Delacasse Krisztina: Ügyvédek a zalaegerszegi büntet törvényszék eltt (avagy létezik-e sikertelen kutatás)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Delacasse Krisztina: Ügyvédek a zalaegerszegi büntet törvényszék eltt 1929-1934. (avagy létezik-e sikertelen kutatás)"

Átírás

1 Delacasse Krisztina: Ügyvédek a zalaegerszegi büntet törvényszék eltt (avagy létezik-e sikertelen kutatás) Talán meglep a cím és az alcím összekapcsolása, de egy rövid metodikai-íz bevezetést szánok a tényleges téma kifejtése elé, különös tekintettel a konferencia fiataltudós jellegére. Bizonyára más ifjú kutató is elbb-utóbb szembekerül azzal a problémával, hogy hosszú idt tölt el valamely kérdés kutatásával, ám az eredmény mégsem az, amit várt. Tudományterülettl függen ez nyilván sok- és különféle okra vezethet vissza, jelen esetben történeti munkáról és konkrétan levéltári kutatásról lévén szó, a rendelkezésre álló anyag töredékessége, hiányossága jelentette a buktatót. Ám mégis, ezek a felszínre hozott töredékek értékelhetek lehetnek, példa gyanánt szolgálhatnak, ha nem is épp minden esetben a tervbe vett konkrét téma kapcsán, st akár más kutatók számára is értékes segítséget nyújthatnak. 1 Meggyzdésem ezért, hogy nincs ilyen értelemben sikertelen kutatás, s ezt próbálom meg bizonyítani a továbbiakban e munkában. Hozzáfzend, hogy ezen ügyek vizsgálata egy nagyobb ív kutatás részét képezi, amely az ügyvédek felelsségével illetve felelsségre vonásával foglalkozik a XIX. században és a XX. század els felében. Ebbl következen a büntet bíróság eltt álló ügyvédeket most nem védi szerepkörükben, hanem mint terhelteket fogom vizsgálni. Az évi XXXIV. tc. - az els modern magyar ügyvédi rendtartás - VIII. fejezete ( ) szólt az ügyvédek felelsségérl, a IX. fejezet ( ) pedig a fegyelmi eljárás szabályait tartalmazta. Az ügyvédek felelsségét ez a törvény több irányban jelölte ki. Ezek szerint lehetett szó büntetjogi felelsségrl, kártérítési (azaz magánjogi) felelsségrl és fegyelmi felelsségrl, valamint e klasszikusnak számító felosztás mellett léteztek a felelsség megállapításának sajátos formái is, mint az ügyvéd elleni panaszeljárás, 2 és a bírói, illetve közigazgatási hatóságok tárgyalásain elkövetett a jogszabály 3 1 Például e munkával összefüggésben ilyen kapcsolódási pontok, témák lehetnek a bíróságok megnyilvánulásai jogértelmezési kérdésekben, a választójogot kutatók számára a választójogi vétségeket bemutató esetek, vagy akár bizonyos bncselekmények egymástól való elhatárolása, stb. 2 Az ügyvéd elleni panasz intézménye az ügyvédi rendtartás 66. -án alapult, amelyet az május 1-én kiadott 4544/1879. sz. igazságügy miniszteri rendelet szabályozott részletesen. 3 A bíróság rendfenntartó hatalmát szabályozta az 1874.:XXXIV. tc a, amelyet késbb az 1887.:XXVIII. tc. módosított. 1

2 megfogalmazása szerint - rendetlenkedésekért, azaz rendzavarásokért való felelsségre vonás. A büntetjog szabályozási körébe tartozó magatartásokat maga az ügyvédi rendtartás is megállapított. Így hivatali bntettet követett el az ügyvéd, ha hivatása szerinti kötelességét azért szegte meg, hogy illetéktelen hasznot szerezzen akár magának, akár pedig másnak, vagy hogy valakinek jogtalanul kárt okozzon. Ilyenkor az illetékes büntet bíróság elé tartozott az ügy, amely elmarasztalás esetén az ítéletben az ügyvédkedéstl való elmozdítást is ki kellett mondja. Mindazonáltal, a 64. szerint bármely hivatali bntett vagy vétség megfenyítése csak a rendtartásban szabályozott úton és módon volt alkalmazható. A törvény más részében, nevezetesen V. fejezetében is találunk utalást bncselekmény ügyvéd általi elkövetésére: a 48. második fordulata értelmében, ha az ügyvéd a fél részére behajtott pénzt és értéktárgyakat más célra fordította, sikkasztás miatt felelt szintén a rendes büntet bíróság eltt. Természetesen ezek az esetek csak az ügyvédi rendtartás által kiemelt büntetjogi tényállások, amelyeknél az elköveti oldal speciális: e bncselekmények elkövetje jellegüknél fogva csak ügyvéd lehetett. Ettl függetlenül azonban az ügyvéd is éppen olyan állampolgár volt, mint bárki más, azaz az egyéb büntetjogi normák rá éppúgy vonatkoztak, mint más természetes személyre. Kérdés maradhatott azonban ezzel kapcsolatban, hogy ha egy ügyvédet egyéb, tehát az ügyvédi rendtartásban nem szerepl, bárki által elkövethet bncselekmény miatt ítéltek el, az vajon ugyanúgy maga után vonta-e a hivatás gyakorlásától való elmozdítást. Figyelmet érdemel ez különösen azért, mert e törvény elfogadásakor kodifikált büntetjogra még négy évig várni kellett, s az évi V. tc., a Csemegi-kódex adott csak választ a felvetdött problémákra. Az ezt életbe léptet évi XXXVII. tc. hatályon kívül helyezte a rendtartásban megjelölt eseteket és helyükbe a Btk. szabályozása került. Ez már teljesen egyértelm helyzetet teremtett az ügyvédek büntetjogi felelssége kérdésében. Az ügyvédek általi bnelkövetést háromféleképpen értékelte a törvény. Egyrészt, meghatározott bntettek vagy vétségek valamelyikének elkövetése esetén az ügyvéd az erre kiróható szabadságvesztésen felül hivatalvesztéssel is büntetend volt, amely egyet jelentett azzal, hogy a bíróság által meghatározandó idre - elveszítette állását (Btk ). A bncselekmények e széles körére nézve 4 a törvény parancsa kategorikus, azaz az elmozdítás bírói mérlegeléstl nem függött. Másrészt - igaz, csak egyetlen bncselekménynél - külön értékelte a törvény az ügyvéd általi elkövetést, így az ügyvédi megbízás körében elkövetett 4 felsorolja Králik Lajos: A magyar ügyvédség. Az ügyvédi kar. II. kötet Budapest, Franklin-társulat, p. 2

3 csalás az okozott kár összegétl, azaz értékhatártól függetlenül minsült bntettnek (381. ). Harmadrészt, voltak speciális tényállások, csak bizonyos személyek, köztük ügyvédek által elkövethet bncselekmények. Ezek egyike volt a tiltott titok felfedezése (XXIV. fejezet), amelynek megvalósítója kizárólag ügyvéd, orvos, sebész, gyógyszerész, szülészn vagy ezek segédje lehetett. Vétséget követett el eszerint az ügyvéd, ha a hivatásánál fogva tudomására jutott, vagy reá bízott, valamely család jó hírnevét veszélyeztet titkot fedett fel (328. ). Külön szabályozta a Csemegi-kódex ezen kívül XLII. fejezetében az úgynevezett hivatali és ügyvédi bntetteket. Ezek egyike (482. ) azt a már a XVI. századtól is az ügyvédi esküben 5 szerepl, és így esküszegés miatt büntethet esetet tartalmazta, amikor az ügyvéd mindkét félnek tanáccsal vagy tettel kötelességellenesen szolgált, vagy az ügy folyama alatt ügyfelének képviseletével felhagyván vagy lemondván ennek beleegyezése nélkül az ellenfele képviseletét elvállalta. A legsúlyosabban volt büntetend az ellenérdekvel való összejátszásnak azon esete, amikor az ügyvéd az ellenféllel egyetértve saját ügyfele kárára mködött, erre akár öt év börtönbüntetést is kiszabhatott a bíróság. Az elzvel ellentétben, ahol annak jellegébl folyóan alapveten polgári ügyekben követhette el az ügyvéd a bncselekményt, a 483. kifejezetten a (bünteteljárásban szerepl) védügyvédre vonatkozott. Büntetni rendelte azt az ügyvédet, aki ajándék vagy ígéret által megvesztegetve védence ártalmára kötelességellenesen járt el, mégpedig úgy, hogy a büntetés mértéke a védenc terhére rótt cselekmény súlya szerint emelkedett. Röviden ennyiben lehet összefoglalni az ügyvédek büntetjogi felelsségére vonatkozó anyagi jogi szabályokat, amelyek a vizsgált idszakban - az években - is hatályban voltak. Ami az eljárási szabályok kiindulópontját, vagyis a hatáskört illeti, a királyi törvényszék bnügyekben két minségben járhatott el: vagy itt indult meg az eljárás bírósági szakasza, azaz els fokon, vagy fellebbvitel útján a járásbíróságok valamelyikérl ide került ügyekben, vagyis másodfokú fórumként. A hatáskörrl az évi XXXIV. tc., a bnvádi perrendtartást életbe léptet törvény rendelkezett. A Zalaegerszegi királyi törvényszék elé els fokon tartozó bnesetek közül az itt következ kett 6 nem is - úgymond - klasszikus bncselekmény, hanem ún. választójog elleni vétség, amelyet nem a Btk., hanem az évi XXVI. tc., a választójogi törvény jelölt meg ilyenként. Összekapcsolható ez az ügyvédek közéleti-politikai szerepvállalásával, amely 5 Értve itt ügyvédi eskü alatt az ügyvédtl megkövetelt patvarkodási esküt is. 6 Zalaegerszegi királyi Törvényszék B. 2004/1931.és B. 95/1931. Zala Megyei Levéltár, a Zalaegerszegi királyi törvényszék iratai VII. 2. (a továbbiakban: ZML. Zeg.-i Tvsz.) 3

4 már a XVIII. század végétl nyomon követhet a magyar történelemben illetve jogtörténetben. 7 A megismert mindkét esetben az ügyvéd képviseljelöltként szerepelt és követett el a törvénybe ütköz cselekményt. Konkrétan röpcédulák terjesztésérl volt szó, amelyet a választójogi törvény a tiltott korteskedés esetei között tartott számon. Az egyik ügyben valódi röplapokkal találkozhatunk, melyek a képviseljelölt ügyvéd és az t támogató párt programját, illetleg t magát népszersít szövegeket és emellett róla írt költeményeket tartalmaztak. Az ügyvéd már az ügy rendrségi szakaszában elismerte a röpcédulák kinyomtattatását és kiosztását, de azzal védekezett, hogy azoknak az utcai terjesztését megtiltotta. Mindazonáltal a csendrrsön tett vallomásában kijelentette, hogy a röpiratok terjesztéséért az esetleges büntetés nem párthiveit, hanem t illeti meg. 8 A bíróság valóban meg is állapította a felelsségét és 20 peng pénzbüntetést szabott ki rá, míg a többi vádlottat felmentette a vád alól. A másik választójog elleni vétség elkövetése már nem egyszer röpcédula terjesztésével valósult meg, s az ügy körüli értelmezési problémák kiderülnek abból is, hogy az elsfokú törvényszéki ítélet megjárta a gyri ítéltáblát és aztán a királyi Kúriát is. A vád az volt, hogy a bncselekményt egy idszaki lap különszámával valósította meg a képviseljelölt. Eszerint a vádlott ügyvéd a Zalamegyei Ujság cím lapba az t népszersít cikkeket megrendelte, megíratta, a kiadást finanszírozta, majd pedig a megjelenést követen az összes lapszámot megvette és társaival terjesztette. A törvényszék ítélete éppen azért, mert újságról volt szó, felmentette ket, az alábbi hivatkozással: Nincsen tiltó jogszabály arra, hogy a napilapok rendes számaikon kívül rendkívüli kiadásokat is megjelentessenek, s így rendkívüli kiadásaiknak lappéldányai a rendes számok példányaival azonos elbírálás alá esnek. A napilapok példányai pedig nem tekintendk röpcéduláknak, s így nem esnek az 1925:XXVI. Tc anak a korlátozása alá még akkor sem, ha tartalmuk a választással áll kapcsolatban. 9 Mégpedig a bíróság megítélése szerint akkor sem, ha az a bizonyos különszám csupán egyetlenegy lapból állt, s az sem tartalmazott mást, mint a képviseljelöltet bemutató írást. Ugyanezen az állásponton volt a gyri ítéltábla tanácsa is, ahová az ügyész fellebbezése folytán került az ügy. Helyben hagyó ítéletének indokolásában amellett, hogy egyetértett a törvényszékével, azt azzal egészítette ki, hogy a rendkívüli kiadások lappéldányai éppen ugy, miként a rendes példányszámok a felels szerkeszt és kiadó nevét is 7 Ld. pl. Zlinszky János: Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében p. (In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. Székesfehérvár, p.); Balogh Judit: Vázlatok a Miskolci Ügyvédi Kamara történetéhez p. (In: Cserba Lajos (szerk.): Emlékkönyv az ügyvédi kamarák fennállásának 125. évfordulójára. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ügyvédi Kamara, Miskolc, p.) 8 ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 1246/1931/1. sz. alatt csatolt feljelentés a lenti csendrrstl 4

5 feltüntetik s igy a rendes kiadásu lappéldányoktól miben sem különböznek. 10 Hozzátette még ez a bíróság azt is, hogy amennyiben ezzel bncselekmény valósult volna meg, azt a sajtó útján elkövetett bncselekményként kellene elbírálni. Ezt követen került az eset immár harmadfokon a Kúriába, amely egész más véleményének adott hangot, s ítéletében bnösnek mondta ki a képviseljelöltet 100 peng pénzbüntetést szabván ki rá. 11 Indokolásából kiemelend, hogy teljesen másként foglalt állást a szóban forgó kiadványok jellegét tekintve. Azt a a jogi gondolkodásban egyébként általánosnak mondható nézetet képviselte, hogy a kiadványt nem formája, címe, hanem tartalma alapján kell megítélni, eszerint pedig az illet újság korteskedést tartalmazott. Kevés tehát a nyomtatvány címrésze, a bels lényegi tartalmat megvizsgálva a tények arról árulkodtak, hogy a lapszám nem a lap rendes feladatát alkotó hirszolgálatra készült, így minden körülményt egybevetve röpcédulának minsült, ezáltal pedig a jelölt valóban választójogi vétséget valósított meg. Az ügyvédek által elkövetett deliktumoknak - pontosabban azon deliktumoknak, amelyekkel ket vádolták - két csoportját tartom fontosnak még kiemelni. Ezek egyike a vagyon elleni bncselekmények kategóriája, melyek közül az iratokban sikkasztással 12 valamint jogtalan elsajátítással 13 találkoztam. 14 Az ügyvéd tevékenységébl adódóan pénzek, értékek kezelését is végezte és ezzel kapcsolatban botlásokat követhetett el. Egy esetet találtam ezek közül említést érdemlnek, szintén az els- és a másodfokú bíróság értelmezése közötti eltérés miatt. Ez az ügy a zalaegerszegi járásbíróságon indult és fellebbezés folytán került a törvényszék elé. 15 A tényállás a következképpen alakult: az ügyvéd végrehajtást vezetett egy adós ellen, amelynek során annak ingóságait lefoglalták és zár alá helyezték. Ezután az illet ügyvéd a zárgondnok tudta nélkül a zár alá vett dolgot (szénát) eladta, s a befolyt összegbl a saját követelését kielégítette, annak ellenére, hogy maga a követelés (az ügyvédnek a végrehajtást szenvedettel szemben fennálló követelése) egy biztosító intézet számára le volt foglalva. A járásbíróság elé jogtalan elsajátítás vétségének vádjával került az ügy, az azonban áttétellel a törvényszékhez továbbította, mivel lopás és sikkasztás bntettének a tényállását látta benne. A törvényszék szerint a járásbíróság valóban helyesen ismerte fel, 9 ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 2004/ Gyri királyi ítéltábla B. I. 95/1931/10. sz., ld. ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 2004/1931. iratai között 11 Magyar királyi Kúria B. I. 1828/1932/12. sz ítélete, ld. ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 2004/1931. iratai között 12 Pl. ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 1050/1930., Bf. I. 2671/ Pl. ZML. Zeg.-i Tvsz. Bf. I. 1543/ Hasonló, de nem egészen ide tartozó bncselekmények voltak az ún. pénzügyi kihágások, amelyeket az adókra, jövedékekre vonatkozó szabályok megsértésével lehetett elkövetni. Ilyenre is akad példa: ZML. Zeg.-i Tvsz. 1414/1930., 1922/1933., 267/ A fellebbezést azonban nem a járásbíróság ítélete ellen, hanem annak egy áttételt elrendel végzése ellen nyújtották be, amely az ügy elbírálását törvényszéki hatáskörbe tartozónak vélte. 5

6 hogy a K. A.-nak a feljelentés tárgyát képez cselekménye két részbl áll, amelyek mindegyike más és más jogi érdeket sért. Az egyik ilyen magatartás, hogy a zárgondnoki kezelés alatt álló ingókat önhatalmúlag értékesítette, ezzel a végrehajtást szenvedett fél érdeke sérült. Ezt tekintette a járásbíróság lopásnak, ám megítélését a törvényszék nem tette magáévá, mivel az eljárás adatai szerint az ügyvéd az így befolyt összeget ténylegesen fennálló követelésének kielégítésére fordította, azaz a lopás tényálladéki alkotó elemét képez jogtalan elsajátítási szándék nem ismerhet fel 16 belle. A másik jogsért magatartást a vádlott azzal valósította meg, hogy az értékesítésbl származó vételárat felvette, a végrehajtást szenvedvel szemben fennálló követelésére önmagát kielégítette, jóllehet követelése a Frankfurti Biztosító Társaság javára bíróilag le volt tiltva. Ezzel természetesen a biztosítótársaság jogi (és persze anyagi) érdekét sértette elssorban, s az ügyészség vádirata szerint ezáltal valósította meg a jogtalan elsajátítást az ügyvéd. A járásbíróság álláspontja ezzel ellentétes volt, szerinte ez a cselekmény sikkasztásnak minsült, mivel az elvétel nem a végrehajtást szenvedett beleegyezésével, s nem is annak érdekében, nem az számára történt, pedig ez a jogtalan elsajátítás tényállási elemét képezte. 17 A törvényszék meglátása szerint ez az érvelés téves volt, mivel a biztosítót nem a zárgondnoki kezelés alatt álló szénára, hanem K.A.-nak Z.Gy.- vel szemben fennálló készpénz követelésre illette meg a végrehajtási zálogjog, tehát K.A. nem a szénát, hanem a letiltott készpénzkövetelést vonta el a letiltó hitelez zálogjoga alól. Ilyen viszonylatban pedig közömbös, hogy a széna kinek a tulajdona volt és hogy az elvétel a zárgondnok beleegyezésével történt-e, mert a biztosítóval szembeni jogsértés nem a széna önhatalmú értékesítésében, hanem a letiltott követelés tárgyát képez készpénz felvételében állott. Ez pedig épp a jogtalan elsajátítás törvényi tényállását valósította meg. A törvényszék hozzátette még, hogy a bírói gyakorlatban meghonosult jogi fictio szerint ugyanis az adós, akinél valamely követelést letiltottak, jogilag helyettesíti a követelésre zálogjoggal bíró letiltó hitelezt (B.jog Tára XLVII. Kötet 125. old.), tehát aki a letiltott követelését felveszi, a saját dolgát a zálogbirtokostól veszi el jogtalanul. Mindezek alapján pedig azt állapította meg a törvényszék, hogy az ügyben az eljárást a járásbíróság kell lefolytassa, mivel törvényszéki hatáskörbe tartozó bncselekmény tényálladékának a megállapítására nem látszott alkalmasnak. 16 ZML. Zeg.-i Tvsz. Bf. I. 1543/1930/6. sz. végzés Vétséget követ el, és hat hónapig terjedhet fogházzal, valamint ezer forintig terjedhet pénzbüntetéssel büntetend: a ki a saját, - vagy a tulajdonos beleegyezésével, vagy annak számára más ingó dolgot a haszonélveztl, zálogbirtokostól, vagy attól, aki a dologra nézve használati vagy megtartási joggal bír, jogtalanul elveszi. 6

7 A vagyon elleni bncselekmények mellett még a véleménynyilvánítási szabadság túlzottan kiterjesztett értelmezése miatti cselekmények említhetk. Az ügyvédi rendtartás rögzítette ugyanis, hogy az ügyvéd teljes szólásszabadsággal bír megbízója védelmében a bíróságok és egyéb hatóságok eltt. 18 Ez a teljesség azonban nyilvánvalóan csak odáig mehetett, míg az illendség és az igazságszolgáltatásnak kijáró tisztelet korlátait nem lépte át. 19 Természetesen ez a határvonal nem volt élesen meghúzva, kitetszik ez más, a korabeli irodalom által feldolgozott döntésekbl. 20 Adott esetben a bírósággal szembeni tiszteletlenség csupán a pervezetésbl folyó rendbírságolással, illetve fegyelmi úton volt szankcionálva, de amennyiben az a Btk.-ban foglalt tényállások (rágalmazás, becsületsértés) valamelyikét kimerítette, azaz súlyosabb megítélés alá esett különösen, ha az ügyvéd nem meghatalmazotti minségében használt sért szavakat, hanem saját ügyében 21 akkor nyilván a büntet bíróság elé tartozott az ügy. Elfordult persze olyan eset is, amikor az ügyvéd a hatóságokat nem az eljárás folyamán illette sért kifejezéssel, hanem úgymond magánéletében, valamely nyilvános helyen, nevezetesen egy vendéglben. Az ominózus kijelentést, amely az emiatt 100 Pengre ítélt ügyvéd szájából ittas állapotában (melyet a bíróság a büntetlen elélettel együtt enyhít körülményként vett számításba) hangzott el, az ítélet szó szerint idézte. 22 Mivel az ilyen cselekményével az ügyvéd egyben az ügyvédi kar általános tekintélyén és becsületén is csorbát ejtett, azaz valószínleg fegyelmi vétséget is elkövetett, ezért a bíróság elrendelte az ítéletnek az ügyvédi kamarával való közlését. Természetesen a fent említett bncselekményeket nemcsak hatóságokkal, azok közegeivel szemben követhette el az ügyvéd, hanem bárkivel, így például kartársával szemben is. Ilyen ügyben is indult eljárás, rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt, de felment ítélettel zárult már a járásbíróságon, melyet a másodfok is helyben hagyott. 23 A Zalaegerszegi Királyi Törvényszék mint büntet bíróság elé került ügyeket els merítésként az közötti idszakban vizsgáltam. A bírósági lajstromkönyvek adatai jó évi XXXIV. tc Az évi LIV. tc ban írtak megtartásával: A felek kötelesek magukat a bíró eltt egymás irányában illenden, a bíróság iránt pedig tisztelettel viselni. 20 Králik: i.m p. 21 Magyar kir. Kúria sz., ismerteti Králik: i.m p. 22 A bíróság az ítéletben leírja, hogy a vádlott a becsületsértést úgy követte el, hogy Tapolca községben február hó 2-án a Gömbös-féle vendéglben, - tehát nyilvános helyen a m. kir. Csendrséget és a m. kir államrendrséget: le van szarva a csendrség, rendrség és hatóság meggyalázó kifejezéssel illette. ZML. Zeg.-i Tvsz. B. 901/1929/11. sz. 23 ZML. Zeg.-i Tvsz. Bf. I. 2568/1929/7. sz. 7

8 kiindulást nyújtottak annak kiválogatásához, hogy melyekben szerepelnek ügyvédek terheltként. E lajstromok tanúsága szerint több olyan személy is a törvényszék elé került, aki doktor titulussal bírt. Éves bontásban évben 14, 1930-ban 14, 1931-ben 15, 1932-ben 7, 1933-ban 6, 1934-ben 21 olyan folyamatba tett ügy található, melyeknek vádlottja, vagy valamely vádlottja doktor. Ez összesen 77 ügy, amely azonban amiatt, hogy egy-egy személy több alkalommal, több ügyben is szerepel, szám szerint 52 doktort takar. A következ feladat volt immár annak kiderítése, hogy közülük kik lehettek ügyvédek. A fellelt levéltári anyag, valamint a statisztikai hivatal által jegyzett és kiadott ezen évekre vonatkozó tiszti cím- és névtárak 24 adatai alapján közülük 24 személy (de maximum 28) bizonyosan ügyvéd, 4 kivétellel a zalaegerszegi ügyvédi kamara tagjai. További 11 személyrl derült még ki egyértelmen a foglalkozása (orvosok, fogorvos, bírák illetve tisztviselk) a jegyzkönyvekbl, vagy a cím- és névtárakból. A megtalált iratok szerint Zalában becsületsértés és rágalmazás, sikkasztás, pénzügyi és közcsend elleni kihágás illetve választójog elleni vétség miatt kerültek a törvényszék elé ügyvédek. Az így a büntet bíróság elé állított ügyvédek ügyei közül a kiemelések azonban elssorban a levéltári anyag már említett hiányossága miatt egyelre (a kutatás nagyobb idintervallumra és területre, több bírói fórumra való kiterjesztésének fenntartásával) pusztán esetlegesek, statisztikailag értékelhet mennyiséget nem képeznek, inkább szemléltet jelleggel, pillanatfelvételekként kívántam velük felvillantani a XX. század eleji ügyvédek másik arcát. 24 Magyarország tiszti cím- és névtára Magyar kir. központi statisztikai hivatal (szerk.), Pesti könyvnyomda Rt., Budapest, 1927.; Magyarország tiszti cím- és névtára Magyar kir. központi statisztikai hivatal (szerk.), Pesti könyvnyomda Rt., Budapest, 1928.; Magyarország tiszti cím- és névtára Magyar kir. központi statisztikai hivatal (szerk.), Wodianer F. és fiai grafikai intézet és kiadóvállalat Rt. Könyv- és hírlapnyomdája, Budapest, 1929.; Magyarország tiszti cím- és névtára Magyar kir. központi statisztikai hivatal (szerk.), Magyar kir. állami nyomda, Budapest, 1931.; Magyarország tiszti cím- és névtára Magyar kir. központi statisztikai hivatal (szerk.), Magyar kir. állami nyomda, Budapest,

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Képzési nap anyaga. 2013. június 5.

Képzési nap anyaga. 2013. június 5. Képzési nap anyaga 2013. június 5. I. Az Ást. 2012. április 15-i módosításának előzményei, koncepciója és konkrét hatása az áldozatsegítő szolgálat eljárásaira 1. A módosítás szükségessége, előzménye 2.

Részletesebben

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a

Részletesebben

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp JÁRÁSBÍRÓSÁG 6 354 3 2 92 259 141 220 22 336 Budapest Környéki Törvényszék Fővárosi

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL. Budapest, 2004.

A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL. Budapest, 2004. A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL Budapest, 2004. Mirl szól a Büntetjogi Segítségnyújtási Program? A Büntetjogi Segítségnyújtási Program keretében a Magyar

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

Érintett jogszabály szövege

Érintett jogszabály szövege Érintett jogszabály szövege Smtv. 13. A tájékoztatási tevékenységet végz lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdekldésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

A 2014. januári és a 2011. januári lezárású Büntetőeljás kiadványok közötti eltérés.

A 2014. januári és a 2011. januári lezárású Büntetőeljás kiadványok közötti eltérés. 1998. ÉVI XIX. TÖRVÉNY A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL ELSŐ RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-492/2016. számú ügyben (Előzmény: AJB-4069/2014.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-492/2016. számú ügyben (Előzmény: AJB-4069/2014.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-492/2016. számú ügyben (Előzmény: AJB-4069/2014.) Előadó: dr. Szentkirályi-Harsányi Ágnes Az eljárás megindítása A panaszos beadványában előadta, hogy vállalkozása

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 ÁLLÁSFOGLALÁSA

1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: JNO-59/2010. Tárgy:

Részletesebben

TARTALOMMUTATÖ. és 1 nyugdíjigényeik 1 21

TARTALOMMUTATÖ. és 1 nyugdíjigényeik 1 21 TARTALOMMUTATÖ ELSŐ RÉSZ. Általános elvek 7 ELSŐ CÍM. Bíróságok 8 I. fejezet. Bírói hatáskör 8 A) Általános szabályok 8 B) Hatásköri összeütközés 13 C) Rendes bíróság hatásköre és közigazgatási hatáskör

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-2860/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-2860/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-2860/2012. számú ügyben Az eljárás megindítás A médiából értesültem arról, hogy a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola épületét 2012. február 23-án, délelőtt, 8-10

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/550- /2013. RP. Tárgy: alapvető

Részletesebben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben 1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben A Fvárosi Bíróság Budapesten, 2007. szeptember 25-én a Bevándorlási és Állampolgársági

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2005 2013 ÜGYÉSZSÉG MAGYARORSZÁG Közzéteszi: Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Bűncselekmények 2005 2007 2009 2011 2013 Összesen 436 522 426 914 394 034 451 371 377 829 Személy

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 29000/105/901-12/2013.P Tárgy: rendőri

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/ / /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Dr. X.Y (továbbiakban, mint Kérelmező) által az egyenlő bánásmód

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek

Részletesebben

AZ ERŐSZAKOS NEMI DELIKTUMOK HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ASPEK-

AZ ERŐSZAKOS NEMI DELIKTUMOK HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ASPEK- TANULMÁNYOK CZEBE ANDRÁS AZ ERŐSZAKOS NEMI DELIKTUMOK HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ASPEK- TUSAI 1. ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL A CSEMEGI-KÓDEXIG TERJEDŐ IDŐSZAK Az erőszakos nemi deliktumok kriminalizálásának

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl Letenye Város Önkormányzatának 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Letenye Város Önkormányzata a lakások és

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK I SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET 2008 ÉVI GAZDÁLKODÁSI EREDMÉNYE... 2 I.1 PUBLIKUS MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS... 4 II SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 6

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA 7. ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSMÓDOSÍTÁS-TERVEZET A 2005-RE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA 7. ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSMÓDOSÍTÁS-TERVEZET A 2005-RE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 5.9.2005 COM(2005)419 végleges 7. ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSMÓDOSÍTÁS-TERVEZET A 2005-RE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ ÁLTALÁNOS BEVÉTELI KIMUTATÁS SZAKASZONKÉNTI

Részletesebben

Válaszok a bírósági ügyek bírák közötti kiosztásáról szóló ECJN kérdőív adatsorára Magyarország

Válaszok a bírósági ügyek bírák közötti kiosztásáról szóló ECJN kérdőív adatsorára Magyarország Válaszok a bírósági ügyek bírák közötti kiosztásáról szóló ECJN kérdőív adatsorára Magyarország Szükséges előrebocsátani, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) mellett több munkacsoport működik. Ezek

Részletesebben

A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata

A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata Elfogadva: 1998. június 27., 2002. február 25.,2009. október 26. Kihirdetve: IK 1998. évi 11. szám, egységes szerkezet: IK 2002. évi 4. szám (helyesbítve: IK 2004. évi 4. szám), Hivatalos Értesítő 2010.

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

h a t á r o z a t o t Az NHH Hivatala Miskolci Igazgatóság HM-24-8/2005. számú határozatának rendelkező részét az indokolás kiegészítésével

h a t á r o z a t o t Az NHH Hivatala Miskolci Igazgatóság HM-24-8/2005. számú határozatának rendelkező részét az indokolás kiegészítésével Másodfokú eljárások osztály Tárgy: fellebbezés elbírálása A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanács Elnöke mint másodfokú szerv, Komlóska község Önkormányzata (3937 Komlóska, Rákóczi út 27.) Név ügyvéd, jogi

Részletesebben

T/4410. számú. törvényjavaslat. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról

T/4410. számú. törvényjavaslat. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4410. számú törvényjavaslat a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2007.

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése során téves számlaszámra

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, II. Gyorskocsi u. 52. 21.M.496/2004/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (üi.: dr. Csányi Éva jogtanácsos,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének

Részletesebben

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2013. november 30. Tartalom Jogszabályok oldal 2013. évi CLXXXVI. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

Összefoglaló. Hatósághoz érkezett, kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos megkeresések számának alakulása az elmúlt három évben

Összefoglaló. Hatósághoz érkezett, kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos megkeresések számának alakulása az elmúlt három évben Összefoglaló a Nemzeti Hírközlési Hatóság Informatikai Szabályozási Igazgatóságának 2008. évi kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos felügyeleti eljárásairól Az elektronikus kereskedelem területén

Részletesebben

Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat. HVB Lépéselıny

Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat. HVB Lépéselıny Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat a nyíltvégő és nyilvános HVB Lépéselıny Befektetési Alapokba Befektetı Befektetési Alap elnevezéső befektetési alapra vonatkozóan A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Doktori (PhD) értekezés tézisei NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS PROGRAM A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK

Részletesebben

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása A büntetés-végrehajtási jog kialakulása Buchinger Ágnes Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Email: buchingeragi@gmail.com Bevezetés Ha a büntetőjog területére gondolunk,

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/234 / 1 /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.B Kérelmező által az egyenlő bánásmód követelményének

Részletesebben

Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében

Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében Szerkesztette: Lett Béla Sopron, 2016 Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok Hautzinger Zoltán A katonai büntetıjog rendszere, a katonai büntetıeljárás fejlesztési lehetıségei PhD értekezés tézisei

Részletesebben

! " # http://oksz.ofi.hu

!  # http://oksz.ofi.hu Egy demokratikus iskolában a konfliktusokat erszakmentes és konstruktív módon, az iskolaközösség minden tagjával való együttmködés jegyében oldják meg. Minden iskola rendelkezik egy képzett szakemberekbl

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 301/2014.(X.17.) számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 301/2014.(X.17.) számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 13.Pk.50.052/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Gera Annamária Ügyvédi Iroda (székhelycíme) által képviselt Kiss Róbert (lakcím) kérelmezőnek a Fővárosi Választási Bizottság (1052

Részletesebben

A TRUMPF Hungary Kft. szerszámgépek és lézertechnika területére érvényes Általános Szállítási és Szolgáltatási Feltételei

A TRUMPF Hungary Kft. szerszámgépek és lézertechnika területére érvényes Általános Szállítási és Szolgáltatási Feltételei A. Általános rész: A TRUMPF és a Vevő közötti valamennyi jogviszonyra irányadó szerződési feltételek I. Általános rész II. Szállítási és teljesítési határidő, szállítási és teljesítési késedelem III. Szállítási

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! 20.K.33.725/2006/18. 1 A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság a dr. ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Balogh Edina jogtanácsos (hivatkozási szám: ) által képviselt Közép-magyarországi

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 3. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 3. szám MAGYAR KÖZLÖNY 3. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. január 8., péntek Tartalomjegyzék Köf.5046/2015/4. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata 336 Köf.5052/2015/2. számú határozat

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8.

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. HENT Konferencia Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. Jogalkalmazók ismeretinek fejlesztése az OIT határozott az intézményesített bírói továbbképzésről az informatikai terület éppen ide illik; Az

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: Cég/szervezet neve: Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Képviselők: Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva, Dr. Bándi Gyula Székhely: Budapest, 1026 Verseghy F.u.9.

Részletesebben

az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásáról Dr. Mészár Róza

az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásáról Dr. Mészár Róza -s,ntij 1'41a Erk.:c tc 2010 J,; L 2:0. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság állásfoglalás a az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásáról Az Országgy űlés Alkotmányügyi, igazságügyi

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK

STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK SZERKESZTI: D r ILLYEFALVI L LAJOS BUDAPEST ÖNKORMÁNYZATA ÍRTA D r EGYED ISTVÁN BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA I. Bevezetés. Budapest a magyar állam székesfővárosa, a magyar

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár úr felkérésének eleget téve röviden felvázolom a bírósági út, mint elvi modell egy lehetséges változatát, ami

Részletesebben