Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola"

Átírás

1 Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola KERETTANTERV: Általános iskola 5 7. évfolyam A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012.(XII.21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete alapján készült. TANTÁRGY: TECHNIKA, ÉLETVITEL GYAKORLAT A változat ÓRASZÁMOK ÉVFOLYAMONKÉNT: Kötelező óraszám (90 %) Szabadon tervezhető (10%)

2 TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a mindennapi életvitel szempontjából fontos témát csak az említés szintjén lehet érinteni. A gyakorlati feladatokban, pl. ételkészítés, tárgykészítés, egy típusból kevés, általában csak egy munkadarab, illetve termék elkészítésére jut idő. Az iskoláknak azonban lehetőségük van a tantárgy óraszámát a szabadon választott órakeret terhére növelni. Ez esetben mind a négy évfolyamon eggyel nőhet a heti óraszám, tehát nyolcadik osztályban is lehetőség nyílik a tantárgy tanítására, így a tananyag egyenletesebb, a többi tantárgy anyagához és az életkori sajátosságokhoz jobban illeszkedő elosztását teszi lehetővé. Az emelt óraszámú technika, életvitel és gyakorlat oktatása mellett döntő iskolák számára két másik kerettantervi változat is készült. Az A változat olyan elsősorban városi környezetben lévő iskolákban alkalmazható, amelyek rendelkeznek tanműhellyel, illetve háztartástan szaktanteremmel, és a közelükben több olyan munkahely van, amit tanulmányi, illetve pályaorientációs céllal meg lehet látogatni. Az elméleti jellegű anyag terjedelme itt nem sokkal nagyobb, mint az alapóraszámú változatban, de több idő jut az elmagyarázására és megértésére, továbbá több gyakorlati munkadarab, illetve termék elkészítését irányozza elő. Ez tehát a tananyag négyévi elosztásán túl az elmélyülést és a gyakorlati feladatok alaposabb begyakorlását biztosítja. A B változat egy emelt óraszámú agrárorientációjú kerettanterv, ami a többletórákat elsősorban az ételkészítési és a mezőgazdasági ismeretek elsajátíttatására és alapos begyakorlására szánja. Ez leginkább olyan helyeken alkalmazható, ahol az iskola körzetében élő tanulók kertes lakóházakban élnek (falvakban, kisvárosokban, nagyvárosok kertvárosaiban, zöldövezeteiben), lehetőségük van az iskolában elsajátított ismereteket, készségeket otthonukban gyakorlati tevékenység során alkalmazni, továbbfejleszteni, - a lakosság megélhetésének fő vagy jelentős forrása a mezőgazdaság, hagyománya van a gazdálkodásnak, - a fiataloknak a mezőgazdaság felé orientálódva esélyük van majdani szakmai tanulmányaik után megélhetést biztosító vagy azt segítő munkára, - hosszú ideje a munkanélküliség terhe alatt élnek a családok, s esélyt teremtene számukra, ha gyermekeik az iskolában elsajátíthatnák az alapvető családellátó tevékenységeket, - a teljes iskolai életet meghatározza a felelős környezet- és egészségtudatos életvitel kialakítása és fejlesztése (pl. ökoiskolák). Az emelt óraszámú kerettanterv-változatok nem csupán a szabadon választott órakeretből nyerhető többletórák anyagát tartalmazzák, hanem az alapóraszámra szóló tananyagot is. 2

3 Célok és feladatok A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség fejlesztése. Legfontosabb célja, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben, a tájékozódásban és az aktív alkotótevékenységben egyaránt. Az alkotás örömének átélése során elégedettséget érezzenek a munkában, végső soron kialakul a munkához való pozitív hozzáállás. Ennek érdekében egyre több lehetőséget biztosítunk a gyermekek önálló képzeletére, illetve annak aktivitását célzó technikai feladatok megoldására is. Az alapvető szerszámok és technikai eszközök szakszerű és balesetmentes használata. Az általános iskolás korosztály technikai nevelése a technikai műveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését, és a mindennapokban praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magába. A műszaki- és természettudományos kompetencia fejlesztése. A technikai műveltség alapozása a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, a megfelelő technikai szemléletmód formálását jelenti. Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Az oktatásában a manualitás központi helyet foglal el. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek és ifjúkor a legalkalmasabb, később már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. A fogyasztói, felhasználói kultúra fejlesztése. Az iskolai oktatás-nevelés közös, átfogó elvei, céljai, mint például az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem egyes foglalkozások keretében közvetlenül, témaként is megjelennek. A foglalkozások anyaga, információtartalma tág határok között választható meg, ezért a tantárgy a tanulók személyes élethelyzetéhez is igazodó tevékenységek, feladatok elvégzése révén különösen hatékonyan szolgálhatja ezeknek a céloknak az elérését, azaz a tudnivalók információként való megtanulásán túl a követendő minták elfogadását, a helyes szokások kialakítását. Felkészíteni a családi életre, az egészséges életvitelre. Az életvitel ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás és a szolgáltatások területei. Idesorolhatók a helyes közlekedés, és ennek szabályainak ismerete is. Különböző helyzetekhez való alkalmazkodás, válaszok korunk kihívásaira. Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület olyan ismereteket nyújt, olyan képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A pályaválasztásra való felkészítés segítése. Az egyes anyagok megmunkálásához, különböző tevékenységek végzéséhez kapcsolódó szakmák megemlítésével, bemutatásával osztályban közvetve. 7. osztályban a munkakörnyezetek megismerése, a munkavállaláshoz szükséges ismeretek közlésével közvetlenül. A tantárgy keretében szervezett foglalkozásokon a témából és a tanulói tevékenységekből következően jellemzővé tehető a tanulók olyan egyéni illetve csoportos tevékenysége, amely a pedagógus részéről csupán a háttérből történő irányítást igényel. Másik sajátos körülmény, hogy a foglalkozások jelentős része kétkezi tevékenységek, terepgyakorlatok révén teljesül. Ilyen munkaformák esetében lehetségessé válik az egyes tanulókkal, csoportokkal való differenciált foglalkozás. Különösen fontos lehetőség ez a nehezen tanuló gyerekek segítésére, a sajátos nevelési igényű tanulók tanulási sikerélményhez juttatásához, valamint az anyagi, szociális okok miatt hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek kiegyenlítéséhez, akik számára otthon a tantárgyhoz kötődő technikai, tárgyi környezet nem, vagy csak korlátozottan 3

4 áll rendelkezésre, akiknek az életéből hiányzanak a fejlődést biztosító családi minták és iskolai pályához is meghatározó személyes élmények. A velük való személyes törődés és az egyénhez illesztett tanulásszervezés más tantárgyak óráin alig lehetséges keretei között a tanulást, a munka eredményét ők is örömként, pozitív élményként élhetik meg. Az így a nehézségek ellenére is fejlődő munkaszokások és tanulási attitűd más tantárgyak óráit, a teljes iskolai pályát eredményesebbé teheti. A tantárgy feladatai Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület tartalma alapvető kulturális értékek hordozója. A technikai műveltség ezen belül a technika tantárgy tananyaga az általános műveltségnek több tudományág gyakorlati tudását integráló része. Olyan ismereteket, készségeket, képességeket és beállítódásokat alakít, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak annak torzító hatásaitól. Aki a technikát használni, vagy felhasználását irányítani akarja, annak technikailag műveltnek, a technikai-társadalmi problémákban és a lehetőségekben jártasnak kell lennie. A technikai környezettel való együttélésre, annak ésszerű fejlesztésére, környezettudatos alakítására, a célszerű emberi alkotásra minden életkorban nevelni kell. Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kifejlesztésére, a fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Az Életvitel és háztartás foglalkozásoknak igen nagy felelőssége van az önellátásra és a családi életre való felkészítésben. Ugyanakkor ösztönzést adhat a tanulóknak az egészséges életmód és korszerű táplálkozás ismereteinek elsajátítására, a káros szenvedélyek elkerülésére is. a takarékos gazdálkodási szemlélet kialakulására. Fontos feladatuk a tanulóknak az önálló közlekedésre való felkészülés, a közlekedés szabályainak alkalmazása, a helyes magatartási formák elsajátítása, a veszélyhelyzetek elkerülése. A pályaorientáció segíti a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását. Az iskolának lehetőséget kell adnia, hogy a tanulók képességeiket megismerhessék, kipróbálhassák, fejleszthessék önismeretüket, kialakíthassák pályaképüket. Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület egyértelműen a hétköznapi és munkavégzési tevékenységhez kötődik, egyebek mellett az ehhez szükséges magatartást, szokásokat, készségeket, attitűdöket alapozza meg, elsősorban a cselekvésre, a tapasztalati tanulásra, az öntevékenységre, az iskolán kívüli tevékenységeknek az oktatásba való beintegrálására kínál lehetőséget. Ennek megfelelően a kiemelt fejlesztési feladatok és a kompetencia értelmezésének súlypontja a szakképzésben is meghonosodó szemlélethez közelít, amely a kompetenciákat a személy tudásának cselekvésekben való megnyilvánulásaként komplexen értelmezi, magát a cselekvést tekinti elsődlegesnek, erre fűzi fel a tanítás-tanulási folyamatot. Az életvitel és gyakorlati ismeretek területén kiemelt jelentőségű kompetenciák 1. A természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciák. 2. Digitális kompetencia. 3. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. 4. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 4

5 A tanterv szelleméhez igazodó lényeges módszertani elvek a problémacentrikus oktatás; a modellezés elveinek alkalmazása; a technikatörténet felhasználása; a rendszerszemléletű tevékenység; algoritmus-szemléletű tanulás; a tervszemléletű tanítás-tanulás; a környezetgazdálkodási szemléletű tanulás; az alkotó és cselekvő munkára ösztönzés; egyéni, páros és csoportos munkavégzés, együttműködés; komplex, projektelvű munkavégzés, szervezett munkamegosztás. A IKT eszközöket különböző tevékenységek során tudjuk alkalmazni: frontális előadás, demonstrálás mint tanári tevékenység, anyaggyűjtés kulcsszavak alapján (szöveg és kép keresése), megtalált információk rendszerezése (szempontok megadásával), feldolgozás csoportmunkában (szövegszerkesztés, prezentáció, animáció készítése), előre kiosztott szerepek szerint, a csoportmunka során számítógépes kommunikáció alkalmazása a feladat megoldásának bemutatása A számítógépes eszközök alkalmazása lehetővé teszi: írásos dokumentumok (weboldalak, dolgozatok, gyűjtőmunkák, mérési jegyzőkönyvek, terepnaplók stb.) elektronikus formában történő előállítását; tanítási-tanulási segédanyagok készítését, képekkel, mozgóképekkel, animációkkal, hanganyaggal; a valóságos folyamatok számítógépes modellezését; a számítógépes tudásmérést, tesztelést; távoli, új, információk megszerzését (forráskutatás és -elemzés); közös munkák egyidejű elvégzését; a tanulók gyakoroltatását; az egyéni tempójú oktatást; tanítási anyagok és ötletek cseréjét a hálózaton; a hagyományos oktatás színesítését; a távoktatást; új tulajdonságok kiépülését (szelekciós, kommunikációs képesség stb.) A tanulók értékelésének felhasználható szempontok A technikai nevelés nem a lexikális tudás gyarapítására törekszik, hanem az elméleti tudás mindennapi gyakorlati alkalmazására. Fontos, hogy csak olyan követelményt támasszunk a tanulókkal szemben, amely életkori sajátosságukkal, egyéni képességeikkel, ismereteikkel összhangban van, és amelyben a fokozatosság elve, az ösztönző nevelő hatás érvényesül. 5

6 Fontos, hogy az értékelés kedvező pedagógiai feltételek között történjen, a kiegyensúlyozott tanítási-tanulási folyamat részeként. A tanári értékelésen kívül adjunk teret az önértékelésnek, a társak értékelésének is. Tegyük világossá tanulóink előtt, hogy milyen elvárásaink vannak munkájukkal kapcsolatban. A helyes értékelés első feltétele az, hogy minél több megbízható, visszajelző információ birtokában mondjunk ítéletet. Maga az értékelés mindig pozitív, segítő szándékú legyen, segítse a pozitív motivációt. A tevékenység elvégzését, a relatív fejlődést és az abszolút teljesítményt, mint három értékelési szempontot, egyensúlyban kell tartani. A számszerű értékelés osztályzat - mellől nem hiányozhat a pontosabb, árnyaltabb, szöveges minősítő értékelés sem. Az értékeléssel segítenünk kell a tanulót önmaga megismerésében, fejlődésében, a helyes pályaválasztásban, életvitelének alakításában. Az életkori sajátosságainak figyelembevétele a taneszközök, tankönyvek kiválasztásánál A tankönyvek, mint tanulói segédeszközök járuljanak hozzá a tanulók komplex személyiségformálásához. Alkalmasak legyenek az elméleti és a gyakorlat egységben történő tanítására. A tankönyvben található feladatok, illusztrációk, ábrák önálló ismeretszerzésre ösztönözzenek, segítsék elő az elméleti ismeretek megértését, a tanultak rögzítését, gyakorlati alkalmazását, önellenőrzésre, önértékelésre sarkallják a tanulókat. A megismerő-, a cselekvő- és a kommunikációs képességek együttes fejlesztésével alapozzák meg a tanulók technikai műveltségét. A gyakorlati tevékenységek közben tudatosan fejlesszük a tanulók kézügyességét, kreativitását, azaz a problémafelismerő és problémamegoldó képességét. A technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutassa be. 6

7 5. évfolyam Éves óraszám:36, heti óraszám:1 A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert tapasztalatok újabbakkal egészüljenek ki, és az élményszerű megismerés önállóbbá, tudatosabbá, célzottabbá váljon. Az életkori sajátosságaikhoz igazodó korszerű, hatékony és meggyőző módszerek révén a tanulók alapkészségei erősödjenek, gondolkodási képességeik folyamatosan fejlődjenek. A tevékenységek keretei kilépnek a tanterem védett környezetéből, a játékos tevékenységek helyébe fokozatosan az életből átvett feladatok lépnek, a tanulói tevékenységek feltételei és következményei egyre életszerűbbé válnak. Ezzel megkezdődik a felkészülésük környezetük egyre önállóbb alakítására, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra és saját sorsuk befolyásolására. A veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelése, az átgondoltan tervezett és kitartó munka, majd az ezt záró reális értékelés alakítja ki a helyes önértékeléssel bíró, fejlődőképes, önálló személyiséget. Az életvezetési ismeretek a testi-lelki épséget veszélyeztető betegségek megelőzésére, a káros szenvedélyektől mentes, egészség- és környezettudatos életvitel igazi értékként való elfogadására, megélésére és megtartására irányulnak. A családok mindennapjaira vonatkozóan az élethelyzetek megoldására, a háztartási munka célszerű szervezésére, az anyagi lehetőségek ésszerű felhasználására, az egészséges táplálkozás érdekében hagyományos és korszerű eljárások és eszközök alkalmazására kell példákat mutatni. A nemzeti kultúra átörökítéséhez, a nemzeti hagyományok ápolásához gyakorlati tevékenységekkel (tárgyalkotó tevékenységgel és gyűjtőmunkával) kapcsolódik a tantárgy. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadása. A munka értékteremtő szerepe, a környezetkímélő termelés és a tudatos fogyasztói magatartás kiemelése a gazdasági ismeretek megalapozásához járul hozzá. Az alkotóképesség fejlesztése a Tárgyi kultúra, technológiák, termelés részben a modellezés során, a manuális tevékenységek gyakorlásával az alapvető technikai eszközök balesetmentes és szakszerű használatával történik. A párokban, kisebb-nagyobb csoportokban történő munkavégzéskor a kölcsönös alkalmazkodásra, odafigyelésre, a vezető és a vezetett szerep kipróbálására kerül sor. A gyűjtőmunkák és az anyagvizsgálatok végzése segíti a megismerési és rendszerezései folyamatok gyakorlását. A harmonikus és esztétikus zöld környezet kialakítására az agrotechnikai tevékenységek nevelnek. Az adottságok függvényében szobai és kerti növények termesztése is végezhető. A tantárgy tanulási szokásrendjének alakítása (információgyűjtés, műszaki kommunikáció, mintakövetés, munkatevékenységek végzése, önellenőrzés, hibajavítás, értékelés) folyamatos, rendszeres, következetes munkával érhető el a kiemelt fejlesztési feladatok végzése során. A Közlekedés témakör az 1 4. évfolyamon elsajátítottak ismétlése, gyakoroltatása (a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés KRESZ szerinti szabályai, rendje, eszközrendszere, a balesetmentes, udvarias közlekedés elvárható követelményei, elsősegélynyújtás). A pályaorientáció ismereteit nem külön tematikai egységként dolgozzuk fel. A tevékenységek tudatos szervezésével folyamatosan lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felfedezhessék belső értékeiket, és kipróbálhassák, mire képesek. A reális önismeret és a pozitív énkép kialakítása, a közösségi feladatok vállalásában az együttműködési képesség fejlesztése, valamint a szakmák, foglalkozások jellemzői és az azokra való alkalmasság megismerése a pályaválasztás irányításának előkészítésére ad támpontokat. 7

8 Feltételek: Technika szaktanterem (/tankonyha lehetőség szerint kialakítani). Szerszámok, kisgépek. Szemléltető eszközök. Oktatástechnikai eszközök, internetes kapcsolat. Iskolai könyvtár. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 1. Ételkészítés A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. Egyszerű konyhai kézi eszközök biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása. 8 Órakeret 7 óra A saját tevékenység, a cselekvések és a következmények összefüggéseinek belátása, a saját felelősség felismerése. Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás, együttműködés a csoportos tevékenységek során. Az étkezéssel, ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységek azonosítása, felismerése. A konyhai tevékenységekkel járó veszélyérzet kifejlődése, törekvés erősítése a biztonságra, fegyelmezettségre, megfontoltságra. Feladatvállalás, célratörő, hatékony munkamagatartás, produktivitás fejlesztése. Törekvés az igényességre, tiszta környezetre, kulturált viselkedésre. Ismeretek/fejlesztési követelmények 1.1. Az ételkészítés alapjai, élelmiszerek Élelmiszerek rendszerezése és szerepe a táplálkozásban. Korszerű, egészséges táplálkozás. Ételek, étel-alapanyagok azonosítása, évszakokhoz, étkezési alkalmakhoz, élethelyzetekhez kapcsolása. A készítendő étel és a szükséges alapanyagok mennyiségének meghatározása, a költségek, valamint a készítés időszükségletének becslése. Ételreceptek értelmezése. Az ételkészítés folyamatának részekre, műveletekre bontása, az étkezéshez kapcsolódó teendők meghatározása, a csoporton belüli, illetve a családi munkamegosztás lehetőségeinek megbeszélése Ételek készítése Az étel-alapanyagok tisztítása, előkészítése, receptúra szerinti Kapcsolódási pontok Természetismeret: Haszonnövények és haszonállatok, termények, termékek az egyes évszakokban. Hőmérséklet, hőmennyiség, hőátadás. Tápanyagok, táplálék, egészséges táplálkozás.

9 mérése, a készítéshez szükséges eszközök meghatározása. Egyszerű ételek (pl. zöldségételek, palacsinta, tükörtojás, szendvics) készítése Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások Ételek tárolása, csomagolása. A megmaradt ételek felhasználási lehetőségei, az ételmaradékok kezelése. Az ételkészítéshez és étkezéshez kapcsolódó személyi higiéniai követelmények megismerése, betartása Konyhai eszközök, gépek használata A balesetveszélyes konyhai kézi eszközök, és a használatukkal járó balesetveszélyek azonosítása. Az ételkészítés során használt tüzelő-, melegítő-, főző-, sütő- stb. berendezésekhez, a forró vízhez, forró anyagokhoz, eszközökhöz kapcsolódó baleseti veszélyek azonosítása és ezek elhárításának gyakorlása. A konyhai eszközökhöz kapcsolódó élelmiszer-higiéniai szabályok megismerése, alkalmazása Étkezési kultúra Az étkezési szokások és azok történeti háttere. A kulturált étkezés követelményei. Az étkezőasztal megterítése, ételek tálalása. Az étkezéssel kapcsolatos illemszabályok gyakorlati alkalmazása Az ételek készítésével kapcsolatos utómunkálatok Az ételkészítéshez, illetve az étkezéshez használt edények és eszközök mosogatása. A konyha és az étkező takarítása Környezettudatosság Az étkezéshez, ételkészítéshez kapcsolódó energia-, víz- és anyagtakarékosság, valamint az élelmiszer-csomagolások újrahasznosítási lehetőségeinek feltárása, megismerése. Az élelmiszerhulladék minimalizálásának lehetőségei. A keletkező hulladékok azonosítása, szelektálása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Matematika: arányosság, fajlagos mennyiségek, tömegés térfogategységek. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szókincsés fogalombővítés, kommunikáció, piktogramok. Erkölcstan: felelősségünk egészség megőrzésében. Étel, étkezés, élelmiszer, egészséges táplálkozás, családi étkezés, főtt étel (melegétel), hideg étel, főzés, sütés, tálalás, mosogatás, maradék étel, hulladék, fogyaszthatóság, anyagtakarékosság, energiatakarékosság, víztakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés. 9

10 Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Órakeret 8 óra+3óra Az épített környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés annak megfelelő használatára, alakítására. Az élő és a tárgyi környezet jellemzőinek, kapcsolatának, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó technikai problémák felismerése és technikai eszközökkel, -eljárásokkal történő megoldása. Használati utasítások megértése, helyes értelmezése. Tapasztalatszerzés az épített, illetve mesterséges környezet elemeiről és összetevőiről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A környezet állapota, használati jellemzői, az emberi életminőségre és a természeti környezetre gyakorolt hatásai iránti érdeklődés, a környezetet alakító tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok, eszközök, a tapasztalt látvány, jelenség stb. vizsgálatából fakadó tapasztalatok rögzítése. Gyakorlati problémamegoldás lépéseinek azonosítása. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Elemi agrotechnikai ismeretek elsajátítása. Igényesség a kulturált, rendes, tiszta, esztétikus környezet iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények 2.1. A mesterséges, illetve épített környezet A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről. Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal. Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai. A világ nagy városai. Balaton környéki városok. Balatonkenese településtörténete,nevezetes épületei, Kapcsolódási pontok Matematika: geometria, számok, számítások, mértékegységek kezelése, egyenes arányosság. Természetismeret: Vetület, térkép, méretarány. Szerkezeti anyagok fizikai és 10

11 2.2. Az épített környezet biztonsága Az épített környezet, az épületek védelme az időjárási hatások ellen. A mesterséges környezetet, épületeket károsító természeti, időjárási hatások azonosítása Balesetek megelőzése Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata. Elektromos eszközök érintésvédelme. Munkavédelmi eszközök, felszerelések. Balesetveszélyes munkaműveletek, mozzanatok, munkavédelmi eszköz szükségességének felismerése Veszélyes anyagok a háztartásban Kémiai, biológiai, illetve tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok (gyógyszerek, kozmetikai anyagok, irtószerek, tisztítószerek, oldószerek, festékek, növényvédő szerek, műszaki célú vegyi anyagok stb.) tárolása, kezelése, használata, ezek veszélyei és ezekkel kapcsolatos biztonsági szabályok. kémiai tulajdonságai. Haszonnövények, haszonállatok. Erkölcstan: Az ember és a környezet kölcsönhatása, felelősségérzet. A tárgyi világ (modern technikai eszközök) életmódkönnyítő használata, mértékletesség, veszélyforrások Környezettudatosság A háztartási tevékenységek becsült víz- és energiaigényének és költségének meghatározása. Víz és energiatakarékosság. A hulladékok azonosítása, csoportosítása, szelektív gyűjtése Növénytermesztés, állattartás Növények (pl. dísznövények, fűszernövények, fák) telepítése és gondozása. Hobbikert létesítésével és fenntartásával kapcsolatos munkálatok.. Zöld növényzet környezetünkben A természeti és a technikai környezet kapcsolata. Növények szerepe az ember életében. Védett növényünk a tátorján. Kerttípusok. Élelmiszernövények termesztési fogásainak elsajátítása. 2.7 Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások A veszéllyel járó helyzetek és a veszélyek felismerése, teendők a károsodás elhárítása érdekében, illetve károsodás esetén. 11

12 Kulcsfogalmak/ fogalmak Épület, építmény, alaprajz, helyszínrajz, méretarány, alkatrész, szerkezet, gép, rendszer, kéziszerszám, szerkezeti anyag, fizikai és technológiai tulajdonság, építés, készítés, termelés, javítás, felújítás, állagmegóvás, karbantartás, munkavédelmi szabály, munkavédelmi eszköz, használati utasítás, egészségkárosodás, hulladék, veszélyes hulladék. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Órakeret 14 óra +1 óra Anyagok vizsgálata, tulajdonságok felismerése, tapasztalatok megfogalmazása. Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján. Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről. Az anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk közötti kapcsolatok megértése. Tervrajz készítése és a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése. Kézügyesség fejlesztése. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés erősítése a biztonságra. A változtatásokhoz, változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, felkészülés a veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények 3.1. A tárgyak és a tárgykészítéshez használt anyagok fizikai és technológiai tulajdonságai Természetes és mesterséges faanyagok, papír, textil, képlékeny anyagok vizsgálata (hajlítás, törés, hasítás, keménység, rugalmasság, nedvszívás,) szemrevételezés, próba, összehasonlítás, mérés alapján. Az anyagok előállításához és megmunkálásához kötődő szakmák Tárgyak, szerkezetek, modellek előállítása A tárgyak rendeltetése és használati jellemzői. Mérés milliméteres pontossággal. Mérőeszközök alkalmazása. Új szerszámok és műveletek megismerése, alkalmazása. jármű- és gépmodellek készítése természetes anyagok, hulladékok és egyéb építőelemek (pl. konstrukciós játékok fa- és fémépítő, Lego, Lego Education készletek) felhasználásával. A modellezés mint hobbi lehetőségeinek megismerése. Kapcsolódási pontok Matematika: mérés, méretarány, kicsinyítés, nagyítás, geometriai szerkesztések, geometriai transzformációk, testek. Természetismeret: mérés, az anyagok fizikai tulajdonságai, mechanikai kölcsönhatások, 12

13 A tárgykészítéshez kapcsolódó szakmákról ismeretek szerzése. Balatoni hajózás jelene és múltja. Csónakmakett készítése Műszaki kommunikáció alkalmazása Méretmegadás elemei. Rajzjelek (hajlítási vonal, tengely, nem látható él, furat, átmérő, sugár). Méretarányos kicsinyítés, nagyítás. Vetületi ábrázolás Takarékos, hatékony, igényes munkavégzés Anyagok újrafelhasználása. A szükséges információk gyűjtése, felhasználása. Anyagmennyiség, költség kiszámítása a tervek alapján. Munkafolyamat tervezése, szervezése. A kivitelezés problémái. Együttműködés társakkal közös tevékenységben Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, ép szerszámok célszerű, balesetmentes használata. A munkakörnyezet rendjének fenntartása. anyagszerkezet. Erkölcstan: Kötődés a tárgyi világhoz. Találmányok az emberiség szolgálatában (az emberek javára, kárára). Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyag, fa, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológia, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, tervezés, minta, rajzjelek, vonalfajta, méret, mérés, méretarány, vetületi ábrázolás, anyagmennyiség, költség, szabály, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 4. Közlekedési ismeretek Órakeret 3 óra A gyalogos és kerékpáros közlekedés alapismeretei. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok. Viselkedési normák a közösségi közlekedési színtereken. Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek értelmezése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek ismerete. A szárazföldi, vízi és légi közlekedés eszközei. Biztonságos kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete, alkalmazása. Hagyományos és korszerű környezetkímélő közlekedéstechnikai eljárások, célszerű eszközök alkalmazásával a technikai ismeretek bővítése, a környezettudatos magatartás erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények 4.1. A forgalomszabályozás közlekedési jelzései A közúti közlekedési jelzések hierarchiája. A jelzőtáblák és útburkolati jelek. A forgalomirányító fényjelzőkészülékek jelzéseinek jelentése. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szaknyelv, szókincsbővítés, szövegértés, könyvtárhasználat. 13

14 4.2. A közlekedés rendszere, közlekedéstörténet A járművek. A városi, közúti, a vízi és légi közlekedés rendszereinek megismerése. A közlekedés fejlődése, találmányok és feltalálók a közlekedéstörténetben információgyűjtés, rendszerezés. Informatika: könyvtárhasználat, alkalmazások használata. Természetismeret: sebesség, gyorsulás Balesetvédelem Közlekedési helyzetek, veszélyek, balesetek elemzése, megelőzése. Közlekedésbiztonsági ismeretek. A féktávolság. Az érzékelési- és útviszonyok forgalombefolyásoló szerepe. A biztonságos kerékpáros közlekedéshez szükséges gyakorlati készségek fejlesztése az alapvető szituációkat modellező gyakorlati pályán. Tennivalók közlekedési baleset esetén. Az elsősegélynyújtás feltételrendszere, helyzetfelmérés, biztosítás és segélyhívás Vasúti közlekedés A biztonságos és udvarias vasúti közlekedés szabályai. Kulcsfogalmak/ fogalmak Erkölcstan: találmányok az emberiség szolgálatára (anyagi hasznára, javára, kárára). Útvonaltípus, főútvonal, kerékpárút, autóút, autópálya, közlekedési csomópont, forgalomirányítás, elsőbbség, kikerülés, fékezés, fékút, megállás, tilalom, közlekedési tábla, viselkedési norma, útkereszteződés, alárendelt út, egyenrangú út, útviszony, közlekedésbiztonság. A fejlesztés várt eredményei a 5. évfolyam végén Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezetátalakító tevékenységgel járó felelősség belátása. Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata. Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása. A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása. A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása. A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel. 14

15 5. évfolyam végén: Szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek elemzése és osztályozása. Mérések, vizsgálatok menetének és eredményeinek csoportos és önelemzése, szóbeli értékelése. 15

16 6. évfolyam Éves óraszám:36, heti óraszám:1 A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja a 6. évfolyamon az, hogy az 5. évfolyamon történő irányított cselekvések során nyert tapasztalatok újabbakkal egészüljenek ki, és az élményszerű megismerés önállóbbá, tudatosabbá, célzottabbá váljon. Az életkori sajátosságaikhoz igazodó korszerű, hatékony és meggyőző módszerek révén a tanulók alapkészségei tovább erősödjenek, gondolkodási képességeik folyamatosan fejlődjenek, elvontabbá váljanak. A tanulói tevékenységek feltételei és következményei egyre életszerűbbé válnak. Ezzel folytatódik a felkészülésük környezetük egyre önállóbb alakítására, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra és saját sorsuk befolyásolására. A veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelése, az átgondoltan tervezett és kitartó munka, majd az ezt záró reális értékelés alakítja ki a helyes önértékeléssel bíró, fejlődőképes, önálló személyiséget, s így egyre inkább képessé válnak az önképzésre, önálló tanulásra. Az életvezetési ismeretek a testi-lelki épséget veszélyeztető betegségek megelőzésére, a káros szenvedélyektől mentes, egészség- és környezettudatos életvitel igazi értékként való elfogadására, megélésére és megtartására irányulnak. A családok mindennapjaira vonatkozóan az élethelyzetek megoldására, a háztartási munka célszerű szervezésére, az anyagi lehetőségek ésszerű felhasználására, az egészséges táplálkozás érdekében hagyományos és korszerű eljárások és eszközök alkalmazására kell példákat mutatni. A nemzeti kultúra átörökítéséhez, a nemzeti hagyományok ápolásához gyakorlati tevékenységekkel (tárgyalkotó tevékenységgel és gyűjtőmunkával) kapcsolódik a tantárgy. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadása. A munka értékteremtő szerepe, a környezetkímélő termelés és a tudatos fogyasztói magatartás kiemelése a gazdasági ismeretek megalapozásához járul hozzá. Az alkotóképesség fejlesztése a Tárgyi kultúra, technológiák, termelés részben a modellezés során, a manuális tevékenységek gyakorlásával az alapvető technikai eszközök balesetmentes és szakszerű használatával történik. A párokban, kisebb-nagyobb csoportokban történő munkavégzéskor a kölcsönös alkalmazkodásra, odafigyelésre, a vezető és a vezetett szerep kipróbálására kerül sor. A gyűjtőmunkák és az anyagvizsgálatok végzése segíti a megismerési és rendszerezései folyamatok gyakorlását. A harmonikus és esztétikus zöld környezet kialakítására az agrotechnikai tevékenységek nevelnek. Az adottságok függvényében szobai és kerti növények termesztése, hobbi- és haszonállatok gondozása is végezhető. A tantárgy tanulási szokásrendjének alakítása (információgyűjtés, műszaki kommunikáció, mintakövetés, munkatevékenységek végzése, önellenőrzés, hibajavítás, értékelés) folyamatos, rendszeres, következetes munkával érhető el a kiemelt fejlesztési feladatok végzése során. A Közlekedés témakör egyrészt az 5. évfolyamon elsajátítottak ismétlése, gyakoroltatása (a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés KRESZ szerinti szabályai, rendje, eszközrendszere, a balesetmentes, udvarias közlekedés elvárható követelményei, elsősegélynyújtás), másrészt bővítése (menetrendek, információforrások használata). A pályaorientáció ismereteit nem külön tematikai egységként dolgozzuk fel. A tevékenységek tudatos szervezésével folyamatosan lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felfedezhessék belső értékeiket, és kipróbálhassák, mire képesek. A reális önismeret és a pozitív énkép kialakítása, a közösségi feladatok vállalásában az együttműködési képesség fejlesztése, valamint a 16

17 szakmák, foglalkozások jellemzői és az azokra való alkalmasság megismerése a pályaválasztás irányításának előkészítésére ad támpontokat. Feltételek: Technika szaktanterem (mezőgazdasági gyakorlókert / tankonyha) Szerszámok, kisgépek. Szemléltető eszközök. Oktatástechnikai eszközök, internetes kapcsolat. Iskolai könyvtár. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 1. Ételkészítés A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. Egyszerű konyhai kézi eszközök biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása. Órakeret 7 óra+1 óra A saját tevékenység, a cselekvések és a következmények összefüggéseinek belátása, a saját felelősség felismerése. Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás, együttműködés a csoportos tevékenységek során. Az étkezéssel, ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységek azonosítása, felismerése. Tapasztalatok megfogalmazása az ételkészítési anyagok tulajdonságairól, átalakulásáról. A konyhai tevékenységekkel járó veszélyérzet kifejlődése, törekvés erősítése a biztonságra, fegyelmezettségre, megfontoltságra. Feladatvállalás, célratörő, hatékony munkamagatartás, produktivitás fejlesztése. Törekvés az igényességre, tiszta környezetre, kulturált viselkedésre. Ismeretek/fejlesztési követelmények 1.1. Az ételkészítés alapjai, élelmiszerek Korszerű, egészséges táplálkozás. A tradicionális magyar konyha értékei, hungarikumok. A készítendő étel és a szükséges alapanyagok mennyiségének meghatározása, a költségek, valamint a készítés időszükségletének becslése. Az élelmiszerek beszerzésével kapcsolatos tudnivalók (élelmiszerlánc, nyomon követhetőség). A tudatos és takarékos élelmiszer-beszerzés szempontjai. Az élelmiszer-biztonság alapszabályai. Kiemelt kockázatú Kapcsolódási pontok Természetismeret: Haszonnövények és haszonállatok, termények, termékek az egyes évszakokban. Hőmérséklet, hőmennyiség, hőátadás. Tápanyagok, táplálék, 17

18 élelmiszertermékek. Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett információk értelmezése. Ételreceptek értelmezése. Az ételkészítés folyamatának részekre, műveletekre bontása, az étkezéshez kapcsolódó teendők meghatározása, a csoporton belüli, illetve a családi munkamegosztás lehetőségeinek megbeszélése Ételek készítése Főzött jellegű (pl. levesek, főzelékek, főtt tészta), sütőben készülő (pl. sütemények, pizza, rakott ételek), továbbá serpenyőben készülő ételek (pl. zöldségételek, palacsinta, tükörtojás) készítése Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások A hőkezelési eljárások (melegítés, hőn tartás, hűtés, fagyasztás) kipróbálása, a hőkezelés hatásainak, szerepének feltárása az egyes ételek elkészítése és tárolása során. További ételtartósítási eljárások kipróbálása, az ételek és ételalapanyagok megromlásának vizsgálata. Ételek tárolása, csomagolása. A megmaradt ételek felhasználási lehetőségei, az ételmaradékok kezelése. Az étel-alapanyagok és az ételek háztartásban való tárolásának alapvető élelmiszerhigiéniai szabályai, a kereskedelemből származó élelmiszerek fogyaszthatósági, illetve eltarthatósági adatainak értelmezése. Az ételkészítéshez és étkezéshez kapcsolódó személyi higiéniai követelmények megismerése, betartása Konyhai eszközök, gépek használata A balesetveszélyes konyhai kézi eszközök, kézi gépek, és a használatukkal járó balesetveszélyek azonosítása. Az ételkészítés során használt tüzelő-, melegítő-, főző-, sütő- stb. berendezésekhez, a forró vízhez, forró anyagokhoz, eszközökhöz kapcsolódó baleseti veszélyek azonosítása és ezek elhárításának gyakorlása. A konyhai eszközökhöz kapcsolódó élelmiszer-higiéniai szabályok megismerése, alkalmazása Étkezési kultúra A kulturált étkezés követelményei. Az étkezőasztal megterítése, ételek tálalása. Az étkezéssel kapcsolatos illemszabályok gyakorlati alkalmazása. Az étkezési szokások és azok történeti háttere. Balatonkenese Tájház. Főzés a régi korokban. A kemence megismerése. Látogatás a Katica pékségbe Az ételek készítésével kapcsolatos utómunkálatok Az ételkészítéshez, illetve az étkezéshez használt edények és eszközök mosogatása. A konyha és az étkező takarítása. egészséges táplálkozás. Baktériumok, gombák, étkezési eredetű betegségek. Fertőtlenítőszerek, mosószerek. Matematika: arányosság, fajlagos mennyiségek, tömegés térfogategységek. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szókincsés fogalombővítés, kommunikáció, piktogramok. Erkölcstan: felelősségünk egészség megőrzésében. 18

19 1.7. Környezettudatosság Az étkezéshez, ételkészítéshez kapcsolódó energia-, víz- és anyagtakarékosság, valamint az élelmiszer-csomagolások újrahasznosítási lehetőségeinek feltárása, megismerése. Az élelmiszerhulladék minimalizálásának lehetőségei. A keletkező hulladékok azonosítása, szelektálása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Étel, étkezés, élelmiszer, egészséges táplálkozás, éhezés, közétkeztetés, családi étkezés, főtt étel (melegétel), hideg étel, főzés, sütés, tálalás, mosogatás, maradék étel, ételtárolás, tartósított élelmiszer (étel), ételmaradék, hulladék, fogyaszthatóság, megromlás, ételmérgezés, anyagtakarékosság, energiatakarékosság, víztakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Órakeret 8 óra +3 óra Az épített környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés annak megfelelő használatára, alakítására. Az élő és a tárgyi környezet jellemzőinek, kapcsolatának, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó technikai problémák felismerése és technikai eszközökkel, -eljárásokkal történő megoldása. Használati utasítások megértése, helyes értelmezése. Tapasztalatszerzés az épített, illetve mesterséges környezet elemeiről és összetevőiről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A környezet állapota, használati jellemzői, az emberi életminőségre és a természeti környezetre gyakorolt hatásai iránti érdeklődés, a környezetet alakító tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok, eszközök, a tapasztalt látvány, jelenség stb. vizsgálatából fakadó tapasztalatok rögzítése. Gyakorlati problémamegoldás lépéseinek azonosítása. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Elemi agrotechnikai ismeretek elsajátítása. Igényesség a kulturált, rendes, tiszta, esztétikus környezet iránt. 19

20 Ismeretek/fejlesztési követelmények 2.1. A mesterséges, illetve épített környezet A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről. Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal. Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés. Építési, szerelési szakmák és jellemző tevékenységeik.. Egy kis bútortörténet. Művészeti korszakok és a bútorok kapcsolatai. Balatonkenese- Tájház bútorai 2.2. Az épített környezet biztonsága, katasztrófaelhárítás Az épített környezet, az épületek és a háztartás tűz- és vagyonbiztonsága, védelem az időjárási hatások ellen. A mesterséges környezetet, épületeket károsító természeti, időjárási hatások azonosítása. Tűzveszélyes tevékenységek, helyzetek felismerése, tűzvédelmi szabályok ismerete Balesetek megelőzése Mechanikus jellegű baleseti veszélyek. Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata. Elektromos eszközök érintésvédelme. Munkavédelmi eszközök, felszerelések. Építési és mechanikus állagmegóvó, javító, takarító munkák során használt eszközök, felszerelések használatának szabályai. Balesetveszélyes munkaműveletek, mozzanatok, munkavédelmi eszköz szükségességének felismerése Veszélyes anyagok a háztartásban Kémiai, biológiai, illetve tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok (gyógyszerek, kozmetikai anyagok, irtószerek, tisztítószerek, oldószerek, festékek, növényvédő szerek, műszaki célú vegyi anyagok stb.) tárolása, kezelése, használata, ezek veszélyei és ezekkel kapcsolatos biztonsági szabályok. Az anyagok kémiai veszélyeiről való tájékozódás információforrásokból. Kapcsolódási pontok Matematika: geometria, számok, számítások, mértékegységek kezelése, egyenes arányosság. Természetismeret: Vetület, térkép, méretarány. Szerkezeti anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. Haszonnövények, haszonállatok. Gépek, elektromos jelenségek, mechanikai kölcsönhatások. Erkölcstan: Az ember és a környezet kölcsönhatása, felelősségérzet. A tárgyi világ (modern technikai eszközök) életmódkönnyítő használata, mértékletesség, veszélyforrások. 20

21 2.5. Környezettudatosság A háztartási tevékenységek becsült víz- és energiaigényének és költségének meghatározása. Víz és energiatakarékosság. A pazarló használat felismerése. Kis zajterhelésű, víz- és energiatakarékos háztartási gépek használatának jelentősége. A hulladékok azonosítása, csoportosítása, szelektív gyűjtése. Mindennapjainkban keletkező újrafelhasználható és veszélyes hulladékok. A veszélyes hulladékok kezelése, tárolása. Tájékozódás a hulladékokról, veszélyeikről és újrahasznosításuk lehetőségeiről információforrásokból. Környezetbarát anyagok és eljárások alkalmazása a tevékenységek során. Vizeink védelme. A Balaton védelme. Környezetvédelem fontossága 2.6. Növénytermesztés, állattartás Növények (pl. dísznövények, fűszernövények, fák) telepítése és gondozása. Komposztálás. Élelmiszernövények termesztési fogásainak elsajátítása. Hobbi- és haszonállatok tartásával kapcsolatos feladatok megismerése. Dísznövények. Látogatás a helyi kertészetbe. Állattartás a településünkön. Látogatás a lovardába vagy valamelyik gazdaságba. 2.7 Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások Az embert érő időjárási és természeti eredetű károsító hatások (leégés, napszúrás, kiszáradás, túlhevülés, kihűlés, villámcsapás, allergia, kullancs- és rovarcsípések, fertőzések, élősködők az emberen és a lakásban). A veszéllyel járó helyzetek és a veszélyek felismerése, teendők a károsodás elhárítása érdekében, illetve károsodás esetén. Kulcsfogalmak/ fogalmak Épület, építmény, alaprajz, helyszínrajz, méretarány, vagyonvédelem, tűzvédelem, alkatrész, szerkezet, gép, rendszer, kéziszerszám, szerkezeti anyag, fizikai és technológiai tulajdonság, építés, készítés, termelés, javítás, felújítás, állagmegóvás, karbantartás, munkavédelmi szabály, munkavédelmi eszköz, használati utasítás, vegyszer, permetezés, oltás, gyógyszer, mérgezés, fertőzés, egészségkárosodás, baleset, áramütés, érintésvédelem, hulladék, veszélyes hulladék. 21

22 Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Órakeret 14 óra Anyagok vizsgálata, tulajdonságok felismerése, tapasztalatok megfogalmazása. Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján. Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről. Az anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk közötti kapcsolatok megértése. Tervrajz készítése és a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése. Kézügyesség fejlesztése. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés erősítése a biztonságra. A változtatásokhoz, változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, felkészülés a veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények 3.1. A tárgyak és a tárgykészítéshez használt anyagok fizikai és technológiai tulajdonságai Természetes és mesterséges faanyagok, műanyagok, fémek, papír, textil, képlékeny anyagok vizsgálata (hajlítás, törés, hasítás, keménység, rugalmasság, nedvszívás, korrózió), szemrevételezés, próba, összehasonlítás, mérés alapján. Az anyagok előállításához és megmunkálásához kötődő szakmák Tárgyak, szerkezetek, modellek előállítása A tárgyak rendeltetése és használati jellemzői. Mérés milliméteres pontossággal. Mérőeszközök alkalmazása. Új szerszámok és műveletek megismerése, alkalmazása. Összetett (többféle anyagból, több alkatrészből álló) használati tárgyak, jármű- és gépmodellek készítése természetes anyagok, hulladékok és egyéb építőelemek (pl. konstrukciós játékok fa- és fémépítő, Lego, Lego Education készletek) felhasználásával. A modellezés mint hobbi lehetőségeinek megismerése. A tárgykészítéshez kapcsolódó szakmákról ismeretek szerzése Műszaki kommunikáció alkalmazása Méretmegadás elemei. Rajzjelek (hajlítási vonal, tengely, nem látható él, furat, átmérő, sugár). Méretarányos kicsinyítés, nagyítás. Kapcsolódási pontok Matematika: mérés, méretarány, kicsinyítés, nagyítás, geometriai szerkesztések, geometriai transzformációk, testek. Természetismeret: mérés, az anyagok fizikai tulajdonságai, mechanikai kölcsönhatások, anyagszerkezet. Erkölcstan: Kötődés a tárgyi világhoz. Találmányok az emberiség 22

5.27 Technika, életvitel és gyakorlat az 5-7. évfolyam számára

5.27 Technika, életvitel és gyakorlat az 5-7. évfolyam számára 5.27 A Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 7. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a mindennapi életvitel szempontjából

Részletesebben

Technika, életvitel és gyakorlat

Technika, életvitel és gyakorlat Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu Technika, életvitel

Részletesebben

TECHNIKA ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5 7. OSZTÁLY

TECHNIKA ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5 7. OSZTÁLY TECHNIKA ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5 7. OSZTÁLY Célok és feladatok A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség fejlesztése. - segítse a gyermekeket

Részletesebben

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert tapasztalatok

Részletesebben

5. évf. Technika, életvitel és gyakorlat. 5. évfolyam

5. évf. Technika, életvitel és gyakorlat. 5. évfolyam 5. évf. Technika, életvitel és gyakorlat 5. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5 7. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5 6. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során

Részletesebben

Órakeret 7 óra. Előzetes tudás

Órakeret 7 óra. Előzetes tudás HELYI TANTERV TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT HETI ÓRASZÁMOK

Zipernowsky Károly Általános Iskola TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT HETI ÓRASZÁMOK TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT HETI ÓRASZÁMOK OSZT. A B E 5 1 1 2 6 1 1 2 7 1 1 2 8 0 0 1 Tartalom 5. évfolyam... 1 5. A és B osztályokra heti 1, évi 36 óra... 2 5. E osztályra heti 2, évi 72 óra...

Részletesebben

Órakeret 7 óra. Előzetes tudás

Órakeret 7 óra. Előzetes tudás TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a mindennapi

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a mindennapi

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5.-6. ÉVFOLYAM

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5.-6. ÉVFOLYAM TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5.-6. ÉVFOLYAM A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek.

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5-6. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert tapasztalatok

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a mindennapi

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5-6. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert tapasztalatok

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5-6. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert tapasztalatok

Részletesebben

életvitel és gyakorlat 5 7. évfolyam számára

életvitel és gyakorlat 5 7. évfolyam számára Helyi tantervi ajánlás életvitel és gyakorlat 5 7. évfolyam számára Célok és feladatok A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség fejlesztése.

Részletesebben

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE FELSŐ TAGOZAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 2015 1 TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5. évfolyam ÉVES ÓRASZÁM

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-8. ÉVFOLYAM

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-8. ÉVFOLYAM TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-8. ÉVFOLYAM 1 Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete (2.2.16.) A változata alapján. 5. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának

Részletesebben

HELYI TANTERV TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL

HELYI TANTERV TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 2013 HELYI TANTERV TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL HELYI 5-7. TANTERVE évfolyam A FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KISKUNHALASI FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6. 6400 1 Technika és életvitel

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-8. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5-6. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert tapasztalatok

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-7. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT. 5. évfolyam

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-7. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT. 5. évfolyam TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-8. évfolyam TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek.

Részletesebben

Technika helyi tanterv 5-8 osztály

Technika helyi tanterv 5-8 osztály Technika helyi tanterv 5-8 osztály Célok és feladatok A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség fejlesztése. - segítse a gyermekeket a technikai

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Technika, életvitel és gyakorlat készült

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Technika, életvitel és gyakorlat készült 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Technika, életvitel és gyakorlat készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.16. alapján 5-7. évfolyam 2 Célok és feladatok

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT FIÚKNAK

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT FIÚKNAK TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT FIÚKNAK Jelen helyi tanterv ajánlás az 51/2012. (XII.21) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.16 Technika, életvitel és gyakorlat 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési

Részletesebben

Technika, életvitel és gyakorlat 5 8. évfolyam számára

Technika, életvitel és gyakorlat 5 8. évfolyam számára Technika, életvitel és gyakorlat 5 8. évfolyam számára Célok és feladatok A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség fejlesztése. - segítse

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai program - Helyi tanterv. 5-7. évfolyam. Helyi tantárgyi tanterv

Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai program - Helyi tanterv. 5-7. évfolyam. Helyi tantárgyi tanterv 1. Tantárgyi címoldal 5-7. évfolyam Helyi tantárgyi tanterv A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: az technika, életvitel és gyakorlat tantárgy oktatása a Sarkadi

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-7. NORMÁL, KÉTTANNYELVŰ ÉS SPORTISKOLAI OKTATÁSHOZ (1+1+1+0) 5. évfolyam. Kerettantervi óraszám

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-7. NORMÁL, KÉTTANNYELVŰ ÉS SPORTISKOLAI OKTATÁSHOZ (1+1+1+0) 5. évfolyam. Kerettantervi óraszám TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-7. NORMÁL, KÉTTANNYELVŰ ÉS SPORTISKOLAI OKTATÁSHOZ (1+1+1+0) 5. évfolyam Kerettantervi óraszám Szabadon tervezhető óraszám Összesen 1. Ételkészítés 7 óra 7 óra 2. Teendők

Részletesebben

Helyi tanterv. Technika, életvitel és gyakorlat 5 8. évfolyam számára

Helyi tanterv. Technika, életvitel és gyakorlat 5 8. évfolyam számára Helyi tanterv Technika, életvitel és gyakorlat 5 8. évfolyam számára Célok és feladatok A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség fejlesztése.

Részletesebben

Életvitel és gyakorlat. műveltségterület. Technika. 5-8. évfolyam

Életvitel és gyakorlat. műveltségterület. Technika. 5-8. évfolyam Életvitel és gyakorlat műveltségterület Technika 5-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 Ajánlás A technika tanterv a Apáczai Kiadó kerettantervének kiegészített változata.

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V

H E L Y I T A N T E R V Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. H E L Y I T A N T E R V Technika, életvitel és gyakorlat 5.-7. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította:

Részletesebben

BONI Széchenyi István Általános Iskola ÉRTÉKELÉSE: ÓRASZÁMA :

BONI Széchenyi István Általános Iskola ÉRTÉKELÉSE: ÓRASZÁMA : BONI Széchenyi István Általános Iskola NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: KERETTANTERV /átvett, adaptált/ Életvitel és gyakorlat EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.16, a 4. melléklet

Részletesebben

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT HELYI TANTERV 2013

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT HELYI TANTERV 2013 BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT HELYI TANTERV 2013 Tartalomjegyzék Óraszámok... 2 Célok, feladatok... 2 Az ismeretek számonkérésének formái... 2 5. évfolyam... 2 6. évfolyam...

Részletesebben

Életvitel és gyakorlat. műveltségterület. Technika évfolyam

Életvitel és gyakorlat. műveltségterület. Technika évfolyam Életvitel és gyakorlat műveltségterület Technika 5-7. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 Ajánlás A technika tanterv a Apáczai Kiadó kerettantervének kiegészített változata.

Részletesebben

HELYI TANTERV. Technika, életvitel és gyakorlat 5 8. évfolyam számára

HELYI TANTERV. Technika, életvitel és gyakorlat 5 8. évfolyam számára HELYI TANTERV Technika, életvitel és gyakorlat 5 8. évfolyam számára az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.16 változatához Kerettantervi megfelelés Jelen helyi tanterv

Részletesebben

TECHNIKA ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT (5 8. évfolyam)

TECHNIKA ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT (5 8. évfolyam) TECHNIKA ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT (5 8. évfolyam) 803 Kiadói bevezető Az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) rendelete a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgyhoz ötféle kerettantervet közöl: az általános

Részletesebben

Technika, életvitel és gyakorlat

Technika, életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyakorlat 5 6. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5 6. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT KERETTANTERV

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT KERETTANTERV TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT KERETTANTERV 5. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések

Részletesebben

Technika, életvitel és gyakorlat

Technika, életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyakorlat 5 6. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5 6. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során

Részletesebben

Technika, életvitel és gyakorlat

Technika, életvitel és gyakorlat Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Cím: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc st. 10. Tel: (23) 355-787 Fax: (23) 355-569 E-mail: korosi@mail.battanet.hu Technika, életvitel és gyakorlat

Részletesebben

A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE TECHNIKÁBÓL

A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE TECHNIKÁBÓL A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE TECHNIKÁBÓL NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: Életvitel és gyakorlat KERETTANTERV : EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet

Részletesebben

Célok és feladatok. Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Helyi tanterv Technika 5-8. évfolyam

Célok és feladatok. Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Helyi tanterv Technika 5-8. évfolyam TECHNIKA Célok és feladatok Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség

Részletesebben

Technika tanterv 5-8. évfolyam

Technika tanterv 5-8. évfolyam Technika tanterv 5-8. évfolyam Célok és feladatok A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség fejlesztése. - segítse a gyermekeket a technikai

Részletesebben

Technika. 5. évfolyam. Órakeret: 8 óra. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. 1. Ételkészítés

Technika. 5. évfolyam. Órakeret: 8 óra. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. 1. Ételkészítés 5. évfolyam Technika Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Ételkészítés Ismeretek/fejlesztési követelmények A mindennapos

Részletesebben

Kovács Október. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy lehetőségei és tartalmai az új kerettantervekben

Kovács Október. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy lehetőségei és tartalmai az új kerettantervekben Kovács Október A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy lehetőségei és tartalmai az új kerettantervekben A JÖVŐ SZÁMÍTHAT RÁNK, MI IS SZÁMÍTUNK RÁ Szakmai konferencia Debrecen 2012. okt. 27. Jogi háttér

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT LÁNYOKNAK

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT LÁNYOKNAK TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT LÁNYOKNAK A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.16 Technika, életvitel és gyakorlat 5 8. Alapján készítettük. A tantárgy nevelési és

Részletesebben

Kosztolányi Dezső Gimnázium

Kosztolányi Dezső Gimnázium Kosztolányi Dezső Gimnázium Cím: 1012 Budapest Attila út 135-137. Tel./Fax: 375-2282 E-mail: titkarsag@kosztolanyigimnazium.hu OM azonosító: 035344 Honlap: http://kosztolanyigimnazium.hu Technika, életvitel

Részletesebben

2013. TECHNIKA ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI

2013. TECHNIKA ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI 2013. TECHNIKA ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI TANTÁRGY HELYI TANTERVE a 5 8. évfolyamra Készült a vonatkozó EMMI kerettanterv és rendelet alapján megjelentetett NEMZEDÉKEK TUDÁSA Tankönyvkiadó: Kerettantervi

Részletesebben

REÁL MŰVELTSÉG TERÜLET

REÁL MŰVELTSÉG TERÜLET REÁL MŰVELTSÉG TERÜLET Technika, életvitel és gyakorlat 5-8. osztály A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a mindennapi

Részletesebben

Thököly Imre KétTanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló Kölcsey utca 2-4. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK

Thököly Imre KétTanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló Kölcsey utca 2-4. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület a társas-társadalmi és a mesterséges (technikai) környezet tapasztalati megismerésére, valamint a mindennapi életvezetéshez

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5 6. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5 6. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TECHNIKA Évfolyam:

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TECHNIKA Évfolyam: ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1. - 4. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 1. 2. 3. 4. Technika 1 1 1 1 Éves óraszám 36 36 36 36 Témakörök Tematikai egység címe: 1. 2. 3. 4. Család,

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

TECHNIKA HELYITANTERV 1 6. évfolyam számára. Célok és feladatok

TECHNIKA HELYITANTERV 1 6. évfolyam számára. Célok és feladatok EMMI kerettanterv 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet alapján TECHNIKA HELYITANTERV 1 6. évfolyam számára Célok és feladatok A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 1 6. évfolyamon,

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a mindennapi

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5 6. évfolyam 1óra /hét/tanév

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5 6. évfolyam 1óra /hét/tanév TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5 6. évfolyam 1óra /hét/tanév A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5 6. évfolyamon az, hogy az 1 4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 A tantárgy modulja: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság A tantárgy címe: Munkahelyi egészség

Részletesebben

PROGRAMTERV. Ismeretanyag Módszerek Eszközök. Magyarázat szemléltetés játék. Magyarázat, szemléltetés, szituációs játék

PROGRAMTERV. Ismeretanyag Módszerek Eszközök. Magyarázat szemléltetés játék. Magyarázat, szemléltetés, szituációs játék PROGRAMTERV Ismeretanyag Módszerek Eszközök 1. Bevezetés, tervismertetés, foglalkozások célja STOP Közlekedj okosan! 1-3. rész Átkelés az úttesten 2. A gyalogos közlekedéssel összefüggő legfontosabb rendőri

Részletesebben

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület a társas-társadalmi és a mesterséges (technikai) környezet tapasztalati megismerésére, valamint a mindennapi életvezetéshez szükséges gyakorlati

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK MOBIL ALKALMAZÁS MOBILTARTALMAK

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK MOBIL ALKALMAZÁS MOBILTARTALMAK A gyalogos, kerékpáros, segédmotoros kerékpárvezető és kerekes székes közúti közlekedés szabályainak és viselkedési normáinak oktatásához önállóan feldolgozható digitális tartalom és módszertan az 5 12.

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE FELSŐ TAGOZAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 2015. 7. évfolyam ÉVES ÓRASZÁM 36 ÓRA HETI 1 ÓRA TÉMAKÖRÖK Háztartás

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÖRNYEZETISMERET Évfolyam: 1-4.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÖRNYEZETISMERET Évfolyam: 1-4. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. ok évfolyamonként Tantárgy 1. 2. 3. 4. Környezetismeret 1 1 1 2 Éves óraszám 36 36 36 72 Célok és feladatok Érdeklődés felkeltése, a gyermek természetes

Részletesebben

8. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. 1. A háztartás és a közszolgáltatások. Előzetes tudás. További feltételek

8. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. 1. A háztartás és a közszolgáltatások. Előzetes tudás. További feltételek 8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények 1. A háztartás és a közszolgáltatások

Részletesebben

A változat. 1. A háztartás és a közszolgáltatások

A változat. 1. A háztartás és a közszolgáltatások 7. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgyban a 7. évfolyamon új és egyszersmind nagy jelentőségű tematikai egységként a munkába állás előzményeit, a munkákat, munkakörnyezeteket, szakmákat,

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

Életvitel és gyakorlat. Helyi tanterv Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

Életvitel és gyakorlat. Helyi tanterv Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Életvitel és gyakorlat Helyi tanterv Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Tantárgyi óraszámok : 12. évfolyam - heti 1 óra Éves maximum óraszám: 32 óra Feldolgozandó témakörök és óraszámok:

Részletesebben

Útmutató és javasolt tanmenet a Technika, életvitel és gyakorlat a 5. évfolyam számára című tankönyvhöz (RE11548)

Útmutató és javasolt tanmenet a Technika, életvitel és gyakorlat a 5. évfolyam számára című tankönyvhöz (RE11548) Útmutató és javasolt tanmenet a Technika, életvitel és gyakorlat a 5. évfolyam számára című tankönyvhöz (RE11548) Készült az NT-11548 Technika, életvitel és gyakorlat 5. tankönyvhöz. I. ÉTELKÉSZÍTÉS (8

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 5-6. Óraszám Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Természetismeret 2 3 Éves óraszám 72 108 Célok és feladatok A környezetismeretben elsajátított alapismeretek

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

József Attila Általános Iskola Debrecen HÁZTARTÁSTAN. 5 6. évfolyam

József Attila Általános Iskola Debrecen HÁZTARTÁSTAN. 5 6. évfolyam HÁZTARTÁSTAN 5 6. évfolyam CÉLOK, FELADATOK- ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK: A háztartástani ismeretek tartalma a modern általános műveltség nélkülözhetetlen része. Alapvető feladat olyan gyermekeket

Részletesebben

Életvitel és gyakorlat Helyi tanterv 1-4.évfolyamon

Életvitel és gyakorlat Helyi tanterv 1-4.évfolyamon 2,013/14 Életvitel és gyakorlat Helyi tanterv 1-4.évfolyamon Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2013/14 Cél és feladatrendszer az 1.-4. évfolyamon A természetes és mesterséges

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

Gondolkodva építs kezeiddel!

Gondolkodva építs kezeiddel! Gondolkodva építs kezeiddel! Pénzügyi-gazdasági jó gyakorlatok a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskolában Debrecen, 2015.05.08. Agárdiné Burger Angéla Intézményvezető Számoljunk a jövővel! - a tudatos,

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben