Forray R. Katalin Juhász Erika
|
|
- Rebeka Szekeresné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 200803_Forray-JuhÆsz.qxp :30 Page Forray R. Katalin Juhász Erika AZ AUTONÓM TANULÁS ÉS AZ OKTATÁS RENDSZERE* A tanulmány a felnõttkori tanulással és tudáskorrekciós elkötelezõdéssel foglalkozó kutatás alapvetõ fogalmi és rendszertani kereteit vázolja fel. Az oktatási rendszer áttekintése a kiindulópont, amelyet a felnõttkori tanulás rendszerváza követ. A felnõttkori autonóm tanulást ennek keretében értelmezik a szerzõk, ehhez a hasonló fogalmakat és néhány hazai és nemzetközi kutatás eredményeit hívják segítségül. Így jutnak el a kutatási definícióhoz: autonóm tanulásnak tekintik azt a folyamatot, amikor a tanuló saját maga kezdeményezi a tanulást, és önálló, irányított tanulási programot valósít meg. A számítógép használatát, pontosabban a számítógépen való írást, szerkesztést úgy tanultam meg, hogy leültem a gép mellé, amelyet megvettem, mihelyt kapható volt, olvastam a használati tanácsokat, és írni kezdtem. Ha valamit nem tudtam megoldani, felhívtam egy hozzáértõnek számító barátomat, és megkérdeztem. Amikor egyre sikeresebbnek éreztem magam, merészebb akciókba kezdtem. A legrosszabb az volt, amikor egy több napon át írott szöveget örökre kitöröltem a gépbõl a programokkal együtt meséli egy középkorú tanár. Talán kevesebb fáradsággal, kevesebb kudarccal meg lehet tanulni a géphasználatot az iskolában vagy egy speciális tanfolyamon. Ennek ellenére gyakorta elõfordul, hogy ezt a módszert választjuk bármilyen okból. Ebben az esetben autonóm tanulásról van szó. Az autonóm tanulás értelmezéséhez szükséges áttekinteni az ezt körülvevõ tágabb értelmezési szint, az oktatási rendszer felépítését. Ehhez mint a funkcionális-strukturalista paradigma érvényesítésekor (vö. BABBIE 1998) az oktatási rendszer fogalmi meghatározását vehetjük alapul, ami felveti a definiálás problémáját, nevezetesen a fogalmak sokrétûségét a szakirodalomban. Ennek nyomán vizsgáljuk az oktatási rendszer szintjeit, tagozódását, a formális, nem formális és informális képzési tartalmakat és színtereket, különösen a felnõttkori tanulásra összpontosítva. AZ OKTATÁSI RENDSZER Az autonóm tanulás tárgyalásának bevezetéseként hangsúlyozni kell, hogy a mai értelemben vett oktatási rendszer viszonylag új fejlemény, a századot megelõzõen nem beszélhetünk róla. Mindemellett tovább árnyalja az oktatásról felvázolt képet az a tény, hogy a tanulások, képzések jó része ma is az iskolarendszeren kívüli formákban történik. * A tanulmány A felnõttkori autonóm tanulás és tudáskorrekciós elkötelezõdés címû OTKA-kutatás keretében készült (OTKA Nyilvántartási szám K63555).
2 200803_Forray-JuhÆsz.qxp :30 Page 63 AZ AUTONÓM TANULÁS ÉS AZ OKTATÁS RENDSZERE 63 Új fejlemény a különbözõ oktatási intézmények kapcsolattartása által kialakított, oktatási szintekre és a hozzájuk kapcsolódó végzettségekre épülõ egységes rendszer életre hívása is (HALÁSZ 2001, ). Többek között ennek köszönhetõ, hogy megszületett a modern tömegoktatás. Számtalan kísérlet született és számos nemzeti és nemzetközi elmélet létezik az oktatási rendszer tagozódásának bemutatására. Tanulmányunkban az UNESCO által kidolgozott és az OECD (Organisation of Economical Co-opoeration and Development) által továbbfejlesztett változatot követjük. Ez az 1997-ben elfogadott ISCED (International Standard Classification of Education), vagyis az Oktatás Nemzetközi Standard Osztályozási Rendszere, amely összehasonlítja a különbözõ oktatási rendszerek vertikális tagozódását. Az oktatási szintek ezek alapján az ISCED 0. szinttõl az ISCED 6. szintig terjednek: Iskola elõtti (óvodai) oktatás 0 Alapfokú oktatás, az alapképzés elsõ szintje/fokozata 1 A középfokú oktatás alsó szintje 2 Középfokú oktatás felsõ szintje 3 Posztszekunder, nem felsõoktatás (pl. felsõfokú szakképzés) 4 A felsõoktatás elsõ szintje (nem vezet közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez) 5 A felsõoktatás második szintje (haladó tudományos minõsítés megszerzését eredményezi) 6 A mellékletben található táblázat részletesen bemutatja az egyes oktatási szinteket, illetve az azokhoz kapcsolódó (elsõdleges és másodlagos) kritériumokat. Az ún. ISCED-97 rendszer összesen 9 átfogó oktatási, képzési szakterületet értelmez: általános programok (0), oktatás (1), humán tudományok és mûvészetek (2), társadalomtudomány, üzleti tudomány és jog (3), természettudományok, matematika és számítástechnika (4), mûszaki tudományok, gépgyártás és építõipar (5), mezõgazdaság és állatorvos-tudomány (6), egészségügy és népjólét (7), szolgáltatások (8). Az átfogó szakterületeken belül az ISCED-97 önálló kétjegyû kódszámmal látja el a szûkebb szakmai csoportokat. A szûkebb szakmai csoportokon belül háromjegyû kódszám jelöli a részletes szakterületeket, amelyeken belül azonosítják a konkrét oktatási, képzési programokat (UNESCO 1997). A képzési ágak ilyen jellegû elkülönülése elsõsorban a harmadik, de különösen a negyedik képzési szinttõl érvényesül. Ezeknek természetesen különbözõ kombinációi is igen gyakoriak, különösen az újabban megjelenõ, úgynevezett multidiszciplináris képzések és szakok esetében. Az egyes szinteken a formális, nem formális és informális képzési tartalmak különbözõ arányban jelennek meg. A képzési tartalmak fogalmaihoz tartozó különbözõ értelmezésekkel többek között Pordány Sarolta részletesen foglalkozik a tanulmányában (PORDÁNY 2006), ezért az értelmezési és terminológiai különbségekre jelenleg nem kívánunk kitérni. A kutatás szempontjából meghatározó fogalmi alapnak az Európai Unió Memorandum az egész életen át tartó tanulásról címû dokumentumát tekintettük. Ebben a tanulási tartalmak formáinak definíciói a következõk (Európai Bizottság 2000). Formális tanulás: oktatási és képzési (iskolarendszerû) intézményekben valósul meg, és a tanulási eredményeit oklevéllel, szakképesítéssel ismerik el.
3 200803_Forray-JuhÆsz.qxp :30 Page Nem formális tanulás: az iskolarendszerû oktatási és képzési rendszerek mellett történik, és általában nem ismerik el hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok (pl. ifjúsági szervezetek, szakszervezet, politikai pártok) tevékenysége keretében is. Megvalósulhat a formális rendszert kiegészítõ szervezetek vagy szolgáltatások révén is (pl. mûvészeti, zenei kurzusok, sportoktatás vagy vizsgára felkészítõ magánoktatás). Informális tanulás: a mindennapi élet természetes velejárója. A formális és nem formális tanulási formákkal ellentétben az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulás, és lehet, hogy maguk az egyének sem ismerik fel tudásuk és készségeik bõvülését. Az autonóm tanulás általunk használt fogalma ebben az összefüggésrendszerben helyezkedik el. Esetünkben azonban a felnõttkori tanulásról lesz szó, ezért áttekintjük a felnõttkori tanulás rendszerét is. A FELNÕTTKORI TANULÁS RENDSZERE A felnõttkori tanulás vizsgálatakor hazánkban jelentõs problémába ütközik a kutató: a felnõttnevelés, a felnõttoktatás és a felnõttképzés fogalma egyaránt általánosan elterjedt. Nehéz igazságot tenni a tekintetben, hogy melyik a legelfogadhatóbb, ebben még a hazai szakemberek sem tudnak igazán megegyezni. A rendszerváltás után a képzõ intézmények a felnõttek elméleti oktatására és gyakorlati képzésére helyezték a hangsúlyt, és igyekeztek elfelejteni azt, hogy az ilyenfajta oktatás és képzés során a felnõttnek akár az egész személyisége fejlõdhet: a három megnevezés tehát koncepcionális hangsúlykülönbségekre utal (ZRINSZKY 1996, 118.). A tanár személyisége meghatározó élmény lehet a tudásanyag elsajátításában a felnõtt tanulók számára is. Mára azonban már a felnõttoktatás és felnõttképzés fenti elkülönítése is gondot okoz, hiszen a legtöbb képzés elméleti és gyakorlati elemeket egyaránt tartalmaz (MARÓTI 1998). A fogalmi meghatározásokban segíthet a 2002-ben megjelent Felnõttoktatási és -képzési lexikon (BENEDEK CSOMA HARANGI 2002). Ennek meghatározásai alapján röviden összefoglaljuk a három kifejezés tartalmát. A felnõttnevelés: A nagykorú és felnõtt ember személyiségének meghatározott célok érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztés, tehát az egész személyiségre vonatkozik, amely szervezett formális és nonformális folyamatok összessége (i. m. 172.). A felnõttképzés szûkített értelemben a felnõttek szakmai kiképzése, továbbképzése és átképzése (i. m. 163.). Más jelentése szerint pedig a személyiség képességeinek, jártasságainak formálására koncentráló nevelés, oktatás (i. m. 163.) és így a felnõttnevelés része és a felnõttoktatás párja. A felnõttoktatás: A felnõttnevelés azon területe, amely döntõen ismeretnyújtáson és -elsajátításon keresztül valósul meg (i. m. 172.), és így szoros kölcsönhatásban áll a felnõttképzéssel. A felnõttek képzési területeinek osztályozásai, csoportosításai is különböznek egymástól. A szakirodalomban legismertebb az oktatási rendszernél is megjelölt, azzal azonos tartalmú, csak a felnõtt korosztályra értelmezett formális, nem formális és informális felnõttképzés, amelyeket a Felnõttoktatási és -képzési lexikon is definiál (BENEDEK CSOMA HARANGI 2002). A formális és nem formális rendszer mellett az informális felnõttképzés szerepét a kutatásban a felnõttkori tanulásra alkalmazott választott definíciónk is igazolja.
4 200803_Forray-JuhÆsz.qxp :30 Page 65 AZ AUTONÓM TANULÁS ÉS AZ OKTATÁS RENDSZERE 65 A felnõttkori tanulás vizsgálatakor a felnõttoktatás kifejezést az 1997-es hamburgi nyilatkozat 3. pontja értelmében használjuk: A felnõttoktatás jelöli azoknak a tanulási folyamatoknak az összességét, legyenek azok formálisak vagy mások, amely által az embereknek akiket felnõttnek tekint az a társadalom, amelyhez tartoznak fejlõdik képességük, gazdagodik tudásuk, és magasabb szintre emelkedik szakmai és kvalifikációs végzettségük, vagy új irányba fordítja õket, hogy kielégítsék saját és társadalmuk szükségleteit. A felnõttkori tanulás egyaránt felöleli a formális oktatást és továbbképzést, a nonformális tanulást, valamint az informális és esetleges tanulás széles spektrumát, amelyek hozzáférhetõek egy multikulturális tanuló társadalomban, ahol az elméletre és a gyakorlatra épülõ megközelítéseket elismerik. (HARANGI HINZEN SZ. TÓTH 1998, 9 10.) AZ AUTONÓM TANULÁS Az autonóm tanulás elnevezése esetenként kisebb-nagyobb tartalmi különbségekkel gyakran fordul elõ a szakirodalomban. Néhány jellegzetes elnevezés a teljesség igénye nélkül a következõképpen jelenik meg ismertebb kutatók írásaiban, illetve azok fordításaiban: E autodidakta tanulás (LORÁND 1985; CHAIX et al. 1992), E önálló tanulás (MOORE 1983; CSERNÉ 2000), E önfejlesztés (TELKES 1998), E önirányított tanulás (KNOWLES 1980; GARISSON 1992; CSERNÉ 2000), E önkéntelen tanulás (fõként fordítások velejáró fogalma), E önképzés (DURKÓ 1999; CHAIX et al. 1992), E önmûvelés, önnevelés (DURKÓ 1998; BERNÁTH 1982; RICHTER 1989; VIDOVSZKY 1993). A hazai elnevezésekben az ön- kezdetû fogalmak rendkívül elterjedtek. Az autonóm tanulás azonban tartalmában eltér ettõl az értelmezéstõl, de a központi alapelv itt is azonos: bármiféle nevelési tartalomhoz elengedhetetlen a felnõtt személyiség önnevelési, önmûvelési igénye (DURKÓ 1998). A téma fontosságát jelzi, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai pedagógiai és andragógiai, esetenként pszichológiai kutatók egyre nagyobb mértékben foglalkoznak a téma kutathatóságával és kutatásával (vö. HORVÁTH 2004 áttekintése). Ha a Google-ba beírjuk a fogalmat, alapvetõen kétféle összefüggést találunk. Autonóm tanulásról van szó a robotikában, azaz a mesterséges intelligencia olyan szintû fejlesztésében, amikor a robot nemcsak a beléje táplált tartalmakat adja vissza, hanem képes a tanulásra is. Az említések másik gyakori típusa a nyelvtanulás, illetve kisebb mértékben bizonyos szakmai kompetenciák megszerzésének területe ebben az összefüggésben a távoktatással és a kooperatív módszerekkel említik sokszor együtt. A kutatások között is értelemszerûen igen nagyarányú az autonóm tanulás kutatása az idegen nyelvek tanulása és elsajátítása során, bár ez a témakörnek egy speciális területre való leszûkítése, hiszen hipotézisünk szerint az autonóm tanulás során igen kis százalékot tesz ki az idegen nyelvekhez kapcsolódó autonóm tanulás. Néhány ilyen jellegû kutatás említése azonban mégiscsak fontos lehet, ezeknek a tanulságaira ugyanis empirikus kutatásunk elõkészítésében és lefolytatásában alapoztunk. Ilyen ismert kutatás Paul Chaix és Charmian O Neil kutatócsoportjának vizsgálata, amelynek fókuszában az önképzés jelentõségének
5 200803_Forray-JuhÆsz.qxp :30 Page vizsgálata állt az idegen nyelvek elsajátítása terén (CHAIX et al. 1992); érdekes tanulságokkal szolgál Henri Holec autonómiakutatása az idegen nyelvek tanulásában (HOLEC 1981); vagy David Little autonóm nyelvtanulási vizsgálatai (LITTLE 1996) éppúgy, mint a hazánkban Horváth Ildikó által az ELTE tolmácshallgatóinak körében végzett autonómtanulás-vizsgálat (HORVÁTH 2004). A nemcsak a nyelvtanulásra vonatkozó autonóm tanulási kutatások között kiemelhetõk Allen Tough kutatásai, aki Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Ghánában, Izraelben, Jamaicában, Új-Zélandon, az Egyesült Államokban és Zairében folytatott csaknem 60 vizsgálatot az autonóm tanulási folyamatról (TOUGH 1989), vagy a Torontói Egyetemen David Livingstone által vezetett New Approaches to Lifelong Learning (NALL) kutatás (LIVINGSTONE 1997). Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal 1997 óta folyamatosan gyûjt adatokat a éves népesség tanulási, továbbképzési aktivitásáról a Munkaerõpiaci Felmérés keretében, amelyet 2003-ban az Európai Unió elõírásai alapján kibõvítettek, és az élethosszig tartó tanulásban való részvételt részletesen is vizsgálták. Ebben szerepet kapott az informális tanulásban való részvétel is (KSH 2004). A viszonylag alacsony tanulási részvételt (mindössze a résztvevõk 7%-ánál értelmezhetõ autonóm tanulást tudtak kimutatni ezen a területen) azzal indokolják, hogy a fogalomkör kevéssé ismert és kevéssé jól értelmezett (KSH 2004, 19.). Kutatásunk szempontjából fontos tanulság: hipotézisünk szerint a hazai statisztikák alacsony számadatai az informális tanulás terén azzal magyarázhatók, hogy az informális és az autonóm tanulás fogalmát a kitöltõk nem ismerik kellõen, ezek a fogalmak a társadalomban nem elterjedtek. Ezért kutatásunk során pontosan meg kell értetnünk az alapfogalmakat a kutatásban részt vevõkkel, hogy releváns és értékelhetõ adatokat kapjunk. KUTATÁSI DEFINÍCIÓ Az oktatás és felnõttoktatás rendszerében mindezek alapján kutatásunkban tanulásnak tekintjük mindazokat a tevékenységeket, amelyekrõl a felnõtt maga úgy gondolja, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy elsajátítsa mindazt, amit valamilyen okból meg akar tanulni. Autonóm tanulásnak viszont azt tekintjük, amikor a tanulást saját maga kezdeményezi a tanuló, és saját elhatározása alapján önálló, irányított tanulási programot valósít meg, utánajár olyan dolgoknak, amelyekre nem jól emlékszik, ellenõrzi meglévõ ismereteit, felfrissíti korábban szerzett tudását. Az autonóm tanulás éppúgy kapcsolódhat a felnõtt munka- vagy tanulási tevékenységéhez, mint a hobbijához és a közvetlen mindennapjaihoz, legyen szó akár az öltözködésünk megújításáról, akár egy új recept kipróbálásáról. Kutatásunkban az említett tanulási módokat és tartalmakat kívánjuk feltérképezni a kérdõív és az interjúkészítés klasszikus módszereivel. Azt gondoljuk, hogy azok az ismeretek, készségek, kompetenciák, amelyekre az egyén a fenti módon tesz szert, kiegészítik az iskolarendszerben és az azon kívüli rendszerekben történõ tanulások, ismeretszerzések sorát, a kompetenciák bõvítéseit. Nyilván nem pótolja egyik a másikat, és az is kérdéses, hogy be lehet-e, be kell-e csatornázni a formális képzési jogosítványokba, tanúsítványokba. Mégis fontosnak tartjuk, hogy az egyén a tudatában legyen annak, hogy tanulása egész életen át tartó akkor is, ha nem hivatalos-formális, hanem önállóan megszervezett utakon történik. Ennek tudatosítása a tanulás autonóm formáit vállalássá teszi, és hozzájárul az egyén és összességében a társadalom életminõségének javulásához.
6 200803_Forray-JuhÆsz.qxp :30 Page 67 AZ AUTONÓM TANULÁS ÉS AZ OKTATÁS RENDSZERE 67 Irodalom Autonóm tanulás kutatási honlapunk: BABBIE, EARL (1998): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. BENEDEK ANDRÁS CSOMA GYULA HARANGI LÁSZLÓ (fõszerk., 2002): Felnõttoktatási és -képzési lexikon. Magyar Pedagógiai Társaság OKI Kiadó Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. BERNÁTH JÓZSEF (1982): Iskola és önmûvelés. Tankönyvkiadó, Budapest. CHAIX, PAUL O NEIL, CHARMIAN ARNSDORF, DIETER BYLE, HELEN (1992): Foreign language learning in the primary school. In Triangle, n. 11, 136. CSERNÉ ADERMANN GIZELLA (2000): Az önirányított tanulás. Tudásmenedzsment, 1. sz. DURKÓ MÁTYÁS (1998): Társadalom, felnõttnevelés, önnevelés. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. DURKÓ MÁTYÁS (1999): Andragógia. FTE sorozat 21. kötet. MMI IIZ/DVV, Budapest. Európai Bizottság (2000): Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. Brüsszel. GARISSON, D. R. (1992): Critical thinking and self-directed learning in adult education. Adult Education Quarterly, 42, HALÁSZ GÁBOR (2001): Az oktatási rendszer. Pedagógus könyvek sorozat. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest. HARANGI LÁSZLÓ HINZEN HERIBERT SZ. TÓTH JÁNOS (szerk., 1998): Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a felnõttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról. Nemzetközi felnõttoktatás és együttmûködés sorozat 4. kötet. Német Népfõiskolai Szövetség Nemzetközi Együttmûködési Intézete Budapesti Projektirodája, Budapest. HOLEC, HENRI (1981): Autonomy and foreign language learning. Pergamon, Oxford. HORVÁTH ILDIKÓ (2004): Az autonóm tanulás kognitív összetevõi. Modern Nyelvoktatás, 2 3. sz KNOWLES, MALCOLM S. (1980): The Modern Practice of Adult Education From Pedagogy to Andragogy. Cambridge Adult Education Press, New York. KOMENCZI BERTALAN (2001): Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életre kiterjedõ tanulásról. Új Pedagógiai Szemle, 6. sz. KSH Központi Statisztikai Hivatal (2004): Az élethosszig tartó tanulás Lifelong learning. KSH, Budapest. LITTLE, DAVID (1996): Az autonóm nyelvtanulás. Modern Nyelvoktatás, 1 2. sz LIVINGSTONE, DAVID W. (1997): First Canadian Survey of Informal Learning Practices. project/index.htm; letöltés ideje: LORÁND GÁBOR (1985): Önképzés és autonóm tanulás. Neveléselmélet és iskolakutatás, 4. sz MARÓTI ANDOR (1998): Fogalomváltás a magyar népmûvelés és felnõttoktatás történetében. In Uõ Rubovszky, Kálmán Sári, Mihály (szerk.): A magyar felnõttoktatás története. Felnõttoktatás, továbbképzés és élethosszig tartó tanulás sorozat 18. kötet. Magyar Mûvelõdési Intézet Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Mûvelõdéstudományi és Felnõttnevelési Tanszéke Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskola Közmûvelõdési és Felnõttnevelési Tanszéke Német Népfõiskolai Szövetség Nemzetközi Együttmûködési Intézete Budapesti Projektirodája, Budapest, MOORE, MICHAEL (1983): Az önálló tanulás elméletérõl. In Maróti Andor (szerk., 1997): Andragógiai szöveggyûjtemény II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, PETRIKÁS ÁRPÁD (1969): Nevelés és önnevelés a serdülõknél. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. PORDÁNY SAROLTA (2006): Az informális tanulás értelmezése és mérése. In Feketéné Szakos Éva (szerk.): Fókuszban a felnõttek tanulása. SzIE GTK, Gödöllõ, RICHTER SÁNDORNÉ (szerk., 1989): A tanulás és önmûvelés készségének és képességének kialakítása. Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, Kaposvár. TELKES JÓZSEF (1998): Önfejlesztõ programok. Magyar Franchise Intézet, Budapest. TOUGH, ALLEN M. (1989): Az önálló tanulás: elmélet és gyakorlat. In Maróti Andor (szerk., 1997): Andragógai szöveggyûjtemény II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. UNESCO (1997): International Standard Classification of Education. UNESCO, Paris. VIDOVSZKY GÁBOR (szerk., 1993): Neveljünk, önneveljünk örömmel. Budapest, k.n. ZRINSZKY LÁSZLÓ (1996): A felnõttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. OKKER Oktatási Iroda, Budapest.
7 200803_Forray-JuhÆsz.qxp :30 Page Melléklet Az oktatási szintek váza: az ISCED-97 rendszer A képzési szint meghatározásának módja Kritériumok Az oktatási/képzési szint ISCED-szint Elsõdleges kritérium Másodlagos kritérium megnevezése kódszáma Oktatás jellegû tevékenység Tanszemélyzet Iskola elõtti (óvodai) 0 Iskola vagy iskola jellegû képzettsége oktatás intézmény Alsó és felsõ korhatár Írás-, olvasás- és mate- Belépés az alapfokú okta- Alapfokú oktatás, 1 matikaoktatás módszeres tásra kijelölt intézmények- az alapképzés elsõ megkezdése be, a tankötelezettség szintje/fokozata kezdete Az alapkészségek teljes Belépés mintegy 6 eszten- A középfokú oktatás 2 körû elsajátítása dõs idõtartamú alapfokú alsó szintje oktatás befejezését követõen Kilépés az alapfokú oktatás megkezdését követõ 9 évvel Tankötelezettség befejezõdése Több pedagógus képesítésének megfelelõen tanít ugyanabban az osztályban Jellegzetes felvételi kö- Középfokú oktatás 3 vetelmények, minimális (felsõ szintje) felvételi követelmény Felvételi követelmény Posztszekunder, nem 4 Életkor felsõoktatás Idõtartam Felvételminimum A felsõoktatás elsõ szintje 5 A megszerzett diploma (nem vezet közvetlenül jellege tudományos fokozat Idõtartama megszerzéséhez) Kutatásorientált képzés A képzésben részt vevõket A felsõoktatás második 6 Értekezés vagy disszertáció tudományos kutatói és készítése Forrás: UNESCO, szintje (haladó tudományos egyetemi, fõiskolai pályára minõsítés megszerzését készíti fel eredményezi)
Nonformális informális autonóm tanulás
Nonformális informális autonóm tanulás Szerkesztette: Forray Katalin D.Sc. habil. Juhász Erika Ph.D. Lektorálta: Sári Mihály Ph.D. habil. Debrecen Debreceni Egyetem 2009 FELNŐTTNEVELÉS, MŰVELŐDÉS Acta
RészletesebbenForray R. Katalin Juhász Erika A felnőttkori autonóm tanulás és tudáskorrekciós elköteleződés OTKA 63555
Forray R. Katalin Juhász Erika A felnőttkori autonóm tanulás és tudáskorrekciós elköteleződés OTKA 63555 Összefoglaló Kutatásunkban fő elméleti kutatási módszereink között történeti tanulmányok (az informális,
RészletesebbenNeveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1
Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása
RészletesebbenÖsszeállította: Dr. Benkei-Kovács Balázs. Szakirodalom
A kurzus témakörei: Felnőttképzés módszertana és eszközrendszer 1. Összeállította: Dr. Benkei-Kovács Balázs Szakirodalom 1. A didaktika fogalma (i), és a tudományterületet ért főbb elméleti hatások (Rogers,
RészletesebbenAndragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08
Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08 1. Az andragógia tudományrendszertani helye. Az andragógia és a neveléstudományok viszonyrendszerének feltárása. Az andragógia terminológiai
RészletesebbenA felsőoktatás hozzájárulása a lifelong learninghez - képzők képzése. Cserné Adermann Gizella
A felsőoktatás hozzájárulása a lifelong learninghez - képzők képzése Cserné Adermann Gizella cserneadermann@gmail.com Az élethosszig tartó tanulás támogatói: a képzők Képző = felnőttoktató, felnőttképző
RészletesebbenTanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében
Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében 14. MellearN Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2018. 04.19-20. Debrecen Márkus Edina Ph.D Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi
RészletesebbenAz LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és
Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA Az információs és kommunikációs technológia (IKT) használatának képessége. /Cedefop 2008/
Glosszárium ALAPOKTATÁS ÉS KÉPZÉS (IVET) Az alapfokú oktatási rendszerben megvalósuló általános vagy szakképzés, rendszerint a munka világába történő belépést megelőzően. ALAPVETŐ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS
RészletesebbenDR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.
DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Egyetem
Hungarian Higher Education Lifelong Learning Network 13. NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA Budapesti Gazdasági Egyetem 2017. április 21. 1 A FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS MEGVALÓSULÁSA HAZÁNKBAN,
RészletesebbenAndragógus tanár záróvizsga tételek 2015/ Az egész életen át tartó tanulás fogalma és európai dokumentumai
Andragógus tanár záróvizsga tételek 2015/16 1. Az egész életen át tartó tanulás elmélete. Az andragógia mint tudomány, rokontudományai. Az andragógia funkciói, szakandragógiák, a felnőttkori tanulás/képzés
RészletesebbenA tanácsadó szerepe az OKJ-s képzésekben, illetve a felnőttek szakma váltása előtt F A R K A S L E N G Y E L I N G R I D
A tanácsadó szerepe az OKJ-s képzésekben, illetve a felnőttek szakma váltása előtt F A R K A S L E N G Y E L I N G R I D 2 0 1 4. O K T Ó B E R 3 0. A téma aktualitása Hol tart a mai felnőttképzés? Ki
RészletesebbenMárkus Edina Takács-Miklósi Márta:
Márkus Edina Takács-Miklósi Márta: AZ ÁLTALÁNOS KÉPZÉSEK VIZSGÁLATÁT CÉLZÓ KUTATÁSOK 1 "A tanulmány/ az előadás az OTKA (K-101867) által támogatott Tanuló régiók Magyarországon: Az elmélettől a valóságig
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
RészletesebbenTovábbképzési tájékoztató 2018.
Személyiségfejlődés és fejlesztés az óvodában 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 27282/34/2016. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1 KÉPZÉSI
RészletesebbenEurópai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés
Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 2011. április 11-június 30. A kutatás
RészletesebbenTanuló városok a felnőtt tanulók elvárásai. V. Nemzetközi Felnőttképzési Konferencia
2008. november 10. (hétfő) PROGRAM Időpont (óra) Tartam (perc) Téma 10.00 10.10 10 Köszöntő 10.10 10.15 5 10.15 10.25 10 10.25 11.25 60 Az V. felnőttképzés-fejlesztési konferencia céljai és programja Köszöntő
RészletesebbenKispálné Horváth Mária A FELNŐTTKÉPZÉS HATÉKONY MÓDSZERTANA A TANULÓI ELVÁRÁSOK. 1. Bevezetés
A FELNŐTTKÉPZÉS HATÉKONY MÓDSZERTANA A TANULÓI ELVÁRÁSOK TÜKRÉBEN 1. Bevezetés Az elmúlt évtizedekben az euro-atlanti centrum országaiban így hazánkban is radikális változások történnek mind a gazdaságban,
RészletesebbenKispesti Vass Lajos Általános Iskola Különös közzétételi lista
Oktatási intézmény ; Eötvös Lóránd Tudományegyetem képző Főiskolai Kar; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar; Budapesti Műszaki Egyetem- és Társadalomtudományi Kar; Pázmány Péter Katolikus
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.
RészletesebbenTantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények,
Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, elvárások A Felnőttképzés c. tantárgy tananyagának felépítése
RészletesebbenBuda András szakmai életrajza
Buda András szakmai életrajza Tudományos fokozat 2001 PhD nevelés és sporttudomány; száma:100/2001 Szakterület didaktika, e-learning, tanárképzés Munkahely Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományok Intézete
RészletesebbenKöznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.
Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési
RészletesebbenFELHÍVÁS PÁLYÁZATI ÉRTÉKELŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE
FELHÍVÁS PÁLYÁZATI ÉRTÉKELŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE A Tempus Közalapítvány pályázatot hirdet a közalapítvány által kezelt pályázatok bírálatában való részvételre köznevelés, felsőoktatás, felnőtt tanulás,
Részletesebben2.4. A felnőttképzés irányítási és intézményrendszere
Juhász Erika (2009): A felnőttképzés irányítási és intézményrendszere. In: Henczi Lajos (főszerk): Felnőttoktató. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 81-84. p. cikk frissített változata. Frissítés időpontja: 2013.
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenEgészségügyi Szakképző és továbbképző ő Intézet. Vízvári László. 4600 óra. Beszámítás és elismerés módszertana
4600 óra Vízvári László Egészségügyi Szakképző és továbbképző ő Intézet Beszámítás és elismerés módszertana Témakörök 1. Eu. direkitíva a. tartalmi elemei b. Szerkezeti elemei 2. Előzetes ismeretek beszámítása
RészletesebbenAz UNESCO Felnőttoktatási Világkonferenciája 1960- ban, Montrealban deklarálta az egész életen át tartó, permanens tanulás eszméjét és
Kaposi József 2013 Az UNESCO Felnőttoktatási Világkonferenciája 1960- ban, Montrealban deklarálta az egész életen át tartó, permanens tanulás eszméjét és elkerülhetetlenségét. Azt is megállapította, hogy
RészletesebbenSzakmai professzió és tudásmegosztás
Szakmai professzió és tudásmegosztás Dr. Juhász Erika NMI Művelődési Intézet NKft. Kultúrakutatási és Képzési Központ Debreceni Egyetem BTK NI Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszék Szakmatörténet
RészletesebbenA DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2017/2018-AS TANÉV
A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2017/2018-AS TANÉV A/ Pedagógus szakirányú továbbképzési szakok: 1. Drámapedagógia területen pedagógus szakvizsgára felkészítő
RészletesebbenPordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális
Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.
RészletesebbenDr. Gombos Norbert PhD főiskolai docens Pedagógusképző Intézet Neveléstani és Metodológiai Tanszék (2017. november)
Dr. Gombos Norbert PhD főiskolai docens Pedagógusképző Intézet Neveléstani és Metodológiai Tanszék (2017. november) Tanulmányok: Budapesti Tanítóképző Főiskola, tanító szak (1988-1991) Bölcsészettudományi
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenPedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. TAKÁCS-MIKLÓSI MÁRTA I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG
RészletesebbenAz oktatási infrastruktúra I
Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenKispesti Vass Lajos Általános Iskola Különös közzétételi lista
Kispesti Vass Lajos Általános Iskola Különös közzétételi lista 1. Pedagógusok végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Oktatási intézmény Megszerzett szakképzettség ; Eötvös Lóránd
RészletesebbenSZOCIÁLIS MENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak. Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik el szeretnének elhelyezkedni, vagy már dolgoznak:
SZOCIÁLIS MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik el szeretnének elhelyezkedni, vagy már dolgoznak: nonprofit szervezetek vezetői szintjein, állami szférában a szociális
RészletesebbenFELNŐTTKÉPZÉS 2006 Válogatott bibliográfia
FELNŐTTKÉPZÉS 2006 Válogatott bibliográfia Összeállította: Tánczos Sándorné KÖNYVEK Bancsók József Kiss Ibolya: A felnőttképzési támogatási rendszer elemzése, különös tekintettel a normatív támogatásokra,
RészletesebbenA romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)
MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos
RészletesebbenLengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2
MELLÉKLET 1. táblázat A különböző képzési formákban tanulók idősoros adatsora nappali és részidős bontásban Tanév Nappali Esti Levelező Összes 1937/38 11 747 - - 11 747 1946/47 24 036 1 216-25 252 1950/51
RészletesebbenAz oktatási infrastruktúra I
Az oktatási infrastruktúra I. 2017. 11. 21. Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok) INTÉZMÉNYEK (szintek- programok) PROGRAMOK (intézmények szintek) A programok jellemzői:
Részletesebben6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában
TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,
RészletesebbenKérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!
Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM NEVELÉS-ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET
Felnőttoktató pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 1. A képzésért felelős kar megnevezése: Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar 2. A szakért felelős oktató: Engler Ágnes Ph.D. 3. Képzési
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. KELL EGY ÚJABB KERETRENDSZER?
RészletesebbenKözösségszervezés BA
Közösségszervezés BA Mi is az a közösségszervezés? Fiatalok, felnőttek és idősek közösségeinek képzésével és művelődésével foglalkozó szakma és tudomány. Előd szakjai 1956 óta léteznek: Népművelő Közművelődési
RészletesebbenFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.
RészletesebbenAngol-magyar gazdaságtudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak
Angol-magyar gazdaságtudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak Képzés megnevezése: szakirányú továbbképzés A képzés helye: Gazdaságtudományi Kar, Gazdasági Szaknyelvi Kommunikációs Intézet Szakirányú
RészletesebbenKorszerű óvodavezetés a köznevelés új rendszerében 30 óra
Korszerű óvodavezetés a köznevelés új rendszerében 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 43/204/2014. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenÖnéletrajz. Személyi adatok. Foglalkozási terület. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán
Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán Cím(ek) Mikecz Kálmán utca 19/b, 4400 Nyíregyháza (Magyarország) Mobil +36 30 205 7047 E-mail(ek) bazoli@freemail.hu Állampolgárság
RészletesebbenSZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu
SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI
RészletesebbenAndragógus tanár szigorlat 2015
Andragógus tanár szigorlat 2015 TANM-AND 108, TANM-AND 108L Szigorlat 2 kredit 0 kontaktóra Előfeltétel: TANM-AND 101, TANM-AND 101L Bevezetés az andragógia tudományába TANM-AND 102, TANM-AND 102L A felnőttképzés
Részletesebben8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség
8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs
Részletesebben2007. december 18. Pécs
2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenJOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József
JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
RészletesebbenHELYZETKÉP - AZ EGÉSZSÉGÜGYI TANÁRKÉPZÉST MEGALAPOZÓ PROJEKTFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A PTE ETK-N
HELYZETKÉP - AZ EGÉSZSÉGÜGYI TANÁRKÉPZÉST MEGALAPOZÓ PROJEKTFELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A PTE ETK-N DR. BETLEHEM JÓZSEF, DR. DEUTSCH KRISZTINA Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002
RészletesebbenEuropass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kolozsvári saba Zsolt ím(ek) 3300 Eger, Homok u. 4 sz. / Telefonszám(ok) Mobil: 30/43 34 03 E-mail(ek) kolozsvaricsaba@yahoo.com, kolozsvaricsaba@ektf.hu
RészletesebbenA FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK
FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most
RészletesebbenHÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI
2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)
RészletesebbenErasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV
1. Személyes adatok Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV Név: Sándor-Schmidt Barbara Felsőoktatási intézmény neve: Szak megnevezése: A képzés típusa: Kutatási téma címe, tudományági
RészletesebbenDiplomadolgozati témajavaslatok Andragógia MA szakos hallgatók számára Érvényes: szeptembertől
Diplomadolgozati témajavaslatok Andragógia MA szakos hallgatók számára Érvényes: 2017. szeptembertől A hallgató az alábbi témakörökön túl egyéni témát is kezdeményezhet a konzulens tanárral (aki a Felnőttképzési
RészletesebbenAudi Hungaria Általános Művelődési Központ. Beiskolázási tájékoztató Német nyelvi előkészítő osztály 2018/2019-es tanév
Audi Hungaria Általános Művelődési Központ Beiskolázási tájékoztató Német nyelvi előkészítő osztály 2018/2019-es tanév Intézményünk felépítése Fenntartó: Audi Hungaria Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány
RészletesebbenINNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott
RészletesebbenA DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV
A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV A/ Pedagógus szakirányú továbbképzési szakok: 1. Drámapedagógia területen pedagógus szakvizsgára felkészítő
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök
Szakdolgozati témakörök Oktatók Téma Gyenes Zsuzsa Andragógia BA Andragógia MA 1. Az időskori önkéntesség egyéni és/vagy társadalmi haszna. 2. Aktív állampolgárok nevelése - a közművelődés lehetőségei.
RészletesebbenSzakmai képzés Németországban
Szakmai képzés Németországban Német Szövetségi Köztársaság Területe: 352 022 km² Lakossága: 82 millió Fővárosa: Berlin (3,4 mio lakos) Internet: www.bund.de Tartományai: ZWH Zentralstelle für die Weiterbildung
RészletesebbenA közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet
A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIAI EGYESÜLET KÉPZÉSI RENDSZERÉRŐL ÉRVÉNYES: május 01-től
TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIAI EGYESÜLET KÉPZÉSI RENDSZERÉRŐL ÉRVÉNYES: 2019. május 01-től AKKREDITÁLT PEDAGÓGUS- ÉS SZOCIÁLIS SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSEK Képzési forma Képzés megnevezése: Akkreditált
RészletesebbenBUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS mentálhigiénikus 1995 KLTE kutató-fejlesztı szakpedagógus 1987 KLTE matematikus és matematika szakos 1979 KLTE középiskolai tanár II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG
RészletesebbenANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: andragógia (Andragogy) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi
RészletesebbenPortfólióvédés március 2. Bajnokné Vincze Orsolya. Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet
Portfólióvédés 2018. március 2. Bajnokné Vincze Orsolya Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet Hitvallásom Nem változtathatunk azon, ami már megtörtént, de hatást gyakorolhatunk arra, ami most
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. TARTALOM ÉS KERET HARMONIZÁCIÓS
RészletesebbenTanulás- és kutatásmódszertan
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2012/2013. II. félév Tantárgyi útmutató
RészletesebbenTovábbképzési tájékoztató 2018.
Agresszió- és konfliktuskezelés óvodapedagógusoknak 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/221/2015. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1
RészletesebbenA tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában
TEMPUS Közalapítvány Budapest, 2013. november 18. A tanárképzés szerepe a nyelvtanítás eredményességének javításában Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem, Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com Eredményesség
RészletesebbenKövetelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója
Pedagógiai tervezés és értékelés M1014 Kollokvium M1002L - Legalább egy referátum készítése kiadott vagy választott témában. - Egy házi dolgozat készítése 10.000 leütés terjedelemben. (Két megadott cím
RészletesebbenNyelv és szakma - nemzetközi kitekintés és a hazai tapasztalatok
Nyelv és szakma - nemzetközi kitekintés és a hazai tapasztalatok Egy nyelvet beszélünk? Öveges Enikő 2011. november 21. 1 Kitekintés legalább egy idegen nyelv kötelező 18 éves korig (pl. Bulgária, Csehország:
RészletesebbenÖnéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet
Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.
RészletesebbenA Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban
12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú
RészletesebbenTovábbképzési tájékoztató 2018.
Együttnevelés: integráció, inklúzió 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/145/2015. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK /II.
Multikulturális nevelés etnikai és vallási dimenziói SPF1207 Meghirdetés féléve 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 3 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné dr. Kiss Katalin Ph.D., főiskolai
RészletesebbenNevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége
tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
RészletesebbenA felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása
A felnőttképzési szakmai végzettségek MKKR szerinti besorolása A szakmai programkövetelmények szakszerű összeállítása Pécs, 2016. október 25. Dr. habil Móré Mariann egyetemi docens, felnőttképzési szakértő,
RészletesebbenFRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak
FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenHAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN
9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Hosszabb
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenKultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu
KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenAz autonóm tanulás hazai előzményeiből Az önnevelés, önművelés megjelenése Durkó Mátyás munkáiban*
kutatás közben 313 erősödött, képesek magabiztosan előadni és bemutatni eredményeiket másoknak. Konstruktívan tudnak együtt dolgozni a csoporttársaikkal kis- és nagycsoportokban függetlenül attól, hogy
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
Részletesebben