Átiktatva: J/238. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről

Átírás

1 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Átiktatva: J/238 J/ 185. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről Budapest, június

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdések, ) Bevezetés 2) Külkereskedelmi forgalom alakulása a tagság első évében 3) A 2005-ös uniós napirendhez kapcsolódó magyar kezdeményezések, prioritások 4) Az uniós intézmények munkájában való részvétel, az intézményes integráció 5) A tagságból adódó kötelezettségek teljesítése 6) A közösségi alapok felhasználása 2005-ben 7) Az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos előkészületek 8) Felkészülés a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására 9) Az uniós tagsággal összefüggő kommunikáció III. Az európai integráció helyzete, ) Bevezetés 2) Gazdasági helyzetkép az Európai Unióban 3) Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés 4) A pénzügyi perspektíva 5) A Stabilitási és Növekedési Egyezmény reformja 6) Hampton Court-i állam- és kormányfői csúcstalálkozó 7) A lisszaboni stratégia 8) A közösségi politikák fejlődése a) A belső piaci szolgáltatások b) Pénzügyi szolgáltatások c) A jogalkotás minőségének javítása d) Adózás e) Fogyasztóvédelem f) Társasági jog g) Szellemi tulajdonjog h) Audiovizuális politika i) Távközlés és információs technológia politika j) Kutatás és fejlesztés k) Oktatás és képzés l) Vámügyi szabályozás m) Közlekedéspolitika n) Környezetvédelem o) Energia p) Mezőgazdaság q) Foglalkoztatás és szociális ügyek, ifjúságpolitika r) Egészségügy, népegészségügy s) Bel- és igazságügyi együttműködés 9) Az Európai Unió további bővítése 10) Külkapcsolatok a) Kereskedelempolitika b) Közös kül- és biztonságpolitika és európai biztonság és védelempolitika c) Terrorizmus elleni fellépés d) Nemzetközi fejlesztési együttműködés IV. Melléklet 2

3 I. BEVEZETÉS Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló évi LIII. törvény 7. (4) bekezdése értelmében a Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlés plenáris ülését a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről. A csatlakozás óta ez a Kormány második jelentése az Országgyűlés részére. A jelentés célzott tájékoztatást ad a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció legfontosabb eseményeiről, eredményeiről az uniós tagság első, teljes évében. Az európai uniós tagsággal együttjáró kérdésekkel, a tagságból fakadó kötelezettségekkel és az Európai Unió helyzetével, folyamataival az Országgyűlés munkája során a csatlakozást megelőzően és a csatlakozást követően is folyamatosan foglalkozik. A Kormány tagjai az Országgyűlés plenáris ülésének, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának és az Országgyűlés más illetékes bizottságainak rendszeres tájékoztatást adtak az aktuális uniós témákról. Az Országgyűlés bevonása az uniós kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspont kialakításába, az Országgyűlés folyamatos tájékoztatása az uniós folyamatokról, fejleményekről kiemelt fontosságú. A Kormány kiegyensúlyozottnak értékeli az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését. Fontosnak tartja, hogy az Országgyűlés aktív szereplője legyen az uniós folyamatoknak, és mind a plenáris ülésein, mind a bizottsági üléseken megtárgyalja a kiemelt kérdéseket. Emellett fontos szerepe van az Országgyűlésnek az uniós kötelezettségek végrehajtásában, a jogharmonizációs tárgyú törvények elfogadásakor, illetve a képviselőknek az állampolgárokkal folytatott párbeszéden keresztül az Unióba vetett bizalom erősítésében, az uniós tagsággal kapcsolatos információk terjesztésében. A jelentés áttekinti a 2005-ös év legfontosabb folyamatait és kiemelt kérdéseit, azonban az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem vállalkozik arra, hogy a közösségi politikák fejlődésének és azok hazai végrehajtásának, illetve hatásainak minden részletéről kimerítő elemzést és értékelést adjon. A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről szóló fejezetben a jelentés áttekinti Magyarország szerepét az uniós folyamatokban, a magyar kezdeményezéseket az uniós döntéshozatalban, az uniós tagságból fakadó lehetőségek kihasználását és a kötelezettségek teljesítését, az intézményes integráció helyzetét, az Unió belső köreihez való felzárkózás érdekében tett lépéseket. Az európai integráció helyzetéről szóló fejezetben a jelentés bemutatja a 2005-ös év legfontosabb fejleményeit, az alkotmányszerződés ratifikációs folyamatának helyzetét, a pénzügyi perspektívára vonatkozó tárgyalások eredményeit, a lisszaboni folyamat félidei felülvizsgálatát, a közösségi politikák fejlődését, a legfontosabb közösségi jogszabályváltozásokat, az Unió további bővítésének folyamatát, a közös kül- és biztonságpolitika területének fejleményeit. 3

4 II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK, Bevezetés 2005 volt a tagság első teljes éve. Magyarország bizonyította, hogy az Unió tagjaként meg tud felelni a tagságból fakadó kihívásoknak, teljesíteni tudja az uniós kötelezettségeket, és eredményesen hozzá tud járulni az uniós folyamatokhoz. A Kormány 2004 decemberében meghatározta Európa-politikájának sarokpontjait. Ez szilárd alapot jelentett a tagság első teljes évében felmerülő kérdések megválaszolásához. A Kormány Európa-politikájának elsődleges célja, hogy Magyarország a nemzeti prioritások megfelelő beazonosításával kezdeményezően lépjen fel az Európai Unióban a közös politikák továbbfejlesztése terén ben több olyan előrelépés történt, melyben Magyarország szerepvállalása, illetve a magyar szempontok érvényesítése kiemelhető. Elsőként mindenképpen hangsúlyozni kell Magyarország szerepét a pénzügyi perspektívára vonatkozó megállapodás elérésében. Magyar szempontból fontos fejlemény volt a bővítési folyamat előmozdítása. Pozitívan értékeljük az alkotmányszerződés ratifikációs folyamatát elősegítő reflexiós időszakot, mely lehetőséget ad az alapkérdésekre való válaszkereséshez. A közösségi politikák területén számos olyan jogszabályt fogadtak el, illetve számos olyan jogszabály tekintetében volt előrehaladás, amely mögött magyar kezdeményezés volt, vagy amely magyar prioritásnak tekinthető. Magyarország határozott álláspontot képviselt a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv tárgyalása során. Jelentős magyar érdekeket érintett és a magyar fellépés eredményeként kedvező módon alakult a fürdővizek minőségéről szóló irányelvtervezet tárgyalása, illetve az ásványi nyersanyag kitermelő iparban keletkező hulladékkezelésről szóló irányelv tárgyalása. Jól érvényesítettük szempontjainkat a jogalkotás minőségének fejlesztése terén, illetve az adattárolásra vonatkozó politikai megállapodás elérése során. Magyar-brit kezdeményezésre a vegyi anyagok bejegyzéséről, értékeléséről és engedélyezéséről szóló rendelettervezet kiegészült az egy anyag egy regisztráció elvével. A Kormány Európa-politikájának második sarokpontja, hogy hazánk mielőbb bekapcsolódjon az integráció belső köreibe, még mielőtt azok tovább mélyülnek vagy esetleg újabb belső körök jönnek létre. Magyarország vezető szerepet játszott a schengeni csatlakozás menetrendjének és módszertanának kialakításában, és ennek alapján az előkészítés folyamatban van. Stratégiai kérdésként jelentkezik az euróövezethez történő mielőbbi csatlakozás. Az euró bevezetése mögött meghúzódó általános gazdasági megfontolások és szempontok mellett egyre fontosabb szerepet játszik a kérdés integrációs-politikai jelentősége. A kiskörös kezdeményezések fókuszában egyre inkább az eurózóna áll. A Kormány Európa-politikája szerint Magyarország alapvető érdeke a kibővített Európai Unió konszolidálása. Ezt bizonyítja, hogy Magyarország az elsők között és a parlamenti pártok teljes konszenzusával ratifikálta az alkotmányszerződést, megerősítve elkötelezettségét az Unió reformjai mellett. Magyarország hozzájárult a válsághelyzet kimozdításához és az Unió cselekvőképességének visszanyeréséhez a pénzügyi perspektíva elfogadásakor tanúsított aktív szerepvállalásával. A Kormány Európa-politikájának alapelve a kiegyensúlyozó, előremutató, de megfontolt haladást segítő szerep. Az alapvető cél: egységben tartani az Uniót. A Kormány 2004-ben elfogadott Európa-politikai koncepciójának kiegészítéseként, illetve továbbfejlesztéseként a Kormány folyamán egy negyedik dimenzió előtérbe 4

5 helyezéséről is döntött. Mind tartalmi, mind szervezési szempontból uniós kérdésekben is megkezdte a hosszabb távú kitekintést megalapozó kormányzati stratégiai tervezést. Ennek középpontjában jelenleg a ben meginduló közösségi politikákra vonatkozó reformmenetrend, illetve az Európai Unió első félévi magyar elnökségére való felkészülés áll. Az európai uniós kérdések egyre inkább belső kérdésekké válnak. Pozitívnak értékelhető az a folyamat, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő témák folyamatos nyilvánosságot kapnak, az állampolgárok, a gazdaság szereplői, a pártok, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek érdeklődésének középpontjába kerülnek. A Kormány kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy az európai uniós kérdésekben aktív párbeszédet folytasson az Országgyűléssel. Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvény alapján az Országgyűlés részt vesz az Unió napirendjén lévő fontosabb uniós tervezetekben képviselendő, illetve a stratégiai jelentőségű uniós kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspont kialakításában, folyamatosan tájékoztatást kap a fontosabb eseményekről. 2. A külkereskedelmi forgalom alakulása a tagság első évében 2005-ben a teljes kivitel volumene euró adatokból számolva 11,4%-kal, a behozatalé pedig 8,3%- kal nőtt 2004-hez képest. A külkereskedelmi mérleg 283 milliárd forinttal (1075 millió euróval) javult, hiánya 704 milliárd forintot (2839 millió eurót) tett ki. A kivitel háromnegyed-egynegyed arányban, a behozatal pedig 70:30 arányban oszlott meg az Európai Unió tagállamai és az Unión kívüli országok között. A cserearány 2%-ot meghaladó mértékben romlott. Az Európai Unióba irányuló kivitel 7%-kal, a behozatal 2,5%-kal bővült. Az EU-val folytatott kereskedelem aránya kivitelben és behozatalban is tovább mérséklődött, a csökkenés mértéke importban volt határozottabb. A külkereskedelmi termékforgalom változásában egyértelműen megfigyelhető, hogy Magyarország behozatala a régi tagállamok relációjában stagnált, a kivitel pedig 2,9%-kal nőtt kimagasló behozatalnövekedés (75,1%) figyelhető meg Portugália relációjában, míg az új tagállamokkal jelentős bővülést mutatott (az import 18,7%-kal, az export 40,1%-kal nőtt). Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnereinek export és import együttes forgalmát illetően a sorrend nem változott. Az első helyen továbbra is Németország áll (a forgalom stagnálása mellett), második Ausztria (ahol a forgalomban visszaesés figyelhető meg). Olaszország továbbra is megtartotta harmadik helyét annak ellenére, hogy a negyedik helyen álló Franciaországgal nagyobb mértékben növekedett a külkereskedelmi forgalmunk. Ami a külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportonkénti megoszlását illeti, továbbra is a gépek és szállítóeszközök teszik ki a behozatal 50,5%-át és a kivitel 61%-át. A volumenhordozó termékcsoportok közül az energiafejlesztő gépek és berendezések, villamos gépek és készülékek, valamint a közúti járművek kivitele mutatott jelentős bővülést. A feldolgozott termékek közül a gyógyszerkészítmények és a műanyag-alapanyagok járultak hozzá a kivitel 11,4%-os bővüléséhez. A legnagyobb forgalomnövekedés a kőolaj termékek importjának köszönhetően az energiahordozók körében volt, amelynek euróban számított értéke 71,5%-kal bővült. Az agrárjellegű kivitel húzótényezőit a közel harmadával bővülő gabona-, valamint a 40%-kal növekvő cukorexport jelentette. 5

6 Az EU-csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása tekintetében ki kell emelni, hogy a évben a magyar gazdák elérték az uniós gazdák támogatottsági szintjének 60 százalékát (ebből 30%-ot EU-forrás, 30%-ot a nemzeti kiegészítés finanszíroz). A növénytermesztés megemelkedett jövedelmezőségének és a termelés pénzügyi stabilitását biztosító intervenciós rendszernek, valamint a gabonatároló-kapacitások növelésének köszönhetően a mezőgazdaság helyzete stabilizálódott. A magyar agrárkivitel (elsősorban az élőállat, a hús és húskészítmények, valamint a gabona és gabonakészítmények exportja következtében) a behozatalnál alacsonyabb növekedési ütem mellett mintegy másfélszer nagyobb, mint a behozatal. Az elmúlt években a sertés- és a szarvasmarha állomány csökkent, a gabonatermés a évi 16,1 millió tonnáról a évi visszaesést (8,8 millió tonna volt a termés) követően a években meghaladta a kimagasló termésmennyiséget jelentő 16 millió tonnát. Az Eurostat adatai szerint 2005-ben az EU-25 egy főre jutó mezőgazdasági jövedelme átlagban 5,6%-kal csökkent az előző év adataihoz képest. Ezen belül Magyarországon az átlagot meghaladó mértékben, 8,6%-kal csökkentek az egy főre jutó mezőgazdasági jövedelmek ben a évhez viszonyítva hazánkban az egy agrártermelőre jutó mezőgazdasági reáljövedelem 30%-kal nőtt. 3. A 2005-ös uniós napirendhez kapcsolódó magyar kezdeményezések, prioritások 2005 az első teljes év Magyarország számára az Európai Unióban. A Kormány határozott célkitűzése volt, hogy az Unió napirendjén szereplő kérdések tárgyalása során Magyarország az Európai Unió tagjaként érdemben járuljon hozzá a közösségi politikák továbbfejlesztéséhez, és ennek érdekében aktívan és kezdeményezően lépjen fel. Magyarország fokozottan törekedett és törekszik érdekei és prioritásai érvényesítésére, valamint előremutató, az Unió egységét, a belső piac megfelelő működését erősítő kezdeményezésekkel járult és járul hozzá az Unió döntéshozatali mechanizmusának előmozdításához során számos olyan kérdésben volt jelentős előrelépés, melyek a magyar érdekek szempontjából is kiemelt jelentőségűek voltak és egyben meghatározták az Unió fejlődését is. 1. A pénzügyi perspektíva Magyarország mindvégig azt képviselte, hogy olyan szerkezetű pénzügyi perspektíva kialakításában érdekelt, amely egyszerre szolgálja Magyarország felzárkózását és versenyképességének javítását. Magyarország számára legfontosabb a kohéziós politika szerepének megtartása volt, amely nem csupán az elmaradott régiók és tagállamok felzárkózását szolgálja, hanem elősegíti az Unióban rejlő gazdasági növekedési potenciál kiaknázását, melyet az új tagállamok gyorsabb gazdasági növekedése biztosít. Emellett kiemelt szempontnak tartotta, hogy az Unió képes legyen megfelelni az új kihívásoknak, és ezért szükséges a versenyképességet segítő politikák, valamint a külső határvédelem megfelelő finanszírozása. Magyarország aktívan és konstruktívan részt vett az Európai Unió közötti pénzügyi perspektívájáról szóló tárgyalásokban és az Európai Tanács december i ülésén létrejött politikai megállapodás létrehozásában, amelyet a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel megkötött Intézményközi Megállapodás csekély módosítással véglegesített. A létrejött megállapodásból Magyarország szempontjából az alábbiak emelhetők ki: 6

7 - A fejlesztési támogatások (22,6 milliárd euró kohéziós támogatás és 3 milliárd euró vidékfejlesztés, stb.) és a költségvetési hatások (magasabb uniós társfinanszírozás és a vissza nem téríthető ÁFA finanszírozhatósága) együttesen azt eredményezik, hogy a megállapodás fejlesztési és költségvetési szempontból kedvező feltételeket, történelmi felzárkózási esélyt jelent Magyarország számára. - Magyarország a 25 tagállam közül a második legmagasabb egy főre jutó kohéziós támogatást éri el között. - A közép-magyarországi régió többlettámogatása mellett (140 millió euró) a régió finanszírozási szabályai megegyeznek a konvergencia régiók szabályaival. - A vissza nem térítendő ÁFA finanszírozhatóságának megtartása között több százmilliárd forint megtakarítást eredményezhet a magyar költségvetés számára. - A strukturális alapok társfinanszírozásának 75%-ról 85%-ra emelése tovább növeli a költségvetés mozgásterét. - A megállapodás nem terjeszti ki az új tagállamokra a kohéziós támogatások lisszaboni határértékhez kötését, ezzel nagyobb mozgásteret biztosít a helyi infrastruktúra fejlesztéséhez. - Az új programozási időszakban lehetővé válik a lakásfelújítások támogatása. - A köz- és magánszféra együttműködésével (PPP) létrejövő projektek esetében (a figyelembe vehető költségek bővülésével) növekszik az uniós társfinanszírozás lehetősége. - A brit visszatérítés számítási módjának megváltoztatásával megtörtént az első lépés a visszatérítés leépítése felé. Ez Magyarország számára is kedvező, mert az Európai Unió további bővítésével nem fog lineárisan emelkedni a visszatérítés finanszírozásának terhe. A közös költségvetés szerkezetének felülvizsgálata folyamán megindul között azonban érdemi változások nem várhatóak, így a Magyarország szempontjából kiemelt jelentőségű közösségi politikák finanszírozása biztosított. 2. Az alkotmányszerződés ratifikációs folyamata Magyarország támogatta az alkotmányszerződés minél hamarabbi megerősítését és a szerződésekben meghatározottak szerinti hatálybalépését. Ezt bizonyítja, hogy az elsők között, a parlamenti pártok konszenzusával ratifikálta a szerződést. A francia és holland elutasító népszavazásokat követően abban vagyunk érdekeltek, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt vissza lehessen szerezni a polgárok bizalmát az Európai Unió iránt. Erre megfelelő alkalmat nyújt a reflexiós időszak, a nemzeti és a közösségi szintű összehangolt párbeszéd. A nemzeti és a közösségi akciótervek végrehajtásának értékelésére kellő időt kell hagyni, és a továbblépésre leghamarabb az Európai Tanács június i ülésén lehet visszatérni. Az alkotmányszerződés ratifikációjának továbbvitelével kapcsolatban Magyarország álláspontja az, hogy Európának úgy kell megfogalmaznia célkitűzéseit, hogy azokhoz a polgárok támogatása is biztosítható legyen. Nem lehet uniformizált megoldást találni az alkotmányszerződés elutasítása mögött rejlő vélt vagy valós tagállami problémákra, így minden tagállamnak meg kell találnia saját megoldását. Ugyanakkor a partnereknek elő kell segíteni a közös gondolkodást és a lehetséges uniós szintű megoldási opciók kidolgozását. Az alkotmányszerződés hatálybalépése továbbra is fontos magyar célkitűzés, de a hazai ratifikáció lezárása után a továbblépés elsődlegesen az alkotmányszerződést elutasító, illetve a ratifikációt felfüggesztő tagállamok döntésének függvénye. Magyarországnak az az érdeke, hogy egy minden tagállam által felvállalható döntés majdani megszületése érdekében a tagállamok a reflexiós időszakban kerüljék a nem kellően átgondolt kezdeményezéseket. Álláspontunk, hogy hármas célkitűzést kell követni: (1) hatékonyabbá kell tenni a társadalmi párbeszédet Európáról mind európai, mind nemzeti szinten; (2) bizonyítani kell az Unió cselekvőképességét és ezáltal erősíteni a polgárok bizalmát az Európai Unió iránt; (3) az Európai Tanács június i ülésén pontosítani lehet a további lépések tervezett menetrendjét. 7

8 3. Lisszaboni stratégia A 2000 márciusában elfogadott lisszaboni stratégia félidei felülvizsgálatára 2005-ben került sor. A felülvizsgálat során Magyarország egyetértett azzal, hogy a lisszaboni folyamat központi kérdésének a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás növelését és a társadalmi kohézió ügyét kell tekinteni. A lisszaboni célok megvalósítása érdekében elő kell mozdítani a gazdaságba, az emberi erőforrásokba történő beruházásokat, a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket. Magyarország aktívan támogatta a konkrét cselekvések mielőbbi megkezdését. A célok meghatározása önmagában nem elég. Szükség van az Unió és a tagállamok szintjén rendelkezésre álló eszközök összehangolt alkalmazására azokon a területeken, ahol az elmaradások felszámolása vagy a tartalékok feltárása érdemben javítja az Unió versenyképességét. Ilyen területek az érzékeny ipari ágazatok, a nagytérségi együttműködések, a kutatás-fejlesztési és kiválósági pólusok hálózata, vagy a belső piaci akadályok lebontása. A március i Európai Tanács ülésén a tagállamok egyetértettek ezen elképzelésekkel és határoztak arról, hogy mind közösségi, mind nemzeti szinten készüljön három évre szóló lisszaboni akcióprogram, amely a gazdasági növekedést és foglalkoztatást helyezi a középpontba, valamint tartalmazza a legfontosabb uniós és tagállami szinten meghozandó intézkedéseket. Magyarország októberében elkészítette és benyújtotta az Európai Bizottságnak a nemzeti lisszaboni akcióprogramját. 4. Stabilitási és Növekedési Egyezmény A Stabilitási és Növekedési Egyezmény reformja során magyar kezdeményezésre került be a megállapodásba, hogy a többpilléres nyugdíjrendszert bevezetett vagy azt tervező tagállamok esetében a túlzott hiány eljárás (Excessive Deficit Procedure, EDP) során közgazdaságilag a legmegalapozottabb módon vegyék figyelembe a hiánynak azt a részét, amely a nyugdíjrendszer második pillérén keletkezett többlethez köthető. Az ECOFIN miniszterek között széleskörű egyetértés alakult ki abban, hogy a nyugdíjreformot, mint a hosszú távú fenntarthatóság irányában tett lényeges lépést figyelembe kell venni a költségvetési helyzetek megítélésénél. Ugyanakkor a teljes beszámítást sok tagállam nem támogatta, ezért kompromisszumként olyan megoldás született, amely szerint a fenti korrekcióra ideiglenesen, egy ötéves periódusban és folyamatosan csökkenő mértékben kerülhet sor. Ezek szerint a nyugdíjreformot figyelembe veszik mind a középtávú cél és az ahhoz vezető kiigazítás meghatározásánál, mind a túlzott hiány eljárás során jelentkező hiánycélnál. A nyugdíjreformok nettó költségeiből a tőkefedezeti pillér bevezetését követő öt évben, vagy korábbi bevezetés esetén 2004-től öt évig rendre 100, 80, 60, százalékot számítanának be. 5. Munkaerő szabad áramlására vonatkozó átmenet A munkaerő szabad áramlására vonatkozóan a Csatlakozási Szerződés szerint a tizenöt régi tagállam legfeljebb hét évre korlátozhatja a magyar munkaerő piacra jutását, melynek fenntartásáról az első két évet követően nyilatkozniuk kell folyamán megkezdődött az átmeneti időszak első két éve tapasztalatainak felülvizsgálata. Ennek eredményeként az Európai Bizottság februárjában nyilvánosságra hozta az átmeneti időszak felülvizsgálatáról szóló jelentését, melyben megállapítja, hogy az új tagállamokból érkező munkavállalók száma nem jelentett veszélyt az uniós munkaerőpiacra, nem okozott sehol sem munkaerő-piaci zavarokat, 8

9 nem szorította ki sehol sem a honos állampolgárokat. Az új tagállamok állampolgárai inkább kiegészítő szerepet játszottak a munkaerőpiacon, s ezzel pozitívan járultak hozzá a gazdasági növekedéshez. Ezért az Európai Bizottság összességében nem lát valós gazdasági indokot a korlátozások további fenntartására. A magyar Kormány az uniós döntéshozatal minden szintjén, illetve kétoldalú tárgyalásokon szorgalmazta, hogy a régi tagállamok nyissák meg munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt. Ennek eredményeképpen Finnország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Izland megszüntette a magyar munkavállalókkal szemben jelenleg alkalmazott korlátokat. Belgium, Franciaország, Luxemburg és Olaszország könnyítette az engedélyezési folyamatot, de Ausztria, Németország, Dánia, Hollandia, Norvégia és Liechtenstein továbbra is fenntartja eddigi engedélyezési rendszerét. 6. Agrárpolitika A közös agrárpolitika tekintetében a cukorpiaci rendtartás reformja kapcsán jelentős fejlemények történtek 2005-ben. Magyarország álláspontja az volt, hogy a hosszú távú és fenntartható fejlődés érdekében szükség van a reformra. Az önkéntes szerkezetátalakításon alapuló modellt Magyarország elfogadható tárgyalási alapnak tartotta, azzal, hogy a cukor és a répa árát csak az egyensúly eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben szabad csökkenteni. Fontosnak tartottuk, hogy a reform keretében hosszú távra szóló megoldás szülessen, lehetővé téve a termékpálya szabályozás folyamatos működtetését. Magyarország a termelők minél magasabb kompenzálásáért állt ki, mely a megállapodás eredményeként 64,2%-os kompenzációt jelentett. Az új tagországok egyben lehetőséget kapnak arra, hogy a cukorrépa termelők támogatását külön kezeljék. Az izoglükóz árcsökkenésének kompenzálására 300 ezer tonnával azaz több mint 50%-kal növekedik a közösségi kvóta. A megnövelt kvótát a jelenlegi termelők között, a meglevő kvóták arányában osztják el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a többlet közel egyharmada Magyarországnak jut, ami további évi 300 ezer tonna kukoricának jelent biztos piacot. 7. Szolgáltatási irányelv Az uniós döntéshozatal egyik kiemelt témája 2005-ben a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvtervezet volt, amely Magyarország és az Unió számára az európai versenyképesség szempontjából alapvető jelentőségű. A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvtervezet tárgyalásai során Magyarország mindig arra törekedett, hogy a szolgáltatásnyújtási szabadság EK Szerződésben rögzített alapelvének gyakorlati érvényesülése tekintetében jelenleg fennálló akadályok minél szélesebb körben kerüljenek lebontásra. Az Európai Bizottság 2004 januárjában tette közzé az irányelvtervezetet, amelyről az Európai Parlament február 16-án első olvasatban jogalkotási állásfoglalást fogadott el, és módosításokat javasolt a Bizottságnak. A Bizottság április 4-én közzétette a belső piaci szolgáltatásokról szóló átdolgozott irányelvtervezetet. A szolgáltatási piac legszélesebb körű liberalizációjának biztosítása mellett Magyarország a tárgyalások során arra törekedett, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatások, a szerencsejáték-szolgáltatások, valamint egyes, a közhatalom gyakorlásával szorosan összefüggő szolgáltatások (pl. közjegyzők) kerüljenek ki az irányelvtervezet hatálya alól, s ez megfelelően szerepel az átdolgozott tervezetben. 9

10 A belső piaci szolgáltatásokról szóló átdolgozott irányelvtervezet kapcsán Magyarország arra törekszik, hogy az irányelvtervezetnek a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló rendelkezései tekintetében a jogbiztonság, illetve a közösségi joggal való összhang biztosított legyen, továbbá hogy az irányelv gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság ne csak azt vizsgálja meg, hogy a tagállamok mennyiben felelnek meg az irányelv követelményeinek, hanem javaslatot is terjesszen elő arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a belső piac működését tovább javítani, beleértve a még fennálló akadályok lebontását is. Szükség van arra, hogy megnyugtató garanciák legyenek annak érdekében, hogy amennyiben a piaci szereplők, illetve tagállamok úgy látják, hogy valamely tagállam nem teljesíti a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvből fakadó követelményeket, az irányelv biztosítsa a hatékony fellépés lehetőségét. 8. Munkaidő irányelv A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv módosításával összefüggésben Magyarország támogatta az Európai Bíróság ítéletei nyomán kialakult ellentmondásos helyzet rendezését, a munkaidő irányelv mielőbbi módosítása és elfogadása keretében. A módosított irányelvtervezet szerint a magyar érdekeknek megfelelően az ügyeleti idő inaktív része nem minősül munkaidőnek, és lehetőség van az ügyeleti idő inaktív részének átalány alapú számítására. A további tárgyalások során a kulcskérdés változatlanul a kívülmaradás szabályainak véglegesítése, amely esetében Magyarország kész egy reális, de a puszta gazdasági érdekeken túl a munkavállalói és az általános társadalmi érdekeket is figyelembe vevő kompromisszumra. 9. Bányászati hulladék irányelv Magyarország szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a brit elnökség időszaka alatt elfogadásra került az ásványi nyersanyag kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló irányelv. Az ország alvízi fekvéséből adódó feladatok ellátása, a nagybányai ciánszennyezéshez hasonló balesetek elkerülése, valamint a tájsebek és bányák rekultivációja olyan környezetvédelmi érdekek, amelyek védelme érdekében a közösségi jogi szabályozás előremutató hatással bír. Magyarországnak sikerült elérnie legfontosabb célkitűzését, nevezetesen a külszíni fejtés során alkalmazandó cianidok engedélyezett határértékeinek jelentős csökkentését. Emellett az irányelv különös hazai jelentősége, hogy annak végrehajtása fokozott garanciákat jelent majd Magyarország számára a környező országokban végzett bányászati tevékenység határokon átnyúló hatásaival szemben. 10. REACH rendelettervezet A közösségi politikák továbbfejlesztése keretében a magyar szempontok és a magyar szerepvállalás okán külön is kiemelendő a vegyi anyagok bejegyzéséről, értékeléséről, engedélyezéséről szóló rendelettervezet (REACH) tekintetében született politikai megállapodás. A tagállamok elfogadták a magyar-brit kezdeményezésen alapuló egy anyag egy regisztráció (OSOR) elvét. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a vegyiparra túlnyomórészt a kis- és középvállalkozási szerkezet jellemző, Magyarország a rendelettervezet tekintetében is olyan álláspontot képviselt, amelynek révén az egészségvédelmi és környezetvédelmi célok elérésének biztosítása mellett a lehető legjobban csökkenthetők a hazai kis- és középvállalkozásokra háruló terhek. 10

11 11. Jobb jogalkotás Magyarország továbbra is prioritásnak tekinti a jogalkotás minőségének fejlesztését, a közösségi joganyag átláthatóvá és vállalkozásbaráttá tételét. Ennek érdekében aktívan részt vett a jobb jogalkotást célzó közösségi kezdeményezésekben. Az egyszerűsítendő közösségi jogszabályok tekintetében Magyarország javaslatai közül számos felkerült a közösségi prioritás listára (a hulladékokról szóló irányelv, valamint az építési termékekre vonatkozó tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló irányelv). A közösségi joganyag egyszerűsítése mellett Magyarország több alkalommal felhívta az Unió figyelmét a közösségi jog kodifikálására és konszolidálására is. 12. Kutatás és fejlesztés Magyarország a kutatás-fejlesztés terén önálló javaslatot terjesztett elő, amelyben olyan új típusú, európai kiválósági központok ( Top Centres of Excellence ) létrehozását javasolta, melyek a világ legjobb kutatóinak együttműködésére építve céloznak áttörést egy adott, innovációs szempontból ígéretes területen. Ezek az új kiválósági központok egyszerre szolgálnák a 7. Keretprogram több célkitűzését (például kutatási eredmények célzott területeken, multi-diszciplinaritás, nemzetközi jelleg, kutatói mobilitás, kutatói infrastruktúra fejlesztése), így hatékonyan járulnának hozzá az európai kutatás-fejlesztési potenciál kiaknázásához. Az ilyen európai központok esetében a 7. Keretprogram forrásait és erőfeszítéseit más forrásokkal össze kell hangolni. Ezt a magyar kezdeményezést sikerült a 7. Keretprogramba illeszteni, azonban a specifikus programokról még jelenleg is folynak a tárgyalások, azt várhatóan a finn elnökség fogja elfogadni. Magyarország javasolta továbbá az adminisztratív eljárások és a pénzügyi szabályok egyszerűsítését, hiszen mindez nagymértékben hozzájárulna a magyar pályázati aktivitás növeléséhez. A jelenlegi tárgyalások állása alapján sikerül ezt a magyar érdeket érvényesíteni. Magyarország végén csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely az európai kutatási pályázatok elbírálásáért felelős Európai Kutatási Tanácsnak a Bizottságtól való függetlenségét kívánja elérni. Várhatóan néhány éven belül ezt a célt sikerül megvalósítani. 13. Bel- és igazságügyi együttműködés A Magyar Köztársaság a három másik visegrádi országgal közösen szorgalmazta az új tagállamok január elején kezdődő schengeni értékelése indikatív programjának és ütemtervének ben történő elkészítését. További prioritásként szorgalmaztuk a második generációs Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS II.) jogalapját megteremtő jogszabályok kidolgozásának megkezdését, és a SIS II. időarányos fejlesztésének előrevitelét. A SIS II. jogalapját képező jogszabályokra vonatkozó politikai megállapodás az osztrák elnökség alatt, júniusában, míg a SIS II. rendszer fejlesztési munkálatainak lezárása decemberében várható. - A as költségvetésről folyó vitában a bel- és igazságügyi területen, magyar prioritásként szorgalmaztuk a Határőrizeti Alap és a Visszatérési Alap létrehozását. Az Alapokra vonatkozó vita jelenleg is folyik az illetékes tanácsi munkacsoportokban. - Miután a Schengen Alap felhasználását az Európai Bizottság számos késedelme és a felhasználási időszak ellentmondó szabályozása akadályozta, továbbá a Csatlakozási Okmánnyal ellentétes tartalmú bizottsági határozatok a felhasználási időszakot gyakorlatilag 3 évről 2 évre szűkítették ami a kedvezményezett új tagállamok tervezett nagyberuházásainak megvalósítását 11

12 ellehetetlenítette volna, a Magyar Kormány vezető szerepet játszott az új tagállamoknak a Bizottság vonatkozó határozatának a Csatlakozási Okmányban foglaltakkal összhangban álló módosítására irányuló kezdeményezésében. Érdekérvényesítésünk eredményességét jelzi, hogy a Bizottság március 8-ai, C(2006) 684. számú határozatával módosította a február 5-ei, a Schengen Alap managementjéről és monitorozásáról szóló C(2004) 248. számú határozatát, és szeptember 30-ig meghosszabbította az Alap felhasználását. - Magyarország az Európai Unió Ukrajnával folytatott vízumkönnyítési tárgyalásai során ben azt szorgalmazta, hogy az ukrán-magyar kétoldalú megállapodás alapján érvényben levő kedvezményekből minél többet megőrizzen, illetve a jövőbeli Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodásba is átemeljen. - Magyarország elvi kérdésnek tartja, hogy ha valamely vízumkötelezett harmadik ország a tagállamok egy csoportjának egyoldalúan vízummentességet (egyéb kedvezményeket) biztosít, azt valamennyi EU-tagállamnak is biztosítsa. Ezért 2005-ben is szorgalmaztuk, hogy az Unió az egyenlő elbánás elve alapján lépjen föl e kedvezménynek az adott harmadik ország részéről valamennyi tagállamra történő kiterjesztésének elérése érdekében. 14. Adatvédelem a harmadik pilléres együttműködésben Magyarország a harmadik pilléres együttműködés keretében az adatvédelem biztosítását, megfelelő védelmi szintjét prioritásként kezelte 2005-ben. A harmadik pilléren belüli adatvédelmi szabályok kialakításának legfőbb indoka, hogy jelenleg e területen nincs egységes uniós szabályozás, valamint a terrorizmus elleni küzdelem és a bűnügyi együttműködés felgyorsítása és erősítése mind sürgetőbben veti fel a magánélethez való jog tiszteletben tartását figyelembe vevő arányos követelmények meghatározásának igényét. Magyarország folyamatosan szorgalmazta az Európai Unió illetékes intézményeinél a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén uniós szintű adatvédelmi szabályozás kidolgozását. Többek között az erőteljes magyar kezdeményezésnek is köszönhetően az ősz folyamán a Bizottság benyújtott egy kerethatározat-tervezetet ennek szabályozására, amely tárgyalása jelenleg folyamatban van. 15. Terrorizmus elleni fellépés A 2005 júliusában bekövetkezett londoni merényletek ráirányították a figyelmet a távközlési adatok megőrzésének jelentőségére. A témában készült irányelv elfogadására a február 21-ei Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén került sor. A tervezet tárgyalása során több tagállam és a Bizottság között vita bontakozott ki a tervezet jogalapját illetően. A Kormány a tárgyalások során elsődleges érdeknek tekintette a kérdésben való mielőbbi döntést, ezért minden olyan megoldást támogatott, amely e döntés meghozatalát elősegíti, s nem zárkózott el attól sem, hogy a kérdés irányelvben, illetve végső soron kerethatározatban kerüljön szabályozásra. A Kormány álláspontjának másik hangsúlyos pontját a tárgyalások során az adatvédelmi követelmények érvényesítésének következetes képviselete jelentette. A Kormány a kerethatározat-tervezet tárgyalásának kezdetén jelezte, hogy a tervezet az adatvédelmi követelményeket tekintve aggályos. Az ilyen tárgyú fenntartások, illetőleg javaslatok jelentős részét esetenként több tagállam hasonló jellegű észrevételeivel összhangban a tárgyalások során végül figyelembe vették. Magyarország alapvető érdeke a terrorizmus elleni fellépés nemzeti és közösségi szintű intézményeinek megerősítése, a megfelelő struktúrák működésének biztosítása. A jelenség komplexitása miatt a terrorizmus elleni fellépés eszköztára is összetett, amely szükségessé teszi a 12

13 tagállamok által hozott intézkedések összehangolását, a releváns ENSZ-egyezmények globális alkalmazásának megteremtését. Magyarország támogatta a brit elnökség terrorizmus visszaszorítására irányuló törekvéseit, a transzatlanti együttműködés erősítését és az ENSZ vezető szerepét. 16. Az Európai Unió további bővítése Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít Románia és Bulgária menetrend szerinti csatlakozásának. A csatlakozás alapvető feltétele a vállalt kötelezettségek teljesítése, melyhez hatékony monitoringra van szükség. Magyarország figyelemmel kíséri, és részt vesz a csatlakozási vállalások ellenőrzésének folyamatában, a csatlakozásig hátralevő kritikus, sürgős intézkedést igénylő feladatok beazonosításában. Célunk, hogy a Magyarország számára kiemelt jelentőségű területeken - különösen a román adózás, a környezetvédelem, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés fejezet tekintetében - a monitoring keretében alkalmazott eszközök minél szélesebb spektrumát alkalmazzák, valamint - szükség esetén - az egyes általunk érzékelt problémákra az Európai Bizottság és a többi tagállam figyelmét felhívjuk. Az Európai Unió bővítése terén a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdésének március 17-i elhalasztása után Magyarország Ausztriával és a tagállamok egy részével karöltve következetesen és intenzíven szorgalmazta a tárgyalások minél hamarabbi megnyitását október 3-án megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal. Ezzel párhuzamosan október 3-án megnyíltak a csatlakozási tárgyalások Törökországgal is, mellyel az Unió kifejezésre jutatta a nyitottság és szolidaritás elvei melletti elkötelezettségét. Egyben azt is jelezte: az egyes országok integrációs teljesítményének megítélésében az egyéni eredmények játsszák a legfontosabb szerepet. Magyar részről támogattuk, hogy az Európai Unió - az Európai Bizottság pozitív országvéleménye nyomán - adja meg Macedóniának a tagjelölti státuszt, elismerve az ország eddigi integrációs teljesítményét. A magyar álláspont szerint az, hogy Macedónia megkapta a tagjelölti státuszt, jótékony hatással lesz az ország belső felkészülésére csakúgy, mint a többi térségbeli ország demokratikus tendenciáira. 17. Közös kül- és biztonságpolitika Az Európai Szomszédságpolitika terén az Unió 2005-ben kiemelten kezelte a keleti dimenziót, ami megfelelt a magyar érdekeknek is. Az ukrajnai reformok és európai orientáció erősítésére vonatkozó magyar érdekek irányába mutatott az, hogy a brit elnökség alatt megkezdődött Ukrajnával az Akcióterv végrehajtása és sikerrel zárult a decemberi EU-ukrán csúcstalálkozó. Oroszország kapcsán megkezdődött a négy térségről aláírt megállapodás végrehajtása, az együttműködés további elmélyítése azonban változó eredménnyel halad. A Nyugat-Balkán politika keretében jelentős előrehaladást sikerült elérni a térség országai és az EU közötti intézményes kapcsolatok kiépítése és az integrációs folyamatok így a bővítés és a Stabilizációs és Társulási Folyamat előmozdítása terén. Ehhez Magyarország, más partnerekkel is együttműködve, tevékenyen járult hozzá. Magyarország további erőfeszítéseket tett azért, hogy fenntartsa az Unió figyelmét a vajdasági magyarok helyzete iránt. A transzatlanti kapcsolatok terén magyar szempontból előrelépésnek tekinthető, hogy a partnerek a megújulásra és a párbeszédre törekedtek. A versengés elemeit a kooperatív magatartás váltotta fel mind Irán, mind pedig a közel-keleti térség vonatkozásában; szoros az európai-amerikai összhang a Balkán és Kelet-Európa rendezetlen kérdései tekintetében is. Fontos eredményként értékeljük, hogy a 2004-ben csatlakozott országok közül először hazánknak sikerült misszióvezetőt adnia egy uniós polgári művelethez, az EU moldáv-ukrán határtámogató missziójához. 13

14 18. Kiemelkedő egyéb események A magyar kezdeményezések között indokolt megemlíteni olyan kiemelkedő magyarországi eseményeket, amelyek az uniós politikákhoz kapcsolódóan kerültek megrendezésre és pozitívan formálták Magyarország megítélését az EU tagállamiban és intézményeiben. Ilyen esemény volt a november között Budapesten megrendezett Befogadó Európa? Látóhatár 2020 konferencia, amely az EU tagállamaiban az európai kulturális miniszterek 2004-ben indított találkozóinak sorába illeszkedett (2004: Lelket Európának, Berlin; május: Találkozások a kultúra Európájáért, Párizs). A konferenciát M. Barroso, az Európai Bizottság elnöke is megtisztelte jelenlétével. 4. Az uniós intézmények munkájában való részvétel, az intézményes integráció 1. Az uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó kormányzati koordináció Az uniós tagságból fakadó előnyök kihasználásban és a kötelezettségek megfelelő teljesítésében elsődleges szerepe van egy átlátható, a feladat- és hatásköröket pontosan meghatározó, együttműködésen és információáramláson alapuló koordinációs rendszernek. Már a csatlakozási tárgyalások időszakában létrehozott és a tagság előtt megerősített és részben módosított kormányzati koordinációs rendszer bizonyította, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni. A Kormány még 2004-ben elfogadta az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozatot. A Kormány a tagállamként való működést megteremtő hazai eljárási rendet az uniós döntéshozatali eljárásokhoz, és a tagállamként való működésből adódó alapelvekhez igazítva (miniszteriális felelősség, tárcaközi koordináció, egycsatornás koordinációs rend, döntési hatáskörök delegálása, jelentéstételi kötelezettség) határozta meg. A Kormány az integrációs politika, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítésére, végrehajtására és ellenőrzésére, továbbá az uniós döntéshozatalban képviselendő tárgyalási álláspontok kidolgozására és meghatározására létrehozta az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságot (EKTB) ben 44 EKTB ülésre került sor (2006. január 31-én került sor az EKTB 100. ülésére). Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER I.) üléseinek előkészítésével összefüggésben heti átlag 24 napirendi ponthoz, a COREPER II. ülések előkészítésével összefüggésben heti átlag 8 napirendi ponthoz készült magyar tárgyalási álláspont. A első (luxemburgi) és második félévi (brit) elnökségi időszak alatt informális tanácsokkal együtt összességében közel 100 tanácsülésre került sor. Ebből legnagyobb gyakorisággal az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁKÜT), a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN), illetve a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésezett. 2. Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben való együttműködése 2005 volt az első olyan teljes esztendő, amelynek során az Országgyűlés és a Kormány együttműködése európai uniós ügyekben a évi LIII. törvény alapján valósult meg. A 2004 májusában elfogadott törvény fontos szerepet biztosít az Országgyűlésnek az uniós kérdésekben való közreműködésben és az egyes európai uniós tervezetekkel kapcsolatos magyar álláspont kialakításában. A magyar szabályozás kiállja az összehasonlítást az újonnan csatlakozott országok hasonló célú törvényi megoldásaival. A törvény alapján uniós ügyekben 2005-ben az Országgyűlés és a Kormány közötti együttműködés zökkenőmentesen alakult, és az Országgyűlés az uniós ügyekkel kapcsolatban betöltötte ellenőrző, továbbá az uniós tervezetekre, illetve az 14

15 álláspontjavaslatokra vonatkozó állásfoglalások révén az uniós döntéshozatalban való részvételt biztosító szerepét. A Kormány összhangban az uniós csatlakozással elkezdett gyakorlattal a 2005-ös luxemburgi és brit elnökségi programhoz igazodva átadta az Országgyűlés részére azoknak az uniós tervezeteknek a listáját, amelyek megítélése szerint a évi LIII. törvény alapján törvényhozási tárgykörbe tartoznak. Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága (EÜB) 2005-ben 26 európai uniós jogszabálytervezettel kapcsolatban kezdeményezett egyeztetési eljárást. A Kormány az egyeztetési eljárás keretében eljuttatta az EÜB-nek tárgyalási álláspontjavaslatát. Az Országgyűlés összesen 16 állásfoglalást fogadott el. Összességében megállapítható, hogy konstruktív egyeztetéseket követően az uniós döntéshozatalban képviselendő álláspontok tekintetében a Kormány és a parlamenti pártok is egyetértettek. Az egyes tervezetekről és a velük kapcsolatos magyar álláspontjavaslatról, valamint az uniós tervezettel kapcsolatos aktuális helyzetről az érintett tárcák vezetői, vezető tisztségviselői akár többször is tájékoztatták az EÜB tagjait, illetve vitatták meg közösen az uniós fórumokon képviselendő magyar álláspontot. A miniszterelnök az Európai Tanács állam- és kormányfőinek soros találkozói előtt rendszeresen tájékoztatta az Országgyűlés ún. Konzultációs Bizottságát az üléseken képviselni kívánt magyar álláspontról. A kormányfő utólag szintén rendszeresen beszámolt az Országgyűlés plenáris ülésének az Európai Tanács üléseiről, tájékoztatva a képviselőket a csúcstalálkozókon képviselt magyar álláspontról és az elért eredményekről. Az Országgyűlés jogalkotási tevékenységének keretében a jogharmonizációs jogalkotás során rendszeresen foglalkozott a tagságból fakadó kötelezettségekkel ben számos olyan törvényt fogadott el, amelyek a közös politikák és a Közösség belső piacának megfelelő működését szolgálják. Ezek között említendő például a tőkepiaci törvény módosítása, a közbeszerzési törvény módosítása. Fontos azt is kiemelni, hogy az uniós kérdések tárgyalásában nemcsak az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága vett részt, hanem a többi tárgykör szerint illetékes parlamenti bizottság is. 3. A Kormány és az Európai Parlament képviselőinek konzultációja Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a külügyminiszter feladat- és hatáskörükben 2005-ben rendszeresen egyeztetést folytattak az Európai Parlament magyarországi képviselőivel. A találkozók keretében a képviselők tájékoztatást kaptak az Európai Unió napirendjén szereplő, Magyarország szempontjából kiemelt fontosságú kérdésekről és a kapcsolódó magyar álláspontokról. A magyar képviselők támogatásával számos esetben sikerült az Európai Parlament vitája során érdemben javítani a tanácsi döntéshozatal során korábban kialakult döntést, elősegítve ezzel a magyar álláspont érvényesülését (pl. a nehéz tehergépjárművekre az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosítására vonatkozó ún. Eurovignette irányelvtervezet; a közúti közlekedés bizonyos szociális előírásainak összehangolásáról, valamint a Tanács 3821/85/EGK és 2135/98/EK rendeletének módosításáról szóló rendelettervezet, valamint a közúti szállítási tevékenységekre vonatkozó szociális szabályozásról szóló 3820/85/EGK rendelet és 3821/85/EGK rendelet végrehajtásának minimális feltételeiről szóló irányelvtervezet; a vegyi anyagok nyilvántartásáról, 15

16 értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet- és irányelvtervezet; a fürdővizek minőségéről szóló irányelvtervezet; az ásványi nyersanyag-kitermelő iparágak hulladékainak kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló irányelv; valamint a szárazföldi külső határokon a kishatárforgalmi szabályozás megteremtéséről és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény és a Közös Konzuli Utasítások módosításáról szóló rendelettervezet esetében). 4. Részvétel az uniós intézményekben, az uniós tagsággal összefüggő kormányzati humánpolitikai kérdések A tagság első teljes éve jelentős kihívást jelentett a magyar közigazgatás és az Európai Unió intézményeiben való magyar részvétellel összefüggő kormányzati humánpolitikai feladatok tekintetében. A magyar állampolgárok uniós intézményeknél való elhelyezkedésével összefüggésben a Kormány 2005-ben is számos szakmai felkészítőt tartott az uniós álláshelyekre történő pályázás elősegítése érdekében. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) kimutatásai alapján az újonnan csatlakozott országokból 2005-ben közel 1500 fő dolgozott az Európai Bizottságnál, melyből közel 250 fő volt magyar állampolgár. Az alsó szintű tisztviselők körében megindított versenyvizsgák tekintetében decemberében a Bizottság első alkalommal hirdetett meg pályázatokat többek között magyar kezdeményezésre a legalább 6 éves szakmai gyakorlat meglétét előfeltételező kategóriában az új tagországok számára. Középvezetőt ezidáig 26-ot vettek fel a 2005-ig megcélzott 189-ből, akik közül hat magyar állampolgár. A felsővezetői kategóriát illetően az új tagállamok részére első körben 8 főigazgatói és főigazgató-helyettesi, valamint 29 igazgatói posztot tartottak fenn. Az új tagállamok közül Magyarország elsőként már 2005 őszére kitöltötte a számára biztosított informális kvótát. A Tanács Főtitkársága az új tagállamok részére eddig csupán néhány felsővezetői helyet hirdetett meg, ebből Magyarország 2005-ben az oktatási, kulturális, audiovizuális és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős igazgatói posztot nyerte el. Az Európai Közösségek Bírósága és az Elsőfokú Bíróság Hivatalánál közel 50 magyar tisztviselő is dolgozik, és szintén közel 50 magyar tisztviselő tölt be nemzeti szakértői posztot valamelyik uniós intézményben. Az Európai Bizottsághoz tartozó ügynökségek sorában a Fertőző Betegségek Megelőzésének és Ellenőrzésének Európai Központja vezetését 2005-ben magyar tisztviselő nyerte el. Az Európai Unió Csalás és Korrupció Ellenes Hivatala Felügyelő Bizottságának öt tagja közé 2005-ben magyar állampolgárt is megválasztottak. Az újonnan felállításra kerülő ügynökségek elhelyezésével kapcsolatosan Magyarország szempontjából mind a lisszaboni célok teljesítése, mind a nemzeti fejlesztési törekvések tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír az Európai Technológiai Intézet (ETI) Magyarországon való felállítása. Ennek érdekében a Kormány szeptember 23-án átadta azt a szándéknyilatkozatot, amelyben azt javasolja, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) legyen az ETI-központ, de legalábbis fontos szerepet töltsön be a kezdeményezésben. A májusa óta eltelt időszak alatt Magyarország a kimenő ikerintézményi (Twinning) programban jelentős eredményeket ért el. Az első beadott magyar projekt nyert Albániában, s azóta öt másik Horvátországban, Szlovákiában, Törökországban, valamint Romániában. A Kormány szomszédságpolitikájának, illetve nyugat-balkáni stratégiájának kiemelt eleme a közösségi vívmányok átvétele és alkalmazása keretében szerzett tapasztalatok átadásával ezen országok integrációs folyamatának előmozdítása, felzárkóztatása. Fontos eredményként értékeljük, hogy a 2004-ben csatlakozott országok közül először hazánknak sikerült misszióvezetőt adnia egy uniós polgári művelethez, az EU moldáv-ukrán határtámogató missziójához. 16

17 Magyarország 2011 első félévében adja az Európai Unió elnökségét. Az elnökségi feladatok sikeres ellátása céljából az Európai Ügyek Hivatala koordinálásával 2005 végén megkezdődött a magyar közigazgatás felkészítése és képzése. Az elnökségi funkció Magyarország Unión belüli megítélésének javításán túl hozzájárulhat ahhoz is, hogy hazánk befejezze az intézményes integrációt, ténylegesen bekerüljön az uniós döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatok centrumába, és megszerezze azt a tudást és gyakorlatot, amely nélkül nem lehetséges maximálisan kihasználni az uniós tagság nyújtotta lehetőségeket és előnyöket. Az elnökségi feladatok előkészítése szempontjából folyamán elsődleges feladatként jelentkezik a hazai humánerőforrás felkészítése, illetve alapképzése. Ezzel párhuzamosan 2006 őszén átfogó előterjesztés készül a Kormány részére az elnökségi felkészüléssel kapcsolatos feladatokról. 5. A tagságból adódó kötelezettségek teljesítése 1. Jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése Magyarországnak az Európai Unió tagállamaként kötelezettsége, hogy teljesítse a közösségi jogból fakadó követelményeket, az uniós jogszabályokból fakadó nemzeti jogalkotási feladatokat. A jogharmonizációs feladat teljesítésének kötelezettsége igazodik a folyamatosan változó közösségi szabályok átvételéhez, a közösségi szabályokhoz, az azokban meghatározott határidők figyelembevételével. A jogharmonizációs kötelezettség folyamatos és jelentős jogalkotási feladatot ró a Kormányra és az Országgyűlésre. A év folyamán kihirdetett, mintegy 40 jogharmonizációt szolgáló törvény közül kiemelhető az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények európai közösségi jogi aktusnak való megfeleltetéssel összefüggő módosítása, a közbeszerzési törvény módosítása, a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény módosítása. A Kormány természetesen jelentős számú jogharmonizációs tárgyú rendeletet fogadott el 2005-ben. Az Országgyűlés és a Kormány feladatai mellett utalni kell az önkormányzatok jogharmonizációs kötelezettségére is. A Kormány ennek érdekében részükre módszertani segédletet készített. Az Európai Bizottság február 21-én tette közzé a legújabb, év végi adatokat és megállapításokat tartalmazó Belső Piaci Eredménytábláját. A Belső Piaci Eredménytábla az Európai Unió belső piaci szabályainak alkalmazását, tagállami végrehajtását értékeli, beleértve a belső piaci irányelvek nemzeti jogba való átültetését, így a tagállami kötelezettségek teljesítését. Magyarország a csatlakozás óta folyamatosan az egyik legjobban teljesítő tagállam. A év végi adatok szerint Magyarország Litvánia és Dánia után a harmadik legkisebb átültetési deficittel, kiemelkedően teljesített. Az Európai Bizottság megállapítása szerint Magyarország átültetési hiánya 0,7%, ami azt jelenti, hogy a végén lejárt átültetési határidejű 1635 belső piaci irányelv közül csak 12 átvétele nem történt meg. Az EU 25 tagállamának átültetési hiánya december 1-jén 1635 irányelv tekintetében (a tagállamok teljesítménye szerint): Tagállam LT DK HU FI PL SE CY LV MT SI NL DE EE SK UK AT ES FR BE IE CZ IT PT EL LU Átültetési hiány (%) Irányelvek száma

18 2. Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások Az Európai Bizottság feladata, hogy a szerződések őreként ellenőrizze a tagállamoknak, így Magyarországnak a közösségi jogból fakadó kötelezettségei teljesítését. Ennek keretében, ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely tagállam megszegte a közösségi jog teljesítéséből fakadó kötelezettségét, azaz nem vagy nem megfelelően ültetett át, vagy nem megfelelően alkalmazott egy közösségi jogszabályt, vagy elmulasztott teljesíteni valamely közösségi normából fakadó közvetlen feladatot (például jelentéstételi vagy bejelentési kötelezettséget) ellene kötelezettségszegési eljárást indít. A Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokban az Európai Ügyek Hivatala képviseli a Kormányt, együttműködve az Igazságügyi Minisztériummal és a tárgykör szerint érintett tárcával. A kötelezettségszegési eljárásokban képviselendő álláspontot az Európai Ügyek Hivatala és az Igazságügyi Minisztérium vezetésével létrejött európai bírósági eljárásokkal és az ezt megelőző bizottsági eljárásokkal foglalkozó szakértői csoport alakítja ki, és az ügy jelentőségétől függően vagy az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, vagy a Kormány fogadja el. A kötelezettségszegési eljárások első csoportjába a közösségi jogszabályok átültetésének hiánya miatt indított eljárások tartoznak. Ezek az eljárások értelemszerűen a jogharmonizációs teljesítmény inverzei, tehát e tekintetben megállapítható, hogy Magyarországgal szemben a harmadik legkevesebb ilyen átültetés hiánya miatt indított eljárás van folyamatban. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek az eljárásoknak a száma a közösségi jogszabályok által meghatározott átültetési határidők, illetve a magyar jogalkotás függvényében folyamatosan változnak. Az adatokból leginkább tendenciákat lehet megállapítani és ezek alapján Magyarország teljesítménye kiemelkedő. A Bizottság Magyarországgal szemben átültetés elmaradása miatt 75 eljárást indított, ebből 6 irányelv vonatkozásában merül fel további jogalkotási feladat. Az átültető jogszabályok bejelentésének elmulasztása miatt Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárások (2006. február) Megindított eljárás Lezárt eljárás Folyamatban lévő eljárás Átültetés, notifikáció Az átültetés még nem történt megtörtént, az eljárás meg lezárása várható 21 6 A kötelezettségszegési eljárások másik típusa, amikor az Európai Bizottság tartalmában vizsgálja egy közösségi jogszabály tagállami átültetését, alkalmazását. Ezekben az esetekben legjobb tudása szerint elemzi a tagállami jog és a közösségi jog összhangját, és ad lehetőséget a tagállamnak arra, hogy ezzel kapcsolatban álláspontját kifejtse. A kötelezettségszegési eljárás lezárul, amennyiben a tagállam és a Bizottság közös megegyezésre jutnak arról, hogy a nemzeti szabály megfelel a tagsági követelményeknek. Amennyiben ez nem történik meg, a Bizottság hivatalos felszólítás, majd indokolt vélemény kibocsátása után az Európai Bíróság előtt eljárást indíthat a tagállam ellen, kérve, hogy a Bíróság állapítsa meg a nemzeti jog és a közösségi jog összeegyeztethetetlenségét. Magyarországgal szemben az Európai Bizottság 2005-ben 13 esetben indított tartalmi kötelezettségszegési eljárást, melyből 3 eljárást lezárt, 10 esetében a vizsgálódás folyamatban van. Magyarország jól teljesít a közösségi jognak nemcsak a mennyiségi, hanem a tartalmi átültetésében is. Ezt mutatja az alábbi összehasonlító táblázat, mely a tagállamok ellen a belső 18

19 piaci irányelvek körébe tartozó jogszabályok nem megfelelő átültetése vagy alkalmazása miatt indított eljárások adatait tartalmazza. Az irányelvek nem megfelelő átültetése, illetve a belső piaci szabályok nem megfelelő alkalmazása miatt indított kötelezettségszegési eljárások (tagállamok teljesítménye szerint) Tagállam IT ES FR DE EL BE UK AT PT IE NL SE LU FI DK PL MT CZ CY SK HU EE LV SI LT Tartalmi köt.szegési eljárás Hangsúlyozni kell, hogy Magyarországnak egyetlen tartalmi kötelezettségszegési eljárásban sem küldött az Európai Bizottság indoklással ellátott véleményt, és egyetlen kötelezettségszegési eljárásban sem indított Magyarországgal szemben az Európai Bíróság előtt eljárást. A Kormány azokban a kötelezettségszegési eljárásokban, ahol indokoltnak tartotta az Európai Bizottság felszólítását módosította a rendeleti szintű jogszabályokat, illetve a törvények esetében benyújtotta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. 3. Magyarország részvétele az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokban Magyarországgal szemben az Európai Bizottság az Európai Közösségek Bírósága előtt eljárást nem indított. Magyarország, mint tagállam ugyanakkor részt vehet az Európai Közösségek Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásokban, akár a nemzeti bíróságok által indított előzetes döntéshozatali eljárásokban, akár valamely uniós intézmény vagy tagállam által indított közvetlen eljárásokban. A kialakult kormányzati rendnek megfelelően az Európai Bíróság előtti eljárásokban a Magyar Kormányt az Igazságügyi Minisztérium képviseli, együttműködve az Európai Ügyek Hivatalával és a tárgykör szerint érintett tárcával. Az európai bírósági eljárásban képviselendő álláspontot az Igazságügyi Minisztérium és az Európai Ügyek Hivatala vezetésével létrejött európai bírósági eljárásokkal és az ezt megelőző bizottsági eljárásokkal foglalkozó szakértői csoport alakítja ki, és az ügy jelentőségétől függően vagy az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, vagy a Kormány fogadja el. A Magyar Kormány az elmúlt másfél évben több alkalommal részt vett európai bírósági ügyben. Az előzetes döntéshozatali eljárások közül voltak olyanok, melyeket magyar bíróság kezdeményezett az Európai Bíróságnál. Ezekben az ügyekben a Kormány minden alkalommal részt vett. Ilyen volt (1) a C-328/04. sz. Vajnai Attila ellen folyó büntetőeljárásban a Fővárosi Bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali ügy, ahol az Európai Bíróság hatáskörének hiányát állapította meg, (2) a C-302/04. sz. Ynos Kft. kontra Varga János ügyben a Szombathelyi Városi Bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali ügy, melyben az Európai Bíróság hatáskörének hiányát állapította meg, tekintettel arra, hogy az alapügy tényállása a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozása előtti volt, (3) a C-261/05. sz. Lakép kontra Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás, mely a magyar helyi iparűzési adó közösségi joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan terjesztett elő kérdéseket, és az Európai Bíróság szintén hatáskörének hiányát állapította meg, tekintettel arra, hogy az alapügy tényállása a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozása előtti volt, (4) a C- 290/05. sz. Nádasdi Ákos kontra Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnoksága ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás, amely még folyamatban van, melyben a magyar regisztrációs adóra vonatkozó szabályok közösségi joggal való összhangjának megítélése a kérdés, (5) végül folyamatban van a C-333/05. sz. Német Ilona kontra Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Parancsnoksága ügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság által szintén a magyar 19

20 regisztrációs adóra vonatkozó szabályokkal összefüggésben kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás is. A Magyar Kormány részt vett más tagországok nemzeti bíróságai által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásokban is, azokban az esetekben, amikor az eljárás tárgya Magyarország érdekeivel összefüggő volt. Ilyen eljárás volt: (1) A C-23/04 C-25/04. sz. Sfakianakis S. A. kontra Görög Köztársaság (Suzuki) egyesített ügyekben való előzetes döntéshozatali eljárás, melyben az Európai Bíróság megállapította, hogy a görög hatóságoknak figyelembe kell venniük a magyar bíróságoknak a termék származására vonatkozó jogerős ítéletét. (2) A C-347/03. sz. Regione Autonoma Friuli Venezia Guilia (Tokaji I) előzetes döntéshozatali eljárás, melyben az Európai Bíróság megállapította Magyarország számára kedvezően, hogy az olasz termelők számára tilossá válik boraik Tocai Friulano megnevezéssel történő forgalmazása március 31. után. (3) A Kormány részt vesz a C-341/04. sz. Bondi előzetes döntéshozatali ügyben, melyet az ír Legfelsőbb Bíróság terjesztett elő a fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggő joggyakorlat értelmezése céljából. Az eljárás még folyamatban van. (4) A Kormány részt vesz a C-168/05. sz. Mostaza Claro előzetes döntéshozatali ügyben, melyben egy madridi bíróság a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel kapcsolatban tett fel kérdéseket. Az eljárás folyamatban van. A Kormány az előzetes döntéshozatali eljárások mellett valamelyik fél oldalán beavatkozott néhány közvetlen eljárásba is. Így (1) a tokaji név használatával összefüggő C-347/03. sz., illetve a T-431/04. sz. Regione Autonoma Friuli Venezia Guilia kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyekben a Kormány az Európai Bizottság mellett avatkozott be, (2) a C-273/04. sz. Lengyel Köztársaság kontra Európai Unió Tanácsa ügyben, mely az agrártámogatási eszközök fokozatos bevezetésére vonatkozik, a Lengyel Köztársaság mellett avatkozott be, (3) az EK Szerződés 228. cikkében szabályozott tagállamok ellen alkalmazható szankcionálási gyakorlatra vonatkozó C- 304/02. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság kötelezettségszegési eljárásban a Kormány az ismételten megnyitott szóbeli tárgyaláson részt vett. 4. Lejáró átmeneti mentességek 2005-ben A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés részletesen meghatározza európai uniós tagságunk szabályait, feltételeit. A csatlakozási szerződés tartalmazza azokat az átmeneti mentességeket is, melyek az ott meghatározott ideig eltérést engednek egyes közösségi szabályok alkalmazása alól. Az átmeneti mentességek egy részét Magyarország érvényesítheti, míg másik részüket a régi tagállamok alkalmazhatják Magyarországgal szemben. A Magyarország által alkalmazható átmeneti mentességek közül néhány 2005 év folyamán lejárt. Ezek a következők: a) Magyarország december 31-ig tarthatta fenn a társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 4. -ának 28. pontja és a 19. -ának (2) bekezdése alapján január 1. előtt biztosított társaságiadó-kedvezményeket. b) Magyarországon június 30-ig be kellett jelenteni az illetékes nemzeti hatóságoknak a 259/93/EGK rendelet II., III. és IV. mellékletében felsorolt hulladékok Magyarországra történő, hasznosítási célú szállítását, valamint az e mellékletben nem szereplő egyéb más hulladékok hasznosítási célú szállítását is. c) Magyarország december 31-ig kapott átmeneti mentességet a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv alól, miszerint mentességet élvez az összes 20