KUNPESZÉR TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MÓDOSÍTÁSA, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES KÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 É P Í T É S Z M Ű H E L Y K F T Kecskemét, Wesselényi u. 1. Telefon, fax: 76/ tervező: Szilberhorn Erzsébet 06/ Levélcím: 6001 Kecskemét Pf szil@epiteszmuhely.hu epitmuh@t-online.hu KUNPESZÉR TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MÓDOSÍTÁSA, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES KÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet szerinti tájékoztatás ismertetője január

2 ELİZMÉNYEK Kunpeszér község ben jóváhagyott településfejlesztési koncepcióval és ban jóváhagyott településrendezési eszközökkel rendelkezik. A településfejlesztési koncepció lényegileg megfelel, az idıközben megvalósultak és jogszabályi hivatkozások tekintetében indokolja csak áttekintésé és módosítását. Az eltelt idıszak társadalmi, gazdasági és jogszabályi változásai a településrendezési eszközök felülvizsgálatát és az aktuális fejlesztési szándékoknak valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelı átdolgozását indokolják. A RENDEZÉS ALÁ VONT TERÜLET Teljes közigazgatási terület RENDEZÉS CÉLJA az alábbi feltételek biztosítása a) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekek, a munkahelyek megırzésének és új munkahelyek teremtésének érdek, a mezı- és erdıgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelıhelyek biztosítása, b) a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelı színvonalú közlekedés kialakítását, c) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, d) a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait, e) a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegı, a talaj, a klíma és az élıvilág védelmére, f) a területtel és a termıfölddel való takarékos gazdálkodást, g) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elısegítését és védelmét, h) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, i) az infrastrukturális erıforrások optimális kihasználását, valamint j) a zöldfelület-, környezet- és természetkímélı fejlesztések támogatását. A RENDEZÉS VÁRHATÓ HATÁSA Az életkörülmények javítását célzó beruházások szakszerőbben, tervszerőbben a köz- és magánérdekeket összehangolva valósíthatók meg. 2

3 TERVEZÉSI MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv Értékelése Formailag Tartalmilag Papíralapú, Jogszabályi (OTÉK) feldolgozottsága változás miatti a mai területfelhasználási követelményeket igazításokra van nem teljesíti szükség. Területrendezési tervi átvezetésekre van szükséges Tervezett lakóterületi kijelölések túlzók, a gazdasági területi kínálat nincs Tervezıi feladat illetve javaslat A kül-, és belterület új digitális alaptérképének felhasználásával új terv készítendı. A külterületi gazdálkodók telephelyei beépítésre szánt területi kijelölést kapnak. Lakóterületi és gazdasági területi fejlesztések felülvizsgálandók és a beruházási szándékok szerint módosítandók. Helyi építési szabályzat (HÉSZ) Tartalmi értékelés Jelentıs tartalmi változtatásokra a külterületi övezeti tagolás kivételével nincs szükség. Tervezıi feladat illetve javaslat Jogszabályi (OTÉK) változás miatt teljes átdolgozásra kerül. Az építési övezetek részletes elıírásai a napi építési tapasztalatok szerint módosítandók (pl. Lf-1 és Vt-1 telekterülete, stb.) 3

4 Szabályozási tervek (HÉSZ mellékletei) Tervfajta Tervezıi feladat illetve javaslat SZT-1 külterületi övezeti terv A övezeti tagolásban az egyszerősítés és csak a hatályos jogszabályi elıírásokból következı kategóriák alkalmazására van igény és szükség. További külterületi gazdasági (mezıgazdasági üzemi) területek jelölendık ki. SZT-2 belterületi szabályozási terv m=1:2000 méretarányban Új alaptérképre a hatályos OTÉK szerinti jelkulcsokkal a módosuló településszerkezeti terv változtatásait lekövetı terv készül 1:2000 méretarányban. Szabályozás részletei (pl.314 hrsz) módosítandók, kiegészítendık SZT-3, SZT-4, SZT-5 Volt zártkertek szabályozási tervei m=1:2000 méretarányban A terv használatát és értelmezését segítı munkarész, bár lényegi változtatást nem tartalmaz. SZT-2 tervhez hasonlóan a hatályos OTÉK szerinti jelkulcsokkal a módosuló szabályozási tervekre van szükség a volt zártkerti területekre is. Alátámasztó munkarészek a 314/2012.(XI.8) Korm. rendelet 9. (6) és 16. figyelembevételével Szakág Tervezıi feladat illetve javaslat Környezetalakítás évi munkarészek felülvizsgálatára és (Településrendezési javaslatok, aktualizálásra van szükség, csak a változások, összehasonlítások, változással érintettek feldolgozásával. szabályozási elemek) Tájrendezés és zöldfelületi rendszer Közlekedés Közmővesítés Környezeti értékelés Örökségvédelem régészeti fejezete Tájékoztatási szakaszban tett államigazgatási szervi állásfoglalás szerint 2003.évi tervhez nem készült, a hatályos jogszabályi tartalommal elkészül. Mellékletek I.) Hatályos településfejlesztési koncepció a módosuló részek jelölésével. II.) Képviselı-testület által támogatott módosítási helyszínek az igazgatási terület alaptérképén jelölve. (Nem teljes körő, egyéb változtatásra is sor kerülhet a felülvizsgálat során) 4

5 KUNPESZÉR Hatályos településfejlesztési koncepciója Jóváhagyva márciusi képviselő-testületi ülésen (Módosításra illetve kiegészítésre kerülő részek árnyékolva.) Bevezetés A községi önkormányzat településrendezési feladatát - amely magába foglalja a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok megalkotását - településrendezési terven és helyi építési szabályzaton keresztül látja el. Ezek megalapozását, a településfejlesztési döntések rendszerbe foglalását biztosítja a településfejlesztési koncepció. Készítéséről és jóváhagyásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény intézkedik. A településfejlesztési koncepció a december 15-ei képviselő-testületi ülésen elhangzottak és Bács-Kiskun Megyei Komplex Terv területfejlesztési koncepciójának figyelembevételével készült. A településfejlesztési koncepció a területrendezés szempontjainak, célkitűzéseinek meghatározására szolgál. Egyrészt általános településpolitikai célokat, másrészt részletes rendezési programot fogalmaz meg. Nem egy kimerevített állapotot, hanem a változásokat követni tudó keretet határoz meg. A koncepció rendezési tervbe illeszthetőkön túli elemeinek végrehajtását szolgáló eszköz-, és intézményrendszer kialakulatlan és finanszírozása sincs meg. A területi fejlesztés község számára elfogadható alulról építkező rendszere azonban feltétlenül szükségessé teszi a településfejlesztési koncepció képviselőtestület általi meghatározását ill. jóváhagyását. A község természeti és környezeti állapota és az abból következő fejlesztési főirány Kunpeszér a Felső-Kiskunsági észak-keleti részén fekszik, közigazgatási területe: ha lakosszáma:666 fő, ebből belterületi 551 fő. A települést nem a legjobb termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek jellemzik. A külterületének közel harmada országos védettségű természeti terület: Peszéradacsi rétek elnevezéssel a Kiskunsági Nemzeti Park része. Területfejlesztésnek a maga eszközeivel a természetvédelmet és a terület gazdaságfejlesztését egyaránt szolgálni kell. Az egyeztetések alapján készített megyei ill. kistérségi koncepció ennek megfelel. Egyes természeti, - környezeti ill. gazdasági tételei a község érdekei szerinti súlyozással jelennek meg jelen településfejlesztési koncepcióban. Gazdaság és fejlesztési lehetősége A gazdasági és termőhelyi adottságokból kiindulva a kistérségi fejlesztés szempontjai átvehetők és reálisan megvalósíthatók a településen: 1.) A szántóföldi művelés mellett a gyepgazdálkodás és az állattartás fejlesztése célszerű. 2.) A hagyományos tanyás részeken a családi gazdaság lehet a szabad munkaerő foglalkoztatásának formája. 3.) Természetvédett területeken környezetvédelmi-tájvédő funkció elsődlegessége miatt csak a gyepgazdálkodással lehet számolni. 4.) Erdőtelepítéseket -őshonos fajokkal- a gazdaságosan nem hasznosítható alacsony aranykorona értékű (10 alatti) szántók helyén kell végezni. 5.) A mező-, és erdőgazdasághoz köthető ipari termelésnek és feldolgozásnak van reális lehetősége. A településen ezek fogadására alkalmas telephelyet kell kijelölni. Turizmus helyzete és lehetőségei A turizmus a jövőbeni fejlesztések egyik célterülete lehet. Adottságok alapján a táji természeti értékekhez kapcsolódó (oktatás, kutatás) és a lovasturizmushoz köthető fejlesztésre van leginkább lehetőség. A kerékpáros turizmus útvonala lehet a Kunpeszér - Kunadacs közötti jelenleg is meglévő -északi szakaszán még burkolatlan- összekötőút. Fejlesztés területrendezési összefüggései Emberi erőforrás, népességszám alakulása A községfejlesztés legfontosabb célja az egyes emberek és a közösség szellemi és anyagi jóléte. Ehhez a foglalkoztatással, az oktatással, a kulturális ellátással kapcsolatosan minden lehetséges eszközt fel kell használni a település szellemi erő megtartó képességeinek javítására, a község vonzásának erősítésére. 1

6 A település össznépessége a népszámlálási adatok alapján a következő: év népességszám össz Központi belterület Középpeszér Erzsébetmajor 32 Felsőpeszér 39 Frigyesmajor 89 Jónatelek 63 Nyihogó 45 A belterületi népességszám emelkedése és a külterületi fogyása mutatható ki. Távlatban max 1000 fős népességgel lehet számolni. Ez lehet az intézményméretezés alapja. A rendezést nem egy meghatározott lakosszámhoz, hanem a beépítésre alkalmas ill. a már beépített területek felhasználásához kell igazítani. Település földrajzi helyzete és kapcsolatai Történeti kapcsolódások Kecskeméthez, Bogyiszlóhoz köthetők - ezek pusztái Peszér és Adacs ban a pusztákat Peszéradacs néven Tatárszentgyörgyi Körjegyzőséggel önálló községgé alakították. Majd 1949-ben Peszéradacsból Kunpeszér és Kunadacs néven két önálló község lett. Település Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi kistérségének eleme. A kölcsönös érdekeken nyugvó Kunszentmiklósi Kistérségi együttműködésen túl a kecskeméti kapcsolat is jelentős. Természeti értékek, környezetvédelem Az országos jelentőségű természetvédelmi területen túl az általános helyzetű részeken is a jellegzetes tájkarakter megőrzését, a természetes élőhelyek megtartását, fenntartását biztosítani kell. A esetleges tulajdonosi ill. gazdasági és természetvédelmi érdekellentéteket a rendezési tervezés eszközeivel csak részben lehet kezelni. A természetvédelmi szempontú gazdálkodási ill. építési korlátozások miatti kompenzáció feltétlenül szükséges. A természetvédelem és a mezőgazdaság érdekeit egyaránt szolgáló vízmegtartást, a csatornák mederrendezését biztosítani kell. Ennek érdekében a feltétlenül indokolt építési korlátozások bevezetése is felvállalható. Település területe, térbeli szerkezete A ha-os igazgatási terület szerkezetét a táji, természeti adottságokat követő csatorna-, és dűlőúthálózat határozza meg. Belterület fejlesztése a kialakult szabályos derékszögű szerkezet továbbfejlesztésével történhet. A kül-, és a belterület arányos, adottságokon alapuló fejlesztését kell biztosítani rendezés során. Lakásfejlesztés A település meghatározó, legjellemzőbb felhasználása a lakóterület. B e l t e r ü l e t e n a nagytelkes falusias lakóházas beépítésnek van hagyománya, ami folytatható. A foghíjtelkek beépítését az építésjogi kötelezésen keresztül biztosítani kell (beépítési kötelezettség a helyi építési szabályzatban). Új lakótelkek a kijelölésénél a tulajdonviszonyokra és a közmű ill. útépítési lehetőségekre figyelemmel kell lenni. A telekalakítások ütemezettségét kell megteremteni, már kialakított, de még nem beépítetlen lakótelkek felhasználásáig új osztás nem indokolt. Belterületen lakóházas beépítésre alkalmas telkek száma cca 60 db. K ü l t e r ü l e t e n a hagyományos tanyaépítés lakásépítés visszaszorul. A gazdálkodáshoz és a falusi turizmushoz kapcsolódó külterületi lakásépítés hagyományosan jelen van, ezt a távlatban is biztosítani kell. Külterületi lakásszám becslés nem történik, beépítési kötelezettség ott nincsen. A volt zártkertekben a szabadidős és gazdasági épületek építésének lehetőségét fenn kell tartani, de ott új lakóépületek építése az önkormányzat ellátási kötelezettségei miatt- nem támogatható. Intézményfejlesztés Az intézményellátás minőségi és mennyiségi színvonala minden település számára meghatározó jelentőséggel bír. Az intézményellátással kapcsolatosan fontos körülmény, hogy egyes intézményfajták esetében az önkormányzatot ellátási felelősség terheli, más (vállalkozói típusú) intézmények esetében pedig csak szervező, irányító közvetett szerepet játszik az ellátás biztosításában. Az első csoportba tartozó oktatási-, nevelési-, szociális-, és egészségügyi intézmények esetében indokolt az ellátás norma szerinti méretezés. A vállalkozói típusú intézmények esetében a kereslet - kínálat és a területi alkalmasság a meghatározó tényező az ellátás alakulásában. Ide soroltak a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények. 2

7 A település nagyságából az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények csoportos (községközponti) elhelyezése következik. A vállalkozási típusú intézmények elhelyezésére a központban kell helyet biztosítani. Intézmények méretezésénél tervezési alapadat: max 1000 fő jelenlegi kapacitás (telek) tervezési norma általános iskola 7 tanterem 4 tanterem (bővítés nem kell) óvoda 50 férőhely 50 férőhely orvosi rendelő 1 munkahely 1 munkahely Gazdasági területek fejlesztése A már meglévő gazdasági területek külterületen találhatók. Lakó és intézmények közé új gazdasági területek kijelölése kerülendő. Belterületen a környezeti határértékeken túl a gazdasági tevékenységhez kötődő forgalomra is tekintettel kell lenni. Külterületen a meglévő majorok gazdasági területi besorolást kaphatnak. Új üzemi épületek elhelyezésére gazdasági terület jelölendő ki. Zöldterületfejlesztés Belterületi zöldterületfejlesztés elemei az alábbiak lehetnek: -már meglévő közpark funkcionális gazdagítása -utcafásítások -beépítés védelmét szolgáló erdősítés A lakó-, és intézmények telkeire a reálisan érvényesíthető legnagyobb növényzeti fedettségre kell törekedni. Külterületen a természetvédelmi törvényi kötelezésből adódó természeti területeket és értékeket a természetes erdőket és gyepeket feltétlenül meg kell tartani. Az út menti fásításokat és a mezővédő erdősávokat a lehető legteljesebb mértékben elő kell írni. Infrastruktúrafejlesztés A településközi úthálózat Kunszentmiklós és Tatárszentgyörgy (Budapest) irányában megvan. A térség községeivel és Kecskeméttel való jobb összeköttetés érdekében indokolt a Kunpeszér-Kunadacsi összekötőút (országos közútkénti) kiépítése. A település távlati fejlődését, az országos úthálózatra való rákötését a Veszprém- Szolnok közötti S8 jelű gyorsforgalmi út nagyban javítaná. Ehhez Dunaújváros-Dunavecse térségében új Duna hidat kell építeni, ez a megyei fejlesztési koncepcióban is szerepel. Ivóvízellátás reálisan a belterületen és a hozzá közvetlenül kapcsolódó telkeken biztosítható csak a vezetékes hálózatról. A vízbeszerzésre és a szennyvízelhelyezésre vonatkozóan az ADUVIZIG szakvéleménye alapján kell eljárni. A települési szennyvíz kezelésére szennyvíztisztítótelepre van szükség. A beépítésre szánt területeken 1 önálló teleppel nem, de térségi szennyvíztisztítóra való rákapcsolással számolni kell. Távlatban a regionális szemétlerakóhoz való csatlakozásával lehet számolni. A szeméttelep jelenlegi helyén a regionális lerakóhoz való csatlakozásig fennmarad 3

8