1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) 2. A társaság tagjai

Átírás

1 A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi korlátolt felelősségű társaság társasági szerződését: 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) 1.1. A társaság cégneve:... Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság rövidített cégneve:... Kft A társaság idegen nyelvű cégneve:... A társaság idegen nyelvű rövidített cégneve: A társaság székhelye:... A társaság székhelye 1 a) egyben a központi ügyintézés helye is. b) nem azonos a központi ügyintézés helyével: 1.4. A társaság telephelye(i): A társaság fióktelepe(i): A társaság tagjai 2.1. Név: 2... Cégnév (név): 3... Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): 4... Székhely:... Képviseletre jogosult neve:... Megjegyzés [KSZ1]: Nem kötelező alkalmazni, ha igen, mivel szerződésminta nem lehet módosítani, vagy törölni belőle, vagy akkor már nem szerződésmintának minősül. Megjegyzés [KSZ2]: Létesítő okirat neve a kft. és általában a gazdasági társaságok esetén. Megjegyzés [KSZ3]: Kötelező eleme minden létesítő okiratnak. Megjegyzés [KSZ4]: A székhely kötelező eleme a létesítő okiratoknak, ez a jogi személy címe, a telephely, fióktelep esetleges. Megjegyzés [KSZ5]: Nem kötelező, viszont a rövidített forma megjelölés, azaz jelen esetben a kft. akkor is használható. Megjegyzés [KSZ6]: Lehetőség, csak külföldi szállítás esetén javasolt, okozhat adminisztratív nehézségeket, egy plusz bejegyzett adat, ha nem szükséges nem javasolt. Megjegyzés [KSZ7]: Ez nagyon fontos, hiszen ez a cég elérhetősége, ha nem található a megadott ügyintézési helyen az adószám felfüggesztéshez vagy törvényességi felügyeleti eljáráshoz vezet, amelynek akár kényszertörlés lehet a vége. Megjegyzés [KSZ8]: Telephely, fióktelep több is lehet, a plusz sorok ilyenkor beírhatóak a mintába. Megjegyzés [KSZ9]: Ahány tag, annyi pont. Mivel a Ptk. szerint tag lehet belföldi, külföldi jog személy, természetes személy és más szervezet, mindig a tagra vonatkozó releváns részeket kell kitölteni. Ezek persze egy azonosítható természetes személyhez vezetnek, hiszen szervezetek esetén is jelölni kell a képviselőt, vagyis minden tagnál tudni, ki jogosult eljárni Név: Cégnév (név):... Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám):... Székhely:... Képviseletre jogosult neve: A társaság tevékenységi köre(i) Főtevékenység:... 1 Aláhúzással jelölendő. 2 Természetes személy tag esetén kell kitölteni. 3 Szervezet esetén kell kitölteni. 4 Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén). 5 További tag esetén bővíthető. 6 A statisztikai nómenklatúrát a tevékenységi kör(ök) vonatkozásában nem kell feltüntetni. Megjegyzés [KSZ10]: Kötelező elem minden jogi személy létesítő okiratban a cél vagy főtevékenység, gt.-knél a tevékenység. Érdemes megfontolni mivel szeretne a társaság foglalkozni, ez bekerül a cégjegyzékbe, ugyanakkor tevékenységeket a NAV-on keresztül is fel lehet venni és be lehet jelenteni. A bejelentés után végezhető és számlázható az adott tevékenység. Viszont a főtevékenység megváltoztatása már változásbejegyzés köteles. FONTOS! A tevékenységi kör módosítása 2012-től már nem oldható meg cégeljárásban, átkerült a NAV-hoz, ott kel felvenni. A bankszámlaszám, KSH szám (statisztikai számjel), adószám változását az adott lajstromszámot vezető szervezet automatikusan elektronikusan megküldi a cégbíróságnak, tehát ez a cég részéről nem igényel külön bejelentést, cégmódosítást.

2 3.2. Egyéb tevékenységi kör(ök): A társaság működésének időtartama A társaság időtartama: a) határozatlan. b) határozott,... -ig. 5. A társaság törzstőkéje 5.1. A társaság törzstőkéje. Ft, azaz... forint, amely a)... Ft, azaz. forint készpénzből, b) Ft, azaz.. forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a törzstőke százaléka Ha a pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása körében a 6. pont lehetőséget ad arra, hogy a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a tag a pénzbetétjének felénél kisebb összeget fizessen meg, vagy a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni betétjét a tag egy éven túli határidőig szolgáltassa, a társaság mindaddig nem fizet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. A tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig helytállnak a társaság tartozásaiért A törzsbetétek teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni. 6. Az egyes tagok törzsbetétje 6.1. Név (Cégnév):... Törzsbetét összege:... Ft. Törzsbetét összetétele: a) Készpénz... Ft. Cégbejegyzésig szolgáltatandó összeg: Ft, mértéke a tag pénzbetétjének %-a 8, a szolgáltatás módja: befizetés a társaság pénzforgalmi számlájára/ a társaság házipénztárába 9. A fennmaradó összeget : -ig 10 a társaság pénzforgalmi számlájára fizeti be. 11 b) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás: megnevezése:... értéke:... Ft, amelyet 12 alapításkor/cégbejegyzést követően.-ig 13 a társaság rendelkezésére bocsát Név (Cégnév):... Törzsbetét összege:... Törzsbetét összetétele: a) Készpénz... Ft. Cégbejegyzésig szolgáltatandó összeg: Ft, mértéke a tag pénzbetétjének %-a, a szolgáltatás módja: befizetés a társaság pénzforgalmi számlájára / a társaság házipénztárába. 7 Szükség esetén kitöltendő, bővíthető. 8 50%-nál kisebb arány esetén az 5.2. pont szerinti előírás érvényesül! 9 Aláhúzással jelölendő, szükség esetén mindkettő aláhúzható. 10 Naptári nap szerint meghatározandó. 1 évnél hosszabb határidő esetén az 5.2. pont szerinti előírás érvényesül! 11 Szükség esetén bővíthető. 12 Aláhúzással jelölendő. 13 Naptári nap szerint meghatározandó, azonban az időpont nem lehet a cégbejegyzéstől számított három évet meghaladó. 14 További tag esetén bővíthető. Megjegyzés [KSZ11]: Lehetőség van határozott időre, vagy egy cél, feladat elérésére alapítani társaságot. Ha ez előre látható, akkor nem kell bajlódni a megszűntetéssel, ami igen költséges és nehéz eljárás jelenleg. A határozott idejű társasági formák nem elterjedtek. Megjegyzés [KSZ12]: Ez a jegyzett tőke, az alapító tőke, a kft. esetén törzstőkének hívjuk. Itt már az egyes létesítő okiratok forma szerint eltérőek. Érdemes minden forma esetén a speciális szabályokat megnézni! A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. Vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli a) pont és nem pénzbeli b) pont. Megjegyzés [KSZ13]: Minimuma 3 millió forint, nem alapítható már kevesebb törzstőkével kft. A meglévő kft.-k kötelesek törzstőkéjüket kiegészíteni 3 millió forintra a következő társasági szerződés módosításakor, de legkésőbb ig. Ez mindenképp társasági szerződésmódosítást és ügyvédet igényel. Megjegyzés [KSZ14]: Ptk. 3: Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Amúgy a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig, maximum a 3. év végéig kell szolgáltatni. Megjegyzés [KSZ15]: Ptk. 3:162. Megjegyzés [KSZ16]: Ha a tag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre. Határidő eredménytelen lejáratát követő nappal megszűnik a tagsági viszony, szerződésszegésért felel. Megjegyzés [KSZ17]: Minimuma 100 ezer forint. Megjegyzés [KSZ18]: Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint.

3 A fennmaradó összeget : -ig a társaság pénzforgalmi számlájára fizeti be. b) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás: megnevezése:... értéke:... Ft, amelyet 15 alapításkor/cégbejegyzést követően.-ig a társaság rendelkezésére bocsát A taggyűlés a veszteségek fedezésére a tagok számára a) pótbefizetést előírhat. b) pótbefizetést nem írhat elő A pótbefizetés legmagasabb összege: Ft. 7. Pótbefizetés Megjegyzés [KSZ19]: Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. Így a tovább pontok csak a) aláhúzása esetén töltendők A pótbefizetési kötelezettség a tagokat törzsbetéteik arányában terheli A pótbefizetés legfeljebb 33 a) üzleti évenként egy alkalommal, a számviteli törvény szerinti éves beszámolót jóváhagyó taggyűlésen b) üzleti évenként alkalommal írható elő (pótbefizetés gyakorisága). 8. Üzletrész 8.1. A törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége az üzletrész, amely a társaság bejegyzésével keletkezik. Egy üzletrésznek több jogosultja is lehet, ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat ideértve a társasági szerződés megkötését is csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen kötelesek helytállni. A közös képviselőt a jogosultak maguk közül választják meg a tulajdoni hányaduk szerinti szavazati jog gyakorlásával Az üzletrész a) a tagok törzsbetétjéhez igazodik. b) a tagok törzsbetétjétől eltér. Ennek megfelelően az üzletrészek megoszlása: 1. üzletrész...% Név (Cégnév): üzletrész...% Név (Cégnév): üzletrész...% Név (Cégnév):... Név (Cégnév):... Közös képviselő:... Lakóhely: Az üzletrészek átruházása, felosztása Megjegyzés [KSZ20]: Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Megjegyzés [KSZ21]: Közös tulajdon. Megjegyzés [KSZ22]: Felsorolás bővíthető. Megjegyzés [KSZ23]: Minta egy tulajdonosra. Megjegyzés [KSZ24]: Minta több tulajdonosra. Megjegyzés [KSZ25]: Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, kivéve, ha az átruházásra azért kerül sor, mert a vagyoni hozzájárulás, illetve a pótbefizetés teljesítésének elmulasztása vagy kizárás miatt a tag tagsági viszonya megszűnt. Az elővásárlási jogra vonatkozó 15 Aláhúzással jelölendő. 16 Számmal jelölendő.

4 rendelkezéseknek megfelelően a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére 17 a) jogosultság a fenti sorrendben illeti meg. b) jogosultság nem illeti meg Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához 18 a) a taggyűlés (a társaság) beleegyezése szükséges. b) a taggyűlés (a társaság) beleegyezése nem szükséges Pénzszolgáltatás ellenében történő átruházáson kívüli jogcímen 19 a) az üzletrész átruházható. b) az üzletrész nem ruházható át Az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges. 10. A nyereség felosztása A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása alatt kizárólag a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből meghatározott összeg illeti meg Az eredmény a tagok között 20 a) a törzsbetétek arányában oszlik meg. b) az alábbi arányban oszlik meg: Név (Cégnév):... Arány:...% 21 Név (Cégnév):... Arány:...% Osztalékra az a tag jogosult, aki 46 a) az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogai gyakorlására jogosult. b) a tárgyév.. hónap 22 napjáig a társasággal szemben a tagsági jogai gyakorlására jogosult volt Az ügyvezető jogosult / nem jogosult 23 osztalékelőleg fizetéséről határozni A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. 11. A társaság taggyűlése A társaság a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben 24 a) taggyűlés tartásával b) írásbeli döntéshozatallal is határozhat. 17 Aláhúzással jelölendő. 18 Aláhúzással jelölendő. 19 Aláhúzással jelölendő. 20 Aláhúzással jelölendő. 21 További tag esetén bővíthető. 22 Kitöltendő. 23 Aláhúzással jelölendő. 24 Aláhúzással jelölendő. Megjegyzés [KSZ26]: A legfőbb szerv, alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatallal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés. Megjegyzés [KSZ27]: A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.

5 11.3. A taggyűlést évente 25 a) legalább egyszer b). 26 hónapi gyakorisággal össze kell hívni a társaság 27 a) székhelyére vagy telephelyére. b) 28 címre Az egyes tagokat megillető szavazatok száma: Név (Cégnév):... szavazatszám:... arány:...% 29 Név (Cégnév):... szavazatszám:... arány:......% A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő tag részt vesz. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A taggyűlés és a megismételt taggyűlés között legalább három napnak kell eltelnie, de ez az időtartam nem lehet hosszabb tizenöt napnál A taggyűlés határozatait, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a szavazati joggal rendelkező jelenlévők egyszerű többségével hozza meg A taggyűlést az ügyvezető hívja össze. 12. Az ügyvezetés és képviselet A társaság ügyvezetésére és képviseletére jogosult ügyvezetője: Név: Cégnév (név): Cégjegyzékszám (nyilvántartási szám): Székhely:... Képviseletre jogosult neve:... Az ügyvezetői megbízatás 34 a) határozott időre 35 b) határozatlan időre szól. A megbízatás lejárta: A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban / munkaviszonyban 37 látja el. 25 Aláhúzással jelölendő. 26 Számmal jelölendő. 27 Aláhúzással jelölendő. 28 Pontos címmel jelölendő. Csak belföldi cím adható meg. 29 További tag esetén bővíthető. 30 Több ügyvezető esetén bővíthető. 31 Természetes személy esetén kell kitölteni. 32 Szervezet esetén kell kitölteni 33 Cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám. 34 Aláhúzással jelölendő. 35 Legfeljebb 5 évig (Ptk. 3:114. ). 36 Az a) pont választása esetén kitöltendő. Megjegyzés [KSZ28]: Késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést,vagy annak üléstartása nélküli döntéshozatalt kell kezdeményeznie a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. Megjegyzés [KSZ29]: A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el (díjazásért vagy ingyenesen, de ha nincs főállása, akkor járulékokat kell fizetni utána). Megjegyzés [KSZ30]: A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Ha a társaságnak több ügyvezetője van, az ügyvezetők önállóan jogosultak az ügyvezetés körében eljárni, azzal, hogy bármelyikük a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tiltakozást a taggyűlés bírálja el, a taggyűlés döntéséig a tervezett intézkedés nem hajtható végre. Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre, ügyvezetőnek azokat a tagokat kell tekinteni, akik megfelelnek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseknek.

6 13. Cégvezető Megjegyzés [KSZ31]: Nem kötelező, kisebb cégeknél nem szokás A társaságnál cégvezető kinevezésére 38 a) sor kerülhet. b) nem kerülhet sor Cégvezetőnek kinevezett munkavállaló(k): Név:... Kinevezés kezdő időpontja: Az ügyvezetés a cégvezető számára általános képviseleti jogot 62 a) biztosíthat. b) nem biztosíthat Az önálló cégjegyzésre jogosultak: 14. Cégjegyzés Név: Név: Az együttes cégjegyzési joggal rendelkezők: 42 a) Név:... és Név:... együttesen jogosultak cégjegyzésre. b) 43 Név:... és Név:... együttesen jogosultak cégjegyzésre A társaságnál felügyelőbizottság választására 44 a) sor kerül. b) nem kerül sor. 15. Felügyelőbizottság A társaságnál nem ügydöntő felügyelőbizottság működik. Megjegyzés [KSZ32]: Kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről A felügyelőbizottság tagjai: Név:... A megbízatás Aláhúzással jelölendő. 38 Aláhúzással jelölendő. 39 Kizárólag a a) pont aláhúzása esetén tölthető ki. 40 Több cégvezető esetén bővíthető. 41 Szükség esetén bővíthető. 42 Szükség esetén kitöltendő. 43 Szükség szerint bővíthető. 44 Aláhúzással jelölendő. 45 Aláhúzással jelölendő.

7 a) határozott időre 46 b) határozatlan időre szól. A megbízatás lejárta: 47.. Név:... A megbízatás 48 a) határozott időre 49 b) határozatlan időre szól. A megbízatás lejárta: Név:... A megbízatás 52 a) határozott időre 53 b) határozatlan időre szól. A megbízatás lejárta: Könyvvizsgáló 55 A társaság könyvvizsgálója: Név: Kamarai nyilvántartási száma:... Cégnév: Cégjegyzékszám:... Székhely:... A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős természetes személy neve:... Kamarai nyilvántartási száma:... Megjegyzés [KSZ33]: A legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Általában nem kötelező, ezért nem ajánlott a társasági szerződésbe foglalni. Számviteli törvény általában nyrt. esetén. 46 Legfeljebb 5 évre (Ptk. 3:121. ). 47 Az a) pont választása esetén kitöltendő. 48 Aláhúzással jelölendő. 49 Legfeljebb 5 évre (Ptk. 3:121. ). 50 Az a) pont választása esetén kitöltendő. 51 Bővíthető. Ha a társaságnál kötelező felügyelőbizottság létrehozása, háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság felállítása semmis. 52 Aláhúzással jelölendő. 53 Legfeljebb 5 évre (Ptk. 3: 121. ). 54 Az a) pont választása esetén kitöltendő. 55 A Ptk. 3:38. és 3: esetén. 56 Természetes személy esetén kell kitölteni. 57 Szervezet esetén kell kitölteni.

8 Helyettes könyvvizsgáló neve:... A megbízatás lejárta: A társaság megszűnése A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani. 19. Egyéb rendelkezések Azokban az esetekben, amikor a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének 58 a) a Cégközlönyben b) a társaság honlapján tesz eleget Egyszemélyes társaság jön létre, ha egy többszemélyes korlátolt felelősségű társaság valamennyi üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg. A társaság egyszemélyessé válásától kezdődően az egyszemélyes társaságra vonatkozó szabályok szerint működik, de társasági szerződés helyett akkor kell alapító okiratot készíteni, ha az egyszemélyessé válásától számított egy éven belül nem jelent be újabb tagot. Megjegyzés [KSZ34]: Erre is van lehetőség, de akkor a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a társaság honlapjának címét A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Kelt:... Tagok aláírása:... Név: Név: Ellenjegyezte/közokiratba foglalta: Megjegyzés [KSZ35]: A létesítő okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. Megjegyzés [KSZ36]: A létesítő okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi, vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak. Bejelentés után előtársaságként működhet, nevében b.a toldattal, bejegyző végzés után pedig a társasági szerződés szerint cégként. Megjegyzés [KSZ37]: Cégmódosítás minden társasági szerződés elem változása, ami szerződésmódosítással, ügyvédi költséggel és illetékkel jár. 58 Aláhúzással jelölendő. 59 Bővíthető.