BÉKEFENNTARTÓ KÉZIKÖNYV

Átírás

1 BÉKEFENNTARTÓ KÉZIKÖNYV A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁRAZFÖLDI PARANCSNOKSÁG KIADVÁNYA

2 Ez a kiadvány a MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnok /2004 (HK ) számú intézkedésével lépett hatályba.

3 3 BEVEZETÉS A civilizáció létezése mindig is teli volt klánok, törzsek, népcsoportok közötti összecsapásokkal, harcokkal és háborúkkal. A történelem nem csak a civilizáció fejlődése, hanem egyben a haditechnika, a harc megvívásának és a háború művészetének evolúciója is. A háború megvívásának történetével szemben a békefenntartás históriája csupán néhány évtizedes múlttal rendelkezik. Az ENSZ békefenntartó műveletei az 1940-s évek végére nyúlnak vissza, amikor a frissen megalakult szervezet megfigyelőket küldött Kasmírba és a Közel-Keletre. Ezek a missziók fegyvertelen megfigyelő jellegűek voltak és ezek a formák még ma is léteznek. Ezen missziók tapasztalatai alapján alkotta meg az ENSZ azokat az alapelveit, amelyeken a jelenlegi küldetések alapulnak. Az ENSZ békefenntartó eljárásai fokozatosan fejlődtek ki magukba ötvözve azokat a tapasztalatokat, néha negatívakat is, amelyek a különböző missziókból származtak, mint pl. az 1956-s egyiptomi vagy az ODUC misszió Kongóban, UNTAG misszió Namíbiában stb. Néha, a békefenntartó küldetések kudarcba fulladtak, a kitűzött céljaikat nem sikerült elérni, sőt jelentős veszteségekhez vagy békefenntartók megaláztatásához vezettek. /Szomália, Bosznia/. Tekintettel a nemrégiben napvilágot látott, a Védelmi Felülvizsgálat eredményein alapuló és az egész Magyar Honvédséget érintő stratégiai döntésekre, megállapíthatjuk, hogy a Magyar Honvédség erejéhez mérten, de várhatóan növekvő mértékben, a jövőben is kiveszi a részét az ENSZ és EBESZ tagságunkból valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való tartozásunkból fakadó békefenntartó feladatokból. A megfogalmazott ambíciószinteknek megfelelően a jövőben egyidőben akár kettő zászlóaljnyi erő (kb fő, a jelenlegi kb fővel szemben) is részt vehet ilyen missziókban. A kézikönyvnek nincs olyan célja, hogy minden helyzetre kész megoldást adjon, hiszen minden küldetés különböző, és még ugyanazon misszióban is a különböző helyzetek különböző megoldásokat követelnek. A fentiek alapján a kézikönyvvel kettős célt kívánunk elérni. A kiadvány egyik célja, hogy a már említett balsikerek tapasztalatait is felhasználva, olyan kézikönyvet adjon a felhasználó kezébe, amely összefoglalja a békefenntartás során követendő elveket. A kiadvány másik célja, hogy gyakorlati útmutatást adjon, a békefenntartó technikákat és eljárásokat egybegyűjtve pedig hasznos segítséget nyújtson a békefenntartó missziókra felkészítők számára, másfelől a békefenntartásban résztvevőknek (elsősorban zászlóalj és század szinten) segítsen elkerülni a küldetésben rejlő veszélyforrásokat. A hidegháború végével megnőtt a konfliktusok száma a világban, amely egyre több békefenntartó misszió létrehozását követeli az ENSZ-től. Természetesen az ENSZ lehetőségei korlátozottak és így egyre gyakrabban találkozni NATO vagy EBESZ vezette küldetésekkel. /Bosznia, Grúzia/ A jövőben az Európai Unió is aktív szerepet kíván vállalni az ilyen jellegű feladatokban, amelyeket bizonyít az EUROCORP részvétele a KFOR-ban illetve MFOR feladat átvétele a NATO-tól, és az un. CONCORDIA művelet végrehajtása a Koszovóban. Úgyszintén ebbe a kategóriába tartozik a 2003 szeptember 16-n befejeződött a Kongói Demokratikus Köztársaság Ituri tartományában végrehajtott ARTEMIS misszió is, amelyben 14 európai uniós tagállamon kívül részt vett Kanada, Brazília és a Dél-Afrikai Köztársaság is.

4 4 Az Európai Unió tervezi, a NATO és az EU között létrejött un. Berlin Plusz egyezménynek megfelelően, az SFOR misszió teljes átvételét a NATO-tól. Dag Hammarskjöld mondta: A békefenntartás eredetileg nem a katonák dolga, de csak a katonák tudják végezni. A jugoszláv polgárháború óta a NATO figyelme mind erőteljesebben terelődik a nem kifejezetten háborús műveletek felé. Az is világossá vált, néhány negatív tapasztalat alapján (Pl.: a kanadai ejtőernyősök szomáliai leszereplése, aminek következményeként az ezredet fel is oszlatták), hogy néha a legjobban felkészített katonák számára is szükséges speciális békefenntartó kiképzés. Ezt a megállapítást nem csak az magyarázza, hogy az ENSZ égisze alatt végrehajtott műveletek speciális ismereteket, és eljárásokat követelnek meg, hanem az a tény is, hogy nincs két egyforma misszió. A békefenntartás tapasztalatokon alapuló művészet. Ennélfogva, természetesen ez a kézikönyv nem adhat minden helyzetre kész receptet, megoldási javaslatot, de összegezve az ENSZ és más szervezetek az elmúlt 40 évben megszerzett tapasztalatait, adhat egyfajta általános iránymutatást a felhasználók számára.

5 5 I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELVEK A NATO doktrínái a végrehajtásra kerülő műveleteket alapvetően kettő kategóriába sorolják, az Észak-atlanti Szerződés V. cikkelye szerinti háborús műveletekre és az un. nem V. cikkely szerinti válság reagáló műveletekre /NA5CRO/. Az AJP-3.4 doktrína valamint a NATO Katonai Tanács témával kapcsolatos direktívája (MC 327/2 NATO Military Policy for Crisis Response Operations (CRO), a válság reagáló műveletek közzé sorolja a kimenekítési műveleteket, a természeti katasztrófák estén nyújtandó támogatást, a humanitárius segítségnyújtást, a különböző szankciók és embargók megvalósítását. (lásd 1. sz. ábra) NEM - 5. CIKKELY VÁLSÁG REAGÁLÓ MŰ VELETEK 5. CIKKELY KOLLEKTÍV VÉDELEM CIVIL SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA BÉKEFENNTARTÓ MŰVELETEK BÉKEKIKÉNYSZERÍTÉS KIMENEKÍTÉSI MŰVELETEK TÁMOGATÁS TERMÉSZETI CSAPÁS ESETÉN HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉG - SZANKCIÓK ÉS EMBARGÓK BETARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA 1. számú ábra: a NATO válság reagáló műveleteinek spektruma A fenti feladatok leglényegesebb következménye a békefenntartásban résztvevő katona számára az, hogy nincs ellenség, csupán a konfliktusban részt vett felek vannak, ami alapvetően más megközelítést követel meg a katonáktól, mind a parancsnokoktól. A parancsnokok számára már a tervezés időszakában figyelembe kell venni a műveletek jellege miatt a 9. funkcionális terület(g-9, J-9), vagyis a CIMIC /Civil-Katonai Együttműködés/ fontosságát. A békefenntartó zászlóalj és dandár szintjén ez a terület általában az S-5 terület részét képezi. Az iraki háború tapasztalatai alapján azt is figyelembe kell venni, hogy az V. cikkely szerinti hadműveletek néha nagyon gyorsan alakulnak át nem V. cikkely szintivé és ténylegesen csak néhány száz méter választja el a két tevékenységi formát. Az ENSZ és a NATO kidolgozott elvei (AJP és a AJP ) némiképpen különböznek egymástól, de abban megegyeznek, hogy a békefenntartást a konfliktusok kezelése, kierjedése alapján öt kategóriába sorolják be, amelyek a következők: - a megelőző diplomácia (preventive diplomacy): a viták eszkalációjának megelőzése közvetítés, tárgyalások útján;

6 6 - béketeremtés (peace-making): diplomáciai erőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hog y az ellenségeskedő feleket békés úton rábírják az egyeztető tárgyalásokra és a konfliktust békés úton rendezzék, - békefenntartás (peace-keeping): Az ENSZ vagy más szervezetek katonai, rendőri és civil tagjainak a jelenléte az érintett területen, a konfliktusban résztvevő felek egyetértésével, általában tűzszüneti egyezmény végrehajtásának ellenőrzésése, a felek szétválasztásának végrehajtására, stb. - béke kierőszakolása (peace enforcement): Az ENSZ Alapokmány VII. fejezet szerinti fegyveres erő alkalmazásával járó, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, helyreállítására irányuló beavatkozás, agresszió, béke fenyegetettsége vagy békeszerződés megszegése esetén. Általában akkor kerül sor az alkalmazására, amikor már más megoldásra nincs lehetőség. - béke állapot felépítése (peace-building): Konfliktus utáni, főleg polgári jellegű tevékenység, amelybe valamennyi olyan tevékenység beletartozik, ami a normál békés élet elérését tűzi ki célul. /Pl.: választások, infrastruktúra helyreállítása, oktatás segítése stb./. 1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete /ENSZ/ Az ENSZ elődje az I. világháborút követően 1918-ban megalakult Népszövetség volt, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködést és biztosítsa a nemzetközi békét és biztonságot. A Népszövetség céljait nem tudta teljesíteni, mert nemcsak a világháborúban legyőzött, de még a győztes hatalmakat sem volt képes összetartani. Az Egyesült Államok soha nem ratifikálta a maga tagságát. Az első világháborús szövetségesek a húszas és a harmincas évek folyamán eltávolodtak egymástól, míg a Népszövetségen kívül maradt nemzetközi hatalmak a fegyverkezés és a diktatúra útjára léptek. Egyik utolsó cselekedete a Szovjetunió kizárása volt a Népszövetségből az 1939-es Finnország elleni támadás miatt. A Népszövetség tehetetlennek bizonyult a második világháború kirobbanásának megakadályozásában. Az Egyesült Nemzetek név megalkotása Franklin D. Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnökének nevéhez kötődik, amelyet a II. világháború alatt már használtak az Egyesült Nemzetek 1942 január 01-i deklarációja kapcsán. Az ENSZ Alapokmánya ben San Francisco-ban lett elfogadva. Az Alapokmány 1945 október 24-n lépett hatályba azzal, hogy az alapító konferencián résztvevő országok többsége, 50 állam elfogadta a dokumentumot. Később ez a nap lett az ENSZ Napja. Az alapításakor az ENSZ tagállamai száma 51 volt, ami mára már több mint 180-t számlál. Az ENSZ, mint nemzetközi szervezet valamennyi ember békéjéért, az igazságosságért és fejlődésért dolgozik. Az ENSZ létezése bizonyította, hogy az országok nem képesek az egymás közötti együttműködés nélkül létezni, elegendő, ha a postai szolgáltatásra, az időjárás, a környezetvédelem és a fertőző betegségek határok nélküliségére gondolunk. Újra szeretném hangsúlyozni, hogy az ENSZ nem világkormány és egyetlen nemzet sem adja fel nemzeti szuverinitásának egyetlen morzsáját sem, amikor a szervezet tagja lesz. Az ENSZ-nek akkor van lehetősége a cselekvésre, amikor a tagállamok támogatják a szervezetet. Az eredmény nem csak üres szavak lesznek, hanem valós rendszabályok. Ezek

7 7 megjelenhetnek nemzetközi egyezmény, közvetítés, békefenntartó erők, megfigyelők, humanitárius segítség és fejlesztésekben való részvétel formájában jelenhetnek meg. Az Egyesült Nemzetek Szervezete /ENSZ/ céljai A szervezet céljait az alábbiakban lehet megfogalmazni: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és ennek a célnak érdekében közös és aktív lépések megvalósításával a békét fenyegető konfliktusok megelőzése és felszámolása; a népek és nemzetek közötti barátság elmélyítése; az emberiség gazdasági, kulturális, szociális problémáinak megoldásában való részvétel, az emberi jogok kiszélesítésének támogatása; Az ENSZ a fenti küldetését a tagállamok közötti koordináció és együttműködés megvalósításának szervezete. Az ENSZ néhány eredménye Az ENSZ jó néhány eredményt tudhat már magáénak az alapítása óta. Sok közülük talán nem is ismert a közvélemény számára. Ezek között mondhatjuk el, hogy mára már alig találni gyarmati országot. Az ENSZ békefenntartói ellenőriztek jó pár tűzszüneti egyezményt, vezettek közvetítéseket és tárgyalásokat, megelőzve ezzel a további vérrontásokat. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) a mozgatórugója egy sor, fejlődő országbeli projektnek. Az ENSZ és a Világ Egészségügyi Szervezet /WHO/ együttműködése eredményeképpen több mint 400 millió embert oltottak bekülönböző fertőző betegségek ellen. Ennek eredményeképpen a halálos járványok kitörésének kockázata mára jelentősen lecsökkent. Menekültek milliói kaptak ideiglenes menedéket az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának /UNHCR/ köszönhetően. Jelentős nemzetközi egyezmények kerültek aláírásra a rabszolgaság eltörlése, a gyermekmunka megszüntetése, a leánykereskedelem és a faji megkülönböztetés érdekében. Az UNESCO sikeresen vesz részt a kulturális örökségek és műemlékek megőrzésében. A békefenntartó műveletek tapasztalati bázisa A békefenntartó műveletek mindig különbözőek, de az alapvető elvek mindig ugyanazok maradnak. Az első ENSZ megfigyelők a negyvenes évek végén kerültek telepítésre Kasmirban és a Közel-Keleten. Ezek a missziók, amelyeket a fegyvertelen katonai megfigyelők jellemeztek, mind a mai napig bevált formái az ENSZ által vezetett misszióknak. Ezek a missziók hozták létre a békefenntartás egyik legfontosabb alapelvének, a pártatlanság elvének precedens értékű példáit ban az ENSZ beavatkozó erőket küldött Egyiptomba az ellenségeskedések beszüntetésének, a fegyveres erők kivonásának ellenőrzésére és biztosítására. Ez volt az első zászlóalj nagyságú békefenntartó erő, amelyet a nemzetek önkéntes alapon hoztak létre és az ENSZ irányítása alatt működött. Ez a misszió két további elvet hozott létre: a békefenntartó műveletnek a konfliktusban résztvevő felek beleegyezésével kell létrejönnie és erőt alapvetően csak önvédelemre szabad használni.

8 8 A hagyományos békefenntartó műveletekben a jelentős katonai komponens mellett mindig jelen van a civil komponens is széles politikai és adminisztratív funkciókkal. (Pl.: ONUC misszió Kongóban) Általában az ENSZ békefenntartók könnyű fegyverzettel vannak felszerelve, amely még elégséges a konfliktus körzetében a stabilitás fenntartásában. Ugyanakkor a hidegháborút követően a békefenntartó missziók bonyolultabb, sokarcúbb világban jönnek létre. Az ENSZ Átalakulást Segítő Csoportja Namíbiában (UNTAG) volt az első több dimenziójú művelet. Az UNTAG mandátuma a szabad választások, a törvényhozási és jogrendszer kiépítésének biztosítására terjedt ki. Az ENSZ kambodzsai missziójában (UNTAC) a felhatalmazás lehetővé tette valamennyi szükséges erő alkalmazását a küldetés teljesítése érdekében. (menekültek visszatelepítését, törvényes rend helyreállítását, szabad választások megtartása és civil adminisztráció kiépítését stb.) Hasonló missziók kerültek végrehajtásra Közép-Amerikában (ONUCA, ONUSAL), Mozambikban (ONUMOZ) és Angolában (UNAVEM, I és II). Ezeknek a kiterjesztett dimenziójú békefenntartó műveletek természete bizonyítja, hogy jelenleg az ENSZ egyre inkább avatkozik az államokon belül kialakuló konfliktusokba, mint az államok közötti konfliktusokba. A balkáni konfliktus során létrejött és Horvátországban sikeresen működő UNPROFOR misszió mintájára próbálta az ENSZ a boszniai problémát is megoldani. Ennek a missziónak a kudarca és a szomáliai misszióknak (UNOSOM I, II) sajnálatos tragikus végkifejlete azonban rámutatott arra a tényre, hogy egyre inkább szükség lehet az ENSZ Alapokmány VII fejezete alapján végrehajtott, un. békekikényszerítő műveletekre, amelyek nagyon közel állnak a harci tevékenységekhez. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ Az EBESZ nagyon fontos fóruma volt a hidegháború utáni európai fegyverzetcsökkentési tárgyalásoknak és egyezmények kidolgozásának. Az EBESZ tagállamok kimutatták elkötelezettségüket a biztonság és stabilitás ügye valamint a nézeteltérések tárgyalások útján való rendezésének elve iránt. Az EBESZ kifejezte teljesen egyértelmű szándékát, hogy részt vegyen az európai kontinensen létrejött konfliktusok rendezésében és békefenntartásban (Pl.: Bosznia, Grúzia) Az Európai Unió /EU/ Az európai integráció első intézményes formái az 1945 és 1950 közötti időszakban alakultak ki ban jött létre a mai elődje az Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet az amerikai Marshall-terv koordinálására ben pedig az Európa Tanács ben született meg eredeti szándéka szerint a fegyvergyártáshoz nélkülözhetetlen iparágak ellenőrzése céljából az un. Schumann-terv, amelynek alapján a BENELUX államok, Franciaország, az NSZK és Olaszország részvételével 1951 áprilisában megalakult az Európai Szén- és Acélközösség március 25-n a Hatok létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EKG más néven a Közös Piacot) és az Európai Atomenergia Közösséget (EUROATOM). A három szervezet intézményeit 1967-ben vonták össze, ekkor alakult ki a jelenlegi Európai Közösség intézményrendszere. Az Európai Közösség két irányban fejlődik. Egyrészt elmélyül a belső integráció, azaz a nemzetállamok hatásköréből egyre több jogterület kerül át közösségi szintre és így a Közösség gazdasági, társadalmi, politikai arculata egyre egységesebbé válik. E folyamat eredményeképpen a tagországok piacának összessége mindinkább belső határok nélküli egységes piacként működik.

9 9 A másik tendencia, hogy a Közösség folyamatosan bővül: 1973-ban csatlakozott hozzá Dánia, az Egyesült Királyság és Írország; 1981-ben Görögország; 1986-ban Portugália és Spanyolország; majd 1989-ben a német újraegyesítés eredményeképpen a volt NDK területe. Az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) tagországainak (Ausztria, Svédország, Finnország) évi csatlakozása nyomán a most már Európai Uniónak nevezett formációnak 15 tagja lett. A jogilag 1993 január 1-n létrejött unió 15 tagállama mindösszesen mintegy 370 millió lakossal rendelkezik, de a gazdasági szerepe még ettől is nagyobb lehet, hiszen a világ iparilag legjobban fejlett hét országából három is uniós tagállam (Egyesült Királyság, Német Szövetségi Köztársaság, Francia Köztársaság). A fejlődés legnagyobb kihívását azonban a 2004-ben létrejövő 10 új tagországot jelentő bővítési hullám jelenti. Ezen országok között található Magyarország is. Az Európai Unió jogi alapjait jelenleg öt alapvető szerződés határozza meg, a már korábban említett három a közösséget létrehozó alapokmány, az Egységes Európai Okmány és a Maasstrichti Szerződés. Az Unió - céljai megvalósítása érdekében közös politikát jelöl ki (Pl.: vám, kutatás, energia, mezőgazdaság stb.), amelyek között természetesen helyet kap az európai közös biztonsági és védelmi politika is. Néhány fontos uniós intézmény: -a Bizottság (Commission), amely az EU végrehajtó szerve, 20 tagját a nemzeti kormányok nevezik ki, a nagyobb országok kettő-kettő, a kisebbek egy-egy tagot neveznek ki. -a Tanács (Council), az EU döntéshozó szerve, amelyben a tagállamok kormányainak képviselői vesznek részt és szavaznak az Unió jogszabályiról. -az Európai Parlament (European Parliament) 626, a tagállamok polgárai közül választott képviselő alkotja. Mindezen integrációs, evolúciós folyamatok eredményeképpen, az Európai Unió mind erőteljesebben vesz részt békefenntartó feladatokban. 2. A békefenntartás jogi háttere A békefenntartás fogalmát mindenki által elfogadottan még nem sikerült meghatározni. Az ENSZ tagországok az alábbi meghatározást fogadták el: Az országok közti, vagy azokon belüli ellenségeskedés megelőzése, keretek között tartása, mérséklése és megszüntetése, az ENSZ által szervezett és rányitott harmadik fél beavatkozása révén, amely többnemzetiségű katonákból, rendőrökből és civilekből álló erőket alkalmaz a béke visszaállítására és fenntartására Az ENSZ nem világkormány és nem világparlament ezért nincs belső törvényalkotási funkciója. Ennél fogva a nemzetközi megállapodásokon alapul az ENSZ békefenntartó tevékenysége. A nemzetközi hadijog államok közötti több évszázados fejlődés eredményeképpen alakult ki. A nemzetközi jogállamok közti jog és csak államokra, mint olyanokra kötelező. Az egyénnek nincsenek sem jogai, sem kötelezettségei a nemzetközi jog vonatkozásában. Annak érdekében, hogy az egyénre is kötelező lehessen, az államok törvényhozói a nemzetközi jog alapkérdéseit megfogalmazták a nemzeti jogban. A nemzeti és a nemzetközi jog közti alapvető megkülönböztetés a hadviselés jogában van. Az ENSZ-nek nincs belső jogalkotása, amely segítségével a szervezet átalakítaná a hadviselés nemzetközi jogát és azt a saját erői számára kötelezővé tehetné.

10 10 Az államok közti hadviselés törvényeit évszázadok folyamán fejlesztették ki. Eredetileg a legtöbb szabály az államok közti közös gyakorlat alapján alakult ki és nem került szövegszerű kodifikálásra egészen a XIX. századig. Amikor a hadviselés szabályait különböző szerződésekben és egyezményekben kodifikálták. Jelenleg, a hadviselés szabályait több szerződés és megállapodás rögzíti. Ezek közül a legfontosabbak: - az 1869-es Pétervári Nyilatkozat; - az 1899-es Hágai Nyilatkozat (A szükségtelen szenvedés megtiltásáról); es Hágai Egyezmény (A hadviselés módszerei és eszközei) - A vegyi és biológiai hadviselés eltiltásáról szóló 1925-ös Genfi Egyezmény - Az ENSZ alapító okirata es Genfi Egyezmények védelmének szabályai. A sebesültek, betegek, rokkantak, hadifoglyok és polgári személyek védelméről szól UNESCO. A fegyveres konfliktusok során a kulturális értékek védelme Kiegészítő egyezmény a Genfi Egyezményekhez /a légi hadviselés és a gerillaharc a hadviselés új fajtái A fenti megfogalmazásokból logikusan következik, hogy minden személy, aki az EN SZ képviseletében jár el, be kell, hogy tartsa a saját nemzeti törvényeit és kötelezően be kell tartania a fenti nemzetközi egyezmények előírásait, szellemét. 3. Általános elvek Az ENSZ égisze alatt végrehajtott békefenntartó missziók gazdag tapasztalatai kikristályosították azokat az általános alapelveket, amelyek, bár valamennyi misszió egyedi jellegű mégis segítenek bármely jövőbeli küldetés teljesítésében. Ezek a következők: Beleegyezés; Pártatlanság; Erő szükségtelen alkalmazása; Törvényesség; Hitelesség; Tárgyalások és közvetítés; Eltökéltség; Előrelátás; A befogadó ország kormányának tiszteletben tartása; Egységesség; - Beleegyezés: A békefenntartó missziókban résztvevő erők telepítése addig nem jöhet addig létre, amíg a konfliktusban résztvevő felek beleegyezésüket nem adják a beavatkozásra. Az ENSZ erői szempontjából ez azt jelenti, hogy a küldetés körzetében a konfliktusban résztvevő felek elfogadják az erők tevékenységét és biztosítják a békefenntartó erők szabad mozgását. - Pártatlanság: A békefenntartásban résztvevő erőknek semleges jellegűnek kell lennie. A békefenntartóknak nem szabad olyan akciókban részt venniük, amelyek olyan benyomást keltenek, mintha a békefenntartók valamely felet előnyben részesítenének. A pártatlanság bizonyítottsága a hitelesség elvesztését jelentené. - Az erő szükségtelen alkalmazása: A misszió folyamán szem előtt kell tartani azt az elvet, hogy a békefenntartás során az erő alkalmazása nem cél. A parancsnokok és katonák nem

11 11 alkalmazhatnak több erőt mint, ami a helyzet megoldásához valóban szükséges. Válaszként sem lehet nagyobb erőt alkalmazni, mint amilyet a békefenntartók ellen alkalmaztak. Elkerülve ezzel azt a benyomást mintha az erőt megtorlásként alkalmazták volna. - Törvényesség: A békefenntartó misszió a nemzetközi felhatalmazásból (BT, ENSZ BT, EBESZ, NATO) mandátumból, a nemzetközi közösség támogatásából és a hitelesség erejéből ered. - Hitelesség: A békefenntartó műveletek hitelessége annak a képességnek az elismerését jelenti, hogy a békefenntartók képesek küldetésüket teljesíteni. - Tárgyalások és közvetítés: A tárgyaló és közvetítő képesség két alapvető békefenntartó képesség. A tárgyalás egy vagy több féllel közvetlenül folytatott megbeszélés, egy határozott cél érdekében. Közvetítés általában olyan esetben jön létre, amikor a felek nem képesek vagy nem hajlandók közvetlen tárgyalásokat folytatni. A tárgyalás és a közvetítés végső célja olyan egyezmény elérése, amely mindkét felet kielégíti. Tekintettel arra, hogy a békefenntartók általában korlátozott erővel rendelkeznek a térségben, a meggyőzés ereje nagyon nagy szerepet játszhat. - Eltökéltség: A legkényesebb elv, a békefenntartók egységessége mutatja a cél elérésének eltökéltségét. Az egységes határozott fellépés különösen fontos szerepet játszanak terrorista fenyegetettség esetén ( emberrablás, merényletek stb.) - Előrelátás: A villongások kiéleződéséhez vezető összetűzéseket el kell kerülni, az időben megtett lépések képesek segíteni a helyzet fokozódásának elkerülésében. A békefenntartó erők gyors telepítése a villongások területére, a felek gyors, határozott szétválasztása, a lokális erőfölény létrehozása és kihasználása vezethet a helyzet gyors normalizálásához. - A befogadó ország kormányának tiszteletben tartása: A békefenntartó erők általában a befogadó ország hívására, de legalábbis beleegyezésével kerülnek telepítésre. Amíg a békefenntartók az országban tartózkodnak kötelesek betartani a befogadó ország törvényeit, vámügyi előírásait. - Egységesség: A békefenntartó műveletek legtöbbször többnemzetiségű műveletek, amelyekben a nemzeti kontingensek kohéziójának fenntartása létfontosságú. Ezért fontos a kulturális különbözőségek elismerése. Békefenntartó műveletek taktika alapelvei A békefenntartó misszió elsődleges politikai feladat. A Misszió Vezetője felelős a misszióban résztvevő különböző kontingensek (katonai, rendőri, nem kormányzati szervek) együttalkalmazhatósági képességeinek létrehozásáért. A küldetés során gyorsan és váratlanul változó helyzet megköveteli a határozott és azonnali reagálást. Ezen akciók során a következő taktikai elveket szükséges követni: Átláthatóság A nem teljes informálás vagy félreérthető információval való ellátás aláaknázhatja a bizalmat és a szavahihetőséget. Az átláthatóság elérhető valamennyi fél aktív részvételével zajló

12 12 tömegtájékoztatási programokkal (pl: minden érdeket fél részére egy időben, egy helyen tartott sajtótájékoztató). Összehangoltság A békefenntartó műveletben nagy számú és a legkülönbözőbb szervezetek vehetnek részt (ENSZ, nem kormányzati szervek, EU, EBESZ stb.). Ezen szervezetek összehangolatlan tevékenysége aláaknázhatja a békefenntartók hatékonyságát, szavahihetőségét. Valamennyi parancsnoknak a maga szintjén ismeretekkel kell rendelkezni a felelősségi körzetben található, működő nem katonai szervezetekkel és képesnek kell lenni az azokkal való együttműködésre. Összeköttetés összekötők útján Összekötök kiküldése célszerű valamennyi korábban a konfliktusban részvett felek számára. Információá ramlás Az információhoz való hozzáférés a békefenntartó erők számára életbevágóan fontos lehet a misszió sikere és az egység személyes fizikai biztonsága szempontjából is. A tájékoztatás rendjét úgy kell szervezni, hogy a feladatban résztvevő valamennyi szervezet az információkhoz gyorsan hozzáférhessen az áramoltatott információkkal pedig le kell fedniük a biztonsági környezetre ható valamennyi faktorait. Korlátozások és tiltások A békefenntartásban résztvevő katonai erők korlátozások és tiltások közepette hajtják végre feladataikat. Pl. a hadműveleti terület szigorúan meghatározott és a Fegyveres Erőnek Alkalmas szabályai általában az önvédelmet kivéve tiltják a halált okozó fegyverek használatát. Az egységeknek és személyeknek ezen korlátozásokra mindig tekintettel kell lenniük. Fegyverzet A békefenntartók általában könnyű fegyverzettel vannak ellátva. Ha a mandátum másképpen nem rendelkezik, az erőket az önvédelemhez szükséges fegyverzettel szerelik fel. A fegyverzet természetesen mindig függ a helyzettől és a hadműveleti terület jellegzetességétől. Láthatóság A békefenntartó tevékenységének jól láthatónak és nyíltnak kell lennie. /zászló, feliratok járműveken, épületen stb., jelek a ruházaton, éjszaka a zászló jelet meg kell világítani. A bázisok kiválasztásával figyelembe kell venni a láthatóság és felismerhetőség szempontjait. M ozgékonyság A mozgékonyság az erők nagyon fontos jellemzője a feladat végrehajtás során. Képesnek kell lenniük gyorsan reagálni az incidensekre vagy a hadműveleti területen bekövetkezett eseményekre. A mozgékonyság elérhető magas terepjáró képességű gépjárművek, helikopterek, motorcsónakok, vagy mindezek kombinált alkalmazásával.

13 13 Központi irányítás Mivel a békefenntartó erők alapvetően politikai eszközök valamennyi tevékenységük, incidensekben játszott szerepük politikai következményekkel járhat. Erre való tekintettel a jelentési, döntéshozatali eljárások jobban centralizáltak a normál szokásos katonai hadműveletekben megszokottaknál. A központi irányítás támogatásához megfelelő hírközlési rendszerre van szükség a legalsó szinttől a missziót vezető parancsnoksággal bezárólag. Önellátás An nak érdekében, hogy a békefenntartó erők pártatlansága hatékonysága biztosított legyen, a logisztikai önellátás biztosítottsága rendkívül fontos. A békefenntartó műveletek vezetése A békefenntartó műveletekben nem szabad hibázni. A többnemzetiségű erők egyesítése ellenséges környezetben, a megszokottól lényegesen különböző terepen, amely együtt jár a mozgás és akciószabadság korlátozottságával, meghaladhatja bármely parancsnok ismereteit, tudását. Ezért fontos tanulmányozni a korábbi békefenntartó műveletek tapasztalatait és az esetlegesen felmerülő problémák körét. Az erők vezetése tekintetében a következő általános elveket állapíthatjuk meg: - Minden rendfokozatú résztvevőnek értenie kell, hogy mi a küldetés célja; - Úgyszintén minden rendfokozatúnak értenie kell a politikai és katonai helyzetet és a kulturális, vallási aspektusokat, tisztában kell lenniük a helyzet mindenkori változásával. - A békefenntartás szükségszerűen együtt jár a kockázat bizonyos szintjével. A parancsnoknak egyensúlyozni kell tudni a kockázat és a küldetés szülte katonai feladatok végrehajtása között. - A gyakori kritikus fontosságú döntés meghozatala miatt, a valószínűleg nehéz helyzetbe kerülő békefenntartó csapatoknak rendelkezniük kell tiszti rendfokozatú egyénnel. - A parancsnokok felelősek az Erőszak Alkalmazásának Szabályai betartásáért. Amennyiben a szabályokat a csapatok eltérően értelmezik, vagy alkalmazzák törések, keletkezhetnek a békefenntartók egységében és a konfliktusban résztvevőket provokálhatják, ami a helyzet eszkalációjához vezethet. 4. Az erő alkalmazása Az erő alkalmazása nem cél a békefenntartó feladatok végrehajtása során. A parancsnok vagy katona nem használhat több erőt, mint ami feltétlenül szükséges és észszerű. Az erő demonstrálása annak alkalmazása nélkül önmagában is elég lehet a problémák megoldásá ra. A problémák megoldhatók a jó kapcsolat kialakításával és folyamatos fenntartásával, a célirányosan folytatott tárgyalásokkal, a kezdeményezés megragadásával és fenntartásáva l. Ezeket a gondolatokat fogalmazza meg a MINIMÁLIS ERŐ alkalmazásának elve. A békefenntartás során a következőket kell figyelembe venni: - Alacsony szintű, nem fenyegető erő alkalmazása elegendő lehet a probléma megoldására. - A kapcsolattartás és a tárgyalások a leglényegesebb módszerek.

14 14 - Az értelmes, előrelátó vezetés döntő fontosságú a kitűzött cél elérése során. - A kezdeményező képesség életfontosságú a feladat végrehajtás során. - Minden erőfeszítést meg kell tenni a konfliktus szint alacsony szinten tartásába illetve, amennyiben lehetséges a csökkentésére. Az Erőszak Alkalmazásának Szabályai /ROE/ A békefenntartás során figyelni kell az alábbi elvekre: - A szükségesnél nagyobb erő alkalmazása, csak annyi erőt alkalmazzunk, amennyi a helyzet megoldásához feltétlenül szükséges; - A tárgyalások és kapcsolattartás a legfontosabb módszerek; - Az intelligens és okos vezetési stílus döntőfontosságú a jó eredmények elérésében. A sztálinista vezetési stílus ( mindent én tudok a legjobban, nekem mindenről tudnom kell, én vagyok a legmagasabb rendfokozatú, tehát mindig nekem van igazam és csak én dönthetek ) a háborúban, de a békefenntartás során is biztosan, nagy károkat okozhat; - Valamennyi rendfokozatú kezdeményezése életfontosságú; - Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a konfliktust a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk vagy csökkentsük annak intenzitását; 1. A ROE utasítások gyűjteménye, amely meghatározza, hogy milyen körülmények között és milyen korlátozással kerülhet sor az erő alkalmazására. A fegyveres erőszak alkalmazás szabályainak tükröznie kell mindazon jogi, politikai és diplomáciai megfontolásokat, amelyek az adott békefenntartó misszióra jellemzőek. Valamennyi esetben a ROE felhatalmazza a békefenntartókat az önvédelemre. 2. Minden parancsnoknak ki kell képezni a ROE szabályaira és ezen szabályok szerves részét kell hogy képezzék a feladatra kidolgozott hadműveleti tervnek /OPLAN/ és parancsoknak /OPORDS). a begyakorlások és hadijátékok során alkalmazott különböző helyzetbeállítások nagymértékben segítik a katonai vezetőket és békefenntartó katonákat a szabályok jobb megértésében és alkalmazásában. 3. A szabályok változhatnak a békefenntartó művelet során. A szabályok alkalmazása nem csökkenti a parancsnokok azon felelősségét, hogy mindent meg kell tenniük a saját erőik védelme érdekében. A fegyveres erő alkalmazása 1.) A békefenntartás során a parancsnoknak az erő alkalmazását utolsó, végső megtorlásként kell kezelniük. A minimális erő alkalmazásának elvét tisztán és teljesen meg kell értenie minden békefenntartónak. 2.) Amennyiben az erő alkalmazására kerül sor, azt csak olyan mértékben és helyen kell alkalmazni, ahol és amennyire szükséges. Annak veszélye, hogy a konfliktus szintje eszkalálódik, megsokszorozódik amennyiben a szükségesnél nagyobb erő kerül alkalmazásra (olaj a tűzre) és ezzel párhuzamosan a későbbi tárgyalásos rendezés esélyei jelentősen csökkennek.

15 15 3.) A békefenntartók az erőt az alábbi sorrendben alkalmazzák: - ráhatás tárgyalások és közvetítés útján, - fegyveres erők védelmi jellegű jelenléte, telepítése, - fegyve res erők alkalmazása. Az ENSZ katonai erők előtt többféle alternatíva áll. Ezeket három kategóriába sorolhatjuk: 1. Erős: Tárgyaljon és gyakoroljon nyomást a fegyveres erők alkalmazási lehetőségének a fenntartásával. 2. Erősebb: Fegyveres erő alkalmazása nélkül késztessen. 3. Legerősebb: Fegyveres erő alkalmazásával késztessen. A békefenntartók tevékenységére adott reakciók az alábbiakban foglalhatók össze: Békefenntartó tevékenység Szembenálló fél reakciója legvalószínűbb legkevésbé valószínűbb Fegyver használata Fegyverhasználat Tárgyalás Feg yverhasználat Fegyverhasználat Fegyverszünet k erülése Tárgyalás Tárgyalás Fegyverszünet 4.) A fenti skála természetesen nem abszolút, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a felső szinten folytatott tárgyalással jobb eredmény érhető el, mint az erők helyi alkalmazásával a hadműveleti területen. 5.) Minden békefenntartó misszió különböző, de rendszerint az alábbi tevékenységi rendet kell követni. Tevékenység: Fegyveres erő Tárgyalás Fegyvertelen erők alkalmazása alkalmazása 1. Figyelmeztetés Kapcsolatfelvétel Zárás, blokkolás, megállítás 2. Első figyelmeztető Körbezárás lövés 3. Második figyelmeztető Erőfölény lövés 4. Célzott lövés Nyomás gyakorlás a.) A helyzet stabilizálása b.) Jelentés c.) Új tárgyalás

16 16 A békefenntartásban szigorú választóvonal van a fegyveres és a fegyvertelen erők alkalmazása között. A fegyveres erők alkalmaz ása magába foglalhatja valamennyi fegyverfajta alkalmazását (kézifegyverektől a légierőig). Az erők fegyvernélküli alkalmazása magába foglalja az út akadályok, ellenőrző pontok használatát, a katonai járművek útzárásra való használatát, halálos sérülést nem okozó fegyverek alkalmazását, mint pl. a gumibot, gumilövedékek, könnyfakasztó gránát, stb. A rugalmasság A békefenntartás során a rugalmasság azt is jelenti, hogy valamennyi megtett lépés után a szembenálló félnek a tudomására kell hozni, hogy a tárgyalás lehetősége nyitva áll. Mint már említettük korábban, valamennyi misszió egyedi jellegzetességgel rendelkezik, de rendszerint az alábbi tevékenységi sorrendet kell követni: T evékenység Fegyverhasználat Tárgyalás Fegyverhasználat nélküli tevékenység 1.) Kapcsolat felvétele 2.) Blokkolás, zárás, megállítás 3.) Tárgyalás 4.) Körbezárás 5.) Tárgyalás 6.) Nyomásgyakorlás 7.) Tárgyalás 8.) Erőfölény 9.) Tárgyalás 10.) Figyelmeztetés 11.) Tárgyalás 12.) Első figyelmeztető lövés 13.) Tárgyalás 14.) Második figyelmeztető lövés 15.) Tárgyalás 16.) Célzott lövés

17 17 Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy ez az útvonal változhat, annak megfelelően, hog y a békefenntartók befolyása hogyan változik. A parancsnokoknak és erőknek tudniuk kell rugalmasan reagálni a helyzet változásaira. A tevékenység gyorsan csaphat át fegyvernélküli formáról fegyveres formára. Az önvédelem A fegyvert önvédelmi céllal lehet használni, de addig nem, amíg más lehetőség van annak elkerülésére. Az önvédelem értelmezhető a békefenntartó erők vagy annak tagjai elleni fegyveres támadás vagy azok lefegyverzésének kísérlete esetére. Ugyanakkor általános irányelvként lehet elfogadni, azt hogy nem használunk fegyvert, mielőtt ellenük használnának fegyvert. A fegyverhasználat Normál esetben a békefenntartók az alábbi estekben használhatnak fegyvert: 1. Elrablás vagy elfogás közvetlen veszélye esetén; 2. Lefegyverzés közvetlen veszélye esetén; 3. Felfegyverzett csoportok közelednek a békefenntartó csapatokhoz; 4. Felfegyverzett csoportok akadályozzák a békefenntartókat küldetésük végrehajtásában; 5. Békefenntartókat ért támadás estén segítségnyújtási céllal; 6. A békefenntartók tulajdonát képező tulajdontárgyak, járművek eltulajdonításának szándéka esetén; A fegyverhasználatot meg kell előznie szóbeli felszólításnak (HALT, OR I WILL FIRE!), figyelmeztető lövésnek a levegőbe majd a cél közelébe, végül halált nem okozó célzott lövést kell leadni. Aknavetők, harckocsik és páncéltörő fegyverek esetében az alábbi eljárást kell követni: 1. Először füst vagy vakgránáttal kell lőni. 2. Legalább egy percet várni kell, hogy megtudjuk milyen reakciót váltott ki a az első lövés. 3. Második lövés éles lőszerrel, közel a célhoz. 4. Várni a második pont szerint. 5. Célzott lövés, lehetőség szerinti legkisebb károkozással. Ha harckocsi is rendelkezésre áll, ennek a bevetése eszkalációt okozhat, de másrészről segíthet a helyzet normalizálásában. Harckocsikra vonatkozó speciális eljárás: - A harckocsi ágyút el kell látni egy reflektorral, amelynek az ágyúval párhuzamosítottan kell üzemelnie. - Amikor nem éles lőszerrel lőnek, a reflektornak az agresszorra kell irányulnia. - A következő lépésként meg kell világítani az agresszorhoz közeli környezetet és géppuskával vagy az ágyúval lövést kell leadni. A géppuska és az ágyú közötti választás attól függ, hogy az agresszor milyen fegyvert használ. - Ez a figyelmeztető lövés után a reflektornak azonnal az agresszorra kell újra irányulnia. - Célzott lövés leadása, amennyiben ez szükségessé válik. 5. A békefenntartó erők biztonsága Általában a békefenntartókra a következő biztonsági fenyegetések leselkednek feladatuk végrehajtása során:

18 18 - Elsődleges Fenyegetés: Közvetlenül az ENSZ-re, EBESZ-re NATO-ra, Európai Unióra vagy más vezető szervezetre irányuló fenyegetés. - Másodlagos Fenyegetés: Az erőket küldő országra irányuló fenyegetés. - Fizikai Fenyegetés: A részvevőkre közvetlenül irányuló fizikai fenyegetés. A fenyegetés speciális faktorait képezi az ABV kockázati tényező, amely eredhet ipari balesetekből vagy szabotázsból, vagy tömegpusztító fegyverek harci anyagainak valamilyen formájú alkalmazásából. A biztonságra ható tevékenységi formák: - felderítés (információszerzés) - - beszivárgás szabotázs - terrorizmus (bombával való fenyegetés, géprablás, emberrablás, zsarolás) - dezinformálás, informatikai terrorizmus (honlapfeltörés, rémhírterjesztés, vírusok terjesztése, stb.) A biztonsági kérdések felelősei: - zászlóalj szinten: törzsfőnök - század szinten: parancsnok vagy helyettese - szakasz szinten : szakaszparancsnok Feladatok - Megakadályozni a művelet tervezése, csapataira, tevékenységi rendjére vonatkozó másmás érzékeny információk kiszivárgását jogosulatlan személyek számára. - Megakadályozni jogosulatlan személyeket abban, hogy a műveletben részvevő erők helyzetére, szándékára, alkalmazási terveire vonatkozó információkhoz jussanak. - Védeni a műveletben résztvevőket a biztonságot veszélyeztető kockázati tényezőktől. - Védeni a békefenntartó erők létesítményeit, fegyvereit, lőszereit egyéb felszerelését szabotázs, rablás, károkozás ellen. Jó tanácsok a békefenntartók számára: - Ne vegyen részt illegális üzletekben (fekete piac, pénzváltás stb.)! - Ne bírálja a vendéglátó országot, a feladatban résztvevő többi országot vagy saját hazáját! - Legyen szigorúan semleges. - Állandóan vegye figyelembe a fizikai kockázati tényezőket, viseljen golyóálló mellényt, ne becsülje az aknaveszélyt, meglepőaknákat vagy a vadállatok által képviselt veszélyt! - Tegye biztonságossá lakóhelyét és hivatali helyiségét. - Vegye figyelembe, hogy a rádió és telefonos kommunikációs eszközöket más is hallhatja. - A fegyverek és lőszerek mindig legyenek őrzött állapotban. - Tartózkodjon ismeretlen eredetű tárgy vagy anyag összeszedésétől! (szuvenír gyűjtögetés) - Legyen mértéktartó az alkohol tekintetében! - Ne folytasson olyan szexuális kapcsolatot, amelyet a konfliktusban résztvevő felek kihasználhatnak! - Ne fogadjon el ajándékot! - Tartózkodjon olyan szokásoktól, viselkedésektől, amely irritálhatja az adott ország lakosságát. - Fizikai gyakorlatok, testnevelés során legyen elővigyázatos

19 19 - Ne hozza magát olyan helyzetbe, amelyet később megbánhat! - A kábítószerek mindenfajtájának fogyasztása, kereskedelme szigorúan tilos. 6. Kapcsolat a sajtóval A sajtóval való kapcsolattartás nagyon fontos eleme a békefenntartó műveletnek. A sajtón keresztül törekedni kell arra, hogy a békefenntartó művelet fontossága hangsúlyozásra kerüljön a nemzetközi béke és biztonság fenntartás érdekében. A Zászlóalj Sajtó és Tájékoztató Szolgálatának feladata: - együttműködés az erők parancsnokságával, más békefenntartó egységekkel, - hírek megjelentetése a zászlóalj tevékenységéről, - a sajtó látogatások során információszolgáltatás, - az egységen belüli informálás (hetilap vagy napilap kiadása). A nemzeti kontingens tájékoztató tiszt feladata, hogy tájékoztassa az ottani törzset a kontingens munkájáról, tevékenységétől. Általános szabály, hogy amennyiben a saját erők tagjai megsebesültek vagy haláleset történik, tilos addig a sajtó informálása, amíg a hozzátartozók nem lettek értesítve. Néhány jó tanács az alkohollal kapcsolatban: - Az alkohol hatása gyorsabb és erősebb extrém klimatikus viszonyok között. - A vizet nem lehet alkohollal fertőtleníteni. - Maláriát vagy más fertőző betegséget nem lehet alkohollal megelőzni vagy gyógyítani. - Kígyómarás esetén az alkoholfogyasztás rendkívül veszélyes lehet. - Alkoholfogyasztás gépkocsivezetés előtt és alatt szigorúan tilos. - Néhány országban az alkoholfogyasztás teljesen tiltott (pl. Szaúd-Arábia) 7. Magatartás Valamennyi végrehajtott misszió tapasztalatai azt mutatják, hogy a külföldön végrehajtott küldetés, mint mentálisan, mint fizikailag nehéz szolgálat. Ez különösen igaz szélsőséges klimatikus viszonyok között. A környezeti változás önmagában is egy sor problémát okoz, de különösen igaz az akkor, ha az életkörülmények színvonala jelentősen csökken a misszió során. Ezért gyakran lép fel fáradtság vagy idegesség. A meleg és párás klimatikus viszonyok között különösen erős az izzadás, főleg eleinte, amíg a test nem alkalmazkodik a viszonyokhoz. Ön gyakran lesz fáradt és ingerlékeny, vegye ezt figyelembe munkája során. Figyeljen a tisztasági rendszabályok betartására! A meleg klimatikus viszonyok között a fertőző betegségek gyorsan terjednek. A plusz munka adása vagy végzése nagyon irritáló lehet és néha csak felesleges idővesztegetés. Az ENSZ vagy más békefenntartó misszió katonai személyi állományának viselkedése: kötelességüket szigorúan a katonai szabályzatnak, a helyi törvényeknek és rendeleteknek megfelelően teljesítsék; a felekkel való érintkezéskor soha ne adjanak alapot arra, hogy a misszió vezető szervezet ellen valamilyen kifogást tehessenek pl. csempészés; legyenek pártatlanok; legyenek még provokáció esetén is higgadtak; ha kérik, mutassák be igazolványaikat, útleveleiket.

20 20 A rendszeres, értelmes munkával töltött elfoglaltság és a megfelelő kikapcsolódás a szabadidőben csökkenti a mentális problémák kialakulásának kockázatát. Minél gyorsabban ismeri az új országot annál inkább nagyobb öröme lesz az új országban való tartózkodásnak. Annak érzete, hogy aktívan vesz részt a küldetésben nagyon fontos. A teljes külföldön tartózkodás alatt Ön nagy felelősséggel tartozik az ENSZ, a missziót vezető szervezet és a hazája iránt. Az Ön viselkedéséből mind az ENSZ-re, a missziót vezető szervezetre, mind a hazájára vonnak le általánosító következtetést. /ha a magyar felségjelzést viselő katona köp egyet az utcán, akkor az a következtetés, hogy a magyarok köpködnek/ Még az elsőre kis jelentőségűnek tűnő incidensek is kihasználhatóak személyek vagy rossz szándékú csoportok által, ezért mindig tegyen jelentést vagy kérje elöljárói tanácsát. Ugyanakkor általános tanács, hogy a kedves és udvarias viselkedés minden helyzetben helyes. Ha baj van, mosolyogj! Ha még nagyobb baj van, mosolyogj! És ha nagyon nagy baj van, akkor mosolyogj és beszélj udvariasan! Minden helyzetben öltözködjön helyesen és légy ápolt! A felszerelés és egyenruha átalakítása tilos! A békefenntartó számára szigorúan tilos szolgálatban alkohol vagy drog fogyasztása! Alkohol és drog kereskedelem szigorúan tilos! Néhány az alkoholfogyasztással kapcsolatos tanács: Ne feledje, az alkohol hatása gyorsabb és erősebb szélsőséges klimatikus viszonyok között. A vizet nem lehet alkohollal fertőtleníteni! A malária nem gyógyítható alkohollal! Amennyiben kígyó marta meg, rendkívül veszélyes lehet az alkoholfogyasztás! Vezetés közben tilos az alkoholfogyasztás! Néhány országban az alkoholfogyasztás teljesen tiltott! A békefenntartó erők számára lényegtelen körülmények a másik fél számára lehetnek lényegesek, pl. nők ellenőrzésére során ne sértsék meg a helyi szabályokat, szokásokat. A békefenntartó katona tevékenységét a határozottság, a semlegesség, a megbízhatóság, a pártatlanság jellemezze. Kapcsolat a helyi lakossággal Általában a helyi lakosság pozitívan közeledik a békefenntartóhoz. Amikor a fertőzés veszélye nagy tartózkodni kell a helyi élelmiszer fogyasztásától. A helyi lakosság köszöntése a saját nyelvén nagyon gyakran segít elnyerni a helyiek bizalmát és barátságát. Ezért, ajánlott néhány kifejezés elsajátítása a helyi lakosság nyelvén. A nemi kapcsolat létesítése a helyi lakossággal a legérzékenyebb kérdések egyike. Általános gyakorlat, amennyiben szexuális kapcsolatot létesít a békefenntartó a helyi lakossággal, haladéktalanul hazaküldik. Tolmácsok gyakran kerülnek alkalmazásra a helyi lakosság köréből. Ez gyakran segít a kapcsolatlétesítésben, építésben a helyi lakossággal. Ugyanakkor, figyelembe kell venni, hogy a tolmácsok folytathatnak információgyűjtést, ezért a tolmácsok előtt nem szabad érzékeny információt tartalmazó megbeszéléseket folytatni. A békefenntartás nem turisztikai látogatás. Nem szabad a hazaihoz hasonló szabadsággal fotózni. A hidak, csatornák, repülőterek, állami épületek stb, gyakran katonai jelentőséggel bírnak a befogadó ország számára. Néhány országban szociális vagy vallási okokból tilos a női lakosok fotózása. Az SOP-ban külön le kell szabályozni a fotózással kapcsolatos szabályokat.