Honvédségi Szemle. Megújuló képességek alkalmazása a Bevetési Irány 2009 gyakorlatról július. 63. évfolyam 4. sz.

Átírás

1 Honvédségi Szemle 63. évfolyam 4. sz július A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA Megújuló képességek alkalmazása a Bevetési Irány 2009 gyakorlatról

2 Megjelenik évente hat alkalommal, minden páratlan hónapban Kiadja a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar A kiadásért felel: Mikita János mk. altábornagy Szerkesztõbizottság Elnök: Mikita János mk. altábornagy Tagok: Bocskai István Dr. Böröndi Gábor dandártábornok Frigyer László mk. dandártábornok Dr. Harai Dénes ezredes Dr. Isaszegi János mk. vezérõrnagy Juhász István vezérõrnagy Katona Károly mk. dandártábornok Kovács József vezérõrnagy Dr. Lakatos László mk. vezérõrnagy Lamos Imre dandártábornok Dr. Nagy László nyá. mk. ezredes Nagy Tibor dandártábornok Dr. Németh András orvos dandártábornok Sajner Gyula ezredes Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezredes Szerkesztõség Felelõs szerkesztõ: Kiss Zoltán Fotó: HM Zrínyi Nonprofit Kft. és archív Szerkesztõségi titkár: Lukács Györgyi A szerkesztõség címe: 1138 Budapest Népfürdõ u. 15/A Telefon/fax: hsz@regiment.hu A HM Zrínyi Nonprofit Kft megbízásából szedte és tördelte: Kornétás Kiadó és Kereskedelmi Kft. Felelõs vezetõ: Pusztay Sándor ügyvezetõ igazgató Mûszaki szerkesztõ: Odler Péter Nyomdai munkák: Alföldi Nyomda Zrt. Felelõs vezetõ: György Géza vezérigazgató A folyóiratot a HM Zrínyi Nonprofit Kft. terjeszti. Terjesztési munkatárs: Bali Józsefné Telefon: ; Ár nélküli, belsõ terjesztésû kiadvány. A megrendelés nélkül küldött kéziratokat lehetõségeink szerint gondozzuk, de visszaküldésükre és megõrzésükre nem vállalkozunk. HU ISSN A Honvédségi Szemle tagja az Európai Katonai Sajtószövetségnek (EMPA). Tartalom Tömböl László mk. vezérezredes: Új hangsúlyok, fokozódó szövetségi felelõsségvállalás 3 Benkõ Tibor altábornagy: Megújuló képességek alkalmazása a Bevetési Irány 2009 gyakorlatról 5 Turcsányi Éva százados Fazekas Sándor mk. alezredes: NATO Reagáló Erõk (NRF): tények, lehetõségek 8 Németh Gergely: A NATO képességfejlesztési igényeinek megjelenése a Magyar Honvédség fejlesztési terveiben 14 Bárány Zoltán alezredes Lippai Péter alezredes: A küldetésorientált vezetés lehetõségei és korlátai (1.) 17 Farkas Tibor hadnagy dr. Sándor Miklós nyá. ezredes: A válságreagáló mûveletek híradásszervezésének néhány alapvetõ kérdése 23 Benyó György ezredes: A repülésbiztonságról (2.) 26 Kalászné Békési Csilla okl. mk. alezredes: A honvédelmi tárcánál folyó iparjogvédelmi tevékenység 28 Dr. Harai Dénes nyá. ezredes: A gyakorlatra irányuló szellemi munka (A XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia tapasztalatai) 32 HUMÁN SZEMLE Vilner Péter mk. ezredes Jobbágy Zoltán alezredes: A toborzás és megtartás egyes kérdései nemzetközi összehasonlításban 34 Varga András: Marketingmódszerek felhasználása a toborzásban: Az "AMERICA'S ARMY" 41 Azari Viktor százados: A teljesítményértékelés tapasztalatai az MH 5. Bocskai István Lövészdandárnál 44 FÓRUM Tircsi Hajnal alezredes: Vitaindító gondolatok az új át- és továbbképzési rendszer kialakításához 48 Dr. Földesi Ferenc nyá. ezredes: Adalékok a hadkiegészítés felépítéséhez 51 Dr. Hajdú István nyá. ezredes dr. Szelei Ildikó õrnagy : A parancsnoki egészségvédelem pedagógiája avagy: Hogy van, kedves kolléga? 53 Dr. Németh Lajos nyá. orvos alezredes: A katonák egészségügyi ellátásának betegjogi és etikai szempontjai 55 Réti Tamás mk. ezredes: A NATO Védelmi Akadémia hallgatója voltam 58 MÚLTUNK Dr. Ács Tibor nyá. ezredes: Széchenyi a katonai stratégiáról, a professzionális hadseregrõl és a honvédelem kérdéseirõl 61 Takács Tibor: Petõfi, a katona 65 Dr. Miklós Zoltán: Katonai nevelés és képzés az osztrák magyar kiegyezéstõl az elsõ világháború végéig ( ) 67 Klemensits Péter: Az észak-afrikai hadszíntér (1.) Német stratégiai döntések az események tükrében 72 SZEMLE Dr. Endresz Ernõ nyá. ezredes: Emlékek és gondolatok egy kötet kapcsán 75 INTERJÚ Felkészülés a magyar EU-elnökség védelempolitikai és katonai feladataira Beszélgetés Bali Józseffel, a HM védelempolitikai szakállamtitkárával (Kiss Zoltán nyá. alezredes) 77

3 NATO Reagáló Erõk (NRF): tények, lehetõségek 9 Tömböl László mk. vezérezredes: ÚJ HANGSÚLYOK, FOKOZÓDÓ SZÖVETSÉGI FELELÕSSÉGVÁLLALÁS A küldetésorientált vezetés lehetõségei és korlátai (1.) 17 A NATO Védelmi Akadémia hallgatója voltam 58 A nemzetközi biztonságot érintõ világméretû folyamatok, a gazdasági válsághelyzet és következményei, a NATO állam- és kormányfõi tavaszi csúcstalálkozóján is deklarált növekvõ nemzetközi felelõsségvállalás különös hangsúlyt adott a védelmi miniszterek júniusi brüszszeli találkozójának. Olyan fontos döntéseket hoztak a védelmi politika irányítói, amelyek nemcsak a szövetségi mûveletek jövõjét befolyásolják jelentõs mértékben, de meghatározzák a közös képességek fejlesztésének és a szövetség transzformációjának menetét is. Az afganisztáni mûvelet a kezdetektõl sajátosan új feladatot jelentett a küldetés jellege és a NATO katonai képességei tekintetében is. A hagyományos szövetségi felelõsségi körzet határaitól stratégiai távolságra levõ régióban, a huszonegyedik század új halálos fenyegetésével, a terrorizmussal kell szembenézni, megállítani annak térnyerését úgy, hogy egy a hagyományos európai kultúrától távoli világban kell a nemzetépítés gyökeresen újszerû kihívásaira katonai képességekkel is értelmezhetõ válaszokat találni, eddig nem tapasztalt mértékben összehangolni a rendkívül széles körû polgári és katonai eszközök alkalmazását. Mára már méreteit tekintve is a szövetség történetének legnagyobb szabású mûveletérõl van szó. A térség biztonsági helyzetének változásai, kimondhatjuk romlása, a közelgõ nagy jelentõségû elnökválasztás és vele egyidejûleg a tartományi képviseletek megújítása nagymértékben felgyorsították a mûveletek ütemét, új kockázatokat, feladatokat és döntési helyzeteket teremtettek, természetes tehát, hogy az ISAF tevékenységének továbbfejlesztése volt a védelmi miniszteri értekezlet egyik legfontosabb kérdése. A politikai grémium állásfoglalásai jelentõs mértékben érintik a katonai feladatokat, új elvárásokat fogalmaznak meg, és új képességekkel is megerõsítik a szövetségi erõket. A mûveletekért felelõs stratégiai parancsnok jelentésének elfogadása egyben jóváhagyást is jelentett arra, hogy az augusztusi választások biztonsága érdekében megkezdõdött a stabilizációs erõk megerõsítése. A beérkezõ nyolc új zászlóalj a szükséges kiegészítõ erõkkel mintegy tízezer fõvel növeli az ISAF létszámát, és megteremti az alapot a hadszíntéri parancsnokok számára egy hiteles reagáló képesség kialakítására és alkalmazására. Afganisztán átfogó biztonsága megteremtéséhez, a NATO afganisztáni stratégiája eredményességéhez alapvetõ jelentõségû az afgán FONTOS DÖNTÉSEKET HOZTAK JÚNIUSBAN BRÜSSZELBEN A NATO-ORSZÁGOK VÉDELMI MINISZTEREI 2009/4 3

4 ALAPVETÕ JELENTÕSÉGÛ AZ AFGÁN BIZTONSÁGI ERÕK FEJLESZTÉSE, KIKÉPZÉSÜK MEGERÕSÍTÉSE biztonsági erõk mind az Afgán Nemzeti Hadsereg, mind az Afgán Nemzeti Rendõrség fejlesztése, képességeik és kiképzésük megerõsítése. A szövetség védelmi miniszterei a biztonság tartós biztosításához nélkülözhetetlennek tartják a rendõrség képzési és felszerelési programja sikerét, e tekintetben lényeges és sürgõs tennivalókat fogalmaztak meg Brüsszelben. Az egyik leglényegesebb új elem a NATO Afganisztáni Kiképzõ Misszió (NATO Training Mission Afghanistan, NTM-A) megalakítása. Az új szervezet jelentõsen kiterjeszti a NATO szerepét a biztonsági erõk fejlesztésében, és a célkitûzések szerint összehangolja az eddigi nemzetközi kiképzési kezdeményezéseket és programokat. Ezek között is kiemelkedõ fontosságú az ISAF mellett Afganisztánban mûködõ amerikai vezetésû koalíciós erõk ez irányú tevékenysége, amellyel az összhangot az is erõsíti, hogy a két szervezet az NTM-A és a CSTC-A (Combined Security Transition Command Afghanistan) parancsnoki feladatait, a mostani döntés alapján, egy személy tölti be. Az ISAF tevékenységének kiterjedése, a rendkívül széles skálájú nemzetépítõ, koordinációs és a biztonságot garantálni hivatott közvetlen mûveleti feladatok mélysége és összetettsége igényelte a stabilizációs erõk parancsnoki vezetési rendszerének módosítását. Szükségessé vált egy kizárólag a katonai mûveletekért felelõs parancsnoksági elem létrehozása, amely lehetõvé teszi a mûveletek hatékony vezetését, biztosítva ezzel az ISAF parancsnoka számára a szükséges mozgásszabadságot az ISAF stratégiája megvalósításában, a kiképzési és fejlesztési feladatokban, valamint a nemzetközi közösség afganisztáni tevékenysége összehangolásában, az afgán állami és önkormányzati szervekkel való együttmûködés hatékonysága erõsítésében. Az afganisztáni mûveleti ütem felgyorsulása, az aktív légi tevékenység, a polgári légiközlekedés gyors fejlõdésével együtt fogalmazta meg az igényt a légi irányítás haladéktalan fejlesztésére. A földi bázisú lokátorállomások hiányát a szövetség korai légi elõrejelzõ AWACSrendszere, 3-4 repülõgép régióba telepítésével oldotta meg. E tekintetben elõremutató, a magyar törekvések sikerét is jelentõ eredmény, hogy a flotta alkalmazását, a brüsszeli döntés értelmében, közös finanszírozásban biztosítja. Koszovóban a biztonsági környezet ezúttal kedvezõ változása új mûveleti helyzetet teremtett. Egy átfogó elemzõ, értékelõ folyamatot követõen a miniszteri értekezlet úgy ítélte meg, alkalmassá váltak a körülmények, hogy megváltoztassuk a szövetség mûveleti jelenlétét a térségben, és megkezdjük egy új mûveleti profil, az úgynevezett elrettentõ jelenlét bevezetését. Az úgynevezett deterrent presence a KFOR létszámának fokozatos és ütemezett csökkentésével számol egy határozott, erõs és gyors reagáló képességû, a horizonton túl, de elérhetõ közelségben rendelkezésre álló erõvel, amely kellõ elrettentést jelenthet a kalandor, a kialakult helyzetet erõszakkal megváltoztatni akaró törekvéseknek. Az Észak-atlanti Tanács mostani döntése megnyitotta az utat a katonai tervek elõkészítéséhez, a KFOR létszáma fõre csökkentéséhez 2010 januárjáig. A következõ lépés a csapatok további fokozatos, a biztonsági helyzetet folyamatosan értékelõ kivonása lehet úgy, hogy hónap alatt mintegy 2500 fõre módosul a KFOR összlétszáma. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nincs automatizmus az átalakításban. A folyamat következetes politikai értékelés és felügyelet mellett zajlik majd, a végrehajtást oly módon tervezve, hogy a csapatkivonás egyes fázisai szükség esetén, rövid idõn belül megállíthatók, illetve visszafordíthatók legyenek. A realitásokat ismerve, ez a megoldás rendkívül körültekintõ, a nemzetek aktív együttmûködését feltételezõ, pontos katonai tervezõ munkát igényel. Magyarország közvetlenül is érdekelt a Balkán biztonsága fenntartásában, ezért nemcsak a rendszeres politikai értékelésben, de a szükséges katonai eszközrendszer megteremtésében és fenntartásában is aktív közremûködõk akarunk lenni. A szövetségi mûveletek egészében várható dinamikus változások jelentõs mértékben érintik a magyar szerepvállalást is. Az afganisztáni növekvõ mûveleti ütem és az új biztonsági követelmények minden tagállamtól a nemzeti hozzájárulások hatékonysága és minõségi fejlesztése átgondolását, az erõfeszítések fokozását és összehangolását igénylik. A balkáni hangsúlyváltás esetében a tagállamok eltökéltek maradtak a biztonság garantálásában vállalt felelõsségük fenntartásában amelyet Magyarország nagyon határozottan támogat, és az új helyzetben a katonai képességek korábbitól eltérõ, az eddiginél is rugalmasabb alkalmazására lesz várhatóan szükség. Mindezek a Magyar Honvédség mûveleti stratégiájának átgondolását és módosítását követelik meg. Nemzeti érdekeink képviselete, korábbi szerepvállalásaink minõsége, a szövetség elõrelátható új feladatai köztük minden bizonnyal új régiók új kihívásai minõségileg az eddigieknél is magasabb szintû szolgálat- és felelõsségvállalás követelményeit vetítik elõre. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az új helyzet ne érjen bennünket felkészületlenül. A szövetség kollektív védelmi és biztonságpolitikai ambíciói megvalósításának alapját a védelmi tervezés hivatott megteremteni. A Védelmi Tervezõ Bizottság immár három taggal két új tagállammal, Albániával és Horvátországgal, valamint az eddig távol maradó Franciaország újbóli bekapcsolódásával bõvülve fogadta el a szövetség ajánlásait a közeljövõ kollektív és nemzeti képességei fejlesztésére. Valamennyi tagállam érintett a gazdasági válsághelyzet következményeiben, ezért is különösen fontos a prioritások meghatározása, ahol a jelenlegi és jövõben várható mûveletek biztosítása, a telepíthetõ erõk fejlesztése, a NATO és EU katonai képességfejlesztése összehangolása különösen fontos szerepet játszik. A szövetség növekvõ felelõsségvállalását és hangsúlyozott prioritásait jelzi az a tény is, hogy az erõk közös mûveletekben való egyidejû alkalmazhatósági mutatóját a korábbi nyolcról tíz százalékra emelték a védelmi miniszterek. Ugyanakkor azt is rendkívül lényegesnek tartották, hogy a tervezési folyamat jól áttekinthetõ, kellõen érzékeny, az új kihívásokra rugalmasan reagálni képes, tehát rendszerében is a lehetõ leghatékonyabb legyen. Egyértelmû a miniszteri állásfoglalás abban, hogy a szövetségi transzformáció, mind az új képességek kialakítása, mind a politikai és katonai vezetési rendszer korszerûsítése terén a hatékony mûködés megerõsítését célozza. Ez a megközelítés érvényes az NRF, a NATO Reagáló Erõk szervezési és alkalmazási rendje megújítására is. Nagyon lényeges, Magyarország és a többi hasonló gazdasági adottságú tagállam számára alapkérdés a reagáló erõk alkalmazásának finanszírozása. Ma még meglehetõsen eltérõek az álláspontok a szövetségben e téren, remélhetõleg az õszi ülésszak döntés-elõkészítési folyamata tisztázza és egyértelmûvé teszi a vállalható közös érdekeket. Azonban már ma is világosnak látszik, hogy az új erõgenerálási elvek, a reagáló erõk belsõ szerkezeti átalakítása, a készenléti idõk és a váltási rend szükséges megújítása mellett a kiegyensúlyozott anyagi felelõsségvállalás a nemzetek aktív hozzájárulásának és az NRF további sikerének a kulcsa. A NATO védelmi miniszterei júniusi tanácskozása tehát több területen is nagy jelentõséggel bírt az áprilisi ünnepi csúcstalálkozó fontos, történelmi léptékkel is mérhetõ döntései megvalósítása tekintetében. A politikai állásfoglalások és feladat-meghatározások nemcsak szövetségi szinten, de nemzeti keretek között is lényeges feladatot jelentenek a katonai vezetõk és tervezõk számára. Olyan belsõ folyamatok, minõségi változások megindulásának vagyunk részesei, amelyek a Magyar Honvédségben is új megközelítést igényelnek, és a közeljövõre vonatkozó, valamint középtávú terveink nemzeti katonai stratégiával összhangban levõ átgondolását is szükségessé teszik /4

5 Benkõ Tibor altábornagy: MEGÚJULÓ KÉPESSÉGEK ALKALMAZÁSA A BEVETÉSI IRÁNY 2009 GYAKORLATRÓL A Bevetési Irány 2009 harcászati szintû, számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat, a terepen végrehajtásra kerülõ komplex lövészzászlóalj alapú alkalmi harci kötelék és vegyes hídépítõ század komplex harcászati gyakorlat, nemzeti CREVAL ellenõrzéssel egybekötve kerül végrehajtásra augusztus 21 szeptember 25. közötti idõszakban Ercsiben, a vízi kiképzõ bázison. (HM HVKF 66/2009. sz. parancs) ELÕZMÉNYEK Az elmúlt évtizedben a nemzetközi biztonságpolitikai és geostratégiai környezeti változások felgyorsultak és folyamatos változáson mentek keresztül. Ennek megfelelõen a biztonság fogalma nemcsak globális és regionális, de a hazai környezetben is átfogóbb értelmezést kapott. Ezek tükrében új kihívások jelentek meg, és az újonnan megfogalmazott követelmények a korábbi feladatrendszertõl eltérõ, új képességek kialakítását tették szükségessé. Többek között ezek a változások generálták a csapatok szervezeti felépítésének és struktúrájának újragondolását, amelyek 1999-tõl a stratégiai, majd a védelmi felülvizsgálatok, illetve 2006-ban a haderõreform keretében valósultak meg. Ennek eredményeként olyan új képességeket sikerült létrehozni és többségükben mûveleti területen nap mint nap eredményesen alkalmazni, amelyekre nem csak a Magyar Honvédségben, de a szövetséges környezetben is szükség van. Ilyen a különleges mûveleti, a Force Protection-, a katonai rendõr, a HUMINT-, a SIGINT-, a biológiai laboratórium, a vegyes hídépítõ, a víztisztító, a speciális mûszaki, a mozgáskoordináló és nem utolsó sorban a CIMIC PSYOPS-képesség. Mindezt fõs létszámcsökkentés mellett, bizonyos meglévõ képességek minimális szintre történõ redukálásával, illetve hibernálásával sikerült megvalósítani. Viszont beszélnünk kell arról is, hogy a folyamatos átszervezések és felülvizsgálatok eredményeként nemcsak új képességeket hoztunk létre amivel büszkélkedhetünk, hanem a létszámcsökkenéssel együtt sajnos veszítettünk is képességeket. Itt elsõsorban nem a megszüntetett szervezetekre és nem a különbözõ fegyvernemek minimalizálására, hanem sokkal inkább a humán szakismereti, a fegyvernemi, illetve technikai szakemberek, és rajtuk keresztül az õ tudásbeli képességeik elvesztésére gondolok. Azokra a katonákra gondolok, akik szaktudásukkal és gyakorlati tapasztalataikkal képesek voltak a harci-technikai eszközök képességeinek teljes körû, mesteri módon történõ kiaknázására, alkalmazására, és kiképzés keretében szakmai ismereteik átadására. Az õ kiválásukkal bizonyos szakismeretet, alkalmazói képességet is majdnem elveszítettünk. Ide sorolandó az alacsonyvízi hídépítõ képesség és amirõl többek között a Bevetési Irány 2009 gyakorlat is szól a vízi akadályok leküzdésének képessége. Ahogy mondani szokás, a 24. órában vagyunk, és el kell fogadnunk azt a tényt, miszerint közel volt az a pillanat, hogy rendszerünkbõl teljesen eltûnjön az a szellemi kapacitás és az a szakembergárda, ami/aki még rendelkezik az ilyen jellegû feladat végrehajtásához szükséges tudással, képességekkel és tapasztalatokkal. Ezért fogalmazódott meg még tavaly õsszel a Bevetési Irány 2008 végrehajtásának idõszakában, hogy a következõ gyakorlat fõ célkitûzése nem az új és meglévõ képességek demonstrálása, hanem a viszszaállított, vagy szebb terminológiával kifejezve, a megújuló képességek bemutatása legyen. HAZÁNK KATONAFÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI ÉS A VÍZI AKADÁLYOK JELLEMZÕI Hazánk természeti adottságai óriási és felbecsülhetetlen nemzeti értéket hordoznak magukban. Magyarország vízrajza, édesvízkészleteink mennyisége és minõsége a régióban geostratégiai fontosságú szerepet képviselnek. Ezért országvédelmi kötelezettségeink részeként, kiemelt fontosságú feladatként kell kezelnünk a folyó- és állóvizek mentén, vagy az értük folytatott mûveleti tevékenység kérdéseit. Ezek mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy hazánkban az országvédelem és a befogadó nemzeti támogatás alkalmával, a mûveleti-hadmûveleti területeken alkalmazott erõink manõverszabadságának fenntartásához, a mozgásbiztosításhoz, ezek által a hadmûveleti biztonsághoz nélkülözhetetlen a vízi akadályok leküzdésének képessége. Katonaföldrajzi ismereteinket felelevenítve, tekintsük át, milyen vízrajzi adottságok jellemzõek régiónkra, valamint hazánkra. A Kárpát-medence területe teljes egészében a Duna vízgyûjtõ területéhez tartozik. Kimagasló vízhozamú folyó, mellékvizei a Rába, Dráva, Száva, Vág, Tisza és a Temes. A Duna magyarországi szakasza 417 km hosszú, ebbõl 140 km esik a szlovák magyar határszakaszra. A Duna magyarországi szakaszán csak néhány, hazánkban is hosszabb utat megtevõ folyót fogad magába (Rába, Sió, Dráva és az Ipoly). A Duna teljes hosszában hajózható, az ország egész területén széles hadmûveleti jelentõségû vízi akadályként kezelendõ. Kevés hídja megnehezíti a rajta való áthaladást vagy leküzdését. A Duna legjelentõsebb mellékfolyója a 997 km hosszú Tisza. Magyarországi szakasza 596 km. A Tiszát széles árterén holtágak, morotvák 2009/4 5

6 kísérik, amelyeket többnyire a múlt századi szabályozás során vágtak le a folyóról. A Tiszába Szolnok fölött jobb (az egyetlen bal oldali kivétel a Szamos), alatta pedig bal oldalról ömlenek nagyobb mellékfolyók, a Bodrog, a Sajó és a Zagyva, illetve a Hármas-Körös és a Maros. Szolnok alatt a Duna-Tisza közérõl legfeljebb kis patakok érkeznek a folyóba. Az alföldi részen igen kanyargós, szélsõséges vízjárású a Tisza. Tokajtól (idõszakosan Vásárosnaménytól) hajózható, összesen 690 km hosszban. A felsõ szakasza kivételével széles hadmûveleti jelentõségû vízi akadály. Mindkét nagy, hajózható folyónk egymással párhuzamosan, észak-déli irányban átszeli az országot. A mellékfolyókat értékelve a Maros a Tisza legnagyobb mellékfolyója. Hossza 880 km, völgye jól járható. Akadályjellegét a szélességén kívül nedves, mocsaras völgytalpai fokozzák. A Rábának mintegy 380 km a hossza, és vízgyûjtõ területének szinte teljes egésze a medence területére esik. Szélessége (30-80 m) és mélysége miatt figyelembeveendõ akadály. Csak alacsony víznél és akkor is ritkán gázolható. Sûrû áthidalással rendelkezõ folyó. Állóvizeinket tekintve a Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Területe 600 km 2, hossza 76 km, szélessége 5-14 km közötti, átlagos mélysége 3 m. Hosszúsági kiterjedésének iránya azonos a Dunántúli-középhegységgel, ahhoz D-rõl, illetve a Zalai-dombvidékhez ÉK-rõl szorosan csatlakozik. Akadályozó hatása kiterjedésén kívül elhelyezkedésénél fogva abban nyilvánul meg, hogy korlátozza a Dunántúli-középhegység ÉNy DK-i irányú átjárói használatát, ebbõl fakadóan csökkenti hadmûveleti jelentõségüket. Figyelembe véve Magyarország vízrajzát, az esetleges mûveleti terület járhatóságát, a meglévõ mûtárgyak hidak, átereszek számát, teherbírását, szükség szerinti kiválthatóságát, elengedhetetlen, hogy mûveleti alkalmazás megtervezésénél ne fordítsunk rá kellõ figyelmet. A vízi akadályok leküzdéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelõ mûszaki eszközökkel, szakcsapatokkal rendelkezzünk. A folyó (gázló) mélysége, szélessége, sodrási sebessége, a part- és mederviszonyok határozzák meg az átkelés lehetõségét, módját és helyét. Az érvényben lévõ szabályzók szerint (STANAG FM River Cossing Operations) a vízi akadály leküzdése történhet menetbõl, vagy elõkészítést követõen. Ha az ellenség erõs ellenállás kifejtésére képes, a folyóakadályt csak erõszakosan lehet leküzdeni. Ha az ellenség gyenge ellenállást fejti ki, illetve ha a folyó akadályjellege lehetõvé teszi, akkor a támadás lendületének fenntartása érdekében, elõkészítés nélkül, menetbõl kell a vízi akadályt leküzdeni. Mindezen ismeretek felelevenítése után, tegyünk egy rövid történeti visszatekintést a vízi kiképzés területén. VÍZI VEZETÉSI KIKÉPZÉSEK ÉS GYAKORLATOK, VALAMINT A MEGÚJULÓ KÉPESSÉG A Magyar Honvédség utolsó vízi átkelési gyakorlatát Ercsiben, 1988 nyarán (még a Magyar Néphadsereg részeként) a zalaegerszegi 33. gépesített lövészdandár hajtotta végre. Az azt követõ idõszakban a vízi kiképzés egyre szórványosabban valósult meg. A hódmezõvásárhelyi 62. Bercsényi Miklós lövészdandár 1990-ben Ercsiben, majd a dandárnál rendszeresített BTR 80 harcjármûvekkel között Solton és Ercsiben hajtott végre vízi vezetési kiképzéseket. Ezt követõen, 1996-tól a folyamatos átszervezések eredményeként Ercsi, mint a Magyar Honvédség Vízi Kiképzõ Bázisa, megszûnt. Szinte ezzel együtt a vízi kiképzés is feledésbe merült. Így fordulhatott elõ, hogy az 1997-ben rendszeresített BTR 80/A páncélozott szállító harcjármûvek amelyek rendelkeznek úszóképességgel 2009 májusáig vízen nem lettek kipróbálva. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeknek az eszközöknek a képességeit nem használtuk ki teljes mértékben, és katonáink kiképzése sem terjedt ki erre a feladatra. Ezért nagyon is idõszerû újra foglalkozni ezzel a kérdéssel, és megkezdeni katonáink ismereteinek bõvítését, ismételt felkészítését és kiképzését. Ennek eredményeként, már ebben az évben egy megújult képességgel bõvülhet a Magyar Honvédség képességpalettája. A vízi akadályok leküzdéséhez hasonló, de nem olyan volumenû hiányosság volt tapasztalható a PMP szalaghídon történõ átkelés elõkészítésében, megszervezésében és végrehajtásában. A Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Dandár, majd jogutód szervezetének állománya, bár a szalaghíd építését rendszeresen gyakorolja, de az alegységek hídon történõ átkelése, annak kiszolgálása és biztosítása, valamint az együttmûködés megszervezése és megvalósítása az elmúlt években szintén háttérbe szorult. Ezért kiemelt feladatunk és kiképzési célunk ezen a területen is az ismeretek jártasság- és készségszintre történõ emelése, mellyel a meglévõ képesség megõrzését és erõsítését valósítjuk meg. Az elõzõ gondolatokból is látható, hogy a vízi akadály különbözõ módszerekkel történõ leküzdése sem nélkülözheti a támogató, biztosító és kiszolgáló erõk alkalmazását. Így a Bevetési Irány 2009 gyakorlat is az összhaderõnemiség égisze alatt a szárazföldi, a légierõ és a logisztikai kötelékek mellett a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tûzszerész és Hadihajós Zászlóalj bevonásával kerül végrehajtásra. A BEVETÉSI IRÁNY 2009 TÁRGYA, CÉLJA, OKTATÁSI KÉRDÉSEI A gyakorlat elgondolásának kialakításakor elsõdleges szempontként a vízi akadályok leküzdéséhez szükséges képességek bemutatását vettük figyelembe. Ennek megfelelõen a gyakorlat tárgyát az alábbiak szerint határoztuk meg. A Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság alárendeltségébe tartozó lövészés szakalegységek sajátos viszonyok között folytatandó harci, harci támogató, harci kiszolgáló-támogatói tevékenységének elõkészítése, végrehajtása és vezetése honi területen, a kollektív védelem (országvédelem) keretei között. A Magyar Honvédségnél kialakításra került, illetve meglévõ katonai képességek szemléltetése, bemutató foglalkozás keretében. A gyakorlat célja a HM HVKF parancsának megfelelõen három pilléren alapszik: gyakoroltatni fejleszteni demonstrálni. Gyakoroltatni: A váltás-átcsoportosítás feladatainak, vízi akadály elõkészített átkelési szakaszon való leküzdésének megtervezését, megszervezését és végrehajtását, továbbá a sajátos viszonyok közötti harc elõkészítését, vezetését, irányítását, végrehajtását a támogatásukra kijelölt légi, szárazföldi és szakalegységekkel együttmûködésben. Fejleszteni: A lövészzászlóalj és vegyes hídépítõ század képességeit a mûveletek elõkészítése és alkalmazás területein. Demonstrálni: Az MH egyes visszaállított és speciális katonai képességeit, valamint az alegységek gyakorlati alkalmazása terén elért eredményeit. A NATO 2395 STANAG vízi átkeléssel kapcsolatos elveit és gyakorlati alkalmazhatóságát a Magyar Honvédség keretein belül. A gyakorlat során feldolgozandó témakörök, korunk követelményeihez igazodva, a Nemzeti Katonai Stratégiában és az MH Összhaderõnemi Doktrínában megfogalmazott elvekre épülnek. A gyakorlat során tervezetten végrehajtásra kerül a harcrendi elemek váltása, átcsoportosítása a szövetséges erõkkel szoros együttmûködésben. Kiemelt szerepkört kap a különleges, illetve sajátos viszonyok közötti harctevékenység fogásainak elsajátítása, elmélyítése, valamint a befogadó nemzeti támogatás egyes mûszaki szakfeladatainak végrehajtása. Az elõzõeken túl, a Nemzeti Katonai Stratégiában megfogalmazott feladatok közül még végrehajtásra kerül Az ország területén tevékenykedõ diverzáns (terrorista) csoportok felszámolása, terrorcselekmények következményeinek felderítése, azok felszámolásában való részvé /4

7 tel. A kritikus infrastruktúrák védelme, továbbá az otthonaikat elhagyni kényszerülõ polgári lakosság evakuálása és segítése. A GYAKORLAT VÉGREHAJTÁSÁNAK DINAMIKAI MOZZANATAI A gyakorlat kiinduló helyzetébõl kiragadva tapasztalhatjuk, hogy a Dunán lévõ hidakat az ellenséges erõk rombolták. A Dunán épített szalaghíd diverziós tevékenység következtében megrongálódott, csak helyreállítást követõen használható. A rendelkezésünkre álló információk alapján, a mögöttes területünkön ellenséges felderítõ-diverziós csoportokat összpontosítottak, melyek feltételezett feladata a fõváros vízellátásában fontos kutak szennyezése, rombolása, valamint a helyi lakosság terrorizálása. A kialakult helyzetnek megfelelõen, a gyakorlat az alábbi mozzanatok szerint kerül levezetésre. I. MOZZANAT (lépésekként) 1. Az információ megerõsítése céljából légi felderítés bevezetésére kerül sor. 2. A deszant- és kompátkelõhelyek felderítése, majd kijelölése; a szalaghíd esetében annak újbóli kijelölése. 3. A deszantátkelõhelyen a felderítõ erõk, köztük a mûszaki felderítõk kijuttatása a körzetbe (felderítõ szakasz + mûszaki felderítõ 4 csónakon, ejtõernyõs búváralegységek kirakása) a túlpartról és a diverzáns erõkrõl történõ információszerzés céljából. 4. A felderítési információk megerõsítését követõen, az ellenséges diverzáns csoportok blokírozására és a túlparti hídfõ kiszélesítésére egy lövészzászlóalj kerül kijelölésre. A feladat végrehajtásának elõfeltétele a Duna folyó gyors leküzdése. 5. A kijelölt mûszaki felderítõ erõk végrehajtják az átkelõhelyek felderítését, melyet a hadihajók a Dunáról, a légierõ gépei a levegõbõl folyamatosan biztosítanak. 6. A következõ lépésben megkezdõdik a deszant- és kompátkelõhely berendezése. 7. A 37. mûszaki zászlóalj, együttmûködve a beérkezõ 5. harctámogató mûszaki század erõivel megkezdi a szalaghíd helyreállítását. 8. A biztosító hadihajós alegység a tevékenység biztosítása közben a diverziós erõk által alkalmazott sodoraknákat semmisít meg. A harci helikopterek folyamatosan támogatják a szárazföldi és vízi tevékenységet. II. MOZZANAT 1. A felderítõszakasz járõrözéssel és figyelõpontok telepítésével folyamatosan figyeli az ellenség tevékenységét, miközben a hadihajós alegység a kijelölt folyamszakasz ellenõrzését, felderítését hajtja végre. 2. Ezt követõen kerül sor a lövészalegység elõrevonására, mely menetbõl rövid elõkészítés után küzdi le a folyóakadályt. 3. A harci helikopterek támogatása mellett a lövészalegységek kiszélesítik a túlparti hídfõt és zárják a felderített ellenség területét. 4. A kompátkelõhely PTSZ-ekkel és kompokkal eléri a teljes készenlétet. 5. A harckocsikat és a harci támogató erõket kompokon szállítják át a túlpartra, ahonnan folytatják a lövészalegységek támogatását. 6. Ezzel párhuzamosan befejezõdik a szalaghíd helyreállítása. 7. A kialakult helyzetben az ellenséges felderítõ-diverzáns erõk tevékenysége lehetetlenné válik, ezért parancsnokuk a kiemelésükrõl dönt, melyet a szárazföldi és repülõ alegységeink megakadályoznak. III. MOZZANAT 1. A szalaghíd helyreállításával egy idõben megkezdõdik a színlelt híd építése, SZFÉRA szögvisszaverõk alkalmazásával. 2. A harci helikopterek folyamatos támogatása mellett folyik a szárazföldi erõk mozgása a szalaghídon keresztül, a terület végleges zárása érdekében. A kompátkelõhelyen a menekülõ polgári lakosság kimenekítése folyik. 3. A felderítõ-diverziós erõk ellen légi úton juttatják ki a felszámoló csoportosítást. 4. A kirakást és a harcrend megalakítását követõen a megindulási terepszakaszt átlépve, a felszámoló csoportosítás megsemmisíti a blokírozott területen lévõ erõket és tûzeszközöket. A gyakorlat dinamikai mozzanatainak végrehajtását követõen statikus bemutatóra kerül sor, melynek keretében a korszerûsített mobil orvoscsoportot (MH HEK), a térképellátó-terepelemzõ konténert (HM GEOSZ), az autonóm mobil lõteret (MH BHK; HM FLÜ), a Combat MEDIC (MH 34. KMZ), illetve ejtõernyõs búvárcsoportot és felszerelésüket (5/24.f.z.), valamint a vízi átkelõ eszközöket (MH 37.mû.z.; MH 1. HTH z.) tekinthetjük meg. A VÉGREHAJTÓ ERÕK FELKÉSZÍTÉSE A gyakorlat végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi kompetenciák kialakítása, a kiképzési rendezvények és a gyakorlat feltételrendszerének megteremtése rendkívül összetett és komplex feladatnak bizonyult. A gyakorlattervezési folyamat, valamint a személyi állomány és technikai eszközök felkészítése párhuzamosan került és kerül napjainkban is végrehajtásra. Már 2009 áprilisában megkezdõdött a BTR 80 és 80/A harcjármûvek vízi átkelésre történõ felkészítése. A végrehajtó MH 5. Bocskai István Lövészdandár kijelölt személyi állománya elsõ lépésként megkezdte az elméleti és gyakorlati felkészítést, mely során Szolnokon végrehajtotta az úszásoktatást felszerelésben és mentõmellényben. Ezzel egy idõben megkezdõdött a gyakorlat helyszínének, az ercsi vízi bázis és gyakorlótér mûszaki elõkészítésének I. üteme. Ezzel párhuzamosan Szentesen az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Zászlóalj szakmai irányításával, a biztosító állomány, a mentõ-vontató csoportok, a búvárok és a vízi kiképzés szolgálati személyeinek felkészítése, valamint a gyakorlat helyszíne mûszaki elõkészítésének II. ütemén belül, mûszaki gépkezelõi tanfolyam került levezetésre. A vízi vezetési gyakorlatok Szentes helyõrségben, négy mozzanatban kerültek végrehajtásra. Elsõként a harcjármûvek merítési próbái történtek meg, majd a vízi vezetési gyakorlatok és módszertani foglalkozások következtek, melyeket a vegyes hídépítõ század századszintû szakharcászati felkészítése követett. A teljes bevont technikai eszközpark felkészítése és elõkészítése pedig még napjainkban is tart. ÖSSZEGZÉS A víziakadály-leküzdés képességének visszaállítása az eddig végrehajtott feladatok tapasztalatai alapján idõszerûnek és szükségszerûnek bizonyult. A komoly erõfeszítések ellenére azt kell mondani, egyelõre a kezdeti lépéseket tettük meg. A felkészülés és a gyakorlat végrehajtásának tapasztalatai alapján viszont hozzá kell látnunk a vízi kiképzés ismételt oktatásához, az állomány kiképzéséhez és felkészítéséhez, hogy a rendelkezésünkre álló technikai eszközök képességeit ne csak ismerjük, de azt teljes mértékben és szakszerûen ki is tudjuk használni. Meggyõzõdéssel mondhatom, katonáink szorgalma, az elvégzendõ feladatokhoz való hozzáállása példaértékû volt. A felkészülés során jó volt látni a megújuló képesség iránti érdeklõdésüket és elszántságukat. Jó volt látni mosolygó tekintetüket, mikor a Tiszából kikapaszkodva és harcjármûrõl szállva ismét szárazföldre léptek, és jó volt hallani a társaiknak tartott élménybeszámolójukat. Bízom benne, hogy a Bevetési Irány 2009 gyakorlat attól függetlenül, hogy nem a lõtéren és nem folyamatos fegyverropogás, ágyúdörej közepette kerül végrehajtásra, szakszerû, látványos és nem utolsósorban élményekben gazdag lesz. 2009/4 7

8 Turcsányi Éva százados Fazekas Sándor mk. alezredes: NATO REAGÁLÓ ERÕK (NRF): TÉNYEK, LEHETÕSÉGEK A NATO válságkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre, az új típusú komplex jellegû biztonsági kihívások és kockázatok 1 csökkentésének, szükség esetén felszámolásának feladataira történõ felkészüléssel, valamint az erre a célra kijelölt erõk felkészítésével, kiképzésével foglalkozó szakterület képviselõi az elmúlt években az NRF helyzetével kapcsolatosan rendezett hazai és nemzetközi konferenciákon, értekezleteken, szakmai fórumokon többször is rámutattak a tényre: az NRF létrehozatala óta jelentõs erõhiányokkal küzd, a politikai deklarációk ellenére a tagországok felajánlási hajlandósága folyamatosan csökken. Világossá vált, hogy az eddig alkalmazott koncepció mûködésképtelen, a problémák megoldására kidolgozott opciók sem generálták az egyes váltások feltöltöttségi szintjeinek növekedését. Ugyanakkor a Magyar Köztársaság kormánya által elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia a Magyar Honvédség képességei kialakításának kiemelt feladatai között az alábbiakat határozza meg: A nemzetközi biztonsági helyzetben elõrejelzés nélkül, váratlanul bekövetkezõ eseményekre történõ gyorsan reagálni képes alakulatokra is szükség van. A Magyar Honvédség ezért méretével és teherbíró képességével arányosan részt vesz a NATO Reagáló Erõk (NRF) és az EU Harccsoportok tevékenységében, amelyek képesek rövid elõrejelzés után a gyors katonai reagálást követelõ válsághelyzetek kezelésére. 2 Az NRF-koncepció meglévõ, fentebb említett problémái megoldása, valamint adott esetben az NRF hatékony alkalmazása feltételeinek biztosítása érdekében a tagállamok védelmi minisztereinek legutóbbi két találkozóján 3 döntés született a politikai iránymutatások figyelembevételével történõ, új átfogó koncepció kidolgozására, amelyet a védelmi miniszterek június ei találkozóján tárgyaltak meg. Írásunkkal kettõs a célunk: egyrészt átfogó képet kívánunk adni az NRF-vállalással járó hazai feladatok teljes spektrumáról, azok összetettségérõl, betekintést biztosítva a különbözõ felsõ, közép- és végrehajtó szinteken végzett feladatrendszerekbe; másrészt megvizsgálni és elemezni az eddigi tevékenységeket, az elért eredményeket, illetve a szükséges döntések meghozatala érdekében javaslatokat megfogalmazni a jövõbeni NRF-váltásokba felajánlásra kerülõ képességek összetételére, a képességeket biztosító erõk és eszközök felkészülésére, felkészítésére vonatkozóan. Publikációnk megírásához segítséget kaptunk az NRF-feladatban érintett HM-szervek, -szervezetek és az MH katonai szervezeteinek szakembereitõl, a hazai és nemzetközi felkészítésen részt vevõ parancsnokoktól, a missziókban tapasztalatot szerzett katonáktól, amelyet ezúton is megköszönünk. A témában rendelkezésre álló dokumentumok tanulmányozása mellett részt vettünk az NRF 12. váltásába felajánlott alegységek nemzeti CREVAL-ellenõrzésén, valamint csapatlátogatások keretében tájékozódtunk és szereztünk tapasztalatokat az NRF 11. váltásában készenléti szolgálatot teljesített komponensek katonai szervezeteinél, valamint az MH Összhaderõnemi Parancsnokságnál (a továbbiakban: MH ÖHP). Jelen cikkünkben az NRF létrehozásának, mûködésének, a felajánlott erõk felkészítésének, a feladat pénzügyi tervezésének, valamint logisztikai biztosításának bemutatása mellett elsõsorban a csapatlátogatások során szerzett tapasztalatokat kívánjuk megosztani az olvasókkal. AZ NRF LÉTREHOZÁSÁNAK KATONAI-POLITIKAI ASPEKTUSAI Az 1990-es évek óta az euroatlanti régió biztonsági környezetében markáns változások következtek be, amelynek hatásaként a régió biztonsági rendszere átalakult. A kétpólusú világrend felbomlott, a két korábbi szemben álló entitás konfliktusa megszûnt. A hagyományos értelemben vett katonai szembenállás (fenyegetés) szintje csökkent, ezzel egy idõben a korábban már említett új típusú, komplex jellegû biztonsági kihívások és kockázati tényezõk növekvõ hatást gyakoroltak az euroatlanti térség biztonságára. A biztonsági környezet változására reagálva az észak-atlanti szövetség április én Washingtonban megtartott állam- és kormányfõi értekezletén új stratégiát fogadott el. Ebben a tagállamok olyan hatékony katonai képességek fenntartásának szükségességét fogalmazták meg, amelyek képesek a szövetség alapfeladatai teljes spektrumának végrehajtására. 4 A washingtoni csúcson meghirdetett Védelmi képesség kezdeményezés (Defence Capability Initiative DCI), majd annak továbbfejlesztéseként, a november 21-én Prágában elfogadott Prágai képességelkötelezettség (Prague Capability Commitment PCC) kezdeményezés az új biztonságpolitikai környezet diktálta kihívásoknak megfelelni képes katonai képességek fejlesztését, a szövetségi és tagállami katonai képességek transzformációját volt hivatva elõsegíteni. A prágai csúcsról kiadott állam- és kormányfõi közlemény 5 megerõsítette, hogy a szövetség feladatai teljes spektrumának végrehajtásához rendelkezzen olyan katonai képességekkel, amelyeket az Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council NAC) döntését követõen, rövid idõn belül akár nukleáris, biológia és vegyi fenyegetés körülményei között is bárhol képes alkalmazni. A prágai képességcsomag egyik legfontosabb része a NATO Reagáló Erõk és az azonnal telepíthetõ parancsnoksági rendszer létrehozása volt. A döntés értelmében az NRF-nek egy jól felszerelt, rugalmas, azonnal telepíthetõ, összetételében szárazföldi, légierõ- és haditengerészeti elemekbõl álló interoperábilis és mûveletben fenntartható összhaderõnemi haderõcsomagnak kell lennie, amely rövid idõn belül, a NAC döntésének függvényében bárhol alkalmazható. Az alkalmazási képességén túl az NRF-nek katalizátor szerepet szántak a szövetség katonai képességei fejlesztésére irányuló erõfeszítésekben. Az NRF létrehozásának célja volt, hogy a szövetség kezében legyen egy hatékony katonai eszköz a váratlan kihívások, fegyveres fenyegetettségek kezelésére, valamint hogy segítse a tagországok haderõinek a XXI. század követelményeinek megfelelõ fejlesztését, átalakítását. Utóbbiak miatt tekintik az NRF-et a transzformáció zászlóshajójának és/vagy katalizátorának. AZ NRF ÁLTALÁNOS FELADATAI Az NRF feladata elsõdlegesen a válsághelyzetek kezdeti szakaszában kialakuló konfliktusokra való gyors reagálás, kifejezve a szövetség eltökéltségét a helyzet rendezésére, illetve a diplomáciai megoldás támogatására. Az NRFerõket korlátozott nagyságban és speciális mûveletekre alakítják ki, amelyek feladataikat önállóan, illetve más erõkkel együttmûködésben hajtják végre az alábbi feladatrendszerbe csoportosítva: Telepített, önálló erõként válságreagáló mûveletekben való részvétel: kitelepítési, kiürítési mûveletek megtervezése, megszervezése és végrehajtása harcérintkezésen kívül (Non-combatant Evacuation Operation NEO); válság-, illetve katasztrófakövetkezmények (természeti, humán-, vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris) felmérése, kezelése, felszámolásának támogatása (Consequence Management CM); válságkezelõ és béketámogató mûveletek (beleértve a békefenntartást is) végrehajtása (Crisis Response Operations CRO); terrorizmus elleni mûveletek támogatása (Counter Terrorism CT); szankciók érvényre juttatásának (embargós mûveletek) támogatása, biztosítása (Embargo Operations EO). Elsõként alkalmazásra kerülõ/bevonuló (elsõ harcérintkezõ / elõõrs / elõrevetett osztag) erõként (Initial Entry Operations IEO): telepített elõõrsként/elõrevetett osztagként a fõerõk beérkezésének biztosítása (pl. békekikényszerítés, vagy kulcsfontosságú terepszakaszok és körletek birtokbavétele és megtartása); kedvezõ feltételek megteremtése az egyesített mûveleti területen (JOA) a barátitól egészen az ellenséges körülmények között is, az érintett ország befogadó nemzeti támogatásával, vagy anélkül /4

9 Demonstrációs erõként (Demonstrative Force DF) alkalmazva: a tagállamok eltökéltségének, döntéseik komolyságának hangsúlyozása, szükség esetén a diplomáciai erõfeszítéseik támogatása. A fenti feladatokat az NRF önállóan, saját logisztikai képességeire támaszkodva, akár 30 nap idõtartamban is végrehajthatja. AZ NRF-VÁLTÁSOK ÖSSZETÉTELÉNEK KIALAKÍTÁSI RENDJE, A FELAJÁNLÁS FOLYAMATA A NATO mûveleti tervezés rendszerében és eljárásrendjében az NRF-váltások összetételének kialakítása a NATO erõgenerálási konferenciákon (Global Force Generation Conference GFGC) történik, amelyek célja a mûveletekhez szükséges képességek maradéktalan biztosítása, a különbözõ nemzeti felajánlások összehangolása. Az NRF-váltások/kontingensek összeállítása három periódusban valósul meg: az elsõ periódusban megtörténik a haderõfelajánlás, amelynek keretében a tagországok megteszik felajánlásaikat a fontossági sorrendbe állított követelményrendszernek (az NRF többnemzeti, összhaderõnemi, mûveleti követelményrendszere, Combined Joint Statement of Requirements CJSOR) megfelelõen; a második periódus a kiegyensúlyozás/elosztás idõszaka, amelynek során megtörténik a felajánlott nemzeti erõk optimális elosztása a feladatrendszernek megfelelõen; a harmadik periódusban az NRF tervezett lehívása esetén megtörténik a kiigazítás, amelyben a nemzeteket felkérik felajánlásaik konkrét feladatokhoz történõ kiegészítésére. A magyar felajánlásokat a meglévõ és a közeljövõben kialakítandó képességek, a védelempolitikai irányelvek és a költségvetési keretek figyelembevételével állítják össze. A konferenciákon történt felajánlások tapasztalata alapján elmondható, hogy az NRFképességek kialakítása, a kontingensek felkészítése és minden oldalú biztosítása a tagországoktól jelentõs anyagi ráfordításokat követel. Mindezek tükrözõdnek a nemzetek felajánlásaiban, az egyes váltásokban meglévõ képességhiányok esetenkénti magas számában. Elmondható, hogy jelenleg az NRF-váltások nagyfokú képességhiányokkal küzdenek, így a teljes mûveleti képesség nem biztosítható. NRF-FELADATRA FELKÉSZÜLT ALEGYSÉG AZ NRF-KONCEPCIÓBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A rigai csúcsértekezleten 6 egyetértés született az érvényben lévõ NRF-koncepció hatékonyabbá tételére, illetve pontosított koncepció kidolgozására, amely 2007 márciusában elkészült, és többek között az alábbiakat tartalmazza: a haderõ-felajánlás hosszú távra (5 évre) elõre történjen; a békepartnerségben részt vevõ nem NATO- (PfP-) országokat is be kell vonni a feladatba; a rövid elõrejelzési idejû alkalmazásokat közösen finanszírozzák (pl. NRF-erõk segítsége a pakisztáni földrengés következményei felszámolásában); a készenléti fokozatok és a rotációk idejének megváltoztatása, stb. A képességhiányok okozta problémák feloldására 2007 novemberében a fokozatos opció (Graduated Option) elfogadásáról, az ún. fokozatosan felállítandó erõ (graduated force) nevû erõtervezési eljárás júliusi bevezetésérõl döntött a NAC. Az új eljárás lényege, hogy az NRF-állománytábla teljes feltöltése helyett, a betervezett feladatok tükrében, az erõtervezési folyamat keretében elõzetesen meghatároznak, lebiztosítanak egy minimálisan szükséges képességek alkotta NRFállománytábla magot (core element), amely bármely feladatnál nélkülözhetetlen az adott feladat beindításához. A konkrét feladatok ismeretében a többi képességeket a mag -ra építve határozzák meg. A fokozatos opció (Graduated Option) jellemzõi: az NRF-koncepció fõ célkitûzéseit és elveit megtartja; egy ideiglenes megoldás addig alkalmazva, amíg magas a mûveleti ütem és nem áll rendelkezésre megfelelõ telepíthetõ erõ; prioritási szinteket állít fel a felajánlott képességcsomagon belül, amelybõl az elsõ és legfontosabb a mindegyik feladatnál közös alap(mag)képesség, magában foglalva a vezetés-irányítási (C2) képességeket, az alapvetõ harcoló és kiszolgáló erõket; bármely NRF-feladat beindításához a minimálisan szükséges megfelelõ képesség kialakítása; általános kontingenstervek összeállítása az NRF hét alapfeladatához; 3 fázisú erõtervezési rendszer (nemzeti felajánlások az adott CJSOR szerint; súlyozott NRF-váltások összeállítása a SHAPE által; NRF-lehívás esetén a rendelkezésre álló erõknek az adott feladathoz igazítása); 6 éves gördítõ tervezési rendszer (évente az erõgenerálási konferencián, sürgõs esetben attól eltérõ idõpontban). Itt érdemes megjegyeznünk, hogy az NRF stratégiai légi szállításának megoldása régóta fennálló probléma. Komoly katonadiplomáciai sikernek tekinthetõ, hogy többéves, kitartó szakmai munka eredményeként, a NATO illetékes bizottságának döntése alapján Magyarországra, az MH Pápa Bázisrepülõtérre települ a NATO stratégiai légiszállító képességét (Strategic Airlift Capability SAC) biztosító Nehéz Légiszállító Ezred 3 db C 17 típusú repülõgépe. Ezek a repülõgépek (az elsõ repülõgép július 27-én érkezik a bázisra) megfelelõ szállítási kapacitással rendelkeznek, és adott esetben képesek az NRF-erõk és azok technikai eszközei, anyagi készletei és felszerelésük nemzeti és nemzetközi szabályozók szerinti mozgatására, szállítására. Biztosítják nemcsak a magyar, hanem az Egyetértési megállapodást aláíró, így repült óraszámokat lekötõ tagállamok, illetve más nemzetek katonai szállítási igényeit. Hazánk ezzel a vásárolt képességgel teljesítette az NRF magyar elemének telepíthetõségéhez történõ légiszállító képességgel való rendelkezés követelményét. A SZOLGÁLATRA TÖRTÉNÕ FELKÉSZÜLÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE, PERIÓDUSAI Hangsúlyoznunk szükséges, hogy szigorodnak a mûveleti és kiképzési követelmények a kötelékekkel és a katonával szemben. Mûveleti területen, de már az NRF-feladatokban részt vevõk esetében is nõtt, növekszik az áldozatvállalás szerepe. Mûveleti területen a létszámában kevesebb, de multifunkcionális képességekkel rendelkezõ katona a harc megvívásának egyik meghatározó eleme. Az erõk felkészítése magas fokú szaktudást, professzionális képességeket, olyan multifunkcionális felkészültséget igényel a katonától, alegységtõl, törzsektõl, kiképzõktõl és a logisztikai biztosításban részt vevõktõl egyaránt, melynek révén az egyes harcos katona, a kötelék és a törzs képes feladatait összhaderõnemi és többnemzeti keretek között a megkövetelt szinten végrehajtani. Nem a mennyiség, hanem a minõség a legfontosabb. Az NRF-be felajánlott erõk kiképzése a NATO-követelményeknek megfelelõen blokkosított rendszerben, három periódusban történik, amelynek elsõ és legfontosabb periódusa a nemzeti felkészítés. Az egység/alegység szintû kiképzés nemzeti felelõsség, az elsõ és a legmeghatározóbb fázis az NRF blokkrendszerû kiképzésének rendszerében. Az egységeket/alegységeket az elõre meghatározott és elõírt NATO-követelmények alapján felajánló nemzetek katonai szakemberei képezik ki annak biztosítására, hogy azok képesek legyenek a részükre meghatározott mûveleti feladatok végrehajtására még a haderõnemi szintû kiképzés kezdete elõtt. A kiképzés nemzeti felelõsség, de a Szárazföldi Komponens Parancsnokság (Land Combat Command LCC) ellenõrzése mellett történik. A második periódus a haderõnemi szintû kiképzés idõszaka, amelyet a készenléti idõszakot megelõzõen (6 hónappal), a haderõnemi parancsnok irányításával hajtanak végre, a haderõnemi/komponens szintû jártasság megszerzése és az interoperabilitás biztosítása céljából, az összhaderõnemi kiképzés megkezdését megelõzõen. A harmadik periódus az összhaderõnemi szintû kiképzés idõszaka, amelynek NATO-követelmények szerinti célja meggyõzõdni az NRF interoperabilitásáról és harcképességérõl, ami magába foglalja a teljes vezetési rendszer átfogó (összhaderõnemi és haderõnemi szintû) kiképzését. A kiképzés összhaderõnemi szintû gyakorlat végrehajtásával zárul, az NRF hadrafoghatóságának, telepíthetõségének és a készenléti szolgálata megkezdésére való teljes felkészültségének bizonyítására, megerõsítésére. 2009/4 9

10 A NATO-követelmények szerint minden egységnek rendelkeznie kell a számára meghatározott, a készenléti szolgálat ellátására alkalmas ún. harckészültségi képesítéssel (Combat Readiness Certification). Valamennyi egység/alegység elõre meghatározott szintû kiképzést és gyakorlatot hajt végre a normákban/szabványokban elõírt minõsítés eléréséhez. Minden NRF-kiképzés évente komplex gyakorlattal zárul, amely gyakorlat eredményes befejezése után a végrehajtók megkapják a kiképzett minõsítést. A FELKÉSZÍTÉS, KIKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK, VEZETÉSÉNEK RENDJE NRF-SZÁZAD MENETBEN A nemzeti felkészítés és kiképzés a készenléti szolgálatellátás megkezdése elõtt 1,5 évvel, az NRF meghatározott váltásában részt vevõ erõk kijelölésérõl és felkészítésérõl szóló HM Honvéd Vezérkar vezérkarfõnöki (HM HVKF) intézkedés kiadásával veszi kezdetét. Az NRF-váltás nemzeti felelõsségû felkészítése, kiképzése az MH ÖHP-parancsnok irányításával és a felkészítésért, kiképzésért felelõs állományilletékes parancsnokok, valamint a kontingensparancsnokot adó katonai szervezet parancsnokának vezetésével és felelõsségével történik. A HM HVKF-intézkedés alapján az MH ÖHPparancsnok intézkedik az NRF-váltásba felajánlott erõk kijelölésének, összeállításának és felkészítésének feladataira vonatkozó parancs kidolgozására és kiadására. Ezt követõen a váltásban érintett katonai szervezetek parancsnokai kiadják a felkészítésre és a kiképzésre vonatkozó szervezési intézkedéseiket, meghatározva többek között a feldolgozandó kiképzési ágakat és tárgyköröket. A szervezési intézkedésben meghatározottak figyelembevételével az alegységparancsnokok megtervezik, megszervezik és végrehajtják a felajánlott erõk elméleti és gyakorlati kiképzését, annak logisztikai támogatását. Az NRF-váltás felkészítésének, kiképzésének következõ fázisa a nemzetközi kiképzés, amelynek végrehajtása a nemzeti felkészítést követõen, a készenlétbe helyezést megelõzõ 6 hónapban a NATO Stratégiai Parancsnokság irányításával történik. Ebben az idõszakban kell végrehajtani a nemzetközi felkészítõ gyakorlatokat, valamint megszervezni és begyakorolni a kijelölt parancsnokságok és a felajánlott erõk közötti együttmûködést. A készenléti idõszakot megelõzõen az NRFerõk a készenléti kategóriájuknak megfelelõ kiképzést és minõsítési gyakorlatot hajtanak végre, amelyet szintén a stratégiai parancsnok irányít. A haderõnemi szintû kiképzés a kijelölt haderõnemi komponensparancsnok vezetésével történik. Az NRF-feladatra felajánlott erõk felkészültségének, kiképzettségének ellenõrzése egységes NATO-követelmények szerint, a nemzeti és a NATO ellenõrzés-minõsítés rendszerében történik. Az ellenõrzéseket (CREVAL/TACE- VAL) a nemzeti felkészítés végén, a készenlétbe helyezést megelõzõen, a 7-8. hónapban hajtják végre. Az NRF-be felajánlott erõkre vonatkozó ellenõrzési, minõsítési kritériumok alapján végrehajtott készenléti és minõsítési szintek teljesítésének igazolása, illetve bizonyítása a harcászati szintû alegységparancsnokok feladata. A FELKÉSZÍTÉS, KIKÉPZÉS HAZAI SAJÁTOSSÁGAI A nemzeti felkészítés alapját a magyar katonák esetében a missziós felkészítések során végzett általános katonai kiképzés, valamint a béketámogató mûveletek tárgyköreinek és foglalkozásainak feldolgozása képezi, amelyek azonban nehezen azonosíthatók az NRF alapfeladataival, és az azokra történõ felkészülés NATO-követelményeivel. A kiképzési foglalkozások elõadói és foglalkozásvezetõi rendszerint a missziót megjárt, külföldi katonai tapasztalatokkal rendelkezõ tiszt- és tiszthelyettes-állomány körébõl kerülnek ki. A speciális felkészítési foglalkozások elõadóit (pl. vegyivédelem, híradó) a szakmai szervezetek, illetve katonai szervezetek biztosítják. AZ NRF KIRENDELÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság alkotmánya szerint NRF-mûvelet esetén a haderõ külföldi alkalmazásához elegendõ egy kormányhatározat, amelynek kiadása akár néhány óra alatt is megtörténhet. Ezt követõen a honvédelmi miniszter utasítást ad ki az erõk alkalmazására, amely alapján elõször a HM HVKF, majd az MH ÖHP-parancsnok intézkedik az erõk kirendelésére. A NATO-elõírások szerint a riasztást követõen egy napon belül aktivizálni kell a kijelölt erõket, majd öt nap múlva készen kell állni a stratégiai szállítás megkezdésére, a harmincadik napig pedig ki kell érkezni a mûveleti területre. A stratégiai szállítás a vezetõnemzet által meghatározott helyrõl történik. A feladat jellegétõl függõen a mûveleti területre való kiérkezés határideje az NRF egyes elemei vonatkozásában, a feladat fontosságától függõen rövidülhet. A felajánlott NRF-erõk nemzetközi alárendeltsége a mûveleti területre való kiérkezéstõl a mûveletbõl történõ kivonásig tart. A FELADAT VÉGREHAJTÁSÁNAK PÉNZÜGYI TERVEZÉSE A felkészítés és a szolgálatellátás erõforrás- és költségszükségleti tervezése külön szakterületenként történik, beleértve a hazai kiképzést, a nemzetközi rendezvényeket és gyakorlatokat, a személyi állomány járandóságait, az egészségügyi felkészítést, valamint a logisztikai biztosítást. A tervezés folyamatának áttekintését követõen, az NRF-feladat költségeinek átláthatósága, a tárca hosszú és rövid távú, valamint szakterületi tervei megalapozott összeállítása érdekében szükségesnek tartjuk egy, a feladathoz kapcsolódó, valamennyi fentebb említett terület részköltségeit tartalmazó összesített költségkimutatás elkészítését. A mûveleti alkalmazás esetén a feladat végrehajtásával kapcsolatos költségek biztosítására a tárca költségvetésében minden évben egy felülrõl nyitott keret áll rendelkezésre, amely az alkalmazás indító költségeit hivatott biztosítani. A tervek szerint az alkalmazás további költségigényének biztosítása a kormány stratégiai tartalékának terhére történik. Az NRF alkalmazása esetén a tervezési folyamat megkezdéséhez a pénzügyi szakembereknek számos információra van szükségük, amelyek nélkül nem lehet pontos számításokat végezni. Ezek az információk az alábbiak: alkalmazásra kerülõ erõk létszáma, az állomány összetétele, eszközigénye; az alkalmazás idõintervalluma, jellege (három hónapot meghaladja, vagy nem tartós vagy ideiglenes külföldi kiküldetés, válságkezelési és béketámogató mûvelet keretein belüli alkalmazásról van-e szó); az alkalmazás helyszíne (békemûvelet esetén a devizaellátmány mértékének meghatározásához szükséges a mûveleti terület biztonsági szempontból történõ besorolása, de nagyban befolyásolja az utánszállítás költségeinek nagyságát is); a logisztikai ellátás formája (más nemzethez utalt, esetleg önálló tevékenység saját logisztikai kiszolgáló alegységgel). Mivel a fent sorolt adatok többsége csak az adott NRF-váltás lehívásakor, néhány nappal az esetleges alkalmazást megelõzõen áll rendelkezésre, így az alkalmazás költségigényét elõzetesen kizárólag feltételezésekre alapozva, csupán nagybani számvetésekkel lehet meghatározni. A LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS TERVEZÉSE, BIZTOSÍTÁSA, GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA Fontos hangsúlyozni, hogy a NATO-elvek szerint a kor új kihívásainak csak a kihívásokra reagáló, összhaderõnemi célok elérését támogatni tudó logisztikai rendszer képes megfelelni. A mûveletek végrehajtása az extrém környezeti faktorok miatt kritikusan logisztikai támogatásfüggõvé vált. A logisztikai támogatással szem /4