FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖKI LEVELEZŐ MSc. KOMPENZÁCIÓS TANTÁRGY
|
|
- Miklós Balla
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖKI LEVELEZŐ MSc. KOMPENZÁCIÓS TANTÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2013/14. II. félév 1
2 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző, óraszám, kreditérték A tantárgy célja. A tantárgy leírása. A kurzusra jelentkezés módja. Oktatási módszer. Félévközi számonkérés módja. Követelmények. Vizsgáztatás módja. Kötelező- és ajánlott irodalom. 2. Tantárgytematika 3. Vizsgakérdések 4. Minta zárthelyi 5. Egyéb követelmények 1. Tantárgyleírás Tantárgy neve: FIZIKAI KÉMIA (BSc levelező tagozatos hallgatók részére) Tantárgy neptun kódja: MAKKEM222BL Tárgyfelelős intézet: Miskolci Egyetem, Műszaki Anyagtudományi Kar, Kémiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős: Némethné Dr. Sóvágó Judit egyetemi docens Javasolt félév: 2. tavaszi félév Előfeltétel: Sikeres vizsga Általános és szervetlen kémia tantárgyból Óraszám/félév: 15 óra előadás + 15 óra Számonkérés módja): aláírás-kollokvium gyakorlat Kreditpont: 6 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: Termodinamika, termodinamikai egyensúlyok, reakciókinetika, transzportfolyamatok és elektrokémia témakörökből azoknak az alapismereteknek az elsajátítása, amelyek elengedhetetlenek az anyagmérnöki szemlélet kialakításához. A gyakorlat célja: A fent említett témák elmélyítése számolási példákon keresztül, valamint a megszerzett ismeretek birtokában a gyakorlatias mérnöki szemlélet kialakítása céljából a hallgatók a laboratóriumban konkrét feladatokat végeznek, a mérési adatokból önállóan jegyzőkönyvet készítenek. Tantárgy tematikus leírása: Anyagi rendszerek jellemzése, alapfogalmak. A termodinamika alaptörvényei. A termodinamika alaptörvényeinek alkalmazása. Kémiai reakciók- és fázisátmeneti folyamatok egyensúlyi viszonyai. Homogén és heterogén egyensúlyok. Két- és többkomponensű rendszerek fázisdiagramjai. A reakciókinetika alapjai, a homogén- és heterogén kémiai reakciók sebessége és mechanizmusa. Transzportfolyamatok: viszkozitás, diffúzió, hővezetés és elektromos vezetés. Heterogén rendszerekben lejátszódó transzportjelenségek, felületi- és határfelületi jelenségek Elektrokémia: elektrolitok létrejötte, elektrolit rendszerek termodinamikai sajátságai, elektródfolyamatok, korrózió. A kurzusra jelentkezés módja: A kurzusra a regisztrációs héten számítógépen, a Netpunrendszeren keresztül kell jelentkezni. A jelentkezés feltétele, hogy a hallgató rendelkezzen sikeres vizsgával Általános és szervetlen kémia tantárgyból. Oktatási módszer: Előadások kivetítő használatával. Számolási gyakorlat táblánál, a hallgatókkal interaktív módon. A laboratóriumi gyakorlatokat a fizikai kémiai laboratóriumban a hallgatók önállóan végzik. 2
3 Félévközi számonkérés módja, követelmények: Az előadások és számolási példák anyagának ellenőrzése a félév során egy alkalommal zárthelyi dolgozat megírásával, melyből az elégséges érdemjegy megszerzése aláírás feltétel. A laboratóriumi mérések anyagából minimum elégséges zárthelyi dolgozat megírása és jegyzőkönyv elkészítése. A laboratóriumi mérések érdemjegye a zárthelyi dolgozatra, ill. a jegyzőkönyvre kapott érdemjegy átlagaként adódik. A laboratóriumi gyakorlatokon való részvétel kötelező. Ahhoz, hogy a hallgató a mérést megkezdhesse, a laboratóriumi mérésekből írt zárthelyi dolgozatból elégséges érdemjegy elérése szükséges, ellenkező esetben a hallgatónak el kell hagynia a laboratórium területét, és a gyakorlatra elégtelen érdemjegyet kap. Zárthelyi dolgozatok írásáról hiányozni csak indokolt esetben, orvosi igazolás bemutatása esetén lehetséges, de pótlásra ebben az esetben sincs lehetőség. ZH-k pótlására csak aláíráspótlás keretében van mód, melynek időpontja a vizsgaidőszak első két hetében a tantárgyjegyző által rögzített időpont. A fenti feltételek nem teljesítése az aláírás megtagadását vonja maga után! Az aláírás feltétele a félév során: a fentebb említett előírások alapján minimum elégséges érdemjegy teljesítése a laboratóriumi gyakorlatokból és a zárthelyi dolgozatból. Az előadások legalább 60%-ának látogatása. Értékelése (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok: ötfokozatú értékelés A vizsgáztatás módja: szóbeli vizsga. A vizsgára jelentkezni Neptun rendszerben lehet. A jelentkezés feltétele, hogy a hallgató rendelkezzen legalább elégséges érdemjeggyel általános és szervetlen kémia (MAKKEM 218BL) tantárgyból. A vizsga elején az aznap vizsgára jelentkezett hallgatók 30 perces, 10 kérdésből álló beugró dolgozatot írnak, amelynek kérdései a legfontosabb fizikai kémiai alapfogalmakra vonatkoznak. Ehhez segítségül szolgál a uszakiaknak/adatok.html internetes elérhetőségen található Fizikai kémia műszakiaknak című elektronikus jegyzet melléklete. Az a hallgató bocsájtható szóbeli vizsgára, aki a 10 kérdésből legalább 8 kérdést helyesen megválaszol. Sikertelen beugró dolgozat esetén a NEPTUN rendszerbe kollokvium érdemjegyként elégtelen minősítés kerül bejegyzésre. A sikeres dolgozatot írt hallgatók ezután a kommunikációs dossziéban is feltüntetett tételsorból 2 db tételt húznak, melynek átgondolására 10 perc felkészülési idő igény szerint adható a hallgatónak. A szóbeli vizsga időtartama 15 perc. Vizsga értékelése: 5 fokozatú értékelés. A félévi érdemjegy számítása: 1/3 ZH eredménye + 1/3 jegyzőkönyvek érdemjegyének átlaga + 1/3 vizsga érdemjegye 3
4 Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Prof. Dr. Bárány Sándor, Dr. Baumli Péter, Dr. Emmer János, Hutkainé Göndör Zsuzsanna, Némethné Dr. Sóvágó Judit, Dr. Báder Attila; Fizikai kémia műszakiaknak, Tankönyvtár, Miskolci Egyetem Elektronikus jegyzet; 2011: ia_muszakiaknak/adatok.html Prof.Dr. Bárány Sándor, Dr. Baumli Péter, Dr. Emmer János, Hutkainé Göndör Zsuzsanna, Némethné Dr. Sóvágó Judit, Dr. Báder Attila Fizikai kémia műszakiaknak Videó a laboratóriumi gyakorlatokról; Miskolci Egyetem Elektronikus jegyzet; 2011: a_muszakiaknak_video/adatok.html P. W. Atkins: Fizikai kémia I-III., Tankönyvkiadó, Budapest, Berecz Endre és munkatársai; Fizikai-kémia példatár; Tankönyvkiadó, Budapest, Prof. Ing. Anatol Malijevsk y, CSc., et al.; Physical Chemistry in brief; Institute of Chemical Technology, Faculty of Chemical Engineering, Prague, Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Berecz Endre: Fizikai kémia, Tankönyvkiadó, Budapest, Howard DeVoe; Thermodynamics and Chemistry; Second Edition, Version 4, March János Török, Lipót Fürcht, Tibor Bódi; PVT properties of reservoir fluids; University of Miskolc, Tantárgytematika: 1. ELŐADÁS A fizikai kémia tárgya, kapcsolata más tudományágakkal. Az anyagi rendszerekkel összefüggő alapfogalmak. A fázisok és komponensek számának kapcsolata. A termodinamika 0.-, I- és II. főtétele: belső energia, térfogati munka, hő, hőkapacitás. Az entrópia termodinamikai definíciója. A szabadenergia, szabadentalpia és a kémiai potenciál értelmezése. Az önként végbemenő folyamatok iránya és egyensúlya. A kémiai folyamatokat kísérő energiaváltozások: Hess-törvény. GYAKORLAT Összetétel számolása. Számítások a termodinamika főtételeinek és az energiafüggvények alkalmazásával (entrópia, szabad entalpia). Képződéshő- és reakcióhő számítása, Hess-törvény alkalmazása. 4
5 Tökéletes gázok termodinamikai sajátságai, gáztörvények ismétlése. Gázelegyek; Dalton törvény. Kinetikus gázelmélet. Reális gázok állapotegyenlete; kritikus állapot, Virial egyenlet, redukált állapothatározók, a megfelelő állapotok tétele, gázok fugacitása. Fázisátmeneti folyamatok egyensúlya. Gibbs-féle fázistörvény, fázisdiagramok. Egykomponensű rendszerek: Halmazállapot-változások: gőz-folyadék egyensúly. A Clausius-Clapeyron egyenlet. Általános laboratóriumi ismeretek: laboratóriumi rend, balesetvédelmi és tűzvédelmi ismeretek, laborkárok térítése. A laboratóriumi mérések ismertetése. A mérési eredmények kiértékelése, jegyzőkönyvek formai követelményei. Számítások gáztörvények alapján Folyadék-szilárd egyensúly. Többkomponensű rendszerek. Folyadékok elegyedése: Ideális elegyek, parciális moláris mennyiségek, kritikus elegyedési hőmérséklet, Kémiai potenciál folyadékelegyekben; fugacitás, aktivitás. Többkomponensű rendszerek gőz-folyadék egyensúlya; Rault törvénye, Konovalov törvények. Folyadékelegyek szétválasztása; többkomponensű rendszerek gőz folyadék fázisdiagramja; a desztilláció típusai. Folyadék-szilárd fázisdiagramok típusai. Oldhatósági egyensúly; szilárd anyagok és gázok oldódása folyadékban, A Henry-Dalton törvény. Oldott komponens megoszlási egyensúlya két, egymással nem elegyedő fázis között: Nerst-féle megoszlási törvény. Híg oldatok törvényei: kolligatív sajátságok; forráspont-emelkedés, tenziócsökkenés, fagyáspontcsökkenés, ozmózis. Kémiai egyensúlyok: Kémiai reakciók végbemenetelének termodinamikai feltételei. Az egyensúlyi állandó. Homogén- és heterogén kémiai reakciók egyensúlya. Az egyensúly befolyásolási lehetőségei; Le Chatelier elve. Az egyensúlyi állandó hőmérsékletfüggése; Egyensúlyok elektrolit-oldatokban, ph. Reakciókinetika: Kémiai reakciók sebessége. Fogalmak. Reakciósebesség, aktiválási elmélet. 0., 1., és r. rendű reakció sebességi egyenlete, felezési ideje. Egyszerű reakciók sebességi egyenletének meghatározási módszerei. A kémiai reakciók mechanizmusa: Összetett reakciók; Párhuzamos és sorozatos reakciók. Láncreakciók. Robbanások. A polimerizáció kinetikája A reakciósebességi állandó hőmérsékletfüggése; Katalizátorok, inhibitorok. Dalton törvény alkalmazása. Folyadékelegyek gőznyomás- és forráspont viszonyai, folyadékok párolgása (Clausius-Clapeyron egyenlet, Raoult-törvény) Gázok oldhatósága folyadékban (Henry-Dalton törvény). A Nerstféle megoszlási törvény A híg oldatok törvényeinek alkalmazása. Homogén- és heterogén kémiai egyensúlyokra vonatkozó számítások, a tömeghatás törvénye. Homogén kémiai reakciók sebességével, ill. a reakciósebesség hőmérséklet-függésével kapcsolatos számítások. 5. Laboratóriumi gyakorlat* 5
6 6. Transzport folyamatok: transzportfolyamatok általános jellemzése, kereszteffektusok. Impulzustranszport: viszkozitás, gázok és folyadékok viszkozitása. A viszkozitás hőmérsékletfüggése. Newtoni- és nem-newtoni folyadékok. Folyadékok áramlása csőben, Reynolds szám. Szilárd szemcsék mozgása viszkózus közegben; Stokes törvény Viszkozitás-mérési módszerek. Anyagtranszport: diffúzió; diffúzió gázokban, öndiffúzió, Brown-mozgás, termo-diffúzió kondenzált rendszerek diffúziója, gáz diffúziója szilárd fázisba; Fick-I és Fick-II törvények. A diffúziós együttható meghatározása. Adszorpció és kemiszorpció. Az adszorpció gyakorlati alkalmazásai. Határfelületi jelenségek: felületi feszültség, felületi feszültség hőmérsékletfüggése (Eötvös-törvény); folyadék-szilárd határfelület, nedvesítő- és nem nedvesítő folyadékok. Hőtranszport: a hővezetés, hőátadás és hősugárzás folyamatának értelmezése, transzportegyenletei. Elektromos töltéstranszport: alapfogalmak (fajlagos elektromos vezetés, fajlagos ellenállás, disszociációs egyensúlyok ismétlése, disszociáció-fok, a víz disszociációs egyensúlya, ph fogalma), ionmozgékonyság, átviteli szám, az elektromos vezetés hőmérsékletfüggése, az elektromos töltés transzportegyenlete, anyagi rendszerek elektromos vezetése (vezetők, szigetelők, félvezetők, szupravezetők). Az elektromos töltéstranszport gyakorlati alkalmazása: elektrokémiai reakciók (ismétlés), elektródpotenciál, a polarizáció értelmezése, túlfeszültség, elektródok típusai, galvanizmus, elektrolízis, bontási feszültség, leválási potenciál. redoxi-folyamatok irányának becslése, Faraday-törvényei. ZÁRTHELYI DOLGOZAT Transzportfolyamatokra vonatkozó számítások: viszkozitás, diffúzió, hő-transzport, elektromos töltéstranszport. *A laboratóriumi gyakorlatok ütemezése a gyakorlatvezetők által megadott beosztás szerint történik. A mérések számozása: 1. Só oldáshőjének meghatározása. 2. Vizes oldatok viszkozitásának mérése Ostwald-Fenske-féle viszkoziméterrel. A viszkozitás hőmérséklet-függésének meghatározása. 3. Heterogén kémiai reakció sebességének vizsgálata. 4. Vizsgakérdések I/A. Termodinamika 1. Definiálja a moláris térfogatot! Értelmezze az anyagi tulajdonságokat! Miért anyagtulajdonság a szilárd és folyékony anyagok sűrűsége és moláris térfogata? Anyagtulajdonság-e a gázok moláris térfogata? Anyagra jellemző tulajdonság-e a gázok sűrűsége? A termodinamikai rendszer és környezet fogalma. Jellemezze a homogén, heterogén és inhomogén rendszert! Mi a különbség az izotróp és az anizotróp rendszer között? Komponens és fázis fogalma. Írjon példát homogén, több fázisú rendszerre! 2. Mi a termodinamikai fal feladata? Milyen áramok lehetségesek egy termodinamikai falon keresztül? Mi jellemzi a zárt-, nyitott-, és elszigetelt rendszert? Mit értünk egy rendszer állapotán? Melyek az alap állapotjelzők? Írja fel a tökéletes gázok állapotegyenletét! Hogyan fejezhetők ki a reális gázok, folyadékok és szilárd anyagok állapotegyenletei? Írjon példát függő- és független állapothatározókra! Önként lejátszódó folyamatok végbemehetnek-e 6
7 egyensúlyi rendszerekben? Mi a mechanikai-, termikus-, és kémiai egyensúly alapvető feltétele? A fizikai kémiának mely területe foglalkozik az átmeneti állapot vizsgálatával? Extenzív és intenzív mennyiségek fogalma. Írjon példát extenzív és intenzív mennyiségekre! 3. Mit jelent az a kijelentés, hogy valamely többváltozós függvény zárt görbe menti integrálja zérus? Írja fel az x(y 1,y 2 ) kétváltozós függvény teljes differenciálját! Miért nem termodinamikai tulajdonság a munka és a hő? Mit nevezünk útfüggvénynek? Állapotfüggvény fogalma, legfontosabb állapotfüggvények. Mit nevezünk termodinamikai folyamatnak? Szabadsági fok értelmezése. Írja fel a Gibbs féle fázisszabályt! Mennyi egy egykomponensű, kétfázisú rendszer szabadsági fokainak száma? Értelmezze az alábbi kijelentést: A víz hármaspontja 0, C és 0,006 atm. Fogalmazza meg a termodinamika 0. főtételét! Definiálja a hőmérséklet és a nyomás fogalmát! 4. Fogalmazza meg és írja le matematikai egyenlettel a termodinamika I. főtételét! Jellemezze a belső energiát, mi annak fizikai értelmezése? Igazolja, hogy a belső energia állapotfüggvény! Definiálja a térfogati munka fogalmát! Mutassa be grafikus úton, hogy a térfogati munka útfüggő mennyiség! Mi jellemző a reverzibilis folyamatokra? p-v diagramon hasonlítsa össze a reverzibilis és irreverzibilis térfogati munkát tágulásra és összenyomásra! Mi jellemzi az állandó térfogaton végbemenő térfogati munkát! Határozza meg az izobár térfogati munkát! Történik-e térfogati munkavégzés vákuumban történő szabad kiterjedés esetén? Hogyan számolja ki az izoterm térfogati munkát! 5. Mi a hő? Mondjon példát hőátmenettel járó folyamatokra? Hogyan írható le az állandó térfogaton, ill. állandó nyomáson vett hőkapacitás? Írja fel a tökéletes gáz kétféle hőkapacitása (c pm és c vm ) közötti összefüggést! Hogyan határozzuk meg egy adott hőmérséklet intervallumban valamely anyag közepes hőkapacitását? Jellemezze az entalpiát! Az entalpia fizikai jelentése. Az entalpia-változás számítása izobár melegítés ill. hűtés esetén. Mutassa be az entalpia hőmérsékletfüggését sematikus ábrán! Mi jellemzi a tökéletes gázok adiabatikus reverzibilis állapotváltozását? 6. Fogalmazza meg a termodinamika II. főtételét! Mit nevezünk entrópiának? Írja le az entrópia termodinamikai definícióegyenletét! (A termodinamikai II. főtételének megfogalmazása az entrópia segítségével is). Hogyan változik az önként végbemenő folyamatok entrópiája zárt rendszerben? Írjon példát olyan folyamatokra, amikor a zárt rendszer entrópiája nő, ill. olyanokra amikor csökken! Ábrázolja sematikus ábrán az entrópia hőmérsékletfüggését! Értelmezze az entrópiát statisztikai módszerrel! (Az entrópia statisztikus mechanikai definiciója). Fogalmazza meg a termodinamika III. főtételét! 7. Írja le a belső energiára vonatkozó fundamentális egyenletet! Melyek a belső energia transzformált függvényei! Jellemezze a szabadenergiát és a szabadentalpiát! Mutassa be a szabad entalpia hőmérsékletfüggését! Definiálja a kémiai potenciált! Állítsa növekvő nagyságrendi sorrendbe a termodinamikai állapotfüggvényeket (az entalpiát, belső energiát, szabad energiát és szabad entalpiát)! Önként végbemenő folyamatok irányát mely törvényszerűségek írják le! 7
8 8. Mi jellemzi az endoterm és exoterm folyamatokat? Mi a képződéshő, reakcióhő és standard reakcióhő? Moláris hőkapacitás fogalma? Hogyan határozza meg egy adott vegyület képződéshőjét és annak mi a gyakorlati jelentősége? Hogyan határozható meg laboratóriumi körülmények között a reakcióhő? A reakcióentalpia hőmérsékletfüggése (Kirchoff törvény). Mit nevezünk latens hőnek? Fogalmazza meg Hess tételét! Igazolja azt konkrét példán keresztül. I/B. GÁZOK 9. Mit fejez ki a Boyle-Mariotte törvény, a Charles törvény, a Gay-Lussac törvény, az Avogadro törvény, és az egyesített gáztörvény? Mutassa be p-v diagramon az izoterm-, izobár-, izokór-, adiabatikus- és politropikus állapotváltozásokat. Állandó térfogaton milyen állapotváltozással érhető el a legnagyobb nyomás? Hogyan fejezhető ki a gáztörvényből a gázok molekulatömege és sűrűsége? Mit fejez ki a Dalton törvény? 10. Írja le a kinetikus gázelmélet alapfeltevéseit, határozza meg a gázmolekulák sebességét és az ideális gázok belső energiáját! A reális gázok Van der Waals féle állapotegyenlete, rajzolja fel a Van der Waals izotermákat különböző hőmérsékleten! Kritikus állapot fogalma, értelmezése. Írja fel a Virial állapotegyenletet! Hogyan számítható a kompresszibilitási tényező? Definiálja a redukált állapotjelzőket! Mit fejez ki a megfelelő állapotok tétele. I/C. EGY- ÉS TÖBBKOMPONENSŰ RENDSZEREK EGYENSÚLYA 11. Egykomponensű, több fázisú rendszerek fázisegyensúlyai: halmazállapot-változások értelmezése, párolgás- és forrás jelensége. Írja fel növekvő hőmérséklet (vagy csökkenő nyomás) szerint az egyes halmazállapot változásokat! Értelmezze a zárt és nyílt téri párolgás jelenségét! Telített és telítetlen gőz fogalma. Rajzolja fel a víz fázisdiagramját (p-t diagram)! Írja fel a Clausius-Clapeyron egyenletet, és mondja el annak gyakorlati jelentőségét! Kritikus állapot fogalma, különbség a gáz és gőz között. 12. Csoportosítsa a többkomponensű anyagi rendszereket a komponensek halmazállapotai és az anyagrendszer jellege alapján! Definiálja az elegy és az oldat fogalmát! Hogyan számítható ki a folyadék elegyek gőznyomása a Rault törvény alapján? Mire vonatkoznak a Konovalov törvények? Definiálja az azeotróp összetételt! Szilárd anyagok és gázok oldódása folyadékban: a Henry-Dalton törvény. Oldott komponens megoszlási egyensúlya két, egymással nem elegyedő fázis között: Nerst-féle megoszlási törvény. 13. Mi mondható el az elegyek szabadentalpiája és a komponensek kémiai potenciálja közötti összefüggésről, a fázisegyensúlyok feltételéről? Mutassa be grafikusan, hogyan függ a moláris elegyedési szabadentalpia az összetételtől korlátlan-, korlátozott- és szételegyedés esetében! Mi jellemzi a nem elegyedő rendszerek szabadentalpiáját? Definiálja az elegyképződést jellemző parciális moláris mennyiségeket! Mondjon példát alsó-, felső-, valamint alsó- és felső kritikus elegyedési hőmérséklettel rendelkező folyadékokra! Ábrázolja ezek hőmérséklet-összetétel diagramját! 8
9 14. Mutassa be grafikusan egy kétkomponensű folyadékrendszer esetében, hogyan függ a komponensek parciális nyomása a móltört függvényében (állandó hőmérsékleten) ideális-, pozitív-, illetve negatív eltéréssel rendelkező elegyek esetében? Mi okozza az eltérést? Írjon példát a különböző típusokra! Értelmezze a kétkomponensű folyadékelegyek szétválasztásának elvét az ideális elegyre vonatkozó desztillációs görbe alapján! Mutassa be az azeotróp desztilláció elvét! Mikor alkalmazna vízgőz desztillációt! 15. Híg oldatok törvényei: Értelmezze a tenziócsökkenés-, a forráspont emelkedés- és a fagyáspont csökkenés törvényét! Definiálja a kolligatív tulajdonságok fogalmát! Értelmezze az ozmózis- és fordított ozmózis jelenségét! Mondjon példát annak gyakorlati alkalmazására! Szilárd-folyadék egyensúlyok, szilárd-folyadék fázisdiagramok típusai. I/D. KÉMIAI EGYENSÚLY 16. A kémiai egyensúly termodinamikai feltétele, a termodinamikai egyensúlyi állandó fogalma, a tömeghatás törvénye, Le Chatelier elve, a kémiai egyensúly befolyásolása (a katalizátor, a nyomás, a koncentráció- és hőmérséklet hatása az egyensúlyra, Az egyensúlyi állandó hőmérséklet-függése. Heterogén kémiai egyensúlyok. Egyensúlyok elektrolitokban. II/A. REAKCIÓKINETIKA 17. A kémiai folyamatok sebessége és mechanizmusa, a reakciósebesség fogalma, a reakciósebességi állandó, a kémiai reakció rendje, nullad-, első- és másod rendű reakciók sebességi egyenleteinek levezetése, felezési idejének meghatározása, a kémiai reakciók molekularitása. Egyszerű reakciók sebességi egyenletének meghatározási módszerei: felezési idők módszere, pszeudo-zérusrendek módszere, kezdeti sebességek módszere, a kinetikai adatok tanulmányozásához alkalmazott legfontosabb kísérleti módszerek. 18. Elemi reakciók fogalma, Összetett reakciók mechanizmusa: sorozatos reakciók (Bodenstein elv), robbanások, párhuzamos reakciók, egyensúlyi reakciók (az elő-egyensúly), a polimerizáció kinetikája. A reakciósebességi állandó hőmérséklet-függése. Katalízis, inhibíció. II/B. TRANSZPORTFOLYAMATOK 19. Transzportfolyamatok általános jellemzése, transzportfolyamatok fajtái, áram- és áramsűrűség definíciója, az általános transzport egyenlet, gradiens fogalma, extenzív- és intenzív állapotjelzők fogalma. A műszaki gyakorlatban fontos szerepet játszó áramok, kereszteffektusok. 20. Impulzustranszport: viszkozitás értelmezése, fajtái, gázok- és gőzök, ill. folyadékok viszkozitása. A folyadékok viszkozitásának hőmérséklet- és összetétel-függése, térhálós folyadékok viszkozitása. 21. Folyadékok lamináris- és turbulens áramlása, Reynolds-szám, Folyadékok áramlása porózus közegben, szilárd szemcsék mozgása viszkózus közegben, a viszkozitás mérésének módszerei. 9
10 22. A diffúzió folyamatának általános jellemzése, a Brown mozgás, diffúzió gázokban és gőzökben, az öndiffúzió. Fick I. törvénye, alkalmazása a mérnöki gyakorlatban. A diffúziós tényező hőmérséklet-függése, a termo-diffúzió. 23. Diffúzió nem állandósult állapotban, Fick II. törvénye. Adszorpció értelmezése, adszorpciós izotermák, adszorbensekkel szemben támasztott követelmények, adszorpció alkalmazási területei. 24. Felületi jelenségek, folyadékok felületi feszültségének fogalma, értelmezése, a mólfelületienergia fogalma, Eötvös törvény. Kapilláris jelenségek, nedvesítő- és nem nedvesítő folyadékok, peremszög fogalma, a felületaktív anyagok hatásmechanizmusa. 25. A hő-transzport általános értelmezése, a hővezetés egyenlete, a hővezetés elvének alkalmazása a mérnöki gyakorlatban. A hőátadás értelmezése, a hővezetés és hőátadás együttes kezelése, hősugárzás, a Stefan- Boltzmann törvény. 26. Az elektromos töltéstranszport általános értelmezése, abszolút- és relatív ionmozgékonyság fogalma, fajlagos- és moláris elektromos vezetés értelmezése, disszociáció fok, átviteli szám, a hőmérséklet és összetétel hatása a fajlagos- és moláris vezetésre. 5. Minta zárthelyi Teszt: A megfelelő betű bekarikázásával jelölje meg az alábbi kérdésekre, megállapításokra a helyes választ. (Csak egy állítás helyes) pont 1) A komponensáram mindaddig tart a rendszerben a) a kisebb koncentrációjú hely felől a nagyobb koncentrációjú hely felé, amíg a koncentrációkülönbség ki nem egyenlítődik. b) amíg a rendszer homogenitása meg nem szűnik. c) amíg van Brown mozgás. d) a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb koncentrációjú hely felé, amíg a koncentrációkülönbség ki nem egyenlítődik. 2) Az áramok és hajtóerők közötti kapcsolatot leíró általános egyenlet egyszerűen felírható a) az intenzív mennyiség gradiense és az extenzív mennyiségre jellemző transzportkoefficiens szorzataként, mellyel az extenzív mennyiség áramának sűrűségét kapjuk. b) az extenzív mennyiség gradiense és az extenzív mennyiségre jellemző transzportkoefficiens szorzataként, mellyel az extenzív mennyiség áramának sűrűségét kapjuk. c) az intenzív mennyiség gradiense és az intenzív mennyiségre jellemző transzportkoefficiens szorzataként, mellyel az extenzív mennyiség áramának sűrűségét kapjuk. d) az extenzív mennyiség gradiense és az extenzív mennyiségre jellemző transzportkoefficiens szorzataként, mellyel az intenzív mennyiség áramának sűrűségét kapjuk. 3) A gázok dinamikai viszkozitása annál nagyobb a) Minél nagyobb a gáz moláris tömege (ill. a molekula mérete) és minél magasabb a gáz hőmérséklete. b) Minél kisebb a gáz moláris tömege (ill. a molekula mérete) és minél magasabb a gáz hőmérséklete. c) Minél nagyobb a gáz moláris tömege (ill. a molekula mérete) és minél kisebb a gáz hőmérséklete. d) Minél kisebb a gáz moláris tömege (ill. a molekula mérete) és minél kisebb a gáz hőmérséklete.
11 4) Turbulens áramláskor a) a kicsi átmérőjű hengerben nagy áramlási sebességgel, kavarogva jut tova a folyadék, zegzugos áramlási vonalakat hagyva maga után. b) a kicsi átmérőjű hengerben kis áramlási sebességgel, kavarogva jut tova a folyadék. c) a nagy hengerátmérőben kis átlagsebességgel, nyugodtan áramlik a folyadék párhuzamosan futó áramlási vonalakkal. d) nem képződnek örvények. 5) Diffúziónak nevezzük a) azt az anyagtranszportot, amely során kémiai potenciál gradiens hatására sűrűségkülönbség alakul ki. b) azt a homogén rendszerben lejátszódó anyagtranszportot, amely során sűrűségkülönbség hatására impulzusáram jön létre. c) azt az anyagtranszportot, amely során hőmérsékletkülönbség hatására komponensáram jön létre. d) azt az anyagtranszportot, amely során kémiai potenciál gradiens hatására komponensáram jön létre. 6) A sugárzással terjedő hő esetében is számítható hő-áramsűrűség, a) amely a sugárzó test hőmérsékletének négyzetével arányos. b) amely a sugárzó test hőmérsékletével egyenesen arányos. c) amely a sugárzó test hőmérsékletének 4. hatványával arányos. d) amely a sugárzó test hőmérsékletével fordítottan arányos. 7) Az elektromos térerő hatására kialakuló töltésáram-sűrűség arányos a) a rendszerben (vezetőben) uralkodó potenciál-gradienssel, s az arányossági tényező (transzportkoefficiens) a moláris elektromos vezetés (λ). b) a rendszerben (vezetőben) uralkodó potenciál-gradienssel, s az arányossági tényező (transzportkoefficiens) a fajlagos elektromos vezetés ( ). c) a rendszerben (vezetőben) uralkodó áram-gradienssel, s az arányossági tényező (transzportkoefficiens) a fajlagos elektromos vezetés ( ). d) a rendszerben (vezetőben) uralkodó potenciál-gradienssel, s az arányossági tényező (transzportkoefficiens) az átviteli szám (t). 8) Az abszolút hőmérséklet 0 pontja közelében a) a tiszta fémeknek az elektromos vezetéssel szembeni ellenállása nagyon kicsi, a fémek szigetelővé válnak. b) a fémek és bizonyos ötvözetek esetében a gyakorlatban már néhány K-nel az abszolút 0 K felett az elektromos vezetéssel szembeni ellenállás maximális, a fémek szupravezetővé válnak. c) a fémek és bizonyos ötvözetek esetében a gyakorlatban már néhány K-nel az abszolút 0 K felett az elektromos vezetéssel szembeni ellenállás nullára csökken, a fémek szupravezetővé válnak. d) a fémek és bizonyos ötvözetek esetében a gyakorlatban már néhány K-nel az abszolút 0 K felett az elektromos vezetéssel szembeni ellenállás nullára csökken, a fémek szigetelővé válnak. 9) A Faraday II. törvénye kimondja, hogy a) A leválasztott anyag tömege arányos az elektrolízis idejével és az áramerősséggel b) Anyagi minőségtől függetlenül 1 kg egységnyi töltésű ionféleség leválasztásához azonos villamos töltés szükséges. c) Anyagi minőségtől függően 1 mól egységnyi töltésű ionféleség leválasztásához különböző mennyiségű villamos töltés szükséges. d) Anyagi minőségtől függetlenül 1 mól egységnyi töltésű ionféleség leválasztásához azonos villamos töltés szükséges. 10) Az elektrolízis a) elektromos energia hatására végbemenő sav-bázis reakció. b) a kémiai energiát elektromos energiává alakító rendszer. c) elektromos energia hatására végbemenő elektrokémiai reakció. d) elektromos energia hatására végbemenő fizikai folyamat. 11
12 11) Adott nyomáson és hőmérsékleten az egyensúly feltétele a) a szabedentalpia (G) minimuma. b) az entrópia (S) minimuma. c) hogy a rendszer belső energiája egyenlő legyen. d) hogy transzportfolyamatok játszódjanak le a rendszerben. 12) Egykomponensű, kétfázisú rendszer szabadsági fokának száma: a) 3 b) 2 c) 1 d) 0 13) Két vagy több kémiailag egységes anyagból álló rendszert akkor nevezünk elegynek a) ha a rendszert alkotó részecskék mérete a kolloid tartományba tartozik b) ha az heterogén. c) ha az homogén, vagyis az alkotórészek sem mikroszkóppal, sem más hasonló felbontó képességű eszközzel nem különböztethető meg. d) ha az homogén, de az alkotórészek mikroszkóppal, vagy más hasonló felbontó képességű eszközzel megkülönböztethetők. 14) A reakciósebesség a) a koncentráció vagy anyagmennyiség időegységre eső megváltozása. b) az a sebesség ami a kémiai reakció lejátszódásához szükséges. c) független a hőmérséklettől. d) az a sebesség amely ahhoz szükséges, hogy a kiindulási anyag koncentrációja felére csökkenjen. 15) A Raoult-törvény értelmében a) amennyiben két folyadék (A és B) ideális elegyet alkot, a felettük lévő gőztér nyomása (p ö ) a két komponens parciális nyomásának összegével lesz egyenlő úgy, hogy a parciális nyomások (p A és p B ) a tiszta komponensek gőznyomásának (p A * és p B *) a folyadékfázisbeli móltörtjükkel (x A és x B ) való súlyozásával fejezhetők ki. b) A gőztérben mindig az a komponens dúsul fel, melynek a folyadékelegyhez való hozzáadása az össztenzió értékét csökkenti. c) az illékonyabb komponens dúsul a gőztérben. d) Azeotróp összetételű folyadékelegyek változatlan összetétellel párolognak. Kifejtendő kérdések 16) Mit értünk megoszlás alatt? A gyakorlaton mely elem egyensúlyi koncentrációit határozza meg? 2 pont 17) Kétkomponensű gőz-folyadék rendszer egyensúlyi viszonyának vizsgálatánál a törésmutató mérése melyik fázisnál történik és miért? 2 pont 18) Definiálja a moláris oldáshőt, írja fel a mértékegységét is! 2 pont 19) Definiálja az elektromotoros erőt! 2 pont 20) Fogalmazza meg a Le Chatelier elvet! 2 pont 21) Mennyi a K2SO4-só tömegszázaléka abban a 200 cm 3, 1,18 g/cm 3 sűrűségű oldatban, amelyben 12 g K2SO4 -ot oldottunk fel? (MK 2SO 4= 174,3 g/mol) 3 pont 12
13 22) 10 5 Pa nyomáson 1 mol H2 gázt felmelegítünk 25 C-ról 100 C-ra. Számítsa ki, mennyi a belső energia változása a folyamat közben. A H2 gáz Cp-je az alábbi függvény szerint változik a hőmérséklettel: Cp(H2)=f(T)=27,2 +3, T. 3 pont 23) Egy 50 dm 3 -es palackban 20 o C-on 0,4 kg H2 van. Mekkora a palackban a gáz nyomása és anyagmennyisége, ha azt tökéletes gáznak tekintjük? (MH2=2 g/mol) 4 pont 24) Számítsa ki az ideális benzol-toluol elegy feletti gőztérben a komponensek parciális egyensúlyi gőznyomását és az összes nyomást 80 o C-on, ha ezen a hőmérsékleten a tiszta benzol egyensúlyi gőznyomása 1,004 bar, a tiszta toluolé 0,387 bar! A benzol móltörtje az elegyben 0,5. 4 pont 25) A 2 CO2 2 CO + O2 reakció egyensúlyi gázelegyében 2000 K-en a komponensek parciális nyomása p CO2 = 0,13 bar, p O2 = 0,42 bar, p CO = 0,76 bar. Számítsa ki a Kp egyensúlyi állandót és a standard Gibbs energia értékét 2000K-en! 4 pont 26) Egy másodrendű reakció sebességi állandója k = 10, kmol m 3 s -1. Számolja ki, hogy mennyi idő alatt csökken le az eredeti 1 kmol m -3 kiindulási anyag mennyiség 5 %-ára, ha azonos a kiindulási anyagok koncentrációja. 4 pont 27) A víz viszkozitása 40 C-on 6, N s m -2, 60 C-on 4, N s m -2. Számítsa ki a viszkózus folyás aktiválási energiáját, ha azt a vizsgált hőmérséklet-tartományban a hőmérséklettől függetlennek tekintjük. 3 pont Összes pontszám: 50 pont 0-25 pont: elégtelen pont: elégséges pont: közepes pont: jó pont: jeles 6. Egyéb követelmények A kurzus eredményes teljesítése a félév során a kötelező óralátogatásokon túlmenően minimum heti 4 óra egyéni felkészülést (ismétlést, gyakorlást) igényel. Miskolc január10. Dr. Lakatos János intézetigazgató 13 Némethné Dr. Sóvágó Judit tantárgyjegyző
FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG
FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2013. Tartalomjegyzék 1 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző,
RészletesebbenFIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS
ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET
RészletesebbenSZBN Fizikai kémia 2017/18/2
4 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Tematika 1. hét: Tökéletes
RészletesebbenVÍZKÉMIA TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
KÖRNYEZETMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉS TÖRZSANYAG TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző, óraszám,
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK ÉS SZIMULÁCIÓJUK (MAKKEM 242M)
TRANSZPORTFOLYAMATOK ÉS SZIMULÁCIÓJUK (MAKKEM 242M) ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2012/13. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenKOLLOIDKÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc. NAPPALI TÖRZSANYAG
KOLLOIDKÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc. NAPPALI TÖRZSANYAG TANTÁRGYI MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2018/19. tanév I. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,tárgyjegyző, óraszám,
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenOGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2
2 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Előfeltételek:
RészletesebbenALKALMAZOTT KÉMIA ÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK
ALKALMAZOTT KÉMIA ÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK Anyagmérnök/Kohómérnők MSc képzés Tantárgyi Kommunikációs Dosszié MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
RészletesebbenFÉMÖTVÖZETEK HŐKEZELÉSE
FÉMÖTVÖZETEK HŐKEZELÉSE ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIAI INTÉZET
RészletesebbenElektrokémia kommunikációs dosszié ELEKTROKÉMIA. ANYAGMÉRNÖK NAPPALI MSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ELEKTROKÉMIA ANYAGMÉRNÖK NAPPALI MSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014. Tartalom jegyzék 1. Tantárgyleírás,
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK ÉS SZIMULÁCIÓJUK (MAKKEM 242ML)
TRANSZPORTFOLYAMATOK ÉS SZIMULÁCIÓJUK (MAKKEM 242ML) ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2012/13. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenVEGYIPARI RENDSZEREK OPTIMALIZÁLÁSA
VEGYIPARI RENDSZEREK OPTIMALIZÁLÁSA ANYAGMÉRNÖK MSC KÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SPECIALIZÁCIÓ (Levelező munkarend) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET
RészletesebbenPHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai
PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai Témakörök: Gázok és gáztörvények Felületi feszültség Viszkozitás Sűrűség és hőtágulás Olvadáspont, forráspont, lobbanáspont Hőtan és kalorimetria Mágneses
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA
ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Kémiai alapfogalmak: - A kémia alaptörvényei ( a tömegmegmaradás törvénye, állandó tömegarányok törvénye) -
RészletesebbenFÉMÖTVÖZETEK HŐKEZELÉSE
FÉMÖTVÖZETEK HŐKEZELÉSE ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS (levelező munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIAI INTÉZET
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenFelületmódosító eljárások
Felületmódosító eljárások ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS Felülettechnikai félszakirány (levelező munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES KÉMIA ALAPJAI VEGYÉSZMÉRNÖK BSc. NAPPALI TÖRZSANYAG
SZÁMÍTÓGÉPES KÉMIA ALAPJAI VEGYÉSZMÉRNÖK BSc. NAPPALI TÖRZSANYAG TANTÁRGYI MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2019/20. tanév I. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenÖNTÖTT ÖTVÖZETEK FÉMTANA
ÖNTÖTT ÖTVÖZETEK FÉMTANA ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS JÁRMŰIPARI ÖNTÉSZETI SZAKIRÁNY (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR JÁRMŰIPARI ÖNTÉSZETI INTÉZETI
RészletesebbenKorrózió kommunikációs dosszié KORRÓZIÓ. ANYAGMÉRNÖK LEVELEZŐ BSc KÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
KORRÓZIÓ ANYAGMÉRNÖK LEVELEZŐ BSc KÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalom jegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyző, óraszám,
RészletesebbenVisy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.
A tárgy neve FIZIKAI KÉMIA 1. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK Felelős oktató: Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
RészletesebbenGergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA
Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA TARTALOM KÉMIAI ALAPFOGALMAK 1 Sí rendszer 1 Atomok és elemek 2 Tiszta anyagok és keverékek 3 Az atomok szerkezete 4 Az atom alkotórészei 4 Az atommag felépítése
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
Részletesebben5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
Részletesebben1. Mi a folytonos anyagelmélet négy eleme? 2. Mi a Dalton-féle atomelmélet négy alaptétele (posztulátuma)? 3. Mi az SI mértékegység rendszer 7
1. Mi a folytonos anyagelmélet négy eleme? 2. Mi a Dalton-féle atomelmélet négy alaptétele (posztulátuma)? 3. Mi az SI mértékegység rendszer 7 alapmennyisége, mi ezek jele? 4. Mi az SI mértékegység rendszer
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenÁltalános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek. 2015/2016. őszi félév
Általános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek 2015/2016. őszi félév Zárthelyik A zárthelyik időpontja az kari zh-időpont: 17 00 19 00. A zárthelyik időtartama 90 perc. Mindkét zárthelyin legalább 50%-ot
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenAz előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).
Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenKorrózió kommunikációs dosszié KORRÓZIÓ. ANYAGMÉRNÖK NAPPALI BSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
KORRÓZIÓ ANYAGMÉRNÖK NAPPALI BSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014. Tartalom jegyzék 1. Tantárgyleírás,
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenREAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS
REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET PETROLKÉMIAI KIHELYEZETT (TVK) INTÉZETI TANSZÉK Miskolc,
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenMŐSZAKI KÉMIA. Anyagmérnök MSc képzés. Tantárgyi Kommunikációs Dosszié MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET
MŐSZAKI KÉMIA Anyagmérnök MSc képzés Tantárgyi Kommunikációs Dosszié MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2009 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tantárgyjegyzı, óraszám,
RészletesebbenVIZSGÁLATOK MEGFELELŐSÉGE
VIZSGÁLATOK MEGFELELŐSÉGE ANYAGMÉRNÖK/KOHÓMÉRNÖK MSC KÉPZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KIEGÉSZÍTŐ SZAKIRÁNY (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA-
RészletesebbenÁltalános kémia gyakorlat biomérnököknek
Általános kémia gyakorlat biomérnököknek Zárthelyi követelmények A zárthelyik időtartama 90 perc. Mindkét zárthelyin legalább 50%-ot kell teljesíteni az elégséges jegyért. Akinek nincs meg az 50%-os eredménye,
RészletesebbenÁRAMLÁSTAN MFKGT600443
ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443 Környezetmérnöki alapszak nappali munkarend TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ INTÉZET Miskolc, 2018/2019. II. félév TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenHOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
RészletesebbenMűszaki kémia levelező kommunikációs dosszié MŰSZAKI KÉMIA. GÉPÉSZMÉRNÖK BSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (levelező munkarendben)
MŰSZAKI KÉMIA GÉPÉSZMÉRNÖK BSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (levelező munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2019/20. I. félév Tartalomjegyzék
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenTranszportjelenségek
Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenMINŐSÉGÜGY. ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
MINŐSÉGÜGY ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET Miskolc, 2017/18.
RészletesebbenVillamos melegítés, hajtások
Villamos melegítés, hajtások ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS Hőenergia és szilikát-technológiai szakirány (nappali) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI
RészletesebbenFizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:
RészletesebbenANYAGEGYENSÚLYOK. ANYAGMÉRNÖK MSC KÉPZÉS és KOHÓMÉRNÖK MSC KÉPZÉS. (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ANYAGEGYENSÚLYOK ANYAGMÉRNÖK MSC KÉPZÉS és KOHÓMÉRNÖK MSC KÉPZÉS (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIAI
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenÁltalános kémia gyakorlat biomérnököknek
Általános kémia gyakorlat biomérnököknek Zárthelyi követelmények A zárthelyik időtartama 90 perc. Mindkét zárthelyin legalább 50%-ot kell teljesíteni az elégséges jegyért. Akinek nincs meg az 50%-os eredménye,
RészletesebbenANYAGSZERKEZETTAN II.
ANYAGSZERKEZETTAN II. ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIAI INTÉZET Miskolc, 2013. 1. TANTÁRGYLEÍRÁS
RészletesebbenVasötvözetek hőkezelése
Vasötvözetek hőkezelése ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS Hőkezelési és Képlékenyalakítási szakirány TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIAI
RészletesebbenTermodinamika. 1. rész
Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenANYAGSZERKEZETTAN II.
ANYAGSZERKEZETTAN II. ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ANYAGTUDOMÁNYI INTÉZET Miskolc, 2008. 1. TANTÁRGYLEÍRÁS Anyagszerkezettan II. kommunikációs
RészletesebbenKiss László Láng Győző ELEKTROKÉMIA
Kiss László Láng Győző ELEKTROKÉMIA A könyv megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya Dr. Kiss László, Dr. Láng Gőző, 2011 ISBN 978 963 331 148 6 A könyv és adathordozó
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenA kémiai és az elektrokémiai potenciál
Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenTermokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenMENEDZSMENT RENDSZEREK
MENEDZSMENT RENDSZEREK ANYAGMÉRNÖK/KOHÓMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (levelező munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenÖNTÉSZETI TECHNOLÓGIÁK II.
MAKMÖT269BL ÖNTÉSZETI TECHNOLÓGIÁK II. ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (levelező munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR METALLURGIAI és ÖNTÉSZETI
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenALKALMAZOTT ÁRAMLÁSTAN MFKGT600654
ALKALMAZOTT ÁRAMLÁSTAN MFKGT600654 Műszaki földtudományi alapszak Olaj- és gáz specializáció nappali munkarend TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ
RészletesebbenLABORATÓRIUMI ALAPISMERETEK
LABORATÓRIUMI ALAPISMERETEK ANYAGMÉRNÖK BSC KÉPZÉS kötelezően választható I. éves MAK hallgatóknak (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI
RészletesebbenMENEDZSMENT RENDSZEREK
MENEDZSMENT RENDSZEREK ANYAGMÉRNÖK/KOHÓMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET
RészletesebbenKÉPLÉKENYALAKÍTÁS ELMÉLET
KÉPLÉKENYALAKÍTÁS ELMÉLET KOHÓMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ANYAGTUDOMÁNYI INTÉZET Miskolc, 2008. 1. TANTÁRGYLEÍRÁS
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI TECHNOLÓGIA
SZERVETLEN KÉMIAI TECHNOLÓGIA ANYAGMÉRNÖK BSC ALAPKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI MODUL (levelező munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET
RészletesebbenMakroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).
Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása
RészletesebbenAnyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
RészletesebbenHŐKEZELÉS FÉMTANI ALAPJAI
HŐKEZELÉS FÉMTANI ALAPJAI ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS HŐKEZELŐ SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR FÉMTANI, KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI ÉS NANOTECHNOLÓGIAI INTÉZET
RészletesebbenALKALMAZOTT FIZIKAI KÉMIA OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖK MSC NAPPALI TÖRZSANYAG
ALKALMAZOTT FIZIKAI KÉMIA OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖK MSC NAPPALI TÖRZSANYAG TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014/15. tanév I. félév 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenACÉLMETALLURGIA ALAPJAI. Anyagmérnök BSc-képzés. Nappali tagozat FÉMELŐÁLLÍTÁSI ÉS ÖNTÉSZETI SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ. Miskolc, 2014.
MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR METALLURGIAI ÉS ÖNTÉSZETI INTÉZET ACÉLMETALLURGIA ALAPJAI Anyagmérnök BSc-képzés Nappali tagozat FÉMELŐÁLLÍTÁSI ÉS ÖNTÉSZETI SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenVEGYIPARI RENDSZEREK MODELLEZÉSE
VEGYIPARI RENDSZEREK MODELLEZÉSE ANYAGMÉRNÖK MSC KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KERÁMIA- és POLIMERMÉRNÖKI
RészletesebbenFőkérdések fizikai-kémia kollokviumra gyógyszerész hallgatók számára, tanév, I. félév.
1. Gáztörvények. Az ideális gáztörvény érvényességének feltételei. A termodinamikai hőmérséklet. 2. A termodinamika alapfogalmainak definíciói. 3. A termodinamika első főtétele. A belső energia, a munka
RészletesebbenBIOMASSZA TÜZELÉS. ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA ÉS SZILIKÁTTECHNOLÓGIASZAKIRÁNY KÖZELEZŐ TANTÁRGYA (nappali munkarendben)
BIOMASSZA TÜZELÉS ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA ÉS SZILIKÁTTECHNOLÓGIASZAKIRÁNY KÖZELEZŐ TANTÁRGYA (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR
RészletesebbenSixSigma és LEAN alapismeretek
SixSigma és LEAN alapismeretek ANYAGMÉRNÖK/KOHÓMÉRNÖK MSC KÉPZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KIEGÉSZÍTŐ SZAKIRÁNY (nappali munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR
RészletesebbenMűszaki kémia kommunikációs dosszié MŰSZAKI KÉMIA. GÉPÉSZMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS (BSc) (Nappali oktatási rend) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
MŰSZAKI KÉMIA GÉPÉSZMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS (BSc) (Nappali oktatási rend) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenVIZSGÁLATOK MEGFELELŐSÉGE
VIZSGÁLATOK MEGFELELŐSÉGE Anyagmérnök mesterképzés (MsC) Tantárgyi kommunikációs dosszié MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenTermokémia, termodinamika
Termokémia, termodinamika Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/46 Termodinamika A termodinamika a természetben végbemenő folyamatok energetikai leírásával foglalkozik.,,van egy tény ha úgy tetszik törvény,
RészletesebbenMŰSZAKI FIZIKA II. Földtudományi mérnöki MSc mesterszak. 2017/18 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
MŰSZAKI FIZIKA II. Földtudományi mérnöki MSc mesterszak 2017/18 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet A tantárgy adatlapja
Részletesebben