VERTEBRATA HUNGARICA. A Mecsek ragadozómadarai MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI. Tom. II Fase. 1. Irta: Cseresnyés Szilárd, Pécs

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VERTEBRATA HUNGARICA. A Mecsek ragadozómadarai MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI. Tom. II. 1960. Fase. 1. Irta: Cseresnyés Szilárd, Pécs"

Átírás

1 VERTEBRATA HUNGARICA MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI Tom. II Fase. 1. A Mecsek ragadozómadarai Irta: Cseresnyés Szilárd, Pécs Tis éven keresztül / / folytatott megfigyeléseim alatt sokat változott a Mecsek hegység erdőinek képe. A korábbi elhanyagolt erdők jobban kedveztek a ragadozőmadarak megtelepedésének, mint a mai gondozott erdőterületek. Az er dők változásával változott a fauna összetétele is. Egyes fajok szinte teljesen eltűntek,mások egyre gyakrabban kerülnek elő. Átlagosan azonban a fajok száma csökken. A Mecsek faállománya a D-i oldalon tölgy, az É-i oldalakon bükk és gyertyán. Kisebb foltokban előfordul a fenyő is. Általában kevert az állomány, öreg erdő alig van, középkorú állomány még sokfelé akad, de legtöbb helyet a vágásterület, bozótos ás uj telepítésű fiatal erdő foglal el. Az összefüggő erdőket vágásterületek szabdalják f e l, s az igy visszamaradó és egymástól elhatárolt erdőfoltokban húzódnak meg a ragadozőmadarak. Az erdőmenti legelőkön ma már nem tűrik meg a bokrokat, ami a bokorlakó madarakra és közvetve egyes ragadozőmadarakra is kedvezőtlen hatással van. Az énekes ós egyes ragadozómadár-fajok között egymásrautaltságot is megfigyeltem. A ragadozók gyakran vadásztak az

2 énekes madarakra, mig az egyes énekes fajok /leginkább a mezei Terebek/ a ragadozók fészkeit használják fel költőtanyául. Ahonnan eltűntek az énekesek, ezt a területet elhagyják a ragadozók is. A magyarürögi hegyi legelőn 1952 telén kiirtották a bokrokat. Az apró madarak eltűntek, de velük együtt a környéken fészkelő karvalyok és héják is. Hasonló esetet figyeltem meg a Keleti Mecsekben is, ahol a Cigány hegyen lévő bokrok kiirtásával eltávoztak az apró énekesek és a héják, karvalyok is. Egymásrautaltságot figyeltem meg továbbá egyes ragadozók között is. A lakatlan ölyvfészkeket leginkább héják foglalják el költésre. Ha azonban az ölyvfeszekben csak egyszer is költött héja, az ölyv többet nem ment vissza abba. A Keleti Mecsekben is tapasztaltam hasonló esetet: egy ölyvfészekben,melyet éveken át használtak az ölyvek 1952-ben egy kaba sólyom fészkelt. Bár a sólyom tojását elszedtem, igy azok csak rövid ideig lakták a fészket,az egerészölyvek véglegesen elhagyták azt.még öt éven át figyelgettem a fészket, de abban többé nem volt költés, mig végül is lehullott. Ugyanígy elhagyottá vált egy egerészölyv fészek Kantavárnál, ahol egy alkalommal darázsölyvek költöttek abban. Mielőtt az egyes fajok tárgyalására térnék, megemlítem, hogy a Mecsek területén 18 fajuk került elő. Ezek közül 11 faj költését és 3 faj előfordulását /költés nélkül/ sikerült megállapítanom. Az irodalomban még további 4 olyan faj előfordulásáról találtam emli.'-ést, melyek részben előforduló, részben költő fajok voltak, azonban ma már teljesen hiányoznak a Mecsek területéről. Egerészölyv /Buteo b. buteo L./ A leggyakoribb ragadozómadár a Mecseken. Az utóbbi időben ez a faj is erősen megfogyatkozott telén még 82 darab jó állapotban lévő fészket tartottam nyilván, melyeket

3 évenként felkerestem. A fészkeknek általában 20 %-e volt lakott 1949 és 1952 években. Azóta a nyilvántartott fészkek száma 46-ra ősökként ugyancsak 20 %~OB lakottsággal. A költő ölyvpárok csak végszükségben építettek uj fészket, legtöbbször a régi fészkeket javítják ki. Előfordult, hogy 5-6 év után újra megtelepedtek elhagyott fészkükben. Uj fészket csak elvétve találtam.az elmúlt évtizedben as ismert 82 féezekből 43 pusztult el és csak 7 uj fészek épült. A fészkek cm. átmérőjűek.'magasságuk 10 és 60 cm. között váltakozik. Leginkább a fák felső harmadában épültek. A még meglévő fészkek közül 18 tölgyfán. 14 bükkfán, 6 hárson. 4 fenyőn, 2 gyertyánfán, 2 pedig vadcseresznysfén épült. A legalacsonyabb 6, a legmagasabb 28 méteren van /Átlagos magasság 12 m./. Egy alkalommal olyan fiatal gyenge tölgyfán találtam fészket, hogy a fára mászni lehetetlen volt, s azt a szomszéd fáról tudtam csak megközelíteni. A fészkes fáknak 70 St-a völgyekben, 20 St-a a völgy fe letti oldalakon és 10 %-a a gerinceken,vagy magasabb fekvésű erdőréezeken van. A költés legkorábbi ideje IV. 12-én volt, legkésőbben pedig V.23-án találtam tiszta fészekaljat.általában az aljak IV. 20-ra teljesek. Tapasztalatom szerint a Mecseken a fészekaljak nappal később találhatók, mint a környeső síkvidéki erdőkben. /Igy pl. a sumonyl erdőn az aljak már I I I. hó végén teljesek./ Fészekaljuk 50 %-ban 3-as, 20 %-ban 4-es és 30 Jt-ban 2-es. Gyakran csak egy tojás van a fészekben, de ezek inkább pótköltéeből erednek. Egy alkalommal /Abaliget 1952.IV.18./ tudtam 5-ös fészekaljat. Az általam begyűjtött aljak közül 12 alj 3-as 9 alj 2-es 3 alj 4-es volt.

4 Gatyásölyv /Buteo 1. lagopus PONTOPP./ Csak ősszel ás télen láttam XII. 8-én Kővégószőllősön, I I. 7-én Mánfa és Sikonda között, I.2-án Pécsváradnál és ugyanezen a napon Kisujbénya környékén. Legkorábban XI.10-én Pataceon, legkésőbben III.20-án láttam Zobákpusztán néhányat az erdőszéleken, mezőgazdasági területeken. Parlagi sas /Aquila h. heliaca SAV./ Mindössze egy alkalommal költött a Mecsek területén. Az első példányt 1951 mérc. 23-án figyeltem meg a Szuadó völgy környékén, a Kispohár forrás közelében,ahol egy öreg bükkfán régi sasfészek volt. Mérc. 29-én már a fészek mellől láttam felszállni. Április 5-én lerakták az első, majd 9-én a második to jást. Már az első tojás lerakása után a tojó a kotláét megkezdte. Nagyon óvatosan viselkedtek; m. távolságból lerepült a fészekről. A fészkes fa megmászása alatt a levegőben köröztek és rövidebb időközökben hallatták hangjukat. A fészekben, mely 21 m. magasan volt, a kányafészkekhez hasonlóan papir, lótrágya, egy nyulláb, fogoly /Perdix perdix L./ és örvöegalamb /Columba palumbus L./ - t o l l volt.a fészek átmérője 160 cm magassága 95 cm volt. A saspár egész éven ét a fészek környékén tartózkodott. Táplálékért a közeli pellérdi halastavakra jártak. A tél folyamán kóboroltak, hol i t t, hol ott bukkantak fel, de mindig párosan. Egy alkalommal a ZBongorkő szikláiról repültek fel /1951. X. 20/. Abaliget felett I. 19-én láttam. Darázsölyv /Pernis a. aplvorus L./ Nem fészkel minden évben,bár egy alkalommal /1950/ egy-

5 Barna kánya /Milvus m. migrans BODD./ ezerre két pár is költött a Mecseken. AGÁRDI EDE már 1921.V. 29-én gyűjtött darázsölyv tojáeokat a Keleti Mecsekben V.23-án a melegmányi dombtetőn találtam költve.fészkük 25 m. magasan cserfán volt s 3 /!/ tojást tartalmazott. A tojé ült a fészken. A fészek megmászása alatt a szomszédos fán nyugodtan ült. Fészkét friss zöld lombbal bélelte, a tojások is zöld leveleken feküdtek. Ugyanebben az évben VI.2-án Kantavár felett találtam fészkére 10 m. magasan hársfán. Ebből a fészekből IV. 26-án 6-os erdei fülesbagoly /Asio o. otus/ aljat, két hét múlva 2-es egerészölyv /Buteo -b. buteo/ aljat, VI.2-án pedig már a darázsölyv /Fernis/ aljat találtam. Ez a fészek is zöld lombbal volt bélelve. Fészekalja 2 tisz ta tojásból állt. A tojó oly szorosan ülte a fészket, hogy csak akkor repült le, amikor már majdnem elértem. Ez a madár is a szomszéd fáról nézte végig a fa megmászását V. 4-én a Szuadó völgyben láttam egy példányt V. 28-án a vágoti völgy felett repült egy drb VI. 26-án a Jakabhegyen 2 flókáját találtam egy 12 méter magasan lévő fészekben. I t t ugyancsak megfigyeltem a Pernio túlzott bizalmasságát. A fészkéé fa megmászása nem zavarja, nyugodtan viselkednek, de hangjukat sohasem hallatták. Csak a Keleti Mecsekben észleltem néhányszor, de ugy látszik ezek is a dunamenti erdőkből húzódtak a Mecsekbe ban a Zengő környékén látta AGÁRDI EDE. A 30-as években a Dobogón költött egy pár. Magam IV.28-án a Keleti Mecsekben /Vöröshegy/ találtam fészkelve. Fészkében 3 friss tojás volt.1952.iv.19-én a Kecskeháton talált fészkében egy tojás volt. Május végén a fészekben két fióka volt, melyeket meg is fogtam és Pécsett VII. hó végén meggyürüzve elengedtem.

6 Rétisas /Haliaetus albicllla L./ Egy alkalommal költöttek a Mecseken* februárjában letelepedtek a Szuadóban lévő saefeszeknél. Március elején lerakták egyetlen tojásukat, mely a gyakori zaklatás következtében megzápult.ezt a tojást III.15-én elszedtem és praeparáltam. Jelenleg a NEMZETI MÚZEUM gyűjteményében van. A saspárt még többször megfigyeltem ebben az évben a Szuadó völgy környékén és a Jakabhegyen. ősszel már egyedül jártak és leginkább a Jakabhegy D-i oldalán tartózkodtak. Táplálékért a pellérdi halastavakra jártak, ahol a leeresztett tó visszamaradó vizgyülemléseiben lévő halakra vadásztak februárjában ismét megjelentek a fészek környékén, de március elejére elhagyták a vidéket. Kígyászölyv /Circaetus g. gallicus GM./ Előforduláséról és fészkeléséről Aquila igy ir: Nagyon kevés helyen költ IV. 27-én a Zengő közvetlen tövében költött 15 m. magas fenyőfán.a tojás kissé kotlott volt már. Másodszor 1926.V.16-án ismét költött ugyanebben a fészekben. A tójáéban már nagy embrió volt." Utolsó fészkelése állítólag 1940 körül volt a Szuadó völgyben lévő sasfészekben. Állítólag klgyászölyvek készítették az ott lévő sasfészket, melyet később a parlagi sasok feljavítottak és költöttek is benne mérc.7-én a Jakabhegyen egy vadász kézzel fogott egy teljesen átázott him példányt, melyet BUCHERT ÁDÁM praeparátornál ki is tömetett.a még élő madarat magam is láttam. Költését még nem sikerült megtalálnom. Karvaly /Accipjter n. nisus L./ Az utóbbi években határozottan megritkult a Mecsek te-

7 mieten. AB 1950-es évek elején több fészkét ismertem a Misina D-i oldaláréi.ahol fiatal tölgyfákon költöttek. Előfordult nég a Jakabhegyen, a Hármaehegyen, Óbánya környékén, Zengővárkonyon, Brdősmecekén, Fékednél. Néhány napos fiókáit 1948.jun. 9-én a Mandulásnál figyeltem meg. Ugyanebben a fészekben V.9-én 4 tojásból álló fészekalj volt. Télen igen gyakran láttam, amint apró madarakra vadásztak. Költésidőben és a fiókák nevelésének időszakában nagyon óvatosak. Ha költését elszedtem mindig pótolt, de már csak 1-2 tojást raktak.fiataljait annyira félti, hogy a fészekhez mászót is gyakran megtámadja V.14-én ismét találtam egy fészket a Tube8től D-re, melyben 5 friss tojás volt. 195.júniusában egy fészekben 5 fiatalra bukkantam ben ismét 3 tojásos fészekalját tudtam az üdülőszálló mögött. Héja /Aoclplter gentille galllnarum BREHM/ Gyakori fészkelő. Fészkét leginkább lakott helyek környékén magas szálerdőben épiti. Költésideje április első fe lére esik,s rendesen 4 tojást raknak. Ritkábban 3 vagy 5 tojást is találtam fészkében. Az irodalom szerint régebben is gyakori fészkelő volt. Magam IV.24-én a Keleti Mecsekben /Szt.Imre hegy/ 2 erősen kotlott tojására akadtam IV. 21-én pedig Kantaváron találtam egy igen fias fészekalját áprilisában a Szuadó völgyben két pár is költött bükkfákon. Ezekben a fészkekben 3 és 4 tojás volt. Ugyenez évben a Keleti Mecsekben két fészkét ismertem. Április 4-én az egyik fészekben 4* a másikban 2 friss tojás volt áprilisában ismét Kantaváron költött egy pár,mely* nek április 12-én 3 tojásból álló fészekaljuk volt és években Orfü környékén találtam egy-egy fészket j V. 4-én /!/ a Szuadó völgyben /Bögréé kut/ lévő fészekben 3 tojás volt. Ez a fészek 19 m. magasan fenyőfán volt. %

8 1959. IV. 16-án a Zengőn két pár költött. Mindkét fészekben 5-5 tojás volt. Az egyik 18 m-en tölgyfán, a másik 16 m-en bükkfán volt. Mindkét fészekalj tojásai kissé zápok voltak mér, - valószínű, hogy az április elején történt nagy felhőszakadás alkalmával átáztak a tojások. A költő héjapárok számát a Mecsek területén 6-7-re becsülöm. Vándor sólyom /Falco p. peregrinus TUNST./ Egy alkalommal láttam a Zsongorkő szikláin. Fészkét nem találtam, bár megfigyelése költésidőben /1953. ápr. 19-én/ történt. Kerecsen /Falco c. cherrug GRAY/ Az első mecseki költését nekem sikerült megfigyelnem márciusában a Szuadó völgyben lévő sasfészekben ütöttek tanyát. Április 12-én fészkükben 3 tojás volt marc.13- án a Zengőn figyeltem meg egy párt,amint a költéshez készülő hollópárt űzték el fészkükről. A hollók elhagyták a környéket, de a kerecsenek sem költöttek, ápr. 15-én újból megtaláltam fészküket a Szuadő völgyben 4 erősen kotlott tojással. /A fészkes fát decemberében kivágták./ Kaba /Falco s. subbuteo L./ Első előfordulását AGÁRDI EDE emliti a Keleti Mecsek környékéről 1931-ben. Magam VI. 17-én találtam meg a Zengőn 22 m. magasan, bükkfán. A fészekben egyetlen nagyon fias tojás volt. A fészket a következő években is meglátogattam, de a sólymokat többé ott megfigyelni nem sikerült.

9 1953. nyarán őbányán láttam egy példányt. Láttam a Szuadó völgy környékén is, de fészküket sohasem találtam többé. Vörös vércse /Falco t. tlnnunculus L./ A mecseki erdők szélén,hol szántok és rétek vannak,előfordul. Inkább csak az erdőtől nem messze lévő különálló fákon költenek, ritkábban az erdő szélén is akad egy-két fészek. Hegfigyeltem Kővágószőllős, Pécsvárad, llecseknádasd, Apátvarasd és Mánfa környékén.egyik fészekben KővágószŐllősnél 5 tojás volt. Bakonya határában sziklafalon is költött /1950.V.4./. Cserkuton IV. 26-án láttam egy párt. Törpe sas /Hieraaétue p. pennatue CM./ Az 1930-as években állítólag költött a Zengőn,Első biztos fészkelését a Szuadő völgyben találtam V.2-án. A fészke 18 m. magasan bükkfán volt és friss tojásokat tartalmazott. A tojások zöld leveleken feküdtek. Fészekaljuk 2 tojás volt. Másodszor V. 26-án ugyanitt költött a törpe sas és fészekaljuk 3 /!/ tojás volt tavaszán egy egészen kifehéredett himet láttam ezen a területen,de fészküket nem sikerült megtalálnom. Végül szeretném megemlíteni azokat a fajokat is, melyeket az irodalom emlit ugyan, de ma már teljesen eltűntek a Mecsek- vidékéről. Kék vércse /Falco v. vespertlnus L./ AGÁRDI EDE őszén látta a Keleti Mecsek környékén. Én sohasem találkoztam vele.

10 Kle sólyom /Falco oolumbarius ágét.on TUKST./ Bgyetlen példányt lőttek /1924. jan.10-én/ a Keleti Mecsekben. Bákássó sas /Aquila p. pomaxina BRBHM/. Régebben előfordult a Mecsekben,ma már hiányaik.utoljára /1924. V. 11-én/ a Zengőn költött és fészkében két tojás olt. Szirti sas /Aquila c. chrysaetos L./ Egy előfordulásáról van tudomásom: a Zengő környékén februárjában találtak egy elpusztult példányt. Die Raubvögel dea Mecsekgebirges Von Sz. Cseresnyés, Pécs Der Aufsatz publiziert die in den Waldungen des Mecsekgebirges in der Periode von 1949 bis 1959 beobachteten sowie aus der früheren Literatur gesammelten Daten. Er liefert zunächst Beiträge zu den mit dem Brüten der Vögel im Zusammenhange stehenden Beobachtungen,so dann zu den Verbindungen zwischen den einzelnen Vogelarten. 18 Raubvogelarten sind vom Gebiet des Mecsekgebirges bekannt.hievon hat I 4 Arten der Verfaeser selbst beobachtet:

11 11 Arten beim Brüten, 3 ohne Brüten. Uber die weiteren 4 Arten fand er nur in der Literatur Erwähnung. Diese fehlen heute schon gänzlich aus dem Gebiete dee Mecsekgebirges, waren aber früher hier zu finden und haben auch eventuell hier gebrütet. Von den gegenwärtig hier nistenden Arten,eine Art brütet in 9-10 Paaren, 2 Arten in 3-4 Paaren,die übrigen in 1 höchstens 2 Paaren. Da die alten Waldungen, Hochbäume immer seltener sind, nimmt die Zahl der Raubvögel immer mehr ab. L i t e r a t u r 1. AGÁRDI, E.: A Keleti Mecsek madárvilága /Aquila, 46-49, 1942, p / CHERNÉL, I. : Magyarország madarai /Budapest, 1,pp.XXIV,127, 2,pp.XIX,830/ HORVÁTH, L.: The Omis of the Mecsek Mountains /Ann. hist.-nat. Mus. Nat. Hung., 4,1953,p / HORVÁTH, L.: Madarak in SZÉKESSY V.: Magyarország Állatvilága /Budapest, XXI, 1958, pp.vii,456/ LOVASSY,S.i Magyarország gerinces állatai /Budapest, 1927, pp.xi,895/ MADARÁSZ, Gy.;Magyarország madarai /Budapest, , pp.xxxiii,450/.

12

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról 2011 LIFE NAT/HU/000384 KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 1 Ragadozómadarak röpképe Ragadozómadarak röpképe Ölyvek Széles

Részletesebben

2014. " Igazi turista: aki a természetet, a vele való harmóniát élvezi és ezért teljesítményre is képes, legyőzve az akadályokat, legyőzve önmagát.

2014.  Igazi turista: aki a természetet, a vele való harmóniát élvezi és ezért teljesítményre is képes, legyőzve az akadályokat, legyőzve önmagát. " Igazi turista: aki a természetet, a vele való harmóniát élvezi és ezért teljesítményre is képes, legyőzve az akadályokat, legyőzve önmagát. /Benedek István: Csavargás az Alpokban/ 2014. Pécsi Sport Nonprofit

Részletesebben

2013. Pécs Városi Természetbarát Bizottság

2013. Pécs Városi Természetbarát Bizottság "A turista messze földekre a gőz segélyével is elutazhat, hogy azonban a valódi turista nevet kiérdemelje, gyalogtúrákat kell tennie akár a havasok legmagasabb csúcsára, akár pedig a legmélyebb fekvésű

Részletesebben

Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában

Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában 2008. január 29-én egy háromtagú "expedíció" indult Szerbiába, az egyik műholdas jeladóval felszerelt kerecsensólyom ellenőrzésére. Az esemény előzménye,

Részletesebben

Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához.

Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához. 9 Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához. Irta: Kolosváry Gábor. (Egy térképvázlattal és három képpel). A magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával dr. Éhi k Gyula és Dr. Kolosváry Gábor 1942 év nyarán

Részletesebben

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez

Részletesebben

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI PROGRAM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Mecseki

Részletesebben

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF. 551. TELEFON: 250 422 TELEFAX: 250 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu/ Ragadozómadarak mérgezése és védelme

Részletesebben

ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK

ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK Aquila. Vol. 105-106, p. 59-69 Természetvédelmi Hivatal. 2000 RAGADOZÓMADÁR-FAJOK ÉS A HOLLÓ (CORVUS CORAX) ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A BÖRZSÖNY-HEGYSÉGBEN 1983-94 KÖZÖTT Varga

Részletesebben

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat

Részletesebben

FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE

FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE SÓLYOMCSALOGATÓ Szarvas 2015. február 28. KERECSNSÓLYOM- VÉDELMI PROGRAM EREDMÉNYEI 2014 KERECSENSÓLYOM KÖLTÉSI EREDMÉNYEK

Részletesebben

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Soltész Zoltán soltesz@entomologia.hu 2015.03.01. Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766 fokozottan védett ragadozó telepesen költ Life program: több,

Részletesebben

Wass Albert - MESE AZ ERDŐRŐL /Erdők könyve/

Wass Albert - MESE AZ ERDŐRŐL /Erdők könyve/ " Turista az, aki gyönyörködve járja a természet utait, aki megbecsüli a természet szépségeit, és aki nem másért vállalja a természet járásával együtt járó kényelmetlenségeket, mint magáért a természetért

Részletesebben

VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2.

VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2. VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2. Ritka nagyemlősök a régi Állatkertben 1 Irta: Anghi Csaba Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, Budapest 1966-ban

Részletesebben

Wass Albert - MESE AZ ERDŐRŐL /Erdők könyve/

Wass Albert - MESE AZ ERDŐRŐL /Erdők könyve/ " Turista az, aki gyönyörködve járja a természet utait, aki megbecsüli a természet szépségeit, és aki nem másért vállalja a természet járásával együtt járó kényelmetlenségeket, mint magáért a természetért

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:......

SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:...... Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ 1. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN

EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN BENCZE ZOLTÁN EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN 1990-ben a Hadtörténeti Múzeum udvarán, a IV. Béla kori városfal tornyától nyugatra egy feljáró építésének munkálatai során lehetőség

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

Indul a Túzok Tusa I. fordulója!

Indul a Túzok Tusa I. fordulója! ndul a Túzok Tusa. fordulója! A Körös-Maros Nemzeti Park gazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja idén is meghirdeti természetismereti vetélkedőjét az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára.

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG.

MUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG. MUNKASZERZŐDÉS amely egyrészről az név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. LOCALITATEA, JUDET, TARA cégjegyzékszám: NR.REG.COMERTULUI adószám: CUI bankszámlaszám: COD IBAN képviseli: _NUME REPREZENTANT

Részletesebben

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete

Részletesebben

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel, Starenweg 8a, 82140 Olching DATUM: 23.10.13 Tel.: 08142 6551752 Fax.: 08142 4628228 carsten@tonmeister-online.de Betreff: Beurteilung

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön

A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön Ornis 2002-bak_uj.qxd 2005-01-27 9:32 Page 93 Ornis Hungarica 10: 93-98. 2000 A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön Molnár Gyula Molnár,

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus)

KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus) KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus) A kék vércse térségünk egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadara. Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket. Telepei ezért csak a vetésivarjúkolóniákban

Részletesebben

Kacor király. 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja!

Kacor király. 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja! Kacor király 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja! 2. Húzd alá azt a mondatot, amelyikből kiderül, mit csinált a macska, miután elkergette az asszony! Elindult az erdőbe,

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200

Részletesebben

MME 28.sz. Dombóvári Csoportja Dombóvár-Tüske, Madárvárta Erdei iskola

MME 28.sz. Dombóvári Csoportja Dombóvár-Tüske, Madárvárta Erdei iskola MME 28.sz. Dombóvári Csoportja Dombóvár-Tüske, Madárvárta Erdei iskola Erdei iskola és szaktábor a tüskei madárvártánál. A táborhely 1980-tól szaktáborként, 2001-től erdei iskolai bázishelyként is működik.

Részletesebben

Ragadozómadár-monitoring (RMM) Módszertani útmutató

Ragadozómadár-monitoring (RMM) Módszertani útmutató Ragadozómadár-monitoring (RMM) Módszertani útmutató 2014 Háttér A hazai ragadozómadár-felmérési programok hosszú múltra tekintenek vissza, amelyek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME)

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

Odúlakó madarak légyegyüttesei

Odúlakó madarak légyegyüttesei Odúlakó madarak légyegyüttesei 2009/2010 tanévi beszámoló Soltész Zoltán Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológiai program Témavezető: Dr. Papp László MTA rendes tagja Magyar Természettudományi

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó

VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú

Részletesebben

Tavaszlesen 2015. TEREPI ADATLAP fészekmegfigyeléshez. A két fészek elhelyezkedését bemutató térképvázlatunk:

Tavaszlesen 2015. TEREPI ADATLAP fészekmegfigyeléshez. A két fészek elhelyezkedését bemutató térképvázlatunk: Tavaszlesen 2015 TEREPI ADATLAP fészekmegfigyeléshez Csapatunk neve: Tanárunk aláírása: A két fészek elhelyezkedését bemutató térképvázlatunk: 1 Az 1-es számú fészek adatai Melyik településen található

Részletesebben

Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002

Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Név: Iskola:

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN

A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN 2012 LIFE NAT/HU/000384 A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE

Részletesebben

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

A kék vércse védelme a Kárpát-medencében

A kék vércse védelme a Kárpát-medencében Ágoston Attila, Barabás Lilla dr., Bánfi Péter, Bagyura János, Balázs István, Balogh Gábor, Barcánfalvi Péter, Barna Krisztián, Bártol István, Bíró Csaba, Borbáth Péter, Boruzs András, Borza Sándor, Böde

Részletesebben

NYÍLT TÚRÁK. Szép időt és jó túrázást kívánunk!

NYÍLT TÚRÁK. Szép időt és jó túrázást kívánunk! NYÍLT TÚRÁK 2011 Január 2. vasárnap. MECSEK Pécs, Hősök tere Árpádtető Hársas-forrás Vasasi-árok Vasas Táv: 12 km. Túravezető: Kaszás Károlyné, Tel.: 06-30-411-2881 Január 8. szombat. MECSEK Baranyai Aurél

Részletesebben

Téli SAS szinkron. Programismertető

Téli SAS szinkron. Programismertető Téli SAS szinkron Programismertető Összeállította: Horváth Márton és Nagy Károly 2012. január 10. Verziószám: 2.0.4 - egyszerűsített változat Kérjük, jelezze a szerzők felé észrevételeit, módosítási javaslatait!

Részletesebben

Az uhu (Bubo bubo) a Mátrában 1996 2006

Az uhu (Bubo bubo) a Mátrában 1996 2006 FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 285 295 Az uhu (Bubo bubo) a Mátrában 1996 2006 SOLTI BÉLA ABSTRACT: [Eagle owls (Bubo bubo) in the Mátra Hills 1996-2006] This paper summarises the

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM. Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar. Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék.

DEBRECENI EGYETEM. Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar. Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék. DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Szakdolgozat A Kígyászölyv (Circaetus gallicus) viselkedési és fészkelési szokásai

Részletesebben

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák Populációbecslés és monitoring Eloszlások és alapstatisztikák Eloszlások Az eloszlás megadja, hogy milyen valószínűséggel kapunk egy adott intervallumba tartozó értéket, ha egy olyan populációból veszünk

Részletesebben

Parlagi sasok nyomkövetési módszerei

Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Horváth Márton, Bagyura János, Bereczky Attila, Demeter Iván, Fatér Imre, Juhász Tibor, Kovács András, Kovács Szilvia, Molnár István Lotár, Prommer Mátyás és Szabó

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI

ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI VOL. XXXVI. PARS 1945. ZOOLOGICA MÚZEUM FOLYÓIRATA X X X V I. K Ö T E T. 1943. ÁLLATTANI RÉSZ Pinx. Csánky KIADJA MÚZEUM PONGRÁCZ SÁNDOR FŐIGAZGATÓ

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők; Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.

Részletesebben

SZEGEDI ZSOLT RAGADOZÓMADARAK ABAÚJBAN ÉS ZEMPLÉNBEN

SZEGEDI ZSOLT RAGADOZÓMADARAK ABAÚJBAN ÉS ZEMPLÉNBEN SZEGEDI ZSOLT RAGADOZÓMADARAK ABAÚJBAN ÉS ZEMPLÉNBEN Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület 2007 Borító terv: Szegedi Zsolt és Jászay Gábor A fényképeket készítették: Írta: Szegedi Zsolt Címlap:

Részletesebben

vadásztársaink Tollas vadásztársaink KÓCSAGVÁRI FÜZETEK Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság aaa

vadásztársaink Tollas vadásztársaink KÓCSAGVÁRI FÜZETEK Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság aaa N AT I O N A L PA R K Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság Tollas vadásztársaink NEMZETI PARK aaa KÓCSAGVÁRI FÜZETEK 1 Tartalomjegyzék Bevezető 3 Nappali ragadozók Rétisas 5 Parlagi sas 6 Barna rétihéja

Részletesebben

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával

Részletesebben

Adatok a fehér gólya (Ciconia c. ciconia fészkeiéi viszonyaihoz Somogyban, 1956-ban

Adatok a fehér gólya (Ciconia c. ciconia fészkeiéi viszonyaihoz Somogyban, 1956-ban A RIPPL-RÖNA1 MÜZEl M KÖZLEMÉNYEI Adatok a fehér gólya (Ciconia c. ciconia fészkeiéi viszonyaihoz Somogyban, 1956-ban trta: MARIÁN MIKI

Részletesebben

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,

Részletesebben

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon Natura Somogyiensis 12 177-183 Kaposvár, 2008 Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon KOVÁCS GYULA Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport

Részletesebben

Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! Falunéző séta 2013.07.15.

Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! Falunéző séta 2013.07.15. Fedezd fel és ismerd meg Óbánya titkait! 2013.07.15. Minden feladatot ki kell tölteni! Üresen nem hagyunk semmit! Szükséges eszközök: toll, ceruza, vonalzó, színes ceruzák Hát, akkor jó munkát kívánok!

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

RAGADOZÓMADÁR-VÉDELEM AZ ELMÚLT 100 ÉVBEN MAGYARORSZÁGON. Abstract. Vadászat, solymászat, tojásgyűjtés hatása a ragadozó madarakra

RAGADOZÓMADÁR-VÉDELEM AZ ELMÚLT 100 ÉVBEN MAGYARORSZÁGON. Abstract. Vadászat, solymászat, tojásgyűjtés hatása a ragadozó madarakra AQUILA 1993. VOL.: 100(105-121) RAGADOZÓMADÁR-VÉDELEM AZ ELMÚLT 100 ÉVBEN MAGYARORSZÁGON Haraszthy László-Bagyura János Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Abstract L. Haraszty and

Részletesebben

Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében (2001-2002)*

Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében (2001-2002)* A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.3 Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében (2001-2002)* Barta Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, 8420

Részletesebben

ÜZEMELTETÉS : 18 l /100 km. 2.2-3.9 l /100 km. Skoda / Toyota Prius. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

ÜZEMELTETÉS : 18 l /100 km. 2.2-3.9 l /100 km. Skoda / Toyota Prius. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség ÜZEMELTETÉS : 18 l /100 km 2.2-3.9 l /100 km Skoda / Toyota Prius Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség ÉPÜLETKATEGÓRIÁK : Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség HŐSZIGETELETLEN ÉP. : 1995-ÖS RENDELET

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Tájékoztató az erdők helyzetéről, a korszerű fakitermelési módokról Baranya megyében. Pécs, 2015. november 15.

TÁJÉKOZTATÓ. Tájékoztató az erdők helyzetéről, a korszerű fakitermelési módokról Baranya megyében. Pécs, 2015. november 15. TÁJÉKOZTATÓ az erdők helyzetéről, a korszerű fakitermelési módokról Baranya megyében Pécs, 2015. november 15. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 1 Fogalom magyarázat... 1 A Mecsekerdő Zrt. rövid bemutatása...

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi

Részletesebben

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2004

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2004 Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében Magyarország 2004 Derogation No.: B/1/2004 Faj (latin név): Ciconia ciconia Engedélyezett egyedek száma:

Részletesebben

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához

Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához BARTA Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: On the bird-fauna of the Hór-Valley in

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben

2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév

2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 1. a.) Fejtsétek meg a rejtvényt! 2. 1. 3.. 2. osztályos feladatsor I. forduló 2012/2013. tanév 1. Örökzöld fa. 2. Ez lesz a virágból. 3. Csonthéjas gyümölcs.. Erdei állat. Megfejtés:

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

"Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015.

Madarak és Fák Napja XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015. "Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 125 pont Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 10 pont/ Madárhangok Minden helyes megoldás

Részletesebben

MADARAK JELADÓKKAL. Nagy Károly Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kutatók Éjszakája - Nyíregyházi Főiskola szeptember 26.

MADARAK JELADÓKKAL. Nagy Károly Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kutatók Éjszakája - Nyíregyházi Főiskola szeptember 26. MADARAK JELADÓKKAL Nagy Károly Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kutatók Éjszakája - Nyíregyházi Főiskola 2014. szeptember 26. GPS és GPS-GSM jeladók GPS és GPS-GSM jeladók Microwave Telemetry,

Részletesebben

A fák védetté nyilvánításáról szóló 10/2009 (IV.29.) számú önkormányzati rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.

A fák védetté nyilvánításáról szóló 10/2009 (IV.29.) számú önkormányzati rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2016. (IV. 27.) rendelete a fák védetté nyilvánításáról szóló 10/2009 (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Balmazújváros Város

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Az orsócsigák paradicsoma: Törökország

Az orsócsigák paradicsoma: Törökország Az orsócsigák paradicsoma: Törökország Páll-Gergely Barna A Sümela (görögül Sumelas) nevű kolostor messze földön híres, történelmi jelentőségű hely. Itt 15 orsócsigafaj él együtt, így e tekintetben a kolostor

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása

A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása 2008. 1. 9. III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása Kalotás Zsolt 3,

Részletesebben

Amazónia varázslatos állatvilága

Amazónia varázslatos állatvilága Amazónia varázslatos állatvilága Az Amazonas-medence állatvilága Óriási fajgazdagság. (egysejtűek, férgek, rovarok /lepkék, bogarak kicsik és óriásiak/ különféle kétéltűek, hüllők és emlősök) Nappal az

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 4. Galamb- és énekesmadár-alakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Dr. Katona Vadvilág Krisztián Megőrzési Intézet Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet

Részletesebben