Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27)

Átírás

1 Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27) Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tsz. I.B.228, T:19-25, vidacs@tmit.bme.hu

2 Tartalom - 11/05/03 Elektronikus útdíjgyűjtés Esettanulmányok Kanada Anglia (London) Svájc Ausztria Németország (Toll Collect) Intelligens közlekedés projektek FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car 2

3 Elektronikus útdíjgyűjtés Miért fizetünk? Infrastruktúra finanszírozása Üzemanyag adók kiváltására/kiegészítésére Igény menedzsment Pl. ösztönzi az alternatív közlekedési eszközök használatát Torlódás menedzsment Pl. belvárosi dugók mérséklése ETC (Electronic Toll Collection) elektronikus útdíjgyűjtés Cél: ne kelljen megállni vagy lassítani a díjfizetésnél

4 Útdíjfizetés fejlődése Átalánydíj Pl. éves matrica Folyosó díjfizetés Leggyakoribb módszer, egy útszakaszra/hídra/alagútba belépve díjfizetés Zóna (kordon) díjfizetés Egy adott területre belépve díjfizetés Cél: a belépő járművek számának mérséklése Megtett út alapú díjfizetés Egy adott területen belül (pl. országos (fő)úthálózat) kilométer-alapú díjazás

5 Elektronikus útdíjgyűjtés ETC Electronic Toll Collection Nyílt rendszer (fix összeg) Zárt rendszer (távolság, időarányos) Eszközök rádió adó-vevő antenna, lézeres járműkategorizáló, videokamera, infra fényforrás, OBU aktív, passzív Díjfizetés Előzetes Utólagos

6 Elektronikus útdíjgyűjtés Előnyök: Időt spórol, utazási sebességet növel Pl. kézi díjbeszedés: kb 350 jármű/óra; pénzbedobós automata: 500 jármű/óra; ETC: >1200 jármű/óra Kevesebb torlódás, kisebb üzemaganyagfogyasztás, kisebb környezetszennyezés Bevétel növekedése jobb szolgáltatás több résztvevő Kevesebb baleset, nagyobb biztonság Úthálózat hatékonyabb kihasználása A fizetős és nem fizetős szakaszok kombinálása

7 Elektronikus útdíjgyűjtés Költségek: Díjbeszedő vállalkozás bevétele Pl: cent személyes fizetésnél, 5-10 cent automatikus rendszereknél Felhasználó odali eszköz Beszerzendő/bérlendő eszköz költsége, havidíj, letét Infrastruktúra kiépítésének költsége Ez jelentős lehet!! Működtetés kihívásai Pl. nem fizető/csaló felhasználók

8 Elektronikus útdíjgyűjtés Nyílt/zárt díjfizetési rendszer Matricás (prepaid) Rendszámkontroll Díjkapus Kártyás (prepaid, postpaid) Készpénzes (prepaid, postpaid) Automatikus OBU (prepaid/postpaid) Rendszámalapú

9 Elektronikus útdíjgyűjtés Az automatikus díjgyűjtőrendszerrel szemben támasztott követelmények: Forgalom zavarása nélkül gyűjtés és ellenőrzés (alkalmi úthasználók) Minden forgalmi körülmény mellett működjön (többsávos pálya, torlódás, szélsőséges sebesség) Rugalmas díjfizetési struktúra (járműosztályok) Műszaki megbízhatóság és rendelkezésre állás (akár manipulációk ellen is védetten) Személyes adatok védelme Interoperabilitás

10 Elektronikus útdíjgyűjtés Az automatikus útdíjgyűjtőrendszer útmenti infrastruktúrája lehet: AKTÍV az OBU-val kis hatótávolságú kommunikáció (DSRC Dedicated Short Range Communication), amely mikrohullámú vagy infravörös PASSZÍV virtuális díjszedő állomás, az útdíjgyűjtés műveletéhez kapcsolódó legfontosabb funkciók a járműben magában történnek (külső befolyás csak inicializálás). Lehet GPS is a helymeghatározáshoz, GSM segítségével az információtovábbítás A két legfontosabb komponens: járműfelismerés szenzorok, kamerák, C2I kommunikáció,... számlakezelés jármű ID felhasználó relációs adatbázis

11 ETC technológia, komponensek Beépített (in-road) szenzorok útburkolatban indukciós hurkok: jármű áthaladása, számlálás pedálok: pl. tengelyszám leszámlálása, duplakerekű járművek útszélen, sávok felett Pl. lézer-profilozó

12 ETC technológia, komponensek Kamerák a sávok felett Rendszám azonosítás (LPI) optikai karakterfelismeréssel (OCR) adatbázis keresése Hátrányok: Rossz felbontás a rossz fókusz miatt Elmosódott felvételek Rossz megvilágítási kondíciók (pl. éjszaka, hóesés) A rendszám koszos, eltakarja valami (pl. biciklitartó) Csillanó rendszámok...

13 ETC technológia, komponensek Jármű-útszéli infrastruktúra kommunikáció...

14 ETC technológia, komponensek Jármű-útszéli infrastruktúra kommunikáció Transzponderek (tag-ek) a jármű azonosítására (RFID technológia) Tag-ek programozhatósága Type 1: nem programozható, behuzalozott ID Type 2: néhány adat újraírható Type 3: mikroprocesszorral rendelkezik ( smart tag ) Tag-ek elektromos táplálása szerint passzív: nincs belső áramellátása szemi-passzív: van benne elem aktív: a jármű áramforrásához csatlakoztatott (Tag-ek bérelhetők is lehetnek)

15 További útdíjszedési technológiák Kilométerszámláló (odometer) alapú Jármű pozícionálás alapú műholdas helymeghatározás cellás mobil hálózatok

16 Tartalom - 11/05/03 Elektronikus útdíjgyűjtés Esettanulmányok Kanada Anglia (London) Svájc Ausztria Németország (Toll Collect) Intelligens közlekedés projektek FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car 16

17 Kanadai rendszer Toronto 407ETR Teljesen elektronikus rendszer Megtett kilométeren alapuló számlázás Transzponderek és kamerák

18 407ETR ETC A transzporterek bérelhetők ($2.15 havonta, $21 egy évre) Transzponder hiányában $3.50 a videókamerás leolvasás díja alkalmanként(!) 407ETR adatok (2005-ös) 77% használ transzpondert 650,000 transzponder, 230,000 tranzakció naponta A rendőrség is fel van szerelve transzponder olvasókkal Csak 3.1% a kiszámlázhatatlan kategória

19 Tartalom - 11/05/03 Elektronikus útdíjgyűjtés Esettanulmányok Kanada Anglia (London) Svájc Ausztria Németország (Toll Collect) Intelligens közlekedés projektek FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car 19

20 Angliai rendszer London Congestion Charge Scheme 22 km2 díjköteles zóna

21 London Congestion Charge Scheme Kamerás, rendszámfelismerésen alapuló 230 CCTV-szerű kamera, ebből 180 a zónahatáron, 50 belül A zónában tartózkodó járművek 98%-át látják Mozgó kamerás egységeket is használnak Központi szerver a rendszámfelismeréshez és adatbáziskezeléshez Díjazás 8 belépő járművenként hétköznap 7:00-18:30 között A díjat még aznap éjfélig be kell fizetni, különben 50 a büntetés. Ha este 10-ig nem fizetik be a díjat, 10-re emelkedik (ne az utolsó percben fizessenek)

22 London Congestion Charge Scheme A projekt célja: Dugók csökkentése, tömegközlekedés és bicikli használatának elősegítése A buszközlekedés radikális javítása A bevételből tovább fejlesztik a város közlekedési rendszerét Eredmények: 6 hónappal a rendszer indítása után 30 százalékkal csökkent az átlagos menetidő a zónán belül. 10 km/h-nál lassabb haladással töltött idő 25%-kal csökkent A késleltetés-ingadozása is sokkal kiszámíthatóbb lett. 60,000-rel kevesebb autó lépett be a zónába 50-60% a tömegközlekedést választotta 23-30% megkerülte a zónát 15-25% biciklire, motorra vagy telekocsira váltott Évente kb millió font bevételre számítanak

23 Tartalom - 11/05/03 Elektronikus útdíjgyűjtés Esettanulmányok Kanada Anglia (London) Svájc Ausztria Németország (Toll Collect) Intelligens közlekedés projektek FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car 23

24 Svájci rendszer A svájci rendszer nem az autópályahasználatot fizetteti meg, hanem a 3,5 t össztömeg feletti járművekre ró ki útdíjat a teljes úthálózatra vonatkozóan, teljesítményarányosan. Jellemzői: A megtett kilométerek automatikus rögzítése tachográf segítségével DSRC-n keresztül automatikus aktiválás és deaktiválás az országhatáron GPS és mozgásérzékelő segítségével a tachográf működésének ellenőrzése A határátlépések ellenőrzése GPS segítségével Pótkocsi felismerése egy szenzor segítségével

25 Svájci rendszer Belföldi járművek számára kötelező OBU, összekapcsolva tachográffal Az útdíj meghatározásához szükséges paraméterek közvetlenül a fedélzeti berendezésben az inicializálás során Pl. megengedett legnagyobb tömeg és a jármű károsanyagkibocsátási kategóriája vagy pedig megadhatók a járművezető által is Pl. kocsi tömege pótkocsi hozzákapcsolásával vagy anélkül A járműtulajdonosa minden hónapban egy chipkártyán regisztrálja az adatokat, melyeket ezután megküld az adóhivatalnak A vámhivatal vagy magának a chipkártyának postán történő megküldésével, vagy pedig elektronikusan, Interneten keresztül ellenőrzi az adatok hitelességét, meghatározza a díjat, és havi számlát küld a járműtulajdonosának.

26 Svájci rendszer Külföldi járművek számára nem kötelező az OBU, Svájcba (első) belépéskor egy azonosító chipkártya (ID kártya) kerül átadásra. A díjparaméterek az ID kártyán tárolódnak. Tachográf leolvasásával km-állás bejelentés. Kilépéskor szintén km-állás bejelentés és fizetés.

27 Tartalom - 11/05/03 Elektronikus útdíjgyűjtés Esettanulmányok Kanada Anglia (London) Svájc Ausztria Németország (Toll Collect) Intelligens közlekedés projektek FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car 27

28 Osztrák rendszer A matricás rendszer a legfeljebb 3,5 tonna össztömegű gépjárművek számára a hálózat 93%-án érvényes. A hálózat 7 százalékát jelentő 6 alpesi autópálya-szakaszon teljesítmény-, azaz távolságfüggő direkt díjat fizetnek a legfeljebb 3,5 tonna össztömegű gépjárművek. A többtengelyes, 3,5 tonna össztömegnél nehezebb gépjárművek a teljes hálózaton teljesítményfüggő útdíjat fizetnek. GO-Maut Több-sávos, menet közben érvényesített elektronikus díjbeszedő rendszer tehergépjárművek (> 3.5t) számára Üzemkezdés: 2004 január 1.

29 Osztrák rendszer DSRC (CES TC[Technical Committee] 278) based open tolling system: 5.8 GHz-es sávban, Max. 2W adóteljesítmény OBU: GO-Box a szélvédőre, megvásárláskor rögzíteni kell a járműkategóriát (pótkocsi felcsatolásakor módosítani) 400 díjkapu, a hálózat szakaszokra bontva Kommunikáció során a GO-Box azonosítója kerül a központba GO-Box-on dióda jelez, ha a bankszámlán lévő összeg egy bizonyos határ alá kerül Prepaid: Előre feltölteni a beltéri egységet (a központban a beltéri egységhez tartozó számlát) készpénz, bankkártya vagy üzemanyagkártya segítségével Postpaid: A járműtulajdonos megadott bankszámlájáról vonják le a megfelelő összeget

30 Működés

31 Díjbeszedő kapuk DSRC: OBU kommunikáció

32 Ellenőrzés Csalási formák: Nincs OBU Helytelen OBU / pl. rossz szerződéssel Kevés összeg van feltöltve Tengelyek száma hibásan van megadva Ellenőrző helyek: Automatikus ellenőrző állomások Áthelyezhető ellenőrző állomások Mobil terminálok

33 Automatikus ellenőrző állomások Automated Vehicle Classification Lézer jármű felismerés, osztályozás (hossz/tengelyszám), sebesség Automated Vehicle Identification Kamera Automated License Plate Recognition (ALPR)

34 Áthelyezhető állomások

35 Mobil egységek

36 Tartalom - 11/05/03 Elektronikus útdíjgyűjtés Esettanulmányok Kanada Anglia (London) Svájc Ausztria Németország (Toll Collect) Intelligens közlekedés projektek FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car 36

37 Toll Collect (német rendszer) Teherautók és minden 12t-nál nehezebb járművek útdíjat fizetnek, a teljes autópálya hálózaton (> km), hazai és külföldi járművek egyaránt. Toll Collect privát cég kiszámítja és begyűjti a megtett távolsággal arányos díjakat A mérés során a forgalmat nem zavarhatják! Azaz nem kell lassítani, speciális sávokba sorolni, stb. Fizetős úthálózat: km autópálya Kb fel-/lehajtó Kb. 250 autópályakereszteződés Kb kamion/nap (> 12t) Németországon kívül Évente 27+ milliárd járműkm/év 35% németországon kívüli

38 Toll Collect GSM és GPS alapú megoldás A részvétel lehet automatikus OBU (On Board Unit) használatával manuális kézi bejelentkezéssel OBU Toll Collect tulajdona, ingyenes a regisztrált felhasználóknak Regisztráció: egy jármű kártya minden járműnek alapvető járműinformációk, rendszám tárolására GPS segítségével számlálja a megtett kilométereket Kommunikál a Toll Collect központi számítógépével

39 Toll Collect Automatikus bejelentkezés

40 Toll Collect Manuális bejelentkezés

41 Toll Collect Manuális bejelentkezés: A felhasználó előre fedezetet biztosít (prepaid) Bejelentkezik Interneten, vagy Toll station terminal használatával Toll station terminal 3500 regisztrációs pont (szomszédos országokban is) Németül/angolul/franciául/lengyelül Jegyvételhez hasonló a díjfizetés: 1. jármű adatainak megadása (pl. rendszám, tömeg,...) 2. belépési pont, célpont, belépés ideje 3. A regrövidebb útvonal meghatározása, felajánlása 4. Útvonal elfogadása vagy módosítása 5. Jóváhagyás, fizetés (számos opció!), igazolás nyomtatása 6. Az igazolást meg kell tartani ellenőrzéshez

42 Toll Collect Ellenőrzés 300 ellenőrző kapu + mozgó ellenőrző járművek (mint Ausztriában) Infravörös + rendszámfelismerő kamera A GPS pontosságát is ellenőrzi

43 Virtuális díjfizető kapu A virtuális kapu 6 pontból áll: 0-1: virtuális kapu 2-3 és 0-1: első négyszög, 4-5 és 0-1: második négyszög Áthaladás a virtuális kapun: ha két egymást követő koordináta a két egymást követő négyszögbe esik.

44 Zóna Zóna: legalább három koordináta által meghatározott zárt poligon.

45 Útdíjfizetés városban Különböző események, a zónákhoz kapcsolva: Belépés a zónába: Zónán kívüli koordináta, majd zónán belüli koordináta Kilépés a zónából: Zónán belüli koordináta, majd zónán kívüli koordináta Zónán belül megtett távolság: A zónából való kilépéskor meghatározzuk a jármű által a zonán belül megtett távolságot Zónán belül töltött idő: A zónából való kilépéskor meghatározzuk a jármű által a zonán belül töltött időt Átalánydíj (flat fee): a fenti egyik esemény alapján, bizonyos napok, bizonyos időszakában fizetnedő egységes díj. GPS hibák figyelembe vétele!

46 Toll Collect GNSS alapú globális navigációs műholdrendszerek Probléma: GPS véletlenszerű pozíció hibák Akár 300 meter Nagy hibákra a hiba nem Gauss-i Hibás díjbeszedés miatt fontos a megbízhatóság! ( jármű, 0.1% hiba 1000 hiba) további technológia (ellenőrzés) Infravörös rövidtávú kommunikáció Infravörös jármű felismerés/osztályozás

47 Toll Collect Tények és számok (2006): Kb. 500,000 teherautó OBU-val felszerelve 110,000 cég 735,000 járműve regisztrált 1,931 OBU szervízelő műhely (435 külföldön) 86% OBU, 14% POS/Internet bejelentkezés Kb. 1 millió tranzakció naponta ~0.7% panasz a kiszámolt útdíjak miatt Kb. 23 milliárd km egy év alatt (35% külföldi) 2.86 milliárd EUR bevétel egy év alatt Díjfizetés elmulasztása: < 2% Rendszer rendelkezésre állás: > 99% (95% a szerz.) Üres teherautók autópálya használata 15%-kal csökkent Nem mértek nem kívánt hatást

48 Intelligens közlekedés projektek FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car

49 FleetNet FleetNet Internet on the Road Ad Hoc Radio Network for Inter-Vehicle Communications Német Szövetségi Képzési és Kutatási Minisztérium által támogatott szeptemberétől végéig tartott. Főbb partnerek: Robert Bosch GmbH, DaimlerChrysler AG, Fraunhofer Intézet, NEC Europe Ltd, Siemens AG, Harburgi Műszaki Egyetem. A projekt célja: platformot fejlesszenek ki az autók közti kommunikáció biztosítására mobil ad-hoc kommunikációra képes eszközök segítségével.

50 FleetNet A FleetNet alkalmazások akkor a leghasznosabbak mind az utasok, mind a vezetők számára, ha a piaci elterjedtségük már elég magas. a gyártóktól függetlenül kell megvalósítani az autók közti kommunikációs rendszereket, így olyan megvalósításokat hoztak létre, amelyek a nemzetközi szabványok alapján készültek.

51 FleetNet Megcélzott alkalmazási területek: Kooperatív vezetési segéd vészhelyzet figyelmeztetések előzés segítése útakadály figyelmeztetés Elosztott FCD (floating car data) dugófigyelő dinamikus navigáció időjárás előrejelzés az útvonalon Felhasználói kommunikáció, információs szolgáltatások hot-spot Internet hozzáférés mobil hirdetések járművek közötti csevegés elosztott játékok

52 Követelmények A FleetNet rádiós eszközeivel szemben támasztott követelmények: Vezetéknélküli, multi-hop, ad-hoc 1Mbps-os átviteli sebesség, ingyenesen felhasználható frekvencia sávban működjön. Vizsgált technológiák: Wireless LAN (Vezetéknélküli helyi hálózat), UMTS - TDD (Általános Mobil Telekommunikációs Rendszer Időosztásos Duplex, Universal Mobile Telecommunications System Time Division Duplex).

53 Ad-hoc protokoll A felhasználni kívánt rádiós protokollokat úgy kellett módosítani, hogy lehetőség nyíljon az ad hoc hálózatok létrehozására. Biztosítaniuk kellett a mobil csomópontok közti kommunikációt, Nehézség: csomópontok helye folyamatosan változik. Feltevés: az autók nagy részét felszerelik GPS rendszerrel, pozíció alapú megközelítés került előtérbe. Ismerjük az autók helyét topológiai alapú, könnyen skálázható, rugalmas metódusok használatára

54 Ad hoc protokoll Ilyenek például a távolság vektor vagy link állapotán alapuló, dinamikus forrás útvonalválasztás (Dynamic Source Routing, DSR) A csomópontok kapnak egy IP cím-szerű egyedi azonosítót, mint például a GPS koordinátát. Ahhoz, hogy a csomag továbbítódjon a címzetthez, elég a továbbküldő pontnak csak a saját és a szomszédjainak címét ismernie. A csomag továbbküldése ugyanígy történik minden egyes csomópontnál, egészen a címzettig. Ha a szomszéd az ellentétes irányban van mint maga a célcsomópont, akkor neki már nem küldjük el. + A pozíció alapú rendszer egyik előnye szemben a topológia alapú hálózattal az, hogy itt az utakat nem kell karbantartani, védeni. - Folyamatosan terjeszteni kell a potenciális partnereink számára a címünket, és ez visszafele is igaz, azaz mindig meg kell kapnunk az aktuális szomszédaink címét.

55 Hely alapú címzés - példa

56 FleetNet alkalmazásai és szolgáltatásai Együttműködő, vezetőt segítő alkalmazások Cél: szenzorok adatainak kicserélése A kapott információkat a megfelelő ember-gép interfészen keresztül megjelenítjük a vezetőnek, vagy közvetlenül az autó irányításához, vezérléséhez szükséges információként az autóba épített számítógép hozza meg a megfelelő döntést. Megnöveli a vezető fizikai érzékelő-képességeinek a határait azáltal, hogy olyan információkat biztosít számára, amit nem láthat, amiről nem tudhat. Pl. ráfutásos balesetek megelőzése

57 Beláthatatlan kanyar További kritikus helyzetek lehetnek még például egy beláthatatlan kanyar előtti autó, mely nem tudhatja, hogy a kanyar után egy veszélyes, például jeges, olajos útszakasz található. Cél: a vezető időben tudomást szerezzen erről

58 Egy példa az alkalmazásra Forgalmi információk terjesztése Minden autó üzenetszórásos módon terjeszti helyzetét, sebességét és haladási irányát. Az alkalmazások fogadják az üzeneteket és feldolgozzák, hogy melyek ezek közül azok, amik rá vonatkoznak. Így felépíti az autó útirányának megfelelő forgalmi helyzetképet (az ábrán piros nyíllal mutatjuk, hogy merre lassult a forgalom, a zöld nyíl a gyorsabb utat jelzi). Az üzeneteket az autók periodikusan küldik a körülöttük lévőknek. Emellett a saját adataikat is hozzáveszik a fogadott adatokhoz A régi adatokat eldobásra kerülnek (a hosszabb útra vonatkozókat kevésbé sűrűn), a hibás adatokat pedig újrakérdezzük, esetleg más elérhető autóktól is.

59 A FleetNet eredményei (1/2) Megvizsgálták a Pozíció Alapján Döntést Hozó Irányítást (Geographic Source Routing - GSR) városi környezetben. Legrövidebb út: Dijkstra algoritmus A GSR módszert sávszélesség kihasználtság, adatátviteli sebesség szempontjából összehasonlították a klasszikus nem pozíción alapuló ad-hoc útirányító eljárásokkal (Adhoc On-demand Distance Vector: AODV, Dynamic Source Routing). A vizsgált módszer jobb eredményt mutatott a másik két ad-hoc csomagirányításhoz képest.

60 A FleetNet eredményei (2/2) Self-Organizing Traffic Information System (SOTIS) A dokumentumban megvizsgálták az ad-hoc kommunikációval felszerelt autók számát, amelyekkel már hatékony információterjesztés valósítható meg. Eredményül azt kapták, hogy már 2%-os elterjedtségnél is a bázistól 50 km-re eljutott az információ 27 perc alatt 5 és 10 % -os elterjedtség esetén ezek a számok nagyságrendekkel jobbak. (10% esetén ez az érték körülbelül 5 percre csökkent.)

61 Intelligens közlekedés projektek FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car

62 Network-on-Wheels (NoW) ben indult el a FleetNet folytatásaként Partnerek pl. DaimlerChrysler AG, BMW AG, Volkswagen AG, Fraunhofer Intézet, NEC Deutschland GmbH és a Siemens AG Német Oktatási és Kutatási Szövetségi Minisztérium

63 NoW Fő célkitűzései Kommunikációs protokollok és adatbiztonság megvalósítása, az ezzel kapcsolatos technikai kérdések megoldása az autók egymás közti adhoc kommunikációjának biztosításához Az aktív biztonsági, információs és szórakoztató alkalmazások támogatása mind a kiépített infrastruktúrával, mind pedig a járművek között A rádiós kapcsolat az IEEE es szabványát használja Az európai szintű szabványosítás a Car2Car konzorcium segítségével történik Stratégiák és üzleti modellek bemutatásának megtervezése

64 Intelligens közlekedés projektek FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car

65 Prevent EU projekt 52 tag: egyetemek, kutatóintézetek, autógyártók, elektronikai eszközök gyártói vannak, pl. BMW, Audi, Siemens, Passaui Egyetem. Cél: közlekedés biztonságának és kényelmének javítása

66 Részprojektek (1/3) SASPENCE: (Safe speed safe distance), az adott útszakasznak megfelelő sebesség meghatározása, és az ehhez tartozó követési távolság ellenőrzése WILLWARN: (Wireless Local Danger Warning): a vezető látóterén kívüli balesetveszély felderítése terepakadályok, úthibák, rossz látási viszony észlelése, információ továbbadása rádió csatornán

67 Részprojektek (2/3) SAFELANE: sávtartás biztosítása Ha érzékeli, hogy a jármű elhagyta a sávot, akkor figyelmezteti a vezetőt, esetleg beavatkozik a kormányzásba, ezzel csökkentve a balesetveszélyt. LATERAL SAFE: holtterek okozta balesetek megelőzése Pl. sávváltás vagy parkolás, ahol a rendszer figyelmezteti a vezetőt, hogy ha folytatja a manővert akkor az baleset bekövetkeztéhez vezethet INTERSAFE: útkereszteződések útkereszteződéseknél segíti a vezetőt, a forgalom irányító lámpákkal is kommunikálhat, hogy elkerülje a balesetveszélyes helyzeteket.

68 Részprojektek (3/3) UseRCams: tereptárgyak felismerése Cél: Kis költségű 3D szenzor kifejlesztése, amivel fel lehet ismerni a tereptárgyakat. Leginkább az ütközés elkerülés, holttér felderítés, és a közlekedés sérülékeny résztvevőinek (gyalogos, kerékpáros) detektálása. COMPOSE, APALACI: Kármérséklés Ez a kutatási feladat nem a baleset megelőzésével foglalkozik, hanem a bekövetkezésekor keletkező kár mérséklésével. A baleset bekövetkezése előtt egy másodperccel beavatkozik, például lefékezi az autót, ezzel csökkentve annak mozgási energiáját. A COMPOSE projekt az emberekkel való ütközésekkel, míg az APALACI a járművekkel történő ütközésekkel foglalkozik. RESPONSE: rendszerek bevezetése Ennek a projektnek a feladata, hogy kidolgozzon egy bevezetési eljárást az újonnan kifejlesztett biztonsági alkalmazások számára.

69 Prevent összefoglaló ábra

70 Intelligens közlekedés projektek FleetNet Network-on-Wheels (NoW) Prevent Car2Car

71 Car2Car Auto-auto kommunikációs konzorcium (Car2car communication consortium, C2C) Európai autógyárak kezdeményezésével indult, nonprofit konzorcium Cél: a közlekedés biztonságának és hatékonyságának növelése járművek közötti kommunikáció megvalósításával szabványosítás Tagjai pl. Audi, BMW AG, Fiat, Honda, Opel, Wolkswagen, Renault, DaimlerChrysler AG, a NEC, Philips,...

72 Car2Car célok WLAN komponensekre alapuló európai szabvány létrehozása Járművek közti kommunikáció megvalósítása Európa szerte Car2Car rendszer specifikálása, prototípus megvalósítása és demonstrálása aktív biztonsági alkalmazások fejlesztésének biztosítása Ingyenes Európa szerte használható Car2Car alkalmazások számára fenntartott frekvenciasáv kiosztásának előmozdítása Car2Car kommunikációs szabványok világszintű harmonizációja Valós üzleti modellek fejlesztése a piaci elterjedés felgyorsítása érdekében

73 Ad-hoc kommunikáció Korábban: Dedicated Short Range Communication (DSRC) rendszerek WLAN p EU: frekvencia allokálása

74 Lefedettség és alkalmazások