Mikroökonómia Oka: - szükséglet, hiányérzet, mely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére

Átírás

1 Mikroökonómia Oka: - szükséglet, hiányérzet, mely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére Szükségletek csoportosítása: 1.) létfenntartás szempontjából a. létszükséglet (enni, inni, aludni) b. kulturális szükséglet (olvasás, színház, tanulás) c. luxus szükséglet (koronként változik, és erősen jövedelemfüggő, pl. mobiltelefon, számítógép, plazma tv) 2.) kielégíthetőség szempontjából a. effektív: jelenleg kielégíthető b. látens: jelenleg nem kielégíthető 3.) a kielégítés módja lehet: a. egyéni (éhes, tehát eszik) b. kollektív (egészségügy, moziba menetel, ami egyedül nem jó) Mivel elégítjük ki a szükségletet? - javakkal - jószágokkal (tábla, asztal, stb.) Javak csoportosítása: 1.) szabad javak: a természet készen adja, korlátlan mennyiségben áll a rendelkezésünkre, és nem kell fizetni érte, pl. levegő, napfény, eső 2.) gazdasági javak: ember állítja elő, fizetni kell érte A javakat és jószágokat a termelési tényezőkkel állítjuk elő. Termelési tényezők 1.) Természeti tényező: föld és a benne levő dolgok adott minőségben és mennyiségben fordul elő 2.) Nem lehet korlátlanul koncentrálni (kőszén) 3.) Elsődleges termelési tényező (nem a termelés eredményeképpen és nem is annak érdekében jött létre) Termelési tényező: munka Fizikai és szellemi erőfeszítés valamilyen cél érdekében. 1.) Elsődleges termelési tényező, nem a termelés eredményeképpen és nem is annak érdekében jön létre. 2.) Nem koncentrálható korlátlanul 3.) Hosszú távú tanulási időt igényel 4.) Különleges termelési tényező, mert elhagyhatja a szervezetet 5.) Infrastruktúrát igényel ahhoz, hogy dolgozni tudjon Termelési tényező: tőke Származtatott termelési tényező, a termelés eredményeképpen és annak érdekében jön létre. 1.) koncentrálható 2.) létezik dologi- és pénztőke formájában 3.) a kettő egymással átváltható 1

2 Termelési tényező: a vállalkozó, az ember Ő az, aki rendszerbe foglalja munkáját, a többi termelési tényezőt, és kockázatot vállal a profit reményében. Termelési tényező: az információ Mindig újdonságtartalommal rendelkezik, egyébként csak adat az információ. Az információáramlás modern eszköze az internet (1993-ban találták fel,) A piac A piac a potenciális és tényleges eladók és vevők, valamint azok cserekapcsolatainak rendszere. Elemei: - kereslet - kínálat - ár - jövedelem Cserekapcsolat=zsömle+pénz=vásárlás 2

3 A Marshall-kereszt a piac általános geometriai modellje. Ha feltesszük, hogy a normális körülmények között, minél magasabb az ára egy adott árunak, annál többet kínálnak, s annál kevesebbet keresnek belőle, akkor a kínálatot egy szigorúan monoton növekvő, a keresletet egy szigorúan monoton csökkenő görbe ábrázolja egy olyan koordináta-rendszerben, ahol az egyik tengelyre a termék árát, a másikra a mennyiséget mérjük fel. A két görbe természetesen keresztezi egymást, s a közös metszéspontjuk határozza meg az egymással egyenlő kínálatot és keresletet, valamint a hozzájuk tartozó egyensúlyi árat. Az ábrán látható keresztszerű alakzatot alakja, illetve első alkalmazója,alfred Marshall neve után Marshall-keresztnek hívjuk. 3

4 Ahogy nincsen kielégítetlen kereslet, úgy nincsen eladhatatlan termék sem. Piaci formák 1.) Tökéletesen versenyző piac a. Vizsgálati szempontok: i. Hányan vannak az eladók és a vevők a piacon ii. Tudja-e egy szereplő befolyásolni az árat iii. Könnyű vagy nehéz be- illetve kilépni a piacról b. i. a piacon végtelenül sok eladó és vevő van. ii. A szereplők ár-elfogadók, mert egy-egy szereplő nem tudja befolyásolni az árat iii. A piacra való be- és kilépés is könnyű 2.) Monopólium a. Egy eladó áll a megszámlálhatatlanul sok vevővel szemben, pl. BKV. 3.) Monopszónia a. Egy vevő és ok eladó jellemzi, ilyenek az állami beruházások, tejfelvásárlás, konzervgyár, stb. Vállalat, vállalkozás A vállalat gyűjtőfogalom. A két szónak más jelentése van a köznapi nyelvben, mint a közgazdasági nyelvezetben. Minden vállalat egy vállalkozás. A vállalat jellemzői A vállalat gazdasági szervezeti alapegység, mely a gazdaság egyéb szerepelőitől elkülönülten gazdálkodik, hozzájuk a piac közvetítésével kapcsolódik. A vállalat a termelési tényezők piacán mint vásárló., a fogyasztási cikkek piacán mint eladó áll. A vállalatban zajló folyamatok kettős jellegűek (reál és pénzfolyamatok), melyek egymással párhuzamosak, de ellentétes irányúak. A vállalat környezetei - Természeti környezet - Piaci környezet o vevők, akiknek igényei kielégítéséért a vállalat dolgozik o beszállítók, akik számára a vállalat a vevő, és az ő igényeik szerint cselekszik o versenytársak, akik helyettesítő termékeket gyártanak - gazdasági-társadalmi környezet o azok a tényezők, amelyek meghatározzák, hogyan lehet termelni, milyen ellátottsági feltételek mellett o a társadalom milyen kultúrkörhöz tartozik o milyen a kulturáltság szintje - politikai és jogi környezet o meghatározza a gazdálkodás mikéntjét 4

5 Vállalatok és csoportosításuk 1.) Tevékenységi forma szerint a. Termelő b. Szolgáltató c. Kereskedelmi 2.) Méret szerint a. Kis b. Közepes c. Nagy 3.) Résztvevők száma szerint a. Társas b. Egyéni 4.) Tulajdonlás szerint a. Állami b. Magán c. Szövetkezeti d. Önkormányzati e. Vegyes Gazdasági társaságok Rt = tőkeegyesítő társasági forma előre meghatározott számú és mértékű részvényekből álló tőkéből alakul. Minimum Ft. Két féle létrehozási mód: nyílt Nyrt. és zárt Zrt. Részvényeknél három érték van: névérték (ami rá van nyomtatva a részvényre), kibocsátási érték (amit a részvény a kibocsátásakor ér, nem lehet alacsonyabb a névértéknél), árfolyam érték (csak ott van, ahol bevezetik a tőzsdére, maradhat a névértéken alul is). Alakuló közgyűléssel lehet létrehozni. Meg kell fogalmazni az alapszabályt, amely minden adatot rögzít. Igazgatótanács (IT) Felügyelőbizottság (FB) Könyvvizsgáló (k) Tisztségviselők maximum 3 évre választhatók (hosszabbítható) IT & FB minimum 3 fő legyen. Itt választják meg az elsőszámú vezetőt is (vezérigazgató stb.) A vezérigazgató mindig tagja az IT-nek. Döntenek a részvényfajtákról: Törzsrészvény Elsőbbségi részvény Dolgozói részvény Maximum alaptőke 10%-áig lehet dolgozói részvényt kiállítani. Egyszerű többség 50%+1 Minősített többség 75%+1 Ha nyereséges a cég, a dolgozók részvényeit fizetik ki először. Ezek kamatozó részvények. A részvényesek a részvényeik erejéig felelnek az Rt. Által okozott kárért. A közgyűlés Összehívásának szabályai: 5

6 45 nappal a gyűlés előtt két országos napilapban közzé kell tenni. Változtatni a napirendi pontokon nem lehet, csak ha 100%-os a beleegyezés. Kft = korlátolt felelősségű társaság Tevékenységéért csak a törzstőkéig felel. Tagok vannak, törzstőkéjük van, társasági szerződésük van, az alakuló taggyűlésen jön létre. Ha egy kft tag ki akar lépni, fel kell ajánlania a törzsbetétjét a tagoknak, ha nem kell nekik, akkor lehet csak külső személynek eladni. Ügyvezető igazgatója van, aki felelőséggel tartozik, akár teljes vagyonával a kft tevékenységeiért. BT = leggyakrabban előforduló társulási forma Minimum két tag kell: belső és külső tag. A belső tag felelőssége korlátlan (általában olyat választanak, akinek nincs sok vagyona). A külső tagot nem kötelező megnevesíteni. Ügyvédi előjegyzéssel kell benyújtani a cégbírósághoz a papírokat a megalapításhoz. A bt nevében a beltag írhat alá. Vállalat céljai: - profitszerzés - inniváció (újdonságkeresés), melynek hajtómotorja a fogyasztói igény kielégítse Fogyasztói magatartás Belső igények Külső feltételek Szükség szűkösség Preferenciarendszerbe sorolja, mivel ár nominál Racionalitást feltételez a fogyasztóról jövedelem Hasznosság (szubjektív fogalom) reáljövedelem Fizetőképes kereslet Hasznosságon értjük valamely jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összességét, illetve azt a kielégülést, amelyet a fogyasztó az adott jószág vagy szolgáltatás elfogyasztásakor nyer. 6

7 Csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye): az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő TU c d e f TU MU b a Q a b c d e f MU Q Összhaszon, határhaszon függvények A telítettségi pont azon jószág mennyisége, amelynél többet a fogyasztva az összhaszon már nem nő tovább. A határhaszon az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egységnyivel növeli fogyasztását valamely termékből. Gossen alkotta meg a csökkenő határhaszon elvét-. Eszerint az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Több termék vásárlása/fogyasztása esetén hogyan választ a fogyasztó? Előnykiegyenlítődés esetén a fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát, ameddig a nyert haszna meghaladja a feláldozott haszna mértékét. Gossen II. törvénye: A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység elköltésével nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos. A reáljövedelem nem más, mint a nominál jövedelemért megvehető javak halmaza. 7

8 Közömbösségi térkép Egy U-görbe minél távolabb van az origótól, annál nagyobb hasznosságot képvisel. A mennyiség növelésével nő a hasznosság, és jobb az érzet. Jószágkosár A közömbösségi térkép miden egyes pontja X és Y jószág valamilyen mennyiségét jelöli, és ezeket a jószágkombinációkat jószágkosárnak vagy fogyasztói kosárnak nevezzük. A közömbösségi görbe azon jószágkombinációk összességét jelöli, amelyek hasznosság szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket veszi meg. Költségvetési egyenes y I p y y termék x termék x I p x 8

9 A költségvetési egyenes azon jószágkosarak összessége, melyet a fogyasztó adott jövedelemből megvásárolhat, annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett. A költségvetési egyenes meredeksége mutatja az árak arányát. Az egyenes alatti terület megvásárolható úgy, hogy pénz is marad, az egyenes fölötti területek nem érhetők el a fogyasztó számára. Ha az egyenes párhuzamosan felfelé tolódik, akkor: a.) a fogyasztó jövedelme növekedett, vagy b.) mindkét termék ára ugyanolyan arányban csökkent A jövedelemváltozás hatása Q y y' I' p y y I p y x I x' I' Q x p x p x Az ár és árarányok változása Q y Q x 9

10 Optimális fogyasztói döntés Q y y termék y 1. B. A MU MU x y P P x y. C u 3 u 2 u 1 x 1 x termék Q x A fogyasztó jövedelmét úgy költi el, hogy az adott pénzösszegből elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Ez az egyenes és a közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkombináció. A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága azt jelenti, hogy hány százalékkal változik egy termékből a keresett mennyiség, ha az ára egy százalékkal változik. Azokat a termékeket, amelyek kereslete kisebb mértékben változik, mint az ára, rugalmatlan keresletű termékeknek nevezzük (pl. alapélelmiszerek). Azokat a termékeket, melyek kereslete nagyobb mértékben változik, mint az ára, rugalmas keresletű termékeknek nevezzük. A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők - jószág használati tulajdonságai - helyettesítő termékek megléte - helyettesítő termék árának közelsége - a termék ára a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva Kereszt árrugalmasság A kereszt árrugalmasság azt fejezi ki, hogy egy termék árának változása befolyásolhatja más termék keresletét is. Helyettesítő termék esetén az egyik helyettesítő termék árának növelése a másik termék keresletét növeli. Ha két termék egymást kiegészíti, akkor az egyik termék árának emelkedése csökkenti a másik keresletét is. Ha két termék fogyasztása egymástól független, akkor az egyik termék árának növekedése nem befolyásolja a másik termék keresletét. 10

11 A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik ez jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása következtében. Ennek alapján három csoportba soroljuk a jószágokat: - alacsonyabb rendű jószág (ha nő a jövedelem, csökken a kereslet) - normál jószágok (a jövedelem növekedése a kereslet növekedését eredményezi) - luxus jószágok (a jövedelem növekedésénél magasabb arányban nő a kereslet) 11

12 Makroökonomia A modell az adott jelenség lényeges tulajdonságait tartalmazza, a valóság leegyszerűsített, áttekintő képe. A gazdaság modellje: Termelés Elosztás fogyasztás Forgalmazás A gazdaság mesterséges dolog, emberek által létrehozott képződmény. A gazdaság létrehozásának célja a szükségletek minél teljesebb kiépítése, az emberek elégedettsége. A szükségletek kielégítéséhez termékek, stb. előállításához szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésre korlátlan mennyiségben, azok kimeríthetők ez a gazdaságtan alapproblémája. Ha az erőforrásokat termelésre használjuk, ezek a - munkaerő - Termelési tényezők - Tőkejavak - Vállalkozó A gazdaság egy állandóan ismétlődő folyamat. Mivel fogyasztói társadalomban élünk, a fogyasztás oldala fokozódik, és a pénz nem mint eszköz, hanem cél jelenik meg. Cetiris paribus: jelentése: minden egyéb változatlansága mellett Egy adott dolgot nagyon sok tényező befolyásol. Mindig egy tényezőt változtatnak meg, és annak rugalmasságát vizsgálják, egymás után, az egyszerűtől a bonyolult felé. Az állam belépése a gazdaságba: az elosztás egyensúlyának megteremtése. Négy gazdasági szereplő Négy gazdasági tevékenység - állam - termelés - vállalat - elosztás - háztartás - forgalmazás - külföld - fogyasztás 12

13 A makroökonómia a makrogazdaságot teljes egészében, összevont mutatók segítségével vizsgálja. A makrogazdaság modellje a makrogazdaság leegyszerűsített, áttekinthető változata. Agregálás (összekapcsolás): Makragazdasági modell kettős agregálással jön létre. Kettőssége abból adódik, hogy a gazdálkodó szervezeteket összekapcsolják abból a szempontból, melyek végeznek azonos tevékenységet. Ennek eredményeképpen gazdasági szektorok (szférák) keletkeznek. Így, mivel négy szereplő van, a makrogazdaságban is megmarad a négy szektor. - Állami szektor: összekapcsoló tevékenységük fő funkciója a jövedelem újraelosztása. - Vállalati szektor: összekapcsoló tevékenységük fő funkciója a termelő tevékenység. - Háztartási szektor: összekapcsoló tevékenységük fő funkciója a fogyasztási tevékenység - Külföldi szektor: ezek a szervezetek nem integrálódtak a hazai gazdaságba. Két fő tevékenységük az export és az import. A másik típusú agregálás az, hogy nem egy adott terméket vizsgálnak, hanem termékcsoportokat, melyek adott nemzetgazdasági ághoz kapcsolhatók. A makrogazdaságot be tudjuk mutatni makrogazdasági modell formájában, de agregálni kell. A modellek három fontos alkotóeleme: - gazdasági szektorok (szférák) - piacok o árupiac, ez a fő piac) Fogyasztási cikkek piaca beruházási javak piaca o munkapiac: munkaerő adásvétele o pénz-és tőkepiac: a pénzpiac a többi piactól eltérően működik, mert a kínálati oldal más. Nem előállítással jön létre, nem gyártható szabadon, tehát szabályozott oldal. A tőkepiacon más piacokról származó megtakarítások csoportosulnak és itt történik felhasználásuk. - Gazdasági folyamatok: a gazdaság tevékenységei mögött meghúzódó árués pénzmozgások. Két fajtája (vetülete): Reálfolyamatok (áru mozgását követi nyomon) jövedelemfolyamatok (pénz mozgását mutatja) 13

14 Gazdasági folyamatok: Állami szektor Vállalati szektor PIAC Háztartási szektor Külföld A gazdasági modell működésének bemutatása jövedelemfolyamatokon keresztül történik. A jövedelemfolyamatok szakaszai: - jövedelmek keletkezése (megtermelt javak értékesítésében realizálódik a gazdaságban) - jövedelmek elsődleges elosztása (a jövedelemből először a termelési tényezők tulajdonosai részesednek) - jövedelemiek újraelosztása (módosítja a gazdasági szereplők jövedelmi helyzetét az adók csökkentik, a támogatások növelik) - jövedelmek felhasználása (egyrészt fogyasztásra, másrészt megtakarításra) - megtakarítások átcsoportosítása (beruházások) - külföld külkereskedelmi tevékenysége (export és import, külföld itteni megtakarításai) Jövedelem keletkezése a gazdaságban - hazai termelés - a négy gazdasági szektor kereslete - piac John Maynard Keynes elve, hogy a modern gazdaság elképzelhetetlen állam nélkül. Ha hazai termelés történik, akkor a jövedelem felhasználása az országban történik. A modern gazdaság legalapvetőbb problémája a kereslet. A gazdaságban természetes jelenség a ciklikusság, azaz a virágzó, hanyatló és válságciklusok váltakozása. 14

15 Keynes idejében a reálfolyamatokból indult ki a válság, jelenleg a jövedelemfolyamatok okozzák. A négy gazdasági tevékenység ismétlődését újratermelődésnek hívjuk. Ennek három fajtája: - azonos szinten ismétlődik: egyszerű újratermelés (nincs beruházás, nincs fejlesztés) - alacsonyabb szinten történik az újratermelés: szűkített újratermelés - magasabb szinten bonyolódó újratermelés: bővített újratermelés Vegyes gazdaság: ahol az állam és a piac közösen irányítja a gazdaságot, de a piac van túlsúlyban. Az államnak is megrendelésekkel kell fellépnie a vállalkozók felé. A természeti katasztrófák, háborúk jót tesznek a gazdaságnak, hiszem az állam akkor feladatokat ad a vállalkozók számára. A gazdaság kódja a jövedelem = a fogyasztási cikkek kereslete + Vállalat beruházási javak iránti kereslete + Állami, kormányzati vásárlások + Külföld vásárlása hazai piacon Ahhoz, hogy legyen pénz, kell a négy kereslet, de a kereslethez is kell a pénz. Ehhez kell a termelés. Ha a jövedelmet nem a reálfolyamat és a termelés állítja elő, akkor van probléma. Akkor van jövedelem, ha a kereslet és a kínálat egyensúlyban van. Minden társadalom két betegségtünete a munkanélküliség (munkapiac egyensúlytalanságának eredménye) és az infláció (árupiac egyensúlytalanságát jelenti). 15