I. Fejezet. Általános rendelkezések

Átírás

1 Tápiószecső Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-Testületének 9/2011.(IV.04) számú önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdésében, 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. (1) bekezdés e) pontjában és az Ötv. 1. (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata. (2) Az Önkormányzat székhelye: 2251 Tápiószecső, Deák F. u. 18. (3) Az Önkormányzat működési területe Tápiószecső Nagyközség közigazgatási határain belülre terjed ki. Az Önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását, illetve térképvázlatát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza. 2. (1) Az önkormányzat szervei: a) a Képviselő-testület, b) a Képviselő-testület bizottságai, melyek ba) Pénzügyi- Vagyongazdálkodási, Jogi és Településfejlesztési Bizottság, bb) Szociális Bizottság, bc) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, c) a polgármester és d) a Képviselő-testület hivatala. 3. (1) Az Önkormányzat címeréről, zászlajáról, valamint azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik. Az önkormányzat címerének, zászlajának leírását, valamint bélyegzőinek lenyomatát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza. 4. (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetésekről, elismerő címekről, díszpolgári cím alapításáról, valamint azok odaítélésének rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik. 5. (1) Az önkormányzat a lakosság széleskörű tájékoztatása érdekében havonta megjelenő ingyenes a Szecsői Tükör című lapot adja ki. A Szecsői Tükör kiadásának részletes szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik. (2) A lapban tájékoztatást kell nyújtani: a) az önkormányzati rendeletekről, a teljes szöveg közzétételével, b) a közérdeklődésre számot tartó határozatokról, c) a bizottságok fontosabb döntéseiről, d) az önkormányzati kapcsolatokról, együttműködésekről, e) a Polgármesteri Hivatal híreiről, f) az önkormányzati fejlesztésekről,

2 g) a község eseményeiről, h) civil szervezetek eseményeiről, híreiről, i) civil szervezetek híreiről. (3) A lap megjelent példányait évente legalább 2 példányban be kell köttetni, 1 példányt a könyvtárban, 1 példányt a polgármesteri hivatalban kell megőrizni. II. Fejezet Az Önkormányzat feladat- és hatásköre 6. (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületét illetik meg. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és a bizottságokra ruházza át. (3) Az átruházott hatáskör gyakorlója évente legalább egy alkalommal köteles a képviselőtestületnek írásban vagy szóban tevékenységéről, intézkedéseiről, annak eredményéről beszámolni. (4) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 1. melléklet tartalmazza. (5) A Képviselő-testület által a bizottságokra ruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza. (6) Az átruházott hatáskörbe tartozó hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselőtestület a következő ülésén köteles megtárgyalni. 7. (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10. (1) bekezdésében foglaltakon túl: a) minden önkormányzati célt szolgáló hitelfelvétel, értékhatárra tekintet nélkül, b) a képviselő-testület munkatervének elfogadása, c) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése, gazdasági társaságba való belépés, illetve kilépés, d) a rendszeresen ellátandó közfeladat önkéntes felvállalása, vagy erről történő lemondás, e) együttműködési megállapodás létesítése, felmondása. III. Fejezet A Képviselő-testület működése 8. (1) Tápiószecső Nagyközség képviselő-testülete 8 választott települési képviselőből és a közvetlenül megválasztott polgármesterből áll. A polgármester nevét és a települési képviselők névsorát a 3. függelék tartalmazza. 1. A települési képviselő jogállása, jogai és kötelezettségei 9. (1) A települési képviselő az Önkormányzat gazdasági programjában megfogalmazott célkitűzések valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért vállalt felelősséggel vesz részt a község lakosságának, az önkormányzat érdekeinek képviseletében. 10. (1) A települési képviselő jogait az Ötv a tartalmazza, mely az alábbiakkal egészül ki:

3 a) magasabb rendű jogszabályban foglaltak betartásával önkormányzati iratokba, dokumentumokba való betekintés, azok tanulmányozása a polgármesterrel és a jegyzővel történt előzetes egyeztetés után, b) a polgármestertől és a jegyzőtől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást és egyeztethet ügyviteli és adminisztratív jellegű közreműködés érdekében, c) a polgármester egyes települési képviselőket szakmai ismereteik, felkészültségük szerint bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba, d) a polgármester a képviselő-testületnek egyes ügyekben javaslatot tehet arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg, (2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett megbízásról a Képviselő-testület egyszerű többséggel, nyílt szavazással, határozatában dönt. A megbízást írásba kell foglalni és a képviselőnek átadni. A megbízásnak tartalmaznia kell: a) a képviselet tárgyát, b) a képviselet terjedelmét, c) az esetleges hatáskört, d) a megbízás időtartamát. (3) A képviselők részére a Képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg, melynek részletes szabályait a 3. melléklet tartalmazza. 11. (1) A képviselő köteles: a) írásban vagy szóban a polgármesternek (állandó bizottság elnökének) előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület (állandó bizottság) ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik, b) részt venni a képviselő-testület munkájában, közreműködni a bizottság tevékenységében, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban, c) igény szerint fogadóórát, lakossági fórumot tartani, kapcsolatot tartani a lakossággal, önszerveződő közösségekkel, d) a képviselői megbízáshoz méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani, e) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, stb. valamint információkat a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni, f) a polgármesternek jelezni bármilyen jellegű összeférhetetlenségi ok felmerülését. 12. (1) A 10. és 11. -ban foglaltak értelemszerűen a bizottságok nem képviselő tagjaira is érvényesek. 2. Képviselői felvilágosítás-kérés Interpelláció 13. (1) Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg valamely az Önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe tartozik. Problémát tár fel és arra vár választ, hogy az mikor szűntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. 14. (1) A települési képviselő interpellációt intézhet: a) polgármesterhez, b) az alpolgármesterhez, c) a jegyzőhöz, d) a bizottságok elnökeihez.

4 (2) Az interpellációt az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal - a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki intézkedik annak a címzetthez való eljuttatásához. Az interpellációnak tartalmaznia kell: a) az interpelláló nevét, b) az interpelláció címzettjét, c) az interpelláció tárgyát. (3) Az interpelláció képviselő-testületi ülésen szóban is előterjeszthető a napirendek megtárgyalását követően. A szóbeli interpelláció előterjesztésének ideje maximum 5 perc. 15. (1) Az írásban benyújtott interpelláció esetén az interpelláló interpellációja tartalmát a napirendek megtárgyalását követően a képviselő-testület ülésén szóban ismertetheti és kiegészítheti. (2) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell érdemi választ adni. A szóbeli válaszadás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban is válaszolhat. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasznak tartalmazni kell a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. (3) Írásban adott választ a következő rendes képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni, melynek során az interpelláció címzettje írásbeli válaszának tartalmáról tájékoztatja a képviselő-testületet. (4) A válaszadást követően az interpelláló viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e, ha igen, akkor a képviselőt-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. (5) Ha az interpellációra adott választ a települési képviselő nem fogadja el, a képviselőtestület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a képviselő-testület által kijelölt bizottság vagy a polgármester elé utalandó. A bizottság vagy a polgármester állásfoglalását és határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a képviselő-testület határoz. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni. (6) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet. Képviselői kérdés 16. (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó bármely (pl. szervezeti, működési, döntés-előkészítési stb.) ügyben történő felvetés vagy tudakozódás. (2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén, a napirendek tárgyalását követően: a) a polgármesterhez, b) az alpolgármesterhez, c) a jegyzőhöz, d) a bizottságok elnökeihez maximum 5 percben intézhet kérdést, amelyre az ülésen maximum 5 percben, szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni. (3) A kérdést írásban is be lehet nyújtani az ülést megelőzően legalább 2 munkanappal - a polgármesternél, aki intézkedik annak a címzetthez való eljuttatásához. A kérdésnek tartalmaznia kell: a) a kérdező nevét, b) a kérdés címzettjét, c) a kérdés tárgyát.

5 (4) Az írásban benyújtott kérdés esetén a kérdés felvetője a kérdés tartalmát a napirendek megtárgyalását követően a képviselő-testület ülésén szóban ismertetheti és kiegészítheti. (5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról sem a képviselő, sem a képviselő-testület nem dönt. 3. A képviselő-testület ülései 17. (1) A képviselő-testület alakuló-, rendes-, (munkaterv szerinti) és rendkívüli üléseken látja el feladatát. (2) A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal (2251 Tápiószecső, Deák F. u. 18.) dísztermében tartja, a kihelyezett ülés kivételével. 4. Az alakuló ülés, a képviselő-testület megalakulása, az alakuló ülés eljárási rendje 18. (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet az újonnan megválasztott polgármester hív össze. A meghívót az ülést megelőző 3 nappal kell kézbesíteni. 19. (1) Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő (korelnök) vezeti a polgármester eskütételéig. (2) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményeiről. (3) A települési képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő. (4) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről. (5) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő. (6) Az eskütételt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés kötelező napi rendi pontjait, melyek az alábbiak: a) a polgármester programjának ismertetése, b) a polgármester juttatásainak megállapítása, c) az alpolgármester megválasztása, d) az alpolgármester juttatásának megállapítása, e) a bizottsági struktúra kialakítása. 5. Rendkívüli ülés 20. (1) Rendkívüli ülés az év bármely napjára összehívható. 21. (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze. 22. (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a) a települési képviselők 1/4-nek, vagy b) a képviselő-testület bármely bizottságának indítványára. (2) Az indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont(ok) előterjesztésé(i)t, határozati javaslatokat, amelyeknek meg kell felelniük az e rendeletben támasztott követelményeknek, a rendkívüli ülés összehívását megalapozó körülmények leírását.

6 (3) A polgármester az (1) bekezdés szerint indítványozott rendkívüli ülés összehívásáról 8 napon belül - lehetőleg az előterjesztésben javasolt időpontra gondoskodik. (4) A rendkívüli ülés összehívásáról szóló meghívóhoz mellékelni kell az indítványt (kivéve, ha az ülés összehívását a polgármester kezdeményezte), az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat. (5) A (4) bekezdésben ismertetett szabálytól eltérni csak kivételesen szabad, ebben az esetben azonban lehetőség van a testület tagjait az ülésről értesíteni telefon, üzenet, ill. futár útján, a sürgősség indokának megjelölésével. (6) A rendkívüli ülésen fő szabályként azok a napirendek tárgyalhatók, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt. (7) Kivételesen sürgősségre való hivatkozással olyan napirend is tárgyalható, amelyről írásbeli előterjesztés nem készült, de a napirend a meghívásban szerepelt. 6. A rendes ülések 23. (1) A képviselő-testület évente legalább tizenegy rendes ülést tart. Az üléseket lehetőleg a hónap utolsó csütörtökére kell összehívni. (2) A képviselő-testületi ülések időpontját úgy kell kitűzni és az üléseket összehívni, hogy azon valamennyi képviselő a munkaidején kívül, szabadidejében részt tudjon venni. 7. Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, a zárt ülésre vonatkozó szabályozások 24. (1) A képviselő-testület ülései a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nyilvánosak. (2) A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet, és a tanácskozást nem zavarhatják. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülést levezető elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot rendre utasíthatja, felszólíthatja a rendzavarás megszüntetésére, végső esetben pedig az ülésről kiutasíthatja. (3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben. (4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (5) A (3) bekezdésbe foglalt személyi ügy tárgyalásakor ha az érintett elmulasztott írásban nyilatkozni a képviselő testület zárt ülést tart. (6) A (4) bekezdésben szabályozott esetekben a zárt ülés megtartását: a) a polgármester, alpolgármester b) bármely képviselő, c) a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. (6) A zárt ülésen jelen lehet: a) a Képviselő-testület tagjai, b) a jegyző, c) a kisebbségi szószóló, d) meghívása esetén az érintett és a szakértő, e) a polgármester által meghívott személy és a jegyzőkönyvvezető. 25. (1) A zárt ülésen hozott döntésről a polgármester tájékoztathatja a közvéleményt, a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáló érdekek megsértése nélkül. (2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

7 a) a képviselő-testület tagjainak, b) a jegyzőnek, c) napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak, d) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek, e) a kormányhivatal vezetőjének, g) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek. (3) Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe betekinthet az, aki a zárt ülésen részt vehet, valamint a kormányhivatal vezetője. 8. Munkaterv 26. (1) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadott éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. (2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni: a) képviselő-testület tagjaitól, b) képviselő-testület bizottságaitól, bizottsági tagjaitól, c) jegyzőtől, d) országgyűlési képviselőtől, e) kisebbségi önkormányzattól, f) önkormányzati intézmények vezetőitől. (3) A munkaterv tervezetét a jegyző a hivatal közreműködésével állítja össze, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az munkaterv tervezet előterjesztésekor a polgármester - indoklással ellátott - tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról. (4) A munkaterv tartalmazza: a) az ülések időpontját (hónap és nap megjelölésével), b) az ülések napirendjét, továbbá az előterjesztések előadóit, c) az előterjesztés előkészítésében közreműködő szerv, vagy személy megnevezését, d) az előterjesztést véleményező bizottság(ok) megjelölését, e) az adott napirendi pont tárgyalásához meghívandók körét, f) azon témák megjelölését, amelyek előkészítésénél lakossági fórum összehívása szükséges, g) a közmeghallgatások időpontját. (5) A jegyző a helyi újságban és a település honlapján való megjelentetés útján gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen. (6) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott a jegyző. 9. Az ülés összehívása 27. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze. A személyi változásról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testület. (2) A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, illetőleg a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi- Vagyongazdálkodási, Jogi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze. Amennyiben a képviselő-testület még nem választotta meg a bizottság elnökét, az ülést a korelnök hívja össze. 28. (1) A képviselő-testületet össze kell hívni: a). a munkatervben meghatározott időpontra, b.) a képviselők egynegyedének,

8 c.) a képviselő-testület valamely bizottságának, d.) a kormányhivatal, e) a polgármester kezdeményezésére, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. (2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a javasolt napirendet. (3) Az ülést a kezdeményezés átvételétől számított 8. napon belül össze kell hívni. (4) A képviselő-testületet határozatképtelensége esetén 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. 29. (1) Az ülés összehívása írásbeli meghívóval történik. (2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a települési képviselők és a meghívottak rendes ülés esetén az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt 48 órával megkapják. A települési képviselő írásos kérésére a - zárt ülés anyagainak kivételével - az írásos anyagokat online módon is meg lehet küldeni. A meghívók és előterjesztések kézbesítéséért a jegyző a felelős. (3) A meghívónak tartalmaznia kell: a) az ülés minősítését (rendes, rendkívüli ülés), b) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, c) a javasolt napirendi pontokat, d) a napirendek előadójának megjelölését, e) az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát, dátumot. (4) A meghívóhoz mellékelni kell: a) az előterjesztéseket, b) határozati javaslatokat, c) az addig beérkezett interpellációk tárgyát. (5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a rendes ülést megelőzően 5 nappal, a rendkívüli ülés előtt 48 órával - a község lakóit a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és a község honlapján való megjelenítéssel értesíteni kell. A meghívó közzétételéért a jegyző a felelős. 30. (1) A képviselő-testület ülésére minden esetben meg kell hívni a települési képviselőket. (2) A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni: a) a jegyzőt, b) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit c) a bizottságok nem képviselő tagjait d) a helyi rendőrőrs vezetőjét, h) azt akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, valamint akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges (könyvvizsgáló, belső ellenőr stb). (3) A (2) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg: a) jegyzőt, b) akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges (előkészítésben közreműködő csoportvezetők, érintett intézmények, szervek, szervezetek képviselői), c) a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan a Tápiószecső Nagyközségben működő társadalmi szervek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik, d) a bizottság nem képviselő tagját, abban az esetben, ha a napirendi pontot a bizottság előterjesztésként javaslattal ellátva tárgyalta. (4) A (2) bekezdés d-h) pontban meghatározott meghívottak részére írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kell megküldeni, amelynek tárgyalásában érintettek, illetve amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

9 31. (1) A képviselő-testület ülése halasztást nem tűrő indokolt esetben - a jegyző vagy a polgármester útján - telefonon is összehívható, melynek szükségességéről a polgármester saját hatáskörben dönt. (2) A telefonon történő összehívás esetén írásos anyag előzetesen nem kerül megküldésre. (3) A telefonon összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendi témájához kapcsolódó írásos előterjesztést a képviselő-testület tagjai az ülést megelőzően kapják kézhez. (4) A képviselő-testület tagjainak 30 perc áll rendelkezésére az írásos előterjesztés áttanulmányozására. 10. Előterjesztések rendje 32. (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányulhat, b) beszámoló, jelentés valamely feladat elvégzéséről, szerv tevékenységéről, stb., c) tájékoztató anyag, amely tudomásulvételt igényel. 33. A 33. (1) bekezdés a) pontjában írt előterjesztésre jogosult: a.) polgármester, alpolgármester, c.) témakör szerint illetékes bizottság elnöke, d.) bármely települési képviselő, e.) képviselő-testület döntése alapján felkért szerv vagy szervezet vezetője. (2) A rendelet-tervezet csak a) az illetékes szakbizottságok és a b) Pénzügyi- Vagyongazdálkodási, Jogi és Településfejlesztési Bizottság előzetes véleményezését követően terjeszthető a képviselő-testület elé. (3) További testületi előterjesztések az munkatervben meghatározott előkészítést követően kerülnek előterjesztésre. (4) A 32. (1) bekezdésben megjelölt további előterjesztések bizottság előtti megtárgyalását a polgármester, alpolgármester, települési képviselő, valamint a jegyző kezdeményezheti. Képviselő-testületi előterjesztésre csak a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kerülhetnek. (4) Előterjesztés és határozati javaslat, rendelet tervezet a képviselő-testület elé általában írásban tehető. (5) A testület elé kerülő előterjesztést a határozati javaslattal, rendelet tervezettel együtt írásban meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak. 34. (1) Egyszerű ügyekben írásbeli előterjesztést készíteni nem kell. (2) Egyszerűbb ügynek tekinthető a költségvetési tételt, fejlesztést, működést, hitelfelvételt, személyi ügyet nem érintő kérdés. A meghívóban utalni kell a szóbeli előterjesztésre. A határozati javaslat szövegét ekkor is írásban kell a képviselő-testület tagjainak kiadni. 35. (1) Az írásbeli előterjesztés két részből áll. (2) Az első részben: a)meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, b) meg kell nevezni az előterjesztőt, c) le kell írni a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását, d) be kell mutatni az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, e) számot kell adni a témában esetlegesen korábban született testületi döntések végrehajtásáról, f) ismertetni kell a jogszabályi kereteket,

10 g) meg kell fogalmazni a jövőbeni feladatokat, h) részletesen be kell mutatni a meghozandó döntés körülményeit, több döntési változat esetén az egyes alternatívák mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeiket. (3) A második részben: a) fel kell tüntetni a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot, b) annak esetleges alternatíváit, c) a végrehajtásért felelős személy (ek) megnevezését, d) a végrehajtási határidőt. 36. (1) Az írásbeli előterjesztés terjedelme a rendelet-tervezetek előterjesztései kivételével a határozati javaslattal és a melléklettel együtt maximum 15 gépelt oldal lehet. Indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével ettől el lehet térni. (2) Szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 15 perc, ettől a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével eltérhet. (3) Előterjesztés csak a jegyző ellenjegyzése után kerülhet a Képviselő-testület, ill. annak bizottságai elé. 11. A képviselő-testület ülései, az ülések vezetésnek szabályai Az ülés megnyitása 37. (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes távollét esetén a Pénzügyi, Vagyongazdálkodási, Jogi és Településfejlesztési Bizottság elnöke vezeti. 38. (1) Az ülésvezető: a) megnyitja a képviselő-testület ülését, köszönti a megjelent képviselőket és a képviselő-testületi ülésre meghívott egyéb személyeket, b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták-e össze, c) a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő települési képviselők számát, az ülés határozatképességét, d) ismerteti a távollétüket bejelentőket. (2) A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő, így a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele (5 fő) jelen van. Az ülésvezető a határozatképességet az ülés egész időtartama alatt köteles figyelemmel kísérni, azt minden döntés előtt megvizsgálni. (3) A testület határozatképtelensége esetén az elnök legfeljebb l óra időtartamra rendkívüli szünetet rendelhet el. (4) Amennyiben a rendkívüli szünet eredménytelenül eltelik, az elnök az ülés későbbi időpontra történő elhalasztására tesz javaslatot. Ennek elfogadásához a jelenlevő képviselők egyszerű szótöbbségű egyetértő döntése szükséges. (5) A megismételt ülés - melyet nyolc napon belülre kell összehívni - elmaradása esetén a soron következő ülésen kell az elmaradt napirendi pontokat sorrendben elsőként megtárgyalni. A napirend elfogadása 39. (1) Az ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot. (2) Az előterjesztett javaslatról a képviselő-testület vitát követően határoz. (3A képviselő-testület ülésén a napirend sorrendje: a) napirend előtti felszólalás,

11 b) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülésszak között eltelt időszak jelentősebb hivatali tevékenységéről, c) előterjesztések d) interpellációk, e) képviselői kérdések. Sürgősségi indítvány 40. (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. (2) A sürgősségi indítványt határozati javaslattal együtt az adott ülés megkezdése előtt a képviselőknek ki kell adni. A polgármester ezt követően alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására. (3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára - vita nélkül minősített szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyalása tárgyában. (4) A sürgősségi indítványt elfogadása esetén a testületi ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni. (5) Ha a képviselő-testület döntésével nem ismeri el a sürgősség tényét, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a képviselő-testület következő ülésén kell napirendre venni. Sürgősségi indítvánnyal vagyoni jellegű ügy csak akkor terjeszthető elő, ha a határozati javaslatban bizottsági szintű és szakmai előkészítést nem igényelnek. 41. (1) A sürgősségi indítványt (a kiküldött meghívóban nem szereplő napirendi javaslat) legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 óráig kell a polgármesternél írásban benyújtani, a konkrétan megfogalmazott határozati javaslattal, a sürgősség tényének rövid indokolásával együtt. Sürgősségi indítvány szóban nem nyújtható be. (2) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a) polgármester, b) alpolgármester, c) bizottság elnökei, d) települési képviselők, e) a kisebbségi önkormányzat elnöke. Napirend előtti felszólalás 42. (1) A napirend előtti felszólalás igényét a jegyzőhöz vagy a polgármesterhez a képviselő-testületi ülést megelőző 1 munkanappal írásban kell benyújtani a felszólalás tárgya megjelölésével, és tartalmának tényszerű kifejtésével. (2) A napirend előtti felszólalásra a képviselőnek 5 perc, a polgármester esetleges válaszára 5 perc áll rendelkezésre. 12.Előterjesztések tárgyalása 43. (1) A sürgősségi indítványok, a napirend előtti felszólalások és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló polgármesteri beszámoló tárgyában való döntést követően a képviselő-testület az elfogadott napirend szerinti előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokat tárgyalja. (2) A polgármester a napirendek sorrendjében, minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát mely során: a) szót ad a napirendi pont előadójának szóbeli kiegészítésre,

12 b) szót ad az előterjesztést megtárgyaló bizottság előadójának a bizottság döntésének ismertetésére, c) igény szerint szót ad a bizottsági kisebbségi vélemény előadójának, d) megnyitja a napirend vitáját, és a bejelentkezés sorrendjében ad szót a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak, e) ismét szót ad a napirendi pont előadójának, a napirendet megtárgyaló bizottság elnökének, hogy válaszoljon a vitában elhangzott hozzászólásokra, f) lezárja a vitát, ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászólás, vagy ha a képviselő-testület a vita lezárásáról döntött, g) a vita lezárását követően szót ad az illetékes bizottság elnökének. (3) A napirendi előadó, valamint az illetékes bizottság elnökének, tagjának felszólalását követő vitában egy-egy felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc lehet. Ezt az időt a testület egy alkalommal, a felszólaló kérésére meghosszabbíthatja, a hosszabbítás időtartamának meghatározásával, mely maximum további 5 perc lehet. Erről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. A kérdéseknek és felszólalásoknak rövidnek, tömörnek, a tárgyhoz tartozónak kell lenniük, azok segítsék a döntés meghozatalának lehetőségét. (4) A hallgatóság a napirendhez kapcsolódva kérdést tehet fel és hozzászólhat. A polgármester hozzászólásonként legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a hallgatóság minden egyes tagjának. (5) Az ülésen elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a felszólalást követően nyomban, legfeljebb azonban 2 perc időtartamban észrevételt tenni. Ha az elnök nem ad szót, az érintett képviselő kívánságára az észrevétel-tétel tárgyában a testület felszólalás nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Viszontválasznak helye nincs. (6) A vita lezárását javasolhatja: a) az előterjesztő, b) bármely bizottság elnöke, c) az elnök. Ebben a kérdésben a testület vita nélkül egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. (7) A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt: a) bármely bizottság elnöke jogosult a bizottság álláspontját összefoglalni legfeljebb 3 percben. A bizottsági összefoglalókkal kapcsolatban új vitát nyitni nem lehet. b) a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. 13.A tanácskozás rendjének fenntartása 44. (1) A tanácskozás rendjének, méltóságának fenntartásáról a polgármester gondoskodik: (2) Az elnök ebben a jogkörében az alábbi jogosítványokkal élhet a rendzavaró képviselővel, meghívottakkal és a hallgatóság tagjaival szemben. (3) Az elnök azt a képviselőt, meghívottat a) akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, első alkalommal figyelmezteti, b) aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, ill. ismételt rendzavarást követ el, rendreutasítja. (4) Az elnök a hallgatóság sorából azt, aki a) a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, rendreutasítja, b) a tanácskozás rendjét ismételten, vagy súlyosan megzavarja, a terem elhagyására kötelezi. (5) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülés meghatározott idejű félbeszakítására tesz javaslatot. A félbeszakításról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

13 45. (1) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, illetőleg a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti széksértést követ el. A képviselő-testület széksértést elkövetett tagja rendbírsággal sújtható. (2) A széksértés tényének megállapítását a polgármester és bármely képviselő indítványozhatja a képviselő-testületi ülés során. A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg. (3) A széksértést elkövető képviselő Ft Ft összegig terjedő rendbírsággal sújtható. (4) Amennyiben a képviselő-testületi ülésen a széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, illetőleg a képviselő testületet megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától. (5) A rendbírság összegéről a széksértés tényének megállapítását kérő polgármester vagy képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a rendbírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (6) A rendbírság összegét kiszabását követő 8 napon belül kell befizetni a Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási számlájára. A rendbírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő tiszteletdíját a következő esedékesség után automatikusan a bírság összegével csökkentve kell folyósítani. (7) A széksértés megállapításának pontos okáról, a rendbírság kiszabásáról, meg nem fizetéséről a jegyző közérdekű közleményként a Szecsői Tükörben tájékoztatja a lakosságot. 46. (1) Az ülések alatt tilos a dohányzás! (2) A dohányzók igényeinek kielégítése céljából 2 óránként 5 perc cigaretta szünetet kell biztosítani. (3) A képviselő-testületi ülések alatt a tárgyaló-asztalnál foglalnak helyet: a polgármester, a jegyző, a képviselők és a meghívottak. A hallgatóság, a szemlélődők pedig a széksorokban kapnak helyet. 14. Az ülés elnapolása, félbeszakítása 47. (1) Az elnök kezdeményezheti az ülés félbeszakítását, ill. elnapolását, ha annak alapjául fontos indok szolgál. (2) Az ülés félbeszakítása határozott időre történhet, amelynek letelte után amennyiben lehetséges az ülést folytatni kell. (3) Az elnök javaslatot tehet az ülés elnapolására, ha a) a tárgyalt napirendi pontokban a Képviselő-testület nem tud állást foglalni, illetve dönteni, b) az ülés a félbeszakítás eltelte után sem folytatható, c) az ülés a 44. (5) bekezdésben említett oknál fogva nem folytatható. (4) Az ülés félbeszakításáról, ill. elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. 15. A szavazás módja, képviselő-testület döntései, a döntéshozatali eljárás 48. (1) Ha törvény, e rendelet vagy más helyi rendelet mást nem ír elő, az előterjesztett javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Egyszerű szótöbbség esetén a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

14 (3) A megválasztott képviselők több mint felének (5 fő) igen szavazata szükséges (minősített többség) a törvényekben, e rendeletben és más helyi rendeletekben rögzített eseteken túl: a) alapítvány létrehozásához, b) hitelfelvételhez, c) fegyelmi ügyekben, az eljárás megindításához és a felelősség megállapításához. 49. (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. (2) A nyílt szavazás kézfelemelés formájában történik. (3) Szavazásnál igen, nem vagy tartózkodom szavazat adható. 50. (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. (4) bekezdésben foglalt esetekben, illetve bármely képviselő javaslatára, ha a képviselő-testület azt vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű többséggel elfogadja. (2) A titkos szavazás lebonyolítására szavazatszámláló bizottság kerül megválasztásra vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű többséggel. A bizottság három tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak. (3) A titkos szavazáshoz szavazólapot kell készíteni, amelynek az eldöntendő kérdést egyértelműen, valamint a kérdésre adható igen, nem vagy tartózkodom szavazati lehetőséget kell tartalmaznia. A szavazólapot az Önkormányzat pecsétjével kell ellátni. A szavazólapot úgy kell leadni, hogy a szándék egyértelműen eldönthető legyen. (4) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálása után kihirdeti a szavazás eredményét, amelyről jegyzőkönyvet készít. (5) A (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a szavazás helyét, napját, kezdő és záró időpontját, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét. (6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz, ill. zárt ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. 51. (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű többséggel, nyílt szavazással név szerinti szavazást rendelhet el. (2) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Ötv. 18. (3) bekezdésében meghatározott esetben. (2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig nevük elhangzása után igen, nem vagy tartózkodom válasszal szavazhatnak. (3) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki. A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 52. (1) A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. (2) A szavazásból való kizárásról a képviselő-testület az érintett vagy bármely képviselő javaslatára vita nélkül, minősített többséggel, nyílt szavazással határoz. (3) Az elnök kizárása esetén a napirendi pont döntéshozatala vonatkozásában az ülésvezetői teendőket az alpolgármester, akadályoztatása esetén a Pénzügyi Vagyongazdálkodási, Jogi és Településfejlesztési Bizottság elnöke látja el. 16. Rendeletalkotás

15 53. (1) A képviselő-testület döntésével: a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz. 54. (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazása az Alkotmány 44/A. (2) bejkezdésén, és az Ötv. 16. (1) bekezdésén alapul. (2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: a) a polgármester, b) a települési képviselők, c) a Képviselő-testület bizottságai, d) a jegyző. e) cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, f) civilszervezetek képviselői. (3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél lehet benyújtani. (4) A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elnöke és a jegyző bevonásával az adott eset összes körülményét mérlegelve megvizsgálja, hogy a) a rendeletalkotás indokolt-e, b) a rendelet megalkotásának célja valós-e, c) a tervezett szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal, d) melyek a rendelet hatályosulásának várható feltételei. (5) Amennyiben a kezdeményezés megfelel a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek, akkor a polgármester a tárgyban illetékes bizottság, a jegyző és a kezdeményező bevonásával elkészíti a rendelet tervezetét, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti. (6) Kétség esetén a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. 55. (1) A tervezet elkészítésével a jegyzőt kell megbízni, aki koordinációs, szakmai, adminisztrációs feladatai körében: a) a közreműködők között elosztja az előkészítéssel összefüggő feladatokat, b) gondoskodik a bizottsági vélemények beszerzéséről és feldolgozásáról, c) biztosítja az elvi célkitűzések érvényesítését, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntését, d) együttműködik az érintett szervekkel, e) megszervezi az adminisztrációs munkát, f) részt vesz a tervezet testület előtti megvitatásában. (2) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület indokolt esetben más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre. (3) A tervezet elkészítése során elemezni szükséges a szabályozni kívánt társadalmi viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható hatását, a végrehajtás feltételeit. Vizsgálni szükséges a tervezett szabályozás társadalmi, gazdasági, költségvetési és adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, környezeti és egészségi következményeit. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a személyi, szervezeti, tárgyi, és pénzügyi feltételekre vonatkozó vizsgálatok eredményét is. (4) Az új szabályozást, illetve az átfogó módosítást tartalmazó önkormányzati rendeletek tervezetét indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Az indokolásnak tartalmaznia kell azokat az okokat, célokat, amelyek a szabályozást szükségessé teszik. (5) A polgármester ill. a jegyző a tárgyalás során tájékoztatást ad az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról. (6) A szavazás előtt a jegyzőnek nyilatkoznia kell a tervezet törvényességéről.

16 56. (1) A rendelet-tervezetekhez módosító javaslatokat a képviselő-testület ülése előtt kettő munkanappal korábban írásban kell eljuttatni a jegyzőhöz. (2) A jegyző köteles gondoskodni a rendelet-tervezethez benyújtott módosító indítvány legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző napon a képviselőkhöz történő eljuttatásáról. (3) A rendelet-tervezetekhez szóbeli módosítás, indítvány nem terjeszthető elő. (4) A polgármester a vita lezárása után előbb a módosító indítványt, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. 57. (1) Az Önkormányzat rendeletét az elfogadását követő napon a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kell kihirdetni, melyről a jegyző gondoskodik. (2) Az elfogadott rendelet teljes vagy kivonatos szövegét egyúttal az önkormányzat honlapján és az önkormányzat lapjában is közzé kell tenni. (3) A rendeletek a jegyzőkönyvekkel együtt a hivatalban is megtekinthetők. (4) A rendeletek megjelölését tekintve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásai az irányadók. A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. (5) A rendeletek utólagos hatásvizsgálatát a jegyzőnek kell lefolytatni, a rendelet hatályosulásának évenkénti felülvizsgálatát a Képviselő-testület a tárgykörben illetékes bizottsága vagy a polgármester hatáskörébe utalhatja. (6) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. 17. Határozathozatal 58. (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, nem számozott, alakszerű határozat nélkül dönt: a) a napirend meghatározásáról, b) ügyrendi kérdésről, c) képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról, d) sürgősségi indítványról, e) tájékoztató elfogadásáról, f) név szerinti szavazás elrendeléséről. 59. (1) A vita lezárását követően az elnök vagy a napirendi pont előadója megfogalmazza a határozati javaslatot. (2) A napirendi pont előadója határozati javaslatát főszabályként írásban, előterjesztése részeként fogalmazza meg. (3) A napirendi pont tárgyalása során a felmerülő határozati javaslatot, illetve módosítást a jegyző bevonásával az elnök fogalmazza meg, majd felolvassa és szavazásra bocsátja. (4) A határozati javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel vagy nemmel, vagy tartózkodommal lehessen szavazni. (5) A határozati javaslat részekre is bontható, ez esetben részenként kell szavazni. A részekre bontást csak a tárgy előadója és az elnök javasolhatja. 60. (1) A határozati javaslattal kapcsolatban módosító javaslatokat tehetnek a testület tagjai, pontosan megfogalmazott szöveggel, az ülést megelőzően legalább 2 nappal korábban a jegyzőhöz írásban benyújtva. (2) A módosító javaslatokról külön-külön kell szavazni. A módosító javaslatról a képviselőtestület olyan arányú szavazással határoz, amilyen arányú szavazással a teljes határozatról dönt.

17 (3) A határozat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a határozattervezet szövegébe történt beillesztése után lehet. 61. (1) A képviselő-testület határozatai a jegyzőkönyvekkel együtt a hivatalban megtekinthetők. (2) A képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját. (3) A határozati javaslatot annak végrehajtására megadott határidő kitűzésével, a végrehajtásért felelős és a végrehajtását végző megjelölésével kell megfogalmazni. Nem szükséges a végrehajtásért felelős megjelölése, ha a határozat csak általános érvényű állásfoglalást tartalmaz. A Képviselő-testület határozat-kivonatait a jegyző aláírásával és bélyegzője lenyomatával hitelesíti. A jegyző köteles a határozatokat az ülést követő három napon belül az érintettek részére eljuttatni. (4) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatok 1 példányát évente be kell köttetni. 18.A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve 62. (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Ötv. 17. (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza: a) az ülés helyét, időpontját, az ülés megnyitásának időpontját, b) a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát, vagy, hogy annak okát a képviselő nem jelezte, c) az elfogadott napirendet, d) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, e) a szavazás módjára való utalást, az elfogadott határozatok és rendeletek szövegét, az esetleges kisebbségi véleményt, f) az elhangzott bejelentéseket, tájékoztatókat, interpellációkat, kérdéseket, az azokra adott válaszokat, határozatokat, megtett intézkedéseket, g) a képviselő kérésére, véleményének ilyen irányú szándéka esetén szó szerinti rögzítését, h) az elnök ülésvezetéssel kapcsolatos intézkedéseit, i) az ülés lezárásának időpontját, j) aláírásokat, dátumot, pecsétet. (2) A jegyzőkönyv melléklete: a) a meghívó, b) az előterjesztések, határozat- és rendelet-tervezetek egy-egy példánya, c) jelenléti ív, d) névszerinti szavazás esetén a hitelesített névsor, e) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólása, f) a jegyző törvényességi észrevétele. (3) A jegyzőkönyvet a tanácskozásról készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni, melyről a jegyző gondoskodik. (4) A zárt ülésről, ill. napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. 63. (1) A jegyzőkönyvek a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével egy-egy példányát a Polgármesteri Hivatal titkárságán, betekinthetőséget biztosítva kell tartani, továbbá az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A Polgármesteri Hivatalban kezelt példányokat

18 évente be kell köttetni. A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok térítési díj ellenében másolatot kérhetnek. (2) A jegyzőkönyv egy példányát kérésükre a képviselőknek meg kell küldeni. (3) A jegyzőkönyvek további egy példányát mint nem selejtezhetőt kell irattározni, egy példányt pedig az üléstől számított 15 napon belül a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek meg kell küldeni. (4) A jegyzőkönyvet aláírásával a polgármester (elnök) és a jegyző hitelesítik. 19. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 64. (1) A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét. 20. Lakossági fórumok 65. (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják a lakossági fórumok. Ezek a következők: a) közmeghallgatás, b) képviselői fogadóóra. 66. (1) A Képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart az éves munkatervében meghatározott időpontban. (2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről a lakosságot a testületi ülésekhez hasonló módon, legalább 8 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell. Amennyiben lehetséges a közmeghallgatást a Szecsői Tükörben is közzé kell tenni. 67. (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testület egyes települési képviselőihez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez kérdést intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek. (3) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban, valamint az ülésen szóban is megtehesse. (4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amit szintén meg kell küldeni az települési önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzését végző szervnek. (5) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a személyt (szervezetet), aki (amely) a közmeghallgatás során elhangzott hozzászólások tartalmát megvizsgálja, s a szükséges intézkedéseket kezdeményezheti, előkészítheti. 68. (1) A települési képviselő minden negyedévben legalább egyszer a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart. (2) A fogadóórák csoportokban is megtarthatóak. Amennyiben a fogadóórák megtartására csoportokban kerül sor, a csoportokat úgy kell kialakítani, hogy minden Bizottságból 1-1 tag képviseltesse magát. A fogadóórák megszervezése és meghirdetése a Pénzügyi- Vagyongazdálkodási, Jogi és Településfejlesztési Bizottság feladata. (3) A Jegyző a Szecsői Tükörben valamint a hivatal honlapján minden hónapban közzéteszi a következő hónapban esedékes települési képviselő(k) fogadóórájának helyét, idejét. IV Fejezet