NÖVEKEDÉSI KÉPESSÉGÜNK ÉS A REJTETT GAZDASÁG (2016)

Átírás

1 Költségvetési Tanács Titkárs rsága Magyar KözgazdasK zgazdasági gi TársasT rsaság október 20. NÖVEKEDÉSI KÉPESSÉGÜNK ÉS A REJTETT GAZDASÁG (2016) Dr. Belyó Pál 1

2 Forrás: Schneider

3 3

4 Változó részarány. A 90-es évek közepére Magyarországon a rejtett gazdaság részaránya a bruttó hazai termék 25-30%-át tette ki. Bár körül ez az arány már %-ra csökkent, de a pénzügyi válság alatt és követően újra a GDP 25%-át tehetik ki az e körbe sorolható tevékenységek, és így nagyságrendjük jelenleg elértheti a milliárd Ft összeget. Ennek ugyan mintegy harmada szerepel a GDP hivatalos értékében, de ennek az összegnek sincs egyértelműen adóbevételt jelentő vonzata. 4

5 A 2010-es évek elején. mintegy 1 millió ember dolgozott minimálbérért; de közülük 800 ezren többet kerestek mint amennyit bevallanak, a vállalatok csak a becsült TÁSA kétharmadát fizették be; a foglalkoztatottak az önfoglalkoztató lehetőségek és a kényszerű alacsony bérezés miatt még a jelentősen lecsökkent SzJA alapján elképzelhető adóösszegnek csupán háromnegyedét adózták. további becslések szerint 500 ezren feketén, bejelentés nélkül dolgoztak. 5

6

7

8

9

10 A rejtett gazdaságban keletkező jövedelmeknek két különösen nagy csoportja a foglalkoztatás eltitkolása és az adózási és vámrendszer kijátszása. A becslések szerint ma már akár több ezermilliárd forintra tehetők az eltitkolt adó- és járulék összegek. Kialakulhatnak olyan tipikusabb formák, módszerek, technikai eljárások, amelyeket a gazdaság szereplői annak érdekében alkalmaznak, hogy vállalkozói és munkavállalói jövedelmeiket maximalizálni, ugyanakkor az ezeket terhelő adó-, társadalombiztosítási és egyéb kötelezettségeiket minimalizálni tudják. 10

11 Mi a nagyobb? a rejtett gazdaságban keletkező vállalkozói-egyéni haszon, vagy pedig az elmaradt állami-társadalmi bevételekből származó kár? A rejtett gazdaság szereplői mérlegelik, hogy. o mekkora a rejtett tevékenységük költsége és haszna egy legális gazdálkodáshoz képest, és azt is, hogy o a legális eszközökkel végrehajtott expanzió és hatékonyságjavulás hozadéka mekkora az adózás alóli kivonás hozadékához képest. 11

12

13

14 A rejtett gazdaság g nagyságának nak meghatároz rozása Sokféle módszert dolgoztak ki a rejtett gazdaság méretének megismerése. Legáltalánosabban közvetlen és (a rejtett gazdaság folyamatait próbálják mérni) közvetett mérési eljárásokat különböztetnek meg. (a rejtett gazdaság működésének hatásait mérik, és ebből következtetnek a rejtett tevékenységek méreteire ) 14

15 A becslési eljárások: ADATBÁZISOKBÓL végzett becslések Legális jövedelmi adatok és ténylegesen a fogyasztáshoz kapcsolható jövedelmi adatok összevetése Munkaügyi adatbázisokban a jogsértések aránya Tényleges adóbevételek és az elvárható adóbevételek számítása A vállalati megkérdezésekből származó becslés A lakosság körében végzett megkérdezésekből származó becslés 15

16 A munkabér-, jövedelemeltitkolás becslése vegyes adatbázisok alapján A módszer a NAV összevont adóalapja (az adóhatóság felé bevallott teljes éves jövedelem) és az állami transzferek (nyugdíj, GYED, GYES, családi pótlék, táppénz, segélyek) összege. Ez tekinthető legális jövedelemnek. A kistérségi fogyasztási adatokkal (az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás, személygépkocsi ellátottság, járművek életkora, kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya) pedig megbecsülhető a tényleges jövedelmi szint. Emellett az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó, munkanélküliségi ráta, egy főre jutó iparűzési adó alapján a helyi vállalkozások által megtermelt jövedelemmel való kapcsolat alapján is becsülhetők a lakossági jövedelmek. A kistérségekre a rejtett jövedelmeket a hivatalos és becsült tényleges jövedelem különbsége alapján lehetett meghatározni. (A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete kistérségi szinten megbecsülte még 2010-re a lakossági jövedelemeltitkolás arányát megyei szinten is)

17 A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai Jól használhatók a munkaügyi adatbázisok. Így pl. a Nemzeti Munkaügyi Hivatal ellenőrzései során az összes illegálisvagy feketefoglalkoztatást jelentő jogsértés 2014 elején 13 százalék volt. Az összes feketén foglalkoztatott 34 százalékát építőipari tevékenységet végző cégnél találták, 5 százalék jutott a mezőgazdasági ágazatra, míg a feldolgozóipari ágazatokra összesen 9 százalék.

18 A rejtett gazdaság becslése adónemenként Becslési lehetőség van az Áfa adatok alapján is. Magyarországon az Európai Bizottság szerint 2011-ben a GDP arányosan 3,7 százalék volt az Áfa-hiány. Feltételezve, hogy az arány 2015-ben is hasonló lehetett így a 2015 évi Áfa-hiány 1200 milliárd forint, ami igen magas szám a költségvetési hiányhoz viszonyítva. Természetesen az áfa-hiány becslésére a NAV által feltárt adóhiány is megfelelő. A feltárt adókülönbözet kb. 80 százaléka tekinthető Áfa-csalásnak, ezért egyszerűen kiszámítható az adóhiány és ez alapján megadható a GDP-ben kifejezett aránya is, ami 5-7 százalék lehet.

19 A rejtett gazdaság súlyának, kialakult konkrét formáinak egyértelmű meghatározója az állami pénzügyi politika, ezen belül is az adózási- és társadalom-politika. A feketegazdaság jellemzőit meghatározó vizsgálatok eredményei alapján több tényezőcsoport mutat egyértelmű kapcsolatot a rejtett gazdaság alakulásával, nevezetesen: a vállalkozások és a magánszemélyek közvetlen adóterhei, az adóterhek változásának tendenciái, a gazdaság állami szabályozásának (a beavatkozásnak) a mértéke, az adózási morál színvonala. 19

20 A lakosság g részvr szvétele a rejtett gazdaságban gban 20

21 A lakosság véleménye Negatív következmény nélküli részvétel aránya a rejtett gazdaságban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 26% 66% 8% RÉSZT venne NEM venne részt Nem tudja/nem válaszolt 21

22 1 0 0 % 9 0 % 8 0 % 7 0 % 6 0 % 5 0 % 4 0 % 3 0 % 2 0 % 1 0 % 0 % 4 2 % 2 2 % 2 3 % 3 % 3 % 7 % A lakosság véleménye Az informális kapcsolatrendszer fontossága ma Magyarországon NAGYON fontos FONT OS ÁTLAGOSAN ÉRDEKES NEM fontos Nem tudja EGYÁLT ALÁN nem fontos 22

23 A lakosság g vélemv leménye az adórendszerr rendszerről nem tudja 17% nem válaszol 2% megfelelő 11% nem megfelelő 70% 23

24 A lakosság g tudomása az un. fekete munkavégz gzésről Be nem jelentett alkalmi munkavégzés nem tudja 13% igen 16% A minimálbéren bejelentett foglalkoztatás nem 71% nem tudja 5% igen 45% nem 50% 24

25 A vállalkozv llalkozások és s a rejtett gazdaság 25

26 A rejtett gazdaság egyes formáinak aránya (a vállalkozások véleménye szerint) 45% 40% 39% 35% 30% 25% 20% 15% 28% 23% 10% 5% 0% 7% 4% 4% 3% 3% 3% Fekete foglalkoztatás Számlák nélküli szolgáltatás Bérezéssel kapcsolatos visszaélések Képesítés, engedély nélküli munka Korrupció, kenőpénzek Közbeszerzési visszaélések Fantomcégek Jövedéki adóval kapcsolatos csalás Egyéb 26

27 A rejtett gazdaság fennmaradásának fontosabb okai (a vállalkozások szerint) 30% 25% 24% 20% 15% 10% 5% 15% 12% 12% 10% 7% 5% 2% 15% 0% Az adók, járulékok, bérek miatt mindig újratermelődik A jelenlegi helyzet, törvények, gazdasági Kicsi a büntetés, nem elég erősek a szankciók, gyenge a Szükséges rossz, nem lehet kiküszöbölni, így működik a világ A gazdasági morál, normák miatt; hiányzik az akarat, A korrupció miatt Jelenlegi adórendszer túl komplikált, nem elég életszerű Nincs rá állami szándék Egyéb 27

28 A je le nlegi adóre ndszer minősítése az ország és a vállalatok érdekei alapján Egyáltalán nem megfelelő 19% Jobbára megfelelő 11% Nem megfelelő 40% Elfogadható 30% 28

29 A versenyszabályozás törvényi előírásainak érvényesülése Nem tudja 10% Teljes mértékben megfelelő 2% Többnyire érvényesülnek 11% Egyáltalán nem 8% T öbbnyire nem 32% Közepes mért ékben 37% 29

30 A bércsökkentéssel kapcsolatos módszerek aránya Munkaviszony helyett vállalkozói 21% Minimálbér 49% Próbaidő 13% Részmunkaidő 17% 30

31 Ha nem lenne rejtett gazdaság az Önök nyeresége nőne vagy csökkenne? Nem tudja 10% Csökkenne 8% Nőne 36% Nem változna 46% 31

32 A fekete gazdaság g elleni küzdelemről. 32

33 A SZŰRKEGAZDAS RKEGAZDASÁG G FEHÉRÍTÉSE ÉRDEKÉBEN TETT FŐBB INTÉZKED ZKEDÉSEK TERÜLETEI Adóintézkedések Pénzügyi eljárások Munkaügyi szabályozás Gazdasági szabályozás Adminisztratív intézkedések 33

34 A rejtett gazdaság visszaszorítására tett javaslatok feltehetően az alábbiakban segíthetik a gazdaságpolitikát: A készpénzállomány csökkentése Az adó- és járulékrendszer általános reformja Áfa csökkentés Szigorúbb ellenőrzés, új ellenőrzési, adminisztrációs módszerek Új szervezeti megoldások Transzparencia növelése Új és meglévő adatbázisok összehangolása, használata A szakmai szervezetek szerepének növelése Külföldi jó gyakorlatok átvétele, nemzetközi együttműködés Az adómorál erősítése, fogyasztói tudatformálás

35

36 Felhasznált források: Schneider, F.: Size and Development of the Shadow Economy of 31 European and 5 other OECD Countries from 2003 to 2015: Different Developments Murai, B. - Ritzlné Kazimir, I.: A nem megfigyelt gazdaság mérésének lehetőségei. Statisztikai Szemle, 2011., 89. évfolyam 5. szám, o. Agrárgazdasági Kutatóintézet: Rejtett gazdaság a magyarországi élelmiszertermelésben, Budapest, p. Belyó (2002.): A lakosság és a rejtett gazdaság ISBN Ecostat, Időszaki Közleménye XVIII. sz., Budapest, december, 86 p Belyó (2007.): A rejtett gazdaság a lakosság és a vállalkozások körében ISBN ISNN Ecostat, Időszaki Közleménye XXVI. sz., Budapest, május 92 p Csomós Balázs - Kreiszné Hudák Emese: A rejtett gazdaság mértékének csökkentése Magyarországon, MNB (Portfolio.hu oldalon október 29-én) 36

37 Köszönöm a figyelmet