása elsősorban a tanyás, szegregált területeken jelentkezik fontos feladatként. A tiszafüredi kistérségre jellemző a növekvő a deviáns magatartást mutatók, szenvedélybetegek száma. Különösen aggasztó a fiatalok alkohol, drogfogyasztási mutatói, az öngyilkossággal foglalkozók, vagy azt megkísérlők száma. A térségben általánosan jellemző a társadalmi apátia, amely mindenekelőtt a leghátrányosabb helyzetű, leszakadó településeket jellemzi, elsősorban a tiszafüredi kistérségben. A helyi lakosság gyakran kilátástalannak ítéli meg a helyzetét, a legtöbb esetben maga az önkormányzat is súlyos gondokkal küzd. Ennek ellenére a civil szervezetek száma és aktivitása magasnak mondható. Környezeti állapot A tervezési terület kistérségeinek területhasználatára művelési ág tekintetében kijelenthető, hogy a nem öntözött-, az öntözött szántó és a gyep művelési ágak uralkodóak a települések 174

175 külterületein. A területhasználat igen szoros összefüggésben áll a helyzetelemzésben bemutatott természeti adottságokkal. Megállapítható, hogy a tájhasználat alig illeszkedik a Nagykunság tagolt domborzatához és erősen mozaikos talajadottságaihoz. A nagytáblás, nem öntözött szántóművelés jelen van a mélyebb öblözetekben, a hátságokon. A táblákra jellemző a tagolatlan felszínborítás. Bár a Hortobággyal határos területen sok a természetes gyep, hiányoznak a ligetes erdő- és gyepsávok. A vízháztartás szempontjából azonban ezek a tájhasználatok a legrosszabbak. Összességében kijelenthető, hogy a kistérségek tájhasználata nem alkalmazkodik a táji adottságokhoz, mert figyelmen kívül hagyja a mikrodomborzatból, a mozaikos talajadottságokból, eltérő vízgazdálkodású talajszerkezetből, illetve felszínborítottságból és vízellátottságból fakadó tagolt, igen eltérő lehetőségeket nyújtó tájszerkezetet. E területhasználat következtében, vagy részben ennek erős visszahatásaként a kistérségekben találunk egynemű és szélsőséges vízháztartású, romló termőhelyi adottságú táji elemeket és erősen leépült természeti rendszereket. A hagyományosan művelt szántók talajain a vízháztartásból és rendszerlengésből fakadó szélsőségek már most komoly hátrányként jelentkeznek a gazdálkodásban (belvíz, vízhiány, légköri aszály, másodlagos szikesedés). A jövőben ezek előfordulása és az általuk okozott káros következmények mértékének növekedésére lehet számítani. Az előzőekben felsoroltak kivédésére a tájhoz alkalmazkodó művelési rendszerek és technológiák elterjesztése (forgatás nélküli talajművelési rendszer) lehet a megfelelő válasz. Az EU-s csatlakozás óta felhasznált támogatási források értékelése a tanulmány 3. fejezetében került részletesen bemutatásra. 175

176 5. A Nagykunság agrár- és vidékfejlesztési koncepciója 5.1. A Nagykunság jövőképe és missziója A Nagykunság jövőképe következőképpen foglalható össze: - A Nagykunság településein fő hangsúlyt kell helyezni a humán erőforrás fejlesztésére, a természeti-környezeti értékekre, a földrajzi elhelyezkedés adta komparatív előnyök kiaknázására, hogy az ezekre épülő versenyképes mezőgazdaság, -ipar és - szolgáltatások hármasa biztosítani tudja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. A jövőképben kijelöltek elérést középtávon a misszió 22 biztosíthatja: A Nagykunság településein élők életszínvonalának folyamatos javítása az önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtésével Célkitűzések és indikátorok A Nagykunság kistérségeinek fejlesztésében három főbb, időszakra vonatkozó stratégiai célkitűzés határozható meg: A kistérségek elérhetőségének javítása, A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése, Minőségi életfeltételek kialakítása 5.3. Fejlesztési alapelvek A Nagykunság kistérségeinek agrár- és vidékfejlesztési tervének készítése során az alábbi módszertani, fejlesztési alapelveket alkalmaztuk: Reális időtáv meghatározása 22 A misszió a fejlesztések alapcélja. Ehhez rendelhetők hozzá a stratégiai célok és az ezek elérését biztosító prioritások. 176

177 Az agrár- és vidékfejlesztési terv egy hosszú távon elérendő jövőkép megvalósításához kíván hozzájárulni. A jövőkép és a térség helyzetelemzésének következtetései alapján fogalmazható meg az a misszió, amely középtávon biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését. Ugyanakkor a prioritások keretében az EU időszakának programozási periódusa végéig megvalósítható fejlesztési irányok kerülnek kijelölésre. A misszió tulajdonképpen a fejlesztés-alapcélja, ehhez hozzárendelhetőek a stratégiai célok, és ez a célokkal együtt egyértelmű irányt jelöl ki a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások megfogalmazásához. Gazdaságfejlesztési orientáció A Nagykunság fejlesztési programjának fő területe a humán erőforrás és a gazdaságfejlesztés, mivel ezek jelenthet kitörési lehetőséget a kistérségek számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok alapvetően a gazdaságra koncentrál ugyan, de emellett a gazdaság fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdésekkel is foglalkozik. Primer és szekunder információk összhangja A program kidolgozása során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor ezek primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információk: a Nagykunság 23 településének önkormányzatainál végzett kérdőíves felmérés/szakmai egyeztetések. Építés hatályos dokumentumokra A fejlesztési program elkészítése során szem előtt tartott legfontosabb kritériumok egyike volt az, hogy a tanulmány illeszkedjen az érvényben lévő országos és megyei fejlesztési dokumentumokhoz. - Országos szinten: Nemzeti Vidékstratégia, Országos Fejlesztési Koncepció (OFK) és Országos Területfejlesztési Koncepció (OFTK). - Megyei szinten: Jász-nagykun-Szolnok megye területfejlesztési koncepciója és annak helyzetfeltáró részei 177

178 Fontos alapelv, hogy a programozás és projektfejlesztés folyamata szorosan összefüggnek, egymástól való elválasztásuk nem célszerű. A két folyamat kölcsönhatásban áll egymással, a helyzetfeltárás során azonosított szükségletek inputot jelentenek a projektek azonosításához, a felmerült projektelképzelések pedig segítik a stratégia alkotás folyamatát. Ennek megfelelően a program készítésével párhuzamosan sor került kistérségi fejlesztési projektek generálására, és egységes szempontrendszer szerinti kidolgozására. Gyakorlatorientált megközelítés A program készítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembevételre; törekedtünk olyan program készítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. A fejlesztési alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése, Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján 23, Primer információk összegyűjtése kérdőívek segítségével, SWOT analízis összeállítása, A szekunder információk elemzése települési szintre lebontott adatsorok elemzéséből áll. A statisztikai elemzések elkészítése korlátokba ütközött amiatt, hogy ma Magyarországon a településszintű adatgyűjtés nem terjed ki a gazdaságfejlesztés szempontjából fontos tényezők mindegyikére. Jelen tanulmányban is fontos megemlíteni, hogy a program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem indokolt konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Így átfogóbb beavatkozási területek kerültek a definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat. 23 Szekunder információk 178

179 5.4. Fejlesztési területek és azok prioritása, azok részletes bemutatásai A jövőképben megfogalmazott minőségi élet alapját a jól működő, versenyképes gazdaság biztosíthatja, ez képes megfelelő számú és minőségű munkahelyet biztosítani a településeken élők számára. Jelenleg a Nagykunság gazdasága ezt a feltételt nem tudja teljesíteni. Mind a mezőgazdaság, mind az ipar és szolgáltatások területén szükség van a humán erőforrás fejlesztéssel párhuzamosan a gazdasági tevékenységek diverzifikálására, a multifunkcionalitás bevezetésére. Ahhoz, hogy a tájföldrajzi és gazdasági komparatív előnyöket kiaknázhassa a három kistérség, fontos és megkerülhetetlen a kistérségek fejletlen infrastruktúrájának javítása. Végül, de nem utolsó sorban, a kedvezőtlen népszaporulati mutatók javításához, az életszínvonal emeléséhez megkerülhetetlen egy fejlettebb szociális ellátás, a jó minőségű lakókörnyezet és magas színvonalú lakossági szolgáltatások biztosítása. A kitűzött stratégiai célok elérése öt fejlesztési prioritás mentén valósítható meg. I. prioritás: Humán-erőforrás fejlesztés a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése stratégiai cél elérését szolgálja. A prioritás keretében kijelölt beavatkozási területek a szakoktatási infrastruktúra és a képzés-átképzés-továbbképzés rendszerének fejlesztéséhez, valamint kutatás-fejlesztés-innováció területén mevalósítható programokhoz kapcsolódnak II. prioritás: Infrastruktúra-fejlesztés: a térség elérhetőségének javítása, az élhető lakókörnyezet és lakossági szolgáltatások stratégiai célokat szolgálja. Ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése a gazdaság jövedelemtermelő képességének növeléséhez szükséges alapfeltétel is egyben. Az alábbi infrastrukturális fejlesztési irányok határozhatóak meg beavatkozási területekként: közlekedési- (gyorsforgalmi utak, közutak, kerékpárutak), kommunális- (szennyvíztisztítás és kezelés), valamint az információs társadalom kiépítéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. A közötti tervezési időszak kiemelt célterületei között szerepel a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése, valamint a jelenlegi rendszereknél energetikailag hatékonyabb és korszerűbb megoldások alkalmazásával a CO 2 kibocsátás fokozatos csökkentése, mely külön beavatkozási területként jelenik meg a proiritáson belül. 179

180 III. prioritás: Vállalkozásfejlesztés, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése stratégiai cél elérését szolgálja. A megvalósítandó fejlesztések hozzájárulnak a helyi gazdaság szerkezetátalakításához, a kistérségben előállított hozzáadott érték növeléséhez. A prioritáson belül három fő beavatkozási terület jelölhető ki: a helyi vállalkozási környezet, az üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások minőségének fejlesztése befektetés ösztönző tevékenységekkel kombináltan, ahol kiemelt fontossággal bír a szabad vállalkozási zónák által biztosított kedvezmények hasznosítása. A mezőgazdasági vállalkozások és élelmiszeripar fejlesztése (új, földművelési módszerek elterjesztése, új feldolgozó-kapacitások létesítése, agrárvertikum kialakítás/fejlesztés támogatása is meghatározó a térség kiemelkedő környezeti adottságaira támaszkodva. A gazdaság élénkítés mellett itt kerültek kijelölésre a különböző Alternatív foglalkoztatási programok támogatása -Térségi együttműködések erősítése, melynek keretében lehetőség nyílik a szociális gazdaság fejlesztésére, szociális gazdálkodási programok és képzések támogatására is. IV. prioritás: Turizmusfejlesztés; közvetlenül a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, azonban a turisztikai infrastruktúra fejlesztések elősegítik a vonzó lakókörnyezet kialakulását is. A turisztikai fejlesztések az alábbi három beavatkozási terület köré csoportosíthatóak a kistérségben: termál-, öko-, és falusi turizmus fejlesztése (szálláshelyek fejlesztése, termál- és gyógyfürdők felújítása), turisztikai marketing tevékenységek (programcsomagok kialakítása, promóciós fejlesztések) megvalósítása. V. prioritás: Életszínvonal javítása; ennek megvalósítása az élhető lakókörnyezet és lakossági szolgáltatások stratégiai cél eléréséhez járul hozzá. A prioritás keretében megvalósítandó fejlesztések négy fő beavatkozási terület köré csoportosíthatóak: a települési környezet fejlesztése és rehabilitációja, településközpontok, közösségi terek, zöldfelületek kialakítása és a szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése, civil szervezetek támogatásán keresztül kulturális és hagyományőrző tevékenységek fejlesztése, valamint a közbiztonság javítása kül és belterületen egyaránt. A fejlesztési prioritások besorolása nem jelent rangsorolást! A beavatkozási területek által kijelölt fejlesztések megvalósítása során két fontos horizontális elv figyelembevétele 180

181 szükséges a stratégia sikerre vitele érdekében: a Nagykunság kistérségi kapcsolatrendszerének fejlesztése és az abszorpciós képesség növelése 24. Kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése A fejlesztési prioritások, beavatkozási területek által meghatározott kistérségi fejlesztéseknek nem elszigetelt fejlesztésekként, hanem a kistérség környezetéhez dinamikusan kapcsolódva kell megvalósulnia. A beavatkozási területek keretében végrehajtandó tevékenységek fontos része kell, hogy legyen a a területileg és/vagy ágazatilag kapcsolódó szervezetekkel, intézményekkel, vállalkozásokkal való kapcsolatrendszer fejlesztése (például a környező megyék fejlesztési intézményeivel, a Tisza-tavi Regionális Fejlesztési Tanáccsal, Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, mezőgazdasági termelőkkel és feldolgozókkal, a kapcsolódó integrátorokkal). Abszorpciós képesség növelése A kijelölt fejlesztési programok megvalósítása során azokkal párhuzamosan lényeges azon horizontális elv érvényesítése, hogy a Nagykunság kistérségei alkalmasak és képesek legyenek támogatási források fogadására. Egyrészt elvárás, hogy legyenek olyan megalapozott és megfelelően előkészített projektek, amelyek alkalmasak a források hatékony felszívására, másrészt pedig szükséges az is, hogy legyenek olyan szervezetek, mechanizmusok, illetve felkészült szakemberek, amelyek alkalmasak a projektek menedzselésére és adminisztrálására. Ez utóbbi különösen az uniós források vonatkozásában igaz, mivel ezek megszerzésének és felhasználásának bonyolult szabályrendszere van, és speciális ismereteket igényel. 24 Ezek nem konkrét fejlesztési prioritások, hanem a teljes megvalósítási folyamatot átható, meghatározó elvek, amelyekre valamennyi beavatkozási terület kapcsán szükséges figyelemmel lenni 181

182 Beavatkozási terültek A stratégia célrendszere: Jövőkép A Nagykunság településein fő hangsúlyt kell helyezni a humán erőforrás fejlesztésére, a természeti-környezeti értékekre, a földrajzi elhelyezkedés adta komparatív előnyök kiaknázására, hogy az ezekre épülő versenyképes mezőgazdaság, -ipar és -szolgáltatások hármasa biztosítani tudja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. Misszió A Nagykunság településein élők életszínvonalának folyamatos javítása az önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtésével. Stratégiai célok A kistérségek elérhetőségének javítása A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése Minőségi életfeltételek biztosítása vidéki népesség megtartása Prioritások I. HUMÁN ERŐFOR- RÁS FEJLESZTÉS II. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS III. VÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉS IV. TURIZMUS FEJLESZTÉS V. ÉLETSZÍNVONAL JAVÍTÁSA 1.1.Szakoktatás infrastruktúrájának fejlesztése 1.2.Képzés, átképzés rendszerének fejlesztése 1.3. K+F+I programok támogatása 2.1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2.2.Kommunális infrastruktúra fejlesztése 2.3.Információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztése 2.4. Megújuló energiák hasznosítása- Energiahatékonys ág javítása 3.1.Vállalkozási környezet fejlesztése- Befektetés ösztönzés támogatása 3.2.Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése 3.3. Alternatív foglalkoztatás támogatása - Térségi együttműködések erősítése 4.1.Falusi turizmus fejlesztése 4.2. Öko, és Termálturizmustfejlesztése 4.3.Turisztikai marketing tevékenységek támogatása 5.1. Települési környezet fejlesztése, rehabilitációja 5.2.Szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése 5.3. Civil szervezetek támogatása Horizontális elvek A Nagykunság kistérségi kapcsolatrendszerének fejlesztése Abszorpciós képesség növelése 182

183 A prioritások részletes bemutatása A stratégiába foglalt célok és prioritások megvalósítását szolgáló beavatkozási területek részletező bemutatása jelen fejezetben történik. Minden egyes beavatkozási terület az alábbi szempontok szerint épül fel: Beavatkozási terület sorszáma megnevezése: a sorszám utal arra, hogy az adott terület melyik prioritás alá tartozik. Átfogó cél: prioritás szintű célkitűzés, Konkrét cél: beavatkozási terület szintű célkitűzés. Indoklás: a beavatkozási terület háttere, a térség helyzetelemzésére és a felmerülő helyi igényekre épül. A beavatkozási terület rövid szöveges bemutatása: a beavatkozási terület keretében megvalósítandó javasolt tevékenységek, fejlesztések ismertetése. Kedvezményezettek: a forrásokat lehívni képes, fejlesztéseket megvalósító pályázók köre. Célcsoportok: a beavatkozási terület keretében kijelölt fejlesztések megvalósulásából származó előnyöket realizálók köre. Közvetlen és közvetett célcsoport(ok)at különböztetünk meg. A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai: a jövőben felmerülő, az adott beavatkozási területhez kapcsolódó projektötletek értékelése, kiválasztása során figyelembe veendő szempontok, ismérvek. Monitoring mutatók (indikátorok): a beavatkozási területek végrehajtásának nyomon követésére használt indikátorok felsorolása. Output indikátorok: a beavatkozási terület közvetlenül előálló, kézzel fogható eredményeinek mérésére szolgáló indikátorok. Eredmény indikátorok: a beavatkozási terület konkrét céljának megvalósulását méri, azt hogy az outputok hogyan befolyásolják a célcsoportot. Hatásindikátorok: az átfogó, prioritás szintű célok megvalósulásának, és a beavatkozási terület közép és hosszú távú hatásainak mérésére szolgáló indikátorok. Elérhető támogatási források: a beavatkozási terület fejlesztési projektjeinek megvalósításához igénybe vehető források, elsődlegesen a közötti Európai Uniós ciklus alatt elérhető operatív programjainak forrásai, illetve egyéb EU-s és hazai fejlesztési források feltüntetése. 183

184 A használt rövidítések a következők: - Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), - Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), - Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) - Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) - Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP)ó 184

185 Humán-erőforrás fejlesztés Beavatkozási terület 1.1.Szakoktatási infrastruktúrájának fejlesztése Cél Átfogó cél: humán erőforrások fejlesztése a térségben Konkrét cél: szakoktatás infrastrukturális feltételeinek javítása Indoklás Az Észak-Alföldi Régión belül JNSZ megyének számos erőssége van a alap- és középfokú oktatás területén, kiépített az alap- és középfokú oktatási rendszer, felsőfokú intézmények tekintetében csak a harmadik. Infrastrukturális ellátottság tekintetében az egyes intézmények, illetve települések heterogén képet mutatnak. A közoktatás minőségi mutatóinak javítása különösen a Nagykunság kistelepüléseken jelent sürgető feladatot: a kistérségekben az oktatási intézmények gyenge felszereltsége helyenként a közműellátottság hiányát, az oktatás több, egymástól távol eső épületekben való lefolytatását jelenti. Emellett az oktatási intézmények korszerű eszközökkel való ellátottsága sem egyenletes. A beavatkozási terület A beavatkozási terület a kistérség alap- és középfokú oktatási szöveges bemutatása intézmények épületeinek felújítását, kibővítését, és új elemek (szaktantermek!) létrehozását foglalja magába. Több település intézményében szükséges korszerű eszközök beszerzése (informatikai eszközök, szoftverek, nyelvi laborok, berendezések stb.) Az épületek kialakítása során figyelembe kell venni egyrészt a környezetvédelmi, energiahatékonysági szempontokat, másrészt pedig azt, hogy az iskolák akadálymentesek legyenek, az infrastruktúrákat a fogyatékkal élő tanulók is képesek legyenek használni. Kedvezményezettek Alap- és középfokú oktatási intézmények (általános iskolák és szakiskolák) illetve fenntartó intézményeik (KLIK, Egyházak) Célcsoportok Közvetlen célcsoport: alapfokú oktatási intézményben tanulók, és az ott dolgozó pedagógusok Közvetett célcsoport: felnőttképzésben résztvevők A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai Monitoring (indikátorok) mutatók A fejlesztés által érintett intézmények jelenlegi állapota és eszközellátottsága. által érintett alapfokú oktatási intézmény kihasználtsága. által érintett tanulók és pedagógusok száma. által érintett családok száma. során kialakított épületben lesznek-e közösségi és csoportbontásra alkalmas terek. során kialakított speciális szaktantermek száma. során kialakított infrastruktúra akadálymentes-e. eredményei lakossági használatra alkalmasak-e. Output indikátorok Felújított/épített épületek száma (db) Felújított/épített épületek alapterülete (m 2 ) 185

186 Eredmény indikátorok Kialakított új tantermek száma (db), speciális szaktantermek (db) Beszerzett informatikai eszközök száma/paraméterei (db, stb.) Beszerzett egyéb eszközök száma/paraméterei (db, stb.) A szaktantermeket használó tanulók száma (fő) Nyelvi laborban töltött órák számának növekedése (óra, %) Az épületek közti ingázás alól mentesült tanulók száma (fő) Hatásindikátorok Sikeres nyelvvizsgát tevő tanulók számának változása (fő, %) Hiányzások számnak csökkenése (%) Bukások számának csökkenése (%) Középiskolában továbbtanulók számának változása (fő, %), ebből: gimnáziumban (%, fő), szakközépiskolában (%, fő), szakmunkásképző intézetben (%, fő). Lehetséges források - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Beavatkozási terület 1.2. Képzés, átképzés rendszerének fejlesztése Cél Átfogó cél: humán erőforrás fejlesztése a kistérségekben. Konkrét cél: A helyi munkaerő versenyképességének növelése, a munkanélküliek és a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci reintegrációjának elősegítése képzési-átképzési programok révén. Indoklás Egy térség prosperitásának egyik legfontosabb tényezője a piaci igényeknek megfelelő szakismeretekkel és készségekkel rendelkező munkaerő, hiszen megfelelő végzettséggel rendelkező munkaerőállomány vonzerőt jelenthet a gazdasági vállalkozások, külső befektetők számára. Más szempontból pedig a képzés, át- és továbbképzés megkönnyíti az elhelyezkedést, és hozzájárul az egyén személyes fejlődéséhez is. Nagykunság településein a felnőttképzés tehát egyrészt a munkaerő-piaci feszültségeket enyhíti, másrészt pedig a térség kijelölt gazdaságfejlesztési irányvonalainak humán erőforrás-igényét kell kielégítenie: A Nagykunságban az 1990-es évek óta jellemző a tartós munkanélküliség, a megszűnt ipari és mezőgazdasági állami vállalatokból felszabaduló munkaerő elhelyezkedése azóta sem megoldott. kiugróan magas a mezőgazdasági tevékenységet folytatók részaránya. A képzettség alacsony szintje halmozottan jelentkezik a cigány kisebbséghez tartozók körében, ami tovább nehezíti integrálásukat, szociális helyzetük javítását. A képzési programok fontos szerepe a Nagykunságban, hogy a területén belül tervezett ipari/mezőgazdasági fejlesztési irányvonalak humán erőforrásigényét kielégítsék ( egyes ágazatok, területek speciális szakismeretek meglétét feltételezik: mg-on belül a biogazdálkodás, gyógynövénytermesztés stb.) Ezek hiánya rövidebb képzési programok révén pótolható lenne. 186

187 A beavatkozási terület szöveges bemutatása Kedvezményezettek Célcsoportok A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai A beavatkozási terület egyik legfőbb kedvezményezettje a térségben Térségfejlesztő Innovációs Központ lehetne, mely a volt mezőtúri főiskola épületében jött létre a Gál Ferenc Főiskolával együttműködésben, ahol mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel összefüggő oktatás indítása kezdődött meg. A képzések bővítését tervezik a jövőben. A beavatkozási terület képzési, átképzési programok lebonyolítását, tartalmi-módszertani fejlesztését foglalja magában. Ezen programok tematikája egyrészt adott, a stratégiai beavatkozási területek igényelt szakismereteit fedi le (turisztikai, vendéglátási ismeretek, nyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése, vállalkozói-menedzsment ismeretek átadása, idegen nyelv tanulása, szociális ellátás, gondozás, marketing alapismeretek stb). A képzési programok, kurzusok egy részének pedig a fejlesztési programok menedzselésével, adminisztrálásával kapcsolatos készségek átadására kell irányulnia, az abszorpciós képesség növelése horizontális alapelvnek megfelelően. A képzési programok egy része speciálisan a halmozottan hátrányos helyzetű rétegeket célozza meg. Esetükben különösen fontos a társadalmi beilleszkedés elősegítése, az esetleg hiányos alapismeretek és készségek pótlása. A fejlesztések magukban foglalhatják tananyag, módszertan fejlesztését, képzési programok teljes lebonyolítását, a szükséges oktatástechnikai és informatikai eszközök és oktatási segédeszközök beszerzését. OKJ-s szakképzési és szakmai továbbképzési programok egyaránt megvalósulhatnak. Fontos a kistérségekben tevékenykedő, vagy betelepedni szándékozó gazdasági szervezetek, potenciális munkaadók igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a felmerült képzési igényekre gyorsan reagáló programok indítása. Iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli képzést folytató oktatási, kutató- és képzési intézmények, helyi önkormányzatok valamint a munkahelyi képzést biztosító egyéb vállalkozások. Közvetlen célcsoport: a településeken élő munkanélküliek, a szakképző intézményekben tanuló fiatalok, a munkaerőpiacra visszatérő nők illetve a szociálisan hátrányos helyzetű és cigány gyerekek, fiatalok Közvetett célcsoport: a mezőgazdaságban és a tercier ágazatban tevékenykedők (turizmus, vendéglátóipar szereplői, ezek tényleges és potenciális munkavállalói). A fejlesztés során kidolgozott képzési program piaci igényeknek való megfelelése. során lebonyolított képzésben résztvevők várhatóan hány százaléka tud majd elhelyezkedni a térségben. során lebonyolított/kidolgozott képzési program kapcsolódása a kistérségek fejlesztési stratégiájához. során kialakított képzési programok fenntarthatósága. során mekkora az egy főre vetített képzési költség, és ezek alakulása a programban résztvevők elhelyezkedési arányához viszonyítva. érint-e hátrányos helyzetű lakosokat. 187

188 Monitoring mutatók (indikátorok) Output indikátorok Meghirdetett tanfolyamok száma (db, óra), ebből tematikus lebontás, például: biogazdálkodás (db, %), hátrányos helyzetűek részére speciális képzés (db, %), stb. A tanfolyamokra jelentkezettek létszáma (fő) Beszerzett eszközök száma (db) Kidolgozott képzési tematikák száma (db, oldal) Eredmény indikátorok A tanfolyamokat sikerrel elvégzők száma (fő), ebből: nő (fő), roma lakos (fő) Az átképző tanfolyamot befejezett munkanélküliek száma (fő), ebből tartósan munkanélküli (fő), roma lakos (fő) Hatásindikátorok A tanfolyamot elvégzők közül sikeresen elhelyezkedők száma egy év után (fő), ebből: nő (fő, %), roma lakos (fő, %) A regisztrált munkanélküliek számának csökkenése (fő, %) Lehetséges források - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Beavatkozási terület 1.3. K+F+I programok támogatása Cél Átfogó cél: a vidék erőforrásainak integrált hasznosítása, a kooperációs és koordinációs struktúrák fejlesztése; ezen belül: egy K+F+I területen erős, ütőképes kutatási bázis kialakítása (alapozva a Karcagi Kutató Intézet és a mezőtúri Térségfejlesztő Innovációs Központ tudományos potenciáljára a térségben), erős kapcsolatban egy innovációra fogadóképes gazdálkodói háttérrel és egy erős vertikális integráció megteremtése a Nagykunságban. Konkrét célok: - Nagykun Élelmiszeripari Park (NÉP) megvalósítása, Nagykun védjegy megalkotása vetőmagokra, állati termékekre, mezőgazdasági- és élelmiszeripari termékekre, szabadalmakra, know-how-kra, szállás- és egyéb szolgáltatásokra. - Nagykunságra jellemző malom- és élelmiszeri termékek (növényiés állati termékek előállítási bázisának kialakítása a NÉP-en belül), - Nagykun Természetvédelmi Ökopark kialakítása (Nagykunság flóra- és faunájának bemutatása, a KIP területén belül, egy 55 hektáros nádas-vizes terület, őshonos állatokkal) - A Karcagi Kutató Intézet oktatási- továbbképzési központjának kialakítása, új vetőmagüzem/labor és új gabona- és alternatív növény (táj)fajok nemesítése, új talajművelési rendszer népszerűsítése/fejlesztése, juhásziskola kialakítása mintagazdasággal, kutatási infrastruktúra felújítása. Indoklás Magyarországon a kutatók és a kutató-fejlesztők száma általánosan elmarad az EU tagállamoktól. Mindezt a kutatóintézeti létszámleépítések, egyes kutatóintézetek megszüntetése, a jövedelmi viszonyok változása miatti pályaelhagyás idézték elő. Jász-Nagykun- 188

189 A beavatkozási terület szöveges bemutatása Szolnok megye innovációs potenciálja kifejezetten gyenge, megyei összehasonlításban kevés a kutatóhelyek, a kutatók száma, a K+F+I ráfordítások és beruházások mértéke. A vizsgált térségben az innovációs potenciál fontos bázisa a Debreceni Egyetem AGTC KIT Karcagi Kutató Intézete. A Mezőtúron a volt főiskola épületében létrehozott Térségfejlesztő Innovációs Központ is jelentősen hozzájárulhat a vidéki térség innovációs fejlesztéséhez a jövőben. A tudás- és technológia-transzfer a kutatók és a vállalkozások között gyenge. A kutatási eredmények többsége nem, vagy csak részben hasznosul. A vállalkozások, különösen a kkv-k nem ismerik és alkalmazzák az új termékekben, eljárásokban, szolgáltatásokban, rendszerekben, módszerekben hasznosítható, eddig általuk nem ismert tudást, a K+F eredményekből származó tudás hatékony felkutatásának és megszerzésének módszereit. A hazai vállalkozások különösen az agrárvállalatok, élelmiszeripari és erdészeti vállalkozások K+F+I aktivitása alacsony, jellemzően nem tartanak fenn kutatórészlegeket. Szakképzettség hiánya, a vállalkozók, gazdálkodók alacsony iskolázottsága csökkenti a K+F+I fejlesztések megismerésére és használatának igényét. - Az agrár-, élelmiszer-tudományi és környezetügyi kutatási infrastruktúra, intézmények fejlesztése, működési feltételeik javítása, kutatási programjaik támogatása. Az agrár- és környezetügyi kutatás-fejlesztési feladatok megvalósítása, infrastrukturális hátterének megteremtése, műszerbeszerzési programok indítása. - A vidéki térségekben működő innovációs és tudásbázisra alapozott szaktanácsadás fejlesztése (pl. a kutatóintézetek szaktanácsadási tevékenysége). A magas szintű szakmai ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező szaktanácsadók segítségével jelentősen növelhető a gazdaságok versenyképessége, környezeti teljesítménye, valamint az innovációk megismerése és a gazdasági gyakorlatba való alkalmazása.: - A kutatás-fejlesztés és innovációs, valamint a gazdasági szereplők közötti kooperáció fejlesztése. Az ágazat szempontjából hasznos hazai alapkutatások, valamint a gyakorlatban felhasználható alkalmazott kutatások, technikai fejlesztések (egészséges, adalékanyag-mentes termék- és technológiafejlesztés, fenntarthatóság, ökológiai gazdálkodás, élelmiszerbiztonság, vállalatirányítás, stb.), valamint a gyakorlati tapasztatokkal rendelkező gazdálkodók, vállalkozások kutatásokba való bevonásának (ötletek, kísérletek) ösztönzése - A helyi vállalkozók szakképzettségi szintje alacsony, különösen a vállalkozási és általános gazdaságvezetési kompetenciák terén. A szakképzettségi szint növelése szükséges a gazdaságok, vállalkozások versenyképességének, környezeti teljesítményének növeléséhez, valamint az innovációk megismerése és bevezetése iránti hajlandóság fokozásához. 189

190 Kedvezményezettek Kutatóintézet, vállalatok K+F részlegei, KKV-k, gazdálkodók, oktatási intézmények. Célcsoportok Közvetlen célcsoport: Innovatív megoldásokat alkalmzaó társaságok, Kutatás-Fejlesztéssel foglalkozó oktatási intézmények, Nagykun Élelmiszeripari Park (NÉP), Karcagi Kutató Intézet, mezőtúri Térségfejlesztő Innovációs Központ. Közvetett célcsoport: a kistérség gazdálkodói, mezőgazdasági vállalkozói réteg, középfokú szakképző intézmények, a kistérségek lakossága. Monitoring mutatók (indikátorok) Output indikátorok Kutatóhelyek számának növelése (db) Kutatói létszám emelkedése (fő) Kutatóhelyre beszerzett eszközök, műszerek számának növelése (db) Új tájfajták (db) Tananyagok fejlesztése (db) Új licencek, szabadalmak, tájtermékek (db) Szaktanácsadást igénybevevő vállalkozások száma (db) Eredmény indikátorok K+F ráfordítások és beruházások növelése (Ft, %) A K+F+I eredményeit hasznosító vállalkozások számának növekedése (db, %) Támogatott K+F+I együttműködési projektek száma (db) Hatásindikátorok A térség innovációs potenciájának növekedése A vállakozók, gazdálkodók jövedelmezősének javulása (Ft, %) Létrehozott új munkahelyek száma (db) Lehetséges források - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), 190

191 Infrastruktúra fejlesztés Beavatkozási terület 2.1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Cél Átfogó cél: a Nagykunság belső közlekedési kapcsolatainak javítása. Konkrét cél: a kistérségek alsóbbrendű önkormányzati úthálózatának és kerékpárút hálózatainak fejlesztése. Közösségi közlekedés fejlesztése Indoklás Az Észak-Alföldi Régió elmaradott kistérségeire, így a Nagykunságra is jellemző, hogy a belső elérhetőség rossz, a kistérségek centrumainak elérhetőségi mutatói, a gyakran földrajzi közelségbe lévő településekről is kedvezőtlenek. Az úthálózat kiépítetlensége mellett komoly problémát jelent az alacsonyabb rendű utak leromlott műszaki állapota is, ami helyenként balesetveszélyessé teszi a közlekedést. Településen belül és azok közötti közlekedés alternatíváját jelentő kerékpáros közlekedés szintén nem lehetséges a kerékpárút-hálózat alacsony kiépítettségi szintje miatt; ez rontja a térségben élők életminőségét, a gazdasági fejlődési potenciált, és hozzájárul a nagyfokú elvándorlás kialakulásához, illetve fennmaradásához. A Nagykunság közúti elérhetősége minőségében javult ugyan, de olyan gyorsforgalmi út/autópálya szintű nagyarny fejlesztések még mindeddig elkerülték a Nagykunságot. Szükséges tehát a kistérségi kapcsolatrendszer javítása, mert ennek hiányában a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése csak korlátozottan tud hozzájárulni a térség fejlődéséhez. A Nagykunság települési úthálózata több helyen hiányos, rossz minőségű, belterületeken gyakori a járdák hiánya. Kiépített kerékpárútak hosszúsága szerény, nagy részük a települések belterületén halad, nem kapcsolódnak egymáshoz, sem más térségi hálózatokhoz, ami akadályozza a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó turisztikai programcsomagok kialakítását. A kistérségek kerékpárút-hálózat fejlesztése mérsékelheti a helyi szennyező-források káros anyag kibocsátását is. 191

192 A beavatkozási terület szöveges bemutatása Kedvezményezettek Célcsoportok A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai Monitoring (indikátorok) mutatók A beavatkozási terület felöleli egyrészt a belterületi és az összekötő, valamint térségi jelentőségű utak felújítását, másrészt pedig a kerékpárút-hálózat és a közösségi közlekedést kiszolgáló létesítmények (buszvárók, megállók, állomások, utastájékoztató renszerek) fejlesztését. A közúthálózat fejlesztése alapvetően a meglévő összekötő utak burkolatcseréjét, szélesítését, csomópontok kialakítását jelenti. Az összekötő utak fejlesztése során a következő szempontokat kell figyelembe venni: Szükséges és fontos azon útszakaszok felújítása, melyek a kistérségek népességmegtartó képességét befolyásoló területek, turisztikai látványosságok megközelítését befolyásolják. A kerékpárút-hálózat fejlesztése a belterületi és a településeket összekötő infrastruktúrák fejlesztését jelenti: egyrészt a meglévő utak fejlesztése, másrészt pedig új szakaszok építése. Fontos továbbá az egyes települések összeköttetésének megteremtése a térségen belül, illetve (a térségi kapcsolatrendszer fejlesztése horizontális alapelvnek megfelelően) a térség összekötése már létező hálózatokkal a helyi, regionális és nemzetközi szintű fejlesztési elképzelések és együttműködési lehetőségek figyelembevételével. A Tisza tó körüli kerékpár utat célszerű hálózatfejlesztés során igénybe venni, mintegy összekötni a Karcagi- és Mezőtúri kistérségeket a Felső- és a Közép- Tisza vidékével, a Tisza-tóval és Tiszafüreddel. A nyomvonalakat úgy kell kijelölni, hogy lehetővé váljon a tágabb környezetben található (Tokaj, Tisza-tó, Hortobágy, stb.) idegenforgalmi attrakciók felfűzése egy kerékpáros útvonalra. Magyar Közút Nonprofit Zrt, NIF Zrt., Helyi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok valamint önkormányzatok és a magánszféra által közösen létrehozott önkormányzati többségi tulajdonban lévő közhasznú fejlesztési társaságok. Közvetlen célcsoport: a kistérségek lakossága, az itt működő vállalkozások és az ide érkező turisták Közvetett célcsoport: Áthaladó forgalom és a települések lakossága. A fejlesztés által érintett települések száma. hozzájárul-e a térségen kívüli kapcsolatrendszer fejlődéséhez. veszélyeztet-e természetes élőhelyeket, illetve megváltoztatja-e a természetes élőhelyek ökológiai jellemzőit, okoz e szegregációt. jelenti-e a térség települései között a kerékpáros kapcsolat fejlődését. Output indikátorok Felújított belterületi utak hossza (km) Felújított külterületi utak hossza (km) Munkahelyteremtés szempontjából fontos területet vagy turisztikai attrakciót megközelítő felújított bekötőút hossza (km) Megépített, ill. felújított kerékpárutak hossza (km) Felépített és felújított kapcsolódó infrastrukturális elemek száma (db) 192

193 Eredmény indikátorok A kistérségek települései közötti elérési idő csökkenése (óra) Az érintett turisztikai, illetve munkahelyteremtés szempontjából fontos terület megközelíthetőségének javulása (óra) A kerékpárút-hálózatot használók számának változása (fő, %), ebből: térségen belüli és kívüli lakos, illetve turista (fő) Hatásindikátorok A Nagykunságba érkező turisták számának növekedése (fő, %) A kistérségek turisztikai attrakciónál regisztrált látogatók számának növekedése (fő) Az eltöltött vendégéjszakák számának növekedése (db, %) A kistérségekben a kerékpáros-turizmussal kapcsolatos költések menységének növekedése (Ft, %) A szennyező anyag kibocsátás csökkenése a településeken belül (%) Közlekedésbiztonság (sérüléses balesetek számának csökkenése) változásának mértéke (%) Lehetséges források - Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) a közösségi közlekedés fejlesztését érintő területeken, hivatásforgalmi céllal megvalósuló út, kerékpárút fejlesztéseknél - E-útdíj rendszerből befolyó hazai források Beavatkozási terület 2.2. Kommunális infrastruktúra fejlesztése Cél Átfogó cél: a lakosság egészséges életviteléhez, és a gazdaság ártalommentes működéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális feltételek megteremtése a Nagykunságban Konkrét cél: a kistérségekben a lakossági és gazdasági igényeket is kiszolgálni képes szennyvízkezelési módok fejlesztése. Indoklás A településeken keletkező szennyvizek jelentősen befolyásolják a felszíni és felszín alatti vízkészlet minőségének alakulását. A kistérségek települései egyrészt értékes természeti területek mellett találhatók, másrészt pedig jelentős ivóvízkészlet bázisokon fekszenek. A közelmúltban több településen jelentős szennyvízberuházások folytak, de több településen a meglévő kapacitások ellenére nem teljes a hálózat, sokan nem kapcsolódtak az új szennyvízhálózatra. A kistérségek önkormányzatai a közművesítettség javítását fontos problémának, feladatnak tekintik (az infrastrukturális feltételek javulása javítja a lakosság életminőségét, a környezet állapotát, és lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek biztonságosabb működését). A beavatkozási terület szöveges bemutatása A beavatkozási terület a szennyvízhálózat fejlesztését célozza: szükséges a már csatornázott településeken a lakások hálózatra való csatlakozásának folytatása, illetve a hálózat további bővítése. szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése mellett fontos a szennyvíz-tisztító telepek korszerűsítése. A nem csatornázott településeken, 193

194 településrészeken a méretgazdaságosság és környezeti szempontok mérlegelésével kell dönteni a szennyvíz-kezelés módjáról. Kedvezményezettek Települési önkormányzatok, önkormányzati többségi tulajdonban levő intézmények Célcsoportok Közvetlen célcsoport az érintett területek lakossága Közvetett célcsoport: az itt működő vállalatok, gazdasági szervezetek, az ide érkező vendégek, turisták. A projektek kistérségi A fejlesztés szintű értékelésének által érintett település nagysága és lakossága. szempontjai által érintett terület érzékenységi besorolása. általi területen a magas talajvíz általi veszélyeztetettség mértéke. fajlagos költsége. figyelembe veszi-e méretgazdaságosság szempontjait. Monitoring mutatók (indikátorok) Output indikátorok Megépített szennyvízcsatorna hossza (km) Korszerűsített szennyvíztisztító telepek száma (db) Szennyvízhálózatba bekötött lakások számának változása (db, %) Kialakított biológiai alapú közműpótló szennyvízkezelő telepek száma (db) Eredmény indikátorok Kezelt szennyvíz mennyiségének növekedése (l, %) Szennyvízkezelésbe bevont háztartások számának növekedése (%) Hatásindikátorok Talajvíz ipari és kommunális eredetű szennyezettségének csökkenése (%) Lakosság életfeltételeinek javulása (minőségi mutató) Lehetséges források - Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) Beavatkozási terület 2.3. Információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztése Cél Átfogó cél: intelligens kistérségek kialakítása Konkrét cél: otthoni hozzáférést biztosító mikrohullámú lakossági rendszerek és települési teleházak fejlesztése Indoklás Napjainkban a hozzáférés fejlett kommunikációs technológiákhoz elengedhetetlenül szükséges a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez. Az információs technológiai eszközök alacsony elterjedtsége beszűkíti egy kistérség szereplőinek kommunikációs lehetőségeit, valamint nagymértékben lassítja az országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítését. Az információ-ellátottság alacsony szintje elszigetelhet egy térséget, megnehezíti a regionális munkamegosztásban való részvételt, és összességében korlátozza a társadalmi fejlődést. Mindezek a faktorok csökkentik az adott terület vonzerejét, népesség-megtartó képességét, és így annak esélyét, hogy képzett fiatalok, és magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdasági tevékenységek telepedhessenek le a területen. A jelenlegi telekommunikációs infrastruktúráról települési szinten csak korlátozottan állnak rendelkezésre statisztikai adatok, a távbeszélő 194

195 A beavatkozási terület szöveges bemutatása fővonalak 1000 lakosra jutó száma a kistérségekben elmarad az országos átlagtól, így kiemelten fontos feladat a közösségi hozzáférési pontok számának növelése, a meglévők fejlesztése. A közösségi hozzáférés biztosítása mellett fontos azonban az információk otthoni elérhetősége is. Szükséges lenne továbbá egy olyan belső kommunikációs rendszer kialakítása, mely lehetővé teszi a térségen belüli adat- és információáramlás sebességének növekedését, illetve olyan új közösségi szolgáltatások bevezetését, melyek javítják az életkörülményeket. A fejlesztés elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a két horizontális alapelv (kistérségi kapcsolatrendszer fejlesztése, és az abszorpciós képesség növelése) maradéktalanul teljesülhessen. A beavatkozási terület két részterületre bontható: az egyik fejlesztési irány a meglévő teleházak fejlesztése, újak létrehozása. A másik részterület egy olyan intelligens belső hálózat kialakítása, ami lehetővé teszi a közösségi szolgáltatások nyújtását, a nagysebességű adatátvitelt. A településeken megvalósítható és szükséges szoláltatások köre, a teljesség igénye nélkül: szociális figyelőrendszer időseknek, ellátásra szorulóknak, interaktív tv csatorna, vagyonvédelmi jelzőrendszer stb. Kedvezményezettek Helyi önkormányzatok és intézményeik, civil szervezetek, vállalkozások, kistérségi szereplők Célcsoportok Közvetlen célcsoport: a fejlesztés által érintett települések lakossága, az ott működő vállalkozások, a szociális ellátásra szorulók. Közvetett célcsoport: A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai A fejlesztés által érintett településen a lakosság net hozzáférésének színvonala. által érintett településen van-e már teleház, mekkora a meglévő teleház kihasználtsága. által érintett lakosok száma. által érintett vállalkozások száma. során kialakított teleház működtetésének fenntarthatósága. Monitoring mutatók (indikátorok) Output indikátorok Felújított épületek hasznos alapterülete (m 2 ) Megépített épületek hasznos alapterülete (m 2 ) Beszerzett informatikai- és egyéb eszközök, szoftverek száma (db) A közösségi szolgáltatások működtetéséhez szükséges rendszer kialakításához beszerzett eszközök száma (db) Eredmény A teleházak szolgáltatásait igénybe vevő lakosok, vállalkozások indikátorok száma A közösségi szolgáltatásokat hordozó rendszerbe bekapcsolt háztartások száma Hatásindikátorok A lakosság életkörülményeinek javulása (minőségi mutató) A kistérségekben működő és a kialakított hozzáférési pontokat használó vállalkozások bevételének növekedése Lehetséges források - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), 195

196 Beavatkozási terület 2.4. Alternatív foglalkoztatási programok támogatása és térségi együttműködések biztosítása Cél Átfogó cél: Az elsődleges munkaerőpiacon munkához nem jutók számára munkaerő-piaci re-integrációs és szociális foglalkoztatási lehetőségek biztosítása a térségben, a hátrányosabb helyzetű rétegek foglalkoztatási problémáinak kezelése. Konkrét cél: a Nagykunságban megvalósuló munkahelyteremtés elsősorban helyi adottságok figyelembevételével önellátásra berendezkedve, illetve piaci értékkel is bíró tevékenység ellátására törekedve Indoklás Mindezen keresztül a Nagykunsági főleg mezőgazdasági tevékenységre berendezkedett települések esetén, az önkormányzatok és non-profit szervezetek működési biztonságának növelése-, kapacitásuk fejlesztése. Közvetve az intézkedés révén olyan termelő illetve szolgáltató tevékenységek indíthatók el, amelyek a vállalkozások számára jelenleg még nem jelentenek vonzó területet, viszont piaci racionalitással is alátámasztható e területek fejlesztésének szükségessége. A térségben meglévő jó példák alapján ösztönözni kívánjuk a szociális szövetkezetek, vállalkozások létrehozását, melyek zömében munkanélkülieket alkalmaznak. Az alkalmazás révén az álláskeresők saját munkaerő-piaci helyzetükön javítanak, illetve azon személyek életminőségén is, akik számára szolgáltatásokat nyújtanak (pl. termelői, feldolgozói, kulturális, információs, környezetvédelmi, örökségvédelmi stb.). Az alkalmazottak foglalkoztatása állami támogatásból megoldható, illetve a tevékenységek jellegétől függően a szociális szövetkezetek, vállalkozások részben önfenntartóvá válnak. A szociális gazdaság-típusú projektek finanszírozása terén problémát jelent, hogy a non-profit szervezetek között csak elenyésző azoknak a száma, akik foglalkoztatási projektjeiket fizetőképes piaci igényre építik. Ennek viszont a jövőben várhatóan egyre nagyobb jelentősége lesz, hiszen ebben az esetben a munkanélküliek foglalkoztatását csak részben kell támogatási forrásból biztosítani, mivel ezt kiegészítik a tevékenység révén realizált értékesítési bevételek. Az ilyen jellegű kezdeményezéseknek ugyanakkor nagy szerepe van a munkanélküliek re-integrációjában is, hiszen a projektben töltött időszak alatt a programokban dolgozók képessé válnak minőségi munkavégzésre. A belső erőforrások oldaláról fontos még megemlíteni, hogy a partnerszervezetek közül többen A beavatkozási terület szöveges bemutatása rendelkeznek komoly, hasznosítható tapasztalatokkal. Egyik terület a táji adottságoknak és hagyományoknak megfelelő kézműipari, gasztronómia és főként agrár-termékrendszer kifejlesztése, melynek keretében törekedni kell: kézműves mesterségek újraélesztésére, kisipari szövetkezeti termelés, értékesítés megvalósítására (pl: Tiszaigar) hagyományőrző tevékenységek fejlesztésére (pl.: kézműipar, látványműhelyek kialakítása) pl.: Tiszaszentimre 196

197 elsősorban a biogazdálkodás keretében a helyi, egyedi mezőgazdasági alapanyagok feldolgozására (gyógy-, fűszernövények, kertészeti növények, gomba, méz, aprómagok lekvár, aszalás), szolgáltatások fejlesztésére (kisipar) (pl.: Karcag, Berekfürdő) ökogazdálkodás tevékenységek bővítése (pl.: Karcag) nem élelmiszertermelő mezőgazdasági programok népszerűsítésére: energianövények termesztése, megújuló energia hasznosítása (pl. Nagyiván) hagyományos és őshonos háziállatok tenyésztésének támogatása, extenzív állattartás; új mezőgazdasági kisüzemek létesítése, kialakított vágópontok kapacitásának növelése (pl.: Túrkeve, Karcag) mezőgazdasági melléktermékek, hulladék anyagok optimális hasznosítása, újrafelhasználása (pl.: Kunmadaras, Tiszaszőlős) jól működő családi gazdaságok kialakítása megfelelő tájgazdálkodás kialakítása (Tiszaroff, Tiszagyenda) gyakorlati képzésekkel összekötött tangazdaságok kialakítása (pl.: Kenderes, Mezőtúr) Másik terület a turizmusfejlesztés, melynek keretében törekedni kell: a turizmust szolgáló úthálózatok, speciális tematikus útvonalak (pl. kerékpárút, lovasút, viziútvonal, kézművesút stb) kiépítésére, korszerűsítésére irányuló közmunkaprogramokba való bekapcsolódás (pl. Abádszalók és Tomajmonostora) termálturizmus lehetőségeinek több települést érintő, minél hatékonyabb kihasználására (természetföldrajzi adottsága a Nagykunságnak a termálvíz jelenléte, melyre széles körű turisztikai szolgáltatási kör és termékcsoport építhető fel. Pl. a berekfürdői, túrkevei termálfürdő fejlesztése, építve a már kialakult és bővítendő vendégkörre, illetve a környező településeken üdülőfaluk kialakítására jelenthet előre lépést.) turisztikai termékfejlesztésre (kapcsolódó marketinggel és PR tevékenységgel), turisztikai termékcsomagok összeállítására, a térségi turizmus marketingjének támogatására, a térség imázsának kifejlesztésére (kiemelten Tisza-tó térsége) a falusi turizmus feltételeinek szervezett fejlesztésére, tanyagazdaságok infrastruktúrájának és önellátásának támogatása, tanyás térségek kiemelt támogatása, oktatási gyakorlati helyek kialakítása Harmadik terület a klasszikus értelemben vett közmunkaprogramok: Ide tartoznak a belterületi utak javításával, karbantartásával, utak 197

198 tisztításával kapcsolatos közmunkaprogramok, melyek közvetlenül nem termelnek bevételt a helyi lakosság számára, de környezeti és társadalmi szempontból van jelentősége. Kedvezményezettek önkormányzatok, non-profit szervezetek, szociális szövetkezetek, foglalkoztatási programokba bevont szociális vállalkozások, intézmények Célcsoportok Közvetlen célcsoport: a térség valamilyen szempontból hátrányos helyzetű csoportjai, lakosai, tartós munkanélküliek, szociális segélyezettek, állástkeresők Közvetett célcsoport: a foglalkoztatási programba bevont térség lakossága, elérhető szolgáltatásokat igénybevevő lakosok, vállalkozások, termelők A projektek kistérségi A fejlesztés szintű értékelésének ténylegesen egyedüli megoldást jelent-e a térségi hátrányos szempontjai helyzetűek szociális problémáinak enyhítésére, a munka világába történő visszajutás mennyire hosszú távú és eredményes nem veszélyezteti a helyi vállalkozói szektor piaci befolyását, piaci pozícióját, nem teremt versenyhelyzetet az önkormányzati és vállalkozói szektor között képes-e települések közötti összefogás hosszabb távú biztosítására a megfelelő ágazatban optimális elosztással történik a foglalkoztatás megfelelő feldolgozói kapacítással rendelkeznek végtermék megfelelő tárolása, raktározásának kérdése megoldott-e az elvégzett munka, megtermelt javak, értékek hatékonyságának mérése biztosított-e a térségben a folytonos foglalkoztatás elérése biztosíthatóvá válik-e (szezonális munkák áthidalására ) képesek e az önkormányzatok, szociális szövetkezetek az új lehetőségek kiaknázására, térségi szintű együttműködések hosszabb távú fenntartására képesek a célzott K+F programok figyelembevételével kialakítani tevékenységeiket foglalkoztatási programokkal párhuzamosan futó szakképzési lehetőségek kihasználása, a megfelelő szakmunkás utánpótlás biztosított-e környezetvédelmi szempontok figyelembevételével új hozzáadott helyi értékeket képviselő termékek, szolgáltatások kialakítása kérdés a megvalósítást végző szervezet megfelelő kiválaszstása a támogatások elszámolása miatt Monitoring mutatók (indikátorok) Output indikátorok Kifizetett munkabérek és azok járulékai (fő) Beszerzett eszközök, munkagépek száma (db) Beszerzett állatok egyedszáma (db), ezen belül őshonos fajták részaránya (%) 198

199 Eredmény indikátorok Kialakított létesítmények alapterülete (m 2 ) Környezetbarát termesztésbe bevont földterület nagysága (m 2 ) Megtermelt áru mennyisége (tonna, kg, db.) Feldolgozott termékek mennyisége (tonna, kg, db.) Létrehozott szociális szövetkezetek, vállalkozások száma (db) A megtermelt javak lakosság számára történő kiosztása, felhasználása (fő) A megtermelt javak helyi vagy térségi oktatási és szociális intézményekben való célzott felhasználása (db) A felesleg értékesítésének útjai (db) A feldolgozott javakkal, hulladékanyagokkal történő intézményi szintű energiahatékonyság biztosítása (db) optimális termelés-feldolgozás-értékesítés-foglalkoztatás megoldása, rövidebb értékesítési lánc kialakítása Hatásindikátorok A termékeket, szolgáltatásokat igénybe vevő intézmények, vállalkozások kiadásainak csökkenése (Ft, Euró) Létrehozott új munkahelyek száma (db) Az önkormányzatok, non-profit szervezetek kiadásainak csökkenése, szociális szövetkezetek, vállalkozások bevételeinek növelése (Ft, Euró) Lehetséges források Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Közmunkaprogramok, START munkaprogram, Szociális Földprogram 199

200 Vállalkozásfejlesztés Beavatkozási terület 3.1. Vállalkozási környezet fejlesztése Befektetésösztönzés támogatása Cél Átfogó cél: vállalkozások kistérségekbe településének elősegítése, a helyi vállalkozások versenyképességének javítása. Konkrét cél: a meglévő üzleti infrastruktúra és a térségben elérhető vállalkozói szolgáltatások minőségi fejlesztése. Iparterületek, Ipari Parkok infrastruktúrájánka fejlesztése Barnamezős területek hasznosítása, új funkcióval való ellátása Szabadvállalkozási zónák lehetőségeinek kihasználása Vállalkozások fejlesztése Korszerű és hatékony markteing eszközök alkalmazása, szaktanácsadás igénybe vétele Indoklás A térség jövőbeni fejlődésének legfontosabb tényezője a gazdasági bázis megerősítése. A vizsgált térségekben a megyéhez és országos viszonyokhoz hasonlítva a vállalkozói aktivitás és a tőkevonzó képesség alacsony. A több lábon álló, versenyképes gazdasági szerkezet megteremtése nem lehetséges külső források bevonása nélkül. A potenciális befektetők telephellyel kapcsolatos döntéseik során értékelik az infrastruktúra általános minőségét, az elérhetőséget, a termelési feltételek rendelkezésre állását, ezen belül az üzleti vonatkozású infrastruktúra és szolgáltatások fejlettségét. A vizsgát térségben két ipari park található: A Karcagi és Mezőtúri Ipari Park. A minőségi telephelyek kialakítása a kistérségekben meglévő ipari parkok és a jövőben körülötte kialakított üzleti infrastruktúrák, az ipari területek fejlesztésével valósítható meg. A tervezett M4-es gyorsforgalmi út nyomvonala mentén elhelyezkedő Karcagi Ipari Park folyamatos fejlesztései (Ökopark) beérnek, számítani lehet az átmenő forgalom, és így a logisztikai és szállítmányozási igények növekedésére. A Mezőtúri Ipari Parkban hamarosan vállalkozói inkubátorház épül. A térségben számos olyan telephely van, amelyben korábban, jellemzően még a 90-es éveket megelőzően, jelentős ipari létesítmények működtek. A rendszerváltoztatást követően lehanyatlott iparágak miatt ezek az ipari területek kiürültek. Ilyen hasznosítatlan felhagyott, barnamezős telephelyek például: Tiszafüredi GANZ Hajó- és Darugyár, Tiszafüredi Richter Gedeon Gyógyszergyár üzemcsarnoka, NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. telephelye (tartályüzemekkel) Abádszalókon, egykori szovjet katonai repülőtér Kunmadarason, egykori MÉM Repülőgépes Szolgálat 82 hektáros ipari területe és létesítményei (pl. iparvágány) Kenderesen, a korábban főt foglalkoztató BHG gyár (későbbi VIDEOTON) telephelye Kunhegyesen. A felhagyott iparterületek hasznosítása néhány területen már megkezdődött (pl. volt karcagi laktanya). A Nemzetgazdasági Minisztérium januári közleménye alapján az ország 47 leghátrányosabb helyzetű térsége szabad vállalkozási zóna lesz, így a tiszafüredi kistérség is. (27/2013.(II.12.) Kormányrendelet). A 200

201 A beavatkozási terület szöveges bemutatása év során a szabadvállalkozási zónák száma bővült 14 kistérséggel, köztük a mezőtúrival. A zónák ipartelepítési vonzerőt gyakorolhat a magasabb támogatási arányok és adókedvezmények elérésével. A kormányzat kiemelten támogatja ezeket a térségeket, az ott lévő településeket, elsősorban adó- és foglalkoztatást terhelő járulékkedvezményekkel, valamint célirányos pályázati támogatásokkal. A szabad vállalkozási zóna cím az elnyeréstől számított 5 évig illeti meg a térségeket, így az uniós ciklus első szakaszában, amikor várhatóan a legtöbb és legnagyobb támogatási volumenű pályázatokat kiírják, jelentős előrelépést jelenthet a települések számára. A külső források térségbe vonzása, az ipari és üzleti szolgáltatói tevékenységek támogatása mellett szükséges a helyi vállalkozások igényeit figyelembe vevő üzleti szolgáltatáscsomagok kialakítása, fejlesztése is. A beavatkozási terület megvalósításának eredményeképpen a létrehozott és továbbfejlesztett létesítményeknek képessé kell válnia magas szintű szolgáltatások biztosítására, melyek elősegítik a helyi vállalkozások versenyképességének növelését. Közvetítő közegként támogatniuk kell marketing, piaci beszerzési, értékesítési folyamatokat is. Mindezek hatására lehetőség nyílik a helyi vállalkozások modernizációjára, és arra, hogy hosszabb távon kapcsolódni tudjanak a fejlettebb cégek tevékenységéhez partnerként vagy beszállítóként. A beavatkozási terület egyik eleme a kistérségekben már létező ipari parkok és ipari területek olyan irányú bővítése és fejlesztése, ami növeli vonzerejét a befektetők számára. Ezen belül az elérhetőségi viszonyok javulása, a gyorsforgalmi úthálózat kiépülése miatt megélénkülő gazdasági tevékenység kiszolgálására szükséges a logisztikai infrastruktúra fejlesztése, illetve inkubátorházak, kereskedelmi központok, szolgáltatóházak megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése, majd a megfelelő infrastruktúrák létesítése az ipari parkban, ipari területeken és környezetében. Felhagyott telephelyek, barnamezős területek hasznosítása, új iparterületek kialakítása. Szabad vállalkozási zónák lehetőségeinek kihasználása a befektetők vonzása érdekében. A zónáknak járó valamennyi kedvezmény, a források hatékony kiaknázásában a települési önkormányzatoknak és a helyi vállalkozók együttműködése szükséges. Új, elsősorban termelő vállalkozások betelepítését szükséges ösztönözni. A meglévő kis- és középvállalkozások, gazdálkodók, helyzetének javítása, telephelyeinek megújítása, technológiájuk modernizálásának, környezet- és minőségirányítási rendszerek bevezésének támogatása. Specifikus tanácsadási szolgáltatások: A vállalkozók, gazdálkodók részére nyújtott szolgáltatások továbbfejlesztése, az igényeknek megfelelő csomagok kialakítás szükség. Ehhez a jelenleg is ezen a területen tevékeny szervezetek (kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítvány) elérhető szolgáltatásainak áttekintése, egységes rendszerbe foglalása indokolt, valamint az is, hogy a már a térségben működő szervezetek felvegyék a kapcsolatot a kialakított üzleti infrastruktúrák üzemeltetőivel, illetve a térségbe telepedett új üzleti szolgáltatókkal, 201

202 valamint hasonló profilú megyei, regionális és országos szervezetekkel.a közép- és felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatok, együttműködések jelentős szerepet játszanak a térség gazdasági helyzetének élénkítésében. Kedvezményezettek Az ipari parkot, illetve egyéb üzleti infrastruktúrákat működtető, illetve az üzleti-vállalkozói szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, önkormányzatok, térségi kkv-k, vállalkozók, gazdálkodók,. Célcsoportok Közvetlen célcsoport: a fejleszteni kívánt üzleti infrastruktúrákat működtető, és üzleti-vállalkozói szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, önkormányzatok, térségi kkv-k, vállalkozók, gazdálkodók, kamarák, oktatási intézmények. Közvetett célcsoport: az ipari parkokba és üzleti infrastruktúrák közelébe települő vállalkozások, illetve az elérhető szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások, termelők, munkavállalók. Monitoring mutatók (indikátorok) Output indikátorok Létrehozott új üzleti infrastrukturális létesítmények alapterülete (m 2 ) Létrehozott/fejlesztett ipari területek, barnamezős területek nagysága (ha, m2) Régi felújított ipari létesítmény, épület alapterülete (m2) Beszerzett eszközök darabszáma és minőségi paraméterei (db, stb.) Támogatásan részesített vállalkozások száma (db) Megvalósuló fejlesztések összértéke (Ft, euró) Kialakított vállalkozói szolgáltatáscsomagok száma (db) Eredmény A létrehozott, felújított létesítményekbe, területekre települő indikátorok vállalkozások száma (db) A kialakított szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások száma (db) Hatásindikátorok A szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások bevételének és megbízásai számának növekedése (%) Létrehozott új munkahelyek száma (db) A letelepedő vállalkozások térségben befektetett tőkéjének nagysága (Ft, Euró) Az érintett térségek gazdasági-társadalmi fellendülése Lehetséges források - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Beavatkozási terület 3.2. Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése Cél Átfogó cél: a helyi mezőgazdaság modernizációja és piacképességének növelése. Konkrét cél: a mezőgazdaság/földművelés differenciált fejlesztése új és a helyi viszonyokhoz igazított élelmiszer feldolgozók, teljes termékpályás beruházások támogatása, magas minőségű prémiumtermékek előállításának ösztönzésével és a mezőgazdasági együttműködések kiterjesztésével. 202

203 Indoklás A beavatkozási terület szöveges bemutatása A jó minőségű, nagy hozzáadott értéket hordozó mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekszik, előtérbe kerül az élelmiszerbiztonság és az egészség megőrzésének kérdésköre a piaci döntések során. Ennek megfelelően egyre népszerűbbek a biotermékek és az ezekből előállított szermaradvány mentes élelmiszerek. Ezt a fejlődési irányt a kistérség csak akkor tudja kihasználni, ha a gazdálkodói/vállakozói köre képes lesz új módszerek bevezetésére. A mezőgazdasági tevékenységek hatékonyságnövelésében segíthet a diverzifikáció és a multifunkcionalitás bevezetése, az együttműködések serkentése, közös fejlesztések megvalósítása, a kistérségek mezőgazdasága szerepének kijelölése a regionális munkamegosztásban. A kistérségek mezőgazdasági potenciálja az ismert természeti adottságaik miatt alacsony, a vetésszerkezetet a gabonafélék uralják. A gazdák jelentős része felaprózódott birtoktesteken gazdálkodik. Az ágazati szereplők közötti összefogás erősítése létfontosságú, a helyi mezőgazdaság vertikumának újjáépítése elodázhatatlan. A hatékony termeléshez nem alkalmas, de még erdősíthető területek felhasználása erdősítésre erősen indokolt a kistérségekben, hisz az erdősültség messze az országos átlag alatti. A beavatkozási terület a mezőgazdaság versenyképességének növelését a helyi igényekhez és fejlesztési potenciálhoz igazítva kívánja megvalósítani. A főbb fejlesztési irányvonalak a következők lehetnek: Környezetbarát, új gazdálkodási módok, minőségi élelmiszer-termelés bevezetése mindkét ágazatban, extenzív állattartási módok alkalmazása és őshonos fajták előnyben részesítése (magyar szürke marha, mangalica tenyésztése). Az egyes mezőgazdasági ágazatok felfűzése integrátor-szervezetek tevékenysége köré, beszállítói kapcsolatok kialakítása nagyobb felvevőés feldolgozó kapacitással rendelkező szervezetekkel. Az erdőgazdálkodás fejlesztési iránya látszólagosan nem tartozik szervesen a mezőgazdasági fejlesztések közé, azonban a kiemelkedő természeti értékek, a Tisza közelsége és a kistérségek mozaikszerű talajféleségeinek alacsony átlagos aranykorona értéke indokolja az ilyen irányú fejlesztéseket. A fejlesztések magukban foglalhatják az ökogazdálkodás népszerűsítését célzó akciók lebonyolítását, tanúsítványok megszerzését, külföldi tanulmányutak szervezését, vetőmag, élőállatok, gépek, eszközök beszerzését, technológiai modernizációt, termelő és értékesítő szövetkezetek kialakítását, működtetését. A kistérségben és megyei szinten is már évek óta létező igény, fejlesztési elképzelés olyan feldolgozó infrastruktúrák létrehozása, melyek keretein belül megvalósulhat a térségre jellemző mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése további feldolgozással (durumbúza malom, biotermékekre épülő feldolgozóüzemek stb.). Az ilyen irányú kezdeményezések már beindultak, ezek a kisebb méretű üzemek, üzem-együttesek agrár ipari parkokként működnének (Karcagi Ipari Park). 203

204 Kedvezményezettek Célcsoportok A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai Monitoring (indikátorok) mutatók A kistérségben székhellyel rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők, családi gazdaságok, őstermelők, jogi személyek és jogi személyiség nélküli mg.-i vállalkozások, termelői csoportként elismert szervezetek, TÉSZ-ek. Közvetlen célcsoport: a térség mezőgazdasági termelői, agrár vállalkozásai és ezek csoportosulásai, illetve alkalmazottaik. Közvetett célcsoport: a térség lakossága, és a mezőgazdaságból élő családok, valamint az ágazatban munkát vállalni kívánó hátrányos helyzetű csoportok, tartós munkanélküliek. A fejlesztés környezeti hatásai befolyásolják-e a térség természeti és emberi környezetének minőségét. hozzájárul-e az adott ágazatban termelők piaci pozícióinak javításához. hány kistérségekben élő mezőgazdasági termelőt érint. megvalósítása után milyen multiplikátor hatások és jövedelmi növekedés várható a kistérségek mezőgazdaságában. mennyiben felel meg a szakmapolitika releváns és várható célkitűzéseinek, szabályozási kereteknek. illetékes természetvédelmi hatóság szerinti megítélése milyen. általa közvetlenül teremtett munkahelyek száma. végrehajtásában résztvevők, majd a működtetést végzők specifikus szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek-e. megvalósítását termelői csoport kívánja-e végezni. Output indikátorok Létrehozott új termelői csoportok, szövetségek, beszállítói kapcsolatok száma (db) Meglévő minőségtanúsítási rendszereknek újonnan megfeleltetett termékek száma (db) Beszerzett eszközök száma (db) Beszerzett állatok egyedszáma (db), ezen belül őshonos fajták részaránya (%) Kialakított létesítmények alapterülete (m 2 ) Környezetbarát termesztésbe bevont földterület nagysága (m 2 ) Erdősítéssel kapcsolatban elkészült tanulmányok, felmérések (db, oldalszám) Eredmény Értékesített biotermékek mennyisége (db, tonna, stb.) indikátorok Ökológiai úton előállított takarmány mennyisége (tonna) A TÉSZ-eken keresztül értékesített és beszerzett termékek arányának változása (%) Művelés alól kivonni és erdősíteni kívánt terület nagysága (ha) Hatásindikátorok A fejlesztésekkel létrehozott/megtartott munkahelyek száma (db), ebből nő (db), férfi (db) 204

205 Az idegenforgalom igényeit kielégítő mezőgazdasági termelésből származó jövedelem növekedése (%) A feldolgozóipari termelés értékének növekedése a térségben (Ft, %) Erdősültség mértékének növekedése a térségben (ha, %) Lehetséges források - Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) a helyi gazdaság élénkítést, termékfeldolgozást, munkahely teremtést célzó beruházásoknál Beavatkozási terület 3.4. Megújuló energiák hasznosítása, energiahatékonyság javítása Cél Átfogó cél: A környezetterhelés és az energiaimporttól való függőség csökkentése, energiahatékonyság javítása, versenyképesség javítása Konkrét cél: Helyi térségi energiatermelési és ellátási megoldások, energiatakarékos életmód elterjesztése Indoklás Napjainkban a lakoság eneriaigénye egyre jobba fokozódik, miközben a fosszilisenergiakészletek fogynak. Hazánkban, és ezen belül Jász- Nagykun-Szolnok megyében és a tervezési terület térségeiben megújuló energiaforrások jelentős mennyiségben állnak rendelkezésre, melyek hasznosítása csak részlegesen valósult meg, a tanulmánnyal érintett térségekben kihasználatlanok. A térség gazdaságának növekedése és a lakosság életminőségének javulása, a gazdaságossági követelmények előtérbe kerülése indokolttá teszik az energiagazdálkodás korszerűsítését. A zöldipar, a megújuló energetika és a fenntartható módon felhasznált javak gyakorlati alkalmazását megvalósító szakterület jövőiparrá, kitörési lehetőséget tartogató gazdasági ágazattá válhat. Magyarország 2010-től 2020-ig érvényes Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve szerint az ország bruttó energiafogyasztásának 14,65%-t megújuló energiából vállalja előállítani. A megújuló energia részarányát a fűtés-hűtés terén 9%-ról 18,9%-ra, a villamos-energiában 6,7%-ról 10,9%-ra, a közlekedésben pedig 4,6%-ról 10%-ra kell emelni. A beavatkozási terület Beavatkozási területek, feladatok: szöveges bemutatása Megújuló energiát hasznosító térségi és helyi jelentőségű erőművek létesítése. A megújuló- és alternatív energiaforrások ipari, mezőgazdasági és lakossági és önkormányzati hasznosításának elterjesztése. A fűtési rendszerek és az épületek energiatakarékos modernizálása. Az épületek energiaracionalizálásához hozzátartozik a hőszigetelés, nyílászárócsere, tetőfelújítás-, szigetelés is. Szemléletformálás, tudás- és információmanagement környezeti nevelés és tájékoztatás: Fontos feladat a beruházók és fogyasztók megfelelő informálása, felvilágosítása, a környezeti problémák és a megújulók gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek széleskörű megismertetése érdekében. (Képzések, tréningprogramok, kampányok) 205

206 A térség megújuló energia potenciálja: Napenergia: Az egész megye, különösen a keleti területei, a vizsgált térségek kítűnő adottságokkal rendelkeznek a napenergia hasznosítás terén, mivel a napsütéses órák száma magas (2000 óra/év felett), illetve kedvező a globálsugarzás-átlagos évi összege ( MJ/m2/év). Hasznosítása: hő és villamos energia. Formája: napelem, napkollektor, naperőmű. Biomassza, biogáz: A megye mezőgazdasági-, és erdőterületein, állattenyésztő telepein, gazdaságokban hatalmas mennyiségen keletkeznek melléktermékek (szalma, hígtrágya, évelő növények faanyaga). A rendelkezésre álló biomassza energiatartalmát tekintve a megye országos átlag feletti kapacitásokkal rendelkezik, amelyből kimagasló a hasznosítható szalma energiatartalma. Jelenleg kimelendő a kunhegyesi Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. tevékenysége (mobil biofermentorok, biodízel üzem, kenderesi biogáz tüzelésű erőmű.) Tervek szerint a Karcai Ipari Parkban biogáz előállítása valósulna meg lakások, közintézmények fűtésére. Geotermikus energia: A földhő hasznosításárra az Alföld, így a tervezési terület térségei, megye keleti részei jelentős potenciállal rendelkeznek, azonban ennek technológiája igen költséges és megtérülése is hosszabb időt vesz igénybe. A térség gazdag termálvízkészlete is kedvező feltételeket. nyújt. Hévízkutak, termálvíz hasznosítása: Fürdők ellátása, mezőgazdasági ipari, hasznosítás, lakosság, intézmények ellátása. Szélenergia potenciál: A megyében Mezőtúron és Törökszentmiklóson található szélerőmű, Kisújszálláson tervezik a telepítését. A szélerőgép használata jó lehetőség kisebb gazdaságok számára (pl. szélmalom), nagyteljesítményű szélerőművek telepítésre nem alkalmas a térség, továbbá a szélenergia önmagánban alkalmazva kevésbé megbízható az időjárási viszonyok változékonysága miatt. (A Mezőtúri Ipari Parkban Térségi Energetikai Centrum létrehozását tervezik a már megvalósított szélerőmű termeléséhez szorosan kapcsolódó bioenergia- és más alternatív energiaforrást hasznosítását célzó, energetikai kapacitásfejlesztésre.) Energiaerdők, energianövények: A mezőgazdasági termelésből kivont területek nagysága évről-évre növekszik, amelyek alkalmasak lehetnek az energiaerdők, ill. más energianövények telepítésére. Energifűz- pl. Kenderesen, Tiszaderzsen, Tiszaszőlősön megvalósult, folytatása szükséges. Energiafű, energianyár pl. Tiszafüred, Eneriganád pl. Tisza-tó (Abádszalók). Hulladék-újrahasznosítás: A legjelentősebb fejlesztés lehet, mivel a térség szinte minden települése be tud kapcsolódni hulladéklerakó vagy hulladékbontó vagy komplex hulladékújrahasznosító létesítmények kialakításával. (Pl. Kunmadaras hulladékbontót tervez, A Karcagi Ipari Parkban elektronikai hulladékújrahasznosító üzem elkészült. Az Ipari Park Öko-park fejlesztése további zöldipari beruházásokat generál a jövőben. Abádszalók- PET palackozó és Biogáz üzem létesítést tervezi.) A hulladékhasznosítás kapcsán 206

207 biogáz előállítása lehetséges. (pl. Tiszafüreden a hulladéklerakó fejlesztéséhez kapcsolódóan.) Kedvezményezettek A térség lakossága, vállalkozók, intézményfenntartó, önkormányzatok, gyógy- és termálfürdők, hulladéklerakók Célcsoportok Közvetlen célcsoport: térségi vállalkozók, önkormányzatok, intézményfenntartók, lakosság, gyógy- és termálfürdők, hulladéklerakók Közvetett célcsoport: a térség lakossága A projektek kistérségi A fejlesztés szintű értékelésének mennyivel csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását? szempontjai mennyivel csökkent a villamosenergia és hőenergia felhasználást? által érintett intézmények száma? által érintett lakások száma? által az érintett vállalkozók, gazdaságok száma? Monitoring mutatók (indikátorok) Output indikátorok Létrehozott nap-, és szél-, biomassza-, geotermikus erőművek száma (db) Létrehozott hulladéklerakó, hulladékbontó, biogáz üzemek, hulladék újrahasznosító létesítmények száma (db) Beszerzett bioenergia előállításra és hasznosításra alkalmas berendezések, gépek száma (db) Energiaültetvények nagysága (ha) Létrehozott térségi energiacentrum száma (db) Képzések, tréningprogramok, kampányok száma (db) Eredmény indikátorok Keletkezett új munkahelyek száma (db) Ellátott intézmények, középületek száma (db) Ellátott gazdaságok, ipari területek száma, nagysága (db, ha) Ellátott lakások száma (db) Ellátott lakosság száma (db) Hatásindikátorok Villamos- és hőenergia (fűtés, hőtés) költségek csökkenése (%) Üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkenése (%) Az energiafelhasználásban a megújuló energia részarányának növekedése, fűtés-hűtés, villamosenergia, közlekedés területén (%) Intézmények összesített energiafelhasználásáank csökkenése (%) Környezetterhelés csökkenése Lehetséges források - Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), - Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) 207

208 Turizmusfejlesztés Beavatkozási terület 4.1. Falusi turizmus fejlesztése Cél Átfogó cél: alternatív jövedelemszerzési módok elterjesztése a kistérségben. Konkrét cél: a falusi turizmus céljaira felhasználható építészeti, kulturális értékkel bíró infrastruktúrák, illetve szálláshelyek fejlesztése a kistérségben. Indoklás A kistérségek településeinek nagyrésze vidéki területnek számítanak, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági tevékenység, nincsenek munkalehetőségek, illetve a gazdasági szerkezet egyoldalúan a mezőgazdaságra épül. A falusi turizmus fejlesztését indokolja egyrészt a számottevő, természetvédelmi oltalom alatt álló terület közelsége, és a helyi, fejlesztésre váró kulturális, történelmi attrakciók megléte. A kistérségek nem szerepelnek az ismert turisztikai célállomások között, kivéve a Tisza-tó vonzáskörzetének két városát. Az ok a turisztikai attrakciók, közlekedési infrastruktúra rossz minősége és a kereskedelem/vendéglátás/idegenforgalom területén a minőségi szolgáltatások hiánya, szűk keresztmetszete. A mezőgazdaságban érdekelt közepes területen gazdálkodók számára a diverzifikáción keresztül az idegenforgalom azért is fontos és jó lehetőség, mert jelentős multiplikátor hatással bír: a komplex vendéglátáson keresztül jelentős bevételi forrása lehet a turisztikailag aktív térségekben termelő gazdálkodóknak. A beavatkozási terület A beavatkozási terület két fontos eleme: az egyik a falusi turizmus szöveges bemutatása céljaira használható infrastruktúrák fejlesztése. A másik fontos elem kapcsolódik az infrastruktúra-fejlesztéshez, mert sort kell keríteni a falusi szálláshelyek, porták, kialakított létesítmények részére szakmai minőségbiztosítás beszerzésére. A vidéki szálláshelyek, falusi vendéglátóhelyek infrastruktúrális fejlesztésén túl kiemelten fontos a turisztikai szolgáltatások számának növelése, a meglévő szolgáltatások színvonalának emelése. Ezen beavatkozási terület keretében a vidéki életmódhoz szorosan kötődő hagyományőrző tevékenységek, kézműves mesterségek, helyi termékek előállítása, az előállítás folyamtának bemutatása is támogatandó célterület. Kedvezményezettek A térségben működő helyi önkormányzatok és intézményeik, kistérségi társulások, civil szervezetek, turisztikai vállalkozások. Célcsoportok Közvetlen célcsoport: a térségben lakó, szálláshelyet, illetve attrakciókat működtető magánszemélyek, szervezetek, ezek alkalmazottai. A településkép javulása miatt életminőség javulást realizáló lakosok. Közvetett célcsoport: a kistérségekben működő vendéglátóipari egységek, szálláshely-szolgáltatók, az érintett települések lakossága és az ide látogató turisták. 208

209 A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai Monitoring (indikátorok) mutatók A fejlesztés illeszkedése egy komplex turisztikai csomagba. által érintett településre érkező turisták száma. által érintett településeken már létező turisztikai attrakciók, rendezvények kihasználtsága, látogatottsága. által érintett lakosok száma. során felújítani kívánt ingatlan kulturális, építészeti értékkel bír-e. során létrehozott új férőhelyek száma. Output indikátorok Felújított, újjáépített épületek alapterülete (m 2 ) Felújított, újjáépített épületek száma (db) Létrehozott férőhelyek száma (db) Beszerzett eszközök száma és paraméterei (db, stb.) Beszerzett minőségbiztosítási tanúsítványok száma (db) Eredmény indikátorok Falusi turizmusból jövedelmet szerzők számának növekedése (%) A létrehozott falusi szálláshelyek vendégforgalma (fő) A felújított épületekhez kapcsolható rendezvények száma (db) A kialakított látványosságok látogatóinak száma a létrehozást követő évben Hatásindikátorok A települési ingatlanok értékének növekedése (Ft, %) A térségbe érkező turisták számának növekedése (fő, %) A turisták térségbeli tartózkodási idejének növekedése (%) Lehetséges források - Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Beavatkozási terület 4.2. Öko- és termálturizmus fejlesztése Cél Átfogó cél: minőségi turisztikai kínálat létrehozása a térségben Konkrét cél: a hévízforrásokra épülő fürdők minőségi fejlesztése, a turizmus természetközeli formáinak bővítése Indoklás Napjainkban az egészséges életmód, a természetes gyógymódok és megelőzés fontosságának előtérbe kerülésével az egészségturizmus szerepe felértékelődött. A minőségi kínálat megteremtéséhez és komplexebbé tételéhez az utóbbi években megvalósult fejlesztések mellett további beruházások szükségesek a térségben fellelhető magas turisztikai potenciált hordozó természeti erőforrás (termálvízkincs) megfelelő kihasználásához. A meglévő fürdők állagjavításával, a nyújtott szolgáltatások bővítésével alkalmasabbá válhatnak a helyi igények kielégítésére, és vonzó lehetőséget jelentenek a térségbe egyéb vonzerők miatt érkező (kulturális turizmus, nemzeti park, Tisza, falusi turizmus, stb.) vendégek számára. Ehhez ki kell alakítani a turisztikai vonzerők egységes programcsomagát. A termálturizmus fejlesztése hozzájárulhat egyrészt a helyi lakosság életminőségének javításához, 209

210 A beavatkozási terület szöveges bemutatása másrészt pedig egy komplex térségi turisztikai programcsomag részeként a kistérségekben az idegenforgalom fellendítéséhez. A megye és a térség a természetvédelmi kijelölés alá eső területek, folyópartok és holtágak számottevő nagysága miatt kedvező adottságokkal rendekezik a tájkonform, ökológiai adottságokhoz illeszkedő turisztikai formák elterjesztéséhez. Az ökoturizmus fejlesztése, a térség természeti adottságainak hasznosítása, az ökológiai szemlélet elterjesztése, a természetközeli turizmus, olyan fenntartható turizmus feltételeit teremti meg, amely nem jár negatív hatásokkal a természeti és kulturális környezetre, és egyúttal turistáknak kifogástalan utazási-üdülési élményt nyújt. A beavatkozások a térség viszonylag érintetlen környezetének természet-közeli adottságaira építő turisztikai vonzerejének, illetve infrastrukturális hátterének kiépítésével szolgálja a térség látogatottságának növekedését. Az egyik beavatkozási terület a termálturizmus feltételeinek javítására, a termálfürdők infrastrukturális fejlesztésére koncentrál. A fejlesztések magukban foglalhatják a már meglévő infrastruktúrák modernizálását, kiszolgáló épületek felújítását, átalakítását valamint korszerű berendezések beszerzését, valamint új létesítmények kialakítását. Mindez összekapcsolható kiegészítő szolgáltatásokkal, különféle gyógyekezelésekkel (gyógyászati turizmus.), új termékek kialakításával. Követni kell a térségi kapcsolatrendszer kiszélesítésére irányuló horizontális alapelvben megfogalmazottakat: fontos a régióban lassan körvonalazódó termálturisztikai elképzelések teljes körű megismerése, kapcsolódás a létező hálózatokhoz. (Néhány tervezett fejlesztés: Berekfürdőn fedett medencék kialakítása, a Kisújszállási Kunmánia az országos jelentőségű gyógyfürdő címre pályázik, Karcagon gyógyfürdő kialakítása tervezett kapcsolódó szálláshelyfejlesztéssel, Tiszafüred egészségturisztikai központ fejlesztése, Mezőtúron az Erzsébet liget és Strandfürdő fejlesztése) A másik beavatkozási terület a természeti értékek megismerése, a természeti területek bemutatásának fejlesztése: Nemzeti parkok látogatóbarát fejlesztése, holtágak rekreációs célú vízrendezése, a védett területek látogathatóságának megszervezése, természetvédelmi oktatóés látogatóközpontok, bemutatóhelyek, tájcentrumok, tanösvények, arborétumok kialakításával, fejlesztésével, valamint az ehhez kapcsolódó tájékoztatási rendszer és az ökoturisztikai szálláshelyek biztosításával. A fiatalok környezettudatos nevelésében fontos szerepet játszó erdei iskolák és nomád táborok kialakítása támogatása is szükséges. A térség szempontjából az ökoturizmusban prioritást élves a madármegfigyelés, és ökotúrák, felfedező túrák szervezése. Az ökoturizmushoz kapcsolódó egyéb turisztikai termékek a kerékpáros, lovas, lovaskocsis és vízi, horgász és vadászturizmus fejlesztése is szükséges. A meglévő ökoturisztikai fejlesztsek összekapcsolásával lehetne kialakítani az új fejlesztéseket és programcsomaggá fűzni. Pl. a Tiszafüreden meglévő kalandpark összekapcsolása a Poroszlói Ökocentrumal, közös vizi tanösvények kialakítása. Jó lehetőséget hordoz a Hortobágy és a Tisza-tó turisztikai desztinációk összekapcsolása: pl. a 210

211 Kedvezményezettek Célcsoportok A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai Monitoring (indikátorok) mutatók nemzeti park hagyományörző táboraihoz kapcsolódás, a Hortobágy és Tisza-tó kerékpáros összeköttetése. Ide kapcsolódhat a Tisza-tavi túraközpont hálózat fejlesztései, kiterjesztése több településre. A hálózat a kerékpáros, vízi, gyalogos és lovas útvonalakat jelenti, megfelelő szolgáltatók (szálláshelyek, éttermek, kikötők, lovastanyák) felfűzésével. Mindehhez be szükséges vonni a Nemzeti Parkok igazgatóságai mellett a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeket. A térségben már létező fürdőket üzemeltető szervezetek, ezekkel együttműködő vállalkozások, önkormányzatok, Nemzeti Parkok igazgatóságai, egyéb turisztikai szervezetek Közvetlen célcsoport: a termál- ökoturizmusban érdekelt szervezetek önkormányzatok, vállakozások, civil és nonprofit szervezetek, Nemzeti Parkok igazgatóságai Közvetett célcsoport: A térség lakossága és a régióba látogató turisták, idegenforgalmi és vendéglátóipari vállalkozások. A fejlesztés lezárása után a pénzügyi, technológiai fenntarthatóság teljesülése. gazdasági megtérülése. illeszkedése egy komplex turisztikai csomagba. által érintett településre érkező turisták száma. által érintett strandfürdő jelenlegi és tervezett jövőbeli kihasználtsága. Output indikátorok Létrehozott és felújított létesítmények (fürdők, látogatóközpontok, bemutatóhelyek, oktatóház, horgásztó, vadászház, erdei iskola, ifjúsági tábor, bemutatósétány, tanösvény, kerékpáros pihenő, kerékpárkölcsönző- és szerviz, lovarda, vadaspark, csonakázótó) területe és száma (db,m 2 ) Téli üzemelésre is alkalmassá tett medencék száma (db) Úszásra, úszásoktatásra is alkalmassá tett medencék száma (db) Felújított medencék száma (db) Beszerzett berendezések darabszáma és minőségi paraméterei (db, stb.) Eredmény indikátorok A látogatószámának növekedése (%, fő), ebből: helyi lakos (fő, %), vendég (fő, %) A támogatott létesítmények bevételváltozása (Ft, %) Létrehozott munkahelyek száma (fő) Hatásindikátorok A térségben az átlagos tartózkodási idő növekedése (%) Vendégéjszakák számának növekedése (%) Turisták által a térségben elköltött összeg növekedése (%) Önkormányzati idegenforgalmi bevétel növekedése (%) Lehetséges források - Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 211

212 Beavatkozási terület 4.3. Turisztikai marketing Cél Átfogó cél: a kistérségek turizmusának fellendítése, a helyi attrakciók/rendezvények ismertségének növelése révén. Konkrét cél: turisztikai attrakciók komplex kiajánlásához szükséges feltételek megteremtése. Indoklás A kérdőíves felmérés e témában (is) gazdag adatbázisa bizonyítja, hogy van megfelelő számú és minőségű turisztikai vonzerővel rendelkező látnivaló (természeti értékkel bíró környezet, épített kulturális értékkel bíró épületek, búcsúk, rendezvények sora stb. A veszély, hogy a Nagykunság távoli szomszédságában nagyobb vonzerővel bíró turisztikai attrakciókat találunk (Hortobágy, Tokaj, Eger). Szükséges a Nagykunság egységes turisztikai csomagban történő értékesítése; ez hozzájárulhat a kistérségekbe érkező turisták számának növekedéséhez. Az ezzel kapcsolatos egységesítő marketingtevékenység már elkezdődött, szükséges azonban a települések egyedi kínálatának versenyképes ajánlattá formálása, mert szervezett marketingakciókat csak egy kidolgozott termék estén lehet hatékonyan kialakítani. A beavatkozási terület szöveges bemutatása A beavatkozási terület két fontos eleme: turisztikai programcsomagok kialakítása és promóciós-információs, célzott marketingtevékenységek. A turisztikai programcsomagok kialakítása során össze kell gyűjteni a kistérségekben már létező attrakciókat/rendezvényeket és a potenciális fejlesztési projekteket. A promóciós-információs célú fejlesztések egy része a már elkészült programcsomagok kiajánlását biztosítja (honlapok, kiadványok készítése, ezek folyamatos eljuttatása nemzetközi és hazai szakvásárokra, idegenforgalmi ügynökségekhez), másik eleme pedig a jó minőségű információ-szolgáltatás az attrakció helyszínein. Kedvezményezettek Települési önkormányzatok és társulásaik, a térségben működő turisztikai vállalkozások, szakmai és civil szervezetek. Célcsoportok Közvetlen célcsoport: a falusi és termálturizmusban érdekelt szakmai szervezetek, idegenforgalmi vállalkozások, szolgáltatók. Közvetett célcsoport: azon lakosok, kiknek jövedelme közvetve vagy közvetlenül a turizmusból származik; a térségbe érkező vendégek és turisták. A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai Monitoring (indikátorok) mutatók A fejlesztés a térség hány települését érinti. térségen kívüli turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódik-e. által érintett településre érkező turisták száma. során kialakított turisztikai termék kidolgozásába bevont helyi látnivalók, szolgáltatók, rendezvények száma. Output indikátorok Kidolgozott komplex turisztikai programok száma (db) Kihelyezett információs, tájékoztató táblák száma (db) A programokba bevont helyi szervezetek száma.(db) 212

213 Eredmény indikátorok Elkészült kiadványok, honlapok száma. (db) Rendezvényekre, ügynökségekre eljuttatott kiadványok száma (fő) Honlap látogatók száma (fő) A turisztikai programcsomagokat igénybe vevő turisták száma (fő) Hatásindikátorok A bevont attrakciók látogató-számának növekedése (fő, %) A turisták térségben tartózkodási idejének növekedése (%) Turisták által a térségben elköltött összeg növekedése (%) Lehetséges források - Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 213

214 Életszínvonal javítása Beavatkozási terület 5.1. Épített környezet fejlesztése Cél Átfogó cél: a térség kulturális, történelmi értékkel bíró épített örökségének, a helyi identitástudatnak a megőrzése, élhető települések kialakítása. Konkrét cél: a falu- és városkép szépítése közterek felújítása, kialakítása révén. Indoklás A kisvárosi és vidéki térségekben számos olyan rendezetlen közterületet, funkcióját vesztő településközpontot, illetve nem megfelelően hasznosított építészeti értékkel rendelkező épületet találunk, mely rontja az érintett települések lakókörnyezetét, befektetés- és turista vonzó képességét. Az életkörülmények minőségét tehát közvetetten befolyásolják a települési és a térségi épített környezet jellemzői. A Nagykunságra jellemző a kedvezőtlen anyagi helyzetű települések nagy száma, melyek települési környezetének minősége rendszerint stagnál vagy romlik. Szükséges tehát a településeken a közösségi épületek fejlesztése, parkok, zöldterületek, sportpályák és járdák kialakítása, felújítása. A beavatkozási terület szöveges bemutatása A beavatkozási terület a kistérségek településein az épített környezet rehabilitációját célozza, tekintettel a településközpontok felújítására, közösségi terek kialakítására, zöldfelületek növelésére. A fejlesztések magukban foglalhatják tehát középületek felújítását, vonzó településközpontok kialakítását. A beavatkozások végrehajtása során célszerű a településképet különösen rontó épületek felújítása, közösségi funkcióval megtöltése, illetve a műemléki és kulturális értékeket hordozó épületek, építmények, a település belterületén található történelmi értékkel bíró maradványok rehabilitációja. A zöldfelületek kialakítása során fokozottan figyelni kell a természeti értékek megóvására, közvetítésére, ezért javasolt őshonos fajok betelepítése, melyek belső értékek hordozói, s egyben az allergiás megbetegedések számának csökkenéséhez is hozzájárulnak. A parkosítás mellett szükséges utakat övező fasorok telepítése is. A fejlesztések végrehajtásának tervezési szakaszába is célszerű bevonni a helyi lakosságot. Kedvezményezettek Helyi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati többségi tulajdonban lévő közhasznú fejlesztési társaságok, közhasznú jellegű tevékenységet végző, nem profitorientált gazdasági társaságok, amelyekben az önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik. Célcsoportok Közvetlen célcsoport: az érintett települések lakossága, a felújításra szoruló, eszmei értékkel bíró épületek tulajdonosai. Közvetett célcsoport: a környezeti ártalmakra fogékonyabb rétegek (pl. allergiás megbetegedésekben szenvedők), az ide látogató vendégek, turisták, és az itt működő vállalkozások. A projektek kistérségi A fejlesztés szintű értékelésének 214

215 szempontjai Monitoring (indikátorok) mutatók Illeszkedik-e a település fejlesztési koncepciójának célkitűzéseihez. által érintett lakosok száma. által érintett településen a parkok, sétányok, vízpartok zöldterületeinek állaga. során létrehozott, felújított infrastruktúra működtetésének fenntarthatósága. várható gazdasági-társadalmi és környezeti hatásai. Output indikátorok Megújított zöldfelületek alapterülete (m 2 ), ebből játszóterek (m 2 ) parkok (m 2 ) Felújított épületek száma (db), hasznos alapterülete (m 2 ), ebből: Felújított történelmi értékkel bíró építmények száma (db) Beszerzett utcabútorok száma (db) Ültetett növények, fák száma (db), ebből: őshonos fajt képviselő egyedek száma (db, %) Eredmény indikátorok A kialakított zöldfelületeket, közösségi tereket igénybe vevők száma (fő), ebből: helyi lakos (fő), vendég/turista (fő) A településen a levegőminőség javulásának mértéke (%) Hatásindikátorok A légszennyezés környezeti hatásának csökkenése (%) Az életminőség javulása az érintett településeken (minőségi indikátor) Az allergiás megbetegedések számának csökkenése (esetszám, %) A térségben a turisták, vendégek tartózkodási idejének növekedése (nap, %) Lehetséges források - Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Beavatkozási terület 5.2. Szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése Cél Átfogó cél: a gondozásra szorultak életkörülményeinek javítása a térségben Konkrét cél: a szociális ellátórendszer működtetéséhez szükséges infrastrukturális és működtetési feltételek javítása Indoklás A kilencvenes években jelentkező és mára már állandósúlt elszegényedés miatt jelentkezik az igény az alacsony jövedelmű, többgyermekes családok, és a rászoruló kisnyugdíjasok számára egyfajta szociális védőháló kialakítására. Ennek hatékony működtetése csak megfelelő intézményi háttérrel lehetséges. Országosan jellemző tendencia, hogy a beteg, idős családtagok gondozását támogató, akár személyes segítséget elérhetővé tevő szolgáltatások jelzőrendszeres házi gondozás, házi alapápolás, házi gondozás terén nagy hiányok tapasztalhatók. A kistérségek településein az országos átlagnál rosszabb 215

216 A beavatkozási terület szöveges bemutatása Kedvezményezettek Célcsoportok A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai jövedelmi viszonyok, az eltartottak magas aránya jellemző. A szociális ellátórendszer intézményei túlterheltek, különösen a forráshiányos önkormányzatok voltak kénytelenek az ellátórendszert leépíteni. Ez a probléma fokozottan jelentkezett periférikus, fejlődésben elmaradt kis településeken. Szükséges az intézményhálózat meglévő elemeinek korszerűsítése, bővítése, a működtetés szakmai és pénzügyi hátterének biztosítása. A beavatkozási terület a helyi önkormányzatok által fenntartott és működtetett szociális intézményrendszer fejlesztését célozza. A fejlesztések építenek a kistérségekben jelentkező igényekre: magukban foglalhatják idősek otthona épületének létesítését, felújítását, bővítését stb. Vannak olyan rászoruló személyek is, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, és/vagy otthoni ápolást igényelnek. Ezért a fejlesztések irányulhatnak jelzőrendszeres házi gondozási tevékenységet biztosító szolgáltatások infrastruktúrájának kialakítására. Végül a beavatkozási terület magába foglalja a szociális-egészségügyi szolgáltatási tevékenységeknek otthont adó, ezekhez kapcsolódó épületek akadálymentesítésének minőségi befejezését is. Az önkormányzati szociális háló fejlesztése, kiépítése mellett vizsgálni kell a térségben működő civil szervezetek, egyházak bekapcsolásának lehetőségeit. A civil szféra támogatásokkal jelentős terheket képes levenni a leterhelt települési önkormányzatok válláról. Települési önkormányzatok és intézményeik, szociális ellátást nyújtó civil szervezetek. települési önkormányzatai, illetve szociális ellátást nyújtó civil szervezetei, egyházak és intézményeik. Közvetlen célcsoport: szociális ellátásra szoruló, hátrányos helyzetű lakosság, nyugdíjas korú lakosság. Közvetett célcsoport: Az ellátásra szorulók családja, közvetlen környezete. A fejlesztés által érintett településen a szociális alapellátás kiépítettsége. rendelkezi-e térségi kihatással. által érintett, a szolgáltatásra rászoruló lakosok és települések száma. által megteremtett szolgáltatások minősége és jellemzői. illeszkedik-e az otthoni szakápolási szolgáltatások rendszeréhez. során teremtett új férőhelyek és munkahelyek száma. Monitoring (indikátorok) mutatók Output indikátorok Létrehozott új intézmények száma (db) Kialakított idős otthonok férőhelyek száma (db) Elérhető új szolgáltatások száma (db), ebből: civil szervezet bevonásával történő (db) Kihelyezett jelzőrendszer-központok száma Beszerzett eszközök darabszáma (db) 216

217 Eredmény indikátorok Közvetlen ellátottak számának változása (db, %) A szociális ellátórendszert igénybevevők számának változása összesen (fő) Az idősek otthonát igénybe vevők számának változása (fő, %) A háziápolást igénybe vevők számának változása (fő, %) A szolgáltatás fejlesztéssel tehermentesített családok száma (db) Létrehozott új munkahelyek száma (db), ebből női foglalkoztatott (fő, %) Hatásindikátorok Az idős korúak, ápolásra szorultak és családjaik életminőségének javulása a térségben (minőségi mutató) Lehetséges források - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Beavatkozási terület 5.3. Civil szervezetek támogatása Cél Átfogó cél:.a valós, közcélú, illetve a térség fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú, eddigi tevékenységükkel már alapvető közcélú feladataikat bizonyítottan és tartósan ellátó non-profit szervezetek a tevékenységük megfelelő szintű ellátásához elengedhetetlenül szükséges infrastruktúrával rendelkezzenek. Konkrét cél: Civil szervezetek működéséhez szükséges infrastruktúra fejelsztése, eszközellátottságuk javítása. A helyi kulturális értékek és hagyományok megőrzése, azok népszerűsítégét támogató programok támogatása. A települések kül,- és belterületén a közbiztonság, valamint a vagyonbiztonság védelmét fokozni szükséges, amelyhez kapcsolódóan a helyi szerveződések, illetve nonprofit módon működő polgárőr szervezetek eszközellátottságát is javítani kell. Indoklás A térségben a civil szervezetek infrastrukturális feltételrendszere nagy hiányosságokat mutat Megfelelő helyszín, épület, eszközök hiányában számos, a települések szempontjából kiemelkedően fontos feladatokat ellátó civil szervezetek csak korlátozott módon vagy kevéssé hatékonyan tud működni. A közösségi összetartást, illetve a települések népességmagtartó erejét közvetetten befolyásolhatja a civil szervezetek aktivitása is, legyen szó kulturális hagyományok megőrzéséről, vagy akár egészésges életmódra való nevelésről, környezettudatos szemlélet formálásról. Ezen szervezetek hatékony működéséhez szükséges az általuk használt, illetve tulajdonukban lévő épületek korszerűsítése, a működéshez szükséges eszközök beszerzése, illetve tevékenységüktől függően marketing elemek, oktatási-képzési programok és rendezvények támogatása is. 217

218 A beavatkozási terület szöveges bemutatása A beavatkozási terület a kistérségek településein működő civil szervezetek működéséhez szükséges támogatás főként az alábbi működési területeken kapcsolódóan: Kedvezményezettek A projektek kistérségi szintű értékelésének szempontjai Monitoring (indikátorok) mutatók - Hátrányos helyzetű célcsoportok segítése - Környezetvédelem, temészetvédelem, műemlékvédelem - Állatvédelem - Szociális tevékenység (időskorúak gondozása) - Hagyományőrzés, ismeretterjesztés - Kulturális tevékenység - Nevelés, oktatás, képességfejlesztés - Gyermek és ifjúságvédelem - Közrend, közbiztonság védelme - Sport, tömegsport, egészségmegőrzés non profit szervezetek: egyesületek, alapítványok, non-profit gazdasági társaságok egyházak, egyházi intézmények, egyházi jogi személyek Közvetlen célcsoport: az érintett települések lakossága, a civil szervezek tagjai, a tevékenységük által érintett csoportok Közvetett célcsoport: a civil szevezetek tevékenységi körétől függően a településekre látogató turisták, a rendezvények résztvevői, a szociálisan rászorulók, hátrányos helyzetű emberek, lakosok és vállalkozások egyaránt A fejlesztési program Illeszkedik-e a település fejlesztési koncepciójának célkitűzéseihez. által érintett lakosok száma. által érintett célcsoportok életkörülényeinek javulása során létrehozott, felújított infrastruktúra működtetésének fenntarthatósága. várható társadalmi-kulturális és környezeti hatásai. Output indikátorok Felújított épületek száma (db), hasznos alapterülete (m 2 ), ebből: Felújított helyi vagy országos védelem alatt álló ingatlan (db) Lebonyolított képzések, rendezvények száma (db) Vagyonvédelmi rendszerrel lefedett terület nagysága (m2) Új közhasznú szolgáltatások száma (db) Eredmény indikátorok A képzési-oktatási programokba bevontak száma (fő) A rendezvényeket látogatók száma (fő) Teremtett-megőrzött munkahelyek száma (db) 218

219 Hatásindikátorok Az életminőség javulása az érintett településeken (minőségi indikátor) A térségben a turisták, vendégek tartózkodási idejének növekedése (nap, %) Bűncselekények csökkenése, közbiztonság javulása Lehetséges források - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), - Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), - Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) 219

220 6. Kiemelt mintaprojektek, sikeresen működő programok A kiválasztás szempontrendszere Kiemelt projektjeink kiválasztásánál a Nagykunsági lehatárolás alapján az alábbi szempontokat vettük figyelembe: beépíthető legyen a megyei programok társadalmi-gazdasági céljaihoz és illeszkedik a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához egyértelmű, mérhető, elérhető célokkal rendelkezik költséghatékony, megfelelően előkészített vagy könnyen előkészíthető, adaptálható projekt együttműködéseken alapul-térségi kapcsolatokat indukál tartalmaz innovatív megoldásokat a Nagykunság térség helyi adottságainak (legyen az mezőgazdaság, ipar, turizmus vagy más) kihasználására irányul és értékteremtő hozadéka van a települések, valamint az ott élő vidéki emberek számára, hatékony megoldást kínál valamilyen helyi szintű problémára, a hagyományok megőrzésére vagy felélesztésére szolgálnak ágazati hovatartozástól függetlenül a fejlesztés hosszú távon is fenntartható A kiválasztott települések felsorolása 1. Tiszaigar: kistelepülésen megvalósított példaértékű komplex közmunkaprogram 2. Tiszasas: nem a Nagykunság részeként, de mindenképpen példaértékű jó gyakorlat átadása 3. Tomajmonostora: a tömeges közmunkaprogram megvalósításának eredményei 4. Tiszabura: térségtől leszakadt település, s közmunkaprogram sikerének kérdései 5. Tiszaroff: tájhasználati javaslat az árapasztó tározón belüli és kívüli területekre 6. Túrkeve: jól működő szociális szövetkezet, hangyaszövetkezethez való kapcsolódás irányai 7. Kunmadaras: piacképes feldolgozó üzemek létesítése, támogatási források hatékony felhasználása 8. Mezőtúr: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet közötti szerepvállalása 9. Karcag: Ökopark projekt elemei, Nagykunsági Élelmiszeripari Park megvalósítása 10. Berekfürdő: a sikeresen működő ökogazdálkodás mintája 220

221 A tanulmány ezen fejezetében sikeresen megvalósított projekteket veszünk sorra, melyeket próbálunk életszerűen bemutatni az elérhető visszacsatolások alapján, kihangsúlyozva a programok előnyeit, mérhető indikátorokkal is alátámasztva, a jövőbeni fejlesztések feltárásával, az egymásra való építkezés szem előtt tartásával Tiszaigar Község Önkormányzata: a Bezzeg település Tiszaigar különleges településnek számít a megyében. A START közmunkaprogramok indításakor igazán nagy kreativitásról tettek tanúbizonyságot a község vezetői, hiszen olyan tevékenységekbe vágtak bele, amelyek valódi kuriózumnak számítanak. Ilyen például a méhészkedés vagy a vályogvetés, melyek országos szinten is egyedülállónak számítanak. Valószínűleg ezt ismerte fel a programot indító Belügyminisztérium is, mivel Tiszaigart megyénkből egyedüliként beválasztották azon tizenhét település közé, amelyek a későbbiekben mintaként szolgálnak majd az egész országban. A Belügyminisztérium tervei között szerepel, hogy a jogszabályi háttér megteremtését követően a szociális szövetkezetek alapjait ezeken a településeken folyó munkaprogramok tapasztalataira alapozza. A 2006-ban elindult közmunkaprogramok keretében a településen élő lakosok kezdetben kerti padok, asztalok, térkő gyártásával foglalkoztak. A 2011-es év mérföldkő a település életében, hiszen a START Mintaprogramok meghirdetésével megindultak a foglalkoztatási programok. A majorsági épületek mezőgazdasági hasznosításának hiányában különleges tevékenységet végeznek a településen élő lakosok. Az önellátó és fenntartható gazdaság újszerű tevékenységének bevezetésével Tiszaigar a hagyományoktól eltérően a következő tevékenységek bevezetésével próbál a szegénységből kilábalni Közmunkaprogramok területei 1. Különleges kisállatok tartása és feldolgozása: úgy, mint nyulak, fácánok és húsgalambok tartása-a helybéli szociális és egészségügyi intézmények számára történő átadással A program előnyei: helyi és környező településekről érkező munkanélküliek bevonása a kisállatok tartása nem igényel túl nagy szakértelmet, az állatok elhelyezése és élelmezése is megoldott állattartási tevékenységre való ösztönzés, állatok iránti szeretet kialakítása 221

222 felhizlalt állatok saját önkormányzati konyhán való feldolgozása egészséges ételek biztosítása a helyi óvoda, iskola, idősek otthona számára a programmal párhuzamosan futó elméleti állattenyésztési képzésen való részvétel lehetősége biztosított többféle galamb tartása-f1 galambok, amerikai óriásposta és postagalambok, valamint debreceni pergő A Közmunkaprogram galambászai- Fotó: Hajdú-D. András (origo) 2. Önkormányzati méhészet kialakítása: a Tiszaigari Arborétum területén lévő önkormányzati méhészet kaptáraiban több száz méhcsalád termeli a helyi mézet a helyi közmunkások segítségével. Az elképzelés még 2012-ben megszületett, s először az önkormányzat 25 kaptárt vásárolt, majd a pályázaton nyert minta alapján továbbiakat gyártottak le. A méhcsaládokat gondozó munkások egytől egyig saját szorgalmukból sajátították el a méhészkedés alapjait. Sokan azonban környékbeli méhészektől is tanultak, tőlük lesték el a szakma alapjait. Miután a napraforgó is elvirágzott, a téli időszakra az arborétumba költözették vissza a méhcsaládokat, az összegyűjtött méz lepergetését követően. Az összegyűjtött méz eleinte főként reprezentációs célokat szolgál, kimondottan tiszaigari mézként ajándékozzák meg vele a település vendégeit. A későbbiekben azonban tovább szaporítják az állományt, jelenleg 152 családdal foglalkozik a méhészbrigád. A program előnyei: meglévő természeti értékek megőrzése, helyi adottságok maximális kihasználása jelenlegi 152 méhcsalád állandó szaporulata biztosítja a máz utánpótlást 222

223 méhészetben dolgozók foglalkoztatási programba való bekapcsolása megtermelt méz helyben való felhasználása, helyiek mézfogyasztásának növelése megtermelt méz továbbértékesítésének lehetősége Méhészet a tiszigari arborétumban- Forrás: Hajdú-D. András (origo) 3. Térkövek gyártása: munkahely hiányában, de ötletekből ki nem fogyva a helyiek különböző formájú térkövek gyártását találták ki, úgymint yeti lábnyom, gyíkformájú és egyedi mintázatúakat. A helyben elkészített érdekes és hagyományosabb mintázatú kövekkel fedték le a helyi játszóteret és buszmegállókat. A program előnyei: helyben lévő alapanyagok felhasználásával gyártott térkövek egyedi, hagyományos mintázatúak olcsóbb végtermék előállítása helyi foglalkoztatás biztosításával településkép vonzóbbá tétele, helyiek felelősségtudatának növelése a környezetünk szebbé és biztonságosabbá tétele érdekében Egyedi mintázatú saját gyártású térkövek- Forrás:: Hajdú-D. András (origo) 223

224 4. Vályogvetés: A Fateknőtől a computerig című projekt keretében a vályogvetést a tiszafüredi Kovács Pál Művelődési Központ kihelyezett képzéssel, Tiszaigaron szervezte meg. A lebonyolításban jó együttműködés alakult ki a község polgármestere, Szilágyi László és a projektgazda intézmény között. A 18 tiszaigari lakos 2012-ben 120 órás képzés keretében sajátította el a vályogvetés csínját-bínját. A mesterség alapjainak elsajátítása tíz napig tartott, majd ezt követően sor került a községi agyagos területen a termelő munkára. A nehezebb munkát, mint hajdanán, a férfiak végezték (az agyag kitermelése, a sár megkeverése, kitolása), a szakítás, a formázás a nőknek jutott természetesen. A program előnyei: A tanfolyam eredményeképpen 18 fő sajátította el ezt a kismesterséget, és ezen időszak alatt több mint tízezer vályog készült el nők is bekapcsolódtak az elméleti és gyakorlati oktatásba a helyben előállított vályogból a sertéstenyésztéshez szükséges ólakat építették fel eredményes, mintaértékű együttműködések alakultak ki megyénkben, a mesterség elméleti és tapasztalati szintű átadása megvalósult Vályogvető start munkás - Forrás: Hajdú-D. András (origo) 5. Papír brikett és szalmabála: Az Igariak a településen fellelhető helyi mezőgazdasági és más jellegű hulladék anyagok újrahasznosítását is megoldották. Papír brikettből és szalmabálák újrahasznosításából biztosított a helyi közintézmények, mint például óvoda, iskola, START munkaprogram bázisépületének téli fűtése. 224

225 A program előnyei: az intézmények fűtésének kb. ötödére való csökkentése éves szinten számlákon nyomon követhető a változás működő mezőgazdasági vállalkozások feleslegeinek átadása az önkormányzat számára-együttműködések erősítése a két szféra között hulladék anyagok újrahasznosításával a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése 6. Növénytermesztés: A településre látogatók találkozhatnak itt fóliasátrakkal, ahol a zöldség palánták nevelése folyik. (dísznövény, szántóföldi növények) A program előnyei: helyi és környező településekről érkező munkanélküliek bevonása a zöldségek és növények termesztéséhez átadott ismeretek elsajátítása elméleti és gyakorlati képzések keretében a lakosok motiválása-saját palánták elültetésével konyhakertjeik rendbetétele megtermelt alapanyagok saját önkormányzati konyhán való feldolgozása egészséges, tartósítószer mentes zöldségek biztosítása a helyi óvoda, iskola, idősek otthona számára 7. Kulturális programok: Tiszaigar természetesen jó ötleteiről és alkotókedvéről ismert a Nagykunság térségében. Nem telhet el karácsony óriás adventi koszorú nélkül, és minden családnak külön eljutatott koszorú nélkül. A szalmabálák kreatív hasznosítását mutatja a településen felépített szalmatraktor és szalmaparaszt, méhet, nyulat illetve medvét formázó szalmaszobor. Polgármester által tervezett szalmatraktor 225

226 Mézes maci a közmunkaprogramot szimbolizálja 8. Egyéb programok: 1. utcafásítási program: 650 db csemete elhelyezésével, pótlások biztosítása 2. műhely program: téli szezonban főként kismesterségek gyakorlása: kovácsoltvas tárgyak készítése, gyertyakészítés, fából készült dísztárgyak Tiszaigar mintaprogramjának iránymutatásai: 1. Komplex programokat tartalmaz- több tevékenységet magába foglaló sokoldalú mintaértékű fejlesztéseket hoz összhangba a helyi adottságok figyelembevételével 2. Megvalósítás során biztosítja a tevékenységek közötti átjárhatóságot, a folyamatosság alapelve érvényesül, mert a nyári és téli szezonban működő programok biztosítják a foglalkoztatás folytonosságát 3. Megvalósítással párhuzamosan futó agrár (állattenyésztési- és növénytermesztési) képzések biztosításával a megfelelő szakmai gyakorlat kialakul-egymásra épül 4. A komplexitás miatt az időjárási kockázatok kivédhetővé válnak 5. Önfenntartó gazdaság hosszú távon való működtetése biztosítottá válik a több lábon állás miatt 6. Kézzel fogható eredményeket, produktumokat hoz Az alábbi táblázat jól szemlélteti a programok sikerességét a kifizetett segélyek viszonylatában: 226

227 48. sz. ábra: Két év összehasonlítása a kifizetett segélyek összegére vonatkozóan Forrás: Tiszaigar Község Önkormányzat előadásanyag 49. sz. ábra: Közmunka programban foglalkoztatott munkások megoszlása Forrás: Tiszaigar Község Önkormányzat előadásanyag 7. Együttműködés lehetősége folyamatos a beszerzési és feldolgozói részről 8. Pályázati támogatásból beszerzett géppark: traktor, úthenger és árokásó gép 9. Helyi vállalkozókkal való együttműködés kiépítése: mezőgazdasági, cégek évtizedek óta segítenek a településnek havat takarítani vagy szalmabálát szállítani a közintézmények felé. A kitűnő kapcsolat eredményeként a település segít a vállalkozásoknak a földmunkában vagy egyéb más igényelt tevékenységben. A rendelkezésre álló források-munkaerő és géppark-iránt amúgy is van kereslet a településeken. Az erőforrások átcsoportosíthatóak az optimális munkatervezéssel. 10. Közmunka program negatív tényezőinek kiszűrése büntetőbrigád felállításával: közmunkások napi szintű szondázása az alkoholfogyasztásra nézve visszatartó erő 11. Kb. 130 ember közfoglalkoztatása valósult meg a településen helyiek és környező településen lévő munkanélküliek bevonásával 227

228 Jövőbeni fejlesztési elképzelések A polgármester az eddigi tapasztalataira építve a helyiek motiválásával a következő fejlesztéseket szeretné megvalósítani a településen. 1. Jelen közmunkaprogramokból származó helyi termékek népszerűsítése, piacra dobásaegyéb helyi termékekből származó bevétel növekedés- figyelembe véve a tisztességes piaci magatartás szabályait a helyi vállalkozók védelmében 2. Nagyivánnal és Berekfürdővel kötött együttműködés eredményeként az önellátó gazdaság térségi szintre történő emelése-berekfürdői strand területén igariak által megtermelt vagy kézzel készített termékeket árusító saját bolt kialakítása-berekfürdői munkanélküliek alkalmazásával 3. Értékesítés kiterjesztése: jelenlegi felvásárló Tiszafüredi Nemzeti Kft, aki a szociális étkeztetést bonyolítja a településen 4. Szántóföld híján inkább alacsonyabb EU-s követelményeknek való megfelelés állattartásra való berendezkedés: mangalica rideg tartása a cél-sertésólak helyiek által készített vályogból készülnek majd 5. Jelenlegi foglalkoztatottak számának megtartása, esetleges növelése 6. Hosszú távon pedig olyan elképzeléseket is dédelgetnek, hogy egy szociális szövetkezetet szeretnének létrehozni Igaron, amelynek komoly bevételt hozhat az a térségi egyedülálló kezdeményezés. 7. A jövőben tervezett gombatermesztéssel az időjárás illetve szezonváltás okozta kockázatok áthidalására állandó munka biztosítása. A tanulmányban meghatározott beavatkozási területek több pontjához is illeszkedik a tiszaigari komplex foglalkoztatási program, kiemelten a 3.3 Alternatív foglalkoztatási programok és Térségi együttműködések erősítése c. intézkedéshez illetve az 5.1. Települési környezet fejlesztése, rehabilitációjához A mintaértékű programok adaptálása A környező települések (pl.: Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Tiszaroff) hasonló adottságokkal és háttérrel rendelkeznek, ezért joggal mondható, hogy a tiszaigari példát követve megyénkben ők is elindulhatnak ezen az úton. Sokan úgy vélik, hogy a közmunkaprogramoknak hosszú távon nincsen különleges haszna, de erre joggal rácáfol Tiszaigar. Az ő településük példája 228

229 mutat rá arra, hogy egy szorgalmas, rugalmas hozzáállású, jó kapcsolatokkal rendelkező önkormányzat milyen szép eredményeket tud elérni ezen az oly sokak által vitatott területen is. A háztáji gazdálkodás első jelei Tiszaszőlősön A háztáji gazdálkodás fellendítése céljából Tiszaszőlős egy burgonya felhasználási alprogrammal indult, melynek keretében a település ingyen kapott 80 zsák krumplit. Aki bevállalta, hogy elülteti a gumókat, annak csak egy kötelezettsége van, a termésből egy zsákkal vissza kell adni, amit jövőre újabb családoknak adnak tovább. A termés egy részét az önkormányzat el fogja adni, a többit saját rendezvényeken hasznosítják majd. Mivel ezek tíz évig újra vethetők, így jövőre is kiosztásra kerül több zsák burgonya. Cél: mindenki saját kertjében évről évre megtermelje magának a burgonyát A Start közmunkaprogram csírái: ennek keretében egy 50 m2- es tüzelőanyag tároló építése tervezett a szociális intézmény udvarán. A kazánház már elkészült, 2013 év végétől már onnan fűtik az intézményt. A szeméttelep rekultivációja remélhetőleg az idén elkezdődik és be is fejeződik. Helyén füves terület, majd idővel fák lesznek telepítve szintén START közmunkaprogramban. További cél a településen a közintézmények villamos energia fogyasztásának csökkentésére napelemek beszerelése. Fűtésben való új szemlélet átvétele: a földgázt az iskolában, orvosi rendelőben, óvodában, tornateremben és a könyvtárban a következő 2-3 évben - amikorra a tanító földbe ültetett nyárfa beérik kiváltják. 229

230 Közmunkaprogram vezetője megkezdi a próbafűtést - Forrás: Új Néplap gyűjtés Tiszaszőlős programjai a tanulmány 2.4. Megújuló energiák hasznosítása Energiahatékonyság javítása, valamint 3.3. Alternatív foglalkoztatási programok - Térségi együttműködése c. intézkedéshez kapcsolódik. A megújuló Nagyiván Szerencsésnek mondható a település, annak ellenére, hogy térségi szempontból periférikus területen helyezkedik el, és a szigorúan védett területi lehatárolás következtében nem bemutató területnek minősül a település. A mezőgazdasági termőföldek nem megfelelő minőségének következtében a község elsősorban az ipari tevékenységre rendezkedett be. Nagyiván és térsége bővelkedik alternatív energiahordozókban. A szükséges alapanyag, a szalma, a csutkaszár, a napraforgószár és -héj, a nád nagy mennyiségben áll rendelkezésre helyben. Ésszerű volt tehát egy üzem létesítése, így a nádfeldolgozás során képződő, jelentős mennyiségű hulladék eltüntetése is megoldódik. Az előállított késztermékkel pedig a községben lévő közintézmények-helyi iskola, kultúrház és községháza- fűtése megoldottá vált. Napjainkban egyre nagyobb jelentősége van az alternatív energiaforrások kiaknázásának. Felismerték ezt Nagyivánban is, ahol az országban egyedülálló ukrán vegyes technológiát alkalmazó brikettáló üzemet létesítettek 100 millió forint beruházással, melynek felét pályázati támogatásból nyerték. A 15 éves félautomata brikettáló gép egyedülálló az országban: ami az igazi különlegessége az a szárító- és a préselő egység. Attól kezdve, hogy a bálák felkerülnek a szalagra, egészen 230

231 addig, amíg a folyamat végén kijön a brikett, a betöltött alapanyag minden grammja hasznosul. A legnagyobb kihívás az volt, hogy az üzemnek mindenben meg kellett felelnie a magyar, és ezzel együtt az európai uniós szabványoknak, környezetvédelmi előírásoknak. A brikettáló üzem berendezés fűrészporból, olajos magvak melléktermékeiből, és egyéb mezőgazdasági hulladékból képes igen magas fűtőértékkel bíró brikettet préselni. A másik rendelkezésre álló alapanyag a nád. Az üzem ráadásul megoldja a nádfeldolgozás során képződő, jelentős mennyiségű hulladék eltüntetését is. Eddig ugyanis ezt a hulladékot elégették, ami itt, a Hortobágyi Nemzeti Park tőszomszédságában nem a,,legjobb,, megoldás. Mostantól ezt a kérdést is megoldja az üzem, ráadásul, ha egy-egy szárazabb esztendőben plusz alapanyagra lesz szükségük, akkor direktben aratják le az ipari feldolgozásra alkalmatlan nádat. Nem beszélve arról, hogy ez környezetvédelmi szempontból is kedvező, hiszen így időnként ki lesznek takarítva a mocsaras területek, amelyeken egy-két év múlva ismét ipari feldolgozásra is alkalmas nád nő. Emiatt pedig a nemzeti park sem neheztel. Az előállított agrobrikett fűtőértéke a szénnel vetekszik. A napraforgóhéjból préselt brikett fűtőértéke 20 megajoule, a barnaszéné körülbelül 16. Egy köbméter földgázzal 2 kg brikett egyenértékű. Előzetes számítások szerint 1 kg agrobrikett körülbelül 50 forintba kerül majd. A nagyiváni üzem óránként kg készterméket tud majd előállítani. A nagyiváni üzemből származó kész agrikett - Forrás: Új-Néplap gyűjtés A településen jelenlévő másik két társaság nádszövet gyártással és húsfeldolgozó üzemmel rendelkezik. Ez utóbbi mintegy 77 főt foglalkoztat. A településen kiemelkedő közmunkaprogram a téli szezonban a nádvágás és feldolgozás, illetve a települési utak folyamatos karbantartása. Mindkét közmunkaprogramban kb fő foglalkoztatott vett részt. Együttműködések vannak a környező településekkel, úgy mint 231

232 Tiszaigarral, Abádszalókkal, Tiszafüreddel, Tiszaderzzsel a közös intézmények vagy hivatal fenntartása érdekében. A berekfürdői kapcsolati háló már civil, szakmai kezdeményezésen alapul. Tekintettel arra, hogy a település a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezi, ezért az önkormányzat jövőbeni fejlesztései között szerepel egy olyan töretlen látóhatárt biztosító kerékpárút kialakítása, amely a táji szépségben gyönyörködő turistákat ide vonzza, a környezeti értékek zavartalan megismerése és megőrzése céljából. Nem utolsósorban a helyiek térségi kapcsolatát is erősíteni szükséges a településeket összekötő kerékpárút kiépítésével. Összességében elmondható, hogy Nagyiván nem csak madártávlatból gyöngyszem a térségben, de sajnálatos módon az önfenntartó gazdálkodás akadályokba ütközik, a vállalkozói szféra erőteljes megjelenésével valamint a termelésre kevésbé alkalmas termőföldek meglétével. A megújuló energiák további kihasználásával a települési intézmények működtetési, fenntartási költségei ugyan jelentősen csökkennek, de a községi élet fellendítéséhez azért még további állami támogatás szükséges. A település jövőbeni fejlesztéseit a 24. Megújuló energiák hasznosítása Energiahatékonyság javítása c. intézkedésre alapozhatja Az energikus Tiszasas: a jó gyakorlat átadása Tiszasas ugyan nem a tanulmány által érintett Nagykunsági települések közé tartozik, de élen jár a vidéki élet fellendítését célzó START közmunkaprogramok megvalósításában, a kutatásfejlesztési programok megvalósításában, ezért a Nagykunságban lévő települések erre a mintára felépíthetik saját közmunkaprogramjaikat. A település három évvel ezelőtt vágott bele az energianád termesztésébe abból a célból, hogy az önkormányzati épületek fűtését ezzel oldják meg. A program sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a településen létrehozott energianövény kísérleti és bemutató kert. Mindamellett a helyiek kitartó munkájának köszönhetően a kertészeti ágazatban is fel tud mutatni szép eredményeket Önellátásra irányuló, komplex mezőgazdasági közfoglalkoztatási program A program eszenciája a helyi hagyományokon és erőforrásokon alapuló helyi viszonyokra adaptált és helyben felhasználható értékek teremtése. 232

233 Tiszasason nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek. A termelésből, elsősorban annak kertészeti szegmenséből, hosszú idő után 2011 óta újra az önkormányzat is kiveszi részét tavaszán 1 ha fejes káposzta és 1 ha sütőtök termelésébe kezdtek bele a település lakosai. A kézimunkát a közmunka program résztvevői végezték, az inputanyagot és a földterületet az önkormányzat biztosította. A termést részben a köz- és szociális étkeztetésben használták fel, részben pedig a rászoruló családok körében természetbeni juttatásként kiosztották. Az önkormányzat még mindig jelentős mennyiségű felesleget is értékesítette, és az abból nyert bevételeket a program továbbfejlesztésére használták fel. A programnak óriási sikere volt a település lakosságának körében, sőt az országos média érdeklődét is felkeltette a helyi önkormányzat. A másodlagos mezőgazdasági tevékenység híre több területen kavicsot dobott mind az országos közfoglalkoztatás szervezés, mind pedig az önkormányzati gazdálkodás állóvizébe, ezzel is erősítve a tiszasasiakat céljuk maximális teljesítésében. A sikeres program folytonosságát biztosítva 2012-ben is elindult a Start munkaprogram, melynek nyomán a mezőgazdasági fejezetben két ágazatot alakított ki a település:, egy kertészetit és egy energianövény termelő és feldolgozót. Az energetikai növények termelése terén az önkormányzat 2009 óta rendelkezik tapasztalatokkal, mivel a Debreceni Egyetem Növény Bio-Technológia Intézetének kutatói által kinemesített energia célú olasz nádnak (Arundo Donnax-nak) a település a kísérleti állomása. Az energianád közvetlen közelről-forrás: Tiszasas Község Önkormányzata 233

234 Az energiamályva és energiafű ültetvény-forrás: Tiszasas Község Önkormányzata Így nem is volt kérdés, hogy az egyik ágazat az energetikai növénytermesztés lesz. A Debreceni Egyetem kutatói által létrehozott Cellulose Farming Group-al azóta is kiváló a kapcsolat, sőt január 5-én Tiszasas adott otthont, egy közös szervezésű, számos neves előadót felvonultató megújuló energetikai konferenciának. Az Olasz nád tiszasasi termesztése az óta is sikeres. A hosszú távú célkitűzés a további energetikai célú növényekkel való adaptációs kísérletek. Ennek érdekében az együttműködés erősítésére az önkormányzat kapcsolatot kezdeményezett a Gödöllői székhelyű Szent István Egyetemmel és annak Mezőgazdaság Tudományi karával. Az intézet iránymutatásai alapján, az önkormányzat kialakított egy 1 ha területű energianövény kísérleti és bemutató kertet. A kert létrehozásának célja, a helyi ökológiai viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó energianövény megtalálása, illetve a terület bemutató kertként való működtetése az önkormányzatok és a téma iránt érdeklődő egyéb szervezetek és magánszemélyek számára. A bemutató kertbenlegjobban teljesítő növények, az önkormányzat tulajdonát képező, további 6 ha-on kerülnek felszaporításra és képezik majd intézményrendszereik fűtési alapanyagát. Az Energiatermelő és feldolgozó szociális mintagazdaság Tiszasason című projekt keretében egy teljes vertikumú energianövény feldolgozó üzem létesült. Az üzem alapanyagának megteremtése: másik két Startmunka célterület (belvíz rendszerek rekultivációja és illegális szeméttelepek felszámolása) során termelik ki a dolgozók. A szárított feldolgozott biomasszából készülő brikettet szintén pályázati forrásból beszerzett nagy hatásfokú biomassza kazánokban égetik el (foglalkoztatottak száma 2012-ben a projekt keretében 9 fő.) 234

235 A kertészeti ágazati program: 2010-ben még nem volt lehetőség a Startmunka mintaprogram által kínált lehetőségeket igénybe venni, ezért a településen a saját közfoglalkoztatási program indult el. Gépek, eszközök hiányában és csupán a rövid távú foglakoztatás dolgozóival napi 4 órában. A településen élők helyi lakosok összefogásával sikerült 1 ha sütőtök és 1 ha káposzta megtermelése. A termésből mindenki részesedett, aki bármilyen módon segítette a program megvalósulását, sőt jelentős mennyiség került kiosztásra szociálisan rászorultak részére. Ezen előzmények után indult be a kistérségi Startmunka mintaprogram, amelyben immár nemcsak a foglalkoztatás bérköltségét, de bizonyos mértékben az inputanyagok és eszközök beszerzése is finanszírozva volt. Az eredmények a következők voltak: 2x1 ha fejes káposzta, 1 ha kápia paprika 1 ha fűszerpaprika és 0,3 ha burgonya termelése valamint számos egyéb konyhakerti növény kisebb felületen mindez 16 fő foglalkoztatását megvalósítva. A tiszasasi közmunkások konyhakertjükben- Forrás:Tiszasas Község Önkormányzata A tiszasasi betakarítás-forrás: Tiszasas Község Önkormányzata 235

236 Az önellátáson is túl: A termesztett növények kiválasztásánál a helyi termelési tapasztalatok, a helyben való felhasználás lehetősége és a piaci viszonyok játszottak szerepet. A Tiszasasiak által helyben fel nem használt felesleget továbbértékesítik A közmunkaprogramok számszerű eredményei A projekt üzemszerű folyamatos működése során a kertészeti ágazat terményeit felhasználva 25%-al csökkenthetők az üzemi konyha alapanyag beszerzési költségei, a felesleg értékesítéséből származó eredmény realizálódása mellett, az energiatermelő és feldolgozó ágazat munkája nyomán pedig 75%-al csökkennek a fűtési célú kiadások települési viszonylatban. A program szociális és társadalmi hozadéka, hogy a programban résztvevődolgozók termelékenysége az egyszerű emberek számára is kézzel fogható eredmények miatt jelentősen javult, továbbá a megtermelt zöldség és fűtőanyag természetbeli juttatásként történő kiosztása nagymértékben tompította a település szociális feszültségeit és példátlan összefogást teremtett egy nyilván valóan jó ügy érdekében. A program megvalósulása gyökeres változásokat hozott a település életében. Drasztikusan csökkent a településen a regisztrált álláskeresők száma. Természetesen a nettó Ft nem oldotta meg a munkavállalóink megélhetési problémáit, de többségüknél a Ft-os segélyhez képest bejelentett munkahelyen dupla bevétel keletkezett, amely azért jelentős havi növekmény. A Szociális feszültségek, tehát mindenképpen tompultak a településen, amelyhez kis mértékben ugyan, de a kiosztásra kerülő termények is hozzájárultak. Érdekes hozadéka a közfoglalkoztatási programnak, hogy azok a kertész családok, akik évek óta ugyanazzal a munkavállalói körrel dolgoztatnak napszámosként (jellemzően egyszerűsített foglalkoztatás keretében) a program beindulása előtt bejelentették a napszámosaikat, nehogy elcsábítsa őket az önkormányzat szerződéses ajánlata. A program során a teljesen leharcolt és szinte használhatatlan önkormányzati eszközpark megújult. A beszerzett számos eszköz nélkül közfoglalkoztatás nem megvalósítható. Óriási értéke volt a Startmunka programnak, hogy erre forrást biztosított. Ezek az eszközök, épületek és energetikai beruházások az egész település életére hatnak. A fejlesztési célok megvalósulásával önellátási törekvéseink 236

237 megerősödnek. Megtakarításaik révén költségvetési hiányuk csökken, likviditási nehézségeik kezelhetőbbé válnak, termelésük révén értékteremtő munkát szerveznek a közmunkásoknak, egészséges biztonságos alapanyaggal látják el az önkormányzati konyhákat, továbbá mind kertészeti, mind pedig energianövény programokkal új távlatokat nyitnak egy újszerű önkormányzati gazdálkodási forma számára. Egy tipikusan alföldi mezőgazdasági, kertészeti hagyományokkal rendelkező településen egyértelműnek tűnt, hogy a növénytermesztésre szükséges alapozni. A kiválasztott terület ismérvei: 1. Szerény eszközállomány ellenére is agro-technológiai szempontból biztonságos a termelés 2. Jelentős kézimunkaigénnyel bír, a folyamatos foglalkoztatás érdekében 3. Helyben is hasznosítható, megtakarításokat eszközölhet a település 4. Nincsen konkurencia a helyi illetve hazai termelőkkel 5. Az értékesítésre szánt feleslegre lehetőleg export irányú piac szükséges 6. A termesztéstechnológia pontos betartásával példát mutatnak a konyhakerti termeléshez 7. A termés szociális alapon természetbeli juttatásként értékes segítség lehet rászoruló családoknak 8. Ezek a programok időben is, térben is igazodnak egymáshoz, így a munkaszervezés szempontjából kritikus időszakokban az egyes feladatokra beosztott dolgozók időnként más munkaterületen is dolgoznak. A Tiszasasi közmunkaprogram alappillére lehet egy szociális mintagazdaság megteremtésének, ahol a termelés, feldolgozás és foglalkoztatás hármas pilléreire a nem is olyan távoli jövőben egy számos területen önellátó település modellje építhető fel. A tiszasasi közmunkaprogram nem elméleti modell, sokkal inkább gyakorlati tapasztalatokból építkező, kisebb változtatásokkal bárhol adaptálható működő rendszer. A mintagazdasági program adaptálható a Nagykunsági települések számára a 2.4. Megújuló energiák hasznosítása Energiahatékonyság javítása c. intézkedés illetve az 1.3. K+F+I 237

238 programok kidolgozása c. intézkedésben, a 3.3. Alternatív foglalkoztatás támogatásával együttesen megvalósítva Az önfenntartó Tomajmonostora A nagy létszámú közfoglalkoztatás megvalósítása kis településen Tomajmonostora egy kis 747 fős lélekszámú település a Nagykunság területén a leghátrányosabb helyzetű tiszafüredi kistérségben, mégis ami itt a közfoglalkoztatás területén megvalósult kiemelkedő, mintaértékű megyénk számára. Tekintettel arra, hogy ezen a településen is a legnagyobb problémát az elöregedés jelenti, a legfontosabb feladatként fogalmazódott meg a falu népességmegtartó erejének biztosítása, a fiatalok helyben tartása. A kitűzött cél elérésének érdekében minden intézkedés legyen az egészségügyi, szociálpolitikai, kulturális, mezőgazdasági-ennek a célnak a megvalósítását szolgálja. A község rendelkezik a lakosság alapszintű ellátásához szükséges intézményekkel: a település méreteihez képest magas színvonalon, megfelelő szakmai háttérrel működtetett, felújított intézményekkel és infrastruktúrával. A közfoglalkoztatás a településen oly mértékben kinőtte magát, hogy mára már Abádszalókkal együttműködve összesen 897 fő foglalkoztatása valósulhat meg 2013-ban. Az együttműködés egyik nagy haszonélvezője Abádszalók, hiszen a városi önkormányzat adósságrendezés alá került, ezért a települési közfoglalkoztatás megoldatlannak tűnt, a megpályázott eszközök is adósságrendezés alá kerültek volna. És itt jött a képbe Tomajmonostora évi belvízelvezető programból kiindulva 2012-ben már 3 közmunkaprogram 2013-ban pedig már 4 közmunkaprogram folyik a két településen párhuzamosan A közfoglalkoztatás területei: 1. Belvízelvezető rendszerek rendbetétele projekt: feladatok: a településen és határain jelenlévő belvízzel veszélyeztetett területek folyamatos figyelemmel kísérése, belterületi aknák, külterületi lefolyók, elvezető árkok szükség esetén karbantartása képzéshez nem kötődő közmunkaprogram 2012-ben 96 fővel 2013-ban 400 fővel való foglalkoztatás több ütemben 238

239 2. Közúthálózat javítása és karbantartása projekt: feladatok: települési belterületi és külterületi utak és környezetének rendbetétele kevesebb szaktudást igénylő program, képzés nincsen 2012-ben 62 fővel 2013-ban 251 fővel megvalósuló projekt 3. Mezőgazdasági projekt: két fő vonulata melyben 2012-ben 226 főből 126 fő vett részt képzésen (heti 3* 1 óra elméleti és gyakorlati oktatás) és 2013-ban már 400 fő kezdte meg mezőgazdasági munkáját a két településen a. növénytermesztés: az önkormányzat tulajdonában lévő 20ha körüli termőterületen burgonya, hagyma, napraforgó és hüvelyesek, borsó, bab illetve répa valamint paprika, paradicsom és tökfélék termelésére van lehetőség a termőtalaj adottságait, a helyi szükségleteket figyelembe véve takarmány (lucerna, búza, kukorica, árpa) előállítása is folyik a településen b. állattenyésztés: sertéstartás: 200 hízó/év tartása, melyből 30 vágásra, a maradékot értékesítésre szán a település hagyományos baromfiudvar tartása: db csirke, kacsa. 20 db marha és 2 ló tartása a nehezebben végezhető fizikai munka megkönnyítése, alapvető szállítási feladatok elvégzése érdekében A tomaji hölgyek is tüsténkednek a földeken Forrás: Tomajmonostora Község Önkormányzata 239

240 A helyben megtermelt alapanyagoknak a település hűtőházat is kialakított Forrás: Tomajmonostora Község Önkormányzata 4. Illegális hulladéklerakó projekt: feladatok: illegális szemetek összegyűjtése, területek tisztítása kevesebb szaktudást igénylő program, képzés nincsen 2013-ban 22 fővel megvalósuló projekt 5. Turizmus projekt: feladatok: a két településen (főleg Abádszalókon) a turisztikai szezon előkészítse, a nyári idényben pedig elsősorban Abádszalók 14 hektáros szabadvízi strandjának területrendezése, a közeli kemping gondozása és karbantartása valamint a nem kereskedelmi célú szolgáltatások ellátása, egészségügyi ellátás és a vízi mentés kevesebb szaktudást igénylő program, képzés nincsen 2013-ban 44 fővel megvalósuló projekt Abádszalók és Tomajmonostora önkormányzata a térség országos átlagot meghaladó munkanélkülisége miatt fokozott figyelmet fordít a közfoglalkoztatási programok által kínált lehetőségek kiaknázására. Így együttműködésük eredményeként 2013-ban a mintegy 4500 lakosú Abádszalók és 750 lelkes Tomajmonostora helyhatósága összesen 897 embernek biztosít megélhetést különböző közmunka-projektek révén. 240

241 Közmunkaprogramban foglalkoztatottak nem és kor szerinti megoszlása Forrás: Tomajmonostora Község Önkormányzatának előadásanyaga A tömeges közmunkaprogramban szerzett tapasztalatok megosztása A két település által megfogalmazott előnyök: A felmerülő újabb feladatok következtében új szervezést igényel Önkormányzati befizetés van amennyiben az ügyfél foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesül (4500 Ft/fő hozzájárulást jelent), ellenben ha közfoglalkoztatásban vesz részt, úgy az ügyfél 100 %-ban támogatott A nagy létszámú közfoglalkoztatás esetén nagyobb eszközbeszerzésekhez jobb, akciós árakat lehet kialakítani Nő a vásárlóerő a településen ( Ft <-> Ft) Nagy létszám esetén a képzésbe bevonás könnyebb, több csoport forgása esetén nem megy a munka rovására, a tapasztalattal rendelkezők aránya is nagyobb Rendkívüli helyzet, időjárás esetén rendelkezésre áll a nagy kézimunka Könnyebb a brigádok kialakítása (elit, büntető) Szabadságok könnyebben kiadhatók, nem megy a munka rovására Statisztikák alapján körülbelül egyharmadával visszaesett a bűncselekmények száma, ugyanakkor nőtt a vásárlóerő Abádszalókon és Tomajmonostorán. A két település által megfogalmazott hátrányok: Nehéz az egyszeri gyors munkafelvétel (üzemorvosi vizsgálat, adatfelvétel, munkaügyi okmányok hiánya, bejelentés, munkavédelmi- tűzvédelmi oktatás) 241

242 Sok ember foglalkoztatása esetén a közfoglalkoztatottak munkához való hozzáállása vegyes. Marad egy passzív réteg, aki nem akar dolgozni, aki minden eszközzel szabotálja a munkát, táppénz, késés, igazolatlan hiányzás, demoralizálja a többit, lázítja, hogy ne dolgozzanak. Itt jelentkeznek a végrehajtási, letiltási problémák, ami egyik oka, hogy nem akarnak dolgozni. A forgótőke visszapótlása nem támogatott és a betegszabadságon felüli táppénz 1/3 sem, ezért az az önkormányzatot terheli. Magasak a banki költségek, különösen heti kifizetés esetén Járulékos dolgokat vonz maga után. (pl. nyári napközi kérdése) Nehéz az eszköz és anyagnyilvántartás vezetése, különösen két településre vonatkozóan, gépüzemnapló, üzemanyag nyilvántartás és munkanapló Eszközbeszerzés esetén kevesebb szállító tud ajánlatot adni (pl. 800 db munkaruha egy időben) Nehéz ennyi embert irányítani, ellenőrizni, közülük közép- és felsőfokú vezetőt találni, úgy hogy nincsenek premizálva, nincs ösztönző erő. Tomajmonostora az alternatív foglalkoztatási programokon túl a 2.2. Kommunális infrastruktúra fejlesztése és 4.2. öko és termálturizmus fejlesztése c. intézkedéshez is illeszkedik, illetve a településkép jelentős átalakuláson ment át és a jövőben is megy végbe, ezért programjaik az 5.1. Települési környezet fejlesztése, rehabilitációja c. intézkedéshez is kapcsolódnak Tiszabura Tiszabura 3000 lelkes falu a Tisza-tótól délre, közvetlenül a folyó mellett. Igényes internetes honlapja szerint a település finanszírozási problémákkal küzd ugyan, de az elmúlt években rengeteg sikert ért el: volt útjavítás, bővítették az óvodát és az iskolát, új rendelő épült, indultak közmunkaprogramok, rendeztek kulturális fesztiválokat. A többségében roma származásúak lakta Tiszaburán mégis sok a munkanélküli, a településre belépve pedig kátyús utak, jó néhány düledező ház és lézengő embercsoportok. A munkanélküli segélyre 433 fő jogosult a lista szerint, a lakhatási támogatást közel 500-an igénylik, kilátástalan a helyzet. A segélyből élőkön kívül az önkormányzat közmunkásként foglalkoztat mintegy 600 főt, a két 242

243 szám pedig együtt nagyjából ki is teszi a keresőképes lakosságot. Néhány vállalkozó és nagybirtokos gazda kivételével tehát az egész falu az önkormányzattól kapja a fizetését. A közmunkaprogram területei a településen Tisza-parttakarítás, közintézmények takarítása két műszakban Belvízelvezető rendszer karbantartási, árokpucolási és szemétszedési feladatok Közútprogram keretében 400 m2 kátyúzás A falu szociális földprogramja keretében 25ha-on mezőgazdasági tevékenység (zöldség, gyümölcs, szántóföldi növények termelése) 160 m2 alapterületű fóliasátorban zöldségpalánták nevelése A közmunkaprogram elért eredményei A közmunkaprogram előnyei: papíron felmutatható eredmény a 15 főről 600 fős közmunkás alkalmazásának megvalósítása- az önkormányzat anyagi előnyökhez juthat a megfelelően előkészített közfoglalkoztatási tervből, akár az önkormányzati bevétel többszöröse is elérhető. mégis előrelépés ez, mert a foglalkoztatott emberek 28 ezer forint helyett kb. 60 ezer forintot vihetnek haza. közmunkások munkába járás szemléletének megváltoztatásának első jelei talán már láthatók. kevesebb a lopás, betörés, hiányzás az iskolából, a kikapcsolt villanyóra, a ki nem váltott gyógyszer. meglepő, de csak kevés helyen látni a legmélyebb szegénység jeleit, és a helyi pedagógusok szerint sem jellemző az a fajta kilátástalan nyomor, ami már óvodáskorban maradandó nyomokat hagy a gyerekek pszicho szociális fejlődésén. A közmunkaprogram hátrányai: A Nagykunság ezen elszigetelt településénél ahol a roma származásúak aránya a legmagasabb, az aktív dolgozni tudó és akaró munkaképes lakosok száma alacsony, a közmunka lényegében olyan, mint a segély, hiszen használható, rendelkezésre álló eszközök és elvégezhető munka hiányában a hozzáadott érték nem sokkal több, mint kiinduláskor. 243

244 Zöldségpalánta nevelése a közmunkaprogramban Kátyúzás Tiszaburán A tömeges közfoglalkoztatással kapcsolatban felvetődött kérdések Tiszaburán az elmúlt években sajátos szociálpolitikai kísérlet zajlott: elkerülhető-e tömeges közfoglalkoztatással a teljes leszakadás? A tények: közintézmények, háztartások fűtése nem megoldott, a természetből beszerezhető fűtésre használt alapanyagok kimerítésének veszélye áll fent önkormányzati intézmények nehézségei, szolgáltatókkal való küzdelmek önkormányzat által felhalmozott adósságcsapda egészségügyi alapellátás és szociális étkeztetés összeomlása a kvázi segélyezés megóvta a legtöbb családot a teljes ellehetetlenüléstől, paradox módon éppen a szegénység konzerválódásához járult hozzá: a helyiek körében 244

245 általánossá vált, hogy a korábban távolabb segédmunkát vállalók is hazatértek, vagy fölhagytak az ingázással. A község vezetői a növénytermesztő-állattartási program további fejlesztését vették tervbe. Ennek keretében nemcsak a gyermekélelmezési konyhára, hanem eladásra, értékesítésre is termelnének, újfajta növénykultúrákat honosítanánk meg (pl. gombatermesztés). A helyi termelőszövetkezettől újabb épület megvásárlását tervezik az állattenyésztő telep bővítése céljából, a jövőben szándékaik szerint baromfitartás, juh- és kecsketenyésztés indulhat majd el a sertéstenyésztő program mellett. További fejlődési lehetőséget jelentenének a hagyományos népi mesterségek, a vályogvetés, illetve a térkő gyártás feltételeinek megteremtése. Előrehaladott tárgyalások zajlanak a mezőgazdasági hulladék felhasználási, újrahasznosítási rendszerének kiépítésére. Fenti projektek megvalósításával jelentős előrelépés lehet a súlyos szociális gondokkal küzdő lakosság problémáinak megoldásában. A térségtől élesen leszakadó településen eddig is és a jövőben is egy helyi viszonyokra, sajátosságokra átdolgozott, települési problémákra megoldást kínáló 3.3. Alternatív foglalkoztatási programok c. komplex kidolgozására van szükség, az elmúlt időszak tapasztalataira építve Tiszaroff: Tájhasználati javaslat A jelenlegi vízgazdálkodás és az erre épülő tájhasználat problémáinak megoldására indult el a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése című tervezési program. A cél egy olyan koncepció kidolgozása volt, amely a terület- és vidékfejlesztés szempontjait figyelembe véve képes kezelni az új típusú árvizeket. A megoldás a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése elnevezésű program lett: a megépülő rendszer működési elve, hogy a víztöbbletet szabályozott módon vezeti ki a folyó mellett létesített tározókba, majd az árhullám levonulása után visszaengedi a főmederbe. A koncepció fontos eleme, az árvízvédelem megoldása mellett, a tájhasználat-váltási javaslat, amely a Tisza menti mélyen fekvőterületeken (öblözetekben) úgynevezett ártéri tájgazdálkodás kialakítását fogalmazza meg még a Vásárhelyi terv részeként. 245

246 VTT részeként megépült tározók szerepe 1. Tiszaroffi árapasztó tározó megépítése Tiszaroffi árapasztó tározó Forrás: VKKI képe 2009-ben átadásra került a tiszaroffi árapasztó tározó, mely Tiszabő, Tiszaroff és Tiszagyenda településeket érinti, 5300 lakos és 2000 háztartás árvízi biztonságát növeli, és kihat az egész Tisza-völgy árvízbiztonságára is. A tiszaroffi tározó 16 cm-rel képes a vízszintet csökkenteni egy esetlegesen levonuló árhullám esetén. A tározó építéséhez kapcsolódóan több, mint 1,5 milliárdos infrastruktúra fejlesztés is megvalósult a térségben, pl. Tiszaroff, Tiszabura és Tiszagyenda számára megépült egy közös szennyvíztisztító telep illetve százalékban kiépítették a Tiszaroff és Tiszagyenda települések csatornahálózatát, Tiszaroffon szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is telepítettek. 2. A Nagykunsági árvízcsökkentő tározó megépítése 2013-ban újabb fontos elemmel gazdagodott a tiszai víztározók hálózata. A folyó szabályozásában a jövőben kulcsszerepet játszó, kilenc tározóból álló rendszer részeként 2013-ban adták át a Nagykunsági árvízszint csökkentő tárazót a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében kiépített árapasztó hálózat félmillió ember személy- és vagyonbiztonságáért felel a jövőben. A rendszerbe szervezett tározók a meder vízszállító képességét növelő beavatkozásokkal együtt összesen egy méterrel lesznek képesek csökkenteni a folyó vízszintjét rendkívüli áradás esetén. A Nagykunsági-tározó ehhez az apasztó hatáshoz több mint 20 centivel járul 246

247 hozzá a térségben. A Nagykunsági-tározó Abádszalók, Kunhegyes, Tiszagyenda, Tiszaroff és Tiszabura között épült meg, területe 40 négyzetkilométer, 99 millió köbméter víz befogadására alkalmas, átlagos vízmélysége teljes feltöltés esetén 2,5 méter Tájhasználat váltási javaslat A rendszeres vagy árasztásos tározás esetében ennek a funkciónak ki kell egészülnie a vizek szétterítésének, szétosztásának, visszatartásának szerepével. A tájgazdálkodás esetében a tározóba szabályozottan bevezetett kisebb árhullám szétterítése, az azzal való gazdálkodás prioritást kell, hogy élvezzen a vízelvezetéssel szemben. A tározón belüli vízlevezető hálózatnak a vizek összegyűjtése mellett alkalmasnak kell lennie arra, hogy nemcsak a tározóban való leürítésben, hanem a tározó területén vízpótlás esetében a vízutánpótlásban, a vízszétterítésben, vizes élőhelyek összekötésében, revitalizálásában is bevonható legyen. Az árasztásos tározó esetében kiemelkedő szerepet kap a vízkormányzás. A megváltozott célkitűzés általában a jelenlegi vízkormányzás radikális felülvizsgálatát követeli meg, melynek eredményeképpen a vízkormányzó műtárgyak fejlesztésével, régi felhagyott erek, vízfolyások rehabilitációjával a vízvisszafogás, vízszétterítés, vízutánpótlás hatékony módon oldható meg. Általában az árvízi tározó létesítményei képesek megfelelni a rendszeres, árasztásos tározás által támasztott követelményrendszernek is. A Tiszaroffi-tározó esetében azonban az árvízi tározó létesítményei olyan magasabb fekvésű területeken fekszenek, hogy a rendszeres, árasztásos tározás szintjén nem lehet vízadást biztosítani tározótéren kívüli területekre. Tájgazdálkodásba bevonható területek A Tiszaroffi-tározó különösen annak mély fekvésű területei; így a tározóban lévő hajdani holtág, a tározó keleti részén, a holtág feletti mély fekvésű terület, és a Tiszabőtől északra lévő mély fekvésű részek. (23. melléklet) Összességében a tározó középső része mindenképp alkalmas a tájgazdálkodásra, különböző területhasználatokkal. A tájhasználat váltás lényege, egy olyan gazdálkodási rendszer kidolgozása, amely a vízmegtartására, szétterítésére épít. E rendszer alapja: a víz szétterítését szolgáló infrastruktúra (vízkormányzási rendszer); 247

248 az új típusú gazdasági haszonvételek kialakítását és fenntartását segítő agrártámogatási rendszer; az új haszonvételekhez illeszkedő kereskedelmi és értékesítési hálózat; a gazdasági szerkezetváltással összhangban álló vidékfejlesztési rendszer. A Tiszaroffi tározó területén (23. melléklet) gazdálkodók még nem kötelezték el magukat a teljes tájhasználat váltás mellett, ezért két alapvető lehetőség van, az egyik a minimális földhasználat váltást, a másik a tájgazdálkodás teljes körűvé tételét tűzi ki célul. A. Tájhasználat minimális földhasználati struktúraváltással Ebben az első változatban a tározó területén jelentős földhasználat váltással nem számolnak a szakemberek, mert a társadalmi tényezők jelenlegi állása miatt a területen tájgazdálkodás gyakorlati megvalósítása rövid időn belül nem valószínű. A kistérségekhez és a településekhez hasonló, de még annál is sokkal homogénebb a szükségtározó területének földhasználati szerkezete. A területen a szántó ágazat egyoldalúan van jelen, aránya összesen 93,3%. Ezen belül különösen szembetűnő és tájgazdálkodási szempontból negatív tényezőként jelenik meg a nagytáblás szántóföldek túlsúlya (83,5%). A második legnagyobb, de a szántóföldnél nagyságrenddel alacsonyabb területű ágazat a gyep kategória (4,1%), amelyből a természetes állapotban lévő gyepek aránya sajnos elenyészően kicsi. Hasonlóan alacsony az erdők aránya mindössze 2,5%. A Tiszaroffi-tározón és hatásterületén az elmúlt évtizedekben lejátszódó folyamatokat vizsgálva megállapítható, hogy a területen mindig is egysíkú volt a tájhasználat: a szántóföldi földhasználat dominált. Napjainkban túlnyomórészt gabona (a sík területeken búza, a homokdomb vonulatokon árpa) kukorica, napraforgó termett a területen. Amennyiben a földhasználat szerkezete nem változik, a szántó területek kiterjedése nem csökken, fontos a mezőgazdálkodás környezetkárosító hatásainak csökkentése. Ezt a már meglévő agrárkörnyezetvédelmi célprogramok hatékony kiterjesztésével érhetjük el. Így a meglévő területeken lehetőség nyílna az alábbi, változatosabb gazdálkodási formák megvalósítására: Növény védőszerek és műtrágyahasználat ésszerű, talajvizsgálatokon alapuló csökkentésére Méhlegelő célú növénytermesztésre Integrált szántóföldi növénytermesztésre Ökológiai szántóföldi növénytermesztésre Hosszú távú pihentetésre Ritka szántóföldi növények, vagy zöldségfajták termesztésére 248

249 Szántó gyeppé alakítására Ökológiai gyepgazdálkodásra Mocsarak, zsombékok, füves élőhelyek kezelésére Szántók átalakítása vizes élőhellyé Ivóhelyek kialakítására Nádgazdálkodásra Erózió védelemre Lehetséges tájhasználatok az ártéri tájgazdálkodás esetén 1. Tavak: az anyagnyerő gödrökből kialakítható állandó vízborítású területek. Ha megvan a kellő mélységük, önálló biotópként működnek, természetes vízi, mocsári és lápi növénytársulások alakíthatók ki bennük. Hal-, nád-, gyékénygazdálkodásra, üdülésre, sporttevékenységre alkalmasak. 2. Állandó vízborítású területek: A Tisza egykori ártereire jellemző élőhelyek, alacsonyártéri területek, morotvák, mélyedések, ahol évente sor kerül legalább nyolc napos, 1 méter magas árvízi elöntésre. A kialakuló természetes növénytársulások az üde rétek és puhafás ligetek lehetnek. Haszonvétele a kaszálás, puhafa kitermelés számos tényező figyelembevételével (pl.: fészkelési időszakok, betakarítási megkötések, biomassza 50%-ának betakarítása, vizes élőhely tisztántartása, területeket ki kell vonni a szántóföldi művelés, illetve a gyepgazdálkodás alól) 3. Gyepek, kaszálók: Évente egy-két hétig állnak víz alatt, ezután a víz lefolyik róluk, csak rendszeres kaszálással tarthatók fenn, különben beerdősülnek. Túlzott mértékű állattartás nem javasolt. A következő társulások élőhelyeinek biztosítása lehetséges: Carici vulpinae- Alopecuretum pratensis (ecset pázsitos mocsárrét), Cirsio cani-festucetum pratensis (csenkeszes nedves kaszálórét), Alopecureto-Festucetum pseudovinae (kiszáradó ecset pázsitos mocsárrét) 4. Szántók: Magasan fekvő, viszonylag jobb talajadottságú területek, melyek a tájgazdálkodás során nem kerülnek rendszeres elöntésre, ezért ezek a területek alkalmasak: kisparcellás, extenzív művelésre, Füves puffer zónák kialakítására szántón belül, termőhelyspecifikus vetés szerkezetre, ártéri extenzív, és környezetkímélő talajvédő növénytermesztésre. Ezen területre javasolt mezővédő erdősávok telepítése, amely csökkenti a szélerősséget, ezzel megakadályozva a talajpusztulást. 249

250 5. Szórvány gyümölcsösök: Olyan jellemzően magasan fekvő területek, amelyek gyümölcsfákkal elegyes, kaszált aljú vagy legeltetett ligetes fás területek alakíthatók ki. A széleróziós károk csökkentésére jó megoldás a sorközök füvesítése. A gyümölcsösök kialakításakor előnyben kell részesíteni a helyi tájfajtákat, sertés- és szárnyas legeltetése nem megengedett. 6. Erdők: A legmélyebb szintektől eltekintve mindenütt jelen lehetnek. A vizes élőhelyeket víztűrő képességük függvényében boríthatják. Jellemzően azonban a kaszálók-gyepek térszintjein lehetnek a mélyebb területeken puhafás ligetek, a magasabban fekvő területeken keményfák. Az erdők kialakításakor előnyben kell részesíteni a honos fafajokat, ösztönözni kell a természet közeli összetételű, elegyes állományok kialakítását. A fafajok megválasztásakor figyelembe kell venni az erdők területi elhelyezkedését, várható vízborítottságát. Előnyben kell részesíteni az erdő természetes regenerálódását a telepítéssel szemben, ahol csak lehetséges. Szükség esetén a nagyvadak (vaddisznó, őz, szarvas) számát korlátozni kell a sikeres erdőfelújítás érdekében. 7. Természetes mozaikok: Olyan területek, ahol jelenleg is többféle tájhasználat vagy annak maradványa fordul elő. Egyszerre lehetnek ligetes legelők, kaszálók, illetve tisztásokkal, kertekkel, szántókkal tarkított erdőfoltok, az állandó vízborítású helyek pufferzónái, fasorokkal, rekettyésekkel tarkított lefolyástalan medencék. Minden térszinten előfordulhatnak. Elsősorban természetességük határozza meg a területhasználatot. A terület vízellátottságát a természeteshez kell közelíteni, tilos a keletkező vizek elvezetése. A menekítő dombokat, mint cserjékkel, fákkal borított természetes mozaikokat kell fenntartani Tájhasználati javaslata tározón kívüli területekre A tervezési terület tározón kívüli külterületeinek legnagyobb része jelenleg szántó. A Tisza térség területrendezési tervének javaslatai alapján a szántó művelési ág fenntartását elsősorban a kiváló adottságú szántóterületeken javasoljuk. A meglévő gyepek értelemszerűen védelmet élveznek, területük csökkentése nem megengedhető. Tájhasználat váltást ott indokolt elvégezni, ahol: ahol a terület agroökológiai potenciálja alacsonyabb értékű, tehát a jelenlegi földhasználat a jövőben várhatóan egyre kevésbé lesz gazdaságos a defláció veszély a talajvédő gyepesítést, vagy erdősítést indokolja a természetvédelem távlati céljai prioritást élveznek 250

251 a belvíz által veszélyeztetett területeken Javasolt a szántó művelési ág megváltoztatása gyep, illetve erdőművelésre a Közép Tiszai Tájvédelmi Körzet bővítési területein, Tiszarofftól északnyugatra és a Csatlói holt Tisza mentén. További gyepesítések és erdősítések indokoltak a Tiszaroff és Tiszagyenda közötti homokbuckás terület mélyvonulataiban és a deflációveszélyes dombhátakon. Nagyobb mérvű erdősítést javasolt a tervezési terület északi részén, illetve Tiszagyendától északnyugatra, mely erdő a település körüli védőerdő funkcióját is betölti Túrkeve Túrkeve jellegzetes alföldi kisváros, gazdag természeti kincsekkel, érdekes látnivalókkal, (köztük a most újonnan átépülő termálvizes strand) földrajzi elhelyezkedéséből és természeti adottságokból fakadóan a mezőgazdaság az itt élőemberek megélhetésének forrása, de a rendszerváltást követő termelési szerkezetváltozás már nem biztosít megfelelő jövedelmet a termőföldből megélni kívánók számára. A termelést és a teljesítmények alakulását az alacsony jövedelmezőségi szint, a piaci zavarok, a belvíz, valamint az aszálykárok is jelentősen befolyásolják. De ennek ellenére egyik legfontosabb gazdasági adottság a termőföld, mely löszös, közepes vízbefogadó képességű és erősen víztartó. Használható ásványi és bányakincseink a földgáz, a termálvíz, az agyag és a homok Túrkeve Szociális Szövetkezet 2012 A mezőgazdasági tevékenység kulcsszereplője a Túrkeve Szociális Szövetkezet 2012, melynek alapításának a kezdeményezője a túrkevei önkormányzat, mely működése során is támogatja a szervezetet. A szövetkezet létrehozásának célja a helyi erőforrások minél teljesebb kihasználása a növénytermesztés, állattenyésztés, feldolgozás és értékesítés teljes vertikumában. A tevékenység mögött a szántóföldi növénytermesztés áll, beleértve ebbe a takarmánytermesztést is, mint a mezőgazdasági állattartás feltételét. Területhasználat vonatkozásában a túrkevei önkormányzat saját tulajdonú szántóföldjét, mintegy 20 hektárnyi területet adott át művelésre a szövetkezet részére. A Nemzeti Földalaptól 34 hektár szántót kapott a szövetkezet és ezen túl, mint jogi személy több mint 100 hektár rétet, legelőt igényelt. Figyelembe véve az esetlegesen rendelkezésre álló minimum 400 négyzetméternyi 251

252 saját háztartáshoz tartozó konyhakerteket és a pályázati lehetőségeket ezen a területen, konyhakerti növények termesztésében is gondolkodnak. A munkaerő bázist a Start Munkaprogramban résztvevő munkások illetve a kiközvetített munkanélküliek adják, akik több területen is helyt tudnak állni. A Start Munkaprogram mezőgazdasági projekt hatékonyságának köszönhetően 220 majd újabb 180 választási malacot 22 sertéstartó nevelt fel. A felnevelési veszteség mindössze három százalékot tett ki, ami rendkívül jó eredménynek mondható. A mezőgazdasági projektben egyébként a sertéstartó munkások mellett még 15 építőmunkás vett részt, akik a vágópont építésén dolgoznak. A cél tehát hogy az újonnan érkezett és érkező sertéseket már a vágóponton vágják le. A vágópont létesítésével a szövetkezet képes a saját boltjában értékesíteni az itt felnevelt állatokat, figyelembe véve a helyi tömegétkeztetés igényeit márciusától a START munkaprogram folytatódott, megváltozott feltételekkel és kibővült funkciókkal. A sertés hízlaláson kívül a gomba (csiperke és laska) és a fóliasátras növénytermesztés (paprika és paradicsom) illetve kukorica és lucerna termesztés is a program részévé vált. A sertéstartás kikerült a háztáji állattartás keretei közül és egy szakosított telepen folytatódik. A régi, leromlott állapotú épületsort a Túrkevei Közös Önkormányzati Hivatal vette bérbe. A felújítási munkálatok eredményeképpen, kettő hónapon belül sikerült állattartásra alkalmas állapotba hozni, a szaktelep dolgozóinak aktív részvételével. Jelenleg szakmai felügyelettel 11 fő állattartó és 5 fő éjjeli rendész közreműködésével üzemel a telep. Az állomány törzse az a 45 darab anyakoca, melyek malacai hízlalásra kerülnek és remélhetőleg a vágópont átadása után a helyi piacokon kerülnek értékesítésre. Ebből a törzsállományból tenyészték ki a majdani koca utánpótlást is. A takarmányozást a lehető leggazdaságosabban szeretnék megoldani. Az önkormányzat által termelt szemes terményt helyben darálják és keverik, szükség szerint szóját és premixeket adagolnak hozzá, illetve a szaktelep körzetében megtalálható zöldtakarmányt is felhasználják. A kezdeti tapasztalatokra és eredményekre építve a szövetkezet nem csak sertésben gondolkodik, hanem baromfipulyka, tojós tyúk, vágógalamb és nyúl nevelésében is, mellyel még több ember számára lesz biztosítva a munkába állás. A szövetkezeten belüli foglalkoztatás bővítésének lehetősége az újonnan felvett mezőgazdasági tevékenységekkel is biztosítottá válik. A szövetkezet jövőjét tekintve kéthárom éven belül önálló lábon állás a cél, az, hogy önálló gazdasági egységként tudjon 252

253 működni a szövetkezet pályázati források felhasználásával. A szakképzett munkaerő rendelkezésre áll a városban, hiszen a helyiek az állattartás vonatkozásában felhalmozott tudással rendelkeznek, érdemes ezt kihasználni. A szövetkezet vezetői fontosnak tartják a kapcsolatfelvételt más hasonló szövetkezetekkel. A 2010-ben létrejött hangyaszövetkezeti kezdeményezéshez való kapcsolódás lehetősége adott, jelenleg megyén túli együttműködések is vannak ez irányban Hangyaszövetkezethez való csatlakozásban rejlő lehetőségek Termékház és Hangya szövetkezet kialakítása (mezőgazdasági és helyi termékek régiós logisztikai központ). A Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet a Nemzetgazdasági és a Vidékfejlesztési Minisztériumokkal stratégiai és együttműködő partnerségben kiindulva a magyar vidék fenntarthatóságának és életképességének megőrzését veszélyeztető súlyos problémákból egy olyan STRATÉGIAI SZÖVETSÉGI kooperáción alapuló vidékgazdasági és - foglalkoztatási HÁLÓZATot szervez, amely abból a tényből indul ki, hogy egyedül a vidéki gazdaság, és ezen belül is, egyedül az agrárszektor képes vidéken az emberek tömeges foglalkoztatására. Különösen az elmaradt régiókban, térségekben olyan komplex problémamegoldó csomagokat hoz létre, amelyek egyszerre segítik az adott terület vidékgazdasági mechanizmusainak élénkítését, az élelmiszergazdaság növekedését, és ez által a terület foglalkoztatási képességének emelését, a munkanélküliség csökkentését. Ugyanakkor, felételez ehhez egy olyan erős, versenyképes piaci jelenlétet is, amely nélkül csupán illúzió marad bármilyen vidékfennmaradásról, - fejlesztésről, megtartó- és eltartó képességről, és pláne, bármilyen növekedésről is beszélni. A változás elképzelhetetlen Túrkeve számára is, ezért olyan fontos a hangyaszövetkezethez való csatlakozás lehetőségének kihasználása. A Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet által menedzselt kreatív vidékfejlesztési program célja, kiemelt területei: a Vidéki Foglalkoztatás és a Helyi Gazdaság. 1. Hangya-2010 Együttműködési Hálózat résztvevői: kormányzati szervek és önkormányzatok egyetemek, főiskolák gazdasági szervezetek szakmai érdekképviseletek Hangya-2010 Klaszterek pénzintézetek határon túli/átnyúló együttműködések civil szervezetek. 253

254 2. Hangya-2010 Stratégiai Szövetségek FUTURA Hálózata rövidített neve: Hangya FUTURA Hálózat: Lényege, hogy az üzleti felek viszonylagos stratégiai önállóságukat megőrzik, hosszabb távra szóló, kölcsönösen előnyös együttműködés, amelynek keretében megvalósul a szövetség rendelkezésére bocsátott erőforrások révén a partnerek bizonyos mértékű tevékenységi (vertikális és horizontális kooperáción alapuló) integrációja. A munkaerő-piacról kiszorult/kikerült, vagy (halmozottan) hátrányos helyzete miatt oda belépni nem tudó, 18 évesnél idősebb felnőtt népesség (kb.55 éves korig) felkészítése, szakmai nem iskolarendszerű iskolai-üzemi keretek közötti (duális) képzése, kulcskompetenciáinak fejlesztése, folyamatos mentális és pszicho-szociális támogatás kíséretében, annak érdekében, hogy közösségi és munkavállalói attitűdjei (ki)fejlődjenek, és a fehérgazdaságban a nyílt munkaerő-piacon megjelenhessen, illetve, önellátási, önfenntartási, önfoglalkoztatási, illetve, foglalkoztathatósági képességeket szerezzen. 3. Hangya-2010 Termékház és Felvásárló telepi Hálózat Sokszereplős, jelentős területeket, termelési ágazatokat és technikai hátteret akár horizontálisan, akár vertikálisan vagy diagonálisan egybekapcsoló komplex, piacorientált és forráskoordinációs rendszer, mely további egységesítésre és szabványosításra ad lehetőséget, az egységes jellegzetességgel bíró, szükségleteket kielégítő szakmai területek integrálása által. A Termékház Hálózat kiépítése illeszkedik a térségi/regionális közétkeztetési programhoz. 4. Piaci rendszer (franchise típusú működés) kiemelten: közétkeztetés ellátása, beszállító stratégai együttműködés a MINTAMENZA szakmai programmal helyi piac (önkormányzati) saját stand helyi (kooperációs vagy saját) bolt web áruház mozgóbolt szolgáltatás (hátrányos helyzetű települések ellátása) export (Keleti Nyitás program) turizmus. 5. Pénzügyi szolgáltatás: hitelszövetkezetek, Erzsébet utalvány, szociális kártya. 254

255 6. Saját pénz kialakítása: ZÖLDFORINT A szociális szövetkezet formái 1) Termelő 2) Fölművelő (Önellátó), háztáji gazdálkodó 3) Feldolgozó 4) Termelő és feldolgozó 5) Termelő-feldolgozó és értékesítő 6) Felvásárló, feldolgozó és értékesítő 7) Gyógynövénytermelő és gyűjtő és feldolgozó 8) Helyi piacszervező és működtető 9) Helyi piac Helyi bolthálózat szervező és fenntartó 10) Gép- és fogatoló-fuvarozó 11) Alternatív energiatermelő 12) Építő- és szolgáltató 13) Kézműipari 14) Erdőgazdálkodó és/vagy karbantartó fafeldolgozó, fa használati tárgyakat készítő 15) Kisipari- és szolgáltató 16) Közösségszervező Integráló, családsegítő és nevelési tanácsadó 17) Ügyviteli és könyvelői Tanácsadó, és Saját pénz bankja 18) Gyermekfelügyelet Házi óvoda és napközi 19) Gyermekház Családi életre való nevelő, szolgáltató 20) Munkacsoport és - szervezet vezetői- Menedzseri szolgáltatás 21) Régiség és hagyománygyűjtő és feldolgozó, Folklórszolgáltató 22) Szabadidő, Program, Rendezvény és Turisztikai Szolgáltatást Szervező A Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet és a Program szakmai, adminisztratív és pénzügyi kivitelezését végző Hangya-2010 FUTURA Menedzsment Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (rövidített neve: Hangya-2010 FUTURA Nkft.) kvázi, a Program munkaszervezete közösen keresik meg azokat, a saját szakmai területükön kiemelkedő munkát végző, elismert gazdasági szervezeteket, akikkel együtt szervezik meg és látják el a magyar termékek piaci igényeinek kielégítését. Ezek a gazdasági partnerek a Programon belüli témavezető, Stratégiai Szövetségi Mester, mint integrátorok és koordinátorok működnek közre. 255

256 Ők a szakmai felelősei az adott termékpálya szereplőinek Mester Partnerek, illetve Partnerek a részvételéért a Programban, mely feladatukat a Hangya-2010 FUTURA Nkft. vezetésével, a többi Stratégiai Szövetség Mester Partnerekkel való (horizontális) együttműködésben, mint KONZORCIUM tagja végzik. A konzorciumi együttműködés elsősorban résztevékenységek közös végzésére terjed ki. A Konzorciumon belül a versenytársak között (vertikális horizontális) megállapodások születhetnek a termékkomponensek közös felhasználásáról. Külső kapcsolat aktiválása a Hangya-2010 FUTURA Nkft. által ellenjegyzett megállapodás alapján lehetséges. Az együttműködő felek a Programon belül közösen megállapított minőségi követelményeknek megfelelően, és a vállalt mennyiséget, mint saját végtermékeiket kínálják a piacon, de az azokat létrehozó folyamat bizonyos elemei (különös tekintettel: a piac kiválasztására, élelmiszerbiztonságra, környezettudatosságra, illetve a Hangya-2010 Szövetkezet Etikai kódexében foglaltakra), vagy a beszerző termelő- értékesítő-forgalmazó hálózat, közös. Ez a fajta kooperáció azért is előnyös a résztvevők számára, mert a piaci versengés változatlanul fennmarad a partnerek között (termékeik akár helyettesíthetik is egymást), illetve adott esetben új partner vonható be a Programba. (Ezt a Konzorciumi Szerződés szabályozza.) Alapvető cél a versenyképesség megőrzése illetve növelése. A szövetkezők nem törekednek monopóliumra, hanem a nyílt, korlátlan piaci verseny szabályait igyekeznek érdekeik szem előtt tartásával, a tisztességes piaci magatartási szabályok betartásával befolyásolni, módosítani. Az együttműködés során bizonyos mértékig igyekszenek ellenőrizni és korlátozni a versenyt, melynek célja, hogy versenyelőnyökre tegyenek szert azokkal a szereplőkkel szemben, akik nem tagjai a Hangya-2010 FUTURA Hálózatnak. A Partnerségi taggá való válás alapvető feltétele, hogy a Programban részt venni kívánó szervezet elfogadja a Program termeléstechnológiai, piaci és etikai szabályait. A Hangya-2010 FUTURA Hálózat, kvázi franchise formában működő üzleti hálózat, mely közös érdeken alapuló állandó érdekszövetség és egyéni kockázat vállalás. A közös tevékenységi területen az erőforrások kombinatív koordinációja valósul meg piaci szinergiahatás elérése céljából. A működés folyamán a szerződő felek megtartják stratégiai autonómiájukat miközben folyamatosan összeolvasztják működési területüket egy növekvő, versenyképes piaci jelenlét érdekében. 256

257 6.7. Kunmadaras - A termeléstől a feldolgozásig vállalkozói szemmel A kunmadarasi volt TSZ területén több feldolgozó és kiszolgáló üzemegység megvalósítása tervezett az elkövetkezendő időszakban. Ezek az üzemek egymást kiszolgálva, egymás tevékenységeire építve oldják meg az alapanyag-ellátás, feldolgozás, csomagolás és értékesítési folyamatok optimális lebonyolítását. A telephely elhelyezkedését tekintve is jól megközelíthető helyen, Karcag és Tiszafüred között, mindkettő településtől egyaránt kb. 20 km-re, Kunmadarason található. Elhelyezkedése szállítási (felvásárlási) szempontból kimondottan előnyös a Mátra és Bük aljai gyümölcsösöknek és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei termelőknek és önkormányzatoknak. Az értékesítés szempontjából szintén előnyös, hogy gyorsan elérhető az M3-as autópálya, mely elősegítheti az exportértékesítést A kunmadarasi üzemegységek egymásra épülése 1. pacalfeldolgozó üzem: jelenleg az üzem megépítése Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák Leader fejezetének végrehajtásához Helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés,, célterületre benyújtott pályázati forrásból támogatott és a projekt befejező fázisban tart, így márciusával elkezdődhet a termékek próbagyártása. (pacal, kocsonya-alap, körömpörkölt alapanyag, marha-és sertéshúsleves alapanyag) A termékek 2-3 kg-os kiszerelésekben kerülnek piacra a nagyobb felvásárlók igényeinek megfelelően, de a közvetlen fogyasztók 1 kg-os kiszerelésben is megvásárolhatják a termékeket. 2. halfeldolgozó üzem: szintén pályázati forrásból is finanszírozott zöldmezős beruházás, melynek fő eleme egy 860 m2-es üzem kialakítása. Az üzemi magyar halfeldolgozás eredményeként többféle típusú és kiszerelésű végtermék jön létre. Friss, fagyos, meleg és pácáruk, melyeket szabad kereskedelmi értékesítésre szánnak. Mindamellett adott a lehetőség, hogy a megyei minőségi, magyar halfogyasztás növekedése érdekében, szorosabb térségi szintű együttműködések jöjjenek létre, vagy települési, vagy más megyei intézményekkel. Az Iskolaprogramba való bekapcsolódás igénye a feldolgozó üzem részéről már megfogalmazódott, kérdés az,hogy kivitelezhető lesz a következő időszakban. 3. ládamosó és dobozgyártó üzem kialakítása: ÉAOP /D-2012 telephelyfejlesztés jogcímen szintén pályázati forrásból megvalósuló komplett kiszolgáló egység, mely alkalmassá válik a létrehozott feldolgozóüzemek optimális kiszolgálására. 4. Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem: a további célok elérése érdekében a vállalkozás sikeresen pályázott a Mezőgazdasági termékek értéknövelése címen zöldség és gyümölcs 257

258 feldolgozó üzem létesítésére, melyhez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Ft. Támogatást biztosít. Jelenleg az üzem építési munkálatai folynak, a tervezett befejezés a zöldség-gyümölcs termelési szezonhoz igazítva május végére tehető. A telephelyen a gyártóépület mellett készáruraktár is található, illetve a gyártóépület technológiai sorát az évtizedek óta bevált UNIMATIC gépek alkotják majd. A tervezett feldolgozóüzemben tartósítószer mentes, hőkezeléssel konzervált gyümölcsbefőtt (cseresznye, magozott megy, szilva, alma, körte, őszi és sárgabarack) és savanyúság (lecsó, paprika, vegyes-vágott, uborka, almapaprika, káposzta stb.) termelése fog folyni, mellyel a cég a jelenlegi mezőgazdasági termékeik nagykereskedelmi profilját kívánja bővíteni. A Nagykunságban és környezetében élő lakosok a helyben megtermelt friss, egészséges magyar élelmiszerek fogyasztására kapnak lehetőséget. A jelenlegi helyzet szerint a térségben lévő önkormányzati szociális szövetkezetek ( 8-10 ) közmunka program keretében 5-10 ha területen főként zöldség termesztéssel foglalkoznak. A fejlesztés egyik alapját az adja, hogy a megtermelt élelmiszerek feldolgozása és tartósítása illetve közétkeztetésbe való visszajuttatása megoldatlan. Ennek a megoldására a vállalkozás e termékek feldolgozásához szükséges minőségi alapanyagokat- együttműködések kialakítása alapján- felvásárolná, feldolgozná és a térségi közétkeztetésbe visszajuttatná. Kunmadarasi új üzemegység- Pacalüzem A gyümölcs feldolgozás területén jelentős export lehetőségek vannak, mely Németországba irányuló magozott meggybefőtt konzerv gyártása révén valósulna meg. A német konzervgyárak magozott meggybefőtt igényük jelentős részét magyar konzervgyárakban gyártatják bérgyártási konstrukcióban. 258

259 A magyar gyártási kapacitást meghaladó német igény a jövőben is megmarad, sőt fokozódhat. A társaság német importőrökkel és magyar exportőrökkel kialakított személyes kapcsolata kiváló, mely a vásárlási és bérgyártatási folyamatra irányul. Az üzem gazdaságos működését a közétkeztetésbe gyártott savanyúság és gyümölcs konzervek, illetve a jelentős (2-3 millió egység) meggybefőtt bérgyártás már biztosítja. A fenti közétkeztetési és a konkrét magozott meggybefőttexport termelésen túl az üzem többlet kapacitással rendelkezik, ez lehetővé teszi az őszi gyümölcsfeldolgozást, gyümölcslé és gyümölcslekvár készítését. Az Üzem kifejezetten hátrányos, támogatásra szoruló térségben valósul meg ahol mind az olcsó fizikai munkaerő illetve a szakképzett munkaerő is biztosított A vállalkozás által előállított végtermékek piaca 1. Zöldség és gyümölcskonzerv gyártása nagykonyhai kiszerelésben közétkeztetés részére: mely árut bármelyik konzervüzem képes előállítni, de a térségi partner önkormányzatok által szociális szövetkezeti formában termeltetett olcsó alapanyag és az együttműködési megállapodás alapján biztosan értékesített (visszavásárolt) késztermék mindenképpen nyereségessé teszi a készárutermelést. Az alapanyagot biztosító önkormányzatok: Karcag. Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr, Fegyvernek, Kunhegyes, Abádszalók, Kisköre, Tiszavasvári, Tiszafüred, Kunmadaras zöldség-gyümölcstermelő szociális szövetkezetei (Nagykunság települései kiemelten) 2. Magozott meggykonzerv gyártása A Magyarországon évente termő tonna meggy legjelentősebb része Európa legnagyobb felvevőpiacára Németországba kerül. A német konzervgyárak a belföldi munkaerő árak és a nyers gyümölcs kiszállítási kapacitás szűk keresztmetszete miatt kénytelenek az import magozott meggybefőtt szükségletük jelentős részét Magyarországon bérgyártási formában feldolgoztatni. Magyarországon három nagy konzervgyár termel német exportra. Ezek közül kettő a Dunántúlon, míg a legnagyobb mennyiségben exportáló PARMEN Zrt. Kelet-Magyarországon, Nyírmeggyesen található. A PARMEN Zrt. évente millió üveg legyártatására kap német megbízást, de kapacitása csak millió üveg, így a hiányzó kapacitást más üzem, üzemek által legyártott késztermékkel próbálja kiegészíteni. Az általunk megvalósítandó konzervüzem kapacitását a Parmen Zrt. teljes mértékben képes és hajlandó lekötni. Ugyancsak bérgyártatási igényét jelentette be a belföldi székhelyű Mystral 259

260 Fruit Kft és a német Stollenwerk és Mamming konzervgyár is minimum 2-2 millió üveg mértékben. A bérgyártatás az üzem részére a legbiztonságosabb és leggazdaságosabb működési forma. A megbízó fél biztosítja az alap és csomagolóanyagot (meggy, üveg, lapka, címke, felöntő lé, stb.) míg a megbízottnak csak a gyártókapacitást, energiát és a munkaerőt kell biztosítania. A meggyfeldolgozás szezonalitása (mindössze 5-6 hét alatt kell feldolgozni a befőttnek szánt mennyiséget) és a kapacitást a jövőben is meghaladó késztermék igény az üzemet nem kényszeríti komolyabb piaci árversenyre, árbevétele és működési költségei előre tervezhetők, az Üzem működése nyereséges Az új üzem várható eredményei A vállalkozás a beruházás megvalósulása utáni első évben 2 millió egység (720 ml.) magozott meggybefőttet kíván bérgyártási formában készíteni. Kapacitásának kihasználása érdekében további 1 millió egység gyümölcsbefőtt és savanyúság (720 ml.) illetve db. nagykonyhai gasztro / ml) kiszerelésű vegyes gyümölcsbefőtteket és savanyúságokat kíván gyártani. A 2 millió db. meggybefőtt értékesítése megoldott. Az 1 millió egység gyümölcsbefőtt és savanyúság értékesítése a jövőben megoldandó, de igény mutatkozik a termékekre. Az db. gasztro kiszerelésű befőtt és savanyúság kb %-ban közétkeztetésben (önkormányzatok) illetve gasztro nagykereskedőkön keresztül (Matusz Vad Kft., Baromfi udvar Kft. stb.) értékesítődik. Szakmunka biztosítása a térségben működő szakiskola bevonásával Az üzem gyártási szezonjában (júniustól decemberig), igény szerint műszakonként kb. 30 fő összesen maximum 90 fő fizikai munkás szükséges. Az utánpótlás biztosítására az üzem tulajdonosai együttműködés megállapodást szándékoznak kötni a karcagi Szentannai Sámuel Gimnázium és Szakiskolával ahol egyebek mellett műszaki, - tartósító ipari szakmunkás és középfokú képzés folyik. A hallgatók gyakorlati képzésébe az iskola a termelő üzemet kívánja bevonni, azaz a szakiskola diákjai a fő utánpótlása az üzem által igényelt szakmunkásoknak és középfokú vezetőknek. 260

261 A tanulmány prioritásaihoz való illeszkedés Tekintve, hogy a szóban forgó projekt munkaerőbázisát részben a karcagi szakiskola adja majd a tanulmány a 1.2. Képzés, átképzés rendszerének fejlesztése c. intézkedéshez is illeszkedik. A megyénkben, de akár leszűkítve a Nagykunság területére is, súlyos problémát jelent a megfelelő mezőgazdasági szakember hiánya, pl. a nyersáruátvevő, minőségellenőr területeken is. A térségben a as időszakban jelentős pályázati forrásokhoz sikerült jutni úgy, mint pálinkafőző, lekvárfőző üzem, több vágópont létesítéséhez, de a megfelelő szakképzett élelmiszeripari végzettségű munkaerő felkészítése sajnos elmaradt. Mindezek ismeretében szükséges, hogy a térségi szakiskolák képzési struktúráját átreformálják a helyi mezőgazdasági vállalkozók, szövetkezetek munkaerő igényeihez igazítva. Jelen komplex projekt a tanulmányban megfogalmazott 3.2. Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése, valamint a 3.3. Alternatív foglalkoztatás támogatása -Térségi együttműködések erősítése c. intézkedéshez is kapcsolódik, hiszen termelési oldalról a Nagykunságban legalább 8 település szociális szövetkezetével való együttműködés biztosítható. A végtermék értékesítési oldalról szintén az önkormányzatok által működtetett közétkeztetésbe való beszállítás lehetősége is kiaknázható az iskolagyümölcs program keretében. (2 dl. kiszerelésű gyümölcslé gyártása és beszállítása) A jövőben célszerű ezt a felvásárlói kört még bővíteni megyénk más településein lévő általános iskolákkal, tekintettel arra, hogy több iskola nem megyei beszállítókkal van kapcsolatban. Mindezek mellett az üzemegységek kialakítása különböző pályázati forrásokból valósulnak meg, optimálisan kombinálva azokat a beruházások ésszerű, időbeni ütemezésével. A jövőben tervezett mezőgazdasági hulladék anyagok újbóli hasznosítását célzó fejlesztéssel még nagyobb lehetőségek nyílnak meg a térségben Mezőtúr Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet szerepvállalása Mezőtúr hosszú időn keresztül egy erős mezőváros volt az Alföld közepén (Tájbeosztás szerint az egyetemes Tisza völgy Közép-Tiszavidék középtájának a Szolnok- Túri-sík 261

262 elnevezésű kistáján fekszik) azonban számos kedvezőtlen környezeti változás nyomán fokozatosan meggyengült. A mezővárosias lét emlékei, hagyományai ugyanakkor még jelen vannak a városban, így ezekre támaszkodva tudatos fejlesztésekkel megteremthető egy modern, élhető, karakteres alföldi kisváros 21. századi mezőváros. Ezért kiemelt fontosságú a gazdaságfejlesztés a meglévő adottságokra támaszkodva, illetve a szociális foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás azok számára, akik a nyílt munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni. A közoktatás/felsőoktatás, valamint a közigazgatás területén zajló és várható átrendeződések, strukturális változások nyomán a mezőtúri Gál Ferenc Főiskola átalakuló képzési és minőségpolitikájában a jövőben kardinális szerephez jut az agrárium és a vidékfejlesztés iránti elkötelezettség. Mindehhez, valamint a kor igényeihez is igazodó felsőoktatás, felnőttképzés kialakítása érdekében a főiskola december 1-jétől Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet, majd szeptember 1-től Térségfejlesztő Innovációs Központot hozott létre Mezőtúron. Az intézmény a jelenlegi hitéleti, szociális és pedagógus képzései (pasztorális tanácsadás, szervezetfejlesztés és karitásztudomány) valamint jelenleg folyó kertészeti tanfolyam mellett a Mezőtúr városában létesítendő multifunkcionális mezőgazdasági és vidékfejlesztési karán (telephelyén) új szakokkal, képzésekkel, programokkal kívánja bővíteni oktatási palettáját. A főiskola vidéki-térségi oktatási bázissá, közösségi térré, továbbá tudományos és nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező, versenyképes tudásközponttá szeretne fejlődni. A készülő komplex kari fejlesztési koncepció szerint, új és újszerű képzéseket, programokat tervez megvalósítani, és elsődlegesen a fenntartó filozófiájával is messzemenőkig egyező ökoszociális piacgazdaság eszméjét próbálja képviselni, a közötti időszakban egyfajta térségfejlesztő szerepet is felvállalva, elsődlegesen az Észak- és Dél-alföldi régiók oktatási célpiacain, új típusú, gyakorlatorientált (a szociális tangazdaság modellre alapozott), a térségi munkaerő igényekhez is alkalmazkodó képzési kínálatot kíván létrehozni. Jövőben tervezett felnőttképzések a főiskolán: aranykalászos gazda, hulladéktelep-kezelő, méhész, fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő, mezőgazdasági vállalkozó, targoncavezető, tűzvédelmi szakvizsgára felkészítés, napenergia hasznosító berendezések szerelése, beüzemelése és szervizelése, mérnökök szabadon választott továbbképzése, pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés 262

263 Gyakorlat-orientált képzés és bázis helyek, potenciális partnerek A Gál Ferenc Főiskola a szakmai gyakorlat rendszerét a jelenleg futó munkaerő-piaci kompetencia elvárások feltárására irányuló kutatás eredményei alapján kívánja a jövőben kiépíteni, a vállalati elvárásokkal szoros összhangba hozni. A szakmai gyakorlat átalakítása több lépcsőben történt, az alábbi szinteken: szakmai kompetenciák részterületeire koncentráló: szaklabor/kabinet/tanműhelyi gyakorlat elméleti és gyakorlati ismeretek vállalati alkalmazását biztosító vállalkozásoknál, szervezeteknél letöltött gyakorlat, konkrét vállalat szakmai tevékenységének megismerésére és abban történő aktív részvételre irányuló komplex, összefüggő vállalati szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat infrastrukturális és humánerőforrás feltételeit a Gál Ferenc Főiskola partner szervezeteivel együtt biztosítja szimulált szakmai környezetben, szakemberek által irányítottan. A vállalkozásoknál (pl.: Agrohíd Kft., Kite Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., Syngenta Seeds Kft., KWS Magyarország Kft., FF Fémfeldolgozó Zrt., Mentész Zrt., Claas Hungaria Kft, Axiál Kft., Lasa Agrokultúra Kft., Kunhalom Agrária Mezőgazdasági Zrt., Rafi Hungaria Kft, Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Zrt., EMIKA Elektromechanikai Ipari és Kereskedelmi Zrt.) és nonprofit szervezeteknél letöltendő szakmai gyakorlatok feltételeinek biztosítása érdekében szakmai gyakorlóhelyi hálózat létrehozására, bázis gyakorlóhelyek kialakítására került sor, ahol hosszú távú együttműködési megállapodás keretében is vállalják a feltételek biztosítását. A bázis gyakorlóhelyek olyan vállalkozások lesznek, amelyekkel az elvárt kompetenciák elérését mindig aktívan és hatékonyan támogatják A főiskola kutatás-fejlesztés- innovációs tevékenysége A nemzeti tanyafejlesztési programhoz igazodva a tanyás térségekben a tanyás külterületek átfogó fejlesztésére, a tanyai gazdálkodás feltételeinek és a tanyai életkörülmények javítására irányuló, a tanyafelmérést is magába foglaló kistérségi fejlesztési programok kidolgozása, a tanyafejlesztési program térségi hatásainak elemzése. 263

264 Kihalófélben lévő vidéki kézművesség, népi kismesterségek és azok művelőinek (fel) kutatása, a (felső) oktatásai struktúrába és rendszerekbe, a helyi gazdaságba, a turizmusba történő integrálásának vizsgálata. Az etnikus és nem etnikus szegénység mérséklésének vizsgálata a vidéki térségekben, a mélyszegénységben élők integrációjának, a szegénység újratermelődését megakadályozó programok tapasztalatainak elemzése. A közösségi célú gazdálkodás, a szociális gazdaság, az atipikus foglalkozatási formák, illetve az önfoglalkoztatás, önellátás, önfenntartás, háztáji gazdálkodás szerepe vidéken. Fiatalok és fiatal gazdák vidéken Közös agrárpolitika Ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés: a hátrányos helyzetű térségekben, a közfoglalkoztatás rendszeréhez illeszkedő, olyan mintaértékű, ökoszociális (minta) tangazdaság-modell kialakítása és vizsgálata, amely a helyi adottságokhoz igazodva hosszútávon is fenntartható, tartósan képes a képzetlen és/vagy alulképzett munkaerő lekötésére, és a teljes vertikumát tekintve - az alapanyag előállításától az esetleges termék-értékesítésig - szociális célú szövetkezeti keretek között működtetve Az Intézet kutatási témái: Az ökológiai gazdálkodás vetőmaghelyzete. Az alternatív növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban. Az ökotermékek szerepe az egészséges táplálkozásban. Az ökotermékek piaci trendjei. A homoktövis termesztés és feldolgozás térségi helyzete, jelentősége. Az ökológiai szemléletű állati-termék előállítás. A bioméhészet. Ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztők felsőfokú szakképzése. Bioporták. Melioráció, vízgazdálkodás A Nemzeti Vidékstratégia koncepció egyik térségi, integrált komplex vidékfejlesztési programja a Tisza-völgy fejlesztési program, melynek alapvető célja a táji rendszer működőképességének biztosítása, valamint a fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek - az ökológiai kritériumok maximális figyelembevételével történő - 264

265 megteremtése. Ennek keretében elsőrendű feladat a vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése, a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelése, valamint a vízgazdálkodással együttműködésben megvalósuló tájgazdálkodási megoldások biztosítása. Ebben a témában kiemelendő kutatások Időszerű tájgondok a Közép-Tisza- völgyben, az Alföld program újjáélesztésének szükségszerűsége. A Tisza-mentén megépült árapasztó tározók szerepe a víz- és tájgazdálkodásban. Az óballai, integrált, komplex, tájgazdálkodási-vidékfejlesztési projekt, tájhasználat váltás, táj-és élőhely rehabilitáció. Aszálystratégia és öntözés, a klímaváltozás kihívásai, hatásainak elemzése. Állati és növényi eredetű termékek feldolgozásának területéről kutatási témák A házi élelmiszer-feldolgozás, a kisüzemi, kistermelői, kézműves termékfeldolgozás. A kistermelői élelmiszer-előállítás élelmiszerlánc-biztonsági megfelelése. Házi körülmények között készíthető tejtermékek előállítása. Hidegen sajtolt olajok gyártása. Száraztészta otthonról a piacra. A fűszerpaprika kistermelői feldolgozása. Aszalás, savanyítás házilag. Mézkészítés kistermelői piacra. Házi pálinkakészítés. Baromfi-és tojás kisüzemi feldolgozása. Húsfeldolgozás, húskészítmények kistermelői előállítása. A hungarikum élelmiszerek. Tanyai termékek. A vágópontok működésének tapasztalatai. A helyi termelés/feldolgozás és a közétkeztetés összefüggésrendszere. A közvetlen értékesítés, a rövid élelmiszerláncok, helyi piacok szerepe. Szántóföldi növénytermesztés Az amaránt a Föld egyik legősibb kultúrnövénye, mely a napjainkban bontakozó un. funkcionális élelmiszerek hasznos alapanyaga, hisz fehérje összetételéből hiányzik a glutén frakció. Cél egy olyan liszt kifejlesztése, mely jelentős alapanyag forrása lehetne a 265

266 cöliákiában (lisztérzékenység) szenvedőknek. Nagykunsági tájkörzetben évtizedes hagyománya van a rizstermesztésnek, hisz az itt elhelyezkedő gyenge talajadottságú, ám öntözhető területeken más növények nem termeszthetők. Az intézet vizsgálatai kiterjednek a globális éghajlatváltozás rizstermesztésre gyakorolt hatásaira és az EU 2014 utáni agrárpolitikája szerinti hazai termesztési lehetőségeire. A búzaliszt nemzetközi és egyre gyakrabban hazai piacra történő értékesítése során mindinkább felmerül az igény a speciális reológiai vizsgálatok iránt. A projektek ezen paraméterek közötti összefüggések megállapítására alapozódik. A kertészethez kapcsolódó (gomba, gyógynövény, őshonos zöldség és gyümölcstájfajták) kutatási területek: A csiperke és a laskagomba termesztés lehetőségeinek vizsgálata, ágazatfejlesztés. Családi gombatermesztő farmok létrehozásának feltételei, tapasztalatai, foglalkoztatási és értékesítési lehetőségek vizsgálata, gombatermesztés képzésének megerősítése, a vadon termő gombák gyűjtése és a termesztett gombák jelentősége. A vidék gyógyító ereje - gyógynövényprogram jelentősége, a magyarországi gyógynövényvertikum termék-kibocsátását befolyásoló elemek vizsgálata, gyógynövény mintaprogramok indítása és megvalósítása, gyógynövénygyűjtés problémái és azok megoldásának lehetőségei, a gyógynövénytermesztés sajátosságai és a feldolgozás problémái, minőségbiztosítás, minősítés, gyógynövénygyűjtői, termesztői és felvásárlói szakképzést nyújtó tanfolyamok bonyolításának indokoltsága. Őshonos gyümölcs és zöldség tájfajták vizsgálata. Növényi, kertészeti genetikai erőforrások és támogatási lehetőségeik. Állattenyésztés Magyarország védett őshonos (mintegy 1500 egyedből álló) bivalyállományának jelenleg nagy része állami tulajdonban, a nemzeti parkok területein (génmegőrzés céljából), míg kisebb hányaduk (zömmel hobbicéllal) magángazdaságokban található. Állattenyésztéshez kapcsolódó kutatási területek A vizes élőhelyek kezelésére, a zsombékos, sásos, gyékényesélőhelyek karbantartására alapozott speciális tájrehabilitációs szerepük. A bivalyból készült termékek feldolgozásának lehetőségei. 266

267 A bivalytenyésztés mai közép- és felsőfokú szakoktatás tartárgyi tematikai palettáján való megjelenítésének lehetőségei. Tenyésztési és genetikai programok lehetőségei. Kisállattenyésztés mintaprogramjai nyúl, húsgalamb, baromfi) Vidéki értéktár és örökség megőrzése A sütőipari hagyományőrzés keretében a tradicionális házi kenyér és pékáru készítéshez kapcsolódó sütési technikák, tárgyak, eszközök, berendezések, valamint pékmesterek mellett a szakma gyakorlati ismereteinek és legújabb tudományos eredményeinek vizsgálata, elemzése. Népművészeti, népzenei és kismesterségi, valamint nemzetiségi hagyományok jelenlétének vizsgálata. Tájház, közösségi ház, múzeum, helytörténeti gyűjtemény, irodalmi emlékhely hálózat, kiemelkedő ipari- és agrár-épített örökség vizsgálata Karcag: Ipari Park fejlesztése- Ökopark projekt Karcag Város Önkormányzata február 28-án, a Gazdasági Minisztériummal kötött szerződés alapján nyerte el az ipari park címet a város dél-keleti részén, a 4. számú főút két oldalán elhelyezkedő területek számára. Közös önkormányzati és magántulajdon előnye, hogy egyszerre biztosított a megfelelő lobbyerő, hatékony és gyors ügyintézés, professzionális menedzsment, piaci alapú döntéshozatal. A tulajdonosok stabil pénzügyi hátterének köszönhetően széles körű befektetési lehetőségek a telekeladástól a lízingfinanszírozáson át a közös befektetésig. A REWE csoport tagja, a Penny Market 2008-tól a Karcagi Ipari Parkból látja el kelet-magyarországi üzlethálózatát, kihasználva Karcag élelmiszeripari hagyományait. Karcagról a Kelet-Magyarországon működő 58 áruházukat tudják gyorsabban és hatékonyabban kiszolgálni. A beruházás megvalósításával akkor 110 ember jutott munkához, emellett az épület karbantartását helyi szolgáltató vállalkozás végzi. A Penny Market országos lefedettséggel rendelkezik, a cég középtávon összesen 250 üzletből álló lánc megvalósítását tervezi. 267

268 Az ipari termelés merőben új modellje honosodik meg Karcagon, amelynek középpontjában a környezetvédelem, és a fenntartható fejlődés szempontjai állnak a mintegy 3,5 milliárd elektronikai hulladékhasznosító beruházás. Az uniós tagállamok egyhangú politikai megállapodást kötöttek arról, hogy 2016-tól az elektromos és elektronikai hulladékok 65 százalékát össze kell gyűjteni és újra kell hasznosítani. A Karcagon felépült üzem Magyarország összes, használaton kívüli hűtőgépének szétszerelésére alkalmas lesz, az elektronikai hulladékoknak pedig közel felét dolgozzák majd fel itt. Karcagi Ipari Park- Forrás: Karcagi Ipari Park fotótára A magyar tulajdonú Karcagi Ipari Park Kft októberében vásárolta meg az önkormányzattól a karcagi ipari park északi részét, amelynek infrastruktúrafejlesztésére 226 millió forintot fordítanak, ehhez 113 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek. A társaság a területet környezetvédelmi innovációs ipari parkként üzemelteti, ennek szellemében az első betelepülő egy hűtőgépeket és elektronikai hulladékot hasznosító üzem lesz. Az üzem a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett működik majd. A tárca segít minden olyan kezdeményezést, amely a legjobb gyakorlatot és a legjobb technológia átvételével segíti a környezet megóvását, hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. Az 5 hektáros területen felépülő, embernek munkát biztosító üzem várhatóan 2013 év végén kezdi a termelést. Az innovatív technológiának köszönhetően a környezetbarát üzem, káros anyag kibocsátás nélkül, a lehető legkevesebb energia felhasználásával dolgozza fel az évi ezer tonna elektromos és elektronikai hulladékot. 268

269 Az Öko- park projekt alapjai A 2000 óta működő Ipari Park hagyományosan az élelmiszeripari, élelmiszer logisztikai ágazatokra fókuszált, melynek alapját a Város erős élelmiszer gazdasági tradíciói adják. Az idők változásával, még a gazdasági válság előtt kezdett el az Ipari Park vezetése új, ígéretes ágazatok után kutatni. Az élelmiszer gazdasági profilt jól kiegészítik az egyéb zöld ágazatok, így különösen a megújuló energiatermelés és a hulladék-újrahasznosítás. Az angolul CleanTech néven emlegetett ágazatnak, az információ technológiához és biotechhez hasonló dinamikus növekedést jósolnak. A Karcagi Ipari Park elindult ezen az úton a 2012-es alapkőletételkor, kijelölve egy Magyarországon egyedülálló Ökoparkot, az Ipari Park északi felében. Jelenleg a fent említett Elektronikai Hulladékhasznosító Központ és egy PET palack újrahasznosító granuláló üzem 3 milliárdos K+F-es fejlesztése valósult meg Karcagon további munkahelyet teremtve. Az ipari park vonzerejét növeli, hogy során megvalósult a Karcagi Ipari Park Kft. 244 millió forintos összköltségvetésű közel 122 millió forint uniós támogatást elnyert beruházása, amelyből az Ipari Park északi területeinek alapinfrastruktúrája került kialakításra. A fejlesztés eredményeképp újonnan betelepülő vállalkozások itt legalább 46 munkahelyet teremtenek hosszútávon. A projektjavaslat célja a Karcagi Ipari Park területén illeszkedve az Ökopark jelleg kialakításához, amelyben a hulladék újrahasznosító megvalósítása az egyik kiemelt egy ütemben valósulna meg a projekt. A helyben megtermelt gabonára alapozva malomipari vertikum épül ki. Ennek keretében két malom létesül, amelyek közül az egyik nagy teljesítményű, 100 t/nap, azaz t/év kapacitásra képes és nem csak a kistérség, de még a távolabbi területeken megtermelt gabonák feldolgozására is alkalmas. A másik biomalom kisebb teljesítményű, igazodva a további, kisebb mennyiségben előállítása kerülő gabonafajtákhoz (pl. rozs, tönköly, köles, stb.), 30 t/nap kapacitással működik majd. A malmok nagykunsági lisztet dolgoznak fel, a technológiát ennek a feldolgozására alapozzák. A malomiparra építve tészta- és sütőüzem létesülne, valamint a késztermék előállításhoz szükséges csomagolóanyag üzem kialakítására is sor kerülne a projektben. Így a teljes mértékben helyi alapanyagokból előállított termékek feldolgozottsági szintje elérné vagy megközelítené a 100 %-ot. 269

270 A projekt részeként kerülne sor a hús- és tejipar beindítására, amelyben hízómarha- és hússertés-tartás valósul meg, illetve tejelő szarvasmarha-tartás a tejtermeléshez kapcsolódóan. Ez utóbbinak a felvevő piaca részben a tiszafüredi tejüzem lenne, amely jelenleg jelentős részben import vagy más térségekből származó tejet hasznosít. A további tej felvásárlását pedig a helyben létesítendő üzem biztosítja majd. E mellett vágópont létesítésére is sor kerül, és a vertikumzáró láncszemeként húsüzem kerül kialakításra. Szintén a projekt részeként zöldség- és gyümölcstermelő üzem létesül majd, amelyhez a helyi alapanyag-termelés ugyancsak elengedhetetlen. Ennek is megvannak a térségi hagyományai, sőt beindult fejlesztései. A biotermelés megvalósítása kiemelt cél ebben az ágazatban is, amelyhez kapcsolódik majd a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, tartósítás, hűtőházi kapacitás kiépítése, egy extrahált repcedara feldolgozóüzem, megfelelő minőségbiztosítási rendszer bevezetésével. A projekt közvetlen foglalkoztatási hatása kb fő, multiplikátor hatása révén azonban ennek kb. a tízszerese (gazdák, termelők foglalkoztatása, új kertészetek beindulása, a térségi mezőgazdasági termelés újraélesztése). A Karcagi Ipari Parkba tervezett élelmiszeripari projekt részeként, eleinte kísérleti jelleggel, az állattartásra építve főként állati eredetű melléktermékekből biogáz előállítása valósulna meg. Ezt a lakások és közintézmények fűtésére kívánják hasznosítani. Fontos összehangolni a fejlesztést a már beindult karcagi programmal, amelynek keretében a Karcagi Ipari Parkban integrált hulladék újrahasznosító üzem kialakítása kezdődött el. A jelenlegi német technológiával, de teljesen magyar tulajdonú vállalkozások beruházásaként megindult fejlesztés Kelet-Magyarország valamennyi elektronikai (háztartási és ipari) hulladékát képes begyűjteni és feldolgozni. Ezen túlmenően akár más jellegű (de nem kommunális) hulladékok feldolgozására is alkalmas lesz a létesítmény, a fejlesztés/bővítés irányait a jövőbeni piaci lehetőségek és igények határozzák majd meg. A projekt a környezetgazdálkodás terén működő más vállalkozásokat is bevonzhat a térségbe, további munkahelyeket teremtve, illetve tovább erősítve a térség zöldipari arculatát. Az Ipari Park Öko-park jelleggel, illetve céllal hasznosított részébe további zöldipari beruházások települtek: PET palack feldolgozó és 270

271 újrahasznosító, üveghab-gyártó, valamint akkumulátor feldolgozó üzemek. Ezek a beruházások szintén európai szinten is kimagaslóan korszerűnek számítanak. A karcagi ipari park területének egy részében (amely az önkormányzat tulajdonában maradt) környezetvédelmi mintaterület kerülne kialakításra mintegy 40 ha-on, pihenőparkkal, tanösvénnyel, alacsony ár kategóriájú, de minőségi szálláshelyekkel (ez részben a fürdőfejlesztéshez is kapcsolódna), valamint a vizes élőhelyek megfigyelésére alkalmas létesítményekkel. A karcagi Ipari Park előzőekben felsorolt elemei illeszkednek a tanulmányban felvázolt prioritásokhoz, a 3.1. Vállalkozási környezet fejlesztése - Befektetés ösztönzés támogatása és 2.4. Megújuló energiák hasznosítása - Energiahatékonyság növelése és 4.2. Öko, és termálturizmus fejlesztése c. intézkedésekhez Nagykunsági Élelmiszeripari Park létrehozása Az Ipari Park Öko jellegéhez kapcsolódik a már fentebb tárgyalt élelmiszeripari bázis is, mivel elsősorban biotermékek feldolgozására, valamint a kapcsolódó zöldenergia (biomassza) hasznosítására kerülne itt sor. A Nagykunsági Élelmiszeripari Park létrehozását indokolja az egészséges hazai élelmiszerek, valamint a biotermékek piacán meglévő kereslet, ahol az egészséges táplálkozás hívei, valamint a biotermékek iránt elkötelezett, gyermeket nevelő, családos vásárlók a legfőbb vevők. A MINTAMENZA-programnak köszönhetően a kistermelői és a biotermékek már bekerülhetnek a közétkeztetésbe. Az átlagár kb %-kal magasabb a prémium minőségű konvencionális termékekénél, ami már a magas minőségű élelmiszereknek kedvez a tudatos vásárlóknál. Belföldi konkurenciát a nagy áruházláncok hosszan utaztatott élelmiszerei jelentenek, ám a rövid ellátási lánc ennél versenyképesebb áron találhat gazdára, mindinkább választékbővítésre lenne szükség, valamint a fogyasztók hatékony tájékoztatására. A hazai termelői élelmiszerek kiválóak, és Európa szerte a megfizethető kategóriába számítanak, ez nélkülözi a valódi versenytársakat, a prémium kategóriás termények kiugró minősége pedig világszerte egyedülálló, helyettesítő termék nincs. 271

272 Az Élelmiszeripari Park értékesítésének relációi: Terményeinket és élőállatainkat kezdettől fogva saját termelőink, beszállító szövetkezeteink tagjaitól vásároljuk fel és a közétkeztetés, valamint a saját márkaboltok, élelmiszerkiskereskedelmi hálózatok számára értékesítjük. A meglévő üzleti kapcsolataink mellett új értékesítési csatornák kiépítésén is dolgozunk. Félkész és kész, feldolgozott termékeinket a helyben értékesítés mellett régiónkban, valamint a Fővárosban és agglomerációjában, tovább feldolgozás, nagykonyhai felhasználás számára, valamint közvetlenül a fogyasztóknak értékesítjük. Megyénkben 170 főzőkonyha üzemel, további 150 ellátását tervezzük. Termékeink értékesítéséből származó bevételeink szerkezetének tervezete, arányosan, a hitel futamidejének lejártakor: növénytermesztés 40%, állattenyésztés 30%, kertészet 15%, tej 15%. Feldolgozott termékeink nagykereskedelme 50%, kiskereskedelme 50% Együttműködési javaslatterv a DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézete és a Nagykunsági Élelmiszeripari Park között A Karcagi Kutató Intézet közel 70 éve folytat nemesítési- és vetőmagelőállítási tevékenységet. Az új kihívásoknak eleget téve nemesítési programjában egyre inkább az az elsődleges cél, hogy a minőségi élelmiszereket igénylő feldolgozóipart ki tudja elégíteni megfelelő alapanyaggal. Annak ellenére, hogy a Karcagi Kutató Intézet nem vett rész a Pannon búza programban, rendelkezik olyan paraméterekkel bíró őszi búza fajtával, mely minőségi tulajdonságai alapján a Pannon Prémium csoportba sorolható. Minden minőségi követelménynek megfelelő kenyér- és pékáru készíthető belőle és a készítés során nem igényel semmilyen speciális adalékanyagot. Az Intézet kutatásokat folytat biotermesztésre alkalmas fajták előállítására a biológiai alapok megőrzése és fejlesztése, valamint környezettudatos szakmai szempontok figyelembe vételével. Cél, hogy az ökológiai gazdálkodás vetőmagigényeit kielégíthesse saját növényfajtákkal, melyek kiválóan beilleszthetővé válnak a rövid ellátási láncba, ezáltal könnyebb és gyorsabb hozzáférhetőségű alapanyagot biztosítanak a helyi Mintamenza-programnak. Folynak még az egészséges táplálkozást célzó minőségi és funkcionális élelmiszeripari termékek előállítását szolgáló kutatások, saját nemesítésű búza- és alternatív növényfajok fajtáinak vonatkozásában. 272

273 A kölest és szemes cirkot már régóta használják a humán táplálkozásban, de e növények fontossága sok esetben nem kellően hangsúlyozott (a Karcagi Kutató Intézet komparatív előnye, hogy e növényfajok megtalálhatók a kutatási programjában, rendelkezik saját fajtával/hibriddel). A humán táplálkozásban a gluténmentes étrend kialakítása és betartása nem egyszerű feladat, azonban ebben kiemelkedő szerepe lehet a szemes ciroknak és a kölesnek. Számos szakirodalomban találkozhatunk annak megállapításával, miszerint ezek a növények nem tartalmaznak glutént. Ezen ismeretek fényében a cirok és köles alapú élelmiszereknek alapvető fontosságúak lehetnek a gyermekkori csökkentett gluténtartalmú étrend kialakításában. Orvosi álláspont szerint a gyermekkori étrend kialakításakor célszerű csökkentett gluténtartalmú étrend kialakítására törekedni (a gluténérzékenység leggyakrabban gyermekkorban jelentkezik, nem gyógyítható, azonban megfelelő diétával kezelhető). Ezek a speciális, egészségvédő szerepet betöltő termékek és azok alapanyagai várhatóan hangsúlyozottabb szerepet fognak betölteni a táplálkozásban és az élelmiszer-előállításban. A Kutató Intézet bel- és külpiacokon már bizonyított nemesített fajtáival képes generálni egy olyan Nagykunság szintű összefogást, mely lokális szerepe mellett országos szintű mintaprojektté is válhat a jövőben. Illeszkedés a tanulmány célrendszeréhez A nagykunsági területen gazdálkodók élelmiszeripari biotermékeinek feldolgozottság szintjének javítása, megfelelő infrastruktúra kiépítése és szakember utánpótlás érdekében szükséges a megyei szerepvállalás, a megyei és nagykunsági térség által megfogalmazott célok összhangja. Elsődleges feladat a térségben található jó minőségű alapanyagok ésszerű feldolgozása és elosztása, a speciális, egészségvédő szerepet betöltő termékek népszerűsítése. A jövőbeni fejlesztések megvalósítására a 3.2. Mezőgazdasági Vállalkozók fejlesztése, illetve az 1.1. Szakoktatás infrastruktúrájának fejlesztése és 1.2. K+F+I programok kidolgozása elnevezésű intézkedés keretében támogatott területeken kerülhet sor. 273

274 6.10. Berekfürdői ökotanya modell A Hubai és társai Kft és az Üllőparti Ökotanya elhelyezkedése - forrás: falusiturizmus.hu A biogazdálkodásban rejlő lehetőségek kiaknázása Milyen utat járhat be egy agrárvállalkozó a XXI. században, aki fontosnak tartja a hagyományos gazdálkodási formák megtartása mellett a legmodernebb technikák alkalmazását is? Erre láthatunk igen biztató gyakorlatot Karcagon Hubai Imre agrárszakember gazdaságában. Hubai Imre gazdasága már nem a hagyományos értelemben vett tanyagazdaság, hanem a mai világnak megfelelő biogazdaság. Olyan biogazdasági rendszerben működő termelési egység ez, amelyben a vetésszerkezet, a termelési egységek aránya megfelel a biogazdálkodás hagyományos feltételeinek, mindez modern eszközállománnyal működtetve. Az Üllőparti Gazdaszövetkezet 1999-ben alakult meg, amely 19 magángazda beszerzési és értékesítési szövetkezete, ennek keretében gazdálkodik Hubai Imre is. Összesen hektár földterület tartozik a szövetkezethez, Hubaiék földje ennek mintegy a fele. Mindenféle talaj megtalálható közötte, a réti csernozjom kb. 22 %, réti agyagtalaj 40 %, a többi szikes talaj. A terület 12 %-a (kb. 500 hektár) gyep, mely rét és legelő, ezt a területet a szürkemarha állománnyal hasznosítják. A Hubai gazdaság több lábon áll, foglalkoznak állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, bioélelmiszer feldolgozásával, értékesítésével, valamint vendéglátással. Az állat-állományban nagy arányban szerepelnek a hagyományos magyar fajták: kb. 250 szürkemarha, magyar tarka szarvasmarha, 550 db juh, 60 db kecske, db sertés (ebből 1000 a mangalica, a többi magyar nagy fehér, magyar lapáj, durok) van a gazdaságban. Az állatokat ridegtartásban nevelik. 274

275 Üllőparti Ökotanya-Bereki Béke Százas állattenyésztő telep Üllőparti Ökotanya Kerekes telep / Kecskeri puszta A szántóföldi növénytermesztés során búzát, árpát, zabot, kukoricát, kölest termesztenek. A terület 25 %-án van búza, melynek 95 %-a magyar búzafajta (25 %-a martonvásári aestivum búza ill. ősi magyar búzafajták, mint a tönköly (a terület 5 %-án), alakor és tönke, termesztett búza 5 %-a osztrák nagy kalászos fajta. Árpát, zabot, kukoricát a terület 10 %-án kölest a másik 10 %-án termesztenek. Foglalkoznak még pillangós növényekkel is, illetve termesztenek lucernát és pillangósokat (tavaszi borsót étkezési célra, őszi borsót takarmánynak) is a földterület 25 %-án, mellyel saját maguk fedezik az állatok takarmányszükségletét. A vetésforgóba talajgazdagító növényeket vetnek, mint facélia, mustár, olajretek, melyekből a németeknek is adnak el. A repce a biodiverzitást is szolgálja, hiszen a vadak téli etetését, a túzokállomány áttelelését is biztosítja. A szerves trágyát komposztálják, ez a komposzt kerül ki a szántóföldi és kertészeti növények alá, műtrágyát egyáltalán nem használnak. Talajgazdagító a trágyakovász és a koncentrált humusz. Alkalmaznak gyógynövénykivonatokat (pl. a mezei zsúrló magas kovatartalma miatt 275

276 a növény ellenállóbb lesz a gombabetegségeknek), tojáshéjport és bazaltlisztet. Az állatok is gyógynövényekkel, kvarcliszttel kevert takarmányféleségeket kapnak a hiánybetegségek megakadályozására. A növénytermesztés talajművelési rendszere energia- és víztakarékos, valamint a vállalkozás a világ legmodernebb talajművelő gépeivel dolgozik. A gazdasághoz egy kertészet is tartozik, amely szintén biogazdaságként működik. A kertészetet 3,2 hektár fűtött növényház és 11 hektár szántóföld alkotja. A fólia alatt termesztett növények 2/3-a aszparágusz, 1/3-a zöldségféle. A vállalkozás több mint 10 éve piacvezető aszparágusztermelő Európában. A kertészet fűtését a legmodernebb kazánokkal oldják meg. A saját, 851 méter mély termálkútjuk 54 C-os vizét is hasznosítják, melynek vízhozama 800 l/min. Terveik között szerepel, hogy a termelődő metángáz hasznosítása, hiszen a metánleválasztóval önállóan energiát is tudnának előállítani. Hubai kertészet Berekfürdőn-Forrás:Hubai és társai Kft. képei A biotermékek piaca A Hubai-gazdaság filozófiája, hogy a megtermelt javakat maguk dolgozzák fel. Ez a biodinamikus vagy DEMETER rendszer (A DEMETER INTERNATIONAL szálloda- és biolánchálózat központja Darmstadtban található). Ezen törekvésekből kiindulva a Kft. Karcagon négycsillagos bioszállodát nyitott (Nimród Bioszálloda és Bioétterem), ahol kizárólag bioételek és organikus rostos üdítők készülnek a vendégek számára. Az ökoszálloda kialakításakor elsőrendű volt a természetesség hangsúlyozása, a szállodába épített természetes építőanyagoknak (agyag, gipsz, kő, fa) köszönhetően az épület lélegzik. 276

277 A szállodában különböző programokat is kínálnak a látogatók számára, úgy mint betekintést az egykori mezővárosi, tanyasi életbe illetve a nagykunsági életformát és az ökogazdálkodást is megismerhetik a vendégek. Bioszálloda külső látképe Karcagon Forrás: Bioétterem a Bioszállodában Forrás:www.biohotelnimrod.hu Az országban több helyen bioboltot (Karcag, Berekfürdő, 3 budapesti bolt) működtetnek, ahol például a saját maguk által előállított húst, a saját gabonából sütött péksüteményeket árusítják. 277

278 Saját biobolt Berekfürdőn - Forrás: Hubai és társai Kft. képei Biobolt a Nagykunság fővárosában Karcagon Forrás: Hubai és Társai Kft. képei Hubai család új létesítményeként épülő vágópont és húsüzem alapkövét rakták le Berekfürdőn május 10-én. Az évi szarvasmarha és sertés levágása és feldolgozása a karcagi Nimród Bioétterem és Biobolt szükségleteit fogja kielégíteni A bioélelmiszerek értékesítésének kulcstényezői A jelenleg már 100 fő munkavállalót alkalmazó vállalkozás a megtermelt alapanyagokhoz nem használ műtrágyát, vegyszereket, adalékanyagot, ezért egy utánozhatatlan íze van a zöldségnek és gyümölcsnek, melyet azonnal értékesíteni tudnak. A vásárlók elsősorban autentikus forrásból, azaz a gazdától tudják meg, hogy mennyire fontos szerepe van a bioételeknek, ezért piaci napokon, illetőleg minden olyan kiállításon, különböző vásárokon jelen van a vállalkozás, ahol az organikus ételeket, ökotermékeket mutatnak be az érdeklődőknek. 278

279 Az egészséges táplálkozás iránti igény is nagyban befolyásolja a Kft. bioboltjainak forgalmát. A magyarországi utazási kiállításokon is egyedülinek számít a karcagi ökoszálloda, hiszen az országban nincs másik, valójában Európában is nagyon kevés ilyen szálloda van. A piaci kereslet növekedése érdekében a vállalkozás kóstolókat szervez, webes felületen is jelen van, illetve célzott reklámanyagokat használ a biotermékek népszerűsítésére. Biogazdálkodás sikerét befolyásoló elemek Rendkívüli elkötelezettség az ökológiai gazdálkodás iránt, kitartás, munkabírás és hivatástudat Az ellenőrzés és tanúsítás során alkalmazott jogszabályok naprakész ismerete A termékek lehető legmagasabb szintű feldolgozottságának elérése A gazdaságban dolgozó munkavállalók ökológiai ismereteinek folyamatos frissítése Az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett technológiák és legfrissebb kutatási eredmények elsajátítása Megfelelő infrastruktúra kialakítása A fogyasztókkal, vevőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információ visszacsatolás állami szerepvállalás az ökológiai célprogramok megújításában, valamint kiemelt támogatás azoknak a feldolgozó üzemeknek (közkonyháknak), melyek a bioélelmiszerek közétkeztetésbe vonásával a bemutató biogazdaságok mellett a legnagyobb áttörést tudnák elérni a bioélelmiszerek piacán A Hubai-gazdaság sikere azt bizonyítja, hogy a fentiekben felsorolt tényezők birtokában, a Nagykunság tanyavilágában is lehet eredményesen gazdálkodni ma is. Projektjeik a tanulmányban felvázolt következő intézkedésekhez kapcsolhatók: 3.2. Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése, 4.3. Turisztikai marketing tevékenységek támogatása és 4.2. Öko, és Termálturizmus fejlesztése. 279

280 7. Kapcsolódó fejlesztési dokumentumok, források, intézményrendszer bemutatása.7.1. Tervezés, programozás A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. A területfejlesztési politika érvényesülésének egyik fontos alappillére a regionáli, megyei, kistérségi és egyéb területi szintek fejlesztéspolitikái. A területfejlesztési politika célja egy olyan fenntartható és harmonikus társadalmi-gazdaságikörnyezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és indentitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társdalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. A vidék- és agrárpolitikai beavatkozásoknak, különösen a támogatáspolitikai eszközök, a közpénzek felhasználásának közösségi érdeket kell szolgálniuk, közösségi hasznokat kell eredményezniük. A támogatás maximalizálás önmagában nem cél, állandó és jelentős külső támogatásokra nem lehet fenntartható jövőt alapozni. A támogatások közjó szempontú hatásvizsgálatára sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Fontos továbbá, hogy a támogatásokhoz az érintett célcsoport széles köre jusson hozzá, hogy ilyen értelemben is társadalmi hasznot eredményezzen egy-egy vállalkozás kiemelt támogatása helyett. Nemcsak egy-egy vállalkozás versenyképességét, hanem a település, a térség versenyképességét kell szem előtt tartani. A támogatásokat átláthatóan, a jogszabályoknak megfelelő lehető legkisebb adminisztrációval, egyszerűen kell célba juttatni. Az 1254/2012. (VII.19.) kormányhatározat rendelkezett a területfejlesztési politika megújításáról, az új OFTK kidolgozásáról. Hazánk társadalmi, gazdasági és területi fejlődése, valamint környezetminőségének javítása érdekében a nemzetgazdasági miniszter megbízásából az NTH dolgozza ki a dokumentumot a szaktárcák, a fővárosi és a megyei önkormányzatok bevonásával. 280

281 A stratégiai vitaanyag valamennyi társadalmi és gazdaságfejlesztési ágazatot felöleli, s ezek jövőbeni terveinek összegzését próbálja megjeleníteni a as tervezési időszak kihívásaira is válaszolva. Az NTH a tervezési munka során áttekintette a hazai és nemzetközi szakpolitikai stratégiákat, elemezte a jövőt befolyásoló trendeket, kihívásokat, javaslatot tett a nemzeti fejlesztési és területfejlesztési célrendszerre, a területfejlesztési beavatkozásokra, kiemelten a városok és várostérségek fejlesztésére, a város-vidék kapcsolatok erősítésére. A koncepció előzetes és elfogadásra szánt üzenetei alapján 2012-ben már elindult a as uniós források tervezését, mind az ágazatoknál, mind az egyes területi szinteken. A koncepció 5. fejezete kiemelten kezeli a vidéki térségek felzárkóztatását, fejlesztését, megalapozva a közötti operatív programok térségi beavatkozását és tartalmát. A Nagykunság térségi agrár- és vidékfejlesztési terv háttértanulmány megalkotásának egyik fontos célkitűzése, hogy az abban megfogalmazott fejlesztési irányok szorosan és szervesen illeszkedjenek a jövőben elfogadásra kerülő nemzeti Vidékfejlesztési Programban ( ) meghatározott fejlesztési szükségletekhez. A vidékfejlesztési források jövőbeni elosztása tekintetében a központi koordináció erősítése figyelhető meg, a kormányzati döntés értelmében a VP Irányitó Hatóság a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt fog működni. A Kormány kifejezett törekvése, hogy a közötti Vidékfejlesztési Programban a kedvezményezettek számára is egyszerű, hatékony, szolágáltatásközpontú végrehajtást alakítson ki, amelynek központi eleme az adminisztrációs terhek csökkentése. A fejlesztéspolitika regionális alapegységeit a közötti időszakban a NUTS 3 szintű megyék fogják képezni, ezért különösen fontos, hogy a megye meghatározó és jelentős területét lefedő Nagykunság konkrét fejlesztési elképzeléssekkel rendelkezzen. A helyi fejlesztési programoknak, tehát kiemelkedő szerepük lesz a források hatékony elosztása során. Az önkormányzati és területfejlesztési rendszerünk legutóbbi átalakításával a területi középszint új főszereplőivé a megyék váltak. A megyék egyik legfontosabb feladata a területfejlesztés lett és a megyéken kívül tulajdonképpen nincs is más szereplő a középszinten. A Nemzeti Vidékstratégia (2012) területi fókuszát a vidéki térségek alkotják, melyre vonatkozóan több térségtípust is nevesít: 281

282 Elsődleges területi irányultság: vidéki térségek Magyarország alapvetően vidékies típusú osrszág, valamennyi vidéki térségi lehatárolás szerint az ország területének túlnyomó része vidéki térségnek minősül tájhasználatában, gazdaságban és népességi jellemzőiben. Az elmúlt évtizedek terendjei hazánkban összhangban az agrár- és élelmiszergazdasgág szerepvesztésével a vidéki térségek leértékelődéséhez vezettek. Számos vidéki térségünk válságba került, népessége elvándorol vagy elöregszik, a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás népességeltartó képessége alacsony, és ennek szerepét a gazdasági diverzifikáció egyelőre nem tudta pótolni. Átfogó vidékpolitikai fordulatra van tehát szükség a város-vidék kapcsolatok megújításával, a falvak, tanyák gazdasági létalapjának megerősítésével, a vidék értékjellegének felismerésével. A vidéki térségeket a vidékfejlesztési politika eddigi gyakorlatának megfelelően az alacsony népsűrűség, a területhasználatban, a foglalkoztatásban, vállalkozási szerkezetben jelentkező mezőgazdasági érintettség, a területhasználatban és a biodiverzitásban érvényesülő természeti környezet jelenléte, valamint a falusi és tanyai településszerkezet jelöli ki. Az OFTK tervezete pedig területfejlesztési szempontból határol le vidéki térségeket, kistérségi szinten. A Nagykunság vidéki térségnek számít, tekintettel arra, hogy a népsűrűség nem éri el a 120fő/km 2 -t. A vidéki térségek kijelölésére először a vidékfejlesztési támogatási célprogramban (Vidékfejlesztési Célprogram, ) került sor, amely esetben azok a települések voltak jogosultak támogatásra, amelyeknél a népsűrűség nem érte el a 120 fő/km 2 értéket. A SAPARD programban ( ) azok a települések is jogosulttá váltak, amelyek esetén a népsűrűség meghaladja a 120 fő/km 2 értéket, de a népesség főnél kevesebb. Ezt a definíciót vette át az AVOP ( ). A közötti vidékfejlesztési program vidéki térségek kijelölése megfelel az AVOP definíciónak, de a 3. és 4. tengely esetében a Budapest agglomerációjához tartozó települések nem minősültek vidéki településnek, míg a a közigazgatásilag nagyobb városokhoz tartozó külterületek jogosultak voltak vidékfejlesztési támogatásra. Az előttünk álló tervezési ciklusban a időszaki lehatárolás radikális megváltoztatása nem javasolt, tekintettel arra, hogy a időszakban az ország településeinek döntő többsége igénybe vehetett európai uniós vidékfejlesztési forrásokat (teljes LEADER lefedettség) és az ország legtöbb vidékies településén továbbra is szükség 282

283 van ezen források bevonására ahhoz, hogy a közösségek fejlesztési igényei kielégíthetőek legyenek. A LEADER-megközelítés az európai vidékfejlesztési politika alappillére, amely a jövőben nemcsak megmarad, hanem várhatóan erősödni fog. Ennek részeként 2008-ban 96 Helyi Akciócsoport alakult, területük az ország teljes vidéki területét lefedi. Számos olyan helyi akciócsoport működik, amely a projektgenerálás, a komplex programok lebonyolítása terén kiváló munkát végez. Ezekre a jövőben is építeni lehet és kell a vidékfejlesztésben. Fontosnak tartjuk, hogy a jövőbeni támogatási rendszer kialakítása során a többi operatív program viszonylatában ne jelentsen merev határt a földrajzi határ, hanem a város-vidék együttműködés bizonyos átjárhatósággal és kölcsönös szinergiával járjon. 7.2 Fejlesztési források Az alábbiakban kerül bemutatásra, hogy az elkövetkezendő uniós ciklusban között várhatóan milyen fejlesztési forráskeretek nyílnak meg, amelyek hatákony felhasználása a tanulmánnyal érintett térség felzárkózását bizotsíthatja. 44. sz. táblázat: A között megjelenő Operatív Programok forrásallokációja Operatív Program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOOP) Irányító Hatóság Források összege mrd Ft Források aránya NGM 2975,4 34% NGM % NGM 269,7 3% EMMI 826,5 10% NFM, VM 1122,3 13% NFM 1035,3 12% ME 113,1 1% Vidékfejlesztési Program (VP) VM % Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) VM 26,1 0,30% Összesen % (A táblázat adatai 295,1 Ft /Euro árfolyamon kalkuláltak) 283

284 A Kormány 1322/2013. (VI.12.) számú határozatával döntött a között megjelenő operatív programok előzetes forrásallokációjáról. (44. sz. táblázat) A táblázatban szereplő forráskeretek a közötti időszakban kerülnek felosztásra éves bontásban, melyet Magyarország Európai Unióval megkötésre kerülő Partnerségi Megállapodása rögzít véglegesen a as fejlesztési időszakra vonatkozóan. Az egyes operatív programokhoz rendelt forráskeretek aránya is jól mutatja az irányt, hogy a gazdaságfejlesztés területén kell felhasználni az uniós források legalább 60 %-át az elkövetkező tervezési ciklusban. Azt nehéz megítélni, hogy az ágazati operatív programokból az ország adott térségei milyen arányban fognak majd részesedni, de az megállapíthatjuk, hogy ezen támogatási források a tanulmány által érintett településeken akkor lesznek elérhetőek, ha jól megalapozott, fenntartható pályázati programokat dolgoznak ki, melyekhez a szükséges előkészítési tevékenységeket, illetve finanszírozást is bizotsítani tudják. A közötti időszak eddigi tapasztalati szerint ez nem kis feladat a települési önkormányzatok számára, tekintettel a jelenelg hatályos jogszabályi rendelkezésekre, valamint működési forrásaikra. Az egyes ágazati operatív programok közül kiemelten kell kezelni a vidéki térségek számára elérhető közvetlen vidékfejlesztési forrásokat, melyek a Vidékfejlesztési Operatív Program keretén belül lesznek elérhetőek. Tekintetttel arra, hogy az egyes operatív programoknak a tanulmány készítésének végén még csak elsődleges tervezete állt rendelkezésre, ezért a főbb prioritásokat tudjuk kiemelni, melyeket a beavatkozási területek meghatározásánál is figyelembe vettünk. A Vidékfejlesztési Program legfőbb prioritásait az alábbiak szerint határozta meg : 1. Prioritás: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. Prioritás: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 3. Prioritás: Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 284

285 4. Prioritás: A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Prioritás: Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban 6. Prioritás: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben A 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat rögzítette a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében a megyékre rendelkezésre álló forrásokat. A kormány határozat rögzítette Jász-Nagykun-Szolnok megye forrásait is konkrét gazdaságfejlesztési részprogramokhoz illeszekdően, amelynek összege ,2 millió Ft,valamint az egyes statisztikai kistérségek számára elérhető forrásokat mintegy 18 milliárd Ft összegben, amely Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7 statisztikai kistérség között oszlik meg. 45. sz. táblázat: A TOP forrásallokációja ( ) Megnevezés Területi egységek száma Összes forrás millárd Ft Megye Megyei jogú város Átlagos forrás milliárd Ft JNSZ megyének: 28,043 Szolnok MJV:8,634 7 megyei kistérség ,08 JNSZ: 18,079 Közösségvezérelt helyi ,39 0,883 fejlesztések (CLLD) Összesen ,47 55,639 Forrás: 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat A tanulmány készítésekor elérhető legfrisebb változata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak a legfőbb prioritásait az alábbiak szerint határozta meg : - 1. Prioritás :Térség-specifikus gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében: Munkahelyteremtés kiemelt és integrált megoldásokkal a helyi érdekű gazdaságfejlesztéssel és gazdaságszervezéssel, a foglalkoztatást biztosító gazdasági 285

286 tevékenységek fejlesztésével, köztük kiemelten turisztikai fejlesztésekkel és a térségi szinten kiemelt gazdasági tevékenységek fejlesztésével. A foglalkoztathatóságot közvetlenül szolgáló egyéb fejlesztések, különösen a gyermekmegőrzési szolgáltatások Prioritás: Városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása a vonzóbb települési környezetért, klímaadaptációs, család- és gyermekbarát, valamint a gazdaságfejlesztést, a foglalkoztatást a munkaerő földrajzi mobilitását szolgáló szempontok mentén Prioritás: Fenntartható és közösségi közlekedési megoldások, önkormányzati épületek energiahaté-konysága, közösségi alapú, helyi/térségi léptékű megújuló energiahasznosítás, alacsony CO 2 kibocsátású gazdaságra való áttérést szolgáló stratégiák Prioritás: Önkormányzati egészségügyi és szociális (alap)szolgáltatások fejlesztése, esetlegesen ki-terjedve a központi közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére a helyi igények és önkor-mányzati döntések alapján. Szociális városrehabilitáció, városi szegregátumok kezelése Prioritás :Közösségvezérelt várostérségi és város-vidék kapcsolatrendszert megjelenítő helyi fejlesz-tések (CLLD típusú fejlesztések) széles tematikus spektrumon (egész TOP-ra kiterjedően) Prioritás: Megyei és helyi humánerőforrás fejlesztés, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés, foglalkoztatási paktumok, civil kezdeményezések támogatása, térségspecifikus képzések, ösztöndíjak Prioritás :Kiemelten fontos az új területi szereplők felkészítésének biztosítása (tervezés, projektfejlesztés, végrehajtási szerepkörök) az új területi integrációs eszközök (ITI, CLLD) és a több alapos finanszírozás felhasználásának tervezésére és megvalósítására, kapacitásaik meg-erősítésével, központi módszertani támogatással, tervezésük koordinációjával. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat ezen prioritásokat, a Jász-Ngykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció által kijelölt fejlesztési irányokat illetve a négypólusú megye területi adottságait figyelembe véve a mintegy 28 milliárd Ft forráskerethatékony felhasználására az alábbi gazdaságfejlesztési részprogramokat határozta meg első változatban: 286

287 I. MEGYEI SZINTŰ FEJLESZTÉSEK 1. Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermekintézmény-fejlesztési program 2. Jász-Nagykun-Szolnok megyei alternatív foglalkoztatási program 3. Közép-Tisza-menti turizmusfejlesztési program 4. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági megújulásának segítése II. EGYÜTTKEZELENDŐ TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI 1. Jászság gazdaságának diverzifikációja 2. Szolnok-Törökszentmiklós-Martfű térsége gazdasági súlyának növelése 3. Nagykunság Tisza-tavi térség gazdasági felzárkóztatása 4. Mezőtúr térsége - Tiszazug gazdaságélénkítő programja A tanulmány által érintett térséget közvetlenül érinti a Nagykunság Tisza-tavi térség gazdasági felzárkóztatása, valamint a Mezőtúr térsége - Tiszazug gazdaságélénkítő programja. A megyei tervezési munkák projektgyűjtési szakaszában ezen programokra első körben beérkezett beruházási programokhoz mintegy 15 milliárd Ft összértékű projektjavaslat érkezett, amely jól tükrözi az érintett települések elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy a megyei szinten osztható forrásokat hatékonyan tudják felhasználni saját gazdaságélénkítő programjaik megvalósításához. A TOP-ból megyei szinten felosztható mintegy 18 milliárd Ft keretből a megyében található 7 statisztikai kistérség az alábbiak szerint részesülhet a lakosságarányos elven alapuló megosztásnál: - Jászberényi kistérség 4.390, 6 millió Ft - Karcagi kistérség 2.619,9 millió Ft - Kunszentmártoni kistérség 2.323,5 millió Ft - Mezőtúri kistérség 1.955,7 millió Ft - Szolnoki kistérség 1.948,8 millió Ft - Tiszafüredi kistérség 2.407,2 millió Ft - Törökszentmiklósi kistérség 2.433,2 millió Ft Összesen ,9 millió Ft 287

288 Ennek megfelelően a tanulmánnyal érintett terelpüléseken a kistérségi részprogram keretében mintegy millió Ft támogatási forrást tudnak lehívni a TOP keretében a közötti programozási időszakban. Ezen kistérségi program keretében elérhető megyei források az alábbi fejlesztési tématerületeken megvalósuló projektekre vonatkoznak: - Az aktív és egészséges élethez kapcsolódó közösségi infrastruktúrafejlesztés a kulturális és természeti értékek megóvásával - A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása - Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja - Kis léptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések - Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása - Kisléptékű közlekedési fejlesztések - A települési infrastrukturális létesítményekben önkormányzati tulajdonú közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása ( - Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok - Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járó beteg ellátás infrastrukturális fejlesztése - A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése - Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés - Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja - A helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) a civil szervezetek és a település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése 288

289 7.3. Megyei szerepvállalás lehetőségei A területfejlesztésről szóló törvény módosítása kapcsán is egyértelműen nevesítésre került a megyei önkormányzatok szerepének növekedése a területfejlesztési feladatok megvalósításában, amely feladatkörnek a vidékfejlesztés területére is kell terjednie. A as időszakra vonatkozó tervezési munkák ellátása során egyértelműen megnyilvánult az a tény, hogy a vidéki térségek és kistelepülések számára az egyes operatív programok által kínált forráslehetőségek nem lesznek továbbra sem elérhetőek, ha nincs számukra konkrét iránymutatás és folyamatos tanácsadás, tájékoztatás az általuk tervezett fejlesztési programok megvalósítására. A TOP megyei szintű tervezése során körvonalazódnak a települések fejlesztési elképzelései, de az egyes operatív programok közötti lehatárolást az általuk megfogalmazott projektelképzelésekre vonatkozóan már nem tudják szakszerűen elvégezni. A fejlesztési elképzelések konkrét beazonosításától a jövőben megjelenő pályázati kiírásokra történő pályázatok benyújtásáig kiemelten fontos szerepe van a megyei önkormányzat koordinációjára, szakmai iránymutatására, valamint az általa bevont szakmai szervezetek végrahajtó tevékenységére annak érdekében, hogy az egyes operatív programokban kiemelt hangsúlyt fektetve a TOP, VP által elérhető forrásokra megfelelő szám és minőségű fejlesztési igény jelenjen meg. A projekt kiválasztást követően pedig a megvalósítás és támogatás elszámolás nehézkes folyamata következik, amelyhez szintén folyamatos szakmai segítésget kell nyújtani a páláyzóknak. Ennek megfelelően a Vidékfejelsztési Operatív Program végrehajtásában való megyei szerepvállalás szerepe a tanulmány által is érintett területeken kiemelt fontosságú, melyre vonatkozóan külön forráskeretet lehetne biztosítani. A VP-ben és a tanulmányban meghatározott prioritások és beavatkozási célterületek mentén lehetőség van arra, hogy az érintett településekre, vagy akár az egész megyét érintően kigyűjtsük a megvalósításra tervezett fejlesztési programokat és ezáltal meghatározzuk azon forráskeretet, amely lehatárolható a VP forráskereteiből. 289

290 Ezen feladat végrehajtásához a megyei önkormányzat saját szakami apparátusának felépítésével, illetve az alábbi együttműködő partnerek bevonásával lehet képes és alkalmas: - A megyében sikeresen és hatékonyan működő LEADER HACS szervezetek - A megyei önkormányzat többségi (80 % üzletrész) tulajdonában álló JNSZ Megyei Területfejlesztési Ügynökség - MNVH iroda - JNSZ Megyei Agrárkamara 290

291 MELLÉKLETEK 291

292 1. sz. térképmelléklet: A Nagykunság talajtípusai a településhatárokkal (AGROTOPO) Forrás: Karcagi Kutató Intézet GIS adatbázisa 292

293 2. sz. térképmelléklet: Mikovinyi Sámuel zálogbirtok térképe (1731), amely a Közép Tiszavidék és a Nagykunság (Cumania Maior) folyószabályozás előtti vízrajzi helyzetét rögzíti Forrás: Hadtörténeti Térképtár, B Ix a

294 3. sz. melléklet: Talajtípus kódok és megnevezésük 294

295 4. sz. térképmelléklet: A Nagykunság területén fellelhető tanyák Forrás: Karcagi Kutató Intézet GIS adatbázisa 295

296 4b. sz. térképmelléklet: Magyarország belvízveszélyeztetettségi térképe (Pálfai) Forrás: Belvízinfó-Projekt (GOP ) 296

297 5. sz. térképmelléklet: A Nagykunság csatornahálózata a folyóvizekkel Forrás: Karcagi Kutató Intézet GIS adatbázisa 297

298 6. sz. térképmelléklet: Nagykunság települései a külterületi határokkal Forrás: Karcagi Kutató Intézet GIS adatbázisa 298

299 7. sz. térképmelléklet: A karcagi külterületek belvízborítottsági térképe (2001) Forrás: Karcag város Településrendezési Terve,

300 8. sz. melléklet: Tanulmánnyal érintett települések adatai, KSH év Települések Terület, km 2 Lakónépesség az év végén, fő Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet Nyilvántartott álláskeresők száma Tartósan (legalább 12 hónapja folyamatosan) nyilván-tartott álláskeresők száma Lakásállomány az év végén Épített lakás Az év folyamán kiadott lakásépítési engedély Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakás Közüzemi szenny