FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 12. IKTATÓSZÁM: 2-5 /2012. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat Magyaralmás község településrendezési terve módosításának véleményezésére ELİTERJESZTİ: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Igari Antal megyei fıépítész VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: - KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: - TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:

2 Tisztelt Közgyőlés! Elızmények: véleménykérés Magyaralmás Község Önkormányzata megküldte véleményezésre a Fejér Megyei Közgyőlés részére Magyaralmás község településrendezési terve módosításának egyeztetési anyagát. Rendelkezésünkre álló alapdokumentumok: A Fejér Megyei Önkormányzat az 1/2009. (II.13.) K.r.sz. rendeletével elfogadta a Fejér Megyei Területrendezési Tervet, valamint Fejér Megye Területrendezési Tervéhez kapcsolódó területrendezési intézkedési javaslatról, területrendezési ajánlásokról és a rendelettel elfogadásra kerülı övezeteken kívül ajánlott övezetekrıl, valamint a tervezett (Horvátország) Gyékényes térsége Budapest(Ferihegy) Záhony (Ukrajna) nagysebességő vasútvonal nyomvonala egyezetésrıl szóló 3/2009. (II.12.) K.h.sz. határozatot. A Fejér Megyei Közgyőlés szeptember 1-tıl tárgyalja a települési szerkezeti, szabályozási terveket és helyi építési szabályzatokat. A gyakorlatot a Fejér Megyei Területrendezési Terv elfogadása után is folytatta, ennek alapján véleményezi Fejér megye településeinek településszerkezeti, területrendezési terveit. Az eddigi tapasztalatokat tekintve szükség van arra, hogy a megyei önkormányzat közgyőlésének tagjai teljes képet kapjanak a megyei települések helyzetérıl, terveirıl, elképzeléseirıl. Az Alkotmánybíróság 3/1997. határozata kimondja, hogy a helyi önkormányzatok jogai egyenlık, azonban létezik tervhierarchia. A megyei területrendezési terv - rendeltetésénél fogva - nem pusztán a települési önkormányzatok által elfogadott rendezési tervek mechanikus összegzése, s nem is válhat azzá. Ennek az oka, hogy: - a természetföldrajzi adottságok (pl. a folyók, tavak, hegyek) nem igazodnak a közigazgatási határokhoz, - hasonló a helyzet a nyomvonalas létesítményekkel (utakkal, vasutakkal stb.), valamint a természetvédelmi területekkel és más, közérdekbıl jogi védelem alá helyezett térségekkel, s végül de nem utolsó sorban - a megye területén belül el kell helyezni olyan létesítményeket (pl. szennyvíztisztító telepeket, hulladéklerakó helyeket, esetleg veszélyeshulladék-ártalmatlanító mőveket), amelyek nélkülözhetetlenek ugyan a települések számára, de egyetlen települési önkormányzat sem mutat készséget e létesítmények fogadására. Törvényi háttér: - Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény 6..(5) bekezdése alapján a Megyei Önkormányzat feladata a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának elımozdítása, valamint a megye arculatát befolyásoló több települést érintı táji, természeti és épített környezet védelme és kialakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése január 1-tıl - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 27. (1) alapján: a megyei önkormányzat a törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. 2

3 - a területrendezésrıl és területfejlesztésrıl évi XXI. törvény (módosítva a évi CXCVIII. törvénnyel) alapján A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai: 11. (1) d) együttmőködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében; h) gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról; 13. (1) e) elızetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintı ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintı területrendezési terveket. Elızmények: Magyaralmás Község Önkormányzata a 20/2008. (IV.09.) Ökt. számú határozattal fogadta el Településszerkezeti Tervét. Az Önkormányzat Képviselı-testülete a 131/2011. (IX.29.) sz. határozatában döntött a településrendezési eszközök felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó tervezési szerzıdésrıl. Jelen módosítás A tervmódosítás célkitőzése: - a jelenleg érvényben lévı terv aktualizálása az új szabályozások szerint, illetve illesztése a mai lakossági igényekhez és gazdasági fejlesztési szándékokhoz, - További lehetıség megteremtése a településre beköltözni vágyók számára, - Kedvezı életkörülmények kialakítása az itt élık számára a lakóterületek fejlesztésével, - elısegíteni kívánja azon problémák megoldását, melyekkel a közeljövıben szembe kell néznie a településnek, valamint a község bel- és külterületének, táji környezetének szabályozott fejlıdését, megfelelı terület-felhasználási egységek kijelölésével: konkrétan szélerımő-park telepítésével, bányatelek alakításával. I. Településszerkezeti Terv módosítása 1. Belterületi határ módosítása Magyaralmás belterület déli részén, a sz. bekötıút két oldalán a meglévı, földhivatali térképen jelölt belterületi határ nem módosul, a gazdasági területek és a 062/34 hrsz-ú lakóterület külterület marad. A hatályos tervben szereplı belterület csökken: 161,24 ha 146,72 ha. 2. Közlekedési hálózat kiegészülése A közlekedési hálózat alapvetı rendszere változatlan marad. A 189. hrsz-ú Diófa utcát a Fı utcával összekötı gyalogút egyirányú kiszolgáló úttá válik. A Széchényi utcáról induló tömbfeltáró kiszolgáló út nyomvonala csekély mértékben módosul. Új külterületi gazdasági utak létesülnek a Szélerımő-park elemeinek kiszolgálására. 3. Területfelhasználás változása - A Nefelejcs utca zsákutcai szakaszának végén a közlekedési zöldterület lakóterületté változik. A lakóterület növekedés kb. 0,09 ha, azaz egy teleknek megfelelı. - A sz. bekötıút bal oldalán a belterülettel határos lakóterület helyén gazdasági terület létesül. A gazdasági terület növekedése kb. 0,634 ha. 3

4 - Korlátozott mezıgazdasági terület belterülettıl É-ÉK-re fekvı részén Csákberény és Zámoly közigazgatási határának szomszédságában, a hatályos terven jelölt alternatív energia hasznosítására alkalmas területfelhasználás bıvítéseként újabb területet jelöl ki a terv szélerımő-park létesítésére. A településen e célból kijelölt terület 687,7 ha, melyen a tényleges mővelésbıl kivont terület kb. 2 ha. - Korlátozott mezıgazdasági terület megkutatott ásványvagyonnal rendelkezı területén a szélerımőparkkal körülhatárolva bánya létesítésére alkalmas területet jelöl ki a terv. A beépítésre nem szánt bányaterület 25 ha. II. Helyi Építési Szabályzat módosítása A HÉSZ módosítása többek között az alábbi fıbb új elıírásokat tartalmazza: 1. A termıföld védelme - A szélerımő-park létesítményeit úgy kell elhelyezni, hogy az a lehetı legkisebb mezıgazdasági területet vegye igénybe, és a mezıgazdasági használatra a lehetı legkisebb mértékben legyen káros hatással. - Az építkezés után a roncsolt talaj a felvonulási területek és a földkábel nyomvonalának a következı termesztı szezon elıtt gondoskodni kell. - A szélerımő-park mőködésének megszőnése után a szélerımőveket és azok alapozását, a kiszolgálásukra telepített utakat, a talajban elhelyezett vezetékeket egy éven belül el kell távolítani, a keletkezett üregeket úgy kell feltölteni, rekultiválni, hogy a földterület mezıgazdasági hasznosítása ismét biztosított legyen. 2. Levegıtisztaság-védelem - Lakóterülettel határos gazdasági területen, a telken belül a lakóterületi határ mentén min. 10,0 m széles védelmi célú zöldsáv telepítendı, tájra jellemzı ıshonos fa-, cserjefajok felhasználásával. - A szélerımővek telepítése, annak felhagyása során az üzemi utak kiporzásának megakadályozására száraz idıben az utakat nedvesíteni kell. - Az allergén gyomok elterjedésének megakadályozása céljából a szélerımővek közvetlen közelében a mezıgazdasági mővelés alól kivont területet kéthavonta kaszálni kell. 3. Felszíni és felszín alatti vizek védelme - A szélerımővek, bánya területén a szennyvizek szikkasztása tilos, az építés és az üzemelés folyamán a kommunális szennyvizek zárt tárolóban győjtésérıl, elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell. - A munkagépek karbantartásánál és üzemanyaggal való feltöltésnél esetileg keletkezı veszélyes hulladékot közbensı győjtés nélkül veszélyes hulladékgyőjtı helyre kell szállítani. - Csapadékvizek csapadékvíz befogadóba történı vezetése csak szennyvíztıl mentesen lehetséges. 4. Zaj- és rezgésvédelem - A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalomból keletkezı zaj csillapítása érdekében forgalomtechnikai eszközökkel kell csökkenteni a terhelést. Amennyiben ez nem elegendı, a védendı létesítmények és utak között a közterületen védelmi célú zöld-sáv telepítendı. - A szélerımő-park területén az erımővek elhelyezését és típusát oly módon kell meghatározni, hogy azok semmilyen szélsebesség esetén ne okozhassanak káros mértékő zajterhelést a lakott területen. 4

5 - A szélerımővek üzembe helyezésekor mőszeres méréssel kell igazolni, hogy a szélerımőpark megfelel a zajvédelmi elıírásoknak. 5. Táj- és természetvédelem - A település területén szélvédelem céljából új utak és utcák létesítése esetén a szabályozási szélesség függvényében egy- vagy kétoldali fasor telepítendı. 6. Közmővek - A község területén bármilyen építményt igényszintjének megfelelı közmővesítéssel lehet elhelyezni, építeni. - A külterület beépítésre nem szánt részein a funkciónak megfelelıen az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás és a villamos energia ellátás biztosított, valamint a vízminıségvédelmi területeken keletkezı szennyvizek összegyőjtésére zárt és ellenırzötten üzemeltetett szennyvízgyőjtı medence épül, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezés létesül. - A felszíni vizek minısége védelmében a külön jogszabályban, valamint a szennyvizek kibocsátási határértékeirıl, az alkalmazási szabályairól szóló rendeletben elıírtakat kell figyelembe venni. - Belterületen, vagy ahhoz közvetlenül csatlakozó beépíthetı területen új beépítés csak akkor engedélyezhetı, ha a telken létesítendı építménynek a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatók. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a közcsatornára történı rákötés megléte. - A gazdasági célú létesítmény szennyvízminıségének a közcsatornára való rákötési elıírásoknak meg kell felelnie, az ettıl eltérı szennyezettségő vizet telken belül létesítendı szennyvízkezeléssel a szennyezettség elıírt mértékéig elı kell tisztítani. - A beépítésre nem szánt területeken is az elvezetı rendszert a végbefogadóig ki kell alakítani. Beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelı biztonsággal a befogadóig továbbvezethetı, illetve lehelyezhetı. - Mobiltorony csak külterületen a természetvédelmi terület és térségi tájképvédelmi övezet területén kívül építhetı. - Az új telektömbök kialakításánál az elektromos, távközlési, hírközlési és kábeltelevíziós rendszer csak földkábeles kiépítettségő lehet. 7. Védıterületek - Élıvízfolyások és mellékágaik mindkét oldalán 6 6 méteres, idıszakos vízfolyások, árkok esetében 3 3 méter üzemeltetési és fenntartási sáv biztosítandó. Ezen belül épület, építmény nem helyezhetı el. 8. Lakóterületek - A lakótelkek zöldfelületének minden 150 m 2 -e után egy nagy lombkoronájú, a táji karakterhez illeszkedı fa telepítendı. Az ültetendı fák fajtáját és helyét az építési engedély iránti kérelem mellékletében jelölni kell. - A beépítés közmővesítettségi feltétele: részleges közmővesítés. 9. Gazdasági területek - A telekhatár mentén legkevesebb 5,0 méter széles zöldsáv alakítandó ki. Lakóterülettel határos gazdasági övezetben a telken belül a kerítés mentén legkevesebb 10,0 méter széles védelmi célú zöldsáv telepítendı, háromszintes növényállomány kialakításával, tájra jellemzı ıshonos fa- és cserjefajok felhasználásával. 5

6 10. Vízgazdálkodási területek - A vizes élıhelyek mentén építési telek kialakítása, meglévı telek feltöltése, burkolása tilos. 11. Mőemlékvédelem - A HÉSZ 2 sz. Függelékében felsorolt építmények, és objektumok nem bonthatók el, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotukat fenn kell tartani, illetve vissza kell állítani. A tervmódosítás környezetvédelmi vonatkozásai A tervmódosításban foglaltak szerint: a felsorolt területi változások ökológiai hálózat területét, régészeti területeket nem érintenek. A település fejlesztésre szánt területei építési használatának felsı határa nem változik. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendeletben foglaltaknak megfelelıen az Önkormányzat megállapította, hogy: a biológiai aktivitásértéket a fejlesztési területeken - figyelembe véve a fejlesztések eredeti helyének beépített területrıl mezıgazdasági területté változását - növeli a terv, a változtatásokat figyelembe véve 52,03-ról 59,81 egységre nı. Az egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat kisebb módosítása esetén a környezeti vizsgálat szükségességét a várható környezeti hatások jelentıségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni, a rendelet 2. sz. mellékletében szereplı szempontok és a környezet védelméért felelıs szervek véleményének figyelembe vételével. A tervmódosítási szándék kapcsán Magyaralmás Község Önkormányzata elkészítette a településrendezési tervmódosítás környezeti vizsgálatát és értékelését, mely az alábbi fıbb megállapításokat tartalmazza. A tervmódosítás környezeti vizsgálata és értékelése A környezeti értékelés összegzése alapján: tervmódosítás a környezeti állapotra összességében nincs kedvezıtlen hatással, a terület az üzemben tartás idején rendezettebb lesz és mőszaki infrastruktúrával ellátottá válik, a bányamővelés és szélerımő-park felhagyása után eredeti állapotára visszaállítható. A környezet állapotának romlása azonban csak abban az esetben kerülhetı el, amennyiben a leírt javaslatokat és a szabályozási tervben leírt szabályokat a beépítés és a gazdaságfejlesztés során betartják és a használatok során ezeknek érvényt szereznek. Az elınyöket, hátrányokat összevetve megállapítható, hogy a tervezett fejlesztések Magyaralmás község karakterét, a település falusias jellegét nem változtatják meg. A szabályozás változtatása lehetıvé teszi a településmag megújulását, kedvezı falukép kialakulását a foghíjak megszüntetésével, elhagyott avult épületek rekonstrukciójával. Így a települési szövetben levı hézagok megszőnhetnek. Javaslatot tesz a terv a homokbánya területén található gyurgyalag-telep országos, a belterület déli részén található sziklagyepes terület helyi védelmére. A táj jellegét a Szélerımő-park és bányanyitás jelentısen megváltoztatja, amit az egyes elemek környezeti színekhez illeszkedı festésével szükséges ellensúlyozni. Mindkét üzem felhagyása után az eredeti állapot visszaállítása a rekultiváció célja. 6

7 Az egyes környezeti elemekre gyakorolt hatások 1. Levegıtisztaság-, zaj- és rezgésvédelem: - A településen ipari eredető káros lég- és zajszennyezés a gazdasági terület kismértékő bıvítésével és a szélerımő-park és bánya létesítésével nem várható. A fı lég- és zajszennyezı forrás a közlekedés, de ennek számottevın nem növekszik a fejlesztések megvalósítása miatt. - A fejlesztések közül közlekedési porszennyezést a szélerımőpark telepítése és elbontása, valamint a bánya üzemelés idıszakában okoz. A közlekedési eredető felverıdı por- és légszennyezettségének csökkentése érdekében az alábbi intézkedések javasoltak: az utak felszínének gyakori tisztítása, pormentesített bevonat építése; az utak mentén zöldsávok, fasorok kialakítása. - A fejlesztések csak abban az esetben hajthatók végre, ha az adott területen igazoltan a területfelhasználásnak megfelelı határértékek alatt marad a zaj. - A Szélerımő-park mőködése során zajemisszióval terheli a környezetét. A zajterheléssel kapcsolatos vizsgálatokat elızetes környezeti tanulmány keretében elvégezték, melynek eredménye: a számított mértékadó A-hangnyomásszint alacsonyabb a várhatóan kiadásra kerülı (javasolt) határértéknél, ezért a védendı területen a vizsgált beruházás építésébıl származó, a telepítés építési munkafolyamatából adódó zajterhelés a környezetvédelmi követelményeknek megfelel. a számított mértékadó A-hangnyomásszint nappali és éjszakai idıszakra nem haladja meg a kiadásra kerülı határértékeket, ezért a vizsgált szélerımő-park mőködésébıl származó, a mőködés munkafolyamatából adódó zajterhelés a környezetvédelmi követelményeknek nappali és éjszakai idıszakra megfelel. 2. Felszíni- és felszín alatti vizek védelme - A Szélerımő-park területén különös óvatossággal kell eljárni mind az építési mind az üzemeltetési fázisban. A burkolt felületekrıl származó csapadékvíz szennyezettségét folyamatosan vizsgálni kell és szükség szerint tisztítani olaj- és hordalékfogó létesítésével szükséges a befogadóba vezetés elıtt. Különös gondot kell fordítani a lejtıs területek vízelvezetésére. 3. Talajvédelem - A tervezési terület domborzati viszonyai miatt erózióra és deflációra érzékeny terület, ezért a területek állandó növényzettel való fedettsége rendkívül fontos. 4. Hulladékgazdálkodás - A telepítés és üzemelés idıszakában veszélyes hulladék üzemszerő keletkezése nem várható. Az esetlegesen keletkezı hulladékot a helyszínrıl azonnal el kell szállítani. A felhagyás idıszakában építési hulladék keletkezik. 5. Természet- és tájvédelem - A település területén tervezett fejlesztések nem érintenek védett természeti és Natura 2000 területeket, ökológiai folyosót, a területükön ex lege védett természeti értékek, nyilvántartott régészeti lelıhelyek nincsenek. - Általánosságban megállapítható, hogy a beruházások a természetes élıvilágot jelentısen nem károsítják, védett növényt és állatfajt a bánya északi részének kivételével - nem veszélyeztetnek. - A tájat értékelve megállapítható, hogy az itt található kis települések harmonikusan illeszkednek a domborzati adottságokhoz, a táj képét kedvezıtlenül befolyásoló lakóterületek, iparterületek nincsenek. A tájhasználati elemek harmonikus képet alkotnak. 7

8 - A táj természetes arculatának megtartása szempontjából jelentıs változást jelent a Szélerımő-park telepítése és a bánya nyitása. A Szélerımő-park 16 db erımőve a táj képét, megjelenését jelentısen megváltoztatja. A mezıgazdasági mővelés mellett olyan mővi elem fog megjelenni a tájban, amely a mindenen túlmagasodó vertikális tulajdonsága következtében a jelenlegi tájegységet megbontja. - A szélerımő üzemeltetése a faunát alkotó fajokban nem okoz számszerősíthetı káros hatást, az állatok a zavaró hatást kikerülik, a vonalas biotóp hálózat miatt a szomszédos területeken megfelelı élettér kínálkozik. - Tájhasználati konfliktust jelent a bányászati tevékenységbıl eredı tájseb, roncsolt felület. Újabb külszíni bánya nyitása csak mélyíti a már több helyen spontán kialakult vagy tervezetten kialakított konfliktust. - A szélerımő és bánya látványa távolabb is jelentkezik, hatást gyakorolva a környezı tájra, megváltoztatva annak megjelenését, képét, jellegét. Az egyes fejlesztések környezeti hatásai: 1. A gazdasági terület kijelölésének környezeti hatása: nem káros, mert a szabályozás meghatározza a betelepülı funkciók körét. A lakóterület védelmét háromszintes növényállományból kialakított zöldsáv létesítésével fokozza. 2. Szélerımő-park környezeti hatásai: - A megújuló energiaforrások használata megegyezik a környezet- és természetvédelem érdekeivel, mert a megfelelı telepítési helyszín kiválasztásával és kivitelezés mellett a villamos energiatermelés lényegesen kevesebb környezetterhelést és tájképrombolást okoz. - A szélerımő-park üzemeltetése a növényvilágot a megfelelı telepítési hely (szántóföldi mővelés alatt álló terület, fı madárvonulási utak elkerülésével) megválasztásával nem károsítja. A faunát alkotó fajokban szintén nem számszerősíthetı káros hatás, jellegüknél fogva az állatok a zavaró hatást (elsısorban zajterhelés) elvándorlásukkal kerülik ki; a vonalas biotóp hálózat miatt a szomszédos területeken megfelelı élettér kínálkozik. - A Szélerımő-park 16 db erımőve a táj képét, megjelenését jelentısen megváltoztatja. A mezıgazdasági mővelés mellett olyan mővi elem fog megjelenni a tájban, amely a mindenen túlmagasodó vertikális tulajdonsága következtében a jelenlegi tájegységet megbontja. szélerımő telep látványa, az erımővek méretébıl adódóan nemcsak a konkrét telep területén jelentkezik, hanem attól jóval messzebb is, hatást gyakorolva a környezı tájra, megváltoztatva annak megjelenését, képét, jellegét. Az elméleti láthatósági távolság mintegy m, amely érték természetesen a légköri viszonyok a tárgyszín, a háttérszín, illetve háttér megvilágítástól függıen jelentısen változhatnak. - A természetvédelmi szempontú hatásterület növénytani és állattani szempontból mikroklimatikusan kb. 30 méter, azonban a szántóföld mikroklímája ezt a hatást elnyomja. - Az adott területen a talajt érı hatások elsısorban fizikaiak: a felszín közeli talajrétegek tömörödnek, a talaj szerkezete megváltozik. - Az üzemelés idıszakában mind a felszíni mind a felszín alatti vizekre semleges hatás várható. - A levegıminıségre a telepítés és felhagyás idıszakában elviselhetı mértékő légszennyezı anyag koncentrációkban megjelenı hatása várható. A többi fázisban a szélerımő-park a környezet levegıminıségét nem befolyásolja. - A Szélerımő-park telepítése és szerelése idején van esélye veszélyes hulladék keletkezésének, mőködése nem jár veszélyes és nem veszélyes hulladék üzemszerő keletkezésével. 8

9 3. A bányamővelés környezeti hatásai: - A táj látványát megváltoztatja, de ez olyan területen történik, ahol a szélerımő elemek már megváltoztatták az egységes hagyományos mezıgazdasági táj képét. - A mővelés és a szállítás porszennyezést és zajterhelést okoz, de a távolság miatt a belterület környezeti állapotát nem változtatja. - A bányamővelés területének és idıszakának meghatározásánál figyelembe kell venni a gyurgyalagtelep védelmét. A tervmódosítások környezeti hatásainak összegzése: 1. Negatív hatások: - Csekély mértékben csökken a jó minıségő termıterület - A tájkép, a lankás szántók fedte domboldalak látványa megváltozik, a szélerımővek építésével mezıgazdasági-ipari tájjá alakult át - A telepítésbıl, felhagyás, üzemelés idején a közlekedésbıl származó lég- és zajszennyezés növekszik 2. Pozitív hatások: - A terv a hatályos tervet aktualizálja a most érvényben lévı szabályoknak megfelelıen, mely az új környezet- és természetvédelmi szabályokat is érinti, a terv két területen a természeti, táji elemek védelmét javasolja - A gazdasági területeket a lakóterületektıl védı zöldterület választja el. A tervezett fejlesztések nem szennyezı ipari tevékenységet, hanem elsısorban környezetkímélı szolgáltatást irányoznak elı, mely a lakosságot nem zavarja. Környezetvédelmi célú javaslatok a tervmódosítás környezeti értékelésében - A környezethasználat során a legkisebb mértékő igénybevételt kell választani, meg kell elızni a környezetszennyezést, illetve a meglévı ártalmakat meg kell szüntetni. - A környezı létesítmények védelme, a nem káros, de esetlegesen zavaró hatású környezetszennyezés csökkentése érdekében az üzemi területek telekhatárán belül, vagy ha erre nincs lehetıség, telekhatáron kívül védelmi célú, háromszintes zöldsáv telepítendı. - A jelen terv által kijelölésre kerülı területek beépítése csak abban az esetben javasolt, amennyiben a már meglévı felhasználható lakó és gazdasági területeken nem biztosítható elegendı terület a tervezett létesítményeknek. - A Szélerımő-park építési területét a minimálisra kell csökkenteni. A táj jellegének megváltozását a szélerımő-parknál az egyes elemek környezeti színekhez illeszkedı festésével szükséges ellensúlyozni. Az üzemelési idı után a táj, természet eredeti állapotú rekultivációját el kell végezni. Az üzemi területek körül védelmi célú, háromszintes zöldsáv létrehozása javasolt a telekhatáron belül. - A lejtıs, erózióira érzékeny mezıgazdasági területeken a szintvonalas mővelést és a minél sőrőbb növényzettel való fedettséget kell elıtérbe helyezni. Ezeken a területeken a szántóföldi mővelés helyett a gyep- és legelı vagy erdı mővelési ágak javasoltak. - A település szennyvízelvezetése- és kezelése megoldott, ezért törekedni kell a szennyvízcsatornára való rákötésre valamennyi ellátott területen. - A gazdasági övezetekben a burkolt felületekrıl elfolyó csapadékvíz minıségét ellenırizni kell. Szükség esetén a befogadóba vezetés elıtt olaj- és hordalékfogó mőtárgyat kell létesíteni. - -A levegı tisztaságának védelme érdekében az üzemi, gazdasági területek köré intenzív, többszintően kialakított zöldsáv telepítendı. A forgalom okozta nem káros mértékő, de a lakosokat zavaró hatású légszennyezés és az utak porszennyezése 9

10 ellen a lakóépületek és az utak közé többszintő növénysáv telepítendı, mely a szennyezés nagy részét felfogja és zajvédı hatása is jelentıs. Javaslatok, észrevételek A Fejér Megyei Területrendezési Tervben Magyaralmás község területét érintı térségi övezetek: - kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete - kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezete - térségi komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezete - térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezete - ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - magterületek övezete - ökológiai folyosó övezete - erdıtelepítésre alkalmas terület övezete - vízeróziónak kitett terület övezete - széleróziónak kitett terület övezete Vízminıség-védelem A település a Séd-Gaja-Nádor-Sárvíz felszíni vízrendszer vízgyőjtı területhez tartozik. E vízgyőjtı felszíni és felszín alatti vízrendszerének megóvása érdekében, az EU Víz Keretirányelv hazai megvalósításaként készített Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony tervezési alegység vízgyőjtı-gazdálkodási tervében foglaltak összehangolandók a helyi fejlesztési célokkal, területhasználatokkal. A felszíni vízrendszer minıségi és mennyiségi védelme, a vízi-, vízparti ökoszisztéma megóvása fontos feladat valamennyi területrendezési, területfejlesztési tevékenység során. A megyei területrendezési tervben a település területe kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetébe tartozik (FMTrT 3/5. sz. térképmelléklet), ezért a területhasználatok során biztosítani kell a felszín alatti vízkészlet megóvását, szennyezıdésének megelızését, kizárását. Természetvédelem Magyaralmás község természeti értékekben gazdag: - Ex lege országos jelentıségő természetvédelmi oltalom alatt áll a 021/1 hrsz-ú telken levı forrás nyílt karszt. - Helyi jelentıségő természetvédelmi terület: Tóhely-domb Természetvédelmi Terület (Magyaralmás 08/5 hrsz-ú területén), védetté nyilvánítása az Önkormányzat 12/1999. (IV. 25.) Ktsz. rendeletével történt. A tervmódosítás javaslatot tett az alábbi értékek védetté nyilvánítására: - a település gyurgyalagok fészkelı helyének országos jelentıségő természetvédelmi területté nyilvánítására (Magyaralmás 017/7/4c, 017/2d hrsz-ú területein) - a Tóhely-dombról való kilátás tájképi értékké nyilvánítására (Magyaralmás 08/5 hrsz-ú területén) - a Karszt terepfelszín alakulat földtani természeti értékké nyilvánítására (Magyaralmás 062/34 hrsz-ú területén). 10

11 Magyaralmás község területét érinti a térségi ökológiai folyosó, magterület övezete (FMTrT 3/10. sz. térképmelléklete), ill. határos az országos ökológiai hálózattal, ezért tervezett beruházások (szélerımő park, bányamővelés) megvalósítása, mőködtetése során kiemelt figyelmet szükséges fordítani e hálózatok folyamatosságának biztosítására, a hálózatot alkotó természeti területek közötti ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködésére, elhatárolódásuk megelızésére, állapotuk, kiterjedésük, élıviláguk megırzésére. A tervezett fejlesztések során kiemelt szempontnak kell tekinteni a település bel- és külterületi zöldterületei kiterjedésének, állapotának, biodiverzitásának megóvását. A tervmódosítás helyi természeti értékek védetté nyilvánítására irányuló szándéka természetvédelmi szempontból jelentıs és mielıbbi megvalósításra javasolt (gyurgyalagok fészkelı helye, Tóhely-dombról való kilátás, Karszt terepfelszín alakulat). Tájképvédelem A megyei területrendezési terv alapján a település közigazgatási területét érinti a térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete, (FMTrT 3/4 sz. térképmelléklet) melyen belül csak olyan területfelhasználási egység jelölhetı ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A településre tervezett szélerımő-park jelentıs hatást gyakorol a település és tágabb környezete tájképére, ezért törekedni kell a tájképzavaró hatás lehetı legjelentısebb mértékő csökkentésére (a terv környezeti értékelésében foglaltak szerint). A Fejér Megyei Területrendezési Terv 3/2. sz. térképmelléklete tartalmazza a szélerımő elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területek övezetét. Az FMTrT Magyaralmás közigazgatási területének északi részén jelöl szélerımő elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területet. Klímavédelem Környezet- és klímavédelmi szempontból kedvezı a település megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló fejlesztési szándéka (szélerımő park) és a biológiai aktivitásérték növekedése. A Fejér Megyei Önkormányzat egyetért Magyaralmás Község Önkormányzatának azon igényével, hogy a módosított településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot elkészíttesse, és támogatja azok szükséges elfogadtatásában a fentiek figyelembe vételével. Kérem az elıterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek. 11

12 Határozati javaslat 1. Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a Javaslat Magyaralmás község településrendezési terve módosításának véleményezésére c. elıterjesztést és az abban foglaltakkal az alábbiak figyelembe vételével egyetért. a) A Közgyőlés fontosnak tartja a tervmódosítás keretében tervezett fejlesztések (pl. bányamővelés, szélerımő park létesítése, gazdasági és lakóterületek bıvítése) környezeti hatásainak mérséklése céljából a tervmódosítás környezeti vizsgálata és értékelése dokumentumban szereplı környezetvédelmi célú javaslatok, elıírások teljes körő betartását, megvalósítását. b) Környezet- és klímavédelmi szempontból kedvezı a település megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló fejlesztési szándéka (szélerımő park) és a biológiai aktivitásérték növekedése. c) A területhasználatok (különös tekintettel a tervezett bányamővelés, szélerımő park telepítése, gazdasági és lakóterületek bıvítése) során biztosítani kell a felszín alatti vízkészlet megóvását, szennyezıdésének megelızését, kizárását, mivel a település területe kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetébe tartozik (FMTrT 3/5. sz. térképmelléklet),. d) A település a Séd-Gaja-Nádor-Sárvíz felszíni vízrendszer vízgyőjtı területéhez tartozik. A vízgyőjtı felszíni és felszín alatti vízrendszerének megóvása érdekében, az EU Víz Keretirányelv hazai megvalósításaként készített Észak- Mezıföld és Keleti-Bakony tervezési alegység vízgyőjtı-gazdálkodási tervében foglaltak összehangolandók a helyi fejlesztési célokkal, területhasználatokkal (különös tekintettel a tervezett bányamővelésre, szélerımő park telepítésére, gazdasági és lakóterületek bıvítésére). A felszíni vízrendszer minıségi és mennyiségi védelme, a vízi-, vízparti ökoszisztéma megóvása fontos feladat valamennyi területrendezési, területfejlesztési tevékenység során. e) Magyaralmás község közigazgatási területét érinti a térségi ökológiai folyosó, magterület övezete (FMTrT 3/10. sz. térképmelléklete), ill. határos az országos ökológiai hálózattal, ezért a tervezett beruházások (szélerımő park, bányamővelés, gazdasági és lakóterületek bıvítése) megvalósítása, mőködtetése során kiemelt figyelmet szükséges fordítani e hálózatok folyamatosságának biztosítására, a hálózatot alkotó természeti területek közötti ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködésére, elhatárolódásuk megelızésére, állapotuk, kiterjedésük, élıviláguk megırzésére. A tervezett fejlesztések során kiemelt szempontnak kell tekinteni a település bel- és külterületi zöldterületei kiterjedésének, állapotának, biodiverzitásának megóvását. f) Javasolt a tervmódosítás természetvédelmi szempontból jelentıs, helyi természeti értékek védetté nyilvánítására irányuló szándékának mielıbbi megvalósítása (gyurgyalagok fészkelı helye, Tóhely-dombról való kilátás, Karszt terepfelszín alakulat). 12

13 g) A megyei területrendezési terv alapján a település közigazgatási területét érinti a térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete, melyen belül csak olyan területfelhasználási egység jelölhetı ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. h) A településre tervezett szélerımő-park ill. bányamővelés jelentıs hatást gyakorol a település és tágabb környezete tájképére, ezért törekedni kell a tájképzavaró hatás lehetı legjelentısebb mértékő csökkentésére (a terv környezeti értékelésében foglaltak szerint). A Fejér Megyei Területrendezési Terv 3/2. sz. térképmelléklete tartalmazza a szélerımő elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területek övezetét. Az FMTrT Magyaralmás közigazgatási területének északi részén jelöl szélerımő elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területet. 2. A Fejér Megyei Közgyőlés a véleményezési eljárás további szakaszában is részt kíván venni. Egyúttal kezdeményezi, hogy az elfogadásra kerülı helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv dokumentáció papír alapon és elektronikus formában is kerüljön megküldésre a Fejér Megyei Önkormányzat részére. 3. A Közgyőlés felkéri Elnökét, hogy a Közgyőlés határozatát továbbítsa Magyaralmás Község Polgármesterének. Felelıs: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke Határidı: a vélemény továbbítására: május 10. Székesfehérvár, április 26. Vargha Tamás 13