FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI VÍZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI VÍZ"

Átírás

1 FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI VÍZ Hidrológia, hidrogeológia A Balaton vízgyűjtő területe 5774 km 2, vízfelülete kereken 594 km 2. A hosszúsága légvonalban 77 km, a legnagyobb szélessége 12 km (Balatonalmádi és Balatonvilágos között). Legkeskenyebb Tihany és Szántód között, ahol mindössze 1,5 km széles. A tómedence nagyságához képest a víz mélysége nagyon sekély, átlag 3-4 m, legmélyebb az ún. tihanyi kútban : 11 m. A Balaton vizét 20 állandó és 31 időszakos vízfolyás és néhány víz alatti forrás táplálja. Az északi vízgyűjtő 820 km 2 területű, többnyire sebes folyású patakok (sédek), kisebb forrásokból eredő karsztvizek táplálják, amelyek erősen karbonátosak, meszesek. A déli parton sekély árkok gyűjtik össze a környező területek vizét. A berkek vizét szabályozott csatornák vezetik a tóba. A tó hozzáfolyását biztosító felszíni vízfolyások közül a legjelentősebb a keszthelyi medencébe torkolló Zala folyó, amely az összes hozzáfolyás %-át szállítja. Vízhozama árvízkor eléri a 145 m 3 /s -ot, míg a középvízhozama 7 m 3 /s. Az 1800-as években szabályozták a medrét, majd a Kis-Balaton is rendezésre került. Ezután a Zala akadálytalanul jutott nagy tömegű hordalékával a Keszthelyi-öbölbe. Ma a Zala vize a visszaállított Kis-Balatonon keresztül éri el a Balatont. A Zala kelta eredetű szó, Salla formában írták és Szalának ejtették. Az eredeti kiejtést Szalafő község neve és a gyakori Szalai családnév őrzi. A Balatonba folyó állandó és időszakos vízfolyásokon több helyen szűrő-nádastavakat alakítottak ki, amelyek a külső terhelés csökkentését célozzák. A tó természetes lefolyását a Sió biztosítja. A Sió a Balatonon kívül a Közép-dunántúl vízfolyásainak, továbbá a Kis-Balatonnak és a Velencei-tónak a vizeit szállítja a Dunába. A Sió vízforgalma, ill. lefolyási viszonyai a Siófoki Leeresztő Zsilip és Hajózsilip, a Balatonkiliti Duzzasztó, valamint a Sió Torkolati Mű által befolyásolhatók. A tó vízháztartását az alábbi sokéves (75 év) átlagos adatok jellemzik: csapadék 621 mm, hozzáfolyás 908 mm, párolgás 800 mm, leeresztés (a Sió csatornán) 610 mm. A vízkivétel (ivóvíz, ipari, mezőgazdasági) nem jelentős, néhány 10 mm-nek felel meg. A tó éven belüli vízállás-változásai általában 30 cm-ig terjednek, de korábban a 104 cm-t is elérték. A Sión maximálisan 80 m 3 /s (gyakorlatilag 50 m 3 /s) vízhozam vezethető le, ha azt a tó vízszint emelkedése indokolja. A tó sekélysége miatt a szél gyakran kelt erős hullámzást. A hullámok hosszúsága 7-10 m, magassága az 1 m-t is meghaladhatja. A légáramlások erős áramlásokat is kelthetnek a tó két vége között. Hatásukra az ún. állóhullámok szintkülönbsége elérheti az 50 cm-t. A tó sekélysége az oka a víz nagy hőmérsékleti ingadozásának is. Nyáron a víz a felszínen 27 C-ig melegedhet. Télen viszont gyakran tartósan befagy. A jég vastagsága a cm-t is eléri, ami kedvez a téli sportoknak. A Balaton természetes sótartalma 450 mg/l körül van. Keménysége nk körül ingadozik. Így kémiai tulajdonsága is kellemes fürdővízzé avatja. A Balaton környékén helyesebben a Balaton-felvidéken számos forrás fakad, amelyek vízföldtani eredetük szerint csoportosíthatók. A legöregebb földtani képződményből, a permi homokkőből fakadó források Alsóörs és Kékkút között találhatók. Hozamuk nem jelentős, de kitűnő ivóvizet szolgáltatnak. Ezek közé tartoznak a savanyúvizek is, amelyek a homokkő mélyreható repedésein felszálló széndioxidnak köszönhetik üdítő szénsavtartalmukat.

2 Jóval bővebb hozamúak az alsó- és középső triász képződményeiből fakadó források, amelyek nagyobb vízgyűjtő területre támaszkodhatnak. A kőzet lemezes, márgás szerkezete miatt azonban nem alakulhattak ki a hegyek belsejében nagyobb forrásjáratok, ezért e források nem tekinthetők olyan jellegzetes karsztforrásoknak, mint a felső triász kori fődolomitból fakadók, amelyek állandó és nagy vízbőségükkel tűnnek ki. Ilyen valódi karsztforrások többek között a felsőörsi Malom-völgy forrása, Csopakon a Nosztori-völgy forrásai, Balatonfüreden a Kéki- és a Siske források. A nagy Balaton-felvidéki karsztforrások vize úgynevezett séd -ekben egyesülve táplálja a Balatont. Fakadnak még igen bővízű források a fiatalabb, harmadkori rétegekből is, mint pl. a nagyhozamú tapolcai Malomtóforrás és a gyógyhatásáról híres Hévízi - Tóforrás. Felszíni vizek A tó hozzáfolyását biztosító felszíni vízfolyások közül a legjelentősebb a keszthelyi medencébe torkolló Zala folyó. A tó északi és déli partján ezen kívül több kisebb-nagyobb hozamú és változó vízminőségű vízfolyás (több mint 60 vízfolyás, azonban az elmúlt aszályos években jelentős hányada időszakosan kiszáradt) található, amelyek egy része a régión kívül ered. A régió vízfolyásainak többsége a Balatonba vezeti vizét. Kivételt ez alól csak a Keszthelyihegység Tátika-csoportjának É-felé lefutó vizei jelentenek, amelyek a Marcalba torkollanak, mely maga is a Tátika-csoport É-i oldalában ered. A D-felé futó vizek már a Balatonba kerülnek. A Tapolcai-medence patakjai, a Nemesvitai övárok, a Lesence-patak, a Tapolcapatak, az Eger-víz egymással párhuzamosan futnak a Balatonba. A Káli-medence vizeit a Burnót-patak vízgyűjtője öleli fel és a Burnót-patak vezeti a Balatonba. A további vízfolyások K-felé haladva a Horogi-séd, Csorsza-patak, Cserkuti-patak, Udvari-séd, Örvényesi-séd, Aszófői-séd, Tavi séd, Szőlősi-séd, Kéki-séd, Baricskadűlői-árok, Arácsi séd, Csopaki-séd, Paloznaki-vízfolyás, Lovasi-séd, Alsóörsi-séd, Remete-árok, Vörösberényi-séd, Fűzfői-séd, Bugyogó patak, Kenesei vízfolyás. Bakóúti árok. A Balaton déli oldalának főbb vízfolyásai: a Cinege patak, az Endrédi-patak, a Kőröshegyiséd, a Nagymetszés-patak, a Kismetszés patak, a Tetves-patak, a Jamai-patak, az Ordacsehi árok, a Keleti Bozót vagy Pogányvölgyi vízfolyás, a Zichy csatorna, az Imre majori árok és a Nyugati övcsatorna keletről nyugati irányba haladva. Külön kell megemlíteni a Kis-Balatonba torkolló apró vízfolyásokat, mint a Bárándi-patak, a Zalaszabari-patak, a Radai-malomárok, a Garabonci-határárok, a Garabonci-malomárok, a Zala-Somogyi-határárok, a Cölömpös-árok, a Marót-völgyi-csatorna, valamint a Kis-Balaton II-es ütemébe É-ról betorkolló árkok,s csatornák, belvíz öblözetek vizét. A Régió állóvizei közül a fent megemlítetteken kívül (Kis-Balaton) jelentős még a tihanyi Belső- és Külső-tó, a Káli-medence Kornyi-tava, az európai jelentőségű Hévízi-gyógytó, valamint a halastavak és a déli parti berekterületek. Szükséges megemlíteni, hogy a vízfolyások, felszíni vízelvezetők medre felújításra szorul, nagy intenzitású csapadék esetén előfordul elsősorban a déli parti települések mélyebb területein a talajvízszint emelkedés és belvízveszély. Ezért az üdülőterület víztelenítése csak a tóba történő szivattyús átemeléssel biztosítható. Felszíni vizek minőségi viszonyai A Balaton vize jellemzően (Ca,Mg)HCO 3 -os kemény víz, ph-ja enyhén lúgos. Kalciummagnézium hidrokarbonátos jellege miatt, az alga növekedésével járó széndioxid elvonás következtében a biogén mészkiválás folyamatos, miáltal a víz állandóan zavarosnak tűnik, átlátszósága ritkán haladja meg az egy métert.

3 A Balaton természetes sótartalma 450 mg/l körül van. Keménysége nk körül ingadozik. Így kémiai tulajdonsága is kellemes fürdővízzé teszi. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különös szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzők, a klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló nitrogén és foszforháztartás jellemzői. A klorofill-a tartalom jelentősen függ az időjárástól és annak hatására bekövetkező biológiai, kémiai és egyéb folyamatok változásától. Ezek határozzák meg lényegében a víz minőségét, ez az alapja az MSZ 12749:1993 szabvány szerinti minősítésnek. Szükséges megemlíteni, hogy ez a minősítés szennyezéscentrikus, ezért messzemenő ökológiai következtetések levonására nem alkalmas. A Balaton trofitása medencénként Medencék Keszthelyi Szigligeti Szemesi Siófoki június Keszthelyi Szigligeti Szemesi Siófoki OECD szerinti minősítés <8 μg/l 8-25 μg/l μg/l >75 μg/l A tó tápanyagterhelése a befolyó vizekből, a közvetlen vízgyűjtőről, a városias területről, a bevezetett szennyvizekből és a levegőből bejutó P és N terhelésből származik. Az alga szaporodást a tápanyagok és a problémát okozó kék algák tekintetében a foszfor és ezen belül is az oldott ortofoszfát-foszfor (PO 4 -P) - mint hozzáférhető tápanyagforrás szaporodásuk mértékét befolyásolhatja. A tápanyagmérleg mutatói az utóbbi években javultak részben az emberi szabályozási beavatkozások, részben az időjárási körülmények változása miatt. A javulás mellett szóló tény, hogy a tó vízgyűjtőjén már 15 éve drasztikusan lecsökkent a műtrágya használat. A Balatont érő tápanyagterhelés legnagyobb része a kisvízfolyásokon keresztül nagy intenzitású csapadékjelenségek alkalmával, és a közvetlen lefolyásból éri a tavat. A foszfor a tó belső terheléséből (iszap) adódó - szennyező hatását mederkotrással igyekeztek csökkenteni. A Balatonba folyó állandó és időszakos vízfolyásokon több helyen szűrő-nádastavakat alakítottak ki, amelyek a külső terhelést mérsékelik. Az eutrofizálódás szempontjából legfontosabb tápanyag (a PO 4 -P) koncentrációja a legutóbbi években a környezetvédelmi felügyelőség mérései szerint a tó minden mérőállomásán

4 jelentősen, 2-3-szorosára, emelkedett. A látszólagos javulásban elsősorban a hosszantartó magas nyári vízhőmérsékletek elmaradása játszott szerepet, mert a tó trofitási állapotát jelenleg a fény és a hőmérséklet határozza meg (miután a tápanyagok jelenléte nem limitálja az algaszaporodást). Hozzájárulhatott még a kedvezőbb állapotok kialakulásához a Kis-Balaton Védőrendszer (korábbi) tápanyag visszatartása is. A tó hidrológiai szempontból négy különböző vízkicserélődési idejű medencére különül el, aminek az eddigi tapasztalatok szerint igen jelentős vízminőségi vonzata van. Az egyes medencék trofitása a külső és belső tápanyagterhelés függvénye (legnagyobb a fajlagos terhelés a Keszthelyi medencében Zala és vízfolyásai által szállított tápanyagterhelés miatt). A Balatont érő összes terhelés t/év Évek Összes nitrogén Összes foszfor Összes ortofoszfát-p BAP Forrás: A Balaton teljes vízgyűjtő területének állapot értékelése Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2005 A Balatont érő összes terhelés, fenti négy paraméter vonatkozásában 1996-tól áll folyamatosan rendelkezésre. (A Balaton tápanyagterhelésének mérlege, mérése és modellezése, VITUKI KHT.) Az egész Balatonra összesített terhelésekből látható, hogy 1997-ben erős csökkenés, majd ezt követően 1998-ban és 1999-ben ismét határozott növekedés jelentkezett minden paraméter tekintetében ben újabb csökkenés kezdődött, mely a száraz évek alatt folytatódott ben minden vizsgált tápanyagforma terhelése jelentősen megnövekedett az emelkedő lefolyás értékek eredményeként. A Balaton trofitásának alakulását az a-klorofill maximumok alapján szokták kategorizálni és 1994-es, hipertróf tartományban levő csúcsok után a tó 2003-ig folyamatosan eutróf, 2004-ben pedig három medence is újra mezotróffá vált, csak a Keszthelyi medencében mért maximum mutatott eutróf értéket. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) A KBVR alapgondolata, hogy a kialakuló vizes élőhely (mocsaras-nádas terület) a Zalán érkező tápanyagokat feldolgozza, az eutrofizációs folyamatokat a Balaton elé, a Zala alsó szakaszon kialakítandó vízvédelmi rendszer területére helyezze át. Mivel a tápanyag nagy része a mezőgazdasági, városias területről való bemosódás, tehát diffúz módon került a Zalába, a tápanyag kivonására csak tározós megoldás jöhetett szóba. A beruházás elhúzódása alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik ok a számottevő forrásigény a másik ok a természetvédelmi és vízminőség-védelmi érdekek összehangolásának a nehézségei (nádasok és a berek madárvilágának fokozott védelme). A 2035/2001.(II.23.) Kormányhatározat szerint 2010-ben a Keszthelyi medence biológiailag hozzáférhető foszfor terhelése nem haladhatja meg a 21 t/év értéket. Ez az érték úgy érhető el,

5 ha a vízgyűjtőterület szennyvíztisztítóinál az (összes foszfor) öp = 0,5 mg/l értékű lesz, a diffúz eredetű biológiailag hozzáférhető foszfor terhelése 50 %-kal csökken és a Kis-Balaton Védőrendszer üzemel, mégpedig az I. ütem 50 %, a II. ütem pedig 30 % hatásfokkal. Az épülő II. ütem ennek az elvárásnak jelen állapotában nem tud eleget tenni, ezért a tározó építésének befejezésére megoldást kellett keresni. A vízminőségvédelmi és természetvédelmi célok összehangolt megvalósítására, annak ütemezésére több kormányhatározat is született. A 2317/2004.(XII. 11.) Korm. határozat elrendeli a munkák ütemezett folytatását, és a kivitelezés december 31-ig történő befejezését. A KBVR elkészült létesítményei működésének jelentős szerepe van abban, hogy a Balaton vízminőség romlása megállt, sőt bizonyos években javulás is tapasztalható volt, ezt igazolja, hogy a Kis-Balaton 15 éves működése során ( ) a Zalán érkező tápanyagok jelentős részét összfoszforból több, mint 485 tonnát, össznitrogénből közel tonnát, lebegőanyagból mintegy 130 ezer tonnát visszatartotta a Balaton előtt. A Balaton szempontjából azonban a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer árvízcsökkentő előtározóként természetvédelmi szempontok miatt nem vehető figyelembe. Felszín alatti vizek A 80-as évekre az intenzív karsztvíz kitermeléssel járó bányászat (víztelenítés) eredményeként jelentős mértékű karsztvízszint süllyedés következett be a térség északnyugati részén, mely már veszélyeztette a Közép-Dunántúli régió karsztvíz-háztartását és ezáltal a Hévízi-tó vízpótlását is. Az év végéig megszűnt a Nyírád-térségben a bányászati célú vízkiemelés. Azóta javul a térség felszín alatti vízháztartásának helyzete, emelkedik a nyugalmi vízszint. A régióban a felszín alatti vizek a vízellátás szempontjából közepes jelentőséggel bírnak. A vízellátás jórészét a régión kívülről karsztvízből (nyirádi vízkivétel) és a tisztított Balaton vízből (pl. balatonaligai és balatonszéplaki) biztosítják. Helyi jelentőségű felszín alatti vízbázisok, karsztforrások és kutak elsősorban az É-i területen találhatók. Egyéb rétegvíz kivételek is előfordulnak a területen. A karsztos területek veszélyeztetettsége különböző. A legérzékenyebb a fedetlen vagy nyílt karszt, amely semmiféle természetes borítással nem rendelkezik. A karsztvizek és a talajvizek minőségére jellemző a magas, növekvő nitrát tartalom, melyre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Felszín alatti vizek minőségi viszonyai A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén számos, közüzemi vízellátást biztosító, sérülékeny vízbázis található, azaz olyan, amely a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben nem rendelkezik kellő földtani védelemmel. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén a balatoni felszíni és a nyirádi kasztos vízkivételen kívül a regionális rendszert is táplálja számos helyi, kisebb volumenű karsztvíz kivétel Balatonalmádi-Vörösberény, Felsőörs, Csopak, Balatonfüred, Aszófő, Balatonudvari területén, illetve a regionális rendszernek van néhány, szintén sérülékeny tartalék vízbázisa is. Ezeken túl a Balaton-felvidéki önálló, vagy kistérségi vízművek vízbázisai szinte kivétel nélkül sérülékeny földtani környezetben vannak (pl. Litér, Hidegkút, Tótvázsony, Szentbékkálla-Mindszentkálla). A vízbázisvédelem fontosságát hangsúlyozza az is, hogy több településen fokozatosan romlik a szolgáltatott víz minősége, egyes vízbázisok vize már csak kevert vízként használható. A vízbázisvédelmi tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében a kormány 2249/1995. (VIII.31.) számon határozatot hozott, amelyben célul tűzte ki az üzemelő sérülékeny környezetben levő és távlati vízbázisok biztonságba helyezését.

6 1996-ban elkezdődött az ivóvízbázis védelmi program a sérülékeny vízbázisok biztonságbahelyezése céljából. Az elmúlt években elkészült számos sérülékeny vízbázis állapotfelmérése a vonatkozó biztonságba helyezési tervvel, azonban ezek végrehajtása a beszűkült állami források következtében teljesen leállt. (A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet (mód. 47/2005. (III.11.) Korm. rendelet) 2009-ig az ivóvízminőség-javítás során végrehajtandó legfontosabb feladatokat rögzíti.)

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN

A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A KÖZÉP DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZAKMAI FÓRUMA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Nők a Balatonért Egyesület VGT munkacsoport A Balaton átlag a 2015. évi Víz világnapon: 119 cm A Balaton és a vízgyűjtője A Balaton különleges természeti kincsünk.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves

Részletesebben

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA 2009. október 1.

Részletesebben

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodás

Vízgyűjtő-gazdálkodás Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója

Részletesebben

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./ Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisai, biztonságba helyezési terv-felülvizsgálatok, vízbázis-felhagyások üzemeltetési tapasztalatok alapján Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Vadása-tó és előtározója

Vadása-tó és előtározója Vadása-tó és előtározója Előzmények A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének horgászati kezelésében lévő Vadása-tó és előtározójának felmérése a medertérkép készítéssel foglalkozó vállalkozásom

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat a Kapos folyó Tolna megyei szakaszának rendbetételére Előadó: Szabó Loránd, (Demokratikus

Részletesebben

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének térbeni változása: mérések és összefüggések

A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének térbeni változása: mérések és összefüggések BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK H-1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5. Telefon: (361) 463 1530 Fax: (361) 463 3753 A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere... 5 1. Terület bemutatása... 5 1.1 Elhelyezkedés domborzat... 5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok... 6 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása...

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Csonki István A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Fejlesztés (beruházás) Fenntartás, üzemelés A jelenlegi helyzet értékelése További

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály

Részletesebben

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok

Részletesebben

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 212. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék, hőmérsékletben

Részletesebben

MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS

MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS Eseményei és tapasztalatai Balatonfüred 2007. március 28-29. VÉDŐTERÜLET - VÉDŐIDOM KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁS ÁRVÍZ A BÜKKBEN SZENNYEZŐFORRÁSOK JUHDÖGLŐ-VÖLGY JUHDÖGLŐ-VÖLGY 2006.

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 213. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Február hónap időjárását a sokévi átlagtól jóval több csapadék,

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

Éves hidrometeorológiai tájékoztató Éves hidrometeorológiai tájékoztató 212 Hidrometeorológia: A 212-es év hasonlóan az előző évhez rendkívül száraz volt. Az országos átlaghőmérséklet mintegy 1,4 C-al haladta meg a sokéves átlagot. Az év

Részletesebben

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Lake-Admin Regional administration of lake restoration initiative Egerszegi Zita Balatoni Integrációs

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem

Részletesebben

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, 2014. szeptember 18-19. Pintér Anett Rita Fejlesztési Főmérnökség A kísérletek célja Alap

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek, Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben