MIÉRT ÉS HOGYAN VONULNAK A MADARAK?
|
|
- Mariska Orosz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MIÉRT ÉS HOGYAN VONULNAK A MADARAK? Még az eszterág is tudja a maga rendelt idejét az égben, és a gerlicze, a fecske, a daru is megtartják, hogy mikor kell elmenniök, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét Jeremiás próféta könyve 8,7 Gyurácz József Nyugat-magyarországi Egyetem Biológia Intézet Szombathely
2 Téma CÉLKITŰZÉS: A madárvonulásnak, mint evolúciósan stabil stratégiának (viselkedés) a bemutatása ANYAG: A madárvonulás kutatása A madárvonulás fogalma és ökológiai kapcsolatrendszere A vonuló madárfajok földrajzi elterjedése és filogeográfiai kapcsolata A természetes szelekció hatása a vonulási viselkedésre napjainkban A madárvonulás különböző típusai
3 Hiedelmek a madarak vonulásáról: transzmutációs elmélet Kerti rozsdafarkú Vörösbegy
4 Vonuláskutatás, madárgyűrűzés Foltos nádiposzáta Mortensen, H. Ch Vönöczky-Schenk Jakab 1908
5 Fekete gólya (Ciconia nigra)
6 Kék vércse Vörös vércse
7 Tömördi Madárvárta Madárgyűrűző helyek 2004 (Ábra: Karcza Zs.) BEFOGÁS: állandó hálóhelyek állandó időszak MADÁRGYŰRŰZÉS faj, kor, ivar, vedlés MÉRÉS: zsír, testtömeg, szárnyhossz Orientációs vizsgálatok Fotó: Markovics T.
8 A madárvonulás kutatás gyakorlati jelentősége (alkalmazott kutatás) Természetvédelem Bonni Egyezmény, Ramsari Egyezmény, EU NATURA 2000 Madárvédelmi Irányelvek Gazdálkodás mezőgazdaság, vadgazdálkodás Közegészségügy Usutu és madárinfluenza vírus Európában
9 Élőhelyek beépítése Vadászat Vegyszerezés Klíma- és élőhely-változás Hadd dicsérje, ne bántsd, éneklésével az Istent, A természetet, a szent közös édesanyát. (Petőfi S.)
10 A madárvonulás a környezeti erőforrások évszakos vagy rendszertelen hiánya következtében kialakult, élőhely-váltással együtt járó, részben genetikailag meghatározott, részben tanult adaptív viselkedés. Miért vonulnak a madarak? A madárvonulás fogalma
11 A 9 ezer faj (rendszertani nehézségek) több mint fele vonul Európában kb. 5 milliárd, összesen kb. 50 milliárd egyed Maradni vagy vonulni? - fészekalj méretek (széncinege - sárgafejű királyka - énekes nádiposzáta) - mortalitás (kockázati tényezők a vonulás során - időjárás, predáció - pl. eleonóra sólyom)
12 A madárvonulás ökológiai kapcsolatrendszere Környezeti tényezők, erőforrások Diszperzió Vonulási útvonalak Szétterjedés Populáció mérete, dinamikája Madarak túlélése A vonuló madár morfológiai és fiziológiai alkalmazkodása Populációs kapcsolatok Madárvonulás evolúciója
13 A vonuló fajok és a vonulási távolság földrajzi eloszlása Newton 1995 Newton and Dale 1996
14 Baker 1997 A füzike (Phylloscopus) fajok filogenetikai kapcsolata és a fajok átlagos vonulási távolsága
15 Shirihai et al 2001 A poszáta (Sylvia) fajok filogenetikai kapcsolata és a fajok átlagos vonulási távolsága
16 A vonulás típusai Követő vonulás -mérsékelt égövön ritka, de szavannákon, őserdőkben gyakori -tűz, hangya, virág, gyümölcs, termés -szorosan a táplálékforrást követve -kolibrik, papagájok, quelea pinty Szökő vonulás -hideg, jég, éhség, áradás, tűz, szárazság -nem mindig sikeres -récék, libák, ragadozók -sarlósfecske speciális költése
17 Parciális vonulás -fakultatív - nem minden évben nomadizmus, invázió, szökő vonulás felé mutat pl. széncinege -obligát - pl. vörösbegy, feketerigó -generál - minden populációban van vonuló és nem vonuló -mixed - néhány populáció vonul, mások nem Vedlési vonulás -É-féltekén gyakran É-i irányú, míg a vonulás természetesen D-i -oka: helyi élelem bőség, kis kompetíciós nyomás, alacsony predációs nyomás - pl.: libák, kacsák, vöcskök
18 Vonulás 8. Intermediate vonulás - fészkelő és telelőhely között beiktatott terület szerepe Leap-frog vonulás - a legészakibb populációk vonulnak legdélebbre Hurokvonulás - tövisszúró gébics, fecskék, parti madarak - Csendes-óceáni vonulás Reverz vonulás - tájékozódási hiba ellenkező irány keleti elterjedésű füzike fajok hazai megkerülései - cannonball effect pl. gémek (vonulás - diszperzió északi irányultságú) - tengerparti hatás - tavaszi időjárás Vertikális vonulás - fajdfélék Obligát - rövid távú - közepes - hosszú
19 Barátposzáta (Sylvia atricapilla) Részleges vonulás: Egy madárfaj fészkelő közösségében (populációban) sokféle genetikai változat (állandó, vonuló, DK-i, DNy-i vonulási irány) van (polimorfizmus): gének, melyek az egyedek különböző viselkedését határozzák. A populációban a különböző genotípusok (vonulási irány) túlélési és szaporodási esélyei eltérőek (P. Berthold, F. Pulido, 1998, 2007)
20 Leap-frog vonulás
21 Parciális vonulás a vonulás ivarfüggése sárgafejű királyka (Regulus regulus) % Migration dynamics of males (blue) and females (red) in 2001-ben, r=0,99; p = 0,02 aug szept.. 7. szept okt.. 5. Date okt nov.. 2. nov % NOR SWE y = 1,25x + 51,76 R 2 = 0,69; p=0,01 DAN DAN SWE POL Countries POL NED HUNO y = -1,25x + 48,23 R 2 = 0,69, p=0,01 HUNT hím tojó Lineáris (hím) Lineáris (tojó)
22 Mátrai, N., Gyurácz J., Bakonyi G., Mátics R., Hoffman Gy. A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) költő és telelő populációinak filogeográfiája a mtdns kontroll-régió alapján. MÖK, Szeged 2009
23 A vonulási távolság és irány megváltozása királyfüzike, reverz vonulás (Phylloscopus proregulus)
24 A vonulási irány: tájékozódás és navigáció: seregély és kerti poszáta Perdeck 1983 Gwinner és Wiltschko 1978
25 Felkészülés a vonulásra - kirepülés - testvedlés költés különbsége - vonulóké gyorsabb, a csúcs közelebb van a kezdéshez - genetikai kontrol alatt áll - hyperphagia %-os energia felvétel növekedés - táplálékváltás rovarevőkből bogyó vagy mag, de mindig kell fehérje termések terjesztése magok csírázása
26 zsírdepó - nem vonulóknál max 3-5%, rövid és közép távú vonulóknál %, hosszútávú vonulóknál %, de lehet több, mint 100%-is - tavasszal nagyobb zsírdepók, mint ősszel - nagyobb sebesség, túlbiztosítás - hurokvonulók különbségei - minél nagyobb a madár, annál kisebb a relatív zsírmennyiség g-os madár még megduplázhatja a testtömegét, a nagyobbak már nem - a maximumot a barrierek előtt éri el - pl. 20 g-os kerti poszáta 10 g zsírral, 30 km/h sebességgel, 30 óra alatt 900 km tud megtenni - non-stop repüléssel, kedvező feltételek mellett km út is megtehető
27 Mezei poszáta Hogyan készülnek fel a vonulásra?
28 Mikor vonulnak?
29 Az egyedekben, populációkban a szelekció és részben a mutáció hatására gén- és genotípus gyakoriság változások történnek, ami által az állandó/vonuló egyedek és a populáció genetikai rátermettsége változik. Fiedler 2003
30 Klímaváltozás Fehér gólya, Fiedler 2003
31 Napi fogás kumulatív garfikonja, Foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus), Ócsa (Csörgő 2002)
32 A napi fogás 90 %-ához tartozó dátumok. Foltos nádiposzáta, Ócsa (A. schoenobaenus) (Csörgő 2002)
33 A napi fogás 90 %-ához tartozó augusztusi középhőmérsékletek és dátumok, Foltos nádiposzáta, Ócsa (A. schoenobaenus) (Miholcsa T., Tóth A., Csörgő T. 2009)
34 Az első vonuló madár befogásának dátuma 19-Sep 9-Sep 30-Aug 20-Aug y = -2,0788x R 2 = 0, Aug 31-Jul 21-Jul
35 A telelőhely vegetációs állapota és a tavaszi visszaérkezési ideje közötti kapcsolat füsti fecskénél (Hirundo rustica) (Saino et al 2004)
36 Élőhelyválasztás
37 Évszakos-visszatérő, keskeny frontú vonulás (kétcsatornás) : délkeleti és délnyugati vonulási útvonalak Afrikába (afro-palearktikus) Fehér gólya (Ciconia ciconia) Fiedler 2003
38 Évszakos-visszatérő, keskeny és széles frontú vonulás Afrikába rokon fajoknál: Kis poszáta (Sylvia curruca) Mezei poszáta (Sylvia communis)
39 Évszakos-visszatérő, keskeny frontú vonulás Afrikába (Egycsatornás-Hurokvonulás): a tavaszi és az őszi vonulási útvonal különböző Tövisszúró gébics (Lanius collurio) 1. ábra. A naponta gyűrűzött egyedek száma Tömörd, N dátum
40 Évszakos-visszatérő, széles frontú vonulás a Palerktikumon belül Nagy lilik (Anser fabalis)
41 Évszakos-visszatérő, széles frontú vonulás: több vonulási útvonal és telelőhely a Palearktikumban Vörösbegy (Erithacus rubecula) Tömörd
42 Irrupciós (inváziós) vonulás: Csonttollú (Bombycilla garrulus) Fotó: Nomád vonulás: több vonulási útvonal és telelőhely Keresztcsőrű (Loxia curvirostra)
43 Szabályozás 1. Nomád és inváziós fajok: Addig vonulnak, amíg elérik az új, kedvezőbb (több élelem, kisebb kompetíció) területet. Ez igen nagy távolság is lehet, gyakran olyan területeken keresztül, ami kedvezőtlennek tűnik pihenésre. A költés, vedlés genetikailag szabályozott, ezért a vonulás időzítése sem lehet véletlenszerű. Rövidtávú vonulók: Tipikusan szökő vonulók. Telelő területeik nem definiáltak, az adott év időjárási tényezőitől függenek. A vonulás hossza a maximálishoz közeli, hogy minél messzebb jussanak az életveszélyes helytől.
44 Szabályozás 2. Közép és hosszútávú vonulók: A vonulási nyugtalanság (zugunruhe) lassan épül fel, a vonulási idő csúcsán a legerősebb, később lecseng, kb. akkor, amikor a vonulók elérik a telelő területet. Rövidebb úton vonuló populációké később kezdődik. Szoros összefüggés van a vonulási távolság, a sebesség és a nyugtalanság hossza között (gyűrűzési adatok, vizsgálati módszerek). A mintázat nem egységes, változik fajonként, rendszertani csoportonként. A folyamatosan vonulóké kiegyenlítettebb, a nagyobb barriereken átkelőké akkor a legintenzívebb, amikor a vonulásuknak ehhez a szakaszához érnek. Endogén kontroll alatt kell állnia, hogy a tapasztalatlan madarak is eljussanak a telelő területre (kakukk). Hibridizációs kisérletek bizonyítják, hogy e tulajdonság nagyon szigorúan öröklött, egyed ill. populáció függő (F1 intermediate).
A klímaváltozás hatása a madarakra
A klímaváltozás hatása a madarakra Csörgő Tibor ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék Szent László Gimnázium 2011. október 27. Lehetséges változások (Lokális) kihalás Fenotípusos plaszticitás
RészletesebbenOrnitológia. 2014/2015 tanév, II. félév
Ornitológia 2014/2015 tanév, II. félév Miért szeretjük a madarakat? - szépek és színesek - viselkednek Ezért: - ismertek és kedveltek a társadalom széles körében - hivatásosok mellett amatőrök - alapos
RészletesebbenA hazai madárgyűrűzés eredményei
A hazai madárgyűrűzés eredményei Csörgő Tibor MTA Budapest 2014. január 6. A Magyarországon 1951-2012 között gyűrűzött madarak egyedszáma A gyűrűzők és a gyűrűzött madarak száma Gyűrűzési helyek 1951-1973
RészletesebbenSzent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszútávú gyűrűzési adatsorok alapján
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszútávú gyűrűzési adatsorok alapján PhD értekezés tézisei Készítette: Pásztory-Kovács Szilvia 2013 Témavezető
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem. Doktori (PhD) értekezés tézisei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Doktori (PhD) értekezés tézisei A vörösbegy Erithacus rubecula (Linnaeus, 1758) őszi vonulásának vizsgálata Magyarországon Gyimóthy Zsuzsanna Sopron 2012 Doktori iskola: Roth
RészletesebbenMADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN
A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési
RészletesebbenK ö n y v. K ö n y v f e j e z e t : Lektorált cikkek: Magyar nyelv
Könyv. 1. Gyurácz J. Nádi énekesmadarak vonulási stratégiája Magyarországon. Habilitationes Savarienses 10. SUP. Szombathely. p80. (2007) ISBN 978-96306-3402-1 2. Gyurácz J, Bánhidi P. Dynamics and spatial
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
Részletesebbenstandard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik
RészletesebbenSzent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszútávú gyűrűzési adatsorok alapján.
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Énekesmadarak vonulásának vizsgálata hosszútávú gyűrűzési adatsorok alapján PhD értekezés Pásztory-Kovács Szilvia 2013 Témavezető és témabizottsági
RészletesebbenÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN
AQUILA 1992. VOL.: 99(149-154) ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN Schmidt Egon Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Abstract
RészletesebbenMadárgyűrűzési Központ Budapest 1121 Költő u. 21. 2006. március 31.
Madárgyűrűzési Központ Budapest 1121 Költő u. 21. 2006. március 31. A Madárgyűrűzési Központ 2005. évi munka beszámolója A KvVM-TVH és az MME között 2004. november 12-én létrejött megállapodás alapján
Részletesebben2002 302 2003 254 (természetvédelmi különbözeti vizsga, új madárgyűrűzési vizsgák) 2004 268 2005 281 2006 303 (2006. szeptember 8.
Az MME Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály beszámolója (2002-2006) SZO vezetőség: Dr. Csörgő Tibor (elnök), Bagyura János, Benei Béla (2004-től, Palkó Sándor helyén), Dr. Gyurácz József, Kalocsa
RészletesebbenÚjabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the
RészletesebbenMADARAKKAL A FENNTARTHATÓSÁGÉRT
Kelemen Katalin MADARAKKAL A FENNTARTHATÓSÁGÉRT módszertani útmutató óvónőknek és tanítónőknek a fenntartható fejlődés tanításához 2008 - Marosvásárhely Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület
RészletesebbenEvolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet
Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
RészletesebbenEvolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet
Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy
RészletesebbenSzülői viselkedés evolúciója. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter
Szülői viselkedés evolúciója Emeltszintű etológia Pongrácz Péter Apa vagy anya gondoz? Evolúciós magyarázatok Belső megtermékenyítés anya gondoz Külső megtermékenyítés apa gondoz DE MIÉRT? 1. hipotézis:
RészletesebbenAQUILA VOL.: 102 ( ) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN
AQUILA 1995. VOL.: 102 (171-177) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN Gyurácz József & Bánhidi Péter Abstract Gyurácz, J. & P. Bánhidi (1995):
RészletesebbenMigráció és diszperzió
Migráció és diszperzió Migráció alapvetően magatartási fogalom, amelyben a megtett távolság és irányultság mellékes Fontos jellemzői: - aktívan kezdeményezett és fenntartott mozgás specifikus magatartás
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
RészletesebbenA Madárgyűrűzési Központ 2011. évi és a Gyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály 5 éves (2007-2011.) beszámolója. Baja 2012. április 15.
A Madárgyűrűzési Központ 2011. évi és a Gyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály 5 éves (2007-2011.) beszámolója. Baja 2012. április 15. A Madárgyűrűzési Központ részletes, szöveges 2011. évi beszámolója letölthető
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája
Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely
RészletesebbenMME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik
RészletesebbenMúlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében
Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Prof. Dr. Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola & Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
SZENT ISTVÁN EGYETEM DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI GENETIKAI ÉS MADÁRGYŰRŰZÉSI VIZSGÁLATOK HAZAI KÖLTŐ ÉS AFRIKAI TELELŐ NÁDIRIGÓ (ACROCEPHALUS ARUNDINACEUS) POPULÁCIÓKON Mátrai Norbert Gödöllő 2013 A doktori
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
Részletesebbenfenntartási tervének bemutatása
ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi
RészletesebbenMadártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei
Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Kolozsvári Katalin Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Dr. Török János Az előadás vázlata Bevezetés A
RészletesebbenA nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) lehetséges telelıterületei az EURING adatbázisának afrikai megkerülési adatai alapján *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2007) 92(2): 37 44. A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) lehetséges telelıterületei az EURING adatbázisának afrikai megkerülési adatai alapján * MÁTRAI NORBERT 1, GYURÁCZ JÓZSEF
RészletesebbenXXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló
MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország
RészletesebbenCinege. Vasi Madártani Tájékoztató 12. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 12 th issue. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 12. szám Ornithological Newsletter of Vas County The 12 th issue Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2007 2 Váradi Ferenc (1924-2002) emlékének
RészletesebbenMadárgyűrűzés. Az Ócsai Madárvártában. Biológia projektmunka. Borsi Gábor 12.b Felkészítő tanár : Schottné Márta Melinda
Madárgyűrűzés Az Ócsai Madárvártában Biológia projektmunka Borsi Gábor 12.b Felkészítő tanár : Schottné Márta Melinda 1. Bevezetés Azért a Madárvárta és a Madárgyűrűzés történetére esett a választásom,
RészletesebbenAZ ÓCSAI MADÁRVÁRTA MŰKÖDÉSE ÉS FONTOSABB KUTATÁSI EREDMÉNYEI
Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén, pp. 929 960. AZ ÓCSAI MADÁRVÁRTA MŰKÖDÉSE ÉS FONTOSABB KUTATÁSI EREDMÉNYEI Csörgő Tibor 1 és Harnos Andrea 2 1 ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai
RészletesebbenJAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE
Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű
Részletesebben2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenDiverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?
Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás
RészletesebbenA fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében
A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Tájékozódás/ migráció. Pongrácz Péter
EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA Tájékozódás/ migráció Pongrácz Péter Még mielőtt rátérnénk a hogyan kérdésre Migráció és a genetika Eurázsiában költő, Afrikában telelő madarak Jellemzően keleti és nyugati útvonal
RészletesebbenLokális, regionális és globális környezeti faktorok hatásai vonuló madarakra című OTKA pályázat zárójelentése
Lokális, regionális és globális környezeti faktorok hatásai vonuló madarakra című OTKA 42879 pályázat zárójelentése Pályázatunk során a tiszai partifecske állományon folyó intenzív terepi munkára alapozva,
RészletesebbenCinege. Vasi Madártani Tájékoztató 16. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 16 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 16. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 16 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2011 2 Fekete István (1900-1970) emlékének
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM DOKTORI ÉRTEKEZÉS
SZENT ISTVÁN EGYETEM DOKTORI ÉRTEKEZÉS GENETIKAI ÉS MADÁRGYŰRŰZÉSI VIZSGÁLATOK HAZAI KÖLTŐ ÉS AFRIKAI TELELŐ NÁDIRIGÓ (ACROCEPHALUS ARUNDINACEUS) POPULÁCIÓKON Mátrai Norbert Gödöllő 2013 A doktori iskola
RészletesebbenKérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?
III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében
RészletesebbenMeghívó felhívó. Hogyan tudtok részt venni a programban és a munkában?
Meghívó felhívó A 12.H osztály összefogásra és a Madárbarát iskola programban való résztételre hívja az iskola minden tanulóját, pedagógusát, dolgozóját, mert szeretnénk, ha egy év múlva az iskola elnyerné
RészletesebbenPopulációgenetikai. alapok
Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenA MADÁRTANI INTÉZET É VI MA D Á R- J ELÖLESEI \ X V I. G Y Ü RÜZÉSI J E L E N T É S
A MADÁRTANI INTÉZET 197 1. É VI MA D Á R- J ELÖLESEI \ X V I. G Y Ü RÜZÉSI J E L E N T É S Schmidt Egon Bird-Bandiiig of the Hungárián Ornithological Institute in the Year 1974. 26th Report on Bird Banding
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenSzakértői vélemény Ócsai Madárvárta Egyesület
Szakértői vélemény Ócsai Madárvárta Egyesület Magyarországon 1908-ban indult a madárgyűrűzés. Nagy lendületet akkor kapott, amikor a Magyar Madártani Egyesületen belül 1974-ben megalakult a Madárgyűrűző
RészletesebbenKihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában
Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK
RészletesebbenAz állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?
Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenÉletmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása
Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenVP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó
VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú
RészletesebbenCinege. Vasi Madártani Tájékoztató 17. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 17 th. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 17. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 17 th Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2012 2 Chernel István (1856-1922) emlékének
RészletesebbenMadarak napi aktivitásának változásai az augusztus 11-i napfogyatkozás alatt *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (21) 86: 14 12. Madarak napi aktivitásának változásai az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás alatt * CSÖRGİ TIBOR 1, MIKLAY GYÖRGY 1, HALMOS GERGİ 1, KARCZA ZSOLT 1, BANK LÁSZLÓ 2,
RészletesebbenEgyüttműködés evolúciója
Együttműködés evolúciója Modell Eléggé hasonló, hogy tanulmányozásával valamit megértsünk a modellezett rendszer viselkedéséből. Alapkérdés Darwini dilemma Miért vállal egy egyed költséges (c 0) cselekedetet,
RészletesebbenG Y U R Á C Z J Ó Z S E F
G Y U R Á C Z J Ó Z S E F FŐI S K O L A I T A N Á R SZEMÉLYI ADATOK ISKOLÁK MUNKAHELYEK Családi állapot: nős, 3 gyermek Születési dátum: 1960.05.14. Születési hely: Szombathely [ 1974-78 ] Roth Gyula Erdészeti
RészletesebbenJegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Data to the knowledge of the bird fauna of
RészletesebbenA viselkedés elemzés négy kérdése
A viselkedés elemzés négy kérdése Niko Tinbergen A madarak éneklésének oksági elemzése Miklósi Ádám, Pongrácz Péter Etológia Tsz amiklosi62@gmail.com peter.pongracz@ttk.elte.hu A négy kérdés Niko Tinbergen
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenSzent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar. Biológiai Intézet
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet Két agrárélőhely indikátor madárfaj, a mezei poszáta (S. communis Latham, 1787) és a tövisszúró gébics (L. collurio Linnaeus, 1758)- őszi
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenPredáció szerepe a közösségszerkezet alakításában
Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus
RészletesebbenFiú vagy lány? Mi befolyásolja az utódok ivarát? Rosivall Balázs
Fiú vagy lány? Mi befolyásolja az utódok ivarát? Rosivall Balázs ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tsz. Déli Tömb 7.711-es szoba telefon: 372-2500/8755 e-mail: rosivall@elte.hu http://behavecol.elte.hu/
RészletesebbenMadárgyűrűzési Központ Budapest 1121 Költő u. 21. 2008. április 14. A Madárgyűrűzési Központ 2007. évi beszámolója A KvVM-TVH és az MME között 2004. november 12-én létrejött megállapodás alapján a Madárgyűrűzési
RészletesebbenA madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába
A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt
RészletesebbenCinege. Vasi Madártani Tájékoztató 23. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 23 rd. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 23. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 23 rd Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2018 2 Rakonczay Zoltán (1929-2018) emlékének
RészletesebbenEgyedek, populációk téreloszlása
Egyedek, populációk téreloszlása Egyedek térbeli eloszlása egyszerű kategorizálás - egyenletes (szabályos) v. szegregált ritka, territoriális stratégia esetén, mesterséges beavatkozásra is utalhat. naphal
RészletesebbenA genetikai sodródás
A genetikai sodródás irányított, nem véletlenszerű Mindig a jobb nyer! természetes szelekció POPULÁCIÓ evolúció POPULÁCIÓ A kulcsszó: változékonyság a populáción belül POPULÁCIÓ nem irányított, véletlenszerű
RészletesebbenIvari konfliktus. Dr. Szemethy László
Ivari konfliktus Dr. Szemethy László Az ivari konfliktus Az ivari konfliktus oka a hímek és a nőstények szaporodási befektetése eltér anizogámia: az ivarsejtek mérete és száma eltérő petesejt: kevés és
RészletesebbenCinege. Vasi Madártani Tájékoztató 22. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 22 nd. Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J.
Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 22. szám Ornithological Newsletter of Vas County The issue 22 nd Szerkesztette: Gyurácz József Editor: J. Gyurácz Szombathely 2017 2 Bechtold István (1927-1991) és Gyurácz
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Dombóvári Kis-Konda-patak Utoljára módosítva: 2013-08-15 17:29:29 Megye: Tolna Községhatár: Dombóvár A terület kiterjedése: 17.0225 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenA madárvonulás mint az evolúció és a biodiverzitás kutatásának modellje
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 6.3 A madárvonulás mint az evolúció és a biodiverzitás kutatásának modellje Tárgyszavak: madárvonulás; evolúció; nemköltöző és költöző madarak. A madárvonulás, a vándorló
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenAdatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( )
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 327 340 Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról (1956 1991) RÉTHY ZSIGMOND ABSTRACT: (Data to the avifauna of the Szarvasi Arborétum.) Author lets
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez
RészletesebbenA nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) ıszi vonulása egy dél-magyarországi nádasban *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2006) 91(1): 19 28. A nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) ıszi vonulása egy dél-magyarországi nádasban * MÁTRAI NORBERT 1, GYURÁCZ JÓZSEF 2 és BANK LÁSZLÓ 3 1 Szent István
RészletesebbenETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter
ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia
RészletesebbenEtológia. a viselkedés biológiája. Barta Zoltán.
Etológia a viselkedés biológiája Barta Zoltán zbarta@delfin.unideb.hu Interdiszciplináris és komplex megközelítésű tananyag fejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz Debrecen 2010.
RészletesebbenPápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei
Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és
RészletesebbenSzép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
A magyarországi agrártáj biológiai diverzitását befolyásoló AKG- és más agrártámogatási programok hatásának vizsgálata a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) adatai alapján Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenNádiposzáta fajok őszi vonulásának kor- és ivarfüggő mintázatai. Témavezetők:
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biológiai Intézet Nádiposzáta fajok őszi vonulásának kor- és ivarfüggő mintázatai Készítette: Czikkelyné Ágh Nóra
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenA kerti poszáta (Sylvia borin) vonulási fenológiájának változása Ócsán között
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 422-433, 2009 A kerti poszáta (Sylvia borin) vonulási fenológiájának változása Ócsán 1984 2007 között Kovács Szilvia 1, Csörgő Tibor 2, Harnos Andrea 1,3, Nagy Krisztina
RészletesebbenBeszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról
Uhu-madarász hírek Az MME 26.sz. Heves megyei csoportjának hírlevele 12. sz., 2009. december Beszámoló a MME Heves megyei Csoportjának 2009-ben végzett munkájáról Ragadozómadár-munkacsoport Kígyászölyv
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár
RészletesebbenBIOLÓGIA A CSILPCSALPFÜZIKE (PHYLLOSCOPUS COLLYBITA VIEILLOT, 1817) POPULÁCIÓDINAMIKÁJÁNAK VIZSGÁLATA A TÖMÖRDI MADÁRVÁRTÁN A ES IDŐSZAKBAN
BIOLÓGIA A NYME SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI XXI. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK 16. Szombathely, 2016. pp. 191-202. KISS CSILLA 1, BÁNHIDI PÉTER 2, LUKÁCS ZOLTÁN 3, KALMÁR SÁNDOR 4, WINKLER DÁNIEL
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
Részletesebben