A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE ÉS A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN

Átírás

1 A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE ÉS A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN

2 A TAKARMÁNY ÖSSZETÉTELE A WEENDEI VIZSGÁLATI MÓDSZER SZERINT Takarmány Víz* Hamu (ásványi anyagok) Szárazanyag Szervesanyag* szennyeződés föld, homok tiszta hamu* Nyersfehérje amidanyagok* valódi fehérje Nyerszsír zsírok glikolipidek foszfatidák viaszok szterodiok terpének Nyersrost cellulóz hemicellulóz lignin kutin kovasav Nmka* cukrok szerves savak keményítő inulin pektin hemicellulóz oldható része * különbségszámítással megállapított érték

3 A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis) Szárazanyag tartalom meghatározása: EGY LÉPCSŐS A légszáraz takarmányok szárazanyag tartalmának meghatározására szolgál (105 C-on, tömegállandóság eléréséig). KÉT LÉPCSŐS A nagy nedvességtartalmú takarmányok szárazanyag tartalmának meghatározására szolgál. 1. lépcső: 60 C-on szárítás, majd 24 órán át szabad levegőn történő tárolás 2. lépcső: 105 C-on, tömegállandóság eléréséig történő szárítás

4 A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis) Nyersfehérje-tartalom meghatározása Kjeldahl módszer N-tartalom meghatározás (kénsavban történő roncsolás) átszámolás (6,25)

5 A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis) Nyerszsír-tartalom meghatározása Soxhlet-módszer petroléteres extrahálás (ca. 8 óra)

6 A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis) A nyersrost-tartalom meghatározása Henneberg-Stohmann módszer (1859) 1,25%-os H 2 SO 4 -ban majd 1,25%-os KOH-ban történő főzés és szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza

7 A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis) A nyershamu-tartalom meghatározása Az anyag, ami a takarmánymintából 550 C -on való izzítás után visszamarad. Szublimáció Földszennyeződés 32 elem, ebből 28 esszenciális

8 A TAKARMÁNY N-TARTALMÚ ANYAGAI (fehérjék, aminosavak)

9 NYERSFEHÉRJE N X 6,25 valódi fehérje + amidanyagok (glikozidok, nitrát, nitrit,szabad aminosavak, peptidek, peptonok, NPN-anyagok, kolin, betain)

10 A FEHÉRJÉK JELENTŐSÉGE az élet hordozói fehérjék nélkül nincs élet az állati szervezet minden sejtje, minden gazdaságilag számba jövő terméke tartalmaz fehérjét a kémiai reakciókat fehérjetermészetű enzimek katalizálják fehérjetermészetűek a hormonok is a magasabb rendű állatok fehérjét csak fehérjéből tudnak felépíteni

11 PEPTIDEK DIPEPTID (2 aminosav) TRIPEPTID (3 aminosav) OLIGOPEPTID (10 aminosavig) POLIPEPTID ( aminosavig) MAKROPEPTID (fehérje 100 aminosav felett)

12 AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak Az állat nem vagy nem kielégítő mennyiségben tud előállítani, ezért a táplálékban készen kell kapnia. Nem esszenciális (nélkülözhető) aminosavak Transzaminálás révén az állati szervezet is elő tudja állítani. Feltételesen esszenciális (asszisztáló) aminosavak Meghatározott más aminosavakból tud előállítani az állati szervezet.

13 AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA Állatfaj Nélkülözhetetlen Feltételesen nélkülözhető Nélkülözhető baromfi sertés, ló, nyúl ember arginin aszparaginsav hisztidin alanin izoleucin glutaminsav leucin szerin lizin oxiprolin metionin cisztin prolin* fenil-alanin tirozin glicin* treonin arginin* triptofán valin glicin prolin * Az első oszlop besorolásától függ.

14 LIMITÁLÓ AMINOSAV Azt az aminosavat, amely adott takarmányban vagy takarmányadagban az állat szükségletéhez képest a legkisebb mennyiségben fordul elő, limitáló aminosavnak nevezzük.

15 AZ AMINOSAVAK EMÉSZTHETŐSÉGE ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA Emészthető aminosav A takarmánnyal felvett össz-aminosav azon hányada, mely a bélcsatornából felszívódott. mérése: bélsárgyűjtés alapján bélszakaszonként (chymus gyűjtés alapján) Hasznosítható aminosav Az aminosav azon mennyisége, mely potenciálisan a fehérje szintézis rendelkezésére áll. mérése: in vivo: - a vér szabad aminosav tartalma - az izom aminosav tartalma - növekedési teszt in vitro: pl.: lizin esetében: Carpenter-módszer

16 AZ IDEÁLIS FEHÉRJE ÉS ÖSSZETÉTELE Az állatok aminosav-szükségletét az ideális fehérje elv alapján állapítjuk meg. Ideális aminosav-összetételűnek azt a fehérjét tekintjük, amely az egyes esszenciális aminosavakat az illető állatfaj, korcsoport igényének megfelelő arányban tartalmazza. Az ideális fehérje aminosav összetételét az állatok lizin igényéhez mérten, annak százalékában adjuk meg.

17 AMINOSAV-EGYENSÚLY ZAVAROK Az aminosav-egyensúly zavarának három formáját különböztetjük meg: AMINOSAV IMBALANSZ AMINOSAV ANTAGONIZMUS AMINOSAV TOXICITÁS

18 AMINOSAV IMBALANSZ Az esszenciális aminosavak hiánya esetén lép fel. Súlyos aminosav hiány következtében felborul a vérplazma szabad aminosav-tartalmának egyensúlya, ami étvágytalanságot idéz elő. Az imbalansz a hiányzó aminosav pótlásával megszüntethető.

19 AMINOSAV ANTAGONIZMUS Aminosav antagonizmust egyes aminosavak túlsúlya okozhatja azáltal, hogy a konkurens aminosav relatív hiányát idézi elő. A JELENSÉG OKA: AZ AZONOS SZÁLLÍTÁSI MECHANIZMUS LIZIN LEUCIN FENILALANIN ARGININ IZOLEUCIN TREONIN

20 AMINOSAV TOXICITÁS Az ipari úton előállított aminosavak túladagolásakor fordulhat elő. A toxicitás csak a feleslegben lévő aminosav mennyiségének (arányának) csökkentésével szüntethető meg!

21 A ZSÍROK

22 A LIPIDEK FUNKCIÓI 1. Energia források 2. Szigetelő és mechanikai védelmet adó anyagok 3. Fehérjékkel képzett komplexei (lipoproteinek) fontos sejtalkotó részek 4. A szervezet anyagcsere-folyamatait szabályozó anyagok (vitaminok, hormonok, stb.)

23 A LIPIDEK FELOSZTÁSA glicerintartalmúak LIPIDEK glicerin nélküliek egyszerű gliceridek zsírok glikogliceridek glükolipidek galaktolipidek összetett gliceridek foszfogliceridek lecitin kefalin szfingomielin cerebrodzidok viaszok szteroidok terpének prosztaglandin

24 A ZSÍRSAVAK FELOSZTÁSA 1. Telített zsírsavak 2. Telítetlen zsírsavak A telítetlen kettős kötések számának fontos szerepe van a zsírok fizikokémiai, a kettős kötések helyének a biológiai tulajdonságaik meghatározásában.

25 TELÍTETLEN ZSÍRSAVAK Az anyagcsere szempontjából a különösen jelentősek. Több kettős kötést tartalmazó zsírsavak pl.: Linolén sav (C 18:3 ) Linol sav (C 18:2 ) Arachidon sav (C 20:4 ) EPA(C 20:5 ) DHA(C 22:6 )

26 AVASODÁS A takarmányokban a tárolás során fellépő kémiai változások. Hidrolízis glicerin + szabad zsírsavak Oxidáció (ha telítettlen zsírsavakat is tartalmaz) Mikrobás hatás. peroxidok A takarmányok zsírjában főleg oxidációs elváltozások lépnek fel.

27 ANTIOXIDÁNSOK 1. Természetes: pl. E-vitamin Szelén (Se) 2. Szintetikus (kémiai): pl. etoxi-metil-quinolin (EMQ) dihidro-quinolin (DQ) butil-hidroxil-toluol (BHT) butil-hidroxil-anisol (BHA) propil-gallát (PG)

28 NYERS- ÉS VALÓDI ZSÍR Soxhlet-féle extrahálás után: nyers zsír (valódi zsír, szerves savak, klorofill, lipoidok, koleszterin, stb.) A valódi zsírok glicerinek zsírsavakkal képzett észterei. A valódi zsírok majdnem 2,5-szer annyi energiát tartalmaznak, mint a takarmányok többi szerves táplálóanyagai.

29 A ZSÍROK ELNEVEZÉSE Növényi zsírok szobahőmérsékleten folyékonyak: olajok Állati zsírok szobahőmérsékleten legnagyobb részt szilárdak. Állati zsírok: - szalonna (pl. sertés bőr alatti kötőszövetében) - háj (vese körüli zsír) - bélzsír (bélfodorban, emésztő szervekben) - faggyú (kérődzők zsírja)

30 A ZSÍR FELSZÍVÓDÁSA (emésztés) Tak. valódi zsírja lipáz (hidrolízis) glicerid zsírsavak epe emulgeáló hatása Felszívódott zsír - sejt szerkezet építése - tartalék zsír - energia termelés

31 A ZSÍROK TAKARMÁNYOZÁSTANI JELENTŐSÉGE 1. A szervi zsírok a sejtek fontos építőelemei 2. Energia forrás 3. Ízesítő 4. Esszenciális zsírsav forrás 5. Befolyásolják a szervezet vízháztartását 6. Lubrikáns hatásúak (granulálás) 7. Védett zsírok (nagy tejtermelésű tehenek)

32 A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA Zsírban gazdag takarmányok: - olajos magvak (24-45%), - szója (20%), - gyengén sajtolt olajpogácsák (10-15%), - húsliszt (10-15 %) Közepes zsírtartalmúak: - gabonák, hüvelyes magvak (2-4%) - szénák és szénalisztek (2-3%)

33 A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA Kevés zsírt tartalmazó takarmányok: - fűféle és pillangós zöldtakarmányok (0,6-1,5%), - fűféle és pillangós szilázsok (1-2%), - szalmák és pelyvák (1,5-2,5%), - extrahált olajmagdarák (1-2%) Igen kevés zsírtartalmúak: - leveles zöldtakarmányok és szilázsaik (0,4-0,6%) - gyökgumósok (0,1-0,3%) - kabakos takarmányok (0,4-0,6%)

34 SZÉNHIDRÁTOK

35 fénykvantum 6H 2 O + 6CO 2 C 6 H 12 O 6 + 6O 2

36 SZÉNHIDRÁTOK legfontosabb szénvegyületek energiaellátás növényben: 50-90%, állatban: 1-2% tartaléktápanyag (keményítő) vázanyag (cellulóz, kitin) spec.biol. funkciót betöltő vegyület (antigén, receptor)

37 MONOSZACHARIDOK egyszerű cukrok a természetben így ritkán találhatók meg a képződés és bontás anyagcserefázisában a C atomok száma alapján osztályozhatók trióz (3 C), tetróz(4 C), pentóz (5 C, pentozánok építőkövei, takarmányban kevés, gumiban, D-ribóz: minden élő sejtben, ATP/ADP, Riboflavin v. B 12, RNS, DNS) 6 C atom : HEXÓZ

38 TAKARMÁNYOZÁSI SZEMPONTBÓL JELENTŐS HEXÓZOK 1. GLÜKÓZ édes gyümölcs, méz, szőlő! a keményítő és a cellulóz építőköve glikogén a szervezetben D-glükózból polimerizálódik a szervezet glükózháztartását a máj szabályozza 2. FRUKTÓZ méz (75%), a legédesebb egyszerű cukor 3. GALAKTÓZ egy aldóz, a tejcukor komponense (laktóz) 4. MANNÓZ a mannánok építőkövei: csonthéj, szentjánoskenyér

39 DISZACHARIDOK 1. MALTÓZ gabonacsíra, burgonyacsíra, zöld levelek 2. CELLOBIÓZ csak a mikrobiális enzim bontja, a cellobiáz

40 DISZACHARIDOK 3. SZACHARÓZ cukornád, cukorrépa 4. LAKTÓZ tejcukor a laktáz bontja ipari célokra a savóból joghurt, kefír, sajt gyártás

41 POLISZACHARIDOK

42 1. KEMÉNYÍTŐ Két polimerből (amilóz és amilopektin) felépülő poliszacharid.

43 BURGONYA KEMÉNYÍTŐ

44 2. GLIKOGÉN

45 3. CELLULÓZ alapegység: béta D-glükóz, 1,4 kötés fa 50%, fiatal levél 10%, öreg levél 20%, gyapot 90% a gerincesek enzimei nem, de pl. az éticsiga emésztőenzimei bontják

46 A KEMÉNYÍTŐ ÉS A CELLULÓZ SZERKEZETI KÉPLETE ALFA 1,4 KÖTÉS BÉTA 1,4 KÖTÉS

47 4. INULIN alapegység: fruktóz. cikória gyökér, csicsóka, hagyma, fokhagyma

48 5. HEMICELLULÓZ elfásodott növényi szövetekben pelyva, szalma, korpa, búza szalma mikroorganizmusok bontják sertés és baromfi nem v. igen kis mértékben hasznosítja

49 6. PEKTIN monogasztrikusok enzimjei nem bontják ipar: citrusfélék héja, alma héja kitűnő dietikus hatás: kocák bélsárpangása, borjak hasmenése esetén

50 INKRUSZTÁLÓ ANYAGOK LIGNIN zöldségekben gabonafélékben kevés füvekben több, hüvelyesekben sok fiatal növény 2%, rétifűszéna 7%, búzaszalma 13%, fenyőfa 25% elfásodás: emészthetőség csökken KUTIN SZUBERIN KOVASAV nád, sás, rizs, vízhajtó!

51 A SZÉNHIDRÁTOK CSOPORTOSÍTÁSA (Schutte, 1991) Szénhidrátok Nyersrost Nitrogénmentes kivonható anyag Lignin Cellulóz Hemicellulóz Pektin Oligoszach. Keményítő és cukor Nem - keményítő jellegű szénhidrátok (NSP Non Starch Polysacharids)

52 SZERVES SAVAK szénhidrátok oxidációs termékei illózsírsavak: propionsav, ecetsav, vajsav tejsav: izommunka során képződik bendőben a propionsav képződés intermediere tejcukorból - fiatal állatok hangyasav: bakteriosztatikus (kolosztrumtartósítás) szilázsadalék (ph csökkentés) oxálsav: Ca-ot kicsapja (húgykövesség), pillangósok borkősav citromsav glikozidok

53 A NYERSROST SZEREPE A TAKARMÁNYOZÁSBAN Rostoptimum: a motorika szempontjából Rostminimum: a minimális NR szükséglet bfi, pulyka: 3-4% víziszárnyas, sertés: 4-6% hízómarha, juh: 10-12% nyúl: 12-14% tejelőtehén: 18-20% Ballaszthiány: hasmenés, bélsárpangás, tollcsipkedés, gyapjúrágás Struktúr rost: kérődzőknek

54 VITAMINOK

55 VITAMINOK igen kis mennyiségben is nagy hatású szerves anyagok az embernek és az állatoknak is szükséges a szervezet maga nem, vagy csak kis mennyiségben tudja előállítani hiányuk élettani zavart okozhat

56 ALAPFOGALMAK 1. Avitaminózis 2. Hipovitaminózis 3. Hipervitaminózis

57 A VITAMINOK CSOPORTOSÍTÁSA a.) A vízben oldódó vitaminok - a kolin kivételével - valamennyien fehérjéhez kapcsolódva, mint enzimek prosztetikus részei fejtik ki hatásukat - ezeket prosztetikus vagy enzimogén vitaminoknak nevezzük. b.) A zsírban oldódó vitaminokról sokkal kevesebbet tudunk, csupán a hiányjelenségek alapján következtethetünk azokra a folyamatokra, melyeket szabályoznak, indukálnak. Ezeket induktív vitaminoknak nevezzük.

58 A VITAMINOK KÍVÁNATOS NAPI ADAGJA nem az a mennyiség, amely a hiánybetegség megelőzéséhez szükséges, hanem az a dózis, melynek növelése már nem fokozza az állat ellenálló képességét amely nem, vagy legalábbis gazdaságosan nem növeli a termelését és takarmányértékesítését. Requirements (prevent Optimum deficiency) Marginal b c d Excess Allowances Total vitamin level from all sources in feed

59 A VITAMINHIÁNY MEGHATÁROZÁSA 1. A takarmány vitamin tartalmának meghatározása 2. A szövetek telítettlenségének meghatározása 2.1 A vér (szérum) vitamin koncentrációja 2.2 A vizelet útján ürített vitamin mennyisége (?) 2.3 Szövetminta és/vagy teljestest analízis útján (!)

60 A VITAMINHIÁNY MEGHATÁROZÁSA 3. Enzim aktivitás depressziójának mérése (nagyon kevés vitamin esetén lehetséges) Test for biochemical metabolic efficiency 4. Klinikai vizsgálatok (humán vizsgálatok) (bőr, szem, emésztőtraktus, központi idegrendszer, vér és csont vizsgálatok)

61 A-VITAMINOK (KAROTINOK) növényi színezőanyagok A-vitamin a természetben csak az állati testben és az állati termékekben található, a növények csak provitaminjait a karotinokat tartalmazzák oldallánc végződése szerint az A-vitamin lehet alkohol (retinol), észter (retinil), aldehid (retinál) az állati szervezetben mindhárom forma megtalálható

62 ÉLETTANI SZEREPE 1. Hámképződésben. 2. Sárgatest, csírahám, szaporodás. 3. Látás kémiai folyamatában. 4. Mellékvesekéreg.

63 ÉLETTANI SZEREPE Az A-vitamin felhasználása az anyagcsere élénkségével arányos. A növekedésben lévő állatok nagyobb adagját a tartalékok képzése is indokolja. Az utódok világra hozott készlete és zavartalan fejlődése az anyák ellátottságától függ. Az iparszerű sertés- és baromfitartásban a gyári abrakkeverékek megfelelő vitamin kiegészítéssel kerülnek forgalomba.

64 HIÁNYBETEGSÉG farkasvakság immunglobulin képződés zavara fertőzések, bélgyulladás csendes ivarzás, meddőség embrionális elhalás

65 VITAMINOK D, E és K vitamin B 1, B 2, B 3, B 5, B 6, B 12 vitamin biotin (H-vitamin), folsav, C-vitamin, U vitamin vitaminszerű anyagok: kolin, inozit, karnitin, taurin egyéb vitamin hatású anyagok: paraaminobenzoesav, B 15, GTF, Koenzim Q, Rutin

66 ÁSVÁNYI ANYAGOK

67 AZ ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE Az ozmotikus nyomás fenntartása A kolloidális állapot megőrzése Inger - ingerválasz Az enzimrendszer aktiválása ill. gátlása Vázrendszer + fogazat

68 ÁSVÁNYIANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA I. Az állati szervezetben előforduló mennyiségük alapján* 1. Makroelemek : Ca, Mg, Na, K, P, S, Cl 2. Mikroelemek 2.1. A gyakorlatban hiány tüneteket okozhatnak: I, Fe, Cu, Zn, Mn, Se, Co 2.2. A gyakorlatban nem okoznak hiány tüneteket: Mo, Ni 3.Ultra-mikroelemek: F, Cr, Si, As, Sn, Li, B, Al * makroelemek: g/kg mikroelemek: mg/kg vagy µ/kg

69 ÁSVÁNYIANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA II. Funkciójuk alapján 1. Statikus funkciót ellátó elemek: Ca, P 2. Homeosztázist fenntartó elemek: Na, K, Cl, Mg 3. Enzimfunkciót ellátó elemek: Fe, Zn, Cu, Mn, Mo, I, Ni, Se, Cr 4. Egyéb esszenciális elemek: As, F, Si, Sn, V 5. Szennyeződésként előforduló elemek: Ag, Cd, Hg, Li, Pb, Sr, W

70 NÉHÁNY ÁSVÁNYIANYAG FELSZÍVÓDÁSÁNAK HELYE ÉS MÓDJA Ásványi anyag A felszívódás fő helye A felszívódás módja Ca vékonybél aktív transzport P vékonybél eleje aktív transzport Mg vékonybél, vastagbél aktív transzport Na vékonybél, bendő aktív transzport diffúzió

71 KALCIUM Az állati szervezet 0,8-1,7%-át adja Előfordulása csontokban: 97-99% lágy részekben (sejtek, szövetek): 1-3% Felszívódása aktív transzport - Ca ++ elektrokémiai potenciáleséssel jár, ATP, D-vitamin a felszívódás mértéke igazodik a szükséglethez

72 A KALCIUM ÉS A FOSZFOR ELLÁTÁS Alapvetően három tényezőtől függ: mennyiségi ellátottság kalcium és foszfor aránya D-vitamin jelenléte

73 A KALCIUM - FOSZFOR ARÁNY A Ca/P arány függ: állatfaj életkor életciklus hasznosítási irány a termelés színvonala

74 KALCIUM A felszívódás helye: vékonybél A felszívódás intenzitását befolyásolja az állat szükséglete a felszívódás intenzitása igazodik az állat szükségletéhez - vemhesség, tejtermelés, tojástermelés pl. 17 hetes jércénél 1% Ca tartalmú takarmány fogyasztása esetén a Ca kb. 30%-a szívódik fel, a tojástermelés alatt: 65-75%

75 AZ ÉLETKOR HATÁSA A Ca FELSZÍVÓDÁSRA BORJAKBAN Szopós 97% Fél éves 41% 1-6 éves 34% 10 év felett 22%

76 A Ca KIÜRÜLÉSÉNEK MÓDJA a kérődzők a kalciumnak a 98%-át a bélsárba ürítik a bélsár endogén frakciója: az epében található az össz. ürített Ca 20%-a sertések esetében a vizeletben ürített Ca mennyiség a bélsárban ürített mennyiségnek kb %-át teszi ki. tej, tojás

77 A KALCIUM FUNKCIÓJA A csontok és fogak alkotója (kollagen rostok, hidroxilapatit) Enzim aktivátor pl. tripszin, trombokináz Ingerelhetőség, izom-összehúzódás Sejthártya permeabilitása Véralvadás (IV. faktor)

78 FONTOSABB ANYAGFORGALMI BETEGSÉGEK Hipokalcemia blokkolja az acetylkolint - idegi impulzusok továbbjutását Rachitis Osteomalácia Osteoporosis Ca túladagolás esetében a sertéseknél Zn hiány léphet fel, amely parakeratózist idézhet elő Stroncium - Ca forgalmi zavarokat idézhet elő

79 A CA-HIÁNY PÓTLÁSA Takarmánymész: 40% a Ca tartalma 1g Ca hiány 2,5g mésszel pótolható

80 A FOSZFOR Az állati szervezet 0,5-1,0 %-át adja. Előfordulása 75-85% a csontokban 15-25% az izomzatban, az agyban, a májban és egyéb lágy szövetekben Felszívódása aktív transzporttal, főként a vékonybél elülső szakaszából történik, de a lónál jelentős a foszforfelszívódás a vastagbélből is

81 A FOSZFOR A foszfor felszívódása az életkor előrehaladtával csökken, de a kalciumnál egy lényegesen magasabb nívón stabilizálódik (40-60%). A foszfor a gabonákban kb. 70%-ban fitin-p formában fordul elő! Monogasztrikus állatok Kérődzők Fitáz

82 A P-FELSZÍVÓDÁST JAVÍTJA a magas fehérjetartalom szerves savak laktóz D-vitamin szük Ca:P arány fitáz

83 FOSZFORELLÁTÁS NÖVÉNYI EREDETŰ P FITÁZENZIM FOSZFORÜRÍTÉS (KÖRNYEZET SZENNYEZÉS) sertés a felvett P 30%-át hasznosítja (létfenntartásra és súlygyarapodásra), a fennmaradó 70%-ot kiüríti Az abrakkeverékek P tartalmának csökkentését indokolja: 1. környezet szennyezés 2. feleslegesen nagy anorganikus P kiegészítés felesleges többlet költség A P-szennyezés csökkenthető: 1. a szükségletek emészthető P alapon történő kielégítése (sertés) 2. a P emészthetőségének javítása (sertés, baromfi). Pl.: fitáz

84 A FOSZFORHIÁNY ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Takarmányfelvétel csökkenés Növekedési depresszió Rachitis A pajzsmirigy elégtelen működése (sertés) Osteomalácia (tejelő tehén) Szaporodásbiológiai zavarok P-túladagolás baromfinál ronthatja a tojáshéj szilárdságát

85 A FOSZFORHIÁNY PÓTLÁSA Foszfor kiegészítők: egy része kalciumot is tartalmaz! Monokalcium foszfát Dikalcium foszfát Trikalcium foszfát Vannak olyan foszfor kiegészítők, amelyekben a kálcium helyett nátrium vagy magnézium van.

86 MAGNÉZIUM Előfordulása: 70% csontokban 30 % májban, testnedvekben Anyagforgalomban szorosan kapcsolódik Ca, P, K Forrásai: zöldtakarmányok, -lisztek, húsliszt, búzakorpa, szárított élesztő Hiánya: bfi.: tojáshéjképződés zavara Mg-Ca interakció: idegingerlékenység, tetánia legelőn: fűtetánia Mikor? tavasszal: sok K antagonizmus sok fehérje: Mg-ammónium-szulfát sok oxálsav: Mg-komplex Felszívódás: fiatal %, kifejlett 20 %

87 KÁLIUM ÉS KÉN Kálium: intracelluláris térben fiatal szervezet fokozottan igényli a szervezet csak kismértékben tartalékolja Hiánya: csak kísérletiesen idézhető elő, v. másodlagos Tünetei: fehérjeszintézis zavara szénhidrát-anyagcsere zavara növekedés lelassul Többletadagolás: nem fordul elő, vizelettel kiválasztódik Kén: -kéntartartalmú aminosav szintézisében: Cys, Met Tartalmazzák: vitaminok: biotin, tiamin, U-vit. Pótlása: kielégítő fehérje-ellátás esetén nem szükséges elemi kén, v. szulfátok formájában

88 NÁTRIUM ÉS KLÓR Na: extracellulári térben található Cl: extra- és intracelluláris térben pufferrendszerek alkotórészei szervezetben nem raktározódnak növényi eredetű takarmányban kevés PÓTLÁS Állati eredetű takarmányok: jó forrásai NaCl: - nyalósó, porsó, a tak. ízletességét javítja Hiánya: romlik az étvágy romlik a fehérje-, energia-, Ca-értékesülés romlik a takarmány értékesülés, csökken a termelés, durvább szőrzet Tünetei: bfi.: tollcsipkedés, kannibalizmus Sertés: allotriophagia (nyalakodás) Túladagolás: mérgezés főleg sertés, baromfi őrlési, keverési hiba, halliszt

89 VAS Szervezetben: 70 %-a hemoglobinban 7-8 % mioglobinban 20 % ferritinben 2-3 % transzferrinhez kötött Ferritin: vas tartalékoló fehérje komplex (máj, lép, csontvelő) Transzferrin: Fe szállítás Enzimek alkotórésze: kataláz, citokrómok Felszívódás: ferro sók formájában, ferri só nem Forrásai: zöld leveles növények, olajos magvak, hüvelyesek, halliszt, húsliszt

90 VAS Tej: kocatejben 1 mg/l kolosztrumban: 1,4 mg/l, malac igénye: 7-8 mg/nap tehéntejben 0.5 mg/l, kolosztrumban: 1.6 mg/l Hiánya: hipochrom anaemia szopós malacok (intenzív fajta, gyors növ.) fokozott (25 mg/ttgy) vasigény borjak, bárányok: kevés tartalék, szálalgat Kiegészítés: főleg fiatal korban ferro vas formájában (ferro fumarát, ferro oxalát = per os) parenterálisan (Myofer, Chinofer) Vasmérgezés: parenterálisan adott vastúladagoláskor

91 CINK Az állati test valamennyi szövetében (30-50 mg/kg) (hasnyálmirigy, bőr, szőr, gyapjú, csontvelő) Szerepe: A-vitamin aktív retinollá alakítás - ízérzékelés (ízlelőbimbók) - hím csírasejtek fejlődése - hámregeneráció, sebgyógyulás Hiánya: parakeratózis (sertés) Többlet is káros: csontfejlődési zavar Forrásai: takarmányok Zn tart. változó: gabonafélék mg/kg, szójadara 70 mg/kg, korpa 90 mg/kg Pótlás: ZnSO mg/sza.kg, parakeratózis: 1 g/nap 3-4 héten át

92 MANGÁN Előfordulása: máj, csontok, vese, hasnyál-, tobozmirigy Szerepe: - enzimalkotórész (argináz) - izom- és nemi szervek működése - csontképzés Szőrvizsgálat: szmha: 8-15 mg/kg = opt., 5-6 mg = hiány Hiánya: szaporodás biológiai zavarok: spermiumképzés, magzati fejl., madarak: perózis (incsuszamlás), sertés: nem érzékeny Forrása: legelőfű: mg/kg ( mg savanyú talaj), gabonamagvak mg/kg, szója: mg/kg Pótlás: MnSO 4 nyalósóban, v. abrakkeverékben

93 JÓD Előfordulása: %-a a pajzsmirigyben Szerepe: sejtanyagcsere növekedés idegrendszer fejlődése szaporodás szőr- és szaruképletek fejlődése Forrása: takarmányok jódtartalma változó Hiánya: ritka, de súlyos (tájkóros betegség) szaporodásbiológiai zavarok, golyva (sertés) myxoedema (szmha) Túladagolás: pajzsmirigy müködés fokozódik fokozott tejtermelés, lassúbb növekedés Pótlás: jódozott só

94 SZELÉN Előfordulása: máj, izom, szőr Szerepe: biológiai antioxidáns, az E-vit. szerepét részben átveheti növekedés, szaporodás, izomműködés Hiánya: szmha: szívizom-elfajulás, szőrképződési zavar, növekedési erély lassul, izombénulás, szap. zavar bfi.: hasnyálmirigy elégtelenség szap. biol. zavarok (keltethetőség!) tollképződési zavar Hiány: Baranya-, Veszprém-, Zala-megyében főképp Pótlás: Na-szelenit, szelenocisztein, szelenometionin Terápiás és toxikus adagja közel van egymáshoz!!!

95 RÉZ Szerepe: vas beépülését segíti fehérje- és szénhidrátforgalomban enzimalkotórész pl. urikáz, citokrómoxidáz szőrzet, gyapjú színének kialakulása Felszívódását Ca, Zn, Mo, Cd, Fe, SO 4 gátolja növények Cu tart. változó, felszívódása rossz sok N: rézhiány (huminsav, lápos talaj) Tárolás: máj, vese, agyvelő, szívizom Hiánya: főleg szarvasmarha meddőség Nem specifikus tünetek: anaemia, növekedési zavar, pigment hiány, emésztési zavarok, szívizom-elfajulás Toxikózis: juhok (sertés: hozamfokozó lehet) Pótlás: CuSO 4

96 MOLIBDÉN ÉS A KOBALT Molibdén: hiánya a gyakorlatban nem fordul elő túladagolása veszélyes Cu antagonostája: másodlagos rézhiány Co antagonistája: B 12 -vitamin Tünetei: bfi. köszvény, emlősök: csírahám károsodás, szaporodási zavarok Kobalt: B 12 -vit. Alkotórésze, bendőemésztés, bef. a tömeggyarapodást, enzimreakciókban vesz részt hiánya: nem specifikus: étvágytalanság, tejtermelés csökken lesoványodás, vércukorszint csökken, meszes talajokon kiegészítés: Co-klorid, Co-szulfát