PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Átírás

1 PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP /1 1

2 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 4 A1. Alapvető cél és háttér információ... 4 A2. Részcélok... 5 A3. Rendelkezésre álló forrás... 5 A4. Támogatható pályázatok várható száma... 6 B. PÁLYÁZÓK KÖRE... 7 B1. Jogi forma... 7 B2. Méret... 8 B3. Székhely... 8 B4. Iparág... 8 B5. Típus/karakter... 9 B6. A pályázat benyújtásának feltételei és a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok... 9 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre C2. Nem támogatható tevékenységek köre C3. Elszámolható költségek köre C4. Nem elszámolható költségek köre C5. Illeszkedési előírás C6. Projekt iparági korlátozása C7. Projekt területi korlátozása C8. A projekt megkezdése C9. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje C10. Fenntartási kötelezettség C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK D1. Támogatás formája D2. Támogatás mértéke D3. Támogatás összege D4. Az önrész összetétele D5. Egyéb pénzügyi eszközök D6. Biztosítékok köre D7. Előleg igénylése D8. Egyéb feltételek E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK E1. Monitoring mutatók: F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend) F5. Kifogás F6. Vonatkozó jogszabályok listája F7. Fogalomjegyzék F8. Benyújtandó dokumentumok és mellékletek listája F9. Pályázati Útmutató mellékletei F10. Segédanyagok

3 Felhívjuk tisztelt pályázóink figyelmét, hogy a pályázati kiírás és dokumentumai esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott sablonoknak megfelelően állították össze. 3

4 A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvető cél és háttér információ A konstrukció a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiával összhangban került kialakításra, annak cselekvési tervében szerepel. A támogatás célja a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése. A szegregátumokban élők körében olyan több generáción át mélyülő (szociális, közösségi, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási) hátrányok halmozódtak fel, amelyek kezelése az érintettek és a települések önerejéből külső segítség nélkül mára lehetetlenné vált. A célok eléréséhez a projekt megvalósítói (konzorciumi partnerek és együttműködő szervezetek) által nyújtott, egyéni adottságokra és szükségletekre épülő, több elemből álló, összetett beavatkozási eszközrendszer szükséges. A komplex telep-program a hátrányoknak felszámolása, enyhítése érdekében szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási elemeket tartalmaz, továbbá elősegíti a telepszerű környezetben élők lakhatási körülményeinek javítását. A TÁMOP /1 konstrukció keretében támogatott tevékenységek között komplex, egymásra épülő beavatkozásokat kell tervezni, ezért a megvalósítóknak törekedniük kell a felzárkózási programhoz illeszthető további fejlesztési lehetőségek becsatornázására, valamint a célterületen folyó fejlesztésekkel való szinergikus hatások elérésére. A program célcsoportjába a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben, szegregátumokban élő, halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony, illetve elavult iskolai végzettséggel rendelkező, jellemzően szociális és anyagi gondokkal küzdő, roma és nem roma egyének és családok 1 tartoznak, de a program a település egésze számára is nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek segítik a hátrányos helyzetű emberek felzárkózását és a település életébe történő integrációjukat. Cél, hogy a generációkon át mélyülő hátrányos helyzet megelőzése érdekében a bevont személyek olyan családok tagjai legyenek, amelyeknél a különböző programokon keresztül biztosítható az egész család felzárkózásának segítése. A megvalósítás helyszínei a szegregátumok, illetve azon települések, ahol a szegregátumok találhatóak. Szegregátumnak nevezzük azokat a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A TÁMOP /1. konstrukció keretében azon települések vonatkozásában ítélhető meg támogatás a szegregátumok komplex, humán fejlesztésére, ahol legalább 10 lakásban legalább 45 fő él 2 szegregált lakókörnyezetben. A hátrányos helyzet, az esélytelenség különösen nagy arányban érinti a roma lakosságot, amit jól mutatnak a roma kutatások tapasztalatai. A szegregált lakókörnyezetből adódó problémák ugyanakkor egyszerre sújtják az ott élő roma és nem roma embereket/családokat. A szegregátumokban élő lakosság helyzetének változása, a 1 Család: A társadalom alapvető egysége, egymással közeli rokonságban álló emberek csoportja. A család olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. 2 Életvitelszerű ott tartózkodás az egyén lakcímkártyájával, annak hiányában jegyzői igazolással igazolgató. 4

5 szegregált helyzet megszüntetése egyaránt igényli sokféle eszköz és közszolgáltatás összehangolt, folyamatos biztosítását, és a helyi közösség aktív részvételét. A beavatkozás alapja a célterületen 3 zajló aktív, állandó (settlement típusú) szociális munka, és a célcsoport, valamint a helyi közösség minél teljesebb bevonása a fejlesztési folyamatokba. A komplex, integrált megközelítés folyamatosan jelen volt az elmúlt évek törekvéseiben, de az azt szolgáló eszközök összehangolása és ütemezése nem mindig tudta ezt maradéktalanul támogatni. A program ezeket a tapasztalatokat szem előtt tartva került tervezésre: a konstrukció lehetőséget teremt komplex, több fejlesztési elemet tartalmazó projektek megvalósítására. A TÁMOP /1. konstrukció keretében, a konzorcium tagjaként a Türr István Képző és Kutató Intézet segíti a főkedvezményezettet a fejlesztési elemek koordinációjában, valamint biztosítja a folyamat- és módszertani támogatást. Emellett a konstrukció kedvezményezettjeinek az Országos Roma Önkormányzattal kötelezően együtt kell működniük. A2. Részcélok Jelen konstrukció részcéljai a következők: Javuljon a telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők szolgáltatásokhoz való hozzáférése (beleértve a szociális, közösségi, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat) Javuljon a bevont személyek képzettségi szintje Növekedjen azon személyek száma, akik társadalmi felzárkózást segítő, különösen oktatási, képzési és foglalkoztatási programokba kapcsolódnak Növekedjen a célterületen élő személyek közül foglalkoztatásba kerülők száma. Növekedjen telepszerű környezetben élő gyermekek óvodáztatási aránya. Javuljanak a programba bevont iskoláskorú gyermekek/fiatalok iskolai előrehaladási esélyei, tanulmányi eredményei és szabadidő eltöltési lehetőségei. A3. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor az elszámolható közkiadásokra 4 rendelkezésre álló keretösszeg forint a konvergencia régiók vonatkozásában. 3 Jelen konstrukció esetében célterületnek tekintjük a projekt keretébe bevont szegregátumot és azt a települést/településrészt, amelyen vagy amelynek közelében a szegregátum elhelyezkedik. 4 Közkiadás: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő 5

6 A konstrukció keretében átjárhatóság alapján az ERFA típusú tevékenységek fedezetére az elszámolható költségek összegének maximum 15%-a, azaz forint fordítható. Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A4. Támogatható pályázatok várható száma A támogatott pályázatok várható száma: db. 6

7 B. PÁLYÁZÓK KÖRE A pályázók köre: non-profit szervezetek államháztartáson belül, non-profit szervezetek államháztartáson kívül, illetve önkormányzatok. A pályázat csak konzorciumban nyújtható be. B1. Jogi forma Konzorciumvezetőként a települési önkormányzat (KSH 321) pályázhat. Kötelező konzorciumi partner 1.a Türr István Képző és Kutató Intézet (központi költségvetési szerv (KSH 312)) a TKKI területi igazgatóságain keresztül, továbbá 2.egy non-profit szervezet, amelynek jogi formája KSH besorolással (a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 8/2010.(VIII. 25.) KSH közlemény alapján): Egyéb egyesület (KSH 529) Egyéb alapítvány (KSH 569) Egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet (KSH 599) Non-profit korlátolt felelősségű társaság (KSH 572) Non-profit részvénytársaság (KSH 573) Egyéb jogi személyiség nélküli: - Non-profit közkereseti társaság (KSH 621) - Non-profit betéti társaság (KSH 622) A konzorciumba kötelezően bevont non-profit szervezet alapító okiratában (vagy azzal egyenértékű hivatalos okiratában) szerepelnie kell a szociális ellátás vagy foglalkoztatás területére vonatkozó tevékenységeknek, illetve legalább egy további tevékenységnek az alábbi területek valamelyikén: szociális ellátás, közösség-fejlesztés, oktatási, egészségügyi, képzési vagy foglalkoztatási tevékenység. A non-profit szervezetnek igazolnia kell az alapító okiratban szereplő tevékenység területén a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül szerzett legalább 2 éves szakmai jártasságát. A szakmai jártasság igazolásának módja: legalább két lezárt év közhasznúsági jelentése, vagy legalább két lezárt év éves beszámolója, vagy a megvalósításában szerzett tapasztalatokról szóló referencia-igazolás. Előnyt jelent, ha a non-profit szervezet a célterületen székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. Kötelezően bevonandó konzorciumi tag továbbá a megyei kormányhivatal munkaügyi központja (központi költségvetési szerv (KSH 312)), amennyiben a célcsoport tagjainak támogatott foglalkoztatásban való elhelyezésében részt vesz és ehhez kapcsolódóan jelen konstrukció forrásából bértámogatást, illetve a képzés során keresetpótló juttatást biztosít. Konzorciumi tagként a fent felsorolt szervezeteken kívül az alábbi szervezetek is pályázhatnak: Non-profit szervezetek, melyek megfelelnek a kötelező konzorciumi partnernél felsorolt KSH besorolásnak. Helyi önkormányzati költségvetési szerv (KSH 322) Helyi kisebbségi önkormányzat (KSH 371) Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv (KSH 372) 7

8 Helyi kisebbségi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása (KSH 373) Önálló egyházi intézmény (KSH 552) Egyház önálló szervezete (KSH 553) Szociális szövetkezet (KSH 127) Non-profit szervezet esetében feltétel, hogy a szervezetnek vagy jogelődjének a bírósági nyilvántartásba vételi végzése jogerőre emelésének dátuma május 1 jét megelőző nap. A konzorciummal szemben támasztott feltételek: Konzorcium minimum három, maximum hat tagú lehet. Egy települési önkormányzat csak egy konzorciumban vehet részt. Egy államháztartáson kívüli non-profit szervezet több konzorciumban is részt vehet konzorciumi partnerként. A pályázat benyújtásához konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni az útmutató 8.a számú mellékletét képező megállapodás minta alapján. A konzorciumi együttműködési megállapodással a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet annak támogatása esetén a projektdokumentációban meghatározott módon közösen megvalósítják. Konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a Pályázati Felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesül. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az aláírt konzorciumi együttműködési megállapodást szkennelt formában kell a pályázatot tartalmazó CD/DVD-n szerepeltetni). A konzorcium projektjének finanszírozása partnerenként történik. A konzorciumok esetében valamennyi konzorciumi tagnak meg kell felelnie a Pályázati Felhívásban meghatározott követelményeknek, minden konzorciumi tag részt vesz a pályázat alapvető céljának megvalósításában, továbbá támogatásban részesül. A konzorciumba nem bevont, támogatásban nem részesülő lehetséges együttműködő partnerek bemutatása a Pályázati Útmutató C. 1.3 pontja alatt található. B2. Méret Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B3. Székhely A konzorciumvezető szervezet a célterületen működő települési önkormányzat. A konzorcium tagjaként pályázó szervezet a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkező szervezet lehet. B4. Iparág Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. 8

9 B5. Típus/karakter Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B6. A pályázat benyújtásának feltételei és a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok A pályázat benyújtásának feltételei 1. A pályázat benyújtásának időpontjában a pályázó ellen nem folyhat csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett esetében adósságrendezési eljárás. Amennyiben a pályázó ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott, illetve adósságrendezési eljárás indul a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig, annak tényét a pályázónak azonnal be kell jelenteni. 2. Nem köthető támogatási szerződés, és nem folyósítható támogatás a pályázó részére, ha a székhely szerint illetékes állami, illetve önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van, és arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) nem engedélyezett. 3. A pályázónak meg kell felelnie az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 15. -ban megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. A pályázónak rendelkezésre kell bocsátania az Áht 15. (12) bekezdés szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait. 4. A pályázó nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap) a támogatás elnyerése esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletben szabályozott módon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közzéteszi. 5. A pályázó a pályázat benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az államit adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint a 368/2011 (XII.31.) Kormányrendeletben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek. 9

10 6. A pályázó 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 127. (1)-(3) bekezdéseiben foglalt esetek bekövetkezése esetén a támogatást és annak kamatait visszafizeti. 7. Abban az esetben, ha a pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy pályázónak a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. 8. Amennyiben a pályázó biztosíték nyújtására köteles, a pályázó a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. -ában meghatározott biztosítékokat a támogatás (ideértve az előleget is) első folyósításáig rendelkezésre bocsátja. 9. A pályázónál a projekt saját forrásának rendelkezésre kell állnia, és azt a pályázónak a pályázati útmutatóban vagy a pályázati felhívásban meghatározott időpontig a 292/2009. (XII. 19.) 113. (3) bekezdésének aa)-ac) pontja szerint igazolnia kell. 10.A projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előzetes jóváhagyása és az 1083/2006 EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. 11.A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Knyt.) 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak fenn. 12.Amennyiben a fenti törvényhely szerinti összeférhetetlenség a pályázat benyújtását követően merül fel, vagy a pályázó a törvény bármely rendelkezését megsérti, a pályázatot a pályázati eljárásból kizárják, és támogatásban nem részesülhet. 13.A pályázat benyújtásával a pályázó nyilatkozik, hogy eleget tett a Knyt. rendelkezéseinek az érintettségével kapcsolatban, illetve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. 14.Amennyiben a Knyt. 8. (1) bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a pályázóval, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel kapcsolatban felmerül, annak az NFÜ honlapján történő közzétételét 8 munkanapon belül a pályázónak kezdeményeznie kell a pályázatot befogadó szervnél, az érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a jelen pályázati felhívás mellékletét képező közzétételi kérelem alapján. 15.Amennyiben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény 8. (1) szerinti érintettség a pályázó személyével, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben fennáll, az NFÜ honlapján e körülmény közzétételére sor kerül. 16.Nem nyújthat be pályázatot az a helyi önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzat részvételével működő települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós 10

11 Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint létrehozott konzorciumot is -, amely nem felel meg a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 140/A. -ban foglaltaknak. 17.Nem nyújthat be pályázatot az a helyi önkormányzat, amely nem rendelkezik pályázati útmutatóban előírt tartalmi elemeknek megfelelő együttműködési megállapodással az Országos Roma Önkormányzattal. Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben a pályázó szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy pályázónak a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. További feltételek Nem nyújthat be pályázatot, az a konzorcium vezetői feladatot ellátó települési önkormányzat, amely nem rendelkezik testületi döntéssel arra vonatkozóan, hogy a testület a pályázat benyújtásával egyetért és a pályázati program megvalósítását támogatja. Nem köthető Támogatási Szerződés azzal, a) aki a jogszabályban a Támogatási Szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, a dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja (különös tekintettel az Ávr ában, valamint a Támogatási Szerződés esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 34. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokra); b) aki a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a Támogatási Szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior eseteit; c) aki ellen csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban; d) akivel szemben a Knyt. 6. -ában foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn; e) aki nem felel meg az Áht. 50. (1) bekezdésben megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. f) aki a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett. g) a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyekkel vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentummal nem rendelkezik, kivéve, ha annak az első kifizetési igényléshez történő benyújtását a Pályázati Felhívásban engedélyezik. Felhívjuk a tisztelt Pályázó figyelmét, hogy jelen konstrukció esetében a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyeket vagy az azok 11

12 megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentumot legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani. 12

13 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA A konstrukció a hátrányos helyzetű, szegregált lakókörnyezetben élő állampolgárok fenntartható társadalmi integrációjának elősegítését, életminőségének javítását szolgálja komplex beavatkozási eszközrendszerrel. A komplex beavatkozásokat a közösség szintjén a (szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási területeket lefedő) Közösségi Beavatkozási Tervben, az egyén szintjén az egyén szükségletei alapján elkészített egyéni fejlesztési tervekben megfogalmazott célok határozzák meg. A projekt keretében az egyéni fejlesztési tervek elkészítésének és végrehajtásának koordinációját a projekt keretében foglalkoztatott szociális munkás/esetmenedzser végzi. A TÁMOP /1 által támogatott tevékenységek tervezésekor komplex, egymásra épülő fejlesztési elemeket kell megtervezni. A források koordinációját nem csupán a projekten belül szükséges megoldani, hanem a megvalósítóknak törekedniük kell a felzárkózási programhoz illeszthető további futó vagy tervezett fejlesztési lehetőségek becsatornázására, illetve a korábban végzett fejlesztések eredményeinek felhasználására és beépítésére (pl. kialakított szolgáltatások, kapacitások igénybe vételére). A Beavatkozási Tervben be kell mutatni a hazai forrásokból, Strukturális Alapok forrásaiból, illetve egyéb európai vagy nemzetközi forrásokból (NFT I., ÚMFT, ÚSZT, hazai) korábban finanszírozott, a pályázat benyújtása alatt futó vagy tervezett fejlesztések tevékenységeit, (várt) eredményeit, illetve azok beépíthetőségét. A program célcsoportjába a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben, szegregátumokban élő, halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony, illetve elavult iskolai végzettséggel rendelkező, jellemzően szociális és anyagi gondokkal küzdő, roma és nem roma egyének és családok 5 tartoznak, de a program a település egésze számára is nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek segítik a hátrányos helyzetű emberek felzárkózását és a település életébe történő integrációjukat. C1. Támogatható tevékenységek köre 1. A projekt előkészítése a) Közösségi Beavatkozási Terv elkészítése, beleértve a háttértanulmányok, megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatásvizsgálatok elkészítését is. Az előkészítés során valósul meg a problémák, lehetséges kitörési pontok és együttműködési lehetőségek feltérképezése. Részletes és pontos diagnózis készül a szegregátumban élők és a település helyzetéről. A TKKI közreműködik a Közösségi Beavatkozási Terv kidolgozásában, arra vonatkozóan egyetértése szükséges. a helyi viszonyok áttekintése, a lehetséges partnerek és partnerszervezetek megkeresése, bevonása (pl. aktív lakosok, cigány kisebbségi önkormányzatok, helyi egyházak, civil szervezetek, szolgáltató szervezetek, szociális szövetkezetek, vállalkozások), a közösségfejlesztést és a projekt megvalósítását megalapozó helyi szaktudás feltárása, 5 Család: A társadalom alapvető egysége, egymással közeli rokonságban álló emberek csoportja. A család olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. 13

14 a diagnózis alapú komplex fejlesztés programtervének elkészítése a Közösségi Beavatkozási Terv formátumában telep/település-specifikus megoldások kidolgozása a Közösségi Beavatkozási Terv keretében. b) Közbeszerzés előkészítése és/vagy lefolytatása (amennyiben szükséges). 2. A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenység 3. A projekt végrehajtása 3.1 Célcsoport tagok és közösség felkészítése a megvalósításra A beavatkozás első fázisaként a folyamatos szociális munkás jelenlét biztosításával a kölcsönös bizalomépítés, napi kapcsolatteremtés zajlik a szegregátumokban élőkkel, illetve a helyi szereplők bevonására, aktivizálására kerül sor. Ugyanezen időszakban kerülnek megerősítésre és kidolgozásra a kölcsönös támogató együttműködés részletei a települési intézményhálózattal, a településen működő gazdálkodó és civil szervezetekkel, egyházakkal, helyi/megyei cigány kisebbségi önkormányzatokkal és más potenciális partnerekkel A célcsoport bevonásának előkészítése és az egyéni fejlesztési tervek: A projekt fejlesztéseiben érintett szegregátumban élő, 3-45 éves korú személyek legalább 60%-ára vonatkozóan szükséges egyéni fejlesztési tervet készíteni. Kérjük, hogy a bevont célcsoporttagok számának meghatározásakor vegyék figyelembe a szociális és egyéb szolgáltatások megfelelő színvonalú biztosításából, és e kiírásban meghatározott minimális elvárások betartásából adódó pénzügyi korlátokat.. a) a problémák egyénre/családra szabott feltérképezése; b) az egyéni fejlesztési tervek elkészítése; c) az egyéni fejlesztési tervben foglalt tevékenységek végrehajtása, nyomon követése; d) az egyéni fejlesztési terv felülvizsgálata, szükség szerint módosítása A helyi humán szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése, koordinációjuk javítása a) a település egészére célzó bizalomépítő/erősítő tevékenységek; b) létező közszolgáltatásokhoz, önkormányzati ellátásokhoz való hozzáférés telepen élők számára történő biztosításának szervezése; szükség esetén az ezekben a szolgáltatásokban dolgozók felkészítése; c) a helyi ellátórendszerrel való együttműködés kialakítása, különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti alapellátásra; d) a közösségi beavatkozási terv felülvizsgálata, szüksége szerinti módosítása; e) telepen/településen élők bevonása konkrét munkafolyamatokba; f) konfliktuskezelés, mediáció; g) a munkafolyamatokhoz a megfelelő szaktudású szakember háttér/koordináció biztosítása; h) a környező foglalkoztatási lehetőségek (betanított munkák, munkahelyek, 14

15 közlekedés, szolgáltatások, képzések stb.) felderítése, együttműködések kialakítása; i) a helyi szükségleteknek megfelelő, minimum két fő szociális munkás elhelyezésére és egyéni szolgáltatások nyújtására alkalmas Csillag Szolgáltatópont kialakítása a szegregátum területén, illetve közvetlen közelében; (ERFA típusú költség) j) a helyi szükségletnek megfelelő kis értékű eszközök beszerzése (pl. szükséges bútorzat, telefon, internet, számítógép). 3.2: A közösségi beavatkozási terv és egyéni fejlesztési tervek megvalósítása - Szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerőpiaci szolgáltatások A tevékenységek ezen csoportja a hosszabb távú eredmények feltételeinek megteremtését szolgálja az elkészített egyéni fejlesztési tervek és a Közösségi Beavatkozási Terv alapján. Elkülönülő, de a kölcsönhatásokra figyelő módon tervezett szociális, gyermekjóléti, közösség-fejlesztési, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat szükséges nyújtani a szegregátumban élők számára, beleértve a helyben már működő szolgáltatások igénybevételét. A szolgáltatási térkép elkészítése a TKKI feladata, együttműködésben a konzorciumvezetővel. A helyi szolgáltatási kapacitások bevonása kulcskérdés a program eredményeinek fenntartása érdekében és kötelező feladat : Helyi humán szolgáltatási kapacitások fejlesztése és a szolgáltatók együttműködésének megerősítése TKKI szervezésében a) hálózatépítés a szolgáltatók, potenciális szolgáltatók körében; b) a konzorciumi partnerek, együttműködő partnerek és egyéb helyi szereplők bevonásával (pl. iskola, tanoda, egyház, családsegítő) rendszeres időközönként workshopok megtartása; c) a helyi szolgáltatók, főbb társadalmi és gazdasági szereplők szemléletformálása; d) a helyi szolgáltatók szolgáltatásainak fejlesztése (képzéssel, tanácsadással) : Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a) Csillagház-Cserhaj (szolgáltatóház) kialakítása a pályázó (települési önkormányzat vagy non-profit szervezet) tulajdonában lévő, már meglévő ingatlanon, mely biztosítja a közösségi teret a rendezvényekhez és a program megvalósításához kapcsolódó humán szolgáltatásokhoz, melyet az akcióterületen élők és a település lakói vehetnek igénybe (pl. tanácsadási tevékenység, tájékoztatás, játszóház) (ERFA típusú tevékenység); b) a telep lakóingatlanaiban nem biztosított alapvető (hiányzó) szolgáltatások, beleértve a higiéniai szolgáltatások biztosítása, szervezése kötelező, ha nem megoldott a telepen élő személyek számára a Csillag Szolgáltatópont kialakítása keretében; (ERFA típusú tevékenység) c) hatósági szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, ügyintézés elősegítése (iratok beszerzésének segítése, tulajdonviszonyok tisztázása stb.); d) jogi tanácsadás, adósságkezelési tanácsadás, önkormányzatokkal bérlőkijelölési jogról történő megállapodások elősegítése, abban történő segítségnyújtás; e) a különféle közszolgáltatásokhoz való hozzájutás logisztikai és kommunikációs segítése (szervezés, a telepen élők odajutásának, szolgáltatás helybejutásának segítése, koordináció, stb.) : Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és közösségfejlesztés a) az egyházi és civil szervezetek bevonásával a szolgáltatások hatékonyságának, 15

16 elérhetőségének javítása, b) az egyházi és civil szervezetekkel közös szakmai események megrendezése; stb., c) az egyének és családok önálló életvezetési, háztartás-gazdálkodási képességeinek fejlesztése; adósságkezelési tanácsadás nyújtása, adósság megelőző tanácsadás kialakítása (a helyben létező szolgáltatások bevonásával), értékközvetítő események megvalósítása (pl. pozitív életpéldák bemutatása), d) hagyományőrzés és nyelvi kultúra ápolása, e) az ellátandó családtagokról való gondoskodás megszervezése munkavégzés, képzés ideje alatt (gyerekeknek, idősnek, beteg hozzátartozónak), f) A bevont személyek, illetve az érintett településeken élő személyek számára közösségi programok, tevékenységek szervezése (sport, kulturális, önsegítő), g) közösségfejlesztési beavatkozások (pl. gyerekprogramok, játszóhely), h) A bevont személyeket érintő, illetve az érintett településeken lakossági, helyi konfliktusok kezelése, helyi közösségi kapacitás, civil szerveződés segítése, önkéntesek bevonása, i) a bevont személyek számára, illetve az érintett települések számára környezettudatosság fejlesztése (tájékoztatók, akciók közösségi összefogásokban zajló környezetalakító programok szervezése), j) A program keretében a szegregátumon kívüli lakhatással és lakásfenntartással kapcsolatban az érintett egyének, családok valamint az új lakókörnyezetben élők felkészülésének segítése k) utógondozás, utánkövetés az egyéni fejlesztési terv lezárását követő 3. hónapig : Oktatási, nevelési szolgáltatások biztosítása a) az óvodai nevelésben való eredményes részvétel előmozdítása (pl. az óvoda, iskola és a család közötti koordinációt biztosító beóvodáztatási és start asszisztens alkalmazásával); b) telepen élő tanulók felzárkóztatása, képesség- és kompetenciafejlesztése; c) szülői szerep erősítését célzó tréningek; d) iskoláskorú gyermekek iskolai előmenetelének iskolán kívüli támogatása, tehetségfejlesztése, kiemelten a már működő szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésével; e) az iskolai lemorzsolódás megelőzése érdekében a bevont személyek és családok és az oktatási intézmények közötti együttműködés megerősítése, az iskolai felzárkózást támogató szolgáltatások biztosítása; f) tanuláshoz szükséges kis értékű eszközök biztosítása a Csillag Szolgáltatópontban; g) fejlesztő, feszültség feldolgozó, pozitív mintákat közvetítő játékos szabadidős programok : Egészségügyi szolgáltatások elérésnek javítása a) egészségügyi szűrések megszervezése (például mobil szűrőbusz); b) egészségfejlesztő, felvilágosító programok, egyéni tanácsadás, a lelki egészség fejlesztését szolgáló tájékoztatás, információ-nyújtás; c) étkezési szokások, gyermek étkeztetési szokások formálása; d) a családi életre felkészítő programok megvalósítása. e) dohányzás leszokást és alkoholproblémák megoldását segítő programok megvalósítása 3.2.6: Felnőttoktatás, felnőttképzés, szakképzés a) képzés-szervezői feladatok ellátása; b) képesség-, készség- és kompetenciafejlesztő programok (pl. munkavállalást gátló egyéni problémák kiküszöbölése, képzésben való részvétel segítése), az érintettek felkészítése a munkavállalásra, képzés, munkaszocializációs tevékenységek az 16

17 egyéni fejlesztési terv alapján; c) az informatikai és nyelvi készségek fejlesztését biztosító programok; d) a potenciális foglalkoztatók képzési igényeinek felmérése (a foglalkoztatás időbeli kereteivel összehangolt formában); e) képzésben való részvétel elősegítése: o motiváció erősítése, o alap- és kulcskompetenciák 6 fejlesztése, közismereti és kommunikációs felzárkóztatás; f) az általános iskolai végzettség megszerzését szolgáló felzárkóztató oktatás (7-8. osztály); g) a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges bemeneti szakmai kompetenciák fejlesztése, felzárkóztató (5-8. osztály) képzés keretében; h) államilag elismert szakképesítés megszerzését szolgáló képzés, beleértve a szakmai vizsgára történő felkészítést is; szakmai elméleti-gyakorlati képzés; konkrét munkahely esetén betanító képzés; i) aktív korú, inaktív személyek gyakorlati képzése, a gyakorlati képzőhelyre jutásuk támogatása; j) önálló vállalkozás indításához szükséges képzés; k) munkaerőpiacra való be/visszakerülésre felkészítés; l) utógondozás: a képzésekben részt vevők foglalkoztatásba, elsődleges munkaerőpiacra kerülésének elősegítése; m) képzésben való bennmaradást segítő szolgáltatások szervezése/biztosítása, beleértve képzésekre való eljutás biztosítása, megszervezése; n) a képzéshez szükséges kis értékű eszközök beszerzése : Foglalkoztatás elősegítése a) az érintettek számára alkalmas helyi, térségi foglalkoztatási lehetőségek feltárása, együttműködés kialakítása munkáltatókkal; b) a foglalkoztatási lehetőségeknek megfelelő mobilitás biztosítása (pl.: a munkahelyre jutás támogatása a munkakipróbálás időtartama alatt) c) a leendő munkáltatók felkészítése a képzésből kilépők (el)fogadására, munkahelyi beilleszkedésének támogatására, d) munkáltatók részére sokszínűségi, érzékenyítő tréning biztosítása; e) munkagyakorlat megszerzésének támogatása; f) munkahelymegtartást segítő tevékenységek (kapcsolattartás munkáltatókkal); g) a programba bevont személyek foglalkoztatásának támogatása a megyei kormányhivatal munkaügyi központja bevonásával; h) A program foglalkozási céljait szolgáló szociális szövetkezetek létrehozásának elősegítése tájékoztatás útján; i) az elhelyezkedettek nyomon követése, utógondozása, munkahelyi beilleszkedésük segítése; j) ingázóknak közösségi szálláslehetőségek felkutatása; k) annak elősegítése, hogy a program célcsoportja részt vehessen egyéb forrásból finanszírozott település felújítási, valamint lakhatási körülményeket javító programokban. 3.3: A közösségi beavatkozási terv, és egyéni fejlesztési tervek megvalósulásának önértékelése 6 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/962/EK ajánlása Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról alapján kérjük a kompetencia fejlesztési szakmai programot kifejleszteni 17

18 A projekt keretében megvalósított tevékenység, fejlesztések eredményeinek mérése, hatásainak vizsgálata két szinten történik. Egyrészt az egyén/család szintjén, másrészt a közösség szintjén. a) A közösségi beavatkozási tervben meghatározott tevékenységekről félidei és záró összefoglaló önértékelés elkészítése önértékelés a félidei megvalósítását követően, és a projekt lezárását megelőzően, b) az egyéni fejlesztési tervben meghatározott tevékenységek elvégzését követően összefoglaló értékelés elkészítése. 3.4: ERFA átjárhatóság terhére elszámolható tevékenységek A 15%-os ERFA keresztfinanszírozás terhére biztosítani lehet a projektmenedzsment tevékenységéhez szükséges eszközöket, a szakmai megvalósításhoz szükséges eszközöket és anyagjellegű költségeket, valamint olyan eszközök beszerzését és építési/felújítási szolgáltatásokat, amelyek az ott élők aktivizálásához vagy az egyéni fejlesztési program keretében a fizikai és szellemi állapotjavításhoz elengedhetetlenek. A projekt keretében megvalósított gyakorlati képzések keretében történhet meg a lakóépületek fejlesztése, de kizárólag az állam, az önkormányzat vagy a projektben konzorciumi partnerként résztvevő civil szervezet tulajdonában lévő épületekre vonatkozóan és olyan esetben, amikor az ingatlan elhelyezkedése nem járul hozzá a szegregációhoz, az elszigetelődéshez és a kirekesztéshez. Átjárhatóság terhére történhet meg az alapvetően hiányzó szolgáltatások biztosítása, a Csillagház-Cserhaj (szolgáltatóház) fejlesztése, a Csillag Szolgáltatópont kialakítása, és az ezekhez kapcsolódó szükséges bútorzat, telefon, internet, számítógép beszerzése. Amennyiben a projekt keretében történik a Csillagház-Cserhaj (szolgáltatóház) kialakítása, a projekt-tervhez szükséges települési, illetve településrészre vonatkozó utca szintű térképet, térképvázlatot benyújtani, melyen egyértelműen bemutatásra kerül a fejlesztéssel érintett szegregátum(ok) elhelyezkedése, illetőleg az építmény tervezet helyszíne. A helyszín kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy annak elő kell segítenie a társadalmi integrációt. Új épület építése nem támogatható, lehetőség van azonban arra, hogy a pályázó tulajdonában (állami, önkormányzati vagy civil szervezeti tulajdonban) lévő épületben a Csillagház-Cserhaj (szolgáltatóház), Csillag Szolgáltatópont és a telep lakóingatlanaiban nem biztosított háztartási funkciókat helyettesítő szolgáltatások biztosítására alkalmas helyiség kialakításra, felújításra kerüljön. Amennyiben nincs olyan épület mely a fent sorolt tevékenységek ellátására alkalmas lenne, abban az esetben mobil megoldások is alkalmazhatóak. A telep lakóingatlanaiban nem biztosított háztartási funkciókat helyettesítő szolgáltatás biztosítása mindaddig lehetséges, amíg az épületek/lakóházak komfortossá tétele nem történik meg a közösségi beavatkozási tervben ismertetett módon, más források bevonásával. A közösségi beavatkozási tervben be kell mutatni, miként biztosítható az ily módon kialakított szolgáltatás átmeneti jellege. C1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések 1. A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenység 2. A projekt előkészítő szakasza (amely a pályázati felhívás megjelenésének napjától a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdésének napjáig tart) során Közösségi beavatkozási terv készítése a projektben vállalt tevékenységek megalapozottságának 18

19 bemutatása céljából. A közösségi beavatkozási terv a benyújtandó pályázat kötelező melléklete! 3. A programba bevont célcsoport tagokkal együttműködési megállapodás kötése, valamint az állapot-, kompetencia-, szociális helyzet felmérésre alapozott egyéni fejlesztési terv készítése. 4. A felsorolt mindegyik területen kötelező tevékenységeket megvalósítani a projekt keretében: szociális, közösség fejlesztési, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerőpiaci programok; képzéshez, foglalkoztatáshoz kapcsolódó tevékenységek, a szükségleteknek megfelelően alkalmazva. Ez alól kivételt jelent, ha a szegregátum vonatkozásában más hazai vagy európai uniós forrásból az adott programelem megvalósulására irányuló tevékenység megvalósítása folyamatban van, illetve arra támogatást nyert el a pályázó. Ezen fejlesztések kapcsolódását egyértelműen be kell mutatni a Közösségi Beavatkozási Tervben. Azon telepeken, amelyeken lakóingatlanokban nem biztosítottak bizonyos háztartási funkciók (higiéniai szolgáltatások) helyettesítő szolgáltatásokat a pályázat keretében kötelező kialakítani, s a hozzáférést biztosítani a lakók számára. A program megvalósítása során kötelező rendszeresen tájékoztatni a helyi hatóságokat és szolgáltatókat, mint külső partnereket az adott szolgáltató feladatköréhez kapcsolódó tevékenységekről (humánszolgáltatások, gyermek- és ifjúságvédelem, családsegítő központ, oktatási ellátó rendszer intézményei, a megyei kormányhivatalok foglalkoztatási szervezetei, az egészségügyi ellátórendszer intézményei és szereplői, külön tekintettel a háziorvosra és a védőnői rendszerre). A helyi szolgáltatási kapacitások bevonása kulcskérdés a program eredményeinek fenntartása érdekében és kötelező feladat, amelyet a pályázó aláírt szándéknyilatkozatok benyújtásával igazol. 5. A 3.2.1: Helyi humán szolgáltatási kapacitások fejlesztése és a szolgáltatók együttműködésének megerősítése programelem megvalósítása kötelező elem. 6. A projekt megvalósítása során kötelező együttműködés az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) a C 1.3 pontban meghatározott minimális tartalommal, amit a Támogatási Szerződés megkötéséhez be kell nyújtani. Tájékoztatás, nyilvánosság A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket az NFÜ ( honlapjáról letölthető Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentum, valamint az Arculati kézikönyv tartalmazza. A Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettsége c. Útmutatóban előírt kommunikációs tevékenységek nem teljesítése vagy részleges teljesítése, illetve az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után. Könyvvizsgálat 19

20 Amennyiben a projektre vonatkozóan a megítélt támogatás összege meghaladja az 50 millió Ft-ot, a projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló igazolást a záró elszámolás részeként szükséges benyújtani. Horizontális elvekre vonatkozó előírások 1) Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági alapelvek érvényesítése Az 1083/2006/EK rendelet a támogatások alapelveként határozza meg az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítását. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében csak olyan projekt támogatható, amely teljesíti az alábbiakban előírt feltételeket, és ezzel hozzájárul az esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés biztosításához. A pályázónak egyéb követelményként a pályázati adatlapon megjelölt intézkedések közül minimum 1 db-t, az alább horizontális szempontonként kötelezően vállalandó 2-2 szempont mellett, ki kell választania, a kiválasztott intézkedéseket pedig a végrehajtás során teljesítenie, illetve megvalósítania szükséges. a) Esélyegyenlőség A választott intézkedések nem tartalmazhatnak jogszabály által kötelezően előírt tevékenységeket, a kötelező elemek teljesítése teljességi kritérium, ezeket a pályázó nyilatkozatok aláírásával igazolja. Az adatlapon megadott intézkedések, részletes és pontos bemutatása szükséges a részletes projekt dokumentációban (Megvalósíthatósági tanulmányban). Pontos feltételeket, az egyes intézkedések elfogadásának feltételeit az alábbiak tartalmazzák. A pályázati adatlapon található táblázaton a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen esélyegyenlőségi intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. Több projektpartner, vagy társulási, konzorciumi pályázat esetén az egyes esélyegyenlőségi vállalások teljesítésének megosztása már a pályázat elkészítésekor tisztázandó, az adatok megadásakor azokat összesítetten kell megadni. Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a roma származás és a fogyatékosság olyan különleges személyes adat, amely csak az érintettek önkéntes és írásbeli, egyedi hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Ha roma vagy fogyatékos embert jelöl meg egy pályázat lehetséges munkavállalóként, képzendő személyként, akkor a személy projektbe való belépésétől kezdve rendelkeznie kell olyan dokumentummal, melyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként, tanulóként stb. definiálják a program megvalósításának időszaka alatt. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen be kell számolni (időszakos és záró beszámoló), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. Jelen kiírás keretében a kötelezően vállalandó esélyegyenlőségi intézkedések az alábbiak: Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. 20