MADARAK 1. Bevezető - Sólyomalkatúak. FV - fokozottan védett faj (Magyar Közlöny, 2001/53) felismerendő. vonuló
|
|
- Virág Mezei
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MADARAK 1. Bevezető - Sólyomalkatúak F - fokozottan védett faj (Magyar Közlöny, 2001/53) felismerendő vonuló Á állandó T téli vendég; amennyiben ritkán mégis fészkel: F fészkelő
2 A madarak legjellegzetesebb tulajdonsága a tollazat, amely a hüllők pikkelyeivel mutat homológiát. A legősibb madárcsoportoknál a tollazat talán rovarcsapdaként működött, vagy már a hőszabályozásban is szerepet játszott. Az evolúció során két fontos funkciója alakult ki, egyrészt, mint könnyű szigetelőréteg segít a homoiotermia fenntartásában, másrészt könnyű és nagy felületeket létrehozva a repülést teszi könnyebbé.
3 A speciális életmód számos jellegzetes vátozást alakított ki a mozgást (összenövések: tibiotarsus, tarso-metatarsus, carpo-metacarpus, lumbosacrale, furcula, stb.) a légcserét (légzsákok, kettős légcsere) és a táplálkozást (csőr, begy, zúzógyomor) végző szervrendszereknél.
4
5
6
7 A repülés A szárny mérete, formája behatárolja a madár repülési képességét. A keskeny, hegyes és hosszúszárnyú madarak (kabasólyom, füstifecske, küszvágó csér) nyilalló, gyors röptűek, szemben a rövid, tömzsi, lekerekített szárnyú fajokkal (fogoly, szárcsa), melyek röpképessége lényegesen gyengébb. A nagy távolságokat berepülő, nagy testű fajok maximális szárnyfesztávolsága 3-3,5 méter (vándoralbatrosz, királykondor), ennél nagyobb fesztávolságú madár csak fosszilisan ismert.
8 Repülés közbeni munkavégzés alapján megkülönböztetünk mozdulatlan szárnyú és evezőszárnyú repülést. Előbbi csoportba a siklórepülést és a vitorlázást soroljuk. Mindkét repülési forma energiamegtakarító és biztosítja a nagy távolságokat leküzdő madarak tartós levegőben maradását. A vitorlázórepülés során az egyes madarak igyekeznek optimálisan kihasználni a felszálló légáramlatokat: általában nagy köröket (valójában spirális alakzatot) leírva, egyre magasabbra emelkedve. A vitorlázás tehát siklórepülés felfelé irányuló légáramlatokban (termik). A nyílt tengerek madarai a tenger vízfelszíne felett eltérő sebességű szeleket használják ki: ezekkel szembefordulva egészen a leggyorsabban áramló légáramlatokig emelkednek.
9 Az aktív evezőrepülés során a madár lefelé irányuló és az ezt követő szárnyemelő mozgások periodikus ismétlése révén halad a levegőben. E rendkívül intenzív izommunkát követelő mozgásforma gyakran nem folyamatos, hanem siklórepülő fázisokat is tartalmazhat az aktív szárnycsapások között. Ekkor jön létre sok énekesmadár jellegzetes, hullámos röppályája. Speciális evezőrepülés a főképpen ragadozókra és néhány kisebb énekesmadárra jellemző szitálás. Ebben az esetben a szárnycsapások révén kialakított repülő-sebesség megegyezik a szembe áramló levegőével: a madár látszólag egyhelyben lebeg. Szélcsendben a teljes felhajtóerőt a szárnyak 45 -os szögben való lefelé csapása biztosítja. A kolibrik különös forgószárnyú repülése (másodpercenkénti csapásszáma akár 80 is lehet) a legtökéletesebb manőverezést teszi lehetővé. A zuhanórepülés során a madár testéhez szorítja szárnyát és a siklórepülést szabadesésben folytatva igen nagy sebességet érhet el (160 km/óra), ez a sólyomfélék és egyes vízimadarak (pl. szula).
10 A levegőbe emelkedés az igen energiaigényes felszállás fázisa. A kisebb testű madarak elrugaszkodásuk után azonnal a levegőbe emelkednek, a nehezebb testű, vagy rövid, kerek szárnyú, nagy szárnyterhelésű fajok csak rövidebb-hosszabb nekifutás vagy a víz felszínén történő futás ("víztaposás") után képesek a felszálláshoz szükséges lendületet elérni (szárcsa, bütykös hattyú).
11 A hangképzés A madarak hangképzése az alsó gégefőben történik. A gégefő belső falán a hörgő és a légcső módosult porcgyűrűiből kialakult gyűrű alakú rugalmas hártyák feszülnek, melyeket a hörgőkből kiáramló levegő megrezegtet és ennek eltérő rezgésszámú vibrációi képezik a fajspecifikus hangokat. A madarak hangképzésének teljes mechanizmusa jóval bonyolultabb a fentebb leírtaknál, hiszen a hangok kialakításában, erősítésében számos "segédberendezés" is szerepet játszik. Az alsó gégefőben képzett valódi madárhang mellett számos fajra ún. instrumentális hangok kibocsátása is jellemző. E hangok más szervek vagy külső tárgyak közvetítésével jönnek létre (pl. a csőrkávák összeütése a gólyáknál, a harkályok dobolása a száraz fakérgen). A hangképzés ezen módja főképpen a nem énekesmadarakra jellemző: szárnyak csattogtatása (fácán).
12 A madarak az ősi hüllők diapsida (kettős halántékablakú) csoportjából alakultak ki, több mint 200 millió évvel ezelőtt. Legközelebbi rokonaik a ma is élő krokodilok és a kipusztult dinoszauruszok. A recens madárcsoportok valószínűleg polifiletikus fejlődés eredményeként jöttek létre. Napjainkban mintegy 1000 kipusztult fajt tartanak nyilván, a recens fajok száma 9213 (Gosler 1991).
13 Az ICBP (International Council for Bird Preservation) adatai szerint a világ madárfaunájának legalább 11%-a (pontosan 1029 faj) kipusztulástól veszélyeztetett. A 173 családba tartozó fajok többsége (kb 70%) a trópusokon él. Hazánkban 246 faj költ és mintegy 127 faj vonulóként, vagy ritka vendégként jelenhet meg élőhelyeinken. A hazai madarak 21 faj kivételével mind védettek (Haraszthy 1995). A hazai madárvédelem legnagyobb társadalmi bázisát az 1974-ben alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tagjai képezik.
14 A madarak rendszerezésében is mindig igyekeztek az evolúciós kapcsolatokat érvényesíteni. A as évek DNS hibridizációs technikája, különösen Charles Sibley és Jon Ahlquist munkássága nyomán, azonban számos helyen megbolygatta a klasszikus rendszereket (pl: az újvilági keselyűk a Gólyaalkatúakhoz soroltattak). Jelen rendszer Gosler (1991) által használt csoportosítást követi, egyes helyeken kitérve az újabb vizsgálatok eredményeire is. A recens Ratitae (6 család) és Impennes (1 család) alosztályok fajai hazánkban nem fordulnak elő, ezért nem tárgyaljuk őket.
15 Classis: Aves - Madarak Subclassis: Carinatae - Tarajos szegycsontúak Ordo: Gaviformes-Búváralkatúak Úszó és bukó madarak, fejlett farokkal és sávos nyakmintázattal. Három előre álló ujjuk között teljes úszóhártyák feszülnek. Lábaik a farok felé tolódnak, így az úszásban jobban segítik az állatot, de a szárazföldön ügyetlenül mozognak. Holarktikus elterjedésűek. Egyetlen családba (Gaviidae) egyetlen genus (Gavia) 5 faja tartozik. Nálunk az őszi vonuláskor rendszeresen látható az északi búvár (G. stellata), ritkán a jeges búvár (G. immer). A sarki búvár (G. arctica) rendszeres téli vendég álló- és folyóvizeinken.
16 Ordo: Gaviformes - Búváralkatúak Hím és tojó hasonló, a téli tollruha egyszerűbb, mintázat nélküli, úszó és bukó, főként halevő madarak teljes úszóhártyával, a sarki búvár rendszeres téli vendég álló- és folyóvizeinken. Utóbbi Észak-Európában költ, tavak mentén közvetlenül a parton fészkel. Gavia arctica - sarki búvár T Gavia stellata - északi búvár T
17 Ordo: Podicipediformes - öcsökalkatúak Ordo: Podicipediformes - öcsökalkatúak Úszó és bukó madarak, rövid farokkal. Tollazatuk sűrű, tömött, a hímek feltűnőbb színezetűek és kissé nagyobbak. A nász és a téli tollazat általában eltérő. Szárnyuk rövid, rossz repülők, Csüdjük oldalról lapított, úszóhártyáik lebenyesek. Csőrük hegyes, halakkal és vízi gerinctelenekkel táplálkoznak. Magyarországon 5 vöcsökfajt (kis, füles, feketenyakú, búbos, vörösnyakú) figyeltek meg, melyek közül 4 költ is.
18 Ordo: Podicipediformes - öcsökalkatúak Podicipedidae - öcsökfélék Podiceps cristatus - búbos vöcsök Magyarországon gyakori fészkelő, Mocsaras, lápos területeken, halastavakon, nagyobb állóvizeink szegélyében fészkel. Jellegzetes nászviselkedése után ritkás vízi növényzetbe, vagy hínárosba építi fészkét (4-5 tojás). Halat, kétéltűeket, rovarokat ill. moszatot, békaszőlőt, nádhajtást és keserűfűféléket is fogyaszt. Jellegzetes vöcsök tulajdonság a tollevés. Novemberben vonul el, márciusban érkezik, egyes példányok áttelelnek. Á nászruhás pár nászruhás pár
19 Ordo: Podicipediformes - öcsökalkatúak Podicipedidae - öcsökfélék Podiceps cristatus - búbosvöcsök Á udvarlás úszó fészek
20 Ordo: Procellariiformes - Csövesorrúak Az ide tartozó 4 család 106 fajának nincs hazai képviselője. Ordo: Pelecaniformes - Gödényalkatúak Főleg tengeriek, ujjaik között teljes úszóhártyák feszülnek, mind a 4 ujjat összekötve. Torkuknál az alsó állkapocsról lelógó bőrredő (torokzacskó) többé kevésbé kitágítható. Általában telepes fészkelők. A hím és a tojó egyaránt részt vesz a fiókák nevelésében. 6 családba 62 faj tartozik. Pelecanidae - Gödényfélék Nagy testű, nehézkesen repülő madarak. Nyakuk hosszú, csőrük lapos és horgas, torokzacskójuk hatalmas. Halakkal táplálkoznak. A család 8 faja közül hazánkban a múlt században két faj költött: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus) és a borzas gödény (P. crispus). Napjainkban csak kóborlóként fordulnak elő.
21 Ordo: Pelecaniformes - Gödényalkatúak Pelecanidae - Gödényfélék F Pelecanus onocrotalus - rózsás gödény Pelecanus crispus - borzas gödény F
22 Ordo: Pelecaniformes - Gödényalkatúak Phalacrocoracidae - Kárókatonafélék Erőteljes, nagytermetű vízimadarak, csőrük hosszú és horgas, nyakuk és farkuk szintén hosszú. Lábuk a test vége felé tolódott, csüdjük rövid, talpuk széles, úszólhártyájuk van. Farkcsíkmirigyük hiányzik, tollazatuk nem vízálló, hogy a levegőt ki tudják szorítani alóla (merüléshez szükséges). Jó úszók és erőteljes repülők. Kolóniákban fészkelnek. Tengeriek és édesvíziek is előfordulnak az ide tartozó 33 faj között. A galapagoszi csököttszárnyú kormorán (Nannopterum harrisi) elvesztette röpképességét.
23 Ordo: Pelecaniformes - Gödényalkatúak Phalacrocoracidae - kárókatonafélék Phalacrocorax carbo - kárókatona Phalacrocorax pygmeus - kis kárókatona Á T F Fej és nyak tollazata rőtesbarna. Kistermetű faj. Délkelelet-Európából terjeszkedve ma már hazánkban is - bár kis számban - rendszeresen költ.
24 Ordo: Pelecaniformes - Gödényalkatúak Phalacrocoracidae - kárókatonafélék Phalacrocorax carbo - kárókatona 1954-ben telepedett meg a Kis- Balatonon, majd a 70-es évektől a Tiszán is megjelent fészkelőként. Kolóniákban költ, fészkét gallyakból építi és vízinövényekkel béleli. Átlagos fészekalja 3 tojás. A hím és a tojó felváltva kotlik 3-4 hétig a tojásokon és 5-6 hétig együtt táplálják a fiókákat. Szinte kizárólag halat fogyaszt. A fészkelőteleptől akár 30 km-re is eljár táplálékért. A Kis-Balatonon 1984-ben már 800 pár költött, majd 1986-ban 1200 párra, 1989-ben 1400 párra emelkedett az állomány. onuló, a populáció egy része áttelelhet. Á T
25 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Lábuk, nyakuk, csőrük hosszú. Ujjaikon nincs összefüggő úszóhártya. Hímeknél dísztollak lehetnek. Többnyire telepes fészkelők. 5 alrendjük és 6 családjuk ismert. Ardeidae - gémfélék Kis, közepes és nagy madarak egyaránt előfordulnak közöttük. Tollazatuk laza, has oldalon púdertollakkal. Csőrük hosszú és egyenes. Nagy, széles, kerek szárnyaikkal erőteljesen repülnek. Behúzott nyakkal repülnek. (Többi gólyaalkatú nyújtott nyakkal repül!) Farkuk rövid kerek. Az Anktartisz kivételével mindenhol elterjedtek. A fészket a tojó építi a talajra, bokrokra vagy fákra. Magányos és telepes fészkelők egyaránt lehetnek. A mérsékelt égövön költözők. A családnak 60 faja ismert.
26 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ardeidae - gémfélék Ardea purpurea - vörös gém F Tőlünk északabbra csak elvétve fordul elő. Hazánkban az Alföldön, Kisalföldön, Mezőföldön és a Dél- Dunántúlon költ. Főleg nádban fészkel, laza telepeket alkot. A nádhoz való adaptáció következménye, hogy csüdje rövid, lábujjai hosszúak. Csőre hosszú, főleg a sekélyebb vizekben táplálkozik. Halak és kétéltűek mellett sok vízi gerinctelent fogyaszt. onul.
27 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ardeidae - gémfélék Ardea cinerea - szürke gém Gyakori, telepesen fészkelő fajunk. Általában fákra építi fészkét, néhol nádban is megtalálható. Főleg hallal táplálkozik, de fogyaszt kisemlősöket, békákat, rákokat, csigákat, rovarokat is. Hazai állománya 5000 pár körül mozog. Ennek egy része áttelel, a többi általában a Mediterránumba vonul. Á
28 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ardeidae - gémfélék Casmerodius albus - nagy kócsag Á F Számos földrészen megtalálható, Európában elterjedésének nyugati határát a Csehmedence képezi. A múlt század közepétől, e század 50-es éveiig csak szórványos fészkelt (5-25 pár), a 70-es években egyedszáma emelkedett (1977: 215 pár), napjainkban kb. 30 nagyobb telepe ismert kb 400 költő párral. Legnagyobb fészkelő kolóniái a Kis- Balatonon és Tiszafüred mellett találhatók. Főleg vízből szerzi táplálékát, amely nagyrészt hasonlít a többi gémféléére. onul, az állomány egy része áttelel.
29 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ardeidae - gémfélék Egretta garzetta - kis kócsag Amerika kivételével az egész világon elterjedt. Hazánkban főleg a dél-keleti területeken fordul elő. Tipikus fészkelőhelye a folyóparti ligeterdők (pl. Tisza ártér fűz-nyár erdei, botolófüzesei). Általában vegyes telepeket alkot a többi gémfélével. Augusztus végén elhagyja a telepeket és szeptember elején elvonul. Észak- és Közép-Afrikában telel. Állománya a nagy kócsaghoz hasonló egyedszám ingadozást mutatott az utóbbi 150 évben. F Á
30 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ardeidae - gémfélék Nycticorax nycticorax - bakcsó F Csaknem az egész világon elterjedt. Hazánkban a leggyakoribb gémféle. Nagy telepei (esetenként 2000 pár) ligeterdőkben találhatók, de költhet nádasban is. Főleg éjszaka táplálkozik. áltozatos táplálékának legnagyobb részét a békák adják. onuló.
31 Ixobrichus minutus - törpegém (pocgém) Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ardeidae - gémfélék F Északi tájak kivételével Európában mindenhol megtalálható. Jellemző hazai fészekelőhelyei a tavak, víztározók, halastavak nádszegélyei, nádszigetei. Nem alkot nagy fészkelőtelepeket. Táplálékát a vízparton vagy a vízben keresi. onuló, ritkán áttelelhet.
32 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ardeidae - gémfélék Botaurus stellaris - bölömbika Nádasaink jellegzetes hangú, rejtett életmódú magános fészkelője. A vörös gémhez hasonlóan rövid csűdje és hosszú lábujjai vannak. onuló, a Földközi-tenger észak-afrikai partvidékén telel. F
33 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ciconiidae - gólyafélék Nagy termetű gázlómadarak. Csőrük hosszú, erőteljes és kihegyesedő. Nyakuk és lábuk megnyúlt. Farkuk rövid, kerek, szárnyuk nagy és széles. Általában a vízközeli, nyitott élőhelyeket népesítik be. Az északi fajok vonulók. 19 fajuk ismert. Ciconia ciconia - fehér gólya F Sík és dombvidékeink közismert fészkelő madara. Eredetileg fákra építette fészkét, az ötvenes évektől azonban falusi épületek kéményét részesítette előnyben. Húsz évvel később a fészkek többségét már villanyoszlopokon láthattuk. Áprilistól júniusig költ. A gyakran 1 m átmérőjű fészekben 4-5 tojáson felváltva kotlanak a szülők. Nedves rétekről, kaszálókról, tarlókról, szántásról szedi össze igen változatos táplálékát.a századelőn még 18 ezer párra becsült állomány pontos változásait 1958, a rendszer gólyaszámlálás bevezetése óta ismerjük. Az akkori 7500 költő pár 1974-re 4000-re csökkent, majd a nyolcvanas években 5000 pár körül ingadozott. A hazai állomány a Boszporuszon kel át Afrikába és a Nílus mentén Dél-Afrikáig is eljut.
34 F Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ciconiidae - gólyafélék Ciconia ciconia - fehér gólya
35 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Ciconiidae - gólyafélék Ciconia nigra - fekete gólya Életmódjában lényegesen különbözik fehér rokonától, óvatos madár, emberektől távol nagy kiterjedésű ártéri erdőkben és háborítatlan középhegységi erdőségekben kis számban költ. Állománya párra tehető. Fészkét a fák lombkoronájába építi, Főleg vizes élőhelyeken keresi táplálékát, de megfigyelhető mezőgazdasági területeken is. onuló. F
36 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Threskiornithidae - íbiszfélék Nagy termetű, hosszú lábú madarak. Jellegzetességük a módosult, nagy csőr, amely lapos vagy hajlott. 31 fajuk főleg kolóniákban költ. Platalea leucorodia - kanalas gém Európában a Kárpát-medencén kívül csak Spanyolországban, Hollandiában, a Duna-deltában és a Balkánon költ.a sekélyvizű élőhelyeket részesíti előnyben. A hazánkban költő kb. 600 pár kolóniákban fészkel. A legfontosabb telepek a Hortobágyon, a Kis-Balatonon, a elencei-tavon és a kiskunsági szikes tavainkon vannak. Speciálisan alakult csőrével kizárólag vízből táplálkozik. A Földközi-tenger partvidékére vonul. Fokozottan védett faj. F
37 Ordo: Ciconiiformes - Gólyaalkatúak Phoenicopteridae - flamingófélék Phoenicopterus roseus - rózsás flamingó Az ide tartozó 3 genus 5 faja mind speciálisan módosult gázlómadár. A lábuk szokatlanul hosszú, csőrük lefelé hajlott, kúpos. Ujjaik között úszóhártya feszül. Apró rákokból, planktonból álló táplálékukat a csőrük szélén található szarulemezekkel szűrik ki a vízből. Főleg trópusi elterjedésű csoport. Hozzánk a rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) kóborló példányai vetődhetnek el.
38 Ordo: Anseriformes - Lúd alkatúak Anatidae - récefélék Az ide tartozó 147 faj mérete nagyon változatos lehet (250 g - 15 kg). Nyakuk közepes vagy hosszú, lábuk rövid, a három előre álló ujj között mindig van úszóhártya. Jó úszók és jól repülnek. Szárnyuk általában keskeny, farkuk rövid. Ha a két nem tollazata különböző, akkor a hím színesebb, a tojó rejtőszínezetű. Fiókáik fészekhagyók. Cygnus olor - bütykös hattyú szürke ludak (Anser) Anser anser nyári lúd Anser fabalis - vetési lúd Anser albifrons - nagylilik Anser erythropus - kislilik úszórécék (Anatini) Anas acuta - nyílfarkú réce Spatula clypeata - kanalas réce bukórécék (Aythyini) Aythya ferina - barátréce Aythya nyroca - cigányréce tengeri ludak Branta ruficollis - vörösnyakú lúd
39 Ordo: Anseriformes - Lúd alkatúak Anatidae - récefélék Anser anser - nyári lúd A házi lúd őse. Az ún. szürke ludak közé tartozik. Lába rózsaszínű. Eurázsia jelentős részén fészkel. Hazánkban a Hortobágyon, a elencei-tavon, a Kis-Balatonon és a Fertő tavon költ nagyobb számban. Már márciusban lerakja 5-6 tojását. A tojó kotlik. Szárazföldön táplálkozik, a kaszálókon, réteken növő fűféléket legeli. Tarlókon is gyakran láthatjuk. ízinövényeket is fogyaszthat. Hazai állománya kb pár. onuló.
40 Ordo: Anseriformes - Lúd alkatúak Anatidae - récefélék Anser albifrons - nagy lilik. A Holarktisz tundráin költ. Hazánkban gyakori átvonuló, ill. téli vendég. Csőre rózsaszínű, tövén fehér folt van. Lába sárga. Szürke hasán fekete keresztfoltok láthatók. T nagy lilik Anser erythropus - kis lilik. A nagy liliknél kisebb egyedszámban jelenik meg a vonulások során. Főleg a Tiszától keletre eső területeken látható. Legbiztosabb megkülönböztető jegye a kisliliknél minden tollazatban és életkorban jelen lévő sárga szemhéjgyűrű. Az utóbbi években drasztikusan csökkent az állománya. Fokozottan védett. T F kis lilik
41 Ordo: Anseriformes - Lúd alkatúak Anatidae - récefélék Cygnus olor - bütykös hattyú Á Nagy testű, az öregek csőre narancsszínű, tövén fekete bütyök látható. Észak- és Közép-Európában elterjedt. A múlt század végén kipusztult hazánkból, de a hetvenes évektől egyre több helyen újra fészkel. alószínűleg ausztriai félvad példányokból alakult újra a hazai állomány. Fő táplálékát vízinövények adják, de fogyaszt vízi gerincteleneket is.
42 Ordo: Anseriformes - Lúd alkatúak Anatidae - récefélék hím Anatini - úszórécék Lábuk kb. a testközépen ered, nem buknak teljes testükkel a víz alá, a vízfelszínről közvetlenül felszállnak, szárnyukon szárnytükör van. Á tojó Anas platyrhynchos - tőkés réce Hazánkban a leggyakoribb récefaj. Fészkelőhelyben nem válogatós, jól alkalmazkodó faj. Sokszor már március elején elkezdi rakni 9-13 tojásból álló fészekalját. Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyaszt. Az állomány egy része áttelel, másik része vonuló. adászható vízivad.
43 Ordo: Anseriformes - Lúd alkatúak Anatidae - récefélék Anas querquedula - böjti réce Kis termetű, a gácsér fehér szemsávjáról, a tojó szürkés színezetéről és a hiányzó (nem látható) szárnytükörről ismerhető fel. Hazánkban főleg az Alföldön, Kisalföldön, Mezőföldön, a Balaton déli területein költ. Feltűnő nászrepülése van. Tápláléka főleg gyommagvakból és növényi részekből, kisebbrészt gerinctelenekből áll. onuló, Nyugat-Afrikában telel. adászható vízivad. hím
44 Ordo: Anseriformes - Lúd alkatúak Anatidae - récefélék Anas crecca - csörgő réce A böjti récéhez hasonló méretű faj. A gácsérnak zöld szemsávja, a tojónak zöld szárnytükre van. Nálunk alkalmilag költ, de tömeges átvonuló.
45 Ordo: Anseriformes - Lúd alkatúak Anatidae - récefélék Anas acuta - nyílfarkú réce Mindkét nem farka kihegyesedő, a gácsérnak hosszanti fehér nyaksávja van. Magyarországon inkább a keleti országrészben költ. Kedveli a szikes tavakat és mocsarakat. Februárban érkezik, áprilisban kezdi a költését és novemberben vonul el. Spatula clypeata - kanalas réce A gácsért rozsdabarna oldaláról, fehér begyéről és lapos, nagy csőréről lehet felismerni. A tojó elkülönítő bélyege a nagy csőr és a kék szárnytükör. Főleg az ország keleti részében ritka fészkelő. Hasonlóan a nyílfarkú récéhez, inkább a vizenyős, füves réteken fészkel. onuló, néha áttelel.
46 Ordo: Anseriformes - Lúd alkatúak Anatidae - récefélék Aythyini - bukórécék Az úszórécékkel ellentétben nem közvetlenül, hanem rövid nekifutás után szállnak fel a vízfelszínről. Teljes testükkel képesek víz alá merülni és ott úszva m-t is megtenni. A víz alatti táplálkozást segíti, hogy lábuk a testközéptől hátra felé ered. A szárnyukon nincsen szárnytükör. tojó hím Aythya ferina - barátréce Eurázsiai faj. Hazánkban a leggyakoribb bukóréce. Főleg halastavakon, ritkábban kubiktavakon, szikestavakon költ. Korán érkezik, késő ősszel vonul el. adászható vízivad.
47 Ordo: Anseriformes - Lúd alkatúak Anatidae - récefélék Aythya nyroca - cigányréce Kis termetű csokoládébarna színezetű bukóréce. Jellegzetessége a fehér alsó farkfedők. Kelet-Európától Mongóliáig költ. Hazánkban növényzettel benőtt állóvizeken gyakori. Májustól júniusig költ. A szárazföldön főleg gyommagvakat, a mélyebb vízből pedig rovarlárvákat, csigákat, rákokat és kisebb vízi gerinceseket fogyaszt. Márciusban érkezik és novemberben vonul el. F
48 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Áramvonalas testükkel, erőteljes repülésükkel a ragadozó életmódhoz alkalmazkodott madarak (nappali ragadozók). Könnycsontjuk fejlett, tollaikon vendégtollak vannak, álbegyük van és a farkcsíkmirigyük körül tollkoszorú található. Csőrük horgas vágócsőr, orrnyílásaikat színes viaszhártya fedi. Méretbeli ivari dimorfizmusukra jellemző, hogy a tojók nagyobbak a hímeknél, színezetük viszont nem olyan feltűnő. Kivételt csak a keselyűk között találunk pl. a kondor keselyűnél (ultur gryphus) a hím a nagyobb termetű, a királykeselyűnél (Sarcoramphus papa) és a hollókeselyűnél (Coragyps atratus) egyforma méretű a két nem.
49 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak A DNS alapú rokonsági vizsgálatok azt az elképzelést bizonyítják, melyet már 1870-ben, majd száz évvel később is felvetettek egyes kutatók. Ennek lényege, hogy az újvilági keselyűk számos bélyeg alapján a Gólyaalkatúakhoz (Ciconiiformes) tartoznak. Az óvilági és újvilági keselyűk hasonlósága életmódbeli konvergenciának tekinthető. A ragadozómadarak többsége védelemre szorul. Élőhelyük elpusztítása mellett túlélésükre jelentős hatással lehet a nehezen lebomló és a táplálékláncon keresztül a csúcsragadozókban felhalmozódó inszekticidek, nehézfémek, rágcsálómérgek jelenléte a táplálukat alkotó állatokban (pl. DDT). A rend 5 családjába összesen 295 faj tartozik.
50 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Pandionidae - halászsasfélék Pandion haliaetus - halászsas F ilágos színezetű (táplálékkeresés közben rejtőszín) ragadozómadár. Erős lábaival ragadja meg a vízfelszín közelébe úszó halakat. Talpán a kiálló, erős pikkelyek segítik a biztosabb fogást. Európában északon és keleten költ. Hazánkban tavasszal és ősszel rendszeresen átvonul. Halastavakon, nagyobb folyóinknál ill. a Balaton környékén rendszeresen megjelenik.
51 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék 225 faj tartozik a családba. Ragadozók vagy dögevők. A dögevőknél a fej és a nyak gyéren tollazott. Lábuk hatalmas karmokban végződik, csűdjük csupasz, pikkelyes (kivéve: sasok). A szárny általában széles, hosszú, vége lekerekített. Jó repülők. Pernis apivorus - darázsölyv Zömök testű ragadozómadár. Sűrű, kemény tollazata védi a méh- és darázscsípésekkel szemben. Feje kicsi, szeme és csőre között apró pikkelyszerű tollak találhatók. Az északi területek és a Pireneusi félsziget kivételével egész Európában elterjedt. Hazánkban inkább a hegy- és dombvidékeken fészkel. Kedveli a déli fekvésű tölgyeseket. Május végén kezdi rakni 2 tojásból álló fészekalját. A két szülő azonos mértékben vesz részt a fiókák nevelésében. Fő tápláléka a különböző méhés darázsfajok lárvái, bábjai. Néha más rovarokat is elkap, esetenként gyíkot, madárfiókát is fogyaszt. Speciális táplálkozása miatt télen elvonul a mérsékeltövi területekről. F
52 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Pernis apivorus - darázsölyv F
53 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Aegypiinae - óvilági keselyűk Neophron percnopterus - dögkeselyű. A múlt században pusztult ki a Kárpátokból. Magyarországon ritka kóborló. Kisebb termetű és gyengébb csőrű mint a másik 3 európai keselyűfaj. Sziklapárkányokon, ritkán fán fészkel. Gyps fulvus - fakókeselyű. Sziklán fészkelő, nagytermetű faj. Nálunk ritka kóborló, főleg az Alföldön figyelték meg. Erőteljesebb csőrével képes a dögök bőrét is feltépni. Gyakoribb, mint a hasonló méretű barátkeselyű. Aegypius monachus - barátkeselyű. Európában csak Pireneusokban és a Balkánon költ. Állománya nem lehet több 300 párnál. Többnyire fán fészkel. Magyarországon az utóbbi száz évben négyszer figyelték meg. Gypaetus barbatus - saskeselyű. Európában csak Pireneusokban, Korzikán és a Balkánon fordul elő. Európai állományát 40 párra becsülik. Farka erősen ékalakú. Ellentétben a többi európai keselyűvel, nem alkot csapatokat. Dögevő, de képes a csontokat is elfogyasztani. A nagyobb csontokat magasról a sziklára ejtve töri szét.
54 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Neophron percnopterus - dögkeselyű Aegypiinae - óvilági keselyűk F F Gyps fulvus - fakókeselyű Aegypius monachus - barátkeselyű
55 Milvinae - kányák Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Milvus milvus - vörös kánya Farka erősen villás. Európában és Észak- Afrikában él. Hazánkban az 50-es években még pár fészkelt a 80-as években már csak 2-3 pár. Sík- és hegyvidéki erdőkben egyaránt fészkelhet. onul, márciustól októberig tartózkodik nálunk. Milvus migrans - barna kánya F Farka egyhén villás. Hazánkban általánosan elterjedt vízközeli élőhelyeken. Április végén kezd költeni. Más madarak (gémek, varjak, ölyvek) fészkét foglalja el. Tápláléka kisemlősökből, madarakból és halakból, kisebb részt hüllőkből és kétéltűekből tevődik össze. Gyakran fogyaszt dögöt. Hazai állománya párra tehető. onul, Afrika trópusi tájain telel. F
56 Milvinae - kányák Milvus milvus - vörös kánya Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék F Milvus migrans - barna kánya F
57 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Haliaetus albicilla - réti sas A Kelet-Palearktisz madara, Nyugat-Európában nem fészkel. Hatalmas termetű ragadozó. Az öreg madarak farktollai fehérek. Hazánkban a déli területek galériaerdeiben fészkel. Már januárban elkezdi a fészeképítést és februárban lerakja 2 tojását. A kotlás egy-másfél hónapig tarthat, a fiókák kb. 3 hónapig maradnak a fészekben. Fogyaszt vízimadarakat (récéket, szárcsát), emlősöket (üregi nyúl, hörcsög, vakond) és halakat is. Dögre is rájár. A 80-as években 8-10 pár költött hazánkban. Az öregek állandók, a fiatalok nagy kiterjedésű területen kóborolnak. F Á
58 Haliaetus albicilla - réti sas Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék F Á
59 Aquila heliaca - parlagi sas Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Á F Hasonlít a szirti sashoz, farka rövidebb, szárnyát repülés közben vízszintesebben tartja. Nyaka és válla sárgásbarna. Közép-Európában, a Balkánon és Spanyolországban fészkel. Középhegységeink ritka madara. Hazai állományát 50 párra becsülik. Főleg ürgével és hörcsöggel táplálkozik. A 2-3 fiókát két hónapig is nevelik a szülők. Az öregek állandók, a fiatalok vonulnak. Aquila pomarina - békászó sas F Kelet-európai elterjedésű faj. Hegyvidéki erdőkben, vagy galériaerdőkben fészkel a leggyakrabban. Állományát 50 párra becsülik. Áprilistól augusztusig költ. Fészekalja 1-2 tojásból áll. Ha két fióka kel ki, akkor az idősebb fióka elpusztítja a fiatalabbat (káinizmus). Ez az agresszív viselkedés kb. egy hétig figyelhető meg, később kialszik. Ha az egyik fiókát eltávolítják a fészekből erre az időszakra és később visszahelyezik, akkor mindkét fióka sikeresen felnevelődhet a fészekben. Táplálékának zöme kétéltűekből áll. Fogyaszt kisemlősöket, ritkán nagyobb rovarokat is. onuló, a telet Közép- és Dél-Afrikában tölti.
60 Aquila heliaca - parlagi sas F Á Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Aquila pomarina - békászó sas F
61 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Accipitrinae - héják Hosszú farkuk és rövid, lekerekített szárnyuk van. A fej a testhez képest kicsi. Accipiter gentilis - héja Á Az öreg madarak mellén és hasán hullámos harántvonalak (kendermagos) láthatók. A fiatalok barnák és mellükön barna cseppfoltok vannak. Mindkét korcsoportra a világos szemöldöksáv a jellemző. Holarktikus elterjedésű faj. Hazánkban a legtöbb erdőtípusban (fenyves, tölgyes, bükkös, ültetett nyaras, ártéri erdők) fészkel. Költése márciusban kezdődik: saját építetésű fészkébe 2-5 tojást rak. A kotlás 5 hétig, a fiókanevelés kb. 6 hétig tart. Tápláléka nagyon változatos. Fogyaszt galambféléket, foglyot, fácánt, rigó-fajokat, seregélyt, csókát, hörcsögöt, ürgét, nyulat és kisemlős-ragadozókat. Állandó. Solymászatra engedélyezett faj a Magyar Solymász Egyesület tagjai részére. tojó hím
62 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Accipitrinae - héják Á tojó Accipiter gentilis - héja hím
63 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Accipiter nisus - karvaly Á Kisebb, mint a héja. A tojó mellén és hasán szürkék a harántvonalak, a kisebb termetű hímén rozsdabarnák. Európában általánosan elterjedt, Magyarországon inkább fenyvesek és az alföldi erdők madara. Májusban költ saját építésű fészkében. 4-6 tojást rak. A szülők 4 hétig etetik a fiókákat, főleg a hím hordja a táplálékot. Kisebb termetű madarakkal táplálkozik. Solymász-madár. Állandó. tojó hím
64 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Accipiter nisus - karvaly Á
65 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Circinae - rétihéják Fejük kicsi, testük karcsú, szárnyuk és farkuk hosszú. Szemeik körül a tollak fátyolt alkotnak. Általában a földön fészkelnek. Nálunk 4 fajuk fordul elő. A kékes rétihéja // (Circus cyaneus) gyakoribb, a fakó rétihéja /F/ (C. macrourus) ritkább téli vendég. A hamvas rétihéja /F/ (C. pygargus) a hazai posztglaciális reliktum-területek (Hanság, Ócsa, stb.) ritka fészkelője. Circus sp. Circus aeruginosus - barna rétihéja Barna színezetű madár. A tojó feje és torka világos, a hím farka és szárnyának egy része szürke. Az északi területek kivételével egész Európában előfordul. Hazánkban természetes és mesterséges tavak, lápok, mocsarak nádasainak madara. Április végén kezdi költését és 4-5 fiókát nevel. Fészkét letördelt nádra építi nádszálakból, gyékény- és kákalevelekből. Talajon és a vízfelszínen mozgó madárfiókákat és kisemlősöket zsákmányol. onuló.
66 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Circus aeruginosus - barna rétihéja hím
67 Buteoninae - ölyvek Erőteljes, zömök testű madarak. Farkuk rövid és széles Buteo buteo - egerészölyv Színe változékony, rendszerint sötétbarna. Melle és hasoldala cseppfoltos. Farka sűrűn harántcsíkolt. Európában mindenhol elterjedt. Hazánkban az erdős területeken gyakori fészkelő. Már február végén megfigyelhetjük nászrepülését. Áprilisban a tojó már 2-3 tojásán kotlik. Néha a hím is felváltja. Kezdetben csak a hím, később mindkét szülő hordja a táplálékot a fiókáknak. 6 hét után a fiókák elhagyják a fészket. Mezőgazdasági területek közelében fő tápláléka a mezei pocok. Az erdei élőhelyeken vakondot, erdei egeret, gyíkokat, madárfiókákat és rovarokat is fogyaszt. Rájár a dögre is. Állománya a mezei pocok gradációk függvényében változik. Állandó madár. Télen a hegyvidékről a síkságokra húzódnak. Buteo lagopus - gatyás ölyv Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék T Barnás színezetű, hasán sötét folttal, farka fehér végén sötét keresztsávval. Észak-Eurázsiában honos. Nálunk téli vendég. Októbertől márciusig figyelhetjük meg, főleg az Alföldön. Hozzánk a Skandináviában költő egyedek jönnek. Á
68 Buteo buteo - egerészölyv Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Accipitridae - vágómadárfélék Buteo lagopus - gatyás ölyv T Á
69 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Falconidae - sólyomfélék Fejük viszonylag nagy. Erős kampós csőrük van, a felső káván 1-2 fogszerű kiugrással, az alsón ugyanott bemélyedéssel. Szemgyűrűjük fejlett, látásuk kitűnő. Nyakuk rövid, csüdjük erős. Szárnyuk keskeny hegyes, röpülésük gyors. A zsákmányukat legtöbbször lábukkal kapják el. Fészket sosem építenek. Falco tinnunculus - vörös vércse Á A tojó vörösbarna, hátán keskeny sötét harántcsíkokkal. A hím háta vörösbarna, feje és farka szürke. Mindkét nemnél a farok végén fekete harántsáv található. Európa, Ázsia és Afrika nagy részén költ. Hazánkban a hegyvidékek kivételével általánosan elterjedt. Leggyakoribb ragadozó madarunk. Erdőszélek, ligeterdők, facsoportok madara, de megtelepszik a városokban is. Budapesten pl. az Országháznál, a Moszkva tér környékén és az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél rendszeresen költ. Más madarak (pl. varjak) fészkében, faodvakban, sziklákon, épületek párkányán fészkel. 4-5 tojást rak. A tojó egy hónapig kotlik és kb. ugyanaddig vannak a fészekben a fiókák is. Főleg pockokkal, egerekkel táplálkozik, de elfog nagyobb rovarokat, gyíkokat és madárfiókákat is. Az állomány egy része állandó (öreg hímek) a többiek vonulók.
70 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Falconidae - sólyomfélék Á Falco tinnunculus - vörös vércse
71 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Falconidae - sólyomfélék Falco vespertinus - kék vércse A hím kékesszürke, lába vörös, alsó farokfedői rozsdavörösek. A tojó háta szürke sötét harántcsíkokkal, feje és hasa rozsdássárga. Kelet-Eurázsia síkvidékein honos. Magyarországtól nyugatra nem költ. A zárt erdőket nem kedveli. arjú- és szarkafészkekben költ. Régebben nagyobb kolóniákat alkotott, újabban a telepen fészkelő párok száma csökkent és a magányosan fészkelőké nőtt. 2-5 tojást rak. A kotlás 3-4 hétig, a fiókanevelés 4 hétig tart. Főleg nagytestű rovarokkal táplálkozik. Néha pockokat, egereket, békákat is elfog. onuló, augusztusban távozik, áprilisban tér ismét vissza. F
72 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Falconidae - sólyomfélék Falco subbuteo - kabasólyom A vándorsólyomra emlékeztet, de annál kisebb termetű. Melle és hasa hosszanti csíkozású, gatyája vörösbarna. Az északi területek kivételével Eurázsiában általánosan elterjedt. Hazánkba a sík- és dombvidékeken elterjedt. Erdőszélek erdőfoltok, ártéri erdők, fasorok fészkelője. Fészekalja 2-4 tojásból áll. A fiókák 5 hét múlva hagyják el a fészket. Levegőben röpülő, nagyobbtestű rovarokkal táplálkozik pl. sáskákkal, cserebogarakkal, ganéjtúrókkal, szitakötőkkel, lepkékkel. Madarakat is elfog, főleg nyár végétől, vagy hűvös idő esetén. Áprilistól szeptemberig tartózkodik nálunk. A telet Dél-Afrikában tölti.
73 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Falconidae - sólyomfélék F Á Falco cherrug - kerecsensólyom Feje, melle, hasa világos színezetű, háta és szárnya barna. Kelet-Palearktisz madara, tőlünk nyugatabbra nem költ. Hazánkban hegyvidéki erdők fáin vagy sziklapárkányain illetve alföldi erdőkben, ártéri ligeterdőkben költ. 2-5 tojásos fészekalját április elején rakja. Főleg a tojó kotlik. A fiatal fiókáknál a hím vadászik és a levegőben átadott táplálékkal a tojó eteti a fiókákat. Fő zsákmányállata az ürge és a hörcsög. A hazai ürgeállomány jelentős csökkenésével madarak is megjelentek a táplálékában. A kerecsensólyom védelme miatt az ürge is felkerült a védett fajok listájára. A 80-as években 30 párra becsülték a hazai állományt, manapság a sikeres védelemnek köszönhetően (mesterséges fészektálcák) 200 párról van tudomásunk. Egy részük Észak- Afrikába vonul, másrészük áttelel.
74 Ordo: Falconiformes - Sólyomalkatúak Falconidae - sólyomfélék Falco peregrinus - vándorsólyom F A tojó barnás színezetű, mellén hosszanti cseppfoltokkal. A hím háta palaszürke, melle fehéres. Mindkét nemnél erős barkó található. A Föld szinte valamennyi élőhelyén megtalálható, un. ubiquista faj. Főleg sziklapárkányokon fészkel. Repülő madarakkal táplálkozik. A zsákmányára több mint 200 km/órás sebességgel csap le. Magyarországon a 60-as évekig költött. Napjainkban néhány költése újra ismert.
Vadászati állattan és etológia
Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 1 Ragadozómadarak röpképe Ragadozómadarak röpképe Ölyvek Széles
RészletesebbenNagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft
Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenSarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje
Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenJAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE
Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
RészletesebbenTermészetmadárvédelem. gyerekszemmel
Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenVadászati állattan és szervezettan. Vízi vadfajok
Vadászati állattan és szervezettan Vízi vadfajok Lúdalakúak rendje Récefélék családja Nyári lúd Felismerés 75-90 cm legnagyobb európai vadlúdfaj; két alfaj: nyugat-európai csőre narancssárga, keleteurópai
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
Részletesebben11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.
11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az
RészletesebbenSZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:......
Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ 1. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló Csapat adatok: Versenyzők neve: Város: Iskola: I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek A vándorsólyomról sokaknak ugyanaz
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. országos döntő MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 országos döntő MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Sólyomismeret Feladat: Írd a képek alatti sorszámozott vonalakra, hogy az adott kép
RészletesebbenFedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!
Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka
RészletesebbenA Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága
Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird
RészletesebbenFAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL
A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI
Részletesebben2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
RészletesebbenERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 országos döntő Csapat adatok: Versenyzők neve: Város: Iskola: I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Sólyomismeret Az alábbi képeken négy, hazánkban is
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenVadászati állattan és etológia
Vadászati állattan és etológia 1. Vízimadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 http://madarhatarozo.lap.hu/ 1 Szárny felülről és alulról 1.Szélső
RészletesebbenKacor király. 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja!
Kacor király 1. Színezd ki azt a rajzot, amelyik a mese első jelenetét ábrázolja! 2. Húzd alá azt a mondatot, amelyikből kiderül, mit csinált a macska, miután elkergette az asszony! Elindult az erdőbe,
RészletesebbenAmazónia varázslatos állatvilága
Amazónia varázslatos állatvilága Az Amazonas-medence állatvilága Óriási fajgazdagság. (egysejtűek, férgek, rovarok /lepkék, bogarak kicsik és óriásiak/ különféle kétéltűek, hüllők és emlősök) Nappal az
RészletesebbenERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ISMERETEK
Erdészet és vadgazdálkodás ismeretek középszint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenAz egek ura: a rétisas
Rétisaslesért a fővárosból sem kell messzire kiruccannunk, hiszen a Pilisi Parkerdő területén, Nagymaros körzetében akár költő párral is találkozhatunk. Sőt, még a Gellért-hegy környékén is láthatunk rétisast,
RészletesebbenKörnyezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam I. forduló
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Környezetismeret-környezetvédelem
RészletesebbenSZEGEDI ZSOLT RAGADOZÓMADARAK ABAÚJBAN ÉS ZEMPLÉNBEN
SZEGEDI ZSOLT RAGADOZÓMADARAK ABAÚJBAN ÉS ZEMPLÉNBEN Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület 2007 Borító terv: Szegedi Zsolt és Jászay Gábor A fényképeket készítették: Írta: Szegedi Zsolt Címlap:
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenA VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI
A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi
RészletesebbenVÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ
VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ Prof. Dr. Faragó Sándor Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces állattani Intézet 1 Magyar Vízivad Információs Rendszer (FARAGÓ, 1998)
RészletesebbenHunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra
Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Éjszakai túra a Medvetalp Túracsoporttal! Találkozó/Indulás: Május 17-én ( szombaton),
Részletesebbenvadásztársaink Tollas vadásztársaink KÓCSAGVÁRI FÜZETEK Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság aaa
N AT I O N A L PA R K Neusiedler See - Seewinkel Fertő - Hanság Tollas vadásztársaink NEMZETI PARK aaa KÓCSAGVÁRI FÜZETEK 1 Tartalomjegyzék Bevezető 3 Nappali ragadozók Rétisas 5 Parlagi sas 6 Barna rétihéja
RészletesebbenSZKB_102_03. Tóban és tóparton
SZKB_102_03 Tóban és tóparton DIAK_2evfolyam.indd 23 2007.07.30. 10:37:27 DIAK_2evfolyam.indd 24 2007.07.30. 10:37:28 DIÁKMELLÉKLET TÓBAN ÉS TÓPARTON 2. ÉVFOLYAM 25 D1 Tóban és tóparton élő állatok A A
RészletesebbenKivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil
Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:
Részletesebben12/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan IV.
12/b tétel GERINCES RENDSZERTAN IV. MADARAK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: MADARAK (AVES) REND: TYÚKALAKÚAK» CSALÁD: FÁCÁNFÉLÉK Többnyire nehézkesen repülő
RészletesebbenVadászati állattan és etológia
Vadászati állattan és etológia 1. Vízimadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2016 02.09. http://madarhatarozo.lap.hu/ 1 Szárny felülről és alulról 1.Szélső
RészletesebbenEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi
RészletesebbenVadászati állattan és szervezettan. Egyéb szárnyas vadfajok
Vadászati állattan és szervezettan Egyéb szárnyas vadfajok Rend: Lilealakúak Család: Szalonkafélék Erdei szalonka Felismerés 34 cm, zömök testű, hosszú csőrű, avarszínű tollazatú; a sárszalonkától zömökebb
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
Részletesebben4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.
4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.
RészletesebbenNatura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag
Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ
2. FORDULÓ 1. Feladat: Madárismeret Nevezzétek meg a képen látható madárfajokat, majd válaszoljatok a kérdésekre! 1. 2. 3. 4. 5. 6. a) Melyik madárfaj a kakukktojás? Miért? b) Ragadozó madarak között ritkaság,
RészletesebbenBúvárkodj a biológiában IV. feladatlap
Búvárkodj a biológiában IV. feladatlap A beküldési határidő: 2018. január 18. E-mail cím: biologia@verseghy-szolnok.sulinet.hu I. Karikázd be a helyes választ! 10 pont 1. Mi alkotja az emberi hámréteget?
RészletesebbenTesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)
Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?
RészletesebbenOrnitológia. 2014/2015 tanév, II. félév
Ornitológia 2014/2015 tanév, II. félév Miért szeretjük a madarakat? - szépek és színesek - viselkednek Ezért: - ismertek és kedveltek a társadalom széles körében - hivatásosok mellett amatőrök - alapos
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra
LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas
RészletesebbenTávoli vidékek éjjeli ragadozói Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
Bagolymustra Kaposvárott Nyugat-Európában az elmúlt egy-másfél évtizedben igen nagy népszerűségnek örvend a felelős állattartók körében az egzotikus baglyok tartása, s a nagyobb testű fajokkal még hasznot
RészletesebbenKörnyezetismeret-környezetvédelem állatok. 4. évfolyam
Környezetismeret-környezetvédelem állatok 4. évfolyam Juh A köznyelv inkább birkának nevezi ezt a bégető állatot. Tülkös szarvú, páros ujjú patás. Az egyik legrégebben háziasított állat. Bizonyos fajtái
RészletesebbenKÉPES RAGADOZÓ MADÁR KALAUZ
KÉPES RAGADOZÓ MADÁR KALAUZ az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység fajainak megismeréséhez Kedves Természetbúvár Barátunk! Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is
RészletesebbenVadászati állattan és etológia
Vadászati állattan és etológia 4. Galamb- és énekesmadár-alakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Dr. Katona Vadvilág Krisztián Megőrzési Intézet Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet
RészletesebbenBeszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
RészletesebbenFÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos
FÜLEMÜLE Luscinia megarhynchos Ezt a nyári vendéget inkább hallani fogod, mint látni. Nappali énekét sötétedéskor is folytatja. És micsoda dal ez! A legszebb és legbonyolultabb melódiákat este énekli,
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenVadászat, vadgazdálkodás II.
Vadászat, vadgazdálkodás II. Természetvédelmi mérnök szak levelező tagozat, III. évfolyam 2007/08 tanév 2. félév Apróvadfajok: emlősök Vadászható (szept. 1 dec. 31). Mezei nyúl Hazánkban a nagy, összefüggő
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenFEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)
FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete
RészletesebbenKÉK VÉRCSE (Falco vespertinus)
KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus) A kék vércse térségünk egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadara. Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket. Telepei ezért csak a vetésivarjúkolóniákban
RészletesebbenAz idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei,
Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei, tekintettel arra, hogy az egyesület 2014-ben ünnepli
RészletesebbenKÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE
KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint
RészletesebbenMAGYAR DÍSZPOSTA. Fajtaleírás (UNGARISCHE SCHAUTAUBEN) Polgár Béla szakelőadó
MAGYAR DÍSZPOSTA (UNGARISCHE SCHAUTAUBEN) Fajtaleírás Magyar Díszposta Fajtaklub Polgár Béla szakelőadó Magyar díszposta fajtaleírás (EE Standard Modell) A STANDARDOT MEGHATÁROZÓ FÓRUM: A fajtát a Magyar
RészletesebbenTerepi madárhatározó halgazdálkodóknak
Terepi madárhatározó halgazdálkodóknak Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu Elôszó A hazai vizes élôhelyek egyedi természeti értékek ôrzôi. Köztük különleges helyzetben vannak a halastavak.
RészletesebbenVESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés
A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az
RészletesebbenÍme, a 2019-es év fajai!
Íme, a 2019-es év fajai! Az év madara: a gólyatöcs A fekete-fehér tollazatú gólyatöcs, népies nevén székigólya, egy vonuló madárfaj, amely március-áprilisban érkezik hazánkba, majd a hideg idő beállta
RészletesebbenTársas madarak, azaz csapatban élnek. A párok az elsô évben csak jegyesek, azután lépnek házasságra. Életük végéig hûségesek egymáshoz.
Kedves Gyerekek! A megújult Csipogó rovatban mostantól Csicseri és Csicsóka, a két fiatal csóka fog benneteket kaluzolni. Ezentúl a testvérem és én kísérünk Téged a Csipogó világában. Azért kaptam a Csicseri
RészletesebbenA vízparti növények. Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága?
A vízparti növények Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága? Ennek vagy ennek? Jellemzően milyen növények lehetnek a vízparton? A NÁD: és a GYÉKÉNY: Mi jellemző a nádasra? hozzájárul a vizek öntisztulásához
RészletesebbenVadászat, vadgazdálkodás II.
Vadászat, vadgazdálkodás II. Természetvédelmi mérnök szak levelező tagozat, III. évfolyam 2007/08 tanév 2. félév Apróvadfajok: madarak Tematika A hazai apróvadfajok jellemzése. Ragadozógazdálkodás. Apróvad
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenRagadozómadár-tartás és a solymászat természetvédelmi vonatkozásai (Duhay Gábor)
Ragadozómadár-tartás és a solymászat természetvédelmi vonatkozásai (Duhay Gábor) I. Bevezetés A solymászat, a solymászati célú ragadozómadár-tartás, idomítás több ezer évre vezethető vissza, míg a természetvédelem
RészletesebbenTermészetismeret 3. osztály - 3. forduló -
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
RészletesebbenA Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.
A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenRendszertan - Összefoglalás -
Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenIV. A BALATON ÁTVONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIM AD ARAINAK ÁLLOM ÁNYBECSLÉSE
IV. A BALATON ÁTVONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIM AD ARAINAK ÁLLOM ÁNYBECSLÉSE Dr. Bankovics Attila Magyar Madártani Intézet, Budapest A Nemzetközi Vízivad Kutató Iroda (IVVRB) 1981 őszén Magyarországon, Debrecenben
RészletesebbenIndul a Túzok Tusa I. fordulója!
ndul a Túzok Tusa. fordulója! A Körös-Maros Nemzeti Park gazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontja idén is meghirdeti természetismereti vetélkedőjét az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára.
RészletesebbenÉti csiga. Fekete csupaszcsiga
Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,
RészletesebbenJELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL
Magyar Vízivad Közlemények 3. (217) Hungarian Waterfowl Publications 3. (217) DOI: 1.17242/MVvK_3.4 JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) 216. AUGUSZTUS 217. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR
RészletesebbenKészült a Csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány és az Apemin Tuşnad SA támogatásával. Grafika, szerkesztés: Deák Attila - Lanius Design Stúdió
Kiadja a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület Székhely: Marosvásárhely, Crinului u. 22. sz. Postai cím: 540620 Marosvásárhely, OP.3, CP,39. Tel/Fax: + 40 265 264726 www.milvus.ro Készült
RészletesebbenTkés réce (Anas platyrhynchos)
Tkés réce (Anas platyrhynchos) Felismerés jegyei: A tkés réce nászruhás példányainál a hímek és a tojók tollazata eltérést mutat, míg nyáron mindkét ivar és a fiatalok egyformán rozsdabarna színek sötétebb
RészletesebbenOrszágos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. A magyar kacsa tenyésztési programja
Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet A magyar kacsa tenyésztési programja 2004 Bevezetés Kacsafajtáink eredete, háziasítása és elterjedése Házikacsánk őse az északi féltekén általánosan elterjedt tőkés
RészletesebbenHáztűznéző a bogaraknál
Háztűznéző a bogaraknál A tücsök A tücsök A mezei tücsök (Gryllus campestris) az ízeltlábúak törzsének, a rovarok osztályának és az egyenesszárnyúak rendjének egyik faja. 2016-ban elnyerte az "Év rovara"
RészletesebbenA JANUÁRI VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN
Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) A 2012. JANUÁRI VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN RESULTS OF WATERBIRD
RészletesebbenA vizek élővilága Letölthető segédanyagok
A vizek élővilága Ez a téma a 6. osztályos természetismeret része. A Magyar Természettudományi Múzeumban a Sokszínű élet című kiállítás egyik fejezete éppen ezzel a témával foglalkozik. Több tankönyvkiadó
RészletesebbenSOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum
\ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza
RészletesebbenA SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE
A Puszta 2001. 1/18. pp. 116-124. A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1 2 VEPRIK RÓBERT BAKACSI GÁBOR 1 SZEGEDI VADASPARK,
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenTerepi madárhatározó vadgazdálkodóknak
Terepi madárhatározó vadgazdálkodóknak Irányelvek és javaslatok természetkímélô, sportszerû vadászati módok alkalmazásához Terepi madárhatározónkban a legfontosabb védett és vadászható madárfajainkat igyekszünk
RészletesebbenA 2008 NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZES ÉLŐHELYEKEN
Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A 2008 NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZES ÉLŐHELYEKEN RESULTS OF WATERBIRD CENSUS
RészletesebbenKedves Szülők! Megvalósító pedagógusok: Vajda Anikó, Havlikné Rácz Andrea
1 Kedves Szülők! Óvodánkban pedagógusaink szervezésében és A Szegedi Gábor Áron Utcai Óvoda Gyermekeiért Alapítvány támogatásával már több éve működnek dúsító foglalkozások. A foglalkozásaink közül az
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 2016. 3: 35-46. A KIS-BALATON VÍZI ÉS VIZES ÉLŐHELYEIHEZ KÖTŐDŐ FÉSZKELŐ MADÁRPOPULÁCIÓK VÁLTOZÁSA (2003 2007) Boros Emil*
RészletesebbenA 2010 NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN
Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A 2010 NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN RESULTS OF WATERBIRD CENSUS (NOVEMBER
RészletesebbenMegtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában
Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában 2008. január 29-én egy háromtagú "expedíció" indult Szerbiába, az egyik műholdas jeladóval felszerelt kerecsensólyom ellenőrzésére. Az esemény előzménye,
RészletesebbenA halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai
RészletesebbenA 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN
Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN RESULTS OF WATERBIRD CENSUS
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001)
Natura 2000 fenntartási terv Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2018 Natura
RészletesebbenBármennyire hihetetlen: a rovarvilág legjobb repülõi a vízhez kötõdnek. Általában. Élõ helikopterek HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK
01-EloHeli.qxd 10/3/2007 4:34 PM Page 1 HÁROMSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA REPÜLNEK Élõ helikopterek A nagyszitakötők szárnyainak töve és tori kapcsolódásuk bonyolult, fantasztikus röpképességüket lehetővé tevő architektúrája
Részletesebben