BESZÁMOLÓ A ÉVI HELYI ADÓBEVÉTELEKRŐL

Átírás

1 BESZÁMOLÓ A ÉVI HELYI ADÓBEVÉTELEKRŐL Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-i ülésére Előterjesztő: Dr. Bagó József jegyző Készítette: Deák Gerda adóügyi ügyintéző

2 Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény 138. (3) g) pontja alapján a Képviselő-testület a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást, és h) pontja értelmében tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről. Ennek figyelembevételével a évi adóztatásról a melléklet szerinti beszámolót terjesztem elő, és kérem annak szíves elfogadását! Határozati javaslat: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2015.(...) határozata Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testülete a jegyzőnek a évi adóztatásról szóló, az évi XX. törvény 138. (3) g) pontja alapján előterjesztett beszámolóját elfogadja. Határidő: Felelős: azonnal jegyző Szécsény, április 20. Dr. Bagó József jegyző

3 B E S Z Á M O L Ó Az önkormányzatok számára a helyi adóztatási jogot, és ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítását a helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.), valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) biztosítja, melynek célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek szabályozása. Önkormányzatunk január 1-től a 21/1991.(XII.17.) számú rendeletével vezette be a helyi adókat, melyeket a jogszabályi módosítások, az adómérték-változások, valamint az adómentességek és adókedvezmények megállapítása érdekében többször módosított. Helyi adók kivetési jogával önkormányzatunk az alábbi adónemek tekintetében él: magánszemélyek kommunális adója, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó. Ezenkívül kezeljük még a gépjárműadó, késedelmi pótlék, bírság és önellenőrzési pótlék, talajterhelési díj, idegen bevételek, államigazgatási eljárási illeték termőföldek bérbeadásából származó jövedelem, egyéb bevétel (önkormányzatot megillető idegen bevétel) számlákat is. A továbbiakban a felsorolt adónemek és évi bevételeik kerülnek részletezésre, kivéve a termőföldek bérbeadásából származó jövedelmet és az egyéb bevételt, mivel az ezekhez tartozó két számlára nem történt befizetés évben. 1) Magánszemélyek kommunális adója: Maximális nagyságát a törvényben meghatározott adómérték és a fogyasztói árszínvonalváltozás, vagyis az infláció együttesen befolyásolja. Az infláció az elmúlt 10 év során 3-8 % közötti értékeket mutatott, míg a Htv. 26. szerint az adó mértékének jelenlegi felső határa adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb Ft. Szécsény Város Önkormányzat Képviselő-testülete a magánszemélyek kommunális adójának mértékét január 1-től külön önálló helyrajzi számon bejegyzett adótárgyanként és lakásbérleti jogonként évi Ft-ra módosította (ez százalékban kifejezve 56,25 %-os növekedést jelent a korábbi Ft/adótárgy mértékhez viszonyítva). Az adóeljárás az adózók bevallásának megtételével indul, módosul, illetve szűnik meg. A benyújtott bevallások alapján az adóhatóság határozatokban írja elő a fizetési kötelezettségeket (különösen az adók összegeit és fizetési határidejüket), vagy változtatja/szünteti meg az adóztatást. Az adózók bevallása és a rendelkezésünkre álló adatok alapján évben fő adóalany adóztatását láttuk el db adótárgy (ingatlan) után. A évi helyesbített folyó évi kommunális adóterhelés E Ft, a beszedett bevétel pedig E Ft volt év év Kommunális adóbevétel E Ft E Ft

4 Az év végén nyilvántartott lejárt hátralékok összege E Ft (ebből megelőző időszak hátraléka Ft), a túlfizetéseké pedig 90 E Ft volt. Utóbbit az adózók későbbi előírásukra elszámolhatják, visszaigényelhetik, vagy adószámlák közötti átvezetését kérhetik (ahogyan minden más adónem esetében is). 2) Helyi iparűzési adó: A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben a székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve hogy a tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot (mert ha eléri, akkor már telephelynek minősül és állandó jellegű tevékenységként kell adózni utána) bármely, a fentibe nem sorolható tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Állandó jellegű iparűzési tevékenységnél az adó mértékének felső határa az adóalap 2 %-a, ideiglenes jellegű tevékenységnél pedig naptári naponként legfeljebb Ft. Helyi adórendeletünkben mindkét esetben élünk a maximális adótétel érvényesítésével. Az adónemet sajátos fizetési mód jellemzi: az adózók egyrészt az előző év éves adója alapján előleget fizetnek (március 15. és szeptember 15.), másrészt a bevallás benyújtását követően elszámolnak a befizetett előlegekkel szemben (május 31.). Ezen kívül egyes gazdasági társaságok (a társasági adóban is érintettek) december 20-ig feltöltési kötelezettséget is teljesítenek, mely során az éves várható adójuk összegére kiegészítik a már megfizetett előlegüket évben a helyesbített folyó évi iparűzési adóterhelés E Ft, a beszedett helyi iparűzési adóbevétel pedig E Ft volt, melyből E Ft volt az előleg-feltöltésből, valamint 475 E Ft az ideiglenesen végzett tevékenységekből származó bevétel. Helyi iparűzési adó helyesbített folyó évi terhelése év év E Ft E Ft Helyi iparűzési adóbevétel E Ft E Ft A helyi iparűzési adóbevétel évben E Ft-tal meghaladta az előző évi bevételt. Az év végén nyilvántartott lejárt hátralékok összege Ft (ebből megelőző időszak hátraléka Ft), a túlfizetések összege pedig Ft volt. A kisebb összegű túlfizetéseket az adózók általában a későbbi iparűzési adóelőírásaikra hagyták elszámolni, de az adószámlák közötti átvezetést, illetve a túlfizetés visszautalását is kérték: évben kérelemre E Ft iparűzési adótúlfizetés visszatérítését teljesítettük az adózók felé, és 676 E Ft-ot vezettünk át más adószámlákra. A december 31-én nyilvántartott folyamatosan működő iparűzési adóalanyok - egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, nonprofit egyesületek - száma 601 volt. Az iparűzési adóbevallások kezelése jelenti minden évben az egyik legnagyobb munkát az adóhatóság számára, hiszen nagyon rövid idő alatt kell igen nagy mennyiségű bevallást

5 feldolgozni. A bevallás benyújtásának és az adókülönbözet megfizetésének határideje az adóévet követő év május 31-e. Abban az esetben, ha az adózó egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti vagy szünetelteti, soron kívüli záró adóbevallást kell teljesítenie a tevékenység megszűnését követő 30 napon belül. Az év végéig összesen 731 db helyi iparűzési adóbevallás érkezett az adóhatósághoz, melyek között 39 db iparűzési adó hatálya alá történő bejelentkezés, 569 db rendes éves bevallás a 2013-as adóévről, 2 db bevallás ideiglenesen végzett tevékenységről, 81 db adóelőleg-kiegészítés (feltöltés), 6 db felszámolási/végelszámolási eljárásban benyújtott bevallás, 34 db tevékenységet záró/szüneteltető bevallás feldolgozására került sor. A bevallás benyújtását elmulasztó adózóknak felhívást küldtünk kötelezettségük teljesítésére, melynek hatására nagyrészt pótolták a mulasztásukat. Sajnálatos körülmény a gazdasági társaságok felszámolási/végelszámolási eljárás alá kerülése működési és/vagy pénzügyi gondok miatt, melynek következtében a meg nem fizetett adótartozásaik is magassá válhatnak. Ugyanis az adóhatóság az eljárás végéig, majd onnantól kezdve az elévülési idő (alapesetben az esedékességtől számított 5 év) lejártáig köteles nyilvántartani ezen tőke- és pótlékköveteléseket akkor is, ha a társaságok már régóta nem végeznek konkrét tevékenységet. A törvényi szabályozás szerint ilyenkor az önkormányzati adóhatóságnak semmiféle ráhatása nincs a tartozások megtérülésére, csupán hitelezői igény bejelentése tehető a felszámoló felé, mely azonban sajnos csak igen ritkán szokott eredményre vezetni (leginkább a fent említett, már magát a felszámolást is előidéző gondok miatt). A folyamatban lévő (és gyakran elég hosszúra nyúló) felszámolási ügyeinkben nem történtek jelentős változások a 2014-es évben. Összegekben kifejezve ez azt jelenti, hogy 2014-ben az összes hitelezői igényünk E Ft volt, melyből E Ft a korábban, és 276 E Ft a 2014-ben bejelentett követelés, megtérülés pedig nem történt. A felszámolási eljárás által megszüntetett (tehát nem önként megszűnt) társaságok meg nem fizetett, és ezáltal behajthatatlannak minősített tartozása végén összesen E Ft volt. Ennek megtérülésére már sajnos nem számíthatunk, csak az egyes részösszegek elévülési időinek lejártával vezethetőek ki nyilvántartásunkból. 3) Idegenforgalmi adó: Az idegenforgalmi adó alanya az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma, maximális mértékét pedig a Htv. vendégéjszakánként 300 Ft-ban rögzíti. Helyi adórendeletünk szerint ez a mérték 200 Ft, mely 66,67 %-a a felső határnak. Az adóbeszedésre kötelezett (vagyis a szálláshely tulajdonosa) az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni bevallás formájában. Az adó ez alapján kerül előírásra, és ennek megfelelően kell azt a beszedést követő hónap 15-éig megfizetni évben 6 adózónál keletkezett idegenforgalmi adófizetési kötelezettség.

6 A évi bevallott adó összesen 358 E Ft (2014. január november havi, és a január 15-ig bevallott és előírt december havi bevallások alapján), a számlára befolyt bevétel pedig 269 E Ft. A Htv. adómentességet biztosít többek között a 18. életévét be nem töltött magánszemélyek részére, valamint a munkavégzés céljából az illetékességi területen való tartózkodás során eltöltött vendégéjszakák után (vannak egyéb mentességi esetek is, de azok a beérkezett bevallásokban nem fordultak elő). 4) Gépjárműadó: év év Idegenforgalmi adó-előírás 455 E Ft 358 E Ft Idegenforgalmi adóbevétel 451 E Ft 269 E Ft A gépjárműadóban érintett járművek nem helyi, hanem központilag egységes szabályozás alapján kerülnek adóztatásra a gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Gjt.) foglaltak szerint. Az önkormányzati adóhatóságok január 1. óta a közúti nyilvántartás adatai szerint állapítják meg az adókat. Az adóztatás a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által az önkormányzati adóhatóságok részére történő elektronikus adatszolgáltatás alapján történik, mely során minden hónap 20. napjáig megküldik az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat (pl. gépjárművek évközi forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, teljesítményadatának illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása). Év elején sikeresen megtörtént a nyitóállapot kialakítása az adóprogramban. Ezt követően beazonosításra kerültek az adóztatásra átadott gépjárművek adóalanyai (az új adóalanyok törzsadat-állományba való felvezetésével), és elkészültek a változásokat tartalmazó határozatok. A havonta feldolgozott változásjelentések alapján szintén határozatok formájában lettek megállapítva az időarányos adóelőírások vagy adótörlések. Az adóhatóság feladata még az ügyfelek beadványainak kezelése: a súlyos mozgáskorlátozottak adómentességére irányuló kérelmeknél - ha arra jogosult az adóalany Ft/év adóteherig - a mentesítő határozat elkészítése, és gépjármű eltulajdonítása esetén az adóztatás szüneteltetése iránti kérelemre való határozathozatal évtől a személygépkocsik és a motorkerékpárok után fizetendő gépjárműadót a vagyonarányos közteherviselés és az igazságosság elvének megfelelően alakították át. Ezen gépjárművek esetében az adó alapja a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítményük kilowattban kifejezve, az adó mértékét pedig a teljesítmény, valamint a gépjármű gyártási évétől eltelt idő határozza meg: Gyártási év Ft/kW azt követő 3 naptári évben naptári évben naptári évben naptári évben évtől 140 Az autóbuszok, nyergesvontatók, lakókocsik, lakópótkocsik esetében megmaradt az önsúly szerinti adóztatás: az adó alapja az önsúly növelve a terhelhetőség (raksúly) 50%-ával.

7 2014. évben E Ft adóterhelés történt fő adóalanyra és db gépjárműre, a befolyt bevétel pedig E Ft volt év év Gépjárműadó helyesbített folyó évi terhelése E Ft E Ft Gépjárműadó-bevétel E Ft E Ft A törvény szerint január 1-től kezdődően az éves gépjárműadó-bevételnek csupán a 40%-a illeti meg a helyi önkormányzatokat az addigi 100% helyett, a fennmaradó 60%-ot pedig havi bontásban, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig át kell utalni a Magyar Államkincstár központi gépjárműadó-számlájára évben Szécsény Város Önkormányzatának ez E Ft bevételkiesést okozott. Adókedvezmény csak a tehergépjárművekre és az autóbuszokra (egyéb személyszállító gépjárművekre nem) vonatkozik: 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet, amely 5, 6, 7, 8 környezetvédelmi osztály-jelzéssel ellátott, 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet, amely legalább 9, 10, 11, 12 környezetvédelmi osztály-jelzéssel ellátott, nyergesvontatóra ugyanezen esetekben 30%-os, illetve 50%-os kedvezmény jár. A év végi adatok alapján az adókedvezmény összege E Ft volt, és 153 db gépjárművet érintett. A Gjt. 5. f) pontja alapján adható, súlyos mozgáskorlátozottság miatti gépjárműadómentesség 12 gépjármű esetében állt fenn, amely 122 E Ft adókiesést jelentett. Az év végén nyilvántartott lejárt hátralékok összege E Ft (ebből megelőző időszak hátraléka Ft), a túlfizetéseké pedig 302 E Ft volt. 5) Késedelmi pótlék: Fizetési késedelem és/vagy mulasztás esetén késedelmi pótlék kerül előírásra, melyről az adózók az egyenlegértesítőikben tájékoztatást kapnak (kivéve a 100 Ft-ot el nem érő tételről). Kiszámítása a fizetési határidő óta eltelt napok száma, az adónemenként összevont egy összegű tőketartozás, és az annak fennállása napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része alapján történik évben fő adózónak lett kiszabva pótlék összesen E Ft értékben, melyből E Ft folyt be. Az év végén nyilvántartott lejárt hátralékok összege E Ft (ebből megelőző időszak hátraléka E Ft), a túlfizetéseké pedig 85 E Ft volt. 6) Bírság: A bírságok adóbevallási kötelezettség késedelme és/vagy elmulasztása miatt kerülnek kiszabásra. Az Art. szerint magánszemély 200 E Ft-ig, más adózó 500 E Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható évben a bírságokból származó bevételünk összege 195 E Ft, a nyilvántartott lejárt hátralékoké 623 Ft, a túlfizetéseké pedig 2.5 E Ft volt.

8 7) Talajterhelési díj: Év elején az adóhatóság megkereste az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt.-t, hogy szolgáltasson adatot azokról a szécsényi lakosokról, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést (ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is) alkalmaznak. A kapott adatok alapján az érintett ügyfelek részére felszólítást küldtünk, hogy tegyenek eleget talajterhelési díj-bevallási kötelezettségüknek. A beérkezett bevallások feldolgozásra kerültek, és az esetleges kedvezményre vagy mentességre jogosító nyilatkozatok figyelembevételével a díj számítása az A x E x T képlet szerint történt, amelyben A = a díjfizetési alap, a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel, E = 1200 Ft/m 3 az egységdíj mértéke, T = 1,5 a területérzékenységi szorzó mértéke évben a talajterhelési díjkivetés az adózók által benyújtott 14 db bevallás alapján 74 E Ft, és a beérkezett bevétel is 74 E Ft volt. 8) Idegen bevételek: Ide tartozik minden, más szervek (pl. rendőrség, kormányhivatal) által megállapított köztartozás, melyet az ügyfelek nem fizettek meg az adott szervek részére, így azok továbbították az önkormányzati adóhatóság felé adók módjára történő behajtás végett ben az alábbi típusú köztartozási ügyekben intézkedtünk: közigazgatási bírság, igazgatási szolgáltatási díj, szemétszállítási díj, elővezetési költség, közterület-használati díj, növényvédelmi bírság, gondozási díj, munkaügyi bírság, eljárási bírság, állam által megelőlegezett gyermektartásdíj. A végrehajtások során a Hátralékok csökkentésével kapcsolatos intézkedések fejezetben részletezésre kerülő eljárásokat alkalmaztunk. Az így befolyt idegen bevételek szinte valamennyi típusa nem az önkormányzatot illeti (amint a neve is utal rá), hanem teljes egészében tovább kell utalnunk az illetékes szerv részére. Kivétel ez alól a közigazgatási bírság, mivel Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény 31. (1) bekezdés d) pontja szerint a települési önkormányzat pénzforgalmi számlájára érkezett, közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 40%-a függetlenül attól, hogy a bírságot mely szerv szabta ki jogerősen a települési önkormányzatot illeti meg ben összesen E Ft érkezett az idegen bevételek számlájára, melyből 835 E Ft-ot önként fizettek be a kötelezett ügyfelek, és E Ft végrehajtás által térült meg. Más szervek részére E Ft-ot utaltunk, és 288 E Ft maradt önkormányzatunknál. 9) Államigazgatási eljárási illeték: Az önkormányzati adóhatóságnál kezdeményezett illetékköteles eljárásokban a fizetendő illetékek mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény határozza meg.

9 Az adózók az illetéket az önkormányzat illetékbeszedési számlájára fizetik meg. Erről az adóhatóság nyilvántartást vezet, majd minden negyedévet követő hónap 10-éig át kell utalnia a beérkezett összeget a Magyar Államkincstár illetékbeszedési számlája javára évben háromféle, az adózók által kérelmezett illetékköteles ügy fordult elő: adóigazolás (36 db, illetéke Ft) adó- és értékbizonyítvány (12 db, illetéke Ft) részletfizetési kérelem (6 db, illetéke Ft). Ennek megfelelően tehát összesen 216 E Ft illeték került befizetésre, amelynek továbbutalása mindig az előírt időközönként és határidőben megtörtént. Nem illetékköteles folyamatok kérelemre: Más hatóságok hivatalos eljárásaihoz (hagyaték, végrehajtás) 142 db adó- és értékbizonyítványt állítottunk ki, ügyfelek részére költségmentességi igazolás kiadása bírósági peres ügyekhez pedig 33 esetben történt évben. Hátralékok csökkentésével kapcsolatos intézkedések: Az adóhátralékok, illetve adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtása sok esetben hosszú utánajárást, ezáltal pedig igen nagy munkát igényel. A végrehajtási munkafolyamatot mindig az adósok elmulasztott fizetési kötelezettségének teljesítésére való felszólításával kezdjük. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a következő lépés a munkahelyi jogviszonyokra és/vagy bankszámlaszámokra irányuló adatkérések lesznek. Előbbinél a Nógrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve, utóbbinál a megkeresett pénzintézetek által szolgáltatott adatokat hasznosíthatjuk. Nehezítő körülmény lehet egyrészt, hogy a kért adatok beérkezése gyakran időigényes (főleg a pénzintézetek részéről), másrészt az adatok nem mindig naprakészek (a nyilvántartott jogviszonyoknál). Ami pedig talán leginkább visszaveti a behajtás sikerességét, az a sajnálatosan magas munkanélküliség, illetve a nem dokumentált ún. feketemunka jelensége, mely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a jövedelemforrások felderítését. A segélyezettek ellátása nem vonható végrehajtás alá, de a nyilvántartott jogviszonyokból eredő végrehajtható jövedelmek (munkabér, nyugdíj) is csak korlátozottan, a havi jövedelem legfeljebb 33 %-áig terjedően, és mivel sokan minimálbérre vannak bejelentve, így a letiltás összege sem lesz nagy. A bankszámlák terhére kezdeményezett hatósági átutalási megbízások (inkasszók) esetében pedig sokszor előfordul, hogy a megbízások fedezethiány miatt visszautasításra kerülnek. Az adósok elmondása szerint gondokat okoznak az egyéb tartozások, illetve a megrendült anyagi helyzet. Az utóbbi években gyakran volt tapasztalható az olyan gazdálkodói magatartás is, hogy az eladósodott cégekből más vállalkozásokba mentik át a még meglévő vagyont, az így kiürített gazdasági társaságok végrehajtására pedig kicsi az esély. A év során 99 fő ellátására kezdeményeztünk letiltást összesen E Ft tartozás erejéig, melyből 732 E Ft irányult adótartozásra, és E Ft adók módjára behajtandó más köztatozásra (közigazgatási bírság, igazgatási szolgáltatási díj, szemétszállítási díj stb.). Ezekből, valamint a korábbi évben indított letiltásokból is befolyt összeg adóknál 992 E Ft, más köztartozásoknál pedig 707 E Ft összességében E Ft - volt. Az elindított letiltásokat a munkáltatók folyamatosan vonták, illetve vonják az adósoktól, a végrehajtásra adott összegek teljes megtérüléséig.

10 Bankszámlák ellen benyújtott inkasszók esetében az érintett hátralékosok száma 58 fő, a behajtandó összeg E Ft ( E Ft adókra, 427 E Ft más köztartozásra), a megtérülés pedig E Ft (adók: E Ft, más köztartozás: 215 E Ft) volt. Magánszemélyek esetében a belátható időn belül nem teljesülő köztartozásaik átadhatóak behajtásra Dr. Balla Zoltán önálló bírósági végrehajtónak, a vele kötött együttműködési megállapodás alapján évben is éltünk ezzel a lehetőséggel, és a már meglévők mellé 7 fő új adós összesen 501 E Ft összegű tartozását adtuk át. Az ilyen módon végrehajtott összeg 2014-ben 170 E Ft volt, az átadott ügyek továbbra is folyamatban vannak. Az Art. 161/A. -a lehetőséget biztosít arra is, hogy az önkormányzati adóhatóság megkeresse az állami adóhatóságot a legalább Ft-ot elérő adóval összefüggő tartozás végrehajtása céljából. Az állami adóhatóságtól évben nem érkezett bevétel önkormányzatunk számlájára. A fizetőképességben bekövetkezett átmeneti vagy tartós nehézségek könnyítése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának javítása érdekében a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók részletfizetési, mérséklési, vagy halasztási kérelemmel fordulhatnak adóhatóságunkhoz, főként adójuk átütemezése végett (ezek szabályait az Art. rögzíti) ben összesen 6 adózó nyújtott be részletfizetési kérelmet, akik minden esetben tartották magukat annak feltételeihez, és a kiadott határozatokban előírtaknak megfelelően eleget is tettek fizetési kötelezettségeiknek. Az adószámlák kezelése: Az adózók nyilvántartása és az adózással kapcsolatos adatok feldolgozása az ONKADO adónyilvántartó programmal történik év elején elvégeztük az ONKADO program új verziójának telepítését, mely lehetővé tette a év végi zárási és adatszolgáltatási, valamint a évváltási teendők elvégzését. A zárási munkákhoz és az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges adatállományokat határidőben megküldtük a Magyar Államkincstár részére. Ezt követően megtörtént a gépjármű-évváltás elvégzése (nyitó adatok feldolgozása, éves adókötelezettség terhelése, az adó szempontjából új gépjárművekre a gépjárműadó kivetése), majd a határozatok elkészítése. Az ONKADO program év közbeni frissítése még 7 alkalommal sikeresen megtörtént. Jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve elvégeztük a negyedévenként esedékes zárási munkafolyamatokat is, és az azokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat teljesítettük a Magyar Államkincstár felé. Február, illetve augusztus hónapokban az adóértesítők kiküldése a legfontosabb és a legnagyobb volumenű feladat. Az ügyfelek tájékoztatása és fizetési kötelezettségük teljesítése érdekében I. félévről február 28-ig db értesítés, II. félévről augusztus 31-ig db értesítés került kiküldésre. Az adószámlák bankszámlakivonatainak folyamatos érkezése során megtörtént a befizetések beazonosítása az adózókra, melyek alapján az ONKADO programban lekönyveltük a bevételeket és kiadásokat, majd elkészítettük a pénzforgalmi naplókat. A lekönyvelésekkel egyidejűleg intézkedtünk az esetleges téves befizetések rendezéséről, illetve az ügyfelek kéréseinek megfelelően a túlfizetések elszámolásáról is. Az adóhatóság ügyiratforgalmának nagyságrendjét jól mutatja az iktatott ügyiratok száma évben összesen db ügyirat került iktatásra, melyekből

11 1.494 db főszámon, db alszámon szerepel, és 946 db határozat, 11 db végzés, valamint 190 db hatósági bizonyítvány található köztük. Az adóhatóság kiemelt feladata az ügyfélfogadás magas színvonalú ellátása, az adózók folyamatos és teljes körű tájékoztatása. Az ügyfélforgalom egész évet tekintve jelentős volt, de különösen az adóértesítők kiküldésének, és az iparűzési adóbevallások beérkezésének időszakában. Adóhatóságunk létszáma évben 2 fő, ügyfélfogadási rendje heti 3 nap volt. ÖSSZEGZÉS: Az adóbevétel adónemenkénti részletezéseit követően megállapítható, hogy az önkormányzatunkat megillető évi teljes adóbevétel E Ft volt, mely több mint E Ft-tal meghaladja az előző évben teljesült összeget. Az egyes adónemek összbevételen belüli részarányát az alábbi diagram szemlélteti: Adónemek idegen bevételek 288 talajterhelési díj 74 bírság 195 pótlék gépjárműadó idegenforgalmi adó 269 iparűzési adó kommunális adó Bevétel (E Ft) Az önkormányzat a befolyt adóbevételeket a város alapszintű működtetéséhez szükséges pénzügyi források kiegészítésére, fejlesztési célokra, illetve különösen a helyi iparűzési adóbevételt (mely jelen esetben a teljes adóbevételünk mintegy 82%-át teszi ki) a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására fordítja. Szécsény, április 20. Dr. Bagó József jegyző