ÉK-Kárpátia nemzetei.

Átírás

1 ÉK-Kárpátia nemzetei. [[ Részlet a gr. Teleki Pál irányításával szerkesztett»magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján«c. a Trianon revíziója céljára készített nemzetközi tárgyalási szakmai anyag térképmellékletéről, amely anyag pl. az ún. bécsi döntések egyik alapdokumentumává is lett. A térkép az évi népszámlálás képi ábrázolása. az ábrázolás népsűrűség-arányos mm2 színes felület = 100 fő; piros = magyarok; borsózöld = tótok/szlovákok; fenyőzöld = ruszinok#; narancssárga = németek; bézs fakószürke = oláhok/románok; fekete = egyéb; fehér = lakatlan ( erdőségek, és/vagy igen alacsony népsűrűségű idénylakosság, pl. főként nyáron a gyepterületeken pásztorok). # 1910-ben Magyarországon fő vallotta magát ruszinnak. A hosszú történelmi idő alatt, több összetevőből, több lépcsőben, de a Magyar SzentKorona felségterületére Magyar Királyság és Halics/K-Galícia - eső mai szállásterületein néppé, majd nemzetté kovácsolódott önálló keleti szláv nyelvű és kultúrájú ruszinság Kárpát-íven belüli túlnyomó többségének egyes kisebb csoportjai a Dunajec és az Eperjes-Tokaji hegység közti sávtól ÉK-re éltek (és élnek) szórvány-településeken, ám nemzeti tömböt a Vihorlát-hegység környékétől kezdődően [ az I. világháború alatt (1918) keletkezett politikai értelmű ] Kárpátalján alkottak (és alkotnak). [ A Kárpát-ív külső oldalán ezekhez csatlakoznak a ruszinság galíciai és bukovinai - hucul népcsoportjuk Felső-Prut térségi kisebb tömbjét kivéve - többnyire szórvány szállásterületei ]. A II. világháború utáni (szovjet-)ukrán fennhatóság nyelvi (tömeg-kommunikáció, hivatalos oktatás, hivatalos ügyintézés, stb.) felül-rétegező kényszer-hatását megelőzően a ruszinság legközelebbi nyelvi rokonai nem az ukránok, hanem a D-, ill. DK-lengyelországi gurál/gorál népcsoport nem lengyel, hanem keleti szláv nyelvű alaprétege volt. A mai Kárpátalja NY-i határa: a Tisza fordított U-alakú kanyarjától kezdve Ungvár NY-i szegélyén át húzott sáv irány-tartó meghosszabbítása a Keleti-Beszkidekig. ( B.S.)]]

2 A Hétmagyar honfoglalás 895/ 96-os fő eseményét megelőző és követő évszázadban a germán-svéd varjagok - saját (egyik) nevükön rusz -/ orosz -ok (!) - szervezte keleti szláv alapnépességű (Kijevszkaja) Rusz állam régészeti leletekkel igazolható felség- és hatásterülete nem hogy a Kárpátalját, hanem a Kárpát-koszorú ÉK-i ívének még a külső lábazatát sem érte el sehol, (a XI. sz.-tól pedig egyre több írásos nyoma is van Galics/Halics és Volkhínia területén a Kijevtől független önálló kisállamok megszervezésének). [ A későbbi Tatár-hágó sem azt jelentette, hogy annak külső oldala már Tatárföld része volt, csak azt, hogy rajta keresztül vezetett a legfőbb út a politikailag fontos, de jóval távolabbi krími Tatárföldre. Ugyanez értendő a magyar krónikákban és az Árpád-kori magyar leírásokban a K-i Beszkidekre vonatkozó orosz jelzőkre ]. A Beszkidek térségében is (sőt, a Máramarosi-havasok és a Gorgánok mentén egészen a Felső-Prutig) elsősorban - a szomszédsági ún. Sprachbund-hatásra lassan és fokozatosan (!) el-keletiszlávosodó nyelvű - ún. fehér horvátok kisebb csoportjai éltek, amely népesség összetevői [ szláv szokás szerint ] a legközelebbi nagyobb vízfolyásról nevezték el magukat, így pl. a Felső-Prut mentiek a magyar krónikák prut ján/prutén népe, amelyből a - szó eleji mássalhangzó-torlódást nem tűrő - magyarban» rutén«lett, (ezt a görög-orthodoxia thetá val átírása okán pruthén -nek, utóbb ruthén -nak írták/mondták, amely utóbbi az egyik forrásává lett a ruszin népnévnek). A VIII./IX. szf. É-balkáni eseményei kapcsán kisebb [ a Timok folyóról elnevezett ] timocsán (bolgár-szláv rokon nyelvű) D-szláv csoport költözött Zemplénbe, (= a magyar krónikák Laborc vezérének ősei), ám Kárpátalja síkvidékein a székely-magyarok ősei alkották az őslakosság túlnyomó többségét már a Hétmagyar honfoglalás 895/ 96-os fő eseménye előtt is.

3 Az É-pontusi síkság besenyő, oguz (tork), kun (kipcsák), [ mongol-]tatár, (korai) oszmán-török megszállás-hullámai és közülük a mindenkori hegemón nép rabló-hadjáratai, ill. súlyos adóterhei elől az ÉK-i Kárpátok íve külső oldalán, lejtőin és közvetlen előterében élő szlávság minden módon törekedett a védelmet és jogbiztonságot jelentő Magyar SzentKorona felségterületére - így Galics/Halics Anjou Nagy Lajos király halálát követő magyar feladása után már csakis a Magyar Királyságba - átköltözni, megtelepedni. { A kuruc szabadságharcok térségi magyar vérvesztesége, majd a császári megtorlások birtok-elkobzásai és idegeneknek adományozásai kapcsán fellépő helyi munkaerő-hiány pótlására telepítették az új tulajdonosok a Hernádtól K-re eső Felvidékre az ottani mai tótok/szlovákok őseit (is): ekkortól lehet számolni K-szlovák~NY-ruszin egymásra hatással }. A Kárpát-koszorú É-i~ÉK-i részein az Árpád-kori magyar és szomszéd országokbeli írásbeliség transzhumansz volokh pásztorai volkhíniaiak(!), és nem vlah-/ oláh-ok; [ a tatárjárás előtt vlah/ oláh népesség csak a Havasalföldön és D-Moldovában fordult elő, az oláh(román)~ruszin szomszédság tehát jóval későbbi ]. Volkhíniát Vladimir nevű székhelyéről a magyarok vagy Volodimériának, vagy többnyire (a szó elejei eredeti mássalhangzó-torlódást elkerülendő) Lodomériának hívták. Volkhínia a XII./XIII. szf.-tól többször egyesült Haliccsal, Árpád-házi II. András király 2 fia is Halics és Lodoméria (nagy)fejedelmének tekintette magát; Anjou Nagy Lajos magyar~lengyel király idején Halics/Gácsország egésze és Lodoméria egy része a Magyar SzentKorona tartománya lett; a XIII. sz. elejétől (az 1242-es 1. tatárjárás tragikus intermezzóját kivéve) a XIV. sz. végéig Volkhínia és Halics felől az ÉK-i Kárpátok alhavasi legelőinek transzhumansz hasznosítása és/vagy népcsoportok áttelepülése általában politikai akadályokba sem ütközött: a Magyar Királyság határvédelmét a korábbi 3-as gyepűrendszer belső sávján Árpád-házi IV. Béla király idejétől kezdődően újonnan kiépített (kő-)vár-rendszer biztosította. A litván, lengyel, kijevi szláv (és utód) államalakulatok folyamatos rivalizálása okán átlagos hármashatáruk szinte állandóan háború sújtotta térségéből jelentősebb csoportok kértek bebocsátást a mai Kárpátaljára, ahová néha szervezetten és szállásterülettömbben költöztek be. Tehát a gyér népsűrűségű hegyvidéki - főként fehér horvát - eredeti alapnépesség Kárpát-íven belüli része - laza, szétszórt települési hálózata okán bár az önálló államalapításig nem jutott el a Hétmagyar honfoglalás előtt sem -, a Magyar SzentKorona fennhatósága alatt kulturálisan fokozatosan átalakult: az újonnan érkezők révén egymásra ható és kiegyenlítődő új meg új szláv kultúra-elemek folyamatosan és alapvetően gazdagodtak a magyarság felől áramló hatásokkal, amelyeket tovább színeztek a NY- és NYközép-európai (főként: német, kisebb arányban flamand, egy-két esetben spanyolföldi zsidó), végül pedig az újkori K-európai (főként: galíciai zsidó) hatások is. A ruszinok tulajdonképpeni nemzetté válása a Rákóczi-szabadságharc inspirálására indult meg, és az 1867-es kiegyezéstől az I. világháború kezdetéig tartó magyarországi fejlődés során teljesedett ki. Trianon óta - Kárpátalja Magyarországhoz visszatérésnek 5 és fél évnyi időtartama kivételével - különféle intenzitással, de mindmáig folyamatos a ruszin nemzeti öntudat ellen elkövetett bűnök sorozata. A Szovjetunió szétesése óta döbbenetes, egyúttal magyarországi állami/politikai/diplomáciai intézkedéseket igénylő tény, hogy a kárpátaljai magyarság, mint nemzet-rész körében még a fizikai dolgozók, falusi emberek jelentős hányada is úgy érzi: magyar nemzeti azonosság-tudatuk megélését még a szovjet internacionalizmus utolsó másfél~két évtizede sem veszélyeztette és korlátozta annyira, mint napjaink kijevi hátterű nagyukrán nacionalizmusa. (B.S.)

4 Kárpátaljai helyzetkép A hozzám eljutott - mind tartalmában, mind hangvételében - legtökéletesebb összefoglalás S. Benedek András: Kárpátalja története és kultúrtörténete. ( Bp.--- é.n., vlsz vagy utána). 119 oldalnyi szövegét szó szerint kellene idézni; válogatni nem tudok belőle, ezért csak annyit tehetek, hogy mindenkinek szívből ajánlom! (B.S.). (( részletek, különös tekintettel Rahó, Técső, Visk helyzetére; kiemelések tőlem: B. S. )) Orosz Ildikó: Anyanyelvi / anyanyelvű oktatás szórványban. [ internet-ről ]»Szórványnak tekintjük azt a nemzeti kisebbséget, amely több generáción keresztül egy adott térségben letelepedve él, és valamely történelmileg meghatározott társadalmi-gazdasági folyamat hatására az adott régióban elvesztette társadalmi befolyását, abszolút és relatív számaránya egy meghatározott a nemzeti kisebbségek erő-helyzete szempontjából billenőpont alá került: érdekérvényesítési potenciáljának csökkenése következtében kulturális, anyanyelvi intézményeinek nagy részét elvesztette, vagy már nem képes azokat önerőből fenntartani, ugyanakkor identitása még erős és anyanemzetéhez köti, bár a nyelvcsere folyamata előrehaladott.«amennyiben a kárpátaljai magyarságot területi szinten vizsgáljuk, úgy Kárpátalján főleg számosságuk relatív aránya alapján szórványként kell kezelnünk a következő települések magyar lakosait: Ungvár, Munkács, Nagyszőlős, Beregrákos, Perecseny, Nagyberezna, Őrdarma, Szerednye, Huszt, Técső, Szolyva, Aknaszlatina, Visk, Bilke, Rahó, Kőrösmező, Gyertyánliget, Tiszabogdány,Terebesfejérpatak, Nagybocskó, Bustyaháza, valamint ide sorolható a magyar~[[ukrán-]]ruszin nyelvhatár peremvidéke a volt Ungban és Ugocsában. A II. világháború után a nagyobb településeken ahol a magyarság még kellő pozícióval rendelkezett (Munkács, Ungvár, Nagyszőlős, Técső, Aknaszlatina), illetve a nyelvszigeteken (Beregrákos, Visk), ahol a falvakon belül is külön utcákban, negyedekben éltek a magyarok szervezett magyar tannyelvű iskolákat külön csoportként kell kezelni, mivel sem az itt élők, sem a kárpátaljai magyarok nem szórványként határozzák meg helyzetüket. Ungváron, Técsőn, Visken, Beregrákoson [[ magyar ]] iskoláink megőrizhették önállóságukat. Szórvány alatt Kárpátalján az ott élő magyarság a Tisza, a Latorca, az Ung, a Borzsa folyók felső folyásának környékén élő magyarokat érti. A ( kárpátaljai ) Felső-Tisza-vidék [[ értsd: Máramaros vármegye kárpátaljai részein a Tisza Nagyszőlősi-hegység~Borzsa-havas gerincétől ( = mint vízválasztótól ) keletre eső jobb parti ( + a Visó torkolata feletti Tisza-szakaszon a teljes ) vízgyűjtőterülete + a Máramarosi-medence Huszti Járáshoz tartozó Tisza bal parti területe ]] A legnagyobb lélekszámú magyar szórvány a Felső-Tisza-vidékén a jelenlegi közigazgatási felosztás alapján a Huszti, Técsői, Rahói Járásokban - a következő településeken él: Kőrösmező (Jaszinya), Rahó (Rahiv), Tiszabogdány (Bohdan), Gyertyánliget (Kobilecka Poljana), Terebesfejérpatak (Gyilove), Nagybocskó (Velikij Bicskiv), Aknaszlatina (Szolotvino), Taracköz (Tereszva), Kerekhegy (Okruhla), Técső (Tyacsiv), Bustyaháza (Bustyino), Visk (Viskovo), Huszt (Huszt). A ( kárpátaljai ) Felső-Tisza-vidéken [[ ma ]] a magyar anyanyelvhasználat színtere a család és a templom. Az itt élő magyarok számára nem szerveztek anyanyelvű oktatást, mivel elmagyarosodott németekként tekintettek rájuk. Identitásuk erősen vallási kötődésű, és így kapcsolódik az anyanyelvhasználatukhoz. A magyar nyelv számukra az Isten nyelve, ezen

5 a nyelven imádkoznak, beszélnek egymással a templomban, a vallási ünnepeken. A templomban egymás között magyarul beszélnek a gyerekek is, de az udvaron már áttérnek az ukránra. Magyarul nem káromkodnak, azt szovjetül teszik, ahogy ők mondják. A nyelvcsere előrehaladott stádiumban van. A nagyszülők még megtanítják imádkozni unokáikat magyarul, de már ők is inkább ukránul szólnak hozzájuk, különösen közterületen. Técső (Tyacsiv) Ungvártól 136 km-re, a Tisza jobb partján az ukrán-román határ mentén terül el tól magyar tannyelvű általános, 1957-től önálló magyar tannyelvű középiskola működik a városban ben magyar óvodai csoport is indult. A KMPSZ koncepciója szerint ez a település adottságai alapján a vidék legnagyobb települése, megközelíthető közúton, vasúton, jelentős a magyarok száma, mindkét magyar egyháza erős a vidék magyar szellemi központja lehetne, vagyis átvállalhatná Máramarossziget egykori szerepét. Ebből kiindulva a KMPSZ is támogatta, hogy Técsőn az Illyés Alapítvány támogatásával líceumot (gimnáziumot) hozzanak létre. Az 1992-ben kezdődött mintegy 40 millió forintos beruházást 1999-ben fejezték be. Az oktatást a 2000/2001-es tanévben kezdték meg. Egyelőre sajnos nem tölti be a vállalt szerepet. A líceumban a técsőieken kívül alig van máramarosi gyerek. Sokan a [[ kárpátaljai ]] terület alföldi részéről iratkoztak be, nagy részben olyanok, akik nem nyertek felvételt valamely síkvidéki református líceumba. Az intézmény 2001-től kérte felvételét a református líceumok sorába. Amennyiben ez jogilag is megvalósul, úgy annak fenntartási költségeit teljes mértékben az egyháznak kell vállalnia, csak az országosan kötelező minimális tantárgyak óradíját finanszírozza az állam. Ez esetben, ismerve a helyi körülményeket, elképzelhető a továbbiakban, hogy csak az anyaország támogatásával lesz működtethető és fenntartható. Fontos lenne az önálló magyar állami óvoda megnyitása. Bustyaháza (Bustyino) A falu 8 km-re fekszik Técsőtől, az Ungvár-Rahó főútvonal mentén. Az alaposan megrongált templomot 1989-ben összefogással felújították. A hívek száma 350. A mise nyelve magyar. Az 1989-es népszámláláskor a lakosból 396 vallotta magát magyarnak. Vasárnapi iskolaként, fakultációként oktathatnánk magyart, esetleg elemi [[ = általános ]] iskola létesülhetne. Továbbtanulásuk megoldható beutazással a mintegy 8 km-re lévő Técsőre, vagy az 5 km-re lévő, de a főúttól félreeső Viskre. Visk (Viskovo) 25 km-re fekszik Huszttól, és közigazgatásilag is a Huszti Járáshoz tartozik. Római katolikus egyháza híveinek száma A mise nyelve magyar. A református gyülekezet lelket számlál. Önálló magyar és ukrán középiskolája van. A településhez több társközséget csatoltak. A[[z így összesítve ]] mintegy lakosból magyarnak vallja magát. A településnek nincs magyar óvodája. A KMKSZ helyi alapszervezete az Illyés Közalapítvány támogatásával óvodát épített, amely nincs befejezve, és fenntartásának költségei nem biztosítottak. {{ B.S.: Az Országos Erdészeti Egyesület Győr-Moson-Sopron megyei Magánerdő Gazdálkodási és Környezetvédő Helyi Csoportjának néhány tagja kárpátaljai szakmai és honismereti tanulmányútján június 13.-án járt Visken, Jenei Károly református lelkész helyszíni bemutatója alapján tájékozódva a helyzetről. A HCS július 25.-i Albert Kázmérpusztai rendezvényén a keresztény/keresztyén szeretetről tartott templomi előadásom [ ld. ] után ott helyben - a minden magyar felelős minden magyarért eszme jegyében - a HCS gazdasági ügyintézője ismertette a viski helyzetet, és a HCS gyűjtést szervezett a viski magyar óvoda számára, amelyhez a templomban jelen lévők valamennyien hozzájárultak adományaikkal. Karácsonyi üdvözlő levelében a HCS titkára a gyűjtés addigi eredményeiről tájékoztatta a lelkész urat.

6 Jenei Károly viski református lelkész válaszából: Viskről, magunkról, és a terveinkről: Visk az Avas-hegység lábainál, a Tisza bal partján fekvő egykori koronaváros. Itt építették fel őseink Kárpátalja első templomát a XIII. században. Eleink székelyek és szászok. Kárpátaljának és Visknek a XX. század folyamán gazdája és bitorlója [[ összeszámolva ]] 5 is volt, úgy, hogy mi maradtunk, de körülöttünk mindent megváltoztattak. Jelenleg Visken an élünk, fele részben magyarok, fele részben ruszinok, és ránk telepített oroszok, akikkel békésen együtt élünk, kisebbségben a saját hazánkban, hiszen a Huszti Járásban, ahová tartozunk, nagyobb tömbben már csak mi vagyunk magyarok. Reformátusok vagyunk kb en, - ( Karácsonyán ) meghitt, és szép ünnepünk volt, együtt Úrvacsoráztunk több mint 200-an a templomban, és kb.50-en vettek betegúrvacsorát is - ; római katolikusok kb. 900-an; vannak még magyarul beszélő görög katolikusok is Visken. Jelenünk küzdelmes ( oktatási törvény, nem a tavaly kezdődő, de szűnni nem akaró válság ), de nem reménytelen, és hisszük,hogy az az Isten, Akinek lett volna hatalmában bárhová máshová teremteni és rendelni bennünket, nem ok és nem cél nélkül teremtett minket Kárpátaljára, Viskre. Amiben szükségünk lenne segítségre, az a Viski Magyar Óvoda beindítása, illetve üzemkész állapotba hozása. Az épületünk megvan hozzá, és van még több mint 200 magyar gyermek, akinek nagy szüksége lenne óvodára. Szóval rendelkezünk a dolgaink elejével és a végével, a közepéhez magunk kevesek vagyunk. Az összefogás, az akarat, a tiszta szándék, és a közös álmunk valósággá tételéhez kérünk segítséget! Tisztelettel: Jenei Károly }} Huszt (Huszt) Szilcén keresztül 109 km-re, Beregszászon át 132 km-re van a [[ kárpátaljai ]] terület központjától: Ungvártól. A római katolikus egyháznak 1.500, a reformátusnak 500 híve van. Az 1989-es népszámlálás adatai szerint a lakosból vallotta magát magyarnak. A településnek a szovjet rendszerben magyar nyelvű iskolája nem volt ben a szülők kezdeményezésére újraindították a magyar általános iskolát egy nagyon romos épületben, amelynek a teteje 1998-ban a nagy havazáskor beszakadt, és csak 2000-ben, magyarországi segítséggel sikerült rendbe hozni. Az általános iskolát középiskolává lehetne fejleszteni, és magyar óvodát, vagy óvodai csoportokat volna célszerű indítani állami vagy egyházi fenntartásban. Néhány szaktanárra lenne szükség. A tanárok az alföldi területekről toborozhatók lakásbérleti támogatás, ellátási, valamint útiköltség hozzájárulás biztosításával. Rahó (Rahiv) 35 km-re van Kőrösmezőtől és 209 km-re Ungvártól. A római katolikus egyház szerint a hívek száma fő. A mise nyelve magyar. Az 1989-es népszámlálás adatai szerint a település lakosából vallotta magát magyarnak. Magyar nyelvű/nyelvi oktatás 1945 óta nincs. Az 1991/92-es tanévben a Rahói 1. sz. Középiskolában 254 tanuló önálló tantárgyként, 114 fakultációként tanulta a magyar nyelvet. A gazdasági romlás miatt ezt nem finanszírozták, így folyamatosan leépült a hivatalos magyar oktatás. Az 1998/99-es tanévtől a szülők kezdeményezésére szerveztek magyar tannyelvű osztályt. Az iskolának azóta 3 ilyen osztálya van és a szülők a következő tanévben is kérni fogják új osztály indítását. Egy év múlva azonban már gondot fog okozni a tanteremhiány. Megoldásként kínálkozik a Római Katolikus Egyház tulajdonát képező épület, amely felújítás és átalakítás után alkalmas lenne egy magyar tannyelvű általános

7 iskola számára. Ez az intézmény helyet adhatna a környékbeli falvak magyarul tanulni kívánó diákjainak, amennyiben a beutaztatásuk, vagy helyi elszállásolásuk megoldható lenne. A felajánlott épület tetőtere alkalmas kollégium kialakítására. A gyerekek beutaztatásának költsége falvanként változó. Az 1999/2000-es tanévben a magyar osztályokban tanuló 45 gyereken kívül 111 gyerek tanult magyart fakultációként (9 csoportban havi 112 órában). A helyi, magyarul tudó pedagógusok számára magyar nyelvi/szaknyelvi továbbképzéseket kellene szervezni. Néhány tárgy oktatására, főleg a magyar nyelv és irodalomra, illetve az alsó tagozatos tanítókra van szükség. Amíg saját pedagógusaikat ki nem nevelik, fizetéskiegészítéssel Kárpátalja alföldi részéről lehetne pedagógusokat szerződtetni. Vrazsovits Gáborné: Megjártuk a Hoverlát, avagy hogyan túrázzunk Kárpátalján. (részletek) [ internet-ről ] ( kieg. és/vagy javítás = B.S. ) Rahó (Rahiv): [[ukrán-]]ruszin, magyar, román lakosságú város,. Lakossága fő, ebből magyar. Először 1477-ben említi egy okirat Raho Mezeu-ként. A Tiszába jobbról ömlő Rahó-patak völgyében épült a város, s a patakról kapta e nevét. A szláv orekh mogyoró(s), dió(s) - a pataknév feltehető nyelvi forrása. Maga a város a tenger szintje felett kb. 440 méterrel a Tisza szűk völgyében, 3 km hosszú és fél km széles medencében fekszik. A település iparosítása a XIX. század derekán kezdődött. Ma kartonpapírgyára, bútorokat is gyártó faipari kombinátja és más ipari létesítményei vannak. Turizmusa is fejlett óta nincs a városban magyar iskola. A Rahói Kartonpapírgyár könyvtárának munkatársa: Bilics Éva kezdeményezésére létrejött a Petőfi Sándor Anyanyelvi és Művelődési Kör. Neszmák Annának és Bilics Évának köszönhetően ma 139 gyerek tanulja ismét a magyar nyelvet: játszva, énekelve, mesélve. Római katolikus temploma 1791-ben épült. Szórványban élnek itt reformátusok is. Épül az új református templom. [[ 2008-ban szentelték fel, ld. alább ]]. Görög katolikus egyháza az 1949-i betiltás után 1994-től újraszerveződött ben új pravoszláv [[ orthodox ]] templom épült. A város központjától mintegy 3 km-re ÉK-re a tiszabogdányi útleágazásnál egyesül a Feketeés a Fehér-Tisza. A [[ Fekete-hegy/]]Csorna-hora hegységet két oldalról megkerülő folyók nemhiába kapták nevüket: szemet gyönyörködtető látvány a fehér és a fekete színű vizek testvéri ölelkezése a boldogan fodrozó habokkal egyesülve. A Csorna-hora hegység legmagasabb csúcsa a 2061 méter magas [[ Hó-vár/]]Hoverla, a Keleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa. A Fekete-Tiszától nyugatra a [[ Fagyalos-]]/Szvidovec-hegység, a Fehér-Tisza forrása(i) közelében a [[ csorna-horai ]] Pop Iván m magas csúcsú csoportja látható. A Tisza [[ az évezredes ]] történelmi Magyarország legmagyarabb folyója, [[ mivel a Kárpátmedencei nagy folyók közül egyetlenként a Magyar SzentKorona felségterületén ered, és a Magyar SzentKorona felségterületén - Titelnél - van a torkolata is ]]. A Fekete-Tisza Kőrösmezőtől kb. 20 kilométernyire [ nyugatra ] méterrel a tenger szintje felett - ered. Vékony sugárban csepeg alá a víz egy nagy kőtáblára, és kis patakként rögtön el is tűnik a sűrű fenyőerdőben. Rahónál egyesül a Fehér-Tiszával, s így jut el Titelig. A Fehér-Tisza Még a helybeliek sem tudják pontosan, hogy a sok apró ér, ág közül melyik is valójában az igazi eredete. Valószínű, hogy a [[ Hó-vár/]]Hoverla [-hegy ] m-es magasságából alázúduló kis [[ Hoverla-]]patakocska [[ és az m magas Asztag-csúcs alatti ]] Tiscsora-[[ forrásból eredő, több más ér vízével gyarapodó ]] ág [[ Láposmezőnél találkozása alatti szakasz a tulajdonképpeni ]] Fehér-Tisza. A Tisza a Duna legjelentősebb mellékfolyója, hossza 962,2 km. Kárpátalján 201 km hosszan kanyarogva

8 Terebesfejérpataktól/Komlóstól (a Técső-közeli) Fenesig (Jablonovkáig) [[ ma ]] ukrán-román, Tiszaújlaktól Badalóig (25,2 km) és Szalókától Csapig (l7,2 km) [[ ma ]] ukrán-magyar, Záhonytól [ pontosabban: Győröcskétől ] pedig egy 5 km-es szakaszon [[ ma ]] szlovák-magyar [[ közigazgatási/állam-]]határ. A Felső-Tisza szakaszon folyik a folyó legsebesebben: 3,5~5 km/óra sebességgel. [[ Középvízi parti éleinek távolsága szerint ]] 60~100 méter széles, [[ középvízi hozama esetén ]] 1~2,5 m mély, medre kavicsos, (lejjebb homokos), a vize szinte iható. [ A Kőrösmező feletti ] Feketetisza falutól 5 kilométerre a völgyben ma is látható az a duzzasztógát, amellyel hetente kétszer faúsztatás céljából elzárták a [ Fekete-]Tiszát. [ A térségben ] látható egy millenniumi emlék-facsoport. [[ Vrazsovits Gáborné nem bontja ketté a község-névsort, ám a mai közigazgatási állapotok szerint: Máramaros vármegye Romániához csatolt részén Felsővisó és Farkasrév környékén, továbbá a Kárpátaljához csatolt részén ]] Lonka, Szentmihálykörtvélyes, Técső, Visk, Huszt vidékén valamikor aranyat is mostak. 870 ezrelék finomságú volt az arany, 130 az ezüst. 50 kg-nyi homokban/kavicsban fél~másfél lattól 8 latig (1 lat = 14 g) szóródó mennyiségű sáraranyat találtak. A máramarosi vasút megépültéig a Tiszán szállították a sót, [[ és a fát ]]. [[ A Tisza Máramarosszigettel szemközti partján fekvő ]] Aknaszlatina (Szolotvino) lakossága - [[ukrán-]]ruszin, magyar, román fő, ebből magyar közel fő. Magyar középiskolája van. A legkorábbi írásos emlék 1360-ból Zlathyna-ként említi. Az itt talált pénzérmék arról tanúskodnak, hogy már a római korban élénk kereskedelem folyt e térséggel. Már a XIII. században, Árpád-házi IV. Béla korában bányásztak itt sót: IV. Béla leánya = Boleszláv lengyel király hitvese is meglátogatta az akkor már működő sóaknát. Ennek a látogatásnak köszönheti a Kunigunda-bánya a nevét. [[ = Árpád-házi Szent Kinga ]] Az aknaszlatinai magyar sóbányászok bányászindulója [[ Trianon-t követően ]]: Kárpátalján zokognak a fák, Kárpátalján sír a vadvirág, Sír az erdő, sír a mező, Egész Magyarország egy nagy temető. Veri az Isten a magyart, Verje is, míg össze nem tart. Aki magyar, szeresse egymást! Minden magyar tegyen egy nagy szent fogadást: Nem, nem, soha, nem, nem, soha! Amíg két ember összetart, Nem lehet legyőzni a magyart! Szemelvények Kárpátalja erdő- és vadgazdálkodási (közel)múltjából [ március 15~18.-tól október 02~29.-ig ]: ERDÉSZETI LAPOK LXXX.ÉVF. 6. FÜZET június 15.: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E; KIADJA AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET; Megindították 1862-ben Wagner Károly és Divald Adolf; F e l e l ő s szerkesztő és kiadó: DR. ING. MIHÁLYI ZOLTÁN; Megjelenik minden hó 15én.

9 --- p ADOMÁNYOK A VÉRTANÚHALÁLT HALT ERDÉSZETI ÉS VADÁSZATI ALKALMAZOTTAK EMLÉKMŰVÉRE. [[ mindkét világháború frontjain, továbbá Kárpátalja és É-Erdély trianoni elvesztése, a csehszlovák, ill. a román megszállás időszaka, majd a Magyar SzentKorona e területeinek visszavétele kapcsán mártíromságot szenvedettek ]] (( például )): M. Kir. Eig. Rahó: Eig. = Erdőigazgatóság; { és ld. pl. a NY-Dunántúlról Hg. Batthyány-Strattmann Eh. Eh. = Erdőhivatal; Körmend: Hg. Batthyány-Strattman L [[ Boldog Batthyány-Strattman László ]] }»1941. április havi kimutatásunk: Eddigi gyűjtésünk: (( pengő ))«--- p VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY. A rahói, bustyaházai, ungvári és nagybányai m. kir. erdőigazgatóságok kerületében fekvő állami erdőgazdasági birtokokhoz tartozó egyes kincstári vadászterületek vadászati jogainak bérbeadására a földmívelésügyi minisztérium I. A.-3. ügyosztályának hivatalos helyiségében év június hó 30-án d.e. 10 órakor zárt ajánlati versenytárgyalást tart. Az ajánlatok legkésőbb a fentebb megjelölt időpontig a földmívelésügyi minisztérium I. A.-3. ügyosztályához nyújtandók be. A bérbeadásra kerülő vadászterületek megjelölése: (( fejléc: Tételszám, Törzskönyvi szám; A vadászterület neve; Erdőhivatal; Községhatár; Terület, katasztrális hold-ban; Jegyzet )) I.Rahói m. kir. erdőigazgatóság. II. Bustyaházai m. kir. erdőigazgatóság. III. Ungvári m. kir. erdőigazgatóság. IV. Nagybányai m. kir. erdőigazgatóság. A felsorolt vadászterületekre vonatkozó szerződési feltételek a hivatalos órák alatt megtekinthetők a földművelésügyi minisztérium erdészeti I. A 3. ügyosztályában (III. em.), vagy az illetékes m. kir. erdőigazgatóságoknál. A vadászterületek vadállomány-viszonyaira és berendezéseire nézve ugyancsak az erdészeti I. A 3. ügyosztály, illetve az illetékes m. kir. erdőigazgatóságok adnak felvilágosítást. Minthogy az árverezni szándékozóknak módjukban áll a vadállomány-viszonyok és vadászati berendezések tekintetében közvetlenül a helyszínen tájékozódni, felvilágosításukért a m. kir. kincstár felelősséget nem vállal. Ajánlattevők ajánlatuk benyújtásával egyidejűleg a megajánlott évi bérösszeg 10%-át tartoznak bánatpénzként az illetékes erdőigazgatóságok letéti csekkszámláin befizetni. Az egyes erdőigazgatóságok letéti csekkszámlája a következő: Rahói m. kir. erdőigazgatóság:, Bustyaházai m. kir. erdőigazgatóság:, Ungvári m. kir. erdőigazgatóság:, Nagybányai m. kir. erdőigazgatóság:.

10 Ajánlattevő ajánlatában kijelenteni köteles, hogy a részletes szerződési feltételeket ismeri és magát azoknak kötelezőleg aláveti. Ajánlatához kell mellékelnie a bánatpénz befizetését igazoló befizetési szelvényt, mert e nélkül az ajánlatot nem lehet tárgyalás alá venni s azt érvénytelennek kell minősíteni. A versenytárgyaláson részt vehet minden önrendelkezési joggal bíró magyar állampolgár. A társulatok a versenytárgyalásból ki vannak zárva. Budapest, évi május hó. (797. sz.) M. kir. Földmívelésügyi Miniszter Erdészeti Lapok, sz: [ Az erdészeti főhatóság áthelyezte ] ifj. Riedl Gyula m. kir. s. erdőmérnököt Bustyaházáról Királymezőre, és az ottani felső m. kir. erdőhivatal vezetésével bízta meg. És akitől életemben először hallottam Rahóról: 1. munkahelyemen ( 1965 ) az első vezetőm, egyúttal egyik legfőbb mérnök-mintaképem: PALOTAY ISTVÁN ( ) Palotay István, a magyar erdőmérnöki karon belül az erdőrendezők egyik legkiemelkedőbb alakja, akkor még Pájer István, a történelmi Magyarország Zólyom vármegyéjében, Breznóbányán született szeptember 26-án. Pályaválasztását a szülői ház inspirálta. Édesapja erdőmérnök, m. kir. erdőmester volt, akit 1912-ben Budapestre helyeztek a Földmívelésügyi Minisztérium Kincstári Erdők (1.B.) főosztályára, ahol Kaán Károly közeli munkatársa lett, s akivel baráti kapcsolatokat is ápolt. Elemi és középfokú iskoláit Budapesten végezte, s a piaristáknál érettségizett 1925-ben. Kezdetben önkéntes katonai iskolába jelentkezett, s csak 1926-ban még katonai hallgatóként iratkozott be Sopronba, a M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolára, ahol 1931 tavaszán szerezte meg erdőmérnöki oklevelét. Még ugyanezen év elején a királyszállási erdőigazgatóságon a Honvéd Kincstárnál kezdte meg munkásságát, ahol főleg erdőrendezési feladatokkal bízták meg. Mivel államerdészeti szolgálatba szeretett volna lépni, 1939 [[ augusztusában, a Kárpátalja visszatérését követően ]] újonnan alakult rahói kincstári Magyar Királyi Erdőigazgatóságnál helyezkedett el, ahol vezető erdőrendezői munkakört kapott. [[ Az Erdészeti Lapok évi 12. száma 590. oldalán is hír szólt róla. ( B.S.) ]]. [ (A valamivel korábban Sopronba menekített családját követve) a Rahóról Máramarosszigetre hátravont székhelyű erdőigazgatóságról (őszén) a közvetlen közelbe került front elől - maga is ] Sopronba települt, s rövid kitérő után a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőséghez kérte áthelyezését, sikerrel ben az állami erdőgondnokságok megalakulásakor a türjeit kellett megszerveznie, ahol azután erdőgondnokként

11 dolgozott január 1-jétől a Zalaegerszegi Állami Erdőigazgatóság erdőművelési előadója lett, majd ez év tavaszától, az erdőigazgatóságon belül az erdőrendezés irányítását vette át.1949-ben a MÁLLERD és az erdőigazgatóságok megszűntek, s 15 Erdőgazdasági Nemzeti Vállalat köztük egy Zalaegerszegen alakult. Ezzel párhuzamosan 12 új erdőrendezőséget is létrehoztak köztük egyet szintén Zalaegerszegen, amelyek kizárólag üzemtervek készítésével foglalkoztak. Az új Zalaegerszegi Erdőrendezőség vezetésével Palotay Istvánt bízták meg. E munkakörében azután szinte iskolát teremtő, példaszerű munkásságot végzett, miközben széles körű tapasztalatait szakirodalmi tevékenységében tette közkinccsé. [[ Az 1958/ 59-es tanévben a Soproni Erdészeti Technikum önképzőkörébe dr. Firbás Oszkár tanár úr hívta meg a szálaló erdőgazdálkodás témakör előadására a Kossuth-díjas erdőmérnök dr. Roth Gyula professzort, akinek a mondandóját a vele érkezett Palotay István egészítette ki a kérdés faterméstani vonatkozásait illetően. ((Mindkettejüket - 17 éves diákként - akkor láttam-hallottam először. B.S.)) ma már az ő nevét viseli e középiskola; ]] Életútját 60. születésnapját egy hónappal megelőzően 1967 augusztusában, az OEE keszthelyi vándorgyűlésén Bedő Albert-emlékéremmel jutalmazták. Az indoklásban többek között ezeket olvashatjuk: Több mint három és fél évtizedes szakmai tevékenységét a szakma odaadó szeretete és a példás munka jellemzi. Irányításával 1950-től a zalaegerszegi erdőrendezőség több tízezer hektár erdő üzemtervét készítette el. Munkájában állandóan kereste és keresi a jobb megoldásokat, a kezdeményező lendülete munkatársait is magával ragadja. Napi munkája mellett az erdészet tudományos kérdéseivel is rendszeresen foglalkozik, több elgondolását, kezdeményezését bevezették. Különösen a faállományszerkezeti kérdésekben, erdőbecslési vonalon és a szálaló erdőgazdaság hazai kérdéseiben fejtett ki irodalmi munkásságot." {(A Zalaerdő honlapjáról): A Lenti Erdészet kezelésében van a Szentgyörgyvölgyi szálaló erdő, mely az Őrségi Nemzeti Park része, és a régi paraszti szálaló gazdálkodás emlékét őrzi. Létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Dr. Majer Antal professzor és Palotay István erdőmérnök, utóbbinak az emlékét a helyszínen emlékkő őrzi.} január 1-jén, a jogilag és szervezetileg is alapvetően megváltozott 10 új erdőrendezőség létrehozásakor a zalaegerszegi élére már nem Palotay Istvánt nevezték ki, nyugállományba helyezték. [ Erdészeti Lapok sz. p Hajdú Tibor: A kényszernyugdíjazás lelkileg erősen megviselte és valószínűleg nagymértékben hozzájárult Palotay István korai halálához ]. Egészségében megrendülve, 65 éves korában, jún. 30.-án hunyt el Zalaegerszegen. Palotay István szakmai nagysága mellé kivételes emberi tulajdonságok párosultak. Nagy műveltségű ember, igazi humanista volt, aki több oldalú, köztük zenei és műkedvelő színirendezői tehetségét is széles körben kamatoztatta a civil társadalomban, embertársai javára és örömére. [Hajdú Tibor: (Zalaegerszegen) a Jézus Szíve plébánia Szent Anna templomának gyakorló kántora volt, így nemcsak zenei képességét csodálhatjuk, hanem bátor politikai állásfoglalását is. A zalaegerszegi zeneiskolában gordonkára oktatta a tanítványokat, és megalakulásától tagja volt a megyei művészeti albizottságnak]. Írta: Dr. Baráth László

12 [ A Forestpress-ből; a Hajdú Tibor általi méltatás néhány részletén kívül is további bővítményekkel, néhány pontosítással kieg.: B.S. ] Munka utáni terepi (Szentgyörgyvölgy~Felsőszenterzsébet~Márokföld, Badacsony, Keszthelyi-hegység) négyszemközti magán-beszélgetéseink tapasztalatai alapján hozzáteszem: mélységes mély római katolikus hit, elsősorban a saját példájával [ szavak nélkül! ] ható kitűnő pedagógiai~nevelési érzék, és amíg dolgozhatott, ragyogóan derűs életszemlélet és visszafogottan bölcs humor is jellemezte. A kárpátaljai, főként rahói szakszolgálatáról mondottak érlelték meg bennem 1965~ 67 között, hogy a Pista bácsi iránti tisztelet és szeretet okán - ha Isten valaha módot ad rá - közöm lesz Rahóhoz. És Isten bő 4 évtized múlva: 2008-ban módot adott rá, ( ld. alább ); ( B.S. ). (( egy pár évvel ezelőtti kárpátaljai útibeszámoló részletei, internet-ről )) Első megállónk út közben Visken volt. Megtekintettük a református erődtemplomot, a festett mennyezetét, és a körülötte elterülő, nagy gondossággal és szeretettel ápolt parkot. Azután Técsőn tartottunk pihenőt. Ez kevert népességű település, egyharmad-egyharmad arányban [[ukrán-]]ruszin, román és magyar. Aknaszlatinán fürödtünk az egyik sóstóban. Rahó alatt meg eljutottunk Európa közepére! Rahó a Tisza völgyében járási székhely. Festői a város két oldalán emelkedő, az alig 500 m széles völgyet határoló hegygerincek látványa. Utolsó megállónk Rahó után: a Fehér- és a Fekete-Tisza összefolyásánál volt. A Tatár-hágón keresztül kiruccantunk Galíciába. A vorokhtai síparadicsomban libegővel mentünk a tetőre. Lenyűgöző kilátás nyílt innen a hóval borított kétezresekre : a 2061 m-es Hoverlára (Hó-vár) és a Pietroszra. Utunkat a Prut völgyében Jaremcsáig, illetve a Prut-vízesésnél található turistaközpontig folytattuk. Itt a hucul világgal találkoztunk. Megcsodálhattuk az impozáns népviseletet.

13 Jelenleg a Rahói Járásnak közel 90 ezer lakosa van. A magyarok Rahó, Tiszabogdány, Kőrösmező és Gyertyánliget településeken élnek. Terebesfejérpatakon és Barnabáson olaszok őrzik kultúrájukat, hagyományaikat. Barnabáson, Tiszaborkúton pedig [[ a Szepességből áttelepült szászok = ]] cipszerek (németek) élnek. Magyar nyelvű oktatásban Rahón, Gyertyánligeten és Kőrösmezőn körülbelül kétszáz gyerek részesül. Korábban Tiszabogdányban és Terebesfejérpatakon vasárnapi iskolák is voltak, de érdeklődés hiányában megszűntek. Nagybocskón a katolikus egyház égisze alatt magyar óvoda működik. A megmaradás záloga Rahón jelenleg nincs magyar óvoda, csak Gyertyánligeten és Kőrösmezőn működik tudtuk meg Reparuk Évától, a Rahói Járási Állami Közigazgatás külügyi referensétől, de van a városban általános iskola, ahol [[ tantárgyként vagy csak fakultációként, ld. fentebb ]] 80 magyar gyerek tanul. A kilencedik osztály elvégzése után többségük a Técsői Református Líceumba kerül, mások pedig ukrán iskolákba. A referens elmondta még, hogy nemrég megalakult az ukrán magyar Turinform iroda. Ennek egyik nem titkolt célja, hogy a magyar nemzetiségűek hasznosítani tudják nyelvtudásukat, s ha megértik, hogy ebből meg is tudnak élni, bizonyára a nyelvet és a hagyományokat is igyekeznek majd megőrizni. Ahhoz hogy meg tudjuk tartani magyarságunkat az ukrán közegben, kevés az iskola és az óvoda hangsúlyozta Reparuk Éva. Előnyt kell kovácsolnunk a hátrányból. Sajnos, egyre kevesebb magyar szót hallani, mivel [[ ma Rahón ]] a magyar szülők is inkább ukrán iskolába íratják gyerekeiket. Ezért civil kezdeményezésre egy közösségi ház létrehozásán fáradozunk. Itt oktathatnák a magyar nyelvet, helyet kapna benne a magyar óvoda is. Erre a célra hosszas egyeztetés után sikerült megkapnunk az önkormányzattól egy régi épületet. Közel ezer négyzetméter alapterületű, de nagyon rossz állapotban van, 650 ezer euro kellene a felújítására. A magyarok bizakodóak, hiszen Rahónak három magyarországi testvérvárosa van: Budapest V. kerülete, Szeged és Deszk, ahonnan már eddig is nagyon sok segítséget és támogatás kaptak. Az V. kerület például minden évben 40 gyereket üdültet a balatonszepesi táborban, de szegedi csereüdültetésre is sor került már. A tanárokat anyagi támogatásban részesítik, s könyvektől taneszközökön át sok minden érkezik a testvérvárosokból. Vallás A Rahói Járást 33 pravoszláv [[ orthodox ]], 18 görög katolikus és 6 római katolikus [[egyház]]közösség jellemzi. Kisebb csoportot képeznek a reformátusok és a Jehova tanúi egyház képviselői. A térségben az utóbbi öt év alatt tizenhárom templom épült. Margit néni templomot épít Rahón három évvel ezelőtt 25 magyar református összehajolt, és nagyot álmodott: templomot épít. Az elhatározást hamarosan tett követte, megkezdődött a munka. A maroknyi magyart segítették a hollandiai református hívek és a [[ Nyíregyháza-]]sóstói református gyülekezet tagjai. És mára felépült az Isten háza. [[ 2008 ]] Augusztus 3-án lesz a szentelés mondja büszkén Egri Margit néni, aki a munkálatok motorja, felügyelője, építésvezetője is egyben. A tereprendezés maradt még hátra, és a templombelső kialakítása. Ebben most a két fiam és az unokám segít, mert nehéz jó munkást találni.

14 A hetedik X-en túl lévő Margit néni a fizikai munkából is kivette részét. Ha kellett, téglát pakoltam, betonoztam mondja nevetve. Mindig ott segítettem, ahol éppen szükség volt rá. A fertősalmási születésű asszony fancsikai férje annak idején Rahón az erdőkombinátban# kapott munkát, ő pedig követte, és végül ott ragadtak. Ennek már negyvennyolc éve. Margit néni a két gyerek nevelésével volt elfoglalva. [[ Ugocsa vármegyei községek ]] # már Kárpátalja visszatértekor is ( az egyik ) Magyar Királyi Erdőigazgatóság központja volt Rahón. Nehéz volt megmaradni magyarnak, állítja. Sokszor a szemére vetették, hogy nem ismeri az állam nyelvét, amelynek kenyerét eszi. Mind a mai napig nem tudtam megtanulni ukránul teszi hozzá, pedig igyekeztem. A fiaimnak már nem jelent gondot a nyelv. Kevés itt már az egészen magyar család. Az én egyik menyem is ukrán, a másik cipszer Rahó augusztus 03. A református templom felszentelése A Kárpátaljai Református Egyház közgyűlése "Áldjátok az Urat mind, ti szolgái az Úrnak..." január 24-én tartotta meg soros közgyűlését a Kárpátaljai Református Egyház, melynek a II. Rákóczi Ferenc Főiskola Esztergom-terme adott otthont. A megjelenteket Zán Fábián Sándor püspök a zsoltáríró szavaival köszöntötte: "Áldjátok az Urat mind, ti szolgái az Úrnak..." (Zsolt 134) Ez az Ige-vers, ennek üzenete határozta meg az egész közgyűlés menetét. Az alkalom Zán Fábián Sándor püspök áhítatával kezdődött, aki a Jn 8, alapján hirdette az evangéliumot. "Ha ti megtartjátok az én Igémet, valóban tanítványaim vagytok..." Jézus azokhoz szól itt, akik hisznek benne, s ezúttal a tanítványképzést kezdi el. Találkozás, bizonyságtétel, hitre jutás... Hogy idáig eljussunk, az embereket meg kell szólítani. És újra meg újra meg kell szólítani azokat is, akik hisznek, hogy meginduljon a tanítványképzés. Az Igét meg kell tanítani, és meg kell tartani. "Ha ti megtartjátok az én Igémet, valóban tanítványaim vagytok" (Jn 8,31) - így szólt akkor Jézus azokhoz, akik hittek benne. És így szól ma is mindazokhoz, akik hisznek Őbenne. Mert csak a megélt Ige juttat el az ismeretre és az igazi szabadságra, az Ige fényében látjuk meg a bilincseinket. A püspök úr arra is figyelmeztetett, hogy el kell indulni azok felé is, akik ma még távol maradnak az istentiszteletekről, akik tévelyegnek, akik keresik az utat. Ez a hívő ember

15 feladata... A számbavételt követően - 92 gondnok és 64 lelkész jelent meg a közgyűlésen - Zán Fábián Sándor püspök tartotta meg évértékelő beszámolóját. Ebben kitért a 2008-as év fontosabb találkozóira. Mint elmondta, több alkalommal folytattak megbeszélést magyarországi és ukrajnai politikusokkal, akikkel az egyházat, a kisebbségben élő magyarságot, ezen belül az oktatást érintő kérdésekkel foglalkoztak. A megyei állami vezetőkkel folytatott megbeszéléseken ígéretet kaptak arra, hogy az egyházi iskoláktól nem vonják meg az állami támogatást. Remények szerint az Angol Egyesített Református Egyház és a helyi támogatásoknak köszönhetően idén megkezdődhet a Nagyberegi Református Líceum kollégiumának építése. Ennek problémája egyébként igencsak meghatározta az elmúlt évet. Akárcsak a kárpátaljai magyar oktatási intézményekben - így a református líceumokban tanuló fiatalok továbbtanulását nehezítő új ukrán oktatási törvény, pontosabban az az ominózus 461-es minisztériumi rendelet, mely szerint a felvételizni vágyó végzősök ukrán nyelven és kötelezően ukrán nyelvből kell tegyenek emelt szintű érettségi vizsgákat, ez pedig nem biztosítja az esélyegyenlőséget. Zán Fábián Sándor beszámolójában abbéli örömének is hangot adott, hogy a jövőben - a GAW (Németország) és a HEKS (Svájc), illetve az Angol Egyesült Református Egyház támogatásának köszönhetően - lehetőség nyílik a kárpátaljai lelkészek külföldi továbbképzésére. A püspök tájékoztatott, hogy a szolgálatba immáron a közelmúltban végzett lévitákat is be lehet vonni. A püspöki beszámolóban pozitív értékelést kapott a református egyház berkein belül működő tömegkommunikációs eszközök - a Küldetés c. újság, a világhálón olvasható KRE honlapja, a Sion Rádióstúdió - munkája. Zán Fábián Sándor ezúton is köszönetet mondott a [[ miskolci székhelyű ]] Tiszáninneni Református Egyházkerület híveinek, akik segítik és támogatják a honlapot és a Sion Rádiót. Miért fontosak ezek? Mert ebben az internet-, komputer-uralta világban általuk érhetünk el és szólíthatunk meg olyanokat is, akik nem látogatják az istentisztelteket... Az elnöki beszámolóban pozitív értékelést kapott, hogy az elmúlt évben is több lelkészbeiktatásra, templomfelújításra került sor. Rahón pedig - a szórványban - egy kis közösség új templomot épített. Ide olyan fiatal, missziói lelkülettel bíró lelkészt várnak, aki a nehézségek ellenére vállalja a gyülekezetépítést. Az elmúlt évben sor került a KRE Presbiteri Szövetségének tisztújító közgyűlésére (Horkay Sámuelt választották elnökké), a KRISZ-ben Szanyi György lett az elnök, Kacsó Géza pedig az alelnök, és megkezdte tisztújítását a Nőszövetség is). Zán Fábián Sándor beszámolójában kiemelte a mártír lelkészek emlékére állított szobor felavatásának, illetve az e napon a polgármesterekkel és az iskolaigazgatókkal közösen tartott ünnepi istentiszteletnek a fontosságát, méltatta a három egyházmegyében tartott nagyszabású rendezvények jelentőségét. Mint a püspök úr beszámolójából kiderült, a KRE nagy reményekkel tekint a [[ 2009.]] május 22-i Alkotmányozó Zsinat, a Generális Konvent ülése elé, amikor is Debrecenben elfogadják az [[ össz-kárpát-medencei ]] egyesült Magyar Református

16 Egyház alkotmányát. Beszámolójában Zán Fábián Sándor ennek pozitív hozadékait is ecsetelte. Beszámolója végén a püspök úr a szeretet, a lelkigondozás gyakorlásának fontosságát hangsúlyozta, melyre a gazdasági válság miatt még fokozottabban kell figyelni. A beszámolót követően Dávid Árpád jegyző felolvasta az elmúlt év zsinati határozatait. Majd a közgyűlés döntött a következő közgyűlés időpontjáról, mely egyben az idei lelkészszentelés dátuma is: október 11. A résztvevők meghallgatták a felszentelendő lelkészek jellemzését, személyes bemutatkozását, és egyhangúlag elfogadták jelölésüket. Így a következő - ünnepi közgyűlésen Kacsó Géza, Dancs Róbert, Molnár Lóránt, Harsányi Béla, Pápai Gábor, Bernáth Tamás felszentelésére kerül sor. (A további jelentkezők felszenteléséről a következő közgyűlés dönt.) A tervek szerint e napon adják át a január 9-én sikeresen vizsgázó lévitáknak is a végzettségről szóló okleveleket. (A lévitaképzésről Héder János főjegyző számolt be.) "Az Őt félőkben gyönyörködik az Úr, akik kegyelmében reménykednek." - A 147. zsoltár 11. versével, majd áldással zárta a közgyűlés munkáját Zán Fábián Sándor püspök. (KRE Kommunikációs Központ - Marton Erzsébet) [ internet-ről ] KRISZTUS A JÖVŐ, EGYÜTT KÖVETJÜK ŐT MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYOZÓ ZSINATA Az Alkotmányozó Zsinat üzenete:»isten iránti hálával adjuk hírül, hogy ma, május 22-én órakor a magyarországi, kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és partiumi részegyházak aláírták a Magyar Református Egyház Alkotmányát. Ezzel a lépéssel, közel 20 évi fáradozás után, mi, magyar reformátusok évszázados közösségünket ebben a formában juttatjuk kifejezésre. A magyar reformátusság a reformáció évszázadától megtartotta lelki, szellemi egységét. Összetartozásunkat még történelmi viszontagságok és politikai szándékok sem tudták kikezdeni, így a trianoni döntés és a december 5.-i népszavazás sem tudta szétzilálni közösségünket.«református templomszentelés Rahón ( írta: Badó Zsolt ) Talán kevesen tudnak arról, hogy a tömbmagyarságtól távol eső Rahón hitükben megmaradt református magyar családok élnek. Számukra évek óta az Egri család házában László Károly técsői református lelkész tartott istentiszteletet havonta kétszer. Erről tudomást szerezve érkezett segítségükre a hollandiai Oldenbroek református gyülekezete, akiknek köszönhetően felépíthette most vasárnap felszentelt kis református templomát a 22 tagú Rahói Református Gyülekezet. Seres János, ugocsa-máramarosi református esperes előfohászát követően a zsúfolásig megtelt kis templomban a 89. zsoltárt és a 358. dicséretet énekelte a gyülekezet. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke a Jeremiás próféta könyvéből vett

17 idézetre épített prédikációjában hangsúlyozta: "Azért épült ez a templom, hogy itt az Úr hívjon bennünket, s hogy azok, akik meghallották szavát, itt segítségül hívhassák őt." A templom felszentelése alkalmából köszöntötte a gyülekezetet Bacskai József, a Magyar Köztársaság beregszászi főkonzulja. Mikulyák László rahói római katolikus lelkipásztor a Királyok könyvéből olvasta Isten Igéjét. Majd így folytatta: "Nagy öröm számomra, hogy itteni szolgálatom első hetében egy ilyen jeles eseményen veszek részt, amely fontos és jeles a református egyház életében és a FelsőTisza-vidéken szórványban lévő közösség életében... Elsősorban nem ezt a kőtemplomot akarjuk ünnepelni, hanem azokat, akik e kezdeményezés mellé álltak, akik váll váll mellett, egymást segítve építettek közösséget, gyülekezetet és építettek hozzá templomot." A miskolci havasi egyházközség küldöttsége nevében Pongó István lelkipásztor, a Nyíregyháza-Sóstói Református Gyülekezet nevében pedig Kovács Gábor presbiter mondott köszöntő beszédet. A templomot építő hollandiai Oldenbroek református gyülekezetének nevében a gyülekezet tanácsának elnöke (gondnoka), Henk Shonhoven elmondta: nagyon örülnek annak, hogy segíthettek a rahói templom felépítésében, majd átadtak a gyülekezetnek egy magyar és egy holland nyelvű Bibliát. A templom építését ugyancsak segítő Stichting Hulp Oost-Europa Alapítvány részéről Arie Jan van Oort volt jelen, aki kiemelte a rahói Egri Margit szerepét. Végül bejelentették, hogy az oldenbroeki gyülekezet három évig támogatást fog adni egy Rahón és környékén szolgáló missziói lelkésznek. A társadalmi szervezetek nevében többek között ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a gyülekezetet. Mint mondta: "Nagy dolog történt most Rahón. Az elszéledt nyájnak itt és most háza lett... Adja az Isten, hogy e ház a továbbiakban minél több református magyarral teljen meg." Az ünnepi esemény legvégén Egri Margit a helyi gyülekezet nevében mondott köszönetet a templomépítést támogatóknak és a megjelenteknek. A templomszentelés nemzeti imádságunk: a magyar Himnusz eléneklésével és püspöki áldással ért véget.

18 Templomszentelés Rahón, augusztus 03.-án. (Kovács Gábor erdőmérnök, a Nyíregyháza-Sóstói Református Gyülekezet presbiterének felvétele) Kovács Gábor tájékoztató levele Bolla Sándornak [ akinek a rahói templomszentelésre készülés jó hírét Gábor 3 héttel korábban, jelesül az Országos Erdészeti Egyesület 2008-as debreceni vándorgyűlése július 11.-i esti baráti találkozóján mondta el ]:» Kedves Sándor! Amit vállaltam, megtettem. Istennek hála, minden program zavartalanul ment végig. László Károly técsői lelkésznek adtam át az adományod (ő a szórvány-gyülekezet lelkésze), nagyon hálás volt, kérte, ezt tolmácsoljam Neked. Másnap reggel arról tájékoztatott, hogy telefonon felhívott, beszéltetek. Az adománynak lesz még helye bőven, sok mindent kell még csinálni! Mellékelek egy saját felvételt is, nem igazán jó, de a templom hangulatából ad némi ízelítőt. Középen László Károly lelkész, jobbra a püspök látható. A bal felől álló lelkészek zöme az Ugocsa-Máramarosi egyházmegye (zömmel a Tiszára tapadó) falvaiból hozták az üdvözletet (és fiatal, csinos feleségeiket). Nagylelkű adományod emlékére szeretnék adni Neked egy kis aquvarell képet attól a Petkes József festőművésztől, aki közülünk leginkább tartotta szívügyének a rahói templomépítést. Keresem az alkalmat az átadásra. Keretezve van, nem szeretném postára adni.

19 Addig is minden jót Neked, barátsággal ölel, s Isten bőséges áldását kéri szolgálatodra Gábor «Petkes József: Havasok alatt. [[ gyönyörű tájkép, ám a bekeretezett üvegen át szkenneltem, ezért itt csak hangulat ; B.S. ]] Az Úrasztala mögött a rahói apszisra 2008-ban felírt Ige: ''Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját.'' --- Győri, 1956-os konfirmációi emléklapomon is ugyanez az áldás áll (B.S.)