A magyar logisztikai ágazat jelenlegi és jövőbeni kihívásai a változások tükrében. Vértes Edit elnökségi tag Magyar Logisztikai Egyesület

Átírás

1 A magyar logisztikai ágazat jelenlegi és jövőbeni kihívásai a változások tükrében Vértes Edit elnökségi tag Magyar Logisztikai Egyesület

2 Napirend: EU-s háttér információk (White paper 2011) A jelenlegi közlekedési információs rendszerek Nemzeti kezdeményezések és eredmények Csatlakozás az EU ITS hálózatához EU s projektjavaslatok 2

3 Az EU keleti és nyugati tagállamaiban az infrastruktúra fejlettségi szintje nem azonos. Az új tagállamokban jelenleg csak mintegy 4800 km autópálya van, és nincsenek célirányos, nagysebességű vasútvonalak, a hagyományos vasútvonalak pedig gyakran rossz állapotban vannak. Az EU közlekedési ágazata növekvő versenynek van kitéve a világ gyorsan fejlődő közlekedési piaca részéről. 3

4 Csatlakozás az Egységes Európai Közlekedési térséghez - Single European Transport Area - egy versenyképesebb és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer kialakításáért. Forrás hivatkozások: White paper 2011 Európai közlekedéspolitika A ténylegesen egységes európai közlekedési térség megvalósítása érdekében elengedhetetlen a stratégiai infrastruktúrák törzshálózatának létrehozása A közlekedés és infrastruktúra hatékony használatának érdekében információs rendszereket és piaci alapú ösztönzőket kell bevezetni. Teljesítményének optimalizálása, a multimodális logisztikai láncok kiépítése, beleértve energiahatékonyabb módok használatát. 4

5 Európában a jelenlegi közlekedési információs rendszerek (Intelligent Transport Systems - ITS) 2000-től reálissá vált, a közlekedésen alapuló áruk és szolgáltatások szabad áramlását kimondó gazdasági integráció célkitűzése alapján, hogy az gyors és hatékony mobil adatátvitel. ITS fejlesztés fő területei: Intelligens szállítóeszközök alkalmazása (környezetbarát autók technológiai megoldásai) Intelligens infrastruktúra létrehozása e-matrica és e-díjfizető rendszerek bevezetése e-segélyhívó rendszer megalkotása alkalmazások terén szükséges a áruk nyomon követése (tracking and tracing) 5

6 Európában a jelenlegi ITS rendszer kommunikációs felülete 6

7 Európában a jelenlegi közlekedési információs rendszerek (Intelligent Transport Systems - ITS) Euteltracs rendszer szolgáltatásai: valósidejű adatátvitel; automatikus járműkövetés (GPS-el, vagy az Eutelsat műholdjaival); problémamentes, összeurópai közvetítés; szabad kommunikáció egész Európában; adatintegrációs képességek; magas értékű rakománybiztonság és védelem. 7

8 Főbb kihívások A torlódás komoly aggodalomra ad okot az utakon és a levegőben egyaránt. Az áruszállítási tevékenység várhatóan növekedni fog: a 2005-ös szinthez képest mintegy 40%-kal 2030-ig és valamivel több mint 80%-kal 2050-ig. Az utasforgalom várhatóan az áruszállításnál kicsit kisebb mértékben nő majd: 2030-ig 34%-kal és 2050-ig 51%-kal Az infrastruktúra fejlettségi szintje nem azonos az EU keleti és nyugati tagállamaiban. Az új tagállamokban jelenleg csak mintegy 4800 km autópálya van, és nincsenek célirányos, nagysebességű vasútvonalak, a hagyományos vasútvonalak pedig gyakran rossz állapotban vannak Az EU közlekedési ágazata növekvő versenynek van kitéve a világ gyorsan fejlődő közlekedési piaca részéről. 8

9 Főbb kihívások A hatékony és integrált mobilitási rendszer előfeltétele az egységes európai közlekedési térség Kombinált árufuvarozás: e-freight Az áruk valósidejű nyomon követését lehetővé tevő, intermodális felelősséget biztosító és tiszta áruszállítást támogató keretrendszer kialakítása. Egyablakos, egy megállásos ellenőrzési/adminisztrációs koncepciók gyakorlatba ültetése, elektronikus formátumú egységes közlekedési okmány (elektronikus fuvarlevél) létrehozásával és alkalmazásával, a nyomon követési technológiák, megfelelő keretrendszerének létrehozásával (RFID18 ). 9

10 Főbb kihívások A ténylegesen egységes európai közlekedési térség megvalósítása érdekében elengedhetetlen a stratégiai infrastruktúrák törzshálózatának létrehozása. Ki kell dolgozni és elfogadni egy pán-európai szintű az intelligens infrastruktúra fejlesztését, beleértve a járművek egységesített kommunikációs rendszerét. 10

11 Az EU akciótervei : EU akcióterv A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása, Az IT szolgáltatások folyamatossága, forgalom- és a teherárukezelés az EU közlekedési folyosókon és agglomerációkban, Közúti biztonság és védelem növelése infokommunikációs eszközökkel (figyelembe véve a 2002-ben indult esafety kezdeményezés eredményeit) A járművek integrációja a közlekedési infrastruktúrába, Adatbiztonság és védelem, felelősségi kérdések rendezése, Európai együttműködés és koordináció az Intelligens Közlekedési Rendszerek terén. 11

12 A Dömölki Bálint professzor által 2009-ben vezetett munkacsoport anyagának egyes részeit átvettem Forrás: 12

13 Célok: Emberi döntések előkészítése Alkalmazhatóság és a használhatóság Hatótényezők Jelenlegi közlekedési rendszerek Fejlődés útja Jövőbeni intelligens közlekedési rendszerek Célok Forrás: 13

14 Az ITS-ek célrendszere és feltételezett hatásmechanizmusa: + Közlekedési teljesítmény + + Káros mellékhatások Közlekedési infrastruktúra állapota + Intelligens Közlekedési Rendszerek, ITS s - Környezeti hatás Baleseti statisztika Jelmagyarázat: Jónak tekitett hatás Rossznak tekintett hatás Növelő hatás + Csökkentő hatás - + Forrás: 14

15 Az ITS-ek célrendszere és feltételezett hatásmechanizmusa (táblázatos formában): Intelligens Közlekedési Rendszerek, ITS s Közlekedési infrastruktúra állapota Közlekedési teljesítmény Káros mellékhatások Intelligens Közlekedési Rendszerek, ITS s + Közlekedési infrastruktúr a állapota Közlekedési teljesítmény Káros mellékhatások

16 Az Intelligens Közlekedési Rendszer fő komponensei Járművek információs rendszerei és eszközei Úthálózat információs rendszerei és eszközei Forgalomirányító központok 16

17 Jelmagyarázat: hiteles, garantált információ szolgáltatás Az intelligens közlekedés átfogó jövőképe Magyarországon Rendőrség, mentők, tűzoltóság ad hoc, nemgarantált információ szolgáltatás Baleseti riasztás Adatcsere más járművekkel Útállapot érzékelés Pillanatnyi helyadatok Pillanatnyi járműadatok Helyi tájékoztató és navigációs információk Csomópont irányítás Helypozicionáló szolgáltatás Vezetés segítés Úthálózati eszközök és rendszerek Járművek információs rendszere Helyi forgalmi adatok Információ gyűjtés és továbbítás Navigálás Aktuális térképadatok Pillanatnyi járműadatok Helyi forgalmi adatok Központi vezérlő és navigációs információk Segélyhívás Térkép-szolgáltatás Útdíj összege Szoftver frissítés Figyelmeztetés, utasítás Tájékoztató és navigációs információk Dinamikusan változó útadatok Járműgyártók Járművezetők Közlekedési vagy szállítmányozási vállalat Forgalmi központok Forgalomoptimalizálás Forgalomtájékoztatás Közlekedési adatok elemzése Utastájékoztatás Utasok Útfenntartó intézmények Rendőrség, mentők, tűzoltóság Országos Meteorológiai Szolgálat Külföldi társközpontok Nemzetközi közlekedési adatcsere 17

18 A jövőt befolyásoló tényezők Sectoral policy 1. EU ITS politika EU támogatások 2. Közlekedéshez kapcsolódó állami bevételi források 3. Útdíj fizetési kötelezettségek 4. Közlekedésbiztonsági előírások 5. Behajtási korlátozások 6. Állami forgalomirányító szervezetek koordinációja Társadalmi 1. Környezettudatosság 2. Biztonság tudatosság 3. Közlekedési problémák 4. Bizalom Gazdasági 1. Üzleti modellek 2. IT - infrastruktúrafejlesztés 3. Térképszolgáltatások 4. Mobil, szélessávú - adatátviteli szolgáltatások széleskörű használata Technológia 1. Kép-, és videó-információ feldolgozó eszközök 2. Forgalmi és útállapot-információgyűjtő eszközök 3. Forgalmi adatcsere szabványai 4. Mobil helymeghatározó eszközök 5. Járműbe épített vezetéstámogató és fejlett biztonsági eszközök 6. Szabványos jármű IT architektúra 7. Beszédfelismerés 18

19 Szállításirányítási Rendszer - SZIR (Transport Management System TMS) A Szállításirányítási Rendszer SZIR tíz év óta folyamatos üzemben (7x24 óra) biztosítja Magyarország vasútvonalain a fuvarozandó szállítmányok életciklusának követését. A SZIR-ben rögzített adatokat több mint 1200 munkaállomáson érik el a vasúttársaságok munkatársai. A szállítmányozó partnerek és a partnervasutak szabványos protokollokon keresztül közvetlenül vagy az e-freight rendszerből (Interneten keresztül) adhatnak fel megrendeléseket és kaphatnak információt vasúti kocsijaik aktuális státuszáról, és a fuvarok elszámolásához szükséges információkról. A SZIR egyaránt meghatározó rendszere a MÁV Zrt. forgalomirányítási és a Rail Cargo Hungaria Zrt. áruszállítási tevékenységének. A szolgáltatást végzi: MÁV Informatika Zrt. 19

20 e-freight: Vasúti rakományok Internetes Ügyfélkapcsolati Rendszere Partner : Rail Cargo Hungaria Zrt. Fejlesztés ideje: 2005 Az e-freight a Rail Cargo Hungaria Zrt. és az ügyfeleik számára létrehozott elektronikus szolgáltatások keretrendszere. Szolgáltatások: egyablakos kezelés, teljes körű elektronikus adatcsere, Intranet portál, utasítások és rendeletek hozzáférésével. 20

21 Cél az, hogy Csatlakozás az EU ITS hálózathoz az uniós infokommunikációs társadalom részévé váljunk, és a közlekedési együttműködést (interoperabilitását) biztosítsuk a közlekedésben résztvevőknek számára. Mindezek nem lehetségesek az infokommunikációs technológia fejlesztése nélkül. 21

22 Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez 1. Informatikai közmű fejlesztése, 2. Infokommunikációs hálózat kiépítése az egyes modalitások között, 3. Kapcsolódás, és átjárhatóság a nemzetközi és a hazai infokommunikációs rendszerek között, 4. A gyors-vasút fizikai feltételrendszerének megteremtése Magyarországon (nemcsak a személyforgalom területén), 5. Mielőbbi csatlakozás az Intelligens Járműirányítási Rendszerhez (melynek az EU-ban prioritása van). 22

23 Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez 1. Informatikai közmű fejlesztése Az egész országot lefedő szélessávú, nagysebességű internet-hozzáférés, a gyors (feltétele az egész országot lefedő optikai hálózat megléte, vagy kiépítése, különösen az elmaradott térségekben) 2. Infokommunikációs hálózat kiépítése az egyes modalitások között A modalitások közti átjárhatóságot biztosítandó valósidejű adatcsere Közös ágazati adatbázis létrehozása 23

24 Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez 3. Kapcsolódás, és átjárhatóság a nemzetközi és a hazai infokommunikációs rendszerek között A transzeurópai hálózatok (TEN) a közlekedési hálózaton kívül még a távközlési hálózatot (eten) és az energetikai hálózatot (TEN-E), valamint újabban Soft Infrastucture-t (SI) is tartalmazzák, Telekommunikációs hálózatokhoz való csatlakozásunkra, úgymint: eten, ITS Intelligens Szállítási Rendszer, SI Informatikai és telekommunikációs technológiára épülő infrastruktúra, Egyedi küldemények nyomon követhetőségének érdekében korszerű eszközrendszerek használatát javasoljuk, mint pl.: RFID, vonalkód, vagy szállítójárművön elhelyezett intelligens fedélzeti terminálok (Projekt: EURIDICE). 24

25 Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez SI (Soft Infrastucture) szerepe ICT Információs és kommunikációs technológiák Forrás: Andrea Campagna,

26 Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez A jövő soft infrastruktúrájának (SI) hazai bevezetésének feltételei: Hálózatos kapcsolat kiépítését a hazai és nemzetközi logisztikai cégekkel (logisztikai klaszterek létrehozása). Ágazati adatbázishoz való csatlakozást (megalkotása: Állami feladat), és szabad hozzáférést az ágazati adatbázishoz minden modalitás számára. A fenti célok elérése érdekében javaslom a technológiai eszközök fejlesztését, alkalmazását. 26

27 Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez 4. A gyors-vasút fizikai feltételrendszerének megteremtése Magyarországon (nemcsak a személyforgalom területén) Meg kell teremteni - EU-s finanszírozással - az egységes vasúti közlekedési rendszerhez (Single European Railway Area - SREA) való csatlakozásunk feltételrendszerét, a korlátozó tényezők (a vasúthálózatunk alacsony technikai, technológiai színvonalának) kiküszöbölésével: alacsony eljutási idő megbízhatóság, mely függ a vasúti infrastruktúra jelenlegi állapotától, eszközpark minőségi és mennyiségi hiányosságától 27

28 Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez 5. Mielőbbi csatlakozás az Intelligens Járműirányítási Rendszerhez (melynek az EU-ban prioritása van). Előfeltétele az Intelligens Szállítási Rendszer (ITS) IT kommunikációs hálózati kapcsolatának a fejlesztése, alkalmazása. Ez biztosítja a hatékony áruszállítást, a biztonságos és a nyomon követhető árutovábbítást. Szükséges lenne a már meglévő rendszerekhez csatlakozni (nem elvben, hanem gyakorlatban is): vasút: E-Freight, ERTMS (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) vízi: RIS - River Information Services, NAIADES (a belvízi szállításra megalkotott integrált európai cselekvési programja) légi: AIS - Aeronautical Information System, SESAR (Az egységes európai égbolt kutatási programja) 28

29 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! e.vertes@mle.hu