A Balkán CIMIC kézikönyve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Balkán CIMIC kézikönyve"

Átírás

1 A Balkán CIMIC kézikönyve - Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó - Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ Budapest szeptember

2 2 ELŐSZÓ Egy sikeres katonai misszió végrehajtásához, az erők elfogadtatásához létfontosságú, hogy ismerjük a műveleti terület lakosságának kulturális, szociális attitűdjét, szokásait, történelmét, a terület gazdasági, politikai viszonyait. Ezen ismeretek megismerése, elsajátítása jelentősen hozzájárul, ahhoz, hogy jobban megértve a kialakult helyzetet, kevesebb konfliktussal vegyünk részt a rendezésben, a helyzet megoldásában. A Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK) végzi a civil-katonai együttműködés kiépítését és megvalósítását, amely a katonai és a civil oldal (kormányzati és nem-kormányzati szervek, nemzeti hatóságok, nemzetközi szervezetek, és a helyi lakosság) között kiépített és fenntartott koordináció és együttműködés útján valósul meg a támogatott parancsnok küldetésének eredményes végrehajtása érdekében. A CIMIC közvetlen célja a parancsnok küldetése végrehajtását elősegítő együttműködés létrehozása és fenntartása a hadműveleti terület civil szereplőivel. Hosszú távú célja, hogy segítsen kialakítani és fenntartani azokat a feltételeket, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a válság megoldásához. 1 Ezzel összhangban az MH CKELMK feladata a civil-katonai együttműködés (civilkatonai kapcsolattartás, a civil környezet, és a haderő támogatása) végrehajtása, valamint a katonák ezen feladatok végrehajtására történő felkészítése, melyeket kiadványok, előadások, konferenciák révén valósít meg. Az MH CKELMK alig egyéves fennállása alatt immár harmadik szakmai kézikönyvét jelenteti meg. Jelen kiadványunkban a Balkán azon területeinek (Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó) bemutatására vállalkoztunk, ahol a Magyar Honvédség jelenléte napjainkban és a jövőben is várható. A sokszínű térség jellemzőinek leírásán túl igyekeztünk rávilágítani azon összefüggésekre, melyek ezen országok, entitások sajátos karakterét adják. Ezek ismerete és figyelembevétele elengedhetetlen a civil lakossággal való érintkezés, kapcsolattartás és együttműködés terén. Az MH CKELMK Balkán CIMIC kézikönyve releváns információkkal szolgáló, időszerű kiadvány. A Balkánon folyó műveleteket nem hagyhatjuk figyelmen kívül a terület földrajzi közelségéből adódóan, a Magyar Honvédség részvétele okán, illetve a napi események is folyamatosan a figyelem középpontjába vonják az általunk a jelen kötetben vizsgált térséget. Kutatómunkánk során igyekeztünk minél pontosabb, naprakész információforrásokból dolgozni. Így felhasználtuk a Magyar Honvédség által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, a könyvtárakban, az Interneten fellelhető forrásokat, s nem utolsó sorban konzultáltunk az országot, országokat megjárt, tapasztalatokkal rendelkező személyekkel is. 1 Magyar Honvédség Összhaderőnemi Civil-katonai Együttműködési Doktrína p.11.hm HVK HDMKIKCSF-ség kiadványa, Budapest, 2004.

3 3 Bízunk benne, hogy a kiadványunkban összegyűjtött adatokat, ismereteket jól hasznosítja majd a Magyar Honvédség jövőbeni Balkán misszióiba utazó állománya, valamint a védelmi szféra azon szereplői, akik munkájuk, tudományos, illetve oktatói tevékenységük során kapcsolatba kerülnek ezen országokkal. (Rózsa Tibor alezredes) központparancsnok

4 4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 2 I. FEJEZET: A BALKÁN A BALKÁN NYUGATI ÉS KÖZÉPSŐ RÉGIÓJA 6 A BALKÁN FÉLSZIGET GEOPOLITIKAI JELLEMZÉSE 6 II. FEJEZET: BOSZNIA HERCEGOVINA 1. ÁLTALÁNOS ADATOK TÖRTÉNELMI HÁTTÉR TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK LAKOSSÁG GAZDASÁG INFRASTRUKTÚRA POLITIKAI RENDSZER POLITIKAI SZEREPLŐK NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL MAGYAR BOSZNIA-HERCEGOVINAI KAPCSOLATOK NEMZETI HADERŐ JELENLÉVŐ NEMZETKÖZI HADERŐ MAGYARORSZÁG BOSZNIAI SZEREPVÁLLALÁSA 20 III. FEJEZET: MACEDÓN KÖZTÁRSASÁG 1. ÁLTALÁNOS ADATOK TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 22 Etnikai feszültségek TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK LAKOSSÁG GAZDASÁG INFRASTRUKTÚRA MÉDIA OKTATÁS KÖZIGAZGATÁS KULCSFONTOSSÁGÚ POLITIKAI SZEREPLŐK CIVIL SZERVEZETEK VALLÁS NEMZETI ÜNNEPEK EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MACEDÓN - MAGYAR KAPCSOLATOK MACEDÓN NEMZETI HADSEREG 33

5 5 IV. FEJEZET: KOSZOVÓ 1. ÁLTALÁNOS ADATOK TÖRTÉNELMI HÁTTÉR TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK LAKOSSÁG GAZDASÁG INFRASTRUKTÚRA MÉDIA OKTATÁS KÖZIGAZGATÁS JELENLÉVŐ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET A TARTOMÁNYBAN LÉVŐ HADERŐK UCK A TARTOMÁNYBAN LÉVŐ NEMZETKÖZI HADERŐ KFOR MAGYARORSZÁG SZEREPVÁLLALÁSA 45 V. FEJEZET: FONTOS RENDSZABÁLYOK A BALKÁNI MŰVELETI TERÜLETRE ÉRKEZŐ KATONÁK SZÁMÁRA 1. A 9 LEGFONTOSABB TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉSI SZABÁLY HIGIÉNÉS SZABÁLYOK TÁRSADALMI KONVENCIÓK 47 Koszovó 47 Albán etikett 48 Muzulmán szokások 49 Magatartásformák: Illik nem illik? JÓ TUDNI MAGYAR ALBÁN SZERB-HORVÁT ZSEBSZÓTÁR 52 FELHASZNÁLT IRODALOM 56

6 6 I. FEJEZET: A BALKÁN A Balkán nyugati és középső régiója A Balkán félsziget geopolitikai jellemzése A Balkán kifejezés használata egyaránt elfogadott mind a történelem-, mind a földrajztudományban. Mindkét esetben az európai kontinens dél-keleti félszigetén kialakult sajátos történelmi-földrajzi kulturális régiót értjük a Balkánon. Természetföldrajzi szempontból a régiót - északnyugatról kiindulva - a Triesztiöböl, a Száva folyó, a Duna vonala, a Déli-Kárpátok, a Fekete-tenger, a Boszporusz és a Dardanellák szorosai, az Égei-tenger és az Adriai-tenger határolja. A Balkán km 2 területet foglal magába, amely parttagoltságban és tengerszintfeletti magasságkülönbségekben szélsőséges értékekkel rendelkezik. A természetföldrajzi tagoltság, a hegyvidékek dominanciája, a természetes határvonalak, az Európa és Ázsia között elfoglalt köztes helyzet, együttesen formálták geopolitikai helyzetét.

7 7 A Balkán központosított államhatalom kialakításához nem rendelkezik megfelelő természeti adottságokkal, éppen ezért mindig birodalmak perifériáján, vagy nagyhatalmak ütközőzónájában helyezkedett el. Történetileg az európai civilizáció bölcsője mégis a Balkán déli részén, a görög szigetvilágban bontakozott ki. Nagy Sándor makedón birodalmát innen indította útjára, de központját már Ázsiába helyezte. A Római Birodalom a félsziget nagy részét beolvasztotta állam-rendszerébe, így a római kultúra bizánci közvetítéssel itt virágzott a legtovább. A félsziget a török birodalom terjeszkedésében az európai kontinens centruma felé szolgáló hídfőállást képezte. A török megszállás katonai központosítást jelentett, de gazdasági, kulturális, vallási szempontból a heterogenitást erősítette. A folyamat hozzájárult a térség további etnikai, vallási megosztásához. Innen eredeztethető a Balkán népeire jellemző ellenállás minden központosítási törekvéssel szemben. A török birodalom XIX. századi visszaszorulása újra hatalmi űrt képzett, amelyet az egymással versengő nagyhatalmak igyekeztek betölteni. A régió így az európai nagyhatalmak geopolitikai szándékainak kereszt-metszetébe került. A Balkánon ütközött az orosz birodalom délnyugati irányú terjeszkedése Anglia hagyományos geostratégiai érdekével. Az orosz birodalom melegtengeri kikötőkhöz jutását az Egyesült Királyság csak a Boszporusz és Dardanellák feletti katonai ellenőrzéssel tudta megakadályozni. A helyzetet tovább bonyolította a Német császárság nemzeti programja a Drang nach Osten (előrenyomulás kelet felé). Kimondott célja német gazdasági és politikai hegemóniát teremteni a Balkánon, ennek érdekében felhasználni az Osztrák-Magyar Monarchiát és az elégedetlenkedő új nemzeteket. Az Osztrák-Magyar Monarchia számára a Balkán feletti részleges ellenőrzés saját határainak biztonságát növelte. Abban a régióban, ahol ennyi hatalmi érdek ütközik, nem alakulhat ki folyamatos stabilitás, mert az időlegesen nyert területi, politikai előnyöket mindig megkérdőjelezi az éppen hátrányba kerülő hatalmi csoportosulás. A félsziget így kerülhetett a nemzetközi hatalmi politika homlokterébe, keletikérdés problémakör néven. A nagyhatalmi versengés kiélezte a Balkánon végigsöprő nacionalizálódási hullámot, kijátszva azokat egymás ellen. Az újonnan születő államok, Szerbia, Románia, Görögország, Bulgária, regionális középhatalmakként kapcsolódtak be a Balkán újrafelosztásába. A nagyhatalmak, a gyarmatokhoz hasonló módon, a Balkánon sem a természetes etnikai határok figyelembe vételével húzták meg az országhatárokat, hanem pillanatnyi szövetségeseikkel kötött alkuik eredményeképpen engedtek egyik, vagy másik etnikai csoport követelésének. Ezek követelései minden esetben egy-egy múltbéli államalakulat határait tekintették kiindulópontnak, vagyis az egyes népcsoportok fejében élő, az országhatárokra vonatkozó elképzelések szinte soha nem egyeztek az adott pillanat tényleges etnikai és vallási határaival. Nehezen is egyezhettek volna meg, hiszen a térség sajátossága az etnikailag és vallási szempontból nagymértékben kevert lakosság, amelynek összetétele a történelem során folyamatosan és dinamikusan változott.

8 8 A folyamatot az I. világháború után a térségben kialakult helyzet jól szemlélteti. A békekonferenciák életre hívták a Szerb- Horvát-Szlovén Királyságot, Nagy- Romániát, és megnövelték Görögország területét. Az aktuális vesztes Bulgária lett, amely területének 60 %-át elvesztette. Ilyen geopolitikai környezetben a Balkán stabilitásáról szó sem lehetett, mert nemcsak Bulgária törekedett határmódosításra, hanem az új nagy területű államok sem elégedtek meg területi nyereségükkel. Ehhez hozzájárult még az új államalakulatok heterogén nemzetiségi összetétele, valamint az éppen többségi nemzet erőszakos asszimilációs politikája. A Szerb-Horvát- Szlovén Királyságban a szerb politikai elit érzéketlen volt a horvát, macedón, szlovén kisebbség követeléseire. A két világháború közötti időszak a belpolitikai viszályok és a dezintegráció irányába vitték a Balkán legnagyobb államát, szétesése csak idő kérdése volt. Innen származtatható a balkanizálódás geopolitikai fogalma: olyan állam, államok alkotta régiót jellemez, amely etnikai, vallási heterogenitása következtében belső és külső eredetű politikai konfliktusokkal küzd, de a belpolitikai stabilitás, a demokratikus intézményrendszer kialakításának mellőzésével törekszik területszerzési külpolitikáját megvalósítani. A hidegháború időszaka a Balkánon háborúmentesen zajlott, az évszázados feszültségek az erős szocialista államszervezetek totális ellenőrzése alatt elfojtódtak, de meg nem oldódtak. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságból alakult Jugoszlávia esetében a szerb belpolitikai hegemónia mellé, a fejlettebb északi és a szegényebb déli tagköztársaságok közötti gazdasági szakadékból kialakult feszültség is párosult. A tagköztársaságok önállósodási törekvései, a vallási és etnikai eredetű feszültségek a hidegháború végére szétfeszítették a Balkán legnagyobb államát. Jugoszlávia széthullása ismét hatalmi űrt teremtett a Balkánon, amelyet a nagyhatalmak, a regionális hatalmak és a regionális középhatalmak igyekeztek saját érdekükben kihasználni. A délszláv háborúk mozgatórúgói mögött, leszámítva az érintett nemzetek saját nemzeti stratégiáit, körvonalazható a régióban érdekelt hatalmak geopolitikai érdekérvényesítése. Megkülönböztethető az egyes államok geopolitikai szándéka aszerint, hogy mi késztette őket a beavatkozás, illetve az érdekérvényesítés különböző fokozatainak alkalmazására. A sort az Egyesült Államok geopolitikai szerepvállalásával kell kezdeni, amely a 90-es évek elején még a helykeresés fázisában volt, majd markánsan kirajzolódott a boszniai légicsapásokban, folytatódott a kis-jugoszlávia elleni légi hadműveletben, és napjainkig katonai és gazdasági jelenlétében tükröződik vissza. Az USA tulajdonképpen katonai és gazdasági eszközeivel két állandó balkáni támaszpontot (Koszovó és Macedónia), és egy lojális bosnyák-horvát föderatív államképződményt teremtett magának. Koszovó és Macedónia egyértelműen amerikai elkötelezettségű protektorátus, államalakulat. A Bosznia- Hercegovinai Köztársaság bosnyák-horvát része a kezdeti katonai és pénzügyi segítségnyújtás után mindmáig erős politikai támogatást élvez amerikai részről. Az Egyesült Államok balkáni szerepvállalásával nyomatékosította délkelet-európai érdekeltségeinek fontosságát, és nem utolsósorban a Közel-Kelet felé irányuló orientációját, kihasználva a régió köztes fekvését a két kontinens vonatkozásában.

9 9 Németország hagyományos geopolitikai szereplőnek számít a Balkánon, de igazi aktivizálódása az új horvát állam és Szlovénia diplomáciai elismerésétől számítható (1991). Ez az aktus egyértelművé tette a német irányultságot és kibővítette az együttműködés kereteit. Ugyanakkor Németországnak ez a politikai kinyilatkoztatása a Jugoszláv föderatív állam bárminemű fenntartásának elutasítását jelentette. Németország korai szerepvállalásával szakított az európai hatalmak puhatolózó külpolitikájával, ezáltal teremtve magának komoly politikai presztízst. A német diplomácia járulékos külpolitikai haszonként könyvelheti el Szlovénia és a későbbiekben Horvátország Európai Uniós ügyekben valószínűsíthető német kötődését. Hagyományos érdekrendszerrel rendelkező állam a Balkán viszonylatában Oroszország. Az orosz külpolitika a Balkánon 1990 től vált aktívabbá, köszönhetően a pánszláv ideológiából származó orosz-szerb jó viszonynak. Erre alapozva próbált egyfajta szerb érdekérvényesítőként szerepelni, miközben a nyugati államok inkább a bosnyák-horvát kettős érdekeit helyezték előtérbe. Az orosz befolyás azonban kétélű fegyvernek bizonyult: szerb oldalról mélyülő politikai kapcsolatrendszer kiépülése, horvát-bosnyák-albán oldalról a politikai kapcsolatok lazulása következett be. Az Egyesült Királyság és Franciaország Balkán stratégiája nehezen körvonalazható, mivel mindkét ország kezdeményező-képesség hiányában inkább a békefenntartásban tevékenykedett, így esetükben konkrét geopolitikai törekvésekről nem beszélhetünk. Magyarországnak a térségben folytatott szerepvállalása több tényezőre vezethető vissza: történelmi múltja, földrajzi helyzete, kulturális és gazdasági kapcsolatrendszere, illetve a határon túl élő nagy számú magyar kisebbség megléte kötelezi aktív részvételre a régió stabilizálásának folyamatában. A délszláv háborút követő békeműveletekben Magyarország mind katonai erővel, mind humanitárius segítségnyújtással hozzájárult a balkán-országok újjáépítéséhez. Magyar békefenntartó katonák teljesítettek és teljesítenek szolgálatot Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Koszovóban, bizonyítva ezzel Magyarország elkötelezettségét a térség stabilitásának megteremtésében. A magyar államnak legfontosabb célja megakadályozni egy újabb humanitárius katasztrófa kialakulását, elkerülve ezzel egy tömeges menekültáradat létrejöttét, mely Magyarországot tranzitországként, vagy végállomásként érintheti. Magyarország nem feledkezhet meg a határain túl élő magyar kisebbségről, akiknek érdekeit akkor képviselheti a legjobban, ha hozzájárul az adott országok gazdasági és politikai konszolidációjához. Az Európai Unió irányába Magyarország betöltheti egy olyan gazdasági és politikai közvetítő szerepét, mely elősegíti az ország befolyásának növekedését a térségben. Magyarországnak érdeke fűződik ahhoz, hogy nemcsak közvetlen határai mentén, de azoktól távol is, jelenlétével hozzájáruljon közvetlen környezetének biztonságpolitikai kockázatoktól való mentesítéséhez.

10 10 II. FEJEZET: BOSZNIA HERCEGOVINA 1. ÁLTALÁNOS ADATOK Az ország megnevezése: Bosznia és Hercegovina Szövetségi Köztársaság Rövid formája: Bosznia-Hercegovina, Bosznia (Bosnia i Hercegovina BiH) Alkotmány kihirdetése: Az december 14-én aláírt Dayton-i Megállapodás foglalja magába a jelenleg is hatályban lévő új alkotmányt. Önállóság elnyerése: március 1-jén nyerte el függetlenségét Jugoszláviától (A népszavazás március 1-jén zárult le, a függetlenséget pedig március 3-án nyilvánították ki.) Fővárosa: Szarajevó (0,6 millió fő) 2 Nyelvek: horvát, szerb, bosnyák (mind hivatalos) Népesség: fő 3 (2004. júliusi adat) Nemzetiségi összetétel: bosnyák 48%; szerb 37,1%; horvát 14,3%; egyéb 0,6 % 4 Hivatalos pénznem: márka (BAM) 2 Simon Ákos Vass Péter (szerk.): Zsebvilág 2004 A Föld országai HVG, Budapest, p CIA The World Factbook Bosznia-Hercegovina 4 CIA The World Factbook Bosznia-Hercegovina

11 11 2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 5 A terület eredeti lakói az illírek voltak, akiket a Szarajevó környékén letelepedő rómaiak követtek. A Római Birodalom kettészakadásakor, 395-ben, a Drina folyó lett a Nyugat-Római Birodalom és Bizánc közötti határvonal. (Ez ma is a Bosznia-Hercegovina és Szerbia közötti határ.) A szlávok a VII. században érkeztek ide, s számos államot és hercegséget hoztak létre. A XIV. században az Oszmán Török Birodalom terjesztette ki fennhatóságát a Balkán-félszigetre. A saját érdekeiket szem előtt tartó nagyhatalmak a török birodalom ellenében 1878-ban, Berlinben jutottak kompromisszumra, így Bosznia- Hercegovina Ausztria-Magyarország fennhatósága alá került ben az osztrák trónörökös, Ferenc Ferdinánd ellen Szarajevóban elkövetett merénylet ahhoz vezetett, hogy Ausztria hadat üzent Szerbiának, s amikor Oroszország Szerbiát támogatta, Németország Ausztria mellé állt. Az I. világháborút követően Szerbia hadrafogható korú férfi népességének több mint fele elpusztult vagy eltűnt, ám a nacionalisták álma megvalósult: Szerbia vezetőjét a szerbek, horvátok és szlovének királyává koronázták, s az államalakulatot Jugoszláviának nevezték el. (Mint a név is mutatja Bosznia muszlim szlávjai csak szerbként vagy horvátként határozhatták meg magukat, más nemzetiségűnek nem.) Az 1920-as, 30-as években a jugoszláv rezsim egyre diktatórikusabbá és centralistábbá vált ben hatályon kívül helyezték az alkotmányt, a hagyományos területi egységeket eltörölték és az új tartományok élére katonai kormányzókat állítottak. A horvátok egy része ezért szélsőséges szervezetekhez (például a fasiszta Usztasákhoz, akiket Olaszország támogatott) csatlakozott. Mindezek mellett a megoldatlan gazdasági és szociális problémák szintén a szélsőséges csoportok megerősödéséhez (így a Jugoszláv Kommunista Pártéhoz is) vezettek. Hitler 1941-ben szállta meg Jugoszláviát és felosztotta szövetségesei és helyi támogatói között (Olaszország, Bulgária, Horvátország, Szerbia). Ekkor Horvátországban az usztasák etnikai tisztogatásba kezdtek. Szerbek, cigányok, zsidók, illetve politikai ellenfeleik kerültek táborokba. Sok szerb csatlakozott ekkor a szerb nemzeti ellenállási mozgalomhoz, a Csetnikekhez, akik szintén megkezdték saját etnikai tisztogatásukat Boszniában. A térség lakossága a szerb csetnikek, a horvát usztasák, a helyi milíciák, a német és olasz megszálló erők és a kommunista partizánok prédájává vált. Eközben a kommunisták Joszip Broz Tito vezetésével szintén megszervezték saját többnemzetiségű ellenálló csoportjukat. A háború lezárultával Tito a marshall címmel ruházta fel magát és 35 éven keresztül, haláláig, egypártrendszerben kormányozta Jugoszláviát. Az ország szövetségi keretek között működött Bosznia-Hercegovina pedig az előtti határaihoz térhetett vissza. Az I. világháború óta a boszniai muszlimok önálló identitását először a Tito érában ismerték el. Bár Bosznia a virágzó köztársaságokhoz képest alulmaradt, a háborút követő évtizedekben az elmaradt mezőgazdasági országból modern, iparosodott társadalommá vált, s mivel Tito szakított Sztálinnal gazdasági és katonai segítséget kapott a nyugattól. Tito halálával (1980.) minden megváltozott. A következő évtizedben bizottság vezette Jugoszláviát. A gazdasági robbanás elmaradt, a külföldi tőke, mely a 70-es évek fejlődését eredményezte elapadt, ám a köztársaságok közötti rivalizálás megmaradt. Elméletben a szocialista internacionalizmus elfedte a különböző nemzetiségi érzületeket, ám a gyakorlatban a rezsim a nemzetiségi csoportokat hosszú időn keresztül kijátszotta egymás ellen. A 80-as évek végére a kommunizmus, mint ideológia és államrendszer csődöt mondott. A kialakult űrt újra a nacionalizmus töltötte ki. A szövetségi Jugoszlávia felbomlását siettette a Szerb Köztársaságban Szlobodan Milosevics elnökké választása és szélsőségesen nacionalista programja. A nemzetiségi kérdés 5 A fejezet a The Bosnian Manuscript Ingathering Project, valamint a alapján készült.

12 12 megoldását egy Nagy Szerbia létrehozásában látta. Azt követelte, hogy a gazdaságilag fejlettebb köztársaságok nagyobb részt vállaljanak a szövetségi államháztartás terheiből belenyugodva a szerb vezetésbe ben Milosevics elvetette a föderális alkotmányt és a kollektív elnökséget, helyére egy új, centralizált Jugoszláviát hirdetett, melynek vezetése egy kézben összpontosul ben megkezdte a Szerbiához tartozó autonóm tartomány, Koszovó albán lakosságának (mely 90%-os többséget alkotott) kitelepítését ben határozatot hozott minden kisebbségi terület autonóm státuszának eltörléséről és korlátozta a népesség politikai és művelődéshez való jogát. Az első többpárti választásokon, 1990-ben a kommunizmus ideológiája megbukott, a függetlenséget, nagyobb autonómiát követelő pártok szereztek elsöprő többséget nyarán Szlovénia, a legfejlettebb és legnyugatibb köztársaság kinyilvánította függetlenségét. Horvátország (jelentős szerb kisebbséggel) ugyanezen a napon deklarálta függetlenségét, ám a szövetségi hadsereg támadást indított ellene, s így gyakorlatilag Horvátország fogta fel a Szlovénia elleni támadást is. Szerbiában Milosevics tovább szigorította a kisebbségekre vonatkozó szabályokat. Szabad utat kaptak a szerb ultranacionalista félmilitáns szervezetek, és a szerb területeket megtisztították a nem szerb lakosságtól. Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerése után Bosznia- Hercegovina kormánya februárjában írt ki népszavazást a függetlenség kérdéséről. A szavazók 70%-a adta voksát a függetlenségre április 5-én, miután a boszniai parlament deklarálta az ország függetlenségét, szarajevói szerb, horvát és muszlim állampolgárok tüntettek a három entitás közötti béke mellett, ám a megmozdulás fegyveres összetűzéssé fajult április 7-én az Amerikai Egyesült Államok és a legtöbb európai ország elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét, május 22-én pedig az ENSZ teljes jogú tagjává vált. Ennek ellenére az őt megillető önvédelemhez való jogát nem gyakorolhatta, mert egész Jugoszlávia ellen szóló fegyverkereskedelmi embargó volt életben. Több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát, civilek százezrei haltak és sebesültek meg. A szerb nacionalista erők Bosznia területének 70 %-át lerohanták és az etnikai tisztogatások során elüldözték és megölték a nem szerb lakosságot. Ezek az okok vezettek el a nemzetközi haderő térségbeli alkalmazásának szükségességéhez, s jelen pillanatban úgy tűnik, hogy még hosszú ideig itt is fognak állomásozni a békefenntartó csapatok. 3. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Bosznia-Hercegovina abszolút földrajzi helyzete az É-i szélesség tól a ig, és a K-i hosszúság tól a 19 0 ig terjed. Relatív földrajzi helyzete: Európa délkeleti részén, a Balkánon található. Észak-kelet keleti irányból Szerbia és Montenegróval mintegy 527 km hosszúságban határos, míg északról indulva az óramutató járásával ellentétesen végig, egészen az ország déli tengeri folyosójáig Horvátország öleli körül. Mindössze egy 20 km-es tengerparti sávval rendelkezik. Határainak teljes hossza km, melyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa május 5-én ismert el. Az december 14-én aláírt

13 13 Dayton-i Megállapodás szerint a terület 51 %-án a Bosznia-Hercegovina Föderáció (FbiH), 49 %-án a Szerb Köztársaság (RS) osztozik. Észak-déli kiterjedése maximálisan 300 km, keletnyugati kiterjedése 250 km. Az ország területe km 2, amely mérettel a kis országok kategóriájába sorolható. Bosznia-Hercegovina területe Magyarország területének ( km 2 ) kicsivel több, mint a fele. Bosznia-Hercegovina éghajlata a mérsékelt övbe tartozó száraz kontinentális éghajlat. Az ország domborzati viszonyaiból adódóan a mediterrán és a hegyvidéki éghajlat hatásai is érvényesülnek. Ennek megfelelően az ország jelentős területén a hosszú forró nyár és a hideg tél a jellemző. Előfordulhat napokig tartó eső, havaseső, erős havazás (akár 2 óra alatt 400 mm). Ettől eltérő karakterűek a magasabban fekvő, hegyvidéki területek, ahol rövid hűvös a nyár, hosszú kemény a tél, továbbá a déli, az Adriai-tengerhez közeli partmenti sáv, ahol forró száraz a nyár, enyhe, esős a tél. 4. LAKOSSÁG Bosznia-Hercegovina lakossága júliusában fő volt 6. Legnagyobb települése fővárosa, Szarajevó (0,6 millió fővel) 7. Az ország lakosságának nagy része urbanizált, elsősorban az iparban, bányászatban, illetve a szolgáltatási szférában dolgozik. A háború előtt modern, iparosodott európai államnak számított figyelmet érdemlő oktatási és egészségügyi statisztikákkal rendelkezett (ezzel szemben jelenleg problémát jelenthet a hepatitis, tífusz, veszettség és a hasmenés). A népesség túlnyomó többsége (95 %) ugyanazon nyelvet beszéli, ugyanazon szláv gyökerekből származik, mely a kora középkori letelepülésre vezethető vissza. Jelentős eltérés a vallásban van. A katolikus vallásúak boszniai horvátként (17 %), a keleti ortodox hívők boszniai szerbként (31 %) határozzák meg önmaguk. A legnagyobb arányban a muszlimok jelennek meg a vallási megoszlásban (44 %), ők több, mint 500 évvel ezelőtt tértek át az iszlámra. Mindkét köztársaságban nemzeti ünnep a Függetlenség Napja (márc.1.) és május 1. A Bosznia-Hercegovinai Föderációban a Köztársaság Napja november 25-én, míg a Szerb Köztársaságban január 9-én van. Ezek mellett jelentősek még a jelenlévő különböző vallások ünnepei. Az ország oktatási rendszere megfelel az általános kelet-közép-európai mintáknak: általános iskola (8 év kötelező), középiskola (4 év), főiskola és egytemi képzés (4 év). Boszniában 407 általános iskolában , 171 középiskolában diák tanul. Az országban 6 egyetemen folyik felsőfokú képzés, Szarajevóban, Mosztárban, Banja Luka -n, Tuzlában és Bihac-ban. Ezen kívül négy tanárképző és két képzőművészeti főiskola működik. Az ország munkanélküliségi rátája magas (közel 50%-os), ezért a lakosság jelentős része nem tud a végzettségének megfelelő munkahelyet találni. 5. GAZDASÁG Macedónia mellett Bosznia-Hercegovina volt a legszegényebb tagköztársaság a volt Jugoszláviában. Mezőgazdasága magánkézben működött ugyan, de a birtokok kis mérete nem tette lehetővé egy nemzeti szinten jelentős mezőgazdasági termelés kialakítását. 6 The World Factbook 7 The World Factbook

14 14 A Tito érában a hadipar fejlesztését szorgalmazták, ám a háború okozta etnikai problémák mind a gazdaságot, mind az infrastruktúrát tönkretették. Jelentős nemzetközi gazdasági, újjáépítési és humanitárius segélyre volt az országnak szüksége a helyreállításokhoz. Az elmúlt években a gazdaság növekedési üteme a nemzetközi támogatások csökkenése miatt stagnál. A nemzetközi pénzügyi szervezetek előrejelzéseikben a következő évekre is csak mérsékelt növekedéssel számolnak. Bosznia-Hercegovina külső államadóssága jelentős. A gazdasági stabilitás fenntartásához a háború után átütemezték az adósságállomány törlesztését. Az országban lassan halad a privatizáció. A külföldről beáramló működő tőke igen csekély. A bankok 92 %-ban magántulajdonban vannak, ezekből a külföldi tőke részesedése 72 %. A munkanélküliség rendkívül magas, mintegy 40 %. A kereskedelmi forgalom egyenlege továbbra is negatív, az import értéke több mint háromszorosa az exporténak. Az ország Központi Bankját végén alapították meg. Új nemzeti valutát (konvertibilis márka) 1998-ban vezettek be, melynek árfolyamát a német márkához, annak megszünte után pedig az Euróhoz kötötték. A márka mellett gyakorlatilag az ország egész területén elfogadják az Eurót fizetőeszközként, a bankkártya-, illetve bankautomata-használat azonban várhatóan nehézséget jelent. 6. INFRASTRUKTÚRA 8 Közlekedés A szállítást illetően fontos adat, hogy az ország összesen kilométernyi kiépített vasútvonallal rendelkezik, melyből a vonalak mintegy 78%-a (795 km) villamosított, ám elmondható, hogy az útvonalak helyreállítása folyamatban van. A közlekedésben főként a közúti közlekedés dominál, azonban a kilométeres közúthálózatból csak az utak fele burkolt, azok közül is kevés a jó minőségű. 99%-ban a kétszer egy sávos utak a jellemzők. Az útburkolat kátyukkal teletűzdelt, jelentős a gyalogos forgalom az úttest szélén. A hegyi szakaszokon kifejezetten jellemző a jegesedés, a nagyfokú teherautó forgalom miatt jégbordák alakulnak ki. Ezen jellemzők mellett az autóval utazónak számolnia kell az 8 The World Factbook

15 15 autólopás veszélyével is, illetve a helyi sofőrök figyelmetlenségével, egyre gyakoribb ittas vezetésével. Különböző lehetőségek esetén a helyi buszközlekedés javasolt. A folyóvízi útvonalak hosszáról nincs adat, azonban az bizonyos, hogy a Száva folyó jelentős része egyáltalán nem hajózható a lerombolt hidak maradványai, a hordalék, valamint egyéb roncsok miatt, melyek a balkáni háború örökségei. Az országban összesen 170 kilométernyi földgáz-, valamint 9 kilométer hosszú kőolaj-csővezeték van (2003-as adat). Légi közlekedés: évi adatok szerint 27 repülőtere van az országnak. Ebből 8 burkolt. 2 nemzetközi repülőtérrel rendelkezik (Szarajevó, Mostar). Hírközlés Bosznia-Hercegovina telefon távíró hálózatáról általánosságban elmondható, hogy komoly fejlesztésre és bővítésre szorul. Számos városban a szolgáltatások szintje, összehasonlítva más jugoszláv utódállaméval átlagon aluli. A hazai hálózatról nincsenek pontos adatok. Az ország rádiós és televíziós műsorszóró-hálózatáról friss adatok nem állnak rendelkezésre. (1998-ban 8 AM és 16 FM, valamint 1 rövidhullámú rádióadás működött szeptemberi adatok szerint 33 televíziós műsorszóró állomás, valamint 277 átjátszóállomás működött.) Az ország hívószáma 387. A magyarországi mobilszolgáltatók mind előfizetéses, mind kártyás tarifacsomagjaik használatát biztosítani tudják az országban. Az ország Internet kódja: ba. 7. POLITIKAI RENDSZER POLITIKAI SZEREPLŐK Bosznia-Hercegovina államformája szövetségi köztársaság. Az országban élő három nagy entitás erőviszonyinak megfelelő hatalmi struktúrát kellett kialakítani. A működő rendszer így meglehetősen bonyolult, még a demokráciákra általában jellemző komplexitást is felülmúlja. A bosnyák és horvát nemzetiség közösen föderációt (Bosznia-Hercegovinai Föderáció - FbiH) hozott létre, (mely 10 kantonból áll), míg a szerbek megőrizve különállásukat saját köztársaságot (Republika Srpska RS) alkotnak.

16 16 Ezeknek a követelményeknek megfelelően a kialakított állami berendezkedést az alábbi ábra mutatja be. (Az ábra a Bosnia Country Handbook (SFOR, 1997) alapján készült.) Az állam irányításának legmagasabb, nemzeti szintje: Az állam elnökének posztját a háromtagú elnökség elnöke tölti be. A különböző nemzetiségű tagok 8 hónaponként egymást váltva látják el az elnöki, így az államelnöki teendőket is. A jelenlegi elnök februárja óta a bosnyák S. Tihic. Az elnökség tagjai: D. Covic (horvát, októberétől) és B. Paravac (szerb, áprilisától, elődje: M. Sarovic, akit április 2-án hívtak vissza). Az elnökség tagjait 4 évre népszavazással választják (a legtöbb szavazatot szerzett jelölt mindhárom nemzetiségből) és az elnökség jelöli ki a Miniszterek Tanácsának elnökét, akit a nemzeti szintű Képviselőház kell, hogy megerősítsen posztján.a kormányfő a Miniszterek Tanácsának elnöke, decemberétől: A. Terzic. A kormány minisztereit a kormányfő nevezi ki és a nemzeti szintű Képviselők Háza hagyja jóvá. A Bosznia-Hercegovinai Föderáció elnöke: N. Lozancic, míg a Republika Srpska elnöki posztját D. Cavic tölti be. A Parlamenti Gyűlés (nemzeti szintű) 2 házra bomlik: - Képviselők Háza (42 fő 28 fő a BHF-ból és 14 fő a RS-ból, 4 évre) - Nemzetiségek Háza (15 fő mindhárom nemzetiségből 5-5 fő, 4 évre választja őket a föderáció képviselőháza, illetve a RS nemzeti gyűlése.) A két ház választásának időpontja eltérő: a Képviselők Háza képviselőinek következő választása 2006-ban lesz, míg a Nemzetiségek Házáé 2007-ben. Az igazságszolgáltatás rendszere az államigazgatáshoz képest egyszerűbb, bár itt is több szintet alakítottak ki, s ezek száma eltérő a BHF-ban és a RS-ban. Működik az Állami Bíróság, minden entitásnak a saját Legfelsőbb Bírósága, a Föderáció Tartományi Bíróságai,

17 17 valamint az egész országban jelen vannak a helyi bíróságok, s önálló szervezetet képez az Alkotmánybíróság. Bosznia-Hercegovina alkotmányát az december 14-én aláírt Dayton-i békemegállapodás tartalmazza. A megállapodás főbb pontjainak összegzése: - Bosznia-Hercegovina önálló állam, jelenlegi határain belül. Egységes állam, melyet két politikai entitás alkot: a muszlim-horvát föderáció és a boszniai szerb köztársaság. A magállapodás alapján mindkét félnek területeket kell feladnia. - Bosznia-Hercegovinának központi kormányzata lesz, melynek központja Szarajevó. - A korábban hadban álló felek beszüntetnek minden ellenségeskedést, és 2 km-re visszavonulnak az elválasztó zóna mögé. - Az egyik félről a másikra átszálló területeken a visszavonuló félnek 45 napja van arra, hogy visszavonja csapatait, fegyverzetét, aknáit és akadályait. - A felek kötelezik magukat arra, hogy nehézfegyverzetüket és erőiket 120 napon belül az SFOR parancsnoka által meghatározott helyre visszavonják. A szükséges létszám feletti személyi állományt leszerelik, és megtiltják további katonai működésüket. - Bosznia-Hercegovinában szabad és demokratikus választásokat tartanak. A háborúban hontalanná vált népességnek joga van eredeti lakóhelyén részt venni a választásokon, ha így dönt. - A felek egyetértenek abban, hogy létrehozzák Bosznia-Hercegovina alkotmányát, mely elnökséget, kétkamarás törvényhozást és alkotmánybíróságot állít fel. - Minden boszniai embernek joga van az országon belüli zaklatás- és diszkriminációmenetes szabad mozgáshoz. A menekülteknek és hontalanoknak joguk van visszatérni otthonaikba, vagy ellentételezést kapni. - A megállapodás kötelezi mind Szerbiát, Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, hogy teljes mértékben működjön együtt a háborús bűnösök, illetve a nemzetközi és humanitárius jogok megsértőinek felelősségre vonásában. - Minden nem helyi katonai erőt és eszközt vissza kell vonni Bosznia-Hercegovinából. Jelentősebb pártok: - Bosznia-Hercegovináért Párt (Party for BiH) - Demokratikus Működés Pártja (Party of Democratic Action) - Bosznia-Hercegovina Liberálisai (Liberals of BiH) - Horvát Parasztpárt (Croatian Peasant Party) - Bosznia-Hercegovina Horvát Demokrata Pártja (Croatian Democratic Party of BiH) 8. NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL 9 Bosznia-Hercegovina függetlensége óta több jelentős nemzetközi szervezethez is csatlakozott, vagy valamilyen egyéb státuszban (vendég, megfigyelő) vesz részt a szervezetek munkájában. Néhány közülük: IMF - International Monetary Fund Interpol International Police OSCE Organization for Security and Cooperation in Europe UN United Nations WHO World Health Organization WTrO World Trade Organization 9 The World Factbook

18 18 9. MAGYAR BOSZNIA-HERCEGOVINAI KAPCSOLATOK A Dayton-i békemegállapodás aláírását követően mind a helyi politika, mind a nemzetközi közösség elsőszámú érdeke a volt Jugoszlávia és a régió stabilizálása volt. Bosznia-Hercegovinának stabil kapcsolata alakult ki a szomszédos államokkal és jelentős külföldi segítségeket (több, mint 14 milliárd USD segélyt) vehetett igénybe. Magyarország december 28-án létesített diplomáciai kapcsolatokat Bosznia- Hercegovina Köztársasággal. A Zágrábból akkreditált magyar nagykövet április 25-én adta át megbízólevelét Szarajevóban. Bosznia-Hercegovina fővárosában májusában nyílt meg a magyar külképviselet. Bosznia-Hercegovina budapesti nagykövetsége hivatalosan december 1-jén kezdte meg működését. A magyar - bosznia-hercegovinai kapcsolatok elsősorban a diplomáciai, gazdasági és kereskedelmi együttműködésre terjednek ki. Felsővezetői szinten zajlottak kölcsönösen megrendezett találkozók a gazdasági együttműködés különböző formáinak kidolgozására. Ezen kívül külön látogatáson járt Budapesten Osman Topcagic, Bosznia-Hercegovina Európai Integrációs Igazgatóságának főigazgatója az EU csatlakozással kapcsolatos magyar tapasztalatok megismerése céljából ben került aláírásra a Kereskedelmi és Gazdasági Kapcsolatokról szóló Egyezmény, valamint a Külügyminisztériumok közötti együttműködésről szóló jegyzőkönyv. Azóta írtuk alá a diplomata és szolgálati útlevelek vízummentességéről szóló egyezményt, a beruházás-védelmi, légügyi, valamint a kulturális, tudományos és oktatási együttműködési megállapodást. A kettős adóztatás problémájának elkerülésére szintén leszünk lépéseket. A Jugoszláviától örökölt - és mindkét fél által életben tartani kívánt - ún. szukcessziós egyezményekről jelenleg is folyik mindkét oldalon a tárcaközi egyeztetés. Vizsgáljuk egy vasúti személy- és áruszállításról szóló megállapodás megkötésének lehetőségét, és szükségesnek tartjuk a két ország vámszervei, valamint adóhivatalai közötti munkakapcsolatok létesítését, illetve fenntartását. Szükségesnek tartjuk továbbá egyezményes kapcsolataink felülvizsgálatát valamennyi, a még Jugoszláviával kötött, de hatályban lévő megállapodás tekintetében július elsejétől Magyarország biztosítja Bosznia-Hercegovina részére a preferenciális vámtarifa rendszer (GSP) alkalmazását. A magyar bosznia-hercegovinai külkereskedelmi forgalom óta dinamikusan növekszik. Boszniai részről rendkívül nagy súlyt helyeznek a páneurópai folyosó (Budapest- Szarajevó-Mostar-Ploce) ügyére, amely alapvető jelentőségű az ország számára, illetve fontos belpolitikai kérdés is. Leszámítva azonban egy 16 km-es szakaszt, a további autópálya építéshez nincsenek meg a szükséges erőforrások, valamint nem került kijelölésre annak pontos útvonala, Horvátországhoz való csatlakozási pontja sem. A két ország közti rendszeres vasúti összeköttetés évben áll helyre. Fejlődő együttműködés alakult ki egyes magyar megyék és bosznia-hercegovinai kantonok között (pl. Baranya megye Tuzla Kanton, Zala megye Zenica Kanton, Csongrád megye Una-Sana Kanton). Magyarországon jelenleg 7 - részben vagy egészben boszniahercegovinai tőkével működő - vállalkozást jegyeztek be. Bosznia-Hercegovinában óta 26 magyar cég tett kisebb beruházásokat (összesen mintegy 350 ezer EUR értékben). Bosznia-Hercegovinában a gazdaság helyreállítása és szabályozása jelenleg van folyamatban. Az üzleti körülmények fokozatosan javulnak, ami jó lehetőséget teremt a magyar vállalkozóknak az ország piacán való megjelenésre. Bosznia-Hercegovinában jelentős az érdeklődés a magyar vállalatokkal való közvetlen együttműködés iránt. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a nagykövetség kiemelt feladata, amelyet a külgazdasági attasé (egyben gazdasági tanácsos) koordinál. Bosznia-Hercegovinában a Kereskedelmi Szolgálatnak kirendeltsége nincsen, ezért a vállalati ügyek is a külgazdasági attasé hatáskörébe tartoznak.

19 NEMZETI HADERŐ 10 Bosznia-Hercegovinában a 2003-ban elkezdett haderőreformot követően, március 24-én létrejött a központi Egyesített Vezérkar, melynek felügyelete mellett, párhuzamosan működik a két entitás (Vojszka Federacija-VF és Vojszka Reszpublika Szerbszka-VRS) vezérkara és hadserege. A haditechnikai eszközöket a Dayton-i egyezményben rögzített módon és mennyiségben az SFOR zárt körletekben felügyeli. Mindkét entitás haderejében jelen vannak a szárazföldi erők és a légvédelmi haderőnem eszközei. Ezek az eszközök többnyire régi szovjet haditechnikai eszközök. Például: T-54, 55-ös típusú harckocsik, BTR-50, 70-es típusú harcjárművek, ZU-23-as típusú légvédelmi gépágyúk, MI-8 típusú helikopterek. Bosznia-Hercegovina nem rendelkezik nukleáris, kémiai és biológia fegyverekkel, valamint ballisztikus rakétákkal. A légierő és a légvédelem a szárazföldi erők vezérkarának alárendeltségében működnek. Bosnyák-Horvát Föderáció Elnöke Bosnyák-Horvát Föderáció Védelmi Minisztérium BiH Védelmi Minisztérium BiH Egyesített Vezérkar Szerb Köztársaság Elnöke Szerb Köztársaság Védelmi Minisztérium VF Egyesített Vezérkar BiH HDM Pság VRS Vezérkar XX Felderítő ho. Kiképző Pság LÉ. zlj. Harctámogató zlj. X X Béketámogató egységek X 15.sz. LÉ. zlj. 1.sz Harctámogató zlj. Kikép ző Pság XX Felderítő ho. Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina rendelkezik tengerparttal (20 km), jelentős kikötője nincs. A Föderáció vezetésénél felmerült egy kis létszámú folyami őrség szervezése a Száva folyón, de döntés még nem született felállításáról. A katonai szolgálat alsó korhatára 19 év, a 2003-as adatok szerint a hadrafogható lakosság (15-49 év) létszáma: fő. Az aktív állomány létszáma: Bosnyák: 9200 fő Horvát: 4000 fő Szerb: 6600 fő A tartalékos állomány létszáma: Bosnyák: fő Horvát: fő Szerb: fő. Az ország a 2002-es pénzügyi évet tekintve 234,3 millió USD-t költött hadikiadásokra, ami a nemzeti össztermék 4,5 %-a. A dél-szláv háborút megelőzően működő hadiipari termelés mára gyakorlatilag megszűnt a szakember gárda elvándorlása, áttelepítése miatt. 10 A fejezet megírásához a Janes Sentinel c. kiadványt vettük alapul.

20 JELENLÉVŐ NEMZETKÖZI HADERŐ Bosznia-Hercegovinában év végéig a Stabilization Force (SFOR) biztosítja a békét. Ennek a többnemzetiségű haderőnek része az a Többnemzetiségű Különleges Egység (MSU), amelynek a magyar Különleges Rendeltetésű Kontingens (KRK) is részét képezi. Feladataik közé tartozik: a járőrözés, környezettanulmányozás, rendbiztosítás. A magyar kontingens egy század erővel biztosítja az MSU és az SFOR által meghatározott feladatokat. Mivel az MSU az egyetlen ilyen jellegű ezred szintű egység az SFOR-on belül, így hadműveleti területét nem korlátozzák a Többnemzetiségű Dandárok (Multinational Brigade-MNB) körzetei. Ezek három körzetre osztják Bosznia-Hercegovinát: északi - amerikai parancsnokság Tuzlában, dél-nyugati - angol parancsnokság Banja Luka-ban és a dél-keleti francia parancsnokság Mosztárban. 12. MAGYARORSZÁG BOSZNIAI SZEREPVÁLLALÁSA Magyarország óta vesz részt a nemzetközi közösség boszniai misszióiban februárjától 2002 elejéig az SFOR MSU kontingens keretében műszaki katonai alakulatokkal segítettük az újjáépítést, jelenleg pedig egy század erővel (108 fő) vesz részt a békefenntartó tevékenységben. Az UNMBIH-ben 13 magyar rendőr dolgozott, januárjától pedig az EU Rendőri Misszió keretében 5 magyar rendőrtiszt teljesít szolgálatot. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága Surján Lászlót bízta meg azzal a feladattal, hogy ellenőrizze Bosznia-Hercegovina tagfelvétele során vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Folyamatosan részt veszünk a boszniai Állami Határőr Szolgálat állományának képzésében. A Szegedi Folyamat keretében kétoldalú konzultációkra került sor Bosznia- Hercegovinának a NATO PfP-re való felkészülését elősegítendő. Magyar részről rendszeresen szervezünk képzési programokat boszniai önkormányzati vezetők ( good governance ) és környezetvédelmi szakemberek számára, továbbá az intézményi reformok (igazságszolgáltatás, illetve kereskedelemfejlesztés és liberalizáció) és a határon átnyúló együttműködés (eurorégiók) elősegítése érdekében.

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E NATO KAPCSOLATOK ÉS FELADATOK SZARAJEVÓBAN NATO POLITICAL AND MILITARY RELATIONS IN BOSNIA-HERZEGOVINA A felbomló Jugoszlávia megoldatlan politikai konfliktusai vezettek a véres boszniai háborúhoz, amely

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

AKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27.

AKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27. AKNAVESZÉLY!!! J u g o s z l á v i a k i a l a k u l á s a Szerb Horvát Szlovén Királyság 1918 1929 Jugoszláv Királyság 1929 1941 I. Sándor király (II. Péter, Pál herceg) Jugoszlávia felosztása 1941-1945

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

ORSZÁGOK, NÉPEK VAGY ETNIKUMOK...

ORSZÁGOK, NÉPEK VAGY ETNIKUMOK... A múltat be kell vallani" (József Attila) Juhász György (irodalomtörténész) ORSZÁGOK, NÉPEK VAGY ETNIKUMOK... Megjelent: a Magyar Nemzetben 2011. április 2-án Mezsgyén címmel MIT ÜZEN A BALKÁN? Európa

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN Dr. Isaszegi János vezérőrnagy MH Központi Kiképző Bázis parancsnoka Szentendre 2009. május 29. 1 A Magyar Honvédség részvétele a nemzetközi műveletekben

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

A BALKÁNI BÉKEFENNTARTÓ MŰVELETEK ÁTTEKINTÉSE

A BALKÁNI BÉKEFENNTARTÓ MŰVELETEK ÁTTEKINTÉSE ELŐADÁSOK SZABÓ ISTVÁN A BALKÁNI BÉKEFENNTARTÓ MŰVELETEK ÁTTEKINTÉSE Szabó István mk. ezredes 2000-ben az SFOR műszaki főnökeként szolgált Szarajevóban. Jelenleg az Összhaderőnemi Hadműveleti Központ műveleti

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN.

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. TARTALOM 1, AZ ÁLLAM 2, ÁLLAMÉPÍTÉS HADERŐ SPECIALITÁSA KOMPLEXITÁS MAGYAR BÉKEMŰVELETEK FEJLŐDÉSE

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia,

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia, DR.SZŰCSR.GÁBOR* ANYUGATBALKÁNÉSAZEURÓPAIUNIÓ FURCSAPÁROK : BEVEZETŐMEGJEGYZÉSEK AcímelsőrészeazértutalNeilSimonvígjátékára,hogyszembetűnjönazakülöI hatalminak tekintett)akarateszköze,amozgásteret,azönállóságotszűkítőfölöslei

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

(Volt) Jugoszlávia. tország, Bosznia- Hercegovina, rsadalomföldrajza ldrajza II.

(Volt) Jugoszlávia. tország, Bosznia- Hercegovina, rsadalomföldrajza ldrajza II. (Volt) Jugoszlávia Szlovénia, Horvátorsz tország, Bosznia- Hercegovina, Szerbia és Montenegro,, Macedónia Európa regionális társadalomft rsadalomföldrajza ldrajza II. Térkép Forrás: : Erdélyi magyar adatbank

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Így alkotm{nyoztak ők

Így alkotm{nyoztak ők Így alkotm{nyoztak ők A Policy Solutions h{ttérelemzése a posztkommunista orsz{gok alkotm{nyoz{si folyamatairól 2011. janu{r Vezetői összefoglaló Húsz különböző ország alkotmányozásának vizsgálata megmutatta:

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az EU és Bosznia és Hercegovina közötti kapcsolatok: a civil társadalom szerepe

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az EU és Bosznia és Hercegovina közötti kapcsolatok: a civil társadalom szerepe 2009.12.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 317/15 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az EU és Bosznia és Hercegovina közötti kapcsolatok: a civil társadalom szerepe (feltáró vélemény)

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel

Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel Európa egyik legforrongóbb pontja mindig a Balkán volt, de a XX. század végén senki nem gondolta, hogy a II. világháború utáni egyetlen európai melegháború

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

ÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TARTALOM NÉPSZAVAZÁS A FÜGGETLENSÉGRİL 1990, december 23 Hazai archív sajtó- a szlovén függetlenségi folyamatokról 1990-1991 MI TÖRTÉNT? A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ÉVES PROGRAMOK 2010-11 A 'PICTURE

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/ számú törvényjavaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/ számú törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/19079. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a két ország között kötött nemzetközi szerződések felülvizsgálatáról Budapesten

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Levelező Tagozat. Európai Üzleti Tanulmányok Szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Levelező Tagozat. Európai Üzleti Tanulmányok Szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai Üzleti Tanulmányok Szakirány SZERBIA GAZDASÁGI PERSPEKTÍVÁI A DEMOKRATIZÁLÓDÁS ÉS AZ EURÓPAI FOLYAMATOK

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban

A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban GÁL, Zoltán (PHD, Dr habil.) galz@rkk.hu Centre for

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel http://www.honvedelem.hu/cikk/14500 Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes az elmúlt hetekben több konferencián is jelen volt. A Magyar Honvédség

Részletesebben