A MAGYAR STRATÉGIAI GONDOLKODÁSRÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR STRATÉGIAI GONDOLKODÁSRÓL"

Átírás

1 HADTUDOMÁNY Buknicz Ferenc A MAGYAR STRATÉGIAI GONDOLKODÁSRÓL STRATÉGIA (HADÁSZAT) A MAGYAR KATONAI GONDOLKODÁSBAN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG A honfoglalás kori magyarság más lovas kultúrával rendelkező társadalmakhoz hasonló stratégiát, harceljárásokat követett. A magyar sereg könnyűlovasságból állt[1]. A hadszervezés alapját a katonai demokrácia jelentette. A korabeli magyar harceljárást egészen pontosan megörökítette VI. (Bölcs) Leó bizánci császár Taktika című művében, amelyben leírta, hogy a magyarok nagyobb osztagokba tömörülve, az osztagok között kis térközöket hagyva vették fel a harcrendet, és a tartalékot rejtve helyezték el. A harcot kis csoportokban, távolról nyilazva kezdték, mellyel igyekeztek az ellenség harcrendjét megbontani. Jól ismert, hogy az első összecsapások után szándékosan visszavonultak, hogy ezzel az üldözést megkezdő ellenség harcrendjét még jobban megbontsák. Az ellenséget először a lesben álló tartalék rohamozta meg, majd a főerők, együttműködve a tartalékokkal, bekerítették és megsemmisítették őket. Ugyancsak a lovas kultúrával rendelkező hadviselésnek megfelelően a menekülő ellenséget a végsőkig üldözték. Őseink harcmódját a támadó szellem jellemezte... Hacsak lehetett, a legkisebb áldozatot kívánó támadási módot választották. Kerülik a kizárólagos arctámadást, s kombinálják átkarolással, hátbatámadással, amikor mindig az utóbbiakon van a fő súly... [2] A lovagi felfogással szemben a honfoglaló magyarok az arctámadást legtöbbször csak színlelték. Az ezt végrehajtó osztag adott jelre visszavonulásba kezdett, hogy magára vonja az ellenség támadását, illetve az oldal- és a háttámadására rejtve elhelyezett osztagok kelepcéjébe csalják őket. A minden oldalról körülvett ellenséget közelharcban semmisítették meg. A menekülőket kíméletlenül és a végletekig üldözték. [3] Ezt a taktikát követték a későbbi kalandozások során is, de már egyre csökkenő sikerrel. Győzelmeik fő oka az volt, hogy az Európában már szokatlan harcmód

2 meglepte a még formálódó lovagi seregeket, ámde amikor már a meglepetés ereje megszűnt, többnyire a nehézpáncélzatú lovagi seregek győzedelmeskedtek. Az Európába egyre jobban betagozódó Magyarországon is, elsősorban német hatásra, megindult a nehézpáncélos lovasság, a lovagi kultúra térnyerése, annak előnyeivel és hátrányaival együtt. Hazánkban azonban, a sajátos magyar viszonyok között a lovagi hadviselés, a lovagi kultúra a nyugat-európai színvonalat elérni soha sem tudta. A Hunyadiak idején megjelent Magyarországon a zsoldoshadsereg is. A mai, modern értelemben vett magyar katonai gondolkodásról és katonai gondolkodókról a Mohács előtti időszakban összességében kevésbé beszélhetünk. A Mohács utáni magyar katonai gondolkodást az egyes erdélyi fejedelmek török- és Habsburg-ellenes küzdelmeinek elgondolásai, valamint Zrínyi Miklós ( ) hadtudományi munkássága fémjelzik. Közülük is Zrínyi Miklós katonai elméleti tevékenysége a legjelentősebb. Ismerte és tanulmányozta az ókor hadműveleti művészetét (elsősorban Vegetius munkáin keresztül, de bizonyosan ismerte Onoszandrosz, Frontinus és Polübiosz műveit is), az itáliai reneszánsz hadelméletét (pl. Machiavelli, Basta és mások műveit), valamint a 17. század egyre jobban bővülő haditechnikai, várépítési és várvívási, szakirodalmát. [4] A katonai szakmunkák és hadtörténeti művek tanulmányozása során nyert ismeretek mellett támaszkodhatott a törökellenes harcokban és a harmincéves háború befejező szakaszában szerzett saját tapasztalataira is. Több katonai témájú művet írt. A Tábori kis Tracta, valamint a Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság című műveiben elsősorban haderőszervezési és hadvezetési kérdésekkel, valamint az önálló magyar hadsereg megteremtésének gondolatával foglalkozott. A Mátyás király életéről való elmélkedések című munkájának központi témája az erős, központi királyi hatalom megteremtése. A stratégia alapelveivel kapcsolatos gondolatait főleg a Vitéz Hadnagy című művében írta le. Ebben kiemelte a meglepés, a gyorsaság, a váratlanság, az állandó harckészültség és a tartalékképzés elveinek fontosságát. Nagy szerepet tulajdonított a jól felkészült katonai vezetőnek. Kifejezetten az egyszemélyi parancsnoklás híve volt. Stratégiai elképzeléseinek központjában az önálló nemzeti királyság és az erős hadsereg megteremtése, az ország idegen megszállás alóli felszabadítása állt, de ehhez a feltételek, az erők és eszközök nem álltak a rendelkezésére. A Habsburg-monarchiában az önálló hadsereg nélkül élő Magyarország katonai gondolkodása gyakorlatilag az osztrák nézeteket, elveket követte egészen a XIX. század elejéig. Ez alól, akkor is csak részben, a Rákóczi-szabadságharc időszaka

3 jelentett kivételt, amikor néhány évre megvalósult az önálló magyar hadsereg megteremtésének gondolata. A XIX. században a magyar hadtudományi gondolkodás nagy lendületet vett. Előrevivői, élharcosai közül most néhány, főleg a stratégiáról (hadászatról), értekező személyt emelek ki. Forinyák Gyula megírta a Hadászat, Bernolák Károly a Hadászat alapelvei, Rónai Horváth Jenő Az újkori hadviselés történelme, Bárczay Oszkár A hadügy fejlődésének története, Csala János A hadművészet alapelvei című művét. Kiss Károly között Károly főherceg Stratégia elvei című munkáját, Hazai Samu és Hamary Béla között Clausewitz A háborúról című művét fordította le magyar nyelvre. Az es magyar forradalom és szabadságharc időszakában a magyar katonai gondolkodás (benne a stratégia) jelentősen fejlődött. Az évi őszi, az évi téli, tavaszi hadjáratai közismert sikerei igazolták, hogy a honvédsereg európai színvonalon álló hadsereggé vált és 1849 májusa között Mészáros Lázár szervezője és irányítója volt a hadsereg megteremtésének és szervezeti fejlesztésének, felfegyverzésének és hadműveleteinek. A hadászati és hadműveleti tervezőmunkában újszerű elképzeléseikkel és eredeti hadászati gondolataikkal kitűntek Vetter Antal altábornagy, Klapka György tábornok, Czecz János tábornok, Kohlman József, Bayer József és Stein Miksa ezredesek. Kiváló hadvezérei mentalitásukkal Görgey Artúr és Bem József tábornokok emelkedtek ki, számos sikert érve el hadjárataik, hadműveleteik, csatáik végrehajtásában elismerésre méltó hadvezéri teljesítményt értek el rugalmas hadműveleti gondolkodásmódjukkal Aulich Lajos, Perczel Mór, Damjanich János, Vécsey Károly, Kmetty György, Guyon Richard és más tábornokok, seregtestparancsnokok. [5] A magyar gondolkodás eredményeként a honvédsereg hadművészetében újításokat is alkalmaztak. A hadászatot és a hadműveletet az aktivitás, a kezdeményezés, a meglepetés, a megtévesztés (csel), a döntő irányba létrehozott erőkoncentráció jellemezte. A lovasság, a magyar könnyűlovasságra mindig is jellemző aktivitással manővereket hajtott végre az ellenség szárnyába és hátába. Összességében nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ez a magyar honvédsereg európai színvonalú hadsereg volt, és hadvezérei hadművészeti gondolkodásmódja is megfelelt annak. A magyar katonai (és benne a stratégiai is) gondolkodás 1867 után óriási átalakuláson ment keresztül. A magyar katonai gondolkodás gyors fejlődését több tényező segítette elő. Az 1867-es kiegyezéssel az önkényuralmi rendszer helyébe lépett egy kétközpontú, soknemzetiségű, alkotmányos monarchia, amelynek egyik

4 legbonyolultabb kérdése a hadügy volt ban megszülettek a Monarchia hadügyére vonatkozó törvények a közös véderőről, a honvédségről és a népfelkelésről. Ez újabb lendületet adott a magyar katonai gondolkodás számára. Bárczay Oszkár A hadügy fejlődésének története című művében így fogalmazott: A görögöktől a taktikát (harcászatot), a rómaiaktól a taktikát és a stratégiát (hadászatot) tanulhatunk. [6] Megállapította, hogy a stratégia főbb elvei nagyobbrészt ma is azok, amelyek régen voltak. Megoszolva közeledni a hadszínhelyhez és egyesülni a döntő ponton, gyorsnak lenni, kivívott sikert nyomatékosan kihasználni, még a győzelem mámorában sem feledkezni el saját seregünk biztosításáról. Azok az elvek, melyek a stratégiát teszik classikusan egyszerűek, figyelmen kívül nem hagyásuk rendkívül nehéz [7] Megfogalmazta a stratégia fogalmát, elemezte a stratégia fejlődését. Stratégiának nevezzük azt a tudományt, mely a hadvezetéssel foglalkozik és pedig addig az ideig, míg a had a csatatérre érkezik, és azután taktikának a csapatok alkalmazását a csatatéren. [8] Véleményem szerint is kellően megalapozottan úgy vélte, hogy a stratégiai gondolkodás nem csupán a XIX. század szellemi terméke, hanem jóval korábban is létezett. Meggondolatlan állításnak nevezte azt a véleményt, hogy a stratégiáról csak a napóleoni háborúk óta lehet szó, mivel hogy a stratégia elveit azelőtt nem ismerték. Azok, akik azt hiszik, hogy stratégiáról a középkorban szó sem lehet, tévednek, mert ott, ahol nagyobb jelentőségű, messzemenő hadi vállalatok történtek, stratégia is volt, ha nem is nevezték annak. Hogy a stratégiai alapelveket nem alkalmazták mindig helyesen, igen természetes, hiszen sem a classikus ó-korban, sem az újabb időben nem minden hadvezér értett ehhez. Napóleon csak hét nagyszabású olyan hadvezért ismer, kikről a mai katonai nyelv szerint azt mondhatnók, hogy értett a stratégiához, ú.m.: Nagy Sándort, Hannibált, Caesart, Gustav Adolfot, Turennet, Savoyai Eugént és II. Fridriket (II. Frigyest a szerző megjegyzése), mi pedig nyolczadiknak őt sorolhatjuk hozzájuk. Ehhez az időben ott ismerték jobban a stratégia elveit, ahol a lovagi szellem nem nyomorította el a természet adta észt, Ázsiában Attila és Batu működéseiben csupán vad csapatok esztelen előrenyomulását, szertelen nagy tömegek pusztítását venni észre, rövidlátás [9] Hasonló szellemben gondolkodott kortársa, Csala János is. A hadművészet alapelvei (1895) című művének előszavában a hadvezér alapos hadtudományi felkészültségének fontosságát emelte ki. Elemezte benne a hadvezér felelősségét, a testi és szellemi igénybevételének nagyságát, s azt a zűrzavaros helyzetet, amelyben meg kell hoznia egyrészt ismereteire, másrészt tapasztalataira alapozva

5 azt az elhatározást, amelytől akár egy állam, s így milliók sorsa függ, és amelyhez hasonló horderejű elhatározást az élet más, közönséges viszonyai között csak higgadt és több időt igénybe vevő elmélkedés után szoktak csak meghozni. Erről így írt: akkor, amidőn már úgyszólván a végrehajtásnak is történnie kellene, a helyzet gyors felfogását, megismerését, valamint határozataihoz a helyes irány és segédeszközök legjobbikának kiszemelését, azoknak tervei végrehajtásához való legczélszerűbb felhasználását gyorsan eltalálnia kell, mert hosszas meggondolásra idő nincsen, rendkívüli feladatot rónak egy vezénylőre. Ezen követelmények a természet adta szellemi tulajdonok mellett a háború természetének alapos ismerését, a hadtörténelmi események tanulmányozását, de kiválólag a háború- vagy helyesebben a»hadművészet alapelvei«bő ismerését igénylik, melynek elsajátítására egyik legjobb segédeszköz a hadtörténelem és a kiválóbb hadvezérek hadműködése s az általuk követett alap (irány)-elvek tanulmányozása. [10] A hadművészet elvei általában a régebbi kortól a jelenkorig is ugyanazok, és csak bővítést nyernek az újabb tapasztalatok által jelentette ki. Állítása alátámasztására Napóleonra hivatkozott, aki emlékirataiban a következőket írta: Caesar elvei ugyanazok valának, mint nagy Sándoré és Hannibalé, ugyanis: az erőket együtt tartani, gyorsan a fontosabb pontokon teremni (megjelenni), erkölcsi elemekre, saját fegyvereink dicsőségére, az azok által támasztott félelemre, mint szintén a politikai eszközökre támaszkodni, a szövetségeseket ekként hűségben, a legyőzött népeket pedig engedelmességben tartva A hadművészet elvei azok, melyek által a nagy hadvezérek: Sándor, Hannibal, Caesar, Gusztáv Adolf, Turenne, Jenő herczeg és nagy Frigyes, kiknek tetteit a történelem reánk hagyományozta, vezéreltettek. [11] Csala János megfogalmazta a hadművészet (hadműveleti művészet) tartalmát, részeit, a hadászat és a harcászat fogalmait, valamint a köztük fennálló kapcsolatot. A hadművészet mindazon hadtudományi (hadi) dolgok, melyek a háború érdekében véghez vitetnek, általában két főrészre osztatnak azon rész, mely az egyes ütközeteknek az elrendezése és vezetésében tevékenykedik»harczászatnak«, a másik pedig, mely az ütközeteknek egymás között, a háború czéljaira való kapcsolatba hozatalában áll»hadászatnak«nevezik [12] Nem nehéz észrevenni, hogy milyen nagy mértékben érvényesülnek ebben a megfogalmazásban Károly főherceg és Clausewitz nézetei. A következő stratégiai (hadászati) alapelveket vallotta: 1. Az erők egyesítésének elve (erőösszpontosítás a döntő pontokon). 2. Kezdeményezés (a kezdeményező lépés döntő előnyt jelent).

6 3. A gyorsaság (a harcban az győz, aki az alkalmat gyorsan és tetterővel felkarolja). 4. A biztonság elve ( haderőnk hátmöge és oldalainak kellő biztonságáról [biztosításáról] meggyőződve kell lennünk. [13] ). 5. Az erélyes és jól szervezett üldözés. Mindezen alapelvek betartása hozzásegíti a hadvezért a siker, a győzelem kivívásához. MAGYAR STRATÉGIAI GONDOLKODÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az első világháború után a fellendülő magyar katonai gondolkodás igyekezett feloldani az ország tényleges katonai lehetőségei, valamint a területi revízió katonai kérdésköre között feszülő ellentmondásokat. Az 1920-as évek közepétől az éledező hadtudományi gondolkodás, a tevékenység középpontjába a világháború magyar és nemzetközi tapasztalatainak feldolgozását, a következmények levonását állította. Lassan tért nyert az elmúlt háború tapasztalataira épülő, a jövő háborúját érintő elmélet, valamint annak megvívásához szükséges hadsereg, haditechnika, fegyverzet kérdése is. A magyar katonai elemzők tanulmányozták Fuller, Douhet és Seeckt elméleteit és igyekeztek azt a magyar viszonyokra alkalmazni. Az adott időszakban meglévő gazdasági, politikai akadályok kétségessé tették ezeknek az elveknek magyar alkalmazását. Ez azonban nem akadályozta azon elvek kifejtését, amelyeken egy támadó szellemű modern hadsereg tevékenységének nyugodnia kell. Csejkovits Károly a kormányzó számára készített elméletében kifejtette: a jövő háborújában a számba jöhető politikai, technikai és gazdasági összerők egységes és egyidejű fellépése fogja megadni a hadviselés jellegét és az alkalmazandó harcmodort, ugyanis a cél a gyors döntésre törekvés, a lerohanás lesz. Ennek záloga az elit haderő, amelynek erőssége a hadigéptömeg, amellyel egyrészt a mozgást gyorsítani, másrészt az élőerőt és a tömeg lökőerejét mechanikai úton pótolni, a haderő rombolóképességét pedig aránylag kis létszámok mellett fokozni képes. Harceszközei általában a szállító- és harci motor, a különféle korszerű fegyverek és a gáz. [14]

7 Ez az elit haderő meglepetésszerűen támad és törekszik az ellenség mozgósításának és felvonulásának megakadályozására. A közben felállított tömeghadsereg feladatává siker esetén a megszállást, sikertelenség esetén az elit harcának folytatását tette. Elmélete kifejezetten a kisantant országai elleni tevékenységekre irányult. Mindemellett azt is felismerte, hogy világháború esetén a konfliktusok mélyülni fognak, ami a tömeghadseregek hosszas küzdelmét fogja eredményezni. [15] Werth Henrik tábornok az általa összeállított A hadvezetés elmélete című könyvében fejtette ki gondolatait a jövő háborújára vonatkozóan. Ebben azt állította, hogy a bekövetkező háború a részt vevő országok összes energiáit igénybe vevő totális harc lesz. Seeckt és Ludendorff hatására művében kifejtette, hogy az új és nagy hatásfokú fegyverek a háborút az ellenség hátországába is ki fogják terjeszteni. A technika döntő tényezővé fog válni. Az új harceszközök a védelemmel szemben nagy erőgyarapodást jelentenek, a mozgó háború, az erőfölény, a gyors döntés elérésének fontos tényezőivé válnak. A magyar stratégiai gondolkodás különösen sokat foglalkozott a totális háború, valamint a légiháború elméletével. Magyar felfogás a totális háborúról A két világháború között ismert fogalom volt a magyar katonai gondolkodásban a totális háború fogalma. Julier Ferenc 1934-ben A háború új alakja című tanulmányában részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel. Nagy Miklós Mihály Julierről írt művében találóan idézi: A második világháború hadműveleteiben, villámháborús elképzeléseiben valóra váltak Julier sorai: Az ellenségeskedést a jövőben a légi flotta és a földi támadó haderő motorizált része fogja meglepő támadással megkezdeni. A légi flotta iparkodik az ellenfél hadviselési központjainak elpusztításával annak harci akaratát megtörni és a háborút gyorsan befejezni. Ha ez nem sikerül, ellenfelét hadviselési erejének kifejtésében jelentékenyen késleltetni fogja. A földi támadó haderő pedig azon lesz, hogy a háború színterét az ellenséges ország területére helyezze át és ezzel is megszerezze az időt a tartalék és védelmi hadsereg megszervezésére. A háború megkezdésével egyidejűleg megindul a repülőgépek és a harckocsik tömeggyártása. Bizonyos, hogy a háború elhúzódása esetén a haderőnek mindinkább nagyobb részeit fogja alkotni a légi flotta és a páncélos földi csapat [16]

8 A fenti idézett sorok bizonyítják, hogy Julier Ferenc milyen jól látta előre a későbbi eseményeket. A kortárs katonai gondolkodók közül mások is hasonló véleményre jutottak. Ilyen gondolkodó volt Szentnémedy Ferenc is, bár ő elsősorban a légierő szempontjából vizsgálta a problémát. A Repülés című művében így írt a korszerű háború mibenlétéről: Mindenekelőtt vizsgáljuk meg a korszerű háború mibenlétét, mint azt a keretet, amelybe a légiháború be fog illeszkedni. Clausewitz, a nagy német katona-filozófus szerint a háború, mint a politika legesélyesebb eszközének végcélja, az ellenségnek minden eszközzel való leküzdése avégből, hogy saját akaratunkat az ellenfélre rákényszerítsük. Ehhez szükséges végeredményben oly állapotokat teremteni, amelyek az ellenséges ország lakosságának életkörülményeit a legszorosabb értelemben elbírhatatlanná, lehetetlenné teszik és a békefeltételek elfogadására kényszerítik. [17] Végül, hadd említsem a Hadtudományi Enciklopédiát Nyíry László szerkesztésében. Ebben a Totális háború címszó alatt a következőket olvashatjuk: Totális háború a nemzet összességének a háború szolgálatába való állítása, vagyis az ország, illetve nemzet élő és holt erőinek csatasorba állítása, továbbá a korszerű háború célja az ellenség, az ellenfél kíméletlen megsemmisítése, valamint azt a tömör megállapítást, hogy a hátország fogalma egyszerűen megszűnt. [18] Magyar katonai teoretikusok a légierő alkalmazásáról a két világháború között Julier Ferenc A háború új alakja című, korábban már idézett művében leírta, hogy a légierő és a gépesített kötelékek megjelenése alapjaiban változtatta meg a hadviselés elméletét és gyakorlatát. A légierő megjelenése az 1930-as évekre már nyilvánvalóvá tette, hogy az elkövetkező háborúban a békés hátország ugyanolyan pusztítandó célpont lesz, mint a fronton harcoló csapatok. A légi flotta törekszik az ellenfél legfontosabb objektumainak elpusztításával annak harci akaratát megtörni és a háborút gyorsan befejezni. Ezek a célpontok éppúgy lehetnek polgári, mint katonai objektumok. Szentnémedy Ferenc, a korábban már szintén idézett A repülés című művében jól láthatóan Douhet hatása alatt elemezte a légierő helyzetét, várható feladatait és új alkalmazási irányelveit. Megállapította, hogy a levegő uralma egy eljövendő háborúban, a győzelem kivívásában rendkívüli jelentőségű lesz. Nagy hátrány, folytatta, hogy míg a földi erők a háborús tapasztalatokból indulhatnak ki, addig a légierők minden ilyen irányú tapasztalat híján, kizárólag a jelen idő elméleti kutatásaira és a békebeli gyakorlatok kísérleteire vannak utalva. A légierő jelentőségéről, a vegyi harceszközök légi alkalmazásáról a következőket írta: a repülőerők teljesen megváltoztatják a háború eddig ismert jellegét és

9 megerősítik azt a felfogást, hogy a háború a nemzetek harca és nem a fegyveres erők harca lesz. A légi vegyi harceszközök, melyek lehetővé teszik azt, hogy nagyszabású és nagyhatású támadásokkal, függetlenül a földi és tengeri haderőtől, hatást fejtsünk ki, azt is megengedik, hogy az ellenséges nemzet ellenálló erejét közvetlenül megtámadhassuk. [19] A modern háború lehetséges lefolyását Douhet elméletéhez hasonlóan ítélte meg. Álláspontja szerint a jövő háborúja borzalmasnak ígérkezik, de inkább látszatra, mint a valóságban. A tömegromboló és kíméletlen légi támadások nagy hatása, az egész országra való kiterjedése az ellenséges nemzet ellenállásának megbénulásához, ezáltal a háború gyors befejeződéséhez vezet. Kevesebb lesz tehát összességében az emberáldozat is. Az az állam, amely a jövő háború jellegéhez gyorsabban alkalmazkodik, aránylag kis erőkkel is sikert érhet el. Foglalkozott a témával Náray Antal és Berkó István is ban megjelentetett Légitámadás! című könyvükben a légitámadás, a légvédelem, a gázháború és a gázoltalom kérdéseit kutatták. Konkrét feladatokat határoztak meg a légoltalom, a gázoltalom, az egészségügyi segítségnyújtás területén. Nem fogadják el maradéktalanul Douhet elméletét. Távol áll tőlünk, hogy a légihaderő jelentőségét lebecsüljük, de azért a douhetisták nézetét mégsem tehetjük fenntartás nélkül magunkévá. A douhetizmus ma még túlzás [20] jelentették ki. Álláspontjukat a szükséges anyagi ráfordítás óriási nagyságával támasztották alá. Azt azonban ők is bizonyítottnak látták, hogy semmiképpen sem tartható azonban fenn a hadsereg győzelembe vetett hite, nem elégíthető ki személyi szükséglete, fegyverre, lőszerre és egyéb anyagra való igénye, ha az éltető erő, az anyaország, ellenséges légitámadások következtében összeomlik. [21] Véleményem szerint a fent említett teoretikusok is hasonlóan gondolkodtak, mint Martin Lajos, aki úgymondván megálmodta a légiháborút: Legnagyobb befolyása lesz a repülőgépnek a hadászatra. Taktika és stratégia úgy elveiben, mint kivitelben meg fognak változni. A hadviselés módja egészen át fog alakulni. A csapatok felvonulása, felállítása, támadása és védekezése más elvek szerint fog történni [22] mondta 1895-ben, mintegy 20 évvel Douhet előtt. A reálisan gondolkodók számára nyilvánvaló volt, hogy az elit hadsereg koncepciója a magyar gazdaság teljesítőképességeinek hatásai miatt csupán vágyálom. A gyakorlatban legfeljebb gépesített egységekkel szerényen ellátott tömeghadsereg létrehozására lehet törekedni. Azt jól látták, hogy a háború új vonásai mellett továbbra is fontos lesz a nép, a katonatömegek lelkesedése, a háború céljaival történő azonosulása. (Meg kell itt jegyezni, hogy a magyar politikai és katonai vezetés ebben az időszakban a trianoni békediktátum miatt elvesztett területek visszaszerzésében gondolkodik!)

10 Meg kell jegyezni, hogy a német hatás felerősödéséig a magyar tisztikar jó része lebecsülte a harckocsit, s változatlanul a gyalogságot tartotta a háború fő fegyvernemének. A guderiani nézetek fokozatosan elterjedtek azonban hazánkban is, amit majd a hamarosan bekövetkező harci sikerek tovább erősítenek. A második világháború idején a német befolyás meghatározóvá vált. Összességében el kell mondani, hogy az első világháború után a magyar történeti folyamat részeként a magyar katonai stratégiai gondolkodás egy kényszerpályán mozgott, amelyről kiindulva igyekezett megfelelni a politika által kitűzött cél vagy célok elvárásainak. Csak kiragadva ezt a néhány példát, úgy vélem, megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszak magyar katonai gondolkodása figyelemmel kísérte a kor hadügyi változásait, a technikai fejlődés eredményeit, azok harci alkalmazásának lehetőségeit, a kor új katonai elméleteit, és azokból előremutató következtetéseket vont le. A MAGYAR STRATÉGIAI GONDOLKODÁS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Ezt az időszakot a szakirodalom általában két részre bontja, egyrészt az 1945 és 1956, valamint az 1957 és 1990 közötti időszakra. A kezdeti időszak egyik fő kérdése az volt, hogy milyen elvek szerint kell az új hadsereg fejlesztését, felkészítését, kiképzését és alkalmazását megtervezni, megszervezni és lefolytatni. A magyar stratégiai gondolkodásban a második világháború után a szovjet nézetek és elvek váltak meghatározóvá. A második világháború után megindult a háború tapasztalatainak feldolgozása, amit től fokozatosan a szovjet elmélet (és részben gyakorlat) kritikátlan átvétele váltott fel. Szovjet szabályzatok, utasítások, majd katonai tanácsadók alakították ki az új magyar katonai szemléletet. Az ban meginduló, majd 1950-től felgyorsuló erőltetett hadseregépítés alapvetően a szovjet katonai elmélet elvei alapján történt. Az újonnan felállított hadsereget túlnyomórészt szovjet második világháborús eszközökkel szerelték fel. A kialakuló új tisztikar erejét a hadseregfejlesztéssel kapcsolatos gyakorlati tennivalók kötötték le, amit tovább nehezített az, hogy megkezdődött az ország és a hadsereg közvetlen felkészítése a háborúra. A katonai elméleti munka jórészt a politikai döntések végrehajtásának megalapozására korlátozódott. A magyar hadműveleti tervek igazodtak a Szovjetunió doktrínális elveihez, miszerint a háborút az USA vezette»imperialista tábor«fogja kirobbantani, s ezt jól szervezett védelmi hadműveletekkel kell majd elhárítani, ezt követően pedig ellentámadással kell majd biztosítani a szocialista országok győzelmét. [23] Az atomfegyver tömeges

11 elterjedéséig a háború lefolyásának elképzelései általában megfeleltek a szovjet második világháborús tapasztalatoknak. Tömeges elterjedésük után új tartalmat kapott jó néhány fogalom, mint például az erő- és eszközösszpontosítás, a harckészültség stb. Az 1950-es években alkalmassá tették a hadsereget az atomfegyverekkel megvívandó háború következményeinek elviselésére. Az atomfegyverek tömeges elterjedését követően, a szovjet elveknek megfelelően a hatékonyság növelése (tűzerő, pontosság, manőverezőképesség stb.) állt a figyelem középpontjában. A magyar hadműveleti tervek igazodtak a szovjet elvekhez és tervekhez. Az 1957 és 1990 közötti időszakban a hazai katonai gondolkodás mindvégig erős külső (szovjet) befolyás alatt állt, de ezek a behatások kényszerítő körülményei folyamatosan módosultak. A külső feltételeket, a korszakra jellemzően, a kétpólusú világ küzdelme alakította. A bipoláris világ egymáshoz fűződő viszonyának alakulása és változásai a háború különböző alternatíváit állították a katonai gondolkodás elé. Kovács Jenő egyik tanulmányában erről így írt: A hatvanas években az általános atomvilágháború töltötte be az alapvető katonapolitikai alternatíva szerepét. A hadviselés módjaiban ekkor az atomfegyverek pusztító hatása elleni védekezés, az erők megóvása és az atomcsapások eredményeinek lehető legteljesebb kihasználása élvezett minden mást megelőző elsődlegességet. A hatvanas évtized végén, a hetvenes években a háborúra vonatkozó elképzelésekben az atomfegyver egyre korlátozottabb szerepet töltött be és a hagyományos harceszközökkel vívandó hadviselés irányzata került előtérbe A hetvenes évek végén, a nyolcvanas években a korábbi egysíkú támadás helyébe az»agresszió«védelemmel történő elhárítása került. A háború ezen elképzelés szerint az»agresszióval«szembeni védelemmel vette volna kezdetét, s a támadás a védelem részét képező ellencsapásokból nőtt volna ki és»ellentámadás«formájában nyert volna teret [24] Az 1960-as évektől jelentős mértékben megindult a hadtudományi (s ebben a stratégiai) kutatás is. A magyar katonai gondolkodás mindvégig azonban az önálló magyar katonai stratégia hiányával, a szovjet katonai elmélet terheivel küzdött. Ennek ellenére az egységes szövetségi kötelezettség mellett? néhány szövetségessel együtt? Magyarország is igyekezett érvényesíteni saját nemzeti törekvéseit. A Varsói Szerződés megszűnése, a Szovjetunió szétesése következtében Európában, s a világon végbement geopolitikai, geostratégiai változások hatására a magyar katonai gondolkodás centrumába is az új stratégiai feltételek, körülmények kerültek. A biztonsági és honvédelmi alapelvek megfogalmazása után, NATOcsatlakozásunk folyamatának függvényében, egyre sürgetőbb feladattá vált a nemzeti biztonsági, valamint katonai stratégia kidolgozása.

12 ÖSSZEGZÉS A STRATÉGIAI GONDOLKODÁSUNK FEJLŐDÉSÉRŐL A magyar katonai gondolkodás és az általa kialakított stratégiai elképzelések általában követték, legalábbis figyelemmel kísérték az európai katonai gondolkodás fő áramlatait. Annak, hogy Zrínyi Miklóst kivéve a XIX. századig alig tudunk jelentős stratégiai gondolkodót megnevezni, sajátos történelmünk, történelmi helyzetünk az elsődleges oka. A törökellenes harcok Magyarországa, majd a Habsburg-monarchia részét képező ország idegen hatalomtól függött, s így annak hatása érvényesült. Az 1800-as évek reformmozgalma a hadtudományra is kedvezően hatott. Kiemelkedő művek születtek, amelyek elmélyült katonai gondolkodást jeleztek. Az első világháború előtt az Osztrák Magyar Monarchiában csakúgy, mint gyakorlatilag egész Európában a moltkei gondolatok hatottak. Ez jellemezte a magyar stratégiai gondolkodást is. A két világháború között a stratégiai gondolkodásunk, főleg a revánsra való törekvés jegyében, európai színvonalúvá vált. A korszak stratégiai gondolkodói tanulmányozták, elemezték azokat az elméleteket, amelyek követése megfelelő körülmények fennállása esetén biztosíthatná a győzelmet a nyomasztó fölényben lévő ellenség felett. Az azonban nyilvánvaló volt, hogy a magyar gazdaság nem képes a technikai eszközöket a szükséges mértékben biztosítani a haderő számára. Az 1945 és 1955 közötti években szó sem lehetett önálló magyar honvédelemről és katonai gondolkodásról, az országot megszálló szovjet fegyveres erők, a szovjet tanácsadók jelenléte és a politikai vezetés teljes behódolása miatt. Így volt ez a későbbiekben is, mivel az 1955-től az 1991-ig VSZ-tagság (Varsói Szerződés a szerző megjegyzése) során egyértelmű volt az, hogy a Szovjetunió világuralmi terveinek megvalósítása céljából létrehozott katonai szövetségen belül nincs helye és lehetősége az önálló magyar katonai elméletnek és az erre épülő önálló fegyveres erőnek. [25] Az 1990-es évek elején megindult, majd a kiútkeresés évei után lényegesen felgyorsult az önálló magyar stratégiai gondolkodás, az önálló magyar katonai elmélet megalkotása, bár mind a mai napig még jelentős feladatok várnak megoldásra.

13 FELHASZNÁLT IRODALOM ÁCS TIBOR: A XIX. századi magyar katonai gondolkodás irányzatai. In; ÁCS TIBOR (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története. Zrínyi Kiadó, Budapest, BÁRCZAY OSZKÁR: A hadügy fejlődésének története. I II. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, CSALA JÁNOS: A hadművészet alapelvei. Hedvig Sándor Könyvnyomdája, Budapest, DOMBRÁDY LÓRÁND: A magyar katonai gondolkodás néhány jellemzője a második világháború előtt. In; ÁCS TIBOR (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története. Zrínyi Kiadó, Budapest, DOMOKOS GYÖRGY HAUSNER GÁBOR VESZPRÉMY László: Hadtudományi nyomtatványok régi könyvjegyzékeinkben. Magyar Könyvszemle, 1997/1. sz. KŐSZEGVÁRI TIBOR: A magyar katonai gondolkodás a 90-es években. In; ÁCS TIBOR (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története. KOVÁCS JENŐ: A katonai gondolkodás feltételei és eredményei ( ). Tanulmány. In; ÁCS TIBOR (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története. MONTHOLON (szerk.): Napóleon emlékiratai. II. kötet. In; CSALA JÁNOS: A hadművészet alapelvei. NAGY MIKLÓS MIHÁLY: Julier. Kézirat. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Archívuma, NÁRAY-BERKÓ: Légitámadás. A Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, NYÍRI LÁSZLÓ (szerk.) et al.: Hadtudományi Enciklopédia. Budapest, OKVÁTH IMRE: Bástya a béke frontján. Magyar haderő és katonapolitika AQUILA Könyvkiadó, Budapest, PÁVAI VAJNA VIKTOR NÁDAY ISTVÁN: Hadtörténelem, a Magyar Királyi Ludovika Akadémia számára. In; SZÁNTÓ MIHÁLY: A manőver, mint a győzelem eszköze. Tanulmány. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 1998/1. sz. SZENTNÉMEDY FERENC: A repülés. A Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933.

14 [1] A hadiegység létszáma főből állt (tümän = tümén). A magyar törzsszövetség 2 tüménnel rendelkezett. Többnyire 1 tümén ment katonai segítséget nyújtani a szövetségeseinknek, míg 1 tümén otthon maradt. A kor egyik legnagyobb hadereje volt a magyar a szerk. [2] Pávai Vajna Viktor Náday István: Hadtörténelem, a Magyar Királyi Ludovika Akadémia számára. In; Szántó Mihály: A manőver, mint a győzelem eszköze. Tanulmány, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 1998/1. sz., 8. o. [3] Uo. 72. o. [4] Domokos György Hausner Gábor Veszprémy László: Hadtudományi nyomtatványok régi könyvjegyzékeinkben. Magyar Könyvszemle, 1997/1. sz., o. [5] Ács Tibor: A XIX. századi magyar katonai gondolkodás irányzatai. In; Ács Tibor (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1995, 90. o. [6] Bárczay Oszkár: A hadügy fejlődésének története. I. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1895, 18. o. [7] Uo. 23. o. [8] Uo. 22. o. [9] Bárczay Oszkár: A hadügy fejlődésének története. II. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1895, 2. o. [10] Csala János: A hadművészet alapelvei. Hedvig Sándor Könyvnyomdája, Budapest, 1895, 127. o. [11] Montholon (szerk.): Napóleon emlékiratai. II. kötet. In; Csala János: A hadművészet alapelvei. 6. o. [12] Csala János: id. m., 18. o. [13] Csala János: id. m., 24. o. [14] Dombrády Lóránd: A magyar katonai gondolkodás néhány jellemzője a második világháború előtt. In; Ács Tibor (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1995, o. [15] Uo o. [16] Nagy Miklós Mihály: Julier. Kézirat. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Archívuma, 1998, 104. o.

15 [17] Szentnémedy Ferenc: A repülés. A Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, o. [18] Nyíri László (szerk.) et al.: Hadtudományi Enciklopédia. Budapest, 1943, 196. o. [19] Szentnémedy Ferenc: id. m., 57. o. [20] Náray-Berkó: Légitámadás. A Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1936, 14. o. [21] Uo. 14. o. [22] Nyíry László: id. m., 51. o. [23] Okváth Imre: Bástya a béke frontján. Magyar haderő és katonapolitika AQUILA Könyvkiadó, Budapest, 1998, 139. o. [24] Kovács Jenő: A katonai gondolkodás feltételei és eredményei ( ). Tanulmány. In; Ács Tibor (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története o. [25] Kőszegvári Tibor: A magyar katonai gondolkodás a 90-es években. In; Ács Tibor (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története o.

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

A SAKK ÉS A HADMŰVELETI MŰVÉSZET KAPCSOLATA

A SAKK ÉS A HADMŰVELETI MŰVÉSZET KAPCSOLATA "A sakkjáték a hadvezérek gyakorló terepe Kállai Gábor Nemzetközi nagymester A SAKK ÉS A HADMŰVELETI MŰVÉSZET KAPCSOLATA Előadó: Juhász István vezérőrnagy HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály főosztályvezető

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

ADALÉKOK A KÖZELMÚLTBÓL (ELSŐ RÉSZ): A VOLT HONI LÉGVÉDELMI CSAPATOK HARCTEVÉKENYSÉGI FORMÁI BEVEZETÉS

ADALÉKOK A KÖZELMÚLTBÓL (ELSŐ RÉSZ): A VOLT HONI LÉGVÉDELMI CSAPATOK HARCTEVÉKENYSÉGI FORMÁI BEVEZETÉS Dr. habil. Krajnc Zoltán - Gönczi Gabriella ADAÉKOK A KÖZMÚTBÓ (SŐ RÉSZ): A VOT ONI ÉGVÉDMI CSAPATOK ARCTVÉKNYSÉGI FORMÁI BVZTÉS Minden hadelméletben kardinális kérdésnek számítanak a (had)műveletekkel

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE 1. 1848 szeptember: a szeptemberi fordulat Kettős fordulat: külön-külön leverik az európai forradalmakat a magyar forradalom átfordul szabadságharcba 2. Az udvar első támadása

Részletesebben

A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete

A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete 1867 1918 című doktori értekezés témaismertetője Készítette: Kiss Gábor Témavezető: dr. Szabó József alezredes, CSc

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSEREG HARCÁSZATA AZ 1848/49-ES SZABADSÁGHARCBAN

A MAGYAR HONVÉDSEREG HARCÁSZATA AZ 1848/49-ES SZABADSÁGHARCBAN Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola Pászti László A MAGYAR HONVÉDSEREG HARCÁSZATA AZ 1848/49-ES SZABADSÁGHARCBAN című doktori értekezés szerzői

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A júniusi elmaradt nemzetközi lovas verseny nem szegte kedvét a szervezőknek. A HM támogatásával,

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG hat titkos tanítása 太 公 六 韜 2011 Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Tokaji Zsolt Fapadoskonyv.hu Kft. Tokaji Zsolt Bevezetés A kínai történeti hagyomány

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál 1., AZ ALAKULAT BEMUTATÁSA A honvédelmi miniszter 34/2007 (HK) 4 HM számú határozata költségvetési szerv alapításáról szóló határozata alapján:

Részletesebben

A TŰZTÁMOGATÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI A KATONAI VEZETŐK FELKÉSZÍTÉSÉBEN

A TŰZTÁMOGATÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI A KATONAI VEZETŐK FELKÉSZÍTÉSÉBEN A KONFERENCIA VITAANYAGA DR. HAJDÚ ISTVÁN ezredes 1 DR. SOMORÁCZ ANDRÁS alezredes 2 FODOR JÓZSEF alezredes 3 A TŰZTÁMOGATÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI A KATONAI VEZETŐK FELKÉSZÍTÉSÉBEN

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Reszegi Zsolt Témavezető: Dr. Barta Róbert Társtémavezető: Dr. Szakály Sándor DEBRECENI

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Juhász József alezredes AZ ALKALMI HARCI KÖTELÉKEK HELYE, SZEREPE, TEVÉKENYSÉGE FEDEZŐBIZTOSÍTÓ ERŐKÉNT

Juhász József alezredes AZ ALKALMI HARCI KÖTELÉKEK HELYE, SZEREPE, TEVÉKENYSÉGE FEDEZŐBIZTOSÍTÓ ERŐKÉNT ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Juhász József alezredes AZ ALKALMI HARCI KÖTELÉKEK HELYE, SZEREPE, TEVÉKENYSÉGE FEDEZŐBIZTOSÍTÓ ERŐKÉNT című doktori (PhD) értekezésének

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A magyar futball filozófia. Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is!

A magyar futball filozófia. Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is! A magyar futball filozófia Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is! Magyar labdarúgó filozófia Mit akarunk? Hová akarunk eljutni? Milyen a mi filozófiánk? Milyen a labdarúgó

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

Honvédelmi alapismeretek

Honvédelmi alapismeretek Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TISZTE L T HA LLGA TÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlá- sa kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987) Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

(2010. február 13.) Vitaindító előadások. Szakály Sándor: Magyarország a második világháborúban részletek*

(2010. február 13.) Vitaindító előadások. Szakály Sándor: Magyarország a második világháborúban részletek* Magyarország szerepe a második világháborúban (2010. február 13.) A megbeszélés arra keresett választ, hogy a magyar vezetés és társadalom menynyiben volt felelős a világháborús borzalmakért (beleértve

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE

A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE PARÁDI JÓZSEF A NYUGATI RENDVÉDELEM HATÁSA A XIX-XX. SZÁZADI MAGYAR RENDVÉDELEMRE XI. Rendvédelemtörténeti Tudományos Konferencia, Budapest, 1998. szeptember. 22-25. A magyar rendvédelemtörténet gyarapodó

Részletesebben

AZ IDEGENNYELVI KÉPZÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ HELYZETE A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGBEN 1868 1914. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ISMERTETŐ. Sárkányné Szabó Olga

AZ IDEGENNYELVI KÉPZÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ HELYZETE A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGBEN 1868 1914. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ISMERTETŐ. Sárkányné Szabó Olga AZ IDEGENNYELVI KÉPZÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ HELYZETE A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉGBEN 1868 1914 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ISMERTETŐ Sárkányné Szabó Olga BUDAPEST 2004 2 A témaválasztás indoklása, aktualitása A nyelvtanulás

Részletesebben

Fejlesztı neve: BOSNYÁKNÉ SZŐCS ERZSÉBET. Tanóra: A NAGY HÁBORÚ AZ I. VILÁGHÁBORÚ JELLEGZETESSÉGEI. Állóháború lövészárok-hadviselés / állásháború

Fejlesztı neve: BOSNYÁKNÉ SZŐCS ERZSÉBET. Tanóra: A NAGY HÁBORÚ AZ I. VILÁGHÁBORÚ JELLEGZETESSÉGEI. Állóháború lövészárok-hadviselés / állásháború Fejlesztı neve: BOSNYÁKNÉ SZŐCS ERZSÉBET Tanóra: A NAGY HÁBORÚ AZ I. VILÁGHÁBORÚ JELLEGZETESSÉGEI 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: Az első

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

In memoriam Kovács Jenõ

In memoriam Kovács Jenõ Forgács Balázs In memoriam Kovács Jenõ A tanulmány a 80 éve született, néhai dr. Kovács Jenõ altábornagynak állít emléket. Dr. Kovács Jenõ kiváló megtestesítõje volt a tudós katona személyének: nagyívû

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Kabinetfőnök Úr! Tábornok Úr! Tábornok, tiszt, hölgyek és urak! Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek! Bajtársak!

Kabinetfőnök Úr! Tábornok Úr! Tábornok, tiszt, hölgyek és urak! Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek! Bajtársak! Kabinetfőnök Úr! Tábornok Úr! Tábornok, tiszt, hölgyek és urak! Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek! Bajtársak! Immár harmadszor ér az a megtiszteltetés, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, mint

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben

Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Németh Béla mérnök ezredes Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci

Részletesebben

.studiolo. a kubinyi andrás történész műhely folyóirata. 2014 i. évfolyam 1. szám

.studiolo. a kubinyi andrás történész műhely folyóirata. 2014 i. évfolyam 1. szám .studiolo a kubinyi andrás történész műhely folyóirata 2014 i. évfolyam 1. szám A kiadvány A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM, az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek támogatása NTP-TDK-13-007

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

Honvédelmi alapismeretek

Honvédelmi alapismeretek Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TI SZT ELT HALLGATÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlása kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres

Részletesebben

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban Szerzői ismertető NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Gorda Éva A magyar haditudósítás az első és második világháborúban című doktori (PhD) értekezéséhez Témavezető: Dr. Szabó József

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A csapatok tevékenységeinek felosztása

A csapatok tevékenységeinek felosztása 60 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. JANUÁR Juhász József A csapatok tevékenységeinek felosztása Jelen írás közlésével szerkesztõségünk folytatja azon cikkek publikálását, amelyek egy-egy szûken vett szakterület

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Az általános iskolások feladatlapja

Az általános iskolások feladatlapja Az általános iskolások feladatlapja 1. Magyarázzátok meg röviden az alábbi szavak (korabeli) jelentését! a) röppentyű b) kartács c) gránát d) huzagolt puska e) dzsida 5 pont 2. Kiről van szó? Nevezzétek

Részletesebben

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2.

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2. G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 302 old. A fiatalabb történészgenerációhoz tartozó G. Etényi

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

NAV sajtótájékoztató háttéranyag. Budapest, 2013. november 28.

NAV sajtótájékoztató háttéranyag. Budapest, 2013. november 28. NAV sajtótájékoztató háttéranyag Budapest, 2013. november 28. Válasz a NAV-ot ért támadásokra A feketegazdaság elleni harc komoly háború, melyhez nem összeesküvés-elméleteket gyártó gerillaharcosokra van

Részletesebben

A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve

A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Szűcs Endre alezredes A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve című doktori

Részletesebben

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK BERNARD BOURHY alezredes 1 A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 Tisztelt Tüzér Tudományos Konferencia! Örömmel teszek eleget a konferencia szervező

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Frances Hesselbein elôszava 9 Marshall Goldsmith bevezetôje 11 Köszönetnyilvánítás 13 Bevezetés 17

Tartalomjegyzék. Frances Hesselbein elôszava 9 Marshall Goldsmith bevezetôje 11 Köszönetnyilvánítás 13 Bevezetés 17 Tartalomjegyzék Frances Hesselbein elôszava 9 Marshall Goldsmith bevezetôje 11 Köszönetnyilvánítás 13 Bevezetés 17 1. fejezet: Hogyan legyenek nagyszerû vezetôk? 21 2. fejezet: Szerkesszenek kiváló üzleti

Részletesebben

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Honvédségi Szemle AZ ÖNKÉNTES MŰVELETI TARTALÉKOSOK BEVONULÁSÁNAK ÉS FELKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI. 140. évfolyam 2012/6. szám

Honvédségi Szemle AZ ÖNKÉNTES MŰVELETI TARTALÉKOSOK BEVONULÁSÁNAK ÉS FELKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI. 140. évfolyam 2012/6. szám Honvédségi Szemle 140. évfolyam 2012/6. szám A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA AZ ÖNKÉNTES MŰVELETI TARTALÉKOSOK BEVONULÁSÁNAK ÉS FELKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI Honvédségi Szemle A MAGYAR HONVÉDSÉG

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben